2010. május – 1. szám megjelenik évente

karrier ~ tradíció és innováció ~ tudomány ~ alma mater ~diákélet ~ Pécs 2010 – Európa Kulturális Fõvárosa ~ játék

3www.pte.hu/alumni

Végzett. Talán csak kettõ vagy három évet, talán ötöt töltött a Pécsi Tudományegyete-men, lehet, hogy most veszi kézbe elsõ diplomáját, az is lehet, hogy a sokadikat, sõt, akárazok közé is tartozhat, akik évekkel ezelõtt élhették át ezt az örömet, hogy átvehették ajól végzett munka megérdemelt gyümölcsét.

Így vagy úgy, de lezárult életének egy korszaka - legalábbis látszólag. Diplomásnak len-ni, a tudást gyarapítani mindig kifizetõdõ, ám nem jelenti azt, hogy nyom nélkül magamögött hagyhatja ezeket az éveket, hiszen a felsõoktatásban szerzett tudása és tapaszta-latai, kapcsolatai, gyakorlata minden bizonnyal meghatározzák életét. S ahogy mondják:csupán néhány évig hallgató az ember, de öregdiák egy életen át.

Ezért is pályáztunk és hoztuk létre a TÁMOP programnak köszönhetõen ezt azAlumni Magazint, melynek elsõ lapszámát a kezében tartja. A Prizma olyan fórum kívánlenni, mely egyszerre szól valamennyi végzett hallgatónkhoz, képviseljen bármilyen kor-osztályt, legyen térben bármilyen messze egyetemünktõl. Ha végiglapozza kiadványun-kat, láthatja, hogy felvillantjuk a Pécsi Tudományegyetem fejlõdési irányait, s bemuta-tunk egy-egy olyan kutatást és képzést, amely ma Magyarországon egyedülálló. Olyanfiatalok is megszólalnak, akik nemrég, vagy éppen idén, 2010-ben végeznek, s olyan in-terjút is olvashat, mely szép sikereket magukénak tudó egykori hallgatókkal készült.

Remélem, a Pécsi Tudományegyetem a büszkeség, inspiráció, folytonos tanulás, a ré-gi és új barátokkal való kapcsolódási pont forrása marad az Ön számára is. Használjabátran a PTE Alumni Iroda által felkínált lehetõségeket, tartsa a kapcsolatot egyetemé-vel, évfolyamtársaival, barátaival!

FARKAS FERENC

általános és stratégiai rektorhelyettes,

a TÁMOP 4.1.1 pályázat

projektmenedzsere

Kedves diplomás Hallgatónk!

4www.pte.hu/alumni

PPRRIIZZMMAA –– A Pécsi Tudományegyetem Alumni Magazinja

Kiadja: a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály Alumni Irodája

Felelõs kiadó: ddrr.. GGáábbrriieell RRóóbbeerrtt rreekkttoorr

Fõszerkesztõ: HHaarrkkaa ÉÉvvaaLapszerkesztõk: AAnnddaa ZZssóóffiiaa,, PPáállffii MMeelliinnddaaOlvasószerkesztõk: HHoorrvváátthh KKlláárraa,, VVáárraaddii TTaammáássLapterv, tördelõszerkesztõ: WWéébbeerr TTaammáássFotók: CCssoorrttooss SSzzaabboollccss,, MMáárrkk MMiirrkkóó,, UUnniivvPPééccss aarrcchhíívvMunkatársak: BBuurrssáánn MMiikkllóóss SSáánnddoorr,, KKaasszzaa SSzzaabboollccss,, SSzzaallaayy AAttttiillaa

Hirdetési tanácsadók: KKiirráállyy DDoommiinniikkaa 7700//660011--1100--1177,, MMaarrkkóó ZZssuuzzssaannnnaa 2200//554433--11775500

Megjelenik 8 000 példányban

ISSN 2061-7623

Terjesztés: a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjai számára, valamint a PTE diplomaosztóin

Szerkesztõség:7633 Pécs, Szántó Kovács János út 1/bTelefon: 72/501-500/2122E-mail: alumni@pte.hu

wwwwww..ppttee..hhuu//aalluummnnii

Nyomda: PPllaanneett CCoorrpp KKfftt.. SSzzeeggeeddFelelõs vezetõ: JJuuhháásszz PPéétteerr

IMPRESSZUM

Teljes spektrumA névadás - fõleg, ha egy periodikáról van szó - kulcs-kérdés. Néven nevezni annyit tesz, mint megragadni adolgok lényegét, sejtetni olyasmit, ami egy elnevezésmögött áll.

Lapunk olyanokért és olyanoknak íródott, akiknek sorsarövidebb vagy hosszabb idõre, de mindenképpen egy-befonódott a Pécsi Tudományegyetemmel. Mint felsõ-oktatási intézmény a PTE felelõssége - ahogy jogelõdintézményeinek felelõssége is - az itt tanuló hallgatókszínvonalas oktatásában, felkészítésében rejlik: tudástadva segíti és segítette diákjait, hogy életük kiteljesed-hessen, megvalósítsák álmaikat. Egy-egy embert, egy-egy hallgatót tekintve ez igen különbözõ lehet, együtte-sen viszont egy magabiztos, sikeres közösségrõl beszél-hetünk.

Ezért gondoltuk hosszas elmélkedés után azt, hogy aPrizma lenne az a név, mely mindezt magában foglalja:a fehér fényt a szivárvány összes, önmagában is gyö-nyörû, önálló színére felbontó szerkezet, melybe vissza-térve a színek újra egységes fénynyalábban egyesülhet-nek.

Reméljük, hogy a Pécsi Tudományegyetem minden egy-kori hallgatója sikerrel valósította meg önálló életét, ál-mait, s nem feledi azt sem, hogy - mint a prizmában afény - nem csak külön-külön, de együtt, az alma mater-hez visszatérve egységes színt, egységes akaratot, sikeresegyüttmûködést, szinergiát alkot.

A hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállal felelõsséget. Az anyaggyûjtés 2010 áprilisában zárult le.

5www.pte.hu/alumni

Alumni: program, ami azért van, hogy ne felejtsd, holkaptad a tudást, alapot ahhoz, hogy az életben sokra vidd.VVééssdd KKõõbbee MMaaggaadd!!

Hogyan tovább az egyetem után? Béralku, pályakövetés, életpálya tanácsadás.AAllggaa…… aallaakkuullaatt…… aallkkuu!! SSeeggííttsséégg aa nnaaggyy ddöönnttéésshheezz HHoovvaa ttoovváábbbb ttoovvaa??

Kutató, zenész, sportoló, könyvtáros. Egyetemi dolgozók. Ismerõs arcok a PTE-rõl.DDuunnaaii,, aa rroobbootteemmbbeerr AAzz éénneekkllõõ sszzoobbrráásszz KKáánnaaáánn mmeelleeggeeddnnii iiss HHaarrcc aa kkrróónniikkuuss ffáájjddaalloomm eelllleenn „„BBeecckkzzoollii”” kkoommoollyy oollddaallaa AAkkiikkkkeell nnaapp mmiinntt nnaapp ttaalláállkkoozzuunnkk CCssaakk aa mmiinnõõssééggii mmuunnkkáánnaakk vvaann éérrtteellmmee

Fejlesztések: okosabb, nagyobb, szebb: mire megy a PTE 2010-ben? KKoocckkáákk aa zzöölldd mmeezzõõbbeennSSzzeepptteemmbbeerrttõõll TTuuddáásskköözzppoonnttEEuurróóppaa KKuullttuurráálliiss FFõõvváárroossaa

Bezzeg az én idõmben… ilyen volt az egyetemi élet. Történetek régi idõkbõl.EEggyyeetteemmii éélleett aannnnoo PPoorrttrréé eeggyy aarraannyyddiipplloommáássrróóll

Talán egyszer mondhatod az unokádnak: „én is a PTE-ntanultam, a szüleid is Pécsre jártak, te is menj oda!” Egycsalád – egy egyetem: generációk a PTE-nDDoobbaayy KKaattaa –– DDoobbaayy PPéétteerr OOrrbbáánn JJóózzsseeff –– OOrrbbáánn ZZoollttáánn

Szabad kiegészíteni, párhuzamot vonni, összekötni a sajátéleteddel. Egy közös pont már biztos: végeztetek.VVééggzzõõss hhaallllggaattóókk

Zene és ritmus, mozgás és taktus. Ütem. A mûvészet és az élet mûvészete. TTáánnccoollóó EEggyyeetteemm CCssaakk mmiinnõõssééggii zzeennéénneekk vvaann éérrtteellmmeeEEuurriippiiddeess rreeddiivviivvuuss AAzz öörröökk iiffjjúússáágg ttiittkkaa

Légy tagja a Pécsi Diplomások Körének! AAjjáánnddéékkttáárrggyyaakk JJááttéékk HHooggyyaann lleehheettsszz ttaagg?? JJeelleennttkkeezzééssii llaapp

6–7. oldal

8. oldal9. oldal

10. oldal

11. oldal12. oldal14. oldal

16–19. oldal24–27. oldal34–35. oldal

44. oldal

13. oldal15. oldal23. oldal

20–21. oldal22. oldal

30–31. oldal32–33. oldal

36–40. oldal

42–43. oldal44. oldal45. oldal

46. oldal48. oldal49. oldal50. oldal

Tartalomjegyzék

6www.pte.hu/alumni

Téglajegy a jövõ támogatásáért

Vésd kõbe magad! címmel adományozási lehetõséget nyújt azAlumni Iroda azon öregdiákok számára, akik támogatni kívánjáka PTE valamely intézményét. A projekt neve onnan ered, hogya karok támogatóinak neve felkerül az adott karon kihelyezetttáblára, így örökítve meg az adományozó nevét az utókor számá-ra. A programban egyének és vállalatok egyaránt részt vehetnek.Dr. Vastag Oszkár, az elsõ adományozó öregdiák elmondta: Min-dig szeretettel és tisztelettel gondoltam vissza az egykori almamateremre, és most, hogy adott volt a lehetõség, hogy támogas-sam, úgy éreztem ez nem csak szép gondolat, de a kötelességemis. Dr. Vastag Oszkár 1970-ben általános orvosi szakon végzett,így régi karát, az ÁOK-t támogatta adományával. A szakmai bol-dogulásomat az egyetemnek köszönhetem, hiszen 9 évig a PTEkórházában dolgoztam. Ezért azzal, hogy támogatom a kart, úgygondolom, a köszönetemet is kinyilvánítom. Minden karnak vanegy elõre meghatározott célja, melynek megvalósulását segítik abefizetett összegek. E célok mindegyike a kari fejlesztést és a kor-szerûsítést szolgálja, így az adományozással a jelenlegi egyetemihallgatók képzését segíthetik mindazok, akik elkötelezettek a pé-csi egyetem jövõje iránt.

Gyûrû: szimbólum, ami összeköt

A gyûrû a kapcsolat, az összetartozás jelképe, ezért válhatott azAlumni Iroda egyik szimbólumává is. Az egyetem egy egyedi gyû-rût kínál öregdiákjai számára. A Péter Vladimir ötvösmûvész általtervezett különleges gyûrût egyéni megrendelés alapján készítik elezüst, sárga- és fehérarany változatban, többféle méretben.

Balogh László 2008-ban végzett politológia szakon, s már akkormegrendelte az egyetemi emlékgyûrût. Ez mindig eszembe juttat-ja az egyetemi éveimet, és persze ez elismerés magamnak is, hogybüszke lehetek az itt eltöltött idõre. Bármikor, amikor felveszem,emlékeztet arra, hogy sikeresen elvégeztem ezt az egyetemet. Ezegy jelképe annak, hogy itt diplomáztam. Úgyis olyan kevés mate-riális emlékem van ezekrõl az évekrõl, ezt pedig mindig jó érzésviselni. Hétköznap általában nem hordom, hanem például ün-nepségek, tárgyalások alkalmával, mert úgy érzem ez rangot ad azeseménynek. Nem az a klasszikus pecsétgyûrû, szolid, de ugyan-akkor elegáns és mutatós ékszer. Sokan rá is kérdeznek, amikorhordom hogy mi ez. Ilyenkor elmondom, hogy nem jegygyûrû,hanem az egyetemünk emlékgyûrûje. Ilyenkor gratulálni szoktak adiplomámhoz.

Szubjektív

Közel 10 éve dolgozom az egyetemen, ahogy az Alumni pro-gram is 10 évvel ezelõtt kezdte meg a mûködését, így az ele-jétõl fogva láttam, hogyan épül ki ez a rendszer. Most mártöbbszörös pécsi öregdiákként dolgozom az iroda vezetõje-ként. A jogi egyetemen végeztem, most pedig marketing mes-terszakon vagyok végzõs, így én is megkapom az alumni ma-gazint és felvehetem az új talárt is, amire eddig még nem voltlehetõségem.

Családi szálakkal is kötõdöm az egyetemhez, szüleim fõisko-lás korukban ismerkedtek meg, anyukám pedagógia–orosz sza-kon végzett, édesapám a Mûszaki Fõiskolán. Az utolsó vizsga-idõszak közepén születtem, így megéltem valószínûleg, hogyanyukám tologatja vizsgái idõpontjait, hogy én rendben világratudjak jönni. Amikor nyáron átvette a diplomáját, én valahol arokonság tömegében egy pólyában várakoztam rá. Így gyakorla-tilag az elsõ élményeim egy vizsgaidõszak és egy diplomaosztóvoltak.

Ha jellemezném magam egy szóban, akkor azt mondanám,kitartó vagyok. Ha valamit el szeretnék érni, nagyon szorgalmastudok lenni. Ilyen voltam a jogi egyetemen is, annak ellenére,hogy én negyedéven jöttem rá, a klasszikus jogi pálya nem iga-zán vonz. Most pedig 10 évre rá marketing szakon végzek, ésegészen más szakterületen dolgozom. Viszont így utólag aztgondolom, hogy nagyon jó volt, hogy jogra is jártam. Nagyonszerettem a tanáraimat, most is mindig jó érzés találkozni az év-folyamfelelõsünkkel, Katona Gyõr Irénkével, aki végigvitte azévfolyamot és 250 emberrõl pontosan tudott mindent, hiszen 5évig szinte velünk élt. „Szakmai ártalomként” most szervezemõszre a 10 éves találkozónkat.

Ez a munka sok szép élményt adott már nekem. Ezek közülaz egyik legmeghatóbb Marton Laci bácsi avatása volt tavaly,ahol õ több mint 80 évesen vette át a diplomáját. Ebbõl az al-kalomból tiszteletbeli öregdiákká fogadtuk, azóta tulajdonkép-pen õ a Pécsi Diplomások Köre védnöke. Nagy sajtóvisszhang-ja volt az õ záróvizsgájának, amire külföldre való távozása mi-att csak 50 év után kerülhetett sor. Nagyon szép pillanat volt,mikor láthattam, hogy a vele egy sorban álló fiatal végzõsök sír-tak. Õk átérezték azt, hogy ez a bácsi vajon min ment át, ami-óta elkerült itthonról és õk sírtak, nem a bácsi, aki olyan udva-riasan és katonásan vette át az oklevelet, mint szerintem mégsoha senki.

Valószínûleg azért szeretem ezt a munkát, mert nagyon kedve-sek azok az emberek, akikkel engem ez alatt a 10 év alatt összeho-zott ez az iroda. Látom, hogy nagyon szép fejlõdési utat jártunk be.S emellett nagy öröm, amikor kibontok egy olyan húsvéti képesla-pot, amiben arra emlékeznek, hogy fél évvel azelõtt milyen szépszombati öregdiák-találkozót hoztunk össze, és õk azóta is szeretet-tel gondolnak vissza ránk.

Deliné dr. Gyõrmárton Rita,

az Alumni Iroda vezetõje

7www.pte.hu/alumni

Az itt végzetteket szolgáló program nem újkeletû a Pécsi Tudo-mányegyetem életében. A 2000-ben több intézménybõl létrejöttPTE elõtt is léteztek öregdiák programok az elõdintézmények-ben: a jogászok és a pedagógusok egyesületi formában évenkénttartottak egyetemi napokat a JPTE Baráti Társaság keretében.Az akkori Orvostudományi Egyetem is bõvelkedett a jubiláló év-folyam-találkozókban. Az elmúlt tíz évben a fiatalabb karokat isbevonták a Pécsi Diplomások Köre mûködésébe, amely hivata-losan 2001. január 22-én alakult, az egyetemi Szenátus által el-fogadott szabályzattal.

Ekkortól robbanásszerûen nõtt a programok száma: volt példáulPDK Focikupa, ahol öregdiák-csapatok is versenyeztek a fiatalokmellett; pályázat középiskolások számára, amelyre „Milyennek kép-zeled az egyetemi életet?” témában lehetett mûvészeti alkotásokkalnevezni. 2003-tól szervezték meg a Pécsi Diplomások Napját, amiegy nagy szabadtéri rendezvény volt az Ifjúság úti sportpályán, sokhíres itt végzett részvételével, hogy a különbözõ intézményekbenegykor tanultak megismerjék egymást – hamar kiderült azonban,hogy a végzettek fõként a saját karukhoz kötõdnek: egykori tanára-ikhoz, az egykori tantermeikbe szeretnének visszamenni, oda tar-toznak. Ezért 2005 után az iroda munkatársai a kari szintû szerve-zésekben vettek részt, számtalan osztálytalálkozó van a hátuk mö-gött: volt, ahol csak 13-an, volt, ahol 113-an voltak idõsebb vagy fi-atalabb öregdiákok. Segítettek a teremfoglalásban, szervezésben,majd megjelentek a diplomaátadó ünnepélyeken és népszerûsítet-ték a PTE-t az egyetemi ajándéktárgyak segítségével.

Az Alumni Iroda fokozatosan fejleszti szolgáltatásait, de az igaziáttörést a 2008-ban elnyert TÁMOP 4.1.1. projekt keretében ér-hette el, hiszen ennek köszönhetõen a kari alumni koordinátorokfolyamatosan menedzselhették a végzettek ügyét, közös szakmaimunka kialakítására nyílt lehetõség. Új alumni portált fejlesztenek,mely már 2010 nyarán elérhetõvé válik, s ezen már a végzõsök sa-ját karuk hallgatójaként tudnak regisztrálni, így mindenki személyreés karra szabott funkciókat, illetve híreket érhet el az online felüle-ten. A tervek szerint lehetõség lesz fotók, videók feltöltésére, azo-kon személyek megjelölésére, de az öregdiák azt is bemutathatja,mivel foglalkozik – ez remek lehetõség lehet például egy mûvésze-ti tevékenység népszerûsítésére is. Érdemes tagkártyát kérni, mertsok kedvezményt és extra szolgáltatást lehet igénybe venni.

Egyre több egykori hallgatóval tartjuk a kapcsolatot, jelenleg kö-zel 2000 regisztrált tagunk van, és amióta az aktív hallgatókat is be-vontuk a szervezetbe ALUMNI JUNIOR címen, egyre ismertebbaz alumni program a PTE-n. Számunkra éppúgy öregdiák az ahallgató, aki 2010-ben veszi át diplomáját, mint az, aki ezt tíz, húszvagy éppen ötven, hatvan éve tette meg – mondja DelinéGyõrmárton Rita, majd hozzáteszi: Reméljük, egyre többen csatla-koznak hozzánk és szívesen, büszkén vallják magukról: „pécsi diákvoltam.

Az Alumni Iroda 10 éve

Dr. Törõcsik Mária, a PTE Közgaz-daságtudományi Kar egyetemi taná-

rának nevéhez számos kezdemé-nyezés fûzõdik a Pécsi Tudomány-

egyetemen, többek közt a PécsiDiplomások Köre szervezet létre-

hozása is. Véleménye szerint azalumni szervezetek egyik legfonto-

sabb célja, hogy az elégedett hallga-tó ismerõseinek, gyermekeinek

ajánlja az egyetemet, vagy akár sajátélethosszig tartó tanulása jegyében

újból képzéseinket válaszsza, s ezál-tal õ maga részesüljön kedvez-

ményben: Ehhez szükséges a külön-bözõ hallgatói generációk igényeineka feltárása, a hallgatóbarát gondol-

kodás, hogy tudjuk, kik és mi alapjánhozzák meg a döntéseiket. Fontos,

hogy próbáljuk a felvételizõket egye-temünk felé orientálni, és utána hos-szabb távon megtartani a kapcsola-

tot a volt hallgatókkal – ez az alumnifeladata.

Alumni jelentése: Öregdiák, a latin alumnus szó (hímnem, nõnemû alakja: alumna) többes száma,

tehát igazából öregdiákok. Ma már nemzetközileg használt kifejezés mindazokra,

akik egy adott iskola, intézmény végzett diákjai.

TENGERRE FEL!Az álláskeresés során – túl a nem kevés-bé fontos önéletrajz alkotásán, a moti-vációs levél megírásán, interjún – vanegy pont, amikor eljön az ideje a béral-kunak. Ez egyrészt nagyon jót jelent, hi-szen a cég ilyenkor már tudja, hogy azilletõ alkalmas a meghirdetett pozícióbetöltésére. Az egész béralku célja az,hogy a munkáltató és a munkavállalómegtalálja azt az összeget, amivel mind-ketten elégedettek – persze két ellenté-tes okból: az egyik azért, mert fizetettvolna többet, a másik, mert annyit kap,amennyi neki jó. Az ügy azért bonyo-lult, mert bizony van, hogy nem egyet-len, hanem több alkalmas jelöltet talál amunkára – vagyis versenyhelyzet van,hogy ki vállalja kevesebbért.

TARTSD A SZÁD!A legjobb taktika az állásvadászattalkapcsolatos folyóiratok szerint az, hahagyjuk az interjúztatókat, a munkátmeghirdetõket beszélni. A jelentkezõilyenkor olyan, mint egy kalózok közébeépült nyomozó, s akár egy interjúközben megpróbálhatja kipuhatolni,hogy mennyi pénzt szánnak egy jó ké-pességû új munkaerõ fizetésére.

ALKU VAGY AJÁNLAT?A kényelmetlenséget és fölös izgalmatmeg lehet spórolni azzal, ha a jelölt ki-csit felkészül, sõt kérésre akár ún. bér-igénnyel is elõáll. Ehhez nem árt tudni,hogy egy olyan munkahelyen, amirepályáztunk, ki mennyiért dolgozik: gaz-dasági vagy földrajzi területenként isvannak/lehetnek eltérések, de perszeez a munkavállaló tapasztalatától isfügg. A szakértõk szerint a pályakezdõkolyan 20–30 százalékkal kevesebbreszámíthatnak, mint a munka tengerénrégóta hajózó tengeri medvék.

Arról, ki mennyit keres, lehet tájéko-zódni a neten, különbözõ fejvadászcé-geknél, és álláskeresési tanácsadássalfoglalkozó irodáknál is.

PÉNZT VAGY ÉLETET?A legtöbb cég, ahol a béralku mintolyan egyáltalán szóba jön, nem arratör, hogy orvul kiszipolyozza a munka-vállalót, és arra apellál, hogy éhbérértdolgoztassa. Magyarán az, ha valaki apiaci ár alsó szegmensét kéri, és aztkapja, valószínûleg nem lesz alulfize-tett.

A lényeg az, hogy mindkét fél elége-dett legyen.

Alga… alakulat… alku!S bár a kalózeskü is inkább csak afféle útmutató, mintsem valódi törvény, nem árt, ha a Karib-tenger helyett

a való világban is tudjuk, mi fán terem az alku. Fõleg, ha a leendõ bérünk a tét.ÁMÁN Anna

írása

9www.pte.hu/alumni

Mit jelent az életpálya-tanácsadás?Ny.J.: Az életpálya-tanácsadás az élethosszig tartó tanuláshozkapcsolódik, a Társadalmi Megújulás Operatív Program(TÁMOP 2.2.2.) célja pedig az, hogy ez a szolgáltatás min-denki számára elérhetõvé is váljon. Magyarországon 28 város-ban közel 50 tanácsadó végzi ezt a munkát.

Azoknak nyújt segítséget, akik döntéshelyzetbe kerülnek azéletpályájuk, a tanulmányaik során vagy a munkájukkal kapcso-latban. Nagyon változatos a tanácskérõi kör, hiszen általános-és középiskolások, egyetemisták, friss diplomások, gyesrõl visz-szatérõk, álláskeresõk, pályakorrekcióra kényszerülõk fordul-nak meg nálunk.

