DoKUMeNTUMoK NVAssaacutenyi mikloacutes

Pszeudo-Dionuumlsziosz Areopagiteacutesz Isten nevei IndashII

BEVEzETő

1 PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz

(aacuteL-ArEOPAGiTA SzEnT DEacutenES) MűVEi FiLOLoacuteGiAi ALAPOk

A Deacutenes neveacutehez fűződő szoumlvegek keacutet nagy csoportra oszthatoacuteak fennmarad-takra eacutes fenn nem maradtakra A fennmaradt szoumlvegek tovaacutebb oszthatoacuteak a Corpus Dionysiacumnak (lsquodeacutenesi szoumlvegtestrsquo) nevezett gyűjtemeacutenybe tartozoacutek-ra illetve az e korpuszon kiacutevuumll Deacutenes neve alatt hagyomaacutenyozottakra Mindkeacutet csoport minden szoumlvege goumlroumlg nyelvű A Corpus Dionysiacum neacutegy eacutertekezeacutesből (Isten nevei A mennyei hierarchia Az egyhaacutezi hierarchia Misztikus teoloacutegia) eacutes tiacutez teo-loacutegiai leveacutelből aacutell1

A korpuszon kiacutevuumll hagyomaacutenyozott csoport ismeacutet tovaacutebb oszthatoacute valoacutesziacute-nűleg teacutenylegesen Deacutenestől szaacutermazoacute művekre illetve valoacutesziacutenűleg nem tőle szaacutermazoacutekra (spuria) A feltehetőleg autentikus művek koumlzeacute tartozik egy Mi-atyaacutenk-magyaraacutezat egy himnusz egy Timoacuteteushoz iacuterott leveacutel eacutes egy Titushoz iacuterott leveacutel toumlredeacuteke2

A Corpus Dionysiacum kuumlloumlnboumlző pontjain maga Deacutenes tesz emliacuteteacutest heacutet to-vaacutebbi szoumlvegről melyek jelenlegi ismereteink szerint nem maradtak fenn kuuml-loumlnboumlző kutatoacutek maacutes eacutes maacutes moacutedon foglalnak aacutellaacutest ezekről egyesek szerint el-vesztek maacutesok szerint Deacutenes meg sem iacuterta őket ismeacutet maacutesok szerint pedig van olyan szoumlveg amely maacutes ciacutem alatt eacutes maacutes szerzőnek tulajdoniacutetva maradt fenn3

1 Jelen fordiacutetaacutes eacutes bevezető tanulmaacuteny elkeacuteszuumllteacutet az OTkA bdquok 101503rdquo szaacutemuacute bdquoA misztika fogalma eacutes hagyomaacutenyai az euroacutepai gondolkodaacutesbanrdquo ciacutemű projektje taacutemogatta A fordiacutetaacutest Dr Toacuteth Anna Judit vetette oumlssze az eredetivel Ezuacuteton szeretneacutek neki koumlszoumlnetet nyilvaacuteniacutetani tovaacutebbaacute koumlszoumlnetet mondani Dr Buzaacutesi Gaacutebornak eacutes Dr Bugaacuter istvaacutennak is eacuterteacutekes fordiacutetaacutestechnikai javaslataikeacutert filozoacutefiatoumlrteacuteneti utalaacutesaikeacutert

2 Vouml Suchla 2008 60ndash61 A korpuszon kiacutevuumlli de autentikusnak tartott műveket nemsokaacutera kiadjaacutek a Goumlttingenben megjelenő Corpus Dionysiacum-sorozatban (feltehetőleg ez lesz a sorozat iii koumltete)

3 E heacutet maga Deacutenes aacuteltal megnevezett mű Θεολογικαὶ ὑποτυπώσεις (Teoloacutegiai vaacutezlatok) Συμβολικὴ θεολογία (Szimbolikus teoloacutegia) Περὶ ψυχῆς (A leacutelekről) Περὶ δικαίου καὶ θείου δικαιωτήριου (Az igazsaacutegos eacutes isteni iacuteteacuteletről) Περὶ νοητῶν τε και αἰσθητῶν

148 DOKUMENTUMOK

A minket itt eacuterdeklő Corpus Dionysiacum nem az eredeti aacutellapotaacuteban hanem egy szerkesztett magyaraacutezott (eacutes eredeti szoumlvegeacuteben megvaacuteltozott) editio vario-rum (alternatiacutev olvasatokat is tartalmazoacute kommentaacutelt kiadaacutes) az uacuten Jaacutenos-redak-cioacute formaacutejaacuteban maradt raacutenk4 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos palesztinai puumlspoumlk ugyanis a 6 szaacutezad maacutesodik negyedeacuteben korpusszaacute aacutelliacutetotta oumlssze eacutes lapszeacuteli magyaraacuteza-tokkal laacutetta el a neacutegy eacutertekezeacutest eacutes tiacutez levelet A korpusz ndash minden joacute keacuteziratban ndash csak e scholionnal ellaacutetott formaacuteban leacutetezik meacuteg a keacuteső antik-kora koumlzeacutepkori fordiacutetaacutesokban is5 Ez a teacuteny felveti azt a sajaacutetos szoumlvegkonstituacutecioacutes keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten mi a mű a kommentaacuter vajon eleve a műhoumlz tartozik-e (s ez esetben csak azzal egyuumltt lenne-e szabad kiadni) vagy pedig nem6

Jaacutenos nemcsak magyaraacutezta a szoumlvegtestet hanem apologetikus bevezetőt is iacutert hozzaacute7 E filozoacutefiailag-teoloacutegiailag igeacutenyes alapos magyaraacutezatokhoz keacutesőbb maacutes szerzők mindenekelőtt a nagy 7 szaacutezadi teoloacutegus Hitvalloacute Maximosz scho-lionjai is hozzaacutevegyuumlltek8 B r Suchla illetve P rorem eacutes J C Lamoreaux

(A szellemi eacutes az eacuterzeacuteki dolgokroacutel) Περὶ τῶν θείων ὕμνων (Az isteni himnuszokroacutel) Περὶ τῶν ἀγγελικῶν ἰδιοτήτων καὶ τάξεων (Az angyali sajaacutetossaacutegokroacutel eacutes rendekről) vouml Suchla 2008 210 A Szimbolikus teoloacutegia lehetseacuteges filozoacutefiai rekonstrukcioacutejaacuteroacutel laacutesd Semmelroth 1952 1ndash11 Perczel 1999 673ndash710 a Teoloacutegiai vaacutezlatokat azonosiacutetja egy maacutesik szerzőnek tulajdoniacutetott fennmaradt teoloacutegiai művel

4 S Lilla szerint bizonyos hogy a raacutenk maradt keacuteziratok őse maacuter nem az eredeti szerzői szoumlveg (az archetiacutepus) volt hanem igen sok toumlbbfajta egy vagy toumlbb szoacuteboacutel illetve egeacutesz mondatboacutel aacutelloacute eacutes toumlbb szerzőtől eredő betoldaacutest is tartalmazott (laacutesd Lilla 1980 kuumlln 193ndash198 megjegyzendő hogy Lilla meacuteg a PG 3 szoumlvegeacutet vette kritika alaacute eacutes nem az oumlsszes keacuteziratra taacutemaszkodott) A kritikai kiadaacutes szerkesztője B r Suchla szerint csak a hyparchetypus azaz maacutesodlagos archetiacutepus rekonstrukcioacuteja volt lehetseacuteges (CD i 1990 szoumlvegkritikai bevezető 36ndash64) ideacutezzuumlk oumlsszefoglalaacutesaacutet bdquoDa seine [=des CD] gesamte Uumlberlieferung von allem Anfang an echte Lesarten zusammen mit zugehoumlrigen Varianten bezeugt muumlssen diese Doppellesarten auf ein gemeinsames Exemplar zuruumlckgehen das zum Ausgangspunkt der Uumlberlieferung wurde Dieses gemeinsames Exemplar war ein Variantenkodex Wir muumlssen davon ausgehen daszlig sein Schreiber bewuszligt eine Editio Variorum geschaffen hat Er notierte Varianten interlinear oder marginal in sein Editionsexemplar so daszlig gewissermaszligen ein doppelter Hyparchetyp entstanden isthellip Der redaktionelle Eingriff in den Texthellip stellt eine Kontamination dar die erklaumlrt warum in der hsl Uumlberlieferung ausgesprochen wenige sinnentstellende oder sinnveraumlndernde Varianten vorkommenrdquo (56) Perczel istvaacuten szerint az eredeti szerzői szoumlveg indirekt uacuteton mindenekelőtt Szergiosz korai sziacuter fordiacutetaacutesa alapjaacuten aacutelliacutetandoacute helyre mivel a CD kritikai kiadaacutesa is csak a romlott szoumlvegű hyparchetypust tudta rekonstruaacutelni (laacutesd Perczel 2000 kuumlln 79ndash84)

