rhk –kÖzvÉlemÉny kutatÁs pÜspÖkszilÁgy … · kérdés: Ön vagy a háztartásának...

WWW.KUTATOPONT.HU | [email protected]

RHK – KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS PÜSPÖKSZILÁGY TÉRSÉGÉBEN

2018. NOVEMBER

RH K – K ÖZV É L E M É N Y K U T A T Á S P Ü S P ÖK S Z I L Á G Y T É RS É G É BE N 2 0 1 8 . N OV E M BE R

WWW.KUTATOPONT.HU | [email protected] | 2

Vezetői összefoglaló 3. o.

A kutatás háttere, módszertana_______________________________________________________ 7. o.

Demográfia 8. o.

AZ RHFT ismerete és a radioaktív hulladékok kezelése _______________________ 10. o.

Az RHFT megítélése 28. o.

Információszerzés_________________________________________________________________ 47 .o.

ITET___ __________ 57 .o.

Tartalomjegyzék



Vezetői összefoglaló I.

• A Püspökszilágy térségében élő lakosok döntő többségének (91 százalék) háztartásában nincs olyan személy, aki az RHFT-bendolgozik, vagy dolgozott.

• A megkérdezettek 67 százaléka hallott már az RHFT-ről.• A válaszadók 54 százaléka szerint igaz, hogy a kórházak is termelnek radioaktív hulladékokat, 53 százalék pedig igaznak tartja azt

az állítást, mi szerint a radioaktív hulladékok különböző kategóriákba sorolhatók, mint például kis, közepes és nagy aktivitásúradioaktív hulladékok.

• A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos állítások közül a legnagyobb arányban azt tartják igaznak a válaszadók, hogy aradioaktív hulladék egy részét jelenleg föld alatti speciális létesítményekbe (tárolókba) helyezik el (50 százalék jelölte meg). Azt akijelentést, hogy egyes radioaktív hulladékokat átmeneti tárolókban helyeznek el, a megkérdettek 43 százaléka gondolja igaznak.

• Azon válaszadók körében, akik hallottak már az RHFT-ről, a legtöbben úgy vélik, hogy radioaktív hulladékokat tartanak atárolóban, de sokan említették a kórházi hulladékot és a veszélyes hulladékot is.

• A válaszadók 63 százaléka gondolja úgy, hogy a kórházakból (is) érkezik radioaktív hulladék az RHFT-be, a kutatóintézeteket pedig57 százalék tartja a tárolóba érkező hulladék lehetséges keletkezési helyének.

• A megkérdezettek 40 százaléka úgy véli, hogy kis és közepes aktivitású anyagokat (is) tárolnak az RHFT-ben, és 24 százalék azokaránya, akik szerint a tárolóban elhelyeznek rövid felezési idejű radioaktív hulladékot (is).

• Azon válaszadók közül, akik hallottak már az RHFT-ről, 35 százalék úgy gondolja, hogy a tárolót egyaránt használják átmeneti ésvégleges hulladékelhelyezésre.

• Az RHFT-t ismerő megkérdezettek 24 százaléka teljes mértékben elfogadja, további 48 százalék pedig inkább elfogadja az RHFTműködését.

• A Püspökszilágy térségében élők 31 százaléka úgy gondolja, hogy tudja, hogy a radioaktív hulladék kezelésével és elhelyezésévelmely szervezet foglalkozik, és közöttük 83 százalék azok aránya, akik meg tudták mondani, hogy ez a szervezet az RHK Kft.

• A megkérdezettek 26 százaléka tisztában van azzal, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. munkája nem függ attól, hogyműködik-e Magyarországon atomerőmű.



Vezetői összefoglaló II.

• A válaszadók 44 százaléka szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékokat itthon, a keletkezés helyén kellenespeciális tárolókba helyezni.

• A Püspökszilágy térségében élő lakosok 84 százaléka teljes mértékben, vagy inkább egyetért azzal, hogy a nagy aktivitásúradioaktív hulladékkal kapcsolatos megoldást most kell kidolgozni, és nem a gyerekeinkre, unokáinkra hagyni.

• A megkérdezettek 84-84 százaléka teljes mértékben, vagy inkább egyetért azzal, hogy az EU-n belül összehangolt és egységesmódszereket kell kifejleszteni a radioaktív hulladék kezelésére, illetve azzal, hogy minden EU tagállam teljes mértékben felelős asaját radioaktív hulladéka kezeléséért.

• Az RHFT telephelyén történő beruházásokról és fejlesztésekről a válaszadók 36 százaléka hallott, közülük a legtöbben a tárolóbővítésének folyamatát ismerik.

• Azon megkérdezettek közül, akik hallottak az RHFT-ről, 29 százalék egyáltalán nem, 35 százalék pedig inkább nem tartott a tárolóműködésétől az elmúlt években. Azon válaszadók körében, akik tartottak az RHFT-től az elmúlt pár évben, a legtöbben abetegségektől és a sugárzástól féltek.

• Az RHFT-t a válaszadók 56 százaléka nagyon biztonságosnak, vagy inkább biztonságosnak tartja.• A megkérdezettek 30-30 százalékát leginkább a működés során bekövetkező radioaktív szivárgás kockázata, illetve a környezetre

és az egészségre gyakorolt hatás foglalkoztatja.• A válaszadók 56 százaléka gondolja úgy, hogy településének előnyei származnak az RHFT működéséből, közülük legtöbben az

anyagi támogatásokat és az előnyöket említették.• A megkérdezettek 27 százaléka úgy érzi, hogy településének nem származnak előnyei az RHFT-ből, közülük a legtöbben azt

emelték ki, hogy nem származik haszna a falunak/városnak a tárolóból.• A válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy saját maga és/vagy családja előnyöket élvez az RHFT működéséből, közülük a legtöbben a

fejlesztéseket és a felújításokat említették pozitívumként. A kérdésre válaszolók közül a legtöbben a fejlesztésekből és afejlődésből szeretnének előnyöket élvezni a tároló működésével kapcsolatban.

• A megkérdezetteknek csupán 5 százaléka látja úgy, hogy a települések lakói hátrányokat szenvednek az RHFT működéséből,közülük a legtöbben a betegségeket említették negatívumként.



• A válaszadóknak csupán 7 százaléka gondolja úgy, hogy a településnek hátrányai származnak a tároló működéséből, közülük alegtöbben az elköltözések miatt és a település elöregedése miatt aggódnak.

• Azon megkérdezettek körében, akik hallottak már az RHFT-ről, 32 százalék gondolja úgy, hogy a tároló működésének kapcsán ahelybeliek nagyobb munkalehetőséghez jutottak.

• A Püspökszilágy térségében élők 53 százaléka elvárná a helyi önkormányzatoktól a lakosság tájékoztatását a telephelyműködésével összefüggésben. A megkérdezettek 41 százaléka szerint fontos, hogy az önkormányzat elősegítse a településérdekeinek érvényre juttatását.

• A kérdésre válaszolók többségének véleménye alapján kisebb, vagy nagyobb mértékben fejlődött a település a tároló hatására.• A megkérdezettek 42 százaléka nem tud dönteni abban a kérdésben, hogy Kisnémedi és Püspökszilágy megfelelő helyszíne-e a

telephelynek. Körülbelül egyharmad azok aránya, akik szerint nem megfelelő helyszín a két település, 24 százalék szerint pedigigen.

• A válaszadók 30 százaléka ismerősöktől szerez információkat a tárolóval kapcsolatosan. További 28 százalék a térségi, helyimédiumból (Hétközlap, kábeltévé) (is) tájékozódik.

• A kutatásban résztvevők 39 százaléka az önkormányzatokat tartja hiteles forrásnak az RHFT-vel kapcsolatban. Minden negyedikmegkérdezett az atomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket, valamint a helyi sajtót (is) kiválasztotta.

• A megkérdezettek körülbelül egyharmada az önkormányzatokat tartja a leginkább közérthető információforrásnak, további 21százalék pedig a helyi sajtót.

• A válaszadók 42 százaléka szerint az önkormányzatoknak lenne elsősorban a feladata, hogy informálják a lakosságot a tárolóvalkapcsolatban.

