rab bálint szakdolgozat

63
DEBRECENI EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VIDÉKFEJLESZTÉSI-ÉS FUNKCIONÁLIS GAZDÁLKODÁSI INTÉZET Intézetvezető: Prof. Dr. Nagy Géza Az NBA sportturizmusra gyakorolt hatása, avagy a kosárlabda bemutatása, mint turisztikai termék THE NBA’S IMPACT ON SPORT TOURISM AND THE INTRODUCTION OF BASKETBALL AS TOURISM PRODUCT Készítette: Rab Bálint TurizmusVendéglátás szak Konzulens: Dr. Vargáné dr. Csobán Katalin Egyetemi tanársegéd Debrecen 2013.

Upload: zoli-tordai

Post on 01-Dec-2015

626 views

Category:

Documents


10 download

DESCRIPTION

A borturizmus Tokaj-Hegyalján

TRANSCRIPT

Page 1: Rab Bálint szakdolgozat

DEBRECENI EGYETEM

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR

VIDÉKFEJLESZTÉSI-ÉS FUNKCIONÁLIS GAZDÁLKODÁSI

INTÉZET

Intézetvezető: Prof. Dr. Nagy Géza

Az NBA sportturizmusra gyakorolt hatása, avagy a kosárlabda

bemutatása, mint turisztikai termék

THE NBA’S IMPACT ON SPORT TOURISM AND THE INTRODUCTION OF

BASKETBALL AS TOURISM PRODUCT

Készítette: Rab Bálint

Turizmus–Vendéglátás szak

Konzulens: Dr. Vargáné dr. Csobán Katalin

Egyetemi tanársegéd

Debrecen

2013.

Page 2: Rab Bálint szakdolgozat

- 2 -

„Heroes come and go,

but legends are forever”

„Hősök jönnek-mennek, de a legendák

örökké élnek”

Michael Jordan

Page 3: Rab Bálint szakdolgozat

- 3 -

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ....................................................................................................................... - 5 -

1 ANYAG ÉS MÓDSZER .............................................................................................. - 8 -

2 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ........................................................................... - 11 -

2.1 A TURIZMUS FOGALMA, JELENTŐSÉGE ...................................................... - 11 -

2.2 A SPORTTURIZMUS ÉS A REKREÁCIÓ ELMÉLETI ALAPJAI ..................... - 12 -

2.2.1 A SPORTTURIZMUS ...................................................................................... - 12 -

2.2.1.1 A SPORTTURIZMUS FOGALMA .......................................................... - 13 -

2.2.1.2 A SPORTTURIZMUS CSOPORTOSÍTÁSA ........................................... - 14 -

2.2.2 A REKREÁCIÓ ................................................................................................ - 15 -

2.2.2.1 A REKREÁCIÓ FOGALMI MEGHATÁROZÁSA ................................ - 15 -

2.2.2.2 A REKREÁCIÓ FAJTÁI .......................................................................... - 15 -

2.2.2.3 A REKREÁCIÓ AKTIVITÁSOK SZERINTI STRUKTÚRÁJA ............ - 16 -

2.2.2.4 A REKREÁCIÓ CÉLJA ............................................................................ - 17 -

2.2.3 A REKREÁCIÓ, A SPORT ÉS A TURIZMUS KÖZÖS ELEMEI ................. - 17 -

3 A KOSÁRLABDA TÖRTÉNETE, AZ NBA BEMUTATÁSA .............................. - 18 -

3.1 A KOSÁRLABDA TÖRTÉNETE ......................................................................... - 18 -

3.2 A KOSÁRLABDA FEJLŐDÉSE .......................................................................... - 21 -

3.3 A NEMZETI KOSÁRLABDA SZÖVETSÉG KIALAKULÁSA ......................... - 24 -

4 SPORTTURIZMUS JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN .......................................... - 28 -

4.1 SPORT NAGYKÖVETI PROGRAM ................................................................... - 29 -

4.2 HAZÁNK SPORTTURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE................................ - 30 -

4.3 SPORTESEMÉNYEK HATÁSA A TURIZMUSRA ........................................... - 31 -

5 AZ NBA NÉPSZERŰSÉGE: PRIMER KUTATÁS ............................................... - 32 -

5.1 A PRIMER KUTATÁS SZEREPE ........................................................................ - 32 -

5.2 A PRIMER KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ........................................................... - 32 -

5.3 KÉRDŐÍVEM SZEMLÉLTETÉSE DIAGRAMOK SEGÍTSÉGÉVEL ............... - 33 -

5.3.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ....................................................................... - 33 -

Page 4: Rab Bálint szakdolgozat

- 4 -

5.3.2 TOVÁBBI EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE .............................................. - 35 -

5.4 MÉLYINTERJÚ .................................................................................................... - 42 -

6 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK .......................................................... - 45 -

ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................... - 47 -

SZAKIRODALMI JEGYZÉK ......................................................................................... - 49 -

MELLÉKLET .................................................................................................................... - 52 -

KÉRDŐÍV ........................................................................................................................ - 52 -

SURVEY .......................................................................................................................... - 58 -

Page 5: Rab Bálint szakdolgozat

- 5 -

Bevezetés

Az Egyesült Államok története tagadhatatlanul a jelenkor egyik siker sztorijának

számít, alig több mint 500 éves történelme során bevándorlók egész hada érkezett ide, azzal

az egyszerű céllal, hogy szerencsét próbáljon a „lehetőségek hazájában”, megfelelő

életszínvonalat és megélhetést teremtve ez által családjuknak. A tömeges bevándorlásnak

köszönhetően természetesen a gazdasági növekedés üteme is jelentősen felgyorsult, melynek

eredménye mára egy stabil lábakon álló, politikai és gazdasági nagyhatalom. Az 50 államot

magába foglaló szövetségi köztársaság lenyűgöző gazdasági fejlődését és befolyását a

legtöbben irigykedve figyelik, míg mások inkább negatív jelzőkkel azonosítják az

amerikaiakat, a rasszizmus, az erőszakos katonai hadviselés és a világcégek olykor elnyomó

térhódítása miatt. Szó, ami szó, az USA-nak is megvannak a maga negatívumai, de nem

szabad csupán az előítéletekre támaszkodni, személyesen kell megtapasztalni az ország

nyújtotta csodákat, a kultúrát és az embereket. Hatalmas kiterjedésének és kedvező földrajzi

fekvésének köszönhetően az ország turisztikai szempontból a világ élvonalában helyezkedik

el, nem szűkölködik természeti-és ember alkotta csodákban, ezernyi lehetőséget kínálva ezzel

az évről évre ide látogató turisták számára. Ki ne látogatná meg szívesen a nyugati part

lenyűgöző tájait, vagy a keleti part égbenyúló nagyvárosait?

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen 2010 nyarán, a saját bőrömön

tapasztalhattam meg az amerikai kultúra sajátosságait, az emberek vendégszeretetét, valamint

személyesen is ellátogathattam a keleti part néhány metropoliszába. Az ott eltöltött 3 hónap

után arra a következtetésre jutottam, hogy koránt sem ismerjük annyira az amerikai kultúrát,

mint amilyen valójában. A páratlan turista látványosságokon túl van egy szektor Amerikában,

mely rengeteg látogatót vonz évről évre, a világ többi országa színvonalát tekintve a nyomába

sem érhet, valamint az amerikai álom igazi megtestesítője is egyben. Ez az Egyesült Államok

sportpiaca.

A kint eltöltött nyáron döbbenten tapasztaltam, hogy mekkora hagyományt őriz maga

a sport az USA-ban, és mekkora érdeklődés mutatkozik a profi ligákra, mely az elmúlt

évtizedekben teljesen az amerikai kultúra részévé vált.

Page 6: Rab Bálint szakdolgozat

- 6 -

Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a tengerentúlon tudják, mi az a show business,

hiszen az amerikai major ligák (NBA, NFL, NHL, MLB) mindegyikében ultramodern

teltházas stadionok várják a rajongókat, az emberek szívesen viszik ki családjukat a

mérkőzésekre és költik diszkrecionális jövedelmüket belépőjegyre, szurkolói tárgyakra, ételre,

italra, hiszen tudják, minden tekintetben a néző, azaz a fogyasztó az első. A töretlen

népszerűségnek örvendő major ligákban nap, mint nap legendás franchise-ok korszakos

játékosai küzdenek meg egymással a pályán, a befektetők úgy gondolják, hogy a pénzük a

lehető legjobb helyre került, maguk a játékosok pedig élvezhetik a kemény munka árán

megszerzett fényűző életet (SZŰCS, 2012).

A sportág igen nagy utat tett meg 1892 óta a ma ismert hivatalos kosárlabdáig. Az oly

sokak által ismert és űzött sportág mégis szőlőhazájában, az Amerikai Egyesült Államokban

örvend a legnagyobb népszerűségnek. Több millió gyerek űzi ezt a sportot és álmodik arról,

hogy egyszer a hardwoodon pattogtathat, hiszen az NBA a kosárlabda legmagasabb szinten

űzött bajnoksága, nyugodt szívvel állíthatjuk, a fellegvára. Csodálják és imádják azokat a

sztárjátékosokat, akiket a TV-ben látnak nap, mint nap és remélik, egyszer ők is velük

kergethetik a spaldingot.

Amikor hozzáláttam a szakdolgozati témám kiválasztásához, úgy gondoltam, hogy

olyan témát lenne célszerű választanom, amely közel áll a sporthoz, akárcsak én, valamint

megfelelő háttértudással rendelkezem róla. A sport már gyermekkorom óta meghatározó része

az életemnek, hiszen szüleim egész fiatalon megszerettették velem a labdajátékokat, ezen

belül is az Egyesült Államok egyik nemzeti sportjának számító kosárlabdát. A sportág

alapjaival hamar megismerkedtem, napról napra többet tudtam róla és egyre jobban érdekelt.

Ez a mai napig így van, hiszen figyelemmel követem az amerikai profi kosárlabda bajnokság

(NBA) minden mozzanatát, az alapszakasz és a rájátszások küzdelmein át a ligát körülövező

átigazolási ás gazdasági ügyletekig. Az államokban eltöltött idő és az egyetemen szerzett

idegenforgalmi ismereteimet felhasználva úgy gondoltam, hogy ez a téma ideális választás

lehet számomra arra, hogy a szakdolgozatomban bemutassam az NBA kialakulását és

működését, töretlen népszerűségének okát, marketingjét, valamint az Egyesült Államok

sportturizmusát.

Page 7: Rab Bálint szakdolgozat

- 7 -

Szakdolgozatom során szeretném bemutatni a kosárlabdázás történetét, hogyan nőtte

ki magát az NBA néhány csapatos amatőr bajnokságból 30 franchise-ból álló profi ligává,

melyben részletesen kifejtem a liga legfontosabb és legérdekesebb tudnivalóit a kezdetektől

egészen napjainkig. A dolgozatom középpontjában mégis az NBA, mint iparág fog állni,

szeretném részletesen jellemezni és értékelni az amerikai profi kosárlabda keresletét és

kínálatát az idegenforgalom piacán. Az a célom, hogy bemutassam az NBA gazdasági

működését, szervezeti felépítését, illetve a kívülállók számára is érdekessé tegyem ezt a témát.

Meg fogom vizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben miért és hogyan nőtt a sportág

népszerűsége és befolyása világszerte. Annak is utána járok, hogy az Egyesült Államokban

megrendezésre kerülő sport rendezvények, bajnokságok miként hatnak a turizmusra és a

piacra. Dolgozatomban különös részletességgel szeretnék foglalkozni a kosárlabda gazdasági

hátterével és piacával, valamint bemutatni, miként lett egyre fontosabb helye az üzleti életben.

Szeretnék választ kapni hipotézisemre, mi szerint a mérkőzések kimagasló kereslete annak

köszönhető, hogy marketing stratégiát elsősorban a családokra építik, és a stadionokban

elérhető magas színvonalú szolgáltatások, valamint profi sportolók teszik teljessé a

szórakozást. Kérdőíves kutatással szeretném megvizsgálni az NBA népszerűségét az Egyesült

Államokban, majd az adatok kiértékelését követően következtetéseket fogok levonni.

Szakdolgozatom végén szeretnék mélyinterjút készíteni a Quaestor Utazásszervező Kft-vel,

akik hazánkban 2004 óta szerveznek sport utakat Amerikába. Interjúm célja, hogy választ

kapjak arra, hogy mekkora kereslet mutatkozik az amerikai ligákra hazánkban.

1. kép: Az NBA hivatalos logója

Forrás: I1

Page 8: Rab Bálint szakdolgozat

- 8 -

1 Anyag és Módszer

Annak érdekében, hogy a legjobb tudásom szerint írhassam meg szakdolgozatomat,

két különböző kutatási módszert használtam. Dolgozatom első felében szekunder piackutatást

végzek, amely azt jelenti, hogy a kívánt információt másodkézből, vagyis már meglévő

információkból szerezzük meg. Ezt a módszert ”íróasztal kutatásnak” is nevezzük, hiszen egy

íróasztalnál ülve is könnyedén össze lehet gyűjteni a kívánt információt. Szekunder kutatás

során a válaszokat korábban elkészült adatok összegyűjtésével és értelmezésével kaphatjuk

meg, mint például hasonló témában íródott sajtóanyagok vizsgálata, vagy publikus felmérések

és internetes adatok feldolgozása. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy egyszerre

spórolhatunk meg vele pénzt és időt, hiszen a primer kutatással szemben lényegesen

olcsóbban és gyorsabban szerezhetjük meg a kívánt információt. Hátránya lehet azonban,

hogy az adatok nem mindig naprakészek, valamint kérdéses, hogy sikerül-e kiválasztani a

rendelkezésre álló óriási adathalmazból a számunkra lényeges dolgokat. A szekunder

adatgyűjtés segítségével, korábban felhalmozott adatok alapján mélyebb betekintést nyerhetek

a turizmusba, ezen belül is a kulturális turizmusba, valamint a dolgozatom alapjául szolgáló

sport turizmusba (MAJOROS, 2004).

Abban az esetben, ha a szekunder adatgyűjtés nem bizonyul sikeresnek, primer

kutatást célszerű végezni. Ennek a módszernek az a lényege, hogy saját magunk gyűjtjük be a

kívánt adatokat, méghozzá konkrét céllal, az általunk választott terepen. Ezzel a módszerrel az

információgyűjtés 3 módon történhet, megfigyelés, megkérdezés, vagy kísérlet útján. A

megkérdezéssel történő primer kutatás a leggyakoribb módszer, általában kérdőíves

megkérdezéssel gyűjtjük be a szükséges információt, de ez történhet szóban is, például egy

személyes mélyinterjú keretein belül. A primer kutatás jellegét tekintve 2 különböző kutatási

módszert különböztetünk meg, a kvalitatív és a kvantitatív kutatást (LÁZÁR,2009).

