ranschburg jenő - szülők kis könyve

50
Ranschburg Jenô Szülôk kis könyve

Upload: lucaanna

Post on 25-Dec-2015

65 views

Category:

Documents


10 download

DESCRIPTION

"Elsőéves egyetemista koromban úgy jegyzeteltem az előadásokat, mint a gép: leírtam szinte minden elhangzó szót, válogatás nélkül. Mindennek nemcsak az lett a következménye, hogy megfájdult a fejem és a csuklóm, hanem az is, hogy a visszaolvasásnál alig értettem valamit az előttem hömpölygő betűhalmazból. Ettől kezdve már csak a lényeget jegyeztem: a legfontosabb gondolatokat és adatokat, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a vizsgára készülés során felidézzem az előadásokból mindazt, amire szükségem volt.Úgy érzem, a könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ilyen 'értelmes jegyzet': gondos szerkesztők nekiültek a Szülők könyve című munkám betűtengerének, és finom sebészi munkával kiemelték, kötetté formálták azokat a fejezeteket, amelyek a legtöbb haszonnal forgathatók a gyermeknevelés szerteágazó napi gondjainak megoldásához.Őszintén remélem: a Szülők kis könyve teljesíti a feladatot, amelyre rendeltetett." (Ranschburg Jenő)

TRANSCRIPT

Ranschburg Jenô

Szülôk kis könyve

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 1 (Black plate)

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 2 (Black plate)

RANSCHBURG JENÔ

Szülôk kis könyve

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 3 (Black plate)

Sorozatszerkesztô: Popper Péter

Borítóterv: Malum Stúdió

© Ranschburg Jenô – 2009Illusztrálta: Borsi Vera

ISBN 978-963-248-057-2HU ISSN 1585-400

Felelôs kiadó: Jenei TamásFelelôs szerkesztô: Matolcsi-Papp Zoltán

Tördelôszerkesztô: Jeges ErzsiNyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft.

Felelôs vezetô: Pogány Zoltán igazgató

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 4 (Black plate)

Tartalom

A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT . . . . . . . . . . . . . . . . . 7A méhen belüli fejlôdés . . . . . . . . . . . . . 8Az anya és a magzat kapcsolata . . . . . . . 14

A SZÜLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

A JÖVEVÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25A MEGISMERÉS KEZDETEI . . . . . . . . . . . . . . 27

Látás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Hallás, szaglás, ízlelés . . . . . . . . . . . . . . 31A beszéd megértése . . . . . . . . . . . . . . . . 32Mozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

A VILÁG FELFEDEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . 41A beszéd és a gondolkodás . . . . . . . . . . 49Az oksági gondolkodás . . . . . . . . . . . . . 60

A BABA MAGÁRA ISMER . . . . . . . . . . . . . . . . 63Az „én” felfedezése . . . . . . . . . . . . . . . . 66

A LEGFONTOSABB MÁSIK . . . . . . . . . . . . . . . 71A szeretetteljes viszony . . . . . . . . . . . . . 73„Ölelj át szorosan!” . . . . . . . . . . . . . . . . 76

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 5 (Black plate)

AZ ELSÔ HÁROM ÉV

A SZOPTATÁS ÉS AZ ELVÁLASZTÁS . . . . . . . 81Az elválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85A cumi és az ujjszopás . . . . . . . . . . . . . 89

A TEMPERAMENTUM . . . . . . . . . . . . . . . . . 95A NYÛGÖS CSECSEMÔ . . . . . . . . . . . . . . . . 100A KÉNYEZTETÉSRÔL . . . . . . . . . . . . . . . . . 107A JÁTÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111A SZOBATISZTASÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117A SZEPARÁCIÓS FÉLELEM . . . . . . . . . . . . . 123A KÍVÁNCSISÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129A „HISZTIS” GYEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . 135

AZ ÓVODÁSKOR

A GYERMEKI GONDOLKODÁS . . . . . . . . . . . 143A GYERMEKI VILÁGKÉP . . . . . . . . . . . . . . . 145A JUTALMAZÁSRÓL ÉS A BÜNTETÉSRÔL . . . 153A „BESZOKTATÁSRÓL” . . . . . . . . . . . . . . . 169AZ EVÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175AZ ALVÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179AZ ÖNÁLLÓSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186A HAZUGSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

ZÁRSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

6

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 6 (Black plate)

A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT

A gyermeket váró asszony jelölésére a magyarnyelv legalább öt – lényegében azonos értékû,konnotációiban (felhangjaiban, „mellék zön géi -ben”) egymástól mégis eltérô – kifejezést al kal-maz. „Terhes” – mondjuk, amikor az ön magaszámára is idegen, megduzzadt testével nehezenlépegetô asszonyt látjuk, de a népies jellegû „vi-selôs” szó lényegében ugyanezt jelenti. A teherreutal (lehet „édes” teher, de mindenképpen nehe-zíti a mozgást), amit a nônek hónapokon át ci-pelnie, „viselnie” kell, míg az „állapotos” jelzô a„más”-állapotot ragadja meg: a gyermeket várónô szokatlan, saját fizikai és lelki konstitúciójátóleltérô állapotát. A gyermek világra hozatalánaktesti és lelki várakozását érzékelteti a „várandós”,kissé talán szintén népies kifejezés, a legszebbazonban az „áldott állapot”, amely egyszerre jelziazt a csodát, ami a terhes nô testében végbemegyés az új életet, amely a szüléskor megérkezik.Ebben a fejezetben az áldott állapottal szeretnékfoglalkozni.

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 7 (Black plate)

A méhen belüli fejlôdés

Azt a csodát szeretném most – természetesen csaknagyon vázlatosan – bemutatni az olvasónak,amelynek során a terhesség kilenc hónapjábana mikroszkopikus méretû, megtermékenyített pe-tesejt felismerhetô, ahogy mondani szokás: ép-kézláb babává alakul! Az ember nem tud meg-szabadulni attól az érzéstôl, hogy ez az átalakulásvalami különleges, mesteri terv alapján zajlik: egy-mástól teljesen eltérô részelemek és funkciók bon-takoznak nagyjából azonos idôben és mindig –kivétel nélkül minden terhesség esetén – ugyan-abban a sorrendben. A sorrendiség és az idôzítés,ahogyan ezek a struktúrák és funkciók kialakul-nak, rendkívül fontos a méhen belüli fejlôdéssorán! A terhesség kezdeti szakaszában az embriókülönösen sebezhetô, és a károsodás, ami ilyen-kor következik be, rendszerint visszafordíthatat-lan. A tény, hogy az újszülöttek többsége mégisegészségesen jön a világra, azt jelzi, hogy az anya-méh védelmezi a magzatot: biztosítja a megfelelôéletkörülményeket – elsôsorban a kellemes hô-mérsékletet és a megfelelô táplálékot – ahhoz,hogy a fejlôdés lehetôleg zavartalan legyen.

A terhesség kilenc hónapját, melynek sorána megtermékenyített petesejt gyermekké alakul,három fázisra osztjuk.

Az elsô, az úgynevezett „germinális szakasz”körülbelül tizennégy napig tart. Ebben az idô-szakban a megtermékenyített petesejt – vagy zi-góta – osztódás révén (amit mitózisnak nevezünk)

8 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 8 (Black plate)

kettô, négy, majd nyolc sejtre bomlik – és így to-vább. A negyedik napon mintegy száz sejtbôl fo-lyadékkal telt gömb képzôdik, és néhány napmúlva a sejtek differenciálódni kezdenek: a na-gyobbak úgynevezett embrionikus lemezt formál-nak, amely késôbb embrióvá, majd magzattá ala-kul. A maradék sejtekbôl fejlôdik ki a placenta(a magzatburok), ami a köldökzsinór révén köz-vetlen kapcsolatot biztosít az anyai test és az embrióközött: falán szabadon áramlik át az oxigén ésa tápanyagok sokasága, a káros, ártalmas baktéri-umok azonban fennakadnak a placenta szûrôjén.(A vírusok és a drogok sajnos átjutnak ezen a szû -rôn.) A megtermékenyítés utáni tizenharma-dik napon az embrionikus lemez embrióvá ala-kul, amelyen a sejtek három rétegben helyez-kednek el: a külsô réteget ektodermának nevez-zük, belôle jön létre a késôbbiek során az agy,a ge rincvelô, az idegsejtek, az érzékszervek ésa bôr. A belsô réteg az endoderma, ami azemésztôrendszer, a légzôszervek, valamint a májés a belsô elválasztású mirigyek kialakulásáért fe-lelôs, míg a közbeesô réteg – a mezoderma – sejt-jeibôl bontakozik ki a csontváz, az izmok, a vér -erek, a szív és a vese.

A második szakaszt, a körülbelül a másodikhéttôl a második hónapig tartó idôszakot „embri-onális szakasznak” nevezzük. Ekkor ölt formát azemberi test. Említettem már: kritikus periódus ez,mert bármilyen rendkívüli hatás, ami az embriótilyenkor éri, visszafordíthatatlan károsodást okoz-hat. A szív, a szemek, a fülek jelennek meg ebben

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 9

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 9 (Black plate)

a periódusban, a kezek és a lábak emberi végta-gokká válnak. Az elsô hónap végére a szív márpumpálja a vért, megjelennek a vesék, és formá-lódik az emésztôrendszer. Az agy, az idegrendszerés az érzékszervek alapjai már a huszadik naponfelismerhetôk, és a tizedik hét végén egy megfele-lôen érzékeny mikroszkóppal akár az embrióneme is megállapítható. Két hónap elteltével azembrió ember formájú lény. Arcán már kiformá-lódott az orr, a szem, az ajak és a fül, kezén felfe-dezhetjük az ujjakat, lábán a térdet és a lábfejet.