• A megkérdezettek közel 30 százaléka a helyi sajtóból tájékozódna leginkább a tárolóval kapcsolatban.• A közösségi média felületeket (Facebook, Instagram, Twitter, Youtube stb.) 45 százalék használja. Körükben 21 százalék találkozott

már az RHK Kft.-vel közösségi médiában. Azok körében, akik találkoztak velük, a legtöbben a Facebookot említették.• A közösségi médiafelületeket használók körében 46 százalék hasznosnak tartaná, ha az RHK Kft. programjairól közösségi médián

keresztül is tájékoztatnák.

Vezetői összefoglaló III.



• A kérdésre válaszolók 9 százaléka meglátogatta az RHK Kft. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyét, 22 százalék pedigmég nem, de tervezi. Azok aránya, akik nem jártak ott, és nem is tervezik, 66 százalék.

• A kutatásban résztvevők közel kétharmada nem hallott az Izotóp Tájékoztató Ellenőrző Társulásról. Azon válaszadók körében, akikhallottak már az ITET-ről, 75 százalék véleménye szerint településük tagja a Társulásnak.

• A kérdésre válaszolók közül a legtöbben a tájékoztatást tartják a Társulás fő céljának, illetve sokan említették az ellenőrzésitevékenységet is.

• A legtöbben a tájékoztatást értékelik a Társulás tevékenysége kapcsán. Többen említették a hozzáértést, szaktudást, valamint azellenőrzési munkákat.

• A kérdésre válaszolók többsége hasznosnak értékelte a Társulás eddigi tevékenységét.• A kutatásban résztvevők közel 70 százaléka nem tartaná szükségesnek, hogy bővebb tájékoztatást kapjon a Társulás

tevékenységéről. Azon válaszadók, akik igénylik a bővebb tájékoztatást, leginkább az újságból, sajtóból értesülnének továbbihírekről.

• Körülbelül minden negyedik kérdésre válaszoló találkozott már a társulással a közösségi médiában. Körükben a jelentős többség aFacebookot említette.

• A kérdésre válaszolók közel 90 százaléka nem követi az ITET Facebook-oldalát, de használja az alkalmazást.• Azon válaszadók többsége, akik nem követői az ITET Facebook-oldalának, de használják a Facebook-ot, hasznosnak tartanák, ha

az ITET tevékenységéről közösségi médián keresztül is tájékoztatnák őket.• A kutatásban résztvevők 48 százaléka ismeri a Hétközlapot. Körükben 90 százalék valamilyen rendszerességgel olvassa a

kiadványt.• Azok aránya, akik a Hétközlap által közvetített információkat hasznosnak vélik, 61 százalék.• A Hétközlapot legalább alkalmanként olvasók körében 63 százalék hitelesnek tartja a kiadványt.• A kérdésre válaszolók 57 százaléka kellően szakmainak és érthetőnek tartja a kiadványban olvasottakat.• Az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból történő különböző fejlesztésekről a legmagasabb arányban a

Pencen élő megkérdezettek hallottak (97-98 százalék). A Püspökhatvanban élő válaszadók körében azonban 38 százalék egyikfejlesztésről sem tudott.

Vezetői összefoglaló IV.



az adatfelvétel módja: 1000 fő személyes megkérdezésével, 20 perces kérdőív segítségével, táblagépes (TAPI) módszerrel zajlott

célcsoport: 18 év feletti, Galgagyörkön, Kisnémediben, Őrbottyánban, Pencen, Püspökhatvanban, Püspökszilágyon, Rádon, Vácdukán, Váchartyánban és Váckisújfalun élő lakosok

adatfelvétel: 2018 novemberében

A kutatás háttere, módszertana



Elemszám Százalék

NemFérfi 477 48%

Nő 523 52%

Kor

18-29 101 10%

30-39 256 26%

40-49 167 17%

50-59 211 21%

60+ 264 26%

Iskolai végzettség

8 általános vagy kevesebb 84 8%

Szakmunkásképző, szakiskola 349 35%

Szakközépiskolai, gimnáziumi érettségi 349 35%

Középiskola utáni nem felsőfokú végzettség 147 15%

Főiskolai, egyetemi diploma 64 6%

Nem tudja, nem válaszol 6 1%

Bázis: 1000 100%

Demográfia



Elemszám Százalék

Település

Galgagyörk 60 6%

Kisnémedi 39 4%

Őrbottyán 392 39%

Penc 86 9%

Püspökhatvan 72 7%

Püspökszilágy 44 4%

Rád 108 11%

Vácduka 69 7%

Váchartyán 104 10%

Váckisújfalu 26 3%

Bázis: 1000 100%

A megkérdezettek aránya településenként


A RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS

TÁROLÓ (RHFT) ISMERETE, ÉS A

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE



Kérdés: Ön vagy a háztartásának valamelyik tagja dolgozik-e, dolgozott-e a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban?

Az RHFT-ben dolgozó háztartástagok

Bázis: Teljes minta (N=1000)

A megkérdezettek 91 százalékának háztartásában nincs olyan személy, aki az RHFT-ben dolgozik, vagy dolgozott, további 4 százalék háztartásának pedig vanolyan tagja, aki jelenleg a tárolóban dolgozik. A kérdésre válaszolók 5 százaléka nyilatkozta azt, hogy van olyan háztartástagja, aki régebben az RHFTalkalmazottja volt, de már nem az.

4%5%

91%

Igen, dolgozik

Igen, dolgozott

Nem

Nem tudja

Nem válaszol



Az RHFT ismereteA válaszadók 67 százaléka hallott már az RHFT-ről, további 30 százalék pedig nem tud a tároló létezéséről.

67%

30%

3%

Igen

Nem

Nem tudja

Nem válaszol

Kérdés: Hallott-e Ön a Kisnémedi és Püspökszilágy határában lévő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóról, azaz az RHFT-ről?





Kérdés: A következő állítások kapcsán kérem, mondja meg, hogy melyiket tartja igaznak! Több válasz lehetséges!

Radioaktív hulladékokkal kapcsolatos állítások megítélése

54%

53%

49%

49%

3%

6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kórházak is „termelnek” kis aktivitású radioaktív hulladékot.

A radioaktív hulladékok különböző kategóriákba sorolhatók, mintpéldául kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok.

Egyes tudományos kutató központok szintén „termelnek” radioaktív hulladékot.

Egyes nem-nukleáris jellegű iparágakban is keletkezik kis aktivitásúradioaktív hulladék.

Mindegyik állítás hamis.

Nem tudja

Nem válaszol

A megkérdezettek 54 százaléka igaznak véli azt az állítást, mi szerint a kórházak is „termelnek” kis aktivitású radioaktív hulladékot, 53 százalék szerint pedig aradioaktív hulladékok aktivitás alapján több kategóriába sorolhatók. A válaszadók 49 százaléka úgy gondolja, hogy egyes tudományos kutatóközpontok„termelnek” radioaktív hulladékot, és 49 százalék azok aránya is, akik szerint egyes nem-nukleáris jellegű iparágakban is keletkezik kis aktivitású radioaktívhulladék. A kérdésre válaszolók 3 százaléka mind a négy felsorolt állítást hamisnak tartja.




Kérdés: A radioaktív hulladék kezelésének jelenlegi, Magyarországon megvalósuló gyakorlatával kapcsolatban arra kérem, hogy mondja el, melyik állításokat tartja igaznak! Több válasz lehetséges!

Radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos állítások megítélése

50%

43%

41%

41%

2%

5%

0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

A radioaktív hulladék egy részét jelenleg föld alatt épült speciálislétesítményekbe (tárolókba) helyezik el.

Egyes radioaktív hulladékokat átmeneti tárolókban helyeznek el,ameddig nem születik végső döntés a sorsukról (a végső tárolásukról).

A radioaktív hulladék egy részét jelenleg felszín közeli speciálislétesítményekbe (tárolókba) helyezik el.

Az atomerőművi eredetű radioaktív hulladékokat elhelyezés (végsőtárolás) céljából külföldre szállítják.

Mindegyik állítás hamis.

Nem tudja

Nem válaszol

A Püspökszilágy térségében élő lakosok fele igaznak gondolja azt az állítást, hogy a radioaktív hulladék egy részét föld alatt épült speciális létesítményekbehelyezik el. A megkérdezettek 43 százaléka úgy tudja, hogy egyes hulladékokat átmeneti tárolókban helyeznek el, ameddig nem születik végső döntés asorsukról. A válaszadók 41-41 százaléka igaznak véli, hogy a radioaktív hulladék egy részét jelenleg felszín közeli tárolókba helyezik el, illetve, hogy azatomerőművi eredetű radioaktív hulladékokat elhelyezés céljából külföldre szállítják. A kérdésre válaszolók 2 százaléka szerint mind a négy állítás hamis.



