PORTA LINGUA ndash 2014

Szaknyelvi regiszterek

eacutes hasznaacutelati sziacutenterek

cikkek tanulmaacutenyok

a hazai szaknyelvoktataacutesroacutel

eacutes ndashkutataacutesroacutel

2014

BUDAPEST

Szerkesztő

Dr Bocz Zsuzsanna

Lektorok

Dr KurtaacutenZsuzsa

Dr Sturcz Zoltaacuten

Stephen Patrick

Dr Troy B Wiwczaroski

Technikai munkataacuters

Kerteacutesz Edina

ISSN 1785-2420

Kiadja

Szaknyelvoktatoacutek eacutes ndashKutatoacutek Orszaacutegos Egyesuumllete

Budapest

2014

3

Tartalomjegyzeacutek

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK 5

ALBERT SAacuteNDOR MILYEN SEGIacuteTSEacuteGET ADHAT A FORDIacuteTAacuteS ELMEacuteLETE A SZAKFORDIacuteTOacuteKNAK 7

BORONKAI DOacuteRA A KONVERZAacuteCIOacuteELEMZEacuteS ALKALMAZAacuteSA AZ ORVOS-BETEG KOMMUNIKAacuteCIOacute

KUTATAacuteSAacuteBAN 17

KURTAacuteN ZSUZSA SZAKNYELVI REGISZTEREK EacuteS NYELVHASZNAacuteLATI SZIacuteNTEREK 35

KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute SZAKFORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS 47

BETAacuteK PATRIacuteCIA KOumlZOumlSSEacuteGI TOLMAacuteCSOLAacuteS SZOCIAacuteLIS EacuteS HATOacuteSAacuteGI TOLMAacuteCSOLAacuteS 49

DEacuteVEacuteNYI MAacuteRTA AZ UumlZLETI TAacuteRGYALAacuteS SZOCIAacuteLPSZICHOLOacuteGIAI VONATKOZAacuteSAI 61

HRIVIacuteKOVAacute TATIANA DEVELOPING CULTURAL LITERACY THROUGH MULTIMODAL TEXTS 69

HRIVIacuteKOVAacute TATIANA MULTICULTURALISM AND EDUCATION 77

HUSZTI JUDIT ndash WEacuteBER KATALIN INTERKULTURAacuteLIS ORVOSI KOMMUNIKAacuteCIOacute EUROacutePAacuteBAN EGY

TANANYAGFEJLESZTEacuteS TANULSAacuteGAI 87

JAacuteMBOR EMŐKE SPANYOLORSZAacuteGI SZAKMAI GYAKORLAT NEacuteHAacuteNY EacuteV TAacuteVLATAacuteBOacuteL A BME-N

VEacuteGZETT HALLGATOacuteK TAPASZTALATAINAK TUumlKREacuteBEN 97

KERESZTES CSILLA KOumlZOumlLJ VAGY ELVESZEL PUBLIKAacuteLJUNK DE MELYIK NYELVENNYELVEKEN EacuteS

HOGYAN 109

LUKAacuteCS ANDRAacuteS A KULTURAacuteLIS SZOacuteTAacuteR JELLEMZŐI KEacuteT OLASZ KULTURAacuteLIS SZOacuteTAacuteRUNK ALAPJAacuteN

123

NEUMAYER DEacuteNES FIZIKA KOumlZLEMEacuteNYEK EGYKOR EacuteS MA 143

NEacuteMETH TIMEA-KAJOS ATTILA HOW TO DEVELOP THE INTERCULTURAL COMPETENCE OF

HUNGARIAN STUDENTS 155

NEacuteMETHOVAacute ILDIKOacute ETHICAL ISSUES IN INTERCULTURAL COMMUNICATION 165

SAacuteRVAacuteRI JUDIT DIFFERENT CULTURES DIFFERENT LEARNING STYLES AND STRATEGIES 175

SZIGETHI ANDRAacuteS IRODALMI HERMENEUTIKA ndash FORDIacuteTAacuteSHERMENEUTIKA ndash SZAKNYELV 187

VINCZE ANDRAacuteS RAISING CULTURAL SENSITIVITY AND THE AWARENESS OF DIFFICULTIES IN

TRANSLATION IN ESP CLASSES FOR TOURISM AND CATERING MAJORS 195

TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA 203

B PAPP ESZTER ndash FOacuteRIS AacuteGOTA ndash BOumlLCSKEI ANDREA TERMINOGRAacuteFIAI MOacuteDSZEREK EacuteS ESZKOumlZOumlK

A TERMINOLOacuteGUSKEacutePZEacuteSBEN 205

BAKOacute ALEXANDRA VIVIEN TUDATOS TERMINOLOacuteGIAI VAacuteLASZTAacuteS VAGY ESETLEGES

SZOacuteHASZNAacuteLAT ndash EGEacuteSZSEacuteGTUDOMAacuteNYI HALLGATOacuteK REGISZTERHASZNAacuteLATAacuteNAK

VIZSGAacuteLATA 213

4

DOacuteSA ILDIKOacute A SZAacuteMVITELI MEacuteRLEG TERMINOLOacuteGIAI JELLEGZETESSEacuteGEI 229

GILIOLI ALESSANDRO GLI ANGLICISMI NEL LINGUAGGIO GIURIDICO ITALIANO 237

JAKUSNEacute HARNOS EacuteVA A TUDAacuteSSZERVEZŐDEacuteS FORMAacuteINAK SZEREPE A SZAKMAI

NYELVHASZNAacuteLATBAN 245

MOLNAacuteR ANNAMAacuteRIA ANGLICIZMUSOK A NEacuteMET ORVOSI SZAKNYELVBEN 255

SAacuteRVAacuteRI JUDIT AZ AGORA PROJEKT (NEMZETKOumlZI GYAKORNOKI PROGRAM SZAKFORDIacuteTOacute

KEacutePZEacuteSBEN REacuteSZTVEVŐ HALLGATOacuteK SZAacuteMAacuteRA) 263

STURCZ ZOLTAacuteN SZAKNYELV METAFORA ESZTEacuteTIKUM NYELVPEDAGOacuteGIA 269

VARGAacuteNEacute KISS KATALIN FIGURATIVE LANGUAGE IN BUSINESS ARTICLES 281

SZAKNYELVI TANTERV- EacuteS TANANYAGFEJLESZTEacuteS 295

BOCZ ZSUZSANNA A NYELVI TANTAacuteRGYAK TANANYAGHARMONIZAacuteCIOacuteJA A BUDAPESTI MŰSZAKI EacuteS

GAZDASAacuteGTUDOMAacuteNYI EGYETEMEN 297

HALAacuteSZ RENAacuteTA KOPPAacuteN AacuteGNES A MAGYAR ORVOSI KOMMUNIKATIacuteV SZAKNYELVI

KOMPETENCIA-FEJLESZTEacuteS LEHETŐSEacuteGEINEK VIZSGAacuteLATA A SZAKNYELVHASZNAacuteLATI

SZUumlKSEacuteGLETEK EacuteS A TANULAacuteSI SZITUAacuteCIOacute FELTEacuteRKEacutePEZEacuteSE ALAPJAacuteN 311

KAŠČAacuteKOVAacute EVA ICT IN ESP COURSES AND TEACHERSTUDENT ROLES 319

KRAacuteNICZ RITA ndash BORONKAI DOacuteRA ndash REacuteBEacuteK -NAGY GAacuteBOR KOacuteRHAacuteZPEDAGOacuteGUS TANOacuteRAacuteINAK

INTERAKCIOacuteS MINTAacuteZATA 327

MAacuteRTON EMESE INTERJUacuteKEacuteSZIacuteTEacuteS A SZAKNYELVOKTATAacuteSBAN 337

POacuteKAY MARIETTA NYELVI KOumlZVETIacuteTŐKEacuteSZSEacuteG FEJLESZTEacuteSE A SZAKNYELVI KEacutePZEacuteS REacuteSZEKEacuteNT 347

SAacuteRVAacuteRI JUDIT HALLGATOacuteK IDEGEN NYELVI IGEacuteNYEI EacuteS LEHETŐSEacuteGEI 357

VELJANOVSZKI DAVID - ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA DEVELOPING A QUESTIONNAIRE ON SUMMARY

WRITING STRATEGIES 365

WIWCZAROSKI TROY BRIAN CLASSIFYING ENGLISH LANGUAGE NEGOTIATION SKILL LEVELS IN

EMPLOYEES 377

MEacuteREacuteS EacuteRTEacuteKELEacuteS 389

HEGEDŰS ANITA NYELVI KOumlZVETIacuteTŐKEacuteSZSEacuteG MEacuteREacuteSE ANGOL ORVOSI SZAKNYELVI VIZSGAacuteKON 391

LUKAacuteCSI ZOLTAacuteN A TESZTLEacutePEacuteSEK ISMEacuteTLEacuteSEacuteNEK JELENTŐSEacuteGE A SZAKNYELVI VIZSGAacuteK

EGYENEacuteRTEacuteKŰSIacuteTEacuteSEacuteBEN 397

SZAacuteNTOacuteNEacute CSONGOR ALEXANDRA - DR WARTA VILMOS TENTATIVENESS IN MEDICAL RESEARCH

ARTICLES AND CORRESPONDING POPULAR ARTICLES 407

ABSTRACTS 415

5

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

6

PORTA LINGUA - 2014

7

Albert Saacutendor

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Francia Nyelvi Tanszeacutek

Milyen segiacutetseacuteget adhat a fordiacutetaacutes elmeacutelete a

szakfordiacutetoacuteknak Ez a cikk ndash amely a XIII Nemzetkoumlzi SZOKOE Szaknyelvi Konferencia (Peacutecs

2013 november 22-23) plenaacuteris uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes iacuteraacutesos vaacuteltozata ndash arra

a keacuterdeacutesre proacutebaacutel vaacutelaszt adni milyen segiacutetseacuteget nyuacutejthat a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos

elmeacutelete a szaknyelvoktatoacutek eacutes -kutatoacutek szaacutemaacutera Olyan keacuterdeacuteseket tekint aacutet mint

az emberi fordiacutetaacutes eacutes geacutepi fordiacutetaacutes koumlzoumltti főbb kuumlloumlnbseacutegek a szakszoumlveg

speciaacutelis fordiacutetaacutesi neheacutezseacutegei a heacutetkoumlznapi szoacute eacutes a szakszoacute (szakkifejezeacutes) koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegek a szakszoacute felismereacutese eacutes fordiacutetaacutesi lehetőseacutegei a pszicholoacutegiai-

pszichoanalitikus szakszoumlveg lexikai probleacutemaacutei stb

Kulcsszavak fordiacutetaacuteselmeacutelet szoumlvegfordiacutetaacutes emberi fordiacutetaacutesgeacutepi fordiacutetaacutes

szakszoumlveg heacutetkoumlznapi szoacute eacutes szakszoacute egy pszichoanalitikus szakkifejezeacutes fordiacutetaacutesi

lehetőseacutegei

Bevezető

Ez cikk annak az előadaacutesnak az iacuterott vaacuteltozata amely a XIII

SZOKOE Szaknyelvi Konferencia plenaacuteris uumlleacuteseacuten hangzott el

Peacutecsen 2013 november 22-eacuten Mivel nem vagyok szakfordiacutetoacute ndash

elsősorban a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos filozoacutefiai jellegű keacuterdeacutesei valamint a

teoretikus (elsősorban filozoacutefiai) diszkurzus fordiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos

keacuterdeacutesek eacuterdekelnek ndash csak neacutehaacuteny aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutest fogok

tenni arroacutel milyen segiacutetseacuteget adhat a fordiacutetaacutes elmeacutelete a

szakfordiacutetoacuteknak Mivel a szakfordiacutetaacutes legnagyobb neheacutezseacutegeacutet a

terminoloacutegia fordiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos keacuterdeacutesek jelentik egy

pszichoanalitikus (freudi) szakterminus kuumlloumlnboumlző nyelvű

fordiacutetaacutesainak elemzeacuteseacuten keresztuumll megproacutebaacutelom bemutatni a

szakkifejezeacutesek fordiacutetaacutesi lehetőseacutegeit is

Segiacutetheti-e a fordiacutetaacutes elmeacutelete a fordiacutetaacutesi gyakorlatot

Ki kell mondanunk hogy a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos elmeacutelete koumlzvetlen

segiacutetseacuteget soha nem adhat a fordiacutetoacuteknak gyakorlati probleacutemaacuteik

megoldaacutesaacutehoz A fordiacutetaacuteselmeacutelet ugyanis nem valamifeacutele felsőbb

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

8

foacuterum amelyhez a fordiacutetoacute doumlnteacutesei helyesseacutegeacutet illetően

joacutevaacutehagyaacuteseacutert vagy tanaacutecseacutert fordulhat eacutes amely mindig pontosan

megmondja neki hogyan oldja meg a szoumlveg fordiacutetaacutesa koumlzben

felmeruumllt probleacutemaacutekat Ahogy 1991-ben a daacuteniai Helsingoumlrben

rendezett nemzetkoumlzi fordiacutetaacutestudomaacutenyi konferenciaacuten az egyik

reacutesztvevő talaacuteloacutean megfogalmazta a fordiacutetaacuteselmeacutelet abban segiacutetheti

a fordiacutetoacutekat hogy a helyes hangot helyesen uumlsseacutek le (a zongoraacuten)

Szoacute szerint ideacutezem bdquotranslation theory can help translators to hit the

right sound by the right wayrdquo

A fordiacutetaacutes elmeacutelete ndash amely filozoacutefiai beszeacutedmoacutedban eacutertekezik a

fordiacutetaacutes gyakorlataacuteroacutel ndash tehaacutet konkreacutet segiacutetseacuteget nem adhat csak

utakat moacutedokat fordiacutetaacutesi strateacutegiaacutekat adhat lehetőseacutegeket mutathat

meg szeacutelesiacutetheti a fordiacutetoacutek laacutetoacutekoumlreacutet bőviacutetheti technikai

arzenaacuteljukat raacuteiraacutenyiacutethatja a figyelmuumlket aacuteltaluk addig nem eacuterzeacutekelt

probleacutemaacutekra aacuternyaltabbaacute tehet bizonyos fogalmakat kategoacuteriaacutekat