A harmadik szakasz – a tulajdonképpeni„magzati periódus” – a második hónap végétôla születésig tart. Tekintsük át a fejlôdést havibontásban.

A harmadik hónapban a magzat néhány centi-méter hosszú, éppen elfér egy emberi tenyérben,súlya még a hónap végén sem haladja meg ahárom dekagrammot. Olyan, mint egy nagy fejû,miniatûr játék baba. A szemet szemhéj borítja, azajkak zártak, és, ha a magzat fiú, pénisze is vilá-gosan felismerhetô. Az izmok beidegzése mármegtörtént, így – bár ilyenkor még inkább csakreflexív módon – a magzat már mozog! A hónapvégére már lábaival rugdalni képes, kezét ökölbeszorítja, hüvelykét pedig szembe tudja fordítanitöbbi ujjával. Forgatja a fejét, kinyitja a száját, és– ami talán a leglátványosabb – nyelni is tud! Le-nyeli a magzatvizet, és kiválasztja vizeletének elsôcseppjeit. Eddig minden ingerre egész testével vá-laszolt, mostantól kezdve reakciói egyre lokalizál-tabbak.

10 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 10 (Black plate)

A negyedik hónap a növekedés és a gyarapo-dás ideje. A magzat néhány hét alatt mintegy 15centi hosszúvá válik, és súlya is megközelíti a15 dekát; ilyen intenzív növekedést a magzati életmás periódusaiban nem tapasztalhatunk. Külö-nösen fontos ez a hónap azért is, mert az anyailyenkor kezdi érezni magzata mozgását – elsô-sorban rúgkapálását! Nyakizmai segítségével a fe -jét már tartani képes, és finomodik, egyre „em-berszerûbbé” válik a magzat arca is. A tenyérkipárnásodik, és az ujjakon megjelennek azok abarázdák, kanyarulatok, amelyek az emberi ujjle-nyomatot egyedivé, minden más emberétôl kü-lönbözôvé teszik. A lánymagzatoknál ilyenkor for-málódik a méh és a vagina, a szemek – bárcsukottak még – már érzékenyek a fényre.

Az ötödik hónapban a magzat olyan, mint egyasztronauta: lebeg, forog és rúgkapál a magzat-vízben. Már van szempillája és szemöldöke is, sôtegész testét puha, finom szôrzet borítja, amelya magzati élet végére általában eltûnik. Ebbena hónapban indul meg a bôrsejtek cseréje is, amiazután végigkíséri az embert egész életében. A ha-lott bôrsejtekbôl sajátos, pasztaszerû anyag kép-zôdik, ami a bôrt védelmezi a magzatvíz esetlegeskárosító hatásától.

A hatodik hónapban a magzat végre kinyitja aszemét, és képes arra, hogy lefelé, fölfelé vagy ol-dalra nézzen. Fiúmagzatok esetében a herékilyenkor szállnak le a hasüregbôl, és elfoglaljákvégleges helyüket a herezacskóban. Mivel a mag-zat már lélegezni is tud, ez az idôszak esetleges

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 11

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 11 (Black plate)

koraszülés esetén már némi esélyt ad a túlélésre.Természetesen ez az esély – mivel az emésztô-szervek és a magzat egyéb szervei is nagyon éret-lenek még – nem túlságosan nagy. A modern or-vostudomány újszülöttekre szakosodott ága, aneonatológia azonban hihetetlen gyorsasággal fej-lôdik, így a magzati élet huszonnegyedik-huszon-ötödik hetétôl kezdve egyre több a remény arra,hogy az idô elôtt érkezô újszülöttek életben tart-hatók. A fetológia, a magzat fejlôdésével foglal-kozó tudomány az elmúlt évtizedekben egészenkülönleges beavatkozásokkal lepte meg a világot.A hat hónapos magzaton az orvosok sikeresenhajtanak végre bonyolult mûtéteket a méhenbelül (ahogy mondani szokták: in utero), de nem -egyszer megtörtént már az is, hogy a magzatot ki-emelték az anyaméhbôl, elvégezték rajta a mûté-tet, visszahelyezték az édesanya testébe, ahol méghónapokat töltött el, majd egészségesen és idô-ben megszületett.

A hét hónapos magzatnak valamennyi szervefunkcióképes, így koraszülés esetén túlélési esélye– természetesen inkubátorban és kellôképpenvédve a fertôzésektôl – már igen számottevô.Agya készen áll a specifikus funk ciókra: a hallásra,a látásra, a szaglásra, a hangadásra és így tovább.Ahogy egy kutató írja: „A világ valamennyi kábelecsupán töredéke a magzat agyában fellelhetô kap-csolatok trillióinak, melyeknek segítségével majdújszülöttként reagálni képes környezetére.” Azidegrendszeri kapcsolatok természetesen a tanulásés a tapasztalatok révén tovább fejlôdnek a szüle-

12 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 12 (Black plate)

tés után, de számos reflex (például a szopó- és afogóreflex, melyekre ebben a könyvben többszörvisszatérek még) már a magzati életnek ebben aszakaszában is mûködik.

A nyolc hónapos magzat légzôszervei mégnem teljesen készek az oxigén és a szén-dioxidcseréjére, és emésztôrendszere is érzékenyebb,éretlenebb még, mint a születéskor. Mégis, azilyen korú magzat, ha valamilyen okból idô elôttmegszületik, és súlya eléri az egy kilót, szinte biz-tosan életben marad. De már az anyaméhben isnagyon sok a kapcsolata a külvilággal! Kimutat-hatóan érzékeny például a külvilágból érkezô han-gokra. Az anya szívverése vagy ritmikus mozgásaséta közben egyértelmûen nyugtató hatással vanrá, és élénk mozgással reagál a külvilágból érkezôemberi vagy zenei hangokra is. Érzékeli az anyaihasfalon átszûrôdô fényt, és szapora szívveréssel –az ijedtség jellegzetes élettani tüneteivel – reagál aszokatlan, furcsa zajokra, mint például a mosó-gép zúgása. Kísérletileg igazolt, hogy a magzatilyenkor már tanulásra is képes, de azokkal a drá-mai felismerésekkel, amelyeket e kérdéskörben atudomány az utóbbi években tett, külön alfeje-zetben szeretnék foglalkozni. Mindemellett anyolcadik hónap elsôsorban a gyarapodás idô-szaka. A szakemberek szerint a bôr alatt felhal-mozódó zsírréteg elsôsorban attól a hômérséklet-változástól védi a magzatot, amely a születésközeledô napján óhatatlanul bekövetkezik.

A kilencedik hónap közepén ez a rohamos gya-rapodás lelassul. A magzat ilyenkor közel 3 kiló

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 13

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 13 (Black plate)

súlyú és 50 centiméter hosszú. Ha ilyen ütembenfejlôdne tovább, teste már hat-nyolc hónapos ko-rára elérné egy átlagos felnôtt ember méreteit.A méhen belüli élet utolsó napjaiban antitesteketgyûjt az anyai vérbôl. Ezek a születés után védel-met nyújtanak majd a gyermek számára a fertôzôbetegségektôl, amelyekre az anya már immúnis.A terhesség utolsó napjaiban a legtöbb magzatfeje lefelé fordul az anyaméhben (nem mindenmagzat teszi ezt; van, akinek a lába születik megelôször). Ilyenkor szoktuk azt mondani: már „le-szállt”. Közeledik a születés pillanata. Kilenchónap (pontosabban 266 nap) alatt a megtermé-kenyített petesejt individuummá, egyedi, senkimással össze nem téveszthetô emberré vált, akikészen áll arra, hogy életét az anyaméhen kívülélje tovább.

Az anya és a magzat kapcsolata

Mindaz, amit a magzat fejlôdésérôl idáig leírtam,tulajdonképpen azt sugallja, hogy az anya testé-ben a fogamzást követôen egy sejthalmaz burján-zásnak indul; külseje egyre meggyôzôbben ha-sonlít az emberi testre, fokozatosan kialakul azagya, az idegrendszere, az érzékszervei, de ezek améhen belüli életben alig-alig mûködnek még.A születés pillanata az a cezúra, ami az élô (gon-dolkodó, érzô, cselekvô) embert minôségilegmegkülönbözteti korábbi, méhen belüli önmagá-tól. Sokan így véltük ezt annak ellenére, hogy ta-

14 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 14 (Black plate)

pasztaltuk: az orvostudomány fejlôdésével egyrefiatalabb és egyre éretlenebb magzatok tarthatókéletben a koraszülés után, vagyis az „élethez”nem feltétlenül szükséges a teljes gesztációs idô(a 266 nap) kitöltése. Mégis ragaszkodtunk ahhozaz évszázadok során belénk ivódott nézetünkhöz,hogy az embert – a magzat korától függetlenül –a megszületés ténye, a külvilágra érkezés teszi em-berré.

Az elmúlt néhány esztendô kutatásai világosanbizonyítják, hogy tévedtünk, és bármilyen zavarbaejtô is, számos, a magzati léthez fûzôdô korábbi– például a mûvi abortuszra vonatkozó – állás-pontunk sürgôsen felülvizsgálatra szorul!

