popp józsef

Popp József

Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes

Állattenyésztés és a Állattenyésztés és a gabonaszektor kapcsolata, jövőjegabonaszektor kapcsolata, jövője

Növénytermesztési Szakmai Nap ProgramNövénytermesztési Szakmai Nap Program

AGROmashEXPO AGROmashEXPO

2013. január 31.2013. január 31.

Globális kihívások Globális kihívások mezőgazdasági perspektívábólmezőgazdasági perspektívából

Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA)

EnergEnergiaia

VízVíz Növekvő kereslet 100%-kal 2050-re

(IMWI)

ÉlelemÉlelemNövekvő kereslet 60%-kal 2050-re

(FAO)

Klíma-Klíma- változásváltozás

Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése és vízbiztonság összefüggése

Biodiverzitás

1. Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett?

2. Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel?

3. Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára?

4. Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni?

5. Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett?

6. Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett?

Főbb kérdések

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

10000 BC 1835 1925 1965 2005 2045 2085

mil

liá

rd f

ő

10 000 BC1-10 millióMezőgazdaságkezdete

18801,5 milliárdKína: 1,3 mrd (2010)

19302,07 milliárdHibrid kukorica

19603,02 milliárdZöld forradalom kezdete

20106,8 milliárd

20509,2 milliárd

2150 ???

A világ népességének növekedése A világ népességének növekedése

Időzített populációs bomba (születésszabályozás csak Kínában)

MA: 7,1 milliárd fő: évi +1% = 70 millió fő MA: 7,1 milliárd fő: évi +1% = 70 millió fő 2050: 9,2 milliárd fő: 70%-a városban fog lakni (ma > 50%)2050: 9,2 milliárd fő: 70%-a városban fog lakni (ma > 50%)

Forrás: FAO (2009; 2012)

Termékeny föld: 18%

Sivatag, jég és kopár terület

11%

Óceán: 71%ebből: 4%termékeny

Termékeny óceán és termékeny föld:22%

13 mrd ha föld: 9 mrd ha termékeny 4 mrd ha egyéb

BioBiokapacitás: a Föld felszínének 22%-a biológiailag kapacitás: a Föld felszínének 22%-a biológiailag termékenytermékeny

Földfelszín: 51 milliárd ha

Termékeny földterület (mrd ha)

1.6

4

3.4

erdő rét/legelő szántó/ültetvény

Forrás: FAO (2009; 2012)

Az elmúlt 30 évben évi 5 mio ha-ral nőtt a szántó/ültetvényterület: 2050-ig csupán 70 mio ha-ral nő (5%-kal)

1,6 mrd ha hasznosított terület: 1,4 mrd ha szántó (0,54 mrd ha állatteny.)0,2 mrd ha ültetvény

Fogyasztói társadalom versus éhezésFogyasztói társadalom versus éhezés

Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1,5 milliárd fő többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya)

…de nekünk nem (ettől szenvedünk: ~0,9 milliárd fő! kevesebbet vásárol a szükségletnél, habár van élelem)

MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak, ahol a multikulturális társadalom csődöt mondott

Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem

függvénye

Forrás: FAO (2009; 2012)

Olcsó az élelem?Olcsó az élelem?

Drága az

élelem?

Felhasználás MennyiségIvóvíz 2 - 5 liter/fő/nap transzspiráció

Háztartás 20 - 500 liter/fő/nap

Búza 500 - 4 000 liter/kg

Hús 5 000 - 15 000 liter/kg

Bioüzemanyag 1 000 - 3 500 liter/liter

Póló (pamut) 2 000 - 3 000 liter

Mezőgazdaság3 000 liter/fő/nap 1 liter/kalória evaporáció

Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származikÉlelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja Ha a víznek nincs ára, akkor a gazdagok ingyen fogják kapni, a Ha a víznek nincs ára, akkor a gazdagok ingyen fogják kapni, a

szegények pedig drágánszegények pedig drágán

Vízhasználat: nem fenntartható Vízhasználat: nem fenntartható A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 7 milliárd ember ugyanannyi

vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején

Forrás: IWMI (2007)

