residuumok (maradékanyagok) az állati eredetű termékekben -...

dr. Búza Lászlódr. Búza Lászlóigazgató főállatorvosigazgató főállatorvos

MgSzHK ÉTbIMgSzHK ÉTbI

Residuumok (maradékanyagok) az állati eredetű termékekben - Hatósági intézkedések

Versec, Temes vármegye törvényhatósági városa

1910, 27.000 lakos, Forrás: Frisnyák Sándor: Magyarország Történeti Földrajza

• Versec-fehértemplomi borvidék 1893. • Ami a mezazdaságot illeti, főleg a szőlőtermesztés volt jellemző a

vidékre, így Versecre is. 1873-ban például, a bécsi világkiállításon a világ legtekintélyesebb bortermelő helyének nevezték Versecet. Ekkor az évi bortermelés elérte az 1.000.000 alsó-ausztriai akót. Ezt a termelést torpedózta meg az 1880-tól fellépő filoxéra, amely következtében kihaltak a verseci szőlők és így – míg 1873-ban 12.000 holdon termett a szőlő – 1887-ben már csupán 17 hold volt betelepítve az újfajta amerikai szőlővel, amely ellenálló volt a filoxérával szemben. Ezek után újra fellendült a szőlőtermesztés úgy, hogy 1911-re a szőlővel betelepített terület elérte a 4.311 holdat.

Ami az ipari tevékenységet illeti az is a szőlőtermesztés következményeként indult: itt működött két konyak és egy vegyészeti gyár, egy szeszgyár.

http://vajdasag.netoktato.hu/K%C3%A9p:Versec_c%C3%ADmere.png

Versec, Temes vármegye törvényhatósági

városa 1910, 27.000 lakos, Forrás: Frisnyák Sándor: Magyarország Történeti Földrajza

• A szőlőtermesztés mellett ezekben az években meghonosodott a gabonatermesztés, valamint a nagy hagyományokra visszatekintő selyemhernyó tenyésztés. A XVIII. És XIX. Században Versec volt a bánsági selyemhernyó tenyésztés központja. Az állattenyésztés is fellendült, főleg a verseci lovak voltak híresek. Ezek mellett 1870-80-as években létesültek: a gépgyár, a keményítőgyár és a gőzmalom, valamint Magyarország 8. legnagyobb vágóhídja amely 2600 tonna szalámit termelt évente.

http://vajdasag.netoktato.hu/K%C3%A9p:Versec_c%C3%ADmere.png

Versec szülötte Herczeg Ferenc

• Versec szülötte a századforduló és a két világháború közötti Magyarország írófejedelme, a jó tollú Herczeg Ferenc, aki egyes írásaiban hangulatosan eleveníti meg a rég tovairamlott, hangulatos bánáti úri világot.

120 éve történt

Trenkó Ferenc

120 éve történt

• Azary Ákos (1850-1888)

• Orvos-sebészdoktor, állatorvos, nyilvános rendes tanár, a M. kir. Állatorvosi Tanintézet belgyógyászati tanszékének a vezetője 1882-tôl 1888-ig; az állatjárványtan és állat-egészségügyi rendészet magántanára 1886-tól 1887-ig. Rövid ideig tartó

munkásságával a tanintézetben a belgyógyászat

oktatása és művelése terén új korszakot teremtett.

120 éve történt

• Schwanner Jenő (1888-1964)

• Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán 1946-ban létesített állategészségügyi igazgatási és törvényszéki állatorvostani tanszék első professzora 1946-tól 1963-ig. Korábbi állategészségügyi

szervező tevékenysége révén nevéhez fűződik a fertőző betegségek elleni küzdelem hatékony megszervezése, a veszettség felszámolása és

az állat-egészségügyi szabályzat szerkesztése.

120 éve történt

• Konkoly Thege Sándor (1888-1969)

• Mezőgazda, jogász, gazdaságpolitikus, az államtudományok doktora, állattenyésztő szervezetek szervezője és korszerűsítője, egyetemi tanár (1947), földművelésügyi államtitkár.

Az állattenyésztési politika előadója a M. kir. Állatorvosi Főiskolán 1925-ben.

Mi az Ön diagnózisa?

Jelenállapot - Általános panasz

– Borzongás – Elesettség – Fáradékonyság – Kimerültség – Rossz közérzet – Étvágytalanság – Láz

Kültakaró• Bőrpír rohamokban ( flush)

– Rohamokban jelentkező bőrpír az egész testen (flush), változó lokalizációban

– Feszül a bőre – Bőrből kiemelkedő apró

kiütések – Bőre egész testén duzzadt – Bőrpír, fénylik a bőre – Kiütések – Piros göböcskék – Vakarózási nyomok a bőrön – Változó helyeken megdagad a

bőre – Duzzadt bőr, forró tapintatú

bőr – Meleg, izzadt bőr

Kültakaró

Duzzadt arcbőr – Erythemák az arc bőrén – Fej lágyszöveteinek duzzadtsága – Kipirult arcbőr – Savós váladék az orrból – Apró erythemás papulák – Erythemás bőr – Excoriatiók a bőrön – Fényes bőr – Lokális oedema a bőrön változó

lokalizációban – Maculopapulosus exanthema – Testszerte oedema a bőrön – Urtica, forró tapintatú bőr – Meleg, verejtékes bőr – Nyomásra elhalványuló

maculosus exanthema

Fej

• Fejfájás ((Homlok,fejtető,tarkó, halánték tájék)) – Száj körüli melegségérzés – Tüsszögés – Bőrpír az arcbőrön – Megdagadt arc – Vörös orca bőre – Színtelen váladék folyik az

orrából

• Szem – Conjunctiva áthajlások

hyperaemiások

Szív és légzési panaszok• Perifériás erek, vérnyomás, pulzus

– Filiformis radialis pulzus – Pulsus irregularis et inaequalis – Pulzus gyengén tapintható mind a

négy végtagon – Szapora pulzus ( nyugalomban) – Alacsony diasztolés vérnyomás – Erős vérnyomásesés, ((szisztolés

vérnyomás csökkenése > vagy = 50 Hgmm))

– Vérnyomás kórosan alacsonyabb– Aritmiás szívműködés érzése – Heves szívdobogás érzése – Gyorsan ver a szíve – Kihagyásokat érez a

szívritmusban – Gyorsan veszi a levegőt – Szapora légvétel

További panaszok

• Hasi, emésztési panaszok – Nem jellegzetes hasi

panaszok – Hányás hányingerrel – Puffadt has Hasi szervek – Elődomborodó has – Gázos belek dobos

kopogtatási hangja – Diffúzan feszes has – Elődomborodó hasfal – Gyengült bélhangok

• Mozgásszervi panaszok – Izomgyengeség

További panaszok

• Mellkasi szervek – Tachypnoe – Stridor belégzésben a

trachea vagy a főhörgők felett

További panaszok

• Mellkasi szervek – Cardiomegalia – Halk szívhangok minden

szájadék felett

További panaszok

• Idegrendszer – Somnolentia – Sopor – Alteralt tudat – Beszűkült tudatállapot – Desorientatio – Disszociációs tudatállapot – Tudatzavar (nem

specifikus)

További panaszok

• Mentális és viselkedészavarok – Koncentrálási nehézségek – Zavartság – Hangulat változékonysága – Izgatottság – Nyugtalanság – Hirtelen fellépő

eszméletvesztés – Aluszékony

• Tudatzavar

További panaszok

• Idegrendszer és izomrendszer zavarai – Zsibbadás a száj körül – Bőrtünetek viszketnek – Száj körüli bőr viszketése – Viszketés kiütéssel a bőrön – Viszketés

Betegség megnevezésének szinonímái:

– Anaphylaxiás sokk - Anaphylaxy shock – Szisztémás anafilaxiás reakció – Alapadatok:– Férfi-Nő: Bármely életkorban előfordulhat

Előzmények, lehetséges kórokok:• Állatok

– Darázscsípés – Rovarcsípés – Méhcsípés …

Előzmények lehetséges kórokok :

• Betegségek – *Y436 Enzimek, m.n.o. – *Y446 Természetes vér és

vérkészítmények – Infusiót, transfusiót, és

terápiás injectiot követő k.m.n. szövődmények

– Transzfúziók, vérkészítmények adása megfelelő indikációval, baleseti tévesztés nélkül …

Előzmények lehetséges kórokok :

• Kémiai kórokok – Enzimkészítmények – Vérkészítmények és rokon

termékek – Szisztémás antibacterialis

szerek, OTC, SU,Beta-lactam antibioticumok, penicillinek és ezek maradékanyagai

– Élelmiszer tartósítók, adalékanyagok, fehérjék …

– Röntgen kontrasztanyagok …

Food-borne diseases - Zoonosis• Az élelmiszertermelő és nem

élelmiszertermelő állatokról az emberre átvihető fertőző betegségek összefoglaló neve a zoonosis.

