pénzügytan, pénzügyi...

2016. 02. 17.

1

IV. ELŐADÁS

FISKÁLIS POLITIKA

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek

Süveges Gábor

2016. 02. 17.

Pénzügypolitika

Monetáris politika

Fiskális politika

Devizapolitika

Fiskális politika

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK

Az állam funkciói:

Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése

Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni

Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása

Az állam funkcióinak csoportosítása:

1. Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben

kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben

2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani

3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos

elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak)

4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és

vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás,

támogatások, transzferek)

Az állam funkcióinak csoportosítása (2) :

5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a

foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása

6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése

7. Gazdasági:

a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció)

a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása)

piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának

csökkentése

környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal)

a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása

szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása

2016. 02. 17.

2

A javak csoportosítása

Kizárható fogyasztó Nincs kizárás

Rivalizáló fogyasztás

Magánjószág (például élelmiszer)

Közös jószág (például közutak)

Nincs rivalizálás

Klubjószág (például mosókonyha)

Tiszta közjószág (például honvédelem)

A közpénzügyi rendszerek típusai

Unitárius államok:

egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek.

Föderális államok:

három szintű közpénzügyi rendszerek.

Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.

A fiskális politika hatásmechanizmusa

A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat.

Deficit finanszírozás:

1. Monetizálás;

2. Tőkepiaci finanszírozás;

Államadósság= felhalmozott

deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek???

A magyar államháztartás pénzalapjai

A magyar államháztartás kétszintű. Központi állami szint (irányítja az OGY):

központi költségvetés,

TB alapok,

Elkülönített alapok.

Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)

Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei

Alapegységek: költségvetési szerv, alap.

A gazdálkodás területei: - költségvetés készítés,

- költségvetés végrehajtása,

- pénzgazdálkodás,

- vagyongazdálkodás

- zárszámadás.

Az államháztartás felépítése

1. Szint Központi költségvetés (~53%)

Társadalombiztosítási alapok

Egészségbiztosítási Alap (~11%)

Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%)

Elkülönített állami pénzalapok (~3%)

2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%)

2016. 02. 17.

3

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és

kiadásainak összeállítása

Jellemzői:

pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának

kereteit

intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik

szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el

transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző

tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében

Költségvetés

Költségvetés:

Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.

Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.

Költségvetés készítés menete:

Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés)

Illetékes bizottság megtárgyalja

Kormány tagja előterjeszti a parlamentben

Vita

Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabály.

Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ)

Beszámolás

Költségvetés

Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és elkölti.

Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott időszak alatt valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása jövőre vonatkozik tagozódik és mérlegenként publikálják jogilag kötelező érvényű

Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási szervekre épül

Összeállítás alapelvei: teljesség, egységesség, nyilvánosság, részletesség, valódiság, áttekinthetőség

A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei

1. gazdálkodó szervezetek befizetései

2. fogyasztáshoz kapcsolt adók

3. lakosság befizetései

4. központi költségvetési szervek befizetései

5. helyi önkormányzatok befizetései

6. nemzetközi pénzügyi bevételek

7. pénzintézetek társasági adója és osztaléka

8. adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek

A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és

illetékek beszedéséből származik

Néhány bevételi forrás részletezése

Adóbevételek: Szja: az adó alapja a magánszemélyek jövedelme,

EVA: az adó alapja az egyes vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó bevétel,

Áfa: közvetett adó, mert a végső fogyasztó fizeti meg. Alapja: az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás

Jövedéki adó: jövedéki termékek mennyisége után (pl. benzin, dohány, alkohol, stb.),

Gépjárműadó: alapja a gépjármű forgalmi engedélyében megadott önsúlya.

Illetékek: Vagyonszerzési:

Ingyenes: pl ajándékozás Visszterhes:azaz ellenérték fejében történő szerzés

Eljárási illetékek: államigazgatási eljárás bírósági peres és nem peres elj

Az adó folyamatos fizetési kötelezettség, az illeték csak egyszeri.