Föld vízkészlete: 97,5% sósvíz és 2,5% édesvíz Föld vízkészlete: 97,5% sósvíz és 2,5% édesvíz Édesvíz: Édesvíz: 69,7% gleccser/hó, 30% talajvíz, 0,3% tavak/folyók69,7% gleccser/hó, 30% talajvíz, 0,3% tavak/folyók

A globális népesség negyede kiszáradt vagy kiszáradó medencében lakik!

Nincs víz további fejlődésre: Sárga folyó, Colorado, Amur/Szír-Darja, Murray- Darling, Nílus, Lerma-

Chapala, Jordán, Indus, Cauvery, Krishna …

Talajvízszint süllyed (Indiában a gazdák 55-60% fúrt öntözőkúttal termel)

Verseny a termőföldért az élelmiszer-, takarmány-, Verseny a termőföldért az élelmiszer-, takarmány-, textil-, energiaipar és egyéb iparágak közötttextil-, energiaipar és egyéb iparágak között

Minden termőföld multifunkcionális

Termelés – élelmiszer, takarmány, rost, ipari fa, papír, kemikáliák, építőipari anyagok, bioenergia (ezen belül hő, zöld áram, biogáz, folyékony bioüzemanyag, lebomló csomagolóanyag)

Vízhasznosítás

Szénmegkötés

Biodiverzitás

Tájkép és kulturális örökség

Rekreáció és inspiráció

Ha a termőföld szűkös lesz az élelmiszer-termeléshez, akkor hogyan tölti be multifunkcionális szerepét?

Élelmezés-biztonságÉlelmezés-biztonság

Világnépesség 7-ről 9 mrd főre nő (30%-kal)

Élelmiszer iránti kereslet nő (60%-kal)

2050-ig2050-ig

Kihívás: világnépesség Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nőélelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő

1960-2010 között 1960-2010 között aa szántóterület szántóterület/fő/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent;; 2050-re 2050-re 0,0,2 ha alá csökken2 ha alá csökken

A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javáraA hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára

Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át)Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át)

Az 1,4 mrd ha szántóterület 50%-án (700 mio ha) 2,3 mrd t gabonát termesztenek: A globális gabonatermelés mintegy 15%-a, ~300 mio t kerül nemzetközi kereskedelembe - ebből 140 mio t búza + 35 mio t rizs; 130 mio t takarmánygabona Az állattenyésztés adja:

- a globális kalória-fogyasztás 13%-át (fejlett országokban 20%-át), - a globális fehérje-fogyasztás 28%-át (fejlett országokban 48%-át)

- 2050-re a globális tejtermék- és húsfogyasztás 60-70%-kal nő

Az áAz állattenyésztés és llattenyésztés és gabonagabonatermeléstermelés kapcsolata kapcsolata

A világ hústermelésének megoszlása 2011-benA világ hústermelésének megoszlása 2011-ben

Forrás: OECD-FAO (2012)

Világtermelés: Világtermelés:

1960 (70 millió tonna)1960 (70 millió tonna)

2011: 290 millió tonna (EU: 44 millió t): 42 kg/fő 2011: 290 millió tonna (EU: 44 millió t): 42 kg/fő

2050: 470 millió tonna (52 kg/fő)!!!2050: 470 millió tonna (52 kg/fő)!!!