• Csoportosítás: baktériumos eredetű, vírusos eredetű, parazita eredetű

• Az élelmiszer-eredetű megbetegedések (Food-borne diseases) közé nem tartozik valamennyi zoonosis, csak azok, amelyek élelmiszerek útján is terjednek, ugyanakkor ide tartoznak azok a megbetegedések is amelyek nem zoonosisok, így például a tengeri biotoxinok, vagy egyéb toxinok által okozott élelmiszer közvetítette megbetegedések is.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA - residuumtoxicologia(Különös tekintettel az állati eredetű élelmiszerekre) • A társadalom egyik

alapvető élelmiszer-biztonsági igénye az, hogy többek között az állati eredetű élelmiszerek kémiai szennyezettségét (reziduum) elkerülje, illetve annak mértékét folyamatosan a tolerancia határérték (Maximum Residue Limit /MRL/) alatti szinten tartsa.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA - residuumtoxicologia• Ez olyan komplex hazai

és nemzetközi feladat, amelynek az élelmiszer előállítás teljes folyamatát (a szántóföldtől a takarmányozáson át a fogyasztó asztaláig /from field to table/), a HACCP rendszerében át kell fognia.

A takarmányok biztonságának, minőségének jelentősége a

táplálékláncban - residuumtoxicologia

TAKARMÁNY

Káros anyagokat tartalmazhat:mikotoxinok, toxikus nehézfémek, növényvédőszer maradékok, dioxinok,PCBk, gyógyszer maradékok, gyommagvak stb.

ÁLLAT

A szövetekben, a vérben, a tejben feldúsulva egészség-károsító hatásúak

EMBER

Elsődleges takarmányokTakarmány alapanyag – kockázatok - residuumtoxicologia

Takarmány alapanyagok

(répa, gyapot, repce, csillagfürt)

– a tej ízhatását ronthatják, illetve

– nemkívánatos anyagkéntmegjelenhet a tejben például a gosszipol,és a lupulin alkaloida és a glükozinolátok

Mikotoxinok hatása(kiemelten az aflatoxinok) - residuumtoxicologia

A takarmányban előforduló aflatoxin B1az állati szervezetben átalakul és atejben, mint aflatoxin M1 jelenik meg.Élő szervezetekben – immunszupresszív éskarcinogén hatással bírnak.

Az EFSAegy regressziós egyenlettel

számítja ki a carry-over hatást:

10,95 + 0,787 x µg aflatoxin B1/napi adag =aflatoxin M1 (ng/kg tej)

Magas aflatoxin tartalmú gyapotmagdara /180 ug/kg/ tejelőszarvasmarha takarmányaként, határértéket meghaladóaflatoxin B1 a sajtokban /2007./

Engedélyezett növényvédőszerekhasználata esetén – a legelő környezetében végzett permetezésidőpontjának és a szer hatóanyagá-nak ismerete, az érintettek értesíté-se,az egészségügyi várakozási idő betartása ⇒ alacsony a kockázat

Takarmány alapanyagok esetébena felhasználás kizárólag azegészségügyi várakozási idő lejárta után ⇒ „0” kockázat

Peszticidek - következtetések és teendők - residuumtoxicologia

Preventív állatgyógyászati szerek - residuumtoxicologia

Amennyiben a gyógyszeres takarmánytengedélyezett módon használják (koncentráció-korcsoportnak megfelelő-várakozási idő), a carry-over hatás alacsony ⇒ 1%

Például 250 mg/kg szulfadimidin(preventív alkalmazott dózis) tartal-mú takarmány etetése esetén, 21 nap elteltével a tejben mérhető koncentráció 100 µg/l, amely az EU-ban alkalmazott MRL értékkel azonos.

Terápiás állatgyógyászati és„hozamnövelő” hormonhatású szerek - residuumtoxicologia

A terápiásan alkalmazott, de nem a takarmánnyal bevitt gyógyszerek eseté-ben nagyobb a kockázat a tejbe, állati szövetekbe való átjutásnak.

Tiltott hormonhatású anyagok használata gazdasági előny céljából:Tejhozam növelés takarmányba kevert hormokkal- tiroxin, tireoglobulin-30 %-os hozam növekedés- tejben megjelennek a hormonanyagok.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA - residuumtoxicologia• Az elmúlt évtizedek során az

élelmiszer-biztonság szolgálatában új, interdiszciplináris tudományág alakul ki: ez az érintett biológiailag aktív élelmiszerszennyező kémiai anyagok (reziduum) közegészségügyi vonatkozású toxikológiai megítélésének komplex kérdésével foglalkozik.

Dose makes the poison

“All substances are poisonous, there are none which is not a poison; the right dose is what differentiates a poison from a remedy.” Paracelsus, 1538

Example: Aspirin taken for a headache

• - one lick of a pill won’t have the desired effect

• - two pills should relieve pain• - the entire packet could

poison

Foods are chemicals

“Natural foods contain more than ½ million chemicals… There are a few hundred chemicals, mainly synthetic, used as pesticides… All of the latter have been evaluated.”

Sir Colin Berry, The Royal London Hospital.

Foods are chemicals

“There are 10 milligrams of natural carcinogens in a cup of coffee, and that’s more carcinogens than an American is likely to get from pesticides in a year.”

Prof Bruce Ames, biochemist, University of California.

Élelmiszer-toxikológiai (reziduológiai) tényezők

• Az emberek, a reziduum terhelés túlnyomó arányát az élelmiszerek közvetítésével vehetik fel, ezért a toxikológiai vonatkozásaik kísérletes vizsgálata az alábbi, nemzetközileg elfogadott, élelmiszer-toxikológiai jellemzők meghatározását teszi lehetővé. Ezek, az érvényes reziduulógiai szabályozások meghozatalának az alapját képezik.

• · - NOEL = Kimutatható biológiai (egészségügyi) hatással nem rendelkező anyagkoncentráció (Non-Observed Effect Level), amely krónikus tartalmú, laboratóriumi rágcsálók felhasználásával végrehajtott toxikológiai kísérletek eredményén alapul.

Acceptable Daily Intake

Acceptable Daily Intake

• • how much can be consumed daily over a lifetime without harm

• • no observed adverse effect level (NOAEL) from most sensitive result from animal testing

• • NOAEL then divided by uncertainty factor (usually 100) to give the ADI

Élelmiszer-toxikológiai (reziduológiai) tényezők

• · - ADI = Elfogadható napi bevétel mértéke (Acceptable Daily Intake), amely a NOEL, valamint a biztonsági faktor (102 Safety Factor /SF/) hányadosa.

• · - MRL = Tolerálható bevitel, tolerancia határérték (Maximum Residue Limit), amely az átlagos testtömeg és az ADI együttes szorzatának, valamint az elfogyasztott, jellemző élelmiszer tömegnek a hányadosa.

• · - Élelmezésügyi (karencia) idő: az MRL-érték és a vonatkozó ehető szövetre jellemző ürülés-dinamika időfüggő határérték kapcsolata, illetve a fenti összefüggés grafikus kapcsolata.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA – GAP - HACCP• Jelentős számú biológiailag és

toxikológiailag intenzív hatású anyagot alkalmaznak a mezőgazdaság egyes területin (agrokemizáció), így az állattenyésztésben és az állatgyógyászatban, valamint az egyéb, környezetszennyezési hatások következményei is figyelembe veendők. Az élelmiszerek kémiai szennyeződésének az elhárítását, illetve a minimalizálását érintő szabályozásnak a termék-előállítás, a szállítás és a forgalmazás minden fázisában érvényesülnie kell.

