PÉNZÜGYI ISMERETEK I

Prezentációs készlet

Készitette: Dr. Csáki Ilona

2

Pénzügytan: a közgazdaságtudomány része a makroökonómia egyik ága ágazati tudomány Tárgya: a pénz funkcióinak és a pénzügyi rendszer intézményeinek vizsgálata a gazdasági életben betöltött szerepe szerint

I. A PÉNZ A pénz kialakulása hosszú történeti folyamat

- egyszerü vagy véletlen csere - teljes vagy kifejlett csere - általános csereforma - pénz értékforma - a pénz általános egyenértékes

Az árupénz tulajdonságai: a használók számára megfelelő hasznosság tartósság oszthatóság homogén bimetallizmus: az arany és az ezüst a pénz monometallizmus: csak egyfajta nemes fém a pénz

3

nemesfém-pénz: homogén fémpénz súlymértékek szerinti érmék A pénzverés uralkodói monopólium Fémekkel való ötvözés - önálló pénznevek A klasszikus pénz funkciói:

- értékmérő – minden áru értéke benne kifejeződik - forgalmi eszköz - az áruforgalom lebonyolitásának eszköze

- kincsképzési eszköz – a forgalomhoz nem szükséges pénz kicsapódik

- fizetési eszköz – adós-hitelezői viszonyt testesit meg

- világpénz – országok közötti gazdasági kapcsolatok eszköze

A pénzforgalom lebonyolitásának kezdeti intézményei - a bankok - szívesen fogadtak el érmeletéteket, és ezt igazoló papírjegyeket adtak cserébe - klasszikus papírpénz Pénzláb: az az aranymennyiség, amelyet az egységnyi papírpénz ér Aranyfedezet kötelező aranyfedezet klasszikus bankjegy: a bank bármikor aranyra beváltani köteles a váltó leszámitolásakor keletkezik kibocsátását az állam idővel monopolizálta A mai pénz – modern pénz: - belső érték nélküli pénz - árura szóló követelés A modern pénz, mint csereeszköz: bankjegy, érme és bankszámlapénz Értékét (árfolyamát) a nemzetközi kereslet-kínálat szabja meg.

4

A mai pénz (alap) funkciói: Alapvető funkciók:

- Értékmérő vagy elszámolási egység: a pénz homogenitásának megfelelően a gazdasági számbavétel egységeként funkcionál, alkalmas áruk árának, jövedelmeknek és vagyonok mérésére és összehasonlításra - Forgalmi eszköz: a pénz és áru cseréjében az azonnali fizetéskor közvetít, amely feltételezi, hogy a pénz mindenki által elfogadott legyen.

Másodlagos funkciók:

- Felhalmozási (kincsképző funkció): a pénz legyen alkalmas a vagyontartás eszközéül szolgálni. - Fizetési eszköz: a pénz legyen alkalmas halasztott fizetésre, hitelek nyújtására és visszafizetésére. - Regionális- és világpénz szerep: országhatáron kívül is betölti az alapvető funkciókat

5

2. A pénzteremtés mechanizmusa A mérleg egy olyan könyvviteli nyilvántartás, amely egy adott időpontban összevontan, pénzértékben tartalmazza a gazdálkodó vállalat eszközeit és forrásait. A kimutatás bal oldalán az eszközök, jobb oldalán a források tételei találhatók. A gazdasági – reál – folyamatokat modern korban mindig ellentétes irányú pénzfolyamat lebonyolítása is jellemzi. A modern, belső értékkel nem rendelkező pénz egyszerű számlajóváírással keletkezik – pénzteremtő hitel Egyszintű bankrendszer: az ország központi bankja (jegybank) áll kapcsolatban a vállalati szférával, vezeti azok számláit .......................BANKSZEKTOR..........................

központi bank

....................VÁLLALATI SZEKTOR...................... Vállalat

6

kétszintű bankrendszer: A központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal. A vállalati szféra számláit a kereskedelmi bankok vezetik A központi bank kereskedelmi bankokkal áll összeköttetésben BANKSZEKTOR

központi bank

hitelintézetek

VÁLLALATI SZEKTOR vállalat

7

A pénz technikai (megjelenési) formája:

- Készpénz: a törvényes fizetőeszköz (bankjegy- és érmeállomány) megnevezése.

- Számlapénz: a banki számlákon megjelenő pénznagyság.

8

I. Pénzteremtés – hitelnyujtás ellenében: pénzteremtő hitel A Bank (készpénz nélküli gazdaság, egyszintű bankrendszer) hitelt nyújt egy vállalatnak termelés megelőlegezésére. A hitelnyújtás műveletével egyben pénzteremtés is történik: pénz kerül a gazdaságba A pénzállomány a vállalati mérleg eszköz oldalán szerepel, hiszen ez a vállalati vagyontárgyak egy fajtája. a mérleg forrás oldala mutatja, hogy a vállalat e pénzeszközhöz hitelnyújtás kapcsán jutott, azaz e hitelösszeggel a vállalat tartozik a banknak. Eszköz Vállalat Forrás

Pénz Hitel

A bank mérlegében e tételek ellentétesen helyezkednek el.

A bankmérleg eszköz oldalát /idegen szóval általában/ aktíváknak, a forrásoldalt passzíváknak nevezzük.

Aktívák Bank Passzívák

Hitel Pénz = Betét

A bank számára

a hitel követelés, vagyis a hitel a bank eszköze. A teremtett pénz, vagyis a banknál vezetett betét pedig a bank tartozása, a bank passzívája

9

A pénzteremtés azáltal valósult meg, hogy a bank betétet nyitott a vállalat számára

A pénz megsemmisülése a pénzteremtéssel ellentétes folyamat

hitel visszafizetéssel szűnik meg. A hitelpénz mechanizmusa k ö r f o r g á s jellegű:

- A kereskedelmi bankok hitelnyújtás révén pumpálnak pénzt a gazdaságba. - E pénz az adott vállalattól a többi szférához (a lakossághoz és az államháztartáshoz), illetve más vállalathoz kerül. - Ha a vállalat eladta áruját, értékesítette szolgáltatását, akkor a hozzá visszakerült pénzből visszafizetheti hiteleit. Ezzel a pénz megszűnik.

A pénz bármelyik szereplőnél k i l é p h e t a forgalomból:

- veszteséges a vállalat, nem tudja realizálni termelését - a lakosság otthon – nem a bankban – tartja amegtakaritásait

II. pénzteremtés – betéti kamatok jóváirása esetén

Ha a bank ügyfelének kamatot ír jóvá, ez hatásában pénzteremtő jellegű, mivel a vállalati betétállomány emelésével a bankpasszívákat növeli. A vállalatnak több pénze lesz - a pénzmennyiség nő.

Bank Vállalat + kamat = + betét kamat = + betét

10

Míg a k a m a t j ó v á í r á s a h i t e l n y ú j t á s s a l megegyező hatást vált ki, addig az ügyféltől történő k a m a t b e s z e d é s a pénzteremtés szempontjából a h i t e l v i s s z a f i z e t é s s e l egyenértékű. III. A pénzteremtés d e v i z a v á s á r l á s s a l is keletkezhet: a vállalat eladja külföldi fizetőeszközét hazai fizetőeszköz (arany) ellenében.

A vállalati mérlegben csupán az eszközoldal rendeződik át.

A bankmérlegben az aktívaoldalon a hitel helyett a deviza- (arany) tétel szerepel.

Vállalat Bank - deviza (arany) + pénz = betét

+ deviza (arany) + pénz = betét

P é n z m e g s e m m i s ü l é s t okoz,

ha a bank e l a d külföldi fizetőeszközt (aranyat) hazai pénz ellenében. Ez az esemény az alábbi módon tükröződik a mérlegekben.

Vállalat Bank

+deviza (arany) - pénz = betét

-deviza (arany) - pénz = betét

11

Valuta: külföldi fizetőeszköz készpénzben (bankjegy és érme formájában) Deviza: valutára szóló követelés, külföldi pénznemben megjelölt fizetési ígéret

2. 3. Pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben

2.3.1. A jegybank és a kereskedelmi bank közötti kapcsolat Kétszintű bankrendszerben a pénzteremtés

két műveletsorra válik:

a kereskedelmi bankok (hitelintézetek) és a központi bank pénzteremtésére.

Kereskedelmi bankpénz:

a kereskedelmi bankok által teremtett pénz, a kereskedelmi bank passzívája. Jegybanki pénzteremtés:

mechanizmusát tekintve nem különbözik a kereskedelmi bankok pénzteremtésétől.

A központi bank a k t í v a oldalán a h i t e l tétel található.

Ez azonban itt nem a vállalati szektor számára nyújtott hitel - hiszen kétszintű bankrendszerben a jegybank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó egységekkel -, hanem a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitel.

A jegybanki p a s s z í v a oldalon

a jegybank által t e r e m t e t t pénz áll. Ez a pénz azáltal keletkezik, hogy a központi bank bankbetétet nyit a kereskedelmi bankok számára, az e számlákon található betét maga a jegybank által teremtett pénz.

12

Az így létrejött pénzt nevezzük j e g y b a n k p é n z n e k,

amely a jegybank által teremtett pénz, a jegybank passzívája.

Központi bank Kereskedelmi bank Hitel a kereskedelmi bankoknak

Jegybankpénz= kereskedelmi bankok betétei

Jegybankpénz = betét a központi banknál

Hitel a központi banktól

A kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz megfelel

a pénz általános definíciójának,

miszerint mindkettő bankra szóló követelés,

mindkettő bankpasszíva.

13

Fizetés ügyfélkörön belül: Nézzünk meg a fizetési megbízatások teljesítését a kétszintű bankrendszerben! Modellünkben az A és C vállalat számláját A kereskedelmi bank,

B vállalat számláját B kereskedelmi bank vezeti.

A ker. bank B ker. bank betét A váll.

betét C váll. betét B váll.

A vállalat B vállalat betét A ker. banknál betét B ker..

banknál

C vállalat betét A ker. banknál

14

1. esemény: A vállalat gépbeszerelést végzett C vállalat számára. E tevékenységért C vállalat fizet A vállalatnak 200 forintot. Modellünkben a f i z e t é s csupán á t u t a l á s s a l valósulhat meg, hiszen a gazdaságban nincs készpénz. A fizetés úgy valósul meg,

hogy A kereskedelmi bank átrendezi passzíváit. Az ügyfélkörön belüli fizetés tehát a kétszintű bankrendszerben is ugyanúgy valósul meg, mint az egyszintűben: C vállalat betéte csökken, A vállalaté nő, vagyis az A kereskedelmi bank passzív oldala átrendeződik. A fizetés következtében

C vállalatnak a szállítóállománya, A vállalatnak a vevőállománya csökken.

A ker. bank

B ker. bank

betét A váll. + 200 betét C váll. - 200

betét B váll.

A vállalat B vállalat betét A ker. banknál + 200 vevők -200

betét B ker.. banknál

C vállalat betét A ker. banknál - 200

szállítók - 200

15

2.3.3. Fizetés ügyfélkörön kívül Mi történik azonban, ha C vállalat B-nek akar fizetni?

Nyilvánvaló, hogy A kereskedelmi bank e fizetési megbízást nem tudja passzíváinak átrendezésével teljesíteni, hiszen B vállalatnak nem ő vezeti a számláját. Az is egyértelmű, hogy C vállalatot nem érdekli A kereskedelmi bank gondja, hiszen ha nem tudna fizetni B vállalatnak, akkor pénze nem lenne teljes körűen felhasználható, vagyis nem lenne pénz. Következésképpen nem vezettetné A kereskedelmi bankkal a számláját.

