AZ AKTUÁLIS INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK (POLICY) NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉSE

Networkshop 2015

Racsko Réka

Absztrakt Az elektronikus tanulási környezetek kialakítását és bevezetését célzó összehasonlító pedagógiai kutatások egyik aspektusa az országok infokommunikációs stratégiáinak vizsgálata.

Munkám során a globális nemzeteken (Európai Unió, OECD-országok) átívelő K+F programok mellett szeretném összehasonlítani Ausztria, Észtország, Dél-Korea valamint Szingapúr országos fejlesztési terveit, valamint ezen túlmenően egy szempontrendszer alapján hazánk stratégiáját is vizsgálnám a K12 korosztályt érintő oktatási információs és kommunikációs technológiákat érintő lehetőségekre fókuszálva.

A választott országokra azért esett a választásom, mert egyrészt a nemzetközi tanulói teljesítményméréseken elért helyezést fontos kritériumnak tekintem, valamint szeretném az IKT-területén jól  (bevált) gyakorlatként aposztrofált országokat összehasonlítani, és ez alapján az aktuális trendeket felvázolni.

Fogalmak

„dolgok internete”

Az emberek közti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat manapság egyre inkább kiegészítik a gépek közti kapcsolatok – az úgynevezett „dolgok internete” –, amelyek fontos tevékenységeket támogatnak, még olyan esetekben is, amikor nem vagyunk tudatában az internet szerepének.”

A 2013-as év számos jelentős gazdasági és technológiai szakértő és média szerint is áttörést hoz az IoT (Internet-of-Things) néven ismeretes, eredetileg az RFID technológiához kapcsolódó koncepció terén.

Big DataA Big Data legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy óriási adatmennyiség, amely a korszerű informatikai eszközökön keresztül közvetlen kapcsolatba hozható a mindennapi életünkkel, képes azt befolyásolni.

Big Data - az új természeti erőforrás

A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti.

A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti. Strukturáltan és kielemezve ez a rengeteg információ nagy hasznot hozhat a cégek és ügyfelek számára.

http://i0.wp.com/www.techxx.net/wp-content/uploads/sites/11/2014/06/IoT.jpg

Internet of Things

http://www.techxx.net/2014/06/23/12-top-internet-of-things-infographics/

http://www.wired.com/2013/06/is-big-data-in-the-trough-of-disillusionment/

Sven LöfflerT-SystemsÜzleti Intelligencia és Big Data üzletfejlesztési igazgatója

mennyiség (volume), sebesség (velocity) változatosság (variety)

Mely szektor lesz a legdimanikusabban fejlődő a következő években?

Európai UnióDigitális gazdaság és a társadalmi index 2015(Digital Economy and Society Index 2015)

• Európai Bizottság hozta nyilvánosságra

Cél:

• azt vizsgálni, hogy mennyire állnak készen a digitális átállásra a tagállamok

• 5 dimenzión keresztül vizsgálja

Sávszélesség Emberi tőkeInternet-

használatTechnológiaiintegráció

Digitálisannyilvános

szolgáltatások

• lefedettség• sebessség• minőség

• internethasználat• alapvető digitális

készségek• IKT-specialisták• STEM területen

diplomázók

• tartalom• kommunikáció• információcsere• tranzakciók

STEM (science, technology, engineering, and mathematics.)természettudomány, infotechnológiák, mérnöki tudományokmatematika

digitális gazdaságaz üzlet

digitalizálódásae-hirdetések

ekormányzateEgészség

Az 5 pillér

1.dimenzió: Az országok teljesítménye sávszélesség tekintetében

Digitális gazdaság és a társadalmi index 2015

A legjobban teljesítő országok Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország. Ezen országokban kétszer jobb az eredmény , mint Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban.

2.dimenzióEmberi tőke

Spanyolország, Magyarország és a Cseh Köztársaság fejlődő tendenciát mutat. Sokkal gyorsabban fejlődnek, mint más, hasonlóan értékelt országok.