Baromfihús35%

Marhahús23%

Sertéshús37%

Juhhús 5%

Globális hústermelés 72%-a a sertés- és baromfihúsJövő: baromfihús-előállítás megelőzi a sertéshúsét

- 1kg elősúly/takarmány-felhasználás csökken

~~3 kg táp/1 kg élősúly3 kg táp/1 kg élősúly

~~2 kg táp/1 kg élősúly 2 kg táp/1 kg élősúly

~7 kg táp/1 kg élősúly

>3 kg táp/1 kg élősúlylegeltetés, nem hízlalás jellemző

A húsipar koncentrációja A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások)(felvásárlások és összeolvadások)

Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús ÖsszesTop 10 26 11 17 17Második top 10 2 4 4 3

(Kína)

(Brazília)(Brazília)

(Brazíli(Brazília)a)

(Bertin:BR)(Bertin:BR)

Forrás: Gira

0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000

Tyson Foods

JBS/Bertin/Pilgrims

Cargill Meat Solutions

Brasil Foods

Smithfield Foods

Vion

Danish Crown

Marfrig incl. Seara

National Beef Packers

Shineway Group

Következő 10

Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 tonna)

MarhahúsMarhahús

Sertéshús Sertéshús

Baromfihús Baromfihús

Vezető globális húsipari vállalatok (2010)

(Kína)



(Bertin: Brazília)(Bertin: Brazília)

(Dánia)

(Hollandia)

(USA)

(USA)

(USA)

Forrás: OECD-FAO

Főbb állati eredetű termékek globális Főbb állati eredetű termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulásafelhasználásának középtávon várható alakulása

4,2

3,4

23,7

19,9

13,1

10,4

127,0

98,5

125,4

108,6

75,9

64,8

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

mio t

2021

2009-2011

2021

2009-2011

2021

2009-2011

2021

2009-2011

2021

2009-2011

2021

2009-2011

SMP

Sajt

Vaj

Baro

mfi-

hús

Sert

és-

hús

Mar

ha-

hús +17,0%

+15,4%

+29,0%

+26,3%

+18,8%

+22,3%

Betakarított terület: 700 millió ha (a legjobb területeket már művelik, a jövőben a talajerózió és csökkenő vízkészlet miatt a terület tovább zsugorodik)

A gabonatermés közel felét étkezési célra használják (főleg búza és rizs), másik felét elsősorban takarmányozásra (70%), és ipari, egyéb felhasználásra (30%): pl. etanolgyártásra 140 mio t - az évi ~ 700 mio t búzatermésből 130 mio t takarmányozásra megy

A takarmánygabona fő exportőrei (É- és D-Amerika, AUS, EU, RUS, KAZ) adják az export 70%-át, ezzel szemben 100-nál több ország importál takarmánygabonát

A fejlődő országok nettó gabonaimportja a jelenlegi 140-ről 300 millió tonnára nő 2050-re, ezzel párhuzamosan a gabonaimport aránya a gabonafogyasztásban 10-ről 14%-ra nő (fejlődő országok nettó exportja növényolajból és cukorból nő)

Gabonatermelés: 1960-2010 között a termelés 900-2 300 millió t között változott, a hozam hektáronként 1,3-ról-3,3 tonnára emelkedett2010-2050 között 2,3-ról 3 milliárd tonnára (30%-kal) nő, fejenként 310 kg-ról 340 kg-ra - több gabona szükséges takarmányozásra, humán célú és ipai felhasználásra - a takarmányozásra felhasznált gabona a mai 0,77-ről 1,0-1,1 milliárd tonnára nő

Globális gabonatermelés Globális gabonatermelés

A globális hústermelés (hal nélkül) évi 300, a globális tejtermelés 750 millió tonna körül alakul, amihez évi 770 millió t takarmánygabonát használnak fel (450 millió tonnát takarmánykeverék, 220 millió tonnát közvetlen takarmányozás formájában)

Az globális évi takarmánykeverék-gyártás 770 millió t (Európa és Észak-Amerika részesedése 50%)

Az állati eredetű fehérje növekvő globális fogyasztása a gabona-felhasználás mellett a globális élelmezés-biztonságot is befolyásolja

Az egyes húsfélék előállításának hatékonysága eltér egymástól, így pl. a baromfihús előállítása kevesebb energiát és vizet igényel, mint a marhahús előállítása