(kezdve az olyan laacutetszoacutelag bdquoegyszerűrdquo keacuterdeacutesekkel hogy mi szaacutemiacutet

egy maacutesik mondat fordiacutetaacutesaacutenak ki doumlnti ezt el eacutes milyen kriteacuteriumok

alapjaacuten egeacuteszen az olyan aacutetfogoacute kategoacuteriaacutek aacuternyalaacutesaacuteig mint a

szoumlveghűseacuteg a pontossaacuteg az ekvivalencia a megfeleleacutes az

adekvaacutetsaacuteg stb)

Ugyanuacutegy fordiacutet-e a geacutep mint az ember

A szakszoumlvegek igen nagy reacuteszeacutet ma maacuter geacutep fordiacutetja A geacutep

meglehetősen joacute hataacutesfokkal keacutepes műszaki orvosi adminisztratiacutev

stb szoumlvegek fordiacutetaacutesaacutera viszont nem nagyon tud mit kezdeni

versekkel szeacutepirodalmi vagy filozoacutefiai szoumlvegekkel Eacuteppen ezeacutert ndash

vaacutellalva a tuacutelzott leegyszerűsiacuteteacutes veszeacutelyeacutet ndash talaacuten eacuterdemes

aacutettekintenuumlnk a legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket emberi eacutes geacutepi fordiacutetaacutes

koumlzoumltt

Abboacutel a filozoacutefiai jellegű keacuterdeacutesből eacuterdemes kiindulnunk hogy nem

is olyan koumlnnyű arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszolni milyen megfontolaacutesok

alapjaacuten tekintuumlnk egy mondatot egy maacutesik (maacutes nyelvű) mondat

vagy szoumlveg fordiacutetaacutesaacutenak Ki doumlnti ezt el eacutes milyen megfontolaacutesok

alapjaacuten Ez a probleacutemakoumlr rendkiacutevuumll bonyolult eacutes szerteaacutegazoacute ezeacutert

PORTA LINGUA - 2014

9

most csak egyetlen aspektusaacuteval foglalkozom A vaacutelasz a feltett

keacuterdeacutesre attoacutel is fuumlgg ki fordiacutetja le azt a bizonyos mondatot A geacutep

ugyanis teljesen maacutes moacutedon maacutes elvek szerint roumlviden maacuteshogy

fordiacutet mint az ember Neacutezzuumlnk meg egy nagyon egyszerű konkreacutet

peacuteldaacutet

Time flies like an arrow

Ez egy első olvasaacutesra is teljesen egyeacutertelmű angol mondat amelyet

magyarul nagyjaacuteboacutel uacutegy adhatnaacutenk vissza hogy

Az idő uacutegy repuumll mint a nyiacutelvessző Uacutegy szaacutell az idő akaacuter a

nyiacutelvessző stb

Egy koumlzepes teljesiacutetmeacutenyű szoumlvegszerkesztő program (reacutegebbi

neveacuten fordiacutetoacutegeacutep) azonban az alaacutebbi megoldaacutesokat is felkiacutenaacutelja

Az idő-legyek (= a legyek egy bizonyos fajtaacuteja alcsoportja)

szeretnek egy nyilat

Meacuterjuumlk a legyek sebesseacutegeacutet uacutegy ahogyan a nyiacutelvessző meacuteri a legyek

sebesseacutegeacutet

Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az ehhez hasonloacute bdquomegoldaacutesokrdquo meg sem

fordulnaacutenak az emberi fordiacutetoacute fejeacuteben Eacutepeszű magyar embernek

soha eszeacutebe sem jutna hogy a Leacutegy joacute mindhalaacutelig ciacutemű Moacutericz-

regeacuteny ciacutemeacuteben a leacutegy nemcsak a lenni ige felszoacuteliacutetoacute moacutedja lehet

hanem a rovar is Ennek elleneacutere nem sziacutevesen aacutelliacutetanaacutenk teljes

meggyőződeacutessel hogy a geacutep aacuteltal produkaacutelt fenti magyar mondatok

nem fordiacutetaacutesai az eredeti angol nyelvű mondatnak

Szinte lehetetlen mindig egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy egy mondat

fordiacutetaacutesa geacutep vagy ember produktuma-e A You could be mine

mondat ilyeteacuten fordiacutetaacutesaacutet Te is lehetsz baacutenya a fentiek feacutenyeacuteben

inkaacutebb a geacutep megoldaacutesaacutenak veacutelneacutenk pedig egy egyetemi felveacuteteli

dolgozatban bukkant fel (szaacutemos hasonloacute taacutersaacuteval egyuumltt) a 80-as

eacutevekben Egy Antoine de Saint-Exupeacutery francia iacuteroacute eacutes piloacuteta eacuteleteacuteről

szoacuteloacute roumlvid szoumlvegnek Antoine vole volt a ciacuteme amit egy

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

10

gimnaacuteziumi tanuloacute az Antal lop magyar fordiacutetaacutessal adott vissza

ugyanis a voler homoniacutem ige lopni jelenteacuteseacutet hamarabb talaacutelta meg a

szoacutetaacuterban mint a repuumllni-t Mivel mondatroacutel mondatra haladt előre

a fordiacutetaacutest pedig a ciacutemmel kezdte nem is eacuterzeacutekelte a probleacutemaacutet A

90-es eacutevekben a Magyar Televiacutezioacuteban vetiacutetett Amour avec un grand

A ciacutemű filmsorozat ciacuteme a Sziacutenes RTV műsoruacutejsaacutegban heteken aacutet

Szerelem nagy A-val vaacuteltozatban szerepelt (a helyes Szerelem nagy

Sz-szel helyett) ezt is nagy valoacutesziacutenűseacuteggel ember fordiacutetotta iacutegy

A geacuteppel ellenteacutetben az ember mindig egy iraacutenyban fordiacutet eacutes ha az

aacuteltala produkaacutelt mondatot bdquovisszafordiacutetjukrdquo akkor az esetek

tuacutelnyomoacute reacuteszeacuteben nem pontosan ugyanazt a forraacutesnyelvi mondatot

kapjuk vissza Olykor meghoumlkkentően nagy a nyelvi taacutevolsaacuteg a

forraacutesnyelvi eacutes a ceacutelnyelvi mondat koumlzoumltt Balzac Elveszett illuacutezioacutek

ciacutemű regeacutenyeacutenek Benedek Marcell aacuteltal keacutesziacutetett magyar

műfordiacutetaacutesaacuteban peacuteldaacuteul egy ilyen mondatra bukkanunk

Az apja patikus volt ndash mondta Jacques ndash ő pedig antipatikus

Nem kell kuumlloumlnoumlsebb joacutestehetseacuteg ahhoz hogy megaacutellapiacutetsuk ez a

mondat az eredetiben egeacutesz biztosan nem iacutegy hangzott A patikus

ugyanis franciaacuteul pharmacien ami teljesen alkalmatlan hasonloacute

szoacutejaacuteteacutek gyaacutertaacutesaacutera az antipathique melleacutekneacutevvel Az eredeti

szoumlvegben az ideacutezett mondat helyeacuten az alaacutebbi hosszuacute mondatot

talaacuteljuk

Puisque le pegravere vendait des biscuits contre les vers il aurait ducirc en

faire manger agrave son fils

[lsquoMivel az apa beacutelfeacutereghajtoacute kekszet aacuterult valoacutesziacutenűleg megetette

vele a fiaacutetrsquo]

Persze nyelvi jaacuteteacutek ebben a mondatban is van (a homoniacutem francia

vers főneacutev nemcsak verset hanem kukacot feacuterget is jelent) annyit

megaacutellapiacutethatunk hogy meacuteg ha a magyar mondatot elfogadhatjuk is

a francia mondat fordiacutetaacutesaacutenak ndash baacuter ebben a keacuterdeacutesben erősen

megoszlanak a veacutelemeacutenyek ndash szinte nulla a valoacutesziacutenűseacutege annak

hogy ha a magyar mondatot visszafordiacutetjuk franciaacutera akkor a

PORTA LINGUA - 2014

11

visszafordiacutetaacutes eredmeacutenyekeacuteppen az eredeti Balzac-mondatot fogjuk

kapni

Azt is tudomaacutesul kell vennuumlnk ndash eacutes erről nemcsak a műfordiacutetoacutek de a

szakfordiacutetoacutek is gyakran hajlamosak megfeledkezni ndash hogy a fordiacutetaacutes

soraacuten a fordiacutetoacutenak nemcsak szavakat hanem nyelvrendszert is

vaacuteltania kell Mi aacuteltalaacuteban indoeuroacutepai struktuacuteraacutejuacute nyelvekből

fordiacutetunk finnugor struktuacuteraacutejuacute magyar anyanyelvuumlkre Ez azonban

olykor megneheziacuteti a fordiacutetoacute dolgaacutet Ezt az ismert graffitit peacuteldaacuteul

This is the first day of the rest of your life

a legtoumlbb indoeuroacutepai nyelvre szinte morfeacutema-szinten aacutet lehet

koacutedolni

Crsquoest le premier jour du reste de ta vie

Das ist der erste Tag vom Rest deines Lebens

Это первый день остатка твоей жизни stb

Magyarra is le lehet fordiacutetani szinte szoacute szerint nagyjaacuteboacutel iacutegy

Ez a nap eacuteleted maradeacutekaacutenak első napja

Ma van eacuteleted maradeacutekaacutenak kezdete stb

Meacutegis eacuterezzuumlk hogy ennek a mondatnak az igazaacuten szeacutep magyaros

fordiacutetaacutesa nem ezek koumlzuumll lenne valamelyik hanem uacutegy hangzana

hogy

Ma kezdődik eacuteleted haacutetraleacutevő reacutesze

Ebben a formaacuteban is talaacutelhatoacute a magyar graffiti-gyűjtemeacutenyekben

annak elleneacutere hogy az eredeti mondatban nem szerepel sem a ma

sem a kezdődik sem a haacutetraleacutevő sem a reacutesz szoacute

E neacutehaacuteny konkreacutet peacutelda utaacuten eacuterdemes oumlsszefoglalnunk a

legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket az emberi eacutes a geacutepi fordiacutetaacutes koumlzoumltt A

geacutep nyelvet fordiacutet (nem szoumlveget nem mondatot hanem izolaacutelt

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

12

nyelvi egyseacutegeket koacutedol aacutet egyik nyelvi rendszerből a maacutesikba

mindig ugyanuacutegy oda-vissza mindig vaacuteltozatlanul) az ember

viszont nem nyelvet hanem szoumlveget fordiacutet (fordiacutetaacutes előtt megeacuterti eacutes

eacutertelmezi a szoumlveget soha nem teljesen ugyanazt ugyanuacutegy fordiacutetja

teveacutekenyseacutege egyiraacutenyuacute) A geacutep oacuteriaacutesi előnye az emberrel szemben

az hogy nem faacuterad el eacutes hihetetlen gyors Az emberi fordiacutetaacutes

azonban nem nyelvek hanem szoumlvegek koumlzoumltt megy veacutegbe eacutes a

fordiacutetoacute csak akkor keacutepes sikeresen lefordiacutetani a szoumlveget ha

előzőleg megeacutertette eacutes eacutertelmezte Az emberi fordiacutetoacute eseteacuteben ezeacutert

mindig szaacutemiacutetaacutesba kell venni az uacuten bdquoemberi teacutenyezőtrdquo eacuteletkoraacutet

szemeacutelyiseacutegjegyeit megszerzett gyakorlataacutet asszociaacutecioacutes

kapcsolatainak kieacutepiacutetettseacutegeacutet idegpaacutelyaacuteinak teliacutetettseacutegeacutet

koncentraacuteloacutekeacutepesseacutegeacutet faacuteradtsaacutegi szintjeacutet stb

A szakszoumlveg fordiacutetaacutesi probleacutemaacutei

Az uacuten szakszoumlvegek ndash műszaki adminisztratiacutev jogi orvosi

pszichoanalitikus stb szoumlvegek ndash szoacutekeacuteszleteacutet egyfelől megszokott

bdquonormaacutelisrdquo heacutetkoumlznapi szavak (words) keacutepezik maacutesfelől

szakkifejezeacutesek (terms) Ez utoacutebbiak egy reacutesze megtalaacutelhatoacute a

kuumlloumlnboumlző egy- eacutes keacutetnyelvű szoacutetaacuterakban internetes eacutes egyeacuteb

adatbaacutezisokban eacutes ebben az esetben a fordiacutetoacute maga doumlnthet arroacutel

aacutetveszi-e ezt vagy azt a szakszoacutet vaacuteltozatlan formaacuteban vagy sem

Egy maacutesik reacuteszuumlk azonban semmifeacutele szoacutetaacuterban vagy adatbaacutezisban

sem talaacutelhatoacute meg a fordiacutetoacutenak meacutegis le kell fordiacutetania őket

ilyenkor sajaacutet nyelvi kreativitaacutesaacutera hagyatkozhat csupaacuten

A szakszoumlveg fordiacutetaacutesaacutenak szaacutemos szintaktikai lexikai stilaacuteris eacutes

egyeacuteb probleacutemaacutei vannak de itt most csak a lexikai jellegű

probleacutemaacutekkal tudunk foglalkozni Nem minden esetben lehet

egyeacutertelműen meghataacuterozni hogy egy szakszoumlvegben mi szaacutemiacutet

bdquoheacutetkoumlznapirdquo szoacutenak eacutes mi szakkifejezeacutes Bonyoliacutetja a dolgot hogy

egy szoumlvegnek baacutermely szava lehet az adott szoumlvegben terminus

technicus Talaacuten egyetlen a pszichoanaliacutezis szakszoacutekincseacuteből vett

peacutelda is elegendő lesz a jelenseacuteg megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Sigmund Freud