• A HACCP eljárás szerinti élelmiszerbiztonság megvalósításában a megelőzésnek meghatározó szerepet kell betöltenie.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA – Codex Alimentarius• A CODEX ALIMENTARIUS

COMMISSION (CAC) meghatározása szerint a maradékanyagok olyan vegyületek és azok származékai, amelyek a tudatos szennyeződést (kontamináció) okozó szándéktól is függetlenül - a növénytermesztés, az állattenyésztés, az állatorvosi gyógykezelés, az élelmiszeripari gyártás, a termékkezelés, a csomagolás, a szállítás, a tárolás során, illetve a környezet szennyeződésre visszavezethetően - kerülnek az élelmiszerben és ott kimutathatók.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA – maradékanyag-dinamika• A toxikológiai megítélés alapját (a szennyezőanyag meghatározott

dózisára vonatkoztatva, a kezelésre engedélyezett élelmiszertermelő háziállatfaj ehető szövetei és szervei esetében fellépő általános és specifikus toxikológiai hatások értékelése képezi; viszont kevéssé ismertek a komplex (interaktív) szennyeződés következményei.

• A maradékanyagoknak az állati eredetű élelmiszerekbeni előfordulását, illetve az egyes szerek feldúsulását azért kell megakadályozni, mert a fogyasztó által történő felvételük populációs mértékű egészségügyi kockázatot válthat ki. Ezen hatások kialakulásáért nem csupán az élő szervezet által felvett vegyületek (xenobiotikumok), hanem esetenként az azokból enzimatikus átalakulás nyomán (citokróm-oxidáz-P450) képződő „esetlegesen biológiailag fokozottan aktív anyagcseretermékek” is figyelembe veendők és meghatározzák az élelmiszerek kémiai maradékanyag szennyezettségének és felszámolásának az alkalmazandó eljárásrendjét.

Élelmiszer-toxikológiai (reziduulógiai) vonatkozású közegészségügyi vonatkozások és következményeik

• I.- Heveny mérgezés. • II.- Félheveny és krónikus mérgezés. • III.- Ún. „mikrotoxikózis”. • IV.- Fedett (lárvált) méreghatások: • · - mutagén hatás (mutogenitas) • · - daganatképző hatás (kancerogenitas) • · - az embrióra kifejtett toxikus hatások (fötotoxicitás, teratogenitás, embriolethalitas).• V.- A szaporodóképességet kórosan befolyásoló hatás/ok. • VI.- Allergizáló hatás (antigén + ellenanyag reakció eredménye). • VII.- „Ál/pszeudo-allergizáció” (elsősorban egyes élelmiszer adalékanyagok kiváltotta, nem

immunogén eredetű szöveti reakciók). • VIII.- Mikrobiális poli/multi-rezisztencia. • IX.- Immunoszuppesszív hatás. • X.- Indukált, immunogenetikailag szabályozott autoimmun reakciók. • XI.- Halálos (fatalis) aplasztikus anaemia és leukózis (pl: klóramfenikol). • _____________________________________________________________________

Élelmiszer-toxikológiai (reziduulógiai) közegészségügyi vonatkozások

• I.- Heveny mérgezés. • II.- Félheveny és krónikus

mérgezés. • III.- Ún. „mikrotoxikózis”.


• IV.- Fedett (lárvált) méreghatások:

• · - mutagén hatás (mutogenitas)

• · - daganatképző hatás (kancerogenitas)

• · - az embrióra kifejtett toxikus hatások (fötotoxicitás, teratogenitás, embriolethalitas).


• V.- A szaporodóképességet kórosan befolyásoló hatás/ok.

• VI.- Allergizáló hatás (antigén + ellenanyag reakció eredménye).

• VII.- „Ál/pszeudo-allergizáció” (elsősorban egyes élelmiszer adalékanyagok kiváltotta, nem immunogén eredetű szöveti reakciók).

• VIII.- Mikrobiális poli/multi-rezisztencia.

• IX.- Immunoszuppesszív hatás. • X.- Indukált, immunogenetikailag

szabályozott autoimmun reakciók. • XI.- Halálos (fatalis) aplasztikus

anaemia és leukózis (pl: klóramfenikol).

MRL-feletti reziduum szennyezettség elhárításának a rendszervázlata

• I.- Véletlenszerű minta kiválasztáson (randomitás) alapuló, hatóságilag végrehajtott monitoring mintavételi program.

• II.- Szakszerűen csomagolt, hamisítástól védett, mélyhűtött állapotú, hatósági mintavételi jegyzőkönyvvel ellátott mintá/k, amelyek azonnali laboratóriumba szállításáról gondoskodni kell.

• III.- A beiktatott minták laboratóriumi vizsgálata általában két szinten történik:

• a) szűrő (screening)• b) megerősítő (konfirmatív)• IV.- A szűrővizsgálattal kimutatott MRL feletti (pozitív) vizsgálati

eredmény esetében el kell végezni a kémiai megerősítő (konfirmatív) vizsgálatot, különös tekintettel a módszer szelektivitásának a bizonyítására, érzékenységére, ismételhetőségére és a validáltságra.

MRL-feletti reziduum szennyezettség elhárításának a rendszervázlata

• V.- A megerősítő vizsgálat szakértői eredményét hivatalosan az illetékes hatóság tudomására kell hozni és az lefolytatja az előírás szerinti közigazgatási eljárást.

• VI.- Az országos monitoring vizsgálat eredményeit szakértői tanácsnak kell kiértékelnie és össze kell vetni a nemzetközi gyakorlat eredményeivel.

• VII.- Az eredmények és a következtetések gyakoroljanak befolyást a törvény és a rendeletalkotás folyamatára.

• VIII.- Biztosítani kell az eredmények és a következtetések publicisztikai szabadságát.

A mintavétel és a szabályozása

• A 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet („az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről”) az, amely 96/23 EC irányelv mintavételi előírásának megfelelően EU harmonizált. Ez az előírás a hatóságilag végrehajtott, véletlenszerű (random) országos monitoring mintavétel hatókörét valamennyi állati eredetű élelmiszer fajta és kémiai szennyező csoport esetére (vörös hús, baromfihús, tej, tojás, méz, vadon élő és a tenyésztett vad fajok) kiterjeszti és kötelezően előírja.

• A hatósági mintavétel egyik célja az illetékes „reziduum vizsgáló nemzeti referencia laboratóriumok” hiteles mintákkal történő ellátása; ez az alkalmazandó eljárás az EU országaiba élelmiszert exportáló ún. harmadik országok esetében is. A rendszeres ellenőrzésnek ki kell terjednie mind az élelmiszer előállító üzemekre (pl. vágóhidak) és a farmokon tartott állatokra is, különös tekintettel az egyes kémiai szennyező anyagok és csoportjaik kimutatásának az eljárásrendjére és a toxikológiai megítélésükre.

A mintavétel és a szabályozása

Az ellenőrizendő kémiai szennyezők (reziduum) körének a meghatározása

• A-csoport (tiltott anabolikus szerek) • 1.- Sztilbének és származékaik. • 2.- Pajzsmirigy működést gátlók (thyreostaticumok). • 3.- Természetes és szintetikus szteroid-származékok. • 4.- Rezoreilsav-lakton származékok (zeranol = Ralgro). • 5.- Béta-agonisták. • 6.- Tiltott szerek (a 2377/90 EEC irányelv IV. függelékében előítak szerint.• B-csoport (Állatorvosi gyógyszerek) • 1.- Valamennyi antibakteriális hatású szer (antibiotikumok),

szulfonamidok, kvinolin-származékok, nitrofurán-származékok.