1990 óta a baromfihús termelése 4%-kal, a sertéshúsé 2%-kal, a marhahúsé 1%-al nőtt évi átlagban

1990 óta az akvakultúrára alapozott haltermelés évi átlagban 8%-kal nőtt, ma megközelíti az évi 60 tonnát (<2 kg táp szükséges 1 kg élősúly gyarapodáshoz)

A globális sertéshús termelés mennyisége 1979-ben, a baromfihús -előállítás volumene 1995-ben meghaladta, az akvakultúrára alapozott haltermelés pedig hamarosan meghaladja a marhahúsét (zöme egyébként legeltetéses marhatartásból származik)

A baromfihús- előállítás a jövőben megelőzi a sertéshúsét

Globális gabonatermelés és állattenyésztés (I)Globális gabonatermelés és állattenyésztés (I)

A gyepre alapozott állattenyésztés nem vesz el területet a gabonatermesztéstől - a globális tej-és hústermelés 12, illetve 9%-át tesz ki (jövőben ez az arány nő)

Ha a marhahúst sertés- és baromfihússal (és halhússal) helyettesítjük, a jobb takarmányértékesítés miatt állandó gyep- és szántóterületet is megtakarítunk

Az állati eredetű termék előállításánál: az energiahordozó takarmány kalóriatartalmának hasznosítása nem hatékony: - globálisan átlagosan 6 kg tápra van szükség 1 kg hús előállításához a fehérjehordozó takarmány hasznosítása hatékonyabb - globálisan átlagosan 1,3 kg fehérjetakarmányra van szükség 1 kg állati eredetű fehérje előállításához (évi 77 mio t növényi fehérjéből 58 mio t állati eredetű fehérjét termelnek)

Hústermelés hatékonysága javítható: - fehérjében gazdag szójaliszttel keverve kétszeresére növelhető a gabona takarmányozásának hatékonysága - genetikával a takarmányértékesítés javítható: nagyobb fajlagos energia- és fehérjetartalmú takarmánnyal gyorsabb súlygyarapodást érünk el

Globális gabonatermelés és állattenyésztés (II)Globális gabonatermelés és állattenyésztés (II)

Takarmánykeverékek felhasználása elsősorban a sertés- és baromfihús előállításának alakulásától függ, mert a marha- és juhhústermelés változása csak korlátozott mértékben befolyásolja a takarmánykeverék-felhasználást

A takarmányok (búza, kukorica, szója) kalóriatartalma: 3500-4000 kcal/kg

Élelmiszer-termelés hatékonysága: - output bruttó energia tartalma/elfogyasztott takarmány bruttó energia tartalma

- marhahús: 1% (húskihozatal: 55%: 2400 kcal/kg))

- juhhús: 1% (húskihozatal: 50%: 2000 kcal/kg)

- tej: 7%

- tojás: 12%

- sertéshús: 12% (húskihozatal: 55%: 1600 kcal/kg comb, karaj))

- csirkehús: 15% (húskihozatal 50%: 1300 kcal/kg csirkehús)

A hús mellett a zsír és belső szervek is tartalmaznak energiát

Globális gabonatermelés és állattenyésztés (III)Globális gabonatermelés és állattenyésztés (III)

Hústermelés alakulása az EU-ban (2011)Hústermelés alakulása az EU-ban (2011)Ö

ss

zes

hú

s (

mil

lió

t)

Hú

sk

ate

gó

ria

(m

illi

ó t

)

sertés

marhabaromfi

Forrás: FEFAC (2012)

ös

sze

sö

ssz

es

EUösszes: 44,0 mio t: sertés: 22,5 mio tbaromfi: 12,5 mio tmarha: 8,0 mio tjuh/kecske: 1,0 mio t

Magyarország összes: 0,823 mio t: baromfi: 0,410 mio t sertés: 0,387 mio t marha: 0,026 mio t

