Portfólió bemutatása

Készítette Kovács Nándor

KONRACB.PTE

Mi a portfólió?

„A portfolió olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását”

(Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993)

Mi a célom a portfóliómmal?A tanári kompetenciáim meglétének bizonyítása

A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:

1. a tanulói személyiség fejlesztésére2. tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére3. a pedagógiai folyamat tervezésére4. a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének,

készségeinek és képességeinek fejlesztésére5. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony

fejlesztésére6. a tanulási folyamat szervezésére és irányítására7. a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására8. szakmai együttműködésre és kommunikációra9. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

Portfólióm felépítése

A portfóliómat 5 részből állítottam össze:

1. Bevezető, bemutatkozó esszé2. Óraterv3. Iskola, mint tanulási környezet: A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja

4. Szakcikk összegzése értékelésCsapó Benő: Az iskolai tudás

5. EsszéAz informatika és a pedagógus kapcsolódó szerepei, az IKT

által biztosított lehetőségei 6. Összegzés

1. Bevezetés, bemutatkozó esszé

Bemutatkozás Visszatekintés saját szakmai fejlődésemre Szakmai fejlődésem állomásai

Az esszében bemutatkozom, leírom a tanári pályám során a pedagógiához, az informatikához kapcsolódó tanulmányaimat, szakmai fejlődésem állomásait . Ezekkel a következő kompetenciáimat fogom alátámasztani:

8. szakmai együttműködésre és kommunikációra9. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

Óraterv A tanítási gyakorlatom elemzése, reflexiók

• Az óra helye, célja, • A tananyag tartalma, terjedelme megfelelt, e a tantervi

követelményeknek?• Milyen készségeket, képességeket igyekeztem fejleszteni?• Mik voltak a nevelési célok és azok megvalósultak-e?• Motiválás• Tanulásszervezés• Differenciálás• Megvalósultak-e a következők:

- Tanulói önállóság- Egyéni korrekció- Felzárkóztatás- Tehetséggondozás

• Saját munkám értékelése

1. A tanuló személyiségfejlesztése2. Tanulói csoportok, közösségek

alakulásának segítése, fejlesztése3. A pedagógiai folyamat tervezése4. A szaktudományi tudás felhaszná-

lásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére

5.6. A tanulási folyamat szervezése és

irányítása7. a pedagógiai értékelés változatos

eszközeinek alkalmazására

Iskola, mint tanulási környezet: A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja

Az iskolám „Egész-ség” programjának a bemutatása:I. Bevezetés, a témaválasztás indoklása

II. Az anyaggyűjtés módszere

III. Az egészség fogalma

IV. Az egészségnevelés alakulása a magyar iskolarendszerben

V. Az iskola szervezetfejlesztési törekvései, a program előzményei

VI. A mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés létrejöttének közvetlen előzményei

A szülők és a tanulók elvárásai

A pedagógusok elvárásai

VII. Az „Egész-ség” program leírása

Céljaikat a következőkben fogalmaztuk meg:

A program fő fejlesztési területeiAz alkalmazott módszerek

VIII. Az „Egész-ség” program rövid krónikája

VIII. A mentálhigiénés szervezetfejlesztés eredményei

A tanulói személyiség fejlesztése:1.kompetencia

A program legfontosabb célja a mentálhigiéné nevelése. A fejlesztési területek e cél megvalósítása érdekében kerültek kidolgozásra. A lelki egészségnevelést szolgálja a helyes önismeret, pozitív énkép, önértékelés fejlesztése,stressz kezelési technikák megtanítása, a döntéshozatal fejlesztése.

A szociális fejlődést segíti elő az erőszakmentes konfliktus-kezelési technikák elsajátítatása és a hatékony kommunikáció. A fizikális egészség alapja az előző kettő, de az egészséges életstílusok megismertetése is ezt szolgálja.

Az egészség a legfontosabb emberi értékek egyike. Értékrendünkben kiemelt szerepet játszik. Így a tanulók személyiség fejlesztésén belül a program az értékrend alakítását is szolgálja.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése:

Az egészségnevelési program egyik célkitűzése a személyi környezethez való pozitív viszony, amely megvalósítá-sát a személyiségfejlesztés területén már említett helyes önismeret, pozitív énkép, kommunikáció és kooperáció kialakítása szolgálja.

A program módszerei a közvetlen élményen , tapasztaláson alapuló, csoporton belüli együttműködésre épülő munka-formák is ennek a kompetenciának a fejlesztését szolgál-ják.

2.kompetencia

A pedagógiai folyamat tervezése: 3.kompetencia

A szervezetfejlesztés során a pedagógiai folyamat tervezésének lépései nyomon követhetőek.