„A kvalitatív módszer nem számszerű eredményeket szolgáltat, hanem a célcsoportok

gondolkodásmódját és várható reakcióit, cselekedeteit segít mélyebben megérteni. Lényege a

minőségi jellemzés, az adatok mélyrehatóak, érvényességük magas. A kutató közelebbi

kapcsolatot tud kialakítani az alannyal, így olyan területekre is betekintést nyerhet, amire a

kvantitatív kutatásnak természetéből kifolyólag nincsen rálátása. Ez a módszer nem

Page 9: Rab Bálint szakdolgozat

- 9 -

ragaszkodik mereven egy előre kialakított kérdéssorhoz, stratégiájában strukturálatlan,

folyamatos.” (I2)

A kvalitatív kutatás során nem reprezentatív mintavételezéssel nyerik ki a szükséges

adatokat, így az egész sokaságra levetítve nem általánosíthatók a kapott eredmények. Ezzel

szemben, a kvantitatív kutatási stratégia lényege a mennyiségi mérés, vagyis ezzel a

módszerrel mindig számszerű adatokat produkálhatunk, és a minőségi kutatással ellentétben

itt jóval nagyobb mintavételezésről beszélünk. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy

megbízható, valamint jóval nagyobb minta leképezésére alkalmas (LÁZÁR, 2009).

A fent említett módszerek alapos tanulmányozását követően, szekunder adatgyűjtésbe

kezdtem, mely a dolgozatom első felében szerepel. Mivel szakdolgozatom nagyrészt egy

külföldi esettanulmány, melyben az amerikai sportpiac turizmusra gyakorolt hatását

vizsgálom, nem állt rendelkezésemre elegendő statisztikai adat, hogy bizonyítani tudjam

feltevésemet, miszerint az Egyesült Államok turizmusában kiemelt szerepet tölt be a

sportpiac. Annak érdekében, hogy a legátfogóbb képet kapjam szakdolgozatom témájával

kapcsolatban, két fajta primer kutatási módszert alkalmazok. Elsőként a leggyakoribb kutatási

technikának számító kérdőíves megkérdezést alkalmazom, mellyel az amerikai sportturizmus

pillanatnyi helyzetét szeretném felmérni. A másik módszer, melytől jelentős információkat

várok, a QUAESTOR-ral készített mélyinterjúm, melynek keretén belül a magyarok

sportturizmusban való részvételi arányát, és az általam vizsgált major ligának, az NBA-nek a

népszerűségi indexét kutatom.

A kérdőíves megkérdezés egy olyan kvantitatív kutatási módszer, melynek

középpontjában a megkérdezett alany áll. Babbie elmélete szerint a formális kérdőívek

egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, és felderítő célokra. Egy jól megszerkesztett kérdőív

lehet a minőségi adatgyűjtés záloga, azonban rendkívül nehéz jó kérdőívet készíteni. A

megkérdezett sokaság alapos kiválasztása esetén a kapott eredmények a nagyobb sokaságra is

kivetíthetők, ezáltal megegyezhetnek a kapott eredmények. Nagy alapsokaságok leíró

vizsgálatára, valamint magyarázó célokra rendkívül jól alkalmazhatók a kérdőíves kutatások.

A kérdőíves felmérés történhet személyesen egy kérdezőbiztos jelenlétében, önkitöltős

formában, mely az őszinte válaszadás esélyét növeli az egyedüllét és a névtelenség

lehetőségével, valamint telefonos megkérdezés alapján. Továbbá használatosak még a postai

és elektronikus úton történő adatgyűjtés módszerei is (BABBIE, 2003).

Page 10: Rab Bálint szakdolgozat

- 10 -

A kérdőív összeállításának leglényegesebb pontja, hogy pontosan tudjuk az

alkalmazás célját. Gondosan ügyelni kell a feltett kérdések sorrendjére és mennyiségére, mely

ideális esetben nem lehet több mint 15. Rövid, érthető, de mégis lényegre törő kérdéseket

tegyünk fel, melyeket a válaszadók többsége zárt formában szeret megválaszolni (KISS et al.,

2006).

Az NBA turizmusra gyakorolt hatásáról, népszerűségéről, és nézőinek

sportturizmusban vállalt szerepéről mind idáig kevés publikáció, folyóirat, felmérés vagy

kutatás jelent meg, melyekből kifolyóan hazánkban sem található megfelelő és elegendő

szekunder adat kutatásom teljessé tételéhez. Mindenképpen szükségesnek találtam egy

általam alaposan kidolgozott és elkészített, ugyanakkor lényegre törő, mindenki által könnyen

megérthető, szakszavaktól mentes kérdőíves kutatás elkészítését.

Figyelembe véve a fent említett szempontokat, kérdőívem elkészítésének célja az volt,

hogy személyesen felmért, pontos adatokat kapjak szakdolgozati témámmal kapcsolatban. A

kérdőívem kitöltése kérdezőbiztos jelenlétében zajlott, melynek szerepét testvérem töltötte be,

aki 2012 nyarán az Egyesült Államokban dolgozott, és segítségemre volt a kutatásban. A

kérdőív megalkotásakor gondosan ügyeltem arra, hogy a kérdések a válaszadók számára

rövidek, ugyanakkor érthetőek legyenek. A felmérésben 19 db kérdés szerepelt, melyek az

amerikaiak költési szokásaira, sportban való részvételi arányára, az általuk tapasztalt

pozitívumokra és negatívumokra vonatkoztak. Néhány szegmentáló kérdés is szerepelt a

kérdőívben, melyekkel a megkérdezettek nemére, életkorára, éves nettó jövedelmére voltam

kíváncsi.

Page 11: Rab Bálint szakdolgozat

- 11 -

2 Szakirodalmi áttekintés

2.1 A turizmus fogalma, jelentősége

Napjainkban a turizmus tagadhatatlanul világjelenségnek számít, hiszen a XXI.

században a világ, gazdaságilag fejlett területein a hétköznapi élet alappillérét képezi a

szabadidő igényes, változatos eltöltése. A szabadidő eltöltését manapság nehezen lehetne

elképzelni valamilyen utazás nélkül. Mivel a turizmus egyik legfőbb eleme a közlekedés, így

a turizmus történelmi fejlődése kölcsönösen összefügg a különböző közlekedési eszközök

megjelenésével, fejlődésével. Az általunk ismert történelmi feljegyzésekből kiderül, hogy az

emberek már a kezdetek kezdetén utaztak, főként a hódító hadjáratok miatt, valamint

kereskedelemi célból. Ezeket az eseményeket tekinthetjük a korai turizmus kialakulásának. A

technika fejlődését megelőzően az emberek többsége gyalog közlekedett, majd idővel

lóháton, illetve lovas kocsival történt a helyváltoztatás. Az emberek motivációi az utazások

során az új helyszínek és kultúrák megismerése volt. A korai turizmushoz tartoztak a hódító

hadjáratok, kereskedelmi célú utak, zarándokutak, gyógyulás céljából történő

helyváltoztatások, de az ókori sporteseményekre való utazásokat is annak tekintjük

(TASNÁDI, 2002).

A napjainkban ismert turizmus alapjait az ipari forradalom robbanásszerű fejődése

hozta meg, mely a technikai fejlődés révén lehetővé tette, hogy az addig igencsak

költségesnek számító hosszabb utazások ne csak a jómódú arisztokrata családok számára

legyenek elérhetők, hanem a középosztálynak is lehetősége legyen a szabadidő változatos

eltöltésére. A vasút megjelenése egészen új távlatokat nyitott a munkásosztály számára, akik a

gépesített gyártási folyamatok elterjedésével egyre inkább kitörni vágytak a mindennapi

városi életből. Első számú úti céljuk az addig elérhetetlennek számító tengerparti nyaralások

voltak (TASNÁDI, 2002).

A turizmus meghatározását illetően már számos definíció született, de jelenleg a

Turizmus Világszervezet (WTO) és az Interparlamentáris Unió által 1989-ben

megfogalmazott, hágai nyilatkozatban elfogadott definíció tekinthető a legismertebbnek,

miszerint „a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden

Page 12: Rab Bálint szakdolgozat

- 12 -

szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére

létrehozott szolgáltatásokat” (LENGYEL, 1994).

A Hágai Nyilatkozat 1. alapelve a fent említett definíción kívül az is kiemelte, hogy „a

turizmus egyúttal egy lényegi cselekvést is jelent…az egyéni szabadidő hasznosításának

lényeges formájává vált, továbbá fontos közvetítője…a politikai, gazdasági, kulturális

kapcsolatoknak…”, valamint „a jelenkori társadalmakban az élet minőségének

következménye és egyik meghatározó tényezője is egyben” (TASNÁDI, 1998).

2.2 A sportturizmus és a rekreáció elméleti alapjai

Több kutatás is alátámasztja, hogy azok az emberek, akik napi rendszerességgel

végeznek valamilyen rekreációs vagy sport tevékenységet, a sportturizmusban való

résztvevők nagy többségét képviselik. A következő fejezetekben részletesen fogom ismertetni

a sportturizmus és a rekreáció fogalmát, csoportosítását, illetve turizmusra gyakorolt hatását.

Ezeknek az elméleti háttereknek az ismertetése elengedhetetlen dolgozatom teljessé tételéhez.

2.2.1 A sportturizmus

A turizmus a világgazdaság 12%-át érinti közvetett vagy közvetlen módon

(BÁNHIDI, 2007), az egyik legdinamikusabban fejlődőd ágazata pedig a sportturizmus. A

társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett változások következtében, drasztikusan

megnőtt a kereslet a sporttevékenységek iránt, ennek okán az első sportturizmusról szóló

konferenciát Barcelonában tartották 2001-ben, méghozzá a Turizmus Világszervezet és a

Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselői között. Az általuk kiadott egyezményben és

nyilatkozatban szerepel, hogy „… a sport és a turizmus célja közös: hidat építeni a különböző

kultúrák, életmódok, életstílusok és hagyományok között; a béke és a jóindulat elősegítése a

nemzetek között; motiválni és szórakoztatni az embereket, hogy megszabaduljanak a

mindennapok terheitől” (WTO et al., 2001). Mind a sport, mind a turizmus hozzájárul az

infrastruktúra fejlődéséhez, mivel a megrendezésre kerülő események által

sportkomplexumok, utak, éttermek, szállodák épülnek. Ha ez megvalósul, akkor a gazdasági

fejlődés sem várat sokat magára, valamint munkahelyteremtés szempontjából is pozitív

hatásai lehetnek (BOKOR, 2009).

Page 13: Rab Bálint szakdolgozat

- 13 -

A 21. század turizmusának legfőbb motivációja a sport lehet, mint ahogy azt egy

2002-es kanadai tanulmány is alátámasztja. A felmérésben résztvevők 37%-a vett részt

valamilyen sporttevékenységben utazása során, vagy nézett meg valamilyen sporteseményt

személyesen (HINCH et al., 2004). Egy amerikai felmérés is azt támasztja alá, hogy egyre

több látogató számára fontos a sport lehetősége a választott desztinációban. Itt a

megkérdezettek 22%-a állította ezt (GIBSON, 1998).

A következő alfejezetekben a sportturizmus fogalmi hátterének tisztázása és csoportosítása

következik, melynek pontos ismerete lehetővé teszi az adott sportág könnyebb elhelyezését és

szerepét a turizmus piacán.

„A sportturizmus a turizmusnak egy olyan formája, amikor a sporttevékenység (űzése

vagy nézése) adja a turista számára az utazási döntés meghozatalához szükséges vonzerőt. Így

az utazó aktív sportturista lesz. A sportturizmus a sporttevékenységekben való mindenfajta

(aktív vagy passzív) részvétel alkalomszerűen vagy szervezett formában, üzleti vagy nem

üzleti céllal, amely az otthontól és a munkahelytől való ideiglenes elutazást igényel.”

(STANDEVEN et al., 1999.)

2.2.1.1 A sportturizmus fogalma

A sportturizmus elméleti meghatározása első hallásra nyilvánvalónak tűnik, ennek

ellenére nincs mindenki által elfogadott konkrét megfogalmazás sportturizmus címszó alatt. A

sport hiába képezi szerves részét a turizmusnak már évszázadok óta, a szakértők eltérően

vélekednek a felől, hogy ki is számít pontosan sportturistának. Egyesek szerint csak az a

személy számít sportturistának, akinek konkrét célja az adott desztináció, azon belül is az

adott sportesemény meglátogatása, míg más szakemberek azokat a turistákat is ide sorolják,

akik nyaralásuk ideje alatt látogatnak el egy bizonyos sporteseményre. A következő 3

definíció jól szemlélteti, hogy a sportturizmusnak jelenleg nincs mindenki által elfogadott

„hivatalos” verziója:

„Nem kereskedelmi célú utazás, melynek célja sporttevékenység végzése vagy annak

szemlélése – mindez az otthoni környezettől különböző helyszínen.” (HALL, C.M., 1992.)

Page 14: Rab Bálint szakdolgozat

- 14 -

„… a sportturizmus azokat az állandó lakóhelytől való elutazásokat tartalmazza, amelyek

célja a versenysportban vagy a rekreációs sportban való részvétel vagy azok megtekintése, de

lehet célja valamely sporttal kapcsolatos helyi vonzerő megtekintése, mint pl. sportmúzeum,

sportstadion, hírességek csarnoka, stb.” (HUDSON, S., 2003.)

„Olyan szabadság, amely sporttevékenységet tartalmaz – akár annak szemlélését, akár annak

űzését.” (WEED, M. – BULL, C., 1997.)

Megvizsgálva a különböző definíciókat, megállapíthatjuk, hogy a sportturizmus egy

napjainkban is fejlődő ága a turizmusnak, pontos fogalma még kiforratlan.

2.2.1.2 A sportturizmus csoportosítása

A turista aktivitását figyelembe véve, aktív és passzív sportturizmust különböztetünk

meg. Mindkét turizmusfajta lehet hivatásos és szabadidős turizmus is.

Az aktív sportturizmus tovább osztható természeti környezetben (outdoor) vagy

sportlétesítményekben (indoor) űzött sporttevékenységekre. A sporttevékenységeket tekintve

szinte annyiféle fajtája lehet a sportturizmusnak, ahányféle sportágat gyakorolhatnak az

utazók: kerékpáros turizmus, lovas turizmus, vízi turizmus, stb. Ennek értelmében tehát a

sportturizmus elnevezés gyűjtőfogalomként funkcionál, amelybe beletartoznak a különféle

sporttevékenységgel kapcsolatos sportutazások (I11).

A passzív sportturizmusban résztvevők tovább osztályozhatók utazásuk célját

illetően: tartozhatnak a sportoló (szabadidős- vagy élsportoló) kíséretéhez (pl. edző, családtag,

orvos, stb.), lehet a céljuk a sporteseményen való szurkolás, de lehet sportlétesítmények

látogatása is. Ez által a passzív sportturizmus gyakran nagyobb tömeget mozgat meg, mint az

aktív (I11).

Page 15: Rab Bálint szakdolgozat

- 15 -

2.2.2 A rekreáció

A következő részben ismertetni fogom a rekreáció fogalmát, területeit, illetve

sportturizmussal való közös elemeit, valamint bemutatom kik is számítanak potenciális

vásárlóknak, ha sportturizmusról beszélünk.

