Építoipar és az ingatlanpiac fobb...

BME Építéskivitelezési Tanszék Dr. Mályusz Levente

Építoipar és az ingatlanpiac fobbjellemzoi

• Dr. Mályusz Levente• BME, Építéskivitelezési Tanszék


Az európai építési piac

227,

35

221,

90

212,

80

212,

37

214,

71

217,

72

221,

85

0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Építési-szerelési tevékenységmd euróban Németország

Hollandia

Norvégia

Portugália

C s e h o rs z á g

Lengyelország

Magyarország


A kelet európai építési piac

3,18

3,37

3,50 3,75 4,

16 4,57 5,03

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

14,00

16,00

18,00

20,00

mdEuro

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Szlovákia

Csehország

Lengyelország

Magyarország


Termelés változása havontaÉpítoipari termelés

100,0

105,0

110,0

115,0

120,0

125,0

130,0

135,0

140,0

febr.02 márc.02 ápr.02 máj.02 jún.02 júl.02 aug.02 szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03

ido

%

Elozo év azonos idoszaka 100


Építoipari termelés régiónként

Építoipari termelés régiónként

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03ido

mill

ió fo

rint

Közép-Ma.DunántúlKelet-Ma.


Építoipari termelés

0,0

100,0

200,0

300,0

400,0

500,0

600,0

700,0

800,0

900,0

1000,0

1998 1999 2000

Ö s s z e s e n

M a g a sMély


Termelés funkciók szerint 2002-benmilliárd forintban

• Lakás 410• Iroda 42• Bevásárlóközpont 65• Ipari épület 111• Szálloda, panzió 67• Oktatási épület... 45• Eü. épületek 40• Infrastruktúra 450• Vízépítés 97


É P Í T É S I T E V É K E N Y S É G V O L U M E N É N E K V Á L T O Z Á S A

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1 9 9 6 1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1

% - é r t é k e k

K e l e t E u r ó p a E u r ó p a i Ú n i ó


ÉPÍTÉS JELLEGE MAGYARORSZÁGON

0

1 0

2 0

3 0

4 0

5 0

6 0

7 0

8 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000

%-os megosz lás

ú jé p ítés

felújítás


0 20 40 60 80 100

%-os megoszlás

Európai Ú

nióM

agyarország

ÉPÍTÉS JELLEGÉNEK MEGOSZLÁSA 2000

újépítés

felújítás


Használatba vett lakások száma

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Használatba vett lakások száma, db


Lakásmutatók 1995-2000Saját

tulajdonú lakások aránya az összlakástu-

lajdonhoz mérten

ár / éves jövedele

m

Hitel aránya a vételár %-

ában

Kamat %Lakáshitel / GDP állomány

66 3,5 100 6-7 6741 7 80 6-7 3554 2,9 80 7 2064 2,1 95 6-7 6690 7-10 14 8-20 2-1Magyarország

UKNémetországFranciaország

USA


Lakáshelyzet Európában

1000 fore juró lakássuruség

Saját tulajdonban

élok aránya %

Ezer fore jutó önk. építésu új

lakás

Ezer fore jutó magásépítésu

új lakás

Összes új lakás ( ezer fo/lakás)

390 54,7 2,25 4,67 6,91

369 64,5 0,03 3,87 3,91

466 50,6 0,86 1,81 2,67

467 61,2 0,20 4,30 4,49

399 54,3 0,48 4,63 5,11

433 0,12 7,23 7,35

308 80,0 0,82 7,84 8,66

396 47,0 1,90 3,99 5,89

0,51 0,96 1,47

335 65,9 0,04 3,25 3,29

370 89,3 0,03 2,77 2,80

0,49 0,88 1,37

298 61,3 0,14 1,54 1,67Lengyelország

Svédország

UK

Magyarország

Csehország

Franciaország

Németország

Írország

Hollandia

Ausztria

Belgium

Dánia

Finnország


Lakásállomány megoszlásaLakásá l lomány megosz lása

szükség lakás2%

komfort nélküli lakás11%

félkomfortos lakás6%

komfortos lakás30%

összkomfortos lakás51%


Eloregyártott elemekbol épültlakótelepek

A z é p í t é s ke z d e te L a k ó t e l e p n e v e L a k á s s z á m

1 9 6 6 K e l e n föld 9 3 7 0

1 9 6 8 Árpádhídfo 1 7 6 0

C s e p e l vá r o s k ö z p o n t 7 7 4 0

Ú j p e s t v á r o s k ö z p o n t 1 5 2 7 0

1 9 6 9 Füred i ú t 1 2 4 2 0

Ó b u d a 1 2 2 5 0

1 9 7 0 Újpalota 1 5 5 0 0

1 9 7 1 P e s t e r z s é b e t 7 4 5 0

R á k o s k e r e s z t ú r 7 7 7 0


0

5

10

15

20

25

100-x 50-100 40-50 30-40 20-30 10-20 x-10

Lakásállomány életkora

Lakásállomány életkora


A LAKÁSSZEKTOR ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEINEK VÁLTOZÁSAI

0

2 0

4 0

6 0

8 0

1 0 0

1 2 0

1 4 0

1 9 9 6 1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0

erez

Ft

T á r s a s h á zC s a l á d i h á z


0

50

100

150

200

250ez

er F

t

1996 1997 1998 1999 2000

ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA A MAGÁNEROS BERUHÁZÁSOKBAN

Irodaház

Bevásárlóközp.