3.dimenzió: Internethasználat

A magánszemélyek65%-a használja az internetet naponta

A háztartások 81%-ának van

internet-hozzáférése

4.dimenzió: Technológiai integráció

A kis-és közepes vállakozásoknál (SME) 15% -ban kerül során online eladásra

A kis-és közepes vállakozásoknál 7% ad el a határon kívül

Nagyvállakozásoknál ez 21%Nagyvállakozásoknál

ez 35%

5.pillér:Digitálisan nyilvános szolgáltatások

Belgiumban, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában, Litvániában és Máltán, kevesebb mint 5%-a az általános felhasználóknak írat receptet online.

Észtországban, Dániában, Horvátországban és Svédországban 97% használ online receptet.

Andrus Anship

Európai Bizottság alelnöke, az egységes digitális piac területért felelős vezető

„Az európaiak túlnyomó többsége többen használja az internetet.

Az állampolgárok minél több tartalmat szeretnék elérni az online.

Ezt meg kell, hogy könnyítsük számukra.Az egységes digitális piac biztosíthatja az egységes és

szélesebb körű hozzáférést. Hozzájárulhat a vállalkozások innovációnak növekedésében ,

növeli az online szolgáltatások iránti bizalmat, különös tekintettel az e-kormányzatra és a bankszektorra.

Az Európai Bizottság segíteni fogja ennek beteljesülését.”

Forrás. Európai Bizottság. Eurostat

Intelligens városok és községek„Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre

álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és

fenntarthatóbb városi környezet kialakítását.

Egy várost akkor nevezhetünk „intelligensnek”, ha gazdasági fejlődést az emberi tőkébe, valamint a tradicionális és modern információs-kommunikációs infrastruktúrába való befektetés ösztönzi, lehetővé téve az életszínvonal

emelkedését és a természeti erőforrások megfontolt kezelését."

(Smarter cities for Smarter Growth, IBM Institute for Business Value, 2010)

http://intelligensvarosok.kormany.hu/

EU Smart Citites &Communities program• Az Infokommunikációs Technológia (IKT) alkalmazása a  városok kitörési

pontját jelentheti, és nemcsak a hatékonyabbá tételükben segíthet, hanem lakói életkörülményeinek javításában, a városhoz való kötődés, a városi identitás erősítésében is.

http://ec.europa.eu/eip/smartcities/about-partnership/how-do-i-get-involved/index_en.htm

közlekedési dugók környezetszennyezés magas energiaköltségek

mobilitás tisztább városi környezet

hatékony energiafogyasztás

A partnerség

magas részvétel

közepes részvétel

alacsony részvétel

2014-ben 370 vállalást fogadtak el 3000 partnertől.A vezető szervezetek 31 országból kerültek ki.

A vezető szervek csoportosítása

hatóságok

üzlettudományos

szféra/kutatóintézetek

 nem kormányzati szervezet (NGO

egyéni kezdeményezések egyéb

https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/smarter_cities_infographics_a4_october_2014_v2.jpg

Az alkalmazott területek egy része

városi mobilitás nyílt adatok üzleti modellek pénzügy és beszerzés

Ehhez szükség van a megfelelő információs műveltséggel,, digitális állampolgárság-kompetenciákkal

rendelkező egyénekre.

https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/smarter_cities_infographics_a4_october_2014_v2.jpg

Az oktatáspolitikai tervezési modellje, 2011-13

Jövőkép MestertervVégrehajtási és

fenntartható finanszírozási terv

Értékelés és adaptáció

SITES IKT képességvizsgálatok

Forrás: Kárpáti,2014

.

