2014.10.22.

1

Reprezentációk

• Mentális – Használóikon belül léteznek

(emlék, vélekedés, szándék)

– Létrehozó és a felhasználó egyazon személy

• Nyilvános

– Használója környezetében

létezik (írott szöveg, média)

– Egymástól elkülönült

felhasználó és létrehozó,

több használója is lehet

– Kommunikáció eszközei

Kulturális reprezentáció

• Társas csoport-tagjai csoportban és környezetében: mentális és nyilvános reprezentációk sokkal nagyobb populációja van jelen

• Mentális reprezentációk a csoport tagjainak fejében (rövid- és hosszú távú)

• Ezek közül egyeseket ismételten kommunikálnak- elterjednek-minden csop. tagban van egy mentális változatukezek a kulturális reprezentációk

• Elterjedt, tartós

• Csoporton belüli reprezentációk véletlenszerű alhalmaza

Az antropológusok nem értenek egyet értelmezésükben, ált. terminológia nincs.

MÉM-elmélet

Kulturális reprezentációk:

• Önmagukat ismétlik

• Időnként „mutáción” mennek keresztül

• Kulturális replikátorok = mémek

Richard Dawkins elmélete

• Kultúránk és a tudatunk egy idegen élőlényfajta evolúciójának a terméke

• A másolási folyamat a mémek esetében kevésbé precíz, mint a géneknél

• A mémek elegyedhetnek egymással bizonyos mértékig, ami a géneknél nem fordul elő

• Az evolúció alanya egy replikátor, mely képes önmaga reprodukálására.

• A replikátorok lemásolódásakor hibák következhetnek be, ezek a spontán mutációk.

• Az így létrejött változatok közül egyesek hatékonyabbak, „életképesebbek”, több másolatot hagynak maguk után (természetes szelekció)

• A mémek önálló szaporodásra képes replikátorok, egy új élőlénytípus képviselői; az emberi agy számukra élőhelyet jelent.

Susan Blackmore-féle mém-elmélet

• A mémek evolúciója hatással volt az emberek

testfelépítésének kialakulására

• A mémek teljesen megfelelnek a replikátor

szerepének, mert eleget tesznek 3 feltételnek:

öröklődés, módosulás és kiválogatódás.

2014.10.22.

2

A kultúra magyarázata

Dan Sperber

Osiris, Budapest 2001.

Sperber céljai, elmélete

• Reprezentációk epidemiológiája – Mi ez?

– Miért hasznos? Az elmélet felhasználása kizárólagos legyen?

• Antropológia és pszichológia viszonyának tisztázása ennek révén (is) – Redukció?

– Alárendelés?

– Egymásra támaszkodhatnak, összemosódhatnak-e a határaik?

• A kultúra magyarázata?

Az antropológia ontológiája • 3 típusú megfogalmazás

– Üres materialista: minden anyagi, beleértve a szociokulturális dolgokat (metaforák: társadalmi „erők”, kulturális „élet” stb) nincs kibontva materialisztikusan elfogadható modellé

– Önmagának ellentmondó materializmus: minden anyagi, ezek határozzák meg a nem anyagi dolgokat (politika, kultúra)dualista, de ez a dualizmus ellentmond a materializmus alaptézisének…

• Pszichológia ontológiája segíthet túllépni az előbbiek korlátain: – Mértékletes materializmus, gyakorlati és elméleti

következményekkel, amely ontológiai autonómiát biztosít a pszichológiának

Redukcionizmus vs. Teljesítmény

• Pszichológia tehát konkrétabb és definiáltabb tudomány mint az antropológia?

• (Nem!) Elvileg megengedhetők a kult. tények pszichológiai magyarázatai, de kérdés hogy mely pszichológiai magyarázatok rendelkeznek magyarázó értékkel.(Malinowski: érzelmek, Sperber: megismerés)

• Bizonyos kult. reprezentációk pszichológiai hajlamokon alapszanak és pszicho. szükségletekre reagálnaka szerző szerint azonban fontosabbak a kultúráRA való pszicho. érzékenység

Epidemiológia

• Szerző csak egy modern megközelítést szeretne népszerűsíteni, nem érzi azt kizárólagos érvényűnek.

• Hogyan terjednek a kult. reprezentációk és mi a kult. jelleg, siker magyarázata?

• Mentális reprezentációk kialakulását és átalakulását eredményező egyéni mechanizmusok (+személyközi mech), környezet változásareprezentációk átvitele

Betegség = káros - kulturális reprezentáció?

(Hihetjük-e, hogy csak:) hasznos? káros

Miért sikeresebbek, maradandóbbak bizonyos reprezentációk,

mint a többi?

Kulturális reprezentáció:

•Lassan terjed nemzedékek között → tartós pl.: hagyomány

•Gyorsan terjed → rövid élettartamú pl.: divat (olyan, mint a

járvány)

A pszichológia szükséges, de nem elégséges a kulturális

jelenségek jellemzésére.

2014.10.22.

3

• Járványhoz hasonlítja

– Ennek korlátai:

• nem sugalljuk, hogy mindez kóros

• Kórokozó ágensek ritkán mennek át mutációba, addig a

reprezentáció minden átvitel alkalmával átalakulnak

– Oksági láncolat

– Epidemiológiai távlatból egy kult. tény, vagyis a

reprezentációk eloszlásának magyarázata

• nem makromechanizmusban keresendő,

• hanem mikromechanizmusok együttes hatásában

A kultúra magyarázata

• Agyat nagyszámú gondolat lakja

• Egyén agyában születő gondolatoknak mások agyában leszármazottai lehetnekterjedni is képesek; egyesek nagyon hatásosak (vallásos hiedelmek, receptek, hipotézisek)

• A kultúrát ilyen fertőző gondolatok alkotják

• A kultúra magyarázata tehát: Annak magyarázata hogy bizonyos gondolatok hogyan és miért fertőzőek (reprezentációk epidemiológiájának segítségével).

Konkrét példák és megnyilvánulási

formák…

Információ-terjedés modellezése

• Szelekciós modell-korlátozottan alkalmazható

– 1)reprezentációk nem másolódnak, hanem átalakulnak

– 2)technológia az információk tömeges reprodukcióját

teszi lehetővé

– 3)Kognitív folyamatok eredményeképpen alakulnak át a

reprezentációk

• Nyilvános reprodukciók kult. jelentőségét nem a

másolatok száma hanem az emberekre gyakorolt hatás

méri

Attrakciós modell

statisztikai modell: mintázatokat, szabályszerűségeket

dokumentálja egy kult. egység terjedése során

Attraktor: ennek bemutatására attraktorokat használ a

modellnél- elvont statisztikai konstruktum- Valamilyen sajátos

pont irányába való elmozdulást részesítenek előnyben->

pontnál vagy akörül csoportosulnak.

Az attraktorok létezését ökológiai és pszichológiai tényezők

befolyásolják.

Különbségek a modellek közt

• Szelekciós modell: lények önmagukat másolják,

variációk jönnek létreelőfordulnak hibák, melyek

az újabb másolatokban is megjelennek

• Attrakciós modell: másolatnál a következő

nemzedék kijavítják a hibákat (Piroska és a farkas)

2014.10.22.

4

Kulturális attraktorok

• Feltűnnek, eltűnnek, és elmozdulnak

– Ökológiai okok: elvesztik gazd. vonzerejüket, elavulnak, csökken a hozzájuk vonzódó populáció. Pl. divat (gyorsan fel- és eltűnő), kisebbséghez tartozás (tovább tart)

– Pszichológiai okok: olyan ösvényen mozognaktört. változásokat összekapcsolja a egyén életciklusbeli változásaival, társas életben betöltött szerepe változásával.

Hiedelemtípusok

• Intuitív hiedelmek:

– Spontán, tudattalan

észlelésekből

– tapasztalatokból, velünk

született hajlamokból

erednek;

– konkrétak;

– világ hétköznapi képét

adják

• Reflektív hiedelmek

– Ideiglenes formát adnak

félig vagy egyáltalán nem

értett információnak

– Ált. megmaradnak a

misztika és a vallás

számára

– Megbízható tekintélybe

vetett bizalomból ered

– metareprezentáció

Racionális megalapozások

• Intuitív

– Egyetemes észrevevő,

következtetési

mechanizmusok

racionalitás

– Kultúrák között emiatt csak

kismértékű eltérés van

ezekben

(összeegyeztethetőek)

• Reflektív

– Kultúrák közt variálnak-

tehát egy másik kult.

nézőpontjából

irracionálisnak tűnnek

– Tartalmai gyakran a hívők

számára is misztikusak

Tehát…

A reprezentációk epidemiológiai nézőpontból való szemlélése egyrészt

• használható modellt nyújt a kulturális folyamatok pszichológiai magyarázatokra kevésbé támaszkodó bemutatására (így napirenden kívül helyezve az antropológia redukcióját)

• A kultúrára, mint antropológiai jelenségre követhető és kidolgozható magyarázatot szolgáltat.

Daniel Sperber és Richard Dawkins elméletének

összehasonlítása I. /átfedések/

• Mindketten hangsúlyozzák az emberi tudat

ismétlődő elemeit

• Vizsgálódásuk fókuszában a reprezentációk

terjedése áll

• A biológiára támaszkodnak egy társadalmi jelenség

értelmezésében

Daniel Sperber és Richard Dawkins elméletének

összehasonlítása II

Szempontok Mém-elmélet Epidemológia

Hangsúly Statikus Átvitel

Változatok Replikáció Módosulás

Inspiráció Gének Betegségek

2014.10.22.

5

A kulturális stabilitás és sokrétűség

kognitív alapjai

Dan Sperber és Lawrence Hirschfeld

Trends in cognitive science Vol. 8, No.1

January 2004

A kultúra létezése és sokrétűsége által felvetett

kérdések

• Információ-áramlás (széleskörű, számos megnyilvánulás)

• Az agy nem „tanuló-gépezet”—össze kell egyeztetni tehát

a kulturális sokrétűséget a kognitív fejlődéssel, ezzel

lehelyezve egy új antropológiai elmélet alapkövét

• Stabilitás is magyarázatot követel (memória, utánzás,

kommunikáció nem elégséges magyarázatok-mert

működésük nem elégíti ki tökéletesen a stabilitás

kritériumait)

Modulok és értelmezési tartományaik

• Az emberi fajon kívül elfogadott teória: a kognitív rendszer modulokra bomlik (feladat-specifikus autonóm egységek)

• Emberek közt nem általánosan elfogadott elmélet—arcfelismerés, nyelvi készség

• Komparatív pszichológia, evolúciós biológia, mesterséges intelligencia

Kognitív modulok

• Feladata: adott inger feldolgozása

• Rendes értelmezési tartomány: azon dolgok

halmaza, amelyekre az adott modul érzékenysége

kialakult

• Valódi értelmezési tartomány: mindazon jelenségek,

amelyek kielégítik a modul felismerő feltételeit

Hibák a rendszerben

• Hamis negatív: részei a rendes ÉT-nak de nem

részei a valódi ÉT-nak

• Hamis pozitív: részei a valódi ÉT-nal, de nem részei

a rendes ÉT-nak

• Ennek kihasználása: mimikri, álcázás

• Szisztematikus hiba: szándékosan okozza egy

másik individuum

Embereknél

• Kulturális emlékek ilyenek-arcfelismerő modult

célozzák (pl)

• Superstimulusok

• Ezek a kulturális ÉT elemei…gyakorta kimaradnak

a rendes ÉT-ből

2014.10.22.