1923-ban megjelent Das Ich und das Es műveacutenek ciacutemeacuteben szereplő

es (3 szemeacutelyű semleges nemű) neacutevmaacutes itt nyilvaacutenvaloacutean nem

PORTA LINGUA - 2014

13

egyszerű szoacute hanem szakszoacute Freud ndash azzal hogy nagy

kezdőbetűvel iacuterja ndash főnevet csinaacutel belőle De ettől a helyzet csak

meacuteg bonyolultabb lett Milyen ceacutelnyelvi megfelelő szerepeljen a

helyeacuten a magyar fordiacutetaacutesban Nincs koumlnnyű helyzetben az a fordiacutetoacute

aki ndash taacutejeacutekozoacutedni akarvaacuten erről a műről eacutes keresve az es

szakkifejezeacutes megfelelő ceacutelnyelvi ekvivalenseacutet ndash utaacutenaneacutez egy kicsit

a szakirodalomban Bőven fog talaacutelni az alaacutebbihoz hasonloacute

leiacuteraacutesokat

Ez a mű a lelki szerkezetnek a fejlődeacutestani eacutes dinamikai oumlsszefuumlggeacuteseknek

szemleacuteletes keacutepeacutet taacuterja fel az olvasoacute előtt Ebben a műben vaacutelik

nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy magaacutenak az eacuten-nek is egy reacutesze tudattalan aminek

vizsgaacutelataacuteban jutott el itt Freud a lelki őstalajhoz a lelkinek a testivel

hataacuteros fundamentumaacutehoz Ezt a lelki őstalajt Freud Groddeck nyomaacuten Es-

nek nevezte el Freud toumlmoumlr sziacutenekben eacutes aacuternyalatokban gazdag nyelve

neheacutez feladat eleacute aacutelliacutetotta a fordiacutetoacutekat a legnagyobb szinte

megoldhatatlannak laacutetszoacute probleacutemaacutet az Es-nek minden tekintetben

megfelelő magyar kifejezeacutese okozta A magyar leacutelekelemző irodalom eddig

leginkaacutebb az bdquooumlsztoumln-eacutenrdquo neacutevvel kiacuteseacuterelte meg hogy az uacutej leacutelektani

fogalom eacutertelmeacutet megadja Az Es azonban eacuteppen eacuten-nek nem nevezhető

Az Es az ősi lelki amelyben sajaacutetos toumlrveacutenyek uralkodnak az eacuten pedig az

Es-ből lett uacutejabb szerzemeacuteny eacutes teljesen megvaacuteltozott tulajdonsaacutegaival

moacutedot talaacutelt hogy a kuumllvilaacuteggal koumlzvetlen kapcsolatba jusson Az Es

elsődleges jellegeacutevel mintegy szemben aacutell az eacuten-nel amin nem vaacuteltoztat az

sem hogy az eacuten-nek van egy az Es-be meruumllő tudattalan reacutesze

Ha ettől a szakszerű ismerteteacutestől elbizonytalanodik megneacutezheti

hogyan fordiacutetottaacutek le a ciacutemet a mű koraacutebbi magyar eacutes maacutes idegen

nyelvű fordiacutetoacutei

Holloacutes Istvaacuten eacutes Dukes Geacuteza 1923 (reprint kiadaacutes 1991) Az

ősvalami eacutes az eacuten

Erőss Ferenc 2003 Az eacuten eacutes az oumlsztoumln-eacuten

Jeacuterocircme Frossard (francia) Le Moi et le Ccedila

Joan Riviere (angol) The Ego and the Id

Ramoacuten Rey Ardid (spanyol) El yo y el ello

Cesare Musatti (olasz) LrsquoIo e lrsquoEs

Paulo Ceacutesar de Souza (portugaacutel) O Eu e o Isso (O Ego e O Id)

П Я Гальперин (orosz) Я и Oнo

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

14

Megaacutellapiacutethatjuk hogy azokban a nyelvekben amelyekben van

semleges nem eacutesvagy semleges nemű neacutevmaacutes a fordiacutetoacutek aacuteltalaacuteban

fel is hasznaacuteltaacutek a ciacutem fordiacutetaacutesaacutera (ld orosz spanyol eacutes francia

fordiacutetaacutes) eacutes a nyelv szintjeacuten ndash ahogyan a geacutep is tette volna ndash

egyszerűen aacutetkoacutedoltaacutek De laacutetunk maacutes megoldaacutesokat is Az angol

fordiacutetoacute peacuteldaacuteul nem az angol I eacutes It szemeacutelyes neacutevmaacutesokat

alkalmazta hanem a latin Ego-t eacutes Id-et Az olasz fordiacutetoacute megoldaacutesa

(Io eacutes Es) ebből a szempontboacutel felemaacutes a portugaacutel pedig megadta a

portugaacutel eacutes a latin nyelvű megfelelőket is A mi nyelvuumlnkben viszont

nincsenek grammatikai nemek iacutegy jobb hiacutejaacuten csak a meglehetősen

szerencseacutetlen az megoldaacutes joumlhetne szoacuteba (Az eacuten eacutes az az) Ezt a

lehetőseacuteget a szoacutetaacuter fel is tuumlnteti az es langue-szintű formaacutelis

megfelelői (szoacutejelenteacutesei) megtalaacutelhatoacutek a szoacutetaacuterban

Es = 1 (ő az) semleges szemeacutelyes neacutevmaacuteskeacutent

2 (az) aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszekeacutent

3 (az) hataacuterozatlan aacuteltalaacutenos taacutergykeacutent

4 () szemeacutelytelen szerkezet alanyakeacutent

5 (az) formaacutelis alanykeacutent stb

A magyar fordiacutetoacutek azonban nem a szoacutetaacuter aacuteltal megadott jelenteacutest

hasznaacuteltaacutek fel hanem ndash nagyon helyesen ndash megproacutebaacuteltak raacutejoumlnni

megeacuterteni eacutes eacutertelmezni mit akart kifejezni Freud ezzel a semleges

nemű neacutevmaacutesboacutel gyaacutertott főneacutevvel majd ehhez keresteacutek meg a sajaacutet

interpretaacutecioacutejuk eredmeacutenyeacutet legjobban kifejezni keacutepes magyar

nyelvi megfelelőt Joacutel tudtaacutek hogy az es mint diszkurziacutev ekvivalens

(vagyis interpretaacutelt szoacutejelenteacutes) nincs eacutes nem is lehet benne a

keacutetnyelvű szoacutetaacuterban ezt nekik maguknak kell leacutetrehozniuk A

koraacutebbi ősvalami eacutes a keacutesőbbi oumlsztoumln-eacuten vaacuteltozatot iacutegy keacutet

kuumlloumlnboumlző fordiacutetoacutei eacutertelmezeacutes lexikalizaacutelt eredmeacutenyeacutenek

tekinthetjuumlk A fordiacutetoacute ndash ha egy neacutemet nyelvű szakszoumlvegben ezzel a

szakkifejezeacutessel talaacutelkozik ndash toumlbb lehetőseacuteg koumlzuumll is vaacutelaszthat

Vagy egyszerűen aacutetveszi a keacutet maacuter megleacutevő rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute

magyar megfelelő valamelyikeacutet (az ősvalamit vagy az oumlsztoumln-eacutent)

vagy ndash maacutes moacutedon eacutertelmezve ezt a freudi szakszoacutet ndash egy harmadik

magyar ceacutelnyelvi megfelelővel hozakodik elő persze valahol (elő-

vagy utoacuteszoacuteban laacutebjegyzetben stb) megindokolva az uacutej megfelelő

PORTA LINGUA - 2014

15

leacutetrehozaacutesaacutenak okait Ezeacutert nem lehet kizaacuterni hogy a mű esetleges

keacutesőbbi uacutejrafordiacutetaacutesaiban tovaacutebbi magyar fordiacutetaacutesjavaslatok is

felbukkanhatnak A fordiacutetoacute azonban ilyenkor hajlamos aacutetalakulni

kommentaacutetorraacute ezeacutert vigyaacuteznia kell hogy sajaacutet eacutertelmezeacuteseacutet ne

keacutenyszeriacutetse raacute a szoumlveg befogadoacutejaacutera A koumlvetendő moacutedszer az

ilyen esetekben az hogy ndash ha nem akarja megtartani a maacuter megleacutevő

szakszoacutet ndash a fordiacutetoacute javasol raacute egy uacutejat (ezt meg is indokolja) de

nyitva hagyja a lehetőseacuteget maacutesfajta eacutertelmezeacutes maacutesfajta lexikalizaacutelt

ceacutelnyelvi ekvivalens kialakiacutetaacutesa előtt Egyeduumll ez a moacutedszer vezethet

a veacuteguumll legjobbnak bizonyuloacute ceacutelnyelvi megfelelő aacuteltalaacutenos szeacuteles

koumlrű elfogadaacutesaacutehoz eacutes ndash adott esetben ndash a magyar pszicholoacutegiai-

pszichoanalitikai terminoloacutegia eacutes szaknyelv megszilaacuterdulaacutesaacutehoz

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

16

PORTA LINGUA - 2014

17

Boronkai Doacutera

Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem

Illyeacutes Gyula Kar

A konverzaacutecioacuteelemzeacutes alkalmazaacutesa az orvos-beteg

kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban A gyoacutegyiacutetaacutesban alapvető fontossaacuteguacute az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti kommunikaacutecioacute

amelynek hateacutekonysaacutega a gyoacutegyulaacutes folyamataacutet is nagyban meghataacuterozza A

tanulmaacuteny bemutatja az orvos-beteg kapcsolat főbb modelljeit majd az ehhez

kapcsolhatoacute moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes bemutataacutesaacutera vaacutellalkozik

Olyan nemzetkoumlzi eacutes hazai kutataacutesi teruumlleteket ismertet amelyek az orvos-beteg

kommunikaacutecioacute vizsgaacutelataacuteban a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesi

lehetőseacutegeire hoznak peacuteldaacutekat (pl az orvos-beteg konzultaacutecioacute nyitaacutesaacutenak eacutes

zaacuteraacutesaacutenak a taacutersalgaacutesok szekvenciaacutelis rendezettseacutegeacutenek eacutes a beszeacutelővaacuteltaacutesok

mechanizmusaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa) Ceacutelja a koraacutebbi maacutes teruumlletekre iraacutenyuloacute

konverzaacutecioacuteelemző kutataacutesokboacutel kiindulva annak bemutataacutesa hogy a moacutedszer

milyen moacutedon eacutes formaacuteban alkalmazhatoacute eredmeacutenyesen az orvos-beteg

kommunikaacutecioacute tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Kulcsszavak orvos-beteg konzultaacutecioacute paternalisztikus modell fogyasztoacutei modell

koumlzoumls doumlnteacutes modellje konverzaacutecioacuteelemzeacutes interakcioacute-elemzeacutes forduloacute

belebonyoloacutedaacutesi eacutes kihaacutetraacutelaacutesi strateacutegiaacutek szekvenciaacutelis rendezettseacuteg a

beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusa

Bevezeteacutes

A gyoacutegyiacutetaacutesban alapvető fontossaacuteguacute az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti

kommunikaacutecioacute amelynek hateacutekonysaacutega a gyoacutegyulaacutes folyamataacutet is

nagyban meghataacuterozza Az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti viszony az

elmuacutelt eacutevtizedekben jelentős vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll A tudaacutes eacutes

presztiacutezs alapuacute hierarchia helyett egyre inkaacutebb a betegkoumlzpontuacute

gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a partneri kapcsolat kialakulaacutesa figyelhető meg mivel a

legtoumlbb orvosi gyakorlatban a gyoacutegyiacutetaacutes eacutes annak eredmeacutenyesseacutege

alapvetően a verbaacutelis kommunikaacutecioacuten nyugszik Jaspars eacutes

munkataacutersai arroacutel keacuterdeztek meg betegeket hogy mi befolyaacutesolja

leginkaacutebb az orvosokkal valoacute eleacutegedettseacuteguumlket A vaacutelaszokboacutel az

tűnt ki hogy a kapcsolati teacutenyezőknek elsoumlprő jelentőseacutege van A

megemliacutetett teacutenyezők 72-a pszicholoacutegiai vagy kapcsolati jellegű

volt miacuteg oumlsszesen a maradeacutek 28 volt kapcsolatban technikai

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

18

reacuteszletekkel a szűkebb eacutertelemben vett orvoslaacutessal (Jaspars et al

1983)

A tanulmaacuteny elsőkeacutent a vonatkozoacute elmeacuteleti haacutetteacuter

feltaacuteraacutesaacuteval az orvos-beteg kapcsolat főbb modelljeit vaacutezolja fel

majd az ehhez kapcsolhatoacute moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes

bemutataacutesaacutera vaacutellalkozik Ezt koumlvetően olyan nemzetkoumlzi eacutes hazai

kutataacutesi teruumlleteket ismertet amelyek az orvos-beteg kommunikaacutecioacute

vizsgaacutelataacuteban a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesi

lehetőseacutegeire hoznak peacuteldaacutekat A tanulmaacuteny ceacutelja tehaacutet nem egy

konkreacutet empirikus kutataacutes leiacuteraacutesa eacutes eredmeacutenyeinek felvaacutezolaacutesa

hanem a koraacutebbi maacutes teruumlletekre iraacutenyuloacute konverzaacutecioacuteelemző

kutataacutesokboacutel (Boronkai 2009) kiindulva annak bemutataacutesa hogy a

moacutedszer milyen moacutedon eacutes formaacuteban alkalmazhatoacute eredmeacutenyesen az

orvos-beteg kommunikaacutecioacute tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Elmeacuteleti haacutetteacuter az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti kapcsolat modelljei