2.2.2.1 A rekreáció fogalmi meghatározása

A rekreáció pontos fogalma még várat magára, ugyanis ahány könyv és internetes

oldal, annyi féle megfogalmazás létezik rekreáció néven. Az általam legjobbnak vélt definíció

szerint „a rekreáció a szabadidőnkben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan

kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által a

testünkben okozott fáradság, feszültség feloldása, a testi–lelki teljesítőkészség és képesség

helyreállítása fokozás értekében tesz az ember.” (I13)

2.2.2.2 A rekreáció fajtái

A rekreáció fajtáit három módon különböztethetjük meg:

Pihenés: ezt szokás elsődleges rekreációs formának is nevezni, ugyanakkor nem

kötelességszerű tevékenységről beszélünk. A pihenésnek az alábbi típusa léteznek:

- szellemet nem foglalkoztató tevékenységek

- szellemet foglalkoztató tevékenységek

- aktivitást igénylő szellemi tevékenységek

Kreatív rekreáció: a fizikai, szellemi, technikai tevékenység, illetve olyan fizikai munka,

mely nem kötelességszerű. Például:

- nem kötelességszerű fizikai munkák, melyek kreativitást igényelnek

- technikai, kreatív szabadidős eltöltés

- művészi kreatív szabadidős eltöltés

- szellemi, kreatív szabadidős eltöltés

Page 16: Rab Bálint szakdolgozat

- 16 -

Fizikai rekreáció: olyan fizikai tevékenységek, melyeket nem kötelességszerűen végzünk,

nem kapunk érte fizetést, csak és kizárólag kikapcsolódás céljából csináljuk.

Például: - nem kötelességszerű fizikai tevékenység, többek között ide tartozik a sport-

rekreáció is (SZIRÁNYI, 2011).

2.2.2.3 A rekreáció aktivitások szerinti struktúrája

„Általánosan elfogadott, hogy a rekreáció alatt a szabadidős sportot, a fizikai

tevékenységet értjük, ezek hatékonyak az emberi szervezet megújulásában és felfrissülésében,

továbbá segítenek a meglévő jó egészségi állapot megőrzésében, sőt, még tovább javítanak

azon. A testi (sportos) rekreáción kívül a rekreációnak vannak még egyéb fajtái is. Ezek

hatékonyak a mentális és lelki egészség megújulásában és felfrissülésében.

A sport-rekreáció a test fizikai aktivitásán alapszik, biztosításához szükségesek a fizikai és a

térbeli feltételek. Álljanak itt csupán a legfontosabb tevékenységek: sétálás, járás, futás, úszás,

búvárkodás, korcsolyázás, síelés, biciklizés, lovaglás, evezés, vitorlázás, labdajátékok,

gimnasztikai gyakorlatok, harcművészetek és egyéb. Ezen tevékenységek egy részének

gyakorlásához szükségesek a nyilvános szabad területek, illetve a felszerelt sport és

rekreációs területek vagy a sport és rekreációs berendezések és termek biztosítása. Bizonyos

sport és rekreációs berendezések végezhetők otthon is (lakás, ház) vagy a kertben, illetve

udvaron.

A mentális és a lelki rekreáció olyan tevékenységeken alapszanak,

melyeket nehézteljeséggel rendszerbe foglalni. Ami a lényeg – hogy ezek hozzájárulnak a

kötelező munkavégzés utáni pihenéshez, a lelki fejlődéshez és a mentális egészséghez,

továbbá jó közérzetet biztosítanak. Ezen tevékenységek vonatkoznak az olvasásra (könyvek,

újság, egyéb), a filmek és a televízió nézésére, színház- és koncert-, kiállítás- és

múzeumlátogatásra, a szabadidős, nem kötelező tanulásra (utazások: a környezet, falu

és település, a természeti és építészeti örökség és hasonló megismerése). A «lélek és a test»

számára különböző „wellness“ és „spa“ programon belüli tartalmak kerültek kidolgozásra,

úgy, mint pl.: különböző medencék, szaunák, masszázsok és hasonló; ezek egyre nagyobb

számban kerülnek kialakításra az állandó lakóhelyen és a turisztikai helyeken egyaránt.” (I12)

Page 17: Rab Bálint szakdolgozat

- 17 -

2.2.2.4 A rekreáció célja

A rekreáció a szabadidő kulturált eltöltési formáját jelenti. Ezen belül is a jó közérzet, a

minőségi élet megteremtése a cél. Szakdolgozatomban nem szükséges részletesen kitérnem

erre az alpontra, de az alábbi célokat mindenképpen meg lehet említeni:

egészség megszilárdítása, megújítása

teljesítőképesség javítása

megfelelő életvitel kialakítása

kikapcsolódás

szabadidő igényes eltöltése

minőségi élet élése

A rekreáció különböző eszközeivel ezek a célok elérhetőek, ilyen eszköz például a sport is

(I16).

2.2.3 A rekreáció, a sport és a turizmus közös elemei

„A turizmus és a rekreáció kapcsolatának fokozatos felértékelődése az

idegenforgalom világméretű fellendülésével magyarázható. Ma már az utazási irodák is

specializálódnak az utasok igényeinek megfelelően. Míg egyes irodák az ökotúrákat kínálják

nagy számban, addig mások az aktív pihenéssel tölthető hétvégi kirándulásokat és wellness-

üdüléseket részesítik előnyben. Szakemberek szerint a sportturizmus potenciális vásárlói

leginkább azok, akik naponta végeznek rekreációs tevékenységet, vagyis bicikliznek,

jógáznak vagy úsznak. A sportturizmus és az aktív pihenés szerepe azért értékelődött fel a

versenysportokkal szemben, mert az aktív pihenés elsődleges szempontja az

egészségmegőrzés, nincs szükség versenyre, és a versenysportokkal ellentétben nincs szükség

teljesítményfokozásra. Az aktív turizmusban tehát mindamellett, hogy felértékelődnek az

egészséges életmód jellemzői, a turisták kizárólag az örömszerzésre és a kikapcsolódásra

koncentrálnak.” (I14)

Page 18: Rab Bálint szakdolgozat

- 18 -

3 A kosárlabda története, az NBA bemutatása

3.1 A kosárlabda története

A mai kosárlabda ősének tartott labdajátékot már több mint 1000 éve is játszották a

Közép-Amerikában élő tolték indiánok. A játék lényegét tekintve nem sokban tért el a ma

ismert sportág alapjaitól, miszerint egy magasra helyezett körgyűrűbe kellett bedobni egy

gömb alakú golyót. A pálya azonban merőben eltért a ma ismert szabvány pályáktól, mivel az

úgynevezett „gyűrű” 7 méter magasan volt elhelyezve egy meredek kőfalon és a játékban

használt labda pedig egy nehéz gumigolyó volt. A bennszülöttek nagyon komolyan vették a

játékokat, úgy gondolták, ezekkel az isteneiknek hódolnak, így ha valaki gyengén teljesített a

játék alatt, azt halálbüntetéssel sújtották. Az igazat megvallva az ősi játék egyáltalán nem volt

könnyű, sokszor órákig is eltartott, mire az egyik félnek sikerült átdobnia a golyót a

körgyűrűn. Ennek okán a játék első találatig, első „kosárig” tartott. Évszázadok során a játék

szabályai nem változtak, sőt valamelyest enyhültek is, hiszen az istenek áldozatbemutatása

elmaradt. Egy furcsának nevezhető szokás azonban tovább élt, mi szerint a győztes kosarat

szerző játékos igényt tarthatott a részt vevő nézők ékszereire és ruháira (I3).

2. kép: A tolték indiánok játéka

Forrás: I4

Page 19: Rab Bálint szakdolgozat

- 19 -

Legtöbben mégsem a fent említett játékot tekintik a kosárlabda ősének, sokkal inkább a

kanadai dr. James Naismith-t tartják a kosárlabda feltalálójának.

A kosárlabda játék atyjának számító Naismith-t 1891-ben helyezték át a Massachusetts

állambeli Springfield-be, méghozzá a Keresztény Ifjúsági Egyesület (YMCA)

gyakorlóiskolájába. Itt a testnevelésért felelős tanszékvezető, Luther Gulick, 2 hetet adott a

főiskola új tornatanárának, hogy egy problémás, nehezen kezelhető osztály számára találjon ki

egy olyan új játékot, melyet a New England-i hideg ellenére teremben is lehet űzni, és

amelyben egyaránt szükség van ügyességre, szellemi tudásra, erőre és fizikai állóképességre.

A véletlenen múlt, hiszen amint dr. Naismith besétált a tornaterembe, és körülnézett, rögtön

hívatták, így a kezében lévő európai focilabdát éppen a sarokban heverő barackos kosárba

dobta. Mire visszatért, azt látta, hogy diákjai az unalmas tornagyakorlatok helyett lelkesen

próbálják a földön lévő kosárba dobni a labdát. Naismith-nek rögtön megtetszett az ötlet, ezért

a barackos kosarakat 10 láb magasra (3.05 m) szögelte fel a tornaterem mind két végében. A

cél az volt, hogy a felhelyezett kosárba a játékos minél többször dobja bele a labdát, ezzel

minél több pontot szerezve csapatának. Az a csapat nyer, aki többször talál be. Állítólag az

iskola erkélye is ilyen magasan volt kialakítva, azért született meg a 10 lábas magasság, ami

máig használatos. Ha igaz a legenda, az erkélyen álló, ellenfélnek szurkoló nézők gyakran a

lábukkal próbálták besegíteni a félremenő labdát, ezért lett később egy palánk is felszerelve,

hogy a nézők ne férhessenek hozzá a kosár felé tartó labdához (MURRAY, 2008).

Naismith gyerekkorában gyakran játszott egy népszerűnek számító középkori játékot,

mely később alapjául szolgált a kosárlabda játéknak. Ez a játék a „kacsa a sziklán” (Duck on a

Rock) nevet viselte. Ezt a játékot olyan Amerika szerte népszerű sportok elemivel ötvözte,

mint a futball vagy a lacrosse. Miután az új sportág megszületett, Naismith öt alapelvből

építkezett:

1. A játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák

2. A játékosok ne szaladhassanak a labdával

3. A játékosok mozgása a pályán ne legyen korlátozva

4. Ne legyen durva érintkezés

5. A labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen

dobni (I5)

Page 20: Rab Bálint szakdolgozat

- 20 -

Az 1891. december 21-én megtartott bemutató mérkőzést követően Naismith a korábban

lefektetett 5 alapszabályt finomította, pontosította, majd 1892. január 15-én a Springfield

College iskolai újságban, a The Triangle-ben jelentek meg az eredeti kosárlabda játék

szabályai:

1. „A labdát egy vagy két kézzel, bármelyik irányban el lehet dobni.

2. A labdát bármelyik irányban el lehet ütni egy vagy két kézzel, de nem lehet megütni

ököllel.

3. A játékos nem futhat a labdával. Arról a helyről kell a labdát eldobnia, ahol

megszerezte, annyi engedménnyel, hogy ha futás közben kapja a labdát, próbáljon

megállni.

4. A labdát egy kézben vagy két kéz között kell tartani, a labda megtartásához tilos a

karokat vagy a testet használni.

5. Tilos az ellenfelet vállal meglökni, feltartani, lökdösni, elgáncsolni vagy megütni. Ha

a játékos egyszer megszegi ezt a szabályt, hibapontot kap, és amennyiben egy második

hibapontot is szerez, kiállítják a csapat következő pontszerzéséig. Ha nyilvánvalóan

szándékosan követte el a vétséget, akkor a teljes játékból kizárják, a helyére pedig más

nem állítható.

6. Szabályszegésnek minősül a labda ököllel való megütése, a 3. és 4. szabály, valamint

az 5. szabályban leírtak megsértése.

7. Ha az egyik fél három egymást követő alkalommal megszegi a szabályokat, az ellenfél

kap egy pontot

8. Az minősül pontnak, ha a labdát a pályáról a kosárba dobják vagy ütik, és a labda

benne marad a kosárban, feltéve, hogy a kosarat védők nem érnek hozzá vagy nem

zavarják meg a dobást. Ha a labda a peremen megáll, és az ellenfél megmozdítja a

kosarat, érvényesnek számít a dobás.

9. Ha a labda a játékterületen kívülre kerül, annak a játékosnak kell bedobni a pályára,

aki először megérintette. Vitás esetekben a játékvezető dobja be a labdát a pályára. A

bedobást végzőnek 5 másodperce van, ha ennél hosszabb ideig tartja a labdát, az az

ellenfélhez kerül. Ha valamelyik fél sorozatosan feltartja a játékot, a játékvezető

hibapontot jegyez fel neki.

Page 21: Rab Bálint szakdolgozat

- 21 -

10. A játékvezető figyeli a játékosokat, jegyzi a hibapontokat, és jelzi a bírónak,

amennyiben három egymást követő hiba történt. Az 5. szabály szerint joga van

játékosokat kiállítani.

11. A bíró figyeli a labdát, és ő dönti el, mikor van a labda játékban, mikor van kint,

melyik csapathoz kerüljön a labda, valamint ő méri az időt. Ő adja meg a pontot, ha a

labda a kosárba betalál, nyilvántartja a pontokat, ezen kívül ellátja mindazokat a

teendőket, amelyeket általában egy bíró végez.

12. A játékidő 2x15 perc, a két félidő között öt perces szünet van.

13. Az a csapat győz, amelyik ez idő alatt a legtöbb pontot szerzi. Döntetlen esetén – ha a

csapatkapitányok egyetértenek – a játék a következő pont megszerzéséig

folytatódhat.” (MURRAY, 2008)

Az első hivatalos kosárlabda mérkőzésre 1892. január 20-án került sor a YMCA

Gyakorló Gimnázium tornatermében. Naismith tanítványait két csapatra osztotta, így kilenc-

kilenc játékos küzdött meg egymással egy 50x35 láb nagyságú pályán, mely durván a fele a

mai szabvány kosárlabda pályának. Az első összecsapást még futball labdával játszották,

melyet a terem két végében elhelyezett gyümölcskosarakba kellett bedobni. Mivel a mai

kosárlabda gyűrűktől eltérően az akkori kosaraknak nem volt hálójuk, így pontszerzés esetén

a játékvezető feladata volt, hogy a bedobott labdát egy hosszú bot segítségével kivarázsolja

onnan. Az első mérkőzés nem hozott gólzáport, hiszen a végeredmény 1:0 lett, az egyetlen

kosarat egy William Chase nevű diák szerezte 25 lábról, azaz szinte félpályáról (MURRAY,

2008).

3.2 A kosárlabda fejlődése

A kosárlabda bemutatását követően hamar népszerű férfisportág lett. Egyre többen

érdeklődtek az új sport iránt, és egyre többen ki is próbálták magukat benne. A YMCA

hálózat minden tőle telhetőt megtett, hogy a kosárlabda sport fellendüljön, és nagyobb körben

ismert legyen. Az 1890-es évek elején a kosárlabdát már nem csak az Egyesült Államokban,

de a világ különböző részein is játszották, köszönhetően annak, hogy Naismith tanár úr eredeti

osztályából többen is külföldiek voltak, így saját hazájukban is népszerűsítették az

államokban megismert új sportágat.