6

Népi biológia

• Állatok: kapcsolatba lépnek más

fajokkalértelmezik más fajok viselkedését

• Emberek szintúgy felismerik a fajokat, és ezek

reprezentációi a legváltozatosabb kultúrákban is

mutatnak hasonlóságot

• Nem következtető mechanizmusnaiv

gondolkodásmódból ered, minden élőlénynek van

egy sajátos esszenciája, azt érzékeljük

Például…

• Kisgyermekeket vizsgálva kiderül, h nem külső

tulajdonságok alapján, hanem népi kategóriabeli

hovatartozás alapján

• TEHÁT: mind az ember, mint az állat számára

különlegesen fontos a más fajokkal való viszonya, ezért

feltételezhetjük hogy ezen ingerek rendszerezésére

kialakul egy kognitív modul

A népi biológia modul

• Rendes ÉT: helyi növények és állatok

• Ezen kívül azonban leírások és képek alapján a

modul még számos élőlény képét megalkothatja,

köztük olyanokét is, amelyekkel az egyén

valószínűleg sosem kerül kapcsolatba

(dinoszaurusz, sárkány)

Népi szociológia

• Másik fontos képesség: csoportok azonosítása, a

megfelelő csoporton belüli viselkedés

meghatározása

• Emberi szociális élet kulturális: akadnak biológiai

jellegű kapcsolatrendszerek is (klán, vérségi

kötelék), de alapvetően mesterségesek is

(rendházak)

Folyamat

• Eleinte egyszerű felismerést elősegítő vonások keresése, beazonosítás

• Később: bővebb (pl smink)

• Nem csak a látvány a fontos, hanem a leírások, sztereotípiák

• Ha egy kultúra elfogad egy társadalmi rétegek, akkor az valóban társ. réteg (kasztok)

Természetfelettiség

• Nem része az ősi környezetnek, nem alakulhat ki modul

• Szükségletet kielégít? Több kérdést szül mint választ, több

bizonytalanság

• Term. feletti lények: nem csak lehetetlen tulajdonságokkal

bírnakalapvető korlátokat hágnak át

• Mégis: biológiai felépítésük nem tér el a megszokottól

• Ez a kettősség adja emlékezetes és felsőbbrendű

mivoltukat

2014.10.22.

7

Természetfelettiség 2.

• Kulturális reprezentációkként való terjedésük és

tartós mivoltuk magyarázata: superstimulusokként

hatnak a kognitív modulokra, egyszerre lehetőleg

többre is

• Vallás gyökere nem szükségszerűen egy kognitív

modulban rejlik

Konklúzió

• Kultúra terjedésének és sokrétűségének számos oka van (demográfiai, ökológiai, politikai, vallási, oktatási)

• Nem lehet azt mondani hogy pszichológia nagyban, de mégis komoly szerepe van-érzékenység, nemcsak kognitív szerep

• Kognitív képességek moduláris szervezése magyarázatot szolgáltat a visszatérő, keresztkulturális és stabil jelenségekre

Irodalom nyelvkialakuláshoz

• IAN RAVENSCROFT Where Angels Fear to Tread

– The Evolution ofLanguage Biology and

Philosophy 19: 145–158, 2004. Book Review

• John L. Locke and Barry Bogin 2006.

• "Language and life history: A new perspective on

the development and evolution of human language„

– http://www.bbsonline.org/Preprints/Locke-

06252004/Referees/

Kultúrák-reprezentációk és a

biológiai alapok

A posztmoderntől a csupasz majomig

Hannah Arendt: Society and Culture • „Tömegkultúra akkor jön létre, amikor a tömegtársadalom lecsap a

kulturális tárgyakra, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalom

életfolyamatai … a szó szoros értelmében elfogyasztják, megeszik

és elpusztítják a kulturális tárgyakat.”

• 50-es évek elutasítás

• 60-as évek „tudattermelés”, alternatívakeresés

• 70-es évek: vizsgálat tárgya lesz „cultural studies”, rész- és

szubkultúrák

• 80-as évek: a televízió, mint integráció

• 90-es évek: ízléskultúrák kialakítják saját belső hálózataikat

Posztmodern • Kié is a magaskultúra?

• Leo Löwenthal: „a tömegművészet teoretikus védelme

csak úgy lehetséges, ha elvetik vagy legalábbis

megkérdőjelezik a ‘valódi’ művészet védelmezőinek

érvelési bázisát”

• Zygmunt Bauman: „A tömegkultúráról szóló vita a

kirekesztett egykori szabályalkotók siránkozása”

• A módszerek „visszavitele” – etnometodológia

• Kitüntetett nézőpont nélkül?

2014.10.22.

8

Hááát….

• Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings

on the Web

• 1995-

• kb. 10 000 USD/ ország / felmérés

– mi a legkedveltebb kép?

– és a legkevésbé kívánt

– eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két

képet állítottak ki

USA -mwp

USA lwp Dánia mwp

Kína Kenya

2014.10.22.

9

Finnország A csupasz majom

– Közös eredet

– Biológiai lény

– Adaptív és exaptív tulajdonságok vizsgálhatósága

– Tanulási ösztön

– Nyelv, kommunikáció

– Társas lény

• Mióta gondoljuk így?

Az ember helye a kozmoszban

• Az arisztotelészi világegyetem

• Lények hierarchiája

– növény

– állat

– ember

• A keresztény világkép a kora újkorban – teremtés

– közös eredet (Ádám)

– egy emberi faj

Carl Linnaeus (1707-1778)

• A természeti világ sokfélesége – és az emberi kultúrák és

formák változatossága

• rendszerezés mai alapjai (1735 Systema naturae)

– Homo sapiens

• alkategóriák

~ Americanus, ~ Asiaticus, ~Africanus, ~Europeanus

– de Homo troglodytes – ma Pan troglodytes

• A sokféle kategória mind közös eredetű? vagy fejlődés

eredménye, vagy külön „származott”?

A felvilágosodás: létállapotok létrája • Reményeink az emberi nem jövendőbeli állapotáról három fontos

pontra szorítkozhatnak: az első a népek közti egyenlőtlenség kiirtása; a másik, ugyanabban az egy népben, az egyenlőség fejlődése; a harmadik az ember valóságos tökéletesedése. Vajjon az egyes nemzetek elérik-e majd egy napon a civilizációnak azt a fokát, aminőre a legszabadabb, az előítéletektől legmentesebb s a legfelvilágosultabb népek jutottak, mint például a franciák vagy az angol-amerikaiak? El fog-e tűnni lassanként az a roppant távolság, amely e népeket elválasztja a királyoknak szolgáló nemzetektől, a barbár afrikai néptörzsektől, a még tudatlan vadaktól? – Condorcet: AZ EMBERI SZELLEM HALADÁSÁNAK TÖRTÉNELMI

VÁZLATA TIZEDIK KORSZAK: AZ EMBERI SZELLEM JÖVENDŐ HALADÁSÁRÓL

A főemlősők

• mi a kapcsolat a taxonok között?

• a pszichológiai és kulturális különbségek a biológiai különbségekre vezethetők vissza?

• mi lesz így a moralitásból?

2014.10.22.

10

Egyház, társadalom, biológia

• Ha az ember nagyrészt állat

– hogyan jött létre

– fenntartható-e a „teremtés létrája”

– mi a különböző kultúrák kapcsolata

– moralitás hogyan elvárható/magyarázható

• 19. sz. végére kialakulnak

– a fejkeletkezési és emberleszármazási modellek

– a „humán” tudományok • pszichológia, antropológia, szociológia …

Rasszizmus, poligenisták

• A poligenista eredetelmélet

egyben legitimálta pl. az amerikai

rabszolgatartást

– Josiah Nott, George Gliddon 1854

A darwini forradalom

• Nem forradalom, ahogyan ma látjuk, de fontos és erős

érvek

1. Ma alapvetően meghatározza a világról való

gondolkodásunkat a kultúráról

• segít kulturális és kognitív folyamatok megértésében, még a

tudományok esetében is

2. A gondolatmenetet alapvetően meghatározta a kultúra

• „túlélésért folyó küzdelem” – mint a kor közgazdaságából átvett

kép

Szociáldarwinizmus

• a küzdelem a haladás és fejlődés kulcsa?

• Darwinra nagyban hatott Thomas Malthus

• Herbert Spencer: evolúciós filozófia

• eugenika – náci Németország, Czeizel Endre

– egészen különböző célokra használni a biológiai ismereteket

– „belenyúlni” a természet rendjébe – klónozás, szövettenyészetek

Kitekintő 1.

• Tudomány hat a kultúránkra

• Kultúránk hat a tudományra

– Az így kialakított kép segítségével próbáljuk a többi

kultúrát érteni és értelmezni

• A tudományos normák – a tudomány ethosza

(Merton) – mi a kapcsolata más társadalmi

intézménnyel?

Etológia, humánetológia

• Az etológia az állatok,

• a humánetológia az ember fenotípusának viselkedési kategóriáival foglalkozik

• Charles Darwin (1809-1882),

• Konrad Lorenz (1903-1989) – ember,mint az állatvilág egyik tagja

• érdemes legközelebbi rokonainkat megfigyelni, ha az emberre jellemző tulajdonságokat szeretnénk megérteni

2014.10.22.

11

Egy kortárs kísérlet

• 1973 Orvosi – fiziológiai Nobel-díj – Karl von Frisch,

– Konrad Lorenz,

– Nikolaas Tinbergen

• Csányi Vilmos. 1999. Az emberi természet Humánetológia Vince Kiadó, Tudomány – Egyetem sorozat – (részben Bánitzky Anita, Tar Balázs fóliái – kösz!)

– mire jó az etológia?

A primáták jellemzői 1.

• A primáta: főemlős

– orángután, gorilla, gibbon (törpecsimpánz), csimpánz.

• Fontos:

– csoportszerkezet

– csimpánzkultúrák

– intelligencia

• Csoportszerkezet: -döntő jelentőségű a táplálék megszerzésének módja, a védelem.

• Rangsor kialakulása –csoporton belüli konfliktus kezelése

• csoporton belüli agresszió

• A csimpánzoknál és bonobóknál megjelenik a békítő viselkedés.

• Megfigyelhető a más csoportokkal szemben tanúsított ellenséges magatartás.

