racsko reka: Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról
TRANSCRIPT
Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról
RACSKO RÉKAEszterházy Károly Főiskola. Neveléstudományi Doktori Iskola
Témavezető: Kis-Tóth Lajos
Tartalom
1. A kutatás problémaköre és céljai
2. Az oktatás és a technológia integrálódásának fázisai
3. Az információs kultúra helye, rétegződése, helyzete
4. A digitális átállás értelmezési szintjei, jellemzői
5. A digitális átállás fogalma
6. Modellek Humán Teljesítményt Támogató Technológia BYOD-modell Hozzáférés 1:1 modellje 21. századi oktatás modellje
7. Távlati tervek
A kutatás problémaköre és céljai
4. ipari forradalom és a digitalizáció hatásai 3. platform új kihívásai új munkaerőpiaci elvárások új készségek IKT-fejlesztések (top-down) Digitális Oktatási Stratégia (DOS)
A digitális átállásban nem az oktatás élvez prioritást, csak az eszközellátottság szintjén, de nem módszertani oldalról.
„A XXI. században nem lehet XX. századi módszerekkel tanítani . A jövő iskolája digitális.” Digitális Oktatási Stratégia 2016
I. Alacsony IKT innovációs képesség + alacsony szakpolitikai
aktivitás
II. Magas IKT innovációs képesség + alacsony szakpolitikai aktivitás
Magyarország FinnországIII. Alacsony IKT
innovációs képesség + magas szakpolitikai
aktivitás
IV. Magas IKT innovációs képesség + magas
szakpolitikai aktivitás
Lengyelország Észtország
Digitális Oktatási Stratégia 2016Forrás: Empirica, 2014.
Az oktatás és a technológia integrálódásának fázisai a 20. században
Hardver
20. század eleje
Szoftver
20. század közepe
Curriculum, módszertan
1970-es évektől
https://hu.wikipedia.org/wiki/Film#/media/File:Muybridge_horse_gallop_animated.gifhttp://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag14.htmlhttps://c1.staticflickr.com/6/5721/22960569952_6f181a508f_b.jpg
Az információs kultúra helye, rétegződése, helyzete
Kultúra
Információs kultúra
Digitális- Nem digitális kultúra
Hálózati kultúra
Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története. Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
MezoszintMikroszint
A digitális átállás értelmezési szintjei, jellemzői
A digitális transzformáció fogalmát az alábbi területeken említik:
Értelmezési szintek
Átfogó értelmezés:
A digitális átállás a digitális technológia alkalmazását jelenti az emberi társadalom minden területén.
Másik, szűkebb értelmezés:
papír nélküliség koncepciója (3. platform) ~ digitalizáció
Stolterman, E. Croon Fors, A. "Information Technology and the Good Life", in: "Information systems research: relevant theory and informed practice", 2004, ISBN 1-4020-8094-8, p. 689Digital literacies: concepts, policies and practices By Colin Lankshear, Michele Knobel, 2008, p. 173
Kép forrása: https://c1.staticflickr.com/6/5318/14086360280_3c2cab8d21_b.jpg
Detlef La Grand: Digital transformation
A digitális átállás fogalma
A digitális átállás alatt azt a folyamatot értjük, amely során: az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg, a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének
alkalmazásával, az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése
és integrálása révén, az eszközök és azok virtuális környezetének, magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása során, tanulási tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezet
kialakítása mentén, a tanulás-tanítás, a munka, a kommunikáció és a szabadidő területén.
Saját definíció
Humán Teljesítményt Támogató Technológia
International Society for Performance Improvement (ISPI) (2012) definíció: „ […] HPT alatt egy olyan komplex megközelítést értünk, amely segít fejleszteni a hatékonyságot, a termelékenységet, és bizonyos kompetenciákat, speciális módszerek és eljárások révén”
Pershing (2006):„ […] az egyének és a szervezet teljesítmények javítása érdekében tett lépések összessége”
ISPI What is Human Performance Technology? URL: http://www.ispi.org/content.aspx?id=54Pershing, J.A. (2006). Handbook of Human Performance Technology: Principles Practices Potential. San Francisco: Pfeiffer. ISBN 0-7879-6530-8.
BYOD-modell
http://www.ucinsight.com/wp-content/uploads/2016/04/byod_1.jpg
Általános iskola Gimnázium05
1015202530
29
13127
Egy számítógépre jutó tanulók száma (fő/db)
korszerű asztali géplaptop
Digitális Oktatási Stratégia 2016 . Adatok forrása: KIR-STAT2015
A hozzáférés 1:1 modellje
TeachThought (2014). The Access Model: A 1:1 Framework For Teaching With iPads. URL: http://www.teachthought.com/ipad-2/access-model-11-framework-teaching-ipads/.
A 21. századi oktatás modelljei
Partnership for 21st Century Learning. Framework for 21st Century Learning.2014.: https://edecaltschools.wikispaces.com/file/view/wiki3jpg.jpg/225567096/wiki3jpg.jpg
A 21. századi tanulás keretrendszere A webes műveltség keretrendszere
Web literacy. http://mozilla.github.io/content/web-lit-whitepaper/
Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving the state of the wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015. URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf
A kutatás folytatása
A kutatás módszere: a dokumentum- és tartalomelemzés deduktív kódolással: előre meghatározott szempontrendszer alapján számítógépes elemzéssel (nem reaktív módszer)
Elemzési egységek: a nemzetközi stratégiák közül az Európai Digitális Menetrend 2014-2020, Finnország, Észtország, Magyarország nemzeti IKT-stratégiája és nemzeti tantervei.
Az országok kiválasztásánál a belső reprezentativitás biztosításához figyelembe vett szempontok: PISA méréseken elért eredményt, a DESI 2015 (Digital Economy and Society Index) index eredményét, a DigCompOrg keretrendszer indikátorait. .
Mintavétel: tipikus/intenzív stratégia több dimenzió mentén az időbeni dimenzió: 2000-től napjainkig (az okoseszközök megjelenésétől); térbeli, földrajzi hatókör szerint pedig az Európai Uniót és tagországait tekintem elemzési alapnak, a szervezeti, adminisztratív, szociális hatókörnél a közoktatást, azaz a K12 korosztályt, a tanulási környezet szereplői közül a tanárt és a tanulót.
A kutatás eszközrendszere a leíró jellegen túlmenően, kvalitatív tartalomelemzés, amelyhez a MaxQda szövegelemző szoftvert használom.
A trianguláció érdekében különböző módszerek és forráscsoportok párhuzamos használatát tekintem elsődlegesnek.
A dolgozat célja olyan indikátorok, jellemzők definiálása, amely segítheti módszertani szempontból a köznevelés digitális átállását.
Köszönöm a figyelmet!