ÉrdekvÉdelem ÉrdekkÉpviselet munkavédelmi …...kockázatok megelőzése. (védőeszközzel...
TRANSCRIPT
1
ÉRDEKVÉDELEM-
ÉRDEKKÉPVISELET
Munkavédelmi képviselők,
munkavédelmi bizottságok részvétele a
vállalati, illetve hatósági munkavédelmi
ellenőrzésben.
2014. június 17.
BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ
ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG
MUNKAVÁLLALÓI OLDAL
2 2
3
MUNKAVÉDELMI
PLAKÁT
MÚZEUM
3
4 4
5 5
6 6
7 7
8 8
9 9
10 10
Országos szint:
ORSZÁGOS
MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGA (Mvt. 78§.)
Ágazati érdekegyeztetés :
Ágazati Párbeszéd Bizottságok
Közép szint:
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK Munkavédelmi bizottságok (Mvt. 70§)
Paritásos Munkavédelmi Testületek
Vállalati szint:
12
Az Országos
Munkavédelmi
Bizottság jog-
hatásköre,
kapcsolata más
hatóságokkal.
AZ ORSZÁGOS
MUNKAVÉDELMI
BIZOTTSÁGOT
ÉRINTŐ Mvt.
MÓDOSÍTÁSOK:
Módosítás előtt: 79. § (1) a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban
megjelölt jogszabályok és egyéb előírások,
intézkedések tervezeteit, a beszámolókat
(jelentéseket) és az időszakos programokat azzal,
hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló
csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel
kell tüntetni;
Módosítás után:
(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében) „a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt
jogszabály-koncepciók és egyéb előírások,
intézkedések tervezeteit, a beszámolókat,
jelentéseket és az időszakos programokat azzal,
hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló
csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel
kell tüntetni;”
Módosítás után:
g) dönt a nevelés és az oktatás
területén a biztonságos életvitelre, a
szakmai oktatás területén az
egészséget nem veszélyeztető és a
biztonságos munkavégzés
szabályaira vonatkozó ismeretanyag
meghatározásával kapcsolatos
kérdésekben.
„A pénzbírságok
felhasználása” c.
fejezet
(80§) teljes egészében
törlésre került.
18
Vállalati
Munkavédelmi
Érdekegyeztetés
14-01-
30
19
MUNKAVÉDELMI
ÉRDEKEGYEZTETÉS
SZERKEZETI
KERETE,
MECHANIZMUSA.
14-01-
30
20
Munkavédelmi képviselő,
Munkavédelmi Bizottság,
Paritásos Munkavédelmi
Testület
14-01-
30
Munkavédelmi
képviselők
lehetőségei a
gyakorlatban:
22
Mvt.5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel
kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók
munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a
munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem
érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más
jogszabályban — így különösen a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a
továbbiakban : Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről,
illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvényekben — szabályozott, munkavédelemmel
kapcsolatos jogait.
22
23 23
6/A. Munkavédelmi képviselő:
olyan, a munkavállalók által
választott személy, aki a
munkáltatóval való
együttműködés során képviseli az
egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéssel
összefüggő munkavállalói jogokat
és érdekeket.
A hatékony képviselői
tevékenység fő kritériumai:
A hatékonyság egyik
legfontosabb feltétele
már a képviselő(k)
választásánál kezdődik
A képviselő valóban elnyerte-e
a dolgozók bizalmát?
A legfelsőbb vezetők véleménye
a képviselői munkáról
(támogatja, elviseli, ellenzi)
26
Munkavédelmi
érdekegyeztetés
törvényi
felhatalmazása
„
Mvt.72. § (1)
„A munkavédelmi képviselő – a 70. §-
ban leírtakat is figyelembe véve –
jogosult meggyőződni a
munkahelyeken az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek
érvényesüléséről, így különösen:
- a munkahelyek, a munkaeszközök és
egyéni védőeszközök biztonságos
állapotáról;
- az egészség megóvására és a
munkabalesetek megelőzésére tett
intézkedések végrehajtásáról;
- a munkavállalóknak az egészséget
nem veszélyeztet és biztonságos
munkavégzésre történő felkészítéséről
és felkészültségéről.”