A primáták jellemzői 2. • Az emlősökre jellemző kapcsolatok kétpólusúak

– (pl.: hím-hím, hím-nőstény, anya-kölyök)

• Itt megjelennek a hárompólusú kapcsolatok is. – (játszótársi kapcsolatok)

• új irányzat csimpánzok viselkedésének etológiai vizsgálatában: kultúrák, kulturális tradíciók.

• Csimpánzkultúrák: - Jane Goodall, Teleki Géza és a Bosch házaspár – fészeképítési szokások

– eszközhasználat vadászó viselkedésnél érdekes a kooperáció mértéke

A primáták jellemzői 3. Intelligencia: - a csimpánzoknál fejlett a hosszú távú memória

- képesek hosszabb oksági láncok felismerésére

- intelligenciájuk legmagasabb fokát a társas kapcsolatokban, a szociális világban

- A szociális intelligencia komplexitásban messze felülmúlja a fizikai

intelligenciát, és fajspecifikus.

- a primátákra jellemző: elsődleges agyi reprezentációk míg az embernél a másodlagos és harmadlagos reprezentációk is.

- Az eddig felsoroltak lényeges feltétele valamilyen szintű kommunikáció.

Az ember evolúciója Az emberszabású majmoktól a modern emberig

terjedő evolúciós történet 6- 6,5 millió évet fog át. 4 millió

évvel ezelőttre tehető az a időszak, amelyet kritikusnak

tekinthetünk, mivel nem maradtak fenn fosszíliák.

Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése.

Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így

többféle elmélet látott napvilágot, például:

• szavannateória,

• vízimajom-elmélet

A szavannateória • A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt elválásunk után a

szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé

vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta

fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte

meg. A szavannateória nagy problémája, hogy nem sikerül választ adnia

arra a kérdésre, hogy ugyan miért hagyták el őseink a biztonságot,

táplálékot adó esőerdőt, ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól

megvan. Emellett ez a teória sok különös állítást tartalmaz. Azt állítja, hogy

az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott

élő állatok kibírják. Zsírszöveteinket azzal magyarázza, hogy szigetelés

céljából alakultak ki, ha esetleg hideg van ( a szavannán!?) vagy hiányzik a

szőr. Az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére

szolgál. Elég különös és ellentmondó logika, ha jól belegondolunk.

2014.10.22.

12

A vízimajom- elmélet • A felegyenesedés másik lehetséges magyarázata a vízimajom-elmélet.

Az ötlet kidolgozója Sir Alister Hardy – http://en.wikipedia.org/wiki/Aquatic_ape_theory

• Lényege: az ember számos anatómiai jellege elüt a rokon főemlősökétől, és inkább hasonlít a tengeri emlősökéhez, amelyek előzetes szárazföldi életmód után részlegesen vagy teljesen alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz.

• Feltevés: a csimpánzoktól törtét elválásunk után az emberszabásúak

• egy csoportja kiszorult erdei élőhelyeiről, és 1-2 millió évet egy tengerrel körülvet szigeten töltött – ( Leon P. Lumiere:Északkelet-Afrikát 1,5-3 millió évre elárasztotta a tenger, a hegyekből szigetek

képződtek, ahol maradhattak főemlősök) ahol a tengerben kereste táplálékát.

• Hatás: csupaszság; sós könnyek; erősen izzad; orra kiemelkedik és orrlyukai lefelé néznek; képes levegővételét szabályozni; magzatainak 3 hónapos korig merülési reflexe van, hogy imádja a vizet. – a csimpánzokat elég egy 1 méteres vizesárokkal elválasztani a nézőktől, mert képtelen

átgázolni rajta.

• A két lábon járás annak köszönhető, hogy a primáta teste alkalmazkodott az úszáshoz.

Az emberi csoportok

• Kialakulásuk döntő

• A csoportméret állandóan növekedett,

– emellett a csoportszerkezet is sokkal szorosabbá vált. Különböző

kapcsolódási szinteket különböztethetünk meg.

– Az emberi csoportokban kialakult a szociális vonzódás.

– Az egyedek igénylik a testi kontaktust, szeretnek fajtársaik közelében

lenni.

– Csökkent a csoporton belüli agresszió, megjelent a táplálékmegosztás.

Az ember utódai Az ember utódai a születés után gondozásra

szorulnak. Így minden újszülött mindent megtesz

azért, hogy anyja jelenlétét biztosítsa. Ekkor a

legfontosabb a szoros kötődés kialakítása, amelynek

alapja a testi kontaktus, az ölelés, a simogatás.

Ennek kialakításánál legfontosabb az első 3 év.

Szakemberek bebizonyították, hogy akiknél nem

alakult ki ez a kötődés,a problémák már 5-6 éves

kor körül jelentkeznek. Ők nehezen vagy nem

tudnak idegen társaságban feloldódni, mindig anyjukat keresik.

Az árva gyermekeknél ez a folyamat éppen ellenkező. Náluk az idegenektől való

félelem is minimális.

A csecsemőknél az idegenektől való félelem az 5., 6. hónap környékén jelenik

meg, ez egyébként felnőtt korban is jelen van (pl.: a villamoson).

Az imitáció

Valódi imitációra valószínűleg csak az ember képes, ez a képesség már a születés utáni első percekben kimutatható. Imitációnak tekintjük a divatot, az öltözködést, a berendezést. Tehát azt, amikor az ember hasonlítani akar másokhoz.

Az éneklés, a zene, a tánc is imitáció, de itt már jelen van a szinkronizáció jelensége Is. (Az éneklő emberek hihetetlenül pontosan tudják viselkedésiek elemeit összehangolni.)

Az imitáció mellett fontos jelenség a tanítás, azonban nagy különbség van közöttük! Az imitáció során, akit imitálunk, nemigen törődik azzal, hogy mit csinál az imitátor. Ezzel ellentétben a tanulás sajátossága, hogy a tanár ellenőrzi a tanítványt. Emberi sajátosság a megtanult dolgok gyakorlása, tökéletesítése, másokkal való megosztása.

Ezen jelenségek rokonainknál nem figyelhetőek meg.

1. A csoportélettel kapcsolatos viselkedési

formák

• Szociális vonzódás, zárt csoportok

• Csökkent és szabályozott belső agresszió

• Idegengyűlölet

• Táplálékmegosztás

• Több funkciójú szexualitás

• Szülői gondoskodás

• Csoporthűség

A nyelv - valamikor az evolúció során a mimetikus kultúrákban megjelent a beszéd

és a nyelv

- a beszélt nyelv az ember vokalizációján alapszik, az ember kb. 200 fonéma kiejtésére képes, de ebből az egyes nyelvek csak 20-40 tagú csoportokat használnak. A csecsemők még valamennyi fonémát képesek helyesen kiejteni (gügyögés), idővel azonban az anyanyelvtől idegen fonémák lekopnak.

- a nyelv teszi számunkra lehetővé, hogy egy dolgot, jelenséget egészen apró elemekre bontsunk, új állításokat, leírásokat rakjunk össze.

- hatalmas az előrelépés a tanulás terén is a nyelv segítségével, hiszen akkora tudásanyag szerezhető meg ezáltal, amire önállóan talán több ezer év alatt sem tehetnénk szert, ha saját tapasztalatainkra lennénk utalva.

- az emberi csoportok tevékenységét irányító szabályok nagy része kizárólag a nyelvi modellek segítségével fogalmazhatók meg.

2014.10.22.

13

Konstrukciós képesség

Az ember legbonyolultabb, legátfogóbb, legmeghatározóbb tulajdonsága az élete

minden területén megnyilvánuló konstrukciós képessége.

Egy mesterséges, „csinált” világban élünk (pl. táplálékunk jó része már fel sem

ismerhető), melyben a tárgyak, a nyelv, a gondolkodás és a szabályrendszerek

szétválaszthatatlan rendszert képeznek.

Szociális életünk is mesterséges konstrukciókban zajlik:

- politikai vezetőinket személyesen nem is ismerjük

- gyermekeink iskolákban nevelkednek

- az ideakonstrukciók előállításának képessége óriási ugrást hozott az ember

evolúciójában, ezáltal egy teljesen újfajta környezetmodellhez jutott.

A csoportviselkedés összehangolása

• Az emóciók

szinkronizációja: empátia

• Viselkedési szinkronizáció:

imitáció, másolás, tanítás,

fegyelmezés;

szabálykövetés

• Érzelmi és viselkedési

szinkronizáció: ritmus,

ének, zene, tánc, rítus

• A rendszerszervező tulajdonság – Közös hiedelmek

– Közös akciók

– Közös konstrukciók

– Önfeláldozás

• A konstrukció képessége – Mímelés

– Nyelvhasználat

– Virtuális realitás (absztrakciós készség)

– Tárgyak használata és készítése

Megszaladási jelenségek • A „megszaladás” biológiai, evolúciós jelenség, akkor fordul elő, ha valamilyen

szelekciós hatás egy tulajdonságot optimális paraméterein túl, minden korlát nélkül változtat, növel. (időnként egy faj kihalásához is vezethet!!!)

• Erre példa a pávakakasok farktollazata. A színes, hatalmas tollazatot a nőstények preferálták, de a ragadozókkal szemben hátrányt jelent. Mégis, ha egy díszes egyed életben marad, akkor az sok nőstény kegyeit nyerheti el, és utódai tovább örökítik a feltűnő díszítményt.

• Az emberek esetében is megfigyelhetők megszaladási jelenségek (pl. töménytelen mennyisében fogyaszthatunk cukrot, csokit, drogokat, vehetünk a szükségesnél nagyobb autót, stb.).

• A mai társadalmakban gondot jelent a hatalom megszaladása. A civilizáció előtti ember esetében a státusz, a rangsor a kultúra szerves része volt. A kis csoportok terjedelme magától korlátozta az elnyerhető hatalom mértékét. A modern társadalmak számtalan hatalmi pozíciót hoztak létre, de ezek tényleges hatalma minimális. A hatalomvágynak nincs biológiai értelemben vett felső határa.

Az egyszemélyes csoport

• Az emberre jellemző a szociális vonzódás, szeretne kis személyes csoportokban élni, azok tagjait jól ismerni. Ennek pótlására ma már ott vannak a mesterséges klubok, és a TV!!!

• A modern társadalom legmélyrehatóbb beavatkozása az volt, hogy lerombolta a kis kultúrákat elválasztó határokat. Már teljesen elvesztettük viszonyítási alapjainkat, mindenki kénytelen önállóan felismerni a jót és a rosszat, mert ebben a csoport már nem segíti.

• A csoportméret mára 1 főre redukálódott Csányi szerint, az önmegvalósítás lett a cél. Korábban a személyiség harmonikusan illeszkedett a csoporthoz, a csoport kultúrájához, most nincs mihez illeszkedni, a szocializáció nem biztosítja mindezt. A modern személyiség saját maga válogatja ki környezetéből azokat a komponenseket, amelyeket képes befogadni, amelyek nincsenek ellentmondásban korábbi ismereteivel.