Page 22: Rab Bálint szakdolgozat

- 22 -

A YMCA a kosárlabda tengerentúli elterjedését is segítette. C.J. Proctor, a Birkenhead

YMCA akkori elnöke vezette be a játékot Angliában 1892-ben, melynek eredményeként

1893-ban Párizsban megrendezésre került az első európai kosárlabda mérkőzés. Nagyjából

ekkor kezdték el a nőket is bevonni a játékba, bár ez egyes helyeken elég sok negatív

fennhangot kapott, mivel úgy gondolták, ezt a sportot csakis férfiak játszhatják. Senda

Bereson, a kizárólag lányok által látogatott Smith Egyetem tornatanára kissé változtatott a

Naismith által felállított szabályokon, méghozzá úgy, hogy azok a nők számára is

megfeleljenek. Bereson a csapatjátékot helyezte előtérbe, és a terhelés csökkentése érdekében

a kosárlabda pályát három zónára osztotta. Még mindig kilenc-kilenc játékos játszotta a

kosárlabdát, ám a zónákban tartózkodó három-három játékos a játék egész ideje alatt nem

hagyhatta el azt, illetve nem birtokolhatta a labdát három másodpercnél tovább. Ezekkel a

módosításokkal az egyéni megmozdulások helyett a csapatmunka és az együttműködés vált

elsődlegessé. A mérkőzéseken a nőknek kötelező volt a szoknya viselete, mely női mivoltukat

jelezte (MURRAY, 2008).

Az első hivatalos női egyetemi kosárlabda mérkőzést 1893. március 21-én rendezték

meg, melyen a Smith College Alumnae Gymnasium első- és másodévesei csaptak össze, és

5:4 arányban a gólyák diadalmaskodtak. Érdekessége ennek a mérkőzésnek, hogy még a

közönség soraiba sem engedtek be egyetlen férfi szurkolót sem (MURRAY, 2008).

Dr. James Naismith továbbra is segítette a játék fejlődését, méghozzá a hangsúlyt az

egyetemi kosárlabdára helyezte. A Kansasi Egyetem edzője lett, ahol megszilárdította a sport

szerepét az egyetemek között kialakított kosárlabdaversenyeken. A Naismith által kitalált

játék számos egyetemen és középiskolában elterjedt, hiszen tárgyi feltételeit egyszerű volt

beszerezni, valamint kiváló csapatépítő sportnak bizonyult. „1895. február 9-én rendezték

meg az első, férfiegyetemek közötti játékot, amelyen a Minnesota Állami Mezőgazdasági

Iskola 9-3-ra legyőzte a Hamline Egyetemet” (MIURRAY, 2008).

Egyre több egyetemen játszották a kosárlabdát, melynek szervezett kereteken belüli

lebonyolításához elkezdtek szövetségek megalakulni. 1898-ban alakult meg az első

professzionális kosárlabda szövetség, mely a National Basketball League (Nemzeti

Kosárlabda Liga) elnevezést kapta. A liga összesen 6 csapatból állt, de mindössze hat év

működés után megszűnt. A szövetség megszűnése ellenére, 1909-re a kosárlabda már

nemzetközi méreteket öltött, amikor ugyanis sor került az első nemzetközi kosárlabda

Page 23: Rab Bálint szakdolgozat

- 23 -

mérkőzésre az orosz Mayak és a YMCA csapatai között. A folyamatos fejlődésnek

köszönhetően a különböző egyetemi és szakmai testületek a játékszabályok feletti ellenőrzés

megszerzéséért versengtek, melynek eredményeként 1910-ben megalakult a mai NCAA

elődje, vagyis az IAA (Egyetemek Közötti Sportszövetség) (MURRAY, 2008).

Az első világháború időszaka nem kedvezett a játék fejlődésének, habár lehetőség

nyílt a kosárlabda amerikai stílusát átvinni főként az európai kontinensre, de ugyanígy a világ

számos más pontjára is. A háborút követően a fejlődés további lendületet vett, és 1919-ben

meg is rendezték az első szövetségek közötti játékokat. Az eseménynek Párizs adott otthont,

és nem túl nagy meglepetésre az Amerikai Egyesült Államok került ki győztesen, megelőzve

Franciaországot, és Olaszországot. Ezt követően több száz profi kosárlabdacsapat alakult az

USA-ban országszerte, de az IAA megléte ellenére, még mindig szervezetlen formában

zajlottak a játékok. „Vándorcsapatoknak” hívták őket, mivel városról városra jártak és évente

nagyjából 200 meccset játszottak, többnyire kis létszámú nézősereg előtt. Ilyen csapatok közé

tartozott két afroamerikai gárda is, köztük a mai is világszinten szórakoztató Harlem

Globetrotters és a New York Renaissance Five. Hiába voltak példátlanul eredményesek ezek a

csapatok, a faji megkülönböztetésből kifolyólag egyetlen szervezett szövetségnek sem

lehettek tagjai akkoriban. Időközben a női kosárlabda is bontogatta szárnyait, viszont jóval

szervezettebb formában (MURRAY, 2008).

3. kép: A Harlem Globetrotters

Forrás: I6

Page 24: Rab Bálint szakdolgozat

- 24 -

3.3 A Nemzeti Kosárlabda Szövetség kialakulása

A kezdeti lendület megtorpanni látszott, a csapatok szervezett bajnokság híján helyi

ligákban játszottak, illetve más vidékről érkezett gárdákkal is összecsaptak. Az első ilyen

sztárcsapat a Buffalo Germans volt, akik hatalmas elismerésre tettek szert országszerte,

miután 111 mérkőzésen maradtak veretlenek zsinórban. Őket követte a ’20-as évek

sztáralakulatának számító New York Original Celtics, akik valódi sztárjátékosokból álltak, és

keresztül-kasul bejárták az országot, megszámlálhatatlan győzelmet halmozva. Ez a

szervezetlen állapot egészen 1925-ig állt fenn, amikor is megalakult az első profi bajnokság,

az American Basketball League (ABL). „A liga kisebb-nagyobb megszakításokkal 1955-ig

létezett. A fénykora az 1925-31 közti évekre esett, főleg az után, hogy 1928-ban csatlakozott

az Original Celtics. 1931 és 1933 között nem írt ki bajnokságot, és bár ezt követően

folyamatosan működött, korábbi erejét már nem tudta visszaszerezni. Az ABL azzal tudott a

többi sorozat fölé nőni, hogy a játékosok garantált szerződést kaptak, cserébe viszont

lemondtak a játékjogukról, melyekkel ezután klubjuk rendelkezett. A liga sztárjai főként ír,

zsidó és olasz bevándorlók gyermekei voltak. Az ABL vezető szerepének az 1929-es nagy

tőzsdekrach és az azt követő gazdasági világválság vetett véget: a klubtulajdonosoknak

egyszerűen elfogyott a pénzük, a szurkolóknak pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt annál,

hogy kosármeccsekre járjanak, pláne hogy ezért fizessenek is. A ligának azért maradtak

nyomai a mai kosárlabdában: itt alkalmazták először a három másodperces szabályt és az

ötödik személyi hiba utáni kipontozódást, továbbá a mai Washington Wizards elődje, a

Baltimore Bullets neve egy itt szereplő csapat nevével azonos. Az ABL vegetálása miatt

keletkezett űrt az 1937-ben megalakult új liga, National Basketball League (Nemzeti

Kosárlabda Liga) hivatott betölteni. A pénzügyi hátteret három nagy cég, a General Electric,

illetve a Goodyear és Firestone gumigyárak teremtették meg” (I7).

A liga stabilan működött, viszont az USA 1941-es háborúba lépését követően a sport

ismét háttérbe szorult. A játékosok jelentős részét kötelező katonai szolgálatra hívták, a

csapatok többsége idővel megszűnt. Ezt a hullámvölgyet használták ki a nagyobb sportarénák

tulajdonosai, akik 1946. június 6-án létrehozták az Amerikaiak Kosárlabda Szövetségét

(BAA), mely igen komoly fenyegetést jelentett a meglévő (NBL) bajnokságra. Az újonnan

alakult bajnokság célja a csúcsprofi alakulatok koordinálása volt, és hogy a létrejött férfi

kosárlabdacsapatok egy szervezett bajnokság keretein belül mérhessék össze erejüket,

Page 25: Rab Bálint szakdolgozat

- 25 -

betartva a már meglévő szabályokat, ugyanakkor néhány újat is bevezetve. A korábban

alapított szakmai szövetségekkel szemben, mint az Amerikai Kosárlabda Liga (ABL) és a

Nemzeti Kosárlabda Liga (NBL) az volt a nagy előnye, hogy itt a csapatok főleg az amerikai

nagyvárosok stadionjaiban játszhattak, jóval nagyobb közönség előtt (MURRAY, 2008).

,,Az 1946. június 6-i alapításkor a jelenlévők nagyvárosok csarnokainak tulajdonosai

voltak, sokuknak volt már csapatuk az NHL-ben (National Hockey League) illetve az AHL-

ben (American Hockey League). Úgy vélték, hogy az NHL jól bevált szervezeti, alapszakasz-

és rájátszás rendszerét alkalmazni lehet egy kosárlabda bajnokság esetében is. A fő

kezdeményező egy ukrajnai emigráns családból származó ügyvéd, Maurice Podoloff volt, aki

ekkor az AHL-t irányította. Tulajdonképpen az ő ötlete valósult meg a kosárliga

létrehozásával. A jeles napon a BAA tagjai Podoloffot választották meg az új szervezet

komisszárjának, aki így a profi sportok történetében egyedülálló módon egyszerre két

szervezet élén állt. Jobban nem is választhattak volna: 1963-as visszavonulásáig lerakta a

kosárcirkusz szilárd alapjait, és elismertségét jelzi, hogy a mai napig a róla elnevezett trófeát

kapja az alapszakasz MVP-je (legértékesebb játékos). Ez volt az első profi bajnokság, amely

komoly pénzügyi és szakmai háttere mellett logisztikailag is príma volt: a franchise-ok

nagyvárosokban működtek, a csapatok nagy csarnokokban, sok néző előtt játszhattak, és a

játékosok is jól kerestek.” (I8)

Az első mérkőzést a New York Knickerbockers és a Toronto Huskies játszotta, 1946.

november 1-jén. A rivális NBL kezdetben kitartott, ám három évvel később már nem bírta ki,

hogy több csapata is átpártolt a BAA-ba, így 1949-ben egy megállapodást követően

összeolvadt a két liga, és létrejött a ma ismert Nemzeti Kosárlabda Szövetség, azaz az NBA

(MURRAY, 2008).

A szervezet ekkor összesen 17 klubot számlált, ezek mind kisebb-nagyobb városok

csapatai voltak. 1950-re már csak 11 csapat tartozott az NBA-be, a csökkenés egészen 1954-

ig sújtotta a ligát, végül 8 állandó franchise maradt meg egy állandó magként, melyek ma

egytől egyig stabil csapatai a ligának. Megjelentek az afroamerikai játékosok a ligában,

elsőként Earl Lloyd volt, aki hivatalosan is pályára lépett egy NBA mérkőzésen színes

bőrűként. A liga szervezeti felépítését tekintve a csapatokat keleti és nyugati csoportra

osztották, az alapszakasz küzdelmei után a rájátszás körei következtek, és a két főcsoport

győztese csaphatott össze az úgynevezett Nagydöntőben, mely után az amerikaiak szerény

Page 26: Rab Bálint szakdolgozat

- 26 -

egyszerűséggel világbajnokot avatnak. A korszak egyik legfontosabb szabálymódosítása is

ekkor történt, amikor bevezették a 24 másodperces támadóidőt annak érdekében, hogy a

játékot gyorsabbá és látványosabbá tegyék. Az 1960-as években az NBA a liga csapatainak

bővítésén munkálkodott, de nem ez, hanem sokkal inkább a Boston Celtics és az időközben

Los Angeles-be áttelepülő Lakers rivalizálása volt az, ami meghozta a ligának a hatalmas

érdeklődést a minőségi kosárlabda iránt. A kor két legendás centerjátékosa, a 11-szeres

bostoni rekordbajnok Bill Russel, valamint az egy mérkőzésen 100 pontig jutó (máig rekord)

los angelesi Wilt Chamberlain csatái indították útjára az NBA robbanásszerű fejlődését.

1961 és 1970 között további kilenc franchise csatlakozott az NBA-hez, ám időközben egy

rivális liga is megjelent, az Amerikai Kosárlabda Szövetség (ABA) személyében. Ez a

bajnokság minden szövetségtől függetlennek tartotta magát, és a látványos támadójátékot

minden más elé helyezték, mely természetesen hatalmas tömeget vonzott. Az NBA

egyeduralmát fenyegető liga licitháborúba kezdett a nagytestvérrel a legtehetségesebb

játékosok megszerzéséért. A látványos, atletikus kosárlabda ellenére az ABA képtelen volt

profitot jelentő televíziós szerződést kötni, így ennek okán megszűnt, és az 1976-os NBA

szezont már 22 alakulat kezdte meg, köztük 4 korábbi ABA csapattal. Az egyesülésnek

köszönhetően olyan mára már legendássá vált játékosok kerültek az NBA-be, akik

atletikusságukkal, látványos megmozdulásaikkal reformosították a kosárlabdát, és az NBA

színvonalát még magasabbra emelték. Ekkor került bevezetésre az ABA újításának számító

hárompontos dobás is. (MURRAY, 2008).

Az NBA töretlen lendületét olyan újoncok felemelkedése tette még teljesebbé, mint

Larry Bird vagy Magic Johnson, akik a ’80-as éveket uralták, és a nézők csak úgy tolongtak a

stadionokban, hogy élőben lássák a legendákat. A már így is óriási tömegeket csalogató

sportág, egy bizonyos Michael Jordan 1984-es érkezését követően még tovább növelte

népszerűségét. Jordan volt az első atléta, akivel a Nike csillagászati összegnek számító 1

millió dolláros szerződést kötött, méghozzá újoncként. Az NBA, mint üzlet beindult, a

játékosok most már nem csupán profi sportolók, de üzletemberek és média személyiségek

lettek (MURRAY, 2008).

A sztárjátékosok és csapatok nevével ellátott termékek összesen 3,1 millárd dolláros

merchandising profitot generáltak a ligának 1996-ra (MURRAY, 2008).