A fizetési forgalom

a jegybankon keresztül fog lebonyolódni amely vezeti A és B kereskedelmi bank számláját. A kereskedelmi bank példánkban úgy jut jegybankpénzhez,

hogy hitelt kér a központi banktól. A hitelnyújtás után a bankmérlegek az alábbi képet mutatják.

Központi bank A kereskedelmi bank

Hitel A kereskedelmi banknak +500

A kereskedelmi bank betéte + 500

Jegybankpénz = betét a központi banknál + 500

Hitel a központi banktól + 500

A kereskedelmi bank fizetése

B kereskedelmi banknak azáltal teljesül, hogy a jegybank passzívái átrendeződnek, vagyis A számláján lévő jegybankbetét-összeg csökken, B számláján viszont nő az egyenleg.

Kétszintű bankrendszerben

tehát adott vállalat átutalásához,

ha a pénzösszeg nem az adott kereskedelmi bank ügyfélkörén belül marad, jegybankpénz szükséges.

16

A fizetés útja tehát:

C vállalat --> A kereskedelmi bank --> jegybank --> B kereskedelmi bank --> B vállalat

A műveletben résztvevő szereplőket

három szférába sorolhatjuk:

A legfelső szintet a központi bank, az alsóbb bankszintet a kereskedelmi bankok alkotják, míg a legalsó csoportba a gazdálkodó egységek tartoznak.

Ezzel a fizetéssel megszűnik 500 forintnyi A kereskedelmi banki pénz, ugyanakkor keletkezik 500 forint B kereskedelmi banki pénz

(ld. a kereskedelmi bankok passzíva oldalán a betétállományban végbemenő változásokat),

tehát a kereskedelmi bankpénz mennyisége nem változik.

A jegybank passzíva oldalán megszűnt 500 forint jegybankpénz

(A kereskedelmi bank betéte), ugyanakkor keletkezett is 500 forint jegybankpénz (B kereskedelmi bank betéte), vagyis a jegybankpénz-tömeg sem változott.

17

2. esemény: C vállalat fizet B vállalatnak 500 forintot KÖZPONTI BANK

Központi Bank A ker. bank betéte

-500 B ker. bank betéte +500

KERESKEDELMI BANKI SZFÉRA A ker. bank B ker. bank

jegybankpénz -500

betét A váll. betét C váll. -500

jegybankpénz +500

betét B váll. +500

GAZDÁLKODÓ SZFÉRA

A vállalat B vállalat betét A ker. banknál

betét B ker. banknál +500 vevők -500

C vállalat betét A ker. banknál - 500

szállítók - 500

Az A kereskedelmi banknak

tehát likvidnek kell lennie jegybankpénzben, ha egyik betéttulajdonosa

ügyfélkörön kívüli fizetést kíván teljesíttetni a bankkal.

18

2.3.4 Készpénzfelvétel a kereskedelmi banktól A készpénz

csupán a jegybankpénz egyik technikai formája (a számlapénz mellett). A készpénzkibocsátás jegybankpénzen belül technikai átváltást jelent:

a jegybank számlapénz egy része átalakul jegybank készpénzzé. . Jegybankpénz Banki pénz Készpénz Létezik Nem létezik Számlapénz Létezik létezik 3. esemény: A vállalat 300 forintnyi készpénzfelvéte a kereskedelmi banki betétszámlája terhére /munkabér kifizetése miatt/ - nincs azalkalmazottainak lakossági folyószámlája KÖZPONTI BANK

Központi Bank A ker. bank betét

-300 forgalomban lévő készpénztömeg +300

KERESKEDELMI BANKI SZFÉRA A ker. bank B ker. bank

jegybankpénz -300

betét A váll. -300 betét C váll.

jegybankpénz

betét B váll.

GAZDÁLKODÓ SZFÉRA A vállalat B vállalat

betét A ker. banknál -300

betét B ker. banknál

19

C vállalat

betét A ker. banknál

szállítók

2.3.5. Likviditás külföldi fizetőeszközben Ha egy kereskedelmi bank ügyfele külföldi fizetőeszközt igényelhet

bankszámlája terhére, akkor a kereskedelmi banknak nemcsak jegybankpénzben, hanem külföldi fizetőeszközben is likvidnek kell lennie. Ez a likviditás vonatkozhat külföldi készpénzre (valutára)

- amikor is a kereskedelmi banknak a külföldi központi bank pénzében kell likvidnek lennie - és vonatkozhat számlapénzre (devizára).

Ez a likviditás teljesen természetes,

ha a bank devizaszámlát is vezet ügyfelei számára. Szintén fontos ez a fajta likviditás konvertibilis fizetési eszközű országban.

4. esemény:

az ügyfél 100 forint külföldi fizetőeszközt igényel a banktól

Ker. bank

deviza (készpénz) -100

devizabetét -100

Vállalat devizabetét -100 deviza (készpénz) +100

20

2.4. A pénzmultiplikátor nagysága A pénzmennyiség megsokszorozása:

multiplikálás

Kezdjük a pénzteremtési folyamatot 1.000 forint készpénzzel. Feltételezzük, hogy Kovács úr valahogyan hozzájutott ehhez az összeghez (munkabérként kapta, örökölte sbt.) és bankbetétet szeretne nyitni. A bank a fent már megismert összefüggések alapján a készpénz elfogadásakor betétszámlát nyit Kovács úrnak. Ezzel a művelettel a kereskedelmi bankpénzt, kereskedelmi banki pénzt teremt.

Bank készpénz +1000

betét +1000

Kovács úr betétszámláján a jóváíráskor tehát pénzteremtés ment végbe.

A gazdaságban ezáltal keletkezett 1.000 forint (kereskedelmi banki) pénz,

ugyanakkor a jegybankpénzállomány 1.000 forinttal csökkent,

hiszen a pénz bankrendszerbe visszaáramlását pénzmegsemmisülésként értelmeztük.

bankrendszeren belülre érkezve a pénz megszűnik pénz lenni. A bankok kialakulásának korában erre a betétre

az ős-bank 100 % fedezetet tartott, vagyis az 1.000 forint készpénzt (akkoriban: aranyat) őrizte arra az esetre, ha betétese számláján lévő összeget készpénzre (aranyra) kívánja váltani.

21

A hitelezési és betéti tevékenység élesen különvált:

a bankár csak saját tőkéje kockázatára hitelezett ügyfeleinek.

A modern bankok már nem tartanak 100 %-os tartalékot.

törvényes előírás, a kötelező tartalékráta rendszere a mérvadó.

A tartalék előírások eredetileg a betétesek érdekeit védték,

napjainkra átalakultak a jegybank pénzmennyiséget szabályozó eszközeivé:

a jegybankpénz és a kereskedelmi banki pénz arányát határozzák meg.

A kötelező tartalékráta előírja a kereskedelmi bankok számára, hogy betéteik hány százalékát kötelesek jegybankpénzben (készpénzben és a jegybanknál elhelyezett betétben), illetve jegybankképes aktívában tartani.

Esetünkben a kötelező tartalékráta 10 %.

A kereskedelmi bankoknak tehát összes betétállományuk 10 %-át jegybankpénzben kell tartaniuk.

Kovács úr 1.000 forintos többletbetéte után a banknak tehát 100 forint többlet-tartalékot kell képeznie - a befizetett 1.000 forintból. Ha bankunk a 900 forintot is tartalékként kezelné, és nem hasznosítaná (nem hitelezné ki), akkor kereskedelmi bankunkat kamatveszteség érné, hiszen feleslegesen hevertetne tőkét parlagon. E nagyság tehát kihelyezésre kerül. Ezután a banki mérleg az alábbi formát ölti.

Bank készpénz 1000 hitel +900

betét 1000 betét +900

22

A következő lépésben a hitelt készpénzben felveszik vagy ügyfélkörön kívül fizetnek vele.

Bank jegybankpénz -900 (készpénz)

betét -900

A bankmérleg ezen események után az alábbi képet mutatja:

Bank

tartalék 1000 hitel 900

betét 1000

A bank pénzt teremtett,

az átutalás (készpénzkifizetés) teljesítése után 1.000 forint pénzt. E pénzteremtés a bankmérleg passzíva oldalán mutatkozik, a betétállomány növekedésével.

A 900 forintnyi hitel

egy másik bankhoz került, mert ügyfelünk olyan gazdálkodó egységnek fizetett, aki más banknál vezeti számláját, illetve a készpénzösszeg valaki bevételeként más bankhoz vándorolt. E 2. bank mérlegében a beérkező készpénz-tétel (pénztári befizetés esetén), illetve számlapénz formájú jegybankpénz (bankközi átutalás esetén) ugyanolyan változást idéz elő,

mint az 1. bank esetében.

Bank jegybankpénz +900

betét +900

23

A 2. bank szintén csupán 10 % tartalékot köteles tartani,

ezért a 900 x 0, 1 = 90 forintot tartalékképzésre fordítja, a fennmaradó 810 forintot kihitelezi.

Bank

jegybankpénz 900 hitel +810

betét 900 betét +810

A hitelt

készpénzben felveszik vagy ügyfélkörön kívül fizetnek vele , ezáltal a 2. bank végső mérlege ezt képet mutatja.

Bank

jegybankpénz –810(készpénz)

betét -810

Bank

tartalék 90 hitel 810

betét 900

A 2. BANK VÉGEREDMÉNYBEN

ÚJABB 900 FORINT PÉNZT TEREMTETT

(PASSZÍVÁI 900 FORINTTAL NŐTTEK). A 810 forint jegybankpénz

a fenti módon továbbvándorol,

s a 3. bank mérlegében

az alábbi változást okozza:

24

Bank

tartalék 81 hitel 729

betét 810

Végtelen számú kereskedelmi bankot feltételezve,

a művelet végtelenszer ismétlődik meg. A bankok nem tudják, hanyadikok a sorban - és nem is érdekli őket.

Esetünkben 1.000 forintnyi jegybankpénzből 10.000 forintnyi kereskedelmi bankpénz keletkezett. A pénz megsokszorozódott, multiplikálódott.

Ezt a folyamatot nevezzük pénzmultiplikációnak, a teremtett kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz

a r á n y á t

pedig p é n z t e r e m t é s i m u l t i p l i k á t o r n a k. Pénzteremtési multiplikátor:

az új betéteknek a tartalékok növekedéséhez viszonyított aránya. Megmutatja,

hogy egységnyi jegybankpénzből hány egység kereskedelmi banki pénz keletkezhet.

25

A Samuelson-i modellben

a pénzmultiplikátor nagysága a kötelező tartalékráta reciproka ( 1/0,1 = 10).

Amennyiben – matematikailag – végtelen sok bank vesz részt a folyamatban, akkor a gazdaságban bekerülő pénzösszegek egy végtelen, egynél kisebb hányadosú mértani sorozatot alkot, amelynek összegképlete

M = J x B x P * (1/t)

Ahol: M = pénzmennyiség, JBP = jegybankpénz (kiinduló alapösszeg), T = kötelező tartalékráta 1/t = pénzmultiplikátor

A pénzteremtés fenti, egyszerű esete nem automatikusan érvényesül. Samuelson / Nordhaus két feltételt említ.