Hogyan zajlik a tanácsadás, mire számíthat az, aki az irodá-hoz fordul?Ny.J.: Csoportos és egyéni formában is folytatunk tanács-adást, csoportos foglalkozásaink elsõsorban iskolákban zajla-nak, ilyenkor különbözõ tematikákat ajánlunk fel, amelyek vagya kulcsképességek fejlesztésére irányulnak, vagy pályaorientá-ciós foglalkozások. Az egyéni tanácsadás pedig itt az irodábanzajlik több alkalommal: ötlépcsõs modellben dolgozunk, mely-nek során megválaszoljuk a felmerülõ kérdéseket, illetve abbansegítjük a tanácskérõt, hogy a problémáját illetõen önálló dön-tést tudjon hozni.

B. K.: Az elsõ alkalommal meghatározzuk a kérdést, amibensegítséget igényel a hozzánk betérõ, aztán közösen tisztázzuka problémát, vagyis igyekszünk részleteiben megragadni. Fel-tárjuk az ügyfél képességeit, érdeklõdését és elvárásait. Azelemzés során megbeszéljük a kliens erõsségeit és hiányossá-gait, nehézségeit. Ezután együtt felvázolunk néhány lehetsé-ges megoldást, végül a tanácskérõ döntést hoz arról, hogy

melyik a számára legmegfelelõbb problé-mamegoldási mód. A tanácsadásaink megálla-podással és cselekvési terv készítésével zárul-nak, vagyis annak megállapításával, hogy mi azamit a tanácskérõ önállóan, a tanácsadási folya-mat befejezése után meg tud tenni.

Á. Zs.: Fontos az is, hogy feltárjuk az ügyfelünkértékrendjét és motivációját: mi az, amit fontos-nak tart, mi mozgatja, mi az, amit el sem tudnaképzelni magáról, vagy egyáltalán nem akar meg-tenni. Mindez korosztályonként és a kliens hátte-rének függvényében más-más módszert igényel.

Mikor nincs szüksége ilyen típusú tanácsra egyvégzõs egyetemistának?B.K.: Ha pontosan és biztosan tudja, hogy mi-lyen irányban szeretné a tanulmányait folytatni,vagy netán egy állásajánlattal a kezében veszi át adiplomáját. De azt hiszem, ez ritka a mostani vég-zõsök között. A mai kor folyton változó körülmé-nyeihez tudnunk kell alkalmazkodni, ehhez pedigrugalmasnak kell lennünk. Régen kijárta az em-ber az iskolát, a kapott végzettséggel elment egymunkahelyre és ott, ha a munkavállaló és a mun-káltató is így gondolta, végigdolgozta az életét anyugdíjig. Ma már nem errõl szól a történet. Úgykell alkalmazkodónak lenni, hogy értékeinketmegõrizve el tudjuk adni magunkat minden kö-rülmények között a munkaerõpiacon.

Ny. J.: Ha valakinek van konkrét elképzelésevagy ígérete akár, esetleg már tanulmányai alattelkötelezte magát egy cég mellett, akkor is hasz-nos lehet az információit bõvíteni, hiszen fontos,hogy tudja, a késõbbiekben merre lépjen tovább.Természetesen megerõsítésre is gyakran szükségvan.

Á. Zs.: Egy hosszú távú karrier megtervezéséheznagyon sokféle információra van szükség, s ezen-felül inkább készségekrõl van szó, mint konkrét is-meretekrõl. Csoportos fejlesztéssel fokozni lehetpéldául az együttmûködési készséget, az önálló-ságot és felelõsségvállalást, a kommunikációs ké-pességeket – amelyek mind szakmafüggetlenek.Tudni kell, hogy a karrier nemcsak töretlenül fel-felé ívelõ lehet, hanem oldalirányú is; ez azt je-lenti, hogy valaki folyamatosan bõvíti ismereteit,mélyíti szaktudását.

Segítség a nagy döntéshezIngyenes életpálya-tanácsadás áll a frissen és a már korábban végzettek rendelkezésére tavaly nyár óta Pécsett, s az ország számos másvárosában. A részletekrõl Nyirati Judittal, Bodor Kornéliával és Árvay Zsófiával beszélgettünk.

A Központi Hallgatói SzolgáltatóIroda – KÖSZI karrier programja avégzõs, diplomaszerzés és a mun-kába állás elõtt álló, vagy a már vég-zett hallgatók számára is igyeksziksegítséget nyújtani: tanácsadásokkal,képzésekkel, tréningekkel, szakmaigyakornoki programmal, folyama-tosan bõvülõ állásadatbázissal arratörekszik, hogy ne csak az egyetemiévek, hanem a munkaerõpiacra va-ló kilépés is a lehetõ legzökkenõ-mentesebb legyen.

KKAARRRRIIEERR PPRROOGGRRAAMM szolgáltatások a PTE hallgatóinak ésfriss diplomásainak:

Kreditált kurzusok Karriertervezés és munkaerõpiaciismeretekPrivát pénzügyekKreatív ipar és kulturális fejlesztésekKompetenciafejlesztõ tréningekPrezentációs technikákKommunikáció és konfliktuskezelésTárgyalástechnikaÖnéletrajzírás Kiválasztási technikák Állásinterjúra való felkészítés ÖnmenedzselésPályázatírás, projektmenedzsmentNémet nyelvû kommunikációs tré-ning Karriertervezéshez, álláskereséshezkapcsolódó tanácsadásokPályaorientációs grafológiai tanács-adásÉletpálya tanácsadásÁlláskeresési tanácsadásMunkajogi és adótanácsadásSzakmai gyakorlati programÁllásajánlatok közvetítéseÖsszegyetemi állásbörze és felké-szítõ nap szervezése

TTOOVVÁÁBBBBII IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓ:: 7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b.

Weboldal: www.koszi.pte.hu, www.koszikarrier.huTelefon: 72/501-500/2085,

30/969-4668Fax: 72/501-525E-mail: koszi@pte.hu

AA lleeggggyyaakkoorriibbbb kkéérrddéésseekk::Milyen pályát válasszak, holhelyezkedjek el?Egy-egy adott szakmában milyenfizetésem lehet?A Bolognai-rendszerben alapképzés/mester képzés után hol és milyenterületen tanulhatok tovább?Milyen diákmunkák, ösztöndíjak van-nak?Önéletrajzok, motivációs levelek, állás-interjúk elõtti felkészítés.

KKaappccssoollaatt::A tanácsadók Pécsett a Király utca42. szám alatt találhatók meg (te-lefon: 72/215-198). Heti rendsze-rességgel a PTE OIG KözpontiHallgatói Szolgáltató Irodájában iselérhetõk (bejelentkezés szüksé-ges). A www.eletpalya.afsz.huweboldalon a tanácsadók fényké-pes adatbázisa is megtekinthetõ, il-letve e-mailen is lehet tanácsotkérni.

10www.pte.hu/alumni

Diplomás Pályakövetési Rendszer – a zordmegnevezés mögött egy még zordabb nevûpályázat, a TÁMOP 4.1.1-08/1-2009-0009projekt elsõ modulja áll. A cél viszont ked-ves: a most végzettek pályájának nyomonkövetésével a felsõoktatást szeretnék jobbátenni minden hallgató örömére. A pályakö-vetésrõl és a végzõsöket érintõ kutatásokróldr. Kuráth Gabriellát, a PTE MarketingOsztály vezetõjét kérdeztük.

Hogyan épül fel a Diplomás PályakövetésiRendszer?A diplomás pályakövetés egy országos rend-szer, ehhez csatlakoznak az egyes intézmé-nyek. Az országos standardok alapján építjükki a PTE-re vonatkozó pályakövetést is. A ku-tatás keretében a végzett hallgatókat többszöris meg fogjuk keresni és véleményt fogunk tõ-lük kérni online kérdõívek formájában. Az eb-ben lévõ általános kérdések révén válnak ösz-szehasonlíthatóvá az egyes képzési helyek. Azintézményi kérdéscsoportnál nyílik majd lehe-tõség a PTE-re jellemzõ specialitások figye-lembevételére is.

Miért fontosak a különbözõ kutatások azegyetemi hallgatók körében?A hazai felsõoktatás egyik legfontosabb prob-lémája a képzés és a munkaerõpiac kapcsola-tának a hiányossága, ezért szükség van a vég-zett hallgatók munkaerõpiaci helyzetét feltáróelemzésekre. Az intézményi Diplomás Pálya-követési Rendszer kiépítésének célja, hogy in-formációkkal rendelkezzünk a nálunk végzet-

tek karrierjének alakulásáról, folyamatos visz-szajelzést kapjunk a képzések minõségérõl,emellett az adatok alapján a felvételizõk is tá-jékozódni tudnak arról, hogy az egyes intéz-mények képzéseinek elvégzésével milyen esé-lyekkel tudnak elhelyezkedni.

Az eddigi kutatások tükrében mi jellemzi aPTE-n végzett hallgatókat?A hallgatók körében végzett vizsgálatok aztmutatják, hogy számos tekintetben jelentõs ja-vulás tapasztalható az elégedettség terén. Avégzõsök pozitívan értékelik az itt szerzett dip-lomájukat, ezen belül is az oktatás színvonalá-val a legelégedettebbek. A gyakorlatorientáltképzést hiányolták a legtöbben, ezért az egye-tem kiemelt figyelmet fordít erre a területre.Sajnos egyre többen kényszerülnek szakmá-juknak nem megfelelõ munkát elfogadni. Ép-pen ezért fontos a Diplomás PályakövetésiRendszer, hiszen segítségével felmérhetõvéválnak a képzés és az elhelyezkedés összefüg-gései. Lényeges feladat, hogy arra ösztönöz-zük a végzetteket, minél nagyobb számbannyilvánítsanak véleményt és válaszoljanak akérdéseinkre.

Milyen a munkahely és képzettség viszonya?A nappali tagozatos hallgatók közel egyharma-da nyilatkozott úgy, hogy az egyetemi évekalatt már dolgozik. A kari bontást elemezve azttapasztaljuk, hogy az ÁOK hallgatói találtakleginkább szakmájukhoz kapcsolódó munkát,azonban a szakmán kívül tevékenykedõ hallga-tók száma növekedést mutat.

Hova tovább tova?

AAzz oonnlliinnee kkéérrddõõíívveekk aazzookknnaakksszzóóllnnaakk,, aakkiikk–– hhaallllggaattóókk–– vvééggzzeetttteekk–– aakkiikk mmáárr eellvvééggeezztteekk eeggyykkééppzzéésstt,, ddee jjeelleennlleegg iiss aakkttíívvhhaallllggaattóókkAA kkéérrddõõíívv aannoonniimm,, áámm aazz ee--mmaaiill ccíímmüükkeett mmeeggaaddóókk kköözzööttttaajjáánnddéékkookkaatt ssoorrssoollnnaakk kkii aasszzeerrvveezzõõkk..

TToovváábbbbii iinnffoorrmmáácciióó::wwwwww..ppaallyyaakkoovveetteess..ppttee..hhuu

Az egykori Janus Pannonius Tudományegyetem joghallgatója,Dunai János ötven évvel ezelõtt tagja volt a római olimpiánbronzérmet nyerõ magyar labdarúgó válogatottnak. Mi több,nem csak tagja volt a csapatnak, hanem az érmet jelentõ talála-tot is õ szerezte. A grundon nevelkedett, munkában edzõdött,szalonnán és kolbászon nõtt fel. Pécsett sztár lett, s csak úgyismerték: Dunai, a robotember.

Ötven év távlatából hogyan emlékszik vissza az 1960-as rómaiolimpiára?Természetesen jó szívvel. Azt sajnálom egyedül, hogy a megnyitóün-nepségen nem lehettünk jelen, mert az elsõ meccsünket 240 kilo-méterre játszottuk Rómától, és el kellett utaznunk. Azon a találkozón,India ellen nem is léptem pályára, de aztán Peru ellen már bekerültema csapatba, és rúgtam két gólt. Utána Rómában a franciáknak hetet lõt-tünk, én pedig ismét dupláztam. Az elõdöntõben sajnos kikaptunk adánoktól, így aztán a házigazda olaszok ellen kellett játszanunk abronzéremért. Nyertünk 2–1-re, és én szereztem a második, gyõztestalálatot. Egy évvel korábban még Baján, a harmadosztályban szere-peltem, gondolhatja mekkora siker volt ez számomra…

Az elsõ NB I-es évében viszont 15 gólt lõtt a Pécsi Dózsaszíneiben. Ennek köszönhette az olimpiai csapattagságát?Igen, felfigyeltek rám. A téli felkészülést már együtt töltöttem a bõkerettel. Voltak edzõmeccsek, és nekem abban az évbenlényegében minden összejött.

A felnõtt válogatottban csak egyszer szerepelt. Nem bánja?Talán többször lehettem volna válogatott, ha Budapesten játszom.De ki tudja? Akkor egyszer is csak azért válogattak be, mert a TichyLajos megsérült, én pedig azon a hétvégén mesterhármast rúgtamaz Újpestnek. Az az egy meccs viszont emlékezetes: 90 ezer nézõelõtt vertük az angolokat.

Hívták a budapesti csapatok?Persze. Az elsõ pécsi évem után a Fradi mindjárt leigazolt volna.Kérdeztem akkor a Fradi igazgatóját, hogy miért kellek nekik. Aztválaszolta, hogy maga lõtt 15 gólt egy újonc csapatban. Lehet vala-ki jó alakú, ha a fejében nincsen semmi – magának pedig van.Végül azonban nem igazoltam oda, mert jól éreztem magamPécsett, pedig a fél Mecseket is odaadták volna értem.

Miért nevezték robotembernek?A Pécsi Dózsában én eredetileg centert játszottam, de aztánamikor az öcsém (Dunai Antal) is ideigazolt, hátrébb kerültem,irányítónak. Az MTK ellen játszottunk, és kaptam egy pozitív kri-tikát, amiben az állt, hogy Dunai, a robotember. Sokat futottamazon a meccsen, mert nemcsak a támadásokat építettem, derendre visszazártam védekezni. A meccs végére pedig még csakel sem fáradtam…

Dunai, a robotember

SZALAY Attila

interjúja

12www.pte.hu/alumni

Miért választottad a Mûvészeti Kart, illetve miért a szobrászatot?Már tizenöt évesen eldöntöttem, hogy szobrász akarok lenni, a pá-lyát hivatásként élem meg. Az egyetem szükséges, hogy a szakmaialapokat megerõsítse, és elindítson utadon. Az öt év alatt kiderülsok minden, elõször is szembesülni kell azzal, hogy rajtad kívül mégsok más tehetséges ember van. Önmagában a tehettség még na-gyon kevés, a mûvészi pályához alázat és kitartás is kell, rengetegszorgalom, és emellett felvállalni, hogy néha mellõzött vagy, meghogy sokszor csak pirítósra telik.

Mit nyújtott neked az egyetem, segített pályázni, elindítani a kar-riered, vagy „csak” az alapokat adta?Lényegében az egyetem nem arról szól, hogy felkarolnak, hanema mestered követi az utadat, és idõnként megpróbál helyrerázni.Természetesen a szobrász szakma is megtanulható, mint bármelyikmesterség, az, hogy ha még adottságod is van hozzá, csak többesélyt ad a sikerekhez. Így hát megtanultunk mindent, ami az öt év-be belefért, de a pályázást nem itt tanultam meg, bár köztársaságiösztöndíjas voltam. Már 15 éves korom óta pályázok, ebbõl gyûl-tek össze a szerszámaim, késõbbi munkahelyeken belerázódtam azadminisztratív részébe is, és minden tudásomat összetéve ma márkülföldi pályázatokon érek el sikeres eredményeket.

Hogyan lettél énekesnõ?Ez érdekes, egy idõben kezdõdött a szobrászattal, párhuzamosan va-gyok énekes és szobrász, hol ennek, hol annak több idõt áldozva. De avezetõ szerep még mindig a szobrászaté. Faragás közben tudok éne-kelni, éneklés közben viszont nehézkes lenne követ faragni. Az egyik aszínpadon, a másik a színfalak mögött zajlik, egyik a nõiségemet köve-teli, másikban férfiként kell helytállnom. Jót tesz ez, hogy ne hasonul-jak meg magamban, egyensúlyban tart. A pécsi zenekarom a YazzStereotype, itt a fiúk éneklõ szobrászként emlegetnek.

Meg lehet élni a mûvészetbõl? Neked hogyan sikerült? Szüksé-ges, hogy egy mûvész – ahogyan te is– több lábon álljon?Nem hiszek abban, hogy a számba repül a sültgalamb, az álmokértigenis nagyon keményen dolgozni kell, és akkor megvalósulhatnak.Nem hiszek az ígéreteknek, sem abban, hogy másoktól kérjek segít-séget. Nehéz idõkben sokat segít az emberek hite bennem.

A tõlem telhetõ legtöbbet próbálom nyújtani, erre vagy vanigény, vagy nincs, keresem a lehetõségeket, és kitartóan próbálomkiteljesíteni magam.

Több lábon állok, de a szobrászat és az éneklés is labilis megél-hetési forrást nyújtanak. A szimpozion szobrászat olyan kicsit, minta cirkuszos élet. Minden pillanatban készen kell állj az útra, és bár-milyen körülmények közt adott idõre teljesítened kell a szerzõdésifeltételeket, illetve megvalósítanod a zsûri által kiválasztott projek-ted. Az én erõsségem nemcsak a fiatalon szerzett sok nemzetközitapasztalatom, hanem a saját magamnak diktált tempóm, õrületesbelsõ energiám is, amellyel a 6 év alatt 17 nagyméretû köztérikõszobrot sikerült faragnom szerte a világban Dubaitól Kínáig, Lit-vániától Oroszországig…

Még mindig lyukas a zsebem, de enyém a nagyvilág, az élménye-ket tõlem senki el nem veheti, a köveket otthagytam, és már most istöbb könyvre való történet zsibog a fejemben. És ma már minden-bõl mûvészet megélni.

Mit jelent számodra Pécs?Bármerre jártam eddig a nagyvilágban, Pécset még mindig egy él-hetõ mûvészvárosnak tartom. Minden nehézség és buktató elle-nére itt bizony zajlik a kulturális élet, zajlott már akkor is, mikormég egyetemista voltam, és most kéne csúcspontra érjen, mintKulturális Fõváros. Akik eközben folyamatosan Pécsett éltek, ta-lán nem így látják, de a különbségeket és az értékeket akkor látniigazán, ha van viszonyítási alapod. Sok mindent megéltem ebbena városban, fájdalmat és örömöt egyaránt, amik idõvel lecsilla-podtak, most már újra örömmel térek vissza zenélni, kiállítani ésa régi arcokat látni.

Az éneklõ szobrászANDA Zsófia

interjúja

Színpadon és a szín-falak mögött: RostásBea, vagy ahogy a pé-csiek ismerik: Piros,szobrászként és éne-kesnõként is sikeres.Életérõl, munkájáról,Pécsrõl kérdeztük.

Avagy a Mecsek lankáin legördülõ rolling stones – ahogy Kistelegdi István építész-energiadesigner fogalmazott a PTE Science Buil-ding épületével kapcsolatban. A Science, please! Projekt keretében megálmodott kutatóintézet alapkövét 2009. szeptember elsején tet-ték le. Maga a környezetbarát épület a Jakabhegyi Kollégium, a PTE Általános Orvostudományi Kara, a Klinikai Központ Szívcentru-ma, és a Természettudományi és Bölcsészettudományi Kar Ifjúság úti campusa által körülhatárolt területen áll majd.

Kockák a zöld mezõben

A mintegy 7 milliárdos beruházásként létrejövõ PTE Science Buil-ding (amelyhez 6,5 milliárdos uniós támogatást nyert el az egyetem)három tématerületben koncentrálja a kutatási irányokat és a kapcso-lódó oktatást:

1, Biotudományi Központ (Biosciences Center),2, Környezettudományi Központ (Environmental Sciences Center),3, Információtechnológiai Központ (Information Technology Center).

A késõbb itt tanulók helyzete mindig ígéretesebbnek tûnhet, hiszen aScience Building kapcsán az informatikai szolgáltatásokat is fejlesztik majdösszegyetemi szinten 2009 végétõl: bõvítik a gerinchálózatot, fejlesztik aMiddleware-t, bõvítik a WiFi-t és a Storage rendszert, és bõvítik és kor-szerûsítik a központi rendszerek szerverfarmjait is. Az elszánt kutatóknakvagy azoknak, akiket a gyakorlati továbbképzések érdekelnek, jobb,ha fél szemüket azután is Pécsen tartják, miután végeztek, hiszen aScience Building várhatóan munkahelyeket is generál, sõt, lehet,hogy világhíres fejlesztések kiindulópontja lesz.

14www.pte.hu/alumni

Interjú Jankovits Lászlóval, a PTE BTK dékán-helyettesével éstanszékvezetõ egyetemi docensével könyvekrõl, könyvtárról.

Milyen különbségeket fedez fel a könyvtár egykori és mostaniszerkezete, közönsége között? Miben voltak mások a felhaszná-lók lehetõségei akkoriban?Távolabbról kezdeném: egyrészt mi voltunk katonák az egyetemelõtt, és a helyõrségi könyvtárhoz képest a kari és az egyetemikönyvtár maga a Kánaán volt. Másrészt elsõévesként olyan kollégi-umi szobát kaptam, ahol nem volt fûtés – ez a mai D épület – vi-szont a campuson volt. A Kari Könyvtárba melegedni is jártam, vall-juk be.

Miben volt más a könyvtárazás hangulata?A mai folyosók egyikét és az ahhoz kapcsolódó két szintnyi termetfoglalta el a könyvtár. A raktár még a Jezsuita Gimnázium örökségevolt, benne az igen kiváló régi könyvállománnyal, csigalépcsõvel, fa-polc-rendszerrel, elvarázsolt kastélyként lehetett benne járkálni. A fo-lyosó-részen voltak a szabadpolcos könyvek, a könyvespolcok kis re-keszekre tagolták a folyosó egyik felét, ahol lehetett beszélgetni.

Mit gondol a digitális majális beköszöntével a Guttenberg Gala-xist temetõ apokaliptikus véleményekrõl?Nekem mindegy, hogy az interneten olvasok könyvet, vagy papí-ron. Az biztos, hogy akkora könyvtáram, mint amit a neten találok,sohasem lesz. De akkora sem, mint az Egyetemi Könyvtáré, plánenem akkora, mint a Püspöki Könyvtáré.

Mi a véleménye az épülõ Tudásközpontról? Tetszik Önnek,hogy a tervek szerint a városi, megyei, egyetemi intézményekegy helyen lesznek, a levéltár pedig összeköltözik a Klimo-gyûj-teménnyel?A Tudásközponttal kapcsolatban még csak várakozásaim vannak,majd meglátjuk, mi jóra szolgálhat egy ilyen nagy és szép könyvtár. AKlimo-gyûjtemény, a régi Püspöki Könyvtár nem múló szerelem, hamég a levéltár is ott lesz, még inkább sajnálni fogom, hogy sokszor,egyre többször nem jutok el oda mindenféle más teendõk miatt.

Ha nem oktató lenne, hanem pl. gyakorló középiskolai tanár,vagy csak érdeklõdõ újságíró, más területen dolgozó értelmisé-gi, visszajárna ezekbe az intézményekbe?Mindenképpen. Kell idõ arra, hogy az ember feltöltõdjék igazsággal.

Valóban igazak a pletykák, hogy ön végzett hallgatóként végigol-vasta a BTK–TTK Kari Könyvtár könyvállományának jelentõsrészét és késõbb majdnem egy nyarat töltött a Klimo Könyvtár-ban?Ami a pletykát illeti, az ember nem fényezheti eléggé önmagát, per-sze, elsõévesként a kari, másodévben az egyetemi, mint harmad-éves az Országos Széchenyi Könyvtárat olvastam ki, aztán beástáka földbe a fejemet, táguljon ott tovább. Ami a nyarat illeti, az tulaj-donképpen igaz, 1990 nyarán a Pollack Kollégiumban laktunk mos-tani feleségemmel, reggel úsztunk, aztán elballagtunk a KlimoKönyvtárba, ott olvastunk egész délelõtt, aztán visszamentünkstrandolni – azóta sem volt ilyen jó dolgom.

Kánaán melegedni is

Kasza Szabolcs

interjúja

SzeptembertõlTudásközpont

Ami tavasszal még egy kis kellemetlenség (merthogy április kö-zepétõl minden hétfõn zárva tart és július elsejétõl végleg be-zárja kapuit az egyetem Központi Könyvtára), az kellemes új-donság lesz õsszel (vagyis megnyílik a Tudásközpont).