Forrás: Kárpáti,2014

Észtország: a „tigrisugrás”a digitális átállás sikere

EUN ESSIE projekt: IKT az iskolában 2012

Az állampolgárok 84% van online és rendelkezésre áll mindenhol az internet-kapcsolat.Az észt diákok az e-iskola és az iskolai weboldalak legaktívabb felhasználói.

https://e-estonia.com/components/

A digitális átállás állomásai

1986

• a programozás a második legfontosabb műveltségelem minden állampolgárnak a Szovjetunióban

1997

• az iskolák informatizálása

2001

• IKT intergáció az iskolában és ehhez tananyag készítése

2006

• e-learning környezet kialakítása és módszertan

2012

• tanulás és tanítás a digitális korban

2014

• digitális átállás. 1:1 modell oktatási felhő, e-tankönyvek, e-iskolatáska

2014-

2020

• Nemzeti E-learning stratégia

Dél-Korea:a demokratikus IKT-hozzáférésen alapuló oktatáspolitika

• 100 % elvégzi a 6 osztályos elemi iskolát• 99,8 % továbbtanul 7-9. osztályban• 99,6 % továbbtanul 10-12. osztályban• 97,2 % írástudó

• 2013, PISA világelső: matematika, természettudományok, olvasás

Forrás, Kárpáti, 2014

mobil kommunikáció és hálózatos oktatás

Nemzeti Infokommunikációs StratégiaDigitális Magyarország

2014-2020

digitális ökoszisztéma

Pillérekdigitális infrastruktúra

digitális kompetenciák

digitális gazdaság

digitális állam

Horizontális tényezőkeBefogadásK+F+Ibiztonság

Forrás: http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf

Pillérszerkezete

A tanulók felkészítése a 21. századi állampolgárságra

A tanulók tanulási és tudományos teljesítménye

digitális hozzáférés (teljes elektronikus részvétel a társadalmi,közösségi folyamatokban és tevékenységekben: kompetencia és technikai háttér)

digitális műveltség (információmenedzsment,adekvát eszközhasználat)

digitális kommunikáció (az információk elektronikus úton történő cseréje, közvetítése)

Az iskolai környezet és a tanulók viselkedése

digitális kötelezettség és felelősség (szabályok ismerete és partnerség a szabálytudatban)

digitális etikett (digitális tartalmak előállítására és online tevékenységre,

viselkedésre vonatkozónormák betartása)

digitális biztonság (fizikai és szoftveres biztonság, elővigyázatosság

Az iskolán kívüli életvezetés és a tanulási

környezet

digitális kereskedelem (digitális és nem digitális termékek és produktumok elektronikus eladása, illetve vásárlása)

digitális jog (szerzői jog betartása,online jogok rendszerénekismerete,

alkalmazása saját produktumokra)

digitális egészség és közérzet (fizikai és mentális egészség,közérzet)

Az ISTE által kidolgozott modellben – az oktatás világá- hoz kapcsolódó – digitális állampolgárság alábbi, 3 x 3-as felosztását olvashatjuk (Ribble– Bailey 2007; Ribble 2011): idézi Ollé-Lévai és mtsai. (2013):Digitális állampolgárság az információs társadalombanURL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

Az újragondolt modell kulcselemei

1. Kommunikáció és eszközhasználat

2. Tevékenység és viselkedés

3. Értékteremtés és produktivitás

ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013 Ollé-Lévai és mtsai. (2013) Digitális állampolgárság az információs társadalombanURL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

Kommunikáció és eszközhasználat

digitális kommunikáció

digitális hozzáférés

digitális eszközhasználat

Tevékenység és viselkedés

digitális egészség

digitális énmegjelenítés

digitális együttélés

Értékteremtés és produktivitás

értékteremtés

produktivitás

időgazdálkodás

tartalomszervezés

Az újragondolt modell kulcselemei

ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013 Ollé-Lévai és mtsai. (2013Digitális állampolgárság az információs társadalombanURL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

„A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak.”

C. Stern (2003)igazgató

National Research Council/National Academy of Sciences

A probléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok.

A kihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt.

NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials Community, 2011, 24.1. p. 21–25 idézi Koltay

Konklúzió