5 Vouml Suchla 2008 54 Szergiosz sziacuter fordiacutetaacutesa kiveacutetel nem tartalmazza Jaacutenos scholionjait (uo 57)

6 Faraggiana 2009 214 felveti hogy esetleg soha nem is leacutetezett kommentaacuter neacutelkuumlli szoumlveg hanem a korpusz eleve a magyaraacutezattal egyuumltt keacuteszuumllt Ez esetben a rsquoszerkesztőrsquo Szkuumlthopoliszi Jaacutenos legalaacutebbis taacutersszerző lenne Laacutesd meacuteg rorem ndash Lamoreaux 1998 1ndash2

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos eacuteleteacuteről eacutes munkaacutessaacutegaacuteroacutel laacutesd rorem ndash Lamoreaux 1998 23ndash36 A bevezető apoloacutegia kritikai szoumlvegeacutet eacutes annak francia fordiacutetaacutesaacutet koumlzli Saffrey 1998 791ndash810 Jaacutenos apoloacutegiaacutejaacutenak neacutemet fordiacutetaacutesaacutet koumlzli Suchla 2008 187ndash194

8 Vouml Suchla 1989 79ndash83 eacutes rorem ndash Lamoreaux 1998 36ndash39 Laacutesd alaacutebb a 9 pontban is

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 149

kuumlloumlniacutetetteacutek el a bizonyosan Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholionokat a toumlbbitől uacutegy hogy oumlsszevetetteacutek a kommentaacutert Phoacutekasz sziacuter fordiacutetaacutesaacuteval (korai 8 szaacute-zad) amely a scholiaacuteboacutel csak Jaacutenos magyaraacutezatait tartalmazza A legjelentősebb scholionokat laacutebjegyzetben koumlzoumlljuumlk mivel neacutelkuumlluumlk a szoumlveg sok helyen igen nehezen eacuterthető

2 SzENT DeacuteNES SzEMeacuteLYE A KOrPUSz DATAacuteLAacuteSA

A Corpus Dionysiacum eacutes a Deacutenes neveacutehez kapcsolt toumlbbi szoumlveg szerzőjeacutenek szemeacutelye ismeretlen baacuter a VII leveacutel azzal az irodalmi fikcioacuteval eacutel9 hogy a szer-ző az Apostolok cselekedetei 1734-ben szereplő Deacutenes aki Paacutel atheacuteni areioszpa-goszi beszeacutedeacutet hallgatva bdquohitt nekirdquo A szerző szemeacutelyeacutenek azonosiacutetaacutesaacutera igen sok kiacuteseacuterlet toumlrteacutent tudomaacutenyos konszenzus azonban egyelőre nem alakult ki e keacuterdeacutesben10 A szerző azonosiacutetaacutesaacutet doumlntően befolyaacutesolhatja a korpusz dataacutelaacute-sa melynek tekinteteacuteben az uacutejabb szakirodalom szinteacuten nem egyseacuteges rorem eacutes Lamoreaux a 6 szaacutezad első harmadaacuteba (515 eacutes 528 koumlzeacute) helyezik a művek keletkezeacuteseacutet (rorem ndash Lamoreaux 1998 9ndash11) Perczel 2012 56ndash60 joacuteval ko-raacutebbra (470 eacutes 485 koumlzeacute) miacuteg Suchla aacutellaacutespontjaacutet (keletkezeacutes 476 eacutes 528 koumlzoumltt) koumlzvetiacutetőnek nevezhetjuumlk11

9 VII leveacutel 3 fejezet (CD II 170)10 Hathaway 1969 31ndash35 oumlt oldalon aacutet huszonkeacutet klasszikus azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletet ismer-

tet eacutes meacuterlegel kronoloacutegiai rendben pontos bibliograacutefiai adatok feltuumlnteteacuteseacutevel Andrew Louth atya monograacutefiaacuteja nem foglal aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben csak megaacutellapiacutetja az egyeteacuterteacutes hiaacutenyaacutet (bdquofew of the suggestions have convinced anyone other than their authors and none has gained general acceptancerdquo Louth 1989 2) Az uacutejabb szakirodalomban Mazzucchi 2006 317ndash333 igen sok eacutervre taacutemaszkodva Damaszkiosszal az atheacuteni Akadeacutemia utolsoacute vezetőjeacutevel azonosiacutetja a szerzőt Suchla 2008 18ndash25 ezzel szemben csak annyit aacutellapiacutet meg hogy a szerző valoacutesziacutenű-leg caesarea palaestinaei illetőseacutegű lehetett Ch Faraggiana 2009 214 viszont azt a lehetőseacuteget veti fel hogy a korpusz szerkesztője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos lenne azonosiacutetandoacute Deacutenessel Per-czel 2012 Deacutenes aacutelneveacutenek dekoacutedolaacutesaacuteval arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szerzőt a kuumlroszi Theodoreacutetosz koumlreacutehez tartozoacute rhodoszi Agapeacutetosszal kell azonosiacutetanunk

11 A korpusz Suchla 2008 21 szerint feltehetőleg palesztiacutenai sziacuter kereszteacuteny teruumlleten keletkezett

150 DOKUMENTUMOK

3 GOumlrOumlG KeacutezIrATOK KIADAacuteSOK eacuteS KOrAI KLASSzIKUS

NYELVI FOrDIacuteTAacuteSOK

A goumlroumlg szoumlveg legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa Suchla Heil eacutes ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű rīs rsquoAynōi Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708 előtt keletkezett legkoraacuteb-bi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel 2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz fordiacutetaacutesa) koraacutebb-ra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A Cor-pus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az ISTEN NEVEI CIacuteME EacuteS inSPiraacuteCioacuteJA

A ciacutem koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg pleacuteroacutema megne-vezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P Sheldon- Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoil Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem rsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoli-szi Jaacutenos kommentaacuterjaacutet (vouml CD i 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965)

13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516

14 Ezt a kiadaacutest CD i illetve CD ii roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is)

15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Her-mogeneacutesz a homeacuteroszi istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni koch megjeloumll to-vaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd koch 1900 9

16 Vouml Isten nevei iii2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 151

5 Az ISTEN NEVEI FELeacutePIacuteTeacuteSE eacuteS TArTALMA

Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jelle-mezhető 1 a neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacute-giai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 isten mint a minden leacutetezőt leacutetrehozoacute leacutet 6 isten mint oumlroumlk eacutelet 7 isten mint boumllcsesseacuteg 8 isten mint hatalom igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szent-je kiraacutelyok kiraacutelya urak ura istenek istene 13 isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bont-hatjuk ki

i1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplato-nikus fejtegeteacuteseket talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transz-cendenciaacutejaacuteroacutel eacutes istenről mint Egyről

i5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha isten hiper-bolikusan transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev teoloacutegia)

i6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet isten egyfelől meg-nevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute neveket amennyiben ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacute-saacuteg iacutegy ndash paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo is-tennevekre hangsuacutelyozva hogy azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatko-zik nem csak egy reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bi-zonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismerjuumlk (Isten nevei ii10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig han-goztatott egyseacuteg de talaacuten azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Is-tenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak

152 DOKUMENTUMOK

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten ne-gatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre ki-terjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben megnevezeacuteseiről) Joacute feletti isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alapndashfel-eacutepiacutetmeacuteny viszonyban aacutellnak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben isten oumlnkinyilatkozta-taacutesai automanifesztaacutecioacutei kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabb rendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 Deacutenes e ponton uacutejra felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben kouml-zoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meg-haladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacute-gondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet al-kalmazza az istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk ezutaacuten uacutejra kiteacuter krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemu-tatva hogy ennek soraacuten is van koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

ii7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacuted-szer A Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tu-lajdonsaacutegokat csak a reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik mivel isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens leacuteny Az isteni leacutenyeg meg-ismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes amely csak ikoni-kus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacute-nes itt a nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutel-csordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre (Elementatio) valamint az Egy transz-cendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis principiis) Krisztus e transzcen-