A tervek szerint június 23-án a kivitelezõ cég átadja az épüle-tet, 2010 szeptemberének második hetében pedig már látogat-ható lesz a Regionális Könyvtár és Tudásközpont – tudtuk megFischerné Dárdai Ágnestõl, a PTE Egyetemi Könyvtárának fõ-igazgatójától. A három nagy és fõleg gyakran látogatott könyv-tár (egyetemi, megyei és városi) életében pedig mindez alaposfelkészülést igényel. A szakmai egyeztetéseken az intézményekmunkatársai április végén már azon dolgoztak, hogy a Tudás-központ látogatói a nagy tudományterületek szerint elkülönítvetalálják majd meg a különálló termekben az õket érdeklõ kiad-ványokat úgy, hogy fel se tûnjön a különbözõ könyvtárak köztikülönbség. A komplexumban rádiófrekvenciás könyvazonosítórendszer mûködik majd, a földszinten egy kényelmes hallgatóiközpont, hátsó kerttel, a legfelsõ emeletre pedig érdemes leszfelsétálni, mert (már beköltözés elõtt is) gyönyörû a panoráma.

A PTE egyetemi könyvtárába nem csak hallgatók járhatnak– már végzettként is használhatod az adatbázisokat és kölcsö-nözhetsz. A külsõsöknek kialakított beiratkozási díj várhatóannem változik számottevõen szeptemberben sem.

KISS Tamara

írása

16www.pte.hu/alumni

Hogyan lettél kutatóorvos?Az, hogy hogyan lettem kutatóorvos, más téma, mint hogy hogyanlettem orvos. Amikor az orvosira jöttem 1989-ben, egyetlen célomvolt: hogy gyerekorvos lehessek. Így készültem hosszú éveken át, éskésõbb is kizárólag csak a gyermekgyógyászat érdekelt, ezt szeret-tem volna a szakmámnak. Viszont amikor végeztem, nem voltgyerekorvosi státusz Pécsen, sõt belgyógyász státusz sem, akkormég nem a rezidensképzésben kellett felvételizni. Próbálkoztam ta-lán négyszer, sõt, még a PhD megszerzése után is gyerekorvosi ál-lást kapni a klinikán és a gyerekkórházban is Pécsett.

A kutatói pályám véletlennek köszönhetõ. 1994-ben – egyévvel azelõtt, hogy én végeztem – indult a PhD képzés, így ug-ródeszkaként jött a lehetõség, a kutatómunka. Ráadásul Pécsentudtam maradni. Szolcsányi professzor és Pintér Erika profesz-szorasszony mellett egy olyan iskolába kerültem, egy olyan témá-val foglalkozhattam, melynek éreztem, hogy van gyakorlati hasz-na. Alapkutatás ugyan, de olyan, melybõl mondjuk az én életem-ben is lehet akár kézzelfogható gyógyszer. Aztán lettek saját te-matikus kutatási pályázataim, díjakat, elismeréseket kaptam, sajátmunkacsoportot is alakítottam. Jöttek PhD-hallgatók, diákkörö-sök, most is van 9–10 hallgató, aki itt dolgozik velünk. Most márbiztosan érzem, hogy sehová sem mozdulnék innen. Hiszek ab-ban, hogy az embernek elõre meghatározott sorsa van, vagyis ottvan a helyem, ahol éppen vagyok. A városhoz pedig nagyon kö-tõdöm, igazi lokálpatrióta vagyok.

Hogyan lett a kutatás alapja a paprika?Hogy a paprika hogyan indíthatott el gyógyszerkutatást, az egyhosszú évekkel ezelõttire nyúló történet. Még a 19. századbanHõgyes Endre azt figyelte meg, hogy a paprika csípõs anyaga, akapszaicin nevû hatóanyag az érzõidegeknek egy alcsoportját képesszelektíven ingerületbe hozni. Õ nem nagyon tudta, hogy ennek amegfigyelésnek mi is lehet a jelentõsége. Aztán az 50-es évek kör-nyékén Jancsó Miklós farmakológus professzor Szegeden elõvetteezt a témát. Természetes hatóanyagokat kezdett el vizsgálni, és azttalálta, hogy valóban vannak olyan érzõideg-végzõdés csoportok,melyek a kapszaicinre szelektíven reagálnak, és ezek az érzõideg-végzõdések nemcsak arra valók, hogy az érzésminõséget közvetít-sék az idegrendszer felé – hogy mi érezzük, hogy ez csíp vagy hogy

meleg –, hanem arra is, hogy felszabadulnak belõlük olyan vegyü-letek, amelyek gyulladást keltenek. Azt mindenki tapasztalhatja,hogy amikor pirospaprikát vág, piros lesz az ujja, és nemcsak fáj aza terület, hanem értágulat, ödéma keletkezik, heveny gyulladásosreakció jön létre. Ezt érzõidegek közvetítik, és az érzõidegekbõl fel-szabaduló anyagok. Ez azért érdekes, mert a klasszikus idegszabá-lyozás-elmélet szerint vannak az érzõk, melyek viszik az ingerületeta központ, az agy felé, és vannak a vegetatívak, melyek pedig irá-nyítanak, különbözõ funkciókat látnak el. Ezekkel az érzõideg-vég-zõdésekkel, melyek kapszaicinnel specifikusan izgathatók, más ahelyzet, mert ezek mindkettõre képesek. Képesek ingerületet vinni,fájdalmat közvetíteni és gyulladást is kelteni.

Szolcsányi professzor Jancsó professzorral dolgozott fiatal kuta-tóként Szegeden, és amikor Pécsre került, hozta magával ezt a té-mát, több mint 45 éve foglalkozik a kapszaicin-kutatással. Ez azanyag egy olyan eszköz, melynek segítségével feltérképezhetjük azérzõideg-végzõdéseket, és az ebbõl felszabaduló hatóanyagokat.Ma már világméretû gyógyszergyárak álltak rá a kapszaicin célmo-lekuláján ható gyógyszerfejlesztésre.

Hogyan lehet ebbõl a kutatásból gyógyszer?A 90-es évek közepéig nem tudták pontosan, hogy a kapszaicin mi-lyen ponton is hat az érzõideg-végzõdéseken. Azt megfigyelték,több kísérlettel bizonyították, hogy szelektív, tehát máshol nem hat,csak az érzõideg-végzõdések egy csoportján, ami képes úgyneve-zett végrehajtó-mûködést is ellátni és gyulladást közvetíteni. Dehogy ez milyen molekulán, milyen receptoron történik, azt nem si-került megfejteni. Aztán 1997-ben két amerikai kutatócsoport egy-mástól függetlenül azonosította ezt a receptort az érzõideg-végzõ-déseken, megtalálták a célmolekulát.

Ha azonosítani tudunk célpontokat, amelyek bizonyos folyama-tokban – fájdalommûködésekben, gyulladásos folyamatokban – je-lentõs szerepet játszanak, akkor ezen az azonosított célmolekulánható vegyületeket a kémikusok, vegyészek, gyógyszergyárak töme-gével tudnak szintetizálni, és amennyiben bizonyítható, hogy bizo-nyos célmolekulának bizonyos folyamatokban fontos szerepe van,akkor ezeknek az aktiválása, illetve blokkolása lehet valamiféle terá-piás megközelítés.

Az elmúlt 10 évben a világ vezetõ gyógyszergyárai próbálkoztakkapszaicin-receptort blokkoló vegyületeket fejleszteni, amelyeknekbizonyos fájdalomállapotokban lehet jelentõs szerepe. Vannak ismár forgalomban az USA-ban olyan vegyületek törzskönyvezett ta-pasz formájában, amelyek bizonyos krónikus, idegi eredetû fájda-lomállapotokban hatásosak, és más vegyületekkel, klasszikus gyógy-szerekkel nem igazán helyettesíthetõk.

17www.pte.hu/alumni

HHeellyyeess ZZssuuzzssaannnnaa ffiiaattaall,, ffiilliiggrráánnhhööllggyy.. FFeellüülleetteess sszzeemmllééllõõ ttaalláánn nneemmiiss ggoonnddoollnnáá,, hhooggyy eeggyy kkoommoollyy kkuuttaa--ttóóii tteeaamm oosszzllooppooss ttaaggjjaakkéénntt eeggyy úújjffáájjddaalloommccssiillllaappííttóó ggyyóóggyysszzeerr ffeellttaalláá--lláássáánn ddoollggoozziikk..

ANDA Zsófia

interjúja

Harc a krónikus fájdalom ellen

18www.pte.hu/alumni

Milyen betegségek kezelésére alkalmas ez az anyag? Ez másfajta fájdalomállapotra irányul, mint mondjuk a fej- vagyfogfájás. Ezekre, akut fájdalmakra vannak újabb és újabb hatásosszerek, ebben nincs terápiás kihívás jelenleg, így nem is érdemesezen a területen gyógyszert fejleszteni. Olyan területen érdemes,ahol nincs megfelelõ kezelési lehetõség. Ezek elsõsorban krónikusállapotok, például krónikus ízületi gyulladás, légúti gyulladás, neu-ropátiás fájdalom, a tömegeket érintõ idegsérülés, vagy cukorbeteg-ség okozta anyagcserezavar következtében kialakuló idegkárosodás,ami hosszú évekig tartó kínzó krónikus fájdalom. Ezeken nem segí-tenek a klasszikus fájdalomcsillapítók. Olyan területet kell tehát ta-lálni, amiben jelenleg is van kihívás, ahol nincs még megfelelõ terá-piás lehetõség.

A gyógyszergyártó cég keresi fel az egyetemet, vagy az egyetema gyógyszergyárat?Mi célmolekulákat azonosítunk különféle módszerekkel, példá-ul génhiányos egerekkel, vagy célmolekulákon, ígéretes cél-pontokon szelektíven ható vegyületekkel. Mindezt le is írjuk anemzetközi szakirodalomban, hiszen akadémiai kutatást vég-zünk. De így is lehet kollaborációs partnereket találni. A gyógy-szergyárak olvassák a mi közleményeinket, és õk keresnek felbennünket, hogy ez a kutatás érdekes, ebben van fantázia, ésamit leírtunk, az alapján mit lehetne tenni. Erre volt is már pél-da az elmúlt években szerencsére. Mi, mint alapkutatásban,egyetemi kutatásban dolgozók a legritkább esetben keresünk felgyárakat vagy biotechnológiai vállalatokat. Óriási pénzekrõlvan itt szó. Az hogy klinikumba kerüljön a vegyület, nagyon sokbuktatóval jár. Kisebb cégek általában csak az állatkísérletes fá-zis lezáródásáig tudják vinni a gyógyszerfejlesztést, és hazaivagy legtöbbször nemzetközi szinten kell eladniuk a hatóanya-got, szabadalmat.

Mit kutatsz most pontosan?A kapszaicin érzékeny érzõideg-végzõdéseknek, és a belõlük fel-szabaduló hírvivõ molekuláknak a jelentõségét különféle krónikusbetegségmodellekben. Alapkutatás, de alkalmazott kutatási jelentõ-sége is van. Van egy légúti laborunk dohányzás okozta krónikus lég-úti károsodás vizsgálatára, de foglalkozunk az ízületi gyulladással is,ami tömegeket érint, és jelenleg nem nagyon vannak olyan gyógy-szerek, melyek teljes megoldást hoznának ezekre a problémákra.További kutatási témánk a krónikus bél- és bõrgyulladás. A krónikusfájdalomállapotok mindegyikében van valamilyen szerepe az érzõ-ideg-végzõdéseknek, és az ezekbõl felszabaduló mediátor anyagok-nak. Amit mi tudunk, az a célmolekula-azonosítás, és ezeknek a ha-tóvegyületeknek komplex vizsgálata a preklinikai dokumentáció le-zárásáig. Ezután a gyógyszerügyi hatóságnak, az OGYI-nak kell be-nyújtani a preklinikai dokumentációt, õk határozzák meg, hogymely vegyületek alkalmasak embereken végzett vizsgálatokra.Mindezt hosszú évek munkája elõzi meg, és nagyon szigorúan kellbizonyítanunk, hogy állatkísérletes modellekben hatnak a vegyüle-tek, nem toxikusak. Amikor emberi vizsgálatra kerül egy gyógyszer-jelölt –idáig már eljutottunk egy vegyülettel–, nagyon pontosan megkell határoznunk, hogy mekkora dózist és hogyan kell beadni. Az el-sõ fázisban egészséges önkéntesek vizsgálják, hogy a vegyület ho-gyan viselkedik a szervezetben.

Klinikai farmakológus szakorvos szakvizsgával is rendelkezem, deeddig még nem adódott alkalom, hogy ilyen vizsgálatokat végezhes-sek. Amire ezt a tudást fel tudom használni, az a gyógyszerészhall-gatók oktatása.

Miért tartod fontosnak, hogy oktass?Az egyetemen az embernek mindenképp kettõs feladata van, és hamár nem klinikus lettem, nem betegekkel foglalkozom, az oktatás-ban ott van az a mindennapi visszaigazolás. Jó érzés, amikormondják a hallgatók, hogy ezt most megértettük, ez az óra rendbenvolt. A kutatásban a sikerélmény hosszabb távon jön. Ha leközlünkvalamit, azt a nemzetközi irodalom idézi, meghívást kapunk külföl-di konferenciákra, és ez számomra nagyon fontos, de az igazi siker-élményem mégis az volt, amikor tavaly a végzõs hallgatóktól kiválógyakorlatvezetõi kitüntetést kaptam az orvosnapokon. Mindig na-gyon irigyeltem azokat a kollégákat, akik ilyeneket kaptak.

A gyógyszertant oktatni nem könnyû, egyfolytában tanulni kell,hiszen amit elmondtam 3 évvel ezelõtt, az már nem biztos, hogyaktuális. Próbálok olyan ismeretet átadni, amit a hallgatók aklinikumban is tudnak hasznosítani, hiszen annak nincs értelme,hogy amikor elmennek a belgyógyászatra, ott teljesen mást hallja-nak. Tartjuk a kapcsolatot a klinikusokkal is.

Jó a pécsi orvosképzés?Szerintem nagyon jó. Bár én azt már nem nagyon látom, hogy mosta klinikumban milyen, a mi idõnkben némelyik tárgynál lehetett vol-na gyakorlatorientáltabb. A hallgatók azt mondják, hogy most klini-ka, képzési hely válogatja, hogy mennyire fordítanak hangsúlyt agyakorlati képzésre. Ez talán nem annyira erõssége a magyar orvos-képzésnek, máshol sokkal jobban fókuszálnak a gyakorlati képzé-sekre, ezt hallgatóként is tapasztaltam, amikor külföldön jártam.Ami az elméleti képzést illeti – és ezt a külföldi hallgatók is vissza-igazolják –, az nagyon erõs, bárhol megállja a helyét az a hallgató,aki itt végez. Nagyon szomorú, hogy végzett orvosok közül sokankényszerülnek elmenni itthonról.

Sokkal nagyobb hátránnyal indul a laborotok a pénzhiány miattmondjuk egy nagy amerikai egyetemhez képest?Ha megnézünk egy labort bárhol Európában vagy Amerikábana mi területünkön, abszolút jó helyen állunk hozzájuk képest is.Ez köszönhetõ annak, hogy az elmúlt 10 évben nyertünk ki-sebb-nagyobb pályázatokat, és Szolcsányi professzor a Regioná-lis Egyetemi Tudásközpont kapcsán jelentõs pályázati forráshozjutott. Mindenki hozzárakta a csoportban a sajátját, így mûsze-rezettség szempontjából is, szakértõk tekintetében is jó a labo-runk, bátran meg merem mutatni nagy amerikai egyetemekrõljövõknek is. A szakirodalmak tekintetében pedig abszolút ver-senyképesek vagyunk. Vannak hullámvölgyek, van, amikor job-ban sikerülnek a pályázatok, és jönnek az eredmények, van,amikor kevésbé.

A Science Building miben hoz majd újat?Mi, mint az innovatív kutatói team-ek egyike, abban reménykedünk,hogy lesz egy olyan egységes infrastrukturális és tudásbázis, ami a ter-mészettudományok területén összefogja az egyetemet, és kifele is nyit-

hat. Azt gondolom, hogy ma a legnagyobb probléma az, hogy elégfragmentált a mûszerpark, és a humán erõforrás is. Mûködik kollabo-ráció például a Természettudományi Karral meg az orvoskaron na-gyon sok csoporttal és intézettel, de most maximálisan kihasználhatjuk,ha van valakinek egy jól használható mûszere, összeadódik, aki ami-ben jó technikailag, metodikailag. Azt remélem, ha a Science Buildingmegépül, akkor híd lesz majd az egyetem és az ipar között, másrésztlesz az egyetemen belül egy olyan infrastrukturális és tudásbázis, amiegységes. Minden egy helyen lesz, így hatékonyabban dolgozhatunk.Ha mindez beindul 2011 õszétõl, nemzetközi tekintetben is áttörésthozhatunk mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás területén.

A Science Building-ben teljesen másfajta laborunk lesz majd.Nem azt szeretném, hogy a jelenlegi mûszereink egy korsze-rûbb kiadása legyen ott, hanem hogy olyan módszertani hátte-ret tudjunk beállítani a meglévõk mellé, ami jelentõsen vihetielõre a kutatást. Vannak biokémiai, immunológiai, funkcionálismódszereink, amivel meg lehet közelíteni egy betegségmodellt,de képalkotás nincs még nálunk. Ez arra jó, ha például elvég-zünk egy ízületigyulladás-modellt egy egérkísérletben, akkormeg tudjuk ítélni annak a lefolyását, súlyosságát többféle irány-ból. A projektünk terveiben szerepel kisállat CT, véráramlásmérésére alkalmas készülék, mikroszkópok, melyekkel az élõ ál-latban lehet nézni az érválaszokat, a gyulladásos sejteket. Ezek-kel gyakorlatilag mindenünk meglesz a hatékony munkához.

Az MTA nõi tagjainak száma riasztóan kevés. Te hogy látod anõi kutatók helyzetét?Ezt a kérdést többen feltették már amióta 2006-ban L'Oréal-díjatkaptam. Nekem soha nem volt abból hátrányom, hogy nõkéntpróbáltam meg kutatói pályára kerülni. Tudom, hogy más szférák-ban, természettudományok területén is a nõknek nehezebb elõre-jutnia a pályán. Szerintem egyszerûen a nõi szerepbõl adódik,hogy nekünk nehezebb, nem a férfiak akarnak elnyomni bennün-ket. A mi társadalmi szerepünkbõl adódóan nekünk kell felvállal-ni a család összetartását, a mindennapi feladatokat, nekünk kellotthon maradnunk a picikkel. Én szerencsés vagyok, mert a fér-jem kiveszi a részét ezekbõl a teendõkbõl, de így is én vállaloktöbbet a szervezésbõl. Ettõl nehezebb a nõknek, este, éjszaka kelldolgoznunk laptoppal az ölünkben, ha valami pluszt szeretnénkbeletenni a munkánkba. Persze férfiként sem könnyû, nincs ezennyire élesen elhatárolva. Azért van kevesebb nõ kutatói pályán,mert ezt a pluszt talán kevesebben vállalják be, és a férfiak ugyan-azzal az erõfeszítéssel könnyebben haladhatnak elõre, ha megvana kellõ ambíciójuk.

20www.pte.hu/alumni

Egyetemi élet

AA SSzzeenntt MMóórr KKoollllééggiiuumm nneevvee nnaappjjáánn rreennddeezzeetttt ggaarrddeennppaarrttyy PPééccss jjee--lleennttõõss ttáárrssaaddaallmmii eesseemméénnyyéénneekk sszzáámmííttootttt,, aammiitt ttoorrnnaabbeemmuuttaattóókkkkaall ééssjjuuttaalloommoosszzttáássssaall kkööttöötttteekk öösssszzee..

Éjszakai párbeszéd a kollégiumban az õszi gardenparty után:– Mondd csak öregem, nem tudod hol lakik a Fejér Dini?– Te hülye. Hisz te vagy az!– Azt én is tudom, csak azt nem tudom, hogy hol lakom.

Forrás: Maurinum c. lap viccmelléklete Móric, 1934. 1. szám

DDrr.. ÁÁddáámm AAnnttaall ddéékkáánn úúrr ddiiáákkddéékkáánntt kköösszzöönnttõõ bbeesszzééddee 11997766--bbóóll.. „Domine Dékáne! Spectabilis Farsangiensis! Nagyreményû és szerénymúltúutódom! … Csizmadia professzor érdemeit minek emlegetnénk. Sosem tö-röljük azonban számlájáról, hogy több hónapos vatikáni levéltári kutatásai so-rán feltárta és publikálta V. Orbán pápának azt a rendeletét, melyben felmen-tette az egyetem egyes tanárait a pécsi rezidenciatartás kötelezettsége alól.E dokumentumra hivatkozva vállalja napjainkban is néhány tanárunk a hat-hetenkénti utazást Budapestrõl és tart fenn pécsi rezidencia helyett csupántanszéki ágyast, illetõleg ágyat. … Ezeknek a gondolatoknak jegyében át-adom a dékáni tisztség jelvényét, gondjait és felelõsségét. Mulassa közha-szonnal. Ne feledje el, hogy rövid idõn belül Ön is átadja valakinek. Akként dol-gozzon, hogy beszéljen az utókor dékán Móroczról.”

Pécs, 1976. február 27.

HHaazzaaii EEssttéékk vveettééllkkeeddõõ 11997744––77551974 áprilisától folyt a televízió képernyõin a Hazai Esték címû vetél-kedõ az ország fõiskolás csapatai között. A Vitray Tamás által vezetettmûsorban élõ adásban helyszíni közvetítéssel mutattak be 20 magyarvárost. A versenyt a PTF (Pécsi Tanárképzõ Fõiskola) csapata nyerte,az Oktatási Minisztérium egy autóbuszt ajándékozott a fõiskolának. Anyeremény másik része, a Varga Imre által készített Radnóti-szoborma is látható a TTK dékáni folyosóján.

HHuusszzáárriikk MMoozziiAz Ifjúság útján lévõ mai konferenciaterem nem is olyan régen még alegendás Huszárik Mozinak adott otthont. „A történet Fodor László-val indult, … imádta a filmeket, testnevelés szakos lévén negyven ki-ló „balázsbélás” kisjátékfilmet is el tudott hozni egy hátizsákban. Fél-órás bevezetõinek híre volt, rejtélyes módon nem unta senki”– írjaSzilágyi László, a mozi 1985 és 92 közötti vezetõje, aki hasonló te-hetséggel folytatta a városszerte híres bevezetõk tartását. Faszékek,néha hideg terem, de mindig több száz hallgató várta az esti filmet. Atematikus vetítések közül a legnagyobb siker az Ingmar Bergman-hétvolt 1985-ben 5 vetítéssel és 1800 nézõvel. Legtöbb nézõ: kétszer450 fõ Bertolucci Utolsó tangó Párizsban címû filmjén. A mozit az el-költözés elõtt Németh Tamás vezette ugyanolyan szenvedéllyel, mintelõdei. Életének tragikus vége majdnem pontosan a mozi megszûné-sével esett egybe. Ma a Huszárik Mozival az Egyetemtörténeti Múze-um egy sarkában találkozhatunk.

anno

AApprróó mmoorrzzssáákk aa PPééccssii TTuuddoommáánnyyeeggyyeetteemm eellõõddiinnttéézzmméénnyyeeiinneekk éélleettéébbõõll,, mmeellyyeekk aa nnoosszzttaallggiiáánn ttúúll ttaalláánn aarrrraa iiss rráámmuuttaattnnaakk,, mmeennnnyyiibbeenn hhaassoonnllaattooss vvoolltt aazz aakkkkoorrii éélleett aa mmaaiihhoozz.. FFoorrrráássuull aazz EEggyyeetteemmttöörrttéénneettii GGyyûûjjtteemméénnyy ééss aazz EEggyyeetteemmii LLeevvééllttáárr sszzoollggáálltt..

PÁLFI Melinda

összeállítása

21www.pte.hu/alumni

NNeemmzzeettkköözzii FFoollkknnaapp pprrooggrraammjjaa 11998866--bbóóll„Hát az ilyen rendezvényekre mondják általában, hogy igazán nagydobás, amire minimum el kell menni. Tizenkét együttest, illetve elõ-adót láthatnak s fõleg hallhatnak majd 1986. október 17-én a JPTE Ta-nárképzõ Kar rendezésében sorra kerülõ NEMZETKÖZI FOLK-NAPOK-on a kar mozitermében (Huszárik Mozi) a boldog jelenlé-võk, 18 órától – elõre láthatólag nagyon sokáig. A bemutatókat hol-land és magyar táncház követi!” – írja az Universitas 1986-ban.A fellépõ zenekarok: Szélkiáltó együttes, Csizmadia Sándor, LosAndinos együttes, Andy Rouse /GB/, De Perelaar /NL/, Vizin Antuszenekara, Zengõ együttes, Sárközy Gergely, Kaláka együttes, TimSandúsky /USA/, John Faulkner /IRL/, Dystans /PL/

MMeeggyyüünnkk BB--bbee?? AAvvaaggyy hhooll jjáárrtt öösssszzee aa ffiiaattaallssáágg ''8866--bbaann?? Jelenjek meg, de hol?Évnyitó beszédében a rektorasszony kívánatosnak tartotta, hogy elér-jük: a tanárképzõsök, közgázosok, jogászok jelenjenek meg egymásrendezvényein. Egyazon egyetemen belül is hatalmas az elkülönülés,hát még az egyetemek és a fõiskolák között. Erõnkbõl és lehetõsége-inkbõl csak a szakmai gõg mûvelésére telik. Lehetõségekrõl beszélek,mert ha a szándék meg is van egy-két érdeklõdõbb, nyitottabb lány-ban és fiúban, máris felmerül a kérdés: Jelenjek meg, de hol?