Kritika A könyv néhány ellentmondásos gondolata: • A könyv szerint a kezdeményező- és válaszkészség alapvetően emberi

tulajdonságok. Ennek cáfolatára található példa a könyvben is (egy kutya, mely keresi gazdájával a kapcsolatot, felhívja figyelmét, jelzi jelenlétét).

• Az előbb említett két tulajdonság alapozza meg azt a nagy újítást, amely az egyéves életkor körül jelenik meg, és ami egyértelműen megkülönböztet bennünket a primátáktól. A könyv más részeiben, pl. a primáták intelligencia-vizsgálatánál ezzel szemben elhangoztak más adatok is, amelyek szerint egy jól fejlett, intelligens csimpánz akár egy 4 éves ember szintjét is elérheti.

• Csányi Vilmos a csoporthoz tartozás definiálásakor lényeges elemként említi a csoportot összetartó közös eszméket, közös akciókat és a hűséget. Ezzel szemben az egyszemélyes csoportok korában az ember egyszerre több csoport tagja, de ezek már más értelemben vett csoportoknak tekinthetők, ezekre már nem jellemző a lojalitás, a közös akciók is korlátozottak. Mégis emberi csoportokról ír a könyv.

Miről tudunk sokat?

• Angolszász felnőttekről

• Számítógépekről

• Néhány elhíresült (reprodulkálhatatlan?) majomkísérletről

• Boncolt agyakról

• Újabban

– Gyermek és csecsemők vizsgálata

– Működő agy anyagcseréje

2014.10.22.

14

Klinikai példák

• Részleges agykárosodások, epilepsziás

rohamok, stb.

• 1861 Broca – afáziás tünetek: egy kéregrész

• 1874 Wernicke – másik afázia ???

• Agyféltekei lateralizáció – milyen fontos?

• 1980 János testvér – epilepsziás rohamok

– Nyelvi feldolgozás nincs (nem olvas, beszél), de

tudatánál van, „emberi módon működik”

– Gesztikulálni tud, tudja hol vannak információk

– (régen a siketek is így éltek?)

Darwin elmélete

• 1871 Az ember származása – http://www.infidels.org/library/historical/charles_dar

win/descent_of_man/index.shtml

• Az állati intelligenciáról, koncentrálásról, szerszámhasználatról, társas kötelékről, stb.

• Kommunikáció fejlődése

– Hangmoduláció, hangutánzás más fajoknál

– Szimbolikus reprezentáció megjelenése a nyelv előtt, nem nyelv alapú kommunikáció

– Vokalizáció – kezdetleges ének (prozódia a fonetika előtt) így van értelme a nyelv későbbi megj. is.

– Tagolt nyelv megjelenése későn

Szokatlan(?) új magyarázatok

• Dunbar: az enkelafizációt nem

– Szerszámkészítés

– Környezet térbeli leképezése

– Hanem a társas csoport méretének növekedése okozza

• Changeux: agyhasználat kulturálisan specifikus – a

kultúra hatására az agy is változhat.

• Storfer, Miles David (2000) Myopia, Intelligence, and

the Expanding Human Neocortex, Psycoloquy: 11,#83

Brain Intelligence

2.1. Michael Tomasello

Gondolkodás és kultúra. Osiris, Bp. 2002.

• Biológiai és kulturális öröklődés

A biológiai öröklés

Az ember kulturális evolúciója

A fejlődés kulturális és egyéni útjai

Decsy Dia & Kőhalmi Bazsi

A közös figyelem és a kulturális tanulás

Gondolkodás a csecsemőkor elején

A tárgyak megértése Mások megértése Önmaguk (self) megértése

A közös figyelem megjelenítése A self és a többi ember közti kapcsolat A self hatása

Forradalom 9 hónapos korban

A közös figyelem és a kulturális tanulás

• A korai kulturális tanulás

Ontogenetikus (egyedfejlődéssel kapcsolatos) fülke A utánzásos tanulás A tárgyak felhasználási módjának elsajátítása A gesztusokkal való kommunikálás elsajátítása Az énről való tudásszerzés

2014.10.22.

15

Nyelvi kommunikáció és szimbolikus

reprezentáció

• A nyelvelsajátítás társas-

kognitív alapjai

• A nyelvelsajátítás társas-

interaktív alapjai

• A szimbolikus

reprezentáció mint a

figyelem manipulálása

Társalgás • Nyelvi kommunikáció

és kognitív fejlődés

• A perspektívák

elsajátítása

Kulturális megismerés

2.2 Egy lehetséges filogenetikai

narratíva

• Merlin Donald, Az emberi gondolkodás eredete,

Osiris, 2000 (1991)

– Nem szentírás, hanem „a jelenségek megmentése”!

– Az empirikus alap folyamatosan változik

– Mitől ember az ember? Mely evolúciós lépés teszi az embert emberré?

– Különböző diszciplínák mást-mást tekintenek „nehéz

lépésnek”

– Legáltalánosabb válasz: a nyelv. Pl. Tomasello

Anatómiai és kulturális

változások I.

• Mi játszik központi szerepet a gondolkodás és a nyelv megjelenésében?

• Két lábon járás, kifinomult hangképző apparátus, nagyagy önmagukban nem

• Mi késztette a két lábon járásra?? Fák biztonságának elhagyása, energetikai szempont, eszközhasználat sem – túlélési stratégia változása, társas stabilitás

Tyúk-tojás probléma:

1. a beszédhez hangképző szervek kellenek

2. ha (még) nincs beszéd, a beszédkésséget lehetővé biológiai mutációk nem lesznek adaptívak

3. akkor mégis hogyan alakultak ki a hangképző szervek?

Anatómiai és kulturális

változások II.

• Enkefalizációs („agyasodás”) folyamat – EQ - enkefalizációs quotiens egy faj várt agymérete és a valódi

agymétere közti arányszám(emlősátlaghoz) (agy-test arány

függvényében)

– Átlagos emlős 1EQ, csimpánz 2.6EQ, Homo erectus 5.5 EQ,

ember 6.9EQ

– Enkefalizációs hipotézis: relatív agyméret ember kognitív

képességei, agy alterületeinek növekedése

• De: intelligenciaformák különbözősége, ahol az agy/test

arány egyenlő (kutya-félmajmok; neandervölgyi-modern

ember)

Anatómiai és kulturális

változások III.

Elválás:

orángutántól kb. 15 millió éve; közös génkész. kb. 96,5%

gorillától kb. 10 m. éve kb. 97,7%

csimpánztól kb. 7 m. éve kb. 98,4%

Közös hominida ős: kb. 7-4 m. évig élt. (nincs lelet!!!)

Australopithecus fajok kb. 4-1 m. évig éltek (kb. 3-4 faj)

Homo habilis kb. 2,3-1,7 m. évig élt

Homo erectus kb. 1,7-0,5 m. évig élt

Homo sapiens kb. 500-40 ezer évig élt (pl. neandervölgyi alfaj)

Homo sapiens sapiens kb. 150 ezer évtől máig…

2014.10.22.

16

Donald hipotézise

• Fontos adaptációk sorozata vezetett a modern elme

kialakulásához (és nem egy db. adaptáció!!)

• A régebbi meghaladott modulok nem tűntek el, hanem továbbra

is (többé kevésbé) háttérbe húzódott részei a modern elmének – pl. haragunkban a fogunkat vicsorítjuk, jajagatunk fájdalmunkban

• „az epizodikus, mimetikus és mitikus kultúra olyan széles, összefoglaló fogalmak, melyek az egyéni elme uralkodó kognitív minőségét fejezik ki a társadalomhoz viszonyítva”

Epizodikus kultúra I.

• Epizodikus emlékezet:

– az élet sajátos idő-tér-hellyel rendelkező eseményeinek (epizódjainak) emlékezete Pl.:madár- táplálék elrejtés

• Procedurális emlékezet:

– tanult tevékenységi minták emlékezeti komponense, általánosságokat raktároz Pl.:madár - dalok

• Emberszabásúak kognitív kultúrája:

– az epizodikus kultúra

– Életüket a jelenben élik, konkrét epizódok sorozataként

DE!: emlékezetrendszerüknek nincs szemantikai struktúrája!

Epizodikus kultúra II.

• Fejlett procedurális emlékezet mint általában emlősöknél, madaraknál – ősi, fejletlenebb formában már egész primitív élőlényeknek is birtokolják

• Fejlett epizodikus emlékezet – újabb típusú emlékezet – pl. vizuális vizuális környezet újra-felismerése, de nem „re-

prezentációja”

– fejlett kognitív képességek, társas viselkedés, én azonosítás, gesztus nyelv

– képesek megtanulni egy szimbólumkészletet, de nem őlk találták fel, természetes környezetben pedig nincs

– méhek kb. 20, csimpánzok kb. 35 szimbolikus jelet használnak

Mimetikus kultúra –

szemantikai struktúra

• Homo erectus – a procedurális és az epizodikus emlékezeti modul adaptív

összekapcsolódása

• Mimetikus készség(mimézis) – utánzás a tudatos, önmaga által kezdeményezett

reprezentációs tevékenység létrehozására (rituális tánc, pantomim, „most mutasd meg”)

– „beszélt nyelv nélküli nyelv”

– lassú, többértelmű, korlátozott, de szemantikusai struktúrájával áttörést jelent az epizodikus kultúrához képest

DE!: nincs szimbolikus reprezentáció

• Közös konceptuális tér

– elszemélytelenedett dominanciakövetés

– szorosabb társadalmi struktúra

– közös rituálék, társas aktusok

– utánzásos tanulás, primitív, de kumulatív technológia

– tűz

– adaptívvá válnak a hangképző szervek kialakulásához

vezető biológiai mutációk

Mimetikus kultúra II.

2014.10.22.

17

Mitikus kultúra I. – beszélt nyelv

• Homo sapiens sapiens – az audotorikus csatorna, az epizodikus emlékezet

és a mimetikus vezérlő modul adaptív összekapcsolódása

– szimbolikus újítás: lexikon mint új, kibővült (biológiai) emlékezettár létrejötte

– fonológiai kódolás, artikuláció

– a nyelv sajátos alkalmazásokra készült sajátos rendszer, nem általános célú eszköz, szelekciós nyomásra fejlődött

Mitikus kultúra II. • Legfőbb jellemzői:

– „a mimetikus kultúra szétszórt, konkrét repertoárja az integráló mítosz kormányzása alá kerül”

– „A nyelv így a mentális modelláló folyamat tudatos, akarati manipulációjának sokkal fejlettebb eszközét adja.”

– Mitikus narratíva: „az emberi élet egész forgatókönyve a mítoszból nyer jelentőséget”

• A mítosz a mai posztindrusztriális kultúrákban is irányítja a kollektív tudatot (a szoc. értékek világában)!