Az elmuacutelt eacutevtizedekben szaacutemos pszicholoacutegiai orvosi eacutes nyelveacuteszeti

munka aacutelliacutetotta kutataacutesaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba az orvos eacutes a beteg

koumlzoumltti viszonyt eacutes annak vaacuteltozaacutesaacutet A kutataacutesok azt mutatjaacutek hogy

a gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat jellege eacutes a kezeleacutes soraacuten alkalmazott

kommunikaacutecioacutes stiacutelus jelentősen befolyaacutesolja a teraacutepia hataacutesossaacutegaacutet

eacutes eredmeacutenyeacutet Az erre vonatkozoacute empirikus felmeacutereacutesek maacuter az

1960-as eacutevektől kezdve megjelennek a nemzetkoumlzi eacutes a hazai

szakirodalomban (pl LennardndashBernstein 1960 HidasndashBuda 1968

Harmatta 1975) A korai empirikus kutataacutesok mellett megszuumlletnek

az orvos-beteg kommunikaacutecioacutet leiacuteroacute modellek is amelyek

kuumlloumlnboumlző szempontok szerint iacuterjaacutek le a folyamatot A sokfeacutele

modell koumlzoumls pontjainak egyesiacuteteacuteseacutevel joumltt leacutetre 1999-ben a

Kalamazoo-egyezmeacuteny (Joacutezsa 2011 82ndash83) amely heacutet fő

kommunikaacutecioacutes leacutepcsőfokban foglalja oumlssze az orvos-beteg

interakcioacute szakaszait kapcsolateacutepiacuteteacutes a beszeacutelgeteacutes megkezdeacutese

informaacutecioacutegyűjteacutes a beteg neacutezőpontjaacutenak a megeacuterteacutese az

informaacutecioacute megosztaacutesa koumlzoumls megegyezeacutes a panaszokkal eacutes a

kezeleacutesi tervvel kapcsolatban a beszeacutelgeteacutes befejezeacutese

A vonatkozoacute szakirodalom haacuterom alapvető doumlnteacuteshozatali

tiacutepust kuumlloumlniacutet el amelyek az orvosi kommunikaacutecioacute stiacutelusaacuteval is

PORTA LINGUA - 2014

19

szoros oumlsszefuumlggeacutest mutatnak (Klemperer 2005) A paternalisztikus

modell eseteacuteben a kontroll az orvos kezeacuteben van az orvos

foumlleacuterendelt a beteg alaacuterendelt helyzetű a beszeacutelgeteacutest az orvos

iraacutenyiacutetja a beteg csak korlaacutetozottan jut hozzaacute az informaacutecioacutekhoz s

veacuteguumll a doumlnteacuteseket is az orvos hozza meg A kutataacutesok alapjaacuten a

paternalisztikus stiacutelus alkalmazaacutesa gyakran fokozza a diagnosztikai

teacutevedeacutesek lehetőseacutegeacutet eacutes rontja a betegek egyuumlttműkoumldeacutesi keacuteszseacutegeacutet

is (Pilling 2008) A fogyasztoacutei (informatiacutev) modell alkalmazaacutesakor

az előző helyzet fordiacutetottja jelenik meg a kontroll a beteg kezeacuteben

van a beteg elvaacuteraacutesokat fogalmaz meg az orvos teveacutekenyseacutegeacutevel

kapcsolatban az orvos szaktudaacutesaacutet kiacutenaacutelja fel a betegnek teljesiacuteti

elvaacuteraacutesait A harmadik modellben a koumllcsoumlnoumlsseacuteg (koumlzoumls doumlnteacutes)

modelljeacuteben (SDM Shared Decision Making) az orvos eacutes a beteg

egyaraacutent kontrollt gyakorol a helyzet foumlloumltt az orvos a beteg

elvaacuteraacutesait sajaacutet szaktudaacutesaacutenak keretei koumlzeacute helyezi a beteg szeacuteles

koumlrű eacutes eacuterthető informaacutecioacutekat kap orvosaacutetoacutel a beteg aktiacutev

reacutesztvevője sajaacutet kezeleacuteseacutenek Klemperer (2005) szerint a

paternalista illetve az informatiacutev modellt keveacutes beteg igeacutenyli

toumlbbseacuteguumlk arra vaacutegyik hogy megfelelő informaacutecioacutekkal ellaacutetva az

orvos bevonja őt a doumlnteacutesi folyamatba A nemzetkoumlzi kutataacutesi

eredmeacutenyek szerint ez a modell segiacuteti elő leginkaacutebb a megfelelő

diagnoacutezisalkotaacutest eacutes az eredmeacutenyes kezeleacutest ezeacutert a legtoumlbb orvos-

beteg kapcsolatban ennek a modellnek az alkalmazaacutesa ajaacutenlhatoacute

(Pilling 2008) Egy hazai koumlzel 400 adatkoumlzlőre kiterjedő nem

reprezentatiacutev felmeacutereacutes eredmeacutenyei szerint azonban a magyar betegek

koumlreacuteben napjainkban is a paternalista stiacutelus a legelfogadottabb eacutes a

legneacutepszerűbb A keacuterdőiacuteves felmeacutereacutesben kapott vaacutelaszok koumlzel 60

szaacutezaleacuteka a paternalista kommunikaacutecioacute leiacuteraacutesaacutet reacuteszesiacutetette előnyben

szemben az informatiacutev stiacutelussal vagy a koumlzoumls doumlnteacuteshozatallal

(MaacutelovicsndashVajdandashKuba 2009)

A hazai eredmeacutenyek elleneacutere a gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat

modelljeiben megfigyelhető az a vaacuteltozaacutes amely az orvos eacutes a beteg

viszonyaacutet sokaacuteig uraloacute autoriter viszony helyett egyre nagyobb

hangsuacutelyt helyez az egyuumlttműkoumldő partneri kapcsolatra (Stewart

2003 HeritagendashMaynard 2006b CsabaindashCsoumlrszndashSzili 2009) Ebből

az is koumlvetkezik hogy fokozatosan csoumlkken a tudaacutes alapuacute hierarchia

eacutes a beteg nagyobb meacuterteacutekben bevonoacutedik a gyoacutegyiacutetaacutes eacutes gyoacutegyulaacutes

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

20

folyamataacuteba A taacutejeacutekoztataacutes moacutedja a koumlzoumls doumlnteacuteshozatal vagy

eacuteppen ellenkezőleg ezek hiaacutenya alapvetően az orvos eacutes a paacuteciens

koumlzoumltti interakcioacuteban valoacutesul meg A fentiek alapjaacuten elmondhatoacute

hogy az orvos eacutes a beteg kapcsolataacuteban valamint a beteg gyoacutegyulaacutesi

folyamataacuteban a felek koumlzoumltti kommunikaacutecioacute kiemelkedő

jelentőseacuteggel biacuter ezeacutert kutataacutesaacuteban a koraacutebbi teacutemaacutek eacutes moacutedszerek

mellett uacutejabb elsősorban empirikus adatokra taacutemaszkodoacute

vizsgaacutelatok is szuumlkseacutegesek A koraacutebbi kutataacutesok toumlbbseacutege elsősorban

a fenti modellek kommunikaacutecioacutes jellemzőinek vizsgaacutelataacutet helyezte a

koumlzeacuteppontba leiacuterta az orvosi interjuacute szakaszait eacutes

szabaacutelyszerűseacutegeit eacutes az empirikus vizsgaacutelatokban kuumlloumlnoumls

figyelmet fordiacutetott a kommunikaacutecioacutes hibaacutek feltaacuteraacutesaacutera (pl

feacutelbeszakiacutetaacutes az első panasz tuacuteleacuterteacutekeleacutese a nyitaacutes eacutes zaacuteraacutes

probleacutemaacutei keacuterdezeacutestechnikai hibaacutek stb) Ezek a kutataacutesok

kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuternak az orvosi kommunikaacutecioacute

hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesa szempontjaacuteboacutel ami pedig jelentős

meacuterteacutekben segiacuteti a betegek gyoacutegyulaacutesaacutet is E hateacutekonysaacuteg

fokozaacutesaacutehoz a funkcionaacutelis-kognitiacutev szemleacuteletű konverzaacutecioacuteelemzeacutes

azzal jaacuterulhat hozzaacute hogy az eddigi vizsgaacutelatokhoz keacutepest olyan uacutej

szempontok bevonaacutesaacuteval gazdagiacutethatja az orvos-beteg interakcioacutek

elemzeacutesi eredmeacutenyeit mint az interakcioacutek szekvenciaacutelis

rendezettseacutegeacutenek bemutataacutesa a beszeacutedleacutepeacutesek szerkezeti

jellemzőinek feltaacuteraacutesa a beszeacutelővaacuteltaacutesi strateacutegiaacutek leiacuteraacutesa vagy az

aacutetfedeacutesek egyuumlttbeszeacuteleacutesek tiacutepusainak eacutes funkcioacuteinak feltaacuteraacutesa A

fenti interakcioacutes jellemzők ismerete uacutejabb eszkoumlz lehet az orvos-

beteg kommunikaacutecioacute hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacuteseacuteben eacutes elősegiacutetheti a

gyoacutegyulaacutesi folyamatokat is

Moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes

A tudomaacutenyaacuteg legfontosabb előzmeacutenye a szocioloacutegiaacuteboacutel eredő eacutes

Harold Garfinkel (1967 1972) neveacutehez fűződő etnometodoloacutegia

tudomaacutenya amely a gyakorlati gondolkodaacutes heacutetkoumlznapi moacutedszereit

kutatja A beszeacutedbe elegyedeacutes a beszeacutelővaacuteltaacutes a beszeacutedlezaacuteraacutes

strateacutegiaacuteit tanulmaacutenyozva arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a

beszeacutelgeteacutesek ceacutelja a valoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesa eacutes fenntartaacutesa vagyis nem

a szociaacutelis koumlrnyezet hataacuterozza meg mindennapi cselekedeteinket

PORTA LINGUA - 2014

21

hanem azok aacuteltal alakul ki a minket koumlruumllvevő szociaacutelis vilaacuteg Tehaacutet

a szociaacutelis rend előfelteacutetele a sikeres kommunikaacutecioacute Az

etnometodoloacutegia egyik altudomaacutenyakeacutent alakult ki a heacutetkoumlznapi

beszeacuted rendezettseacutegeacutenek a beszeacutelgetőpartnerek viselkedeacutesi

reagaacutelaacutesi moacutedszereinek vizsgaacutelataacutera specializaacuteloacutedoacute etnometodoloacutegiai

konverzaacutecioacuteelemzeacutes (conversation analysis) amely a keacutesőbbiekben

tovaacutebbi reacuteszteruumlletek kutataacutesaacutera szakosodoacute iraacutenyzatokra bomlott

Az etnometodoloacutegiai konverzaacutecioacuteelemzeacutesből kifejlődő

nyelveacuteszeti konverzaacutecioacuteelemzeacutes (Ivaacutenyi 2001 Have P ten 2005

HutchbyndashWooffitt 2006 Boronkai 2009) keacutepviselői a beszeacutelt

nyelvi taacutersalgaacutesoknak paacuterbeszeacutedeknek sajaacutetos toumlrveacutenyszerűseacutegeket

tulajdoniacutetanak amelyek nem a nyelv hanem a beszeacutelgeteacutes

szerkezeti mechanizmusaiboacutel erednek ezeacutert felfogaacutesukban a

taacutersalgaacutesok sajaacutetos vizsgaacutelati moacutedszereket igeacutenyelnek A kutataacutesok

taacutergya aacuteltalaacuteban a termeacuteszetes koumlzegben zajloacute spontaacuten heacutetkoumlznapi

kommunikaacutecioacute amelyet a kutatoacutek magnetofonszalagra vagy

diktafonra roumlgziacutetenek eacutes transzkripcioacute uacutetjaacuten (Jefferson 1972) nyelvi

elemzeacutesre alkalmassaacute tesznek A transzkripcioacute funkcioacuteja hogy a

lejegyzeacutes soraacuten a szoumlveg ne vesziacutetse el szupraszegmentaacutelis elemeit a

beszeacuted tempoacutejaacutet a szuumlnetek hosszaacutet eacutes helyeacutet a hangsuacutely eacutes hangerő

jellemzőit az intonaacutecioacutet a beleacutegzeacutes eacutes a kileacutegzeacutes megjeleniacuteteacuteseacutet

Ezek a teacutenyezők jelentősen befolyaacutesoljaacutek a taacutersalgaacutes szerkezeteacutet eacutes a

szoumlvegreacuteszek jelenteacuteseacutet is A transzkripcioacute a felveacutetelek aacutetiacuteraacutesakor

arra toumlrekszik hogy a beszeacutelgeteacutes valoacutedi folyamataacutet tartalmaacutet eacutes a

lehető legpontosabb realizaacutecioacutes formaacutejaacutet is megtartsa Ennek

eacuterdekeacuteben olyan kuumlloumlnleges jeleket hasznaacutel amelyek a

megnyilatkozaacutes moacutedjaacutet a hangkeacutepzeacutes jellemzőit a beszeacuted

hangsuacutelyaacutet hangerejeacutet tempoacutejaacutet az intonaacutecioacute intenzitaacutesaacutet

emelkedeacuteseacutet eacutes ereszkedeacuteseacutet a kuumlloumlnboumlző zavarokat

megszakiacutetaacutesokat a beleacutegzeacutest eacutes kileacutegzeacutest is jeloumlli de az iacuteraacutesnaacutel

szokaacutesos koumlzpontozaacutesi jegyeket aacuteltalaacuteban nem alkalmazza A

transzkripcioacuteban fel szoktaacutek tuumlntetni a felveacutetel helyeacutet eacutes idejeacutet is A

taacutersalgaacutesok teacutemaacuteja igen vaacuteltozatos a rendőri kihallgataacutesoktoacutel kezdve

a tanoacuterai kommunikaacutecioacuten eacutes a csalaacutedi taacutersalgaacutesokon keresztuumll az

aacutellaacutesinterjuacutek vagy az orvos-beteg esetleg teraacutepiaacutes beszeacutelgeteacutesek is

keacutepezhetik a vizsgaacutelat taacutergyaacutet Miacuteg az előző elsősorban

antropoloacutegiai eacutes szocioloacutegiai indiacutettataacutesuacute iraacutenyzatok azt vizsgaacuteltaacutek