Vegyük sorra:Orvosi „A” kollégiuma: A hely kicsi, alig pár asztallal és székkel. Mégaz ott lakó hallgatók is alig férnek el, alkalmatlan egy este kellemes el-töltésére.

Orvosi „B” kollégiuma: Mikor, mi történik ott, azt a nem orvosisokcsak „kémek” bevetésével deríthetik fel.

„TK”: Zsúfolt, füstös és állni is csak úgy lehet, ha egy helyet hármanfoglaltok el, na és nem utolsósorban be is tiltották.

Pollack „B-Klub”: Tavaly a legkellemesebb hely volt a maga igénytelen-ségével együtt; idén átalakítás miatt még nem üzemelt.

„Rókus”: Múlt szombaton részleges titoktartás mellett megnyitották, hatá-rozatlan ideig szóló mûködési engedéllyel. Kicsinek kicsi, de legalább van!

Universitas úti kollégium: A hely alkalmas, de a 30–40 Ft-os belépõbizony sok! Igaz a kollégistáknak ingyenes, de mi: helyben vagy albér-letben lakó hallgatók bizony megérzünk a zsebünkön egy ilyen estét.

Maradnak tehát törzshelynek az olcsó kocsmák, ahol legalább beszél-getni lehet? Korlátozódjanak a találkozások az egyetemek gólyabáljai-ra, szaknapjaira? Túlontúl kevés e pár alkalom! Megoldás? Közösegyetemi klub?!! Ez viszont létezik sok éve álmainkban, s hogy való-sággá válik? Ki tudja…” – tudósít az Universitas.

11995511 óóttaa rreennddeezziikk mmeegg aa PPeeddaaggóógguussjjeellöölltteekk OOrrsszzáággooss SSppaarrttaakkiiááddjjáátt.. A rendezvényen atlétikában, tornában, úszásban és labdajátékokbanmérték össze magukat a hallgatók az ország különbözõ egyetemeirõl.

„…kicsiben ez a rendezvény ugyanazt a célt szolgálja, mint amit az Olim-pia eszméje szolgál a nemzetközi életben: a békét, a kölcsönös megér-tést és a megbecsülést, amire oly nagy szüksége van ma minden népnek,az egész emberiségnek” – írja Dr. Kálmánchey Zoltán fõigazgató úr.

Külön köszönet Dezsõ Krisztinának, Lengvári Istvánnak, Szilágyi László-nak és Vonyó Józsefnek az anyaggyûjtésben nyújtott segítségért.

Egyetemi életanno

22www.pte.hu/alumni

A falakon rengeteg kép a régió festõitõl, az asztalon egy életmû gon-dosan összekészített írásai: az albumok és a publikációk sokaságábólmozgalmas és színes élet bontakozik ki, amely idekötõdik Pécshez, arégióhoz és az egyetemhez – Takács Józseffel beszélgettem.

Az eredetileg erdõmérnöknek készülõ Takács József a pécsi jogra fel-vételizhetett, 1954-ben végzett, ám nem sokáig maradt eredeti vég-zettségénél: három év bírósági munka után a Tudományos Ismeret-terjesztõ Társulat (TIT) titkára lett. A régió 50-es és 60-as évekbelinépmûvelésben játszott szerepérõl mindig büszkén beszél, munkájaelismeréséül a TIT három éve örökös tagjává választotta.

A népmûvelés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar kultúrával fog-lalkozunk a néprajztól a filmmûvészetig. A TIT évente több mint 3000elõadást tartott a megyében, olyan professzorok tartottak elõadásokat,mint Lissák Kálmán, Szentágothai János, Karlinger Tihamér. Ekkor 14szakosztálya volt a TIT-nek.

Az értelmiség ilyen mértékû szervezése és összefogása a korszak-ban azonban már nemkívánatossá vált, ekkor irányították azIBUSZ-hoz, melynek 17 éven keresztül volt igazgatója.

30 évig írtam a Dunántúli Naplónak, majd külön újságot hoztamlétre. Középiskolában tanítottam idegenforgalmat, 12 évet oktattama pécsi Marketing Tanszéken és majdnem 10 évet a TanárképzõFõiskolán. Itt kezdtem el a népmûvelés oktatását – meséli TakácsJózsef, majd bevallja: gyakorlatilag egyetlen percet sem volt nyug-díjban, a régió valamennyi egyetemén és több középiskolában taní-tott, 70 évesen lett fõiskolai docens.

Az egyetemi élet kapcsán elõször a Szent Mór Kollégium juteszébe, aminek egyik emelete a jogászoké, a másik a medikusokévolt. S van egy legendás személy, aki leginkább megmaradt az ottla-kók emlékezetében: Stefi bácsi volt a lelke a kollégiumnak, senkisem tudja, hogy mi volt a vezetékneve, õ csak Stefi bácsi maradtmindenkinek. Az alagsorban lakott, egy személyben volt portás,gondnok, igazgató, a kapuzárástól a szobák beosztásáig mindentkarbantartott.

Professzorai közül mindre meleg szívvel emlékszik vissza, de apolgári jogot oktató Kauzer Lipót professzor urat emlegeti „legéde-sebbként”: Két jegyet ismert, aki valamit tudott, az ötöst kapott, hanem tudott semmit, akkor pedig négyest. Egyszer iszonyatosan le-tolták emiatt. A következõ vizsgáztatás alkalmával megkérdezi a ta-nársegédjét: – Szilárdkám, hogy állunk máma? – Hát, Professzorúr, eddig volt 10 jeles, 6 jó. – Mondd, mi az a jegy, amivel meg le-het bukni? – Hát, az egyes. – Jó, akkor következõ társaság egyes.Bent ült a Rákosi-ösztöndíjas és a párttitkár hallgató, kivágta õketegyessel. Óriási botrány volt belõle.

A legendás történetek dacára nem volt könnyû az akkori egyete-mi élet: Takács József ma is emlegeti a lakótársával közösen hordottlódenkabátot és a pénteki húsevést a menzán. Élményei közt sze-repel az 56-os egyetemi nagygyûlés, a 12 pont stencilezésének tör-ténete is.

Feleségével is az egyetemen, '53-ban a közgazdasági bálon is-merkedett meg, Takács Józsefné Hordósi Magdolna az akkori Ta-nárképzõ Fõiskolára járt: Az egész tanárképzõ egy nagy családvolt, mivel a hallgatói létszámok sokkal kisebbek voltak. Családiasvolt a légkör, hiszen négyszázan voltunk egy évfolyamon – mesé-li Takács József hitvese, aki a Tanulmányi Osztályon dolgozott 24éven át.

Fiúnk, Zsolt a Pollackon végzett, õ most a PTE Mûszaki Igazga-tóságán dolgozik. Mindkét lányunokám a Közgazdasági Egyetemrejárt. Én pedig egész életemben tanítottam – vallja Takács József, aki2007-ben vette át aranydiplomáját.

„Egész életemben tanítottam”portré egy aranydiplomásról

Takács József 1926-ban született Marosvásárhelyen. 1957-ben szerez diplomát a pécsi jogi egyetemen. A TIT titkára,majd az IBUSZ Dél-Dunántúli Igazgatóságának vezetõje. APTE intézményeiben óraadói munkát végzett a Pedagógia ésa Marketing Tanszéken. A Pécsi Tanárképzõ Fõiskolán 42évesen szerez testnevelõ tanári diplomát. 25 évig a PAB Ide-genforgalmi Munkabizottságának elnöke. 70 évesen lesz aKodolányi János Fõiskola docense, nyugdíjba vonulása után aKaposvári Egyetem tanára. Idegenforgalmi szakértõként ésnépmûvelõként számos szervezet és társulat tagja, újságíró,kutató és költõ.

9944 ÉÉVVEESS ÓÓRRIIÁÁSS NNÁÁNNDDOORR VVOOLLTT TTAANNÍÍTTVVÁÁNNYYAAII KKÖÖRRÉÉBBEENN –– „Úgy lehetett nálavizsgázni, hogy feltett egy kérdést, ha az ember tudta a választ, akkor letehette akabátját, ha a következõt is tudta, akkor már le is ülhetett, még egy kérdés, s aztánkezdõdhetett a vizsga.” (Középen Óriás Nándor, balról az elsõ Takács József)

PÁLFI Melinda

interjúja

23www.pte.hu/alumni

Kivételezett csoportba tartoznak azok, akik 2010-ben vehet-ték át a diplomájukat a PTE-n, hiszen idén Pécs (Isztambulés a Ruhr-vidék mellett) az Európa Kulturális Fõvárosa cí-met viseli. Ez az elismerés pedig nem csak a városé vagy atüke pécsieké, de az egyetemé és az egyetemistáké is.

A Pécsi Tudományegyetem már kezdetektõl fogva fontos stra-tégiai partner a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa programmegvalósításában. Ez igaz éppúgy az egyes kulcsprojektekre(Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (15. ol-dal), Zsolnay Kulturális Negyed), mint számos kulturális ese-ményre.

Önkéntesekben, gyakornokokban nincs hiány: sok hallgatósegít és segített a programok kapcsán, sõt, voltak olyanok a2010-ben végzõk között is, akik a Pécs2010 programot válasz-tották szakdolgozatuk témájának.

A több évre visszanyúló együttmûködés egyik kitûnõ példája aSZÍNERÕ – Léptékváltás címû program, amelynek keretében aPécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kara Doktori Iskolájánakhallgatói – tanáraik vezetésével – táblaképnél nagyobb festmé-nyek és színes térbeli mûvek alkotására kapnak lehetõséget egynagyméretû ipari térben. A Keserü Ilona által 2007-ben elindítottSzínerõ – Léptékváltás program ideje alatt – mivel mûtermeikbenel sem férnének – a leendõ Zsolnay Kulturális Negyed egyik, je-lenleg üresen álló csarnoka szolgál mûhelyként és kiállítótérként,amit egyrészt élõvé tesznek a mûvészek, másrészt az érdeklõdõkbetekintést is nyerhetnek az alkotás folyamatába.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa program egyarántmegérdemli valamennyi, a kultúra iránt fogékony, érdeklõdõ,nyitott emberek figyelmét. Az esztendõ még számos, színvona-las, izgalmas programot kínál, amelyeken a végzõs hallgatóknakérdemes kipihenniük a vizsgák okozta fáradalmakat.

Az egyetemisták városa: Pécs - Európa Kulturális Fõvárosa

22001100--RREE SSZZEERRVVEEZZEETTTT FFÕÕBBBB KKÖÖZZÖÖSS PPRROOGGRRAAMMOOKK

– MMaaggyyaarr FFúúvvóósszzeenneeii NNaaggyyddííjj,,NNeemmzzeettkköözzii ZZeenneeii VVeerrsseennyy ééssFFeesszzttiivvááll(július 4 – 10.)

– IImmpprroovviizzaattiioo –– CCrreeaattiioo NNeemmzzeett--kköözzii SSzziimmppóózziiuumm LLiisszztt FFeerreenncc eemmlléé--kkéérree(szeptember 5 – 12.)

– 1166––1177.. sszzáázzaaddii OOsszzmmáánn MMûûvvéésszzeettééss ÉÉppííttéésszzeett MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn ééss aazzOOsszzmmáánn BBiirrooddaalloomm KKöözzppoonnttii tteerrüü--lleetteeiinn(október 1 – 31.)

– 2211 ppáárrbbeesszzéédd PPééccss vváárroossáábbaann!!(június 12–26.)

– IIIIII.. EEuurróóppaaii MMiiggrráácciióóss EEggéésszzsséégg--üüggyyii KKoonnffeerreenncciiaa(május 27 –29.)

– WWoorrlldd CCoouunncciill ooff CCuurrrriiccuulluumm aannddIInnssttrruuccttiioonn(július 19 – 24.)

– TTeemmppoorraarryy CCiittyy(Pécs–Ruhr-vidék–Isztambul) (szeptember 10–25.)

– KKöözzéépp--eeuurróóppaaii tteerrüülleett--,, tteelleeppüüllééss--,,vviiddéékk-- ééss kköörrnnyyeezzeettffeejjlleesszzttéésssseell ffooggllaa--kkoozzóó ddookkttoorrii iisskkoolláákk kkoonnffeerreenncciiáájjaa(október 8 – 9.)

– HHaattáárrttaallaann EEuurróóppaa ––kkiihhíívváássookk –– lleehheettõõssééggeekk ookkttóóbbeerr(18 – 19.)

– KKüükkllooppsszz--pprroojjeekkttEKF-bemutató Janus Egyetemi Színház (július 21–23.)

EEggyyeetteemmiissttáákk ééss FFõõiisskkoolláássookk OOrrsszzáággooss TTuurriisszzttiikkaaii TTaalláállkkoozzóójjaa (EFOTT, július 13 –18.)

Az Európai Kulturális Fõváros-ok Egyetemi Szövetsége(University Network of theEuropean Capitals of Culture -UNeECC) az idei évben aCompostela Egyetemi Szövet-séggel közösen szervezi megIV. Közgyûlését és Éves Konfe-renciáját, 2010. október 14-15-én. A Konferenciát idénPécsett, 2010. egyik EurópaiKulturális Fõvárosában rende-zik, házigazdája a Pécsi Tudo-mányegyetem lesz.

http://www.uneecc.org/

24www.pte.hu/alumni

Egyedülálló képzés Magyarországon, sõtegész Európában csak a Pécsi Tudomány-egyetemen oktatott tudományág, a romoló-gia. Egyik frissen doktorált képviselõje BeckZoltán, akit a népszerû 30Y zenekar miattmindenki „beckzoliként” ismer.

„BeckZoli” komoly oldala

ANDA Zsófia

interjúja

Kit lehet romológusnak nevezni?Ezt a kulturális antropológia alakulásakor felbukkanó problé-mához tudnám hasonlítani. Azt a gordiuszi csomót úgy vágtákát, hogy kulturális antropológiai kutatásnak azt nevezik, amit akulturális antropológusok végeznek. A romológia kapcsán iserrõl van szó, az romológus, illetve romológia szakos böl-csész, aki diplomát szerez a PTE-n, az egyetlen egyetemenEurópában, ahol ilyen diplomát lehet szerezni. A tanszék spe-ciális, mi vagyunk az elsõ, és jóformán az egyetlen BA-val ésMA-val is rendelkezõ szak, ebbõl az is következik, hogy közü-lünk, akik a szakot alapítottuk, senki sem romológus. A tan-székvezetõnk, Forray R. Katalin a neveléstudomány nagydok-tora, a tanszékvezetõ-helyettes Cserti Csapó Tibor a földrajz-tudományok doktora, Pálmainé Orsós Anna és Varga Arankaneveléstudományi doktor, Lakatos Szilvia például szociálpoli-tikus. Én irodalomtudományból doktoráltam.

25www.pte.hu/alumni

Mihez kezdhetnék romológia szakos diplomával?Erre egy analógiával válaszolnék. A 90-es évek közepén-végén indultel a környezetmérnöki szak képzési rendszere, úgy, hogy gyakorlatilagnem volt terep, ahová majd a végzett mérnökök kikerülnek. Aztán azönkormányzatok elkezdték sorban elõírni, hogy a környezetszennyezõanyagokat is elõállító, azokkal dolgozó üzemek esetében kötelezõenkell környezetmérnököt foglalkoztatni a természet megóvása érdeké-ben. Valami ilyesmi a helyzet a romológiával kapcsolatosan is. Nagyonfontos szerepe van a romológusoknak abban, hogy az iskolák és a kü-lönbözõ cigány közösségek, roma családok közötti kommunikációt se-gítsék, az oktatási-nevelési intézmények környezetében van rájuk iga-zán szükség, a cigány népismeret tantárgyként is szerepel az általánosiskolai és középiskolai oktatásban.

A cigány kisebbségi népismeret tanítása kapcsán én jóval sarkosabbvagy radikálisabb álláspontot képviselek, mint amit ma az oktatáspoliti-

ka. Úgy gondolom, hogy a cigány kisebbségi népismeretnek nem agyermekek etnikus származásához kötött tananyagnak kellene lennie,hanem a mindennapi tudásunk, általános mûveltségünk részének,hogy általában többet tudjunk azokról a közösségekrõl, akik a Kárpát-medencében élnek, és ezek közé a közösségek közé tartoznak a romákis.

Szokás a romológiával foglalkozókat afféle társadalmi hõsként, akti-vistaként elképzelni. Te is ez lennél?Nem vagyok társadalmi aktivista. Persze nagy szükség van arra, hogy aszámtalan társadalmi egyenlõtlenségre felhívjuk a figyelmet, de nekemnem ez a feladatom. Az én ilyen irányú érdeklõdésem egyfelõl zavaró-an teoretikus, másfelõl sok esetben nagyon szobaszagú, és harmadrésztkifejezetten a szövegekbõl indul ki. Nem vagyok egy terepkutató, iro-dalmár vagyok. Tudok szövegeket másként olvasni, felhívni a figyelmetkülönbözõ jelentésképzési stratégiákra, és olyan módon találni meg aszövegek különbözõ jelentésszintjeit, retorikai alakzatait, nyelvi, stilárisjegyeit, amilyen formában talán kevéssé nyúlt a kritika, az irodalomtu-domány.

Mit jelent az, hogy elbeszélhetõ romológia? Mirõl szól a doktorimunkád?A romológiával kapcsolatosan mindig az az alapkérdés, hogy mi is az aromológia pontosan. Az ehhez hasonló naiv kérdésekre a legnehezebbválaszt adni, hogy egy diskurzusnak a definícióját valamilyen módonmegadjuk. Egy diskurzusban benne lenni, és abban beszélni, az márkönnyen megy, de hogy annak a kereteit valahogy értelmezzük ésrendszerezzük magunkban, az az igazán nehéz. Amirõl a disszertációjavarészt szól, az egyfelõl inkább kultúratudományi, másfelõl irodalom-tudományi kérdéseket vet fel. Elsõ egysége alapvetõen azzal indít, hogymirõl szól a romológia, ha egyáltalán meghatározható diskurzus, mi-lyen módszertana van, kik a képviselõi. Inkább elméleti, semmint prak-tikus válaszokat próbáltam megfogalmazni. Vagy inkább a kérdéseketszaporítani.

Ha már irodalomelmélet, miért nem Derrida, Lacan vagyFoucault?Van azért ebben mindhárom. De engem jobban érdekel a szépiroda-lom, egy primer irodalomhoz kötõdõ szekunder irodalom létrehozása,mintsem egy, a szépirodalmi szövegtõl erõsen eltávolodó elméletírástovábbvitele. Amikor például Derridával kellene foglalkozni, akkor azirodalomelmélet válik a figyelem középpontjává. De az én fejembennem az irodalomelmélet van a középpontban, hanem a szépirodalmiszöveg. Próbálok olvasási stratégiákat végigjátszani, olyan olvasatokattermelni, amiket nem veszünk észre, nem figyelünk fel rájuk, de mégisfolyamatosan dolgoznak bennünk, alakítják saját tudatunkat, közösségitudatunkat, a sztereotípiáinkat, igazolják az elõítéleteinket vagy éppencáfolják azokat.

Minden alsós diák a kezébe veszi a Kincskeresõ kisködmönt, talán ezaz elsõ jelentõs olvasmányélményünk. Ennek a könyvnek sokféle elem-zését végzik el a tanárok, játszanak szituációkat a gyerekekkel, tanulnakebbõl a könyvbõl emberséget, meg mindenféle nagyszerû dolgot. Defontos dolgok kimaradnak. Például az, hogy ez lenne az elsõ olyankönyv a gyerekek számára, ahol megjelenik a cigányreprezentáció va-lamilyen módon. És ez a cigányreprezentáció aztán nagyon komolyan

26www.pte.hu/alumni

befolyásolja a további irodalmi cigány-élményüket. Például az Egri csil-lagok esetében is kevésbé foglalkozunk Sárközi figurájával, mint példá-ul a szerelmi szállal.

Tankönyvön is dolgozol?Nem. Úgy gondolom, a tudományt mûvelõ embernek körülbelülannyi a feladata, kompetenciája, hogy azt mondja, figyelj, itt van-nak ilyen rések, szakadások, amiket eddig elfedtünk vagy fel sem fi-gyeltünk rá. Amikor Kertész Sorstalansága Nobel-díjat kapott, meg-jelent két monográfia is a könyv kapcsán. Egyik sem beszél a Sors-talanság cigányképérõl. Mintha az a másfél-két oldal – mert összes-ségében ennyi szerepel a szövegben róluk – nem lenne leírva. Azelemzés nem veszi észre ezeket a szövegrészeket. Amikor elemez-zük Vörösmarty Vén cigányát, akkor a cigányt mint metaforát értel-mezzük, de a cigánynak másfajta kontextusaival, ami éppen a szö-veghelyzetbe kerülését indokolja, nem foglalkozunk, eltüntetjük acigányt a szövegben, nem vesszük észre. Úgy tûnik, az olvasásunkhézagos, hogy az olvasásunk maga is a társadalom tabuinak a fog-ja. Az olvasás is megvalósítja azokat a sztereotípiákat, amelyeketegyébként a hétköznapi életben a társadalom számos esetben hasz-nál. Izgalmas ezeket észrevenni, létrehozni egy másfajta olvasását aszövegnek, másfajta módon súlyozni. Engem ez a fajta értelmezõijátszma érdekel. Ezek nagyon kanonikus szövegek, amelyekheznem nagyon lehet hozzányúlni olyan módon, ahogyan én nyúlok.Nem esztétikai, poétikai kérdésként, hanem felforgató akarattalnyúlok ezekhez a szövegekhez, ezen keresztül pedig nagyon köny-nyen ki lehet kezdeni egy kánont, és ez izgalmas.

A nagyidai cigányok elemzésekor a cigányokról szót sem ejtenek, ha-nem magyarság-metaforaként értelmezik. Nem foglalkoznak példáulazzal, hogy hogyan kerül A nagyidai cigányokba olyan metaforikus em-berleírás, ahol egy emberi arcot az Arany-szöveg a szemétdombon ol-vadó hóhoz hasonlítja. Súlyos értékhiány jelenik meg ebben a leírás-ban, és valószínûleg arról van szó, hogy a 19. század cigányra vonat-kozó sztereotípiái, egy közösség sztereotípiái köszönnek vissza a szö-vegben. Azt gondolom, hogy kihagyunk egy csomó lehetõséget a gon-dolkodásra, ezáltal az önismeretre. Ha van dolgom, akkor az valamiolyasmi, hogy minderre felhívjam a figyelmet, hogy ráismerjünk sajátsztereotípia-használatunkra, hogy le tudjunk számolni magunk hatalmipozíciójával.

Milyen eszközökkel lehet a sztereotípiákat lerombolni?A szeterotípiák alapja nem ismeret. A legritkább esetben fakadnak azok-ból a közösségekbõl, amelyeket a sztereotípiák sújtják, sokkal inkábbazokból a közösségekbõl erednek, akik hatalmi pozícióban vannak. Fo-galmazhatnám úgy is, hogy a vicc nem a mesélõ nyelvén fakad, hanema hallgató fülében rejlik. A sztereotípiák a beszélõi hatalomból jönneklétre. Sokkal többet mondanak el arról a gondolkodás-stratégiáról, aho-gyan a sztereotipizáló ember beszél, mintsem arról, akirõl beszél.

A magyarországi társadalomról nagy általánosságban megállapítha-tó, hogy a szegényebb csoportok között magasabb arányban reprezen-tált a cigányok száma, mint amilyen a társadalmi arányszám. NeményiMáriáék készítettek egyszer egy felmérést a magyarországi cigányságegészségügyi állapotáról. A felmérés azt mutatta, hogy ez az állapotrosszabb, mint általában a magyar társadalomé, viszont a tanulmány le-

írja, hogy nem tudjuk, hogy ennek köze van-e bármilyen etnikus elem-hez, mert nem találtak olyan kontrollcsoportot, amelyik ugyanebben aszegénységben élne. Nagy Pál történész szerint van egyfajta periferikuskeveredés a társadalomban. A társadalom perifériájára kerülõ rétegeka maguk szubkultúráját hozzák létre, és mivel ebben a sztereotipizálótöbbség cigányokat talál, ezért a periferikus keveredésben lévõ csopor-tot egészében cigánynak gondolja el, és ezzel azonosít valamiféle ci-gány életmódot. Minden mást, amely nem ide tartozik, de mégis köt-hetõ valahogy a romákhoz, kivételnek tekint, ez pedig a sztereotipizá-lás egyik klasszikus esete.

