projektmenedzsment És pÁlyÁzatÍrÓi kÉpzÉs

1

PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉSPÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS

HUSK/1101/1.5.1/0232 – KÉT LÁBON ÁLLVA – HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLAT ÉS ERŐFORRÁS FEJLESZTŐ PROGRAM / STOJAC PEVNE-

PROGRAM PRE ROZVOJ CEZHRANIČNÝCH VZŤAHOV A ZDROJOV

A CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS - A CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS - LOGIKAI KERET MÓDSZER (LKM) – LOGIKAI KERET MÓDSZER (LKM) –

LOGICAL FRAMEWORK (LOGFRAME)LOGICAL FRAMEWORK (LOGFRAME)

Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer

(LKM)(LKM) MIÉRT CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS?

a célorientált projekttervezés egyrészről biztosítja, hogy egy támogató szolgáltat működtetéséhez és szolgáltatásainak kialakításához, fenntartásához szükséges menedzsment ismeretekkel rendelkezzenek,

másrészt az Európai Unióban kötelezőn használt módszer, amely felkészíti a szervezeteket a későbbi EU csatlakozás elvárásainak történő megfelelésre.

Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer

(LKM) MIÉRT CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS?

a menedzsment számára nyújtott célcsoport ismeretek segítik, hogy a célcsoport és a szolgálat működésének legmegfelelőbb döntéseket tudja meghozni a menedzsment, amely a célcsoport ismeretére és igényeire épít.

a menedzsment szolgáltatásfejlesztésre történő képzése lehetőséget teremt a menedzsment ismeretek keretében elsajátított elméletek gyakorlati alkalmazására és egyben a szervezet különböző szintjein dolgozók team együttműködését alapozza meg.


(LKM)(LKM) CSELEKVÉS SZINTJE:

Program – meghatározott célok érdekében egymás mellett, egymás hatását erősítő különböző projektek egységben és rendszerként való összefogása.

Projekt – meghatározott célok érdekében kifejtett tevékenység


(LKM)(LKM) CÉLKATEGÓRIÁK:: Fejlesztéspolitikai célok Kormányzati vagy regionális szinten

megfogalmazott fejlesztéspolitika Felsőbb célok Kormányzati vagy regionális

együttműködésekben az arra vonatkozó megállapodás az együttműködők között, hogy melyek a közös célok. Előírásokat is tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen koncepció alapján kerüljenek kialakításra a projektek.


(LKM)(LKM) CÉLKATEGÓRIÁK: Fejlesztési célok A fejlesztési cél fogalmazza meg azt a változást, amire a

célcsoportok maguk is törekednek. A projektek a változások támogatására jönnek létre. A fejlesztési célok különböző csoportok közötti tárgyalások eredményeként jön létre.

Projektcélok A projektcél az emberek vagy szervezetek cselekedeteinek

tervezett változásait írja le. A projekt szolgáltatásai arra irányulnak, hogy ez a változás bekövetkezzék. Ezáltal a célcsoportok olyan helyzetbe kerülnek, hogy javítani tudnak helyzetükön.


(LKM) ELEMZŐ SZAKASZ ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉSSZÜKSÉGLETFELMÉRÉS

azon csoportok, személyek, szervezetek azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. érintettek szembesülnek.

5. lépés: 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSAPONTOSÍTÁSA

azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. valószínűleg befolyásolni fogják.

2. lépés: 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉSPROBLÉMAELEMZÉS

problémák megfogalmazása, ok és okozat problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése.diagramm készítése.

6. lépés: 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSAMUTATÓK MEGHATÁROZÁSA

a projekt fejlődését mérő módszerek a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása mérési módszerek meghatározása

3. lépés: CÉLELEMZÉS3. lépés: CÉLELEMZÉS

konkrét problémákból a célkitűzések konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia követően a projekt stratégia kidolgozásakidolgozása

7. lépés: 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSETEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE

az egyes tevékenységek sorrendjének az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése egyes feladatok felelőseinek kijelölése

4. lépés: 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSAKIALAKÍTÁSA

a projektösszetevők meghatározása, azok belső a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása megfogalmazása

8. lépés: 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉSKÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS

a szükséges befektetések meghatározása, a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés költségterv majd részletes költségvetés kézítése kézítése


(LKM) leírásleírás teljesítménymutatteljesítménymutat

ókók mérésmérés Feltételek és Feltételek és

kockázatokkockázatok

Általános célok Általános célok Általános célok Általános célok teljesítésének teljesítésének mértéke mértéke

Az eredmények Az eredmények ellenőrzéséhez ellenőrzéséhez használt használt információ információ források és források és módszerek módszerek

Konkrét célok Konkrét célok Konkrét célok Konkrét célok teljesítésének teljesítésének mértéke mértéke


A konkrét és A konkrét és általános célok általános célok közötti kapcsolatot közötti kapcsolatot befolyásoló befolyásoló feltételek feltételek

Eredmények Eredmények Eredmények Eredmények elérésének elérésének mértéke mértéke


A konkrét és A konkrét és általános célok általános célok közötti kapcsolatot közötti kapcsolatot befolyásoló befolyásoló feltételek feltételek

Tevékenységek Tevékenységek Bemenetek – a Bemenetek – a szükséges humán szükséges humán és tárgyi feltételek és tárgyi feltételek

Humán és tárgyi Humán és tárgyi feltételek feltételek költségei költségei

A tevékenységek A tevékenységek és eredmények és eredmények közötti kapcsolatot közötti kapcsolatot befolyásoló befolyásoló feltételek feltételek


(LKM) 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és

szükségletfelmérés

azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek.

1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés

Érdekegyeztetés

A legfőbb érintettek meghatározása, a projektben való érintettségük vagy “érdekeltségük” megbecsülése, és annak megállapítása, hogy az érdekek hogyan befolyásolják a projekt megvalósíthatóságát és kockázatait.

Az érintetteknek a megfogalmazott problémával kapcsolatos érdekeltsége, valamint a főbb, a projektben vállalt szerepkörök kialakítása


Érdekegyeztetés

A projektre veszélyt jelentő érdek-összeférhetetlenségek tisztázása a projekttagok között

Meglévő és potenciális kapcsolatok a leendő projekttagok között, melyekre építve növelhető a projekt sikerének az esélye

A leendő projekttagok projektben való részvételének megfelelő módozatai


Érdekegyeztetés

Érdekcsoport Miben érdekeltek

Folyamatos támogatásuk feltétele

Megfelelő részvételi mechanizmus


Partner kategóriák

1. Támogatásban részesülő partner (a támogatási szerződésben Támogatásban részesülő partner): Olyan partner, aki aláírja a támogatási szerződést, valamint a partnerségi megállapodást és közvetlenül részesül a támogatásból. A projekt megvalósulásáért saját feladata, és a kapott támogatás mértékéig felel. A pályázat kiírója ösztönözni kívánja azon szereplők összefogását, akik közösen hatékonyabban tudnak cselekedni a pályázati célok elérése érdekében.



2. Közreműködő partner:

A projekt végrehajtásában résztvevő, de a támogatásból nem részesülő partner. A projekt megvalósulásában a saját feladata megvalósításáért felelős. A támogatási szerződést nem, de a partnerségi megállapodást aláírja.