2016. 02. 17.

4

Alapfogalmak

Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja annak jogi feltételeit

Az adózás általános célja a terhek szétosztása, a közös fogyasztás finanszírozásának biztosítására

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

A korrupcióval összefüggésbe hozható adókiesés a jövedelemadók és a forgalmi adók tekintetében


Adóparadicsomok

No tax haven offshore országok (nincs adó) Anguilla, Cook szigetek, Aruba, Gibraltár, Bahamák, Jersey, Barbados,

Man szigete, Belize, Marshall szigetek, Bermuda, Mauritius, Brit Virgin Szigetek, Seychelles, Campione, St. Kitts and Nevis, Dominikai Köztársaság, St. Vincent, Kajmán szigetek

Zero-tax haven (nincs adó a külföldi jövedelmekre) Costa Rica, Ciprus, Hong Kong, Panama, Libéria , Szingapúr

Low-tax haven (alacsony adó) Barbados, Luxemburg, Írország, Málta, Dubai, Monaco, Egyesült

Királyság, San Marino, Holland Antillák, Svájc, Liechtenstein

Zero-tax haven (US) (nincs adó, csak minimális éves illeték) Arkansas, Oklahoma, Delaware, Utah, Florida, Washington D.C.,

Kalifornia, Wisconsin, New York, Wyoming


A Laffer-görbe alakja a

monetaristák szerint

adókulcs

0% 100%

adób

evét

el

50%

keynesianus

határadókulcsok

80%


A Laffer-görbe alakja a

neokeynesianusok szerint

adókulcs

0% 100%

adób

evét

el

50% 80%


24


2016. 02. 17.

5

25Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

26Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai

1. gazdálkodó szervezetek támogatása

2. fogyasztói árkiegészítés

3. felhalmozási kiadások

4. a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások

5. központi költségvetési szervek támogatása

6. helyi önkormányzatok támogatása

7. elkülönített állami pénzalapok támogatása

8. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások

9. adósságszolgálat, kamattérítés

10. általános tartalék és céltartalék

Az államháztartás kiadásai (2011) millió Ft

Egyedi és normatív támogatások 211 992

A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 53 737

Fogyasztóiár-kiegészítés 108 263

Lakásépítési támogatások 129 079

Családi támogatások, szociális juttatások 618 918

A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 4 720 350

Az államháztartás alrendszereinek támogatásad 1 922 464

A társadalmi önszerveződések támogatása 3 810

Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai 0

Adósságszolgálat, kamattérítés 1 101 130

Tartalék 0

Kamat kockázati tartalék 0

Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 622 619

Kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások 43 412

Az állam által vállalt kezesség érvenyesítése 29 448

Adósságátvállalás 249 930

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 233 048

Összesen 10 048 200

A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ

Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati

szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország,

Franciaország, Hollandia, Olaszország, Nagy-

Britannia, Japán, stb.)

Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA,

Kanada, Svájc, Ausztria)

A finanszírozás módjai

probléma: az adott körzetből származó jövedelem adó

mekkora hányada maradjon helyben, s a köz-ponti

költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes

települések között?

Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van

szó)

A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (külön-ben fokozódnának a

területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása

tovább nőne)

2016. 02. 17.

6

A finanszírozás módjai

1. Központosított modell: a felső szinten

meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű

végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a

forrás előteremtés sem feladatuk

2. Önkormányzati modell: a helyi döntéshozók

elhatározásától függő eredmények születnek, amelyhez

az erőforrások származhatnak: adókból, állami

támogatásokból és egyéb bevételekből








TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

JELLEMZŐI:

állami szabályozás

jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok)

szociális kockázatok lefedése

nem nyereségorientált tevékenység

kötelező jellegű

csoportos ekvivalencia elv jellemzi

A társadalombiztosítás

FŐ FELADATAI:

Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás;

szülői; baleseti hozzátartozói)

Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati

szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi

szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék)

Szociális jellegű kiadások finanszírozása

FŐ BEVÉTELEI:

munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok

a társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek








ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan

alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza,

államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből

adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást

tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.)

