Rákóczi Kiáltványa

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 1

A könyv megjelenését

a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma

és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

támogatta

© Lilium Aurum, 2004

ISBN 80-8062-214-0

A Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó kft.

az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének a tagja

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 2

Rákóczi Kiáltványa a keresztény

világhoz a szabadságharc

okairól és céljáról

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 3

Tartalom

A Rákóczi-szabadságharc 23.

Magyarország 1703-ban 23.

A szabadságharc kitörése és hadtörténete 31.

A stratégiai háttér: külpolitika és gazdaság 44.

A kuruc állam 53.

A szabadságharc befejezése 55.

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 4

' keresztyén világ minden fejedelmeinek ésrespublikáinak, úgy egyéb akármelly, akár-minémû állapotú, betsületû, méltóságú, tisz-tû és felsõségû rendeknek.

Mi felsõvadászi Rákóczi Ferencz, Istennekkegyelmébül fejedelem, Saáros vármegyénekfõispánnya, mukácsi és makoviczai herceg,

Sáros-Pataknak, Tokajnak, Regécnek, Etsednek, Somlyónak,Ledniczének, Szerentsnek, Ónodnak örökös ura.

A' dolognak örök emlékezetire!

Meg-újjúlnak a' DITSÕSÉGES MAGYAR NEMZETNEK régi sebei, éshazánk megsebesült szabadságának mostoha kézzel ennyiszer eny-hittetett sebhelye, minekutánna alattomban el-bádgyadott tagai, azAustriai Háznak Isten ítíletibûl való birodalma alatt, féltvén hogyép részére is reá hat a' végsõ veszedelem, fegyverrel kíván el-vágat-tatni. Elámulnak sokaknak elméjek, a' meg-háborodott országnakviszontagságos ujságátul meg-rettenvén, és hogy ez a' megnem ron-tatott, ditsõséggel s szép kies tsendességgel ennyi sok száz esztendõk-tül fogván virágzó és fenn álló nemzet már idõ folyásával gyászosváltozásban öltözik, midõn a' világ tsudállya, sokan a' király ellen

5

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 5

való hitetlenséggel és támadást indító véle született kívánsággalvádollyák, vétkes vélekedéssel, nem tudván a' dolgokat. Adgyatokengedelmet igaz fájdalmunknak és panaszunknak, és egy kevésséfellyebb emelvén elmélkedésteket, kikkel vagy a' nem jól elhitt elme-béli eleve bé-vett vélekedés, vagy a' zabolátlan magános tettetésnekhévsége nem igazán értetett, midõn okát igaz táborozásunknaknyilván valóvá tesszük, legyetek igaz ítílõ bírák.

Egynéhány száz esztendeje múlt-el, olvassuk, miólta az uralko-dásnak negédes kívánásával és az országnak nagy rendei sok jó-akarattyoknak béhálózásával, magoknak vették az austriaiak a'királyi felségnek jussát, mindazonáltal meg-forgatván fellyebb azidõknek minden folyásit, hogy mindenkor az ország õsi szabad-ságának tsalárd mesterségeket készítettenek veszedelmesül, aztmind a' históriák igazán írják, mind az utolsó idõ most is beszél-li nemzetünk maradékinak. Mi kénszerítette régen a' ditsõségesBÁTHORI FAMILIÁT ez ellen a' Ház ellen fegyver fogásra? Mi okotvet-fel Bethlen hazánk óltalmára? Mi indította BOTSKAIT a' fel-kelésre? Mitsoda a' mi eleinket, RÁKÓCZIAKAT és TÖKÖLIT? Nyil-ván van a' világ elõtt! Nem is lehet semmi álnoksággal elfelejtet-ni országunknak igaz nehézségeit. Leg-fõbb oka most is, minden-kor mászszor is vólt, az illy nagy és sok indulásokban, hazánk tör-

6

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 6

vényeinek meg-mondhatatlan rontsolása, szaggatása; mert mi-helyt észre vették az austriaiak, hogy elõször hozzájuk édesgettetett,tsalárdságokkal nékiek alájok vettetett nemzetünk alattomban ésnaponként csúszván, mászván szabadsága uralkodásoknak, las-san-lassan olly szemtelenségre mentenek, hogy már ki-rontván a'királyok hitleveleinek rostélyait, valami tetczett, azt szabadságos-nak ítílvén, s mezõt vévén hazánk szabadságának elrablására,alattomban való veszedelmes tanátskozásoknak nyilván való jele-it mútatnák. Innen (ó fájdalom) sok magyar vérbül álló di-tsõsséges nemzeteknek elóltattatások, sok jószágoknak erõszakos el-foglaltatások, a' haza fiaitúl a' méltóságoknak elvétettetések, azidegen törvényeknek szokatlan bé-hozattatások, és az elviselhetet-len adózásoknak terheinek felvettetések után:

1. Országunknak arany szabadságát, melly ennyi száz esz-tendöktûl fogva a' királyok szabad választásában maga erejétmeg-rontatlan szokással meg-tartotta, örökös uralkodásnakábrázattyára, az ebbe való megedgyezésre rettentéssel élvén, szolgaiváltozással el változtatták, és hogy abbúl felettébb való szabaduralkodásoknak nagyobb eredetit vehessék.

2. Amaz nagy királynak, JERUSALEMI ANDRÁSNAK nagy törvé-nyét, melly minden rendeknek leg-fõbb szabadságait ez alább való

7

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 7

idõkig nemzetünknek maradandó örök ditsõsségére magába foglal-ta, az' haza törvényei meg-rontásakor, a' királyok ellen való állás-ra örökös hatalmat engedett, maga uralkodásának különöstetczésével és az országnak fõbb rendeinek kénszeritett meg-edgyezésével gyalázatosan el-törlötték, és noha a' királyok szabadválasztásának ÉS AZOK ELLEN VALÓ ÁLLÁSBAN lévõ szabadságnakel-vételén kívül hazánknak minden egyéb törvényeit, a' felül írt ki-rályi hitnek önként való értelmével, hogy meg-állyák s szentül meg-tartyák meg-esküdtenek, útat tsinálván mindazonáltal akár mellynehéz és képtelen dolgokban való bátorkodásra, hazánk törvényei-nek minden igasságit, minden megkülömböztetés nélkül szabadszakálra pusztították, távul légyen minden gyûlölség és negédség,méltán és igazán panaszollyuk. [3.]

3. Fájdalmas dolog nyilván ez MÁRSAL társalkodó nemzetnek,a' ki végtelen munkájival, vérével és költségeivel, minden ellensé-gek ellen régi idõtül fogva ditsíretessen oltalmazta az egész keresz-tyénséget, hadi méltóságbul le-vetkeztettetni, és annak idegen nem-zetre, az hát megé vettetett magyari virtusnak meg-csufolásával, a'haza nyilván való törvényei ellen, 's nevezetesen A' KIRÁLYI DIPLO-MÁNAK 4-IK RÉSZE, MELLY, AZ 1658. ESZTENDEI I. ARTICULUSBAN

FOGLALTATIK, ÉS A' 10.11-DIK 1608. ESZTENDEI, ÚGY AZ 38-DIK8

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 8

1659. ESZTENDEI ARTICULUS ELLEN olly közönséges véle való élésselruháztatni, hogy alig láthat valaki, egy vagy két erõsségben ma-gyar fõtisztet, és így el-vétettetvén a' fellyebb mehetésnek alkalma-tossága, a' maga hazájában számkivetettetett haza fiának, hogyidegen járom vettetik a' nyakában, (s' ki szenvedhetné ezeket-el?)tsak fohászkodunk.

4. Mindenek tellyesek ez országban meg-zavarodással, meg-ujit-tatott az uralkodás ábrázattya, és az ország minden dolgainaktsak intéssel parantsolgatásképen való igazgatását az UdvariTanáts negédessen magának tulajdonittya, és végre az országfõrendeinek minden tanátsa ki-rekesztvén, mind azok valamik azország közönséges állapottyát nézik, kiváltképen tiltván azt a' ha-za rendelései, nevezetessen 3-DIK RÉSZE A' FELÜL ÍRT DIPLOMÁNAK,AZ 1681. ESZTENDEI 4-DIK, AZ 1655. ESZTENDEI 50-DIK ÉS AZ 1659.ESZTENDEI 14-DIK ARTICULUSBAN, (a' mint arra bizonyság a' mina-pi hírünk nélkül lett KÁRLOVICZI frigy-kötésnek tractája) mi felõ-lünk, mi nálunk nélkül végeztetnek.