Kérdés, hogy akkor az egyetemista roma kivétel, vagy arról van szó,hogy ebben a viszonylag egyenlõtlen társadalomban kevesebb esélyevolt arra, hogy eljusson az egyetemig. Mert ha innen nézzük, a cigánymégsem valami származási, etnikus kategória, hanem társadalmi kate-góriává válik. Így hangzanak sztereotip mondatok: Te már nem is vagycigány? A kolléganõim a tanszéken, a tudományos életben, vagy hiva-talokban dolgozók már nem is cigányok? Azt hiszem, sokkal inkább egyhatalmi pozíciónak a beszédét halljuk, mert csak az hallatszik. SloterdijkVilágra jönni – szót kapni esszéje pont arról szól, hogy akkor vagy a vi-lágon, amikor hallatszik is a hangod. A cigányok jelen voltak, de nemõk voltak az aktív beszélõk, hanem róluk beszéltek. A róluk való be-szédnek pedig történelmi hagyománya van: õk közel 300 év alatt nemszólaltak meg. Ennyi idõ alatt annyi öröklõdõ sztereotípiát tudott kiter-melni a mindenkori hatalmi többség, amellyel nagyon nehéz szembe-szállni, hiszen ezek igaznak látszanak, hivatkozási alapjuk van már az1700-as évektõl. Ahogy Jordanova is írja, a sztereotípiák folyamatosanöröklõdnek, egyik tanulmányról a másikra, és kiépítenek egy olyan ká-nont, aminek a diskurzus maga a foglyává válik. Magyarországon, sõtEurópában is csak az 1990-es évek elején szólal meg a roma értelmi-ség elsõ generációja teoretikus igénnyel. Egészen addig szépíróként,képzõmûvészként, zenészként fedezõdtek fel, de nem tudtak megszó-lalni a róluk szóló diskurzusban.

A nemzetiségi mûsorokkal például nem lehet sztereotípiákat rombol-ni. Abban van fontos szerepe ezeknek, hogy a közösségi öntudat meg-maradjon. Ugyanígy az írott sajtónak, nemzetiséghez kötött rádiónak,honlapoknak is az a szerepe, hogy a közösségi identitás különbözõ ele-meit leginkább a saját közösséghez szólóan meg tudják tartani. Ez álta-lában minden közösség esetében fontos, nem csak nemzeti-etnikai kö-zösségek esetében. Ami engem érdekel, az az, hogy a tényleges tudáshogyan üt át a teljes társadalmon. Például hogy mikor lesz egy kvízmû-sorban ötezer vagy tízezer forintos kérdés egy romákkal kapcsolatoskérdés. Nem az ötmilliós, ami speciális tudást feltételez, hanem egyolyan kérdés, ami az alapmûveltséget érinti.

Nagyon fontos lenne, hogy a tananyagtartalmakban – akár különtantárgyként vagy integrálva más tantárgyba– megjelenjen a cigány ki-sebbségi népismeret. A gyerekek, amikor elsõsök, olvasnak rengetegnépmesét, de cigány népmeséket nem. Viszont olvasnak finn, eszkimó,indiai, mezopotámiai teremtésmítoszt. Cigány szerzõt azért nem olva-sunk, mert a magyar irodalom fõ sodrából ezek a szövegek – bár való-színûleg nem etnikus okok miatt – kimaradnak. De nem is olvasunkúgy, hogy képesek legyünk egy konstruált cigány irodalom felõl olvas-ni. Jókait olvasunk, de nem úgy, hogy elgondoljuk Jókai cigány figurá-ján keresztül azt a sztereotípiaképzést, ami a szépirodalmi szövegben

27www.pte.hu/alumni

hagyományozódik. Holott nincs olyan Jókai-szöveg, ahol ne lenne je-lentõs mellékszereplõ a cigányfigura, mégsem teszünk említést róla sema poétikai, sem a stiláris elemzéskor. Népszínmûveket olvasunk, denem emlékezünk meg arról, hogy azok cigány figurái hogyan hozzákbe a különbözõ nyelvi rétegeket, hogyan lesznek dramaturgiai elemek-ké.

De mi az oka annak, hogy olvasásunk átlépi ezeket a helyeket,ezeket az értelmezési lehetõségeket? Nem azt gondolom, hogyezek a leglényegesebb pontjai egy szövegnek, hanem hogy egykomplex értelmezõi pozíció mégiscsak rá kellene hogy kérdezzenbizonyos elemekre, például ezekre is. Sok cigány irodalmat olva-sunk, csak nem vesszük észre, a cigány irodalom ugyanis – nagyonmegengedõ gesztussal – minden ilyesmi. Nem tudom, hogy létezik-e a cigány irodalomnak kánonja, de ami biztos, hogy az értelmezé-sünkben nem kap szerepet.

Cigány szerzõk hogyan kerültek a kezedbe?Furcsa módon ez is egy ilyen olvasói pozícióból érkezett. Valamikor ol-vastam Holdosi József Kányák címû regényét, még a fõiskola elõtt. Az-tán megemlítettem Fûzfa Balázsnak, a fõiskolai tanáromnak, hogy ol-vastam ezt a regényt a 70-es évek végérõl, és kérdeztem, hogy mit gon-dol róla, ki ez, mi ez. Kiderült, hogy ez egy szombathelyi író, így el ismentem hozzá párszor. Izgalmas találkozások voltak ezek, kedves volt,beszélgettem vele arról, hogy hogyan ír, miért tartja az írást fontosnak,

hogy min dolgozik éppen. Ezután – ugyanezzel a naivitással– kezdtemel keresni a cigány szerzõk szövegeit. Elõbb elolvastam Holdosi meg-jelent munkáit, aztán Lakatos Menyhértet, majd a Fekete korall nem-zedékét találtam meg. Aztán kezdtek lassan elméleti kérdések összeáll-ni: cigány irodalomnak kell ezt nevezni? Ha igen, akkor melyek azok akeretek, kritériumok, amik közt ez létezõ fogalom? Szóval ezzel a nai-vitással indultam el ebben a történetben.

Egy rockzenésznek és egy egyetemi oktatónak mások a szerepkellé-kei. Hogyan férnek össze egymással?Felesleges egy embert rákényszeríteni arra, hogy válasszon. Arra,hogy értékhierarchiát határozzon meg, vagy rákényszeríteni arra,hogy az identitását állandósítsa, statikussá tegye. Egyszerûen az ahelyzet, hogy az én önazonosságom valószínûleg ezekben, és mégegy csomó más társadalmi szerepben együtt ismerhetõ fel. Amikorcsinálok valamit, az az én egyszerû történetem, hogy azt a valamitcsinálom. Nincs önazonosság problémám, nem vagyok hasadt sze-mélyiség, aki hazamegy, és apaként másként mûködik, mint szeretõférjként vagy rockzenészként és másként egyetemi tanársegédkéntvagy íróként. Sokféle szerep ez, az biztos, és néha nagyon távol es-nek ezek a szerepek egymástól, de ez nem azt jelenti, hogy ezek-ben a szerepekben ne tudnám magam felismerni. Ha kénytelen va-gyok egyetlen kategóriát meghatározni, akkor én vagyok a 30Yfrontembere. Jellemzõen zenében és dalokban gondolkodom, denem kevésbé kötõdöm az egyetemhez mondjuk. Ezért tartok ettõla hierarchikus sorrendtõl.

A 30Y egy olyan intézmény, ami csak általunk létezik, mi alkotjuk. Azegyetem nélkülem is létezik, az egyetem intézményi kereteit, mûködé-sét nem én határozom meg, nem vagyok az egyetemmel egybeesõ, azenekarral viszont igen. Ha valamelyikünk nincsen, akkor nincs a ze-nekar sem.

Milyen egyetemista voltál?Tudatos. Már olyan értelemben, hogy nem a gimnázium után kerültemPécsre, hanem már a magyar szakos fõiskolai diplomámat követõen. Abölcsészkaron is magyar szakot végeztem, hetente 2–3 napot laktam ittaz egyetemi évek alatt. Nem voltam benne a nagy pécsi egyetemi élet-ben, ami egyfelõl rossz, mert nyilván egy csomó emberi kapcsolatom hi-ányzik, másfelõl viszont jó, mert volt egy amolyan óvatos outsider élmé-nyem. Ez késõbb, miután az egyetemre kerültem vendégtanárként, szin-tén megvolt, és sokat segít a gondolkodásban. Ez alatt azt értem, hogynem kellett simulnom bizonyos gondolkodási sémákhoz, mert nem tar-toztam ahhoz a védett konzervdobozhoz, amit az egyetem jelent. Ezzelegyütt sok hiányom is van, elméleti hiányosságok. Olyan kellemes Pan-nónia sajt élményem van: visszafelé kell tömögetnem a lyukakat. Ez kü-lönösen érzõdött a doktori program alatt, fõleg hogy 20. századi iroda-lomelmélettel foglalkoztam. Nehezen találtam meg például WalterBenjaminnál a német filozófia kapcsolatait, hiszen nagyon gyenge va-gyok például Kantból. Bizonyos elemek kimaradtak, régen tanultamõket, vagy nem érdekeltek, illetve máshogyan tekintettem ezekre. Teháta történet egyfelõl bosszantó, másfelõl viszont sok esetben mertem na-iv lenni, nem voltak béklyóim, melyek egy nagyon jelentõs elméleti fel-készülés alatt az emberben jelen tudnak lenni. Késõbb váltam professzi-onális olvasóvá, amibõl nagyon sokat tanultam, de valószínûleg azért ra-gadtam meg a szépirodalomnál, mert nagyon hosszú ideig tudtam szen-vedélyesen szeretve olvasni.

30www.pte.hu/alumni

Dobay Kata: A Közgazdaságtudományi Kar marketing szakán végeztem 1998-ban, a régi há-rom plusz kettes rendszerben mi voltunk az utolsók. Erõs évfolyamunk volt, akadt olyan fél-év, ahol négyes fölött volt az évfolyamátlag. Nagyon összetartó csapat voltunk, a bázisunk azUniv kollégium volt. Bár pécsi vagyok, volt olyan fiú, aki két év ismeretség után jegyezte meg,hogy most tudta meg, hogy én nem voltam kollégista, annyit voltam bent a barátaimnál. Min-den ott történt a koliban, oda jártam tanulni is. A csoporttársaim közül sokan maradtak köze-li barátaim, vannak közöttük már többgyerekesek is. A tavalyi évfolyamtalálkozón a társaságtöbb mint fele itt volt.

Dobay Péter: A 60-as évek végén végeztem a Nagy Lajos Gimnáziumban, ami akkor az országegyik vezetõ gimnáziuma volt, sok tanár került ki onnan a megalakuló TTK-ra, BTK-ra – pél-dául Bognár József, Bécsy Tamás. Az volt a szerencsém, hogy akkor indult az elsõ intenzív an-gol nyelvû osztály, és így a középiskola végére jól beszéltünk angolul.

Az egyetemet 1972-ben fejeztem be Szegeden matematika–fizika szakon. Bár Pécsen laktam,de a középiskola után itt nem volt még egyetemi matematika és fizika. Elég sokan kerültünk aszegedi TTK-ra Baranyából, ebbõl a csapatból ma is vannak Pécsen, akik itt tanítanak.

1972 márciusában, még a diploma elõtt megnõsültem, a feleségem Pécsen a fõiskolán mate-matika-technika tanárként végzett. Régóta ismertük egymást, az egyetem elõtt együtt jártunk afõiskola rendezte megyei tehetséggondozó szakkörökre is, óriási dolog volt, amikor bemehettünka fõiskolára, az Egyetemi Könyvtárba. Az orvosok biofizikából tartottak felkészítõt, akkor még aBiofizika Intézet itt, a Rákóczi úti épületben volt. Ernst professzor itt lakott a folyosón, ahol mostinformatikát tanítunk, itt kuruttyoltak a kísérleti békák. A foglalkozásokon az elsõs orvostanhall-gatók fizikai kísérleteit végeztük, mindez nagyon erõs motiváció volt, úgy éreztük, hogy érdemestanulni.

Dobay Kata: Mivel Pécsen laktam, így a családi hûtõbõl éltem, de a nyarakat végigdolgoztam,és az a pénz elég volt arra, hogy egy-egy könyvet meg tudjak venni, vagy elmenjünk egy buliba.Törzshely volt a Rákóczi úton a Szopcsi, kiváló gombás melegszendvicsük volt. A közgázon azöld szalon volt a találkozási pont, ez azt jelentette, hogy az alagsori nagyelõadó elõtt voltak zöldkárpitos padok, ott gyûltünk össze.

Nemcsak a 20–25 fõs csoportok, hanem maga az évfolyam is összetartó volt, focimeccseken,kosármeccseken ott volt mindig mindenki. Játszottunk is, még ha sokszor nem is tudtuk, hogymelyik oldalra kell célozni a labdával. Diákszervezetben is dolgoztam, szakmai rendezvényeketszerveztünk, az USA-ból és különbözõ országokból érkeztek hallgatók, a mexikói, indiai diákok-kal együtt fõztünk.

Dobay Péter: Már általánosban kosárlabdáztam a PVSK II ifiben, évekig gyakoroltam a hár-masokat. Hosszú évekig zongoráztam, a Nagy Lajos minden kórusában énekeltem, a történel-men, irodalmon keresztül a zenén át sok minden érdekelt. Most is így van ez, például az elõzõórám elvileg információmenedzsment volt, de én antropológiáról beszéltem nekik. Van egy ki-sebb sci-fi gyûjteményem, a jobb fajtákból (a hatvanas-hetvenes években mindenki ûrhajós vagy

Szemelvények egy család életébõlDobay Kata a PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központjának vezetõje,édesapja, Dobay Péter pedig a Közgazdaságtudományi Kar Gazdaság-módszertaniIntézetének egyetemi tanára. Egy család, egy egyetem – de milyen élmények?

ANDA Zsófia

összeállítása

31www.pte.hu/alumni

csillagász akart lenni), ez vitt végül a fizika és a számítástechnikairányába.

Dobay Kata: Édesapám ott tanít, ahová jártam, tehát van, aki gye-rekkorom óta ismer, van, aki tanított, és van, akivel együtt dolgo-zom. Ennek már az egyetemi évek alatt is megvolt az elõnye és ahátránya is. Emlékszem, az elsõ matematikaórán a tanár úr az öt-ven fõs csoporttal közölte, hogy jaj, itt van a kis Dobay, aki itt ro-hangált még pelenkában. Ezeken a történteken kívül soha neméreztem kivételezést, inkább olyasmit, hogy na, nézzük meg, hogymit mutat ez a lány. Az informatika gyakorlatot édesapám tartottaaz elsõ évfolyamnak, és amikor vizsgáztam, bent volt az egész cso-port. A teljes anyagot kikérdezte, majd levont egy pontot, mert nemelég gyorsan adtam válaszokat.

Dobay Péter: A végzéskor választás elõtt álltam, hogy Szegedenmaradok fizikusnak, hogy kísérletezzem a lézerekkel (a diploma-munkám egy kék folyadéklézer tulajdonságainak méricskélése volt),vagy eljövök haza.

Az 1968-as gazdasági reform során a közgazdászok próbáltákmegértetni a pártvezetéssel, hogy a piacgazdaság felé kellene nyit-ni, próbálták ismertetni a vállalkozás fogalmát. Ennek oktatására azakkori Marx Károly Közgazdasági Egyetem nemigen volt alkalmas,viszont Szabó Kálmán összegyûjtött pár tanárt, és 1970-ben, itt Pé-csen az MKKE megalapította kihelyezett tagozatát. Szegedre eljöttDanyi Pál, aki akkor matematikát tanított a pécsi fõiskolán, bementa tanulmányi osztályra, és megkérdezte, hogy a matematikusok-fizi-kusok közül kik vannak elöl, és van-e közöttük pécsi. Annyit mon-dott, hogy van egy új egyetem, ahol matematikát kell tanítani, deadunk lakást. Ez nagy szó volt, hiszen a feleségemmel úgy kezdtüka közös életünket, hogy nyári táborokba mentünk gyerekekre vi-gyázni, mert nem volt hol laknunk, utána meg albérletbe.

Az egyetem akkor négy szobából állt – amikor összeültünk,hogy megbeszéljük a matematikatanítás mikéntjét, bejött a szobá-ba Papp László is, aki Hoóz professzor mellett szervezte a tago-zatot. Azt mondta, hogy „valami számítógépet kellene tanítani,utasítás van rá, ki ért hozzá?”. Így Borgulya István programterve-zõ matematikussal és Csébfalvi Gyurival, akit Pestrõl hívtak le,megalakítottuk a Számítástechnika Tanszéket. Életem elsõ elõ-adása a 7-es (most 314-es) nagyelõadóban volt, a többiek nemvállalták a bevezetõ elõadást valamiért, viszont az összes oktatóbejött, leültek hátul. Nem voltunk sokan, tízen, meg vagy 60–80gyerek, és megtartottam a közgáz tagozat elsõ számítástechnikaelõadását, az algoritmusokról beszéltem.

Itt a karon vagy 10 évig fehér köpenyben jártunk, hogy mutassuk,hogy mi nem valamiféle közgazdászok vagyunk, akik már akkor öl-tönyben jártak. Statisztika, matematika, operáció-kutatás, informati-ka, az volt a halálfolyosó, ahol ez a négy tanszék tömörült. De en-nek ellenére az oktatók éjjel-nappal itt éltek a hallgatókkal, egyetlenkollégium volt, programokat szerveztek, fociztak együtt.

A 80-as évek végén Soros György ösztöndíjakat adott, hogytámogassa a menedzsmentképzéseket, így 1989-ben fél évetAmerikában tölthettem. Amikor hazajöttem, a rendszerváltásmiatt teljesen meg kellett változtatni az egyetem mûködését, agazdasági képzéseket. Ormos Mária felkínálta a külügyi rek-torhelyettes beosztást, és beutazhattam a fél világot. Rengeteg

külföldi jött, mindenki kíváncsi volt a „magyarokra”, elkezdtükreklámozni, hogy 1367: ez volt az összes vagyonunk, hogy miegy régi európai egyetem vagyunk.

Dobay Kata: A végzés után eljöttem az egyetemrõl. Dolgoztammarketingesként, aztán elég hamar a területfejlesztésbe csöppen-tem bele, a szervezet, ahol dolgoztam, uniós forrásokat kezelt. Márakkor is kellett az egyetemmel együtt dolgoznom, hiszen pályáztatóvoltam, a PTE pedig pályázhatott. Késõbb egy magáncégnél terü-letfejlesztési tanácsadóként is dolgoztam, de a piaci szféra annyiranem állt közel hozzám.

Törõcsik Mária rektorhelyettes hívott vissza az egyetemre, mertfelmérte, hogy uniós források várhatóak, többféle pályázat lesz,amikre készülni kell. Nehéz idõszak volt ez, mert nem volt elõz-mény, amibõl kiindulhattunk volna. Kialakítottuk a pályázati osz-tályt, és mára a PTE-nek erõs rendszere van arra, hogy a pályáza-ti tevékenységet támogassa. Az elsõk között voltunk, akik elkezdtékpropagálni, hogy muszáj erre ráhangolódnia az oktatóknak, külön-ben nem lesz fejlesztésre forrás. Egy egyetemnek, ahol magas szín-vonalú kutatás folyik, innovációt is kell termelnie, a kutatást az üz-leti világ felé kell tolnia, hogy az eredmények széles körben haszno-suljanak. Szervezetünk ezt a tevékenységet próbálja támogatni a sa-ját eszközeivel, mind jogvédelmi szempontból, mind a szabadalom,a hasznosítás szempontjából.

Dobay Péter: Édesapám tanár volt, az õ apja is, meg az õ apja is.Négyen voltunk testvérek. Az ötvenes években, amikor apánk ha-zajött, áhítattal figyeltük, hogy a piros tintával latindolgozatokat ja-vított. Édesanyám bankban dolgozott, ha bent voltunk nála, kap-tunk nyomtatványokat, papírokkal, bélyegzõvel játszottunk. A szel-lemi munka tisztelete, hogy olvasni kell, rádiót, híreket, zenét kellhallgatni, odafigyelni az emberekre, ez alapvetõ tapasztalat volt ná-lunk. Iskolában akartam mindig is dolgozni, ezért mentem végül istanárszakra. Megtapasztaltam a kísérletezõ tudománynak azt a tra-gédiáját, hogy ha az ember mér valamit két hónapig, akkor esetlega végén azt kell leírnia, hogy ez a vegyület erre és erre nem alkal-mas. Ez is eredmény persze, csak ennél sokkal szebb dolog, hogyha bemegyek egy órára és utána odajönnek a hallgatók, és kérdez-nek. Ez egy azonnali sikerélményt ad, és én kommunikatív embervagyok. Vannak, akik le is tiltották a Dobayt a levelezõrendszerük-rõl, mert amolyan hírterjesztõ vagyok a karon. Volt, hogy olyan sze-gény voltam – az elsõ fizetésem 1700 Ft volt –, hogy elmentem azEgyetemi Könyvtárba dolgozni. Angol nyelvû könyveket ka-talogizáltam, és amirõl tudtam, hogy x-et érdekelheti, annak írtamegy üzenetet. A mai napig, ha hallok valamirõl, akkor azt megírom.Az embereket ma már ez fárasztja, de a hallgatónak minden új, ne-kik még lehet és érdemes mondani újdonságokat.

Dobay Kata: Tágabb rokonságban nagyon sokan jártak a PTE-re.Édesapámék négyen voltak testvérek, és a nagymamám koraihalálát követõen nagyapám második házasságából még egy fiú szü-letett: Dobay Balázs, aki a PTE Gazdasági Fõigazgatóságán dolgo-zik. De idejártak édesapám testvérei, a testvérem, Péter is itt vég-zett. Mivel apu is, én is az egyetemen dolgozunk, gyakran otthon isaz egyetem a fõ téma – ki mit csinál, mire készül – hiszen közöseka munkatársak, az események.

32www.pte.hu/alumni

Orbán Zoltán a PTE Pollack Mihály Mûszaki Kar Szilárdságtanés Tartószerkezetek Tanszékének egyetemi adjunktusa, édesap-ja, Orbán József pedig az Anyagtan-Geotechnika és Közleke-désépítési Tanszék vezetõje. Egy család, egy egyetem – de mi-lyen élmények?

Orbán József

Eredetileg dombóvári vagyok, ott végeztem a gimnáziumot, majdfelvettek a Mûszaki Egyetem építész szakára. Az egyetem elõtt kö-telezõen dolgozni kellett egy évet, így kerültem Pécsre a Cement-ipari Vállalathoz mûszaki rajzolónak. Itt azt mondták, hogy ne men-jek Budapestre, mert nekik nem építészmérnök, hanem betontech-nológus kell, és ilyen képzés Moszkvában van. Állami ösztöndíjjalmentem ki az akkori Szovjetunióba, az Építõmérnöki Egyetem be-tontechnológia szakát 1969-ben fejeztem be. Oroszból érettségiz-tem, de a nyelvet kint tanultam meg. Kezdetben rengeteget szótá-raztam éjszakánként, majd az orosz diáktársaimtól, úgymond az ut-cán sajátítottam el a nyelvet.

A Pollack Mihály Mûszaki Fõiskola megalakulásakor, 1971-benkezdtem el tanítani másodállásban az építõanyagok és a beton-technológia tantárgyakat, majd nem sokkal késõbb fõállású oktatólettem. 1974-ben Pécsen komoly pinceproblémák voltak, melynekmegoldására egy tanár kollégával kidolgoztunk egy új technológiát,a pernyegázbetonos pincetömedékelést. Szolgálati szabadalom lettbelõle, ebbõl készült a doktori munkám is, és ez volt az a téma,melynek köszönhetõen kutatómérnökké váltam, megtanultam szak-irodalmat feldolgozni, szakcikkeket írni. A tudományos munkábabevontam a hallgatókat, diákköri munkában dolgoztunk a pécsi 25emeletes épületen is, beszámolókat írtunk, országos konferenciákramentünk, ahol elsõ díjakat és Pro Scientia aranyérmet is nyertünk.