18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

148 DOKUMENTUMOK

A minket itt eacuterdeklő Corpus Dionysiacum nem az eredeti aacutellapotaacuteban hanem egy szerkesztett magyaraacutezott (eacutes eredeti szoumlvegeacuteben megvaacuteltozott) editio vario-rum (alternatiacutev olvasatokat is tartalmazoacute kommentaacutelt kiadaacutes) az uacuten Jaacutenos-redak-cioacute formaacutejaacuteban maradt raacutenk4 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos palesztinai puumlspoumlk ugyanis a 6 szaacutezad maacutesodik negyedeacuteben korpusszaacute aacutelliacutetotta oumlssze eacutes lapszeacuteli magyaraacuteza-tokkal laacutetta el a neacutegy eacutertekezeacutest eacutes tiacutez levelet A korpusz ndash minden joacute keacuteziratban ndash csak e scholionnal ellaacutetott formaacuteban leacutetezik meacuteg a keacuteső antik-kora koumlzeacutepkori fordiacutetaacutesokban is5 Ez a teacuteny felveti azt a sajaacutetos szoumlvegkonstituacutecioacutes keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten mi a mű a kommentaacuter vajon eleve a műhoumlz tartozik-e (s ez esetben csak azzal egyuumltt lenne-e szabad kiadni) vagy pedig nem6

Jaacutenos nemcsak magyaraacutezta a szoumlvegtestet hanem apologetikus bevezetőt is iacutert hozzaacute7 E filozoacutefiailag-teoloacutegiailag igeacutenyes alapos magyaraacutezatokhoz keacutesőbb maacutes szerzők mindenekelőtt a nagy 7 szaacutezadi teoloacutegus Hitvalloacute Maximosz scho-lionjai is hozzaacutevegyuumlltek8 B r Suchla illetve P rorem eacutes J C Lamoreaux

(A szellemi eacutes az eacuterzeacuteki dolgokroacutel) Περὶ τῶν θείων ὕμνων (Az isteni himnuszokroacutel) Περὶ τῶν ἀγγελικῶν ἰδιοτήτων καὶ τάξεων (Az angyali sajaacutetossaacutegokroacutel eacutes rendekről) vouml Suchla 2008 210 A Szimbolikus teoloacutegia lehetseacuteges filozoacutefiai rekonstrukcioacutejaacuteroacutel laacutesd Semmelroth 1952 1ndash11 Perczel 1999 673ndash710 a Teoloacutegiai vaacutezlatokat azonosiacutetja egy maacutesik szerzőnek tulajdoniacutetott fennmaradt teoloacutegiai művel

4 S Lilla szerint bizonyos hogy a raacutenk maradt keacuteziratok őse maacuter nem az eredeti szerzői szoumlveg (az archetiacutepus) volt hanem igen sok toumlbbfajta egy vagy toumlbb szoacuteboacutel illetve egeacutesz mondatboacutel aacutelloacute eacutes toumlbb szerzőtől eredő betoldaacutest is tartalmazott (laacutesd Lilla 1980 kuumlln 193ndash198 megjegyzendő hogy Lilla meacuteg a PG 3 szoumlvegeacutet vette kritika alaacute eacutes nem az oumlsszes keacuteziratra taacutemaszkodott) A kritikai kiadaacutes szerkesztője B r Suchla szerint csak a hyparchetypus azaz maacutesodlagos archetiacutepus rekonstrukcioacuteja volt lehetseacuteges (CD i 1990 szoumlvegkritikai bevezető 36ndash64) ideacutezzuumlk oumlsszefoglalaacutesaacutet bdquoDa seine [=des CD] gesamte Uumlberlieferung von allem Anfang an echte Lesarten zusammen mit zugehoumlrigen Varianten bezeugt muumlssen diese Doppellesarten auf ein gemeinsames Exemplar zuruumlckgehen das zum Ausgangspunkt der Uumlberlieferung wurde Dieses gemeinsames Exemplar war ein Variantenkodex Wir muumlssen davon ausgehen daszlig sein Schreiber bewuszligt eine Editio Variorum geschaffen hat Er notierte Varianten interlinear oder marginal in sein Editionsexemplar so daszlig gewissermaszligen ein doppelter Hyparchetyp entstanden isthellip Der redaktionelle Eingriff in den Texthellip stellt eine Kontamination dar die erklaumlrt warum in der hsl Uumlberlieferung ausgesprochen wenige sinnentstellende oder sinnveraumlndernde Varianten vorkommenrdquo (56) Perczel istvaacuten szerint az eredeti szerzői szoumlveg indirekt uacuteton mindenekelőtt Szergiosz korai sziacuter fordiacutetaacutesa alapjaacuten aacutelliacutetandoacute helyre mivel a CD kritikai kiadaacutesa is csak a romlott szoumlvegű hyparchetypust tudta rekonstruaacutelni (laacutesd Perczel 2000 kuumlln 79ndash84)

5 Vouml Suchla 2008 54 Szergiosz sziacuter fordiacutetaacutesa kiveacutetel nem tartalmazza Jaacutenos scholionjait (uo 57)

6 Faraggiana 2009 214 felveti hogy esetleg soha nem is leacutetezett kommentaacuter neacutelkuumlli szoumlveg hanem a korpusz eleve a magyaraacutezattal egyuumltt keacuteszuumllt Ez esetben a rsquoszerkesztőrsquo Szkuumlthopoliszi Jaacutenos legalaacutebbis taacutersszerző lenne Laacutesd meacuteg rorem ndash Lamoreaux 1998 1ndash2

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos eacuteleteacuteről eacutes munkaacutessaacutegaacuteroacutel laacutesd rorem ndash Lamoreaux 1998 23ndash36 A bevezető apoloacutegia kritikai szoumlvegeacutet eacutes annak francia fordiacutetaacutesaacutet koumlzli Saffrey 1998 791ndash810 Jaacutenos apoloacutegiaacutejaacutenak neacutemet fordiacutetaacutesaacutet koumlzli Suchla 2008 187ndash194

8 Vouml Suchla 1989 79ndash83 eacutes rorem ndash Lamoreaux 1998 36ndash39 Laacutesd alaacutebb a 9 pontban is

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 149

kuumlloumlniacutetetteacutek el a bizonyosan Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholionokat a toumlbbitől uacutegy hogy oumlsszevetetteacutek a kommentaacutert Phoacutekasz sziacuter fordiacutetaacutesaacuteval (korai 8 szaacute-zad) amely a scholiaacuteboacutel csak Jaacutenos magyaraacutezatait tartalmazza A legjelentősebb scholionokat laacutebjegyzetben koumlzoumlljuumlk mivel neacutelkuumlluumlk a szoumlveg sok helyen igen nehezen eacuterthető

2 SzENT DeacuteNES SzEMeacuteLYE A KOrPUSz DATAacuteLAacuteSA

A Corpus Dionysiacum eacutes a Deacutenes neveacutehez kapcsolt toumlbbi szoumlveg szerzőjeacutenek szemeacutelye ismeretlen baacuter a VII leveacutel azzal az irodalmi fikcioacuteval eacutel9 hogy a szer-ző az Apostolok cselekedetei 1734-ben szereplő Deacutenes aki Paacutel atheacuteni areioszpa-goszi beszeacutedeacutet hallgatva bdquohitt nekirdquo A szerző szemeacutelyeacutenek azonosiacutetaacutesaacutera igen sok kiacuteseacuterlet toumlrteacutent tudomaacutenyos konszenzus azonban egyelőre nem alakult ki e keacuterdeacutesben10 A szerző azonosiacutetaacutesaacutet doumlntően befolyaacutesolhatja a korpusz dataacutelaacute-sa melynek tekinteteacuteben az uacutejabb szakirodalom szinteacuten nem egyseacuteges rorem eacutes Lamoreaux a 6 szaacutezad első harmadaacuteba (515 eacutes 528 koumlzeacute) helyezik a művek keletkezeacuteseacutet (rorem ndash Lamoreaux 1998 9ndash11) Perczel 2012 56ndash60 joacuteval ko-raacutebbra (470 eacutes 485 koumlzeacute) miacuteg Suchla aacutellaacutespontjaacutet (keletkezeacutes 476 eacutes 528 koumlzoumltt) koumlzvetiacutetőnek nevezhetjuumlk11