5. Ki vólna, ezeken felül, a' ki nem tudná az UdvariCamarának szabados uralkodását? Az egeket verik a' siralmok ésaz Isten boszszúállásáért esedeznek az árvák s' az özvegyek. Irtó-zik az elme tsak az egy ujjonnan keresett, tirannusi tanátssal kép-

9

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 9

zelt igasságnak emlékezetire-is, mellyet noha az ország vármegyéi-re ki adott végezés szerint egyszer el-engettenek, és semmi törvényeia' hazának soha helyben nem hattanak, úgy az igaz lelki isméret-tel-is hogy meg nem egyezett, s' meg sem egyezhetett, felette nehézokok mutattyák, mindazonáltal ennek a' Mammon hallatlan ke-resetinek modgyával sokféle kigondolt szín alatt megrontatván a'királyi fogadás, mennyi kárt tettenek, nagy része az országnak tör-vényes uraitúl el-vétettetvén és idegen nemzetnek adattatván, A'MÁSODIK ANDRÁS KIRÁLY DECRETUMÁNAK 26-DIK ÉS ULADISLAUS

KIRÁLY 5-DIK DECRETUMÁNAK 10-DIK ÉS AZ 1599. ESZTENDEI 31-DIK ARTICULUSNAK értelme ellen félre tétettetvén a haza értelmes fi-ai, nyilván vagyon. Bizony semmi nem vólt ennél méreg boszszúravalóbb, a' magyar nemzet elméjének is az austriaiaktul el-idegení-tésére alkalmatossabb és a' közönséges igasságtul idegenebb dolog,mint hogy az ollyan jószágoktúl, mellyeket sok száz esztendõkkel ezelõtt a' török birodalom alatt is szüntelen békességes bírással bir-tanak, tsak egyedül a' töröknek a' hazábúl való kiûzetéséért, mely-lyel a király maga hiti szerint tartozott, az igaz földes urak meg-fosztassanak és attúl a' mellyel magokat s jószágokat az ellenségellen való jeles szolgálatokkal, vérekkel s' végetlen költségekkel ak-koron is oltalmazták, meg-fosztattatván keresztyén király alatt,

10

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 10

rút járom alá vettettessenek. Semmit nem használt itt az okosko-dás és a' könyörgés, sõt inkább uraságokat formálván széllyel, a'papi-rendek a' világiakkal együtt a' minden nemzeteknek törvé-nyei ellen, minekelõtte idéztettenek vagy megsententiáztattanakvólna, már meggyõzettettek és jószágokbúl kirekesztettek valának,nem is vólt egyeb hátra, hanem hogy minden tanátsok a' nemes-ségnek az országbúl való ki-ûzetésére esküttenek volna egyben, bi-zonnyal el-hintenénk. Innen meg-sanczoltattatván, és az újjon-nan keresett igasságnak fel-váltására kénszeríttetvén sok várme-gyéi az országnak.

6. A' parantsolat szerint való ítíletek bé-hozattattanak és a' tör-vények szabadságának rontására fel-nyilt úttal bérohantanak,mellyek noha az országnak világos rendelésivel, úgy-mint 1603.ESZTENDEI 12-DIK, 1618. ESZTENDEI 14-DIK, 1638. ESZTENDEI 26-DIK ÉS 1649. ESZTENDEI 41-DIK és az austriaiak királyi hitekkelmeg-erõsíttetett articulusokkal valójában megerõssíttettenek.

7. Mindazáltal a' tsuffá tétetett haza lakosi szokatlan törvényfolyásával országunkon kívül, ellenkeztetvén azt AZ 1536. ESZ-TENDEI 41-DIK ÉS A' KIRÁLYI DIPLOMÁNAK 5-DIK RÉSZE melly AZ

1659. ESZTENDEI 1. ARTICULUSBAN tetettetett, leveleiknek elõ hozá-sára s' igasságoknak meg-bizonyítására citáltattatván, nem tsak

11

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 11

nehéz, s' a' dolgoknak érdemét gyakrabban felül muló költséggelterheltettenek, hanem végezetre az Udvari Kamara is egyszer s'mind bíróságot s' fel perességét is viselvén helytelenül AZ 1681.ESZTENDEI 37. ARTICULUS ellen, mind felettéb való nagy károkkal,jószágok el-tserélésére kénszeríttettenek, mind félre tétettetvén az or-szág rendes törvény széke és bírái, tsak a' királyi FISCUS vélekedéseszerint ítíltettenek-meg, ujabb' s meg ujabb vendégek érkezvén ot-tan ottan az országban, nem egyebet kell vala hallanunk amazszomorú SENTENTIÁNÁL: KÖLTÖZZÉL-EL RÉGI LAKOS!

8. Fohászkodik a' kunok s jászok királyi ditsõsséges PRIVI-LEGIUMOKkal ékesítetett régi szabadsága, melly lába alá vettetett a'német nemzet szokatlan uralkodásának, és hogy az iga alól kisza-badíttassék, alattomban szüntelenül fohászkodik.

9. Fohászkodik hasonlóvan a' maga igasságából le-vetkeztetettMagyar Kamara, és midõn a' mindenek körül való igaz rendeléshatalma hogy nagy megutáltattatásával az Udvari Kamara általtõle el-vétetett arrúl panaszol, a' törvényeknek világos meg-rontat-tatását, mellyek az 1622. ESZTENDEI 18-DIK, AZ 1647. ESZTENDEI

146-DIK ÉS AZ 1681. ESZTENDEI 31-DIK ARTICULUSOKON fundáltat-nak, és az egymást értést helyben hagyván, az egymástól való füg-gést nyilván kirekesztik, méltán fájlallya.

12

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 12

10. Mint vádollya az Istennek szólgállója a' természet is maga azUdvari Kamarának mondhatatlan fösvénységét, mert noha az Is-ten ritka kegyelmességébûl az országban elfogyhatatlan bõsége vana' sónak, mindazáltal azt olly drága áron adatta, hogy már na-gyobb része az ország lakosinak mindennap sótalan kenyérrel élt,elvétettetvén a' szabad kereset, és a' természetnek ez jótéteményéátüla' lakosoknak megfosztatása nagy gonosság nélkül nem lehet.

11. El-kerûllyük a' koronához tartozandó jószágoknak el-idege-níttetését, melly tiltatik az ULADISLAUS KIRÁLY 7-DIK DECRETUMÁ-NAK 2-DIK ARTICULUSÁBAN.

12. Az orszgában a' meg-kettõztetett harminczadokat,13. Az árus bóltoknak meg-árendáltattatását,14. Tsak egyedül az el-viselhetetlen portio QUANTUMÁnak szedé-

sét vevését hozzuk-bé igaz fájdalommal. Oh! melly bõ MATERIÁJA jõki ebbül a' szomoruságnak! Mert a' midõn a' szabad rendelés ne-gédességét magának vette az udvar, nagy milliók summáját vet-vén az országra, noha a' szabad ország szabadsága az egész or-szág gyûlésén kívül semmi adó szedést nem enged, azt bizonyítvána' MÁTYÁS KIRÁLY 3-DIK DECRETUMÁNAK 1. ARTICULUSA, a' hon-nan olly nagy s meszszére való maradékink által is meg-siratandóromlása következett a' hazának, hogy virágzó és ritka gazdagsá-

13

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 13

gokkal bövelködõ állapottya után édes hazánknak nem láthatunkegyebet régi bóldogságának színes árnyékánál. Nehéz kimondani,hogy a' szegény kösség ki fogyván minden értékébül, a' honnan fi-zethessen, sokféle kétségben esett; bizonyos dolog, hogy némely-lyeknek fel-akasztani magokat, némellyeknek török szolgálattyávalkönnyíteni állapottyokat, némellyeknek hallatlan példára felesége-ket az EXECUTOROKnak, gyermekeket a' töröknek zálogba vetnitetczett. Oh! Szabad nemzet által el-szenvedhetetlen kegyetlen szol-gálat! Hogy lágyabb sorsa vólt az uralkodó hold birodalma alattaz ország népének, most is emlegeti, és hogy az austriaiaknak egyesztendei sarczoltatása a' töröknek adott ötvenesztendei fizetésselfelette meg-egyezett, köz írás által meg-bizonyíttatott. Nem is forrottki az austriaiaknak ez kegyetlen kívánsága, valamig az országminden rendei ellen egyaránt nem kegyetlenkedett. A' pap urak,fõrendek, nemes emberek és a' szabad városok adó fizetés alárekesztettenek, és noha meg-megbiztattatott az ország az utolsó fi-zetés végsõ esztendejének már jelen lételével, a' köz válaszokban a'gyakran meg-jelentetvén, de midõn az illy nehéz és el-viselhetetlenadózás terhe semmiképpen meg nem szünt , sõt naponként azígíret ellen mesterségesen nevekedett, új fizetés neme, ACCISA for-máltatott; a' hadi EXECUTIO uralkodott, tömlöczözés, verettetés tá-

14

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 14

madott, az országban alattomban a' sóhajtás szaporodott, azok-búl a' dolognak nyilván valósága azt bizonyította, hogy könnyüa' következés, mellyel a' szabad nyakra a' szolgálatnak örökké va-ló jármát akarják vetni.

