RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉSFőbb jellemzők, megvalósítási lehetőségek

Fazekas Mihály (fazekas@rand.org)Hertie School of Governance és RAND Europe

LMP Kongresszus, Szarvas, 2010. augusztus 7.

KIS ÍZELÍTŐ - SVISHTOV, BULGÁRIA Háttér

50 000 fő alatti település Észak Bulgária, Duna partján A régió egyik központja, számottevő ipar 2001 óta működik részvételi költségvetés (LGI támogatás)

A Részvételi Költségvetés működése Helyi finanszítozású, kisebb beruházások, fejlesztések Előre meghatározott éves költségvetési keret Helyi lakosok, civil szervezetek projekteket generálnak Irányító bizottság prioritási sorrendet állapít meg előre meghatározott

kritériumok alapján és benyújtja a javaslatot Technikai információkat az önkormányzat adja hozzá Városi tanácsnak szavaznia kell a javaslatról Irányító bizottság ellenőrzi a végrehajtást

Eredmények: Növekvő lakossági részvétel a költségvetés tervezésében Növekvő lakossági hozzájárulás a fejlesztésekhez és fenntartáshoz

Bővebb információ: Driscoll, Laskowska, Eneva: Svishtov. A community-based investment program for municipal development . LGI Bulgária

KIS ÍZELÍTŐ - SVISHTOV, BULGÁRIA (FOLYT.)

AZ ELŐADÁS FŐ CÉLJA1. Bemutatni, hogy milyen előnyei vannak az

RK-nak; mire lehet használni.2. Bemutatni, hogyan lehet RK-t megvalósítani

és a különböző tervezési döntések milyen következményekkel járnak.

AZ ELŐADÁS FŐBB ELEMEI

Háttér Mi a részvételi Költségvetés? Mennyire elterjedt?

Melyek a Részvételi Költségvetés lehetséges előnyei?

Miként lehet Részvételi Költségvetést megvalósítani?

Záró gondolatok Az előadás fő üzenete Dilemmák

Ajánlott irodalom

MIRŐL IS BESZÉLÜNK AKKOR? Széles paletta ‘Erős’ definíció

1. Téma: pénzügyi és/vagy költségvetési kérdésekről kell tárgyalniuk a résztvevőknek;

2. Kiterjedés: olyan városi vagy kerületi szinten kell megszerveződnie, ahol van választott képviselőtestület, és a helyi adminisztráció önálló hatalommal rendelkezik a költségvetési kérdések legalább egy része fölött;

3. Ismétlődés: rendszeresen ismétlődő folyamatnak kell lennie, legalább évente egy alkalommal;

4. Folyamat: magában kell foglalnia nyilvános eszmecserét (deliberációt), amely gyűléseken vagy online fórumokon zajlik;

5. Eredmény: számonkérhetővé kell tennie a helyi állami intézményeket a nyilvános eszmecserék javaslatai alapján.

Forrás: Sintomer, Y., C. Herzberg and A. Röcke (2008) Participatory budgeting in Europe: Potentials and Challenges. International Journal of Urban and Regional Research, 32(1), p 164-178

MIRŐL IS BESZÉLÜNK AKKOR? (FOLYT.) Az RK költségvetési folyamatban betöltött

szerepe:1. Ötletek/projektek generálása2. Prioritások meghatározása (kritériumok, relatív

súlyok)3. Döntéshozatal4. Döntések végrehajtása5. Monitoring

Legalább 2, 3, és 5 szükséges

A RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS SZÜLŐHELYE – PORTO ALEGRE 1988 – új párt a hatalmon Porto Alegreben Politikai háttér

Workers’ Party (Brazil Munkáspárt), de ezzel párhuzamosan két másik politikai párt is kísérletezett Részvételi Költségvetéssel ebben az évben

Korai években főleg baloldali pártok vezetik be, de későbbiekben jelentősebb jobboldali érdeklődés

Kialakulás körülményei Porto Alegreben eleinte a korábbi kormányzópárttal

szemben hozták létre/erősítették meg a Részvételi Költségvetést

Első évek: katasztrófa csökkenő részvétel, elégedetlen polgárok, nem valósul meg egyetlen javasolt terv sem

A RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS SZÜLŐHELYE – PORTO ALEGRE (FOLYT) A Részvételi Költségvetés folyamata (2002)

Lakónegyed: mindenki számára nyitott projekt-ötletek prioritási sorrend

Kerület: nyitott, de szakmai hozzáértés elengedhetetlen lakónegyedek ötleteit fontossági sorrendbe állítja képviselőket választ

Tematikus fórumok (pl.: közlekedés, egészségügy) civil szervezetek és az önkormányzat képviselői kerületeken átívelő témák megvitatása képviselők választása

Város: folyamatos párbeszéd a városvezetéssel költségvetési terv elkészítése költségvetés megvalósításának felügyelete

A RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS SZÜLŐHELYE – PORTO ALEGRE (FOLYT) Eredmények

Növekvő lakossági részvétel (évenként a lakosság 8-10%-a)

976 3,694

7,610

10,735 9,638

11,821 10,148

11,908 13,687

14,776 14,408

16,612

28,549 26,807

-

5,000

10,000

15,000

20,000

25,000

30,000

Résztvevők száma

Sikeres és támogatott adóemelés Közszféra béreinek csökkentése ‘Igazságosabb’ közösségi beruházások

forrás: Shah, Anwar (szerk.) (2007) Participatory Budgeting. World Bank, Washington

EGY ÖTLET NAGY KARRIERJE - BRAZÍLIA

Néhány érdekesség: Régiós szintű RK-sikertelen Rio Grande do Sul-ban, de működik

Peruban Eltérő politikai pártok alatt is van RK

112

36

70

180

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

1989 1992 1996 2000 2003

A működő Részvételi Költségvetések száma Brazíliában, 1989-2003

Működő Részvételi Költségvetések száma Brazíliában, 1989-2003

Forrás: Serageldin, Mona, John Driscoll,

and Liz Meléndez San Miguel (2003)

Assessment of Participatory

Budgeting in Brazil. Harvard University, Graduate School of Design, Center for

Urban Development Studies, Boston

EGY ÖTLET NAGY KARRIERJE - EURÓPA

További fejlemények: Bulgária, Albánia, Lengyelország

0 1 1 2 2 3 36

13

22

32

40

55

0

10

20

30

40

50

60

Részvételi Költségvetések száma Európában 1993-2005

A működő Részvételi Költségvetéssel rendelkező önkormányzatok száma Európában, 1993-2005

forrás: Sintomer, Y., C. Herzberg és

A. Röcke (2006) Participatory

budgets in Europe: Between

Civic Participation and Modernisation

of Public Administration.

Some Comparative

Elements. Centre Marc Bloch /

Hans-Böckler-Stiftung

/Humboldt-Universität, Berlin

EGY ÖTLET NAGY KARRIERJE – EURÓPA (FOLYT)

forrás:Sintomer, Y., C. Herzberg és A. Röcke

(2006) Participatory budgets in Europe:

Between Civic Participation and

Modernisation of Public Administration. Some

Comparative Elements. Centre Marc Bloch /

Hans-Böckler-Stiftung /Humboldt-

Universität, Berlin

Működő Részvételi Költségvetések elhelyezkedése Európában, 2000-2008

EGY ÖTLET NAGY KARRIERJE - NÉMETORSZÁG

Összkép: nagy és egyre növekvő nemzetközi érdeklődés, de ezzel együtt nő a sokszínűség is

0

4

0 0 0

2 21

2

7

4 4

10

6

11

5

7

3

7

5

0

2

4

6

8

10

12

2007 N

2007 D

2008 J

2008 F

2008 M

2008 Á

2008 M

2008 J

2008 J

2008 A

2008 Sz

2008 O

2008 N

2008 D

2009 J

2009 F

2009 M

2009 Á

2009 M

2009 J

Újonnan bevezetett Részvételi Költségvetések Németországban, havi bontás, 2007 November -2008 November

forrás: http://www.buergerhaushalt.org/category/grundlagen/

Egyre növekvő érdeklődés: Berlin, (kerületi szint), Drezda, és Köln

MIÉRT RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS? Sokszínű országok, sokrétű motívációk Magyar viszonylatban releváns érvek:

A Részvételi Költségvetés1. Növeli a kormányzat és a kormányzati

intézkedések támogatottságát2. Növeli a részt vevő politikai erők

támogatottságát3. Segíti a helyi szintű tervezést4. Csökkenti a rejtett gazdaságot5. Csökkenti a korrupciót és a közpénzek

elpocsékolását6. Hozzájárul a demokrácia minőségének

javulásához

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE - ÁTTEKINTŐ Hol tartunk most?