Kérdés: Ismeretei szerint milyen jellegű anyagokat tárolnak a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban?

Az RHFT-ben tárolt anyagok jellege

Bázis: Akik hallottak már az RHFT-ről (N=674)

A megkérdezettek közül a legtöbben úgy gondolják, hogy radioaktív hulladékot tárolnak az RHFT-ben, de sokan említették a veszélyes hulladékokat, akórházi hulladékokat és a sugárzó anyagokat is. Többen válaszolták azt, hogy a tárolóban elhelyezett anyagok közé tartoznak a sugárfertőzött hulladékok, akutatóintézetek hulladékai, az izotópok, a védőruhák, a kesztyűk és a munkaruhák. A válaszok között többször is megjelentek a vegyi hulladékok, a mérgezőanyagok, a másodlagos anyagok, az orvosi hulladékok, az orvosi műszerek, a röntgen hulladékai, az atomhulladékok és az atomerőmű hulladékai.




Kérdés: Ön szerint honnan érkezik ide, a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba napjainkban a hulladék? Több válasz lehetséges!

A radioaktív hulladékok keletkezési helyének ismerete

63%

57%

51%

49%

19%

6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kórházakból

Kutatóintézetekből

A paksi atomerőműből

Ipari létesítményekből

Mezőgazdasági létesítményekből

Egyéb

Nem tudja

A Püspökszilágy térségében élő lakosok 63 százaléka úgy tudja, hogy a kórházak (is) szállítanak radioaktív hulladékot az RHFT-be. A megkérdezettek 57százaléka szerint előfordul, hogy a tárolóba a kutatóintézetekből érkezik a sugárzó hulladék, 51 százalék szerint pedig a paksi erőműben elhasználódottradioaktív anyagok közül (is) szállítanak az RHFT-be. A megkérdezettek 49 százaléka úgy véli, hogy a tárolóba helyezett hulladék ipari létesítményekből (is)származhat, 19 százalék pedig el tudja képzelni a mezőgazdasági létesítményekről (is), hogy területükön radioaktív anyagok keletkeznek, amit aztán az RHFTterületére szállítanak.




Kérdés: Tudja-e, hogy milyen kategóriájú hulladékokat tárolnak a tárolóban? Több válasz lehetséges!

Az RHFT-ben tárolt radioaktív hulladékok kategóriáinak ismerete

40%

24%

22%

16%

7%

16%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kis és közepes aktivitásút

Rövid felezési idejűt

Nagy aktivitásút

Mind a négyet

Hosszú felezési idejűt

Nem tudja

Nem válaszol

A válaszadók 40 százaléka szerint az RHFT-ben kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot (is) tárolnak, 24 százalék pedig úgy tudja, hogy elhelyezhetneka tárolóba rövid felezési idejű hulladékokat (is). A kérdésre válaszolók 22 százaléka szerint az RHFT-be lerakhatnak nagy aktivitású anyagokat (is), 7 százalékszerint pedig hosszú felezési idejűeket (is). A megkérdezettek 16 százaléka szerint mind a négy típusú radioaktív hulladék elhelyezhető az RHFT területén, 16százalék pedig nem tudott választ adni a kérdésre.



Kérdés: Tudja-e, hogy milyen tárolás folyik a telephelyen?

Az RHFT területén történő hulladéktárolás időtartamának ismereteA megkérdezettek 35 százaléka szerint a telephelyen egyaránt folyik átmeneti és végleges tárolás is. A válaszadók 30 százaléka gondolja úgy, hogy az RHFT-ben kizárólag végleges tárolás lehetséges, további 27 százalék szerint pedig csak átmeneti elhelyezésre használják a tárolót.

30%

27%

35%

8%

Végleges

Átmeneti

Mind a kettő

Nem tudja




Kérdés: Milyen mértékben fogadja el a tároló működését?

Az RHFT működésének elfogadásaAzon válaszadók körében, akik hallottak már az RHFT-ről, 24 százalék teljes mértékben elfogadja, 48 százalék pedig inkább elfogadja a tároló működését. Amegkérdezettek 18 százaléka inkább nem fogadja el, további 7 százalék pedig egyáltalán nem fogadja el az RHFT üzemelését.

24%

48%

18%

7% 2%

Teljes mértékbenelfogadja

Inkább elfogadja

Inkább nem fogadja el

Egyáltalán nemfogadja el

Nem tudja




Az RHK Kft. ismereteA megkérdezettek 31 százaléka úgy gondolja, hogy tudja, hogy a kiemelten fontos állami feladattal, azaz a radioaktív hulladék kezelésével és elhelyezésévelmelyik szervezet foglalkozik. A kérdésre válaszolók 68 százaléka úgy érzi, hogy nem tudja, hogy melyik az a cég, ami a radioaktív hulladékok elhelyezéséért éskezelésért felel.

31%

68%

2%

Igen

Nem

Nem válaszol

Kérdés: Tudja-e Ön, hogy e kiemelten fontos állami feladattal, azaz a radioaktív hulladék kezelésével és elhelyezésével mely szervezet foglalkozik?




Kérdés: Mi a neve ennek a szervezetnek?

Az RHK Kft. nevének ismereteA válaszadók döntő többsége (83 százalék) tudja, hogy az RHK Kft. foglalkozik a radioaktív hulladék kezelésével és elhelyezésével. A megkérdezettek 6százaléka szerint e kiemelten fontos állami feladat a Paksi Atomerőmű Zrt. hatáskörébe tartozik, 4 százalék pedig az Országos Atomenergia Hivatalhoz kötiezt a tevékenységet. A kérdésre válaszolók 2 százaléka szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium foglalkozik a radioaktív hulladékok kezelésével éselhelyezésével, további 1 százalék pedig úgy gondolja, hogy ez a feladat valamilyen egyéb szervezethez tartozik.

Bázis: Akik tudják, mely szervezet foglalkozik a radioaktív hulladék kezelésével és elhelyezésével (N=305)

6% 2%

83%

4%1%4%Paksi Atomerőmű Zrt.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú NonprofitKft.

Országos Atomenergia Hivatal

Egyéb

Nem tudja



Az RHK Kft. munkájával kapcsolatos állítás ismereteA megkérdezettek 26 százaléka tudja, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. munkája nem függ attól, hogy működik-e Magyarországon atomerőmű,további 73 százaléknak pedig nincs tudomása erről.

26%

73%

1%

Igen

Nem

Nem válaszol

Kérdés: Tudja-e Ön, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. munkája nem függ attól, hogy működik-e Magyarországon atomerőmű?




Amit tenni kellene a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékkalA válaszadók 44 százaléka úgy gondolja, hogy a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékokat itthon, a keletkezés helyén kellene elhelyezni speciálistárolókba. A kérdésre válaszolók 38 százaléka szerint fizetni kellene azért, hogy külföldre szállítsák, és ott tárolják az elhasznált radioaktív anyagokat, 11százalék szerint az lenne a helyes megoldás, ha abban az intézményben hagynák őket, ahol keletkeztek, további 1 százalék pedig egyéb megoldást javasol.

Kérdés: Véleménye szerint az eddig Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékkal mit kellene tenni?


11%

38%44%

1% 6% Hagyják abban az intézményben aholkeletkezett.

Fizessünk azért, hogy külföldre szállítsákés ott tárolják azokat.

Országunkban, ahol ezek a hulladékokkeletkeztek, helyezzék őket speciálistárolókba.Egyéb

Nem tudja



Egyetértés a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos állításokkalA megkérdezettek 84 százaléka teljes mértékben, vagy inkább egyetért azzal az állítással, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékkal kapcsolatosmegoldást most kell kidolgozni, és nem a gyerekeinkre, unokáinkra hagyni. A válaszadók 77 százaléka elfogadja azt az állítást, hogy a föld mélyébenlétrehozott tárolók jelentik a legmegfelelőbb megoldást a nagy aktivitású radioaktív hulladék hosszú távú elhelyezésére. A kérdésre válaszolók 73 százalékaegyetért azzal, hogy a nagy aktivású hulladéktól meg lehet biztonságos módon szabadulni.