Tudjuk például, hogy az embrió már a terhes-ség hatodik hetében képes a mozgásra, és bizo-nyítékok vannak arra, hogy a tizedik héten ezeka mozgások már nem puszta reflexek, hanem belsô

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 15

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 15 (Black plate)

indíttatásra – ki kell mondanom: belsô szándék-ból – jönnek létre. Mindehhez az olvasónak tud-nia kell, hogy a terhesség hatodik hetében az agy-nak még nincs motoros központja, és a gerincagyfejlôdése is kezdetleges állapotban van. A mozgásmégis megjelenik, és alig néhány héttel késôbbszándékossá válik. Az a korábbi, természetesnektûnô vélekedésünk tehát, hogy az emberi szer-veknek elôbb ki kell formálódniuk ahhoz, hogymûködôképesek legyenek, minden bizonnyaltéves: szerveink már a formálódás folyamatában ismûködôképesek!

Az érzékszervek már a 8. gesztációs héten al-kalmasak arra, hogy az embrió kapcsolatba lép-jen környezetével; vizsgálatok igazolják, hogy spe-ciális kísérleti helyzetben arcának simogatásáraegyértelmûen és mindig azonos módon – hátátívesre görbítve, fejét hátravetve – reagál, és a ne-gyedik hónapban a magzatnak már egész teste ér-zékeny az érintésre.

Az anya táplálkozása során számos, ízeket ésillatokat tartalmazó kémiai anyag jut át a placen-tán, és tudjuk, hogy a magzat már a 14. hétenmegkülönbözteti ezeket az ízeket és szagokat!

Tudjuk azt is, hogy a magzat (például felgyor-sult szívveréssel) a fényre is reagál, tehát lát azanyaméhben, a legtöbb kutatás azonban a hallás-hoz kapcsolódik.

A vizsgálatok szerint a 16 hetes magzat – kö-rülbelül nyolc héttel a hallószervek teljes kifejlô-dése elôtt – már hall. A kutatók pulzáló hangfor-rást juttattak az anyaméhbe, és kimutatták, hogy

16 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 16 (Black plate)

az ilyen korú magzat egyértelmûen reagál a han-gokra. Valószínûleg nincs okunk a kételkedésre:a magzat, melyet (vagy: akit?) sajátos hangfüg-gönyként ölelnek körbe az anyai test mûködésé-nek – lélegzésének, szívverésének, emésztésének –hangjai, komoly figyelmet fordít ezekre a han-gokra. Sokak szerint a víz csobogásának, a tengermormolásának megnyugtató, elringató hatásaehhez a kollektív, méhen belüli akusztikus ta-pasztalathoz vezethetô vissza, sôt veleszületettritmusérzékünk okát is ezekben a hangeffektu-sokban kell keresnünk. Ami pedig ennél is izgal-masabb: egyre több vizsgálat hitelesíti azokat afeltételezéseket és elsôsorban terhes édesanyáktólszármazó anekdotákat, melyek szerint a magzatmeghallja a külvilágból érkezô – az anyai testenkívül keletkezô – hangokat is, sôt: figyel és emlé-kezik ezekre, ami azt jelenti, hogy a méhen belüliélet során a magzat tanulásra képes! Hiszen a ta-nulás fogalma lényegében annyit jelent, hogy atapasztalataink hatására megváltoztatjuk viselke-désünket. Ahhoz pedig, hogy tanulás valóban lét-rejöjjön, egyrészt arra van szükség, hogy érzék-szerveink révén megtapasztalhassuk a külvilágingereit, másrészt arra, hogy emlékezetünk révénraktározni, rögzíteni tudjuk ezeket a tapasztalato-kat. Ha a magzat érzékszerveivel felfogja környe-zetének ingereit, és képes arra is, hogy visszaem-lékezzék ezekre az ingerekre, akkor a magzatminden kétséget kizáróan tanul – és amit megta-nult, azt a születése után sem felejti el! A terhesanyák, akik nem törôdve az „okos emberek”

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 17

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:00 Page 17 (Black plate)

szkeptikus megjegyzéseivel, rendszeresen simo-gatják magzatukat (természetesen a saját hasukatott, ahol a magzat különbözô testrészeit sejtik) ésbeszélnek hozzá, gyakran állítják, hogy képesek amagzat megnyugtatására: a békés, ritmusos han-gok és a simogató kéz hatására az anya hullámzóhasa egyszerre csak elcsendesül. Mi ez, ha nem azanya és a gyermek interakciója? Mi ez, ha nemtanulás? Sôt tovább megyek: mi ez, ha nem – aszó legszebb és legigazabb értelmében vett – ne-velés?

Ma már többé-kevésbé megbízható (azértírom: „többé-kevésbé”, mert véleményem szerintmég további ellenôrzésre van szükség) adatok áll-nak rendelkezésre arról: ha a terhes nô rendsze-resen hallgatja ugyanazt a dallamos muzsikát – pél-dául egy szappanopera naponta ismétlôdô zenéjét–, a néhány hónapos baba, amint a muzsika meg-szólal a szobában, azonnal abbahagyja a sírást, ésszinte mozdulatlan éberséggel koncentrál az „is-merôs” hangokra! Pályafutásom során sok édes-anya számolt be nekem is hasonló tapasztalatok-ról, de be kell vallanom, szeretetteljes szkepszisselhallgattam ôket: ilyenek az édesanyák! Még vé-letlenül sem képesek objektivitásra, ha a sajátgyermekeikrôl van szó. Ma már sokszor felteszemmagamnak a kérdést: nem lehetséges, hogy a bot-fülûség, illetve a zene veleszületett szeretete arrólis szól: mennyi és milyen muzsikát hallgat egy asz-szony gesztációs ideje során?

Az emberi hang, fôként az anya hangja, me-lyet a magzat a leggyakrabban hall, különösen

18 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 18 (Black plate)

fontos a fejlôdés szempontjából, hiszen a kom-munikáció (az emberi beszéd és párbeszéd), il-letve az „érzelmi kötés” (anya és gyermeke emo-cionális kapcsolata) alapját teremti meg.

Bármily hihetetlen, a magzatnak érzelmei isvannak, akár az újszülöttnek! Sokan feltételezik,hogy méhen belüli életének 16. hetében már érzia fájdalmat, sôt…! Magzati transzfúzió esetén(említettem, hogy a fetológia ilyesmire szükségesetén már képes) az orvosok az endorfin, vala-mint az adrenalin és a kortizon (az elsô az úgyne-vezett „boldogsághormon”, a másik kettô pediga stressz: a félelem és a düh hormonális kísérôje)olyan magas szintjeit mutatták ki egy-egy magzatvérében, hogy ennek alapján nem zárható ki a fáj-dalom, a harag, a félelem és az öröm átélésénekképessége sem.

A mikroszkopikus videózás technikája lehetôvétette, hogy gyönyörû felvételek készüljenek egy-petéjû ikrekrôl, akik egymással játszanak a közösmagzatburokban. De tudjuk azt is, hogy a kétpe-téjû ikrek között is van kapcsolat, és az anyaméh-ben kialakuló interakciós mintákat a születés utánis alkalmazzák. Az egyik esetben például az iker-magzatok – az egyik kisfiú, a másik kislány – rend-szeresen azt játszották, hogy az ôket elválasztóburok két oldalán összedörzsölgették arcocskáju-kat. Születésük után egy esztendôvel az volt a leg-kedvesebb szórakozásuk, hogy egy függöny két ol-dalán, kuncogva, nevetgélve tapogatták egymást!

Néhány évvel ezelôtt még rezignáltan, csöpp-nyi szeretetteljes gúnnyal reagáltunk, ha egy ter-

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 19

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 19 (Black plate)

hes asszony beszélt magzatához vagy arról szá-molt be, hogy kommunikálni képes vele. Ma mársejtjük, hogy tévedtünk: a magzat lát, hall, érez és– ami talán a legfontosabb – tanul az anyaméh-ben, ami azt jelenti: a külvilágból érkezô ingerekrévén az anyaméhben összegyûjtött tapasztalato-kat felhasználja, alkalmazza a születése után is.Ezeknek az ingereknek egy része – például azanyai stressz érzékelése – élettani, kémiai úton, aplacentán áthatolva érkezik célba, más részét vi-szont a magzat közvetlenül, érzékszervei segítsé-gével gyûjti be. A magzat nevelése tehát koránt-sem képtelen, irracionális gondolat. Az a nô, akiterhessége során megpróbál kapcsolatot tartanimagzatával – simogatja, nyugtatja ôt, ha rúgka-pál, kedves, a meghitt viszonyt érzékeltetô han-gon beszél hozzá, valamint a családtagok közöttibékés, jó hangulatú kommunikáció és sok-sokzene révén ingergazdag környezetet teremt a szá-mára – minden bizonnyal helyesen cselekszik.Egyre több vizsgálati adat tanúsítja, hogy a mag-zat, ha ilyen „komfortos” körülmények között élaz anyaméhben, a születés után is számos hely-zeti elônnyel rendelkezik: értelmi fejlôdése gyor-sabb az átlagosnál, és ha marabb, meggyôzôbbenbontakozik ki az a személyes, érzelmi „kötés” is,amely a gyermeket környezetének legfontosabbszemélyeivel összefûzi.