Page 27: Rab Bálint szakdolgozat

- 27 -

,,Egyértelmű volt, hogy ezt az ütemet nem lehet a végtelenségig tartani: a játékosok

horribilis fizetéseit egyre ferdébb szemekkel nézték a klubtulajdonosok, 1998 nyarán

bekövetkezett az, ami korábban soha: a klubok kihirdették a lockoutot (kizárás), gyakorlatilag

felfüggesztették az NBA működését. A játékos szakszervezettel kötött megállapodás lejárt, és

a tulajdonosok nem respektálták a játékosok igényeit. A bérvitára majdnem ráment az 1998-

99-es szezon. A másik súlyos csapás Jordan második visszavonulása volt 1999 januárjában. A

liga hirtelenjében szupersztár és szupercsapat nélkül maradt.” (I9)

A 2000-es évekre számos tehetség tűnt fel különböző külföldi országokból, akik

olyannyira felnőttek az amerikaiakhoz, hogy mostanra már európai játékos is van, akit az

NBA légértékesebb játékosának választottak, Dirk Nowitzki személyében. Az NBA

napjainkban is virágzó, dollár milliárdos üzletág, jelenleg 30 franchise a tagja, és olyan

játékosok vonzanak nézők millióit, mint Lebron James vagy Kobe Bryant. A liga a tervek

szerint terjeszkedni fog, főként Ázsiába és Európába.

4. kép: Az NBA 30 franchise-a

Forrás: I10

Page 28: Rab Bálint szakdolgozat

- 28 -

4 Sportturizmus jelentősége hazánkban

Az 1990-es évek előtt nem volt Magyarországon részletes és feltáró jellegű vizsgálat a

sportturizmust illetőleg. Mind a sporttudomány, mind a turizmus kutatása több évtizednyi

múlttal büszkélkedhet, azonban a sportturizmus piaca csak a rendszerváltás után kapott

nagyobb szerepet hazánkban. Ennek ellenére talán az egyik legdinamikusabban növekvő

turisztikai ágazattá nőtte ki magát az elmúlt években, hazánkban és külföldön egyaránt

(BÁNHDI, 2007).

A Magyar Turizmus Zrt. 2007-es felmérése szörnyű adatokkal szolgál, miszerint

hazánkban a felnőtt lakosság csupán 16%-a sportol rendszeresen, azaz minimum heti egyszer.

Ha a rendszeres sportolás fogalmát heti kétszer fél óra jelenti, akkor az eddiginél is

elrettentőbb adatot kapunk, miszerint a felnőtt népesség 9%-a sportol. Ez az arány messze

elmarad más európai nemzetek sportolási szokásaitól. Ugyanakkor bíztató az a tény, hogy

Magyarországon is egyre népszerűbb az egészséges életmód megteremtése iránti igény és

ennek köszönhetően a nem sportolók 38%-a nyilatkozta azt, hogy változtatni kíván az

életvitelén és a későbbiekben belevágna valamilyen sportág gyakorlásába (MT ZRT., 2007).

Ezeknek a számadatoknak a tükrében a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as

marketingtervében kiemelt szerepet kapott a kulturális- és sportrendezvények promotálása,

illetve az aktív turizmusra való ösztönzés, melyek hozzájárulhatnak hazánk turisztikai

kínálatainak fejlődéséhez (MT ZRT., 2008). Annak bizonyításaként, hogy a Magyar Turizmus

Zrt. az eddigieknél sokkal komolyabban szeretne foglalkozni hazánk sportturizmusának

felvirágoztatásával, 2008-ban az Emberi Erőforrások Minisztérium Sportért és Ifjúságért

Felelős Államtitkársággal együttműködve létrehozták a Sport Nagyköveti Programot (I17).

A Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb kiadványában, azaz a 2013-as Stratégiatervben is

kihangsúlyozza az aktív turizmus jelentőségét, a sportturizmus és a sportfesztiválok

népszerűsítését, mellyel inkább a fiatalabb korosztályt szólítanák meg (MT ZRT., 2013).

Page 29: Rab Bálint szakdolgozat

- 29 -

4.1 Sport Nagyköveti Program

A Magyar Turizmus Zrt.-nek és az Emberi Erőforrások Minisztérium Sportért és

Ifjúságért Felelős Államtitkárságának köszönhetően 2008-ban kezdetét vette a Sport

Nagyköveti Program. A Program lényege, hogy hazánk az eddigieknél is több nemzetközi

sport világeseménynek adjon otthont, ami hozzájárulna a magyar sport- és gazdasági élet

fellendüléséhez, továbbá segítené az ország pozitív képének kialakítását, illetve nem utolsó

sorban hozzájárulna hazánk turizmusának erősítéséhez.

A MT Zrt. szakmai és anyagi támogatását az országos sportági szakszövetségek és

szövetségek, illetve a sportszervezetek igényelhetik a Magyarországon megrendezésre kerülő

nemzetközi sportesemény jogának elnyeréséhez (I17).

A programnak köszönhetően 2009-től számos nemzetközi sporteseménynek adott otthont

Magyarország:

19. Samsung Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton

470-es és 420-as Junior Eb

Balatoni Nemzetközi Vitorláshét

Budapest GP WTA Tour Nemzetközi Női Teniszverseny

Budapest Maraton

Duatlon Eb

EPD Tour/European Lakes Golf & Country Club

Felnőtt Tájékozódási Futó VB

Formula1

Kajak–Kenu Világkupa

Közép-Európa Rally (CER)

Műugró Ifi Eb

Női Junior Kézilabda Eb

Triatlon Világkupa (MT ZRT., 2009)

Page 30: Rab Bálint szakdolgozat

- 30 -

4.2 Hazánk sportturizmusának SWOT analízise

A Magyar Turizmus Zrt. által 2007-ben kiadott Tematikus Szakmai Háttéranyagban

olvasható hazánk sportturizmusának SWOT analízise:

1. táblázat: Magyarország sportturizmusának Swot analízise

Erősségek Gyengeségek

Kedvező földrajzi helyzet

Táj változatossága és szépsége

A magyar „sport” nemzet

Növekvő érdeklődés a

sporttevékenységek iránt mind

belföldön, mind külföldön

Növekvő igény a szabadidő természetes

környezetben való eltöltésére

A szolgáltatás árszínvonala

Kitűnő ár-minőség arány

Kisebb hiányosságoktól eltekintve a

szakmai személyzet felkészültsége

A külföldiekben kialakult

Magyarország-kép

Idegenforgalmi és marketing

szaktudás hiánya

Nyelvtudás hiánya

Biztosítások megoldatlansága

Szakmában tapasztalható összefogás

hiánya

Kiegészítő programok hiánya

Nem piacorientált termék és

kommunikáció

Elégtelen kommunikáció külföldön

Lehetőségek Veszélyek

Magyarországon megrendezendő

világversenyek, nemzetközi

tornák/kupák

Napjainkban egyre erősödő

„egészségtudatosság”, amelynek a

helyes táplálkozás mellett a mozgás, a

sport az alapja

Belföldi turizmus élénkítése

Turisztikai szezon nyújtása

Összekapcsolva más turisztikai

termékekkel kínálati csomagokat

kialakítva növelhető a tartózkodási idő

Központi támogatások, pályázatok

A vidéki élet megismertetésének

lehetősége

Létesítmények és szükséges

infrastruktúra hiánya

Marketing és kommunikációs

tevékenységek alacsony költségvetés

miatti fejletlensége

Forrás: MT Zrt. 2007

Page 31: Rab Bálint szakdolgozat

- 31 -

4.3 Sportesemények hatása a turizmusra

Minden megrendezett sportrendezvény közvetett vagy közvetlen módon hatást

gyakorol az adott régió turizmusára, legyen szó résztvevőkről vagy szurkolókról. Minden

egyes ember, aki sporteseményen vesz részt, akár játékosként, szurkolóként, szervezőként,

vagy kísérőként, valamely módon biztosan igénybe vesz különböző idegenforgalmi

szolgáltatásokat (szállás, transzfer, étkezés, vásárlás). Ennek több szempontból is pozitív

hatásai vannak a desztinációra nézve, mivel ez meghosszabbítja a szezont, plusz bevételt

generál, illetve a korábban kevésbé ismert helyszínek számára ismertséget, hírnevet hozhat

(MT ZRT., 2007).

A turisztikai hatásoknál az egyik legmeghatározóbb szempont, hogy egy esemény

mekkora tömeget vonz az adott területre, jelen esetben az adott sportrendezvényre. Néhány

sportesemény kiugróan magas nézőszámot vonz (Téli- Nyári Olimpia, Labdarugó VB, EB),

de természetesen vannak kevésbé népszerű és látványos sportágak, illetve versenyek,

melyekre kisebb érdeklődés mutatkozik. A látogatottság nagysága alapvetően az alábbi

tényezőktől függ:

A megrendezett esemény színvonalától

Sportág típusa

Szurkolók utazási hajlandósága

Sportesemény helyszíne (MT ZRT., 2007)

A közvetett hatások vizsgálatánál mindenképpen meg kell említeni a marketing

tevékenység kiemelt és konzisztens szerepét, mely a magyar sportturizmust is jelentős

mértékben befolyásolja. Fontos, hogy a reklámokban és külföldi sajtóban látott marketing

anyag kellő publicitást hozzon hazánknak, melynek kiváló eszközéül szolgál a televízióban

való megjelenés. Egy-egy ilyen kisfilmet akár több millióan is láthatnak, melynek

köszönhetően több figyelmet és ismertséget kap az a desztináció, mely a sportesemény

rendezési jogával bír. Az írott sajtónak is imázs-formáló szerepe van a hazánkról alkotott kép

kialakításában, mivel az sportesemény színvonalától és népszerűségétől függően

figyelemfelkeltő ország riportok jelenhetnek meg a sajtóban (MT ZRT., 2007).

Page 32: Rab Bálint szakdolgozat

- 32 -

5 Az NBA népszerűsége: primer kutatás

5.1 A primer kutatás szerepe

Az NBA turizmusra gyakorolt hatásáról, népszerűségi indexéről, és nézőinek

sportturizmusban vállalt szerepéről mindeddig csekély számú publikáció, folyóirat, felmérés

vagy kutatás jelent meg, melyekből kifolyóan hazánkban sem található megfelelő és elegendő

szekunder adat kutatásom teljessé tételéhez. Mindenképpen szükségesnek találtam egy

általam alaposan kidolgozott és elkészített, ugyanakkor lényegre törő, mindenki által könnyen

megérthető, szakszavaktól mentes kérdőíves kutatás elkészítését.

5.2 A primer kutatás körülményei

Primer kutatásomat két féle módszerrel végeztem, az elsőt egy általam elkészített, 19

kérdésből álló kérdőív formájában, a másikat pedig egy személyes mélyinterjú keretein belül,

melyre Budapesten, a BC 30 irodaépületben került sor a QUAESTOR Utazásszervező Kft.

sport- és esemény turisztikai referensével, Pallagi Péterrel. Kérdőívem elkészítésének fő célja

az volt, hogy mélyebb betekintést nyerhessek az amerikaiak sportturizmusban, illetve az

NBA-ben betöltött szerepébe.

A kérdőíves kutatás sikerességét ikertestvéremnek, Rab Tamásnak köszönhetem, aki

2012. májustól-szeptemberig New York-ban dolgozott, és segítségemre volt a kutatásban. A

kérdőívek kitöltésére május 6-án került sor a Madison Square Garden kosárlabdacsarnok előtt.

A mérkőzés a keleti konferencia 2 csapata között zajlott, melyet a későbbi nagybajnok Miami

Heat és a New York Knicks gárdája játszott. A mérkőzést megelőzően 136-an töltötték ki a

kérdéssort, de ebből csupán 124 kérdőív volt értékelhető. A mintavételezés során egyetlen

kritériumként azt kötöttem ki, hogy a válaszadónak a mérkőzésre érvényes belépőjeggyel,

vagy bérlettel kell rendelkeznie és amerikai állampolgárnak kell lennie.

Az első részben a kérdőívben résztvevők demográfiai jellemzőit tárom fel,

megvizsgálva a nemek és korcsoportok összetételét, illetve legmagasabb iskolai végzettségét.

A második rész a kérdőív legfontosabb kérdéseit ábrázolja diagramokon és az ezekhez

kapcsolódó részletes kiértékelések is itt találhatóak meg.

Page 33: Rab Bálint szakdolgozat

- 33 -

5.3 Kérdőívem szemléltetése diagramok segítségével

5.3.1 Demográfiai jellemzők

1. ábra: A kérdőívben résztvevők nemek szerinti megoszlása

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

Mielőtt hozzákezdenék kérdőívem alapos feltárásához, néhány diagramon szemléltetni

szeretném a válaszadók demográfiai jellemzőit. 81 férfi és 43 nő járult hozzá a kérdőívem

elkészítéséhez, amely a teljes minta 65,3%-34,7%-os megoszlását okozta. Az általam vizsgált

adatokból következtetve majdnem kétszeres többségben voltak férfiak a válaszadók között.

2. ábra: A válaszadók korcsoport szerinti besorolása

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

65,3%

34,7% Férfiak

Nők

9,7%

15,3%

22,6% 25%

19,4%

4% 1,6% 2,4% 18 év alatt

18 - 25

26 - 30

31 - 40

41 - 50

51 - 60

61 - 70

70 év felett

Page 34: Rab Bálint szakdolgozat

- 34 -

Kérdőívemben a korcsoportra vonatkozó kérdésekre a választ 8 részre osztottam a

pontosabb és részletesebb elemzés szempontjából. A legfiatalabb korosztály képviselői a 18

év alatti kategóriába tartoznak, majd őket követik a 18-25-ig, 26-30-ig, 31-40-ig, 41-50-ig,

51-60-ig, 61-70-ig, illetve a 71 év felettiek.

Amint azt a diagram is szemlélteti, a válaszadók legnagyobb többsége, 31 résztvevő

(25%) a 31- 40 éves korosztályba sorolható, míg a második helyen a 26 – 30 éves

korcsoportba 28-an tartoznak (22,6%). Ez a két korosztály teszi ki a teljes minta közel felét,

pontosabban 47,6%- át, összesen 59 emberrel. A harmadik legnagyobb tartományba a 41- 50

éves korosztályba 19,4%-kal 24-en tartoznak, majd őket követik a 18-25 évesek csoportja,

amelyet 19-en jelöltek meg (15,3%). A 18 év alattiak kategóriába összesen 12-en tartoztak

(9,7%), míg az 51 – 60 éves korcsoportba 5-en (4%). Az utolsó két helyen a 61 – 70 évesek

csoportja, illetve a 71 év felettiek vannak mindössze 2, illetve 3 taggal.

A kutatásom által kapott eredmények azt támasztják alá, hogy a 31-40 éves korosztály

volt jelen legnagyobb többségben a mérkőzésen, ők a válaszadók 25%-át tették ki. A kapott

adatok természetesen nem reprezentatívak, hiszen nem általánosíthatunk egy 20 ezer fős

közönség esetén. A második legnagyobb korcsoport a 26-30 év közöttiek voltak 22,6%-kal,

melybe 28 fő tartozik. A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a mérkőzésen részt vevők

átlagos életkora 26-40 év közötti. Számomra ezek az adatok nem meglepőek, hiszen a nézők

nagy része családjával együtt látogat ki a mérkőzésekre, illetve ennek a korosztálynak áll

rendelkezésére elegendő jövedelem egy NBA mérkőzés megtekintéséhez.

3. ábra: A válaszadók éves nettó jövedelme

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

13%

7,2%.