Kérdés: Milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal?


0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

A nagy aktivitású radioaktívhulladékkal kapcsolatos megoldást

most kell kidolgozni, és nem agyerekeinkre, unokáinkra hagyni.

A föld mélyében létrehozott tárolókjelentik a legmegfelelőbb megoldásta nagy aktivitású radioaktív hulladék

hosszú távú elhelyezésére.

A nagy aktivitású radioaktívhulladéktól meg lehet biztonságos

módon szabadulni.

58%

47%

43%

26%

30%

30%

10%

12%

12%

1%

3%

6%

5%

8%

9%

4- Teljes mértékben egyetért 3 2 1- Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja Nem válaszolÁtlag

3,48

3,31

3,22



Egyetértés a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos állításokkalA Püspökszilágy térségében élők 84-84 százaléka teljes mértékben, vagy inkább egyetért azzal, hogy az EU-n belül összehangolt és egységes módszereketkell kifejleszteni a radioaktív hulladék kezelésére, illetve azzal, hogy minden EU tagállam teljes mértékben felelős a saját radioaktív hulladéka kezeléséért. Amegkérdezettek 80 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékoknak is van végleges tárolójaMagyarországon. A válaszadók 78 százaléka elfogadja azt az állítást, hogy az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékoknak van véglegestárolója Magyarországon.

Kérdés: És milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal?


0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Az EU-n belül összehangolt ésegységes módszereket kell

kifejleszteni a radioaktív hulladék…

Minden EU tagállam teljes mértékbenfelelős a saját radioaktív hulladéka

kezeléséért.

A nem atomerőművi eredetű kis ésközepes aktivitású hulladékoknak is

van végleges tárolója…

Az atomerőművi eredetű kis ésközepes aktivitású hulladékoknak van

végleges tárolója Magyarországon

54%

54%

47%

47%

30%

30%

33%

31%

9%

10%

8%

9%

1%

1%

2%

1%

6%

6%

10%

11%

4- Teljes mértékben egyetért 3 2 1- Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja Nem válaszol Átlag

3,48

3,45

3,41

3,40



Az RHFT telephelyén történő beruházások, fejlesztések ismereteA válaszadók 36 százaléka hallott arról, hogy az utóbbi időszakban az RHFT telephelyén beruházások, fejlesztések folynak. A megkérdezettek 59 százalékanincs tisztában a telephelyen történő beruházási és fejlesztési folyamatokkal.

36%

59%

4%

Igen

Nem

Nem tudja

Nem válaszol

Kérdés: Hallott Ön arról, hogy az utóbbi időszakban beruházások, fejlesztések folynak a telephelyen?




Kérdés: Milyen jellegű beruházásokról hallott?

A telephelyen történő beruházások jellege

Bázis: Akik hallottak már arról, hogy a telephelyen beruházások, fejlesztések folynak (N=363)

Azon megkérdezettek közül, akik hallottak a telephelyen történő beruházásokról, a legtöbben a tároló bővítéséről tudnak. A válaszadók közül sokanhallottak még arról, hogy végleges tároló és csarnok épül, valamint többen említették a felújítást, a fejlesztést és a biztonság növelését. A kérdésre adottválaszok között többször előfordult az utak felújítása, a korszerűsítés, az új tároló építése és a megerősítés.


AZ RHFT MEGÍTÉLÉSE



Kérdés: Személy szerint Ön tartott az elmúlt évek alatt a tároló működésétől?

A tároló működésének megítélése az elmúlt évek alatt

29%

35%

25%

9%2%

Egyáltalán nem

Inkább nem

Kis mértékben

Nagy mértékben

Nem tudja


A kérdésre válaszolók 29 százaléka egyáltalán nem tartott az elmúlt évek alatt a tároló működésétől, 35 százalék pedig inkább nem tartott tőle. Amegkérdezettek körében 25 százalék azok aránya, akik az elmúlt pár évben kis mértékben tartottak az RHFT-től, és 9 százalék azok aránya, akik nagymértékben tartottak a radioaktív hulladéktárolótól.



Kérdés: Mi az, amitől a leginkább tartott?

Amitől leginkább tartottak a tároló működésével kapcsolatban

Bázis: Akik kis mértékben, vagy nagy mértékben tartottak a tároló működésétől (N=464)

Azon válaszadók körében, akik az elmúlt években tartottak a tároló működésétől, a legtöbben a betegségektől és a sugárzástól féltek. Sokan válaszolták azt,hogy nincs olyan, amitől a leginkább tartottak. A megkérdezettek közül többen említették, hogy a környezetszennyezés, valamint a szivárgás miatt aggódtak.A válaszok között párszor előfordult a félelem az emberi hibáktól és a balesetveszélytől, néhányan pedig a rákos megbetegedést, a káros hatásokat és afertőzéseket emelték ki.



Kérdés: Kérjük, értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, hogy a rendelkezésére álló információk alapján mennyire gondolja biztonságosnak az RHFT működését!

Az RHFT biztonságosságának megítélése

4%10%

28%

21%

35%

4%

1- egyáltalán nem biztonságos

2

3

4

5 – nagyon biztonságos

Nem tudja


Azon válaszadók körében, akik hallottak már az RHFT-ről, 35 százalék nagyon biztonságosnak tartja, 21 százalék pedig inkább biztonságosnak gondolja atárolót. A köztes értéket a megkérdezettek 28 százaléka jelölte meg. A kérdésre válaszolók 10 százaléka szerint az RHFT inkább nem biztonságos, további 4százaléknak pedig az a véleménye, hogy egyáltalán nem biztonságos.



Kérdés: Az RHFT-vel kapcsolatban mi az, ami leginkább foglalkoztatja, aggasztja Önt?

Ami a leginkább foglalkoztatja, aggasztja a Püspökszilágy térségében élőketaz RHFT-vel kapcsolatban

8%

30%

8%30%

4%

18%

2% A hulladéknak a tároló helyszínre történő szállítása

A működés során bekövetkező radioaktív szivárgás kockázata.

Egy terroristatámadás okozta kockázat.

A környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatások.

A helyi ingatlanok árának jelentős csökkenése.

Egyéb

Nincs ilyen

Nem tudja


A megkérdezettek 30-30 százalékát foglalkoztatja az RHFT-vel kapcsolatban a működés során bekövetkező radioaktív szivárgás kockázata, illetve akörnyezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatás. A válaszadók 8-8 százaléka aggódik a hulladék helyszínre történő szállítása miatt, illetve aterrortámadás okozta kockázat miatt. A kérdésre válaszolók 4 százaléka nyugtalan a helyi ingatlanárak jelentős csökkenése miatt. A Püspökszilágytérségében él lakosok 18 százaléka azt nyilatkozta, hogy nincs olyan, ami leginkább foglalkoztatja az RHFT-vel kapcsolatban.



Származnak-e előnyei a településeknek a tároló működéséből?Azon válaszadók körében, akik hallottak már az RHFT-ről, 56 százalék úgy gondolja, hogy a településnek származnak előnyei a tárolóból, további 27 százalékpedig nem lát előnyt települése számára a tároló működéséből.

56%

27%

18%

Igen

Nem

Nem tudja

Nem válaszol

Kérdés: Ön szerint a falunak (városnak), mint településnek származnak előnyei a tárolóból?




Kérdés: Miért nem származnak előnyei a tárolóból a falunak (városnak)?

Bázis: Akik szerint a falunak (városnak) nem származnak előnyei a tárolóból (N=180)

Azon megkérdezettek körében, akik szerint nem származnak előnyei a településnek a tárolóból, a legtöbben nem látnak hasznot az RHFT működéséből afalu/város számára. A válaszadók közül többen említették, hogy úgy érzik, településük kevésbé fejlődik a hasonló falvakhoz/városokhoz képest. Néhányválaszadó szerint csak Kisnémedinek és Püspökszilágynak van fejlődési lehetősége. Páran a káros anyagok veszélyét, a tároló közelségét, a betegségeket,valamint a településtámogatások hiányát említették.

Amiért nem származnak előnyei a településeknek a tároló működéséből



Kérdés: Milyen előnyök származnak?