1. A fizetési láncból ne történjen kiszivárgás, azaz mindenki vigye a pénzét a bankba és ne őrizze otthon.

2. Egyetlen bank se tartson a kötelező tartalékrátán felüli tartalékot, vagyis ne legyenek szabad tartalékok a kereskedelmi bankoknál.

Ha például az 1. bank 400 forintnyi szabad tartalékot kíván tartani, akkor - a 100 forint kötelező tartalékrátán felül – csak 500 forint kerül a 2. bankhoz.

Ha más bank nem tartana szabad tartalékot, a pénzteremtés nagysága:

1.000 + 500 + 500 x 0,9 + 500 x 0,9² + ... =

= 1.000 + 500 x 1/0.1 = 6.000 forint lenne.

Ha pedig az 1. bank 900 forint szabad tartalékot óhajtana tartani,

nem lenne pénzmultiplikálódás, hiszen az 1. bank 1.000 forint tartalékot tartva, nem kerülne jegybankpénz a 2. bankba.

Szabad tartalékok;

a kereskedelmi bankok kötelező tartalékráta által meghatározott un. kötelező tartalékokon felüli, jegybankpénzben felhalmozott aktívái.

26

Van még két fontos feltétel, mely nem szerepel kimondottan a pénzmultiplikátor levezetésénél, de amelyek jelentősen befolyásolják a folyamatot.

3. Figyeljük meg, hogy minden pénzteremtési aktusnál a bankhoz átutalt (készpénzben bevitt) jegybankpénz ellenében teremtett betét terhére az ügyfél nem igényel jegybankpénzt. Az 1. bankban az 1.000 forintnyi betét „leülepszik”, tulajdonosa nem nyúl hozzá, ezért a kereskedelmi banknak elég a kötelező tartalékráta erejéig jegybankpénzben tartalékolnia.

Ha e betét - ha csak részben is - felhasználásra kerülne, például 50 forintot készpénzben kérne tulajdonosa, nem jöhetne létre a mértani sorozat szerinti pénzteremtés, hiszen nem lenne 900 forint kihitelezhető. Ekkor a 950 forint betétre 95 forint tartalékot kellene tartani, ezzel szemben a banknak 100 - 50 = 50 forint tartalék állna rendelkezésére. Szükséges tehát,

hogy ez a betét - nemcsak az 1., hanem mindegyik banknál –

a modellbeli pénzteremtés szempontjából „végleg” a banknál maradjon.

4. A másik feltétel a harmadiknak az ellentéte.

Míg a 3. feltétel szerint az ügyfelek betéte érintetlenül a bankoknál marad, addig a 4. feltétel szerint a hitellel teremtett pénzt teljes egészében más bankokhoz utalják.

Az 1. bank esetében a 900 forint hitel egészen más bankoknál landolt, a 2. bank 810 hitele szintén egy másik, 3. bankhoz került stb .

A valóságban ezzel szemben számolni lehet azzal, hogy a hitellel teremtett pénz egy része bankon belül marad. Ügyfeleink között,

akad olyan személy, aki olyan más gazdálkodó egységnek fizet, akinek szintén bankunk vezeti a számláját.

- a visszaáramlott jegybankpénz ellenében többlet-pénzteremtésre is képes.

27

A Samuelson-i pénzteremtési folyamat négy feltétele:

1. Ne legyen készpénzleülepedés (készpénzkiszivárgás): mindenki tartsa készpénzét a bankban.

2. Ne legyenek a rendszerben szabad kereskedelmi banki tartalékok: a bankok csak a kötelező tartalékrátát tartsák. 3. A bankhoz átutalt betét terhére ne igényeljenek az ügyfelek jegybankpénzt. 4. A kötelező tartalékráta feletti hitelkihelyezéssel teremtett pénz teljes egésze kerüljön más bank(ok)hoz.

I. aktíva-passzíva szabály: a bank passzíva oldalán mindig az adott bank kötelezettsége,

vagyis az adott bank által teremtett pénz áll. Minden más pénz a bank aktívája. Ez alapján:

1. a külföldi fizetőeszköz a külföldi bank passzívája, a jegybank, a kereskedelmi bankok és a bankrendszeren kívüli szektor (gazdálkodó szféra és lakosság) aktívája 2. a jegybankpénz a jegybank passzívája,

külföld, a kereskedelmi bankok és a bankrendszeren kívüli szektor aktívája.

3. a kereskedelmi bankpénz a kereskedelmi bankok passzívája, a külföld és a bankrendszeren kívüli szektor aktívája. A jegybank mérlegében nem szerepel.

II. aktíva-passzíva szabály:

a bank által nyújtott hitel tétel mindig bankaktíva, a kölcsönkapott hitel tétele mindig bankpasszíva.

28

3.1. A pénztömeg nagyságának meghatározása Pénzügyi aggregátumok (pénzkörök)

M0 = az összes jegybankpénz (más néven bázispénz vagy nagy erejű pénz) mennyiségét öleli fel. Ez tehát a központi bank mérlegének passzíva oldalán elhelyezkedő, a jegybank által teremtett pénz. Technikai formáját tekintve lehet

készpénz és jegybank-számlapénz.

M1 Nevezik tranzakciós pénznek vagy forgalomban lévő pénznek is. Tartalma =

a bankon kívüli készpénzmennyiség (bankjegy- és érmeállomány) és a látra szóló betétek összessége.

Látra szóló betét:

a kereskedelmi bankok által vezetett lekötés nélküli pénz, amely számláról bármikor pénz vehető fel, ill. az egyenleg bármikor átváltható készpénzre.

M2 = az M1 és a hosszabb távra lekötött betétek összege.

A pénzek e csoportosítása tulajdonképpen likviditás szerinti felosztás.

M3 = M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok M4 = M3 + bankrendszeren kívüli szereplők által tartott állampapírok.

A pénztömeg

az adott ország bankrendszerének passzíváit foglalja magában, pénz a bank tartozása (bankra szóló követelés).

29

A pénztömeg nagyságának számitása a statisztika szerint

1. a bankrendszeren belüli pénz nem pénz 2. nem számítjuk bele a pénztömegbe a költségvetés betéteit 3. Nem része a belföldi pénztömegnek a külföldön keletkezett belföldi pénzek.

4. A külföldet érintő pozíciókban az a lényeges, hogy ki tartja a pénzt. Valutabelföldi devizabetéte is része a forint pénztömegnek (az adott ország pénztömegének), míg a valutakülföldi forintban tartott betétei sem részei a forint pénztömegnek. Ezt az elhatárolást nevezzük szektorális elhatárolásnak.

5. Mivel a készpénz tulajdonosát a statisztika nem képes kimutatni, ezért a készpénz esetében nem alkalmazható a szektorális elhatárolás. A pénztömegbe így beletartozik az összes, a bankrendszeren kívüli készpénzmennyiség.

E fenti öt megfontolás alapján a pénz (M1) és a kvázipénz (M2) tartalmát az alábbi összetevők alkotják:

Pénz = M1: a/ a hitelintézeteknél vezetett látra szóló betétek b/ a bankrendszeren kívüli készpénzállomány

Az M1 kategóriába beletartoznak még a nem-monetáris hitelintézetek jegybanki tételei is. Monetáris intézményeken

a monetáris hatóságot (a jegybankot és a kincstárat) és a kereskedelmi bankokat értjük.

Nem-monetáris intézmények

azok a pénzügyi intézmények, melyek nem vezethetnek ügyfeleik részére számlát, így nem teremthetnek pénzt (pl. a nyugdíjpénztárak).

Kvázipénz = M2:

a/ a jegybanknál található határidős, takarék- és devizaszámlák

b/ a kereskedelmi bankoknál lévő határidős, takarék- és devizaszámlák.

a pénztömeg változása és a pénzteremtés folyamata néha elválik.

30

3.2. A pénz forgási sebessége .A pénz forgási sebessége;

az a nagyság, ahány forgást végez a pénz egy egysége egy évben.

két formában vált általánossá:

1. A forgalmi egyenlet - Fisher-féle;

A forgalmi egyenlet alapján

M*V = P*Q, ahol

P = az áruk átlagára (dimenziója: érték / mennyiség) Q = a tranzakciók (adás-vételek) aggregátuma (megfelelőképpen összesített nagysága)

(dimenziója: mennyiség / időegység) M = a pénzmennyiség (dimenziója: érték) és V = a forgási sebesség (dimenziója: fordulatszám / időegység).

2. A jövedelmi egyenlet

nemzeti jövedelem alapján.

M x V = Y = P x y, ahol

M = a pénzállomány nagysága V = a forgási sebesség Y = a nominális nemzeti jövedelem

P = a változatlan áron számított nemzeti jövedelem egy speciális (ún. implicit) árindexe és y = a reál nemzeti jövedelem. A kétféle forgási sebesség

a két egyenlet jellegéből következően az alábbi fő eltéréseket tartalmazza:

1. Az összes tranzakció nagysága eltér a nemzeti jövedelem összegétől. 2. A forgalmi egyenletre hatással van a tranzakciók volumenének befolyásolásán

keresztül a vállalatok vertikális tagolása és bizonyos technikai jellemzők változása. 3. Végül a forgalmi változat magában foglalja a már létező eszközök adás-vételét, míg

a jövedelmi változatban csak az adott időszak alatt újonnan létrejött eszközöket tartalmazza.

31

II. A BANKRENDSZER MŰKÖDÉSE A bankok kialakulása hosszú történelmi folyamat

Babilon, Egyiptom középkori itáliai városállamok Angliában - Bank of England,

1817-ben az Österreichische National Bank (amely Magyarországon is jegybanki funkciókat sokáig ellátja), 1848-ban Banque de France, 1875-ben pedig Deutsche Reichsbank.

USA a Federal Reserve System (Fed). Bankrendszerek:

- specializált bankrendszer - univerzális bankrendszernek

A bankok (hitelintézetek) a kereskedelmi banki tevékenységen kívül egyre szélesebb körben a befektetési banki tevékenységet is végzik. A Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben hozzák létre részvénytársasági formában, alaptőkéje 30 millió aranykorona. 1985.január 1-től átalakították az MNB-t, létrehozták a Budapesti Hitelbankot az MNB leánybankjaként. 1987. január 1-én állt fel az új MNB és az ettől intézményesen leválasztott üzleti bankok új rendszere. A magyar bankrendszer

az angolszász mintát véve alapul specializált bankrendszer lett.

A kétszintű bankrendszer kialakításakor, 1987-ben

öt kereskedelmi bank alakult: a Magyar Hitelbank Rt. (MHB), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (OKHB), a Budapest Bank Rt. (BB), a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) és az Általános Értékforgalmi Bank Rt (ÁÉB).

Az 1991-92-ben életbe lépett hitelintézeti, számviteli és csődtörvény a bankok portfólióját leértékelte 1992-ben a hitelkonszolidáció keretében a bankok rossz minősítésű hiteleiket átválthatták 20 éves lejáratú államkötvényre.