15. Mi kell több? Az ország rendes ítíletei, melyek a' királyi hités az haza törvényei szerint minden esztendõben szoktak lenni,mind eltöröltettenek, mind szokott idejekben, ötven esztendõ alatt-is (a' mint az octavák) nem folyhattanak, melly-is bizonyos vesze-delmére vala az országnak: bõ magva nõtt ebbül a' zûrzavarnak,megrontottak a' törvények, meg-újjíttattak a' per folyások, követ-keztek a' ragadományok, nõtt a' hatalmasabbak szabadsága, meg-nyomoríttattak az árvák, fel-prédáltattak az özvegyek, és midõn a'haza lakosinak a' magok törvényével való élés meg-nem engedte-tett, sem az idegen bíróságot könnyen bénem vehették, mindenektõvel hegygyel egyelettenek összve, számkivettetvén az igasság.

16. Kitsoda az, a' ki elõtt titok volna a' religiónak (isteni tisz-teletnek) meg-háborításának szines fogása. Bizony a' vallás há-borgatása, mellyet mind az ország' s mind az imperiumi törvé-nyek helyben hagytanak, hogy azzal a' meg-rontatott haza sza-badságát tsufolhassák, a' személy válogatás nélkül meg-nyomoríttatott csehek példájával régi szokott dolga az austria-

15

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 15

iaknak a' köz-mondásként: ELOSZLATNAK A NAGY VIZEK, 'S PATA-KOKKÁ LÉSZNEK, és ekképpen széllyel szaggatván a' haza nagyrendeinek elméjeket, midõn a' vallás színe alatt az egyenetlenség-nek magvait hintik, alattomban ereje el-fogyattatván, tapasztallyukaz országnak romlását. Bizonyságok erre a' magok idegen nyel-ven szólló papjok ellen panaszló prédikálló székek, és a' kívül va-lóknak az 1681. ESZTENDEI 27-DIK ARTICULUS ellen engedtetettgazdag óltárok, kiket midõn csak a' pompás jövedelemre vágy-nak, a' magyar nemzetnek lelki építése nélkül el-foglalt a' ha-nyatt fekvõ tunyaság.

17. Az austriaiak gonosz kivánsága alá vettetett hazánk tör-vényei hevernek, és hajdani arany szabadsága az ország gyûlése-inek egy udvari tanátsnak udvarol. Az építésnek micsoda továbbvaló reménsége van, elromolván a' fundamentum? A' KEGYET-LENSÉG ÚTTYÁNAK NEVELÉSÉRE BIZONY NINTS SEMMI BIZONYOSSABB

JEGY, MINT A' SZABAD ORSZÁGNAK KÖZÖNSÉGES ORSZÁG GYÛLÉSÉTÜL

EL-VONATTATNI. Innen nõtt a' nagyobbakat tselekedni merészlõtelhetetlen szabadság, és valamit magános tanáttsal elrendel-tenek, az leg-fõbb törvény erejévé vált a' kételenesek elõtt: semmitsem hattak elpróbálatlanul, hogy e' gazdag ragadományban õr-vendezhessen az austriai hatalom.

16

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 16

18. Rá vetette azért az országra a' DICASTERIUMokat az országgyûlései helyett, mellyek által midõn a' haza lakosit maga tettzéseszerint igazgattya, megítílheti az igaz bíró, hogy nints egyéb hátraa' szabad országban, hanem a magános tettzés szerint való gazdaihatalmas uralkodás.

19. De mit mulatozunk ezekben tovább? Ki atták az austriaiakez nemzetrül nyilván való bizonyságit hamis tanátsoknak, midõnez elõtt négy esztendõvel az országon kívül öszve híván törvényte-len módon az ország fõrendeit, több sok s nevezetesen ez illy PUNC-TUMOK kívül, hogy tudni illik a jövendõ szüntelen való adózásmódgya a' felül írt hogy már ország gyûlése által találtassék-fel. Azalább való nemesség paraszti állapot alá vettettessék. A' fellyebbvaló pedig, a' szabadság szoros rostélyaival, az ország fundamen-tumos törvényei ellen (melly törvények minden rendeknek ugyanazon egy szabadságot tulajdonítanak, hogy abban nagyobb 's ki-sebb nem lehet) meg-határoztattassanak. Az ország szokott törvényfolyása tovább az austriai törvény szokatlan folyására vonat-tassék, hazánk szabadságának meg-tapodásával ki-mutatták. Begyönyörû szép szentsége ez a' királyi hit leveleinek!

20. Álly elõ annak felette te-is, az országban való örökösségnekfel-állitására találtatott út, EPERIESI MÉSZÁRLÁS! Gyászolnak az öz-

17

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 17

vegyek 's az árvák megfosztattatván édes szüléjektül. Elszedettek a'Gabiusoknak fõbb fejei, és sokaknak kiontatott ártatlan vérek, azÁbelével együtt, az egeket verdesik. De még sints mértéke az austri-aiak ennyi kegyetlenkedésének, még sem elégedett meg sokaknak vé-rével, 's nem nyugodott mind addig,

21. Valamíg az õ uralkodása gonosz kívánságának bé-töltésére,a' mi vérünket-is más nyolczvankét hazánk fõbb tagjaiéval, kiknevek szerint registráltattanak, 's hasonló kegyetlenségre rendeltet-tenek szomjuhozva nem kívánta. Magános különb való életet él-tünk az országban, mi, szabad fejedelmek örököse, és édes hazánk-nak nap nyugotra rohanandó állapottyát könyves szemmel gya-korta nézdegeltük, és midõn bátorságos lelki ismérettel minden vál-tozást tõlünk távúl lenni ítílénk, és semmi következendõ gonoszt el-mebéli gondolattal sem gyaníthattunk vólna, ime hirtelen az aust-riaiak hazánk fõbb-rendeinek el-törlése felõl való tanátsokbúl, el-mulatván az 1613. ESZTENDEI 34-DIK ARTICULUS értelme szerint a'szokott idézést, vigyázatlanúl lévén megfogattattunk, és félre tétet-vén személlyünknek minémûsége, sûrû õrizettel körül-vétettetvén,szoros tömlöczi ocsmányságban rekesztettettünk. Irtozik elménkannyi és olly sok gonoszinknak emlékezetitül-is, mellyekkel (bizony-ság az isteni felség) az egész világ elõtt nyilván lejendõ áratlansá-

18

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 18

gunk az austriai kegyetlenség által szörnyûképpen vesztegettetett.Vádoltatunk a' királyi felséget sértõ halálos vétekkel, tanuknak hi-tetlenségét fogadták ellenünk, jutalmat ígírtek rab társainknak,latrul magyarázták leveleinket és végtelen törvényekkel meg-tilta-tott parantsoló ítílet, ki-zárván a rendes törvény folyást hitetlenül,rendeltenek ellenünk. Mi volt hátra a' mit kellett tselekednünk?Hazánk törvényeinek illy nyilván való romlása között és a' régenelrejtett szívbéli dühösség által ártatlan életünk ellen leselkedõ bi-zonyos veszedelem között? Meg-szabadított bennünket Dániellel azisteni jóság az oroszlánnak fel-tátott torkábúl és az undok rabság-búl tsudálatos szabadítással ki-hozván bátorságos rév partra ve-zérlett. Távúl létünkben azért ellenünk olly tökélletlenségekkel 's azigazságtul olly idegen vádlásokkal tellyes hamis SENTENTIA mon-datott, hogy az azt meg-fontoló 's meg-visgáló igaz bíró elõtt annaka' gonosz elmébûl származott alkalmatlan ítíletnek hamisságanyilván való légyen. Meg-vallya ezt azon sententiának vége feléegy szakasz, midõn A' TÖRVÉNY EREJE SZERINT (a' mint ott írják) AZ

AUSTRIAI FEJEDELEM, NEM VÓLT KÖTELES A' MI ELLENÜNK VALÓ PER

FOLYÁS INDÍTÁSÁRA, azt mondja. Ugyé hát? fel-óldoztatottnak ítílimagát lenni a törvény alól? Minden ellenkezõt kiáltanak ezzel azország törvényei, 's a' király esküvései, és a' királynak, hogy a' ha-

19

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 19

za nemes tagjait szokott törvény folyása kívül meg-sententiázza,arra semmi hatalma nintsen a' felül elõ számlált 1536. ESZTENDEI