Vizuografikus újítás • Képszerű reprezentációk

– szobrok, festmények megjelenése

– barlang = szertartási központ

– termékenység + vadászat

• Ékírásjegyek hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek

– üzleti nyilvántartás (Uruk városa)

– 2 dimenziós számolási rendszer (agyagedény)

– rébuszrendszervizuális képmást használ hangok kiváltására

– számolási egységek(10,60,100)

– 1000 év után szótagírás (Úr városa)

– később szavak beszélt sorrendjét utánozták

– írás elit készség összetettség

• Hieroglifák és ideogrammák

– Egyiptom (bármilyen nyelvi

üzenetet tudott)

– csak mássalhangzók

– jelek és ragok

– maja írás

– rajzból lett írás Rosette-i

kő(1799.)

– kínai ideogrammák

» (1 jel=1 fogalom v

szó)

• Fonetikus ABC ’kísérletezés’

eredménye ()

– régi rendszerek használata

– alfabetikus elv (kizárja a

logogramot és a

vizuális jeleket)

Teoretikus kultúra I. kb. i. e. 3000-től

• Az audotorikus és vizuális csatornák adaptív összekapcsolódása

• Külső memóriatár létrejötte – ez az első olyan kognitív újítás, amely nem az

emberi természet adottsága, hanem inkább szimbolikus és technikai újítás

• „kognitív szimbiózis” – Megváltozik a biológiai emlékezettár és a

munkamemória szerepe

Teoretikus kultúra II.

• a külső memóriatár lehetővé tette, hogy egy „ismétlődő, interaktív, gondolkodási folyamat saját termékein fusson újra és újra; és ami még fontosabb, maga a gondolkodási folyamat nagyrészt külsővé tehető és intézményesíthető”

– csoportok csoportjainak kialakulása, azaz városok, fejlett, összetett társadalmak és civilizációk létrejötte

– magas fokú társadalmi munkamegosztás

– írott törvények, jog, pénz, kereskedelem

Teoretikus kultúra III.

• „A tananyag fókusza a beszédről az írásra vándorolt, az átfogó narratív struktúrákból a nyelvtanba, logikába és a következtetésekbe ágyazott gondolkodási folyamatokba.”

– retorika, logika, grammatika, matematika

– majd csillagászat, filozófia, tudomány létrejötte

2014.10.22.

18

A gesztus

• Emblematikus gesztusok (nyelvtől függetlenek) OKÉ-jel

• Nyelvi gesztikuláció – afáziánál elveszhet, mondathatárokhoz kötődik

– Ikonix (dobozról beszél, kezét kinyújtja)

– Metaforix (kiveszi fejünkből a tudást)

– Intések (arra futott)

• Nem biztos, hogy mindez megelőzte a nyelvet – David McNeill (kötődik a beszédhez)

A nyelv…

Kialakulás

A nyelvkialakulás

• Eredeti felhasználás?

– egységesítő (integratív) modellálás és mítosz:

• átitatja és szabályozza a mindennapokat

– A világnak a mítosz ad jelentést – tabu megszegése halálos lehet

– Újítás – buborka

1866 Párizs -

• A nyelv kialakulásának spekulatív elméletei betiltva

• Régebben

– Vau-vau

– Hórukk

– Gügyögés

– Bim-bam (kínai idiogramok)

Újabb elméletek

• Bármit/mindent el lehet mondani

• Fordítható

• EEA (Environment of Evolutionary Adaptation)

• Pantomim/gesztus

• Hewes, Gordon: Primate communication and the gestural origin of language. In: Current Anthropology 14:1-2 1-2 (1973) - pp. 5-24

• Eszközhasználat? Vadászat? Közösségek? Szexualitás? – mi volt a hajtóerő?

• Baldwin hatás: Az állat tehát nem tudja megváltoztatni azt a génanyagot, amit majd utódaira fog hagyni, de kereshet olyan környezetet vagy alakíthatja olyanná aktuális környezetét, hogy az eleve adott tulajdonságok, amelyeket utódaira örökít, hasznosak legyenek utódainak az adott környezetben.

Az elemi beszédhelyzet tényezői

• Roman Jakobson modellje:

2014.10.22.

19

A nyelv (kommunikáció?) funkciói

• Karl Bühler: kifejezés, leírás, felhívás (Bühler, 1934)

• Roman Jakobson (Jakobson, 1969):

· a referenciális funkció a kontextusra irányul, a megismeréssel kapcsolatos, számos üzenetben ez az uralkodó, mivel a kommunikáció egyik fő célja az ismeretátadás;

· az emotív vagy expresszív funkció a feladóra, illetve az üzenet tárgyára utal, kifejezi a eladónak a magatartását azzal kapcsolatosan, amiről beszél;

· a konatív funkció a címzettre irányul, felszólítást, parancsot hordoz;

· a fatikus funkció a kontaktusra irányul, célja a kommunikáció létrehozása, fenntartása, a csatorna működésének ellenőrzése;

· a metanyelvi vagy magyarázó funkció feladata a kód ellenőrzése, annak ellenőrzése, hogy a felek értik-e egymást;

· a poetikai funkció magára a közleményre irányul, a kifejezésre (Jakobson, 1969).

A kommunikációs

közegek történeti

alakulása

(Marshall

McLuhan)

Egy kortárs nyelvkeletkezési elmélet

Készült Robin Dunbar 1993-ban írt cikke nyomán.

online elérhető: http://www.bbsonline.org/documents/a/00/00/05/65/bbs00000565-00/bbs.dunbar.html (csak ajánlott)

egyes megjegyzések, kritikák: http://www.ecs.soton.ac.uk/~harnad/Hypermail/CogSci-Szeged99/0003.html

(follow the thread - ajánlott)

(a fóliákhoz REPCSÉNYI ATTILA kiselőadásának anyaga is fel lett használva)

Co-evolution of neoxortex size, group size and language

in humans.

A kéregállomány, a csoport méret és a nyelv közös

fejlődése az embernél. Bevezetés:

- az agykéreg tömege arányos a csoport méretével a főemlősök körében;

- ebből megjósolható az emberi csoportok várható mérete

- és még sok más következik belőle.

De, hogy lesz ebből kurkászás!?

LOGIKA

• csoport méret ~ együtt töltött idő

• majmoknál ez a társas tisztálkodás (kurkászás)

• a személyes kapcsolatok ez által szilárdulnak meg

• az emberi csoportok sokkal nagyobbak =>

• nincs idő mindenkire =>

• hatékonyabb eszközre van szükség =>

• Megszületik a nyelv.

bevezetés elv

A nyelv bölcsője a csoport

• A főemlősök szociális szervezettsége kiemelkedő.

– Minőségi kapcsolatok.

• Agyuk mérete –megismerő képességük nagy.

• Az átlag csoport méret ~ kéregállomány tömege.

• A csoportok mérete korlátos.

– Függetlenül a terület eltartó képességétől.

Az agy képességei korlátozzák a

fenntartott kapcsolatok számát.

Téma 1

2014.10.22.

20

A csoportok szerkezete,

kapcsolatrendszere

Téma 1 megfigyelés

–klikkek

–csoportok

–biztonság

–Nagy csoport

=>több idő

arányos

• Főemlősök – mintegy 36

fajon alapuló minta

– Segítik egymást

– Csoportjaik szervezetek

– Csak akkor bomlik a

csoport, ha két legalább

minimális létszámú csoport

lehet belőle.

Csoportok minősége

• Madárrajok

– Az optimális csoport méretet

meghaladva kitaszítják a

„fölöslegeseket”

Téma 1

Vizsgálati eljárások 1

• A relatív agyi kapacitás vizsgálata többféle mutató segítségével történt.

1. V kéregállomány /V agy

Kéregállomány arány(76%)

2. V a.kéreg / M test

3. létező / szüks. minimális neuron szám a létezéshez

4. Abszolút kéregállomány térfogat

log(N)= 0,093+3,389log(CR)

• A nagy csoportok

szétválnak.

• A csoportok max. mérete

nem mérvadó

megfigyelések során.

• Az átlagos csoportméret

fontos szociológiai

szempontból.

Téma 1 elv

• Az emberre CR=4,1

• 50%-kal több, mint a max. a majmoknál.

• A majom csoportok természetes körülmények között megfigyelt mérete alapján becsült átlagos emberi csoportméretek :

1. 147,8 fő

2. 107,6 fő

3. 189,1 fő

4. 248,6 fő

? 1. Milyen az ember

természetes környezete?

2. Milyen szintű

csoportosulások ezek?

Téma 1 elv

A csoportok mérete

A csoportok mérete

2. 3 féle csoportszint 1. bandák 30-50

2. klánok 100-200 3. törzsek 1000-2000 fő

• Átlag 148,4 fő

• A közepes létszám stabil

– közvetlen kapcsolatok

– bizalom.

1. Vadászó-gyűjtögető életmód. Bomló/összeálló csoportok

– Eszkimók

– Busmanok

– Kung Sanok

– Indiánok

• Ma a peremvidékeken élnek.

• A civilizáció már hatott rájuk.

Téma 1 megfigyelés Példák

a közepes csoportméretre

• Kőkori falvak

mezopotámiából

• (törpe és aprófalvak Mo.)

• Kutatócsoportok

– Altudományágak kiszakadása

!

• Római manipulusok

• A modern hadseregek alapegységeinek átlagos létszáma : 179,6 =>147,8-hoz közeli érték.

(több ezer éves tapasztalat)

• Max. 200 fő tud hatékonyan együttdolgozni.

Téma 1

2014.10.22.

21

• Hutteritek maguk jelentik

ki, hogy 150 fő felett

csoportjaik szét kell

bomoljanak. • Harrdin 1988

• Kőkori új-gineai

földmüvesek települései is

max. 150 fősek voltak. • Forge 1972

Téma 1 megfigyelés Példák

a közepes csoportméretre

• 30 vadászó-gyűjtögető, földművelő közösség vizsgálata : a max.500, e felett „hatósági szervek” kellenek. – Narrol 1956

• Az üzleti körökben 150 főnél még nincs – rendszeres hiányozgatás

– elégedett a munkavégzők – J.-M. Delwart személyzeti

főnök

• A nagy munkahelyi létszám az egyéb kapcsolatok rovására

megy - Coleman 1946

• 40 fős kísérlet : „Írjátok össze azon ismerőseiteket, akik el

tudnának érni közvetlen/közvetett módon a világ 500 különb.

helyén lévő fiktív személyeket.”

Eredmény : átlag 134 fő (~147,8) – személyes ism.

asszimpotikus számított maximum =250

- a teljes kapcsolathálózat. Killworth 1984

Példák a közepes csoportméretre

Téma 1

A kurkászás és a nyelvfejlődés

• Csoportok

• Kapcsolat

• Kurkászás

? időigény?

Téma 2

• Kurkászási idő ~ csoportméret

• Számítható a szükséges kapcsolatápolási idő a csoport méretéből.

• (a szűk baráti körön belül van kurkászás, de a csoport mérettel arányosan nő ez a kör)

• G=-0,772+0,287N

– G% a napi kurkászásra fordított idő,

– N a csoport méret.

• Majmok: max 20%;

• Ember 147,8 fő~42%; 200 fő ~56%

A kurkászás és a nyelvfejlődés Téma 2 elv

1. A megjósolható

kurkászási időnek

megfelelnek a

majomcsoportok

szokásai.