Ôszintén bevallom, zavarba jönnék, ha mostvalaki megkérdezné tôlem: ezek szerint az anyá-nak ugyanúgy kell szeretnie magzatát, mint meg-született gyermekét? Valamilyen „hibaként” kell

20 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 20 (Black plate)

értékelnünk, ha egy nô azt mondja: terhességeidején még nem érezte igazán, hogy anya, és ezaz élmény csak akkor bontakozott ki benne, ami-kor a szemébe nézett gyermekének és magáhozszorította ôt? Zavarba jönnék, hiszen a szeretetetnem írhatjuk elô: vagy érzi valaki, vagy nem, ésvalóban nagyon sok anya mondja, hogy ezt az ér-zést csak gyermeke születése után ismerte fel ön-magában. (Az egymásnak gyakran ellentmondóvizsgálatok szerint érdekes módon elsôsorbanaz elsô szülô anyák, a primiparák számolnak bea magzataik iránti „igazi” anyai szeretetrôl. A má-sodik-harmadik gyermeküket váró nôk inkább amegszületô babáknak tartják fenn ezt az érzést.)Magam sem tanácsolom (hiszen úgyis hiába ten-ném) egyetlen terhes nônek sem, hogy szeressemagzatát – azt azonban mindenképpen, hogy biz-tosítsa számára az ingergazdag környezetet, me-lyet a fentiekben felvázoltam. Más kérdés, hogykönnyen elôfordulhat: az a nô, aki jó szívvelugyan, de nem az anyaság belsô indítékaival pró-bál kapcsolatba lépni magzatával – beszél hozzá,simogatja ôt, és figyeli a testében élô gyermek vá-laszreakcióit –, egyszer csak, mintegy varázsütésrefelfedezi önmagában az anyai érzést.

A SZÜLÉS

Mint korábban említettem már, a terhesség ki-lencedik hónapjának végén a magzat fejjel lefeléfordul az anyaméhben – „leszáll” –, és néhány

AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT 21

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 21 (Black plate)

nap múlva megindul a szülés. A folyamatban a szü- lészek három szakaszt különböztetnek meg.

1. Az anya hullámokban jelentkezô rosszullétreébred (érdekes módon a szülés nagyon gyakranéjszaka indul meg), érzi méhe izomzatának is-métlôdô összehúzódását. Az izom-összehúzódá-sok – a „fájások” – ilyenkor 15–20 percenként is-métlôdnek, és 15–60 másodpercig tartanak.Késôbb a fájások már 2–5 percenként jelentkez-nek és egyre intenzívebbekké válnak. A méhnyakkitágul, és lehetôséget biztosít a magzatnak arra,hogy elfoglalja helyét a szülôcsatornában. Ez a sza-kasz elsô szülô nôknél 10–14 órás idôtartamú, amásodik szülésnél rendszerint jóval rövidebb.

22 A TERHESSÉG KILENC HÓNAPJA

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 22 (Black plate)

2. A második szakasz – a gyermek tulajdon-képpeni világra hozatala – általában 30 perc, deelôfordul, hogy 100–120 percet is igénybe vesz.A fájások ilyenkor már egymást érik, kétpercen-ként, percenként jelentkeznek, és csaknem teljesegypercnyi hosszúságúak. Az anya ilyenkor hatal-mas erôfeszítéseket tesz: mélyeket lélegzik, össze-húzza a hasizmait, és nyomással próbálja elôsegí-teni a gyermek megszületését. Amint a fejmegjelenik a „kijáratnál”, a baba az oldalára for-dul, és kicsúszik a válla, majd a teste is. A többimár a szülészek dolga.

3. Röviddel a baba megszületése után az anyamegszüli a placentát is, és ezzel lezárul a szülésharmadik, egyben befejezô szakasza.

A SZÜLÉS 23

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 23 (Black plate)

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 24 (Black plate)

A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

A JÖVEVÉNY

Ha jól emlékszem, Karinthy írja valahol, hogymegszületésük után a babák három dologra ké-pesek: esznek, alszanak és hasonlítanak. Nos, azorvosok négy ilyen „feladatot” írnak elô az újszü-lött számára. Az egyik valóban az evés és az ürí-tés (a praktikus orvosok ezt a – a test két, ellen-kezô oldalán megvalósuló – feladatot egyetlenkategóriába vonják össze). A születéssel a méhenbelüli élet parazita jellege megszûnik: a babánakaz életéért szopnia és nyelnie kell, és el kell in-dulnia a gyomor meg a belek mûködésének is, hi-szen szervezetének a táplálékot fel kell dolgoznia,a salakot pedig el kell távolítania. Vagyis – ahogyKarinthy írta – ennie és ürítenie kell születésepillanatától élete végéig. A másik életfontosságúfeladat, amirôl Karinthy megfeledkezett, a lé-legzés! Amint az újszülött kiszabadul a szülôcsa-tornából, mellkasán a nyomás megszûnik, képesséválik a kitágulásra, vagyis arra, hogy a tü dôbe be-áramló levegô kiszorítsa a maradék magzatvizet.A babának hatalmas erôfeszítést kell tennie, hogya tüdô légzsákjainak ezreit levegôvel töltse meg.És ezzel függ össze a harmadik feladat: az újfajta

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 25 (Black plate)

vérkeringés megindítása. Az elsô lélegzetvételtôlkezdve a tüdônek folyamatosan vérre van szük-sége ahhoz, hogy a szén-dioxid és az oxigén cse-réje megvalósulhasson, így amint a baba lélegze-tet vesz, a vérkeringés iránya megváltozik: a véregyenesen a tüdôhöz áramlik, és így a szív bal pit-varában megnô a nyomás, a magzati vérkeringésjobb-bal iránya egyszeriben bal-jobb irányúváválik, és ilyen is marad, amíg csak élünk. A ne-gyedik feladat: az anyaméh egyenletes melegéhezszokott újszülöttnek alkalmazkodnia kell a külvi-lág hômérséklet-ingadozásaihoz. Születése utánnéhány perccel szervezete már érzi, hogy „hidegvan”, a baba hômérséklete csökken, és csak órák

26 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 26 (Black plate)

múlva éri el ismét a normál szintet. Persze ehhezarra van szükség, hogy segítsünk szervezetének –amely önállóan még nem képes stabilan biztosí-tani az állandó testhômérsékletet – a hideg elleniküzdelemben, vagyis egyszerûen szólva: tartsukjó melegen ôt.

Bizonyára sok szülônek eszébe jutott már,hogy vajon mi az, amit az újszülött felfog a külvi-lágból? Lát-e, hall-e, emlékezik-e, gondolkodik-e,tud-e valamit környezetérôl és önmagáról? Meg-próbálok ezekre a kérdésekre röviden válaszolni,hiszen a szülôk számára rendkívül fontos, hogy is-merjék gyermekük fejlôdésének legfontosabb ál-lomásait, törvényszerûségeit. Ilyen ismeretek hiá-nyában átgondolt, eredményes nevelés szinteelképzelhetetlen.

A MEGISMERÉS KEZDETEI

Látás

Tudjuk, hogy a baba már a méhen belüli életébenis érzékeli a fényt – tehát lát. Ugyanakkor nagyonnehéz dolga van az orvosnak vagy a pszicholó-gusnak, amikor szeretné pontosan tudni: van-ekülönbség a csecsemô és a felnôtt ember látásaközött.

Minden probléma ellenére ma már tudjuk,hogy az újszülött retinája még nem teszi lehetôvéaz éles látást: a képek, amelyeket rögzít, homá-lyosak, elmosódottak, olyanok, mint a rosszul si-

A MEGISMERÉS KEZDETEI 27

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 27 (Black plate)

került fotók. Hónapoknak kell eltelniük, mire afovea – az éleslátás helye a retinán – annyira ki-fejlôdik, hogy a csecsemô már egyértelmûen megtudja különböztetni a fölébe hajló emberi arcokvonásait.

Sok szülô amikor újszülöttje szemét figyeli,megrémül attól, hogy gyermeke kancsalít, mertazt tapasztalja, hogy a két szemgolyó nem mûkö-dik összehangoltan, és bizony gyakran elôfordul,hogy – amint az ijedt szülô fogalmaz – a bal sze-mével mást néz, mint a jobbal! A két szem „ösz-szetartásának”, konvergenciájának zavara – amigyorsan elmúlik, és nem ad okot aggodalomra – amagyarázata annak, hogy a baba még nem képesolyan „finoman” követni tekintetével a mozgó ob-jektumokat, mint a felnôtt. Persze próbálkozik apicinyke – hiszen a mozgó tárgy jobban érdekliôt, mint a mozdulatlan –, de ezt nem folyamatos,követô szemmozgással teszi, hanem tekintetével„elkapja” a mozgó objektumot egy bizonyos pon-ton, aztán elereszti, majd a következô pontonmegint elkapja – és így tovább. Hiszen a fókuszá-lás mindkét szemével ugyanarra a pontra – úgy,hogy mindkettôvel ugyanazt lássa! – az elsô he-tekben még nagyon nehezen megy.

Azt kell mondanom: az újszülött „vizuális ab-laka”, mindaz, amit szemével a külvilágból felfog,meglehetôsen korlátozott. Ugyanakkor a külvilágtárgyainak, személyeinek kontúrjai jól kivehetôkezen az „ablakon” keresztül. Például az anya ha-jának és bôrének kontrasztja jól érzékelhetô. Nemvéletlen, hogy amikor a kutatók bonyolult tech-

28 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 28 (Black plate)

nikával felvételeket készítettek az újszülött pupil-lájának mozgásáról, azt tapasztalták, hogy a babaelsôsorban ezek felé a kontúrok felé nyitja az ab-lakot, ezeket „szkenneli”, ahogy a mai, számító-gépes világban mondanák, és csak egy hónaposkora táján indul befelé. Vizuális érdeklôdésénekközéppontja ekkor már nem a kontúr, hanem azobjektumok belsô struktúrája – például a fölébehajló emberi arc szeme!