Jelenleg 6 alap létezik: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap.

2016. 02. 17.

7

Elkülönített állami pénzalapok (III.)

ELŐNYEI:

bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől

vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat

a pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók

irányításuk demokratikus

HÁTRÁNYAI:

a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott

időközönként tudja ellenőrizni a működését)

a források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák

a közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől

az állami pénzek kezelése decentralizálódik








AZ ÖNKORMÁNYZATOK

Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a

saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények

AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI:

Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása

A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések,

beruházások)

A közösségi feladatok megoldása lehet:

Központi (jogbiztonság)

Körzeti (oktatás, egészségügy)

Helyi (bölcsőde)

Az önkormányzatok gazdálkodása

adóbevételek – központi adóbevétel egy része; saját

adókivetési jog gyakorlása

állami támogatások – helyi adók kiegészítése; helyben

végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés

bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek

kiegyenlítése

egyéb saját bevételek – működésből származó ár-és

díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj);

hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek

Finanszírozási technikák

Alapvetően önkormányzati modell feladatokhoz legközelebb álló szinten történik a döntés

Alapvetően központosított modell

az állam magára vállalja a feladatokat, jövedelem elvonás központilag

A KINCSTÁR

Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető

és beszedő helyének, információs rendszerének, a

közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és

könyvelésének integrált szerve

2016. 02. 17.

8

A költségvetés egyenlege (I.)

ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg

ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az államipénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli

A költségvetés egyenlege (II.)

szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével

(visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével

(növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási

lehetőséget

deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír

állomány megnő

a költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és

pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ( ÁKK)

A költségvetés egyenlege

1. Technikai deficit: bevételek időszakosan folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel –

rövid lejáratú hitel felvétel

2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért jövedelemszabályozási mérték miatt – értékpapír kibocsátása

3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elől nem lehet kitérni, de a gazdaság teljesítőképessége nem visel el nagyobb elvonást - tartós forrással, külföldről fedezik

Költségvetés nemzetközi összehasonlítása

GDP-hez való viszonya jelentős szóródást mutat Az újraelosztás függ:

a gazdasági fejlettségtől

piaci hagyományoktól

szociálpolitikai elképzelésektől

Magyar Államkincstár

Vezeti a költségvetési intézmények számláit

Nettó utófinanszírozást végez előirányzatok alapján

Utalja az állami támogatásokat, állami transzfereket

Ellenőrzi a kifizetések célját és teljesülését

Magyar Államkincstár

2016. 02. 17.

9

Magyar Államadósságkezelő Központ

Elkészíti a központi alrendszer finanszírozási tervét

Állampapírokat bocsát ki, hiteleket vesz fel

Elemzéseket, statisztikákat készít

Hozamgörbe: állampapírok hozama az átlagos lejárat függvényében

Magyar Államadósságkezelő Központ

Makrogazdasági egyensúlytalansági eljárásban figyelt változók és kritikus értékeik

Folyó fizetésimérleg-pozíció a GD P-hez viszonyítva (–4 százaléktól +6 százalékig)

Nettó nemzetközi befektetési pozíció a GD P-hez viszonyítva (–35 százalék)

Reáleffektív árfolyamindex a harmonizált fogyasztói árindex alapján számítva és 35 ipari országhoz viszonyítva (a hároméves változás az euróövezeti országokra ±5 százalék, a nem euróövezeti tagországokra ±11 százalék)

Az exportpiaci részesedés (ötéves nominális változás –6 százalék)

Fajlagos nominális bérköltségek (hároméves változás, az euróövezetiországokban +9 százalék, a nem euróövezeti tagországokban +12 százalék)