3. Egyéb partner:

A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet vagy egyén, amely a kitűzött célok eléréséhez nem konkrét tevékenységgel járul hozzá, és sem közvetett, sem közvetlen módon nem részesül a támogatásból, nem írja alá a támogatási szerződést, sem a partnerségi megállapodást


Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett):

Az a szervezet, amely benyújtja a pályázatot. A partnerségi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében a partnerségben vezető szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot, és vállal teljes körű felelősséget a projekt megvalósításáért, a pályázatban foglaltak maradéktalan teljesítéséért.


Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): A pályázó szervezet feladata a projektmenedzsment biztosítása, különösképpen

a partnerek és alvállalkozók szerződtetése, tevékenységük nyomon követése, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és

fenntartása, a pénzügyi és szakmai menedzsment, valamint az

adminisztráció.


Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett):

Minden partnerségi együttműködésben csak egy pályázó van.

A partnerségi együttműködésben részt vevő partnerek számát a pályázó a pályázati programmal összhangban önmaga határozhatja meg.

A partnerekkel közösen kialakított és a partnerségi megállapodásban rögzített feladat-és felelősség-megosztás alapján vesznek részt az egyes partnerek a projekt megvalósításában.


A partnerválasztás főbb szempontjai: Érdek azonosság. Közös jövőkép A partnerség célja A partner feladatai. Az eddigi kapcsolatok, tapasztalatok. A projekt haszna a partnerségből. Mennyiben segít a partner a projekt

végrehajtásában. Meglévő hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok. A partner különleges adottságai, lehetőségei.


A partnerség kialakítása során tisztázandó főbb szempontok:

A partnerség célja, előnyei a szervezetek számára A feladatok és felelősségek megosztása A támogatás megosztása A belső kommunikáció rendje Az együttműködés szabályai A teljesítmény értékelés rendje Az ellenőrzés rendje, módja, eszközei, személyei A felmerült problémák kezelésének szabályai Adminisztrációs rend, tájékoztatási kötelezettség,

adatkezelés rendje


A partnerség kialakításának szabályai:

Részletes minden szempontra kiterjedő egyeztetés A projekt kérdéseiben teljes egyetértés kialakítása A részmegállapodások írásos rögzítése, és a résztvevők által

történő aláírása A részletes szabályokat tartalmazó együttműködési

megállapodás aláírása


Intézményi értékelés

A projekt sikerének fő eleme a résztvevő intézmények teljesítménye és kapacitása. Ahhoz, hogy valamennyi résztvevő intézmény érdekeltségét elemezzük egy projekten belül, intézményi értékelést kell készíteni. A SWOT analízis az intézményi értékelés egy olyan módja, amely az intézményt az alábbi 4 kategória alapján elemzi:


Intézményi értékelés - SWOT elemzés:

Erősségek (Strengths) – intézmény pozitív belső jellemzői

Gyengeségek (Weaknesses) – intézmény negatív belső jellemzői

Lehetőségek (Opportunities) – az intézmény kilátásait javítható külső tényezők

Veszélyek (Threats) – az intézmény kilátásait veszélyeztető külső tényezők


Igény- és szükségletfelmérés

A szükségletfelmérés során minden esetben be kell mutatni a jelenlegi helyzetet, számszerű adatokkal alátámasztva, meg kell jelölni az adatok forrását. Szükség esetén több forrás adatait össze kell vetni.

Az adatokat úgy kell bemutatni, hogy az itt megadott számszerű adatok majd lehetőséget biztosítsanak a projekt eredményeinek mérésére, értékelésére.

Szükség esetén a projekt indokoltságának alátámasztására saját adatgyűjtést kell végezni.



A szükséglet felmérésbe be kell vonni a helyi munkaügyi szerveket, a szociális területen tevékenykedő szakembereket, hogy a felmérés naprakész adatokat tartalmazzon.

Az igények felmérésébe a célcsoport tagjait, érdekképviseleti szerveit, civil szervezeteit be kell vonni. Egyeztető megbeszéléseket kell szervezni és ezek tapasztalatait, eredményeit a szükségletfelmérésben be kell mutatni.



Különös hangsúlyt kell fektetni a társadalmi összefogás erősítésének igényére, a különleges célcsoport specifikus igényekre.



A felmérés során be kell mutatni a célcsoportot:

demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségét, lakókörnyezetét, munkaerő piaci helyzetét, munkavégzési lehetőségeit, életvezetési szokásait, különleges az átlagostól eltérő kultúrájának jellemzőit, tipikus problémáit, képzésre, munkavállalásra motiváltságát speciális igényeiket munkaerő piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférését érdekérvényesítő képességét anyagi helyzetét, szociális rászorultságát



Be kell mutatni a projekt megvalósításánakhelyszínét: A megvalósulás helyszínének földrajzi

elhelyezkedését, régiót, kistérséget különös tekintettel arra, hogy a program hátrányos helyzetűnek minősített kistérségben, vagy régióban valósul-e meg. (az ilyen területen megvalósuló projektek a kiírás szerint előnyt élveznek)

A projekt megvalósulásának helyszínén a település szerkezet, adottságokat, speciális jellemzőket, különösen akkor, ha ez a projekttel közvetlenül kapcsolatba hozható.

A kulturális és természeti értékeket. A hely népességi adatait, demográfiai jellemzőit,

iskolai végzettségének főbb mutatóit.



Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét:

A roma lakosság arányát, összehasonlítását az országos átlaggal.

A megvalósulás helyszínén a gazdasági helyzetet, a vállalkozások jelenlétét, fejlődését, átalakulását, esetleges csökkenését, a piac jellemzőit, az elmúlt évek gazdasági változásának főbb trendjeit. A fejlődés lehetőségeit.

A terület szociális helyzetét, hátrányos helyzetűek arányát, a társadalmi leszakadás trendjét, a kirekesztődés jellemző folyamatai, főbb okait.

A munkaerő-piaci helyzetet, a munkanélküliség mértékét, arányát az országos átlaghoz viszonyítva, a munkanélküliség okát, a betöltetlen álláshelyek jellemzőit, betöltetlenség okát.




A munkaerő piacról kiszorult csoportok (pl. nők, 50 év feletti munkavállalók, alacsony iskolai végzettségűek, gyermeküket egyedül nevelők, pályakezdők, stb.) speciális problémáit, létszámát

A megváltozott munkaképességűek munkavállalási lehetőségeit

A gyermekvédelmi intézményben felnőtt fiatalok elhelyezkedési esélyeit

A megvalósítás helyszínén az infrastruktúrát, úthálózatot, közlekedést, informatikai fejlettséget




A megvalósítás helyszínén ill. annak közelében lévő oktatási intézményeket, a képzések főbb csoportjait.

A civil társadalmat, a civil szerveztek főbb tevékenységét, eddigi eredményeket, a civil társadalom önszervező képességének fejlődését, az érdekképviseleti szervezeteket, érdekérvényesítő képességüket.

A környezetvédelem helyzetét, a környezettudatos magatartást.