2. Páviánoknál, ha nem

felelt meg szét is szakadt

a csoport. – Dunbar 1992

• A kurkászás páros tevékenység - közben másra nincs idő.

• Nagy csoport fenntartásához fejlettebb eszköz kell.

• „olcsóbb eszköz” : a nyelv

A kurkászás és a nyelvfejlődés

Téma 2 megfigyelés

Nyelv és kötődés

Előnye :

– Beszélni más tevékenység közben is lehet.

– A többi társról is lehet infót szerezni.

– Kategorizálni lehet a társakat

– Dirigálni lehet

Téma 2

• Bizonyíték: beszélgetések

• azaz információcsere az ismerősök kapcsolatairól

• és személyes élményekről

• Nem gyakorlati dolgok

kb.62%-a pletyka

Nagy csoportok

2014.10.22.

22

A nyelv hatékonysága a csoportépítésben

• Ha a nyelv, pusztán, mint vokális kurkászás fejlődött ki,

hogy nőhessenek a csoportok, akkor a csoportmérettel

arányos kell legyen a hatékonysága is.

• Azaz, míg a kurkászó 1 egyeddel építi kapcsolatát, a

társalgás több szereplős

Téma 3

• A csimpánzok átlag csoport mérete : 53,5 fő

• Az ember csoportok számított átlaga : 147,8 fő

• 147,8/53,5=2,76-szor

hatékonyabb a beszéd,

–mint a személyes kötődés

kialakításának eszköze.

• Kurkászás 1+1 fő

• Társalgás 1+~2,8*1=3,8

A nyelv hatékonysága a csoportépítésben

Téma 3 megfigyelés

• Vendéglői csoportok 98

napon át megfigyelve.

Az átlagos társaság :

3,8 fő 3070 csop. alapján. – Cohen 1968

• Hatósági bizottságok

vizsgálata. – 4,7-7,8 fő

de az átlag inkább kisebb. – James 1952

• Strandon formálódó

csoportok – átlag 2,7 – James 1953

• Társalgási csoportok

egyetemi ebédlőben 2-

10 fő átlag 3,4;

4 fő felett szétszakadnak a

csoportok. – Dunbar és Duncan

Példák a kis csoportméretre

Téma 3

• Fizikai zajkorlátok - 5 fős korlát – régen is lehettek.

• Az agy növekedés hagyományos elméletével szállt

szembe – a nagy agy nem azzal a céllal jött létre, hogy

vadászni és eszközt készíteni tudjanak,

• hanem pont fordítva - a szociális kapcsolataikat kiépítő

előemberek agya lehetővé tette a szerszámkészítést.

• Leletek alapján- az agy növekedése mindig megelőzte az új szerszámok létrejöttét.

– Wyn 1988, Blumenberg 1983

következtetés

–

Összefoglalás Dunbar –agy –csoport –nyelv fejlődés

Tehát a nyelv lehetőséget ad a csoporttársak

megismerésére időigényes személyes

kontaktus nélkül.

Az agy képességei korlátozzák a fenntartott

kapcsolatok számát.

Max. 200 fő tud hatékonyan együttdolgozni.

150 alatt ideális

4-5 fő tud egyszerre kommunikálni

Megjegyzések (ZG)

• csoportméretet a

kurkászási idő vagy

agyméret határozza meg?

• átlagos vagy maximális

csop.méret?

• hogyan cáfolható?

• Miért ilyen komplex a

szintaxis?

• Az élőhely szerepe? (pl.

Borneo, 4 székes asztalok,

stb.)

• egyszerre nő agy, csop.

méret és lesz nyelv • http://www.ecs.soton.ac.uk/~harnad/Hypermail/CogSci-

Szeged99/0009.html

2014.10.22.

23

Antropológusok – a Földön

A leírás problémái

• Egy másik kultúrát hagyományosan kívülről írunk le, a

sajátunkat belülről

– Új jelenség: az indián antropológus

• A történelem a kultúrák bizonyos részeit konzerválja

(írásbeliség, tárgyi kultúra egyes részei), a többi

hogyan rekonstruálható?

– Előtérbe kerül a tárgyakat felhalmozó, saját történetét

megörökítő réteg

– Mi előtörténetünkből mivel azonosítjuk magunkat?

A megismerő antropológus pozíciója

• Lévi-Strauss: nem a mítoszok és rokonsági viszonyok

tartalma, hanem struktúrája

• Malinowski: a kula, illetve a szokásrendszer mint kiterjedt

gyakorlat, melynek összefüggéseit a benne résztvevők

nem, hanem csak az elemző tárja fel, ‘rakja össze’

• Geertz: a társadalmak és az életmódok tartalmazzák saját

értelmezésüket, az elemzőnek belehelyezkedve-

azonosulva ezt kell megértenie

Az antropológus kettős kötöttsége: viszonya az

idegen és a saját kultúrához

• Lévi-Strauss: a mítosz és a tudomány ugyanazon logika szerint működik

• Malinowski: az élet más formáinak megértésére irányuló vágy, mely végső soron saját világképünk gazdagítása, saját természetünk megértése és finomítása

• Mauss: a hagyományos társadalmak tanulmányozása révén egy sokkal tágabb perspektíva felfedezése, mint a jeges haszonelvű számítgatáson alapuló nyugati világ: kritika és program

Javak és szükségletek

A csere jelentősége

• A szükséglet és felhalmozás modell:

– naturalizált igények, kielégíthetetlenség

– egyéni célkövetés, felhalmozás, szerzési ösztön

– érdek, haszon, haszonelvűség (utilitarizmus)

• Ennek kritikájaként a csere és a javak tágabb

értelmezése

Az ajándékozás

• Lévi-Strauss: a rokonság rendszere; incesztus-

tilalom, exogámia: nem biológiai, hanem társadalmi-

kulturális konstrukció

• Malinowski: kula

• Mauss: potlecs

2014.10.22.

24

TÁRGYAK, JAVAK, JELENTÉSEK: CSERE

ÉS KÖLCSÖNÖSSÉG

1. BRONISLAW MALINOWSKI:

BALOMA

A KULA LÉNYEGE

• Malinowski: „etnográfusok etnográfusa” – fizika-matematika diploma

– antropológiai tanulmányok: Lipcse, London

• terepmunka: – 1914-1915 Port Moresby

– Trobriand-szigetek –1915-1916 -1917-1918

• terepmunka a brit etológiában: – úttörők:

• W. B. Spencer, F.J. Gillen

• A. C. Haddon és társai

• A. R. Radcliffe-Brown

terepmunka módszertanának rendszerbe

foglalása:

• Terepmunka feltételei:

– közvetlen kontaktus a bennszülöttekkel

– jelenségekről teljes áttekintés

– módszertani követelmények:

• statisztikai dokumentációs módszer

• csontváz – lényegtelen részletekkel való kiegészítés

– érdekes megállapítások rendszerezett írásos anyagba

gyűjtése

A kula (Malinowski) • a mitológiában gyökerezik, hagyományos jogrend támogatja, és mágikus

rítusok veszik körül. Minden lényeges ügylete nyilvános és szertartásos; meghatározott szabályok szerint bonyolódik le:

• periodikusan, előre elhatározott időpontokban, és meghatározott kereskedelmi útvonalakon bonyolódik

• olyan rögzített és állandó partneri státuson alapul, amely több ezer egyént köt párosával össze. Ez a partnerség élethosszig tartó viszony, amely különféle kölcsönös előjogokat és kötelezettségeket foglal magába, és egy sajátos, törzsek közötti viszonyt hoz léte óriási méretekben.

• gazdaságilag a hitel egy specifikus formáján alapul, amely magas szintű kölcsönös bizalmat és kereskedelmi tisztességet tételez fel,

• nem folyik semmiféle szükséglet nyomása alatt, mivel fő célja olyan javak cseréje, amelyeknek nincs semmi gyakorlati haszna.

• A következő fóliák egy korábbi kiselőadásból – átalakítva és végre képekkel - (köszönjük a munkát)

A kula vagyontárgyak és használati cikkek

cseréje, így gazdasági intézmény

kula fajtái:

kis belső ügylet (belföldi kula):

- egy kula-közösségen vagy szomszédos közösségen belül

- tárgyak állandóan, folyamatosan szivárognak

expedíció (nagy tengeri utazások):

- tárgyak cseréje két, a tenger által elválasztott közösség között

- nagy értéktömeg cserél gazdát

két fajta árucikk utazik:

kula-cikkek:

szoulava: - vörös kagylókból készített hosszú nyaklánc

- óramutató járásával megegyező irányba vonul

mwali: - fehér kagyló-karperec

- óramutató járásával ellentétes irányba vonul

értéktárgyak

ceremonális tárgyak

ideiglenes birtoklás

2014.10.22.

25

Szoulava és mwali

kereskedelmi ügyletek szabályai:

kula ügyletek csak meghatározott partnerek között

karperecek és kagylófüzérek mindig saját útirányukat követik a gyűrűn, soha nem cserélik őket visszafelé (soha nem állnak meg)

kulához kapcsolódó másodlagos tevékenységek:

expedíció esetén: előkészületek

- csónakok építése

- felszerelés előkészítése

- élelmiszer ellátás biztosítása

- vállalkozás időpontjának, szervezeti felépítésének rögzítése

közönséges kereskedés (szigetről szigetre való csere-

használati tárgyak)

egyes területeken temetési szertartások, előkészületi

tabuk, mágikus rítusok:

- csónak építése közben (csónak gyors,

biztonságos legyen)

- hajózás veszélyeinek elhárítása

- igazi kula mágia (a partner lelkére)

kula fajtái:

kis belső ügylet (belföldi kula):

- egy kula-közösségen vagy szomszédos közösségen belül

- tárgyak állandóan, folyamatosan szivárognak

expedíció (nagy tengeri utazások):

- tárgyak cseréje két, a tenger által elválasztott közösség között

- nagy értéktömeg cserél gazdát

Szoulava és kulacsere

2014.10.22.

26

Kula-kenu 2. Marcel Mauss - Publikációk

• 1899 Áldozat

• 1903 Primitív osztályok – Durkheimmel

• 1904 - Mágia általános teóriája

1925 - Ajándék

• 1950 – Eskimo

» Péter Ágnes, Szirányi Tamás

Szociológia és antropológia

• Tanulmány az ajándékról

• Az ajándékcsere formája és értelme az archaikus társadalomban

• Marcel Mauss az alábbi területeken vizsgálódott

– Polinézia

– Melanézia

– Amerika észak-nyugati partvidéke

– Néhány nagy jogrendszer

A potlecs mint a totális szolgáltatások rendszere

(Marcel Mauss)

• A primitív társadalmak nem naturális gazdálkodást folytattak.