1.) Vizsgálódáshoz, közvetlen
tapasztalatszerzéshez való jog.
(Ellenőrzés)
2.) Tájékozódási, tanácskozási, döntés
előkészítésben való részvételi jog.
3.) Döntési jog. (A munkáltató
szabályozásával kapcsolatban.)
A munkavédelmi képviselő
(bizottság) jogosultságai:
4.) Intézkedés kezdeményezési jog.
(A tapasztalt hiányosságok meg
szüntetése érdekében.)
5.) Kezdeményezési jog.
(Munkavédelmi program
készítésének
kezdeményezése.)
Az ellenőrzés
céljának, tárgyának
meghatározása.
•
Az ellenőrzés célja minden esetben: - A munkavállalókat érintő veszélyek,
ártalmak feltárása;
-A munkáltató és a munkát irányító segítése
munkavédelemmel összefüggő
kötelezettségeinek teljesítésében;
-A munkavállalók tájékoztatása
kötelezettségeikről, problémáik
megismerése, továbbítása a munkáltató
felé.
A munkahelyre jellemző veszélyek,
kockázatok megelőzése.
(Védőeszközzel való ellátottság,
azok használata.)
Korábban kezdeményezett
intézkedések végrehajtásának
felülvizsgálata. (Védőberendezések
megléte, közlekedés biztonsága).
14-01-
30
Bekövetkezett balesetek ,
sérülések után tett
intézkedések végre-
hajtásának felülvizsgálata.
Új, vagy áthelyezett dolgozók
felkészültségének ellenőrzése.
Az ellenőrzéshez biztosított törvényi feltételek
:
Mvt.72.§ (2): A képviselő az ellenőrzési
jogának gyakorlása érdekében
- működési területén a
munkahelyekre munkaidőben
beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó
munkavállalóktól;
- részt vehet a munkáltató
munkavédelemmel összefüggő
döntéseinek előkészítésében;
Az ellenőrzés befejezése, intézkedés kezdeményezése.
Mvt.72.§(2)d: A munkavédelmi képviselő ellenőrzési joga
keretében:
„Véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál
a szükséges intézkedések megtételét”.
- Az ellenőrzés befejezésekor a képviselő
- összegezze a tapasztalatait;
- közölje észrevételeit a munkáltatóval, vagy annak
képviselőjével;
hallgassa meg a munkáltató, a terület
vezetőjének véleményét.
munkavédelmi képviselő nem
jogosult „direkt” intézkedésre, pld:
- szabálytalanul foglalkoztatott
dolgozó munkavégzéstől
történő eltiltása (egészségügyi
alkalmatlanság,
egyéni védőeszköz hiánya, stb…)
- veszélyes gép
működésének meg
Az Üzemi Tanács
munkavédelemmel
kapcsolatos
jogosítványai:
264. § (1) A munkáltató döntése
előtt legalább tizenöt nappal kikéri
az üzemi tanács véleményét a
munkavállalók nagyobb csoportját
érintő munkáltatói intézkedések és
szabályzatok tervezetéről.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
munkáltatói intézkedésnek minősül
különösen
e) az egészséges és biztonságos
munkafeltételek kialakítására
szolgáló, a munkabalesetek,
valamint a foglalkozási
megbetegedések megelőzését
elősegítő intézkedés,
A szakszervezetek
munkavédelemmel
kapcsolatos
jogosítványai
272. § (6) A szakszervezet joga,
hogy a munkavállalókat a
munkáltatóval vagy ennek érdek–
képviseleti szervezetével szemben
anyagi, szociális, valamint élet– és
munkakörülményeiket érintő
jogaikkal és kötelezettségeikkel
kapcsolatban képviselje.
43
Munkavédelmi
képviselő kapcsolatai
44
A KÉPVISELŐ
KAPCSOLATA
A
MUNKÁLTATÓVAL
14-01-
30
45
ALÁ,VAGY FÖLÉRENDELTSÉGI
VISZONY?