Lakásárak (éves változás, az Eurostat fogyasztói árindexéhez viszonyítva 6 százalék)

A magánszektor adóssága a GD P-hez viszonyítva (160 százalék)

A magánszektor hitelfelvétele (tranzakciós adatok) a GD P-hez viszonyítva (15 százalék)

Az államháztartás adóssága a GD P-hez viszonyítva (60 százalék)

Munkanélküliségi ráta (hároméves visszatekintő átlag, 10 százalék)

Forrás: Neményi-Oblath 2012

Az EFSM jellemzői

Európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism, EFSM)

Hitezési kapacitás: 60 milliárd euró EU költségvetési garanciával

Hitelfajta: szigorú feltételek mellett, makrogazdasági kiigazítási program keretében

Árazás: Euribor + 292,5 bázispont

Érvényes: 2013. június 30-ig

EFSF jellemzői

Európai pénzügyi stabilitási eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF)

Effektív hitezési kapacitás: 440 milliárd euró

Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében

+ államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben)

Árazás: Euribor + 247 bázispont + költségek

Érvényes: 2013. június 30-ig

ESM jellemzői

Európai stabilitási mechanizmus (European StabilityMechanism, ESM)

Effektív hitezési kapacitás: 500 milliárd euró (az állandó alaptőke 80 milliárd euró lesz)

Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében

+ államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben)

Árazás: a kibocsátási költség + 200 bázispont + 100 bázispont a 3 éven túli hiteleknél

Érvényes: 2013. július 1-jétől

2016. 02. 17.

10

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA

Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók), kiadásait (állami beruházások) és a deficitetszabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)

A költségvetési politika általános célja

A költségvetési politika általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása:

A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása;

visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása

A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség lehető legkisebb szintre való leszorítása

Problémák: csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg

alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció)

Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. ’90-es évek első fele)

A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei

Pl.: Import nő Kereslet miatt a külföldi valuta felértékelődik Nemzeti valuta inflálódik Egyensúly romlik Két tényező változik együtt

INFLÁCIÓ (Lehető

legalacsonyabb)

GDP (Stabil

gazdasági növekedés)

MUNKANÉLKÜLISÉG

(Lehető legalacsonyabb)

EGYENSÚLY (Stabil

fizetési mérleg)

A fenntartható gazdasági növekedés

A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy mindkét tényező kedvezően változzon: infláció egyensúly

munkanélküliség GDP

anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig széllel szemben kell vitorlázni”) recesszió idején „laza” költségvetési politika

Kiadást növelni (kormányzati beruházások)

Bevételt csökkenteni (adócsökkentés)

fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)

Az állami beavatkozás kezdete

1929-1933 túltermelési válság (a klasszikus köz-gazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból)

Say-dogma: minden kínálat megteremti a saját maga keresletét (ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek)

az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében

Az állami beavatkozás kezdete

A munkabér kettős jellege: tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül

lehetőleg alacsony legyen

makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része => minél magasabb

probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)

2016. 02. 17.

11

A válság további lehetséges okai

hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás (árfolyam csökkenéskor jelentős probléma)

ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent)

az I. világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizálódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett)

1929. október 29. „fekete kedd”

A válság további lehetséges okai

kisebb kereslet csökkenő árak csökkentett termelés munkások elbocsátása kisebb kiáramló bér további összkereslet csökkenés…

a probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő árumennyiség is sok, vagyis a termelés tovább-növekedése még alacsonyabb árat eredményez

A beavatkozás eszközei

John Maynard Keynes:

az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálatés a kereslet közötti űrt, de ügyelvearra, hogy az árumennyiség ne növekedjen

1933-tól Roosevelt döntése alapján

New Deal


egységnyi pótlólagos állami keresletbővítésa gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez

a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)

2016. 02. 17.