41-DIK, 1687. ESZTENDEI 6-DIK, ÉS A' TRIPARTITUM DECRETUMNAK

2-DIK RÉSZÉNEK 5-DIK TITULUSA világosan beszéllik. De nem tiltot-ta meg a' szemérem a' meg-említett ítíletnek más szakaszszában aztis ki nem mondani, hogy: A' KIRÁLYI FISCUS PERT FORMÁLT ELLE-NÜNK. Szükebben! Ártatlansággal bátorkodó fejet hajtottunk ha-zánk törvényének, és (a' mint a' császárnak õ felségének írott utól-bi levelünk igaz párjábul meg-láthatni) azt kívántuk egynehány-szor, hogy szokott folyása szerint szolgáltattassék ki az egy igasság.Semmi tekinteti nem vólt itt a' törvénynek a' gonoszúl fel-indúltfejedelem elméje meglágyítására, melly noha az 1687. ESZTENDEI

6-DIK ARTICULUSBAN ezen szóval azt mondgya, hogy ha történnékezután, HOGY A' HAZA LAKOSI KÖZZÜL VALAKIK HALÁLOSAN VÉTKEZ-NÉNEK, AZ ARRÚL RENDELT TÖRVÉNYEKNEK MÓDGYA SZERINT ÉS AZ

AZOKBAN FUNDÁLANDÓ REND SZERINT KELL AZOK ELLEN PROCEDÁL-NI. Olly távul van pedig attul az, hogy ez újj rendelésnek tenné-nek eleget, sõt inkább az idegen törvénynek és per folyásának al-kalmatlan keménységének fel-vételére kénszeríttettünk a királyi hit-nek elfelejtésével. Mi lehet mégis a' mi dolgunk ártatlansága meg-bizonyitására nyilván valóbb, mint hogy a' hasonló hamis vádlás-

20

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 20

sal velünk megegyezõk minden halálos bûn nélkül valóknak talál-tattanak, meg-igazíttattanak s szabadon el-botsáttattanak; merthogy illy nagy próbájú dolgot tsak egy magános személynek trac-talni nem lehetett, az értelmes okosság mutattya. SZÁMKIVETTETÉS-BEN VAN OTT AZ IGASSÁG, VALAHOL AZ ELMÉNEK ELEVE BÉVETT DÜ-HÖSSÉGE URALKODIK. Elég sokáig jádczodoztanak negédességgel ki-terjesztett vitorlái az austriai birodalom hajóinak, valameddig a'mi nyomoruságinkban bujálkodó folyásit az Ur Isten boszszú állá-sának igaz örvénye eleve el-rendelt viszontagságos nyomorúság-nak habjaival el-nem burította. Nem akarja az isteni irgalmasságtovább ezt az országot az austriaiaknak tolvajlására ki-tétetettneklenni, midõn meszszére való maradékinkhoz is példás irgalmassá-gával bennünket az ellenünk el-gondolt veszedelem alól meg-szabadítván, és már a' külsõ fejedelmek jó akarattya által az or-szág belsõbb részeiben bé hozván, igaz, fegyvernek hadi vezérévélenni akart. IGY VAN A' TERMÉSZETTÜL RENDELVE, HOGY A' MAGYA-ROK NEMES ELMÉJEK EL-NEM SZENVEDHETIK A' BOSSZÚSÁGOT, és a'szabadságban született haza szabad tagjai szolgai állapot alá vet-tetvén nehezebb dolognak tartyák azt a' keserû halálnál.

Nyilván való légyen azért a' keresztyén világ elõtt a' magyarnemzetnek igaz fegyvere és midõn a' mi õsi szabadságunk ellen le-

21

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 21

selkedõ Austriai Házat igaz ítílet tétellel fontollya, jó akarattal éssegedelemmel ez szabadságátúl tilalmas és igasságtalan módonmegfosztatott nemzetnek óltalmul jelen lenni vegye szivére. Mi(mert a' maga hitit ennyiszer megszegõknek tovább hinnünk nemlehet) édes hazánknak az austriai járom alól való ki-szabadításá-ra, MELLY MINDENEKNEK MINDEN SZERETETIT EGYÜVÉ FOGLALLYA, éle-tünket, javainkat 's utolsó csepp vérünket is önként fel-szentellyük,hogy e' fegyver fogásunkban nints semmi negédségünk, nyerekedé-sünk 's magános ditsõsségünk, az Isten elõtt, a' szent angyalokelõtt és a' keresztyén világ elõtt, józan jó lelki-ismérettel közönsége-sen nyilván valóvá teszszük. Hadakozik értünk (Istenben vetvénvas matskáját hajónknak) az ég, és nem tulajdonitván e'nyomorúlt nemzetségnek közönséges bûneit, midõn ennyi gonoszokközt habzó hajóját IGAZ IGYÜNKNEK a' tovább való elõ menetelnekszéles tengerére botsáttyuk, az Isten gongya-viselésének bóldogítószelei által régi bóldogságának bátorságos révpartyára el-vezérli, ésimmár valahára az örökké való tsendességnek diadalmaskodó ör-vendezésével meg-koronázza!

KÖLT MUNKÁTSI URASÁGUNKBAN LÉVÕ TÁBORUNKBAN, HETEDIK

NAPJÁN SZENT IVÁN HAVÁNAK, EZER HÉT SZÁZ HÁROM ESZTENDÕBEN.22

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 22

A Rákóczi-szabadságharc

Magyarország 1703-ban

z európai összefogás által katonailag, anya-gilag és politikailag támogatott HabsburgBirodalom hadereje a 17. század végén fel-szabadította Magyarországot a százötvenéves török uralom alól. Történelmünkbennem elõször – és nem is utoljára – a Kelet he-lyett ismét a Nyugat („Európa”) részévé vál-

tunk, igaz, távolságunk annak fejlett régióitól nem csökkent, és azország képe csak nyomokban idézte a hajdanvolt középkori regio-nális hatalmat – az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak Magyaror-szágát. Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy a Mohács ótaeltelt idõszakot az állandó pusztítás jellemezte, a viszonylagos bé-ke (amelybe még belefért az, hogy akár több ezer fõbõl álló seregekütközzenek meg egymással) idõszakaiban újjáépült az elpusztultlakóhelyek egy része, lehetett vetni, aratni. Az emberi élni akarás ésaz ország lakosaiban meglevõ belsõ tartalékok újra és újra begyó-gyították a háború ütötte sebeket. Három konfliktus azonban kitö-

23

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 23

rölhetetlen nyomokat hagyott az ország testén: az úgynevezett„hosszú” vagy „tizenötéves háború” (1593–1606), az Erdélyt el-pusztító hadjáratok (1658–1662) és a felszabadító háború(1683–1699). A korszak birodalmainak gazdasági helyzete és fej-letlen infrastruktúrája eleve lehetetlenné tette a hadseregek tisztes-séges és rendszeres ellátását, ezért a katonáknak a puszta létfenn-tartáshoz a föld népétõl kellett beszerezniük a szükségleteiket, ami-ért – fegyverük lévén – ha lett volna mibõl, akkor sem fizettek. Azállam semmilyen formában nem gondoskodott a kiöregedett vagymegrokkant veteránokról, ezért, ha nem akarták koldusként tenget-ni napjaikat, aktív idõszakukban kellett a lehetõ legtöbb zsák-mányt felhalmozniuk. Ez alól nem volt kivétel a korszak egyetlenhadserege sem, és értelemszerûen a magyar nemzetiségû huszárokés hajdúk számára is fontosabb volt a létfenntartás õsi parancsa,mint az ekkor még csak csírájában meglévõ „magyar haza” és „ma-gyar nemzet” elvont fogalma. A civil lakosság számára tehát csakrabló katona létezett anyanyelvtõl és származástól függetlenül. Amagyar földet sanyargató számtalan náció közül a kortársak sze-rint messze kiemelkedtek a török zsoldban harcoló tatárok, akik apusztítás nagymesterei voltak, és egész országrészeket néptelenítet-tek el. A rabló katonák elleni védekezésül a föld népe egyetlen dol-

24

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 24

got választhatott: a menekülést. Vész esetén mindenki a mocsarak,erdõk védelmében keresett menedéket. Ez a módszer biztosíthatta atúlélést a „hagyományos” hadjáratok során, amelyek késõ tavasz-tól októberig tartottak, és a hadak járása viszonylag szûk területetérintett. Az elhúzódó és szinte az egész országra kiterjedõ háborúkazonban félelmetes pusztítást okoztak, különösen azért, mert a se-regek gyakran helyben teleltek, így a rombolás folyamatossá vált, ésa civil lakosság még lélegzetvételnyi szünethez sem jutott.