A projekt megvalósítása során támogatást jelentő lehetőségek

bemutatása: A szervezet szakmai hátterét, szakember ellátottságát. A szervezet beágyazottságát, a szakmai kapcsolatokat, a

szakma esetleges igényeit. Az egyéb támogatóknál felmerült igényeket. Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, társadalom

igényeit.



Be kell mutatni, hogy milyen korábbi kísérletek történtek az adott

célcsoport reintegrációjára milyen tapasztalatai vannak a pályázó

intézménynek és konzorciumnak a célcsoporttal való foglalkozásban

bemutatni, hogy a pályázó konzorcium által alkalmazott módszerek (képzés és foglalkoztatás) miért a legalkalmasabbak a célcsoport rehabilitációjára és reintegrációjára



Források:

A célcsoport személyes megkeresése (kérdőív, interjú stb.) Önkormányzati adatbázisok Helyi / kistérségi / regionális fejlesztési tervek, akciótervek,

fejlesztési koncepciók Népszámlálási adatok KSH adatok Munkaügyi Központok és kirendeltségeik statisztikái Érdekképviseleti szervezetek adatai Képzőközpontok adatai A szociális ellátást biztosító intézmények (családsegítő,

gondozási központ) adatai, személyes tapasztalatai



Forma:

A szükséglet és igényfelmérés kb. 5 oldal terjedelmű legyen, és lehetőleg két szempontot tartson szem előtt.

Egyfelől pontos, forrásokra hivatkozott adatokat tartalmazzon a megadott jelenségekről, támassza alá grafikonokkal, ábrákkal, egyéb szemléltető, könnyen értelmezhető és átlátható módszerekkel a pályázat indokoltságát.

Másfelől tartalmazzon szövegesen megfogalmazott konklúziókat, a grafikonokon és ábrákon túlmutató belátásokat, érzékeltesse a folyamatokat, adjon leíró formában beszámolót a jelenségekről, okairól és következményeiről, hivatkozzon a szak-publikációknál elvárható pontossággal forrásaira



Forma: Adjon olyan helyzetképet, mely sem pusztán az

adatokból, sem az adott célcsoportra vagy régióra vonatkozó köztudomású tényekből nem lenne feltárható.

Alapvető elvárás, hogy átlátható és könnyen

értelmezhető legyen.


ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉSazon csoportok, személyek, szervezetek

számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek.

5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA

azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják.

2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉSproblémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése.

6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSAa projekt fejlődését mérő módszerek

meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása

3. lépés: CÉLELEMZÉSkonkrét problémákból a célkitűzések

meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása

7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSEaz egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése

4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA

a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása

8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉSa szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

2. lépés: Problémaelemzés


problémák megfogalmazása, ok és okozatösszefüggések meghatározása, problémadiagramm készítése.


A problémaelemzés célja, hogy a problémagráfon keresztül meghatározzuk a problémák közötti ok-okozati összefüggéseket. A problémagráf nem más, mint a problémák hierarchikus rendszerben történő ábrázolása.


A problémaelemzés két feladatból áll:

a kedvezményezettek előtt álló főbb problémák meghatározása és a

problémagráf felvázolása az okok és hatások meghatározásához


A központi problémát felírjuk, a kapcsolódó, másodlagos problémát pedig ehhez viszonyítjuk:

ha a probléma egy ok, akkor egy szinttel lejjebb kerül

ha a probléma egy okozat, akkor egy szinttel feljebb kerül

ha a probléma sem nem ok, sem nem okozat, akkor ugyanarra a szintre kerül.

Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)

ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉSazon csoportok, személyek, szervezetek

számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek.












3. lépés: Célelemzés


Konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása


Amíg a problémaelemzés a meglévő helyzet negatív oldalait ábrázolja, addig a célelemzés a jövőben elérni kívánt helyzet pozitívumait mutatja be. Magába foglalja a problémák célokká történő átalakítását, ezért a célgráf felfogható, mint a problémagráf pozitív tükre.


Célok meghatározása, jellemzői:

Realitás – a projekt megvalósíthatósága az adott pénzügyi és tárgyi feltételekkel és a kitűzött időn belül

Konkrétság – bármely, a cél irányába megtett haladás a projektnek legyen tulajdonítható és ne egyéb oknak.

Mérhetőség – elfogadható áron és erőfeszítéssel a projekt teljesítménye mérhető legyen


A célok megfogalmazása

történjen erős igékkel, azok főnévi igeneves formájában (tenni valamit),

határozzák meg a projekttel (célcsoporttal) elérni kívánt változás természetét,

rendelkezzenek mérhető mutatókkal, mellyel tájékoztatják a tervezőket és döntéshozókat a program közeli és távoli céljainak megvalósulási mértékéről.


Célok csoportosítása

A célgráf több célt tartalmaz, mint amennyi a projektben majd szerepel.

A célelemzés utolsó része, a programon belül vagy azon kívül alkalmazott stratégiák kiválasztása.

A “stratégia” szorosan kapcsolódó célok csoportjaiból áll.

A stratégiaelemzés meghatározza, hogy mely célcsoportnak kell bekerülniük a projektbe, továbbá vizsgálja azok megvalósíthatóságát.


Általános célkitűzések

Konkrét célok

Eredmények


(LKM) ELEMZŐ SZAKASZ ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS

















4. lépés: A projekt belső logikájának kialakítása




A projekt belső logikája nem más, mint a projekt leírása a célhierarchia négy szintjén – tevékenységek, eredmények, konkrét és általános célok. A belső logika meghatározása az első lépés.

Vízszintes logikai sáv a projekt célját határozza meg, tisztázza az ok-okozati összefüggéseket és kijelöli a projektmenedzser hatáskörén kívül eső körülményeket és bizonytalansági tényezőket.

A függőleges logikai sáv a főbb teljesítménymérési mutatók leírásával összekapcsolja a projekt hatásának mérését, a felhasznált forrásokat és a mérést ellenőrző eszközöket.


Leírás Teljesítménymutatók Mérés Feltételek és kockázatok

Általános célok 1

9 10 5

Konkrét célok 2

11 12 6

Eredmények 3

13 14 7

Tevékenységek 4

Inputok 15 Költségek 16 8


Kitöltés ajánlott sorrendje a számoknak Kitöltés ajánlott sorrendje a számoknak megfelelően.megfelelően.

A céloknak a logikai diagramból egy logikai vázba A céloknak a logikai diagramból egy logikai vázba való beillesztésekor általános problémát jelent a való beillesztésekor általános problémát jelent a különbségek tisztázása a célok, az eredmények és különbségek tisztázása a célok, az eredmények és a tevékenységek között. A logikai váz mátrix egy a tevékenységek között. A logikai váz mátrix egy vezetési eszköz, és ami a célok, eredmények és a vezetési eszköz, és ami a célok, eredmények és a tevékenységek közötti különbséget meghatározza tevékenységek közötti különbséget meghatározza az a “kezelhetőség”. A kezelhetőség szorosan az a “kezelhetőség”. A kezelhetőség szorosan

kapcsolódik a projekttervben találhatókapcsolódik a projekttervben található vállalásokhoz és kockázatokhoz.vállalásokhoz és kockázatokhoz.