12


Automatikus eszközök:

Munkanélküli segély:

recesszió esetén: elbocsátás csökkenő összkereslet segély pótlólagos vásárlóerő kisebb mértékű csökkenés

fellendülés esetén: munkaerő felvétel a munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenésekisebb mértékű növekedés

Progresszív adózás:

ha a gazdaság túlfűtött állapotba kerül a pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) elmozdulás a stabilizáció irányába


Diszkrecionális eszközök: közmunkák

eseti kifizetések; jóléti kiadások

adókulcsok változtatása

A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása


J.M.Keynes: az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő

a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális

lehetőségeit

Milton Friedman: a monetarista iskola hívei szerint a fenti eszközökkel nem

érhető el eredmény

a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni

csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik

a kapacitások adottnak vehetők

a pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő

A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a

hosszabb távú racionális döntések meghozatalához

Közhangulat válságban

Viccek a neten: Témakörök

Monetáris politika

Fiskális politika

Devizapolitika

2016. 02. 17.

13

Devizapolitika

A fizetési mérleg

Külkereskedelem – devizapiac

Nemzetközi hitelforgalom

A fizetési mérleg definíciója

A fizetési mérleg részei

A fizetési mérleg és a külső egyensúly

Külkereskedelem - devizapiac

Nyitott- zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht,külföld) 1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta

keresletét és kínálatát

2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak

Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában

Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre


A és B ország – kereskedelmi forgalmat A pénze szerint, dollárban számolják el

B elad A-nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó!

El kell adnia, hogy jent kapjon érte!

A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!

Kialakul a devizapiac!


USD kereslet – A ország exportja (B importja)USD kínálat – B ország exportja (A importja)


Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van !

Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió USD kereskedelmi volumen mellett

Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne?

Kínálat meghaladná a keresletet!

Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot!

2016. 02. 17.

14


Miért pont 150 jen/USD az árfolyam?

Gazdasági racionalitás!

A országban a kókuszdió 120 USD/tonna

Belép a külkereskedelem! – B országtól is lehet venni!

B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen

Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár?

A-béli kereskedő 12000/200 = 60 USD-ért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!


Mi fog történni?

A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik –lenyomja a 120 dolláros árat

Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) –lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot

B-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes ár

Szép lassan az árak kiegyenlítődnek!

A-ban 100 USD lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, valutaárfolyam pedig = 150 jen/USD


Egy ár törvénye – Low of one price (LOOP)

Ez minden tradeable termékre érvényes!

Vásárló-erő paritás (purchasing power parity): a kialakult devizaárfolyam mellett a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek ára egyenlő a két országban!

Big Mac index (lásd később)


A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A – 25 % az éves kamatláb

B – 16 % az éves kamatláb

B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A – értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – kamat

csökken

B – értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – kamat nő

Kamatlábak kiegyenlítődnek!


Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet


A importja – 65 millióra nő

A exportja – 45 millióra csökken

IM – X = 20 millió USD! – hiány A ország mérlegében!

De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól!

A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!

2016. 02. 17.

15


Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű

A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer(System of National Accounts - NSA) alapján készül

Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul

Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja

Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)


A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben.

A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország

esetében az euró.

Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam.


Kettős könyvvitel alapú – üzleti esemény és annak finanszírozása – 2 helyen könyvelődik el

(A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.)