14,5%

25%

33,9%

5,6% 0,8% Nincs jövedelmem

$1-$10.000

$10.001-$20.000

$20.001-$35.000

$35.001-$60.000

$60.001-$100.000

Több mint $100.000

Page 35: Rab Bálint szakdolgozat

- 35 -

A demográfiai jellemzők egyik fontos eleme a megkérdezettek nettó jövedelmének

vizsgálata, mivel ennek köszönhetően tisztább képet kaphatunk arról, hogy mekkora

jövedelemmel rendelkeznek az NBA szurkolói. Az így kapott adatokból kiderül, hogy

mekkora bevételt kell ahhoz generálni éves szinten, hogy valaki élőben is élvezhesse a

mérkőzéseket.

Ahogy azt a 3. ábra is alátámasztja, a mérkőzésen részt vevők többsége kutatásom

szerint átlagos (évi $42.979 (I15)) jövedelemmel rendelkezik. A válaszadók többsége, szám

szerint 42 ember, azaz 33,9% nyilatkozta azt, hogy évente $35.001-$60.000 jövedelemmel

rendelkezik. Ebből arra következtetek, hogy nem szükséges a legfelső réteghez tartozni,

ahhoz, hogy valaki élőben meg tudjon tekinteni egy mérkőzést, hiszen a jegyárak az idei

szezonban $30-$3600 között mozogtak. A második legnagyobb kategória a $20.001-$30.000

közötti keresők csoportja, ezt összesen 31-en, a válaszadók 25%-a jelölte sajátjának. A

megkérdezettek csupán 13%-a, azaz 16 ember nem rendelkezett saját jövedelemmel,

természetesen többségük 18 éven aluli résztvevő volt, akik főleg családjukkal együtt

tekintették meg az összecsapást. Mindössze 1 ember válaszolta azt, hogy több mint $100.000

az éves nettó jövedelme. Ezeknek az adatoknak a segítségével arra a megállapításra jutottam,

hogy az NBA nem csak a kiváltságosok számára elérhető, hanem az amerikai viszonylatban

mért fizetésekhez viszonyítva átlagos jövedelemmel rendelkező sportimádók számára is.

5.3.2 További eredmények kiértékelése

4. ábra: Válaszadók sportolási szokásai

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

15,4%

46,8%

32,2%

5,6%

Egyáltalán nem sportolok

Hetente 1 alkalommal

Hetente 2-4 alkalommal

Minden nap

Page 36: Rab Bálint szakdolgozat

- 36 -

Kérdőívemet egy általános kérdéssel indítottam, melyből arra voltam kíváncsi, hogy a

válaszadók milyen sűrűn sportolnak (4. ábra). Szerettem volna megtudni, hogy csak nézik a

különböző sporteseményeket, vagy az életükben is fontos szerepet tölt be a sport, illetve aktív

vagy passzív résztvevői a sportturizmusnak. Nem kis megdöbbenésemre, a kérdőívet kitöltők

közül csupán 19-en válaszolták azt, hogy egyáltalán nem sportolnak, azaz a teljes minta

15,4% - a. 58 ember. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók majdnem fele nyilatkozta azt, hogy

hetente egyszer sportol (46,8%), a második legtöbb jelölést a hetente 2-4 alkalommal

sportolók kapták, mivel 40-en jelölték meg ezt a választ (32,2%). A utolsó helyen azok állnak,

akik minden nap sportolnak, ezt a válaszlehetőséget mindössze 7 ember jelölte meg (5,6%).

Számomra ezek az adatok azt támasztják alá, hogy Amerikában hatalmas szerepet tölt be a

sport az emberek mindennapjaiban, annak ellenére, hogy népesség arányát tekintve jelentős az

elhízás mértéke.

5. ábra: Sporteseményekre való ellátogatás hajlandósága

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

A következő diagram arra adja meg a választ, hogy a 124 kitöltő milyen sűrűn látogat

el különböző sporteseményekre. Ahogy azt az 5. ábra is bizonyítja, a legtöbben havi

rendszerességgel látogatnak meg egy-egy sporteseményt, ami a teljes minta 61,3%-a, és szám

szerint 76 embert jelent. 27-en évente egyszer-kétszer vesznek részt ilyen fajta rendezvényen,

ők az alapsokaság 21,7%-át képviselik. A legkevesebb válasz a hetente vagy sűrűbben történő

sportesemények látogatása kapta, pontosabban a minta 17%-a, ami 21 embert jelent. Bátran

kijelenthetjük, hogy a vizsgált személyek közül 97-en aktív résztvevői a sportmérkőzéseknek.

21,7%

61,3%

17% Évente egyszer, kétszerlátogatok

Havi rendszerességgel

Hetente vagy sűrűbben

Page 37: Rab Bálint szakdolgozat

- 37 -

Ez a diagram erősen alátámasztja azt a feltevésemet, hogy a tengerentúlon mekkora

hagyománya van a sportnak, a sporteseményeken való részvételnek, vagyis a

sportturizmusnak.

A következő diagram azt szemlélteti, hogy az NBA mérkőzésen részt vevő szurkolók

kikkel látogatnak el leggyakrabban egy-egy eseményre. A kapott válaszok megegyeztek az

általam várt eredménnyel, hiszen akárcsak a többi major ligának, az NBA-nek is a családok

számítanak az első számú célcsoportjának. A megkérdezettek több mint fele (63 ember)

szokott családjával együtt ellátogatni a mérkőzésekre, majd a második helyen azok a

válaszadók állnak, akik barátokkal járnak ki élőben szurkolni. Ezt a választ 44-en jelölték

meg, ami 35,4%-os gyakoriságot tükröz. Baráttal illetve barátnővel csupán 15 ember szokott

ilyen jellegű sporteseményen részt venni, ők a megkérdezettek 12,1%-át eredményezik. Végül

mindössze 2 résztvevő felelte azt, hogy egyedül szokott mérkőzésekre járni, mely a teljes

minta 1,6%-a.

Az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb családi programnak számít egy-egy

sportesemény megtekintése. A profi csapatok ezt pontosan tudják, így rengeteg akciót és

kedvezményt biztosítanak a családok számára. Hazánkkal ellentétben a lelátókon nyugodtan

ülhet egymás mellett két olyan ember, aki a másik csapatnak szurkol, a nézők teljes

biztonságban érezhetik magukat, mindemellett extra szolgáltatások egész sora, és

természetesen a legmagasabb szinten űzött sportmérkőzések várják a rajongókat.

6. ábra: Kivel szokott Ön általában sporteseményekre látogatni?

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

1,6%

35,4%

50,9%

12,1%

Egyedül

Barátokkal

Családdal

Baráttal/ barátnővel

Page 38: Rab Bálint szakdolgozat

- 38 -

7. ábra: A kérdőívben résztvevők rendelkeznek-e éves bérlettel egy

NBA szezonra, és ha nem, miért nem?

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

A 7. ábra a kérdőívben szereplő témák közül két kérdésre is választ ad, mégpedig: A

válaszadó rendelkezik-e éves bérlettel egy NBA csapat hazai mérkőzéseire? Ha nem

rendelkezik, miért nem? Az NBA csapatok stadionjai néhány kivétellel közel 20 ezer fős

befogadóképességgel rendelkeznek, ebből minden évben körülbelül 8 ezer bérletes szurkolója

van egy csapatnak. Ezekhez a bérletekhez szinte lehetetlenség hozzájutni, szinte csak örökölni

lehet egy-egy vezérszurkolótól, így mondanom sem kell, óriási igény mutatkozik az NBA

csapatok éves bérleteire. Több csapat honlapját is tanulmányoztam e téren, és a legtöbb

helyen árakat sem tüntetnek fel, csupán felajánlják, hogy amennyiben szeretnénk éves bérletet

vásárolni, akkor iratkozzunk fel a végeláthatatlan várólisták egyikére, és talán egyszer ránk is

sor kerül. Akadt persze kivétel, ahol szektortól, kategóriától függően adtak meg különböző

árakat táblázat formájában. A legolcsóbb bérletek nagyjából ezer dollártól indulnak, és ahogy

kint szokás mondani, az „alsó határ a csillagos ég”. A pálya melletti székék birtokosai évi 20-

30 ezer dollárt is kiadnak a zsebükből csak azért, hogy kedvenc játékosaikat testközelből

láthassák a pályán.

Az általam felmért adatok is a bérletek utáni óriási érdeklődést tükrözik. A

megkérdezettek 34,7%-a, azaz 43 ember rendelkezik ugyan bérlettel a hazai mérkőzésekre,

azonban majdnem kétszer akkorára rúg azoknak a tábora, akik csak sóvárognak utána. 81

kitöltő nyilatkozta azt, hogy nem rendelkezik éves bérlettel, közülük is 37 szurkoló (45,7%)

nem más okból, mint hogy az óriási érdeklődés miatt képtelen hozzájutni a hőn áhított

0

20

40

60

80

100

Igen/Nem Miért nem?

34,7%

65,3%

21%

45,7%

33,3%

Igen

Nem

Drágának tartom

Nagy érdeklődés miatt nem jutok hozzá

Főleg TV-ben nézem

Page 39: Rab Bálint szakdolgozat

- 39 -

bérlethez. A második helyre azok a nézők kerültek, akik többnyire otthon szemlélik a

sportvilág eseményeit, és évente csupán 1-2 alkalommal tekintenek meg élőben egy-egy

mérkőzést. Az átlagosnál kevesebb jövedelemmel rendelkezők tábora verekedte be magát a

harmadik helyre, akik egybehangzó véleménye szerint az éves bérlet túl drága mulatság. Ők a

teljes minta 21%-át adták, ami 17 embert jelent.

8. ábra: Vett-e már igénybe kereskedelmi szálláshelyet egy

mérkőzés kedvéért, és ha igen, milyen kategóriában?

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

A legtöbb szurkoló kizárólag kedvenc csapata hazai mérkőzéseire látogat el, hiszen

lakóhelyéhez közelebb esik a stadion, valamint olcsóbb és gyorsabb az odajutás. Abban az

esetben azonban, ha egy néző követi csapatát az idegenbeli találkozókra, gyakran azzal jár,

hogy egy-egy éjszakát valamilyen kereskedelmi szálláshelyen kénytelen eltölteni a mérkőzés

megtekintése érdekében. A 8. ábrán szemléltetett adatokkal azt kívántam felmérni, hogy vajon

a szurkolók mekkora hányada vett már igénybe valamilyen szállás típust, mikor csapatát egy

lakóhelyétől távoli városba is követte. A válaszadók 22,6%-a felelte azt, hogy legalább

egyszer már megszállt más városban sportesemény miatt. Ez az arány a megkérdezettek közül

28 személyt jelent, akik többsége (64,3%) ilyen típusú szolgáltatás esetén a 3 csillagos hotel

kategóriát preferálta. 9 válaszadó szállt meg korábban 4 csillagos hotelben idegenbeli

mérkőzés kapcsán, mely 32,2%-a az igennel válaszolók csoportjának. Írd és mondd 1 ember

jelölte meg az 5 csillagos kategóriát, mely jelzi, hogy akárcsak a kinti utazási irodák

csomagajánlataiban, az egyéni utazóknál is a 3-4 csillagos hotelek vannak többségben, ha

sport utakról van szó.

0

20

40

60

80

100

Igen/Nem Szállástípusok

22,6%

77,4%

64,3%

32,2%

3,5%

Igen

Nem

3 csillagos hotel

4 csillagos hotel

5 csillagos hotel

Page 40: Rab Bálint szakdolgozat

- 40 -

9. ábra: A közösségi média szerepe az NBA-ben

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

A közösségi média oldalak hatalmas teret biztosítanak a profi sportolók számára, hogy

közvetlen kapcsolatot ápoljanak rajongóikkal, és a marketing műfaj ezen oldala a

tengerentúlon maximálisan ki is van használva. A sztársportolók több milliós rajongó táborral

büszkélkedhetnek a különböző közösségi oldalakon, nap, mint nap osztanak meg képeket,

videókat, hogy éppen hol és mit csinálnak, ezáltal sokkal jobban eladhatóvá, szerethetővé is

vállnak a szurkolók körében, és a sportturizmusra nézve is pozitív hatással vannak. A

kérdőívet kitöltők 96%-a követi kedvenc csapatát vagy sportolóját valamelyik közösségi

portálon keresztül, és csupán 4%-uk nem él ezzel a lehetőséggel, halkan jegyzem meg, hogy

ez az 5 ember a 61 év fölötti korcsoportba tartozik. Az amerikai szurkolók körében a

legnépszerűbb oldalnak a Twitter számít, mely 41,1%-os dominanciát mutat a 9. ábrán. A

korunk legtöbb felhasználóját számláló Facebookon a válaszadók 37,5%-a követi

figyelemmel kedvenc csapatát, játékosát napi rendszerességgel. Valamivel több, mint 20 %

jelölte meg a MySpace-t vagy a Google Plus-t, mint általa használt média oldalt.

0

20

40

60

80

100

Igen/Nem Közösségi média

96%

4%

41,1% 37,5%

16,5%

4,9%

Igen

Nem

Twitter

Facebook

MySpace

Google Plus

Page 41: Rab Bálint szakdolgozat

- 41 -

10. ábra: NBA mérkőzések fő vonzerői

Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.

Az utolsó diagram azt hivatott szemléltetni, hogy az NBA mérkőzésekre ellátogató

sportturisták mely dolgokat tartják szem előtt, amikor szabadidejüknek ezt a fajta eltöltését

választják. Számomra ez volt primer kutatásom egyik legizgalmasabb pontja, hiszen kíváncsi

voltam rá, mi vagy mik azok a faktorok, melyek miatt a liga népszerűsége töretlen, melyek

miatt a stadionok hétről hétre megtelnek, és amire az emberek szívesen költik szabadon

felhasználható jövedelmüket. A válaszadók egyöntetű válasza alapján a szupersztárok

testközelsége miatt választják egy-egy NBA mérkőzés élőben való megtekintését. A legtöbb

néző családostul jár szurkolni, a gyerekek példaképeket látnak a pálya szuperhőseiben,

mozdulataikkal pedig kicsiket és nagyok egyaránt elkápráztatnak. A nézők 67,7 %-ának ez a

legfontosabb szempont, ha sporteseményre látogat el személyesen. 19 ember számára nem

annyira a sportolók, de sokkal inkább a mérkőzések utánozhatatlan hangulata játszik

főszerepet, amikor választása egy NBA mérkőzésre esik. A liga valamennyi csapata kínál

családi kedvezményeket, melyekkel a nagycsaládos rajongókat kívánják megcélozni. A

kérdőívet kitöltők 5%-a gondolta úgy, hogy számára ez a fő vonzerő. Ugyancsak 5% jelölte

be a hatalmas étel-ital választék lehetőségét, a kutatás szerint ők a hasukra hallgatnak, amikor

NBA mérkőzést választanak. Mindössze 4 ember véleménye tért el az 5 leggyakoribb

kategóriától, ők a teljes minta csupán 3%-át tették ki.