32

Mivel ez sem hozta meg a várt eredményt, az államnak újabb beavatkozására volt szükség, ezt az újabb beavatkozást bankkonszolidációnak nevezzük. Hitelintézeti törvény (1997) - a magyar bankrendszer megerősödött,

és az univerzális banktevékenység irányába tolódott el. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 1997. január 1.-én lépett életbe. A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket, illetve azok tevékenységi körét. Bank:

olyan üzleti vállalkozás, mely alapvetően betét- és hitelügyleteket, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokat végeznek.

. A kereskedelmi bank és az egyéb hitelintézet megkülönböztetése során a legfontosabb eltérés a két intézmény között: a bank hitelműveleteivel képes pénzt teremteni, az egyéb hitelintézet nem képes a pénzteremtésre. A banknál lévő számlákról azonnal lehet fizetést teljesíteni (folyószámla, látra szóló betétszámla), míg az egyéb hitelintézetnél lévő számlákról előbb fel kell venni a pénzt és csak azután lehet fizetést teljesíteni.

3.1.1. Az MNB szervezeti felépítése A Magyar Nemzeti Bankot 1924. május 24-én alapították részvénytársasági formában. Az MNB részvénytársasági formában működő önálló szerv.

Jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. Tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény, népszerűbb nevén a jegybanktörvény határozza meg. E törvényt lényeges kérdésekben az 1994. évi IV. törvény és az 1996. évi CXXIX. törvény módosította. A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja.

33

MNB szervezeti felépitése

1. A Közgyűlés

Feladata az alapszabály megállapítása és módosítása,

az alap- és tartaléktőke meghatározása, a mérleg, a vagyon és az eredménykimutatás megállapítása, az éves mérleg felosztása, továbbá az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, valamint a kiemelt vezetők, illetve vezető szervek tagjai díjazásának megállapítása.

2. Jegybanktanács

A jegybanktanács az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve, amely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveiről, a jegybanki politika eszközeinek módosításáról, ide értve az árfolyampolitikai intézkedéseket is. A jegybanktanács tagjai: az MNB elnöke, alelnökei, további—az MNB alelnökeinek számával megegyező számú—tag, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki.

3. Igazgatóság

Az igazgatóság feladata, hogy segítse az elnököt munkája ellátásában. Az igazgatóság az elnökből, az alelnökökből és a közgyűlés által az MNB elnökének javaslatára választott igazgatósági tagokból áll.

4. Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság az MNB ellenőrző szerve. Tagjai: a felügyelőbizottság Országgyűlés által választott elnöke, az Országgyűlés által választott további három tag, a pénzügyminiszter képviselője, a pénzügyminiszter által megbízott szakértő.

Az MNB az Országgyűlés alá rendelt szerv. MNB elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.

34

Az MNB élén elnök áll, akit hat éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. Az MNB legfeljebb öt alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Az alelnökök megbízatása három évre szól. Az MNB együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével /PSZÁF/ bankfelügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható.

3.1.2. Az MNB feladatai főbb funkciói

1. Készpénzkibocsátás 2. A „kormány (állam) bankja” funkció 3. A „bankok bankja” funkció 4. A forint értékállandóságának biztosítása

5. Külgazdasági feladatok

6. Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció

3.1.3. A bankrendszer monetáris irányítása A központi banki monetáris irányításának eszközei 1. A refinanszírozási volumen szabályozása A refinanszírozási hitelek nagyságának és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit. Refinanszírozási hitel:

a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel. szabályozásával az MNB képes a bankrendszer likviditását szabályozni.

35

A hitelszűkítési politikát restriktív monetáris politikának, restrikciónak, a hitelbővítést expanzív monetáris politikának, expanziónak nevezzük. A refinanszírozási hitelkeretek két részből álltak, a folyószámlahitelből és a likviditási hitelből. Ennek nagyságát a bankok alaptőkéjéhez viszonyítva határozták meg. Refinanszírozási műveletnek számítják, ha jegybank által devizaswap vagy devizabetétcsere során szabályozza a bankok likviditását. 2. Kamatlábpolitika a viszontleszámítolási kamatláb változtatását foglalja magában az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után. 3. A kötelező tartalékráta rendszere a likviditási rátákból fejlődött ki. A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bankok tartalékának, azaz jegybanki pénzállományának és a kereskedelmi bankok betéteinek arányát írja elő: kötelező tartalékráta = jegybankpénz / betétállomány. Jegybankképes aktíváknak nevezzük azokat a kereskedelmi banki eszközöket (értékpapírokat), melyek viszonylag gyorsan és könnyen jegybankpénzzé tehetők. Ha a központi bank emeli a tartalékrátát,

- arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék betéteik növekedési ütemét, azaz kevesebb pénzteremtő hitelt folyósítsanak. - pénzmultiplikátor - csökken.

36

A hitelintézet köteles a kötelező tartalék előírásoknak naponta megfelelni. 4. Napi likviditási tartalék

- bankok korrigált mérlegfőösszegük 5 százalékának megfelelő összeget likvid eszközökben kötelesek tartani. - naponta kötelesek megfelelni.

5. A nyíltpiaci műveletek rendszere központi bank értékpapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza. Ha értékpapírt vásárol, a forgalomban lévő pénzmennyiség is nőni fog Ha értékpapírokat ad el, a forgalomban lévő pénztömeg csökkeni fog. 6. Árfolyampolitika A jegybank és a kormány közösen határozza meg az árfolyampolitikát. 1995. márciusától - csúszó leértékelésű árfolyamrendszer középérték körüli ± 2,25 %-os ingadozási sáv.

3.1.4. A Jegybanktörvény Az MNB jogállását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (Jegybanktörvény); szabályozza. az Országgyűlés 1991. október 21-én fogadta el. E törvényt lényeges kérdésekben az 1994. évi IV. törvény és az 1996. évi CXXIX. törvény módosította.

37

3.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv, amely önálló költségvetési szervként működik. A Felügyelet tevékenységének célja

– többek között – – a pénzügyi szolgáltatási, – a befektető szolgáltatási, – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, – az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek, – valamint a pénz- és tőkepiaci szervezetek (tőzsdék) működésének segítése, – ezen szervezetek ügyfelei érdekeinek a védelme, – a piaci viszonyok átláthatóságának az elősegítése.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatásköre a belföldi hitelintézetek és a külföldi hitelintézetek Magyarországon működő fiókainak és képviseleteinek felügyeletére és versenyfelügyeletére terjed ki. Szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelintézettől intézkedési tervet kérhet, kezdeményezheti az adott hitelintézet vezetőinek felmentését is. Ha a banki biztonsági mutatók nem érik el a meghatározott szintet, felfüggesztheti a hitelintézet tevékenységét, visszavonhatja a hitelintézeti tevékenységre kiadott engedélyt, végső soron kezdeményezheti a hitelintézet felszámolását is.

3.3. A Magyar Bankszövetség 1988 őszén több kereskedelmi bank kezdeményezésére jött létre a Magyar Bankszövetség, a kereskedelmi bankok szakmai érdekképviseleti szervezeteként. tagjai lehetnek azok a hitelintézetek, amelyek legalább 500 millió forint alaptőkével rendelkeznek és elfogadják a Magyar Bankszövetség alapszabályzatát. 1991 márciusa óta levelező társult tagja az Európai Közösség Bankföderációjának. A Bankszövetség legfelső fóruma a Testületi ülés, melyben minden tag első számú vezetője képviseli intézményét egy-egy szavazattal.

38

Az operatív ügyeket az öttagú Elnökség végzi, mely elnökből, alelnökből, két elnökségi tagból és főtitkárból áll. A Magyar Bankszövetség a taghitelintézetek érdekképviseleti szerve.

3.4. Országos Betétbiztosítási Alap Magyarországon az 1993. évi XXIV. törvény hozta létre az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA), működését pedig jelenleg az 1996. évi CXII. törvény szabályozza. minden hitelintézet köteles csatlakozni, mivel a betétesek védelmét szolgálja. Az OBA feladata a betétek befagyását megelőző intézkedések meghozatala, a betétek befagyása esetén pedig a betétesek bizonyos fokú kártalanítása. Jelenleg a hitelintézeti csőd esetén az OBA hitelintézetenként és betétesenként egymillió forint összeghatárig biztosítja a névre szóló betéteket. Az OBA jogi személy, jogállását tekintve nem tartozik a magánszférába, de nem is kormányzati szervezet. Törvény hozta létre és törvény határozza meg működési feltételeit. Irányító igazgatóságában a kormányzati és tagintézeti képviselet közel egyensúlyban van. Az OBA forrásai

- a csatlakozási díj, - a hitelintézetek befizetése, - a felügyeleti bírságok nyolcvan százaléka, - feladatai ellátásához szükséges hitelek, melyekre a kormányzat

kezességet vállal - és egyéb bevétel.

A törvény lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot is létrehozzanak.

39

3.5. A bankrendszer alsó szintje A Hitelintézeti törvényt felváltó, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 1997. január 1-én lépett életbe. A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket, illetve azok tevékenységi körét. A törvény üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatások alatt érti: 1. betétgyűjtés - mások pénzének betétként való elfogadása 2. hitelnyújtás - hitel és kölcsön nyújtása 3. bankszámla ügylet - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása 4. garancia ügylet: bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség

pénzben teljesítendő 5. bankletéti, illetve befektetési alap letéti ügylet - bankletét elfogadása, valamint

befektetési alap letétkezelés 6. értékpapír forgalombahozatali ügylet - külön jogszabály szerint kizárólag

hitelintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános forgalomba hozatala 7. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi

(kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben: pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is

• deviza- és valutaügylet • határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet • átruházható értékpapírral végzett műveletek • kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet

8. értékpapír letéti ügylet - értékpapír kezelés, értékpapír letét kezelés 9. faktoring ügylet - követelések megvásárlása - készpénzt helyettesítő fizetési

eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolítása - pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk

10. pénzügyi lízing - vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ehhez kapcsolódó tanácsadás

11. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás 12. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség

vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások 13. széfügylet - értékpapírok, értéktárgyak biztonságos megőrzése Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: 1. pénzváltási tevékenység 2. bankügynöki tevékenység - pénz- és kölcsönügyletek közvetítése 3. elszámolásforgalmi ügylet - az elszámolásforgalom lebonyolítását végző

elektronikus átutalási rendszerek működtetése 4. pénzfeldolgozás

40

3.5.1. A hitelintézeti rendszer A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet A pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon kívül, csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, biztosítás ügynöki, árutőzsdei ügynöki,

befektetői szolgáltatást végezhet, valamint aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyvvezetést. A pénzügyi vállalkozás egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. A bankközi piacon viszont pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás végezhet, kizárólagos tevékenységként. Pénzügyi vállalkozás legalább 20 millió Ft. Jegyzett tőkével alapítható. A hitelintézet betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez. Betétgyűjtésre (saját tőkét meghaladó mértékben) és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására kizárólag hitelintézet jogosult. A hitelintézet lehet: bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet. Bank:

A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzésére az ügyfélkör korlátozása nélkül felhatalmazott hitelintézet. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Legalább 2 milliárd alaptőkével alapítható - részvénytársasági formában.