A fizetési mérleg

1993-ig: 2 részből állt:1. Folyó fizetési mérleg

2. Tőkemérleg

1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció:1. Folyó fizetési mérleg

2. Tőkemérleg

3. Pénzügyi mérleg

4. Nemzetközi tartalékok változása

A magyar 1997-től készül így

A fizetési mérleg részei

A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE

I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4)1. Áruk2. Szolgáltatások3. Jövedelmek4. Viszonzatlan folyó átutalások

II. Tõkemérleg (5+6+7)5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma

III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) *8. Közvetlen tõkebefektetések9. Portfólió befektetések10. Egyéb befektetések

IV.Tévedések és kihagyások egyenlegeV. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)VI. A nemzetközi tartalékok változása* A nemzetközi tartalékok változása nélkül

A folyó fizetési mérleg

Reálgazdasági tranzakciók (áruforgalom, szolgáltatások), export – aktív tétel, külföldi fizetőeszköz beáramlás

Tőkebefektetésekhez kapcsolódó - kamat és osztalék –jövedelmek

Munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalások (munkavállalók hazautalása, nyugdíj)

Egyéb (nemzetközi segélyek, jóvátételek)

Közvetlen tételei a makrokeresletnek!

2016. 02. 17.

16

A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE

I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk

1.1. Általános termékforgalom

1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány

1.5. Nem-monetáris arany

2. Szolgáltatások 2.1. Építési-szerelési szolgáltatások 2.2. Kereskedelmi szolgáltatások

2.3. Fuvarozás és szállítmányozás 2.4. Idegenforgalom 2.5. Üzleti szolgáltatások

2.6. Technikai és kulturális szolgáltatások 2.7. Kormányzati szolgáltatások

3. Jövedelmek 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei

3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek

3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 3.2.3. Magyarországon létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei

3.3. Portfólió befektetések jövedelmei 3.3.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 3.3.2. Kötvények

3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések jövedelmei

4. Viszonzatlan folyó átutalások

Tőkemérleg

Viszonzatlan tőkeátutalások

Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételek, kiadások

A TÕKEMÉRLEG

II. Tõkemérleg (5+6+7)5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai

6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai

7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma

Nem jelentős tétel

Pénzügyi mérleg

Közvetlen tőkebefektetések

Portfólió befektetések

Egyéb befektetések

(Nemzetközi tartalékok)

Új elem 2004-től:

Közvetlen tőkebefektetésekben már szerepel az újrabefektetett jövedelem is!!! Pl.: győri Audi a megtermelt nyereséget nemNémetországba utalja, hanem újra befekteti Magyarországon.

A PÉNZÜGYI MÉRLEG SZERK EZETE

III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) *8. Közvetlen tõkebefektetések

8.1. Külföldön8.1.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés8.1.2. Újrabe fektetett jövedelmek8.1.3. Tulajdonosi hitelek

8.1.3.1. Követelések8.1.3.2. Tartozások

8.2. Magyaror szágon8.2.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés8.2.2. Újrabefektetett jövedelmek8.2.3. Tulajdonosi hitelek

8.2.3.1. Követelések8.2.3.2. Tartozások

9. Portfólió befektetések9.1. Követelések

9.1.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok9.1.2. Kötvények9.1.3. Pénzpiaci eszközök9.1.4. Pénzügyi derivatívák

9.2. Tar toz ások9.2.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõértékpapírok9.2.2. Kötvények9.2.3. Pénzpiaci eszközök9.2.4. Pénzügyi derivatívák

10. Egyéb befektetések10.1. Követelések

10.1.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú10.1.2. Éven túli lejáratú

10.2. Ta rtozá sok10.2.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú10.2.2. Éven túli lejáratú

IV.Tévedések és kihagyások egyenlege

V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)VI. A nemzetközi tartalékok változása

A teljes fizetési mérleg egyenlege

Folyó fizetési mérleg +

Tőkemérleg +

Pénzügyi mérleg +

Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt)

A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0

Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

Nemzetközi tartalékok

A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma!

Miért?

Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < Foly. Fiz. Mérleg deficitje

A tartalékokból kell finanszírozni!

Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek

Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése

- valuta árfolyamának szabályozása

Importfedezeti arányként is meghatározzák!

2016. 02. 17.

17

Tőkemozgások típusai

Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI)

Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész

Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?)

Nem mindegy milyen típus!

Tőkemozgások típusai

A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van.