3%

4%

5%

5%

15,3%

67,7%

Egyéb

Hatalmas étel-ital választék

Ultramodern stadionok

Családi kedvezmények

Mérkőzések hangulata

Szupersztárok testközelből

Page 42: Rab Bálint szakdolgozat

- 42 -

5.4 Mélyinterjú

Az Egyesült Államok kétség kívül a sportimádók Mekkája, hiszen a világ

legismertebb bajnokságai, legjobb játékosai, a legkorszerűbb stadionok, show és csillogás

mind azért vannak, hogy a közönséget mesterfokon szórakoztassák. Az előbb említett

vonzerőknek köszönhetőn a tengerentúli sportturizmus rendkívüli népszerűségnek örvend,

mely példátlan sikereket tud felmutatni bármely más országgal szemben. Ebből kifolyólag

kíváncsi voltam arra, hogy hazánkban mekkora tömegeket képes megmozgatni a

sportturizmus és mennyit hajlandóak költeni a magyarok egy ilyen fajta sportélményért.

Ezek miatt döntöttem úgy, hogy az általam elkészített kérdőíves kutatás mellett egy személyes

mélyinterjú keretein belül válaszokat keresek arra, hogy Magyarországon milyen tendenciák

mutatkoznak a sportturizmus iránt az utazni vágyók körében. 2013. március 24-én kerestem

meg a QUAESTOR Utazásszervező Kft. budapesti irodáját, ahol Pallagi Péter, sport- és

esemény turisztikai referens készséggel állt rendelkezésemre és részletesen válaszolt az

általam feltett 10 kérdésre. Előzetes megbeszélés alapján az interjú diktafonos rögzítésre

került, melyet szó szerint idézve gépeltem be szakdolgozatomba.

1. Melyik évtől kezdve szerepelnek sport utak a QUAESTOR kínálatában?

„2003-ban merült fel először az ötlet, hogy a nagyszámú érdeklődés miatt

foglalkozzunk sport utak szervezésével is, amellett, hogy már több mint 10 éve meghatározó

irodaként tartottak számon minket a kiutaztatás terén. Több hónapnyi egyeztetés és szervezést

követően 2004-ben kerültek be hivatalosan is kínálatunkba a sport utak.”

2. Milyen elhatározásból kerültek be a sport utak a kínálatba?

„A tulajdonosi kör, illetve a travel vezetése látott benne lehetőséget, így kerestek meg

engem, hogy építsük fel közösen ezt a területet. Konkurens irodák már előttünk is szerveztek

sporteseménnyel egybekötött utazásokat, mely szintén arra késztetett minket, hogy felvegyük a

versenyt a piacon.”

Page 43: Rab Bálint szakdolgozat

- 43 -

3. Mennyire van kereslet hazánkban a sport utak iránt?

„A 2004-es év nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám a megfelelő

marketingstratégiának és a folyamatosan érkező pozitív visszajelzéseknek köszönhetően a

kereslet a várt szintet hozza évek óta. Pontos statisztikai adatokkal sajnos nem szolgálhatok,

hiszen mint gondolom sejted, ezek bizalmas információk, melyeket nem áll módunkban kiadni.

Többségében elmondható, hogy ezeket a sport utakat sokan keresik, és akik meg tudják fizetni,

azok általában utaznak is, mert ez egy érzelmi motiváción alapuló utazási fajta.”

4. Általában milyen fajta sport utak érdeklik a magyarokat?

„Gondolom nem meglepő, hogy mivel Európában a futball az első számú sport, így a

kiutazások 90%-ban futballmérkőzésekre irányulnak, itt elsősorban a spanyol, az angol, a

német és az olasz első osztályról beszélhetünk. Természetesen emellett szép számmal utaznak

szurkolók a Bajnokok Ligája mérkőzéseire is. Népszerű sportágnak számít még a tenisz, ahol

főleg a párizsi nyílt teniszbajnokság, a Roland Garros és az angol Wimbledon vonzza a

magyarokat. Továbbá az amerikai sportok is egyre népszerűbbek, mint például az NFL és az

NBA. A Forma 1-re évről évre sok jegyet adunk el, jelentős a magyar szurkolótábor és a

nagyrendezvények, mint az olimpia, vagy VB-k, Eb-k is sok embert érdekelnek az adott

években.”

5. Az utazások hány százalékát teszik ki a sport utak?

„Sajnos cégen belül kb. 10% lehet, azért természetesen a tömegturizmus, a

nyaralóprogramok jóval több embert mozgatnak. Reményeink szerint ez az arány a jövőben

növekedni fog.”

6. Az elmúlt 5 évben nőtt vagy csökkent a sport utakon résztvevők száma?

„A lassú kezdést követően, a sport utak iránti érdeklődés szerencsére növekedett, tehát

alapvetően növekvőnek mondható a tendencia. Mára már a Quaestor az egyik legkeresettebb

iroda, ha sport utak szervezéséről van szó.”

Page 44: Rab Bálint szakdolgozat

- 44 -

7. Átlagosan mekkora a költési hajlandóság a magyar lakosság körében, ha sport

utakra fizetnek be?

„Ez is azért nehéz, mert pl. nyaralni Görögországban lehet 300 ezerért, de ha a cél

csak az, hogy minimális költségen eljutni oda, akkor 50.000-ért is találni apartmant. Sport

esetében ez azért más, mert ott van egy költség, amin faragni nem igazán lehet. A

jegykategóriával lehet játszani, de nagyságrendileg azért a teljes összeg annyi marad.

Olcsóbb utak vannak már pár tízezer forinttól is, a drágább, kiemelt meccsekre alsó hangon

egy 200-250ezer Ft körüli összeget lehet kalkulálni. De természetesen erősen árfüggő itt is a

dolog.”

8. Mennyire népszerűek az amerikai sport utak hazánkban?

„Az USA-ba irányuló sport utak egyre népszerűbbek, mi is most erősítjük meg ezt a

vonalat. Az amerikai sportok mára már bárki számára elérhetőek a Magyarországon is

fogható sport csatornáknak köszönhetően, ahol heti rendszerességgel adnak meccseket. Ez

kiváló reklám számunkra is, hiszen promotálják a major ligákat, melynek köszönhetően egyre

több és több ember pártol át az európai focitól, és szurkol inkább amerikai klub

csapatoknak.”

9. Milyen visszajelzések érkeztek az Amerikából visszaérkező sportturistáktól?

„Az egybehangzó vélemények igen pozitívak, hiszen az ottani show, ami egy ilyen

rendezvényt körülvesz, az nagyon lenyűgöző tud lenni. Az adott mérkőzéshez tartozó

belépőjegyek mellé legtöbbször irodánk repülőjegyet és szállást is biztosít utasainak, melyek

együttesen alkotják a sportélményt.”

10. Körülbelül mennyibe kerül egy amerikai sportút szállással, repülőjeggyel együtt?

„Belépőjegyek akár 20-30.000 Ft-ért is vannak sportágtól és meccstől függően persze,

a repülőjegy desztináció függő, a hotel szintén. Nem mindegy, hogy egy new yorki esemény

3*-os hotellel, vagy egy las vegasi 5*-os hotellel egészül ki. Nehéz ebben a témában átlagot

mondani, nem csak az USA sportok, de más események területén is.”

Page 45: Rab Bálint szakdolgozat

- 45 -

6 Következtetések és javaslatok

Több hónapnyi kutatást és saját adatgyűjtést követően arra a következtetésre jutottam,

hogy az Egyesült Államokban hatalmas szerepet tölt be a sportturizmus az emberek

mindennapjaiban, mivel ahogyan azt kutatásom is alátámasztja, az általam vizsgált személyek

többsége havi vagy heti rendszerességgel látogat sporteseményeket, méghozzá családjuk

kíséretében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében nem meglepő, hogy a világ 3 legnézettebb

sport ligája közül kettőt az USA szolgáltat, az NFL és a szakdolgozatom témájául szolgáló

NBA személyében. Választásom azért esett a világ legszínvonalasabb kosárlabda ligájának

bemutatására, mert gyerekkorom óta meghatározó szerepet tölt be az életemben, ezáltal

személyes tapasztalatok is fűznek hozzá. Sport turisztikai szempontból nem elhanyagolható az

a tény, hogy a stadionok évről évre teltházakkal működnek, melynek nem más az oka, mint a

mesterfokú szórakoztatás, a szolgáltatások sokrétűsége és mindez a legmagasabb színvonalon.

Az NBA 1946-os létrejötte óta töretlenül fejlődik, köszönhetően annak, hogy a ligát

kiváló szakemberek irányítják és promotálják világszerte, a franchise-ok dollár százmilliókból

gazdálkodhatnak, a rajongók imádnak meccsre járni és szívesen költik a pénzüket ilyesfajta

szórakozásra. Ennek ellenére a folyamatos fejlődés véleményem szerint lehetne még

jelentősebb, hiszen az amerikai kontinensen kívül koránt sem ismerik az NBA-t kellően a

potenciális fogyasztó jelöltek. Az egyetlen piac, mely felé évekkel ezelőtt nyitott az liga, az

Ázsia, de ugyanez a stratégia az európai kontinensen még gyerekcipőben jár. Az évente

Londonban megrendezett hivatalos NBA mérkőzésre ugyan egyre inkább növekvő kereslet

mutatkozik, bár ezt a számot a jövőben a liga szeretné évi 2-3-ra emelni. Úgy gondolom, hogy

Európában jobban lehetne népszerűsíteni az NBA-t, ezáltal nagyobb piacra, közönségre szert

tenni, amely több bevételt is generálna az amerikai sportturizmus számára. A tengerentúli

sport kultúra példaértékű lehet akár hazánkban is, és úgy gondolom, hogy a fiatalokat

kellőképpen ösztönözné a rendszeres testmozgásra. Ezáltal a magyarországi sportturizmus is

dinamikus fejlődés elé nézhetne, hiszen a profi sport alapja megfelelő utánpótlásban rejlik.

Ahogy azt primer és szekunder adatgyűjtéseim is bizonyítják, hazánkban a

sportturizmus még nem kap akkora figyelmet, mint más országokban, viszont ott rejlik benne

a potenciál és évről évre egyre dinamikusabban fejlődik a turizmus ezen ágazata.

Mélyinterjúm válaszai egyértelműen tükrözik, hogy a magyar lakosság körében egyre

Page 46: Rab Bálint szakdolgozat

- 46 -

nagyobb igény mutatkozik a színvonalas sportesemények iránt, évről évre bővül a sport utak

palettája, bár sok ember számára diszkrecionális jövedelmük nem teszi lehetővé, hogy a

színvonalas sportmérkőzéseket külföldön, vagy akár belföldön élőben tekintsék meg. Ennek

ellenére a sport utak iránt növekvő tendencia mutatkozik hazánkban, bár még mindig a

labdarúgás dominál Európán belül.

A fent említett következtetések kapcsán arra a megállapításra jutottam, hogy az

amerikai ligák népszerűsége mögött egyrészt a fogyasztók anyagi biztonsága áll, másrészt az

a fajta szemléletmód, mely szerint a mérkőzéseken minden tekintetben a néző áll a

középpontban, és a szórakoztatásért minden körülményt és szolgáltatást hajlandóak biztosítani

a franchise-ok. Ha azt akarjuk elérni hazánkban, hogy a sport és a sportturizmus megfelelő

szintre emelkedjen, akkor a sportot már gyermekkorban meg kellene szerettetni, az iskolában

megfelelő sport-centrikus testnevelés órákat kellene tartani, és minőségi utánpótlás bázist

kinevelni. Az élvonalbeli csapatok edzéskörülményein drasztikusan kellene változtatni, hiszen

a stadionok, edzőtermek korszerűtlenek, és sajnos a sportot is legtöbb esetben edzők és nem

szakemberek oktatják. Továbbá nagyobb hangsúlyt kellene fektetni egy-egy sportrendezvény

promotálására, melynek köszönhetően nagyobb tömegeket lehetne megmozgatni és ez által a

sportturizmust jobban lehetne népszerűsíteni hazánkban.

Page 47: Rab Bálint szakdolgozat

- 47 -

Összefoglalás

Szakdolgozatom megírásának elsődleges célja az volt, hogy bemutassam a turizmus

egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatát, a sportturizmust, és rávilágítsak a benne rejlő

potenciál nagyságára, melyeket egy amerikai példán, az NBA-n keresztül szerettem volna

szemléltetni. Az USA-ban megrendezésre kerülő sportesemények páratlan sport turisztikai

lehetőségeket hordoznak magukban, mely események közül egyet részletesen fejtettem ki

dolgozatom során.

Primer kutatásom részletes bemutatása és kiértékelése előtt fontosnak találtam, hogy a

hangsúlyt az elméleti alapokra helyezzem. Dolgozatom kezdeti szakaszában a sportturizmus

és a rekreáció legfontosabb definíciói és típusai kerültek leírásra, melyben taglaltam, hogy ez

a szektor napjainkban egy lendületesen fejlődő ágazat és a robbanásszerű fejlődés magját

magában hordozva ígéretes lehetőségek kínálkozhatnak benne az idegenforgalmi piacon. Az

amerikai sportkultúra egyik nemzeti sportágát, a kosárlabdát mutattam be ez követően,

melyben kitértem a játék kialakulására és fejlődésére, a szervezett liga létrehozására tett

kísérletekre, majd a napjainkban is óriási szurkolóbázissal rendelkező NBA kialakulására és

hogy mindez hogyan vált mára virágzó, dollár milliárdos üzletbirodalommá. Véleményem

szerint a szokásosnál részletesebb leírásra azért volt szükség, mert hazánkban csak kevesen

ismerik a világ egyik legnépszerűbb ligáját, az NBA-t, így dolgozatom talán azokban az

olvasókban is újfajta ingereket vált ki, akik korábban nem, vagy csak kevésbé érdeklődtek a

sportág iránt.

Szakdolgozatom következő fázisában a sportturizmus helyzetét fejtettem ki

Magyarországon, kiemelt hangsúllyal az ágazat erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire, és

veszélyeire, majd a Magyar Turizmus Zrt. által korábbi években elkészített Sport Nagyköveti

Programról esett szó.

Ahhoz, hogy dolgozatom kellő hitelességgel szolgáljon, primer kutatást végeztem az

Egyesült Államokban élő amerikai sportturistákkal, akik egy általam gondosan elkészített 19

kérdésből álló tesztet töltöttek ki az egyik neves NBA mérkőzést megelőzően. A kapott

eredmények kiértékelését követően sikerült átfogó képet kapnom az amerikaiak

sportturizmusban betöltött szerepéről, illetve az általam vizsgál major liga, az NBA

népszerűségéről. A bevezetésben megfogalmazott hipotézisem beigazolódott, mi szerint az

Page 48: Rab Bálint szakdolgozat

- 48 -

NBA népszerűsége egyértelműen abban rejlik, hogy bázisként a családokat tartják számon, és

a mérkőzések utánozhatatlan hangulatban zajlanak, melyeket legendás játékosok tesznek

teljessé a pályán. Kutatásom másik fontos pontja a magyar utazók szokásainak vizsgálata volt,

melyet egy személyes mélyinterjú keretein belül valósítottam meg. A beszélgetés során

elhangzott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a hazánkban élő sportkedvelőkben igenis

megvan a kellő motiváció a sportmérkőzések élőben való megtekintéséhez, viszont a biztos

anyagi helyzet hiánya, vagy a sport utak lehetőségéről való tudáshiánynak köszönhetően a

bázisuk még nem rúg megfelelően nagyra Magyarországon. A következtetések és javaslatok

fejezetben megfogalmazásra kerültek szakdolgozatom lényegesebb kutatási adatai, valamint

összevetettem a magyar és az amerikai sportturizmus differenciáját.