Az EU-ban a 172 mio ha mezőgazdaságilag hasznosított terület 60%-a (~ 100 mio ha) szántó, 33%-a állandó legelő, 6% ültetvény és 1% egyéb terület

A szántóterület 55%-án 280-300 mio t gabonát termesztenek: 60% takarmányozásra megy (45% takarmánykeverékbe, 55% közvetlen takarmányozás)

Takarmánykeverék-gyártás: évi 150 millió t: EU-15-ben 130, EU-12-ben 20 millió t

- takarmánygabona: 48%; olajosmag-pogácsa/dara 28%, élelmiszeripari melléktermék 12%, egyéb 12%

Tápok előállításának alakulása

- baromfitáp: 34% (a baromfit jellemzően táppal etetik) - sertéstáp: 33% (sertéshús termelése >baromfihús, rosszabb takarmányértékesítés) - szarvasmarhatáp: 26% (tej és hústermelés) - egyéb táp: 7%

A takarmánykeverékek árát elsősorban a az energia- és fehérjetartalom határozza meg - fehérjetartalom (baromfitáp:16-18%, tejtermelés 14-16%, a sertéstáp: 12-14%) - gabona fehérjetartalma 7-13%, a szójadaráé 44-48%

- fehérjehordozó takarmány energiatartalma közelít a gabonáéhoz (70-80% )

Gabonatermelés és állattenyésztés az EU-banGabonatermelés és állattenyésztés az EU-ban

A takarmány értéke az EU állattenyésztésében (2011)A takarmány értéke az EU állattenyésztésében (2011)

A mezőgazdaság bruttó kibocsátásában az állattenyésztés részesedése 40% (160 mrd €)Az állattenyésztés bruttó kibocsátásában a takarmány részesedése 59% (50% a tak.keverék)


Magyarország: 67%

Önellátottság az EU-ban (2011)Önellátottság az EU-ban (2011)

%

tejpor

sertéshús

sajt

marhahús

tojás

baromfihús

vaj

gabona

cukor

szójaliszt


EU: gabona önellátottsága < hús- és tejtermék önellátottságaMagyarország: gabona önellátottsága > hús- és tejtermék önellátottsága

Magyarországon a gabonatermelés évi 8-17 millió t között ingadozik(szántó 65%-át foglalja el)

A területalapú támogatásnak és magas gabonapiaci árszintnek köszönhetően a gabonafélék a gyenge termőképességű, alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon is meghatározó növénykultúrák maradtak/maradnak

Magyarországon a gabonafélék a takarmánykeverék-gyártás legfontosabb alapanyagai, éves szinten mintegy 4,7 millió tonna gabonát használunk fel takarmányozásra, ebből 65%-ot a takarmánykeverék-gyártók dolgoznak fel

A hazai takarmánykeverékekben a takarmánygabona részaránya 60-65% (az EU-27 átlagában ez 48%)

Évi 6-7 millió tonna gabonát exportálunk

Gabonatermelés és -felhasználás MagyarországonGabonatermelés és -felhasználás Magyarországon

Tápok előállításának alakulása Magyarországon (2007-2011Tápok előállításának alakulása Magyarországon (2007-2011)

kérődző sertés baromfi

Takarmánykeverék: 2011: 3,8 mio t 2003: 5,1 mio t

baromfi: 44% (38%:2003)sertés: 37% (44%: 2003kérődző: 14% (11%: 2003) egyéb: 5% ( 4%: 2003)


Hústermelés: 0,823 mio t: baromfi: 0,410 mio t sertés: 0,387 mio t marha: 0,026 mio t