A Pollackon az építészetnek különösen jó híre van, és a visszajel-zések azt mutatják, hogy erõsek vagyunk minden téren. Új szakok,képzések indulnak sorban, de az én óráimat kevesen kerülik ki, mertanyagismeretet szinte mindenki tanul. Amikor még nem volt kredit-rendszer, nem cserélõdtek a hallgatók, így bizonyos értelembenjobb kapcsolatot tudtunk kialakítani a diákokkal, hiszen ugyanazokataz arcokat láttuk. Ma nagyon vegyes a társaság, például évfolyam-találkozót nehezen lehet már tartani. Ha vizsgáztatok, már az elsõszavakból meg tudom állapítani, hogy mennyire felkészült a hallga-tó. A mai diákok nem kevésbé okosak, vagy kevésbé felkészültek,csak más az érdeklõdésük. De ez több tényezõs ügy. Sokan jönnekcsak úgy egy diplomáért, lógatják a lábukat, viszont nincs is olyanmotiváció, mint régen, amikor a munkafelhívások itt lógtak a hirde-tõtáblákon, és a diákok tudták, hogy lesz állásuk.

Az Izsevszki Állami Mûszaki Egyetemet (Udmurt Köztársaság) aháború után hozták létre 1952-ben, akkor még a hadiüzem számá-ra képeztek mérnököket. Egyszer Budapesten, a finnugor népek ta-lálkozóján ennek az egyetemnek a rektora és Tóth rektor egymásmellett ültek, és a beszélgetésbõl született egy közvetlen együttmû-ködési szerzõdés. Az orosz nyelvtudásom révén én lettem ennek akapcsolatnak a felelõse, azóta minden évben legalább kétszer me-gyünk hozzájuk, címzetes tanárnak is kineveztek. A csereprogramkeretében tehetséges diákokat küldenek ide tanulni, hogy ismerked-jenek az õ szemükben varázslatos európai építészettel, a mi diákja-inknak pedig érdekes élmény megismerni a hagyományos oroszkultúrát, kedvesek, befogadóak az emberek, ráadásul a diákok mártudnak beszélni egymással angolul.

A fiam másik tanszéken van, az a tudománycsoport, tudomány-terület, amit õ oktat, kis átfedésben van az enyémmel. Építõanya-gokat és betontechnológiát tanítok, õ viszont a beton, vasbetonszerkezetek statikájával, méretezésével, szerkesztésével foglalkozik.Vagyis részben arra támaszkodnak az elõadásai, amit én tanítok,szoktam is mondani a hallgatóknak, hogy tanuljanak, ne hozzanakszégyenbe a fiam elõtt.

Dolgoztam egy építõanyagipari-katalóguson, ami felölelte a Ma-gyarországon gyártott összes építéshez használatos terméket. En-nek köszönhetõen nagyon jó kapcsolataim vannak a gyártókkal,személyesen ismerem a cégek képviselõit, és ez a munkámhoz ésaz oktatáshoz is rendkívül hasznos. Gyakran hívok vendégelõadótaz elõadásaimra, de a szakképzési hozzájárulásoknál, támogatások-nál is jól jönnek ezek a kapcsolatok.

Annak idején én tartottam a tornaedzéseket a középiskolában,mert idõs volt a tanárunk, a tornászlányoknak, köztük a feleségem-nek is én fújtam a sípot. Aztán egymás partnerei lettünk a táncisko-lában is, ez pedig már menthetetlenül házassághoz vezetett. Ami-kor hazajöttem az egyetemrõl, akkor házasodtunk össze. A felesé-

Generációk a PTE-n

ANDA Zsófia

összeállítása

33www.pte.hu/alumni

gem a PTE 2-es sz. gyakorlóiskolájában volt tanítónõ, a rajz szakotitt, a mi egyetemünkön végezte a kaposvári iskola után. Mivel pe-dagógiát is végzett, a Neveléstudományi Intézetben volt óraadó, akooperatív módszert tanította a leendõ tanároknak mint volt tanár.

Hobbim a fényképezés, nagyon sok felvételt készítek a tananyag-okhoz kapcsolódóan, és szeretek fotózni az utazásaimon is. Az órákvégén a hallgatók kérésére mindig más és más népek kultúráját, épí-tészetét mutatom meg nekik a képeimen keresztül.

Orbán Zoltán

Dombóváron születtem, de kisgyerekkorom óta Pécsen éltünk. Idejártam iskolába is, a Nagy Lajos Gimnáziumban végeztem. A gim-názium után, amikor felvételiztem, Pécs azért nem került szóba,mert nem volt egyetemi szintû mûszaki képzés – így kerültem aBME-re. De amióta csak elkerültem a városból, kerestem az alkal-mat, hogy visszajöhessek. Az egyetem után Budapesten maradtamtudományos ösztöndíjasként néhány évig, ennek keretében kerül-tem ki Angliába, ahol egy kutatóintézetben dolgoztam.

Az angliai kitérõm után még Pesten maradtam két évig, majd aPollackon adódott egy tanársegédi állás a Szilárdságtan és Tartó-szerkezetek Tanszéken, ahol most is dolgozom. 2000-ben jöttemvissza Pécsre. Pontosan azokat a tárgyakat, azt az anyagot kellett ok-tatnom, amellyel mint tudományos ösztöndíjas foglalkoztam. Az ok-tatói tevékenységem mellett szakértõként, fejlesztõmérnökként isdolgozom, édesapámmal együtt van egy szakértõi cégünk, elsõsor-ban szerkezetek diagnosztikájával foglalkozunk, minõség ellenõr-zéssel, és egyéb tervezési, szakértõi tevékenységgel. A mérnöki-szakértõi munka és az oktatás maximálisan kiegészíti egymást. An-nak nem is lenne alapja, ha pusztán csak tanítanám mindezt, mertúgy gondolom, a mi szakmánkban nagyon fontos, hogy ne szára-zon elméleti dolgokat próbáljunk átadni, hanem a tapasztalataink-ról, gyakorlati tevékenységrõl is beszéljünk a hallgatóknak. Egy épí-tõmérnök számára igen fontos a terepmunka, ugyanis ott lehet iga-

zán „testközelbe” kerülni a szerkezetekkel. Különösen élvezetesnektartom, ha a munkák összes fázisában részt vehetek, akár még azazokat elõkészítõ kétkezi munkában is.

Szakértõként hídszerkezetekkel, betonanyagú és falazott anyagúszerkezetek mechanikájával, tervezésével, régi hidak rehabilitáció-jával foglalkozom. Ez a kedvenc szakmai tevékenységem és kutatá-si témám, volt szerencsém egy nemzetközi kutatási projektet is ve-zetni ebben a témában, amely során 14 ország részvételével végez-tünk kutatásokat több országban. Ehhez kapcsolódó témából írtama PhD disszertációmat is, melyet külföldön védtem meg. Ezzel amunkával többek között az volt a cél, hogy a magyar gyakorlatbanis felhasználható új technológiák, szabadalmak születhessenek. Je-lenleg az eredmények hazai gyakorlati hasznosításának elõkészíté-sén dolgozom ipari partnercégekkel együttmûködve.

Ami a mi szakterületünket illeti, viszonylag kevés olyan intézményvan ma Magyarországon, ami a Pollackhoz hasonló oktatási profil-lal rendelkezik. Bár a legnagyobb presztízse még mindig a Budapes-ti Mûszaki Egyetemnek van, de úgy látom, hogy ott elsõsorban azelméleti oktatást részesítik elõnyben, nálunk pedig inkább nagyobbhangsúlyt kap a gyakorlati jellegû tudásanyag átadása. Mindig isfontos volt számunkra, hogy az ipari kapcsolatokat erõsítsük, és azottani információkat, újdonságokat, eredményeket is behozzuk azoktatásba is.

A 10 évvel ezelõtti helyzettel összehasonlítva meg kell állapíta-nom, hogy a hallgatók létszámának jelentõs növekedésével egy ki-csit tömegképzés alakult ki nálunk is. Ez sajnálatos módon azt is je-lenti, hogy sokkal kisebb figyelem jut egy-egy diákra. Azt kell, hogymondjam, tíz évvel ezelõtt sokkal családiasabb volt a légkör a kisebbcsoportok miatt, mindez a hallgatók és talán az oktatók hozzáállá-sában is megmutatkozott.

Édesapámmal nem azonos tanszéken dolgozunk, így nincs köz-tünk amolyan alá-fölé rendelt viszony. Abból a szempontból voltszámomra elõnyös helyzet, hogy õ itt tanít, mert rengeteg tanácsottudott adni mind az oktatást illetõen, mind a kutatás-fejlesztés tekin-tetében. Õ régebbi motoros a szakmában, kiterjedt kapcsolatrend-szere van, és ezt a közös vállalkozásunkon keresztül és a kutatáso-kon keresztül is nagyon jól ki tudjuk használni. Haza nem szívesenvisszük a munkát, de elõfordul, hogy egyetemi kérdésekrõl, hallga-tókról beszélgetünk otthon is.

Az orvosi karon végzett a feleségem, aki mánfai lány volt, és õ isnagyon kötõdik a városhoz. Háziorvosként dolgozik, és most alakítegy háziorvosi praxist egyetemistáknak és egyetemi dolgozóknak,immár õ is egyetemi alkalmazott lett. A PTE 1. sz. gyakorló-iskolájába jár nagyobbik lányunk. Szeretem Pécset, mert emberiléptékû város, minden megtalálható itt, és az ember mégsem veszikel a nagyvárosi forgatagban. Megfelelõ hely egyetemistának és csa-ládos embernek egyaránt.

Nagyon sokat sportoltam középiskola alatt, egyetem alatt, és ezmáig megmaradt, legalábbis erre törekszem. Ha újra nekikezdhet-nék a tanulmányainak és választhatnék a PTE mostani képzései kö-zül, lehetséges, hogy valamilyen zenei képzést választanék, nagyzenerajongó vagyok. De a mûszaki tudományok állnak igazán közelhozzám, a helyemen vagyok, úgy érzem.

34www.pte.hu/alumni

Csibészségek pártfogójaMesszinger Józsefné 1983 óta dolgozik az ÁJK takarítónõjeként.Egyszer csak bejöttünk ide a gondnokságra, hogy van-e itt felvétel,és azóta itt is ragadtam. Akkor még egészen más volt az egyetem,az épület sem volt még ilyen szépen felújítva. Rengeteg diák voltakkor is már, fõleg levelezõsök voltak nagyon sokan.

Hogy milyenek voltak az akkori diákok? Csibészek voltak, mint amostaniak. Például a 025-ös teremnek utcára néz az ablaka, mireggel már mindjárt azzal kezdtünk, hogy szellõztettünk. A diákokpedig, hogy jó helyet kapjanak a vizsgán, és hogy tudjanak jól pus-kázni, bemásztak az ablakon. Amikor mentünk vissza, sorban emel-kedtek fel a fejecskék, hogy ne féljenek, csak mi vagyunk, de per-sze akkor mi már jól megijedtünk. Persze többször nem csináltákmeg, de a jó jegyért és a jó helyért azért próbálkoztak.

A régi idõkben volt még olyan, amikor tartották ezeket a diákna-pokat, hogy megcsinálták azt, hogy ugyanabba a 025-ös terembebevittek szamarat, meg kecskét. És ugye felmentek az állatok azona lépcsõs dobogón, de visszafele már nem akartak lejönni. Volt,hogy a folyosót beszalmázták, olyan volt, mintha régi börtön lettvolna. Ilyen kis ötletes csibészségeket gyakran csináltak.

Kisasszonyok és fiatalemberek

Káplárné Nagy Rózsa 29 és fél éve dolgozik könyvtárosként azEgyetemi Könyvtárban, mosolyogva és türelemmel fogadja a hall-gatókat, kisasszonynak és fiatalembereknek szólítva õket.

Általános iskolás korunkban elhozott minket ide a könyvtárba az osz-tályfõnökünk, és arra gondoltam, hogy milyen jó lehet itt dolgozni. Ér-dekes, hogy ezt a történetet el is felejtettem, és amikor egyszer leltároz-tuk a Klimo-anyagot – egész nyáron át ott ültünk, de életem legszebbnyara volt –, akkor jöttem rá, hogy én már jó pár évvel ezelõtt jártam

itt, konkrétan 14 éves koromban. Elképesztõen nagy mázlim van, hogyitt dolgozhatok, nagyon szeretem ezt a munkát.

A könyvtárban mindig örülünk, ha látunk egy régi arcot visszajön-ni. A kedvenc olvasónk, Romhányi György nagyon udvarias és ked-ves ember volt. Amikor építették a könyvtárat és lezárták az utat,szegény professzor úr az utat eltorlaszoló darus kocsi alatt is bekú-szott, mert hozta vissza a könyveket. Mert akkor is még a köteles-ség járt a fejében, hogy visszahozza a könyveket, pedig hát az ok-tatókat nem büntetjük meg.

Az ÁOK-s végzõsök pótmamája

Mészárosné Piroska 2005 szeptemberében kezdte a tanévet az ÁOKruhatárában, jelenleg portásként dolgozik, és bevallása szerint rengetegvidám vagy éppen megható történettel lett gazdagabb az elmúlt években.

Kedves történet volt, amikor az arab diákok – mivel náluk nincs ka-rácsony – itt maradtak a téli szünetben. Karácsony utolsó napján, ami-kor senki sem volt már az egyetemen, odaálltak a pult elé sorban, és el-énekelték a Merry Christmast, és mindenkitõl kaptam szaloncukrot. Amai napig meghatódva gondolok erre.

Volt, amikor hoztak nekem sütit. Jaj, mondtam a fiúkának, hogy nemazért pakolták otthonról, hogy engem megkínáljon. De õ mégis szeretné.Aztán elhozta a receptet, mert annyira finom süti volt. Volt olyan kislány,

Akikkel nap mint nap találkozunk

PÁLFI Melinda

összeállítása

akinek egész évben én vigyáztam a holmijára. Mert annyira feledékeny,és mindig 70 csomaggal járt. Mondtam neki, ez magánál biztos karmikus,mert az nem létezik, hogy ennyi cuccot kell állandóan cipelni. Hol a koc-kás, hol a csíkos, hol a nem tudom mije veszett el, tudták is, mindenki ideadta le az elvesztett holmijait. Megkérdeztem tõle, mit választ az orvosipályán belül. Mondtam neki, ajánlom a pszichiátriát, mert az összes pszi-chiáter ilyen. Kicsit olyan mûvészlélek volt egyébként is.

Baráti kapcsolat alakult ki a diákok és köztem, sokszor amolyan pót-mama is voltam. Szép évek voltak, nagyon szerettem ott dolgozni. Úgygondolom, hogy az életben amit adunk, azt kapjuk vissza. Nagyon sokszépet kaptam, amikor nem is volt olyan jó kedvem, akkor is inkább õkkérdezték, hogy csak nincs-e valami baj? És akkor már nem is volt sem-mi bajom.

Azt gondolom, sokat segíthet a kisegítõ személyzet abban, hogy ahallgatók jól tanuljanak, nyugodtak legyenek, érezzék azt, hogy ez amunka nekünk nem jelent terhet, és nem csak a fizetésért tesszük, ha-nem mert jó a légkör. Nekem az nagy öröm, amikor megismernek abuszmegállóban, és azt mondják, csókolom Piroska néni. Ez a legszebbköszönet.

Kezit csókolom mindenki Anti bácsijától

Rack Antal 2008. óta a FEEK portása, elõtte a takarítók vezetõjekéntdolgozott. Most mindenki Anti bácsija, aki széles mosollyal köszönti azépületbe lépõ hallgatókat és dolgozókat.

Nagyon jó itt dolgozni, én mindig is szerettem emberek között len-ni. Nagyon kedvesek a kollégák és a diákok is. A ifjúsághoz türelem

kell, az tény és való, de a fiatalság az bohóság. Cserébe feledtetik azemberrel a kort. El is fogadtak a fiatalok, jönnek, és mondják, hogy An-ti bácsi jó napot kívánok.

Örök életemben az volt a filozófiám, hogy amikor reggel felkel azember, hiába van sötét és hideg idõ, akkor sem szabad a munkahelyreúgy bemenni, hogy azt éreztessük, rossz kedvünk van. Én azt mon-dom, ha reggel hat óra is van, szeles idõ, meg elment a busz az orrunkelõtt, akkor is az a fontos, hogy érezzék, olyan helyre jöttek, ahol mo-solyognak, udvariasan fogadják. Távozáskor is ugyanígy kezit csóko-lom, viszontlátásra, jó pihenést. Mindez nekem is jobb érzés.

Nagyon változó, hogy milyenek a mostani diákok. Én azt mon-dom, hogy mindenkivel meg kell találni a megfelelõ hangnemet.Van, akire rászólok, hogy ugyan már, szállj ki a zsebedbõl, mertzsebre tett kézzel próbál beszélni, de aztán már a következõ alka-lommal már nem úgy lép oda hozzám. Szeretek itt dolgozni, van-nak olyan dolgozók és diákok is, akik talán már ragaszkodnak is hoz-zám, és bízom benne, hogy még hosszú évekig lehetek itt portás.

36www.pte.hu/alumni

SEBREK ZSUZSANNAPMMK

A gimnázium évei alatt már tudtam, hogy mûszaki pályára szeretnék lépni, az építészet ér-dekelt a leginkább. Azért a PTE-t választottam, mert nem akartam Budapestre költözni, Pécsszimpatikus város volt, és itt lehetett építészeti szakirányra jelentkezni. Aztán az elsõ félév ma-tematika erõsen elgondolkodtatott, de kitartottam. Lassan, de biztosan alakult ki a pécsi bará-ti köröm is. Két évet a Bosziban laktam, biztos támpont volt a kollégium, együtt készülõdtünkaz évfolyamtársaimmal a zhk-ra, és most már mosolyogva gondolok vissza azokra a hajnaliórákra is, amikor madárcsicsergésre fejeztük be a munkát. A gólyabál reggelén a szintünkönminden évben összeálltak a felsõbb éves hallgatók, és minden egyes szobába bekopogtak pá-linkával a kezükben a „kötelezõ” reggeli koccintásra. Késõbb a barátaimmal albérletbe költöz-tünk, egyrészt csendesebb életre vágytunk, másrészt a rajzokhoz, a munkához nagy térre voltszükségünk. Ma is legenda, hogy a Boszorkányban némelyik rajzoláshoz használt turbóasz-tal, vagyis üveglap a város telefonfülkéibõl állt össze. A 2009-es tavaszi félévet Dániában töl-töttem Erasmus-ösztöndíjjal, nagyon izgalmas idõszak volt, mely a bulizás mellett a kirándu-lásokról és persze a tanulásról is szólt. Az elsõ gyakorlati helyemen – még másodéves hallga-tóként – egy építkezésen voltam az építésvezetõ mellé beosztva. Itt szembesültem elõször az-zal, hogy nõként a kivitelezésben nehéz tekintélyt és bizalmat szerezni. De túléltem, és nemlehetetlen az sem, hogy a terepen folytassam a diploma utáni éveimet. Szeretnék továbbta-nulni, szakirányú szakképzést végezni. Ha Pécsen lesz rá lehetõség, akkor itt, de ha nem, ak-kor a munkám dönti el, hogy merre tovább.

NÉMETH PÉTERPTE KTK

Annak idején azért jelentkeztem a közgázra, mert azt gondoltam, ide akkor jönnek azemberek, ha szeretik a törit és matekot – legalábbis így láttam akkoriban. Aztán még gimisnegyedikes koromban részt vettem egy felkészítõ táborban, amit a KTK TehetségértMozgalom nevû diákszervezet rendezett. Akkor jártam elõször Pécsett, és nem csak avárost, de azokat az embereket is megszerettem, akik a táborban voltak – a közgázos fel-sõbbévesek tartották az órákat, és már ott a táborban nagyon jó társaság alakult ki.

A bátyám is a pécsi közgázra járt, s az õ tapasztalatai alapján arra számítottam, hogynem lesz túl könnyû dolgom – ez be is igazolódott. De szerintem megéri, mert talán sab-lonosnak tûnik, ha azt mondom, hogy ez az egyik legjobb közgáz diploma az országban,de ez tényleg így van. Szakmailag is elég sokat tud az ember fejlõdni, bár magától nemhullik az ölébe senkinek semmi, elég sokat kell tenni sulin kívül is: pl. ott a TDK, bár sze-rintem a diákszervezeti ténykedés is idetartozik, ami a KTK-n tökjó, kb. tíz ilyen szerve-zet van és mind mûködik.

Hiába kapom most kézhez a diplomám, annyira nem érzem, hogy vége lenne. A ter-vem az, hogy továbbtanulok. Be is adtam a jelentkezésem februárban, mégpedig a BTK-ra, szociológia szakra, mert úgy vélem, az jól kapcsolódik a mostani specializációmhoz,a marketinghez. De lehet, hogy a jelentkezés csak kidobott pénz lesz, mert a közgázosPhD is vonz: fõleg, hogy a marketingkutatás módszerei is érdekelnek, szívesen kutatnéka témában.

Nemrég részt vettünk néhány évfolyamtársammal egy versenyen, amin egy marke-tingkommunikációs kampányt kellett írnunk. Ennek kapcsán beszélgettünk egy reklám-ügynökség munkatársaival, és bevallom, nagyon megfogott az ottani miliõ, s ezutánegész jó kis ötleteket gyártottunk a csapattal – akár ebben is látok lehetõséget.

Most,

37www.pte.hu/alumni

CZOBOLY GERGELYÁJK

Pécs adta magát a választásnál, hisz itt születtem és itt is élek a mai napig, és hogy miért éppa jogi képzést választottam, ugyancsak a családi kötõdéseket tudom említeni. Édesapám ágángenerációk végeztek a jogi karokon és lettek jogászok, e sorban pedig különösképp édesapámjelentett példát számomra. A pécsi jogi kar véleményem szerint az ország legjobb jogi karainakegyike. Felszereltsége és az itt oktatók felkészültsége országos viszonylatban is kimagasló.Az egyetemen rengeteg ismerõst és pár nagyon jó barátot is szereztem. Emellett a feleségem-mel is az egyetemen találkoztam, így számunkra az egyetemi kapcsolatok kifejezés egészenspeciális jelentéstartalommal bír. Az egyetem kezdetén jogászbulikba jártunk, aztán a külön-bözõ versenyek és pályázatok következtében lecsökkent ezeknek a száma. Most már a bará-taimmal az olyan helyeket preferáljuk, ahol kellemes környezetben tudunk beszélgetni.Szerencsére Pécs bõvelkedik az ilyen helyekben. Személy szerint nagyon szerettem a jogi tár-gyú versenyeket, így ahol csak lehetett, megpróbáltam részt venni rajtuk. Az OTDK mellettígy többször is részt vettem perbeszédversenyeken, többek között 2009-ben az országos pol-gári jogi jogesetmegoldó versenyen. Emellett a jogi karon rendkívül sok és színvonalas kon-ferencián vettem részt, ezeken bárki kipróbálhatta magát és rutint szerezhetett a tárgyalóter-mi vitákhoz. A verseny amellett, hogy rendkívül jó tapasztalatokkal szolgál a viták és a nyil-vános szereplés terén, egyben ösztönzi is az embert, hogy merjen gondolkodni.Távolabbi terveim között egy jogi praxis szerepel, ahol adóperes képviseletet szeretnék ellát-ni. Közelebbi terveimben pedig mindenképpen a tanulás – PhD és közgazdász másoddiplo-ma – szerepel. Mindezt pedig, ha tehetem, Pécsett szeretném megvalósítani.