9 VII leveacutel 3 fejezet (CD II 170)10 Hathaway 1969 31ndash35 oumlt oldalon aacutet huszonkeacutet klasszikus azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletet ismer-

tet eacutes meacuterlegel kronoloacutegiai rendben pontos bibliograacutefiai adatok feltuumlnteteacuteseacutevel Andrew Louth atya monograacutefiaacuteja nem foglal aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben csak megaacutellapiacutetja az egyeteacuterteacutes hiaacutenyaacutet (bdquofew of the suggestions have convinced anyone other than their authors and none has gained general acceptancerdquo Louth 1989 2) Az uacutejabb szakirodalomban Mazzucchi 2006 317ndash333 igen sok eacutervre taacutemaszkodva Damaszkiosszal az atheacuteni Akadeacutemia utolsoacute vezetőjeacutevel azonosiacutetja a szerzőt Suchla 2008 18ndash25 ezzel szemben csak annyit aacutellapiacutet meg hogy a szerző valoacutesziacutenű-leg caesarea palaestinaei illetőseacutegű lehetett Ch Faraggiana 2009 214 viszont azt a lehetőseacuteget veti fel hogy a korpusz szerkesztője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos lenne azonosiacutetandoacute Deacutenessel Per-czel 2012 Deacutenes aacutelneveacutenek dekoacutedolaacutesaacuteval arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szerzőt a kuumlroszi Theodoreacutetosz koumlreacutehez tartozoacute rhodoszi Agapeacutetosszal kell azonosiacutetanunk

11 A korpusz Suchla 2008 21 szerint feltehetőleg palesztiacutenai sziacuter kereszteacuteny teruumlleten keletkezett

150 DOKUMENTUMOK

3 GOumlrOumlG KeacutezIrATOK KIADAacuteSOK eacuteS KOrAI KLASSzIKUS

NYELVI FOrDIacuteTAacuteSOK

A goumlroumlg szoumlveg legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa Suchla Heil eacutes ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű rīs rsquoAynōi Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708 előtt keletkezett legkoraacuteb-bi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel 2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz fordiacutetaacutesa) koraacutebb-ra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A Cor-pus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az ISTEN NEVEI CIacuteME EacuteS inSPiraacuteCioacuteJA

A ciacutem koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg pleacuteroacutema megne-vezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P Sheldon- Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoil Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem rsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoli-szi Jaacutenos kommentaacuterjaacutet (vouml CD i 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965)

13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516

14 Ezt a kiadaacutest CD i illetve CD ii roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is)

15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Her-mogeneacutesz a homeacuteroszi istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni koch megjeloumll to-vaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd koch 1900 9

16 Vouml Isten nevei iii2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 151

5 Az ISTEN NEVEI FELeacutePIacuteTeacuteSE eacuteS TArTALMA

Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jelle-mezhető 1 a neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacute-giai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 isten mint a minden leacutetezőt leacutetrehozoacute leacutet 6 isten mint oumlroumlk eacutelet 7 isten mint boumllcsesseacuteg 8 isten mint hatalom igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szent-je kiraacutelyok kiraacutelya urak ura istenek istene 13 isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bont-hatjuk ki

i1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplato-nikus fejtegeteacuteseket talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transz-cendenciaacutejaacuteroacutel eacutes istenről mint Egyről

i5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha isten hiper-bolikusan transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev teoloacutegia)

i6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet isten egyfelől meg-nevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute neveket amennyiben ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacute-saacuteg iacutegy ndash paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo is-tennevekre hangsuacutelyozva hogy azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatko-zik nem csak egy reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bi-zonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismerjuumlk (Isten nevei ii10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig han-goztatott egyseacuteg de talaacuten azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Is-tenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak

152 DOKUMENTUMOK

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten ne-gatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre ki-terjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben megnevezeacuteseiről) Joacute feletti isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alapndashfel-eacutepiacutetmeacuteny viszonyban aacutellnak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben isten oumlnkinyilatkozta-taacutesai automanifesztaacutecioacutei kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabb rendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 Deacutenes e ponton uacutejra felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben kouml-zoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meg-haladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacute-gondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet al-kalmazza az istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk ezutaacuten uacutejra kiteacuter krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemu-tatva hogy ennek soraacuten is van koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

ii7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacuted-szer A Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tu-lajdonsaacutegokat csak a reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik mivel isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens leacuteny Az isteni leacutenyeg meg-ismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes amely csak ikoni-kus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacute-nes itt a nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutel-csordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre (Elementatio) valamint az Egy transz-cendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis principiis) Krisztus e transzcen-

18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 149

kuumlloumlniacutetetteacutek el a bizonyosan Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholionokat a toumlbbitől uacutegy hogy oumlsszevetetteacutek a kommentaacutert Phoacutekasz sziacuter fordiacutetaacutesaacuteval (korai 8 szaacute-zad) amely a scholiaacuteboacutel csak Jaacutenos magyaraacutezatait tartalmazza A legjelentősebb scholionokat laacutebjegyzetben koumlzoumlljuumlk mivel neacutelkuumlluumlk a szoumlveg sok helyen igen nehezen eacuterthető

2 SzENT DeacuteNES SzEMeacuteLYE A KOrPUSz DATAacuteLAacuteSA

A Corpus Dionysiacum eacutes a Deacutenes neveacutehez kapcsolt toumlbbi szoumlveg szerzőjeacutenek szemeacutelye ismeretlen baacuter a VII leveacutel azzal az irodalmi fikcioacuteval eacutel9 hogy a szer-ző az Apostolok cselekedetei 1734-ben szereplő Deacutenes aki Paacutel atheacuteni areioszpa-goszi beszeacutedeacutet hallgatva bdquohitt nekirdquo A szerző szemeacutelyeacutenek azonosiacutetaacutesaacutera igen sok kiacuteseacuterlet toumlrteacutent tudomaacutenyos konszenzus azonban egyelőre nem alakult ki e keacuterdeacutesben10 A szerző azonosiacutetaacutesaacutet doumlntően befolyaacutesolhatja a korpusz dataacutelaacute-sa melynek tekinteteacuteben az uacutejabb szakirodalom szinteacuten nem egyseacuteges rorem eacutes Lamoreaux a 6 szaacutezad első harmadaacuteba (515 eacutes 528 koumlzeacute) helyezik a művek keletkezeacuteseacutet (rorem ndash Lamoreaux 1998 9ndash11) Perczel 2012 56ndash60 joacuteval ko-raacutebbra (470 eacutes 485 koumlzeacute) miacuteg Suchla aacutellaacutespontjaacutet (keletkezeacutes 476 eacutes 528 koumlzoumltt) koumlzvetiacutetőnek nevezhetjuumlk11

9 VII leveacutel 3 fejezet (CD II 170)10 Hathaway 1969 31ndash35 oumlt oldalon aacutet huszonkeacutet klasszikus azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletet ismer-

tet eacutes meacuterlegel kronoloacutegiai rendben pontos bibliograacutefiai adatok feltuumlnteteacuteseacutevel Andrew Louth atya monograacutefiaacuteja nem foglal aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben csak megaacutellapiacutetja az egyeteacuterteacutes hiaacutenyaacutet (bdquofew of the suggestions have convinced anyone other than their authors and none has gained general acceptancerdquo Louth 1989 2) Az uacutejabb szakirodalomban Mazzucchi 2006 317ndash333 igen sok eacutervre taacutemaszkodva Damaszkiosszal az atheacuteni Akadeacutemia utolsoacute vezetőjeacutevel azonosiacutetja a szerzőt Suchla 2008 18ndash25 ezzel szemben csak annyit aacutellapiacutet meg hogy a szerző valoacutesziacutenű-leg caesarea palaestinaei illetőseacutegű lehetett Ch Faraggiana 2009 214 viszont azt a lehetőseacuteget veti fel hogy a korpusz szerkesztője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos lenne azonosiacutetandoacute Deacutenessel Per-czel 2012 Deacutenes aacutelneveacutenek dekoacutedolaacutesaacuteval arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szerzőt a kuumlroszi Theodoreacutetosz koumlreacutehez tartozoacute rhodoszi Agapeacutetosszal kell azonosiacutetanunk

11 A korpusz Suchla 2008 21 szerint feltehetőleg palesztiacutenai sziacuter kereszteacuteny teruumlleten keletkezett

150 DOKUMENTUMOK

3 GOumlrOumlG KeacutezIrATOK KIADAacuteSOK eacuteS KOrAI KLASSzIKUS

NYELVI FOrDIacuteTAacuteSOK

A goumlroumlg szoumlveg legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa Suchla Heil eacutes ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű rīs rsquoAynōi Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708 előtt keletkezett legkoraacuteb-bi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel 2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz fordiacutetaacutesa) koraacutebb-ra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A Cor-pus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az ISTEN NEVEI CIacuteME EacuteS inSPiraacuteCioacuteJA