41

Szakosított hitelintézet: A rá vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint jogosult tevékenységének elvégzésére, de a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére nem kaphat engedélyt. Alapító tőke mértékét is a külön törvény határozza meg, szervezeti formáját tekintve részvénytársaság lehet. Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet): a pénzügyi szolgáltatások közül nem végezheti - a valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet (kizárólag saját számlára), - nem vállalhat kezességet, garanciát és - nem lehet befektetési alap letétkezelője. A hitelszövetkezet a pénzváltást leszámítva csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. alapításához 100 millió Ft. alaptőke szükséges.

3.5.2. A tőkemegfelelési mutató A törvény értelmében a hitelintézetnek el kell érnie, és folyamatosan fenn kell tartania a 8% tőkemegfelelési mutatót.

szegmérlegfőöskorrigáltlkockázatta

tőkeszavatolómutatóelésitőkemegfel =

A hitelintézetnek, valamint a hitelintézeti csoport egészének a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében a működés során mindenkor az általa végzett hitelintézeti tevékenység kockázatának megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkeelemekből áll. Az alábbi öt elemet alapvető tőkeelemeknek hívjuk: jegyzett tőke befizetett része tőketartalék (a részvények kibocsátási értéke és a névértéke közötti különbözet) - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény. - általános tartalék.

42

A jegyzett tőke: a társasági szerződésben rögzített és a cégbíróságon bejegyzett saját tőke nagysága. Ez az összeg kifejezi a részvények névértékének összegét, ami a bankok esetében minimum 2 milliárd forint. A tőketartalék: a tőkeérték változásának elszámolását tartalmazó mérlegérték. A változás a részvények árfolyamváltozásától, illetve a külföldi tulajdonosok devizában elhelyezett alapítói tőke árfolyamának forintban kifejezett növekményétől függ. Az értéke a hitelintézet eredményességétől független. Az eredménytartalék: az előző évek nyereségének, illetve veszteségének a göngyölített egyenlege. Veszteség pótlására is fordítható, tehát negatív eredmény is lehet. A mérleg szerinti eredmény: a tárgyév során elért, általános tartalék megképzése, adó-, és osztalék kifizetés utáni tiszta nyereség. Ez a nyereség a következő évben az eredménytartalék részévé válik. Az általános tartalék: hitelintézet adózás utáni nyereségéből képzett tartalék, amely a veszteségrendezésre és a jövedelmezőség egyenletesebbé tételére szolgál. A Hpt. szerint a tárgyévi adózott eredmény 10%-ra kell tartalékot képezni. Ha a bank tőkemegfelelési mutatója 12% felett van, és nincs negatív

eredménytartaléka, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Fefügyelete felmentést adhat az általános tartalék megképzése alól.

A járulékos tőkeelemek a következők: értékelési tartalék alárendelt kölcsöntőke (olyan tőkeelem, amely a mérlegkészítés időpontjában öt évet

meghaladó lejáratú, és a kölcsöntőke nyújtójának szerződésben rögzített egyetértésével bevonható az adósság rendezésébe).

Az értékelési tartalék:

az egyes eszközök piaci és könyv szerinti értéke különbözetének forrás oldali megfelelője. Eszközoldali megfelelője az értékhelyesbítési sorok összege. A szavatoló tőkébe csak 0,45-ad része számít be.

43

3.5.3. A minősített kintlevőségek után képzett céltartalék Felügyelet által megadott sávokba kell rendelniük a hitelminősítés során a kintlevőségeiket, és ez alapján végzik el a céltartalék képzést: problémamentes 0% külön figyelendő 0- 10% átlag alatti 11- 30% kétes 31- 70% rossz 71-100% A céltartalék 30%-nak megfelelő összeget likvid eszközben köteles tartani.

4. Passzív bankügyletek Passzív bankügyletek:

betétek értékpapír kibocsátás jegybanktól származó források bankközi piacon történő hitelfelvétel tőkeemelés

4.1. Betétek . Betétgyűjtésen értjük, visszafizetési kötelezettség mellett, hozam vagy kamatfizetés ellenében elfogadott idegen pénzt. A betétek csoportosításai

1. rendelkezési jogosultság szerint: bemutatóra szóló betét

névre szóló, fenntartásos betét

2. Betét kezelési-nyilvántartási formája szerint: könyves betét

számlabetét 3. A betét pénzneme szerint: hazai fizetőeszközben külföldi valutában-devizában elhelyezett betétek 4. A futamidő szempontjából: rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú közép- (1 évtől 3-5 éves) lejáratú hosszú- (3-5 évnél hosszabb) lejáratú

44

5. Kamatozás módja szerint: fix, változó és változtatható kamatozású betétek. 6. A betétek lejárata szerint: látra szóló, felmondásos és lekötött betét

4.2. Az elszámolási számla és a folyószámla fogalma Az elszámolási számla a számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítására szolgál Az elszámolási számla a gazdálkodó egységek és magánszemélyek pénzforgalmának kezelésére szolgál. Ha a számla egyenlege negatív is lehet (ha tehát a bank az ügyfél számára hitelt nyújt), akkor a számlát folyószámlának nevezzük.

4.2.1. Vállalkozói számlavezetés Az elszámolási számla nyitásáról rendelkező szerződés tartalmazza: 1. A bankszámla feletti rendelkezés 2. Kamatkondíciók 3. Elkülönített számlák nyitása 4. Számlavezetési díj 5. A számlaszerződés megszűnése (lejárata, felmondása)

4.2.2. Lakossági számlavezetés Mai gyakorlatot kell ismerni

45

4.3. Értékpapírok kibocsátása A bank saját értékpapírjainak kibocsátása a forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti. Rövid lejáratú értékpapír Általában fix kamatozásúak Legelterjedtebb formái

a kötvény, a takaréklevél és a záloglevél.

4.4. Jegybanktól származó források Refinanszírozási hitelek lehetnek: fedezet nélküli, úgynevezett bianco hitel értékpapír fedezet melletti hitel (lombardhitel) váltóleszámítolás alapján folyósított hitel devizaeszközök fedezetével nyújtott hitel

4.5. Bankközi piacon történő hitelfelvétel Az üzleti bankok forráshiány esetén nemcsak a központi bankhoz fordulhatnak hitelért, hanem egymáshoz is - bankközi piacon. A bankközi hiteleknek nincs időkorlátja, néhány napos futamidőre.

4.6. Tőkeemelés - új részvények kibocsátását és elhelyezését jelenti. A jegyzett tőke emelésének fajtái:

Új részvény kibocsátása névértéken, ha a források bővítése a cél és nincsenek tartalékok.

Új részvény kibocsátása névérték feletti árfolyamon. Már kibocsátott részvények névértékének felemelése. Új részvények kibocsátása névértéken alul.

46

Az alaptőke emelés sajátos módja, az alárendelt kölcsöntőke körébe bevont olyan tartós forrás, ami minimum 5 éves futamidejű és a bank bevonhatja az adósság, illetve veszteség rendezésébe.

5. Aktív bankügyletek Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok,

források által szerzett pénzeszközeik jelentős részét ügyfeleiknek engedik át.

Szindikátus jöhet létre

finanszírozási ügyletekre, befektetésekre, kezesség vállalására, értékpapírkibocsátásra és annak forgalmazására, stb.

. Aktív bankügyletek fajtái:

hitelek (magán- és vállalkozási) váltóleszámítolás lízing faktorálás fofait.

1. 5.Hitelezés Bankhitel esetén a bank a hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy hitelkeretet tart fenn jutalék ellenében, Bankkölcsönről akkor beszélünk, ha a kölcsönszerződés alapján az ügyfél meghatározott összeget felvesz bankjától, és kötelezettséget vállal, hogy visszatörleszti kamatokkal együtt.

5.1.2. Vállalkozások számára nyújtott hitelezés A vállalatoknak nyújtott hiteleket a hitelezés időtávja szerint a., rövid távú, b., közép távú és c. hosszútávú hitelek

47

5.1.3. Vállalkozási hitelkérelem, adósminősítés a hitelkérelmében szerepelnie kell:

a vállalkozás neve, címe, a kért hitel jellege, futamideje, összege. Mellékletként csatolni kell a mérleget, az eredmény kimutatást, cash flow elemzést (mindezt több évre visszamenően) és az üzleti tervet.

Többek között meg kell, hogy becsülje: a várható beruházási költségeket a várható keresletet a vállalat termékei iránt az iparági vetélytársak termelésnagyságát a termelés költségeit az elérhető minőségi színvonalat és árakat stb. Ezenkívül azt is meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e azok a speciális

feltételek, amelyek a kedvezményes hitel felvételére kiszabtak az azt támogatók.

5.1.4. Lakossági hitelezés A fogyasztási hitelek stabil üzletág a bankok gyakorlatában,

5.1.5. Lakossági hitelkérelem és adósminősítés

5.1.6. A hitelezés biztosítékrendszere A biztosítékok fajtái a következők: • óvadék • zálogjog • kezesség • garancia Abszolút forgalomképes Kevésbé forgalomképes óvadék

48

A zálogjog dologi biztosíték zálogtárgy értékesítésével juthat követeléséhez. Kezesség esetén a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni. A kezességek között megkülönböztetünk:

egyszerű és készfizető kezességet Garancia A bankgarancia önálló kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a főkötelezettségtől független fizetési ígéret,

5.1.7. Hitelminősítés, hitelmonitoring A már folyamatban lévő hiteleket folyamatosan kell figyelni, ellenőrizni.

5.2. Váltóleszámítolás

5.2.1. A váltó A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg. A saját váltó kellékei: 1. A szövegben szerepelnie kell a váltó szónak 2. A fizetendő összeg 3. A kedvezményezett neve 4. Az esedékesség megjelölése 5. A fizetési hely megjelölése 6. A váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése 7. A kibocsátója ( idegen váltó ) illetve a kiállító ( saját váltó ) aláírása Az idegen váltó kellékei között szerepel még egy: a címzett. A váltó esedékessége négyféle módon történhet:

1. megtekintésre, 2. megtekintés után bizonyos időre, 3. kelet után bizonyos időre 4. határozott napra

A váltó forgatói teljes felelősséget viselnek a hitel visszafizetéséért A váltókezességet avizálásnak nevezik.

49

5.2.2. A váltó diszkontárának kiszámítása A bank a váltó diszkontárának kialakításakor szempontokat mérlegel: • milyen hosszú időtáv múlva esedékes a követelés • mennyire kockázatos a váltó birtoklása, A váltón szereplő követelés a váltó névértéke. A váltó névértéke a rajta szereplő követelés összege. A váltó diszkontlába a váltó hozama A váltó viszontleszámítolásánál alkalmazott kamatlábat rediszkontlábnak nevezzük.

5.3. Lízingügyletek A lízingügyletek termelőeszközök bérbeadásán alapszanak

megvételhez nem rendelkeztek elegendő mennyiségű pénzzel, de kisebb összegekben fizetendő bérleti díjat tudták állni.

A lízing igazi előnye

bérleti díj költségként számolható el.

Pénzügyi lízing Operatív lízing Megnevezés

Lízingbe Adó

Lízingbe vevő

Lízingbe adó

Lízingbe Vevő

1. Tulajdonjog X X 2. Birtoklás joga X X 3. Lízingelt eszköz aktiválása X X 4. Amortizáció elszámolása X X 5. Lízingelés bevétele X X 6. lízingdíj fizetése X X

A lízingbevevő előnyei az üzletből: nem kell a vásárláshoz szükséges egész összeggel rendelkeznie viszonylag kiegyensúlyozott nagyságú, rendszeresen jelentkező költségei vannak nyereségadót takarít meg importlízing); nem szükséges devizával rendelkeznie, forintban is fizethet ( különböző kiegészítő szolgáltatásokat kaphat (a működési lízing esetén).