Részvételi Költségvetés jó dolog, legalábbis lehetséges jól működő formában megvalósítani

E szakasz célja: Tervezési lehetőségek bemutatása Gyakorlati megvalósítási kérdések áttekintése

Fő kérdéskörök Hatókör Folyamat Információforrás Eredmény

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE - HATÓKÖR Földrajzi kiterjedés: Egy kerület, az egész

város, vagy a megye képezi-e a Részvételi Költségvetés alapját?

Megvitatott témák: A közösségi kiadások mely területeiről határoznak a Részvételi Költségvetésben?

Kiadások típusa: A közösségi kiadások mely típusai (pl.: beruházás, működési kiadás, kiszerződés) képezik részét a Részvételi Költségvetésnek?

Pénzügyi keret: A Részvételi Költségvetés az önkormányzati költségvetés mekkora részéről dönt?

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE - FOLYAMAT Részvétel nyitottsága: Ki vehet részt a

Részvételi Költségvetési folyamatban? Népszerűsítés: Milyen módon népszerűsítik,

támogatják a Részvételi Költségvetésben való részvételt?

Reprezentáció: Van-e a Részvételi Költségvetésben résztvevőknek választott, reprezentatív képviselete?

Részvétel módja: Milyen fórumokat és csatornákat használnak a kommunikáció során?

Döntési kritériumok: Mennyire részletesek és átláthatóak a Részvételi Költségvetés elkészítése során használt döntési kritériumok?

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE – FOLYAMAT (FOLYT) Moderálás: Ki felelős az ülések

moderálásáért? Procedurális autonómia: Ki határozza meg

a Részvételi Költségvetés eljárási szabályait? Hatáskörök megfelelő elkülönítése?

Gyűlések gyakorisága: Milyen gyakran kerül sor a Részvételi Költségvetés gyűléseire?

Jogi háttér: Milyen jogszabályi keretben működik a Részvételi Költségvetés?

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE - INFORMÁCIÓFORRÁS Információ szolgáltatás: A költségvetésre

vonatkozó információk milyen formában érhetőek el a lakosság számára?

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE - EREDMÉNY A lakossági döntés formája: Milyen jellegű

eredményeket szolgáltat a Részvételi Költségvetés a költségvetési folyamat számára?

Költségvetési folyamatban elfoglalt hely: Milyen módon kapcsolódik a Részvételi Költségvetés a helyi költségvetés készítésének folyamatába?

Monitoring: Milyen alaposan ellenőrzi a lakosság a Részvételi Költségvetés javaslatainak megvalósulását?

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE - ÁTTEKINTÉS

Tervezési kérdések Lehetséges döntések Hatókör Földrajzi kiterjedés kerület, város, régió Megvitatott témák infrastruktúra, oktatás, környezet stb. Kiadások típusa beruházások, folyó kiadások Pénzügyi keret költségvetés százaléka Folyamat Részvétel nyitottsága nyitott mindenki számára, állampolgárok véletlen

mintája, csak szervezetek Népszerűsítés reklámkampány, gyerek-felügyelet, költségtérítés Reprezentáció reprezentáció, nincs reprezentáció Részvétel módja személyes, online, mindkettő Döntési kritériumok objektív, szubjektív Moderálás külső moderátor, önkormányzat képviselője, civil

szféra képviselője Procedurális autonómia teljes autonómiától a teljes függőségig Gyűlések gyakorisága évi 1-2-től heti 1-2-ig Jogi háttér helyi törvény, önkormányzati rendelet, informális

szabály Információforrás Információ szolgáltatás internet, szórólap, brossúra, hivatalos dokumentum,

előadás Eredmény Lakossági döntés formája vélemény, prioritások meghatározása, teljes

költségvetés Költségvetési folyamatban

elfoglalt hely költségvetés készítésének integrált része, külső információforrást jelent