• Nem egyének, hanem közösségek (nemzetségek, törzsek, családok) kötelezik el magukat kölcsönösen, cserélnek és szerződnek

• A cseretárgyak nem kizárólag gazdaságilag hasznos dolgok (javak, értékek, ingóságok és ingatlanok), hanem udvariassági aktusok, lakomák, ritusok, asszonyok, gyerekek, táncok, ünnepek, vásárok, amelyeknek csak egy mozzanata az üzletkötés

• Önként követik őket, jóllehet betartásuk szigorúan kötelező. • A következő fóliák egy tavalyi kiselőadásból –

átalakítva és végre képekkel - (köszönjük a munkát Péter Ágnesnek és Szirányi Tamásnak)

Cserélt ajándékok és a viszonzási kötelezettség

(Polinézia)

• Itt hiányzik az ellenszolgáltatás uzsorareje. De a viszonzás

elmulasztása maga után vonja a „mana”, vagy mint a kínaiak

mondják az „arc elvesztését.

• Ajándékozott dolog szelleme

– Minden szigorúan személyes jellegű tulajdonnak van egy „hauja”, egy

szellemi hatalma.

• A Potlecs a kapott ajándék viszonzásának, a szolgáltatás nyújtás és

az elfogadás kötelezettségét foglalja magában.

• Az embernek adott, de az isteneknek és az természetnek szánt ajándék

– Általában ezek áldozati ajándékok, pusztítások. Azért áldoznak az isteneknek,

hogy békét szerezzenek.

Északnyugat-Amerika

• Északnyugat-amerikai törzseknél két fogalom, mégis sokkal

egyértelműbb, mint a Melanéziai Potlecs, vagy a Polinézia fejlettebb

vagy tagoltabb intézményei esetében: ez pedig a hitel és a határidő,

valamint a dicsőség fogalma

• Az indiánok ügyleteiben nagy szerepet játszik a dicsőség fogalma

• Az esetek nagy részében nem is az ajándékozásról és a

viszonzásról van szó, hanem pusztításról

2014.10.22.

27

A három kötelezettség: adni, kapni, viszonozni

• Az adás kötelezettsége a Potlecs lényege

• Az elfogadás kötelezettsége nem kevésbé kényszerítő

• A viszonzás kötelezettsége maga a Potlecs

• A dolgok ereje

– A Potlecs során cserélt dolgokban van egy olyan hatóerő, ami az

ajándékokat körforgásra kényszeríti, arra, hogy adják és

viszonozzák őket.

A római polgári jog

• A római polgári jogban a javak átadásában semmi sem egyszerű. Az

átadás mindig ünnepélyes és kölcsönös.

Klasszikus hindú jog: Az ajándék elmélete

• A klasszikus hindu jog szerint az ajándékba adott dolog ebben az

életben is, a másikban is megteremti a jutalmát.

• Az ajándék az, amit adni is kell, kapni is kell, de ugyanakkor mégis

veszélyes elfogadni

A germán jog: a zálog és az ajándék

• A germán jogban bármilyen szerződés, vétel vagy eladás, kölcsön

vagy letét magában foglalja a zálog intézményét

Erkölcsi következtések

• Dolgoknak kereskedelmi értékükön felül mindig van érzelmi értékük

is

• A meghívást mindig viszonozni kell

• Gazdsaságszociológiai és politikai gazdaságtani következtetések

– Megvan az érték fogalma; néha értelmetlenűl költik el

– A javak teljes elpusztítása sem felehet meg a teljes elszakadásnak

– Adni: kinyílvánítani a felsőbbrendűséget

3. Clifford Geertz:

Az értelmezés hatalma

2014.10.22.

28

Clifford Geertz

• Nagy hatású tudós

• Értelmező antropológia megteremtője és elismert képviselője

• Korábban ökológiai antropológus (Agricultural Involution, 1963)

» Juhász Ferenc & Tóth Péter

1912-1992

Mi az antropológia?

• Az antropológia az emberekkel, mint komplex szociális lényekkel foglalkozik, melyek rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével. Az antropológia tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól.

• Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel születik, de attól függően, hogy hol nő fel, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallásos képzetekkel stb. találkozik. Az embert azonban nem csak a környezete formálja, hanem az a világ is, ahol él. Az antropológia fő célja megérteni azokat az általános kényszereket, melyek között az emberek élnek, és azokat a különbségeket, melyek nyilvánvalóak az egyes társadalmak és kultúrák között.

Fogalom ismertető

• Ethosz: egy közösség alapvető viszonyulása saját maguk és az élet által visszatükrözött világ elé (élet árnyalata, jellege, minősége, atmoszférája).

• Világkép: a dolgok tiszta megjelenéséből áll össze, azaz a természetről, az énről, a társadalomról alkotott képzetek összessége (rítusok, vallási hiedelmek).

• Szimbólum: megfoghatóan fejeznek ki fogalmakat, érzékelhető formákból leszűrt absztrakciókat, valamint eszmék, attitűdök, ítéletek, vágyak vagy hitek konkrét megtestesüléseit. Szerepük, hogy szintetizálják egy nép ethoszát, azt a képet, amelyet a puszta valóságban létező dolgokról fenntartanak, a rendről vallott legáltalánosabb elképzeléseiket.

• Kulturális minta: szimbólumok rendszere, információ külsődleges formái.

„Kulturális dimenzió”

• Szimbólumokban megtestesülő jelentések

történetileg közvetített mintáit jelöli, a szimbolikus

formákban kifejezett örökölt koncepciók azon

rendszerét, amelynek segítségével az emberek

kommunikálnak egymással, állandósítják és

fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és

attitűdjeiket.

Kulturális minta

• Kulturális minták segítsége nélkül nem lennénk képesek teljes értékűen működni, mivel sem irányérzékünk, sem önkontrollunk nem lenne és görcsös impulzusok és homályos érzések káosza venne minket körül. Az ember szimbólumoktól és szimbólumrendszerektől függ és ez a függőség olyan erős hogy meghatározza életképességét

2014.10.22.

29

• „Bizonyos empirikus események furcsa homályossága, az erős, kérlelhetetlen fájdalom néma értelmetlensége és a feltűnő bűnösség rejtélyes megmagyarázhatatlansága, mindazt a kényelmetlen gyanút ébresztik fel, hogy a világ és az ember élete a világban talán minden valódi rendet nélkülöz – nincs tapasztalati rendszeresség, nincsenek érzelmi formák, nincs érzelmi koherencia”.

• „Éppúgy nem mondhatjuk, hogy csak egyféle

vallásos állapot létezik, mint ahogy azt sem, hogy

csak egyféleképpen lehet valami iránt tisztelettel

viseltetni”. Pl. a navahó indiánok, bali kakasviadal.

Függ a diszpozícióktól.

Geertz szerint a vallás

• Szimbólumok rendszere amely arra szolgál, hogy erőteljes, meggyőző és hosszan tartó motivációkat és lelkiállapotokat hozzon létre az emberekben, miközben kialakítja létezésének általános rendjének koncepcióit és ezeket a koncepciókat a tényszerűség olyan aurájába öltözteti, amelyben a lelkiállapotok és motivációk egyedülállóan valóságosnak tűnnek.

Vallás, mint kulturális rendszer

• Bármely kísérlet, amely arra törekszik, hogy egy adott nyelv tudása nélkül beszéljen, nem kevésbe reménytelen, mint olyan vallásban hinni, amely egyedi értelemben nem egy vallás. Hasonlóképp minden élő és jól működő vallásnak határozott ismertető jegye van. Az erejük egy sajátos és szokatlan üzenetből és abból az elfogultságból áll, amit ez a kinyilatkoztatás ad az életnek. A megnyíló távlatok és misztériumok egy másik világba hívnak; egy másik világban élni – akár teljesen el akarunk merülni benne, akár nem – ez az amit a vallás jelent.

Geertz gondolatrendszere

• Kultúra fogalma

• Szimbólumok középpontba állítása

• a kultúrát a "szereplők" nézőpontjából kell

tanulmányozni

Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez

• Összefoglalja elméleti-módszertani álláspontját

• nem törvénykereső, hanem értelmező tudomány (sajátos

adatszerző módszer: néprajzi leírás)

• Kulturális környezet ismeretének alapvető fontosságának

megértése

• Antropológus konstrukciója a néprajzban „adatként” jelenik

meg

• Kritika: „antropológus célja: sűrű leírás”

2014.10.22.

30

Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról

• Legetnográfikusabb írás

• „mély játék”

• státushierarchia kifejeződése és a státusversengés színhelye

• státuskapcsolatok dramatizálása

• csoporthoz való tartozás

• társadalmi szenvedélyek bemutatására szolgáló metafora

• történet, melyet önmaguknak önmagukról mondanak

„Mély játék”

• Kakas, mint szimbólum.

• Nem csak a kakasok

küzdenek.

• Szabályok

• Lapos ill. mély viadal

• Pénz vs. erkölcsi

szimbólum

• A VIADAL MINÉL INKÁBB

1. Közel egyenlő státusú felek között zajlik,

2. Magas státusú egyének között zajlik

• ANNÁL MÉLYEBB

Mennyire meggyőző Geertz narratívája?

• Stílusa és munkássága egyaránt heves vitákat vált ki

• Elveti az antropológia tudományosságának a

gondolatát, szubjektív tapasztalatokon alapszik

• Nem lehet ellenőrizni munkáinak hitelességét

• Elég e ez a meggyőzéshez?

Reprezentáció elméletek

A nyelv és a gondolkodás

Nyelv, gondolkodás, fogalmak

Az emberi nyelvek között megkülönböztethetünk: • Természetes nyelveket:

amelyeket emberi társadalmak, közösségek szerves. Spontán módon hoztak létre. Ezekből mintegy 6000 félét különböztet meg a nyelvészet. Ezek folyamatosan keletkeznek, változnak és kihalnak. (Pl. tasmán)

• Mesterséges nyelveket:

amelyeket szándékosan konstruáltak meg közvetítő nyelvként (Pl. az eszperantó, urdu, és szakmai nyelvek)

• Formális nyelveket:

amelyeket speciális célokra lakítottak ki.(Pl a matematia, logika, gépi nyelvek)

A továbbiakban a természetes nyelvek ről lesz szó.

2014.10.22.

31

A nyelv és gondolkodás viszonyára vonatkozóelméletek

• Történeti változatok:

1. Ókori elméletek (Platon,Kratülosz): Az antikvitásban alapvető beállítottság az, hogy a szavak és a fogalmak

megfelelése természetes és szükségszerű, valójában egyetlen ős-nyelv van, amely leromlott vagy elkülönböződött („bábeli nyelvzavar” következett be a Biblia szerint).

Aki nem a „mi” nyelvünkön beszél, az „barbár” azaz hablatyol, vagy „néma” (innen a szláv és magyar „német” elnevezés).

Ez a felfogás ma is megtalálható a köznapi gondolkodásban a tanulatlan, kevéssé iskolázott emberek körében, akik gyakran úgy vélik, hogy csak az ő nyelvük szavai értelmesek, ezeket hangosabban vagy artikuláltabban kimondva mindenki meg kellene értse. (pl. turisták néha így járnak el külföldön).