50

A lízingbevevő hátrányai:

nincs a saját tulajdonában az áru, nincs meg a pszichológiailag oly fontos tulajdonosi érzete; a saját tulajdonú eszköz után amortizációt számolhatna el, vagyis azzal csökkenthetné a kimutatott nyereségét, és az utána fizetendő nyereségadót, amit így nem tehet meg a lízing kamatlábai általában elég magasak a valutaátváltási kulcsok magasabbak a banki eladási árfolyamoknál (importlízingnél).

A bérbeadó, lízingelő cég előnyei:

viszonylag magas kamatot számíthat fel a bérleti díjak kalkulálása során nőhet ügyfélköre, és a lízinggel az adómegtakarítási lehetőségek miatt olyan pénzeket tud megmozgatni, amelyeket más formában nem tudott a banki hatáskörbe vonni; a lízingbeadott eszköz az ő tulajdonában van, azután amortizációt ő számolhat el, amivel csökkentheti a kimutatott nyereségét.

A lízingbeadó hátránya:

nem egyből kapja meg a vételárat, hanem csak részletekben a kapott bérleti díj nem adómentes, hanem beszámít az adóalapjába a működési lízingnél további kötelezettségeket vállal magára.

Az eszköz gyártója, eladója, kereskedője számára az előny az, hogy nő a forgalma.

5.4. Követelés-megvásárlás A bankok egyik modern üzletága

a jövőbeni követelések megelőlegezése, illetve azok teljes mértékű megvásárlása –

vagyis a vállalatoknak jövőbeni követeléseik helyett jelenbeli pénzek nyújtása. Zárt eladás esetén

az eladónak az áru a biztosíték arra, hogy kifizetik számára a vételárat.

Nyílt eladásnál ez a biztosítéka nincs meg. A bank, a semleges fél az, aki ezek után az adásvétel, a pénz és áru kicserélésének technikai részét lebonyolítja. Erre kétféle technikai megoldás létezik.

1. a vevő kezdeményezi a fizetést, azzal, hogy utasítja a bankot, amennyiben az áru megérkezik hozzá, fizesse ki a megállapodott összeget.

2. Ennek ellenkezője az inkasszó,

51

vagy másképpen fizetés-beszedés. az eladó az aktív fél, neki van joga megindítani a fizetést.

Zárt eladás történhet a bank bevonása nélkül,

akkreditívvel (fizetési meghagyással, amikor a vevő az aktív fél), vagy inkasszóval (fizetés-beszedéssel, amikor az eladó az aktív fél).

A zárt eladásnál a bankot előzetesen vonják be, a pénz már előzetesen a banknál van, és csak a szállítás után fizeti ki. A nyílt eladásnál a bankot viszont csak utólag vonják be. A banknak visszkereseti lehetősége van a követelés eladójával szemben

5.5. A faktorálás A faktorálás kereskedelmi számlákba foglalat pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése, mely bankári biztosítékkal nem fedezett. A faktorálás szereplői a következők:

az áruügylet eladója, a faktorbank,

a vevő A faktorálás menete: 2.

3. 3. 4.

. 6. 4. 1. 5.

A faktorálásnál a követelés megvásárlóját faktorháznak, vagy egyszerűen csak faktornak nevezik

Milyen távoli az az időpont, amikor a fizetést a vevő várhatóan végrehajtja? Mennyire biztos az, hogy a vevő fizetni fog, mennyire kockázatos a kihelyezés? Mekkora költségei vannak a faktornak, amíg sikerül behajtania követelését a vevőtől?

VEVŐ

ELADÓ

FAKTORHÁZ

Á

52

A faktoring következő típusait különböztetjük meg: • Csendes faktorálás: • Finanszírozási faktorálás • Lejárati faktorálás • Ügynöki faktorálás: 5.6. A forfetírozás „a forfait” szó, bizonyos dolgokról való lemondást jelent. A forfetírozást külkereskedelmi áruszállítás, export-import fedezésére szokták felhasználni Az ügylet

közép- illetve hosszúlejáratú

követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti diszkont áron.

. Faktorálás és a forfetírozás különbségei Faktorálás Forfetírozás 1. rövid lejáratú követelések megvásárlása (max. 1 év)

Közép-, hosszú lejáratú követelések megvásárlása (1-15 év)

2. számlaköveteléseket megvásárlása Számlaköveteléseket és váltók megvásárlása

3. kis összegű követelésekre is kiterjed Jelentős összegekről van szó 4. visszkereseti jog kikötése lehetséges Visszkereseti jog kikötése kizárt 5. költségek az egyéb szolgáltatások igénybevételének függvénye

A visszkereseti jog nem lehetséges, ezért a biztosítási díj igen magas

6. Általában keret megállapodások Egyedi megállapodások 7. A kockázatviselést és a finanszírozás egymástól elkülönül (részben vagy egészben)

A két funkció egymástól elválaszthatatlan

8. Vevő a faktor ügyletről tudomást szerez Vevő a forfait ügyletről nem szerez tudomást

9. Csak áruügylettől elvált követelések, zárolt összeg nélkül

Áruügyletből származó követelések. Zárolás a követelés bizonyos %-ban lehetséges

10. Szolgáltató-ügyintézői funkció időnként jelentős

Szolgáltató-ügyintézői funkció nem jelentős

53

6. A fizetési forgalom

A fizetési forgalom a fizetés területisége szerint két nagy csoportra osztható:

a nemzeti (belföldi) és nemzetközi fizetési forgalomra.

6.1. Készpénz ki- és befizetési módok • Fizetés csekk • Átutalási postautalvány • Készpénzfelvételi utalvány • Pénzforgalmi betétkönyv

6.2. Egyéb készpénz nélküli fizetési formák A készpénz nélküli fizetési formák: • Átutalás • Beszedési megbízás (inkasszó) • Elszámolási utalvány • Bankkártya • Csekk • Akkreditív

6.2.1. Átutalás Az átutalás a fizetésre kötelezett kezdeményezésére teljesített átírás, amelynek során hitelintézet(ek) fizetés céljából pénzösszegeket vezet(nek) át egyik bankszámláról a másikra.

6.2.2. Beszedési megbízás A beszedési megbízás (idegen, de elterjedt szóval: inkasszó) a jogosult kezdeményezésére teljesített átírás. Az inkasszó három válfaja:

a határidős beszedési megbízás, az azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó) és a csoportos beszedési megbízás

A határidős beszedési megbízást csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani.

54

beszedési megbízásnak nincsen értékhatára.

6.2.3. Okmányos meghitelezés ( akkreditív )

Az akkreditívet a nemzetközi bizalmatlanság hozta létre- áruügyletek fizetése mögött banki fizetési ígéret is legyen. A fizetési ígéret szólhat:

azonnali fizetésre (payment credit) váltóelfogadásra (acceptance credit) vagy negociálásra (negotiation credit).

Szereplői:

1. Eladó (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje, aki a megfelelő okmányok benyújtása után a bank fizet.

2. Vevő (importőr) aki szerződésben foglaltak szerint

akkreditívet nyit a bankjánál és biztosítja a megfelelő összegű fedezetet.

3. Nyitó bank: A vevő nála nyitja meg az akkreditívet és rendelkezésre bocsátott összeget.

4. Negyedik szereplőként beléphet az eladó bankja

Amennyiben csak közvetítő szerepet tölt be, tehát csak megvizsgálja az okmányokat

és továbbítja a nyitó bankhoz, akkor avizáló banknak nevezzük. Az akkreditíves ügyletben három jogviszonyt különböztetünk meg: 1. Az eladó és vevő között a szerződésből eredő jogviszony 2. A vevő és nyitó bank közötti, akkreditív nyitásából eredő jogviszony 3. A nyitó bank és eladó közötti fizetési ígéret. Az akkreditív lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan.

55

Az akkreditíves ügylet lebonyolításának sémája: Az akkreditív nyitása

1.Szerződés 4. Értesítés az 2. Az akkreditív akkreditív nyitásáról nyitása 3. Értesítés az

akkreditív nyitásáról

Az akkreditív lebonyolítása

1. Áru leszállítása 5. 2. Fizetés Okmányok benyújtása 6. Terhelés, okmányok átadása

3. Okmányok továbbítása

4. Fizetés .

6.2.4. Csekk csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget számlaköveteléséből fizesse ki a címzett csekk bemutatójának.

ELADÓ

VEVŐ

NYITÓ BANK

AVIZÁLÓ

BANK

ELADÓ

VEVŐ

NYITÓ

BANK

AVIZÁLÓ

BANK

56

négy szereplője lehet: 1. A csekk kibocsátója 2. A címzett vagy a csekk kifizetője, 3. A csekk birtokosa, 4. A csekk-kezes A csekk szigorú törvényi előírásoknak megfelelő formában kiállított értékpapír.

6.2.5. Bankkártya bevezetése A bankkártya készpénzkímélő, helyettesítő eszköz A kártyaleolvasó berendezések - bankautomaták segítségével a bankkártyatulajdonosok a nap 24 órájában bármikor készpénzt vehetnek fel. . PIN POS terminál Főbb típusai: full on-line semi on-line. full off-line semi off-line A mai nemzetközi kártyarendszerek a következők: VISA International,. Visa Internacional Eurocard/Mastercard American Express Diners Club Internacional ( DCI ) JCB International Air Plus

6.2.6.A girorendszer működése A hitelintézetek a korszerű, gyors és biztonságos fizetési forgalom létrehozására törekedtek, hogy visszaszoríthassák a készpénz fizetést és a saját forgalmukat növelhessék. Ennek a célnak a megvalósítására hozták létre a giro rendszert, amely egy számítógépes technikát alkalmazó országos elszámolási rendszer. A giro technikai háttér kiépítésére és működésére létrehozták a GIRO Elszámolási RT-t.

57

A rendszer működésével szemben támasztott fontosabb követelmények a következők: • azonos idejű tranzakció kezelés (üzenetközvetítés pár másodperc alatt) • azonos idejű pozícióvezetés • azonos napi elszámolás az MNB-nél • több millió tranzakciónak megfelelő kapacitás • semlegesség (azonos szolgáltatás minden szereplőnek) • függetlenség (belső önállóság) • átláthatóság A BZSR (Bankközi Zsírórendszer) résztvevői

a hitelintézetek, a pénzforgalmi tevékenységet végző intézmények, az MNB, valamint a GIRO Elszámolási RT.

A zsírórendszerében a szolgáltatások két szintjét különböztetjük meg: • a GIROPIAC üzenetközvetítő szolgáltatását, amely során a hálózat szabad formátumú

üzenetek továbbítását végzi tartalmi ellenőrzés nélkül. • a GIRONET értéknövelt üzenetközvetítő szolgáltatását, amely a klíringelszámolást a

bankközi pozíciók kiszámítását és a zsírószabványoknak megfelelő üzenetek tartalmi ellenőrzéssel kombinált továbbítását jelenti.