HATVANI DIÁNA ÁOK

Már gyermekkorom óta nagyon szerettem volna orvos lenni, és azért választottam Pécset,mert ez volt a legpraktikusabb számomra, az egyetem közel van a lakóhelyemhez. Az elejénnagy buzgalommal álltam neki a tanulásnak, a társaság, a közösségi élet is nagyon jó volt ésaz is maradt, de nem gondoltam volna, hogy ennyi lemondással, küzdéssel jutok el a mosta-ni helyzetemig. Ha újrakezdhetném, már nem biztos, hogy az orvosi pályát választanám,nem csak a nehéz évek miatt, hanem az orvosok nem túl biztos jövõjére nézve is. Voltak kü-lönösen nehéz félévek, az anatómia szigorlat, az élettan. Aztán felsõbbévesként már valami-vel könnyebb, a klinikum már nem megy olyan nehezen, ha megvan a megfelelõ elméletiháttér. De ami a közösséget illeti, e téren szívesen gondolok vissza az elmúlt évekre, a sok kö-zös programra, és szerencsés vagyok, mert nagyon jó barátokra tettem szert az egyetem fa-lain belül és kívül egyaránt. Világéletemben kollégista voltam, amit az egyetem alatt is nagyonélveztem, nagycsaládosként mindig megkaptam a lehetõséget, hogy kollégiumi helyem lehes-sen. A Pécsett töltött évek alatt megismertem a fõbb szórakozóhelyeket, a kollégiumi bulikbanrendszeresen megfordultam a barátaimmal, és többször segítettem a Teaház szervezésében.Három éve folytatok TDK munkát, a Szívgyógyászati Klinikán gyógyszerrel bevont sztenteketvizsgálunk, melyekkel érbetegségek gyógyíthatók nagyobb mûtétek nélkül. A kutatómunkahasznosságát leginkább az ismeretségi köröm bõvülésében tapasztaltam, és érdekes kitérõmegismerni ilyen részletesen egy témát. A diploma megszerzése után nagyot pihenek a nyá-ron, hogy októberben újult erõvel vessem bele magam a rezidensi munka forgatagába, bel-gyógyászatra és családorvosnak is beadom a jelentkezésem. Pécsett, vagy a szülõvárosombanszeretnék majd elhelyezkedni.

hogy a kezedben van

38www.pte.hu/alumni

NEMES ZSUZSA MKUtólag örülök, hogy második próbálkozásom után vettek föl a Pécsi TudományegyetemMûvészeti Karára, mert a csoport, ahová kerültem nagyon sokat jelentett számomra, azõ társaságuk és segítségük erõsen hatott rám. A Mûvészeti Karon egyébként kevesen va-gyunk, így sokkal szorosabb barátságok kötõdnek, mint más karokon. Az egyetemen töl-tött évek alatt sokat tanultam, fõleg a mesteremtõl, a Munkácsy-díjas Valkó Lászlótól, akinagyon megértõ ember, nem erõltetett soha rám semmit, mégis mindig elmondta a vé-leményét, ami nagyon hasznos volt a mûvész fejlõdésem szempontjából.

Jelenleg a szakdolgozatomat írom és ez egy kicsit elveszi az idõmet az alkotástól. A té-mám a nosztalgia szerepe a képzõmûvészetben. Fõleg Gulácsy Lajos és Szerb Antalmûvészetével foglalkozom (az utóbbi idõben erõsen érdekelni kezdett a képzõmûvészetés az irodalom kapcsolata). Szerb Antal írásai nagy hatással voltak rám, mindent elolvas-tam tõle, nemcsak szépirodalmat, mint az Utas és holdvilág, hanem még az irodalom-történeti írásait is. Õ írja valahol, hogy a „régi szép idõk” nem tudni miért, de valamifé-le honvágyat keltenek az emberben. Persze a régi kor sem volt jobb, mint ma: ezt hívomnosztalgiának. Gulácsynál az emlékképek, az olvasmányok emlékképei, valamint az el-képzelt dolgok összekeverednek és valami egységessé állnak össze. A benyomások és azemlékek tûnékeny dolgok: a képi megjelenítés is érzékelteti ezt, mert Gulácsy festménye-in – például a Rózsalovagon – nincsenek erõs körvonalak és élénk színek.

Erasmus-ösztöndíjjal nemrég Provance-ban, Dél-Franciaországban jártam, nagyon jóléreztem magam, így a jövõben is azt tervezem, hogy külföldre megyek tanulni: Francia-országba még szívesen visszamennék, de emellett Olaszország is nagyon vonz.

ANTON BENDARZSEVSZKIJ BTK

Kommunikáció–történelem szakos vagyok, idén végzek mindkét szakomon. Az itt töltötthat év mindenképpen pozitív élményekkel gazdagított, nagyon sokat tanultam, és ha vá-lasztanom kell, a történelem érdekelt legjobban. Itt Pécsen a kommunikáció szak köze-lebb áll a társadalomtudományokhoz, mint az újságíráshoz, amivel foglalkozom, rovat-vezetõje vagyok egy online politikai lapnak, a posztszovjet térséggel foglalkozom.

Mind a kommunikáció szakos, mind a történelem szakos szakdolgozatom ezzel a te-rülettel foglalkozik. Az elõbbi a bolsevik sajtó retorikáját elemzi, azt, hogy ez hogyan be-folyásolta a kollektív emlékezetet, ehhez Szentpéterváron folytattam kutatásokat. Azutóbbi Belorusszia demokratizálódásáról szól. Azért választottam ezt a témát, mert Be-lorusszia fehér folt a magyar kutatásban. Az egyetemen a MOSZT-kutatócsoportnak isa tagja vagyok, ahol fordítással foglalkozom, illetve a nyelvi lektora vagyok a kiadványok-nak. Ez a kutatócsoport jó lehetõség volt számomra, hogy publikálhassak és konferenci-ákon adhassak elõ.

Négy nyelven beszélek: oroszul, magyarul, németül és angolul. Az orosz és magyaranyanyelvem. Az orosz nyelv számomra azért fontos, mert körülöttünk jórészt szláv ál-lamok vannak, és akárhová megyek, mindenhol meg tudom magam értetni. Az angolnyelvet nemrég külföldön is gyakorolhattam, mert ösztöndíjjal Angliában voltam fél évet,ahol politológiát hallgattam.Sokan azt mondják, hogy a fiatal munkakeresõknek kevés a lehetõsége, fõleg a bölcsé-szeknek. Ezzel nem igazán értek egyet. Igaz, hogy nincs annyi sanszunk, mint a progra-mozóknak és a közgazdászoknak, de aki sok helyre elküldi az önéletrajzát, és jó nyelvis-merettel, illetve referenciákkal rendelkezik, szerintem könnyen találhat állást.

Most,

39www.pte.hu/alumni

JUNG ZOLTÁN IGYFK

Középiskolás éveim alatt nagyon megszerettem Szekszárdot, ezért késõbb úgy gondoltam,hogy felsõfokú tanulmányaimat is itt folytatom, itt végzem el a fõiskolát. A PécsiTudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Kar kínálata között szerepelt az a szak, ami aleginkább érdekelt: kommunikáció és média szakra jártam (a képzés elõdje a kommunikációés magyar szak volt). A fõiskolás éveim remek hangulatban, néha kevesebb, néha több tanu-lással teltek. Mivel ez egy igen kis létszámú iskola, így a közösségi légkör is családias volt, amitnagyon élveztem. Albérletben lakni Szekszárdon egy átlagos fõiskolásnak nem éppen kifizet-hetõ, ezért kollégista lettem. A sok rémhír ellenére én nagyon élveztem azt a néhány kol-légiumi esztendõt, ráadásul a kollégiumi „családomat” semmi sem pótolhatta.

A fõiskolás évekkel megkezdõdtek a hajnalokig tartó ébrenlétek is: rengeteget tanul-tunk és buliztunk. A városban több hangulatos sörözõ, szórakozóhely található, az egyikkedvenc kocsmánk a Húsvasaló volt, de van a városnak állandó fõiskolás klubja is, aholminden kedden fõiskolás bulival várják a diákokat.

A képzés lehetõséget biztosított gyakorlatra is, órai keretek között voltunk televíziós,rádiós és újságírói gyakorlaton is. Ezekbõl az órákból lehetett volna több is: igazánhasznosak voltak ezek a lehetõségek, hiszen bepillanthattunk az igazi munka valódivilágába.

A fõiskola jó elméleti alapot adott a továbbtanuláshoz, így megpróbálom amesterképzést. Mindenképpen a kommunikációs vonalat szeretném továbbvinni, olyanmesterképzést keresek majd, ami segítheti a karrieremet. Rádiózással, televíziózássalszeretnék foglalkozni: elsõsorban az operatõri vagy a vágói munka érdekel, de szó-vivõként is kipróbálnám magam.

TÖTTÖSI ADRIENN ETK

A véletlen hozta úgy, hogy az ETK-ra kerültem. Eredetileg pszichológia szakra akartam jelent-kezni, de a négy év alatt nagyon megszerettem azt, amit csinálok. Amikor az egyik dietetikustanárom már az elsõ óráján azt mondta, imádja a szakmáját, az nagyon erõs motiváló erõkénthatott rám. Ezen az órán jöttem rá, hogy ezt a szakmát nemcsak szeretni lehet, rengeteglehetõséget is kínál. Nagyon kedveltem az egyetem légkörét is, persze kicsit furcsa volt, hogyennyi lánnyal jártam egyetemre: a szakirányomon csak egy fiú végez.Szakdolgozatomban a gyermekkori elhízás okaival foglalkozom. Ez nagyon komplex ésnapjainkban egyre fontosabb téma: Magyarországon is növekszik ennek a kórképnek agyakorisága, az elhízás pedig növeli az egyes súlyosabb betegségek kialakulásának az esé-lyét. Sajnos itthon még nem szabályozzák azokat a tényezõket, amik befolyásolhatják agyermekek egészségét, vagyis például az elfogyasztott ételek összetételét. Sokat számít acsaládi és az iskolai környezet, befolyás is. Így az eredeti tervem, a pszichológia közvetet-ten kapcsolódik is ehhez a témakörhöz. Számos betegséget meg lehet elõzni pusztán atáplálkozási szokások és az életmód megváltoztatásával. A kutatásaim feltérképezik aproblémák okait, így talán lesz lehetõségem segíteni is másokon.Jelenleg Budapestre felvételizem MSc-re, ha felvesznek, folytatni szeretném az ittmegkezdett munkát. Sok társam úgy látja, hogy nagyon nehezen lehet elhelyezkedni aszakmában, de én nem látom ilyen borúsan a helyzetet, mert szerintem az egész ország-ban, de itt Pécsen is sok lehetõség adódik. Csak figyelni kell a lehetõségeket, és pályáznisok helyre.

hogy a kezedben van

40www.pte.hu/alumni

ERNSZT DÁVID TTK

Komlón lakom, így régóta ismerem Pécset, és nagyon szeretem ezt a mediterrán jellegû várost.Az egyetem közelsége is befolyásolt a döntésben, valamint pár ismerõsöm is épp idejárt vagy ittvégzett, és az õ hatásukra választottam végül is a PTE-t. Már gyerekként is rajongtam az állato-kért, és nagyon érdekelt a természet mûködése, egyértelmû volt, hogy a biológia szakot válasz-tom.

Nem bántam meg, hogy idejöttem. Sok jó élménnyel gazdagodtam, érdekes embereket is-mertem meg, és az oktatással, a tanáraimmal is meg vagyok elégedve. Sok új havert szerez-tem, néhány igaz barátot is, és a szerelem sem került el. Ha segítségre volt szükségem, mindigvolt kihez fordulni – és persze ha bulizásról volt szó, a jó társaságban sem volt hiány. Nincsolyan hely, amire azt mondanám, hogy a törzshelyünk volt, sikerült az összes egyetem környé-ki sörözõt megismerni, és a legtöbb pécsi szórakozóhelyen is megfordultunk. A kollégiumi bu-likat és az albérletes házibulikat sem hagytuk ki soha.

Az egyetem alatt nem költöztem be a városba, ma is minden nap busszal járok Pécsre, aminéha fárasztó, de annak is megvan a maga hangulata, amikor a buszon egymásnak dõlve al-szunk, vagy épp nagy feltûnést keltve hangosan röhögünk az elõzõ nap történt sztorikon.

A gólyatábor felejthetetlen élmény volt. Emellett a kari napok, szakhetek és a PEN kö-telezõ program volt. Streetball bajnokságokon is játszottam, és pár érdekes konferenciánis részt vettem. Az állásbörzék hasznosnak bizonyultak, hogy tiszta képet kapjak a munka-erõpiac elvárásairól.

A munkavállalást, ha lehet, még késõbbre hagynám, inkább mesterképzésen szeretnémfolytatni tanulmányaimat. Pécs mellett több egyetemen is megjelöltem biológiával kapcsolatosszakokat, de örülnék, ha továbbra is Pécsen tanulhatnék.

VARGA KRISZTINA FEEK

A három évbõl, amit a PTE FEEK-en töltöttem, az elsõ kettõt inkább egyfajta útkeresés-nek nevezném. Az utolsó év volt igazán meghatározó, hiszen ekkor választottam a szak-irányomat és ekkor találtam meg, illetve véglegesítettem a kutatási témámat is. Bár mégnem akarom kijelenteni, hogy felnõtt vagyok, mindenképpen érettebbé váltam az itt töltöttidõ alatt, rengeteg embert ismertem meg.

Jelenleg a zsidóság kultúráját, identitását vizsgálom. Úgy vélem, hogy erõteljesen érzé-kelhetõ ma az antiszemitizmus Magyarországon, így nagyon fontosak az olyan kutatások,amelyek nyitnak a zsidóság, a zsidó kultúra felé. Huszár Zoltán volt a témavezetõm, ésAgárdi Péter kurzusai is sok mindenben formálták a mostanra kialakult világnézetemet.Szakdolgozatomban budapesti zsidó szervezetek hagyományõrzõ és kultúraközvetítõ sze-repét vizsgáltam. Kiválasztottam tíz szervezetet, ezek közül kiemeltem a Magyar ZsidóMúzeumot, ami a hagyományõrzésnek egy fontos helyszíne, a Bálint Házat, ami a kultú-raközvetítés szempontjából meghatározó, az oktatásnál pedig kiemeltem a Lauder Közös-ségi Iskolát, és az ifjúsági szervezetekkel foglalkoztam részletesen. A felvetésem az volt,hogy csökkent ezen intézmények látogatottsága, de néhol érzékelhetõ a turizmus hatása.A szervezetek próbálnak nyitni a nem zsidó származásúak felé is, de talán épp az anti-szemitizmus miatt ez igen nehéz.

A jövõben szeretném a kutatásaimat folytatni, itt Pécsen MA-n tanulok tovább. Terve-im között szerepel még a kommunikáció MA elvégzése is, azt azonban még nem döntöt-tem el, hogy ezt a Pécsi Tudományegyetemen vagy inkább Budapesten végzem majd el.

Most, hogy a kezedben van

41www.pte.hu/alumni

Minden eddiginél nagyobbPécsi Egyetemi Napok 2010 – és lesz jövõre is!

A Pécsi Egyetemi Napokkal startolt el idén is a magyar könnyûze-nei fesztiválidény. A PEN több mint másfél évtizede Pécs legna-gyobb ifjúsági rendezvénye. A szervezõk – a PTE EHÖK – a le-hetõ legerõsebb programot hozták össze április 21–24 között, melyezúttal a Pécs 2010 kulturális programsorozatnak is része volt.

Idén minden eddiginél nagyobb nevekkel várták a szervezõk az or-szág számtalan pontjáról érkezõ fesztiválozókat. A négy nap alatttöbbek között az amerikai Toasters és a Tito & Tarantula, a japánDJ Krush és több francia zenekar is tiszteletét tette, köztük a PENabszolút kedvencének számító La Fanfare en Pétard. Koncertezetta 30Y, a Kiscsillag és a Belga is.

A fesztiválon idén is három élõzenés színpad mûködött a PécsiBõrgyárban. Az EFOTT–EHÖK névre hallgató nagyszínpadotmagában foglaló sátor volt a fesztivál legnagyobb helyszíne.

Az A38 színpadon underground zenét játszó zenekarok léptekfel, míg a Pécs2010 Színpad Pécs gazdag könnyûzenei életénekbemutatására vállalkozott. Az élõzenés színpadok mellett új hely-színként mutatkozott be a Red Bull Partycsarnok, ahol az elektroni-kus zenét népszerû DJ-k keverték.

Szintén új helyszín volt a Silent Disco, itt "némán" táncolhattak afesztivál látogatói. Kisebb színterek adtak helyet a kísérõprogramoknak.

Több mint félszáz zenekar jelentkezett az ország legkülönbö-zõbb pontjairól a PEN könnyûzenei tehetségkutatójára, a zeneka-rok mellett idén DJ-k, MC-k, beatbox formációk jelentkezését isvárták. Március 18-án, 23-án és 24-én zajlottak a tehetségkutatóelõdöntõi, a 24 versenyzõ zenekarból 8 jutott tovább. A zsûrizéssorán színes zenei paletta alakult ki. A döntõs zenekarok a PEN-enmutathatták meg tudásukat, az Armenise, a Bleeding Pink, a Derült-égbõl, a Folk Fellows, a Pieris, a Poe Jazz Enseble, a SecondAvenue, a The Three és a Tadie. Az eddigi tehetségkutatók leg-jobbjai – a The Crybabies, a Paint the Lilies, és a Revelstone – im-már a fesztiválprogram részét képezik.

Az eddigi legeslegnagyobb PEN a Barbakán téren indult a diák-rektor-csapatok bemutatkozásával. A diákrektor-vetélkedõ felhoza-tala széles skálán mozgott, tizenegy csapat felelt a fesztivál jó han-gulatáért, köztük vámpírhordákkal, lovagokkal, ûrlényekkel, ûrha-jósokkal; különféle jelmezekben versengõ egyetemistákkal.

A diákrektor-választást a PTE FEEK PEN-re újra összeállt glam-rock szupergruppja, a Metálcicák nyerte, a második helyre egy újversenyzõ, a PTE ETK PENlight névre hallgató vámpír gárdája fu-tott be, míg a harmadik helyezett a PTE BTK PENesztrojka nevûorosz maffiózó csapata lett.

A könnyûzenei tehetségkutatót a Three Teadies nyerte a FolkFellows és a Second Avenue elõtt, míg a közönségdíjat a Derültég-bõl kapta. Idén elõször DJ-k, MC-k és beatboxerek is versenyezteka tehetségkutatón: a megosztott elsõ helyet Mynicknameisartmius,illetve Dózi és Venom kapta, míg a megosztott második helyre Ipaés Inner Solis futott be.

42www.pte.hu/alumni

– Magyarország egyedülálló, levédett

felsõoktatási táncprojektje

– Évi két bemutató mûsor

1000–1400 fõs közönséggel

– Félévente 20–25 különféle tánc-

vagy mozgáskurzus, eddig összesen

52-féle

– Eddig 51 táncoktató / edzõ és több

mint 20 000 regisztrált résztvevõ!

– Guinness Világrekord alapító, 2005:

egy idõben legtöbben hastáncolók ka-

tegóriában

– Török hastáncoktatás 2000 óta, kö-

zel 1500 regisztrált résztvevõvel

Tíz éves a Táncoló EgyetemPPTTEE TTáánnccoollóó EEggyyeetteemm

1100 éévveess JJuubbiilleeuummii GGáállaa PPrrooggrraamm

Felvezetõ napok szeptember 20–25.

Táncházak a BTK–TTK Campus Aulájában (Pécs, Ifjúság útja 6.)2010. szeptember 20. 18.00–21.00 Néptáncok: magyar, szerb, horvát, makedón2010. szeptember 21. 18.00–21.00 Modern táncok: hip-hop, break, electric boogie2010. szeptember 22. 18.00–21.00 Latin táncok: boogie-woogie, swing, salsa

Kiállítás és mûsor az ÁRKÁD PÉCS bevásárlóközpontban2010. szeptember 20–25. fotókiállítás a Táncoló Egyetem elmúlt 10 évébõl2010. szeptember 24. bemutató mûsor az ÁRKÁD színpadán

PPTTEE TTáánnccoollóó EEggyyeetteemm 1100 éévveess JJuubbiilleeuummii GGáállaa aa SSzzéécchheennyyii ttéérreenn

22001100.. sszzeepptteemmbbeerr 2277.. 1166..0000––2222..0000A IV. Nemzetközi Tánctalálkozó társrendezvénye

A Gála tervezett programja:16.00 Felvezetõ táncdalok élõ zenével16.30 Köszöntõt mond a Pécsi Tudományegyetem rektora16.35 Show/musical táncbemutató, és tánctanítás

Tihanyi Ákossal 17.00 Játék17.05 Boogie woogie, swing: a kurzus résztvevõinek

és az Sz-Brothers tánccsoport bemutatója, táncház 17.30 Táncbemutatók: Akrobatikus rock and roll

– Pécsi Fordan SEPom-pom tánc – Cheerleading bemutató Pécsi Fordan Táncklub

17.45 Horvát, szerb, makedón táncok: Baranya Táncegyüttes bemutatója, táncház Traum Lénárddal

18.10 Játék18.15 Divatbemutató: egyetemi hallgatók

a PTE egyedi ruházati termékeiben18.35 Díjak átadása, köszöntés, védnöki felkérés átadása 18.45 Salsa: Club Cubano bemutatója és táncház 19.10 Játék19.15 Magyar néptánc:

Birjáni Néptáncegyüttes és a Kutyakölykök bemutatója és táncháza

1199..4455 GGuuiinnnneessss--rreekkoorrddkkíísséérrlleett::egy idõben egyszerre legtöbben hastáncolók cím visszahódítása Indzsi Denizzel, élõ zenei kísérettel.

20.15 Latin-amerikai táncok a kurzus diákjaival, valamint Südi Iringó és Dudás Tibor bemutatója és táncháza

20.55 Hip-hop, break: hip-hop fellépõ csoport és az RPM bemutatója, a Bad Boyz bemutatója és tánctanítása

21.35 Finálé: show/musical tánc, hip-hop, break, versenytánc

/A programváltozás jogát fenntartjuk./

További információ: www.tancolo.pte.hu

A mozogni és táncolni vágyók 2000 óta próbálhatják ki magukat a különbözõ tánc-stílusokban a Pécsi Tudományegyetemen. A PTE Marketing Osztály Táncoló Egye-tem célja, hogy a felsõoktatási intézmény 10 karán tanuló hallgatók a tánc közösség-formáló ereje révén közelebb kerülhessenek egymáshoz. Ez sikerült is, hiszen azegyetem egyik hagyományosan megrendezett szórakoztató eseménye a TáncolóEgyetem bemutató mûsora, ahova táncolni vágyók szó szerint százai (diákok, okta-tók, végzett hallgatók, városlakó „civilek”) zarándokolnak el minden félév elején.

A tízéves jubileumot egy egész héten át tartó rendezvénysorozattal ünnepeljükmeg a város különbözõ helyszínein, melynek záróakkordjaként 2010. szeptember27-én zenés-táncos gálamûsort szervezünk. Többek között olyan fellépõket vá-runk, mint Südi Iringó, a Kutyakölykök és a Bad Boyz. A mûsor nem titkolt célja,hogy a várost is bevonjuk az egy idõben legtöbben hastáncolók Guinness-reko-rdjának ismételt felállításába. A szórakozás mellett a jótékonyságnak is jut szerep,a rendezvény szponzorai résztvevõnként fizetett összeggel támogatják a PécsiTársastánc Sportegyesület mozgáskorlátozott szakosztályát – nyilatkozta Szuhán-Glass Beáta, a Táncoló Egyetem projekt felelõse.

43www.pte.hu/alumni

A szeptemberi Guinness-rekordkísérletre a Táncoló Egyetemvolt és jelenlegi diákjait is várja, hogy együtt hódítsuk vissza has-táncban az elsõségünket. A profi hastáncolók közt találkozha-tunk majd Seymen Krisztinával is, aki hallgatóként a TáncolóEgyetem keretében próbálta ki elõször a török hastáncot, mamár táncoktatóként saját táncstúdióról álmodik.

Krisztina már 9 éves kora óta foglalkozik a táncmûvészettel. Az-óta már számos stílusban próbálta ki magát, de mindig is a kele-ti kultúra vonzotta, így a Táncoló Egyetemen már elsõsként rá-talált a hastáncra.Ez a keleti vonal mindig nagyon érdekelt, óvodás koromban állan-dóan néztem a délelõtti Tarzan-filmeket. Ebben sokszor volt indiaizene, indiai tánc. Nem tudtam, hogy ez India, csak a szép ruhák,a zene, a mozgás fogott meg. Teljesen odavoltam ezért, és mindigvártam a mûsort. Ez a kiskoromból eredõ keleti vonzalom befolyá-solhatott abban is, hogy a Táncoló Egyetemen kipróbáltam a has-táncot. És most már a török táncok szerelmese vagyok.

Milyen volt a Táncoló Egyetemen hastáncolni?Kötelezõ volt a testnevelés óra, jártam is fél évig karatéra az egye-temre és nagyon gondolkodtam, hogy azt folytassam-e. De mivelmindig is akartam keleti táncot tanulni, fél évig párhuzamosan csi-náltam a kettõt. 2000-ben Indzsi Deniznél kezdtem el a hastáncot.Utána úgy éreztem, hogy a hastánccal szeretnék komolyabban fog-lalkozni, úgyhogy a küzdõsportot abbahagytam teljesen. Innentõlkezdve, amíg egyetemre jártam, minden fél évben felvettem a has-táncot. Mi voltunk az egyetem fellépõ csoportja.