• 2.- Egyéb állatorvosi gyógyszerek • a) Endo- és ektoantiparazitikumok. • b) Kokciodiosztatikumok, beleértve a nitroimidazol-származékokat is. • c) Egyes gyógyászati felhasználású peszticidek (foszforsavészterek, szerves karbamátok,

szintetikus piretroidok). • d) Szedativumok. • e) Nem szteroid szerkezetű gyulladás ellenes hatású szerek (NSAID = Non Steroidal Anti

Inflammatory Drugs). • f) Egyéb framakológiailag hatékony szerek.• 3.- Környezetszennyező anyagok és egyéb szubsztanciák. • a) Klórozott szénhidrogén származékok (OC-peszticidek, PCB-kongenerek, dioxinok /PCDD/,

dibenzofuránok /PCDF/. • b) Szerves foszforsavészterek, szerves karbamátok és szintetikus piretroidok, mint

peszticidek. • c) Toxikus és mikroelemek, Mikotoxinok, Élelmiszerek szintetikus színezőanyagai, Egyéb

szerek.


• A csernobili reaktorrobbanást követő radioaktív szennyezettséget követően a környezet és az élelmiszerek radioaktív-izotóp szennyezettsége már több mint két évtizede a háttérsugárzás szintjére csökkent, különös tekintettel a legfontosabb izotópok (134+137Cs, 90Sr, 131I, 139Pu, 241Am stb.) kimutatott aktivitás változására.

A kémiai maradékanyagok szerepével kapcsolatos kockázatelemzés

• Az élelmiszerek kémiai szennyeződése megelőzését, illetve mértékének a hatékony csökkentését elősegítő kockázati tényezők szakszerű elemzési eljárása (Risk Analyzis) ma már nemzetközileg elfogadott rendszer, az alábbiak szerint:

• 1.- Kockázatbecslés (Risk assessment): veszély/esség meghatározása + hatásbecslés + az expozíció mértékének a meghatározása + kockázat jellemzése.

• 1.1. Veszély/esség meghatározás (Hazard identification): meghatározott káros anyag/ok hatásainak a kimutatása és jellemzése.

• 1.2. Hatásbecslés (Effect assessment): meghatározott elő faj esetében a hatás/dózis összefüggés preciz meghatározása.

• 1.3. Az expozíció mértékének a meghatározása (Exposure assessment): az emisszió/expozíció mértékének és a képződő anyagcsere termékeknek (metabolitok) koncentráció/dózis függő, meghatározott faj esetére vonatkozó értékelése.

• 1.4. Kockázat jellemzés (Risk characterization): a szer által az élő szervezetre gyakorolt hatás előfordulási gyakoriságának, súlyosságának a meghatározása és a valószínűségi számszerűsítése.

A kémiai maradékanyagok szerepével kapcsolatos kockázatelemzés• 2.- Kockázat kezelés (Risk management): döntéshozatali folyamat és annak

eredményeként kidolgozott - a kockázati tényezőkkel kapcsolatos - eljárásrend, amely a valamennyi lényeges információt áttekinti, értékeli és összeveti a végrehajtást lehetővé tevő jogszabályi lehetőségekkel; kidolgozza és végrehajtja az ember egészsége és a környezeti kockázat minimalizálása szempontjából legelőnyösebb és hatékonyabb eljárást.

• 2.1. Kockázat csökkentés/minimalizálás (Risk reduction): a káros hatás következményeinek a maximális csökkentése, illetve kiküszöbölése.

• 3.- A kockázat nyilvánosságra hozatala (Risk communication): azon közlés és publicisztikai kezelésmód, amely az egészségügyi, a környezetvédelmi követelmények és a rendelkezésre álló biológiai, kémiai, műszaki és gazdasági (cost/benefit ratio) védelmi lehetőségek, valamint a lélektani adottságok figyelembevételével - a védekezési eljárásról és annak a várható eredményességéről, illetve a bizonytalanságáról az érintetteket értesíti (korrekt információ megosztás és –szolgáltatás).

A kémiai maradékanyagok szerepével kapcsolatos kockázatelemzés

A reziduum monitoring ellenőrzés jövője

• Megállapítható, hogy sem a jelenben, sem pedig a jövőben a kémiai szennyező (reziduum) mentes élelmiszertermelés megvalósítása nem reális követelmény.

• Azonban - komplex és következetes megelőző és védelmi intézkedések alkalmazásával - megvalósítható az a követelmény, hogy a fogyasztó egészségére veszélyes kémiai szennyezőknek a tolerancia határérték feletti mértékét az élelmiszerek esetében távol tartsuk, illetőleg folyamatosan az egészségügyileg elfogadható minimális szintre szoríthassuk.

• Ez olyan interdisciplináris ellenőrző munka, amelynek keretében a kapcsolódó szakterületek (toxikológus, állatorvos, vegyész, gyógyszerész, agrármérnök, fizikus stb.) képviselői harmonikus egységben dolgozhatnak együtt.

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata(A1-A5)


• Stilbének• Tranquillansok

A2 Tireosztatikumok6%

A1 Stilbének15%

A3 And.,Ösztr., Geszt.22%

A4 Rezorcinsav-lakt.13%

A5 Béta-agonisták25%

A6 Trankvillánsok7%

B2d Traklvil l .7%

B2f Rblokk.5%

A2 TireosztatikumokA1 StilbénekA3 And.,Ösztr., Geszt.A4 Rezorcinsav-lakt.A5 Béta-agonistákA6 TrankvillánsokB2d Traklvill.B2f Rblokk.


A 3514 db vizsgálati eredmény azt mutatja, hogy nem történt visszaélés, a hatóságnak nem kellett eljárni. Egyetlen minta sem esett kifogás alá.

Tiltott állatgyógyászati szerek vizsgálata(A6)

Tiltott állatgyógyászati szerek (A6 csoport)

• A 2451 db tiltott állatgyógyászati szerre megvizsgált minta eredménye megnyugtató, nem történt visszaélés, kifogásolt minta nem fordult elő.

Klóramfenikol39%

Nitrofurán39%

Dimetridazol20%

Malachitzöld2%

KlóramfenikolNitrofuránDimetridazolMalachitzöld

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d)


• Gentamycin• Ivermectin


• Kinolonok • Macrolidok• Lincomycin


• Tetracyclinek • Szulfonamidok • SU túlérzékenység (Stevens-Johnson)


• Streptomycin és származékai


• .A 10/2002(I.23.)FVM rendelet értelmében a 2007 évben 3530 minta állatgyógyászati szermaradék vizsgálatára került sor.

• Állatgyógyászati szermaradék kifogásolás csak a szűrővizsgálattal mért agar-gél diffúziós módszerrel történt.

A+Su29%

Szulfonam idok18%

Kokcidosztatikum13%

Am itráz7%

Benzim idazol7%

Kinolonok6%

Tetraciklinek5%

Iverm ektin4%

NSAIDs4%

Karbadox2%

Sztreptom icin5%

A+SuSzulfonam idokKokcidosztatikumAm itrázBenzim idazolKinolonokTetraciklinekSztreptom icinIverm ektinNSAIDsKarbadox

A+Su29%

Szulfonam idok18%

Kokcidosztatikum13%

Am itráz7%

Benzim idazol7%

Kinolonok6%

Tetraciklinek5%

Iverm ektin4%

NSAIDs4%

Karbadox2%

Sztreptom icin5%

A+SuSzulfonam idokKokcidosztatikumAm itrázBenzim idazolKinolonokTetraciklinekSztreptom icinIverm ektinNSAIDsKarbadox

2007 évben antibakteriális gátlóanyagra a 4 csészés agar-gél

diffúziós módszerrel vizsgálva 1839 mintából történt • A szűrővizsgálat során baromfi

esetén 16 db, húsiparnál 28 db és szmh tej esetén 5 db minta esett kisogás alá, melyet további kémiai megerősítő vizsgálat követett.