1;Képviselők és a munkavédelmi
vezető kapcsolata
2; Képviselők és az ÜT kapcsolata
3; Képviselő és a közvetlen
munkahelyi vezető kapcsolata
14-01-
30
46 46
Foglalkozás-
egészségügyi Szolgálat
kapcsolata a
munkavédelmi
képviselővel.
47 47
Mvt 58§ (3) A munkáltatónak
biztosítania kell, hogy a
munkavállalói és azok munkavédelmi
képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-
ban biztosított jogaik gyakorlása során
a szükséges felvilágosítást a
foglalkozás-egészségügyi szolgálattól
megkaphassák.
48
A foglalkozás-egészségügyi
szolgálattal való kapcsolatok:
1;
Kockázatértékelésben
való közös
részvétel 48
49
2,
A foglalkozás-
egészségügyi szolgálattal
való közös „bejárások”
megszervezése és azon
való részvétel
49
50
3;
A munkahelyek
munkaegészségügyi
problémáinak feltárása és
az észrevételek továbbítása
az arra illetékesek felé
50
51
4;
Az egyéni
védőfelszerelés
juttatása szabályainak
közös meghatározása
51
52
5;
Meghívás, a tárgyalt
témáktól függően, a
Munkavédelmi
Bizottság üléseire.
52
53 53
MUNKAHELYI
MUNKAVÉDELMI
BIZOTTSÁG
54 54
Mvt. 70/A§ (4) Amennyiben a munkavédelmi
képviselők száma eléri a hármat, úgy
munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a
továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre.
Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi
képviselőt megillető jogokat - ha azok a
munkavállalók összességét érintik - a
bizottság gyakorolja.
(5) A bizottság tárgyalásán - a bizottság
kezdeményezésére - a munkáltató vagy
hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles
részt venni.
55
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és
közvetlen szavazással öt évre választják. A
megválasztott munkavédelmi képviselők
személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.
A munkavédelmi képviselők megválasztásának,
megbízatása megszűnésének, visszahívásának
rendjére, működési területére az Mt.-nek az
üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi
megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni, ideértve a központi
munkavédelmi bizottság megalakításának
lehetőségét is.
14-01-
30
56
A munkáltató köteles tájékoztatni
a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak
hiányában a munkavállalókat a
kockázatértékelés [54. § (2) bekezdés] és a
munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a
munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a 81. § szerint
a munkavédelmi hatóságtól kapott
munkavédelmi információkról, különösen a
munkáltatónál végzett ellenőrzések
megállapításairól.
56
57 57
A
MUNKAVÉDELMI
KÉPVISELŐK
MUNKAJOGI
VÉDETTSÉGE.
58 58
Mvt.76. § (1)
A munkavédelmi
képviselőt
(bizottságot) jogai
gyakorlása miatt
hátrány nem érheti.
59 59
Mvt.76§ (3) A munkavédelmi képviselő
munkajogi védelmére a választott
szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni
azzal, hogy a közvetlen felsőbb
szakszervezeti szerven a bizottságot,
annak hiányában a munkavédelmi
képviselőt megválasztó munkavállalókat
kell érteni.
60 60
PARITÁSOS
MUNKAVÉDELMI
TESTÜLET
/Mvt. 70/B§ (1)
61 61
Mvt.70/B.§(1) Annál a
munkáltatónál, ahol a
foglalkoztatottak száma legalább
ötven fő, és munkavédelmi
képviselők működnek, a
munkáltató összmunkáltatói
szinten paritásos munkavédelmi
testületet hoz létre, amelyben
egyenlő számban vesznek részt a
munkavállalók és a munkáltató
képviselői.
62 62
(4) A munkáltató köteles a testületbe
döntésre jogosult vezető állású
munkavállalót (régi Mt. 188 §), az új
Mt 208 § továbbá munkáltatói
munkavédelmi feladatokat részben
vagy egészben ellátó személyt
(intézkedésre jogosult munkairányítót,
illetve a munkáltatóval szervezett
munkavégzésre irányuló jogviszonyban
lévő munkavédelmi szakembert)
kijelölni.