- Az iskola működésében, a társadalomban tapasztalt problémák feltérképezése kérdőívek segítségével.

- A tapasztalatok összegyűjtése, helyzetelemzés készítése.- A helyzetelemzés alapján a problémák azonosítása, a pedagógiai

eljárások kidolgozása, tervezése.- A terv megvalósítása, a tapasztalatok naplózása.- Tanévenként az összegyűjtött tapasztalatok felülvizsgálata

szükséges módosítások elvégzése, a program módosítása.- A 10 év pedagógia tapasztalatainak átfogó elemzése, korrekciók

a programban.

Szakcikk összegzése reflexiókCsapó B.: Az iskolai tudás c. könyve

Iskolai és hasznosítható tudás: a természettudományos ismeretek alkalmazása c. fejezet reflektív feldolgo-zása

Csapó Benő: Az iskolai tudás.

Osiris, Budapest, 2. jav. kiad. 2002. , 4. fejezet:

5. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre9. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák

hatékony fejlesztésér

Esszé: Az informatika és a pedagógus kapcsolódó

szerepei, az IKT által biztosított lehetőségei 1. Az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismeretek:

2. Az IKT eszközök kiválasztása

3. Számítógéppel segített tanulási órák tervezése és végrehajtása

4. Az IKT használata információszerzésre és tanulásra, értékelésre:

5. Az informatikai kultúrával kapcsolatos társadalmi etikai,

jogi és egészségügyi szabályok ismerete és betartása:

5. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére

6. a tanulási folyamat szervezésére és irányítására7. a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására

Összegzés

Kompetenciák I. fejezet II. fejezet III. fejezet VI. fejezet V. fejezet

1. x x2. x x3. x x4. x x5. x x x6. x x7. x x8. x x9. x x

Vázolja fel az iskolai egészségnevelés koncepcionális kereteit!

Az egészség több, mint a betegség hiánya

WHO: „az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”

Az iskolai egészségnevelés alapvető feladata, hogy a felnövekvő nemzedékeket intézményesen is készítse elő egészségmagatartásuk formálására, jövendő életminőségük alakítására, megőrzésére.

Az egészségfogalom részei

Mozgás Táplálkozás Eü.-i szokások Élvezeti szerek

A lelki egészség kedvező folyamatai valamennyi dimenzió esetében az egészségesség irányába mutató törekvéseket hívnak elő, míg a lelki egészség megbomlása a többi dimenzióban is az egészség szempontjából kedvezőtlen tüneteket vagy tünet együtteseket eredményez .

Az egészségfogalom dimenziói (Meleg Csilla)

A lelki egészség

A lelki egészség tartalma rendkívül sokrétű.• megküzdési képesség• a feszültségek és a stressz uralásának képessége,• megfelelő énkép és önazonossági érzés, önértékelés, • önfejlesztés és a fejlődés képessége, változási képesség, • a társas támogatások igénybevételének képessége.

Tudor (1996)

• a társas viszonyok és az ezekkel kapcsolatos egyéni képességek

• a tapasztalatból tanulás képessége

Doku (1997) Asszertivitás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén

önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és bizalom.

„Egész-ség” program

Az egymástól különálló egészségtartalmak nagyobbik részének különböző vonatkozásokban ugyan, de meg lehet találni a tantárgyi megfelelőit.

A fizikai aktivitás a testnevelés órák gyakorlatában, • a táplálkozás, • az egészségügyi szokások, • az élvezeti szerekkel kapcsolatos problémák pedig különböző tantárgyak anyagában kapnak helyet.

A lelki egészség tartalma azonban nem engedi meg a tantárgyiasítást.

Ha tehát az iskola a testi-lelki tartalmakat együttesen tartalmazó egészségnevelést kíván folytatni, akkor járható útként az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe való integrálás kínálkozik.

Ismertesse mindazokat az oktatásszervezési és módszertani teendőket, lehetőségeket, amiket egy informatika tanár tud tenni az „Egész-ség” program további sikere érdekében

A tanuló készségeinek, képességeinek fejlesztése növeli az a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást.

A feladatom értékálló, hasznosítható képességek nyújtása.

Önismeret - Reális énkép kialakítása (objektív értékelés, dicséret stb.)