Szerkesztő

Dr Bocz Zsuzsanna

Lektorok

Dr KurtaacutenZsuzsa

Dr Sturcz Zoltaacuten

Stephen Patrick

Dr Troy B Wiwczaroski

Technikai munkataacuters

Kerteacutesz Edina

ISSN 1785-2420

Kiadja

Szaknyelvoktatoacutek eacutes ndashKutatoacutek Orszaacutegos Egyesuumllete

Budapest

2014

3

Tartalomjegyzeacutek

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK 5

ALBERT SAacuteNDOR MILYEN SEGIacuteTSEacuteGET ADHAT A FORDIacuteTAacuteS ELMEacuteLETE A SZAKFORDIacuteTOacuteKNAK 7

BORONKAI DOacuteRA A KONVERZAacuteCIOacuteELEMZEacuteS ALKALMAZAacuteSA AZ ORVOS-BETEG KOMMUNIKAacuteCIOacute

KUTATAacuteSAacuteBAN 17

KURTAacuteN ZSUZSA SZAKNYELVI REGISZTEREK EacuteS NYELVHASZNAacuteLATI SZIacuteNTEREK 35

KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute SZAKFORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS 47

BETAacuteK PATRIacuteCIA KOumlZOumlSSEacuteGI TOLMAacuteCSOLAacuteS SZOCIAacuteLIS EacuteS HATOacuteSAacuteGI TOLMAacuteCSOLAacuteS 49

DEacuteVEacuteNYI MAacuteRTA AZ UumlZLETI TAacuteRGYALAacuteS SZOCIAacuteLPSZICHOLOacuteGIAI VONATKOZAacuteSAI 61

HRIVIacuteKOVAacute TATIANA DEVELOPING CULTURAL LITERACY THROUGH MULTIMODAL TEXTS 69

HRIVIacuteKOVAacute TATIANA MULTICULTURALISM AND EDUCATION 77

HUSZTI JUDIT ndash WEacuteBER KATALIN INTERKULTURAacuteLIS ORVOSI KOMMUNIKAacuteCIOacute EUROacutePAacuteBAN EGY

TANANYAGFEJLESZTEacuteS TANULSAacuteGAI 87

JAacuteMBOR EMŐKE SPANYOLORSZAacuteGI SZAKMAI GYAKORLAT NEacuteHAacuteNY EacuteV TAacuteVLATAacuteBOacuteL A BME-N

VEacuteGZETT HALLGATOacuteK TAPASZTALATAINAK TUumlKREacuteBEN 97

KERESZTES CSILLA KOumlZOumlLJ VAGY ELVESZEL PUBLIKAacuteLJUNK DE MELYIK NYELVENNYELVEKEN EacuteS

HOGYAN 109

LUKAacuteCS ANDRAacuteS A KULTURAacuteLIS SZOacuteTAacuteR JELLEMZŐI KEacuteT OLASZ KULTURAacuteLIS SZOacuteTAacuteRUNK ALAPJAacuteN

123

NEUMAYER DEacuteNES FIZIKA KOumlZLEMEacuteNYEK EGYKOR EacuteS MA 143

NEacuteMETH TIMEA-KAJOS ATTILA HOW TO DEVELOP THE INTERCULTURAL COMPETENCE OF

HUNGARIAN STUDENTS 155

NEacuteMETHOVAacute ILDIKOacute ETHICAL ISSUES IN INTERCULTURAL COMMUNICATION 165

SAacuteRVAacuteRI JUDIT DIFFERENT CULTURES DIFFERENT LEARNING STYLES AND STRATEGIES 175

SZIGETHI ANDRAacuteS IRODALMI HERMENEUTIKA ndash FORDIacuteTAacuteSHERMENEUTIKA ndash SZAKNYELV 187

VINCZE ANDRAacuteS RAISING CULTURAL SENSITIVITY AND THE AWARENESS OF DIFFICULTIES IN

TRANSLATION IN ESP CLASSES FOR TOURISM AND CATERING MAJORS 195

TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA 203

B PAPP ESZTER ndash FOacuteRIS AacuteGOTA ndash BOumlLCSKEI ANDREA TERMINOGRAacuteFIAI MOacuteDSZEREK EacuteS ESZKOumlZOumlK

A TERMINOLOacuteGUSKEacutePZEacuteSBEN 205

BAKOacute ALEXANDRA VIVIEN TUDATOS TERMINOLOacuteGIAI VAacuteLASZTAacuteS VAGY ESETLEGES

SZOacuteHASZNAacuteLAT ndash EGEacuteSZSEacuteGTUDOMAacuteNYI HALLGATOacuteK REGISZTERHASZNAacuteLATAacuteNAK

VIZSGAacuteLATA 213

4

DOacuteSA ILDIKOacute A SZAacuteMVITELI MEacuteRLEG TERMINOLOacuteGIAI JELLEGZETESSEacuteGEI 229

GILIOLI ALESSANDRO GLI ANGLICISMI NEL LINGUAGGIO GIURIDICO ITALIANO 237

JAKUSNEacute HARNOS EacuteVA A TUDAacuteSSZERVEZŐDEacuteS FORMAacuteINAK SZEREPE A SZAKMAI

NYELVHASZNAacuteLATBAN 245

MOLNAacuteR ANNAMAacuteRIA ANGLICIZMUSOK A NEacuteMET ORVOSI SZAKNYELVBEN 255

SAacuteRVAacuteRI JUDIT AZ AGORA PROJEKT (NEMZETKOumlZI GYAKORNOKI PROGRAM SZAKFORDIacuteTOacute

KEacutePZEacuteSBEN REacuteSZTVEVŐ HALLGATOacuteK SZAacuteMAacuteRA) 263

STURCZ ZOLTAacuteN SZAKNYELV METAFORA ESZTEacuteTIKUM NYELVPEDAGOacuteGIA 269

VARGAacuteNEacute KISS KATALIN FIGURATIVE LANGUAGE IN BUSINESS ARTICLES 281

SZAKNYELVI TANTERV- EacuteS TANANYAGFEJLESZTEacuteS 295

BOCZ ZSUZSANNA A NYELVI TANTAacuteRGYAK TANANYAGHARMONIZAacuteCIOacuteJA A BUDAPESTI MŰSZAKI EacuteS

GAZDASAacuteGTUDOMAacuteNYI EGYETEMEN 297

HALAacuteSZ RENAacuteTA KOPPAacuteN AacuteGNES A MAGYAR ORVOSI KOMMUNIKATIacuteV SZAKNYELVI

KOMPETENCIA-FEJLESZTEacuteS LEHETŐSEacuteGEINEK VIZSGAacuteLATA A SZAKNYELVHASZNAacuteLATI

SZUumlKSEacuteGLETEK EacuteS A TANULAacuteSI SZITUAacuteCIOacute FELTEacuteRKEacutePEZEacuteSE ALAPJAacuteN 311

KAŠČAacuteKOVAacute EVA ICT IN ESP COURSES AND TEACHERSTUDENT ROLES 319

KRAacuteNICZ RITA ndash BORONKAI DOacuteRA ndash REacuteBEacuteK -NAGY GAacuteBOR KOacuteRHAacuteZPEDAGOacuteGUS TANOacuteRAacuteINAK

INTERAKCIOacuteS MINTAacuteZATA 327

MAacuteRTON EMESE INTERJUacuteKEacuteSZIacuteTEacuteS A SZAKNYELVOKTATAacuteSBAN 337

POacuteKAY MARIETTA NYELVI KOumlZVETIacuteTŐKEacuteSZSEacuteG FEJLESZTEacuteSE A SZAKNYELVI KEacutePZEacuteS REacuteSZEKEacuteNT 347

SAacuteRVAacuteRI JUDIT HALLGATOacuteK IDEGEN NYELVI IGEacuteNYEI EacuteS LEHETŐSEacuteGEI 357

VELJANOVSZKI DAVID - ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA DEVELOPING A QUESTIONNAIRE ON SUMMARY

WRITING STRATEGIES 365

WIWCZAROSKI TROY BRIAN CLASSIFYING ENGLISH LANGUAGE NEGOTIATION SKILL LEVELS IN

EMPLOYEES 377

MEacuteREacuteS EacuteRTEacuteKELEacuteS 389

HEGEDŰS ANITA NYELVI KOumlZVETIacuteTŐKEacuteSZSEacuteG MEacuteREacuteSE ANGOL ORVOSI SZAKNYELVI VIZSGAacuteKON 391

LUKAacuteCSI ZOLTAacuteN A TESZTLEacutePEacuteSEK ISMEacuteTLEacuteSEacuteNEK JELENTŐSEacuteGE A SZAKNYELVI VIZSGAacuteK

EGYENEacuteRTEacuteKŰSIacuteTEacuteSEacuteBEN 397

SZAacuteNTOacuteNEacute CSONGOR ALEXANDRA - DR WARTA VILMOS TENTATIVENESS IN MEDICAL RESEARCH

ARTICLES AND CORRESPONDING POPULAR ARTICLES 407

ABSTRACTS 415

5

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

6

PORTA LINGUA - 2014

7

Albert Saacutendor

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Francia Nyelvi Tanszeacutek

Milyen segiacutetseacuteget adhat a fordiacutetaacutes elmeacutelete a

szakfordiacutetoacuteknak Ez a cikk ndash amely a XIII Nemzetkoumlzi SZOKOE Szaknyelvi Konferencia (Peacutecs

2013 november 22-23) plenaacuteris uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes iacuteraacutesos vaacuteltozata ndash arra

a keacuterdeacutesre proacutebaacutel vaacutelaszt adni milyen segiacutetseacuteget nyuacutejthat a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos

elmeacutelete a szaknyelvoktatoacutek eacutes -kutatoacutek szaacutemaacutera Olyan keacuterdeacuteseket tekint aacutet mint

az emberi fordiacutetaacutes eacutes geacutepi fordiacutetaacutes koumlzoumltti főbb kuumlloumlnbseacutegek a szakszoumlveg

speciaacutelis fordiacutetaacutesi neheacutezseacutegei a heacutetkoumlznapi szoacute eacutes a szakszoacute (szakkifejezeacutes) koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegek a szakszoacute felismereacutese eacutes fordiacutetaacutesi lehetőseacutegei a pszicholoacutegiai-

pszichoanalitikus szakszoumlveg lexikai probleacutemaacutei stb

Kulcsszavak fordiacutetaacuteselmeacutelet szoumlvegfordiacutetaacutes emberi fordiacutetaacutesgeacutepi fordiacutetaacutes

szakszoumlveg heacutetkoumlznapi szoacute eacutes szakszoacute egy pszichoanalitikus szakkifejezeacutes fordiacutetaacutesi

lehetőseacutegei

Bevezető

Ez cikk annak az előadaacutesnak az iacuterott vaacuteltozata amely a XIII

SZOKOE Szaknyelvi Konferencia plenaacuteris uumlleacuteseacuten hangzott el

Peacutecsen 2013 november 22-eacuten Mivel nem vagyok szakfordiacutetoacute ndash

elsősorban a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos filozoacutefiai jellegű keacuterdeacutesei valamint a

teoretikus (elsősorban filozoacutefiai) diszkurzus fordiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos

keacuterdeacutesek eacuterdekelnek ndash csak neacutehaacuteny aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutest fogok

tenni arroacutel milyen segiacutetseacuteget adhat a fordiacutetaacutes elmeacutelete a

szakfordiacutetoacuteknak Mivel a szakfordiacutetaacutes legnagyobb neheacutezseacutegeacutet a

terminoloacutegia fordiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos keacuterdeacutesek jelentik egy

pszichoanalitikus (freudi) szakterminus kuumlloumlnboumlző nyelvű

fordiacutetaacutesainak elemzeacuteseacuten keresztuumll megproacutebaacutelom bemutatni a

szakkifejezeacutesek fordiacutetaacutesi lehetőseacutegeit is

Segiacutetheti-e a fordiacutetaacutes elmeacutelete a fordiacutetaacutesi gyakorlatot

Ki kell mondanunk hogy a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos elmeacutelete koumlzvetlen

segiacutetseacuteget soha nem adhat a fordiacutetoacuteknak gyakorlati probleacutemaacuteik

megoldaacutesaacutehoz A fordiacutetaacuteselmeacutelet ugyanis nem valamifeacutele felsőbb

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

8

foacuterum amelyhez a fordiacutetoacute doumlnteacutesei helyesseacutegeacutet illetően

joacutevaacutehagyaacuteseacutert vagy tanaacutecseacutert fordulhat eacutes amely mindig pontosan

megmondja neki hogyan oldja meg a szoumlveg fordiacutetaacutesa koumlzben

felmeruumllt probleacutemaacutekat Ahogy 1991-ben a daacuteniai Helsingoumlrben

rendezett nemzetkoumlzi fordiacutetaacutestudomaacutenyi konferenciaacuten az egyik

reacutesztvevő talaacuteloacutean megfogalmazta a fordiacutetaacuteselmeacutelet abban segiacutetheti

a fordiacutetoacutekat hogy a helyes hangot helyesen uumlsseacutek le (a zongoraacuten)

Szoacute szerint ideacutezem bdquotranslation theory can help translators to hit the

right sound by the right wayrdquo

A fordiacutetaacutes elmeacutelete ndash amely filozoacutefiai beszeacutedmoacutedban eacutertekezik a

fordiacutetaacutes gyakorlataacuteroacutel ndash tehaacutet konkreacutet segiacutetseacuteget nem adhat csak

utakat moacutedokat fordiacutetaacutesi strateacutegiaacutekat adhat lehetőseacutegeket mutathat

meg szeacutelesiacutetheti a fordiacutetoacutek laacutetoacutekoumlreacutet bőviacutetheti technikai

arzenaacuteljukat raacuteiraacutenyiacutethatja a figyelmuumlket aacuteltaluk addig nem eacuterzeacutekelt

probleacutemaacutekra aacuternyaltabbaacute tehet bizonyos fogalmakat kategoacuteriaacutekat