A pszichológiai vizsgálatok – amelyeket rend-kívül érzékeny, finom mûszerekkel, nagyon ala-posan és körültekintôen végeztek el – minden két-séget kizáróan bizonyítják, hogy az újszülöttnemcsak lát, de néz is. Élete elsô napjaitól kezdvemeghatározott szempont alapján válogat a külvi-lág ingerei között, mégpedig úgy, hogy két, egyidôben jelentkezô ingerminta esetén mindig azösszetettebbet, a bonyolultabbat szemléli hosz-szabb ideig. Persze nem egyszerre, nem hosszannéz, mint majd néhány hónappal késôbb teszi, derebbenô tekintete vissza-visszatér, és minél bo-nyolultabb a látvány, annál többször tér vissza rá.Az egyik kísérletben például a kutatók a hatnaposújszülött látóterében egyszerre helyeztek el egysakktáblamintát és egy sima fehér lapot, amelyenkét-három függôleges vonal volt látható. Akár-hányszor, akárhány gyermekkel végezték el a kí-sérletet, kivétel nélkül mindig ugyanaz történt: azegyszerû vonalas mintát a baba két-három oda-pillantás után teljesen mellôzte, míg a jóval bo-nyolultabb sakktáblamintához a látszólag céltala-nul ide-oda röppenô tekintetével igen sokszor

A MEGISMERÉS KEZDETEI 29

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 29 (Black plate)

visszatért. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogymilyen ingerek hatnak az újszülöttre: válogat kö-zöttük, és a bonyolultabb iránt szükségszerûennagyobb érdeklôdést tanúsít.

Persze nem valami elôre megfontolt, szándé-kos és tudatos tevékenységrôl van ekkor még szó:a csecsemô úgy válogat környezete ingerhalma-zából, úgy játszik aktív szerepet a külvilággal valókapcsolatában, olyan önkéntelenül és veleszületetttermészetességgel, ahogyan lélegzik, táplálkozik,egyszóval: ahogyan él. De azok a viselkedések,amelyekkel a gyermek a születése pillanatától ren-delkezik – mint az elôbb említett lélegzés vagytáplálkozás –, igen határozott biológiai célt való-sítanak meg: a létfenntartást.

Számos izgalmas pszichológiai kísérlet bizo-nyítja, hogy az újszülött számára az emberi arcvázlatos rajza egyike a legizgalmasabb „bonyolultingermintáknak”, amelynek szemlélésére, felde-rítésére viszonylag igen sok idôt fordít. A kutatókegy része ezt veleszületett érdeklôdésnek tartja, ésúgy véli: segítségével válik lehetségessé, hogy acsecsemô rövid idô alatt megtanulja megkülön-böztetni az embereket a környezetében levô tárgyivilágtól, majd valamivel késôbb az ismerôsöket azidegenektôl. Mások szerint az emberi arc nem ve-leszületetten vonzóbb az újszülött számára a többi„komplex” ingernél: egyes kísérletek adatai sze-rint a kerek arcra pötyögtetett „furcsa” ingerek– a szemek, a száj, az orr – felkeltik a baba figyel-mét akkor is, ha például a szemek közül az egyikaz ábrázolt arc legalján található, az orr meg va-

30 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 30 (Black plate)

lahol a szélén. Tehát a valóságnak megfelelô és az„összekavart” arc egyformán bonyolult inger, amiugyanolyan mértékben váltja ki a baba érdeklô-dését.

Hallás, szaglás, ízlelés

Akárcsak a látás esetén, most is azt kell monda-nom, hogy a gyerek már a méhen belül – magzatiéletében is hall. A mérések alapján úgy látszik,hogy az újszülött hallási „ingerküszöbe” (a leg hal -kabban szóló hang, amelyre még reagál) 10–25decibellel magasabban van, mint a felnôtté. Né-hány nappal a születés után – amikor a baba fü-lének külsô és középsô része már teljesen meg-tisztul a hallást némileg befolyásoló magzatvíztôla gyermek mind a hangmagasságban, mind ahangerôben bekövetkezô változásokra reagál –tehát bizonyíthatóan meghallja ezeket a módosu-lásokat.

Ugyanez a helyzet az ízlelés és a szaglás terü-letén. Az anyák legtöbbje számtalanszor tapasz-talhatta, hogy a baba egyértelmûen megkülön-bözteti az anyatej ízét más folyadékok ízétôl, ésvizsgálatok is igazolják, hogy a különbözô tö-ménységû édes, sós és keserû ízek eltérô reakció-kat váltanak ki a csecsemôkbôl. Nincs is ennéltermészetesebb, hiszen minderre már méhen be-lüli életében is képes volt! A szülôk mellett a pszi-chológusok is gyakran megfigyelhették, hogyancuppognak és hogyan nyalogatják a felsô ajkukat

A MEGISMERÉS KEZDETEI 31

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 31 (Black plate)

a babák, amikor édes ízû folyadékot kapnak.Éppen ezért gyorsan hangsúlyozom: a cukrozottfolyadékok – bármennyire kedvelik a csecsemôk –nem egészségesek! Hizlalnak, tönkreteszik a ki-búvó tejfogakat, így a cukrozott teát még az elvá-lasztás gyakran nehéz idôszakában is ajánlatos el-kerülnünk az anyatej kiváltására.

Az újszülöttek a szagokra, illatokra is reagál-nak – ha nem is olyan „kifinomultan”, mint né-hány esztendôvel késôbb. A kellemes, édes illa-tok azonnal felkeltik a baba figyelmét: fejét az illatforrásának irányába fordítja, szívritmusa lelassul,jelezvén az ébredô érdeklôdést. Mindennek pon-tosan az ellenkezôje történik a kellemetlen, zavarószagok – például az ammónia – hatására.

A beszéd megértése

Vajon az olvasó elgondolkodott már azon: hogyantanul meg egy gyerek beszélni? Miért is tenné?Beszél a gyerekéhez, boldog, amikor meghalljanégy hónapos kislánya vagy kisfia gagyogását, ésmég boldogabb, amikor – egy éves kora táján – agyerek beszélni kezd. Azt már egészen természe-tesnek tartja, hogy két-három évvel késôbbugyanez a gyerek már bonyolult nyelvi kommu-nikációra is képes, egyszerûen szólva: szülôvel, is-merôssel, idegenekkel beszélget, azaz nyelvi útoninformációt cserél. Megérti, amit kérdeznek tôle,válaszol, és maga is kérdéseket tesz fel, állításokatfogalmaz meg. Hogyan lehetséges az, hogy a gye-

32 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 32 (Black plate)

rek ilyen rendkívül rövid idô alatt megbirkózik anyelv – szókincsben, grammatikai szabályokbanés ezer más összetevôben egyaránt kimutatható –hihetetlen gazdagságával? A klasszikus pszicholó-giai tanuláselméletek szerint a beszéd alapja agagyogás: „mamamama” – gagyogja a négy hó-napos baba, és édesanyja gyönyörûséggel vissza-gagyogja: „mamamama”. A gyerek, akit anyjaboldogsága és „visszagagyogása” megerôsített,újra és újra mondja, majd egyszer csak elhangzikez is: „mama” – és talán említenem sem kell, aszülô ilyenkor még nagyobb izgalomba jön: „ittvagyok kicsim – én vagyok a mama”! Szóval ígyjelennek meg az elsô szavak, és így bontakozik kia nyelv, a szülôi utánzás és megerôsítés eredmé-nyeképpen.

Gyakran már kétéves korára nagyon sok szótismer, megtanulja ezek jelentését, elhelyezkedésisorrendjét a mondatban, sôt ezek nyelvtani egyez-tetését is. És ahogy a hónapok múlnak, megta-nulja azt is, hogy ugyanazok a szavak más kon-textusban egészen más jelentéssel bírhatnak:– Drága volt ez a ruha – mondja anyu, majd félórával késôbb: – Milyen drága ez a gyerek! – és eza drága gyerek a kontextusból és a tónusból pon-tosan „kihallja”, hogy ugyanaz a szó itt és ott egé-szen mást jelent. Sôt képes arra is, hogy felfogjaaz elmondott szövegbe csöpögtetett gúnyt, iróniátvagy éppen az erôltetett, mesterkélt hízelgést is.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a nyelv elsajá-títása – a beszéd megértésével – a méhen belül ésa korai csecsemôkorban kezdôdik el! A vizsgála-

A MEGISMERÉS KEZDETEI 33

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 33 (Black plate)

tokban az újszülöttek olyan szûrôn keresztül hal-lották a hangokat, amely a magzati élet akuszti-kus körülményeit utánozta. (A magzat ugyanis –a magzatvízben lebegve – tompán, a magas frek-venciák nélkül hallja az anyai hasfalon és a mag-zatburkon áthatoló hangokat.) A mikrofonra sze-relt szûrô tehát letompította a hangzást,ugyanakkor a beszéd egyéb tulajdonságait – hang-szín, hangmagasság, ritmus, intonáció – érintet-lenül hagyta, olyannak, amilyennek a magzathallja az anyaméhben. A baba, szájában a cumi-val, felváltva hallgatta anyja, majd egy másik nôhangját, és a kutatók megrendülten tapasztalták:bárhogy keverik a két hang sorrendjét, az újszü-lött mindig sokkal intenzívebben cumizik, amikorédesanyja hangját hallja, azt a hangot, amit hó-napokon át hallgatott az anyaméhben.