A ciacutem koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg pleacuteroacutema megne-vezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P Sheldon- Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoil Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem rsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoli-szi Jaacutenos kommentaacuterjaacutet (vouml CD i 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965)

13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516

14 Ezt a kiadaacutest CD i illetve CD ii roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is)

15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Her-mogeneacutesz a homeacuteroszi istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni koch megjeloumll to-vaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd koch 1900 9

16 Vouml Isten nevei iii2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 151

5 Az ISTEN NEVEI FELeacutePIacuteTeacuteSE eacuteS TArTALMA

Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jelle-mezhető 1 a neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacute-giai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 isten mint a minden leacutetezőt leacutetrehozoacute leacutet 6 isten mint oumlroumlk eacutelet 7 isten mint boumllcsesseacuteg 8 isten mint hatalom igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szent-je kiraacutelyok kiraacutelya urak ura istenek istene 13 isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bont-hatjuk ki

i1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplato-nikus fejtegeteacuteseket talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transz-cendenciaacutejaacuteroacutel eacutes istenről mint Egyről

i5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha isten hiper-bolikusan transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev teoloacutegia)

i6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet isten egyfelől meg-nevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute neveket amennyiben ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacute-saacuteg iacutegy ndash paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo is-tennevekre hangsuacutelyozva hogy azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatko-zik nem csak egy reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bi-zonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismerjuumlk (Isten nevei ii10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig han-goztatott egyseacuteg de talaacuten azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Is-tenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak

152 DOKUMENTUMOK

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten ne-gatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre ki-terjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben megnevezeacuteseiről) Joacute feletti isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alapndashfel-eacutepiacutetmeacuteny viszonyban aacutellnak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben isten oumlnkinyilatkozta-taacutesai automanifesztaacutecioacutei kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabb rendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 Deacutenes e ponton uacutejra felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben kouml-zoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meg-haladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacute-gondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet al-kalmazza az istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk ezutaacuten uacutejra kiteacuter krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemu-tatva hogy ennek soraacuten is van koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

ii7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacuted-szer A Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tu-lajdonsaacutegokat csak a reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik mivel isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens leacuteny Az isteni leacutenyeg meg-ismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes amely csak ikoni-kus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacute-nes itt a nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutel-csordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre (Elementatio) valamint az Egy transz-cendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis principiis) Krisztus e transzcen-

18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

150 DOKUMENTUMOK

3 GOumlrOumlG KeacutezIrATOK KIADAacuteSOK eacuteS KOrAI KLASSzIKUS

NYELVI FOrDIacuteTAacuteSOK

A goumlroumlg szoumlveg legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa Suchla Heil eacutes ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű rīs rsquoAynōi Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708 előtt keletkezett legkoraacuteb-bi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel 2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz fordiacutetaacutesa) koraacutebb-ra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A Cor-pus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az ISTEN NEVEI CIacuteME EacuteS inSPiraacuteCioacuteJA

A ciacutem koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg pleacuteroacutema megne-vezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P Sheldon- Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoil Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem rsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoli-szi Jaacutenos kommentaacuterjaacutet (vouml CD i 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965)

13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516

14 Ezt a kiadaacutest CD i illetve CD ii roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is)

15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Her-mogeneacutesz a homeacuteroszi istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni koch megjeloumll to-vaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd koch 1900 9

16 Vouml Isten nevei iii2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 151

5 Az ISTEN NEVEI FELeacutePIacuteTeacuteSE eacuteS TArTALMA

Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jelle-mezhető 1 a neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacute-giai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 isten mint a minden leacutetezőt leacutetrehozoacute leacutet 6 isten mint oumlroumlk eacutelet 7 isten mint boumllcsesseacuteg 8 isten mint hatalom igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szent-je kiraacutelyok kiraacutelya urak ura istenek istene 13 isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bont-hatjuk ki

i1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplato-nikus fejtegeteacuteseket talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transz-cendenciaacutejaacuteroacutel eacutes istenről mint Egyről

i5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha isten hiper-bolikusan transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev teoloacutegia)

i6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet isten egyfelől meg-nevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute neveket amennyiben ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacute-saacuteg iacutegy ndash paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo is-tennevekre hangsuacutelyozva hogy azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatko-zik nem csak egy reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bi-zonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismerjuumlk (Isten nevei ii10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig han-goztatott egyseacuteg de talaacuten azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Is-tenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak

152 DOKUMENTUMOK

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten ne-gatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre ki-terjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben megnevezeacuteseiről) Joacute feletti isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alapndashfel-eacutepiacutetmeacuteny viszonyban aacutellnak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben isten oumlnkinyilatkozta-taacutesai automanifesztaacutecioacutei kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabb rendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 Deacutenes e ponton uacutejra felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben kouml-zoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meg-haladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacute-gondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet al-kalmazza az istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk ezutaacuten uacutejra kiteacuter krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemu-tatva hogy ennek soraacuten is van koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

ii7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacuted-szer A Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tu-lajdonsaacutegokat csak a reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik mivel isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens leacuteny Az isteni leacutenyeg meg-ismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes amely csak ikoni-kus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacute-nes itt a nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutel-csordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre (Elementatio) valamint az Egy transz-cendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis principiis) Krisztus e transzcen-

18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 151

5 Az ISTEN NEVEI FELeacutePIacuteTeacuteSE eacuteS TArTALMA

Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jelle-mezhető 1 a neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacute-giai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 isten mint a minden leacutetezőt leacutetrehozoacute leacutet 6 isten mint oumlroumlk eacutelet 7 isten mint boumllcsesseacuteg 8 isten mint hatalom igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szent-je kiraacutelyok kiraacutelya urak ura istenek istene 13 isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bont-hatjuk ki

i1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplato-nikus fejtegeteacuteseket talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transz-cendenciaacutejaacuteroacutel eacutes istenről mint Egyről

i5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha isten hiper-bolikusan transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev teoloacutegia)

i6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet isten egyfelől meg-nevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute neveket amennyiben ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacute-saacuteg iacutegy ndash paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo is-tennevekre hangsuacutelyozva hogy azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatko-zik nem csak egy reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bi-zonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismerjuumlk (Isten nevei ii10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig han-goztatott egyseacuteg de talaacuten azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Is-tenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak

152 DOKUMENTUMOK

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten ne-gatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre ki-terjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben megnevezeacuteseiről) Joacute feletti isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alapndashfel-eacutepiacutetmeacuteny viszonyban aacutellnak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben isten oumlnkinyilatkozta-taacutesai automanifesztaacutecioacutei kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabb rendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 Deacutenes e ponton uacutejra felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben kouml-zoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meg-haladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacute-gondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet al-kalmazza az istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk ezutaacuten uacutejra kiteacuter krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemu-tatva hogy ennek soraacuten is van koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

ii7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacuted-szer A Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tu-lajdonsaacutegokat csak a reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik mivel isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens leacuteny Az isteni leacutenyeg meg-ismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes amely csak ikoni-kus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacute-nes itt a nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutel-csordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre (Elementatio) valamint az Egy transz-cendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis principiis) Krisztus e transzcen-

18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

152 DOKUMENTUMOK

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten ne-gatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre ki-terjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben megnevezeacuteseiről) Joacute feletti isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alapndashfel-eacutepiacutetmeacuteny viszonyban aacutellnak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben isten oumlnkinyilatkozta-taacutesai automanifesztaacutecioacutei kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabb rendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 Deacutenes e ponton uacutejra felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben kouml-zoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meg-haladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacute-gondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet al-kalmazza az istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk ezutaacuten uacutejra kiteacuter krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemu-tatva hogy ennek soraacuten is van koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

ii7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacuted-szer A Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tu-lajdonsaacutegokat csak a reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik mivel isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens leacuteny Az isteni leacutenyeg meg-ismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes amely csak ikoni-kus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacute-nes itt a nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutel-csordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre (Elementatio) valamint az Egy transz-cendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis principiis) Krisztus e transzcen-

18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 153

denciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere reacuteszesiacute-ti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet koumlruumllvesznek isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacute-erői Ezt fejezi ki Deacutenes azzal is hogy istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuuml-loumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevek-ből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket isten egeacuteszeacutere alkalmazzuk