(kezdve az olyan laacutetszoacutelag bdquoegyszerűrdquo keacuterdeacutesekkel hogy mi szaacutemiacutet

egy maacutesik mondat fordiacutetaacutesaacutenak ki doumlnti ezt el eacutes milyen kriteacuteriumok

alapjaacuten egeacuteszen az olyan aacutetfogoacute kategoacuteriaacutek aacuternyalaacutesaacuteig mint a

szoumlveghűseacuteg a pontossaacuteg az ekvivalencia a megfeleleacutes az

adekvaacutetsaacuteg stb)

Ugyanuacutegy fordiacutet-e a geacutep mint az ember

A szakszoumlvegek igen nagy reacuteszeacutet ma maacuter geacutep fordiacutetja A geacutep

meglehetősen joacute hataacutesfokkal keacutepes műszaki orvosi adminisztratiacutev

stb szoumlvegek fordiacutetaacutesaacutera viszont nem nagyon tud mit kezdeni

versekkel szeacutepirodalmi vagy filozoacutefiai szoumlvegekkel Eacuteppen ezeacutert ndash

vaacutellalva a tuacutelzott leegyszerűsiacuteteacutes veszeacutelyeacutet ndash talaacuten eacuterdemes

aacutettekintenuumlnk a legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket emberi eacutes geacutepi fordiacutetaacutes

koumlzoumltt

Abboacutel a filozoacutefiai jellegű keacuterdeacutesből eacuterdemes kiindulnunk hogy nem

is olyan koumlnnyű arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszolni milyen megfontolaacutesok

alapjaacuten tekintuumlnk egy mondatot egy maacutesik (maacutes nyelvű) mondat

vagy szoumlveg fordiacutetaacutesaacutenak Ki doumlnti ezt el eacutes milyen megfontolaacutesok

alapjaacuten Ez a probleacutemakoumlr rendkiacutevuumll bonyolult eacutes szerteaacutegazoacute ezeacutert

PORTA LINGUA - 2014

9

most csak egyetlen aspektusaacuteval foglalkozom A vaacutelasz a feltett

keacuterdeacutesre attoacutel is fuumlgg ki fordiacutetja le azt a bizonyos mondatot A geacutep

ugyanis teljesen maacutes moacutedon maacutes elvek szerint roumlviden maacuteshogy

fordiacutet mint az ember Neacutezzuumlnk meg egy nagyon egyszerű konkreacutet

peacuteldaacutet

Time flies like an arrow

Ez egy első olvasaacutesra is teljesen egyeacutertelmű angol mondat amelyet

magyarul nagyjaacuteboacutel uacutegy adhatnaacutenk vissza hogy

Az idő uacutegy repuumll mint a nyiacutelvessző Uacutegy szaacutell az idő akaacuter a

nyiacutelvessző stb

Egy koumlzepes teljesiacutetmeacutenyű szoumlvegszerkesztő program (reacutegebbi

neveacuten fordiacutetoacutegeacutep) azonban az alaacutebbi megoldaacutesokat is felkiacutenaacutelja

Az idő-legyek (= a legyek egy bizonyos fajtaacuteja alcsoportja)

szeretnek egy nyilat

Meacuterjuumlk a legyek sebesseacutegeacutet uacutegy ahogyan a nyiacutelvessző meacuteri a legyek

sebesseacutegeacutet

Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az ehhez hasonloacute bdquomegoldaacutesokrdquo meg sem

fordulnaacutenak az emberi fordiacutetoacute fejeacuteben Eacutepeszű magyar embernek

soha eszeacutebe sem jutna hogy a Leacutegy joacute mindhalaacutelig ciacutemű Moacutericz-

regeacuteny ciacutemeacuteben a leacutegy nemcsak a lenni ige felszoacuteliacutetoacute moacutedja lehet

hanem a rovar is Ennek elleneacutere nem sziacutevesen aacutelliacutetanaacutenk teljes

meggyőződeacutessel hogy a geacutep aacuteltal produkaacutelt fenti magyar mondatok

nem fordiacutetaacutesai az eredeti angol nyelvű mondatnak

Szinte lehetetlen mindig egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy egy mondat

fordiacutetaacutesa geacutep vagy ember produktuma-e A You could be mine

mondat ilyeteacuten fordiacutetaacutesaacutet Te is lehetsz baacutenya a fentiek feacutenyeacuteben

inkaacutebb a geacutep megoldaacutesaacutenak veacutelneacutenk pedig egy egyetemi felveacuteteli

dolgozatban bukkant fel (szaacutemos hasonloacute taacutersaacuteval egyuumltt) a 80-as

eacutevekben Egy Antoine de Saint-Exupeacutery francia iacuteroacute eacutes piloacuteta eacuteleteacuteről

szoacuteloacute roumlvid szoumlvegnek Antoine vole volt a ciacuteme amit egy

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

10

gimnaacuteziumi tanuloacute az Antal lop magyar fordiacutetaacutessal adott vissza

ugyanis a voler homoniacutem ige lopni jelenteacuteseacutet hamarabb talaacutelta meg a

szoacutetaacuterban mint a repuumllni-t Mivel mondatroacutel mondatra haladt előre

a fordiacutetaacutest pedig a ciacutemmel kezdte nem is eacuterzeacutekelte a probleacutemaacutet A

90-es eacutevekben a Magyar Televiacutezioacuteban vetiacutetett Amour avec un grand

A ciacutemű filmsorozat ciacuteme a Sziacutenes RTV műsoruacutejsaacutegban heteken aacutet

Szerelem nagy A-val vaacuteltozatban szerepelt (a helyes Szerelem nagy

Sz-szel helyett) ezt is nagy valoacutesziacutenűseacuteggel ember fordiacutetotta iacutegy

A geacuteppel ellenteacutetben az ember mindig egy iraacutenyban fordiacutet eacutes ha az

aacuteltala produkaacutelt mondatot bdquovisszafordiacutetjukrdquo akkor az esetek

tuacutelnyomoacute reacuteszeacuteben nem pontosan ugyanazt a forraacutesnyelvi mondatot

kapjuk vissza Olykor meghoumlkkentően nagy a nyelvi taacutevolsaacuteg a

forraacutesnyelvi eacutes a ceacutelnyelvi mondat koumlzoumltt Balzac Elveszett illuacutezioacutek

ciacutemű regeacutenyeacutenek Benedek Marcell aacuteltal keacutesziacutetett magyar

műfordiacutetaacutesaacuteban peacuteldaacuteul egy ilyen mondatra bukkanunk

Az apja patikus volt ndash mondta Jacques ndash ő pedig antipatikus

Nem kell kuumlloumlnoumlsebb joacutestehetseacuteg ahhoz hogy megaacutellapiacutetsuk ez a

mondat az eredetiben egeacutesz biztosan nem iacutegy hangzott A patikus

ugyanis franciaacuteul pharmacien ami teljesen alkalmatlan hasonloacute

szoacutejaacuteteacutek gyaacutertaacutesaacutera az antipathique melleacutekneacutevvel Az eredeti

szoumlvegben az ideacutezett mondat helyeacuten az alaacutebbi hosszuacute mondatot

talaacuteljuk

Puisque le pegravere vendait des biscuits contre les vers il aurait ducirc en

faire manger agrave son fils

[lsquoMivel az apa beacutelfeacutereghajtoacute kekszet aacuterult valoacutesziacutenűleg megetette

vele a fiaacutetrsquo]

Persze nyelvi jaacuteteacutek ebben a mondatban is van (a homoniacutem francia

vers főneacutev nemcsak verset hanem kukacot feacuterget is jelent) annyit

megaacutellapiacutethatunk hogy meacuteg ha a magyar mondatot elfogadhatjuk is

a francia mondat fordiacutetaacutesaacutenak ndash baacuter ebben a keacuterdeacutesben erősen

megoszlanak a veacutelemeacutenyek ndash szinte nulla a valoacutesziacutenűseacutege annak

hogy ha a magyar mondatot visszafordiacutetjuk franciaacutera akkor a

PORTA LINGUA - 2014

11

visszafordiacutetaacutes eredmeacutenyekeacuteppen az eredeti Balzac-mondatot fogjuk

kapni

Azt is tudomaacutesul kell vennuumlnk ndash eacutes erről nemcsak a műfordiacutetoacutek de a

szakfordiacutetoacutek is gyakran hajlamosak megfeledkezni ndash hogy a fordiacutetaacutes

soraacuten a fordiacutetoacutenak nemcsak szavakat hanem nyelvrendszert is

vaacuteltania kell Mi aacuteltalaacuteban indoeuroacutepai struktuacuteraacutejuacute nyelvekből

fordiacutetunk finnugor struktuacuteraacutejuacute magyar anyanyelvuumlkre Ez azonban

olykor megneheziacuteti a fordiacutetoacute dolgaacutet Ezt az ismert graffitit peacuteldaacuteul

This is the first day of the rest of your life

a legtoumlbb indoeuroacutepai nyelvre szinte morfeacutema-szinten aacutet lehet

koacutedolni

Crsquoest le premier jour du reste de ta vie

Das ist der erste Tag vom Rest deines Lebens

Это первый день остатка твоей жизни stb

Magyarra is le lehet fordiacutetani szinte szoacute szerint nagyjaacuteboacutel iacutegy

Ez a nap eacuteleted maradeacutekaacutenak első napja

Ma van eacuteleted maradeacutekaacutenak kezdete stb

Meacutegis eacuterezzuumlk hogy ennek a mondatnak az igazaacuten szeacutep magyaros

fordiacutetaacutesa nem ezek koumlzuumll lenne valamelyik hanem uacutegy hangzana

hogy

Ma kezdődik eacuteleted haacutetraleacutevő reacutesze

Ebben a formaacuteban is talaacutelhatoacute a magyar graffiti-gyűjtemeacutenyekben

annak elleneacutere hogy az eredeti mondatban nem szerepel sem a ma

sem a kezdődik sem a haacutetraleacutevő sem a reacutesz szoacute

E neacutehaacuteny konkreacutet peacutelda utaacuten eacuterdemes oumlsszefoglalnunk a

legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket az emberi eacutes a geacutepi fordiacutetaacutes koumlzoumltt A

geacutep nyelvet fordiacutet (nem szoumlveget nem mondatot hanem izolaacutelt

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

12

nyelvi egyseacutegeket koacutedol aacutet egyik nyelvi rendszerből a maacutesikba

mindig ugyanuacutegy oda-vissza mindig vaacuteltozatlanul) az ember

viszont nem nyelvet hanem szoumlveget fordiacutet (fordiacutetaacutes előtt megeacuterti eacutes

eacutertelmezi a szoumlveget soha nem teljesen ugyanazt ugyanuacutegy fordiacutetja

teveacutekenyseacutege egyiraacutenyuacute) A geacutep oacuteriaacutesi előnye az emberrel szemben

az hogy nem faacuterad el eacutes hihetetlen gyors Az emberi fordiacutetaacutes

azonban nem nyelvek hanem szoumlvegek koumlzoumltt megy veacutegbe eacutes a

fordiacutetoacute csak akkor keacutepes sikeresen lefordiacutetani a szoumlveget ha

előzőleg megeacutertette eacutes eacutertelmezte Az emberi fordiacutetoacute eseteacuteben ezeacutert

mindig szaacutemiacutetaacutesba kell venni az uacuten bdquoemberi teacutenyezőtrdquo eacuteletkoraacutet

szemeacutelyiseacutegjegyeit megszerzett gyakorlataacutet asszociaacutecioacutes

kapcsolatainak kieacutepiacutetettseacutegeacutet idegpaacutelyaacuteinak teliacutetettseacutegeacutet

koncentraacuteloacutekeacutepesseacutegeacutet faacuteradtsaacutegi szintjeacutet stb

A szakszoumlveg fordiacutetaacutesi probleacutemaacutei

Az uacuten szakszoumlvegek ndash műszaki adminisztratiacutev jogi orvosi

pszichoanalitikus stb szoumlvegek ndash szoacutekeacuteszleteacutet egyfelől megszokott

bdquonormaacutelisrdquo heacutetkoumlznapi szavak (words) keacutepezik maacutesfelől

szakkifejezeacutesek (terms) Ez utoacutebbiak egy reacutesze megtalaacutelhatoacute a

kuumlloumlnboumlző egy- eacutes keacutetnyelvű szoacutetaacuterakban internetes eacutes egyeacuteb

adatbaacutezisokban eacutes ebben az esetben a fordiacutetoacute maga doumlnthet arroacutel

aacutetveszi-e ezt vagy azt a szakszoacutet vaacuteltozatlan formaacuteban vagy sem

Egy maacutesik reacuteszuumlk azonban semmifeacutele szoacutetaacuterban vagy adatbaacutezisban

sem talaacutelhatoacute meg a fordiacutetoacutenak meacutegis le kell fordiacutetania őket

ilyenkor sajaacutet nyelvi kreativitaacutesaacutera hagyatkozhat csupaacuten

A szakszoumlveg fordiacutetaacutesaacutenak szaacutemos szintaktikai lexikai stilaacuteris eacutes

egyeacuteb probleacutemaacutei vannak de itt most csak a lexikai jellegű

probleacutemaacutekkal tudunk foglalkozni Nem minden esetben lehet

egyeacutertelműen meghataacuterozni hogy egy szakszoumlvegben mi szaacutemiacutet

bdquoheacutetkoumlznapirdquo szoacutenak eacutes mi szakkifejezeacutes Bonyoliacutetja a dolgot hogy

egy szoumlvegnek baacutermely szava lehet az adott szoumlvegben terminus

technicus Talaacuten egyetlen a pszichoanaliacutezis szakszoacutekincseacuteből vett

peacutelda is elegendő lesz a jelenseacuteg megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Sigmund Freud