Monitoring folyamatos ellenőrzéstől az ellenőrzés hiányáig

GYAKORLATI KÉRDÉSEK Jogi háttér

Jelenlegi , országos szabályozás lehetővé teszi a helyi szintű megvalósítást (Önkormányzati törvény)

Nincs szigorú kritérium (tájékoztatás, döntéselőkészítésben való részvétel)

RK kereteit le lehet fektetni önkormányzati rendeletben (külön rendeletben vagy SzMSz-ben)

Politikai megvalósíthatóság Szinte mindig a helyi kormányzó párt kezdeményezte A politikai erőviszonyok megváltozásával jár Érdemes kis kiterjedéssel kezdeni: könnyebb

megvalósíthatóság, később lehet építeni az eredményekre Több pozitív hatás csak hosszabb távon (4-8 éven belül)

jelentkezik: részvétel ingadozása, tanulási folyamat Törvényi háttér megteremtése biztosíthatja a hosszútávú

stabil működést

POTENCIÁLIS MAGYAR JAVASLAT Előfeltevések

Erős politikai ellenállás Gyenge civil támogatás Cinizmus a lakosság részéről

Egy javaslat:Tervezési kérdések Lehetséges döntésekHatókör Földrajzi kiterjedés kerület/város

Megvitatott témák infrastruktúra, környezetKiadások típusa beruházásokPénzügyi keret beruházási kiadások kis százaléka (3-5%)

Folyamat Részvétel nyitottsága nyitott mindenki számáraNépszerűsítés reklámkampány, civil támogatásReprezentáció nincs reprezentációRészvétel módja személyes és onlineDöntési kritériumok szubjektívModerálás külső moderátor

Procedurális autonómia megosztott autonómiaGyűlések gyakorisága havi 1-2Jogi háttér önkormányzati rendelet

Információforrás

Információ szolgáltatás internet, szórólap, brossúra, hivatalos dokumentum, előadás

Eredmény Lakossági döntés formája költségvetési terv benyújtása (projektek, költségek, megvalósítási terv)

Költségvetési folyamatban elfoglalt hely

költségvetés készítésének integrált része, csomagként szavaz a közgyűlés a javaslatról

Monitoring folyamatos ellenőrzés

FŐ KÖVETKEZTETÉSEK A Részvételi Költségvetés hatásos eszköz

Igazságosabb újraelosztás Elszámoltatható állam Szemléletváltás

Nincsenek ‘teljesíthetetlen’ előfeltételei a megvalósításnak Írni-olvasni alig tudó lakosság Nem transzparens költségvetés Rossz költségvetési helyzet

Mindez szép és jó, DE könnyű visszaélni vele Az önkormányzat részéről Helyi érdekcsoportok részéről (dilemmálkról lásd következő dia)

Implementáció nehézsége Alkalom Politikai ellenállás Lakossági apátia

DILEMMÁK Méret Sokszínűség Politikai folyamatban betöltött szerep:

döntéshozatal vs tanácsadás Hatékonyság Konfliktusok felszínre kerülése Technikai/szakértői tudás szerepe

AJÁNLOTT IRODALOM Magyar irodalom:

Pataki György: Bölcs „laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában

Fazekas Mihály (2009) Részvételi költségvetés – a demokratikus döntéshozatal erősítésének lehetősége önkormányzatok számára, Védegylet. Elérhető: http://vedegylet.hu/index.php?page=rk

Angol nyelvű irodalom Anwar Shah (szerk.) (2007) Participatory Budgeting, World

Bank Mariot Gret és Yves Sintomer (2005) The Porto Alegre

Experiment, Zed Books Elster, Jon, (szerk.) (1998) Deliberative Democracy,

Cambridge University Press Német nyelvű irodalom

Bürgerhaushalt: http://www.buergerhaushalt.org/ Europäische Bürgerhaushalte:

http://www.buergerhaushalt-europa.de/index.htm

Köszönöm a figyelmet!