Remélem, hogy az általam választott témát sikerült több oldalról bemutatnom, és az

amerikai sportturizmus alapjait figyelembe véve a jövőben, hazánkban is dinamikus

fejlődésnek indul a sportturizmus.

Page 49: Rab Bálint szakdolgozat

- 49 -

Szakirodalmi jegyzék

1) BÁNHIDI M.: 2007. Kerékpár, turizmus, sporttudomány. Pedagógián innen és túl.

Pannon Egyetem BTK, Pécsi Egyetem FEEK 675-683p.

2) BÁNHIDI M.: 2007. Spottudomány és turizmus. Magyar Sporttudományi Szemle

VIII. évfolyam 30. szám

3) Dr. MAJOROS P.: 2004. A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Zrt. 85-90.p.

4) GIBSON, H.J.: 1998. Active sport tourism: who participates? Leisure studies. Vol 17.

No. 2. 155-170p.

5) HALL, C.: 1992. Adventure, Sport and health tourism, in Special Interest Tourism

(Edited by B. Weilwe and C. M. Hall) London. Bellhaven Press. 141-158p.

6) HINCH, T.-HIGHAM, J.: 2004. Sport Tourism Development. Channel View

Publication. Toronto. 254p.

7) HUDSON, S.: 2003. Sport and adventure tourism. USA. The Haworth Press, Inc.

8) KISS P.-SZABÓ M.-UJHELYI A.-BERKICS M.: 2006. Kutatásmódszertan:

szociálpszichológia. Bp. Bölcsész Konzorcium.

9) LÁZÁR E.: 2009. Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával.

Kolozsvár. Scientia Kiadó. 42-52p.

10) LENGYEL M.: 1994. A turizmus általános elmélete. Budapest. KIT Képzőművészeti

Kiadó.

11) LENGYEL M.: 1998. Az EU-hoz való csatlakozásra készülő közép-európai államok

turizmusa. Budapest. Magyar Turizmus Rt. Turizmus Bulletin. II. évfolyam 2. szám.

25-40p.

12) MAGYAR TURIZMUS ZRT.: 2007. Tematikus szakmai háttéranyag- Sportturizmus.

1-18p.

13) MAGYAR TURIZMUS ZRT.: 2009. Marketingterv 2009. 15p.

14) MURRAY, P.: 2008. Kosárlabda. Nemzeti Tankönyvkiadó

15) STANDEVEN, J.–KNOP, P.: 1999. Sport Tourism. Human Kinetics. USA

16) SZIRÁNYI B.: 2011. Jeges sportok turizmusra gyakorolt hatása, avagy a jégkorong

bemutatása, mint turisztikai termék. Szakdolgozat. Bp. 10p.

17) SZŰCS M.: 2012. A lényeg. Nemzeti Sport Magazin. Amerikai Sportok. 1p.

Page 50: Rab Bálint szakdolgozat

- 50 -

18) TASNÁDI J.: 2002. A turizmus rendszere. Bp. Aula Kiadó. 15-60p.

19) WEED, M.-BULL, C.: 1997. Integrating Sport and Tourism. Progress in Tourism and

Hospitality Research. Volume 3. Issue 2. 129-147p.

20) WTO & IOC: 2001. Sport & tourism: 1st World Conference, Barcelona, Spain, 22-23

February 2001

Internetes hivatkozások

I1: Az NBA hivatalos logója. Letöltés dátuma: 2012.10.24.

http://dimemag.com/wp-content/uploads/2009/03/nba-logo.jpg

I2: A kvalitatív kutatási módszer. Letöltés dátuma: 2012.10.25.

http://mediapedia.hu/kvalitativ-kutatasi-modszer

I3: A kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013.01.11.

http://sporttortenelem.blogspot.hu/2010/11/kosarlabda-tortenete.html

I4: A tolték indiánok játéka. Letöltés dátuma: 2013.01.11.

http://sporttortenelem.blogspot.hu/2010/11/kosarlabda-tortenete.html

I5: A kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013.01.11.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos%C3%A1rlabda

I6: A Harlem Globetrotters. Letöltés dátuma: 2013. 01.12.

http://www.24sec.net/images/hof/Globetrotters/4.jpg

I7: A profi kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013. 01.12.

http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=15173&p=4

I8: A profi kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013. 01.12.

Page 51: Rab Bálint szakdolgozat

- 51 -

http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=15173&p=5

I9: A Nemzeti Kosárlabda Szövetség kialakulása. Letöltés dátuma: 2013.01.13.

http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=15173&p=7

I10: Az NBA 30 franchise-a. Letöltés dátuma: 2013.01.20.

http://inkstarzz.com/sports/wp-content/uploads/2012/09/nba-fan-map.jpg

I11: A sportturizmus csoportosítása. Letöltés dátuma: 2013.01.20.

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/sport-pdf

I12: A rekreáció aktivitás szerinti csoportosítása. Letöltés dátuma: 2013.01.20.

http://www.pannoniantourism.hu/htmls/tananyagok1.html?gID=221&ID=494

I13: A rekreáció fogalmi meghatározása. Letöltés dátuma: 2013.02.20.

http://www.origo.hu/utazas/20070304milliardos.html

I14: A sport és a rekreáció kapcsolata. Letöltés dátuma: 2013.02.20

http://www.origo.hu/utazas/20070304milliardos.html

I15: Az USA egy főre eső átlagos éves jövedelme. Letöltés dátuma: 2013.03.04

http://www.ssa.gov/oact/cola/AWI.html

I16: A rekreáció célja. Letöltés dátuma: 2013.03.05

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rekre%C3%A1ci%C3%B3

I17: Sport Nagyköveti Program. Letöltés dátuma: 2013.03.05

http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/felhivasok-palyazatok/sport-nagykoveti-program

Page 52: Rab Bálint szakdolgozat

- 52 -

Melléklet

Kérdőív

Kedves kitöltő!

Rab Bálint vagyok, a Debreceni Egyetem turizmus-vendéglátás szakos végzős hallgatója,

Magyarországról. Szakdolgozatomat az NBA népszerűségéről, a szurkolók sportturizmusban

betöltött szerepéről írom. A kérdőív kitöltése kb. 10 percet vesz igénybe és teljesen anonim

jelleggel történik. Az adatok statisztikai célból kerülnek kiértékelésre. Köszönöm, hogy

válaszadásával hozzájárul szakdolgozatom sikeréhez.

1. Milyen gyakran sportol Ön?

egyáltalán nem sportolok

hetente 1 alkalommal

hetente 2-4 alkalommal

minden nap

2. Milyen gyakran látogat Ön sporteseményeket?

évente 1-szer, 2-szer ellátogatok

havi rendszerességgel

hetente vagy sűrűbben ellátogatok sporteseményekre

3. Kivel szokott Ön általában sporteseményekre látogatni?

egyedül

barátokkal

családdal

baráttal/barátnővel

4. Melyik amerikai profi liga a legnépszerűbb Ön szerint az USA-ban?

NFL

NBA

NHL

MLB

Page 53: Rab Bálint szakdolgozat

- 53 -

5. Látott már élőben NBA mérkőzést?

Igen

Nem

6. Rendelkezik-e éves bérlettel valamelyik NBA csapat hazai mérkőzéseire?

Igen

Nem

7. Ha nem rendelkezik, miért nem?

Drágának találom a bérlet árát

A nagy érdeklődés miatt nem tudok hozzájutni

Nem járok ki élőben a meccsekre

8. Mennyit költ átlagosan egy NBA mérkőzésen (belépő jegyre, ételre, italra,

szurkolói tárgyakra)?

Egyáltalán nem költök

$1 - $100

$101 - $150

$151 - $300

$301 - $500

$501 - $1000

Több mint $1001

9. Évente átlagosan mennyit költ NBA-s szurkolói tárgyakra?

Egyáltalán nem költök

$1 - $150

$151 - $300

$301 - $500

$501 - $1000

több mint $1001

Page 54: Rab Bálint szakdolgozat

- 54 -

10. Mennyit lenne hajlandó utazni azért, hogy élőben láthassa kedvenc csapatát

idegenben játszani?

0,1 mérföld - 100 mérföld

100,1 mérföld - 250 mérföld

250,1 mérföld - 500 mérföld

Több mint 500 mérföld

11. Vett-e már valaha igénybe kereskedelmi szálláshelyet a mérkőzés megtekintése

érdekében?

Igen

Nem

12. Ha igen, milyen szálláshelyet választott?

Motel

Panzió

3 csillagos Hotel

4 csillagos Hotel

5 csillagos Hotel

Egyéb: ………………

13. Milyen eszközzel utazik Ön általában kedvenc csapata hazai mérkőzésére?

Gyalog

Kerékpárral

Busszal

Vonattal

Metróval

Motorral

Személygépkocsival

Egyéb: …………………

Page 55: Rab Bálint szakdolgozat

- 55 -

14. Követi Ön kedvenc csapatát, játékosát a közösségi médián keresztül?

Igen

Nem

15. Ha igen, melyik közösségi média oldalon?

Twitter

Facebook

Myspace

Google Plus

LinkedIn

Pinterest

Egyéb: ………………

16. Utazott-e már valaha Londonba az évente ott megrendezett NBA mérkőzés

miatt?

Igen

Nem

17. Hallott-e már arról, hogy az utazási irodák úgynevezett Game Package- ként,

csomagban adják el a mérkőzéseket, mely magába foglalja a szállást, utazási

költséget, és akár több mérkőzést is meg lehet venni egy csomagban?

Igen

Nem

18. Ha igen, igénybe vette-e már ilyen szolgáltatást?

Igen

Nem

Page 56: Rab Bálint szakdolgozat

- 56 -

19. Ön szerint melyek azok a vonzerők, melyek a legtöbb nézőt vonzzák egy NBA

mérkőzésre? (Osztályozza 1-5-ig)

Egyáltalán

nem számít

Nagyon

sokat

számít

1. Szupersztárok testközelből 1 2 3 4 5

2. A mérkőzések hangulata 1 2 3 4 5

3. Ultramodern stadionok 1 2 3 4 5

4. Szurkoló lányok 1 2 3 4 5

5. Félidei show műsor 1 2 3 4 5

6. Hírességek a nézőtéren 1 2 3 4 5

7. Hatalmas étel- és ital választék 1 2 3 4 5

8. Családi kedvezmények 1 2 3 4 5

Mi az Ön neme?

Férfi

Mi az Ön korcsoportja?

18 év alatt

18-25

26-30

31-40

41-50

51-60

61-70

70 év felett

Page 57: Rab Bálint szakdolgozat

- 57 -

Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?

Általános Iskola

Gimnázium

Egyetem

Főiskola

Egyéb:……………

Mennyi az Ön nettó éves jövedelme?

Nem rendelkezem jövedelemmel

$1 - $10.000

$10.001 - $20.000

$20.001 - $35.000

$35.001 - $60.000

$60.001 - $100.000

Több mint $100.000

Page 58: Rab Bálint szakdolgozat

- 58 -

Survey

Dear Respondent!

My name is Bálint Rab, I am a senior at the university od Debrecen, Hungary. Thank you in

advance for taking the time to complete my survey about the popularity of NBA. I am

surveying the americans’ participative ration in sport tourism. I will use this information to

supplement my thesis. This survey should take you approximately 10 minutes to complete.

All of the information you provide will be totally anonymous, utilized only by me in order to

make my work more complete.

1. How often do you take exercises?

I don’t sport at all

Once a week

2-4-times a week

Every day

2. How often do you visit sport events?

Once or twice a year

Every month

Every week or more frequently

3. Who do you visit sport events with?

Alone

With friends

With family

With boyfriend/girlfriend

4. Which major league is the most popular one in the USA in your opinion?

NFL

NBA

NHL

MLB

Page 59: Rab Bálint szakdolgozat

- 59 -

5. Have you watched an NBA game live before?

Yes

No

6. Do you have season ticket for any NBA team’s home games?

Yes

No

7. If you don’t, why not?

I think a season ticket is too expensive

I can’t obtain one because of huge interest

I don’t watch NBA games live

8. How much do you spend during an NBA game on the average (ticket, food,

beverage, fan gear)?

$1 - $100

$101 - $150

$151 - $300

$301 - $500

$501 - $1000

More than $1001

9. How much do you spend for fan gear a year on the average?

I don’t spend money for it at all

$1 - $150

$151 - $300

$301 - $500

$501 - $1000

More than $1001

Page 60: Rab Bálint szakdolgozat

- 60 -

10. How many miles would you be disposed to travel to watch your favorite team on a

road game?

0,1 mile - 100 miles

100,1 miles - 250 miles

250,1 miles - 500 miles

More than 500 miles

11. Have you ever resorted any merchant quarters because of an NBA game?

Yes

No

12. If you have, what type of quarter have you chosen?

Motel

Pension

3-star Hotel

4-star Hotel

5-star Hotel

Other: ………………

13. How do you usually travel to your favourite team’s home games?

On foot

By bike

By bus

By rail

By subwey

By motorbike

By car

Other: …………………

Page 61: Rab Bálint szakdolgozat

- 61 -

14. Do you follow your favourite team or player on social media?

Yes

No

15. If you do, which social media do you use?

Twitter

Facebook

Myspace

Google Plus

LinkedIn

Pinterest

Other: ………………

16. Have you ever travelled to London because of the annual NBA game played there?

Yes

No

17. Did you know that hogy travel agents sell Game Packages which comprise tickets

for 2,3 or 5 games, accommodatio and also include travel costs?

Yes

No

18. If you did, had you resorted this type of service?

Yes

No

Page 62: Rab Bálint szakdolgozat

- 62 -

19. Which are those mojos that attract the most spectators to an NBA game? (Rank

them 1-5)

It doesn’t

matter at

all

It

matters

most

1. Superstars reach 1 2 3 4 5

2. Tone of games 1 2 3 4 5

3. Ultramodern stadiums 1 2 3 4 5

4. Cheerleaders 1 2 3 4 5

5. Half-time show 1 2 3 4 5

6. Celebrities in the crowd 1 2 3 4 5

7. Huge food-beverage selection 1 2 3 4 5

8. Family discounts 1 2 3 4 5

What is your gender?

Male

Female

How old are you?

Under 18

18-25

26-30

31-40

41-50

51-60

61-70

Over 70

Page 63: Rab Bálint szakdolgozat

- 63 -

What is your qualification?

Elementary School

High School

College

Associate’s degree

Bachelor’s degree

Master’s degree

Doctorate degree

Professional degree

How much is your net annual income?

I don’t have income

$1 - $10.000

$10.001 - $20.000

$20.001 - $35.000

$35.001 - $60.000

$60.001 - $100.000

More than $100.000