6 Az ISTEN NEVEI TEOLoacuteGiaacuteJA

Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja a pozitiacutev eacutes a negatiacutev teoloacutegia hataacuteraacuten aacutell21 de egy-eacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten a ka-uzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlz-leacuteseacutenek) paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szol-gaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az isten leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befoga-doacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacute-ge koumlzoumltt egyfajta alapndashfeleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlnte-tett figyelemben reacuteszesuumllő szemeacutelye krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebb-vezet minket a koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az ISTEN NEVEI UacuteJPLATOnikuS JELLEGEacutenEk kEacuterDEacuteSE

Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejp-latonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes krisztoloacutegus de fundamen-taacutel-teoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen joacutel ismeri

21 Vouml i6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

154 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacute-nak tana ndash kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml ii11)23 vagy Iamblikhosz De mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Meg-figyelhető tovaacutebbaacute hogy az istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek egymaacutest mintha csak a szerző szer-keszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute passzust egy tartal-milag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa aacutel-Deacute-nes nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacute-giaacutejaacutet a kereszteacuteny istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten meg-termeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei keleten Hitvalloacute Maximosz nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai ha-gyomaacuteny alapjaiba

8 FOrDIacuteTAacuteSI-TErMINOLoacuteGIAI PrOBLeacuteMAacuteK

A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων De divinis nominibus) szerzői ciacute-met viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (me-lyekre azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pon-tosabbnak tűnik a ciacutem Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacute-maacutek mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22) fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutel-szerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998

23 Ismeretes hogy az Isten nevei iV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 155

9 FiLOLoacuteGiAi MEGJEGyzEacuteSEk

B r Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD i) szoumlvegeacutet (textus receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembeveacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk hogy Per-czel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashritter aacuteltal rekonstruaacutelt hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholio-nokat (magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor roremndashLamoreaux Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel min-dig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute Szt Maximosz Georgiosz Pak-huumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Such-la bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum iV1-es koumlteteacutehez (CD IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD iV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute Maximosz-nak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacute-fiai utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szouml-vegeacuteben szerzői koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Isten neveiDeacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacuteSz

1

Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten1 raacute fogok teacuterni az istennevek magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama toumlrveacutenye hogy az istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumll-csesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten2 mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes meg-ismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s megismerhetetlen dol-gokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgon-dolni valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenő-en amit a Szentiacuteraacutes istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela tudaacutes neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tu-lajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacute-

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4 185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől

1 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD iV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a II1-ben is

2 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szent Paacuteltoacutel 1Kor 24

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 157

rulnak fel s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute3 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute igazsaacutegossaacutegban istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacute-maacutera a szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dol-gok megfoghatatlan eacutes alakba nem oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyan-azon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes [διανοίαις] szaacute-maacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός] eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacutes-keacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka mindenek szaacutemaacutera maga meacuteg-sem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van4 s amikeacutent eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2

E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint ő maga joacutesaacutegaacutehoz illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy ő micsoda) eacutes az ő szemleacuteleacutese minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mi-vel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt [ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is mi-vel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz [ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem fuvalkodnak keacuteptelenuumll an-nak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes folytaacuten

3 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

4 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam Vi (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (hellipοὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

158 DOKUMENTUMOK

hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3

Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelke-duumlnk a szent Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας] rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelel-meacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt ő maga raacutenk hagyo-maacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban Peacuteldaacuteul uacutegy hogy ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealaku-laacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes for-raacutesa az aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlz-leacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes fenntartja őket

4

Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacute-teacutekony megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]5 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-6 s

5 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba [ἔκφανσιν] raquotermeacutekenyseacuteglaquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7)

6 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 159

dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szin-te az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]7 eacuteneklik meg termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom sze-meacutelyben valoacute [τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokap-ja neveacutet minden nemzetseacuteg a mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo8 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az ő leacutetadoacute joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel maacutes-felől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető9 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel10 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacute-zus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute lett11 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlk-keacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki a teljes termeacuteszet min-den rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]12 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink tit-kos hagyomaacutenya az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyer-tuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket13 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az alak eacutes forma neacutelkuumllie-ket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a reacuteszek-re tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba

7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD iV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1)

8 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelem-seacutegek hatalmak azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 = PG 4 196B8ndash12)

9 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford 2012

10 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD iV1 135 = PG 4 196C8ndashD5)

11 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη12 krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről

laacutesd Maximosz 5 ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως) őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD iV1 136 in apparatu critico = PG 4 196D9ndash12)

13 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

160 DOKUMENTUMOK

De majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a krisztus-alakuacutesaacuteg eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417] mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az ő laacutethatoacute isteni megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]14 amely va-kiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a taniacutetvaacutenyokat urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt nem ismerő eacutes anyagta-lan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az ő intelligibilis megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek [ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten15 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo le-szuumlnk amikeacutent az Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk 2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkal-mazunk az isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelke-duumlnk a szellemi laacutetvaacutenyok16 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az istenhez hasonloacute dolgok minden emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumln-tetve17 fogjuk fel a leacutenyegfeletti ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash mely-ben minden ismeret minden teljesseacutege a kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett18 s amelyet se elgondolni nem lehet se kimondani se egyaacutelta-

14 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD iV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4) Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e magasabb rendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga isten feleacute hogy Tőle elnyerve a toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

15 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő (ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον)

16 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte az egy sorral lejjebb szereplő bdquoistenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD iV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9)

17 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei (Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ) A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται)

18 istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopo-liszi Jaacutenos scholionja (CD iV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben isten oumlroumlktől fogva

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 161

laacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfouml-loumltti szellemneacutel is magasabban helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacute-tezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel19

5

Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel fel-foghatatlan eacutes sem eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes20 se tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]21 eacutes egyformaacuten joacute se kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatal-mak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei is22 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]23 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok eacutes megismerhe-

(προαιωνίως) tudta hogy meg fogja teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα) minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε)

19 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη20 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben

hasznaacutelt filozoacutefiai terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4 201C8ndash9)

21 bdquoAz raquoegyformaacuten istenlaquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146 apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7)

22 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell gondolnunk

23 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabb rendű angyalok szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD iV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2)

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

162 DOKUMENTUMOK

tetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali megismereacute-sen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő szellemek24 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa25 aacuteltal megvaloacutesul a megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes ter-meacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől26 hogy ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve semmi sem27 mint-hogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacute-saacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacutese28 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől beteljesedeacutestől hataacuter-talansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De miutaacuten ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten29 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

24 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve akkor eacuterik el az istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις) paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίαςhellip πρόξενον CD iV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest

25 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C8ndash11) ndash raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

26 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apo-phatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1)

27 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy isten semmi sem a leacutetezők kouml-zuumll (ὡς τῶν ὂντων μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149 = PG 4 204D2ndash5)

28 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις29 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg

leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 163

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva kell megeacutenekelnuumlnk30 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes ő előbb volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [kol 117 vouml roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi dolgok az ismeret uacutetjaacuten31 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal32

6

A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint megnevez-hetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni prin-ciacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak33 egyikeacuteben

A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges

30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacute-get (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kau-zalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9)

31 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezvahellip A toumlbbi dolog tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy raquoeacuteletmozgaacutesukkallaquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy raquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkellaquordquo (Scholion CD IV1 154 in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A bdquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacutegrdquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo rsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD iV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4)

32 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek) azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

33 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz rsquoisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest (horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az istenről valoacute ismeretek koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] isten meacutelyseacutegesen boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

164 DOKUMENTUMOK

megroacutetta azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo34 s mintegy mindennemű az is-ten neveacutere iraacutenyuloacute ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [zsolt 82] bdquomely minden neacutev foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevez-hetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo [Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Ef 121]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacute-get mint amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo [Jn 812] bdquoaz istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten 924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacute-tezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s eleve birto-kolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [1Kor 130] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo [1Kor 130] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet35 eacutes azt is mondjaacutek hogy a szel-

eacutes nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi [szerk] ii 225 PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) i koumlnyve szerint isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquohellipnem csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquohellipnon solum ipsam diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau [szerk] 1996 11) Valamivel lejjebb pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet bdquoEzeacutert a teofaacutenia isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14)