A girorendszer megtervezésekor három alapvető kérdésre kell választ adni: 1. Egypontos vagy többpontos csatlakozás 2. Bruttó vagy nettó elszámolás 3. Kötegelt vs. Real-time feldolgozás III. ÉRTÉKPAPÍROK Megtakarítás és beruházás kapcsolata Megtakarítás Példa Értékpapír Beruházónál képződik Saját erőből Nincs

Adakozás Nincs

Végleges újraelosztás: - Közvetlenül - Közvetetten Adó Nincs

Kötvény, váltó, részvény Van

Ideiglenes újraelosztás: - Közvetlenül - Közvetetten Banki értékpapír, befektetési jegyek Van Bankpénz teremtése révén Hitelezés Nincs

58

2. Az értékpapírok definíciója Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő okirat, számlán szereplő összeg vagy elektronikus jel. Az értékpapírok adásvételénél beszélhetünk elsődleges és másodlagos forgalomról.

3. Az értékpapírok csoportosítási szempontjai Az értékpapírok csoportosítási szempontjai Forma Okirat, számlapénz, elektronikus jel

Áru, részesedés, követelés Jog (nyereség) (---) (osztalék) (kamat) Kamatozás módja Nem kamatozó, fix, változó Futamidő Rövid, Közép, hosszú, lejárat nélküli

Tőzsdeképes, nem tőzsdeképes Forgatás Névre szóló, bemutatóra szóló, rendeletre szóló Nyíltkörű, zártkörű Belföldre-, külföldre kibocsátott Állam által, hitelintézet által, vállalat által, egyéb kibocsátás

Kibocsátás

Közforgalmazású, meghatározott körben forgalmazott Funkció Pénzhelyettesítő, vagyongyűjtést szolgáló

4. A kötvény A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az előre meghatározott időpontban (időpontokban) a kötvény névértékének megfelelő összeget vissza fizeti és addig az esedékes kamatokat kifizeti. A kötvény tehát hitelviszonyt bizonyító okirat, Az értékpapírok mindig egyedi nyomtatásúak, mintázatuk rendkívül aprólékos és finom. A kötvénytulajdonos = hitelező. A kibocsátó = a hitelfelvevő. A kötvények lehetséges kibocsátói

az állam (az úgynevezett államkötvények esetében), az önkormányzatok, a hitelintézetek és a vállalatok.

59

4.1. Kamatláb Kamatfizetés történhet félévente, vagy évente, előre meghatározott időpontban. A kötvénykibocsátó a kamatláb mértékének megállapításánál több tényező együttesét veszi figyelembe . A kibocsátási ár három féle lehet: At Par /névértéken/ Diszkontált /névérték alatt/ Premizált /névérték felett/

4.2. A kötvények csoportosítása a követelések alapján A kötvényekre kétféle pénzkövetelés vonatkozik:

a kölcsönkapott pénzösszeg törlesztése és a kamatok fizetése. egyösszegben, a lejárati idő végén fizetni,

vagy meghatározott időközönként részletekben. A kötvények néhány speciális fajtái:

annuitást biztosító kötvények örökjáradék kötvények is annuitást biztosítanak, de ezek lejárat nélküliek

opciós kötvények.

4.3. Kötvénykonstrukciók Átváltható kötvény. (Convertible bond)

. Opciós kötvény

Nyitott kötvények

Kamatszelvény nélküli kötvények (zero coupon bond)

Változó kamatozású kötvény (floating rate note - FRN) Kötvénytípusok a kibocsátás célja, illetve a kibocsátók szerint: 1 államkölcsön-kötvények 2. Záloglevél

speciális kötvénytípus: olyan állandó kamatozású értékpapír, amelynek biztosítéka jelzáloggal lekötött ingatlan

3. Kommunális kötvény 4. Vállalatok kötvénykibocsátása

60

5. Egyéb, hitelviszonyon alapuló értékpapírok

5.1. Állampapírok

5.2. Banki értékpapírok

5.3. Közraktárjegy

5.4. Záloglevél

5.5, Kereskedelmi váltó

6. A részvény A részvény tulajdonosi részesedést igazoló okirat. A részvény névértéke mutatja, hogy a vállalat alaptőkéjéből hány százalékot jelent az illető papír a részvények kibocsátási árfolyama nem lehet a névértéknél alacsonyabb. jóval kockázatosabb forma a vásárlója szempontjából. A részvényre jutó osztalékot a névérték százalékában tüntetik fel a hivatalos anyagokban: ez a névleges osztalékráta

7. Egyéb értékpapírok

7.1. Befektetési jegyek A befektetési jegyek az úgynevezett befektetési alapokból való tulajdonosi részesedést igazolják.

61

zártvégű alap - adott időszakra szólnak, csak másodlagos forgalomban lehet értékesíteni. három évre hozzák létre.

nyíltvégű alapok befektetési jegyeit az alap bármikor visszavásárolja, A befektetési alapok előnye, hogy a kisbefektetők pénzét hozzáértő szakemberek, minimális kockázatvállalással forgatják..

7.2. A kárpótlási jegy A kárpótlási jegy

nem klasszikus értelemben vett értékpapír, elvileg több célra használható:

- Életjáradékot biztosíthat az eredeti kárpótolt számára - Állami tulajdonban lévő részvények és üzletrészek megvásárlására fordítható - Kereskedelmi bankok elfogadják E-hitelnél önrészként - Egyes kiskereskedelmi boltokban fizetésként elfogadják - Eredeti kárpótolt számára földterület megvásárlására fordítható

- Önkormányzati lakás bérlője megvásárolhatja a lakást, amennyiben eredeti jogon kárpótolt

bemutatóra szóló értékpapír,

Az első kárpótlási törvény óta kamatozik, melynek kamatlába a jegybanki alapkamat 75%-a,

8. Értékpapírügyletek, pénz és tőkepiac

8.1. Értékpapírpiacok A pénzpiac a rövidlejáratú értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, A tőkepiac az éven túli ügyleteket foglalja magában, tehát forrásai is hosszú távúak. A nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak

pénzpiacot europénz-piacnak, a tőkepiacot eurokötvény-piacnak nevezik.

elsődleges forgalom másodlagos forgalom Az értékpapírok elosztása az igénylők között az úgynevezett allokáció..

62

Az aukciós kibocsátásnál nincs előre meghatározva a kibocsátás árfolyama . Az értékpapírok köttethetnek

azonnali és határidős

8.2. Tőzsde A tőzsde a kereslet és kínálat koncentrált találkozási helye,

Árutőzsde értéktőzsde,

valuta, nemesfémek értékpapírok

A BÉT szervezeti felépítése Közgyűlés: Tőzsdetanács Tőzsdetitkárság Felügyelő bizottság Tőzsdei Etikai Bizottság. Értékpapírpiac Választott Bíróság, A tőzsdén forgalmazott papíroknak szigorú követelményeknek kell eleget tenniük:

az adott értékpapír össznévértékének meg kell haladnia egy minimum értéket a kibocsátott mennyiség meghatározott minimális százalékát nyíltkörűen kell

kibocsátani meghatározott időszakra visszamenőleg nem lehet csődeljárás, felszámolás.

A tőzsdén lévő papírok két kategóriába

csak forgalmazott jegyzett papírok

Tőzsdei árak:

Limitár

Átlagár

Napi ár

Küszöbár

63

8.3. Tőzsdei értékpapírügyletek nyílt kikiáltásos módszer úgynevezett kétoldalú jegyzés automatikus kereskedés üzletkötés időtávja szerint

azonnali határidős üzletkötésről

prompt árfolyam - éppen aktuális, aznapi árfolyamot jelenti teljesítési árfolyam - amiben a szerződő felek megegyeztek,

hogy majd a jövőben lebonyolítják az üzletet. teljesítés határnapja az a nap, ameddig a tényleges adásvétel lebonyolítható.

8.3.1. Futures és forward ügylet A futures és a forward ügyletek összehasonlítása Futures Forward 1, Piac helye Tőzsdén, ahol a világra

kiterjedő információs kapcsolat található

Világon bárhol, ahol bankközi piac létezik

2. Kereskedés módja Nyílt kikiáltással Telefonon, faxon keresztül 3. Résztvevők száma Sok eladó és vevő Kevés eladó és vevő 4. Teljesítés értéknapja Megadott időpontra Meghatározott időszakra

kötik 5. Üzlet volumene Standardizált

(kontraktusok) Egyéni megállapodás alapján

6. Árfolyam Egységes mindenki számára

Ügyfelenként változhat

7. Ügyfelek kapcsolata Nincs, ügynökön keresztül kereskednek

Közvetlen ügyletkötés

8. Ügylet díja Csak ügynöki díj A vételi és eladási ár különbözete (marge)

9. Igénybe vehetik Elvileg bárki Megbízható, nagy ügyfelek 10. A nem teljesítésből eredő kockázat viselője

Kliringház A partner

11. Üzlet felmondása A piacon, könnyű A partnernél, nehézkes 12. Biztonsági letét Alacsony Nincs 13. Hitelforrást Nem vesz igénybe Igénybe veszi

64

8.3.2.Opciós ügylet Az egyik fél lehetőséget vásárol,

hogy a jövőben lebonyolithassa az üzletet, de nincsen kötelezve rá.

A másik fél ellenben köteles lebonyolitani az üzletet, ha a partnere ezt kivánja. Jövőbeni időpont,

kétféle lehet: vagy csak a kijelölt nap, vagy az üzletkötéstől a határnapig terjedő időszak. Vételi opció Kiíró (eladó)

Kötelezettséget vállal

eladásra Nyeresége maximum az opciós díj

Vesztesége elvileg bármekkora

Vevő Jogot szerez Vételre Nyeresége elvileg bármekkora

Vesztesége maximum az opciós díj

Eladási opció Kiíró (eladó)

Kötelezettséget vállal

vételre Nyeresége maximum az opciós díj

Vesztesége elméletileg bármekkora

Vevő Jogot szerez eladásra Nyeresége elvileg bármekkora

Vesztesége maximum az opciós díj

Határidős ügyletek nyereség függvényei: Vételi opció Nyereség Nyereség

P E E S S P vételi jog eladási kötelezettség

65

Eladási opció Nyereség Nyereség P E E S S P eladási jog vételi kötelezettség Futures Nyereség Nyereség E E S S vételi kötelezettség eladási kötelezettség Ahol: E – kötési árfolyam P – opciós díj S – lejáratkori promt árfolyam

8.3.3. Spekulációs stratégiák ha valaki a részvény árfolyamának emelkedésére számít, akkor a következőket teheti:

futures vételt köt egy viszonylag alacsonyabb áron - arra számítva, hogy a piaci ár az üzletkötés árfolyamát majd meghaladja, és így olcsóbban juthat hozzá a papírhoz

vételi opciót vesz egy nem túl magas áron - ekkor vásárlási lehetősége van egy előre rögzített áron, aminél számításai szerint az árfolyam lényegesen

66

magasabb lesz akkor már, vagyis olcsóbban vehet a piaci átlagnál eladási opciót ad el, azaz vételi kötelezettséget vállal egy bizonyos árfolyamon - de közben arra számít, hogy a piaci árfolyam ennél úgyis magasabb lesz, vagyis ilyen olcsón úgysem akarják eladni neki a papírt, és így megnyerte az opciós díjat.