1923-ban megjelent Das Ich und das Es műveacutenek ciacutemeacuteben szereplő

es (3 szemeacutelyű semleges nemű) neacutevmaacutes itt nyilvaacutenvaloacutean nem

PORTA LINGUA - 2014

13

egyszerű szoacute hanem szakszoacute Freud ndash azzal hogy nagy

kezdőbetűvel iacuterja ndash főnevet csinaacutel belőle De ettől a helyzet csak

meacuteg bonyolultabb lett Milyen ceacutelnyelvi megfelelő szerepeljen a

helyeacuten a magyar fordiacutetaacutesban Nincs koumlnnyű helyzetben az a fordiacutetoacute

aki ndash taacutejeacutekozoacutedni akarvaacuten erről a műről eacutes keresve az es

szakkifejezeacutes megfelelő ceacutelnyelvi ekvivalenseacutet ndash utaacutenaneacutez egy kicsit

a szakirodalomban Bőven fog talaacutelni az alaacutebbihoz hasonloacute

leiacuteraacutesokat

Ez a mű a lelki szerkezetnek a fejlődeacutestani eacutes dinamikai oumlsszefuumlggeacuteseknek

szemleacuteletes keacutepeacutet taacuterja fel az olvasoacute előtt Ebben a műben vaacutelik

nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy magaacutenak az eacuten-nek is egy reacutesze tudattalan aminek

vizsgaacutelataacuteban jutott el itt Freud a lelki őstalajhoz a lelkinek a testivel

hataacuteros fundamentumaacutehoz Ezt a lelki őstalajt Freud Groddeck nyomaacuten Es-

nek nevezte el Freud toumlmoumlr sziacutenekben eacutes aacuternyalatokban gazdag nyelve

neheacutez feladat eleacute aacutelliacutetotta a fordiacutetoacutekat a legnagyobb szinte

megoldhatatlannak laacutetszoacute probleacutemaacutet az Es-nek minden tekintetben

megfelelő magyar kifejezeacutese okozta A magyar leacutelekelemző irodalom eddig

leginkaacutebb az bdquooumlsztoumln-eacutenrdquo neacutevvel kiacuteseacuterelte meg hogy az uacutej leacutelektani

fogalom eacutertelmeacutet megadja Az Es azonban eacuteppen eacuten-nek nem nevezhető

Az Es az ősi lelki amelyben sajaacutetos toumlrveacutenyek uralkodnak az eacuten pedig az

Es-ből lett uacutejabb szerzemeacuteny eacutes teljesen megvaacuteltozott tulajdonsaacutegaival

moacutedot talaacutelt hogy a kuumllvilaacuteggal koumlzvetlen kapcsolatba jusson Az Es

elsődleges jellegeacutevel mintegy szemben aacutell az eacuten-nel amin nem vaacuteltoztat az

sem hogy az eacuten-nek van egy az Es-be meruumllő tudattalan reacutesze

Ha ettől a szakszerű ismerteteacutestől elbizonytalanodik megneacutezheti

hogyan fordiacutetottaacutek le a ciacutemet a mű koraacutebbi magyar eacutes maacutes idegen

nyelvű fordiacutetoacutei

Holloacutes Istvaacuten eacutes Dukes Geacuteza 1923 (reprint kiadaacutes 1991) Az

ősvalami eacutes az eacuten

Erőss Ferenc 2003 Az eacuten eacutes az oumlsztoumln-eacuten

Jeacuterocircme Frossard (francia) Le Moi et le Ccedila

Joan Riviere (angol) The Ego and the Id

Ramoacuten Rey Ardid (spanyol) El yo y el ello

Cesare Musatti (olasz) LrsquoIo e lrsquoEs

Paulo Ceacutesar de Souza (portugaacutel) O Eu e o Isso (O Ego e O Id)

П Я Гальперин (orosz) Я и Oнo

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

14

Megaacutellapiacutethatjuk hogy azokban a nyelvekben amelyekben van

semleges nem eacutesvagy semleges nemű neacutevmaacutes a fordiacutetoacutek aacuteltalaacuteban

fel is hasznaacuteltaacutek a ciacutem fordiacutetaacutesaacutera (ld orosz spanyol eacutes francia

fordiacutetaacutes) eacutes a nyelv szintjeacuten ndash ahogyan a geacutep is tette volna ndash

egyszerűen aacutetkoacutedoltaacutek De laacutetunk maacutes megoldaacutesokat is Az angol

fordiacutetoacute peacuteldaacuteul nem az angol I eacutes It szemeacutelyes neacutevmaacutesokat

alkalmazta hanem a latin Ego-t eacutes Id-et Az olasz fordiacutetoacute megoldaacutesa

(Io eacutes Es) ebből a szempontboacutel felemaacutes a portugaacutel pedig megadta a

portugaacutel eacutes a latin nyelvű megfelelőket is A mi nyelvuumlnkben viszont

nincsenek grammatikai nemek iacutegy jobb hiacutejaacuten csak a meglehetősen

szerencseacutetlen az megoldaacutes joumlhetne szoacuteba (Az eacuten eacutes az az) Ezt a

lehetőseacuteget a szoacutetaacuter fel is tuumlnteti az es langue-szintű formaacutelis

megfelelői (szoacutejelenteacutesei) megtalaacutelhatoacutek a szoacutetaacuterban

Es = 1 (ő az) semleges szemeacutelyes neacutevmaacuteskeacutent

2 (az) aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszekeacutent

3 (az) hataacuterozatlan aacuteltalaacutenos taacutergykeacutent

4 () szemeacutelytelen szerkezet alanyakeacutent

5 (az) formaacutelis alanykeacutent stb

A magyar fordiacutetoacutek azonban nem a szoacutetaacuter aacuteltal megadott jelenteacutest

hasznaacuteltaacutek fel hanem ndash nagyon helyesen ndash megproacutebaacuteltak raacutejoumlnni

megeacuterteni eacutes eacutertelmezni mit akart kifejezni Freud ezzel a semleges

nemű neacutevmaacutesboacutel gyaacutertott főneacutevvel majd ehhez keresteacutek meg a sajaacutet

interpretaacutecioacutejuk eredmeacutenyeacutet legjobban kifejezni keacutepes magyar

nyelvi megfelelőt Joacutel tudtaacutek hogy az es mint diszkurziacutev ekvivalens

(vagyis interpretaacutelt szoacutejelenteacutes) nincs eacutes nem is lehet benne a

keacutetnyelvű szoacutetaacuterban ezt nekik maguknak kell leacutetrehozniuk A

koraacutebbi ősvalami eacutes a keacutesőbbi oumlsztoumln-eacuten vaacuteltozatot iacutegy keacutet

kuumlloumlnboumlző fordiacutetoacutei eacutertelmezeacutes lexikalizaacutelt eredmeacutenyeacutenek

tekinthetjuumlk A fordiacutetoacute ndash ha egy neacutemet nyelvű szakszoumlvegben ezzel a

szakkifejezeacutessel talaacutelkozik ndash toumlbb lehetőseacuteg koumlzuumll is vaacutelaszthat

Vagy egyszerűen aacutetveszi a keacutet maacuter megleacutevő rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute

magyar megfelelő valamelyikeacutet (az ősvalamit vagy az oumlsztoumln-eacutent)

vagy ndash maacutes moacutedon eacutertelmezve ezt a freudi szakszoacutet ndash egy harmadik

magyar ceacutelnyelvi megfelelővel hozakodik elő persze valahol (elő-

vagy utoacuteszoacuteban laacutebjegyzetben stb) megindokolva az uacutej megfelelő

PORTA LINGUA - 2014

15

leacutetrehozaacutesaacutenak okait Ezeacutert nem lehet kizaacuterni hogy a mű esetleges

keacutesőbbi uacutejrafordiacutetaacutesaiban tovaacutebbi magyar fordiacutetaacutesjavaslatok is

felbukkanhatnak A fordiacutetoacute azonban ilyenkor hajlamos aacutetalakulni

kommentaacutetorraacute ezeacutert vigyaacuteznia kell hogy sajaacutet eacutertelmezeacuteseacutet ne

keacutenyszeriacutetse raacute a szoumlveg befogadoacutejaacutera A koumlvetendő moacutedszer az

ilyen esetekben az hogy ndash ha nem akarja megtartani a maacuter megleacutevő

szakszoacutet ndash a fordiacutetoacute javasol raacute egy uacutejat (ezt meg is indokolja) de

nyitva hagyja a lehetőseacuteget maacutesfajta eacutertelmezeacutes maacutesfajta lexikalizaacutelt

ceacutelnyelvi ekvivalens kialakiacutetaacutesa előtt Egyeduumll ez a moacutedszer vezethet

a veacuteguumll legjobbnak bizonyuloacute ceacutelnyelvi megfelelő aacuteltalaacutenos szeacuteles

koumlrű elfogadaacutesaacutehoz eacutes ndash adott esetben ndash a magyar pszicholoacutegiai-

pszichoanalitikai terminoloacutegia eacutes szaknyelv megszilaacuterdulaacutesaacutehoz

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

16

PORTA LINGUA - 2014

17

Boronkai Doacutera

Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem

Illyeacutes Gyula Kar

A konverzaacutecioacuteelemzeacutes alkalmazaacutesa az orvos-beteg

kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban A gyoacutegyiacutetaacutesban alapvető fontossaacuteguacute az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti kommunikaacutecioacute

amelynek hateacutekonysaacutega a gyoacutegyulaacutes folyamataacutet is nagyban meghataacuterozza A

tanulmaacuteny bemutatja az orvos-beteg kapcsolat főbb modelljeit majd az ehhez

kapcsolhatoacute moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes bemutataacutesaacutera vaacutellalkozik

Olyan nemzetkoumlzi eacutes hazai kutataacutesi teruumlleteket ismertet amelyek az orvos-beteg

kommunikaacutecioacute vizsgaacutelataacuteban a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesi

lehetőseacutegeire hoznak peacuteldaacutekat (pl az orvos-beteg konzultaacutecioacute nyitaacutesaacutenak eacutes

zaacuteraacutesaacutenak a taacutersalgaacutesok szekvenciaacutelis rendezettseacutegeacutenek eacutes a beszeacutelővaacuteltaacutesok

mechanizmusaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa) Ceacutelja a koraacutebbi maacutes teruumlletekre iraacutenyuloacute

konverzaacutecioacuteelemző kutataacutesokboacutel kiindulva annak bemutataacutesa hogy a moacutedszer

milyen moacutedon eacutes formaacuteban alkalmazhatoacute eredmeacutenyesen az orvos-beteg

kommunikaacutecioacute tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Kulcsszavak orvos-beteg konzultaacutecioacute paternalisztikus modell fogyasztoacutei modell

koumlzoumls doumlnteacutes modellje konverzaacutecioacuteelemzeacutes interakcioacute-elemzeacutes forduloacute

belebonyoloacutedaacutesi eacutes kihaacutetraacutelaacutesi strateacutegiaacutek szekvenciaacutelis rendezettseacuteg a

beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusa

Bevezeteacutes

A gyoacutegyiacutetaacutesban alapvető fontossaacuteguacute az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti

kommunikaacutecioacute amelynek hateacutekonysaacutega a gyoacutegyulaacutes folyamataacutet is

nagyban meghataacuterozza Az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti viszony az

elmuacutelt eacutevtizedekben jelentős vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll A tudaacutes eacutes

presztiacutezs alapuacute hierarchia helyett egyre inkaacutebb a betegkoumlzpontuacute

gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a partneri kapcsolat kialakulaacutesa figyelhető meg mivel a

legtoumlbb orvosi gyakorlatban a gyoacutegyiacutetaacutes eacutes annak eredmeacutenyesseacutege

alapvetően a verbaacutelis kommunikaacutecioacuten nyugszik Jaspars eacutes

munkataacutersai arroacutel keacuterdeztek meg betegeket hogy mi befolyaacutesolja

leginkaacutebb az orvosokkal valoacute eleacutegedettseacuteguumlket A vaacutelaszokboacutel az

tűnt ki hogy a kapcsolati teacutenyezőknek elsoumlprő jelentőseacutege van A

megemliacutetett teacutenyezők 72-a pszicholoacutegiai vagy kapcsolati jellegű

volt miacuteg oumlsszesen a maradeacutek 28 volt kapcsolatban technikai

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

18

reacuteszletekkel a szűkebb eacutertelemben vett orvoslaacutessal (Jaspars et al

1983)

A tanulmaacuteny elsőkeacutent a vonatkozoacute elmeacuteleti haacutetteacuter

feltaacuteraacutesaacuteval az orvos-beteg kapcsolat főbb modelljeit vaacutezolja fel

majd az ehhez kapcsolhatoacute moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes

bemutataacutesaacutera vaacutellalkozik Ezt koumlvetően olyan nemzetkoumlzi eacutes hazai

kutataacutesi teruumlleteket ismertet amelyek az orvos-beteg kommunikaacutecioacute

vizsgaacutelataacuteban a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesi

lehetőseacutegeire hoznak peacuteldaacutekat A tanulmaacuteny ceacutelja tehaacutet nem egy

konkreacutet empirikus kutataacutes leiacuteraacutesa eacutes eredmeacutenyeinek felvaacutezolaacutesa

hanem a koraacutebbi maacutes teruumlletekre iraacutenyuloacute konverzaacutecioacuteelemző

kutataacutesokboacutel (Boronkai 2009) kiindulva annak bemutataacutesa hogy a

moacutedszer milyen moacutedon eacutes formaacuteban alkalmazhatoacute eredmeacutenyesen az

orvos-beteg kommunikaacutecioacute tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Elmeacuteleti haacutetteacuter az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti kapcsolat modelljei

Az elmuacutelt eacutevtizedekben szaacutemos pszicholoacutegiai orvosi eacutes nyelveacuteszeti

munka aacutelliacutetotta kutataacutesaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba az orvos eacutes a beteg

koumlzoumltti viszonyt eacutes annak vaacuteltozaacutesaacutet A kutataacutesok azt mutatjaacutek hogy

a gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat jellege eacutes a kezeleacutes soraacuten alkalmazott

kommunikaacutecioacutes stiacutelus jelentősen befolyaacutesolja a teraacutepia hataacutesossaacutegaacutet

eacutes eredmeacutenyeacutet Az erre vonatkozoacute empirikus felmeacutereacutesek maacuter az