• A kémiai megerősítő vizsgálatok többnyire szulfonamid (szulfaklórpiridazin, szulfadimetoxin) szermaradék jelenlétét igazolták, de a rendeletileg meghatározott határérték alatt. Egy halminta OTC szermaradékra volt pozitv, de az sem haladta meg az MRL értéket:

533

11 10 18 7

988

27 7 226152

4 19 3 13 1 14 34 341 1

0100200300400500600700800900

1000

Min

tasz

ám

Baromfiip

arPozi

tív

Húsipar

Pozitív

Tejipar

Pozitív

Vad-ha

lMéz

2007 évi Antibiotikum+Szulfonamid vizsgálatok

MonitoringMegerősítőMegbízásosImport

Kokcidiosztatikumok vizsgálati megoszlása állatfajonként

134

0

121

0

21

0

20

0

18

0

17

0

28

0

25

0

30

0

30

0

112 114109

33 31

5 5 1 1 1 1 110

0

20

40

60

80

100

120

140

csirke izomcsirke m

ájkacsa izomkacsa m

ájliba izomliba m

ájpulyka izompulyka m

ájnyúl izomnyúl m

ájtojássertés izomsertés m

ájszm

. izomszm

.máj

juh izomjuh m

ájfürj izomfácán izomfácán m

ájvaddisznó izomszarvas izomhal

Baromfi ipar Húsipar Vad-Hal

Monitoringvizsgálatok, db

Kifogásoltminták száma, db

Peszticid szermara-dék vizsgálatok• Soil-borne diseases

Peszticid szermaradék vizsgálatok


• Mutagen hatás


• Mutagenitás


• Immunszupresszív hatás


• Teratogen hatás


• Residue-born diseases

Peszticid szermaradék vizsgálatok megoszlása (B3a-b)

• 2819 állati eredetű élelmiszer minta peszticid .(OC, OP, Pyr, Fenoxiecetsav, Triazin, karbamát, cumafosz, nitrofen) szermaradék monitoring vizsgálata történt 2007 évben

• Csak a klórozott szénhidrogének tekintetében detektáltunk nyomokban DDT származékokat, de egy sem érte el a rendeletileg megengedett határértéket.

Baromfiipar; 819Édes; 3

Hús; 1412

méz; 136

víz; 22

Vad-Hal; 186

Üditő; 0

Tej; 110

Növényolaj; 4

Konzerv; 77

Hütõ; 49

Toxikus nyomelemek vizsgálata(B3c csoport)

Toxikus nyomelemek vizsgálata(B3c csoport) Pb, Zn

Toxikus nyomelemek vizsgálata(B3c csoport)

• Az élelmiszer alapanyagokból, különféle termékekből 2007 évben 3307 nyomelem vizsgálat történt.

víz; 1

egyéb; 4Üdítő; 3Növényolaj; 2

Hús; 1332

Baromfi; 966Vad-Hal; 425

Tej; 140 Konzerv; 138

Zöldség-gyümölcs; 130

méz; 72Hütõ; 71Gabona; 11Sütő; 10

Elemek vizsgálati megoszlása monitoring beküldés esetén

• Az 1298 ólomvizsgálatból mindössze 0,5 % esett kifogás alá.

• Az 1290 kadmium esetén a kifogásolási arány valamivel magasabb, 0.7 %.

Fémvizsgálatok

2007. évi monitoring vizsgálati adatokMikro és makro elemek

1298 1290

284 283287

61

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

RÉZ CINK ÓLOM KADMIUM HIGANY ARZÉN SZELÉN

(db)

Kifogásolt: 9 db, 0.7%

Kifogásolt: 8 db,0.6%

Pb, Cd Határérték túllépés miatti kifogásolt minták

Ólom Kadmium Megjegyzés

Szarvasmarha, máj / vese

3 db 6 db Kivizsgálás megtörtént.

Kacsamáj - 2 db -

Juh (vese) - 1 db Kivizsgálás megtörtént.

Vad (izom) 5 db - A határéték túllépés sörétes kilövésre utalt

Import minták toxikus nyomelem vizsgála (141 db) 2007 évben

Romániából származó 1 db ló izom kadmium tartalma haladta meg a megengedett határértéket, került kifogás alá.

Baromfi, 4

Üditõ, 4

Tej, 4

Egyéb iparág, 14Hús, 20Vad-hal, 34

Konzerv, 61

Mikotoxin vizsgálatok (B3d)

Mikotoxin vizsgálatok(B3d)2007 évben

- sertés: aflatoxin B1, B2, G1, G2, Ochratoxin-A

- szarvasmarha, juh: aflatoxin, Ochratoxin-A

- baromfi: aflatoxin

- hal: aflatoxin, F2- tej: Aflatoxin M1- Hal: tearalenon• Egyéb élelmiszer: Afla, OTA, F2,

DON,

Ochratoxin-A tartalom miatt egy cikóriaminta volt kifogásolt.

A hatóság értesítése megtörtént.

konzerv; 10

zöldség-gyümölcs; 25

üdítőipar; 37

vad-hal; 22

tej; 16

hús; 111

gabona; 7

baromfi; 84

Toxin vizsgálatok - biotoxinok

Toxin vizsgálatok megoszlása

Tengeri biotoxinok: káros “algavirágzás”

Paralytic Shellfish Poison

( Bénulást okozó puhatestű-méreg)

Szaxitoxin

Neoszaxitoxin

Gonyautoxinok

Patulin15%

B iotoxin19%

Mikotoxin66%

Patulin 70 db

Tengeri Biotoxinok 92 db

Mikotoxin 312 db

Emberek

Hallal táplálkozó halak

Növényevő halak

MadarakTengeri emlősök

Növényevő planktonok

Káros „algavirágzás

”

Kagylók (Vénusz-kagyló, kékkagylók, fésűskagylók stb.)

Rákok, kürtcsigák, bíborcsigák stb.

Hallárvák és egyéb lárvák

Mikroorganizmusok

Állati eredetű élelmiszerek Dioxin (PCDDs és PCDFs ) vizsgálata

Commission Recommendation 2006/794/EK of 16 November 2006 on the monitoring of background levels of dioxins and dioxin-like PCBs in

foodstuffs.

Product, including alsoderived products

Aquaculture Meet Milk Eggs Other Total

No of samples 250 483 500 250 250 267 2 000

Belgium 4 8 18 8 7 7 52

Dánia 4 20 14 7 4 6 55

Németország 16 28 55 34 25 36 194

Görögország 6 8 14 8 4 7 47

Spanyolország 26 36 36 13 24 21 156

Franciaország 25 30 55 28 28 27 193

Estonia 2 6 7 3 2 4 24

Olaszország 22 24 46 20 26 26 164

Luxemburg 2 3 6 3 3 3 20

Hollandia 7 18 26 13 20 8 92

Magyarország 3 3 11 5 10 5 37

Állati eredetű élelmiszerek Dioxin (PCDDs és PCDFs ) vizsgálata 2007 évben

02468

1012141618

Baromfi és tojás Hús ipar Tej Vad-hal

iparág

mint

aszá

m

Kongener TEFDibenzo-p-dioxins (PCDDs)2,3,7,8-TCDD 11,2,3,7,8-PeCDD 11,2,3,4,7,8-HxCDD 0,11,2,3,6,7,8-HxCDD 0,11,2,3,7,8,9-HxCDD 0,11,2,3,4,6,7,8-HpCDD 0,01OCDD 0,0001Dibenzofurans (PCDFs)2,3,7,8-TCDF 0,11,2,3,7,8-PeCDF 0,052,3,4,7,8-PeCDF 0,51,2,3,4,7,8-HxCDF 0,11,2,3,6,7,8-HxCDF 0,11,2,3,7,8,9-HxCDF 0,12,3,4,6,7,8-HxCDF 0,11,2,3,4,6,7,8-HpCDF 0,011,2,3,4,7,8,9-HpCDF 0,01OCDF 0,0001

Dioxinok Residuum-, intézkedési- és target értékek

Residue limit

Action limit

Target limit

1 pgTEQ /g

0,6 pg TEQ/g

? Pg TEQ/g

Current limits in pg PCDD/F- WHO-TEQ/g

ProductTolerance limit dioxin

Tolerance limit dioxin

& PCB

Action limit

dioxin

Action limit di &-

PCBMilk fat 3 6 2 2

Poultry fat 2 4 1,5 1,5

Beef fat 3 4,5 1,5 1

Pig fat 1 1,5 0,5 0,5

Eggs 3 3 2 2

Fish 4 8 3 3

Vegetable oil 0,75 1,5 0,5 0,5

Feed 0,75 1,25 0,5 0,35

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett PAH szennyezettség (MRL) 1881/2006/EC benzo(a)pyren-re, mint marker vegyületre vonatkozik