A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel)

A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot,a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

Egyéb statisztikák

A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja.

SNA (System of National Accounts) – nemzetiszámlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

Külső egyensúly

A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak

Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára

Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is

Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0

Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

Külső egyensúly

Ha a Folyó Fizetési Mérleg deficites: finanszírozni kell!

Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek)

Tartósan nem lehet a Folyó Fizetési Mérleg deficites!

Alapmérleg: X-M+LTC=0

LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás

Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak)

Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg):

X-M+LTC+STCp=0

STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

Külső egyensúly

Szempontok: Ne az abszolút, hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg hiányt

nézzük – GDP-hez viszonyítva

Mekkora az ország adósságállománya?

Mekkorák a valutatartalékok? n (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot)

Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni?

Ha nagy a hiány, valamit tenni kell

Árfolyam politika!

2016. 02. 17.

18

Árfolyam politika

Hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre

Árfolyam és fizetési mérleg

Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya (azaz,ha az IM>X)?

Valuta leértékelése!

Valóság nem ilyen modellszerű!

Elaszticitási elmélet: a leértékelés hatása függ az X/IM keresleti/kínálati rugalmasságoktól

Abszorpciós elmélet: az ország felhasználás/termelés arányán kell változtatni, itt a P emelkedése segít a belföldi reálvagyonok csökkentésében

Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell értékelni a valutát: Itthon 15 %, külföldön 3 %-os azinfláció: versenyképesség romlik! (X csökken IM nő –belföldi valuta kínálata nő, árfolyam leértékelődik, lépéskényszer a jegybanknál)

Árfolyam és fizetési mérleg

Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz

Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot!

Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik!

Magasabb infláció emeli a költségeket: 1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik…

Bokros csomag (1995): 9 százalékos leértékelés

Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították)

Árfolyamelméletek

az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke

direkt árfolyamjegyzés: pl.: 1 HUF = 0,44 JPY

(Egységnyi hazai pénz külföldi pénzben vett ára)

indirekt árfolyamjegyzés: pl.: 1 EUR = 255 HUF

(Egységnyi külföldi pénz ára hazai pénzben)

az árfolyamérték emelkedése a külföldi valuta felértékelődését és a hazai valuta leértékelődését jelenti

Árfolyamelméletek

valutaárfolyam: Ha az árfolyamot készpénzek között értelmezzük

devizaárfolyam: Ha az árfolyamot számlapénz átváltásánál alkalmazzuk

az árfolyamváltás iránya szerint lehet vételi-, eladási-, középárfolyam (Az irányt a pénzügyi vállalkozás szempontjából értelmezzük)

A köztük lévő reláció a következő: Valuta vételi < Deviza vételi < Devizaközép < Deviza eladási < Valuta eladási

2016. 02. 17.

19

Árfolyamelméletek

1. Valuta vételi és eladási árfolyam: a bank valutát vásárol forintért valutát ad el forint ellenében

a pénzváltás pénzárama, a vételi és eladási árfolyam közötti margefedezi a pénzváltás költségeit (Jelentősebb, mint a devizaműveleteké)

okai: Hazai és külföldi jegybankpénz tartása, raktározása, biztosítása, elveszett kamat fedezése

2. Deviza vételi árfolyam: a bank valutára szóló követelést vásárol számlapénzért (Pl.: Vállalatok exportárbevételének átváltása forintra)

Árfolyamelméletek

3. Deviza eladási árfolyam: a bank valutára szóló követelést ad el

számlapénzért (Pl.: Import kiegyenlítése érdekében, a vállalat

forint számlapénzét átváltja külföldi számlapénzre és átutalja a

külföldi partner számlájára)

4. Devizaközép árfolyam: ha nem történik meg a pénzek átváltása, de

az elszámolások miatt fontos a különböző pénzeket átváltani (Pl.:

mérleg készítés; külföldi devizában nyilvántartott követelések és

tartozások; külföldről behozott apport értékének beemelése a

mérlegbe; stb.)