Nyelv és gondolkodás történeti elméletei

2. J. Locke (17.sz.): a nyelv szavai ideáink (fogalmaink) hangzó vagy látható megfelelői, kifejezői. Úgy burkolják be fogalmainkat, mint a boríték a levelet.

Az emberi nyelvek csak abban különböznek, hogy milyen „borítékba” teszik a levelet. Ez a nyelvi univerzalizmus tétele (hipotézise). E feltevés mögött az áll, hogy egyrészt az emberi fogalmak készlete mindenki számára mennyiségi különbségektől eltekintve) ugyanaz; másrészt, hogy a szavak (hang és betűsorok) hozzárendelése, megválasztása az ideákhoz, esetleges, önkényes. Nincs egy, valódi, ős-eredeti nyelv.)

A szavak jelentése tehát egy idea. A beszéd akkor értelmes és érthető, ha a kimondó (leíró) sikeresen idézi fel hallgatójában (olvasójában) a megfelelő ideát, fogalmat.

Nyelv-gondolkodás elméletek

• Locke elméletének modern kritikája: Ez az elmélet csábítóan egyszerű és nyilvánvalóan téves. Két legfontosabb

tévedése a következő: először is, feltételezi, hogy a gondolkodás teljesen független a nyelvtől. (Még ha létezik is nyelven kívüli, képi, ikonikus gondolkodás és memória.)

Másodszor, mert nem képes számot adni a kölcsönös megértésről, minthogy a szavak önkényes jelek, a különböző beszélők, még ha azonos nyelven beszélnek is, nem feltétlenül ugyanazt az ideát kapcsolják ugyanahhoz a szóhoz. (V.ö.:Forrai G.,in:Neumer szerk.: Nyelvfilozófia)

Locke csak az indo-europai nyelveket (görög, latin,angol,francia, német, stb.) vette alapul, ezek az összehasonlító nyelvtörténet szerint valóban egy közös őstől származnak.

Ezekre a kérdésekre később majd visszatérünk.

Nyelv-gondolkodás elméletek

3. G.W.Leibniz (17.sz.) elképzelései: a ”characteristica universalis” • A német filozófus arra törekedett, hogy megalkossa az univerzális nyelvet,

amelynek segítségével megszűnhetnek végre a különböző anyanyelveken beszélők kommunikációs zavarai. Ennek az univerzális nyelvnek a struktúrája izomorf (egybevágó) lenne mind az ideák, fogalmak hálózatának szerkezetével, mind pedig a világban lévő dolgokéval, egyszóval hűen tükrözné a dolgok természetét. (Leibniz nem állt egydül a maga korában ezzel a törekvésével, mintegy 30-35 különböző univerzális nyelv-tervezetet hoztak létre akkoriban. V.ö. U.Eco: A tökéletes nyelv…)

• Leibniz az univerzális nyelvet csak írott, nem pedig beszélt formában gondolta kidolgozhatónak, mégpedig a kínai fogalom-írás felhasználásával. Mert ezek, mint írta:

Olyan karakterek, amelyek nem betűket és szavakat reprezentálnak, hanem dolgokat és fogalmakat, olyannyira, hogy különböző nyelveken olvashatók,és így az ezt használók úgy kommunikálhatnak írásban, hogy nincs szükség fordításra

Ilyen pl. egy matematikai formula is, mint az, hogy 3x4=12.

Nyelv-gondolkodás elméletek

4. G.Vico (18.sz.) elmélete: • Vico az első jelentős bírálója a z univerzális nyelv felfogásnak.

Szerinte a természetes nyelvek különbségei a fogalmi hálók különbségeit tanúsítják, és nem elhanyagolhatóak, jelentéktelenek. Nem valamilyen egyetemes nyelv különböző, esetleges reprezentációi, amelyek egy egyetemes fogalomrendszert fejeznek ki vizuális írásos, vagy auditív módon, beszédben.

• Vico felfigyel a társadalmi és nyelvi különbségek korrelációjára és ezek történelmi változására. Nyelvtipológiájában megkülönböztet pl.„isteni”, „heroikus” és „emberi” nyelveket, amelyek különböző történelmi korokban jöttek létre és míg az isteni és heroikus nyelvek szavait szerinte képek és jelképek természetes módon fűzik a dolgokhoz, addig az „emberi” nyelv konvención alapszik, és más fogalmak állnak a szavak mögött.

Nyelv-gondolkodás elméletek

6. A Whorf hipotézis (1956): a nyelvi relativizmus kérdése • A korábbi századok (Vico-ig) úgyszólván töretlen fogalmi és nyelvi

univerzalizmusa és abszolutizmusa, valamint a nyelv és a gondolkodás egymástól független, de izomorf és korreláló voltára vonatkozó álláspontja után a 20. század közepén az egyre kiterjedtebb és módszeresebb kulturális antropológiai kutatások eredményeként B.L.Whorf egy markáns relativista álláspontot fejt ki.

Nézetei máig a nyelvészeti, pszichológia, antropológiai érdeklődés és a viták középpontjában állnak.(Említik Sapir-Whorf tétel néven is.)

• A hipotézis komponensei :

(a) a nyelv és a gondolkodás szoros, erős kölcsönhatásban vannak. Meghatározzák egymást.(A 20-as években Wittgenstein így fogalmaz: „Nyelvem

határai, világom határai”)

(b) A nyelv és a gondolkodás szorosan összefügg az adott társadalom, közösség életmódjával. (Az inuitoknak pl., több mint 30 különböző szavuk – nem jelzős kifejezésük – van a „hó”-ra)

2014.10.22.

32

Nyelv-gondolkodás elméletek:a relativizmus

(c)Sem a fogalmi, sem a nyelvi rendszerek mögött nem áll valami féle egyetemes (univerzális) rendszer, amelynek a különböző természetes nyelvek csak különböző reprezentációi lennének.

(d) A nyelv az észlelést, sőt az érzékelést (pl a szelektivitást és a projektivitást) is befolyásolja (Pl. az Uj-Guineában élő daniknak nincsenek szín-szavaik, csak a „mola”, ami kb. „világos, meleg színű”- és a „mili”, ami kb. „sötét, hideg színű”-t jelent. V.ö.:Eysenck-Keane)

Ezért, mint Whorf írja:

„ A megfigyelőkben az azonos fizikai ingerek nem alakítják ki a világ azonos képét, csak akkor, ha a nyelvi hátterük is azonos vagy megfelelésbe hozható” (idézi M.Cole: Culture and thoght:41)

• Ez súlyos problémákat eredményezhet a nyelvek közötti fordításban, illetve a különböző korok,kultúrák világképének vagy természetre vonatkozó tudásának/tudományának megértésében, megítélésében. (Ez a már korábban említett inkommenzurábilitás probléma)

Nyelv, gondolkodás, relativizmus

• A nyelvi relativizmus mellett és ellen szóló érvek

Mellette: 1. A törzsi társadalmak, természeti népek (indián, ausztrál, indonéz)

nyelveinek vizsgálata igen jelentós eltéréseket tárt fel a szín- és forma(alak, tér) észlelés nyelvi reprezentációja vonatkozásában, s ez alapvetően megkülönbözteti e nyelveket egymástól és a „mi” európai (indoeurópai, török, finnugor, stb.) nyelveinktől

2. Nem csak az észleleti szinten , hanem újabban (Bloom, Barley) a nyelvtani szinten is jelentős különbséget mutatott ki. (a kinaiban pl. nincs feltételes alárendelt mondat-szerkezet, a doajoban nincs kontrafaktuális feltételes, pl. „hogyan neveznéd a nővéred férjét, ha lenne nővéred?”)

Nyelv, gondolkodás, relativizmus

• Ellene:

1. A Whorf hipotézis, a nyelvi relativizmus tézise csak igen korlátozott kísérleti (kognitív pszichológiai) eredményen és csak néhány területre (szín diszkrimináció, tér-észlelés) vonatkozó adatokra támaszkodik, ezekből nem lehet általános következtetést levonni és a nyelvi univerzalizmust elvetni.

2. A ’80-as években alapos kutatás támasztja alá Chomsky (1960, 1985) kartéziánus, nativista generatív grammatika-elméletét, amely szerint minden emberi nyelv un. mély struktúrája azonos, és veleszületett a csecsemővel. A gyermek a nyelv-elsajátítás, a szocializáció folyamán csak ennek az alapvető, mély grammatikai struktúrának a paramétereit, a finom-szerkezeti elemeit állítja be, rendeli hozzá a szabad helyekhez. (Pl. minden nyelvben vannak főnevek és igenevek.)

3. Így a lefordíthatatlanság problémája elvileg megoldható, csak gyakorlati nehézségeket okoz.

Nyelv és gondolkodás

• Összefoglaló és válasz a nyelv és a gondolkodás viszonyára vonatkozó alapkérdésre.

1. Befolyásolja-e a gondolkodás a nyelvet, vagy puszta címke? Esetleg kölcsönös a befolyásolás? Vagy egyoldalú?

Erre a kérdésre jelenleg nincs általánosan (nyelvfilozófa, kognitív pszichológia, kulturális antropológia által is) elfogadott válasz. A kérdésben szereplő nyelv, gondolkodás és befolyásolás fogalmai maguk sem éles és egyértelmű jelentésűek. A befolyásolás pl. jelenthet részleges vagy teljes meghatározást, determinációt. Ez maga is külön kutatási téma, (L.: Pléh Csaba 1999.)

2. A nyelvi univerzalizmus (a modern Chomsky tétel) vagy a relativizmus tétele ( a Whorf hipotézis) közül melyik az elfogadhatóbb?

Erre a kérdésre sincs jelenleg egyértelmű tudományos válasz. Vita tárgyát képezi.

Nyelv és gondolkodás

• Az univerzalizmus vagy relativizmus vita társadalmi és történelmi kontextusáról röviden:

Mint említettük (már Vico kapcsán) a relativizmus gondolata a 18. században bukkan fel és Felvilágosodással megerősödik. Párhuzamosan azzal, hogy a gyarmatosítás első korszakának lezárultával megkérdőjeleződik a korábbi álláspont, mely szerint a „vadakat” civilizálni kell: rájuk kell kényszeríteni az európai mentalitást, nyelvet és vallást, amelyek „magasabb rendűek” és az emberi kultúra csúcsát jelentik. A más társadalmak és kultúráik értékességének és egyenrangúságának gondolata az univerzalizmus és abszolutizmus megkérdőjelezésével kezdődik.

Ma viszont a globalizáció világában élünk.A mentális és nyelvi különbségek eltűnése úgyszólván kényszerítő követelmény, folyamat. Másfelől a multikulti világ vesz körül, amelyben sokféle szokás- és gondolkodásmódhoz, nyelvhez kell alkalmazkodnunk. Egyszerre érvényesülnek tehát az univerzalizmus (az egyetemesség) és a relativizmus követelményei.