Aztán kiderült: a fentihez hasonló kísérletihelyzetben bizonyítható, hogy az újszülött kü-lönbséget tesz anyanyelve és a számára idegennyelv között is! A magzat nemcsak anyja hangjátkülönbözteti meg más emberek hangjától, demegtanulja anyanyelvének ritmusát is, és – talánmondanom sem kell – elônyben részesíti mindenmás nyelvvel szemben. Születése után néhánynappal már képes arra is, hogy a nyelv legkisebbegységei, a fonémák (az egyes hangok) között kü-lönbséget tegyen. Az újszülött lelkesen cumizott,amikor megtanulta, hogy a cumi szívásával a „ba”hangpárt hallhatja. Csinálta is lelkesen, amíg megnem unta. Amikor hozzászokott a ba-hangpár-hoz, és már nem vonzotta annyira, mint koráb-

34 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 34 (Black plate)

ban, egyszer csak a pa hangpár jelentkezett a mik-rofonon, és az újszülött – felismervén a két hang-pár közötti különbséget – újra lelkessé vált! Ka-nadai pszichológusok igazolták, hogy a néhányhónapos csecsemôk már fonetikai különbségeketis észrevesznek, például megkülönböztetik a ke-mény angol da hangpárt a lágy hindi dától, amita hinduk úgy képeznek, hogy nyelvük hegyét aszájpadlásukhoz érintik, és nem a felsô fogsoruk-hoz nyomják – ahogy egyébként mi, magyarok istesszük.

Mire betöltik elsô életévüket, a gyerekek márnem rendelkeznek ezzel az univerzális képesség-gel; a saját nyelv hangképzési rendszere elnyomjaa többi lehetôséget.

Mintha a beszéd megértésével kapcsolatos ku-tatások között egyfajta kompromisszum lenne ki-alakulóban. Mintha valóban léteznék egy vele-született tendencia arra, hogy a magzat és azújszülött az emberi hangot megkülönböztesseminden más zajtól, és arra, hogy ezeket a hango-kat – az emberi beszédet – rengeteg szempontalapján tovább osztályozza, rendszerezze. Ugyan-akkor a beszédet, tehát azt a pillanatot, amikor agyerek maga is megszólal, mint láthattuk, a be-széd megértésére vonatkozó, hihetetlen mennyi-ségû tanulás elôzi meg.

A MEGISMERÉS KEZDETEI 35

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 35 (Black plate)

Mozgás

A babával számos úgynevezett „feltétlen reflex”születik; meghatározott mozdulatok, összehan-golt mozdulatsorok ezek, amelyek egy-egy külvi-lágból érkezô inger hatására akaratlanul, nemszándékosan, mondjuk talán így: automatikusanmegjelennek. Ezeknek a reflexeknek a legnagyobbrésze néhány hónapos korban már eltûnik. Hiá-nyuk a születés után a központi idegrendszer va-lamilyen fejlôdési rendellenességére utal, de az isproblémát jelezhet, ha valamelyik reflex tartósanfennmarad. Az orvostudomány legalább húszilyen veleszületett reflexet tart számon, ezek közülcsak néhányat említek meg.

A „keresôreflex” és a „szopóreflex” az újszü-lött táplálkozását segíti. Amikor ujjunkkal vagy acumival az újszülött arcához érünk, a baba szájá-val az inger irányába fordul, és mindent, ami aszájához ér, azonnal automatikusan szopni kezd.A szopóreflex azonban jóval összetettebb, mintmaga a szopás: egy-két próba után a baba ké-pessé válik a szopás, a légzés és a nyelés össze-hangolására, és így a táplálkozás nem okoz szá-mára gondot.

A „fogóreflex” akkor jelenik meg, amikor uj-junkkal megnyomjuk a baba tenyerét. A két kistenyér ilyenkor olyan erôsen összezár (bár nemigazi markolás ez: a hüvelykujjak nem fordulnaka tenyér felé), hogy a baba így rövid idôre akár felis emelhetô. A fogóreflex az idô múlásával foko-zatosan gyengül, és a harmadik-negyedik hónapra

36 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 36 (Black plate)

teljesen eltûnik. Nem sokkal késôbb a gyerek márszándékosan ragadja meg a tárgyakat, amelyekfelkeltik érdeklôdését.

Az „átölelôreflex” az újszülött összerezzenésireakciója, mely a leesés – a zuhanás – érzésekorvagy hirtelen, hangos zaj hallatára jelenik meg.A baba ilyenkor kiterjeszti karjait, lábait, majd kétkarját egymás felé közelíti, mintha valóban át-ölelni szeretne valamit. Az ötödik hónapra ez areflex teljesen eltûnik.

A „sétálóreflex” akkor jelenik meg, ha a babátfüggôleges helyzetben megtámasztjuk úgy, hogylábacskái a talajhoz érjenek. A csecsemô mozgá-sának fejlôdését illetôen mindössze két szabálytkell megjegyezni. Az egyik az, hogy a motorosidegpályák érése (mielinizációja) mindig fölülrôllefelé, illetve a közelitôl a távoli felé halad, és a„közeli” természetesen az idegrendszer központ-ját, az agyat jelenti. Ennek megfelelôen a babamindig a fejét emeli fel és a nyakát mozgatja elô -ször, majd a válla, könyöke, keze, ujjai felett szerzimeg az uralmat (így halad a közelitôl a távolifelé), illetve a térdét, bokáját, lábujjait válik ké-pessé akaratlagosan irányítani, ahogy az ideg-rendszer érése felülrôl lefelé terjed. A másik sza-bály: a mozgás fejlôdése mindig a „durva”, nagymozgásokkal indul, és a speciális, „finom moz-gások” a folyamat végén jelennek meg. A gyer-mek tehát elôbb tanulja meg meglökni, megütnia tárgyat és csak ezután megfogni azt, amikorpedig már elegánsan, két ujjal kezeli a ceruzátvagy a hüvelyk- és mutatóujjával felcsippenti a

A MEGISMERÉS KEZDETEI 37

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 37 (Black plate)

padlóra esett szívószálat – ez már a folyamat be-fejezô része.

Vizsgáljuk meg most idôrendben a mozgás fej-lôdésének szokásos menetét.

Születésekor a baba már képes a fejét egyik ol-dalról a másikra fordítani, és hason fekve a fejétis emelgeti. Egy-kettôre megpróbálja a karjai se-gítségével ezt a mozdulatot még hatékonyabbátenni. Két hónapos korában már a vállát és amellkasát is képes emelni, de ha felültetjük ôt,a feje még lóg vagy ide-oda ingadozik. Háromhónapos korában már – ugyanebben a helyzet-ben – ha ez nem is megy könnyen, de egyenesentartja a fejét. Ha a hasára fordítjuk, térdén, mell-kasán, hasán fekszik, fejét oldalra fordítja. Ebbenaz idôszakban még nem tesz kísérletet a helyvál-toztatásra!

A négy hónapos baba már gond nélkül tartjaegyenesen a fejét ülôhelyzetben. Törzse márjóval kevésbé petyhüdt, mint korábban, érezhetô,hogy izomzata fokozatosan átveszi az ellenôrzésta teste felett. Ha felültetjük és picit megtámo-gatjuk, már egy-két percig képes megmaradniebben a helyzetben, és hat hónapos korára mártámogatni sem kell. Ami a leglátványosabb: anégy hónapos baba képes a hasáról az oldalára,öt hónapos korában pedig minden testhelyzetbôla hátára fordulni. A hat hónapos baba fölfelé, le-felé, oldalirányban szabadon, akaratlagosan moz-gatja a kezeit.

A hét hónapos csecsemô könnyedén fordul ahátáról a hasára, és ezt a mozgássort lelkesen gya-

38 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 38 (Black plate)

korolja. A bútorokba kapaszkodva állni is tud, éskét hónappal késôbb fel is húzza magát álló hely-zetbe! Legalább tíz percen keresztül képes egye-dül ülni, és ha elôredôl, visszahúzza magát ülôhelyzetébe. Amikor a hasán fekszik, nem köny-nyen, de meg tudja csinálni, hogy ülô helyzetbetornássza magát. A legnagyobb örömet azonbanaz váltja ki a családból, hogy ilyenkor már helyetis változtat: a hasán csúszik, karjával és könyöké-vel húzza, lábával pedig löki magát elôre. Nemsokkal késôbb pedig felemeli a hasát a padlóról, ésa kezén, valamint a térdein – négykézláb – közle-kedik.

Az ilyen korú egészséges baba már nagyonnem szeret a hátán feküdni. Sokat ül, könnyedénfordul bármilyen irányba, ülô helyzetbôl könnye-dén a hasára fekszik. Pici szülôi segítséggel vagya bútorokba kapaszkodva megteszi elsô lépéseitis. Tizenegy hónaposan már egyedül áll, és egyhónappal késôbb kapaszkodás nélkül is eltotyoganyja kitárt karjaiba.

A legtöbb baba körülbelül ebben az idôbenkezd el egyedül – persze még nagyon bizonytala-nul, sok-sok apró balesettel – járni. Ekkor még eza frissen felfedezett képesség a gyerekeket is nagyélvezettel tölti el, de rövid idô múlva a járás márönmagáért nem okoz örömet: egyszerû és termé-szetes eszköze lesz egyéb célok megvalósításának.A folyamatos gyakorlás során a járás egyre biz-tonságosabbá, az egyensúlyérzék egyre kifino-multabbá válik, és a második életév végére a gye-rek már szalad!

A MEGISMERÉS KEZDETEI 39

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 39 (Black plate)

A mozgás fejlôdése tehát az éréssel – az ideg-rendszer motoros rostjainak mielinizációjával –párhuzamosan halad. Engedje meg az olvasó,hogy a témával kapcsolatban két fontos nevelésiszabályt a lelkére kössek.