(LKM) ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉSazon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek.












5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA


azoknak a projektvezető hatáskörén kívül azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. valószínűleg befolyásolni fogják.


A projekt tervezőjének egyik feladata A projekt tervezőjének egyik feladata meghatározni a külső tényezőket, és meghatározni a külső tényezőket, és amennyire lehet védekező amennyire lehet védekező mechanizmusokat építeni a mechanizmusokat építeni a projekttervbe, hogy kezelni tudják projekttervbe, hogy kezelni tudják őket vagy ellenőrizni a hatásukat. őket vagy ellenőrizni a hatásukat. Ezek a projekt kockázatának Ezek a projekt kockázatának megállapítására szolgálnak. megállapítására szolgálnak.

Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) (LKM)

ELEMZŐ SZAKASZ ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS










konkrét problémákból a célkitűzések konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása projekt stratégia kidolgozása







6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA




A cél meghatározása nem elegendő. A cél meghatározása nem elegendő. Fontos kialakítani az elért haladás Fontos kialakítani az elért haladás mérésének módját is. Egy cél mérésének módját is. Egy cél mérhetőségéhez mutatókat kell mérhetőségéhez mutatókat kell mellérendelni és meg kell adni a mellérendelni és meg kell adni a mérésének eszközeit is. A mutatók mérésének eszközeit is. A mutatók kiválasztása segít egy cél pontos kiválasztása segít egy cél pontos jelentésének tisztázásában, illetve a jelentésének tisztázásában, illetve a cél realitásának, konkrétságának és cél realitásának, konkrétságának és mérhetőségének megállapításában. mérhetőségének megállapításában.


A mutatók kiválasztásaA mutatók kiválasztása négy négy lépésből áll: lépésből áll:

a mutató meghatározása;a mutató meghatározása; a minőség meghatározásaa minőség meghatározása mennyiség meghatározásamennyiség meghatározása idő meghatározásaidő meghatározása


Mérés kialakításaMérés kialakítása forma, amelyben az információt forma, amelyben az információt

hozzáférhetővé kell tenni (pl. haladási hozzáférhetővé kell tenni (pl. haladási jelentések, projekt elszámolások, projekt jelentések, projekt elszámolások, projekt adatok, statisztikák, stb.)adatok, statisztikák, stb.)

személy, aki az információt szolgáltatjaszemély, aki az információt szolgáltatja gyakoriság, amivel az információszolgáltatás gyakoriság, amivel az információszolgáltatás

történik (havonta, negyedévente, évente, történik (havonta, negyedévente, évente, stb).stb).

Azokat a mutatókat, amelyekhez nem lehet Azokat a mutatókat, amelyekhez nem lehet alkalmas mérési eszközt rendelni, más alkalmas mérési eszközt rendelni, más mutatóval kell kicserélni. A tevékenységeket mutatóval kell kicserélni. A tevékenységeket megfelelő részletességgel kell meghatározni.megfelelő részletességgel kell meghatározni.


A mutatóknak négy típusa van, és mind a négy A mutatóknak négy típusa van, és mind a négy típushoz kapcsolni kell két dimenziót - a típushoz kapcsolni kell két dimenziót - a mennyiségimennyiségi és a és a minőségiminőségi leírás lehetőségét, leírás lehetőségét, mert csak ekkor kellően kidolgozott és mert csak ekkor kellően kidolgozott és megfelelő információtartalommal rendelkező megfelelő információtartalommal rendelkező egy mutató. egy mutató.

A mutatók négy típusa a következő, A mutatók négy típusa a következő,

1.) a forrás- vagy input mutató; 1.) a forrás- vagy input mutató;

2.) a kimenet vagy output mutató; 2.) a kimenet vagy output mutató;

3.) az eredménymutató és 3.) az eredménymutató és

4.) a hatásmutató.4.) a hatásmutató.


A forrás- vagy input-mutatókA forrás- vagy input-mutatók annak a pontos azonosítását szolgálják, hogy annak a pontos azonosítását szolgálják, hogy

egy adott cél eléréséhez milyen források egy adott cél eléréséhez milyen források bevonására van szükség (pénzügyi, személyi, bevonására van szükség (pénzügyi, személyi, szervezeti, idői ráfordítás), illetve milyen szervezeti, idői ráfordítás), illetve milyen eszközök rendelkezésre állása esetén eszközök rendelkezésre állása esetén valósítható meg a cél (helyiség, gépek, valósítható meg a cél (helyiség, gépek, eszközök). eszközök).

A forrásmutatókban válik láthatóvá a A forrásmutatókban válik láthatóvá a partnerség a mutatókban. Itt jelenik meg a partnerség a mutatókban. Itt jelenik meg a támogató (donor) szervezet pénzügyi támogató (donor) szervezet pénzügyi hozzájárulása a projekt megvalósításához, és hozzájárulása a projekt megvalósításához, és a projektet megvalósítók által adott humán a projektet megvalósítók által adott humán erőforrás, szakértelem, szervezeti háttér. erőforrás, szakértelem, szervezeti háttér.


A A forrás-forrás- vagy vagy input-mutatókinput-mutatók

A partnerség keretében összerendezett A partnerség keretében összerendezett források teszik lehetővé a közös célok források teszik lehetővé a közös célok teljesülését – a projekt teljesülését – a projekt megvalósulását. megvalósulását.

Például forrásmutatók azok, hogy 200 Például forrásmutatók azok, hogy 200 nm2–es tanácsadó iroda nm2–es tanácsadó iroda rendelkezésre bocsátása, 3 fő master rendelkezésre bocsátása, 3 fő master képzettségű szociális munkás képzettségű szociális munkás tanácsadó felvétele a projektbe. tanácsadó felvétele a projektbe.


A A kimenetkimenet vagy vagy output-mutatók.output-mutatók. Minden outputnak minősül, ami Minden outputnak minősül, ami

(köz)kiadás eredményeként jön létre, (köz)kiadás eredményeként jön létre, amely valamely operatív cél amely valamely operatív cél megvalósulását teszi lehetővé. A megvalósulását teszi lehetővé. A kimenet mutatók a feltételek kimenet mutatók a feltételek megvalósulását teszik azonosíthatóvá. megvalósulását teszik azonosíthatóvá.

A kimenet mutatók közé tartoznak azok A kimenet mutatók közé tartoznak azok is, amelyek a jövőben bekövetkező is, amelyek a jövőben bekövetkező tevékenységek megvalósulásához tevékenységek megvalósulásához szükséges feltételeket biztosítják. szükséges feltételeket biztosítják.


A kimenet vagy output-mutatók.A kimenet vagy output-mutatók. A fenti példát folytatva, az iroda A fenti példát folytatva, az iroda

működéséhez szükséges költségek 3 működéséhez szükséges költségek 3 évre biztosítottak, valamint a évre biztosítottak, valamint a tanácsadásra 60.000.000 Ft.- (200.000 tanácsadásra 60.000.000 Ft.- (200.000 Euró) 3 évre, ami idő alatt 5000 Euró) 3 évre, ami idő alatt 5000 tanácsadói óra biztosítására van tanácsadói óra biztosítására van lehetőség. A kimenet mutatók tehát lehetőség. A kimenet mutatók tehát egyrészt megvalósuló feltételek, egyrészt megvalósuló feltételek, másrészt jövőbeni tevékenységekhez másrészt jövőbeni tevékenységekhez szükséges feltételek biztosításai szükséges feltételek biztosításai együttesen. együttesen.