Bázis: Akik szerint a falunak (városnak) származnak előnyei a tárolóból (N=374)

Azon válaszadók közül, akik szerint a településnek származnak előnyei a tárolóból, a legtöbben az anyagi támogatásokat, valamint az előnyöket említették.Sokan tapasztalták a fejlesztések és a felújítások előnyeit, páran pedig az utakat, a támogatásokat, a juttatásokat és a munkalehetőségeket emelték ki.

Amilyen előnyei származnak a településeknek a tároló működéséből



Élveznek-e előnyöket a település lakói a tároló működésének köszönhetően?A megkérdezettek 26 százaléka úgy látja, hogy ő maga és családja előnyöket élvez az RHFT működéséből, további 67 százalék pedig nem lát előnyöket sajátmaga és családtagjai számára abból, hogy már 40 éve a térségben működik a radioaktívhulladék-tároló.

26%

67%

6%

Igen

Nem

Nem tudja

Nem válaszol

Kérdés: Ön és családtagjai élveznek-e előnyöket (munkalehetőség, sport- és kulturális lehetőségek, településfejlesztés, stb.) abból, hogy a radioaktívhulladék-tároló a térségben működik már 40 éve?




Amilyen előnyöket élveznek a települések lakói a tároló működésénekköszönhetőenAzon válaszadók körében, akik úgy látják, hogy ők maguk és/vagy családtagjaik előnyöket élveznek a tároló működéséből, a legtöbben a fejlesztéseket és afelújításokat említették pozitívumként. A megkérdezettek közül többen úgy látják, hogy a tároló működésének köszönhető munkalehetőségekből, azutakból, a közösségi életből és a programokból számaznak előnyeik. Néhány válaszadó megemlítette azt, hogy az RHFT-nek köszönhetően a település isszépül, valamint anyagi támogatásokhoz is jut. Páran örülnek a tároló működésének köszönhető járdáknak, valamint a kulturális programoknak.

Kérdés: Milyen előnyöket élveznek Ön és családtagjai?

Bázis: Akik előnyt élveznek a tároló működéséből (N=174)



Amilyen előnyöket szeretnének élvezni a települések lakói a tárolóműködésébőlAzon megkérdezettek közül, akik hallottak már az RHFT-ről, a legtöbben a fejlesztésekből és a fejlődésből szeretnének előnyöket élvezni. Több megkérdezettis úgy gondolja, hogy nem származhatna előnye az RHFT-ből, illetve semmit nem szeretne élvezni működéséből. A válaszadók közül többen említették azutak rendbetételét és építését, valamint egyéb lehetőségeket és az intézményeket. Néhányan örülnének az anyagi támogatásnak, a településtámogatásának, illetve a kulturális lehetőségeknek, egészségügyi fejlesztéseknek.

Kérdés: Milyen előnyöket szeretne élvezni Ön elsősorban a radioaktívhulladék-tároló működéséből?




Szenvednek-e hátrányokat a település lakói a tároló működésébőlkifolyólag?A kérdésre válaszolók 5 százaléka úgy érzi, hogy a település lakóinak hátrányai származnak az RHFT működéséből kifolyólag, további 87 százalék viszont nemlát hátrányokat a tároló működéséből települése lakóira nézve.

5%

87%

7% 1%

Igen

Nem

Nem tudja

Nem válaszol

Kérdés: Ön és családtagjai szenvednek-e hátrányokat abból, hogy a radioaktívhulladék-tároló a térségben működik már 40 éve?




Amilyen hátrányokat szenvednek a települések lakói a tároló működésébőlkifolyólagAzon megkérdezettek közül, akik úgy gondolják, hogy a települések lakóinak hátrányokat okoz az RHFT, a legtöbben a betegségeket említettéknegatívumként. Többen kiemelték a rákos megbetegedéseket, a csökkenő ingatlanárakat, a veszélyességet és az egészségkárosító hatást, mint lehetségeshátrányt. Egy-egy válaszadó a légszennyezést, a szennyezettséget és a sugárzást vetette fel.

Kérdés: Milyen hátrányokat szenvednek a radioaktívhulladék-tároló működéséből Ön és családtagjai?

Bázis: Akik hátrányokat szenvednek a tároló működése miatt (N=35)



Származnak-e a településeknek hátrányai a tároló működéséből?

7%

79%

14%

Igen

Nem

Nem tudja

Nem válaszol

Kérdés: Ön szerint a falunak (városnak), mint településnek származnak hátrányai a tárolóból?


Azon válaszadók közül, akik hallottak az RHFT-ről, 7 százalék úgy érzi, hogy a településnek származnak hátrányai a tárolóból, további 79 százalék pedig atelepülésre nézve nem lát hátrányt az RHFT működéséből. A megkérdezettek 14 százaléka nem tudott válaszolni a feltett kérdésre.



Amilyen hátrányai származnak a településeknek a tároló működésébőlkifolyólagAzon megkérdezettek körében, akik szerint az RHFT hátrányokat okoz a településnek, a legtöbben az elköltözés és az elöregedés miatt aggódnak. Többenemlítették a sugárveszélyt, az ingatlanok eladhatatlanságát, az ingatlanárak csökkenését és a veszélyes hulladékot. Néhány válaszadó az utak rongálását, aközlekedést, a betegségeket, a környezetszennyezést és a környezeti katasztrófát emelte ki negatívumként. Páran említették a veszélyességet, alégyszennyezést, a félelmet és az egészségügy problémáit.

Kérdés: Milyen hátrányokra gondol?

Bázis: Akik úgy gondolják, hogy a településnek hátrányai származnak a tároló működéséből (N=49)



Kérdés: Ön mit tapasztalt, a helybeliek nagyobb munkalehetőséghez jutottak a tároló kapcsán?

A tároló működésének hatása a helybeliek munkalehetőségeire

32%

55%

13%

igen

nem

Nem tudja

Nem válaszol


A kérdésre válaszolók 32 százalékának tapasztalatai alapján a helybeliek nagyobb munkalehetőséghez jutottak a tároló kapcsán, 55 százalék pedig nemérzékelte e pozitív hatását az RHFT működésének. A megkérdezettek 13 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.




Kérdés: Mit vár el Ön a telephely működésével összefüggésben településének önkormányzatától? Több válasz lehetséges!

A település önkormányzatának feladatai a tároló működésével kapcsolatban

53%

41%

38%

21%

1%

6%

2%

0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

A lakosság tájékoztatása

A település anyagi érdekeinek érvényre juttatása

A telephely megtekinthetősége

Lakossági ellenőrző bizottság működtetése

Egyéb

Semmit

Nem tudja

Nem válaszol

A válaszadók 53 százaléka elvárja az önkormányzattól a lakosság tájékoztatását a telephely működésével kapcsolatban. A megkérdezettek 41 százalékánakfontos, hogy az önkormányzat érvényre juttassa a település anyagi érdekeit, 38 százalék pedig elvárná, hogy megtekinthetővé tegyék a telephelyet. Akérdésre válaszolók 21 százaléka szerint az önkormányzatnak lakossági ellenőrző bizottságot kellene működtetnie, 1 százalék pedig valamilyen egyéb feladatvégrehajtását tartja fontosnak. A Püspökszilágy térségében élő lakosok 6 százaléka semmit nem vár el az önkormányzattól a telephely működésévelkapcsolatban.



Kérdés: Ön szerint a település fejlődésére milyen hatással van a tároló?

A tároló hatása a település fejlődésére


23%

42%

24%

3%8% 0%

nagy fejlődésnek indult

kicsit fejlődött

nem volt hatással a fejlődésre a beruházás

visszafejlődött

Nem tudja

Nem válaszol

A kérdésre válaszolók 42 százalékának véleménye alapján kicsit fejlődött a település a tároló hatására, 23 százalék szerint pedig nagy fejlődésnek indult.Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy nem volt hatással a fejlődésre a beruházás, 24 százalék. 8 százaléka a válaszadóknak nem tudott ezzel kapcsolatbanválaszolni.



Kérdés: Ön szerint Kisnémedi és Püspökszilágy megfelelő helyszíne a telephelynek?

Kisnémedi és Püspökszilágy, mint a telephely helyszínei


24%

32%

42%

2%

Igen

Nem

Nincs elegendő információja, nem tud dönteni

Nem válaszol

A megkérdezettek 42 százalékának nincs elegendő információja, így nem tud dönteni abban a kérdésben, hogy Kisnémedi és Püspökszilágy megfelelőhelyszíne-e a telephelynek. Körülbelül egyharmad azok aránya, akik szerint nem megfelelő helyszín a két település, 24 százalék szerint pedig igen.