34 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)35 Vouml 1kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a

kiraacutelyok első koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD iV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 165

lemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben [1kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva ugyan-az vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti menny-feletti leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo36 harmat [Hos 64 146] felhő37 igazi kő [αὐτολίθον vouml zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1kor 1528]38 ndash minden leacutetező39 eacutes a leacutetezők egyike sem

7

Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog il-leni meg a leacutetezők minden neve is40 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek41 eacutes maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon42 eacutes oumlnmaga feleacute vissza-

36 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = rsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash rufinus latin fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash4-ben

37 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek)

38 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 1139 Vouml 1kor 1528 bdquohelliphogy az isten legyen minden mindenbenrdquo40 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 17141 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutes-

benrdquo (Scholion CD IV1 156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6)42 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve iV1-es

fejezeteacuteben is (CD 1 144) Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az rsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds [szerk] 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν]hellip De helyes hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy raquomint egyseacuteglaquo hisz miutaacuten azt mondta hogy raquoő a mindenseacuteglaquo eacutes hogy raquoBenne vannak mindeneklaquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest azaacuteltal hogy hozzaacutetette raquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]laquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

166 DOKUMENTUMOK

forduloacute43 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk rsquoa nevet megha-ladoacute joacutesaacutegrsquo-nak Hanem minden leacutetezőt egyszerűen44 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg őt

8

A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken45 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni megjeleneacutesekből46 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute joacutesaacutegot Eacutes alakok-

αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

43 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (bdquovisszafordulaacutesldquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423 4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16) Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a terminust

44 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4 209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket

45 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek raquokiraacutelyi lakhelylaquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη] a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείανhellip ὄψιν eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu critico = PG 4 209B11ndashC2)

46 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkozta-taacutesaithelliprdquo (uo B8ndash9) B Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban (eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦhellip) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a Deacute-nesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaid-rosza szerint az istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szel-lemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoisteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is (1423)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 167

kal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127] eacutes dicseacuterik szemeit [zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [zsolt 3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [zsolt 914] eacutes szaacuternyait [zsolt 178 914] eacutes karjait47 haacutetuljaacutet48 eacutes laacutebait49 koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat50 pohara-kat51 eacutes keverőedeacutenyeket [Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes52 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint53

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlssze-szedtuumlk a mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuter-juumlnk raacute a szellemi istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye54 mindig előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk55 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre [θεοφανεῖςhellip θεωρίας] eacutes fordiacutet-sunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg szavaacutetrdquo [zsolt 11943] szaacutemtoacutel

47 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek)48 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)49 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen)50 zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa)51 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 101652 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra53 nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita

itt csak iacutegeacuteri hogy meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes rorem 1984 17ndash18

54 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacuterahellip A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD ii 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi [szerk] II 221) A Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo (CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7)

55 θεοπτικῇ διανοίᾳ hellip ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok termino-loacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacute-lődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷhellip (250C2ndash4 vouml fentebb 69 jz)

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

168 DOKUMENTUMOK

II reacuteSz

1

Magaacutet a joacutesaacutegot56 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes57 valoacute-saacutegaacutet ndash hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert mondasz engem joacutenakrdquo58 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes istenhez illő megnevezeacutest nem isten egy reacuteszeacuteről59 hanem mindig az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan60 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacute-nosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg teljes egeacuteszeacutere eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja istent61 eacutes megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget62

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoz-tatnunk Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute va-

56 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben (bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος ὑπεράγαθος)

57 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a ii reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa raquoteljes istenseacuteglaquo-nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8)

58 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo59 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a

Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD iV1 161ndash162 = PG 4 212B5ndash14)

60 bdquoFigyeld meg hogy a raquohiaacutenytalanlaquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1 162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2)

61 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5)

62 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 169

gyokrdquo63 eacutes az Isten-ihlette proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacute-ri64 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatko-zoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml 14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo65 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a valoacutesaacute-gos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] ak-kor hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacute-masztja a halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek [πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az rsquoUacuterrsquo nevet Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az istentőlrdquo van [1kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva66 mint amikor azt halljuk hogy bdquoMinde-nek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttettekrdquo67 eacutes bdquoMinden őbenne aacutell fennrdquo68 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo69 S roumlviden szoacutelva maga az isteni ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

63 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor)64 zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem

A te joacute lelked vezeacutereljen engem az egyenes foumlldoumlnrdquo65 zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de isten ugyanaz marad)66 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy raquoaz egeacutesz az istentől vanlaquo akkor ez az egeacutesz

Istenseacuteget aacutetfogoacutean [περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy raquoMindenek őaacuteltala eacutes őreaacute neacutezve teremttetteklaquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő igeacutere eacutertette mindenkirdquo (Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4)

67 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik)68 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik)69 zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik)

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

170 DOKUMENTUMOK

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute70 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes egyseacuteges jellemzőt71 az isteni műkoumldeacuteseket72 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő73 s fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az oumlsszes istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes taniacutetaacutes szerint

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő hosszuacutesaacutegban74 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacute-seacuterelni kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes is-tenseacuteg szaacutemaacutera

2

Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben75 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert

70 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni műkoumldeacutesek az istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in apparatu critico = PG 4 213A8ndash13)

71 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo (Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo

72 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű iamblikhosznaacutel (kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő istent nem aacutelliacutetunkhelliprdquo aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik

73 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek istent forraacutesnak nevezik (zsolt 3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoistent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacuteban (CD iV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

74 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD i 124 in apparatu critico)

75 bdquoistenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefo-lyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτονhellip γνώσιν] neveztehellip Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a Szenthaacuteromsaacuteg sze-meacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 171

ha valaki teljesseacuteggel ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor e hitszabaacutely eacutes vilaacutegos-saacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy egyesiacutetet-tek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat76 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat meg-őrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őr-zeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3

A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacute-giai vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον] leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy ő mindaz amit meacuteg a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes77 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi őt a kauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulaj-donsaacutega78 mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be79 Emellett szinteacuten

76 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1 168 = PG 4 213D8ndash9)

77 ὑπεροχικῆςhellip ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a raquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegoklaquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 168 = PG 4 216A1ndash8)

78 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A)

79 bdquokoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute [ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15)

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

172 DOKUMENTUMOK

kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg [διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese80 s mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4

De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunk-ra az eacuterveleacutes egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyos-saacutegot valamint a lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak81 nevezik az elhataacuteroloacutedaacutesokat82 pedig az is-tenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak83 S a szent Iacuteraacutesok uacutetmuta-taacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacuter-massaacuteg84 egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes85 az is-tenfeletti istenseacuteg86 a joacutet meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute azonossaacutega87 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute

80 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy raquoteljesenlaquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela raquoemberilaquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] raquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatlaquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD iV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12 Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten)

81 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις82 bdquoraquoElkuumlloumlnuumlleacuteseklaquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott

fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 171 = PG 4 216C8ndash12)

83 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις84 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι85 ὑπερούσιος ὕπαρξις86 ὑπέρθεος θεότης87 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 173

egyseacuteg88 a kimondhatatlansaacuteg a sokhanguacutesaacuteg89 az ismeretlenseacuteg a teljes is-mertseacuteg90 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes91 minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban tartoacutezkodaacute-sa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen megha-ladoacutean egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hason-latokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az elkuumlloumlnuumlleacutesben egye-suumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek92 S laacutetjuk is hogy ha a helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes

88 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz raquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteglaquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2)

89 bdquoraquoKimondhatatlanlaquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt raquosokhanguacutelaquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5)

90 itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy formaacuteja [εἶδοςhellip γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk [hellip] Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash173 = PG 4 216D6ndash217B6)

91 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD iV1 173 = PG 4 217BndashC)

92 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi [szerk] 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11 fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] [hellip] az egyseacuteget sem tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford [2001] 258 bdquoσυνάπτεται διῃρημένωςhellip οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6 szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash Schoumlnmetzer 1976 73)

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

174 DOKUMENTUMOK

az egyik laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő leve-gőből s meglaacutetni az egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt93

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az anyagi ter-meacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a tes-tekben leacutevő egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szel-lemekben leacutevőket is melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden istenhez hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny94 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhala-doacute egyesuumlleacutesben

5

De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacute-nyegfeletti isteni eredet [θεογονίας]95 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes elkuuml-loumlnuumlleacutesek96 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz

93 ἀμιγῶς συγκεκραμένων94 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is raquomennyfoumlloumltti

feacutenylaquo-nek nevezi eacutes azt mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenhelliprdquo (Scholion CD IV1 176 = PG 4 220C12ndashD4)