1. A korhatárok, amelyeket fentebb az egyesmozgásformák megjelenéséhez adtam, általábanigazak. Ugyanakkor egyéni eltérések lehetségesek!Mindig akadnak az átlagosnál gyorsabban vagylassabban érô gyerekek, és ennek a fejlôdés to-vábbi menetére nézve rendszerint semmifélehatása nincs. A szülô tehát amikor például azt ta-pasztalja, hogy egyébként egészséges és mozgé-kony kilenc hónapos gyermeke még nem tudegyedül felállni, semmiképpen ne essen kétségbe,mert egy-két héten belül az önálló felállás menet-rendszerûen „megérkezik”. A szabály pedig ígyhangzik: soha ne erôltessük a gyereket olyan moz-gások elvégzésére, amelyeket önállóan – saját in-díttatásból – még nem tud elvégezni! Ha a moto-ros fejlôdés még nem éri el a megfelelô szintet, azadott mozgássor siettetése semmiképpen semhasznál a gyereknek.

2. Mindig biztosítsunk megfelelô teret és izgal-mas ingereket a gyerek mozgásához. Ez a szabálykülönösképpen a helyváltoztatás pillanatától – a ha- todik-hetedik hónaptól – érvényes. Érezze a baba,hogy mozogni jó, helyet változtatni lehet és érde-mes, hiszen a tér, amelyben él, telítve van izgal-mas célpontokkal! Persze az értékes és törékeny

40 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 40 (Black plate)

tárgyakra nem árt vigyázni – már csak azért sem,mert a baba is könnyen megsérülhet –, de be kellvallanom: hét hónapos kortól nem igazán javasloma „hempergôt” (vagy a „járókát”, ahogy régebbennevezték), mert úgy érzem, a gyereket ketrecbezárjuk általa. A baba mozogni szeretne, „be-mászni” a teret, amelyben él, ehelyett rácsokkalhatárolt, falatnyi kis területtel kell beérnie. Ter-mészetesen a hempergôben akkor is biztonságbanvan, ha a szülô kevesebbet figyel rá, de a felügye-letet, a gyerek folyamatos „monitorozását” nemszabad megtakarítanunk. A baba, aki szabadonmozoghat, nemcsak ügyesebb, hanem a be gyûj -tött tapasztalatok révén okosabb a többieknél, rá-adásul kevésbé nyûgös is, ami azt jelenti: amit el-veszítettünk a vámon, azt visszanyerjük a réven!

A VILÁG FELFEDEZÉSE

A baba, mint láttuk, születése pillanatától érzé-keli a körülötte gomolygó világot, és mozdulatai-val, viselkedésével reagál az ingerekre, amelyekérik ôt. A fentiekben tehát hosszadalmasan bi-zonygattam valamit, amit valójában minden szülôtud: a gyermek felfogja – látja, hallja, ízleli, sza-golja – környezetét, és a rá jellemzô cselekvések-kel válaszol is a „provokációkra”. Ezek szerint be-széltem az ingerekrôl, és beszámoltam a gyermekreakcióiról.

De mi van, egyáltalán: van-e valami a kettôközött? A külvilág, amikor fényeivel, zajaival,

A VILÁG FELFEDEZÉSE 41

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 41 (Black plate)

hangjaival, ízeivel, illataival ezerféle módon ha-tást gyakorol a babára, keletkezik-e ezeknek a ta-pasztalatoknak valamilyen „lenyomata” a gyer-mek fejében?

A kérdést „szakszerûbben” úgy fogalmazhat-nám meg: létrejön-e a külvilágnak valamilyenbelsô reprezentációja?

Hozzánk, felnôttekhez hasonlóan: látja a tár-gyakat akkor is, amikor éppen nincsenek a látóte-rében, és fel tudja idézni azokat az eseményeket,amelyek nem éppen most zajlanak, hanem koráb-ban történtek meg? Olyannak érzékeli a világot,mint mi, tapasztalt földlakók, és számára is ugyan-úgy érzékelhetô a múlt, a jelen és a jövô, mint afelnôtt ember számára? Fel tudja használni múlt-

42 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 42 (Black plate)

beli tapasztalatait a jelenben, és észleli a térben ésidôben egymást követô oksági kapcsolatokat?

Egyszóval: emlékezik-e és gondolkodik-e azember a születését követô hónapokban?

Piaget szerint az élet elsô hónapjaiban a külvi-lágnak nincs belsô reprezentációja, ami azt jelenti,hogy a csecsemô érzékeli a külvilágból érkezô in-gereket, és mozgásával reagál is ezekre, de azinger érzékelése és a motoros reakció között nin-csen semmi! A külvilág sem képekben, sem fo-galmakban – semmiféle módon! – nem jelenikmeg a gyermek fejében, így azután az élet legelsôhónapjaiban számára csak érzékelés (szenzorostapasztalás) és mozgásos (motoros) reakció léte-zik, semmi más. Ez a magyarázata annak, hogyPiaget a születést követô két esztendôt a „szenzo-motoros intelligencia” szakaszának nevezte.

Az újszülött és a felnôtt látása között talán aleglényege sebb különbség az, hogy az újszülöttnem érzékeli a teret, vagyis a személyi és tárgyi vi-lágot, amely körülveszi ôt, síkban látja. Amint te-kintete ide-oda rebben, újabb és újabb síkok je-lennek meg elôtte, amelyek nincsenek egymássalsemmiféle kapcsolatban.

Képzeljünk el egy kísérletet. A csörgôt, amit agyerek éppen figyel, lassan, foko zatosan egy ken -dô mögé húzzuk. Vajon hogyan látja ezt a gyer-mek? Mivel a térbeli „mögötte” és „elôtte” szá-mára nem észlel hetô, nyilvánvalóan úgy, hogy acsörgô centiméterrôl centiméterre felszívódik,semmivé válik. Az élet elsô hónap jaiban a tárgy,amely kikerül a látótérbôl, megszûnik létezni a cse-

A VILÁG FELFEDEZÉSE 43

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 43 (Black plate)

csemô számára. A három hónapos csecsemô nagyérdeklôdéssel követi tekintetével az elôtte mozgótárgyat. De ha hirtelen moz dulattal kirántjuk lá-tóterébôl, viselkedése igazán meglepô: hosszúmásodpercekig mereven nézi a pontot, ahol a tár-gyat eltûnni látta, de esze ágában sincs keresni,vajon hol lehet. Miért is keresné, hiszen meg-szûnt, nem létezik többé!

Életének ötödik-hatodik hónapja táján kezdi agyermek elôször keresni azt a tárgyat, amely va-lamilyen okból kikerült a látóterébôl. A szülôktalán észre sem veszik ezt a pillanatot, pedig a cse-csemô ekkor teszi meg legnagyobb felfedezését,amely további fejlôdéséhez nélkülözhetetlen: atárgy akkor is van valahol, amikor éppen nem lát-szik! Ez pedig csak úgy lehetséges – mondja Pia-get –, hogy ebben az életkorban indul el az a fo-lyamat, amelynek eredményeként a külvilágtárgyai, eseményei – mint valamilyen különlegestechnikával elôállított mentális fotók – képek for-májában rögzülnek, vagyis a gyermek megôrzi a„belsô másolatokat” akkor is, amikor a tárgyakmár nincsenek jelen, illetve az események márrégen lezajlottak! A világ, amely eddig bizonyta-lan volt és kiszámíthatatlan, amelynek létezéseattól függött, hogy ô, a gyermek, látja-e, hallja-e,vagyis cselekvô kapcsolatban van-e vele, lassan a„lábára áll”: állandóvá válik, függetlenné a sze-mélytôl, aki benne él. Ha a hét-nyolc hónaposcsecsemônek szép, izgalmasan csillogó tárgyatmutatunk és a szeme láttára elrejtjük, mondjuk, apárna alá, már tudja, hogy a tárgy nem semmi-

44 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 44 (Black plate)

sült meg: habozás nélkül a párna alá nyúl, és ki-veszi onnan.

A világ függetlenedése, az objektív valóság kü-lönválása a szubjektumoktól, a gyermek szemé-lyétôl, cselekvésétôl – a kereséssel még korántsemlezárult folyamat. Ha kétszer-háromszor megis-mételjük, hogy a tárgyat a hét-nyolc hónapos gye-rek szeme láttára a párna alá rejtjük, ô mindany-nyiszor vidáman, pilla natnyi gondolkodás nélkülelôveszi onnan, mintha pontosan tudná, hogya tárgyat mindig ott kell keresnie, ahol eltûnnilátta. De ha negyedszer – ismét a gyermek szemeelôtt – a tárgyat nem a párna, hanem a takaró alátesszük, csodálkozva tapasztalhatjuk, hogy a gyer-mek ismét a párna alatt keresi. „Azt hiszem, amitlátok” – mondja a kételkedésre hajlamos ember.A csecsemônél másképpen áll a dolog: kilenc-tízhónapos koráig jobban hisz a sikeres mozdula-toknak, az elô zôleg már bevált cselekvéseknek,mint a saját szemének, és a mentális kép csakmásfél éves kora után veszi át teljes mértékben azuralmat a viselkedése fölött. Nem véletlen, hogya gyermek csak két-három éves korában kezd elálmodni (hiszen korábban nincsenek álomképeksem), és az sem véletlen, hogy a felnôtt emberlegkorábbi emlékképei szintén két-három éves ko-rából származnak!