Az eredménymutatókAz eredménymutatók

a projekt azonnali és közvetlen hatásaira a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról, a igénybevevőket érintő változásokról, a specifikus célok teljesüléséről nyújtanak specifikus célok teljesüléséről nyújtanak információt. Például 175 fő vett részt információt. Például 175 fő vett részt tanácsadáson és ennek eredményeként 110 tanácsadáson és ennek eredményeként 110 fő helyezkedett el munkában és 30 fő fő helyezkedett el munkában és 30 fő kapcsolódott be képzésbe. Az kapcsolódott be képzésbe. Az eredménymutatók teszik azonosíthatóvá azt eredménymutatók teszik azonosíthatóvá azt is, hogy a kimenet mutatókban tervezett is, hogy a kimenet mutatókban tervezett tevékenységekből mi valósult meg. tevékenységekből mi valósult meg.


Az Az eredménymutatókeredménymutatók

Például 3500 óra tanácsadás valósult Például 3500 óra tanácsadás valósult meg a 3 év alatt. Az eredménymutatók meg a 3 év alatt. Az eredménymutatók azt is jelentik, hogy az output azt is jelentik, hogy az output mutatókban feltételként rendelkezésre mutatókban feltételként rendelkezésre álló keretből, a tényleges teljesítés álló keretből, a tényleges teljesítés eredményének megfelelő pénzösszeg eredményének megfelelő pénzösszeg hívható le a projekt számára hívható le a projekt számára (42.000.000 Ft. vagy 140.000 Euró).(42.000.000 Ft. vagy 140.000 Euró).


A A hatásmutatókhatásmutatók

a projekt olyan következményeire a projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek és az érintettekre jelentkeznek és az érintettekre gyakorolt közvetlen és azonnali gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenően jönnek létre. A hatáson túlmenően jönnek létre. A hatások bekövetkezése a projekten hatások bekövetkezése a projekten kívül álló tényezőktől is függ. kívül álló tényezőktől is függ.



Például a képzésben résztvevők közös Például a képzésben résztvevők közös nonprofit foglalkoztatási szervezetet nonprofit foglalkoztatási szervezetet hoztak létre, önmaguk foglalkoztatására. A hoztak létre, önmaguk foglalkoztatására. A szervezet tevékenysége olyan sikeres, szervezet tevékenysége olyan sikeres, hogy további 15 fő foglalkoztatására hogy további 15 fő foglalkoztatására tudnak lehetőséget biztosítani. tudnak lehetőséget biztosítani.

Ezt a hatást nevezik externáliának is Ezt a hatást nevezik externáliának is túlterjedő hatásnak, amelyek a projekttől túlterjedő hatásnak, amelyek a projekttől egészen távol lévő személyekre vagy egészen távol lévő személyekre vagy szervezetekre is hatnak. szervezetekre is hatnak.



Egy projekt hatásainak mindig Egy projekt hatásainak mindig illeszkednie kell az adott illeszkednie kell az adott program/prioritás/intézkedés program/prioritás/intézkedés célkitűzéseihez, és ennek célkitűzéseihez, és ennek egyértelműen meg kell jelennie az egyértelműen meg kell jelennie az indikátorok meghatározásakor. indikátorok meghatározásakor.

Például a 110 munkában elhelyezkedett Például a 110 munkában elhelyezkedett ember 80%-a 1 év múlva is dolgozik ember 80%-a 1 év múlva is dolgozik bejelentett munkakörben. bejelentett munkakörben.


A mutatókhoz kapcsolható két A mutatókhoz kapcsolható két dimenzió a mennyiségi mutató és a dimenzió a mennyiségi mutató és a minőségi mutató képzésére minőségi mutató képzésére vonatkozó eljárás.vonatkozó eljárás.


A mennyiségi mutatóA mennyiségi mutató

egy célkitűzés teljesítését, erőforrás egy célkitűzés teljesítését, erőforrás mozgósítását, az eredmények létrejöttét, mozgósítását, az eredmények létrejöttét, egy véghatás elérésének bemutatását egy véghatás elérésének bemutatását szolgálja. A mutató által szolgáltatott szolgálja. A mutató által szolgáltatott információ mennyiségi természetű, és információ mennyiségi természetű, és tények, vélemények mérésére tények, vélemények mérésére használatos (pl. a beavatkozás által használatos (pl. a beavatkozás által támogatott személyek száma; támogatott személyek száma; képzésben részesültek aránya). képzésben részesültek aránya).


A mennyiségi mutatóA mennyiségi mutató

A mutatónak – egyebek között – egyszerű A mutatónak – egyebek között – egyszerű információt kell nyújtania, ami könnyen információt kell nyújtania, ami könnyen érthető mind a szolgáltató, mind a érthető mind a szolgáltató, mind a felhasználó oldaláról tekintve. Segíteniefelhasználó oldaláról tekintve. Segítenie kellkell a program a program megvalósítóitmegvalósítóit a a kommunikációban, a tárgyalásokban és a kommunikációban, a tárgyalásokban és a döntésben. Következésképpen célszerű, ha döntésben. Következésképpen célszerű, ha a beavatkozás sikerének kritériumaihoz a beavatkozás sikerének kritériumaihoz kapcsolódik, és pontosan tükröznie kell, kapcsolódik, és pontosan tükröznie kell, amire vonatkozik (konstruktív érvényesség).amire vonatkozik (konstruktív érvényesség).


A mutatónak és mérési egységének A mutatónak és mérési egységének érzékenynek kell lennie, azaz a mért érzékenynek kell lennie, azaz a mért mennyiségnek jelentősen kell változnia a mennyiségnek jelentősen kell változnia a tevékenység bekövetkeztekor. Az értékelő tevékenység bekövetkeztekor. Az értékelő csoport kidolgozhat speciális mutatókat, csoport kidolgozhat speciális mutatókat, és számszerűsítésük történhet vizsgálatok és számszerűsítésük történhet vizsgálatok vagy statisztikai adatok segítségével. vagy statisztikai adatok segítségével. Sokszor a monitoring rendszerből vagy a Sokszor a monitoring rendszerből vagy a statisztikai adatsorokból veszik a statisztikai adatsorokból veszik a mutatókat, ami lehet elemi, vagy mutatókat, ami lehet elemi, vagy származhat más mutatókból származhat más mutatókból viszonyszámok, indexek formájában.viszonyszámok, indexek formájában.


Egy értékelésben nem engedhető Egy értékelésben nem engedhető meg, hogy elemzési köréből ki meg, hogy elemzési köréből ki legyenek zárva fontos tények, illetve legyenek zárva fontos tények, illetve hatások, csak azért, mert hatások, csak azért, mert mennyiségileg nehéz azokat mérni. mennyiségileg nehéz azokat mérni. Ilyen esetben célszerű minőségi Ilyen esetben célszerű minőségi adatokat gyűjteni, és azokat adatokat gyűjteni, és azokat strukturálni leírások segítségével. strukturálni leírások segítségével.