Szálloda

Iparicsarnok


ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK A KÖZBERUHÁZÁSOKBAN

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

1996 1997 1998 1999 2000

ezer Ft

Kórház

Középiskola

Ált. iskola,óvoda

Templom

Csatorna *

Vízvezeték *

Gázvezeték*


Fajlagos nettó beruházási költségek

Építményfunkció szerint

1997. éviátlagosm2/ezer Ft




2001. év elsofélévi átlagosm2/ezer Ft

2001. év végiátlagosm2/ezer Ft

2002. év elsofélévi átlagosm2/ezer Ft

Társasház 93,6 102,7 121,9 127,6 133,2 134,8 141,7Családi ház 88,4 94,4 99,7 125,7 129,1 144,6 155,5Szálloda 134,5 138,6 175,7 190,7 253,4 227,7 229,3Bevásárló közp. 142,0 145,0 186,1 196,6 200,0 203,5 225,5Kórház 169,3 176,5 180,7 188,4 202,3 217,2 239,3Irodaház 141,5 169,4 181,1 199,0 202,5 206,1 233,6Ipari csarnok 57,3 76,9 94,4 107,4 113,7 120,4 127,9Forrás: Archigram, Baudata,


Építési költségszint megyénként

86,3%

91,2%91,5%92,3%93,1%94,3%94,5%

95,8%96,4%96,7%98,3%98,6%98,7%

100,8%

103,4%103,5%103,6%104,0%105,1%

112,6%

80,0%

90,0%

100,0%

110,0%

120,0%

Szabol

cs-Szatm

ár-Bere

g megy

eTol

na megy

e

Jász-Nagy

kun-Sz

olnok

megye

Bács-Kisku

n megy

e

Zala m

egye

Komáro

m-Eszter

gom megy

eHeve

s megy

e

Vas megy

e

Nógrád

megye

Békés m

egye

Csongrá

d megy

e

Borsod-

Abaúj-Z

emplé

n megy

e

Veszpré

m megye

Somogy

megye

Hajdú-B

ihar m

egye

Baranya

megye

Fejér m

egye

Gyor-M

oson-S

opron

megye

Pest m

egye

Budapes

t

Építési költségszint 2001Építési költségszint 2002


Építési költségszint megyénként


Budapesti új irodaházak

21 1832

74 7062

7181

52

75

110

160

020406080

100120140160180

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

ezer nm


BÉRELHETO IRODAFELÜLET NÉMET NAGYVÁROSOKBAN ÉS BUDAPESTEN 2000

0 5 10 15 20

BERLIN

HAMBURG

MÜNCHEN

FRANKFURT

STUTTGART

DÜSSELDORF

LIPCSE

DREZDA

B U D A P E S T

millió m2


B e v á s á rlóközpontok Magyaro rs z á g o n

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

1996

1997

1998

1999

2000

nm

Budapes tenkívül

Budapes ten


BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK AZ EU-BAN ÉS BUDAPESTEN

50

100

150

200

250

300

350

400

SE NL FR GB ES DE IT MAO,2000

m2/ 1000 lakó


Építési piac szereploi• Építésügyi Hatóságok, szakhatóságok

(tuzoltóság), közmuvek, (víz, gáz, csatorna,villamos), kéménysepro ipari szolg. Váll.

• Építteto• Bank• Ingatlanfejleszto


Építési piac szereploi folyt.

• Lebonyolító (muszaki ellenor)• Tervezo (felelos tervezo)• Generál-, Kivitelezo (felelos muszaki

vezeto)• Üzemelteto• Gyártó


Jogszabályok

• 1997 Épített környezet alakításáról ésvédelmérol

• 40-51/1997 (XII.29.) KTM rendeletek– 46: hatósági engedélyezési eljárásról

• OTÉK 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet


Építésügyi Hatósági Engedélyek

• Elvi építési engedély• építési engedély• bontási használatbavételi• fennmaradási• rendeltetés megváltoztatására irányuló• DE vonalas létesítmények nem !


Projekt

Projekt definíció

quality quality

quality

Scope

SchedulingBudget


Projekt definíció

• “Egyedi folyamatrendszer, amely kezdési ésbefejezési dátumokkal megjelölt, specifikuskövetelményeknek – beleértve az ido-,költség- és eroforrás-korlátokat – megfelelocélkituzés elérése érdekében vállalt,koordinált és kontrollált tevékenységekcsoportja.” ISO 8402 (1994)


Scope

• cél, alcélok, koncepció kialakítása• Az építési feladat definiálása• Az építési feladat, (az építmény(ek) leírása)• tevékenységek meghatározása• tevékenységek megvalósításának

ellenorzése


Budget

• építési költség pénznemben, vagymuszakfoben mérve– költségbecslés– költségtervezés– költségellenorzés


Schedule• az építmény létrehozásához szükséges

tevékenységek ütemezése, (ido, költség)• - tevékenységek közötti logikai kapcsolat

meghatározása• - tevékenység idok meghatározása• - idoelemzés: kritikus tevékenységek,

átfutási ido... számítása• - ido- és költségütemterv aktualizálása


Quality

• A tervezett és a megvalósult állapot közöttikülönbség

• a befekteto elvárásai és a megvalósultépítmény közötti különbség


Projekt menedzsment

• Azon eljárások összessége: amelyek arrairányulnak, hogy az eroforrások -emberek, gépek, anyagok, pénz -kihasználásával, ütemezésével egymeghatározott projektet idoben és azelfogadott költségkeretek közöttmegvalósíthassunk.

Építoipar és az ingatlanpiac fobb...

Documents