Tárgy. Olyan sokszor leírtam már ebben a fe-jezetben ezt a szót. Vajon olyannak látja az újszü-lött a tárgyakat, mint mi, felnôttek? Nézzük két,elôzô megállapításunkat: a születést követô elsôhónapokban a gyermek síkban lát, és a tekintet

A VILÁG FELFEDEZÉSE 45

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 45 (Black plate)

által befogott egyes síkoknak egymással semmikapcsola tuk sincs. Ebbôl következik, hogy ha egytárgyat elölrôl, oldalról vagy hátulról néz, nemugyanazt látja különbözô szemszögbôl. Külön-bözô tárgyakat lát, amelyeknek nincs egymáshozsemmi közük.

A kismama, aki valamilyen okból nem mell-bôl táplálja gyermekét, rendszeresen megfigyel-heti, hogy a két-három hónapos csecsemô acumisüveg láttára azonnal felélénkül, mert pon-tosan tudja, mi következik. Ugyanezt az üvegetazonban alulnézetbôl már nem ismeri meg! Haegy tárgy közelebb van hozzánk vagy távolabb tô-lünk, vagy ha más megvilágításban szemléljük,mi, felnôttek tévedhetetlenül tudjuk, hogy ugyan -azt a tárgyat látjuk. A csecsemô a tárgy mindenelmozdulá sakor valami teljesen újat lát, aminekmérete, formája, színe jelentôs mértékben kü-lönbözik az elôzôétôl.

Kétféle emlékezés létezik: az egyiket úgy ne-vezzük: ráismerô, a másikat pedig úgy: megeleve-nítô emlékezés. A „ráismerô emlékezés” már amagzati életben is létezik. Azt jelenti, hogy a babamár a születése elôtt is képes arra – hát még a szü-letése után! –, hogy felismerje azokat az ingereket(hangokat, tárgyakat, személyeket), amelyekkelkorábban már többször is találkozott, és felisme-rését megváltozott magatartásával jelzi. (Úgyszoktuk ezt mondani: tanul a tapasztalatokból.)A négy hónapos csecsemô valóban felismeri any-ját minden alkalommal, amikor találkozik vele, dea két találkozás között nem tudja megôrizni anyja

46 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 46 (Black plate)

képét a fejében. Erre csak a „megelevenítô emlé-kezés” alkalmas, amelynek – mint említettem –elsô jelei az ötödik-hatodik hónapban mutatkoz-nak, amikor a baba agya elkezdi „lefényképezni”környezetét, és így a jól ismert külsô világ a babafejecskéjében – kezdetben gyengén és bizonytala-nul, késôbb egyre pontosabban – bármikor fel-eleveníthetô! Csak ez a „felelevenítô emlékezés”teszi lehetôvé, hogy a múlt, a jelen és a jövô agyermek számára egységes folyamattá álljonössze, hogy a darabjaiban létezô filmkockák való-ban mozgóképpé váljanak és az objektív, létezé-sünktôl független világról lassanként leváljék agyermek szubjektív világa – a személyisége!

A három hónapos csecsemô például emlékszika paraván mögött eltûnt objektum várható he -lyére – arra, hogy hol kellene elôbújnia –, és em-lékszik az objektum alaki jellemzôire is, de a ket-tôt (a helyet és a formát) egységgé kombinálnimár képtelen. A hasonló korú csecsemôk szem-mozgását követô, bonyolult technikájú kísérletekpedig azt mutatják, hogy az ilyen korú gyermeka tárgyból csak azt látja, ami a szemével valósá-gosan érzékelhetô. Ha a hosszúkás tárgy közepételtakarjuk, és így az objektumnak csak az alsó ésa felsô vége látszik ki a takaró alól, a baba képte-len a perceptív kiegészítésre, vagyis, egyszerûenfogalmazva, fogalma sincs arról, hogy ugyanazta tárgyat látja mint az elôbb, amelynek pusztán– jó vicc! – letakarták a közepét!

A világgal való is merkedés ebben az életkor-ban elsôsorban a száj segítségé vel történik, azt is

A VILÁG FELFEDEZÉSE 47

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 47 (Black plate)

mondhatnánk: a csecsemô legfontosabb érzék-szerve a száj. Engedjük tehát, hogy az elsô egy-két évben a gyermek a szájába vehesse a tárgya-kat, hogy a maga módján ismerkedhessen velük.Persze vigyázzunk, hogy éles, piszkos vagy túlapró dolgok ne kerüljenek a szájába, de túlságo-san szigorúnak sem szabad lennünk. Mindeneke-lôtt tudnunk kell, hogy a gyermek nem azért veszia szájába a csörgôt vagy éppen a merôkanalat,mert éhes és meg akarja enni.

A gyerek azért veszi a szájába a tárgyat, mertismerkedik vele. A tárgy aztán lassanként levá-lik a cselekvésrôl, és kifelé húzódik, mint valami,ami a külvilág, az objektív valóság része. Ugyan-akkor a cselekvés befelé tart, mint valami, ami azegyes szám elsô személyhez, az „én”-hez tartozik.

Mindehhez azonban a gyereknek még egy ha-talmas fel fedezést kell tennie: az érzékszervei általtapasztalt teret egységessé, összehangolttá alakí-tani! Magyarul ez azt jelenti: a babának fel kell is-mernie, hogy amit hall, amit lát és amit tapint, aza térben összekapcsolható és lokalizálható. Két-három hónapos, amikor fejét elôször a hang irá-nyába fordítja („aha – üzeni ez a mozdulat – aszememmel képes vagyok megkeresni a hang for-rását!”), és négy-öt hónapos, amikor a tárgyat, haaz a kezével közös látótérben van, bizonytalanul,néhányszor mellé nyúlva megfogja.(„Aha! – szólaz újabb üzenet –, amit látok, azt meg is lehetfogni!”) Ettôl kezdve egyre biztosabban és egyregyakrabban nyúl a tárgyak után! A tér, amelybenmozog, egyre megnyugtatóbban válik objektív va-

48 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 48 (Black plate)

lósággá, és a benne létezô tárgyak egyre egyér-telmûbben rendelkeznek önálló, a cselekvéstôlfüggetlen tulajdonságokkal. A foghatóság, a néz-hetôség, a hallhatóság lassanként a tárgy, az ob-jektum állandó tulajdonságává válik, és nem a pil-lanatnyi cselekvés függvénye!

És ezzel kezdetét veszi a külvilággal való is-merkedés új, magasabb szintû formája, a mani-puláció.

A beszéd és a gondolkodás

A csecsemô körülbelül három hónapos, amikor ahang adásnak új formája jelenik meg: gôgicsélnikezd. Érdekes, hogy a gôgicsélés, amely formájáttekintve meglehetôsen hasonlít az emberi be-szédhez – hiszen többé-kevésbé kive hetô hangso-rokból áll – semmiféle információt nem tartal-maz. Puszta izomjáték csupán, a funkció öröme,amit éppen ezért a gyerek elsô játékai között szok-tunk számon tartani.

A gôgicsélés kezdetben néhány magánhangzó-ból és va lami torokhangfélébôl áll, de négy-öt hó-napos korban már megjelennek a mássalhangzókis. Ettôl kezdve a csecsemô „beszédét” gagyogás-nak nevezzük, amely formailag egyre jobban ha-sonlít a valódi beszédhez: egy mássalhangzóból ésegy magánhangzóból álló szótag végtelenbe nyúlóismé telgetése: ba-ba-ba, pe-pe-pe, ma-ma-ma stb.

A beszéd megértése – a passzív beszéd – meg-elôzi az aktív beszéd megjelenését. A nyolc hóna-

A VILÁG FELFEDEZÉSE 49

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 49 (Black plate)

pos csecsemô, ha sokat foglalkoznak vele, mármegérti az egyszerû, néhány szóból álló felszólí-tásokat, kérdéseket. („Add ide a labdát! – Hol ababa?”) Ezzel kapcsolatban két dolgot kell feltét-lenül megjegyeznem. Az egyik az, hogy ilyen kér-dések, felszólítások megértése „globális megér-tés”. A csecsemô tehát nem bontja szavakra akérdést, nem tudja, hogy ha a „hol?” kérdôszócs-kát hallja, akkor valaminek a helye után érdek-lôdnek, és azt sem, hogy a „labda” annak a göm-bölyû, piros játékszernek a neve, ami ott van akiságyában. Csak azt tudja, hogy ha elhangzik a„hol a labda?” hangsor, akkor neki elô kell vennie– illetve keres nie kell – azt a gömbölyû pirosat.Bizonyára észrevették, hogy a zárójelbe tett kétpéldamondat fôneveit összekever tem: „Add ide alabdát!” és „Hol a baba?” szerepelt, utána pediga „Hol a labda?” kérdést elemeztem. Nekünk, fel-nôt teknek ez tökéletesen mindegy, a gyerek szá-mára azonban egyáltalában nem. A globális meg-értés lényege éppen az, hogy a csecsemômegtanul reagálni a „Hol a baba?” kérdésre és az„Add ide a labdát!” felszólításra úgy, hogy a kétfônév nem keverhetô össze, nem cserélhetô fel.A szülô gyakran meg van lepve, ha gyereke, aki a„Hol a baba?” kérdésre és az „Add ide a labdát!”felszólításra pontosan reagál, rendszeresen hibá-zik, ha a két mondat tárgyait felcserélik. Vagyis: a„Hol a labda?” kérdésre a babát mutatja, és az„Add ide a babát!” felszólításra a labdát adja oda.Pedig ez nagyon is természetes jelenség. Az ana-lizáló, elemzô megértés lassan, fokozatosan ala-

50 A CSECSEMÔ- ÉS A KISGYERMEKKOR

RansSzulokKis208.qxp:Layout 1 2/2/09 20:01 Page 50 (Black plate)