Állatállomány alakulása Magyarországon

739

723

708

702

705

701

700

682

698

733

0

200

400

600

800

1 000

Összes szarvasmarha ebből tehén

4 91

3

4 05

9

3 85

3

3 98

7

3 87

1

3 38

3

3 24

7

3 16

9

3 03

2

2 91

3

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

Sertés ebből anyakoca

37 5

02

32 8

14

31 9

02

30 3

03

29 8

66

31 1

65

32 1

28

31 8

48

33 0

06

34 6

92

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

Tyúkféle ebből tojótyúkForrás: KSH

* 2012. június 1.

ezer

egy

ed

ezer

egy

edez

er e

gyed

SzarvasmarhaSzarvasmarha SertésSertés

Csirke (broiler és tojó)Csirke (broiler és tojó)

Az állattartás koncentrálódása:társas vállalkozások/egyéni gazdaságok

Takarmánygabonák felhasználása Magyarországon Takarmánygabonák felhasználása Magyarországon és az EU-banés az EU-ban

Bioüzemanyag-gyártásEU-27 HUN

2012/2013 2011/2012 2012/2013 2011/2012Kukorica 3,0 mio t 2,7 mio t 1,0 mio t 0,4 mio tBúza 4,6 mio t 4,6 mio t - -Árpa 0,9 mio t 0,7 mio t - -Kalászos összesen 6,8 mio t 6,4 mio t - -Összesen 9,8 mio t 9,1 mio t 1,0 mio t 0,4 mio t

Forrás: Európai Bizottság, KSH, Gabonaszövetség, AKI

TakarmányozásEU-27 HUN

2012/2013 2011/2012 2012/2013 2011/2012Kukorica 52,0 mio t 54,0 mio t 2,6 mio t 2,6 mio tBúza 50,5 mio t 55,2 mio t 1,1 mio t 1,1 mio tÁrpa 38,0 mio t 36,1 mio t 0,4 mio t 0,5 mio tKalászos összesen 112,0 mio t 113,0 mio t 2,0 mio t 2,1 mio tÖsszesen 164,0 mio t 167,0 mio t 4,6 mio t 4,7 mio t

2002-ben: < 6 mio t, ebből kukorica: 4 mio t

Takarmányipar

Értékesítésre szánt takarmánykeverékek

3,8 milió tonna

Állattenyésztés

Saját felhasználás

Import• Olajmagdarák

• DDGS

• Előkeverékek

• Premix-alapanyagok

Magyarország: takarmánygyártás és -felhasználás (2011)Magyarország: takarmánygyártás és -felhasználás (2011)

Export

GabonafélékSzálastakarmányok Olaj- és fehérjenövények

Saját felhasználású takarmánykeverékek

800 ezer tonna

200 ezer tonna4,6 millió tonna

700 ezer tonna

3,2 millió tonna800 ezer tonna 3 millió tonna

??? tonna

6-7 millió tonna

800 ezer tonna

1 millió tonna

800 ezer tonna

Forrás: KSH, AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztálya

??? tonna

Egyéb feldolgozóipar• Cukoripar

• Tejipar stb.

• Növényolajipar

• Malomipar

• Sör- és szeszipar

• Keményítőgyártás

• Bioetanol-gyártás

• Biodízel-gyártás

Húsadó bevezetése?Húsadó bevezetése?

Svéd mezőgazdasági szakértők és politikusok húsadó bevezetését javasolják a hústermelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése érdekében

A fenntartható húsfogyasztást segítheti elő a differenciált emissziós adó kivetése az ÜHG-kibocsátás mértékének függvényében

Kockázat: a hústermelés ott fog koncentrálódni, ahol nincs adó és nem ott, ahol fenntartható: nemzetközi, de legalábbis uniós szintű cselekvést igényelne?

A szigorú állatjóléti intézkedések mellett a húsadó tovább növelné a húsárakat

A zöldségfélék fogyasztásának növelése nagyobb környezetvédelmi és egészségügyi haszonnal kecsegtet

Légy speciálisLégy speciálisNe általános!Ne általános!

KérdésekKérdé[email protected]

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

popp józsef

Documents