Mit jelentett a Táncoló Egyetem fellépõ csoportjában táncolni?Egyrészt jártunk órára és ezenkívül voltak külön óráink is. Néhánylelkesebb csoporttársammal még ezen felül is összejártunk csak úgypróbálni. Hetente három alkalommal kétórás próbáink voltak. Azévek alatt több különbözõ helyen próbáltunk. Volt, hogy a Marke-ting Osztályon egy irodában, az Univ kollégiumban, és volt, hogy afolyosón. Azok nagyon szép napok voltak. Közülünk többen tanár-ként dolgoznak és saját fellépõ csoportjuk is van.

A Táncoló Egyetemen egy fél év alatt meddig lehet eljutni?A profi szintig természetesen nem lehet eljutni. Ha valaki ténylegtud táncolni, akkor az tud improvizálni is. Ha odaállítják a szín-padra és azt sem tudja, hogy milyen zene fog megszólalni, akkoris tud táncolni. Ezt egy fél év alatt nehéz lenne elsajátítani, de na-gyon sokat tud adni a hastánc. Hastáncoktatóként tapasztalom,sokszor valaki évekig készül arra, hogy eljöjjön a táncórára, gyak-ran önbizalomhiány miatt. Amikor látja saját magán a mozdulataifinomodását, elkezd másként viselkedni. Ez önbizalmat ad, a has-tánc sok embernek segít abban, hogy valóban újra nõnek érez-hesse magát.

TÁNCOLÓ EGYETEMGGuuiinnnneessss--RReekkoorrddkkíísséérrlleett

2010. szeptember 27.Regisztráció: 19.00-tól

Rekordfelállítás: 19.45-tõl

A PTE Marketing Osztály Táncoló Egyetem® projektje állította felaz „egy idõben legtöbben hastáncolók”

Guinness-rekordját 2005. szeptember 26-án, a Táncoló Egyetem® 5 éves jubileumi gálaestjének zárásaként.

Közel ötszázan táncoltak együtt Indzsi Deniz hastáncoktató vezetésével, és közülük 267-en regisztráltatták magukat, így ez a szám került be a Guinness Rekordok Könyvébe.

Megirigyelte ezt egy angol városka, ahol 2008. november 8-ánMalvernben, a BBC Radio Hereford and Worchester szervezésében535 egyszerre hastáncoló ember megdöntötte a magyar rekordot.

A visszahódítási kísérlet szeptember 27-én lesz Pécsett, a Széchenyi téren. Regisztrálni 19 órától lehet – a jelentkezõk

egy karszalagot és egy hastáncos kendõt kapnak. 19.45-tõl kerül majd sor a bemutatóra és a tánc a

lapjainak elsajátítására. Maga a rekordkísérlet a tervek szerintmindössze tíz percet vesz majd igénybe,

amikor is a lehetõ legtöbben lenne jó, ha táncolnának. A Guinness-rekordkísérlet egyben jótékonysági akció is lesz:

a szervezõk olyan szponzort keresnek, aki a Pécsi Sportegyesület Mozgáskorlátozott Szakosztálya számáraannyiszor ezer forintot ajánl fel, ahányan egyszerre hastáncolnak.

HHAASSTTÁÁNNCCEredete az õsközösség korára vezethetõ vissza, aholkomoly termékenységi tánc volt, és ma is az a termé-szeti népeknél. A mai hastánc lényege a csípõ, a hasrezegtetése, a teljes testi-lelki ellazulás, a különbözõmozdulatok egy idõben történõ összehangolása, amozgás harmóniája. Egyértelmûen improvizatív mûfaj,nem a minél több koreografált produkció létrehozásaa cél. A hastáncban mindenkinek a saját egyéniségétkell megtalálnia, a begyakorolt mozdulatokat spontán,ki-ki a maga ízlése és késztetése szerint alkalmazza. Ittnincsenek szigorú szabályok, nem kell feltétlenül egy-szerre mozogni, alapkövetelmény csupán a jó ritmus-érzék, a lelkesedés és a szorgalom.

Hastánc-hallgatóból hastánctanár

Pálfi Melinda

írása

Balásy Szabolcs talán az egyik legcéltudatosabb fiatalmagyar zeneszerzõ és elõadó. Pécsen él, a PTE BabitsMihály Gyakorló Szakközépiskola és Gimnázium kar-nagya, énektanára, emellett a Vivat Bacchus zeneivezetõje, a No More Blues latin–funky formáció tagja,s már 11 éve énekel a Bartók Béla Férfikarban.

Már 7 éve, 2003-ban végeztél a PTE MK ének-zene,karvezetés szakán. Mit adott neked az itt töltött öt év,ami fontos volt elõadómûvészeti-zeneszerzõi karrieredsorán? Inkább elõadónak nevezném magam, a „mûvész” utó-tagot ki kell érdemelni, s ezzel csak a közönségajándékozhat meg. Egyetemistaként Kircsi László órájánegyszer Händel Vízizenéjébõl idéztünk egy részletet apartitúrából: ahogyan beszélt a darabról, ahogy bemutat-ta nekünk, az valóban mûvészet volt. Én egy ilyen for-mátumú zenészt neveznék elsõsorbanelõadómûvésznek. Az egyetemen tanultam meg, hogyminden zenébõl érdemes átvenni elemeket és ezt igénye-sen tovább formálni. A legfontosabb amit megtanultam,az alázatos hozzáállás bármihez. Az önérzetünket már azelsõ órákon csillapították. Sok pofont kaptam, ám sosem

volt szokásom nyafogni, mert azt gondolom, hogy csak azérdemli meg, hogy tovább jusson és jobb legyen, aki túléliazt, ami eléri. A mûvészvilágban gyorsan változnak azamúgy is keményen uralkodó törvények.

Az egyetemi élet hozadéka volt a Vivat Bacchus is,hiszen a tagjait a Lakner Tamás vezette Bartók BélaFérfikarban ismertem meg.

Hogyan indultál el a zeneszerzõi pályán?Petõfi bordalait kezdtem megzenésíteni, majd sajátversekbe kezdtem. Késõbb komolyra fordult a helyzetamikor Kovács Ákos felkeresett, hogy hangszereljek a2006-os Még közelebb elnevezésû országos turnéján, éslegyek a zongoristája. Zeneszerzõi vénámat igazán mégisakkor élhettem ki, amikor Moravecz Levente felkért aZrínyi 1566 címû rock musical zenéjének megírására,Horváth Krisztián barátommal és hangszerelõ társammalegyütt.

Mely hangszereket kedveled kifejezetten, melyikbenlátsz nagyobb perspektívát?A kedvenc hangszerem a torkom. Az emberi hangbanlátom a legnagyobb perspektívát, mert nincs olyanhangszer, amit ne tudna imitálni bizonyos ösztönös tehet-ség, no és persze kellõ szorgalom hozzáadásával.

Csak minõségi munkának van értelme

MMiikkoorrttóóll?? MMeennnnyyiitt?? HHooggyyaann?? EEzzeekk aa kkéérrddéésseekk bbiizzttoossaann ffeellmmeerrüüll--nneekk aazzookkbbaann aa hhaallllggaattóókkbbaann,, aakkiikknneekk hhaammaarroossaann eell kkeellll kkeezzddeenniiüükkaa DDiiáákkhhiitteell ttöörrlleesszzttéésséétt.. SSeeggííttssééggkkéénntt öösssszzeeffooggllaalljjuukk aa lleeggffoonnttoossaabbbbttuuddnniivvaallóókkaatt..

MMiikk aazz eellssõõ llééppéésseekk,, hhaa vvééggee aazz eeggyyeetteemmnneekk//ffõõiisskkoolláánnaakk?? 1. Ha valakinek megszûnik a hallgatói jogviszonya, akkor ezt a meg-felelõ nyomtatványon (www.diakhitel.hu/hallgatoi-jogviszony-megszunese.php) be kell jelentenie a Diákhitel Központnak (a hallga-tói jogviszony megszûnésének pontos dátumát mindenki a tanulmá-nyi osztályon tudhatja meg).2. A hallgatói jogviszony megszûnését követõ negyedik hónap el-sõ napjától el kell kezdeni a Diákhitel visszafizetését (pl. ha június26-án szûnik meg a jogviszony, akkor október 1-jétõl kell elkezde-ni a törlesztést).

HHooggyyaann kkeellll ttöörrlleesszztteennii??Törleszteni csak átutalással lehet a következõ számlaszámra:10032000-01800126 (minden hónap 5-éig kell beérkeznie apénznek). A közlemény rovatba be kell írni a nyolcjegyû szerzõ-désszámot, az azonosíthatóság érdekében.

MMeennnnyyiitt kkeellll ttöörrlleesszztteennii??Az elsõ két évben a minimálbér alapján kell törleszteni, annak6%-át, ami 2010-ben 4290 Ft havonta. Ha valaki költségtérí-tésesként felvette a mindenkori legmagasabb összeget (2009-ben havi 50 ezer, korábban havi 40 ezer forintot), akkor a ha-vi törlesztõrészlete a minimálbér 8%-a, ami 2010-ben 5720Ft. A harmadik évtõl jövedelemarányossá válik a törlesztés.Mindenkit december 15-ig levélben értesítenek majd a követ-kezõ évben aktuális törlesztõrészletérõl (ezért fontos a válto-zások, pl. a lakcímváltozás – koliból albérletbe – bejelentése,hogy minden törlesztõ megkapja a levelet).

HHooggyy mmûûkkööddiikk aazz eellõõttöörrlleesszzttééss??Bármikor, bármennyit díjtalanul lehet a kötelezõnél többet fizetni,vagyis elõtörleszteni. Ezzel szabályozható a törlesztés futamideje.Az elõtörlesztésrõl minden elolvasható itt: www.diakhitel.hu/elotorlesztes.php

TToovváábbbbii rréésszzlleetteekk aa ttöörrlleesszzttééssrrõõll:: http://www.diakhitel.hu/tudnivalok-a-torlesztesrol.php

(x)

DDIIÁÁKKHHIITTEELL TTÖÖRRLLEESSZZTTÉÉSSRRÕÕLL EEGGYYSSZZEERRÛÛEENN

BURSÁN Miklós Sándor

interjúja

45www.pte.hu/alumni

Az idei évadban Euripidész-reneszánsz van a Janus EgyetemiSzínházban (JESZ). Az évek óta megszokottan változatos mûfajikínálatot nyújtó színház – az 1996-os kezdettõl máig a „nagy klasz-szikusok” (többek között Shakespeare, Moliere, Gombrowicz,Lorca, Schiller, Caragiale) éppúgy megtalálhatók, mint a hazaikortárs szerzõk (például Parti Nagy, Kárpáti, Darvasi) – idén a gö-rög tragédiaszerzõk „legtragikusabb”-jára (Arisztotelész meghatá-rozása) koncentrál. Érdekes lenne megtudni, milyen mûvészi kon-cepció áll a pécsi színház történetében egyedülállónak nevezhetõtematikus Euripidész-évad hátterében, ugyanis eddig nem kényez-tette el a JESZ a görög dráma szerelmeseit: Katona Imre Mada-rak-átiratát (Arisztophanész madarai, 2006, rendezte a szerzõ) ésPlautus: A hetvenkedõ katonáját (2008, rendezte Tóth András Er-nõ) kivéve antik drámát nem játszottak korábban. Végülis mind-egy, az antik görög színház kiemelkedõ értékeivel kapcsolatbanmegalapozott elfogultsággal rendelkezõ nézõk – ezen örvendete-sen növekvõ számú közösség tagjai közé sorolom magamat is – abátor vállalkozás iránti felfokozott érdeklõdéssel ülnek be – illetveállnak be, de errõl majd késõbb – az elõadásokra. A Bakkhánsnõkbemutatója tavaly õsszel volt, a marosvásárhelyi SzínmûvészetiEgyetem végzõs rendezõ-hallgatója, Balogh Attila rendezésében,az Íphigeneia Auliszbant idén január óta játsszák, Rácz Attila (egy-kori JESZ-tag, a budapesti Színmûvészeti Egyetem DLA-hallgató-ja, nem mellesleg a Hólyagcirkusz társulat egyik alapítója és kitûnõ

színésze) rendezésében, s készül a Küklópsz, ami tavasz végén,nyár elején kerül utcára (merthogy utcaszínházi bemutatónak hir-detik Euripidész egyetlen, fennmaradt szatírjátékát). Ez utóbbi ahangzatos Küklopsz-projekt cím alatt – sajnos mindenütt így, hibá-san: rövid o-val – felkerült az amúgy szégyenletesen kurta „EKFszínházi bemutatók” listájára is.

Nem tudhatom, mennyire szándékos, hogy éppen aBakkhánsnõk és az Íphigeneia Auliszban került egymás mellé. Eu-ripidésznek éppen ez a két tragédiája – az utolsó kettõ! –, ame-lyek középpontjában az egykor volt értékek pusztulásával valószembenézés áll, az eposzi hõsök és az eposz teremtette hõsies-ség illúziójával való leszámolást hirdeti, nem utolsósorban pedigazt, hogy az istenek és a halandók közötti kapcsolatteremtés lehe-tetlen, pontosabban hogy halandókkal jót tevõ istenek márpedignincsenek.

Ezt a határozottan pesszimista világképet két fiatal rendezõ igenfigyelemreméltó munkája hozza közel hozzánk a Bakkhánsõk és azÍphigeneia Auliszban értelmezésével.

A színészi alakítások mindkét elõadásban kiforrott csapatmunká-ra épülnek, az egymásra odafigyelõ, kölcsönösen segítõ jelenlétjobbára kiegyensúlyozott szerepformálásokat eredményez. Az „õs-JESZ”-generáció tagjai (például Mikuli János, Tóth András Ernõ)egységes, jó színvonalú csapattá olvadnak a fiatal, egyetemista szín-játszókkal. Ha e csapatból ki kellene emelni néhány különösenmarkáns egyéniséget, én Lõrincz Adriennt, Guth Anitát ésSzemessy Kingát, de különösen a mindkét tragédiában magas szín-vonalon, profi szinten teljesítõ Czéh Dánielt említeném meg.

Euripides redivivus((ggöörröögg ttrraaggééddiiaa--eellõõaaddáássookk aa JJEESSZZ--bbeenn))

KARSAI György, a PTE tanszékvezetõ profersszora

írása

Amulettként

Vagyis tárgyként, ami megvéd a bajtól és a gondtól, mi több:mint a tündék levél alakú brossai segítségünkre vannak, és felis-merhetjük róluk egymást. Ilyenek a PTE ajándéktárgyai – össze-kötnek olyanokkal, akik messze vannak, és így otthonosabbá te-szik a világot.

A választék széles, s egyre bõvül: a pendrive-tól kezdve a bögrénkeresztül a széldzsekiig és a pólóig sok minden „egyetemi tárgy”kapható, baráti áron. Bizony, még gyûrû is!

S bár a legfõbb útravalót mindig a szívükben visszük magukkalkalandos utunkra, egy-egy ilyen tárgy szép emlék lehet.

BBOOLLTTOOKK,, AAHHOOLL AAZZ AAJJÁÁNNDDÉÉKKTTÁÁRRGGYYAAKK BBEESSZZEERREEZZHHEETTÕÕKK::

ALUMNI IRODA – PÉCSI DIPLOMÁSOK KÖRE (PTE Központi Épület, Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 4. emelet 401.) Deliné dr. Gyõrmárton Rita, irodavezetõ (Tel.: 72/251-200)Web: www.pte.hu/menu/105/18 – AKTUÁLIS ÁRLISTÁVAL, AKCIÓKKAL!Az egyetemi emlékgyûrû az egyetemi oktatók, dolgozók és volt hallgatók szá-mára ugyancsak itt megrendelhetõ.Információ, megrendelõlap az Alumni Iroda honlapján olvasható: http://www.pte.hu/menu/106/18

PTE STUDENT SERVICE ISKOLASZÖVETKEZET – KÖNYVESBOLT (Pécs, Ifjúság útja 6. földszint) Vasvári Ila, üzletvezetõ (72/501-500/4619 mellék)

POLLACK MIHÁLY MÛSZAKI KAR JEGYZETBOLT(Pécs, Boszorkány u. 2.)Sámson László, ügyvezetõ, Gõbl Zoltán üzletvezetõ (Tel.: 72/503-650, 3979)

KOLIPAPÍR – POLLACK MIHÁLY MÛSZAKI KAR KOLLÉGIUMA (Pécs, Boszorkány u. 2.)Czink András, boltvezetõ (Tel.: 72/501-500/3643 és 70/250-70-49)Web: www.kolipapir.fw.hu

EGYETEMI KÖNYVTÁR(Pécs, Szepessy Ignác u. 1-3.)Rózsáné Szarka Veronika, könyvtáros (Tel.: 72/501-600, 2648, 2668)

Az egyetemi borok a pécsi Jókai téri RIPPL VINOTÉKÁBAN vásárolhatók meg. (Pécs, Jókai tér 7., Tel.: 72/336-505)

scham

48www.pte.hu/alumni

Prizma-kvízHány éve mûködik az Alumni Iroda a Pécsi Tudományegyetemen?a) 10 éveb) 1367 ótac) 1 éve

Mi a neve az Alumni Iroda egyik népszerû szolgáltatásának?a) Várunk vissza!b) Vésd Kõbe Magad!c) Kõbe zárt egyetem

Hol találsz még további információkat az Alumni Iroda szolgáltatásairól?a) www.pte.hu/alumnib) www.megkaptamadiplomam.huc) www.tancolo.pte.hu

Mikor rendezik meg a Táncoló Egyetem Jubileumi Gáláját?a) 2010 júniusábanb) 2010. szeptember 27.c) 2011. január. 1.

Milyen táncnemben szeretnénk visszahódítani a Guinness-rekordot a Jubileumi Gála keretében?a) brakedanceb) báltermi latin táncokc) hastánc

Az általunk bemutatott Helyes Zsuzsanna milyen hatású gyógyszer feltalálásán dolgozik?a) fájdalomcsillapítób) tanulásserkentõc) éhségcsökkentõ

Milyen tudományág frissen doktorált képviselõje Beck Zoltán? a) romológiab) matematikac) egészségfejlesztõ wellnesszterapeuta

Az általunk bemutatott tagjai a Dobay-családnakmelyik intézmény alkalmazottjai?

a) Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarab) Pécsi Tudományegyetemc) OTP

A helyes megfejtõk között 3–3 PTE ajándékcsomagot sorsolunkki. A megfejtéseket az alumnimagazin@pte.hu e-mail címre vár-juk. Az elsõ csomagot július 31-én, a második csomagot szeptem-ber 30-án sorsoljuk ki.

TTáánnccoolljj ttoovváábbbb

A Táncoló Egyetem szeptemberben egy nagy gálával ünnepli 10 éves évfordu-lóját. Ha megírod az alumnimagazin@pte.hu e-mail címre, hogy melyik táncfaj-tából állította fel anno és próbálja visszahódítani Guinness rekordját a TáncolóEgyetem, egy teljes féléves, két személyre szóló táncoktatást nyerhetsz a Tán-coló Egyetemen Pécsett vagy Szekszárdon, és az õszi félév teljes tánckínálatábólválaszthatsz. Beküldési határidõ: augusztus 18.

FFeekkeetteelleevveess uuttáánn//hheellyyeetttt

Elegáns, egészséges és még finom is. Tea.

A sudoku helyes megfejtõi között a Demmers pécsi boltjának fel-ajánlásával (Pécs, Irgalmasok utcája 1.) 6 darab 50 grammos szá-las, minõségi teát sorsolunk ki: három csomaggal július 31-én, há-rom csomagot szeptember 30-án sorsolunk ki. A megfejtéseketaz alumnimagazin@pte.hu e-mail címre várjuk.

Használd ki a pécsi diplomáddal járó összes elõnyt és legyél tagja a Pécsi Diplomások Körének!

AA nnééggyy ttaaggssáággii ffoorrmmaa kköözzüüll mmiinnddeennkkii kkiivváállaasszztthhaattjjaa aa sszzáámmáárraa lleeggmmeeggffeelleellõõbbbbeett:: aa lléénnyyeegg,, hhooggyy ccssaattllaakkoozzzz,, hhiisszz öösssszzeekköött mmiinnkkeett aa ppééccssii ddiipplloommaa!!

EEllvvii ttaaggssáágg:: Végeztél, de nem szeretnél elszakadni az egyetemtõl?Az ingyenes elvi tagság révén kapcsolatban maradhatsz az egyetemmel. A havonta küldött elektronikus hírlevelünk-ben számodra érdekes információkról tájékoztatunk az egyetemi életrõl.

BBáázziiss ttaaggssáágg:: Sokat jelentettek az egyetemi évek?Bázis tagjaink már nemcsak a nyilvántartásunkban szerepelnek, hanem a tagkártyával járó minden kedvezménytigénybe vehetnek, s emellett a havi hírlevélben a számukra fontos egyetemi hírekrõl is értesülnek.A bázis tagság éves díja 2 000 Ft.

AAkkttíívv ttaaggssáágg:: Az aktív diákélet után az egyetem visszavár egy újabb aktív tagság keretében, s így még több szolgál-tatást vehetsz igénybe. Aktív tagjaink a tagkártya révén szintén számos kedvezményben részesülnek. Többek kö-zött éttermek, szállodák és az egyetem könyvtára is különbözõ engedményekkel várja volt hallgatóinkat. Az elekt-ronikus hírlevél mellett az egyetemi újságot, valamint a hallgató egykori egykori karának lapját is elküldjük, hogy se-gítsük a kapcsolattartást.Aktív tagjaink éves tagdíja: 6 000 Ft

TTáámmooggaattóó ttaaggssáágg:: Sokat köszönhetsz az egyetemnek és karodnak? Szeretnéd elõsegíteni az egyetem fejlõdését sa-ját hozzájárulásoddal is? Akkor támogató tagjaink közt a helyed!A befizetett támogatás összege az általad kiválasztott kart illeti meg, melyet a hallgatók támogatására fordít. Támo-gató tagunk vállalja, hogy minimum 10 000 forintos évi tagdíjat fizet, melynek ellenében az aktív tagsággal meg-egyezõ szolgáltatások illetik meg.

A regisztrációs ûrlapot az Alumni Iroda címére várjuk, vagy csatlakozz akár online a www.pte.hu/alumni oldalon!

H-7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b. 4. emelet 401. iroda,szeptembertõl a 48-as téren (!)

Tel./fax: +36-72/251-200 vagy +36- 72/501-500 / 2139, 2118E-mail: alumni@pte.hu

Az egyetem karain is alumni koordinátorok segítik a végzett hallgatókat:

ÁJK Bencsik András, bencsik@ajk.pte.hu

ÁOK Fekete Szabolcs, szabolcs.fekete@aok.pte.hu

BTK Szalai Mónika, szmonika@btk.pte.hu

ETK Goldbach Julianna, julianna.goldbach@etk.pte.hu

FEEK Tóth Erika, toth.erika@feek.pte.hu

IGYFK Csankó Tímea, csankotimea@igyfk.pte.hu

KTK Szilágyi Szilvia, jade@ktk.pte.hu

MK Kiss Tamás, tamas_kiss@art.pte.hu

PMMK Pató Bernadett, patobernadett@pmmk.pte.hu

TTK Sibinger Dániel, sibinger@gamma.ttk.pte.hu

50www.pte.hu/alumni

IGEN, JELENTKEZEM A PÉCSI DIPLOMÁSOK KÖRÉBE!

Név: ..........................................................................

/leánykori név/ ..........................................................................

Levelezési cím:

Irányítószám:……..…..….… Város: …….…..……….…………..

Utca:……………..……………..…………… hsz:………..……....

E-mail: ..........................................................................

Kar, vagy jogelõd egyetem, fõiskola neve, székhelye: ..........................................................................

Végzett Szak: ..........................................................................

Végzés éve: ..........................................................................

Tagsági formák:

1. Elvi tagság: éves tagdíj nincs. E-hírlevelet kapok. Kapcsolatban maradok.

2. Bázis tagság: éves tagdíj 2.000 Ft. Tagkártyát és e-hírlevelet kapok.

3. Aktív tagság: éves tagdíj 6.000 Ft. Tagkártyát, e-hírlevelet és UnivPécset, kari újságokat kapok.

4. Támogató tagság: éves tagdíj min. 10.000 Ft. Aktív tag vagyok, amin felül 4000 Ft-tal támogatom a kart, ahová jártam.

Jelentkezésemet követõen az Alumni Irodától tájékoztatót kapok a tagkártyával igénybe vehetõ kedvezményekrõl,a szervezetrõl és megkapom a díj befizetéséhez szükséges csekket is.

Tudomásul veszem, hogy adataimat az iroda harmadik személynek át nem adja, azt csakis az öregdiák- éspáyakövetési programban való részvételemhez használja fel.

Szívesen részt vennék öregdiák találkozón. Igen Nem

……………………..………….., 2010. ……………..………hó ……….…...nap

………………………….……..……

aláírásAláírásommal hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat az Alumni Iroda nyilvántartsa.