INFORMÁCIÓSZERZÉS




Kérdés: Ön honnan szerez információkat a tárolóval kapcsolatosan? Több válasz lehetséges!

Információszerzési források a tárolóval kapcsolatban

30%

28%

24%

16%

14%

11%

10%

7%

4%

2%

10%

0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

ismerősöktől

térségi, helyi médiumból (Hétközlap, kábeltévé)

a települése önkormányzatától

lakossági fórumokon, rendezvényeken

Internetről

országos médiumból (sajtó, TV, rádió)

az illetékes szakemberektől

közösségi média pl. Facebook

kiállításokról, bemutató termekből

Egyéb

sehonnan

Nem tudja

A válaszadók 30 százaléka ismerősöktől szerez információkat a tárolóval kapcsolatosan. További 28 százalék a térségi, helyi médiumból, 24 százalék pedig atelepülése önkormányzatától (is) tájékozódik. Azok aránya, akik lakossági fórumokon, rendezvényeken, valamint az internetről szereznek információkat, 16és 14 százalék. Minden tizedik kérdésre válaszoló nem tájékozódik a tárolóval kapcsolatosan.




Kérdés: Ön milyen forrást tart/tartana hitelesnek az RHFT-vel kapcsolatban? Több válasz lehetséges!

Hiteles információszerzési források az RHFT-vel kapcsolatban

39%

25%

25%

17%

14%

14%

9%

7%

1%

6%

1%

0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

önkormányzatokat

az atomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket

helyi sajtót

a környezetvédőket

országos sajtót

a tudósokat

országgyűlési képviselőket

a pedagógusokat

Egyéb

egyiket sem

Nem tudja

Nem válaszol

A kutatásban résztvevők közel 40 százaléka az önkormányzatokat tartja hiteles forrásnak az RHFT-vel kapcsolatban. Minden negyedik megkérdezett azatomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket, valamint a helyi sajtót (is) megbízható forrásnak véli. Azok aránya, akik akörnyezetvédőket (is) kiválasztották, 17 százalék. 14-14 százalék az országos sajtót, illetve a tudósokat (is) hitelesnek tartja.



Kérdés: A felsoroltak közül melyik információforrást tartja a leginkább közérthetőnek?

Közérthető információforrások


A felsoroltak közül a megkérdezettek 34 százaléka az önkormányzatokat tartja a leginkább közérthető információforrásnak, további 21 százalék pedig a helyisajtót. Azok aránya, akik az atomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket, valamint az országos sajtót választották, 13-14 százalék.

21%

13%

34%

3%

14%

4%0%

4%5%0%2%

helyi sajtótországos sajtótönkormányzatokatországgyűlési képviselőketaz atomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereketa tudósokata pedagógusokata környezetvédőketegyiket semEgyébNem tudja



Kérdés: Ön szerint kinek lenne elsősorban a feladata, hogy informálja a lakosságot a tárolóval kapcsolatos kérdésekben?

Akiknek informálnia kellene a lakosságot a tárolóval kapcsolatban


16%

17%

42%

3%

13%

2%2%3%0%1%helyi sajtónak

országos sajtónak

önkormányzatoknak

országgyűlési képviselőknek

az atomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereknek

a tudósoknak

a környezetvédőknek

egyiknek sem

Egyéb

Nem tudja

A válaszadók 42 százaléka szerint az önkormányzatoknak lenne elsősorban a feladata, hogy informálják a lakosságot a tárolóval kapcsolatos kérdésekben.További 16-17 százalék véleménye alapján ez az országos sajtó, valamint a helyi sajtó felelőssége. Azok aránya, akik az atomenergiával és a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket választották, 13 százalék.



Kérdés: Ön milyen forrásokból tájékozódna leginkább a tárolóval kapcsolatban?

Amilyen forrásokból tájékozódnának a tárolóval kapcsolatban


27%

16%

14%

15%

5%

5%

3%

5%1%

3%5%1%1%

helyi sajtóbólországos sajtóbólinternetrőllakossági fórumokonközmeghallgatásonországos TV-ből, rádióbólhelyi TV-bőlhírlevélbőltelephely-látogatásokonközösségi médiából (Facebook, Twitter, Instagram, Youtube, stb.)egyikből semEgyébNem tudja

A megkérdezettek 27 százaléka a helyi sajtóból tájékozódna leginkább a tárolóval kapcsolatban. További 14-16 százaléka a válaszadóknak az országos sajtót,a lakossági fórumokat, valamint az internetet választotta számára legideálisabb forrásnak.



A közösségi média általi tájékozódás általánosságban, és az RHK Kft.programjaival kapcsolatban

Bázis1: Teljes minta (N=1000) Bázis2: Akik használják a közösségi médiafelületeket (N=455)

21%

75%

3%

Igen

Nem

Nem tudja

Kérdés1: Használja Ön a közösségi média felületeket? (Facebook, Instagram, Twitter, Youtube, stb.)

Kérdés2: Találkozott Ön már az RHK Kft.-vel közösségi médiában?

A kutatásban résztvevők 45 százaléka használja a közösségi média felületeket. Körükben 21 százalék találkozott már az RHK Kft.-vel a közösségi médiában.

45%

51%

4%0%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Igen Nem Nem tudja Nem válaszol



Ahol találkoztak az RHK Kft.-vel a közösségi médiában

Bázis: Akik találkoztak az RHK Kft.-vel a közösségi médiában (N=96)

Kérdés: Hol találkozott Ön az RHK Kft.-vel közösségi médiában?

Azok körében, akik találkoztak az RHK Kft.-vel a közösségi médiában, a legtöbben a Facebookot említették. Néhányan az interneten, illetve a honlaponkeresztül kerültek kapcsolatba vele.



Kérdés: Hasznosnak tartaná, ha az RHK Kft. programjairól közösségi médián keresztül is tájékoztatnának?

Akik hasznosnak tartanák, ha az RHK Kft. programjairól a közösségi médiánkeresztül is tájékoztatnának

46%

48%

5%1%

igen

nem

Nem tudja

Nem válaszol

Bázis: Akik használják a közösségi médiafelületeket (N=455)

Azok körében, akik használják a közösségi médiafelületeket, 46 százalék hasznosnak tartaná, ha az RHK Kft. programjairól közösségi médián keresztül istájékoztatnák. Azok aránya, akik ezt nem tartják szükségesnek, 48 százalék.



Az RHFT telephelyének látogatottsága és a látogatás során szerzetttapasztalatok

Bázis1: Akik hallottak már az RHFT-ről (N=674) Bázis2: Akik meglátogatták a telephelyet (N=61), alacsony elemszám!

2 26

7

44

1- egyáltalán nemhasznosak

2

3

4

5 – nagyon hasznosak

Kérdés1: Meglátogatta Ön az RHK Kft. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyét?

Kérdés2: Mennyire tartja hasznosnak a látottakat?

A kérdésre válaszolók körében körülbelül minden tizedik megkérdezett meglátogatta az RHK Kft. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyét, 22százalék pedig tervezi a telephely meglátogatását. Azok aránya, akik nem jártak ott, és nem is tervezik, 66 százalék. A látogatók körében 44 fő nagyonhasznosnak ítélte a látottakat, 7 fő pedig inkább hasznosnak. 6 fő 3-asra értékelt, 2-2 fő pedig 2-es, illetve 1-es értéket adott.

9% 22% 66% 2%1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Igen Nem, de tervezi

Nem, és nem is tervezi Nem tudja


AZ IZOTÓP TÁJÉKOZTATÓ ELLENŐRZŐ

TÁRSULÁS (ITET)



Kérdés: Hallott már Ön az Izotóp Tájékoztató Ellenőrző Társulásról, az ITET-ről?

Az ITET ismerete

31%

63%

5%1%

igen

nem

Nem tudja

Nem válaszol


A kutatásban résztvevők 63 százaléka nem hallott az Izotóp Tájékoztató Ellenőrző Társulásról. Azok aránya, akik ismerik a Társulást, 31 százalék.



Kérdés: Ön szerint az Ön települése tagja az ITET-nek?

Az ITET településeinek ismerete

75%

9%

16%

igen

nem

Nem tudja

Bázis: Akik hallottak már az ITET-ről (N=313)

Azon válaszadók körében, akik hallottak már az ITET-ről, 75 százalék véleménye szerint a saját településük tagja a Társulásnak. Azok aránya, akik ezt nemtudták eldönteni, 16 százalék.