A A minőségi mutató (leírás)minőségi mutató (leírás) tömör formájában, tiszta és határozott tömör formájában, tiszta és határozott

állítás egy elérendő célkitűzésről vagy egy állítás egy elérendő célkitűzésről vagy egy elért hatásról. Például vizsgálni lehet egy elért hatásról. Például vizsgálni lehet egy rendelkezés hatását az esélyegyenlőségről rendelkezés hatását az esélyegyenlőségről és választható a következő előre és választható a következő előre meghatározott leírás: “a rendelkezés a meghatározott leírás: “a rendelkezés a legtöbb női érintett számára lehetővé legtöbb női érintett számára lehetővé teszi, hogy a férfiak számára fenntartott teszi, hogy a férfiak számára fenntartott munkákat megkaphassa”, vagy “a munkákat megkaphassa”, vagy “a rendelkezés a nők nagy hányada részére rendelkezés a nők nagy hányada részére vonzóvá teszi, hogy olyan munkákat vonzóvá teszi, hogy olyan munkákat kapjon; amelyekről úgy vélik, férfiak kapjon; amelyekről úgy vélik, férfiak számára vannak fenntartva.”számára vannak fenntartva.”


A A minőségi mutató (leírás)minőségi mutató (leírás)

A leírások strukturált hálózatba A leírások strukturált hálózatba szervezése lehet az első lépés egy szervezése lehet az első lépés egy mutató kialakításában. Ha előzetesen mutató kialakításában. Ha előzetesen több leírás jött létre, ezek egy több leírás jött létre, ezek egy megfigyelői hálózatot alkothatnak. E megfigyelői hálózatot alkothatnak. E hálózat segítségével a jelenségek, hálózat segítségével a jelenségek, illetve változások minőségileg és illetve változások minőségileg és strukturáltan megfigyelhetővé és strukturáltan megfigyelhetővé és leírhatóvá válnak. leírhatóvá válnak.


A projektek indikátorainak A projektek indikátorainak meghatározásakor figyelembe kell venni meghatározásakor figyelembe kell venni négy négy minőségi kritériumotminőségi kritériumot. Az adatok . Az adatok tényleges tényleges hozzáférhetőségehozzáférhetősége a legelső a legelső minőségi kritérium. Ha egy adott minőségi kritérium. Ha egy adott mutató hozzáférhetetlen, akkor mutató hozzáférhetetlen, akkor gyakorlatilag nem alkalmazható. gyakorlatilag nem alkalmazható. Célszerű tehát olyan indikátort Célszerű tehát olyan indikátort megnevezni, amely a megvalósítás megnevezni, amely a megvalósítás adott szakaszában biztosan adott szakaszában biztosan kimutatható. kimutatható.


Az indikátor meghatározásakor már Az indikátor meghatározásakor már meg kell jelölni azokat a meg kell jelölni azokat a dokumentációs eljárásokat, dokumentációs eljárásokat, eszközöket, amelyek biztosítják azt, eszközöket, amelyek biztosítják azt, hogy az adott mutató meghatározott hogy az adott mutató meghatározott időnként, milyen módon kerül időnként, milyen módon kerül mérésre, és ennek az adatnak a mérésre, és ennek az adatnak a szolgáltatása kinek a felelősségi szolgáltatása kinek a felelősségi körébe tartozik. körébe tartozik.


Az indikátor legyen Az indikátor legyen megbízhatómegbízható, azaz , azaz a valós állapotot tükrözze. Az a valós állapotot tükrözze. Az információ információ frissességefrissessége nagyon nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. vonatkozó információt kell mutatnia.


A mutatónak A mutatónak relevánsnakrelevánsnak kell lennie, kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából (képzési egésze szempontjából (képzési projekt esetében például releváns projekt esetében például releváns kimenet mutató a képzés óraszáma, kimenet mutató a képzés óraszáma, de nem annyira érdekes, hogy ezt de nem annyira érdekes, hogy ezt délelőtt vagy délután tartják-e). délelőtt vagy délután tartják-e).


A jó mutatónak A jó mutatónak meghatározottnakmeghatározottnak kell kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projekt-menedzsment számára, és a projekt-menedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat – az elért eredményt, vagy fogalmat – az elért eredményt, vagy csökkenő jelenséget. A mutatók minden csökkenő jelenséget. A mutatók minden érintett számára azonos jelentést hordozó érintett számára azonos jelentést hordozó jellemzője, a partnerség egyik eleme. jellemzője, a partnerség egyik eleme.


A közpénzből finanszírozott projektek A közpénzből finanszírozott projektek nyilvánosságát és átláthatóságát nyilvánosságát és átláthatóságát biztosítja, az így kialakított biztosítja, az így kialakított mutatórendszer, valamint a mutatórendszer, valamint a későbbiekben leírásra kerülő „mutatók későbbiekben leírásra kerülő „mutatók kialakításának társadalmasítása” akkor kialakításának társadalmasítása” akkor tud megtörténni és az érintettek tud megtörténni és az érintettek részvételével közösen kialakítani a részvételével közösen kialakítani a mutatórendszert, ha ez az azonos mutatórendszert, ha ez az azonos jelentés minden érintett számára adott.jelentés minden érintett számára adott.


Logframe-ben lévő tevékenység:

Forrás vagy input-mutatók

Kimenet vagy output-mutatók

Eredménymutatók (közvetlen, azonnal jelentkező „hatás”)

Hatásmutatók (közvetlen és közvetett, jellemzően később jelentkező hatások)

Mennyiségi mutató (elért eredmények/ csökkenő/megszűnő jelenségek)

a mutatók ellenőrizhetőségének forrásai és eszközei

Minőségi, mutató (elért eredmények/ csökkenő/megszűnő jelenségek)






































Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (Módszer (




















az egyes tevékenységek sorrendjének az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölésefelelőseinek kijelölése


A tevékenység ütemterve a projekt A tevékenység ütemterve a projekt tevékenységeinek bemutatására tevékenységeinek bemutatására szolgál, meghatározza a szolgál, meghatározza a tevékenységek sorrendjét és a tevékenységek sorrendjét és a tevékenységért felelős személyt.tevékenységért felelős személyt.