Árfolyamok fajtái

Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam)

Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki

Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el. Van deklarált árfolyam de ettől bizonyos határok között szabadon el lehet térni

A devizagazdálkodás

Devizagazdálkodásnak azokat a

mechanizmusokat nevezzük, amelyek meghatározzák

a gazdálkodók külföldi fizetőeszközhöz jutásának

feltételeit, mennyiségi korlátait és felhasználásának

szabályait

A devizagazdálkodás típusai

1. Kötött devizagazdálkodás:

csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium)

külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített

árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer)

a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített

árfolyamon

Magyarországon 1929-től 1990-ig fő vonásaiban a kötött

devizagazdálkodás volt jellemző. A Magyar Nemzeti Bank

gyakorolta a devizamonopólium jogát

Kötött devizagazdálkodás Rögzített árfolyam

Piaci (fekete) árfolyam: ha a piaci árfolyam magasabb, mint a hivatalos, akkor

mindenki igyekszik a kötött pályán valutához jutni és a piacon értékesíteni

nő a folyó fizetési mérleg hiánya és a külföldi eladósodás és csökken a devizatartalékok nagysága

ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, akkor az állam drágábban jut valutához, mint a piacon megtehetné (fordított folyamat játszódik le)

2016. 02. 17.

20

Előnyök Hátrányok

Állam ellenőrizni tud, devizatartalékok nagysága

Csökkentheti az árfolyamkockázatot

Forró pénzek kikerülnek

Sokkok hatása csökken

Import, luxuscikkek fogyasztása csökken

Fejlettséget, nyitottságok akadályozza

Árfolyamkockázat nem szűnik meg

Működő tőke leáll

Sokkok hatása szétterül minden gazdasági szereplőre

Diktatúrában működik

Kötött devizagazdálkodás A devizagazdálkodás típusai

2. Szabad devizagazdálkodás:

teljesen szabad devizagazdálkodás esetén mindenki

korlátozás nélkül tarthat birtokában külföldi

fizetőeszközt és minden esetben, szabadon válthatja

át hazai pénzre és viszont

feltételezi, hogy az árfolyamot a hazai valuta

kereslete és kínálata határozza meg

A konvertibilitás

Konvertibilisnek nevezzük egy ország pénzét, ha

szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani

más országok fizetőeszközére.

A konvertibilitás fajtái

1. Kire vonatkozik? Jegybanki: csak a jegybank számára engedélyezett a szabad

átváltás (csak önálló jegybank esetén lehet jelentősége)

Belső: a devizabelföldiek számára szabad az átváltás

Külső: a devizakülföldiek számára szabad az átváltás (külföldiek számára lehetőség a hazai befektetésre de a tőkejövedelmek szabad átutalása repatriálása is lehetővé válik)


2. Mire vonatkozik?

Korlátozott: a konvertibilitás a fizetési mérleg folyó tételeire terjed csak ki (szabad az átváltás az export és az import esetén; a tőkejövedelmet szabadon lehet repatriálni; a tőkemozgás viszont engedélyhez kötött, pl.: külföldi vásárlás vagy hitelezés)

Teljes: a konvertibilitás kiterjed a fizetési mérleg összes tételére (a tőkemozgások is kötöttségektől mentesek)stabil gazdaságok

Részleges: a fizetési mérleg forgalmának meghatározott arányára terjed ki (a konvertibilitás felé vezető átmeneti időszakra jellemző)


3. Törvényekkel alátámasztott-e?

De facto: a konvertibilitást hivatalosan nem deklarálták, de nem büntetik a hazai és a külföldi pénzeszközök cseréjét (a kialakult „szürke” árfolyam a konvertibilitás bevezetésekor az egyensúlyi árfolyam meghatározásának bázisa lehet)

De jure: jogilag deklarált és engedélyezett konvertibilitást jelent

pénzügytan, pénzügyi...

Documents