63 63
Mvt. 70/B.§ (5) A
testület rendes és
póttagjainak
megbízatása öt évre
szól.
64 64 64 64
KI LEHET A MUNKÁLTATÓ TAGJA?
A MUNKÁLTATÓ A
DELEGÁLT TAGJÁT,
ILLETVE PÓTTAGJÁT
NEM VÁLASZTJA,
HANEM KIJELÖLI.
/megbízólevéllel/
65 65
(6) A testület elnöki
tisztét a
munkavállalók, illetve
a munkáltatók
képviselői felváltva
gyakorolják
66 66
A testület
működésének
feltételeit a
munkáltató biztosítja.
67 67
Mvt.70/B§ (8) A testület működése
nem érinti a munkavédelmi
képviselő, a munkahelyi
munkavédelmi bizottság
jogállását, valamint a
munkáltatónak a munkavédelmi
követelmények megvalósításáért e
törvényben meghatározott
felelősségét.”
68 68
Végcél:
Az együttműködési
megállapodás megkötése,
határidőkkel,
felelősökkel.!!!!
69 69
Néhány fontos
információ:
70
Megjelent az NMH
Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatóság
közleménye a 2014 évre
szóló ellenőrzési
irányelvekről.
71
Kiemelt ellenőrzési területek:
Egészségügy
Építőipar
Anyagmozgatás
Hőségriasztás
Bányászat
72
Módosult a
Munkavédelemről
szóló törvény
1993 évi XCIII tv.
14-01-
30
73
A jövőben köteles a
munkáltató a fokozott
expozíciós eseteket is
kivizsgálni, és intézkedést
tenni a hiányosság
megszüntetésére.
14-01-
30
74
2014. március 15-
től hatályba lépett
az új Polgári
Törvénykönyv
75
Elvárhatóság elve
Eszerint a munkaszerződés teljesítése során –
kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő –
úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben
általában elvárható. A törvény miniszteri
indokolása szerint az elvárhatóság egyszerre
objektív és szubjektív kategória. Objektív
annyiban, hogy a jogalany magatartását egy
bizonyos átlagos szinthez kell igazítani: ahhoz,
ami az adott helyzetben általában elvárható.
76
Például, ha a segédmunkás
egy munkahelyi baleset
szemtanúja lesz, úgy az a
magatartás várható el tőle,
amelyet ebben a helyzetben
egy átlagos segédmunkástól
várhatunk el.
77
Az elvárhatóság elvét a módosítás azzal
egészíti ki, hogy saját felróható
magatartására előnyök szerzése végett
senki nem hivatkozhat. Például, ha a
munkavállaló letagadja a munkáltató
előtt, hogy nincs munkára képes
állapotban, rosszulléte pedig balesethez
vezet, az ebből eredő kárigény
érvényesítésénél, mulasztását
figyelembe kell venni.
78
A joggal való
visszaélés
79
Változik a joggal való visszaélés tilalma is, amely
alapján a jogokat és kötelezettségüket,
rendeltetésük szerint kell gyakorolni, illetve
teljesíteni. Ezen elv alapján egy magatartás akkor
is jogszerűtlennek minősül, ha a törvény
szövegének megfelel ugyan, de nem a
jogintézmény rendeltetésének megfelelő célra
irányul. Például, az átszervezéssel indokolt
munkáltatói felmondás akkor is jogellenes, ha
minden törvényi követelménynek megfelel, de
bizonyítható, hogy csak személyes bosszúvágy
miatt került sor az adott munkavállaló
elküldésére.
Európai kampány
indul az „Egészséges
munkahelyek-
Kezeljük a streszt”
elnevezéssel.
Az Európai Únióban évente 136
milliárd euró, hazánkban közel
440 milliárd forint (4.es metró
ára) vész el a munkahelyeken a
nem megfelelően kezelt
munkahelyi stressz
következtében!
Bakos József, az NMH
Munkavédelmi és Munkaügyi
Igazgatósága főigazgató
helyettese szerint a munkahelyi
stressz komoly veszélyforrás a
cégeknél is, a kieső
munkanapok 50-60 %
százalékánál a stressz áll a
háttérben.
83
84