• Étkezési olajokban 2 µg/kg

• Bébiételekben 1 µg/kg• Füstölt húsok és füstölt húskészítményekben 5

µg/kg• Hal színhúsokban 2 µg/kg• Puhatestűekben (tengeri kagylók, rákok, polip) 5

µg/kg

EFSA CONTAM Panel tanulmány alapján változni fog a PAH 4 és PAH 8 csoportra – adatgyűjtés

PAH – EPA TEF PAH – EPA/EFSA TEF PAH – EPA/EFSA TEFNaftalin 0,001 Benz[a]antracén’* 0,1 -

0,001 1 5-Metilkrizén -0,001 0,1 10

Fluorén 0,001 0,1 10Fenantrén 0,001 0,01 10

0,001 0,01 10,001 0,1 0,1

Antracén 0,01 1 0,1

Benzo[c]fluorénAcenaftilén Benzo[a]pirén’Acenaftén Benzo[b]fluorantén’ * Dibenzo[a,l]pirén

Benzo[k]fluorantén * Dibenzo[a,h]pirénBenzo[ghi]perilén * Dibenzo[a,i]pirén

Pirén Krizén’ * Dibenzo[a,e]pirénFluorantén Indeno[1,2,3-cd]pirén * Benzo[j]fluorantén

Dibenz[a,h]antracén * Ciklopenta[cd]pirén

PAH Toxikus egyenérték faktor (javaslat) Vizsgált kongenerek

a benzo(a)pyrene vizsgálata kötelező

Legtoxikusabb kongénerek: ‘ PAH 4 csoport + *PAH 8 csoport

PAH vizsgálatok (187 db) megoszlása2007 évben

9

0 0 0

33

0 0 2

41

71

10

28

0

1416

4

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 10

10

20

30

40

50

60

70

80

Vizs

gált

min

ták

szám

a, d

b

BAROMFIIPAR

HÚSIPAR

HŰTŐIPAR

KONZERVIPAR

NÖVÉNYOLAJ

TEJIPAR

VAD-HAL

Monitoringvizsgálatok száma, db

Kiemelt vizsgálatokszáma, db

Megbízásosvizsgálatok száma, db

Kifogásolt mintákszáma, db

Élelmiszerekben előforduló környezeti szennyezettségek kórtana

2,4,6-triamino-1,3,5-triazinecypromazine, cyanursav, …

Melamin

Melamin

• melamine • (mĕl'əmēn') , common name for 2,4,6-triamino-1,3,5-

triazine. Melamine is a trimer of cyanamide, H2NC[tbond]N, and is synthesized from calcium carbide. It condenses with formaldehyde to give a thermosetting resin. Melamine resins have many uses, including the manufacture of plastic dishes under the trade name Melmac.

• Not to be confused with melanin, a pigment found in skin and hair.

http://www.answers.com/topic/resin

http://www.answers.com/topic/melanin

Melamin

• Melamine is an organic base with the chemical formula C3H6N6, with the IUPAC name 1,3,5-triazine-2,4,6-triamine. It is only slightly soluble in water.

• Melamine is a trimer of cyanamide. Like cyanamide, it is 66% nitrogen (by mass) and provides fire retardant properties to resin formulas by releasing nitrogen when burned or charred. Dicyandiamide (or cyanoguanidine), the dimer of cyanamide, is also used as a fire retardant.

• Melamine is a metabolite of cyromazine, a pesticide. It is formed in the body of mammals who have ingested cyromazine.[2] It was also reported that cyromazine is converted to melamine in plants.[3][4]

http://www.answers.com/topic/carbon

http://www.answers.com/topic/hydrogen

http://www.answers.com/topic/nitrogen

http://www.answers.com/topic/iupac

http://www.answers.com/topic/trimer

http://www.answers.com/topic/cyanamide


http://www.answers.com/topic/nitrogen

http://www.answers.com/topic/fire-retardant




http://www.answers.com/topic/metabolomics

http://www.answers.com/topic/cyromazine

http://www.answers.com/topic/pesticide


http://www.answers.com/topic/melamine




Melamin

• Cyromazine is a triazine insect growth regulator used as an insecticide and an acaricide. It is a cyclopropyl derivative of melamine. Cyromazine works by affecting the nervous system of the immature larval stages of certain insects.[2]

• In veternary medicine, cyromazine is used as a ectoparasiticide.

• Little is known with respect to melamine toxicity in human subjects. Animal studies have shown that melamine is not metabolized in rats, and is excreted unchanged.[13]

http://www.answers.com/topic/triazine

http://www.answers.com/topic/insecticide

http://www.answers.com/topic/miticide

http://www.answers.com/topic/cyclopropane




Melamin

• Acute toxicity• Melamine is reported to have an oral LD50 of >3000 mg/

kg based on rat data, which makes it only minimally toxic (table salt has a similar LD50 value). It is also an irritant when inhaled or in contact with the skin or eyes. The reported dermal LD50 is >1000 mg/kg for rabbits.[14] In a 1945 study, large doses of melamine were given orally to rats, rabbits and dogs with "no significant toxic effects" observed. [15]

• There does not seem to be any reported human case of acute intoxication directly caused by melamine.

http://www.answers.com/topic/median-lethal-dose

http://www.answers.com/topic/kilogram

http://www.answers.com/topic/kilogram

http://www.answers.com/topic/sodium-chloride




http://www.answers.com/topic/1945


Melamin

• Acute toxicity• A study by USSR researchers in the 1980s

suggested melamine cyanurate (a salt formed between melamine and cyanuric acid, commonly used as a fire retardant[16]) could be more toxic than either melamine or cyanuric acid alone.[17] For rats and mice, the reported LD50 for melamine cyanurate was 4.1 g/kg (given inside the stomach) and 3.5 g/kg (via inhalation), compared to 6.0 and 4.3 g/kg for melamine and 7.7 and 3.4 g/kg for cyanuric acid, respectively.

http://www.answers.com/topic/union-of-soviet-socialist-republics

http://www.answers.com/topic/cyanuric-acid





Melamin

• Chronic toxicity• Ingestion of melamine may lead to reproductive

damage, or bladder or kidney stones, which can lead to bladder cancer.[18][14][19][20][21]

• A study in 1953 reported that dogs fed 3% melamine for a year had the following changes in their urine: (1) reduced specific gravity, (2) increased output, (3) melamine crystalluria, and (4) protein and occult blood.[22]

http://www.answers.com/topic/reproduction-4



http://www.answers.com/topic/urinary-bladder

http://www.answers.com/topic/kidney-stone



http://www.answers.com/topic/cancer






http://www.answers.com/topic/1953

http://www.answers.com/topic/relative-density



http://www.answers.com/topic/crystalluria-1


Melamin – állati takarmányban 2006-tól

Melamin

Melamin – Olimpia 2008. Tabu!!