Az ütemterv készítésének lépései:Az ütemterv készítésének lépései: a fő tevékenységek felsorolásaa fő tevékenységek felsorolása a fő tevékenységek kezelhető feladatokká a fő tevékenységek kezelhető feladatokká

lebontásalebontása a tevékenységek és feladatok sorrendjének és a tevékenységek és feladatok sorrendjének és

kapcsolatának tisztázásakapcsolatának tisztázása minden tevékenység és feladat kezdetének, minden tevékenység és feladat kezdetének,

időtartamának, és befejezésének megbecsüléseidőtartamának, és befejezésének megbecsülése olyan haladási mutatók vagy határpontok olyan haladási mutatók vagy határpontok

meghatározása, amelyekkel mérni lehet a projekt meghatározása, amelyekkel mérni lehet a projekt teljesítményétteljesítményét

tevékenységek és feladatok elvégzéséhez tevékenységek és feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelem meghatározásaszükséges szakértelem meghatározása

feladatok elosztása a projekttagok közöttfeladatok elosztása a projekttagok között


Gantt diagramm vagy táblázatGantt diagramm vagy táblázat

Tevékenység jan feb már ápr máj jun jul aug sze okt nov dec időtartam

Egyeztetés Költségvetés stb

Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Célorientált projekttervezés - Logikai Keret MódszerMódszer




















a szükséges befektetések meghatározása, a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés költségterv majd részletes költségvetés készítése készítése


Költségvetési terv készítésének Költségvetési terv készítésének lépései:lépései:

minden egyes tevékenység elvégzéséhez minden egyes tevékenység elvégzéséhez szükséges eszközlistaszükséges eszközlista

eszközök költségkategóriákba sorolásaeszközök költségkategóriákba sorolása egységek, mennyiségek és egységárak egységek, mennyiségek és egységárak

meghatározásameghatározása pénzügyi forrás meghatározásapénzügyi forrás meghatározása költségkódok elosztásaköltségkódok elosztása költségek ütemezéseköltségek ütemezése fenntartási költségek megbecsülésefenntartási költségek megbecsülése költségösszefoglaló táblázat elkészítéseköltségösszefoglaló táblázat elkészítése

EsélyegyenlőségEsélyegyenlőség

A Új Széchenyi Terv keretében megvalósítandó projektnek tehát meg kell felelniük a környezetvédelem feltételeinek, valamint hozzá kell járulniuk az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. A pályázóknak az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket kell megfogalmazniuk, amelyek hozzájárulnak az alábbi társadalmi rétegek és csoportok helyzetének javításához: a nők, a roma kisebbséghez tartozók és a fogyatékos személyek.


Az esélyegyenlőség szempontja nem választható, azaz nem elhagyható, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell.

Az esélyegyenlőség szempontja nem járulékos elem, a projekt szerves részét képezi, emellett a projekt minőségét is javítja, tehát mindenhol érvényesíteni kell.

Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése európai uniós követelmény mind a pályázók, mind az értékelők számára.


Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így:a tervezésben, a megvalósításban, a nyomon követésben és az értékelésben is.

DisszeminációDisszemináció

DisszeminációDisszemináció az a folyamat, amelynek során egy az a folyamat, amelynek során egy adott szakmai tevékenységben részt vett adott szakmai tevékenységben részt vett személyszemély vagy vagy csoportcsoport (szervezet): (szervezet):

A) az általa elsajátított, megszerzettA) az általa elsajátított, megszerzettinformációkat,információkat,ismereteket,ismereteket,tapasztalatokat,tapasztalatokat,

B) az általa megismert és összegyűjtött B) az általa megismert és összegyűjtött produktumokat,produktumokat,eredményeket,eredményeket,

C) az általa megélt, megtapasztaltC) az általa megélt, megtapasztaltszakmai és személyes folyamatok szakmai és személyes folyamatok

élményétélményét

TOVÁBBADJATOVÁBBADJAolyan olyan célszemélyeknekcélszemélyeknek és/vagy és/vagy célcsoportoknakcélcsoportoknak, akik , akik közvetlenül közvetlenül NEMNEM vettek részt a tevékenységben.vettek részt a tevékenységben.


1. MIT?1. MIT?

Ismeretek, Ismeretek, tananyagok,tananyagok, megközelítések, megközelítések, módszerek, módszerek, eljárások,eljárások, tapasztalatok,tapasztalatok, ötletek, ötletek, élmények stb.élmények stb.

A disszemináció szintjeiA disszemináció szintjei

Saját intézményen belülSaját intézményen belül A partnerszervezetek közöttA partnerszervezetek között A régióbanA régióban Az oktatási és képzési szektorbanAz oktatási és képzési szektorban Más szektorokbanMás szektorokban Nemzeti szintenNemzeti szinten Nemzetközi szintenNemzetközi szinten

Disszemináció aDisszemináció a projektszakaszokbanprojektszakaszokban

Végfel-Végfel-használhasználók ók bevonásbevonásaa

A A mód-mód-szereszerek k terjesterjesz-tésez-tése

Jó meg-Jó meg-oldások oldások terjesz-terjesz-tésetése

Köl-Köl-csönöcsönös s tanultanulásás

HálóHáló--zatozatokk

HasznoHasznosu-lássu-lás

Igény-Igény-felméréfelméréss

Terve-Terve-zészés

FejlesztFejlesztőmunkőmunkaa

Tesz-Tesz-teléstelés

KidolKidol--gozágozáss

Terjesz-Terjesz-tés, tés, értéke-értéke-sítéssítés


Disszeminációs módszerekDisszeminációs módszerek beszámoló tartása munkaközösségi megbeszélésen;beszámoló tartása munkaközösségi megbeszélésen; beszámoló tartása munkaközösségek közötti beszámoló tartása munkaközösségek közötti

megbeszélésen, értekezleten;megbeszélésen, értekezleten; kollégák számára tartott bemutató/"workshop”-szerű kollégák számára tartott bemutató/"workshop”-szerű

foglalkozás;foglalkozás; tervezett belső továbbképzés keretében egy–két tervezett belső továbbképzés keretében egy–két

"workshop"-szerű foglalkozás és/vagy előadás tartása;"workshop"-szerű foglalkozás és/vagy előadás tartása; Más szakmák kollégáinak tartott Más szakmák kollégáinak tartott

beszámoló/"workshop”;beszámoló/"workshop”; szakmai beszámoló írása helyi szakmai szervezet által szakmai beszámoló írása helyi szakmai szervezet által

gondozott kiadvány számára;gondozott kiadvány számára; részben szakmai, részben közvélemény formáló részben szakmai, részben közvélemény formáló

beszámoló írása helyi, nem szakmai kiadvány beszámoló írása helyi, nem szakmai kiadvány számára;számára;

publikáció írása szélesebb körben terjesztett szakmai publikáció írása szélesebb körben terjesztett szakmai fórum számára;fórum számára;

Disszeminációs módszerek Disszeminációs módszerek

bemutató tartása, utána véleménycsere;bemutató tartása, utána véleménycsere;

kölcsönös látogatások (peer-observation) kölcsönös látogatások (peer-observation) lebonyolítása és megvitatása speciális szakmai lebonyolítása és megvitatása speciális szakmai szempontok alapjánszempontok alapján;

videó felvétel készítése saját vagy kolléga munkájáról videó felvétel készítése saját vagy kolléga munkájáról szakmai továbbképzések céljából;szakmai továbbképzések céljából;

előadás/demonstráció tartása helyi vagy országos előadás/demonstráció tartása helyi vagy országos szakmai konferencián;szakmai konferencián;

tapasztalatok közreadása online formában helyi tapasztalatok közreadása online formában helyi honlapon;honlapon;

tapasztalatok közreadása online formában levelező tapasztalatok közreadása online formában levelező lista tagjainak;lista tagjainak;

rendszeres részvétel online szakmai vitafórumban;rendszeres részvétel online szakmai vitafórumban;

részben szakmai, részben közvélemény formáló részben szakmai, részben közvélemény formáló tapasztalatok közreadása a helyi elektronikus tapasztalatok közreadása a helyi elektronikus médiában.médiában.