1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon nemcsak egy magyarhadsereg semmisült meg, hanem a középkori magyar állam is. Má-tyás halála után az ország nem tudott kilábalni a gazdasági-tár-sadalmi válságból, és könnyû prédájává vált az Oszmán Biroda-lomnak. Az elhúzódó agónia alatt a magyar politikai elit beláttaugyan, hogy az ország ereje nem elegendõ egy világbirodalom fenye-getésével szemben; csupán egyetlen megoldás kínálkozott: szoros vé-delmi szövetségre lépni egy olyan állammal, amely érdemleges segít-séget nyújthat a török ellen. A lengyel Jagellók kudarca után Kö-zép-Európa másik nagy dinasztiájához, a Habsburgokhoz lehetettmég fordulni. 1526. december 17-én a pozsonyi országgyûlésen a

25

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 25

magyar rendek ott megjelent része királlyá választotta HabsburgFerdinánd fõherceget. Ezzel Magyarország részévé vált a HabsburgBirodalomnak, az egyetlen hatalomnak, amely a siker reményébenvehette fel a harcot az oszmánokkal. 1526 után az egyre fogyatko-zó területû Magyar Királyságnak a birodalom részeként az volt afeladata, hogy feltartóztassa a Bécset és Ausztriát, illetve a Német-római Birodalmat fenyegetõ török hadakat. A magyar politikai elittermészetesen nem törõdött bele ebbe a helyzetbe, és elvárta a Habs-burg uralkodóktól, hogy mindent megtegyenek a török kiûzéséért.Azonban a Habsburgok nyugati háborúi, valamint a török állam-szervezet és hadsereg fölénye miatt a sikeres felszabadító háborúranemzedékeken keresztül kellett várni.

A Habsburg uralkodók a kor modern államberendezésének, azabszolutizmusnak, a megteremtésére törekedtek, de szembe találtákmagukat országaik nemességének ellenállásával. A Birodalomnyugati részén már a 16. században sikerült visszaszorítani a ren-diséget, Csehországban a fehér-hegyi csata (1620) után történtmeg ugyanez, Magyarországon azonban másként alakult a hely-zet. Az 1526-ban még mindig tetemes királyi birtokállomány elol-

26

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 26

vadt a Szapolyai Jánossal folytatott polgárháborúban. Az állandóháborús helyzetben a folyamatosan anyagi gondokkal küzdõ ál-lamhatalomnak szüksége volt a nagybirtokos arisztokrácia kato-nai támogatására, a megyék igazgatása pedig fizetett hivatalno-kok híján a megyei nemesség kezébe került. A Habsburgok helyzetétnehezítette, hogy a török hódoltság területe szinte kettéosztotta aSzent István-i Magyarországot, amelynek keleti területein 1541-rekialakult a török vazallus Erdélyi Fejedelemség, amely bár elvbenelismerte a Habsburg-ház fennhatóságát, a 17. században több-ször beavatkozott a magyar rendek és a király konfliktusaiba – azelõbbiek oldalán. Bocskai István, Bethlen Gábor, I. RákócziGyörgy sikerei az erdélyi fejedelmeket a magyar nemesi szabadságbajnokaivá tették. II. Rákóczi György merész külpolitikai akcióiazonban pusztulást hoztak Erdélyre, ezért a 17. század másodikfelében Erdély már nem játszott döntõ szerepet a magyar belpoliti-kában. A Habsburg-háznak a magyarokhoz való egyre romló vi-szonyát jellemzi, hogy a törökkel kötött 1664-es vasvári békében afelek vállalták: nem segítik egymás lázadó alattvalóit. A magyarközvélemény szégyenletesnek tartotta a vasvári békét, amely aszentgotthárdi gyõzelem ellenére területi engedményeket tett a törö-köknek, és az addig Habsburg-hû politikusok nagy része is kívá-

27

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 27

natosabbnak látta az Erdélyhez hasonló török vazallus státust,mint az addigi kereteket. A szervezkedés a Wesselényi-összeesküvésnéven vonult be történelembe, és 1670-ben csúfos kudarcot vallott.Az Udvar elérkezettnek látta az idõt a magyar nemesség letörésére,amely most nem számíthatott sem Erdély, sem a török segítségére.A Habsburg abszolutizmus túlkapásaira adott válaszul fegyvertfogott az ország, és végül Thököly Imre vezetésével a bujdosók,vagy ahogy akkor nevezni kezdték õket: a kurucok, a Felvidékenegy saját fejedelemséget alakítottak ki (török katonai és franciapénzsegéllyel). A rövid életû siker azt jelentette, hogy a magyar po-litikai elit nagy része az újra agresszívvá váló Oszmán Birodalom-hoz köti az ország szekerét. 1683-ban azonban Bécs alatt a töröksorsdöntõ vereséget szenvedett, és európai összefogással megindulta felszabadító háború. A sors kegyetlen játéka folytán a magyarságdöntõ többsége a rég várt európai felszabadítókkal szemben a gyû-lölt és soha el nem fogadott török megszálló oldalán találta magát.Az erkölcsileg nehezen feldolgozható helyzetet politikai szempontbólaz tette súlyossá, hogy a hatalmi erõviszonyok eltolódása miatt azOszmán Birodalom hosszú emberöltõk után immár vesztes féllévált. A felvidéki kuruc állam hetek alatt omlott össze, Erdély harcnélkül engedte be a császári csapatokat. Thököly kuruc ezredei

28

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 28

zárt kötelékben álltak be a keresztény seregbe, az ország élelmezte aterületén harcoló hadakat, de minden erõfeszítés ellenére sem sike-rült változtatni az 1683-ban kialakult helyzeten: Magyarországönálló entitásként nem vett részt önmaga felszabadításában. AHabsburgok a megszerzett országot fegyver jogán vették birtokba,és nem kívánták megtartani a rendeknek addig biztosított enged-ményeket.

A nagymértékben megemelt adók, a Neoacquistica Commissio(újszerzeményi bizottság), a fegyverváltság intézménye, az ország-ban állomásozó katonaságnak járó szolgáltatások és az ezek behaj-tásánál tanúsított önkény, az erõszakos ellenreformáció az egészországra kiterjedõ általános elégedetlenséget szült. Még véget semért a török elleni háború, amikor a Hegyalján kitört a parasztfel-kelés, amelyet a kezdeti sikerek után a császári katonaság vérbe foj-tott. Késõbb egy nemesi-arisztokrata szervezkedésre derült fény,amelynek vezetõje egy fiatal herceg, Rákóczi Ferenc (e néven törté-nelmünkben már a második) volt. A felkelések, összeesküvések je-lezték az elégedetlenséget, de sikertelenségük a hatalom erejét bizo-nyította. A török kegyelemkenyerén tengõdõ Thököly-emigráció, a

29

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 29

Lengyelországba menekült nemesek, az erdõket megtöltõ szegény,törvényen kívüli bujdosók nem jelentettek komoly veszélyt I. Lipótmagyarországi uralmára, amíg azt erõs fegyverek vigyázták.1701-ben azonban a Birodalom figyelme ismét nyugat felé fordult,a spanyol Habsburg-ág kihalásával ugyanis a legnagyobb Euró-pán kívüli gyarmatbirodalommal rendelkezõ nagyhatalom trónjavált üressé. A spanyol örökségre az osztrák Habsburgok és a fran-cia Bourbonok jelentették be igényüket rokoni jogon – az elkövetke-zõ háborút ezért spanyol örökösödési háborúnak (1701–1714) ne-vezi majd a történelem. 1701-ben a császári csapatok elindultaknyugat felé, a francia diplomácia pedig az „ellenségem ellensége abarátom” õsi elvét követve lépéseket tett keleten a lengyelországimagyar emigránsok szándékainak és felhasználhatóságának ki-puhatolására.