Ha az árfolyam esésére számít, akkor a következő lehetőségek állnak előtte:

futures eladási üzletet köt egy viszonylag magas árfolyamon, arra számítva, hogy a jövőben az árfolyamok ennél alacsonyabbak lesznek, és így drágábban adja el a részvényeket, mint amennyiért ő meg tudja majd venni őket

vételi opciót ad el, azaz eladási kötelezettséget vállal magára egy viszonylag magas árfolyamon, arra számítva, hogy az árfolyam úgyis a kialkudott árfolyamnál alacsonyabb lesz, és így senki nem akar majd tőle a magasabb áron vásárolni, és így megnyerte az opciós díjat

eladási opciót vásárol egy viszonylag magas árfolyamon, arra számítva, hogy az árfolyamok a piacon a kialkudott árfolyamok alá fognak esni, és így drágábban tudja eladni a részvényeket, mint amennyiért vette őket.

. A határidős piacokon a résztvevők különböző megfontolásokbóll vehetnek részt. 1. Vannak, akik már meglévő vagy majd vásárlandó értékpapírjaik kockázatát akarják

csökkenteni. 2. Az arbitrázst folytató személy aki nem vállal kockázatot: ott vesz, ahol olcsó, és egyből

eladja, ahol drágábban megteheti, akár jövőbeli, akár azonnali üzletkötésről van szó 3. Spekuláns, aki azért köt jövőbeli vagy azonnali üzletet, mert az árfolyamok

valamilyen mozgására számít.

árfolyamok emelkedésére számító spekulánst haussra [hossz], az árfolyamok esésére számítót baissre [bessz] váró spekulánsnak hívják.

8.3.4. Fedezeti ügylet A hedge

olyan határidős ügyletek, amely során a befektetők más ügyletek révén kalkulált hasznukat fedezzék, a biztonságot szem előtt tartva

vételi (long) hedge eladási (short) hedge.

IV. DEVIZAGAZDÁLKODÁS

az állam által létrehozott devizapolitikai intézkedések összessége szervezet keretek között, amely révén saját pénzügyi rendszere kapcsolódik egy másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez.

67

A devizagazdálkodás lehet

Kötött devizagazdálkodás A kötött devizagazdálkodás lehet centralizált, és decentralizált.

Szabad devizagazdálkodás Duális devizagazdálkodás Kollektív

A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat gyakran államközi megállapodásokkal szabályozzák Két fajtáját különböztetjük meg: 1. Kétoldalú vagy bilaterális klíring megállapodás 2. A multilaterális vagy sokoldalú klíring

1. Valuta, deviza, árfolyam . Valuta:

adott ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) egy másik ország fizetési forgalmában,

Deviza: külföldi pénzre követelés (számlapénz, csekk, kártya).

Az egységnyi valuta másik ország pénzegységében kifejezett ára az árfolyam. Három alap árfolyammal találkozhatunk: l.) vételi árfolyam 2.) eladási árfolyam 3.) közép árolyam, egyenes árfolyam keresztárfolyam közvetlen jegyzés közvetett Az árfolyamok kialakulását hosszú és rövidtávú tényezők befolyásolják. Hosszú távú tényezők: ország fizetési mérlegének alakulása devizák egymáshoz hasonlított vásárlóereje (vásárlóerőparitás-elmélet) különböző devizák reálkamatlábának alakulása makrogazdasági tényezők politikai események

68

Rövidtávon alapvetően a kereslet-kínálat alakítja az árfolyamokat. Az árfolyamnak a „hosszúságát” devizapontban (árfolyampont) adjuk meg

Az árfolyam lényegében az az ár, amelyen a valutát/devizát a pénzpiacon eladják illetve megveszik

A paritás viszont elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkedni. a valuta és deviza árfolyama illetve a paritása között a kapcsolat lehet: • Egybeeshetnek • A valutaárfolyam magasabb mint a paritás, • A valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál. A valuta leértékelésére akkor kerül sor általában, ha a belföldi inflációs ráta nagyobb mint a külföldi. a valuta leértékelése (árfolyamának csökkentése hosszútávon ösztönzőleg hat exportra A valutát felértékelni akkor szokták, amikor a belföldi inflációs ráta alacsonyabb a külföldi inflációs rátánál. Az árfolyamokat három csoportba sorolhatjuk:

• lebegő • rögzített • kötött árfolyam.

2. Konvertibilitás A konvertibilitás jelenti valamely pénznem szabad átválthatóságát egy másik pénznemre. A konvertibilitás fokozatainak figyelembevételével megkülönböztetünk:

jegybanki szintű konvertibilitást: külső konvertibilitás: belső konvertibilitás: de facto konvertibilitás. de jure konvertibilitás:. korlátozott konvertibilitás:. teljes konvertibilitás

69

Az országok közötti elszámolásnak alapvetően három formája ismert: 1, A bilaterális fizetési forgalom 2. A multilaterális fizetési forgalom 3. A konvertibilis valutákon Valuták csoportosítása:

Klíring (kötött) valuta

Transzferábilis valuta

Konvertibilis, vagy szabadon átváltható valuta. A konvertibilis valutákat világpénzként betöltött szerepük alapján is csoportosítják: kulcsvaluta tartalékvaluta kereskedelmi valuta A konvertibilitás az adott országban fontos követelményeket von maga után:

- fejlett, kiegyensúlyozott gazdasági háttér - jelentős monetáris tartalék - nemzetközi követelések-tartozások összhangjának megvalósulása

Devizabelföldi

az a természetes vagy jogi személy, akinek lakhelye/székhelye belföldön van. Devizakülföldi

az a természetes vagy jogi személy, akinek lakhelye/székhelye külföldön van. . A konvertibilis és nem konvertibilis valutaváltást csak felhatalmazott hitelintézetek/pénzintézetek végezhetnek.

3. Külkereskedelmi ügyletek A külkereskedelmi tevékenység,

amikor egy belföldi egy külföldivel köt szerződést, amelyet később mindketten teljesítenek. Exportügylet Importügylet

70

3.1. Ellenüzletek

1. Barter

2. Kompenzációs ügylet

Teljes kompenzáció. Részleges kompenzációs. Önkompenzáció. Háromszögügylet

3. Ellenvásárlás (viszontvásárlásos ügylet)

4. Offset

5. Visszavásárlásos ügylet

3.2. Reexport ügyletek A reexport külföldön vásárolt áru külföldre történő eladását jelenti, A reexport ügylet lehet fedezett és fedezetlen. 1. Tranzitügylet 2. Switch-ügylet Három típusát különböztetjük meg: 1. A bemeneteli (aller) ügylet 2. A kijöveteli (retour) ügylet 3. A körügylet (körswitch) ügylet 4. Bérmunkaügylet

3.3. Különleges külkereskedelmi ügyletek

1. Licencia

2. Franchise-ügylet 4. Lízingügyletek

71

4. Nemzetközi pénzügyek

4.1. Levelezőbankok Számlakapcsolatok

4.2. Beszedvények

4.3. A nemzetközi fizetések kockázatainak kezelése árfolyamkockázat bankkockázat gazdasági kockázat országkockázat banki garancia kezességvállalás egyszerű kezesség készfizető kezesség a.) Importőrért exportőr javára: b.) Exportőrért importőr javára:

5. Fizetési mérleg egy adott ország nemzetközi fizetési forgalmával, nemzetközi kereskedelmével és tőkemozgásával kapcsolatos műveleteinek könyvelési nyilvántartása meghatározott időszakra. aktív passzív, A fizetési mérleg (számunkra fontos) részei a következők: 1. folyó fizetési mérleg (Current Account) 2. tőkeforgalmi mérleg (Capital Account) 3. egyenlegező tétel

72

1. A folyó fizetési mérleg tartalmazza a „látható” (pl. külkereskedelem), és a „láthatatlan” (pl. idegenforgalom) folyó tételeket. A folyó fizetési mérleg legfontosabb részei:

- Külkereskedelmi mérleg,. - A folyó tételek tartalmazzák az áruforgalmon kívüli fizetéseket

2. A tőkeforgalmi mérleg a tőkeforgalmat és a monetáris (tartalékváltozást eredményező) műveleteket tartalmazza. 3. Az egyenlegező tétel a statisztikai adatgyűjtés hibáiból eredő korrekciós tétel. A fizetési mérleg sémája: I. Folyó fizetési mérleg egyenlege 1. Áruk egyenlege 2 Szolgáltatások egyenlege 3 Jövedelemek egyenlege 4 Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege II. Tőkemérleg egyenlege 5 Kormányzati szektor viszonzatlan tőkeátutalásainak egyenlege 6 Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásainak egyenlege 7 Nem termelt nem pénzügyi javak forgalmának egyenlege III. Pénzügyi mérleg egyenlege 8 Közvetlen tőkebefektetések egyenlege 9 Portfólióbefektetések egyenlege 10 Egyéb befektetések egyenlege IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege VI. Nemzetközi tartalékok változása

73

6. Nemzetközi pénzügyi intézetek 1944-ben - Bretton Woods-i egyezmény. - International Monetary Fund, a Nemzetközi Valutalap, IMF - International Bank for Reconstruction and Development, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Világban, IBRD

6.1. Az IMF feladata és szervezete, hitelezési tevékenysége Az IMF kormányközi együttműködés céljával alakult pénzügyi intézmény. 1.) Feladata: - nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése, konzultációs fórum - nemzetközi kereskedelem bővítése - árfolyam-stabilitás megteremtése, - tagországok részére sokoldalú fizetési rendszer megteremtése a folyó műveletekre és a devizakorlátozások megszüntetésére - fizetési mérleg egyensúlyhiányának rendezésére segítségnyújtás, pénzügyi erőforrások nyújtásával 2.) Szervezete: Az IMF tagállamainak a Valutalap alaptőkéjéből való részesedést kvótának nevezzük A kvóta meghatározása a következő mutatók alapján történik: - GDP, illetve a nemzeti jövedelem alakulása - adott ország gazdasági teljesítménye - nemzetközi tartalékszint - külkereskedelmi forgalom alakulása - fizetési mérleg alakulása 3.) Hitelezési tevékenysége swap-ügylet -az ország megkapja a hitel összegét és ekkor saját fizetőeszközét adja cserébe. A hitelek formái: - készenléti hitelmegállapodások.

- kibővített megállapodások - kompenzációs és feltételes finanszírozási hitel - ütközőkészlet finanszírozás - szerkezet-átalakító és egyensúlyjavító hitelek - adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása - természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás - gazdasági átállás elősegítésére nyújtható hitel

74

6.2. A Világbank szerepe, működése Mindig konkrét projekteket, programokat finanszíroz. A világbank-csoport tagjai a következők:

- Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank - Nemzetközi Pénzügyi Társaság, - Nemzetközi Fejlesztési Társaság, - Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - Nemzetközi Beriházásbiztosítási Ügynökség,

Hitelfajták:

- beruházási kölcsönök ( - ágazati, szerkezetátalakítási hitel - átfogó szerkezet- átalakításra nyújtot hitel ( -

6.3. Európai Újjáépítés és Fejlesztési Bank- EBRD Célja, hogy segítse a magánvállalkozói kezdeményezéseket. Finanszírozási formák: - hitelek - jegyzett alaptőke fel nem töltött része - garanciavállalás /nyújtás - más nemzetközi intézményekkel, bankokkal, hitelezőkkel közös finanszírozás A bank székhelye London.