1960-as eacutevektől kezdve megjelennek a nemzetkoumlzi eacutes a hazai

szakirodalomban (pl LennardndashBernstein 1960 HidasndashBuda 1968

Harmatta 1975) A korai empirikus kutataacutesok mellett megszuumlletnek

az orvos-beteg kommunikaacutecioacutet leiacuteroacute modellek is amelyek

kuumlloumlnboumlző szempontok szerint iacuterjaacutek le a folyamatot A sokfeacutele

modell koumlzoumls pontjainak egyesiacuteteacuteseacutevel joumltt leacutetre 1999-ben a

Kalamazoo-egyezmeacuteny (Joacutezsa 2011 82ndash83) amely heacutet fő

kommunikaacutecioacutes leacutepcsőfokban foglalja oumlssze az orvos-beteg

interakcioacute szakaszait kapcsolateacutepiacuteteacutes a beszeacutelgeteacutes megkezdeacutese

informaacutecioacutegyűjteacutes a beteg neacutezőpontjaacutenak a megeacuterteacutese az

informaacutecioacute megosztaacutesa koumlzoumls megegyezeacutes a panaszokkal eacutes a

kezeleacutesi tervvel kapcsolatban a beszeacutelgeteacutes befejezeacutese

A vonatkozoacute szakirodalom haacuterom alapvető doumlnteacuteshozatali

tiacutepust kuumlloumlniacutet el amelyek az orvosi kommunikaacutecioacute stiacutelusaacuteval is

PORTA LINGUA - 2014

19

szoros oumlsszefuumlggeacutest mutatnak (Klemperer 2005) A paternalisztikus

modell eseteacuteben a kontroll az orvos kezeacuteben van az orvos

foumlleacuterendelt a beteg alaacuterendelt helyzetű a beszeacutelgeteacutest az orvos

iraacutenyiacutetja a beteg csak korlaacutetozottan jut hozzaacute az informaacutecioacutekhoz s

veacuteguumll a doumlnteacuteseket is az orvos hozza meg A kutataacutesok alapjaacuten a

paternalisztikus stiacutelus alkalmazaacutesa gyakran fokozza a diagnosztikai

teacutevedeacutesek lehetőseacutegeacutet eacutes rontja a betegek egyuumlttműkoumldeacutesi keacuteszseacutegeacutet

is (Pilling 2008) A fogyasztoacutei (informatiacutev) modell alkalmazaacutesakor

az előző helyzet fordiacutetottja jelenik meg a kontroll a beteg kezeacuteben

van a beteg elvaacuteraacutesokat fogalmaz meg az orvos teveacutekenyseacutegeacutevel

kapcsolatban az orvos szaktudaacutesaacutet kiacutenaacutelja fel a betegnek teljesiacuteti

elvaacuteraacutesait A harmadik modellben a koumllcsoumlnoumlsseacuteg (koumlzoumls doumlnteacutes)

modelljeacuteben (SDM Shared Decision Making) az orvos eacutes a beteg

egyaraacutent kontrollt gyakorol a helyzet foumlloumltt az orvos a beteg

elvaacuteraacutesait sajaacutet szaktudaacutesaacutenak keretei koumlzeacute helyezi a beteg szeacuteles

koumlrű eacutes eacuterthető informaacutecioacutekat kap orvosaacutetoacutel a beteg aktiacutev

reacutesztvevője sajaacutet kezeleacuteseacutenek Klemperer (2005) szerint a

paternalista illetve az informatiacutev modellt keveacutes beteg igeacutenyli

toumlbbseacuteguumlk arra vaacutegyik hogy megfelelő informaacutecioacutekkal ellaacutetva az

orvos bevonja őt a doumlnteacutesi folyamatba A nemzetkoumlzi kutataacutesi

eredmeacutenyek szerint ez a modell segiacuteti elő leginkaacutebb a megfelelő

diagnoacutezisalkotaacutest eacutes az eredmeacutenyes kezeleacutest ezeacutert a legtoumlbb orvos-

beteg kapcsolatban ennek a modellnek az alkalmazaacutesa ajaacutenlhatoacute

(Pilling 2008) Egy hazai koumlzel 400 adatkoumlzlőre kiterjedő nem

reprezentatiacutev felmeacutereacutes eredmeacutenyei szerint azonban a magyar betegek

koumlreacuteben napjainkban is a paternalista stiacutelus a legelfogadottabb eacutes a

legneacutepszerűbb A keacuterdőiacuteves felmeacutereacutesben kapott vaacutelaszok koumlzel 60

szaacutezaleacuteka a paternalista kommunikaacutecioacute leiacuteraacutesaacutet reacuteszesiacutetette előnyben

szemben az informatiacutev stiacutelussal vagy a koumlzoumls doumlnteacuteshozatallal

(MaacutelovicsndashVajdandashKuba 2009)

A hazai eredmeacutenyek elleneacutere a gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat

modelljeiben megfigyelhető az a vaacuteltozaacutes amely az orvos eacutes a beteg

viszonyaacutet sokaacuteig uraloacute autoriter viszony helyett egyre nagyobb

hangsuacutelyt helyez az egyuumlttműkoumldő partneri kapcsolatra (Stewart

2003 HeritagendashMaynard 2006b CsabaindashCsoumlrszndashSzili 2009) Ebből

az is koumlvetkezik hogy fokozatosan csoumlkken a tudaacutes alapuacute hierarchia

eacutes a beteg nagyobb meacuterteacutekben bevonoacutedik a gyoacutegyiacutetaacutes eacutes gyoacutegyulaacutes

PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK

20

folyamataacuteba A taacutejeacutekoztataacutes moacutedja a koumlzoumls doumlnteacuteshozatal vagy

eacuteppen ellenkezőleg ezek hiaacutenya alapvetően az orvos eacutes a paacuteciens

koumlzoumltti interakcioacuteban valoacutesul meg A fentiek alapjaacuten elmondhatoacute

hogy az orvos eacutes a beteg kapcsolataacuteban valamint a beteg gyoacutegyulaacutesi

folyamataacuteban a felek koumlzoumltti kommunikaacutecioacute kiemelkedő

jelentőseacuteggel biacuter ezeacutert kutataacutesaacuteban a koraacutebbi teacutemaacutek eacutes moacutedszerek

mellett uacutejabb elsősorban empirikus adatokra taacutemaszkodoacute

vizsgaacutelatok is szuumlkseacutegesek A koraacutebbi kutataacutesok toumlbbseacutege elsősorban

a fenti modellek kommunikaacutecioacutes jellemzőinek vizsgaacutelataacutet helyezte a

koumlzeacuteppontba leiacuterta az orvosi interjuacute szakaszait eacutes

szabaacutelyszerűseacutegeit eacutes az empirikus vizsgaacutelatokban kuumlloumlnoumls

figyelmet fordiacutetott a kommunikaacutecioacutes hibaacutek feltaacuteraacutesaacutera (pl

feacutelbeszakiacutetaacutes az első panasz tuacuteleacuterteacutekeleacutese a nyitaacutes eacutes zaacuteraacutes

probleacutemaacutei keacuterdezeacutestechnikai hibaacutek stb) Ezek a kutataacutesok

kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuternak az orvosi kommunikaacutecioacute

hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesa szempontjaacuteboacutel ami pedig jelentős

meacuterteacutekben segiacuteti a betegek gyoacutegyulaacutesaacutet is E hateacutekonysaacuteg

fokozaacutesaacutehoz a funkcionaacutelis-kognitiacutev szemleacuteletű konverzaacutecioacuteelemzeacutes

azzal jaacuterulhat hozzaacute hogy az eddigi vizsgaacutelatokhoz keacutepest olyan uacutej

szempontok bevonaacutesaacuteval gazdagiacutethatja az orvos-beteg interakcioacutek

elemzeacutesi eredmeacutenyeit mint az interakcioacutek szekvenciaacutelis

rendezettseacutegeacutenek bemutataacutesa a beszeacutedleacutepeacutesek szerkezeti

jellemzőinek feltaacuteraacutesa a beszeacutelővaacuteltaacutesi strateacutegiaacutek leiacuteraacutesa vagy az

aacutetfedeacutesek egyuumlttbeszeacuteleacutesek tiacutepusainak eacutes funkcioacuteinak feltaacuteraacutesa A

fenti interakcioacutes jellemzők ismerete uacutejabb eszkoumlz lehet az orvos-

beteg kommunikaacutecioacute hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacuteseacuteben eacutes elősegiacutetheti a

gyoacutegyulaacutesi folyamatokat is

Moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes

A tudomaacutenyaacuteg legfontosabb előzmeacutenye a szocioloacutegiaacuteboacutel eredő eacutes

Harold Garfinkel (1967 1972) neveacutehez fűződő etnometodoloacutegia

tudomaacutenya amely a gyakorlati gondolkodaacutes heacutetkoumlznapi moacutedszereit

kutatja A beszeacutedbe elegyedeacutes a beszeacutelővaacuteltaacutes a beszeacutedlezaacuteraacutes

strateacutegiaacuteit tanulmaacutenyozva arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a

beszeacutelgeteacutesek ceacutelja a valoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesa eacutes fenntartaacutesa vagyis nem

a szociaacutelis koumlrnyezet hataacuterozza meg mindennapi cselekedeteinket

PORTA LINGUA - 2014

21

hanem azok aacuteltal alakul ki a minket koumlruumllvevő szociaacutelis vilaacuteg Tehaacutet

a szociaacutelis rend előfelteacutetele a sikeres kommunikaacutecioacute Az

etnometodoloacutegia egyik altudomaacutenyakeacutent alakult ki a heacutetkoumlznapi

beszeacuted rendezettseacutegeacutenek a beszeacutelgetőpartnerek viselkedeacutesi

reagaacutelaacutesi moacutedszereinek vizsgaacutelataacutera specializaacuteloacutedoacute etnometodoloacutegiai

konverzaacutecioacuteelemzeacutes (conversation analysis) amely a keacutesőbbiekben

tovaacutebbi reacuteszteruumlletek kutataacutesaacutera szakosodoacute iraacutenyzatokra bomlott

Az etnometodoloacutegiai konverzaacutecioacuteelemzeacutesből kifejlődő

nyelveacuteszeti konverzaacutecioacuteelemzeacutes (Ivaacutenyi 2001 Have P ten 2005

HutchbyndashWooffitt 2006 Boronkai 2009) keacutepviselői a beszeacutelt

nyelvi taacutersalgaacutesoknak paacuterbeszeacutedeknek sajaacutetos toumlrveacutenyszerűseacutegeket

tulajdoniacutetanak amelyek nem a nyelv hanem a beszeacutelgeteacutes

szerkezeti mechanizmusaiboacutel erednek ezeacutert felfogaacutesukban a

taacutersalgaacutesok sajaacutetos vizsgaacutelati moacutedszereket igeacutenyelnek A kutataacutesok

taacutergya aacuteltalaacuteban a termeacuteszetes koumlzegben zajloacute spontaacuten heacutetkoumlznapi

kommunikaacutecioacute amelyet a kutatoacutek magnetofonszalagra vagy

diktafonra roumlgziacutetenek eacutes transzkripcioacute uacutetjaacuten (Jefferson 1972) nyelvi

elemzeacutesre alkalmassaacute tesznek A transzkripcioacute funkcioacuteja hogy a

lejegyzeacutes soraacuten a szoumlveg ne vesziacutetse el szupraszegmentaacutelis elemeit a

beszeacuted tempoacutejaacutet a szuumlnetek hosszaacutet eacutes helyeacutet a hangsuacutely eacutes hangerő

jellemzőit az intonaacutecioacutet a beleacutegzeacutes eacutes a kileacutegzeacutes megjeleniacuteteacuteseacutet

Ezek a teacutenyezők jelentősen befolyaacutesoljaacutek a taacutersalgaacutes szerkezeteacutet eacutes a

szoumlvegreacuteszek jelenteacuteseacutet is A transzkripcioacute a felveacutetelek aacutetiacuteraacutesakor

arra toumlrekszik hogy a beszeacutelgeteacutes valoacutedi folyamataacutet tartalmaacutet eacutes a

lehető legpontosabb realizaacutecioacutes formaacutejaacutet is megtartsa Ennek

eacuterdekeacuteben olyan kuumlloumlnleges jeleket hasznaacutel amelyek a

megnyilatkozaacutes moacutedjaacutet a hangkeacutepzeacutes jellemzőit a beszeacuted

hangsuacutelyaacutet hangerejeacutet tempoacutejaacutet az intonaacutecioacute intenzitaacutesaacutet

emelkedeacuteseacutet eacutes ereszkedeacuteseacutet a kuumlloumlnboumlző zavarokat

megszakiacutetaacutesokat a beleacutegzeacutest eacutes kileacutegzeacutest is jeloumlli de az iacuteraacutesnaacutel

szokaacutesos koumlzpontozaacutesi jegyeket aacuteltalaacuteban nem alkalmazza A

transzkripcioacuteban fel szoktaacutek tuumlntetni a felveacutetel helyeacutet eacutes idejeacutet is A

taacutersalgaacutesok teacutemaacuteja igen vaacuteltozatos a rendőri kihallgataacutesoktoacutel kezdve

a tanoacuterai kommunikaacutecioacuten eacutes a csalaacutedi taacutersalgaacutesokon keresztuumll az

aacutellaacutesinterjuacutek vagy az orvos-beteg esetleg teraacutepiaacutes beszeacutelgeteacutesek is

keacutepezhetik a vizsgaacutelat taacutergyaacutet Miacuteg az előző elsősorban

antropoloacutegiai eacutes szocioloacutegiai indiacutettataacutesuacute iraacutenyzatok azt vizsgaacuteltaacutek