30

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 30

A szabadságharc kitörése és hadtörténete

megszálló katonaság fojtogató szorításánakenyhülésével Magyarországon is újraindulta szervezkedés, elsõsorban a bujdosók részé-rõl. A Tiszaháton Esze Tamás és Kis Albertvezetésével gyülekezõ kurucok azt a helyes kö-vetkeztetést vonták le a hegyeljai kudarcból,hogy a pusztán paraszti vezetésû felkelés

nemcsak az uralkodóval, hanem a nemességgel is szembe találjamagát, ezért egy új mozgalomnak csak akkor lesz esélye, ha egynagy tekintélyû arisztokrata áll az élére; mivel a bujdosók túlnyo-mó többsége már Thökölyt is szolgálta, természetes lett volna, ha õtkérik fel, de a számûzött fejedelem nagyon távol volt. 1703 márci-usában a bujdosók erdei gyûlésén döntést hoztak arról, hogy kül-döttséget menesztenek a Lengyelországban élõ Rákóczihoz. Az év ta-vasza követjárással telt. Rákóczi az emigráció keserû kenyerét szíve-sen cserélte vezéri buzogányra, különösen azután, hogy a franciadiplomácia is katonai, illetve pénzsegéllyel biztatta. A jövendõ feje-delem garanciát vállalt arra, hogy nem hagyja cserben a felkelõket,akiket elismert saját hadinépének, és elégséges segélyhadat gyûjtve

31

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 31

az országban, csatlakozik hozzájuk. A sereghez csatlakozó jobbá-gyoknak felszabadítást ígért. Rákóczi a felkelésre hívó Kiáltványáta lengyelországi Brezanban adta ki május 6-án. A hónap közepéreelkészültek a díszes piros selyemzászlók, melyeken ott állt a felirat:„Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a hazáért és a szabad-ságért). Esze Tamás ezereskapitány kinevezéssel megbízást kapott aseregtoborzásra – ezt jelképezték az átadott zászlók is, melyeket a kö-vetek magukkal vittek Magyarországra, a Kiáltvány több példá-nyával együtt. 1703. május 21-én a felkelõk Váriban, Tarpán(Esze Tamás falujában), május 22-én pedig Beregszászon bontot-tak zászlót. Az akció nem érte el a kívánt eredményt, a vármegyékcsatlakozás helyett nemesi felkelést hirdettek. Az összegyûlt paraszt-hadat Károlyi Sándor szatmári fõispán június 7-én Dolhánál szét-ugrasztotta. Két nap múlva Rákóczi elindult Magyarországra, ésjúnius 14-én a határon, Klimiec falunál találkozott az Esze Tamásvezette felkelõkkel. A találkozás mindkét fél számára csalódást ho-zott: se külföldi zsoldossereg, se magyarországi felkelõ tömeg. Rákó-czi kétnapi töprengés után döntött: a felkelés élére áll, és Vereckénélmég aznap Magyarország területére lépett. A kurucok Munkács alávonultak, de a várat nem sikerült elfoglalniuk, sõt a felmentõ se-reg elõl június 24-én visszavonultak a hegyekbe. A zavadkai tábor-

32

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 32

ba érkezett meg a Lengyelországban zsoldosfogadás céljából vissza-maradt Bercsényi Miklós két lovas- és négy gyalogosszázaddal, és amaroknyi csapatról gyorsan elterjedt az álhír, hogy egy nagy hadse-reg elõvédje – a felkelés vezetõi pedig nem próbálták ezt cáfolni. Rá-kóczi úgy érezte, érdemes meglovagolnia a seregben támadt bizako-dó hangulatot, és július 7-én megindult a Tiszántúlra. Útjábancsak a tiszabecsi átkelõnél próbálták feltartóztatni (július 14.), si-kertelenül, így a több ezer fõre duzzadt sereg Naménynél átkelhetetta Tiszán. A következõ másfél hónap a kuruc sikerek jegyében telt.A tiszántúli várak jelentõs része meghódolt, és két kulcsfontosságúváros, Debrecen és Nagybánya is Rákóczi oldalára állt. A látvá-nyos gyõzelmek mögött nem a kuruc sereg tényleges ereje, hanemegyéb tényezõk álltak. A térségben a várak elsõsorban kiöregedett ka-tonákból álló õrségén kívül egyetlen császári seregtest, egy lovasez-red állomásozott. A nemesi felkelés a tiszabecsi összecsapás utánhazaszéledt, köszönhetõen a Rákóczi külföldi zsoldosokból álló óri-ási haderejérõl terjedõ álhíreknek. A nemesség harci kedvét az iscsökkentette, hogy szerte az országrészben fegyvert ragadtak a pa-rasztok, és magukat Rákóczi katonáinak vallva fenyegették a nem-zeti ügyet cserbenhagyókat. A kurucokhoz való csatlakozást megta-gadó nemesség a megerõdített helyekre húzódott – ezzel megoldhatat-

33

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 33

lan élelmezési problémákat okozva azok parancsnokainak, és így pa-radox módon elõsegítették a várak mielõbbi kuruc kézre kerülését. Amagukra maradt császári alakulatok kitértek a harc elõl, az elszige-telt várõrségek többsége megadta magát, és engedve Rákóczi franciaaranyainak beállt a kuruc seregbe.

Rákóczinak szüksége volt a nemesség támogatására, ugyanis azországban csak õk rendelkeztek azzal a katonai és általános kép-zettséggel, ami nélkül elképzelhetetlen volt a hadsereg és a kiala-kuló közigazgatás mindennapi mûködtetése. A parasztfelkelés ré-métõl rettegõ megyei nemesség megnyugtatására mielõbb rendetkellett tenni a hirtelen támadt kuruc hadseregben. Rákóczi többkiáltványban szabályozta a sereg életét, eltiltva a kóborlást és anemesi udvarházak fosztogatását, ugyanakkor a vetési pátensbenmentesítette a hadba vonult jobbágyokat és közvetlen családtagja-ikat a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól. A haderõszerve-zés korai szakaszát a szeptember elején kiadott Edictum Militare(katonai szabályzat) jelentette.

Szeptemberben Ocskay László ezereskapitány vezetésével kuruchad tört a Felvidékre, és villámgyors hadmûveletekkel a Garam

34

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 34

völgyéig tört elõre. A császárhû erõk kezdetben lebecsülve, majdtúlbecsülve a felkelõk erejét és elszántságát, a felkelés elsõ hónap-jaiban alárendelt szerepet játszottak. Aktív fellépést csak az országdéli területein élõ szerbektõl (a kortársak a rác elnevezést használ-ták) várhattak. A szerb ellenállás jelentõségét az adta, hogy sza-bad katonaparasztként szigorú katonai szervezetben éltek, állan-dóan vigyázva az ország déli határait. A császári hatalom ezt azolcsó katonatömeget különféle kiváltságokkal igyekezett megnyerni– sikerrel. Rákóczi – ellentétben a magyarországi jobbágyokkal –semmi olyat nem tudott ígérni a szerbeknek, amit ne kaptak vol-na meg a császártól. A szerbek jelentette katonai fenyegetést a dé-li országrészekben a szabadságharc ideje alatt sem sikerült felszá-molni. Erdélyben Rabutin tábornagy, a tartomány katonai pa-rancsnoka a kuruc betörés hírére nemesi felkelést hirdetett, külön-adót vetett ki a védelem költségeire, és csapatait Szeben körül össz-pontosította. Október elején megmozdult a bécsi udvar is. LeopoldSchlick altábornagy személyében új magyarországi fõparancsnokotneveztek ki, bûnbocsánatot hirdettek a Rákóczit elhagyó kurucok-nak, csökkentették az országra kivetett adót (a negyedével), vala-mint a só árát is, majd a rendelkezésre álló erõkkel a Felvidékenmegindították az ellentámadást, amely meglepte Ocskay könnyû

35

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 35

gyõzelmeit mértéktelen tivornyázással ünneplõ hadát, és vissza-foglalta a bányavárosokat. A császári támadást azonban a kurucfõsereg Zólyom alatt aratott diadalával megállította, majd a Mor-va folyóig tört elõre. Idõközben Erdélyben is kuruc sikerek szület-tek, amelyek hatására az erdélyi nemesség is megkezdte az átállástRákóczi pártjára. Az év végén Károlyi Sándor csapatai elfoglal-ták a marcheggi sáncokat Bécs elõterében. A látványos kuruc sike-rek azonban nem feledtethették, hogy a fontosabb várak császárikézen maradtak, és a felkelõk ostromágyúk híján legfeljebb a kö-rülzárásukkal próbálkozhattak – nem sok sikerrel. A császáriakhelyzetét inkább a nyugati hadszíntér eseményei tették katasztrofá-lissá, mivel a francia–bajor szövetség csapatai már az örökös tar-tományokban törtek elõre. A kuruc haderõ télen sem pihent, janu-ár elején Károlyi 5000 emberrel átkelt a Dunántúlra, és a helyifelkelõkkel gyarapodó serege uralma alá hajtotta az országrészt. Atél folyamán néhány császári vár (Tokaj, Munkács, Kõvár) õrsé-ge is megadta magát. A tavasz a harcmezõn nem hozott egyértel-mû magyar sikereket, sõt az új császári fõparancsnok, SiegbertHeister tábornagy elõbb Károlyi seregét verte meg Feketevárosnál,majd a Dunántúl ismételt megszerzésére induló Esterházy Antalcsapatait Csíkvárnál. Heister ezután a felvidéki kuruc sereg ellen