Melamin

Melamin - cristalluria

Melamin

Mindenkinek megvan a maga keresztje

A húsvizsgálók keresztje

FogyasztásraFeltétel NélkülAlkalmas

V. FEJEZET: A HÚSRA VONATKOZÓ DÖNTÉSEK1. A húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha:

• a) az elejtett vadak kivételével olyan állatokból származik, amelyeken nem végeztek levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatot;

• b) olyan állatokból származik, amelyek belső szervein nem végeztek levágást követő húsvizsgálatot, kivéve, ha ez a rendelet vagy a 853/2004/EK rendelet másképpen nem rendelkezik;

• c) olyan állatokból származik, amelyek levágás előtt elhullottak, halva születtek, nem születtek meg, vagy hét napos életkor alatt vágták le őket;

• d) a szúrási csatorna körüli húsnyesedékből származik;• e) az OIE A. vagy – adott esetben – B. listáján szereplő

betegségekkel érintett állatokból származik, kivéve, ha a IV. szakasz másképpen nem rendelkezik;


• f) általános betegséggel, például általános septicaemiával, pyaemiával, toxémiával vagy virémiával érintett állatokból származnak;

• g) nincsenek összhangban az élelmiszer forgalomba hozhatóságának meghatározására vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított mikrobiológiai kritériumokkal;

• h) parazitás fertőzés jeleit mutatja, kivéve, ha a IV. szakasz másképpen nem rendelkezik;

• i) a közösségi jogszabályokban megállapított szinteket meghaladóan tartalmaz szermaradványokat vagy szennyező anyagokat. A vonatkozó szint bármely túllépése – adott esetben – további kiegészítő vizsgálathoz vezet;


• j) az ide vonatkozó részletesebb közösségi jogszabályok sérelme nélkül tiltott szerek maradványait tartalmazó állatokból, vagy hasított testekből, vagy tiltott szerekkel kezelt állatokból származik;

• k) két évesnél idősebb, olyan régiókból származó állatok máját és veséjét tartalmazza, ahol a 96/23/EK irányelv 5. cikkével összhangban jóváhagyott tervek végrehajtása nehézfémek általános jelenlétét tárta fel a környezetben;

• l) jogellenesen fertőtlenítő anyagokkal kezelték;• m) jogellenesen ionizáló vagy ultraibolya sugarakkal

kezelték;• n) idegen testet tartalmaz (kivéve vadak esetében az

állat vadászatára használt anyagot);• o) meghaladja a közösségi jogszabályok szerint

megállapított maximális radioaktivitási szintet;


• p) kórélettani elváltozásokat, konzisztenciabeli rendellenességeket, (a vadak kivételével) hiányos elvérzést vagy érzékszervi rendellenességeket mutat, különös tekintettel az ivari szag kifejezett jelenlétére;

• q) lesoványodott állatokból származik;• r) meghatározott kockázatokat jelentő anyagokat tartalmaz,

kivéve a közösségi jogszabályok szerint előírtakat;• s) talaj-, bélsár- vagy egyéb szennyeződést tartalmaz;• t) olyan vért tartalmaz, amely veszélyt jelenthet a köz- vagy

állategészségre annak az állatnak az egészségi állapota miatt, amelyből származik, illetve a levágási folyamat során kialakuló szennyeződés miatt;

• u) a hatósági állatorvos véleménye szerint – minden vonatkozó információ vizsgálata után – köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelenthet, vagy bármely más ok miatt nem alkalmas emberi fogyasztásra.

IV. FEJEZET: SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK

A. HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK

1. A hatáskörrel rendelkező hatóság csak olyan állatorvosokat nevezhet ki hatósági állatorvossá, akik megfeleltek a 2. bekezdés követelményeinek eleget tevő vizsgán.

2. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak meg kell hoznia a vizsga megszervezésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket. A vizsgának meg kell erősítenie az alábbi tárgyak szükséges mértékű ismeretét az állatorvos hátterétől és képesítéseitől függően:

a) az élelmiszer-higiéniáról, élelmiszerbiztonságról, állategészségügyről, állatjólétről és gyógyszerekről szóló nemzeti és közösségi jogszabályok;

b) a közös agrárpolitika elvei, piaci intézkedések, export-visszatérítések és a csalás észlelése (globális összefüggésben beleértve: WTO, SPS, Codex Alimentarius, OIE);

c) az élelmiszer-feldolgozás és élelmiszeripari technológia alapjai;



d) a helyes gyártási gyakorlat és a minőségirányítás elvei, elméletei és módszerei;

e) betakarítás előtti minőségirányítás (helyes gazdálkodási gyakorlatok);

f) az élelmiszer-higiénia és az élelmiszerekkel kapcsolatos biztonság előmozdítása és felhasználása (helyes higiéniai gyakorlatok);

g) a kockázatelemzés elvei, elméletei és módszerei;

h) a HACCP elvei, elméletei és módszerei, a HACCP alkalmazása az élelmiszer-előállítási élelmiszerlánc során;



i) az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszer-eredetű veszélyek megelőzése és az ezek elleni védekezés;

j) a fertőzések és mérgezések populációdinamikája;

k) diagnosztikai járványtan;

l) megfigyelő és felülvizsgálati rendszerek;

m) az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek felülvizsgálata és rendszeres értékelése;

n) a modern vizsgálati módszerek elvei és azok diagnosztikai alkalmazása;

o) az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos információs és közlési technológia;



p) biostatisztikai adatkezelés és annak alkalmazás;

q) az élelmiszer-eredetű emberi betegségek kitörésének vizsgálata;

r) a TSE-kkel kapcsolatos vonatkozó szempontok;

s) állatjólét az állattartás, szállítás és levágás szintjén;

t) az élelmiszer előállításával kapcsolatos környezetvédelmi kérdések (a hulladékgazdálkodást is beleértve);

u) az elővigyázatosság elve és fogyasztói aggodalmak; és

v) a termelési láncban dolgozó személyzet képzésének elvei.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok.• A biológiai fegyverekkel kapcsolatos szorongások az elmúlt években drámai

módon növekedni látszanak. Hosszú évek közönye után a média és párhuzamosan a lakosság érdeklődése is fokozódik a tudósok által egyre hangosabban megfogalmazott és növekvő aggodalmakat tükröző állásfoglalásai kapcsán, amelyek a tömegpusztító fegyverek (és az előállításukhoz szükséges technológiák) nemzetközi méretű elterjedésről - proliferációról, a biológiai és toxinfegyver tilalmi egyezmény megsértéseiről, vagy a vegyi és bioterrorizmus egyes kérdéseiről hangzanak el.

• A harmadik évezred a biotechnológiai ipar látványos növekedésével köszöntött be és sosem látott fejlődést hozott és ígér az élettudományok minden területén. Eredményei megjelennek a mindennapokban, a géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított élelmiszerektől, egyes ipari alapanyagok gyártástól kezdve, a környezetvédelmen át az oltóanyagok termeléséig. Az orvostudományban új szakterület született meg, a molekuláris medicina, amely széles területeket ölel fel, és szédítő távlatokat nyit meg a gyógyítás és a megelőzés előtt, a génterápia vagy a DNS vakcinák megjelenésével.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok.• Az I. világháborúban megjelenő vegyi harcanyagok mesterségesen előállított ipari

szervetlen (pl.: klórgáz), vagy szerves (pl.: mustár) mérgező vegyületek voltak, amelyeknek jellemző toxikus hatásai az expozíciót elszenvedett személy anyagcseréjére helyileg (hólyagképződés) és/vagy általánosan (pl.: az oxigénszállítás bénítása a cián esetében) és viszonylag rövid időn belül érvényesültek.

• A biológiai harcanyagok az előbbiekkel ellentétben, a természetben előforduló élő kórokozó mikroorganizmusok (taxonómiai hovatartozástól függetlenül) voltak, amelyek speciális hatásukat, az általuk okozott kórképet, esetleg járványt - az emberi, állati vagy növényi szervezetekben - jellegzetes lappangási időt követően (lépfene, takonykór) fejtették ki. A két fegyverfajta tradicionális különállását segítette a kezdetekben, hogy különböztek egymástól abban is, hogy a sérültek ellátásának egészségügyi biztosítási elveinek kidolgozásához szükséges orvosi háttérismereteket más – más diszciplína szolgáltatta. A vegyi fegyverek elleni speciális védelemhez a toxikológia, a biológiai fegyverek ellen a mikrobiológia, infektológia és epidemiológia szolgáltatta a szakismereteket a katona-egészségügy és vegyvédelem, mint a hadtudományágak sikeres alkalmazásához.