Kérdés: Ismeretei szerint melyek a fő céljai a Társulásnak?

Az ITET fő céljai


A kérdésre válaszolók közül a legtöbben a tájékoztatást emelték ki, mint a Társulás fő célja, illetve sokan említették az ellenőrzési tevékenységet is. Volt, akiszerint a biztonság garantálása a fő feladatuk, illetve a felügyelet.



Kérdés: Ön mit értékel leginkább a Társulás munkájában, figyelembe véve annak eddigi tevékenységét?

Amit leginkább értékelnek az ITET munkájában


A kérdésre válaszolók közül a legtöbben a tájékoztatást emelték ki a Társulás tevékenysége kapcsán. Többen a hozzáértést, szaktudást említették, valamintaz ellenőrzési munkájukkal való elégedettségüket. Volt, aki a felügyeletet értékeli leginkább a Társulás munkájában, valamint a biztonságra valóodafigyelésüket.



Kérdés: Kérjük, értékelje meglévő információi alapján az iskolai osztályzatoknak megfelelően a Társulás eddigi tevékenységének hasznosságát!

Az ITET eddigi tevékenységének hasznossága


A kérdésre válaszolók 61 százaléka hasznosnak gondolja a Társulás eddigi tevékenységét: 35 százalék 5-ösre, 26 százalék négyesre értékelt. 16-16 százalékazok aránya, akik semleges, 3-as értéket adtak, illetve akik nem tudtak válaszolni a kérdésre.

0% 6%

16%

26%35%

16%0%

1- egyáltalán nem hasznos

2

3

4

5 – nagyon hasznos

Nem tudja

Nem válaszol



Kérdés: Ön szükségesnek tartaná, hogy bővebb tájékoztatást kapjon a Társulás tevékenységéről?

Bővebb tájékoztatás igénye az ITET tevékenységével kapcsolatban

25%

68%

6% 1%

igen

nem

Nem tudja

Nem válaszol


A kutatásban résztvevők többsége, 68 százaléka nem tartaná szükségesnek, hogy bővebb tájékoztatást kapjon a Társulás tevékenységéről. Minden negyedikmegkérdezett igényelne még további információkat.



Kérdés: Milyen formában várna még információkat a Társulással kapcsolatban?

A bővebb tájékoztatás formái az ITET tevékenységével kapcsolatban

Bázis: Akik bővebb tájékoztatást várnának az ITET tevékenységéről (N=250)

Azon válaszadók, akik bővebb tájékoztatást várnának az ITET tevékenységéről, leginkább az újságból, sajtóból értesülnének további hírekről. Voltak, akik ahelyi újságot, sajtót említették, illetve szívesen részt vennének lakossági előadásokon, fórumokon. Vannak, akik hírlevélben szeretnék megkapni ezeket azinformációkat, valamint interneten keresztül.



Kérdés: Találkozott Ön már a társulással közösségi médiában?

A társulás megjelenése a közösségi médiában

26%

68%

3%2%

igen

nem

Nem tudja

Nem válaszol

Bázis: Akik használják a közösségi média felületeit, és hallottak már az ITET-ről (N=192)

A kérdésre válaszolók 26 százaléka találkozott már a társulással a közösségi médiában. A többség, 68 százalék azonban nem.



Kérdés: Hol találkozott Ön a társulással közösségi médiában?

Felületek, melyeken megjelenik a társulás a közösségi médiában

Bázis: Akik találkoztak a társulással közösségi médiában (N=50)

Azok körében, akik találkoztak a társulással a közösségi médiában, a jelentős többség a Facebookot említette.



Kérdés: Ön követője az ITET Facebook-oldalának?

Az ITET Facebook-oldalának követése

2%

87%

9%1%1%

Igen

Nem, de használja aFacebook-otNem és nem is használja aFacebook-otNem tudja

Nem válaszol

Bázis: Akik használják a közösségi média felületeit, és hallottak már az ITET-ről (N=192)

A kérdésre válaszolók csupán 2 százaléka követi az ITET Facebook-oldalát. 87 százalék nem követője az oldalnak, de használja a Facebookot, 9 százalék pedigaz alkalmazást sem használja.



Kérdés: Hasznosnak tartaná, ha az ITET tevékenységéről közösségi médián keresztül is tájékoztatnának?

Az ITET-el kapcsolatos, közösségi médián keresztül történő tájékoztatáshasznosságának megítélése

58%

38%

3%

Igen

Nem

Nem tudja

Bázis: Akik nem követői az ITET Facebook-oldalának, de használják a Facebook-ot (N=168)

Azon válaszadók többsége, akik nem követői az ITET Facebook-oldalának, de használják a Facebook-ot, hasznosnak tartanák, ha az ITET tevékenységérőlközösségi médián keresztül is tájékoztatnák őket (58 százalék). Azok aránya, akik erre nem tartanak igényt, 38 százalék.



A Hétközlap ismerete és olvasási gyakorisága

Bázis1: Teljes minta (N=1000) Bázis2: Akik ismerik a Hétközlapot (N=481)

13%

36%41%

10% 0% Minden számot

Rendszeresen

Alkalmanként

Nem olvassa

Nem tudja

Kérdés1: Ismeri Ön a Hétközlapot?

Kérdés2: Milyen gyakran olvassa a Hétközlapot?

A kutatásban résztvevők 48 százaléka ismeri a Hétközlapot. Körükben 41 százalék alkalmanként, 36 százalék pedig rendszeresen olvassa a kiadványt. 13százalék minden számot elolvas, 10 százalék pedig egyáltalán nem olvassa a lapot.

48% 49% 2%0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Igen Nem Nem tudja Nem válaszol



Kérdés: Mennyire tartja hasznosnak az általa közvetített információkat?

A Hétközlap által közvetített információk hasznossága

1% 6%

29%

27%

34%

3%

1- egyáltalán nem hasznosak

2

3

4

5 – nagyon hasznosak

Nem tudja

Azok aránya, akik a Hétközlap által közvetített információkat hasznosnak tartják, 61 százalék: a kérdésre válaszolók 34 százaléka 5-ösre, 27 százalék 4-esreértékelt. Közel 30 százaléka a válaszadóknak a középső, 3-as értéket jelölte.

Bázis: Akik legalább alkalmanként olvassák a Hétközlapot (N=434)



Kérdés: Mennyire tartja hitelesnek ezt a kiadványt?

A Hétközlap hitelessége

0%6%

26%

27%

36%

6%

1- egyáltalán nem hiteles

2

3

4

5 – teljes mértékben hiteles

Nem tudja

A Hétközlapot legalább alkalmanként olvasók körében a többség, 63 százalék hitelesnek tartja a kiadványt: 36 százalék 5-ösre, 27 százalék pedig 4-esreértékelt. Körülbelül minden negyedik kérdésre válaszoló semleges álláspontra helyezkedett, 3-asra osztályozva a lapot.




Kérdés: Mi a véleménye a Hétközlap szakmai anyagairól?

A Hétközlap szakmai anyagainak megítélése

4%

57%17%

8%

13%1%

Nagyon szakmai, ezért nem érthető

Kellően szakmai és érthető

Nem elég szakmai

Nem tudta, hogy van benne szakmai anyag

Nem tudja

Nem válaszol

Azon válaszadók többsége, akik legalább alkalmanként olvassák a Hétközlapot, kellően szakmainak és érthetőnek tartja az olvasottakat (57 százalék). 17százalék véleménye alapján nem elég szakmai, 8 százalék pedig nem tudta, hogy van benne szakmai anyag. Azok aránya, akik ezt nem tudták megítélni, 13százalék.




Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Galgagyörk

A Galgagyörkön történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Galgagyörkön élő lakosok (N=60), alacsony elemszám!

A Galgagyörkön az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból történő Mácsai úti járdafejlesztésről 37 fő tud az ott élő megkérdezettlakosok közül. A Galambosi utca közvilágításának fejlesztéséről 33 fő, a Fényújságról pedig 13 fő hallott. 5 fő egyik fejlesztést sem ismerte.