36

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 36

indult, de a hadmûvelet súlyos kudarcot vallott, amikor a Károlyiés Ocskay csapatai a Kis-Kárpátokban, Szomolány térségébenmegsemmisítettek egy császári hadoszlopot, és fogságba ejtették an-nak parancsnokát, Adam Ritschan tábornokot. Ezután azonbanújabb császári siker született: a szabadságharc elsõ nagy csatájá-ban, Koroncónál, ahol a kétszeres túlerõben levõ kuruc csapatokvereséget szenvedtek Heister fõerõitõl. Rákóczi eközben a szerbek el-len hadakozott, és eredménytelenül ostromolta Szeged várát. Er-délyben ugyanolyan ingatag volt a hadiszerencse, mint nyugaton.Az országban zajló politikai események nem tükrözték a kiegyenlí-tõdni látszó katonai erõviszonyokat, hanem egyértelmûen kurucsikereket hoztak. Az év folyamán a császár többször próbálkozottbéketárgyalásokkal – igaz, az udvarnak elsõsorban a fegyverszü-netek teremtette lélegzetvételnyi „pihenõkre” volt elsõsorban szüksé-ge, és nem ajánlott fel komoly engedményeket. A francia királypénzsegélyt és katonai szakértõket küldött, július 8-án pedig agyulafehérvári országgyûlés erdélyi fejedelemmé választotta Rákó-czit. A francia–bajor koalíció azonban augusztus 13-án vereségetszenvedett Höchstädtnél az osztrák–angol szövetséges hadaktól. Abölcs utókor már tudja, hogy a Napkirály kezébõl ettõl kezdve egy-re inkább kicsúszik a gyõzelem, és ezzel a szabadságharc elesik at-

37

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 37

tól a lehetõségtõl, hogy érdemi külföldi katonai segítséget kapjon.A kortársak számára ez még nem lehetett nyilvánvaló, hiszenFranciaország Európa és talán az akkori világ legerõsebb hatalmavolt. Az õsz és a tél néhány elõre kiszámítható kuruc sikert hozott,ugyanis sorra adták meg magukat a készleteiket felélt császári vá-rak: Kassa, Szatmár és Eger; Bottyán János tábornok (akit VakBottyánnak neveztek, elvesztett fél szeme miatt) pedig egy éjszakairohammal elfoglalta Érsekújvárt. Idõközben azonban a kuruc fõ-sereg Nagyszombatnál, a szabadságharc második nagy csatájá-ban vereséget szenvedett Heister csapataitól (december 26.). 1705tavaszán Károlyi, majd Bercsényi is a Dunántúlra vezette seregét,májusra pedig néhány elszigetelt erõsség kivételével magyar kézrekerült Erdély. A Rákóczi személyes vezérletével tervezett nagy du-nántúli hadjárat azonban Bottyán júniusi vereségei következté-ben elmaradt, és ezzel az új császári fõparancsnok, LudwigHerbeville altábornagy kezébe került a kezdeményezés, aki ezt alipótvári császári õrség megsegítésére kívánta kihasználni. Rákó-czi ügyesen manõverezve a Vág és a Dudvág mocsarai közé szorí-totta a császáriakat, de azok végül kicsúsztak a bekerítésbõl. Ötnap múlva, augusztus 11-én Nagyszombat mellett, Pudmericnéla kétszeres túlerõben levõ kurucok csatára kényszerítették

38

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 38

Herbeville seregét, de vereséget szenvedtek. Herbeville azonbankénytelen volt feladni az Ausztria közelsége jelentette biztonságot,mivel a katasztrofális erdélyi helyzet miatt az ottani csapatok se-gítségére kellett indulnia. A két és fél hónapos menet alatt a ku-ruc lovasság által „körbecsiripelt” sereg teljesen kimerülve érte elErdély határát, ahol a zsibói szorosban kiépített sáncok mögöttvárta Rákóczi serege. A császáriaknak nem volt vesztenivalójuk,és elszánt rohamuk november 11-én sikerrel járt; gyõzelmük azt isjelentette, hogy Erdély ismét császári kézre került. A bécsi udvarörömét azonban nagyban csökkentette, hogy eközben, kihasználvaHerbeville csapatainak távollétét, Bottyán serege felszabadította aDunántúlt, és hódítását Szentgotthárdnál aratott gyõzelmével biz-tosította be. Az új év tavasza ismét változást hozott a császári csa-patok élén, de az új fõvezér, Guido Starhemberg tábornagy nemsok lehetõséget kapott a bizonyításra, mivel kinevezése után egyhéttel fegyverszünetet kötöttek, amely kisebb megszakítással négyhónapig tartott. Augusztusban mindkét fél csapatai mozgásbalendültek. Bottyán és Esterházy Sopronon keresztül Ausztriábatörtek, míg Rabutin az elõzõ évi császári hadmûvelet fordítottjátvégrehajtva kivonult Erdélybõl, hogy a magyarországi hadszínté-ren segítse a szorongatott Habsburg-erõket. Szeptemberben a kuru-

39

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 39

cok bevették Esztergomot, ugyanakkor Rabutin sikertelenül ostro-molta két hétig Kassát, ráadásul az egervár-gyõrvári ütközetbenBéri Balogh Ádám és Bezerédj Imre csapatai legyõzték HannibalHeister altábornagy seregét, és magát a császári parancsnokot isfogságba ejtették. Rabutin augusztus elején érkezett meg Lébénybe,ahonnan az Udvari Haditanács – csapatait feltöltve – vissza-küldte a fejedelemségbe, azt ugyanis az ottmaradt Habsburg-csa-patok még a tavasszal kénytelenek voltak teljes egészében feladni.Rabutin, ingajáratában nem különösen zavartatva, két hónapalatt elérte Erdélyt, majd októberben könnyedén birtokba vette a fe-jedelemséget. Az 1708-as esztendõ kezdetben ugyanolyannak ígér-kezett, mint a megelõzõ év. A menetrendszerûen érkezõ új császárifõparancsnok, Maximilian Starhemberg tábornok (az elõzõ évi fõ-vezér öccse) meg sem melegedhetett új posztján, mert parancsnok-sága második hetében egy kuruc portyázó csapat fogságába esett.Utóda Siegbert Heister tábornagy lett, aki már bizonyította ráter-mettségét ezen a poszton. Rákóczi tavasszal Károlyit küldte Erdélyvisszaszerzésére, maga pedig nyáron indult hadával nyugat felé.A kuruc sereg augusztus 3-án Trencsénnél katasztrofális vereségetszenvedett. A császáriak eredménytelenül ostromolták Érsekúj-várt, de a bányavárosok végképp elvesztek a szabadságharc szá-

40

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 40

mára. A felvidéki kudarcot nem ellensúlyozták Károlyi erdélyi si-kerei, sem Béri Balogh Ádám Kölesdnél kivívott gyõzelme. Ebbena helyzetben a fejedelem novemberben fegyverszünetet és béketár-gyalásokat kezdeményezett, amelyek elhúzódtak a következõ évmárciusáig. A szünetre azért is szükség volt, mert a trencséni ve-reség után a kuruc hadsereg felsõ vezetésében is felütötte fejét a re-ménytelenség. Ocskay három héttel Trencsén után egész ezredévelátállt, Bezerédjt az utolsó pillanatban leplezték le, így õ a vérpa-don végezte (ezt a sorsot Ocskay sem kerülte el, akit már császáriezredesként fogtak el és fejeztek le).

A Rákóczi-szabadságharc 1709-tõl kezdõdõ (utolsó) szakaszátaz utókor sommásan már csak agóniának tekinti. A kurucok ke-zébõl kicsúszott a kezdeményezés, létszámuk rohamosan csökkent,ezzel párhuzamosan a magyarországi császári csapatok fokozato-san erõsödtek, így elérkezett a pillanat, amikor az addig is kétség-telen minõségi fölényük mellé mennyiségi is társult. Az országotráadásul az elõzõ évben kitört pestisjárvány is sújtotta, tovább rit-kítva a sereg amúgy is megfogyatkozott sorait, és elragadva a sza-badságharc legtehetségesebb magyar vezérét, Bottyán tábornokot.