• Ebbe az eredeti felosztásba később, a definíciót kissé módosítva kerültek be a toxinok: a mikroorganizmusok vagy többsejtű állati vagy növényi szervezetek által termelt mérgező hatású anyagok.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok.• Toxinok

– Staphylococcus enterotoxin B– Ricin– Botulinum toxin– Trichothecene mycotoxin– SaxitoxinA toxinok feloszthatóak:

» kémiai tulajdonságaik » toxicitásuk » eredetük » hatásmechanizmusuk alapján.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok.• Kémiai tulajdonságaik szerint lehetnek nagy (botulinusz toxin), vagy

alacsony molekulasúlyú (SEB) protein (peptid) toxinok, amelyeket napjainkban a molekuláris biológiai (génsebészeti) módszerekkel is meg lehet termeltetni, vagy az alacsony molekulasúlyú bonyolult vízoldékony (saxitoxin, egyes mykotoxinok), illetve lipid-oldékony (aconitin) szerves vegyületek, amelyek némelyikét a klasszikus szerves kémiai szintézis alkalmazásával is elvben lehetséges előállítani. A toxinokat nagy mennyiségben biotechnológiai úton, pl.: fermentorokban (több ezer literes erjesztő tartályokban) állíthatják elő.

• Közös meghatározó tulajdonságuk, hogy a jellemző toxicitásuk az emberre (állatra, növényre) kifejezett, bár e tekintetben a határok meglehetősen tágnak tekinthetőek. A toxinok általában a vegyi harcanyagok toxicitását meghaladják.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok.• Ágens LD50( u/kg ) Molekulasúly Forrás• Botulinum toxin 0.001 150,000 Baktérium• Shiga toxin 0.002 55,000 Baktérium• Tetanus toxin 0.002 150,000 Baktérium• Abrin 0.046 5,000 Növény• Diphtheria toxin 0.106 2,000 Baktérium• Maitotoxin 0.10 3,400 Tengeri alga• Palytoxin 0.15 2,700 Tengeri lágy• Ciguatoxin 0.40 1,000 Hal• Textilotoxin 0.60 80,000 Tengeri alga • C. perfringens toxinok 0.1-5.0 35,000-40,000 Baktérium• Batrachotoxin 2.0539 Nyílméreg béka• Ricin 3.06 4,000 Növényi, ricinusbab-

Conotoxin 5.0 1,500 Puhatestű (csiga)• Taipoxin 5.04 6,000 Kígyóméreg• Tetrodotoxin 8.0 319 Hal• Tityustoxin 9.0 8,000 Skorpió• Saxitoxin 10.0 (inhaláció; 2.0) 299 Tengeri alga (dinoflagelláta)• VX 15.0 267 Szintetikus vegyi harcanyag• SEB (Rhesus/aeroszol) 27.0 (ED50 pg) 8,494 Baktérium• Anatoxin-A (s) 50.0 500 Alga• Microcystin 50.0994 Soman (GD) 64.0182 Kémiai ágens• Sarin (GB )100.0 140 Kémiai ágens• Aconitine 100.0 647 Növény ( Sisakvirág ) • T – 2 toxin 1,2 10.0466 Mycotoxin

Élelmiszerlánc-információ

RASFF

• 2006. dec.19-én Németország jelezte a RASFF-on, hogy a Hering Trade Kft. által forgalmazott „füstölt sprotni olajban” termék határérték feletti PAH (halhús 7,6 ppb olaj tekintetében 46,1 ppb benzo(a)pirén szermaradékot tartalmaz.

• Hatóság a riasztást követően azonnal eljárt, úgy, hogy az összes raktáron lévő, Hering Trade által forgalmazott, lengyel importból származó, Wilbo Sa. által gyártott tételt zárolta, és a tételekből PAH szermaradék vizsgálatra a 333/2006/EK mintavételi előírás szerint, mintát küldetett az MgSZHK ÉTbI NRL laboratóriumába.

Néhány kifogásolt termékek kiemelten

• 1/PAH:1/2007 főkönyvi számú olajos hal: a füstölt halhúsban 12.4 μg/kg, az olajban 27.6 μg/kg benzo(a)pirén tételekből szintén határérték feletti szermaradékot mutattak:

• 5552/PAH:728: olajban 11.9 µg/kg • 5553/PAH:729: olajban 11.9 µg/kg• 5553/PAH:730: olajban 10.3 µg/kg.• A2007-MgSZHÉTbI-003039/PAH/000373: halhús 9.3 μg/

kg, olaj 17.0 μg/kg.• A2007-MgSZHÉTbI-003040/PAH/000374 0: halhús 7.2

μg/kg, olaj 26.0 μg/kg

Buktató

Az EU Tagállam előállító üzeme panasszal él a hazai hatóság felügyeleti szervénél, amely szerint:

• Termékét a 104/2000/EK rendelete 1. cikk e) szerinti 1604 CN kód alá sorolta, azaz az előkészített vagy tartósított hal; kaviár, illetve halikrából készült kaviárhelyettesítő termékek közé.

• Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló,1881/2006./EK rendelet Melléklet 6. szakasz [36] sorszámú indexe alapján azonban, benzo(a)pirén határértékeket csak a 104/2000/EK rendelete 1. cikk b), c) és f) kategóriáira kell alkalmazni

Akkor miért intézkedett a hatóság?

• miután a 1881/2006./EK rendelet Melléklet 6. szakasz [36] sorszámú indexe alapján a benzo(a)pirén határértékeket a 104/2000/EK rendelete 1. cikk b), c) és f) kategóriára kell alkalmazni, amelyek közül:

• b) kategóriába tartoznak a 0305 CN kód alá sorolt termékek, vagyis a szárított, sózott vagy sós lében pácolt hal; füstölt hal, függetlenül attól, hogy a füstölés előtt megfőzték-e; emberi fogyasztásra alkalmas különféle hallisztek és -labdacsok

• a 2. számú EU Tagállamban valamint a hazánkban eljáró hatóság joggal feltételezte, hogy az 1. számú EU Tagállam előállító üzeme, a füstölt sprotni olajban elnevezésű termékét a 0305 CN kód alá sorolta.

Felelős hatóság kétirányú eljárása az ismertetett helyzetben 1/2

1. A magas benzo(a)pirén szennyezettséget mutató terméket fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítja ugyanis:

• a 854/2004./EK Rendelet III. Melléklet III. Fejezet 2. pontja alapján, „A halászati termékeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha az ehető részeik a közösségi jogszabályokban megállapított határértéknél magasabb koncentrációban vagy olyan mennyiségben tartalmaznak szennyező anyagokat és szermaradványokat, hogy a számított, élelmiszerrel-bevitt mennyiség meghaladná az ember számára elfogadható napi vagy heti bevitelt;”

Felelős hatóság kétirányú eljárása az ismertetett helyzetben 2/2

1. Jelzéssel él az EU felé és a jövőben esetleg előforduló hasonló vitás esetek elkerülése érdekében jogszabály módosítást kezdeményez, konkrétabban:

• kezdeményezi, hogy a 1881/2006./EK rendelet melléklet 6. szakasz [36.] sorszámú indexében szereplő tartalmat egészítsék ki a 104/2000/EK rendelete 1. cikk e) jelzésű kategóriájába tartozó, - azaz a 1604 CN kód alá sorolt, előkészített vagy tartósított hal; kaviár, illetve halikrából készült kaviárhelyettesítő – termékekkel.

Az MgSzHK ÉTBI Élelmiszer Reziduum Toxikológiai Laboratórium referencia laboratórium

• a kémiai-toxikológiai biztonság alábbi területein:– Hormon-hormonhatású szerek, ß-agonizerek (CRL: RIVM/ NL)– Antibakteriális gátlóanyagok, antibiotikumok, szulfonamidok,

(CRL: Fougeres/F)– Kokcidiosztatikumok, benzimidazol- és nitroimidazol származékok

(CRL: Berlin/D)– Toxikus nyomelemek, (CRL: Róma/I; IRMM Geel/Be)– Peszticidek (CRL: Freiburg/D)– Dioxinok és PCB-k, (CRL: Freiburg/D)– Poliaromás szénhidrogének, (CRL: IRMM Geel/Be)– Mikotoxinok (CRL: IRMM Geel/Be)– Biotoxinok (CRL: Vigo/ Es)- Food Contact Material (CRL: Ispra/Es

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

mailto:[email protected]



residuumok (maradékanyagok) az állati eredetű termékekben -...

Documents