Kommunikációs készségek képességek fejlesztése:(kooperatív oktatási forma használata)

Tanulók megismertetése a kommunikáció történetével, fajtáival

Tanulók megismertetése a IKT felhasználási lehetőségeivel

( az információ megszerzésének lehetőségeivel: inf. keresésével, könyvtárak, adatbázisok stb. elérésével használatával )

Az LLL-hez szükséges kulcskompetenciák nyújtása

(WEB 2., Google eszközei, közösségi terek használata, szakmai blogok fórumok ismerete, a hálózat alapú tanulás alapjainak a lerakása)

Egészségnevelési ismeretek átadása

Mivel az egészségnevelés módszerei az egész iskolát áthatják, minden tanórán előkerülhetnek

Egészséggel kapcsolatos ismeretek begyűjtése feldolgozása inf. órán pl. excel feladatokban:

• Napi szükséges kalóriabevitel• Ételek kalóriatartalma• Gimnáziumban: alkoholszint kalkulátor

Környezetvédelem Tanári példaadás Hiteles személyiség (kongruencia)Bár nem vagyok o.f. általában sikerül olyan kapcsolatot kialakítani

a diákjaimmal, ami ugyan nem foglalja magában a Facebookos visszajelölést, de különböző, problémáikkal bizalommal fordulnak hozzám.

Technikai feladataim:

Az IKT eszközökhöz való hozzáférés biztosítása

Ergonómiailag megfelelő tanulási környezet kialakítása

Az „Egész-ség” programunk folyamatos fejlesztésében, szülői, tanulói, tanári igényekhez való alakításában fontos szerepet játszó kérdőívek elkészítésének , kiértékelésének megkönnyítésében. (Google űrlapok segítségével pl.:http://bit.ly/eI48zz )

Mit értünk konnektivizmus alatt, illetve ez az elmélet, hogyan kapcsolódik, kapcsolható az V. fejezetének IKT témaköréhez?

A konnektivizmus a behaviorizmust, kognitivizmust és konstruktivizmust követő tanuláselméleti áramlat.

A digitális korszak tanuláselméleteként is szokás emlegetni, George Siemens és Stephen Downes kutatók nevéhez köthető fogalom. A hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazása-ként is felfogható. A WEB 2.-es technológiák elterjedésével született.

Jellemzői:

A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik.

A tanulás egy olyan folyamat, melynek során a specializált csomópontokat információforrásokhoz kapcsoljuk.

A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag.

A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanulunk. Korunk alapkészsége, hogy különböző területek,

gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyünk észre.

A naprakész tudás a célja minden konnektivista tanulásnak.

4. fejezet Az IKT használata információszerzésre és tanulásra:

A tudást nem megszerezzük, hanem létrehozzuk, ezt kell tudatosítani!

Azáltal, hogy elolvassuk az adott cikket, leírást, még nem fogunk érteni a kívánt területhez.

Az elmélyüléshez tudásszervezésre van szükség: vissza kell osztanunk azt, amit erről gondolunk, tartalmat kell formálnunk, hogy a fejünkben összeálljon a kép. 

A tudáshoz tehát a következő lépések ismétlése szükséges:

• Olvasás• Alkotás (írás)• Megosztás

Olvasás

Egy információ két tényező által válik tudássá:

• illeszkednie kell a meglévő tudáshálóhoz (asszociáció!!)

• rövid időn belül meg kell erősíteni, hogy stabilizálódjon (ismételni, újraalkotni, új kontextusba helyezni!)

Alkotás (írás):

A tudás hálózatalapú:  attól sajátítunk el egy ismeretet, hogy beépítjük a saját tudáshálónkba azt. Beépíteni valamit csak aktív hozzáállással lehet. Elárasztanak az adatok, a haszontalan információk bennünket, melyből akaratlagosan kell kiválasztanunk azt, amire szükségünk van; célirányosan kell felépítenünk a tudáshálónkat az érdeklődésünknek megfelelően.

Az olvasott információk roppant sokféle médiumon jutnak el hozzánk. A webes platformon ez többnyire cikket, prezentációt, gondolattérképet, videót, blog bejegyzést, fórumhozzászólásokat jelent.

Megosztás:

A tudás tapasztalat. Képtelenség minden területen otthonosan mozogni, így óhatatlanul szükséges mások tapasztalataira is támaszkodni. Ahhoz, hogy a legtöbbet profitáljunk egy-egy közösség tudásanyagából, mindenekelőtt aktív részesévé kell válnunk az adott közösségeknek.

Minél többet osztunk meg a többiekkel, és minél inkább odafigyelünk arra, hogy olvasható és felhasználható legyen az általunk szervezett tudásanyag, annál többet profitálhatunk a közösségből.

Megosztás, profitálás kérdése

Logikailag furcsa: Mi osztunk meg, mi nyújtunk valamit, mégis mi profitálunk belőle a leginkább. 

Miért van ez mégis így?

Mert a közösség skálafüggetlen hálózatként működik, melyben az egyes személyek képezik az egyes csomópontokat, az élek pedig az adott tudásanyag szempontjából releváns kapcsolatokat.

Minél több ilyen éllel bírunk, annál meghatározóbb szerepet játszunk a hálózatban, annál nagyobb hatást gyakorolunk az adott tudásanyagra.