37

33

13

5

1

4

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Mácsai út 1-23 szám közöttjárdafejlesztés

Galambosi utca közvilágítás fejlesztés

Fényújság

Egyikről sem tud

Nem tudja

Nem válaszol



A Kisnémediben történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Kisnémediben élő lakosok (N=39), alacsony elemszám!

A Kisnémediben élő megkérdezett lakosok közül 32 fő hallott a közműhálózat fejlesztéséről, 20 fő pedig a Fő utca és névtelen utcák felújításáról (is). 6 főegyik fejlesztésről sem tud.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Kisnémedi

32

20

6

0 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 33 36 39

Közműhálózat fejlesztése, felújítása(villamos ellátó rendszer, ivóvíz hálózat)

Fő utca felújítás templomtól, 20 % Ady ésnévtelen utcák felújítása

Egyikről sem tud

Nem tudja



Az Őrbottyánban történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Őrbottyánban élő lakosok (N=392)

Az Őrbottyánban élő lakosok közel 40 százaléka hallott az Óvoda utca szilárdburkolatának építéséről, 32 százalék pedig az önkormányzati térfigyelő kamera-rendszer fejlesztéséről (is). 21 százalék hallott a közbiztonsági eszközök beszerzéséről (is). Azok aránya, akik egyik fejlesztésről sem tudnak, 21 százalék.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Őrbottyán

39%

32%

21%

21%

13%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Óvoda utca szilárdburkolat építése

Önkormányzati térfigyelő kamera-rendszer fejlesztése

Közbiztonsági eszközök beszerzése

Egyikről sem tud

Nem tudja



A Pencen történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Pencen élő lakosok (N=86)

A Pencen történő fejlesztésekről (Polgármesteri Hivatal tetőjének felújítása, névtelen utcák felújítása és parkoló építése, autóbusz várók építése) az ott élőmegkérdezett lakosok jelentős többsége, 97-98 százaléka tud.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Penc

98%

97%

97%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Polgármesteri Hivatal tető felújítása

Névtelen utcák felújítása és parkolóépítése

Önkormányzati területen autóbuszvárók építése



A Püspökhatvanban történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Püspökhatvanban élő lakosok (N=72)

A Püspökhatvanban élő válaszadók 51 százaléka hallott a Fényújságról, 45 százalék pedig az önkormányzati járdák építéséről (is). Azok aránya, akik egyikfejlesztésről sem tudnak, 38 százalék.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Püspökhatvan

51%

45%

38%

3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Fényújság

Önkormányzati járdák építése

Egyikről sem tud

Nem tudja



A Püspökszilágyon történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Püspökszilágyon élő lakosok (N=44), alacsony elemszám!

A megkérdezett püspökszilágyi lakosok közül 31-33 fő hallott a parkolók építéséről, a Polgármesteri Hivatal rekonstrukciós felújításáról, illetve azönkormányzati utak, közterületek felújításáról (is). 26 fő ismeri azt a fejlesztést, amely során az orvosi rendelőbe elektronikus kezelő-vizsgáló ágy éskondenzációs gáz kazán került, 24 fő pedig tud a Szabadidő és Egészség Központ nagypálya világításáról és fűnyíró traktor tartozékokkal történő ellátásáról.22-22 fő hallott a Művelődési Ház színpadi hangosításának fejlesztéséről, illetve az Önkormányzati Hivatal irodai eszközeinek beszerzéséről (is).

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Püspökszilágy

33

32

31

26

24

22

22

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44

Parkolók építése

Polgármesteri hivatal rekonstrukciós felújítás

Önkormányzati utak, közterületek felújítása

Orvosi rendelőbe elektronikus kezelő-vizsgáló ágy és kondenzációsgáz kazán

Szabadidő és Egészség Központ nagypálya világítás és fűnyíró traktortartozékokkal

Művelődési Ház színpad hangosítás

Önkormányzati hivatal irodai eszközeinek beszerzése (laptopok,nyomtató)



A Rádon történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Rádon élő lakosok (N=108)

A Váci utcai járdák és Templom tér felújításáról a Rádon élő lakosok többsége, 82 százaléka tud, 78 százalék pedig a Postahivatal épület átépítéséről,bővítéséről (is) hallott. A Fényújságot minden ötödik megkérdezett ismeri.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud! Több válasz lehetséges! - Rád

82%

78%

20%

1%

1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Váci utcai járdák és Templom térfelújítása

Postahivatal épület átépítés, bővítés,korszerűsítés

Fényújság

Egyikről sem tud

Nem tudja



A Vácdukán történt járda felújítás ismerete

Bázis: Akik Vácdukán élő lakosok (N=69), alacsony elemszám!

Az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból történő önkormányzati járda felújításról a Vácdukán élő válaszadók közül 31 fő hallott. 23fő nem hallott a fejlesztésről.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, tud-e az alábbi fejlesztésről: önkormányzati járda felújítás!- Vácduka

31

23

15Önkormányzati járdafelújítás (Kossuth Lajos utca24-28.)Nem tud a fejlesztésről

Nem tudja



A Váchartyánban történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Váchartyánban élő lakosok (N=104)

A Váchartyánban élő lakosok közel 60 százaléka tud a belterületi út és járda karbantartásáról, valamint a kapcsolódó munkák elvégzéséről. Minden negyedikott élő megkérdezett hallott a Nefelejcs utca felújításáról, korszerűsítéséről, 21 százalék pedig a Fényújságról (is). Azok aránya, akik egyik fejlesztésről semhallottak, 23 százalék.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud!- Váchartyán

59%

25%

21%

23%

7%

1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Belterületi út és járda karbantartás,valamint a kapcsolódó munkák

elvégzése

Nefelejcs utca felújítása,korszerűsítése

Fényújság

Egyikről sem tud

Nem tudja

Nem válaszol



A Váckisújfalun történt fejlesztések ismerete

Bázis: Akik Váckisújfalun élő lakosok (N=26), alacsony elemszám!

A Váckisújfalun élő lakosok közül 18 fő tud a Kossuth, Táncsics és Petőfi utca Ősz utcára kifutó részén történő útfelújításról. A Tavasz utca szilárdburkolatához szükséges építőanyag vásárlásról a megkérdezettek közül 11 fő tud. 3 fő nyilatkozott úgy, hogy egyik fejlesztésről sem hallott.

Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az RHK Kft. közvetítésével a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fejlesztések történtek az elmúlt két évben az ITET településein? Ha igen, kérem mondja el, az alábbiak közül melyik fejlesztésről tud!- Váckisújfalu

18

11

3

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26

Útfelújítás (Kossuth, Táncsics ésPetőfi utca Ősz utcára kifutó része)

Tavasz utca szilárd burkolatáhozépítőanyag vásárlás

Egyikről sem tud



Kérdés: Van olyan kérdése, melyre az RHK Kft.-től várja a választ? Ha igen, mi az/mik azok?

Kérdések, amikre az RHK Kft.-től várják a választ


Azokat a kérdéseket, amelyekre a válaszadók az RHK Kft.-től várják a választ, az alábbi táblázat foglalja össze.

Kérdés Említések száma

Meddig akarják itt tárolni a veszélyes anyagokat? 10

Milyen fejlesztések történtek? 5

Kellően figyelnek a környezetvédelemre? 3

Mennyire biztonságos a tároló? 3

Mi a fejlesztések iránya? 2

Biztos, hogy nem káros az emberekre? 2

Mikor készül el a felújítás? 2

Mikor lehet meglátogatni? 2

A mezőgazdasági termékeket bevizsgálják-e? 1

A működésükről. 1

Lesz-e bővítve? 1

Megfelelően ellenőrzik a vízminőséget? 1

Mennyire veszélyes a környezetre a tároló? 1

Miért bővítik? Inkább be kéne zárni. 1

Miért ide építették? 1

Miért vannak ellentmondások a két társaság között? 1

Milyen hatással lesz a vízminőségre? 1

Van jövő? 1

Van-e kapcsolata természetvédő szervezetekkel? 1

Vasútállomás. 1

Végleg itt marad? 1

A globális felmelegedés hatással lesz-e rá? 1

Tudják időben értesíteni a lakosságot, ha baj van? 1

Kutatópont Kft.

Westpoint irodaház

1132 Budapest Váci út 18.

Fax: +36-1-301-0823

www.kutatopont.hu

rhk –kÖzvÉlemÉny kutatÁs pÜspÖkszilÁgy … · kérdés: Ön vagy a háztartásának...

Documents