95 bdquoFigyeld meg hogy raquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacuteslaquo-nek eacutes raquoforraacuteslaquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4 200D6ndash8)

96 bdquoitt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 175

isteni egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacute-nyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek [οὐσιώσεις]97 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a min-deneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai98

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacute-szeacuteben reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok le-nyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben sincs benne egy reacute-szeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuuml-leacutessel jaacuteroacute koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6

Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatla-nul beleadja magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvo-naluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat De ha valami

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba koumlzoumls ellenben a haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutegahellip rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

97 Vouml nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay [szerk] 1978 270)

98 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD ii Griechisches Register 271) itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabb rendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a szoumlveghelyhez bdquoAz istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy az leacutetezzenrdquo (CD iV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4)

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

176 DOKUMENTUMOK

esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacutesze-sedeacutesre valoacute alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az99 hogy a leacutenyegfeletti ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az em-bertől100 s mint ilyen cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s megkuumlloumlnboumlztető jegye101 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mond-hatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben melyet a vaacutelto-zaacutest nem szenvedő művelt102 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is Is-ten eacutes isten igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnk-ben egyesiacuteteni is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7

De ahaacuteny istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacutesek-nek eacutes elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egye-seket kifejtettuumlnk eacutes feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szel-lemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek

99 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuterom-saacutegtoacutelrdquo (Scholion CD IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2)

100 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti isten-ige mivel isten maradt eacutes meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes lelket nyert eacutes mert az isten-ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴhellip θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7)

101 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquohellipmivel isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD ii 160 = PG 3 1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is

102 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi Bibliothegraveque nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet (ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 177

rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk103

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]104 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinte-teacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacute-nyegfoumlloumltti rejtelmet105 semmi maacutest nem gondolunk el mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket őt magaacutet azonban minden szellemi műkouml-deacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν] vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-ne-velte hajtaacutesai eacutes mintegy viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt se kimondani se elgondolni nem lehet

8

De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacuten-deacutekaacutet a mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute

103 bdquoAz istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval [κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a raquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy rsquoamikor az isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a szellem akkor fogja fel a keresett dolgotlaquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6) Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana

104 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten

105 bdquoMert az raquoIstenlaquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb raquotudoacutes tudatlansaacuteglaquo-nak nevezett [γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9)

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

178 DOKUMENTUMOK

s istenek fiaivaacute eacutes istenek apjaacutevaacute lesznek106 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek107 amennyiben az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően transzcen-dens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutel-veznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik eacutes ha valaki azt mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne108 hacsak nem valami maacutes moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg ele-ve benne vannak az okokban

106 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek Xii3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia raquoisteneklaquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz [ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani) isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG 3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek zsolt 821 (bdquoisten aacutell az istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoistenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo) 1kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3)

107 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo (PG 4 32A13ndashB2)

108 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Pla-toacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacute-szesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 179

9

De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is109 ndash hogy Jeacutezus isten leacuteteacutere embe-ri alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ran-guacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacuteny-boacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszet-rajzaacuteval kapcsolatos110

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon111 ndash ezeket ő vagy a szent teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat112 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute taniacutethatatlan eacutes rejtel-

109 bdquoraquoTeoloacutegiaacutelaquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy raquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttlaquo Mindezek leginkaacutebb a nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy raquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttlaquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet raquoLegmagasabb rendű angyaloklaquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni [Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is vilaacutegossaacute teszi itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7)

110 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a szakaszt (Janssens B [szerk] 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012)

111 Az Isten nevei iii reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG 3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy nyert ihletethelliprdquo (rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel i aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46 laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

112 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15 ross [szerk] 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

180 DOKUMENTUMOK

mes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10

A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteg-gel oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja113 ndash egyfelől toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacute-letesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll114 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek115 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi116 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]117 a teliacutetettekben ki-

szerint ndash egyebek mellett azt a kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν) koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten)

113 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni (τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69)

114 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον

115 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117 bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak neki

116 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) vi-szonyaacutet tisztaacutezza

117 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλωνhellip εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 181

mondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti118 Termeacute-szetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes feacuterfiuacute nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban meg-eacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacute-ge nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk119 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a kimondhatatlan oumln-kiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt120 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt121

11

Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutes-nek [διάκρισιν θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους] nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetező-nek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy leacuteteacutere megszaporodik122 s

118 kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tar-tozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem meghaladja azt (ὑπερούσιον)

119 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy raquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnklaquo eacutes seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo (CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1)

120 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo121 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam

5 ambiguumaacuteban (PG 91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd Vassaacutenyi ford 2012)

122 thinspπληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

182 DOKUMENTUMOK

megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna123 Szoacuteval miutaacuten az Isten leacute-nyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes leacutenyeget124 sokasodni mondjuk őt125 mert ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a minden-seacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart126

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacute-saacuteg aacuteltal hasonloacutekeacutepp sok isten lesz127 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy isten szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute dolgokban128 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν] teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen mondja hogy raquomegszaporodiklaquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy raquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdlaquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

123 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]helliprdquo (De principiis 59)

124 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz Elementatio theologica 7

125 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A)126 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e

jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa[] a Joacute tart fenn minden leacutetezőt [hellip] az egyes dolgok leacutenyegeacutenek fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy [hellip] akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat)

127 θεῶν πολλῶν γιγνομένων128 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek

(A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 183

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm129 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dol-gokban kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo130 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a koumlvetkezőket mondja istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash amint-hogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is őbenne eacutes egy urunk a Jeacutezus krisztus aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is őaacuteltalardquo [1kor 85ndash6] Mert isten eseteacuteben is erősebbek az egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat131 s az isteni szemeacute-lyek nem keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is132

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyil-vaacutenulaacutesait fogjuk lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)133 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatko-zik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοιςhellip ἡ θεότης)

129 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD iV1 195 in apparatu critico = PG 4 232B4ndash8)

130 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)131 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet

isteni eacutes uacuteri mivolta neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten egyuumltt szinteacuten nem alkotja az ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az raquoIsten megsokasodiklaquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben[ ]Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon [hellip] Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek megelőző oka eacutes ura az isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10)

132 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3)

133 Vouml ii1 maacutesodik bekezdeacutes

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

184 DOKUMENTUMOK

IrODALOM

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966 Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout BrepolsCC SG = 1977 Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout BrepolsCD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus Szerk B

r Suchla Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A M ritter Berlin ndash new york Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis interpretationibusque Szerk B r Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph (szerk) 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de Brouwer (reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer (szerk) 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI Bar-celona Herder

Dodds E r (szerk) 1963 Proclus The Elements of Theology A revised Text with Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P (szerk) 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques) Paris CErF (SC 250)

Janssens B (szerk) 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A (szerk) 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus Turn-hout Brepols (CC CM 159)

PG (rsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

ross W D (szerk) 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B r (szerk) 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart Hierse-mann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and translation collaboration by P rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle 1 100ndash109

Vidraacutenyi K (szerk) 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII Budapest At-lantisz

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

PSzEUDO-DIONuumlSzIOSz ArEOPAGITeacuteSz ISTEN NEVEI IndashII 185

Szakirodalom

Balthasar H urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15 16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang (szerk) 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway r F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus und Myste-rienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York ContinuumMazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236Perczel i 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene in W A Bienert ndash u kuumlhneweg

(szerk) Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts (Bibliot-heca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash710

Perczel I 2000 Sergius of reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some Preli-minary remarks In C Baffioni (szerk) La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di studio (NapolindashSorren-to 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash571Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző sziacuteves engedeacutelyeacutevel

rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their Influen-ce Oxford Oxford University Press

rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus in J Hamesse (szerk) Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere L E Bo-yle Louvain-la-Neuve Feacutedeacuteration des Instituts dlsquoEtudes Meacutedieacutevales 791ndash810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams i P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia Pat-ristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams i P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia Patristica 11 65ndash71

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

186 DOKUMENTUMOK

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholas-tik 27 1ndash11

Suchla B r 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum Areopa-giticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B r 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von Skythopo-lis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica 182 79ndash83

Suchla B r 1993 zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum Areopagi-ticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the Eleventh Interna-tional Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven Peeters 209ndash212

Suchla B r 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B r 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien Her-der

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12