DisszeminációsDisszeminációs anyagokanyagok

BrosúrákBrosúrák SajtóközleményekSajtóközlemények ÚjságcikkekÚjságcikkek Szemléletető anyagokSzemléletető anyagok PoszterekPoszterek HonlapokHonlapok

A DisszeminációA Disszemináció csatornáicsatornái

Írott sajtóÍrott sajtó Rádió és televízióRádió és televízió Célzott információCélzott információ Elektronikus információElektronikus információ HálózatokHálózatok RendezvényekRendezvények Személyes kapcsolatokSzemélyes kapcsolatok

A Disszemináció járulékos előnyeiA Disszemináció járulékos előnyei

Átfogó kép alkotása a projektrőlÁtfogó kép alkotása a projektről Az érintettek bevonásaAz érintettek bevonása TapasztalatcsereTapasztalatcsere Ötletek új projektekhezÖtletek új projektekhez Megtanulni közösen tanulniMegtanulni közösen tanulni Bővülő egyéni kompetenciákBővülő egyéni kompetenciák Versenyképesebb intézményVersenyképesebb intézmény

A környezeti fenntarthatóságA környezeti fenntarthatóság

A gyakorlatban a fenntartható fejlődés A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. érdekeit.


A fenntartható fejlődésnek ezért A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és gazdaság, társadalom és környezet harmonikus környezet harmonikus fejlesztése.fejlesztése.


I.I. A környezeti követelmények A környezeti követelmények elfogadása és megtartásaelfogadása és megtartása

Célkitűzés: Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés.tervezés és cselekvés.


II. II. Az emberi szükségletek kielégítése és a Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítaniegyensúlyt kell biztosítani

Célkitűzés: Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos nem járhat a környezetminőség folytonos

romlásávalromlásával..


III. Természeti erőforrások fenntartható III. Természeti erőforrások fenntartható használatahasználata

Célkitűzés:Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékétmegújulásának a mértékét. A jövő generációkért . A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást.takarékosságot és a racionalitást.


IV.IV. A meglévő értékek védelme és A meglévő értékek védelme és megőrzésemegőrzése

Célkitűzés: Célkitűzés: A természetben és a A természetben és a kulturális hagyományok révén kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el.járó folyamatok nem tűrhetők el.


V.V. A helyi közösségek hosszú távon A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosításaegészséges környezetének biztosítása

Célkitűzés: Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben.a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a A fenntartható fejlődést csak a

felelősségteljes ember érheti el.felelősségteljes ember érheti el.


A környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés A környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés különböztethető meg:különböztethető meg:

A fejlesztés során közvetlen környezeti hatás jelentkezik:A fejlesztés során közvetlen környezeti hatás jelentkezik:negatív környezeti hatás várható (pl. közlekedésfejlesztés);negatív környezeti hatás várható (pl. közlekedésfejlesztés);

pozitív környezeti hatás várható (pl. szennyvíztisztítás).pozitív környezeti hatás várható (pl. szennyvíztisztítás). Közvetlen környezeti hatás nincs, de meghatározhatók Közvetlen környezeti hatás nincs, de meghatározhatók

olyan környezeti tartalmak vagy a fenntarthatósággal olyan környezeti tartalmak vagy a fenntarthatósággal kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a környezettudatos magatartási formák kialakulását, környezettudatos magatartási formák kialakulását, elterjesztését (pl. egészségügy, oktatás, K+F stb.), elterjesztését (pl. egészségügy, oktatás, K+F stb.), lehetőséget adnak egy fenntarthatóbb fejlődési pálya lehetőséget adnak egy fenntarthatóbb fejlődési pálya követésére.követésére.


A humán fejlesztés típusú projektek esetében, A humán fejlesztés típusú projektek esetében, ahol közvetlen környezeti hatás nem ahol közvetlen környezeti hatás nem következik be érdemes végiggondolni, következik be érdemes végiggondolni, hogy a fenntarthatóság szempontjából, hogy a fenntarthatóság szempontjából, olyan fontos kérdések, mint a helyi, olyan fontos kérdések, mint a helyi, hagyományos kultúra elemei, a helyi hagyományos kultúra elemei, a helyi munkaerő és erőforrások, a munkaerő és erőforrások, a környezetkultúra szempontjai milyen környezetkultúra szempontjai milyen

mértékben alkalmazhatók a projektbenmértékben alkalmazhatók a projektben..


A környezet szempontjából alapvető A környezet szempontjából alapvető érdek, érdek, hogy az erőforrások (akár természeti, hogy az erőforrások (akár természeti, akár a munkaerő) helyben hasznosuljanak. A akár a munkaerő) helyben hasznosuljanak. A humán fejlesztések során felhasznált áruk és humán fejlesztések során felhasznált áruk és szolgáltatások nagy távolságokról történő szolgáltatások nagy távolságokról történő „importálása” egyrészt jelentős „importálása” egyrészt jelentős környezetszennyezéssel (pl. nagyobb forgalom környezetszennyezéssel (pl. nagyobb forgalom következtében kialakuló zaj, légszennyezés, következtében kialakuló zaj, légszennyezés, stressz) járnak, másrészt a helyi erőforrások és stressz) járnak, másrészt a helyi erőforrások és kapacitások kihasználásának hiánya kedvezőtlen a kapacitások kihasználásának hiánya kedvezőtlen a helyi közösség számára. helyi közösség számára.


A tervezés lépéseiA tervezés lépései 1.1. A projekt megvalósulási helyén a A projekt megvalósulási helyén a

környezeti, társadalmi környezeti, társadalmi problémákproblémák megismerése. megismerése.

2.2. 2. A projektciklus elemzése, 2. A projektciklus elemzése, vizsgálata (tervezés, kivitelezés, vizsgálata (tervezés, kivitelezés, működés, bezárás) a projekthez működés, bezárás) a projekthez kapcsolható kapcsolható fenntarthatósági fenntarthatósági elvek elvek szempontjából. szempontjából.


A tervezés lépéseiA tervezés lépései

3. A vonatkozó fenntarthatósági elvek 3. A vonatkozó fenntarthatósági elvek illesztése a projekt céljaihoz. illesztése a projekt céljaihoz.

4. A projekt végrehajtása során 4. A projekt végrehajtása során megvalósítható megvalósítható környezetbarátkörnyezetbarát technológiák, eljárásoktechnológiák, eljárások alkalmazhatóságának vizsgálata. alkalmazhatóságának vizsgálata.


A tervezés lépéseiA tervezés lépései 5. A projekt végrehajtása során a 5. A projekt végrehajtása során a

környezet-tudatos magatartáskörnyezet-tudatos magatartás (vállalat, intézmények, dolgozók, (vállalat, intézmények, dolgozók, fogyasztók és más érintettek) fogyasztók és más érintettek) ösztönzése érdekében vállalt feladatok ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. leírása.

6. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó 6. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó várható várható eredményekeredmények értékelése. értékelése.

projektmenedzsment És pÁlyÁzatÍrÓi kÉpzÉs

Documents