41

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 41

A bajokat csak tetézte, hogy XIV. Lajos éppen ekkor szüntette be arendszeres pénzsegélyt; a hajdan diadalmas francia birodalom ek-kor már a puszta fönnmaradásért harcolt. 1709 végére elesett aDunántúl, a császáriak pedig, ha lassan is, de megállíthatatla-nul nyomultak elõre a Felvidéken. A következõ év január 22-énsor került a szabadságharc utolsó nagy csatájára Romhánynál,amely a legjobb indulattal is csak döntetlennek volt tekinthetõ ku-ruc szempontból (Damian Sickingen altábornagy maroknyi seregeugyanis a kezdeti megingás után visszavonulásra kényszerítette atízszerte erõsebb kuruc csapatokat). Nyáron egy utolsó föllángolásmég elvitte Béri Balog Ádám seregét a Dunántúlon egészen Kõsze-gig, de a támadás két hónap múlva összeomlott, maga a brigadé-ros Szekszárdnál fogságba esett, és a következõ évben kivégezték.Az elszigetelt Érsekújvár szeptember végén adta meg magát PálffyJános császári tábornagynak, akit két nap múlva magyarországifõparancsnokká neveztek ki. Pálffy serege az év végére meghódítot-ta a Felvidék keleti felét is, de a tábornagy magyar arisztokrata-ként fõ feladatának a kompromisszumos béke megvalósítását te-kintette – december végétõl mindehhez császári felhatalmazással isrendelkezett. A megmaradt kuruc sereg fõparancsnoka, KárolyiSándor, majd maga a fejedelem is tárgyalt Pálffyval – eredmény-

42

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 42

telenül. Rákóczi a tárgyalásokat inkább csak idõhúzásnak tekin-tette, figyelme ekkor elsõsorban Lengyelország felé fordult, aholNagy Péter orosz cárral kívánt személyes találkozón egyezségre jut-ni. A fejedelem távollétében Károlyi folytatta a tárgyalásokat, éssikerült megállapodásra jutnia egy olyan tervezetben, amely a ku-rucok számára elfogadható volt. Április elején Rákóczi leváltottaKárolyit, de a békevágynak már nem lehetett gátat vetni – külö-nösen nem külföldrõl. Így hiába buzdított a fejedelem a harc foly-tatására, a magyar rendek Szatmáron április 30-án aláírták a bé-két, és két nap múlva a kuruc hadsereg a majtényi síkon letette afegyvert. Az utolsó kuruc erõsség, a Rákócziak õsi birtoka, Mun-kács vára még két hónapig kitartott, de végül kénytelen volt meg-hódolni a Habsburg-hadaknak.

43

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 43

A stratégiai háttér: külpolitika és gazdaság

kuruc állam nem örökölte meg a török kornemzetközi erõviszonyait, bár a korábbi sze-replõk közül sokan – ha más súllyal is – sze-repet játszottak az eseményekben. Az Osz-mán Birodalom 1699-ben, a karlócai béké-ben kiszorult Magyarországról, ráadásul ahosszú háborúskodás is legyengítette.

Ugyanakkor ne feledjük, hogy a Temesköz török kézen maradt(1718-ig), a magyar rendi felkelések pedig a múltban is felhasz-nálták a Porta segítségét a Habsburgok ellen; igaz, ennek az ér-tékét mi sem mutathatta jobban, mint a szultán vendégszeretetétélvezõ Thököly sorsa. A magyar politikai elit (és különösen Rákó-czi) ebben a korszakban elsõsorban keresztényként határozta megmagát, így nehezére esett hittársai ellen igénybe venni az õsi el-lenség, az iszlám segítségét. Ráadásul hamar kiderült, hogy a tö-rök a beavatkozásért cserébe területi engedményeket kíván. Rákó-czi például többek között azért hagyott fel Szeged ostromával, merta törökök jelezték, hogy igényt tartanak a várra. Összegezve, akuruc államvezetés még akkor is nehezen vállalhatta volna fel az

44

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 44

oszmán segítségnyújtást, ha az Isztambulnak lehetõségében ésszándékában állt volna.

A következõ hatalom, amelyre Rákóczi számíthatott, Svédországvolt, amely a harmincéves háborúban élte igazi fénykorát, de eb-ben az idõszakban, az ifjú XII. Károly uralma alatt még utoljárameghatározó erõvé vált a kelet-európai politikában. A svéd „nagy-hatalom” elsõsorban kiválóan képzett, bár nem túl nagy hadsereg-ének, jó közigazgatásának és nem utolsósorban az államilag ger-jesztett nacionalizmusnak – svéd küldetéstudatnak köszönhette lé-tét. Ehhez az alaphoz járult az uralkodó – akit az „utolsó viking-nek” neveztek – katonai lángelméje. Svédországot régi szövetsége-si kapcsolat fûzte Erdélyhez és a Rákócziakhoz. Azonban a Rákó-czi-szabadságharccal párhuzamosan zajlott az északi háború(1700–1721), amelyben a svédek Lengyelországgal, Dániával,Poroszországgal, Szászországgal és Oroszországgal álltak szem-ben. Bármilyen ambiciózus volt is a svéd uralkodó, ennyi ellenfélmellé nem kívánhatta Ausztriát is felsorakoztatni. Lengyelországmaga is megosztott volt, ráadásul az északi háború terheit is vi-selnie kellett, a lengyelek többsége pedig a XII. Károly által elûzött

45

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 45

Erõs Ágost szász uralkodót és egyben lengyel királyt támogatta,aki szövetségese volt a Habsburgoknak. A felemelkedõ Poroszor-szág szintén kapott szerepet a kuruc kormányzat elképzeléseiben;az 1708-as hadjárat elsõdleges célja Szilézia megszerzése volt, éstitkos tárgyalások folytak arról, hogy ebben az esetben Frigyes Vil-mos „áttéved” a határon, és elfogadja a magyar királyságot, ezál-tal legitimálva a felkelést az európai közvélemény szemében. Azakció nem mellékes hozadéka lett volna az a néhány porosz ezred,amely elkísérte volna az új uralkodót. A poroszok ugyanis ebbenaz idõben kezdték el felépíteni mindazt, amit itt, Kelet-Európában,csodálattal vegyes tisztelettel csak „német hadigépezetnek” szok-tunk nevezni. A másik felemelkedõben lévõ nagyhatalom, Orosz-ország, kezdetben nem játszott fontos szerepet. Az óriási túlerõbenlevõ orosz seregeket a svéd hadigépezet csatáról csatára õrölte fel,az ambiciózus uralkodó, Péter cár azonban el volt szánva rá,hogy népét akár a szakállánál fogva is becibálja a nagyhatalmakexkluzív klubjába (a kép némileg hibás, mivel az erõszakosan eu-rópaizáló uralkodó tiltotta, majd megadóztatta az általa ázsiai-nak és barbárnak ítélt szakállviseletet). Péter akarata megteremtet-te az orosz hadsereget, hadiflottát, és végül megszerezte a gyõzelmetSvédország felett. Oroszország két természetes ellenfele az Oszmán

46

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 46

Birodalom és Svédország voltak, és velük szemben szüksége voltAusztria semlegességére, így Péter Rákóczi iránt érzett személyesszimpátiája ellenére sem segíthetett a magyar szabadságharcnak.Magyarország egyedül Franciaországtól kaphatott érdemi segítsé-get, amely Ausztria ellen vívott háborújában minden eszközt meg-ragadott ellenfele gyengítésére. Maga a segítségnyújtás azonbanmeglehetõsen korlátozott mértékû lehetett politikai, érzelmi és föld-rajzi okokból. XIV. Lajos, a „Napkirály”, aki minden abszolúturalkodó példaképe volt Európában, hivatalosan nem ismerhetteel a törvényes királyuk ellen fellázadó kurucok államát. Az elisme-rés egyben kötelezettségvállalást is jelentett volna egy olyan térség-ben, ahol a francia diplomáciának nem voltak elsõdleges érdekei.A katonai segítség elsõsorban szakértõk küldésében merült ki, mi-vel ahhoz, hogy a seregek ténylegesen együtt tudjanak mûködni,Bécs alatt kellett volna találkozniuk – ez azonban minden bizon-nyal Ausztria végét és a további együttmûködés fölöslegességét je-lentette volna. A két hadsereg 1704-ben került egymáshoz a legkö-zelebb, azonban a höchstädti csata fordulatot hozott a hadjárat ésvégsõ soron a háború menetében. A hadiszerencse fordultávalFranciaország védekezni kényszerült, és minden erõforrását enneka célnak rendelte alá, így pont a trencséni csata után még az ad-

47

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 47

dig megbízhatóan érkezõ pénzsegélyek is elmaradtak. Érdekes mó-don az a két európai hatalom tanúsította a legnagyobb megértésta kurucok ügye iránt, amely Franciaországgal szemben mindvé-gig Ausztria szövetségese volt, Hollandia és Anglia. Ez a két or-szág állandó nyomást gyakorolt a Habsburgokra, hogy keressenekvalamilyen békés megoldást a konfliktusra. Hiba lenne azonbanezt puszta rokonszenvnek tulajdonítani. A két hatalom elsõdlegesérdeke volt, hogy Ausztria minden erejével fel tudjon lépni a tény-leges ellenség, az európai egyensúlyt felborítani akaró Franciaor-szág ellen. A külpolitikai erõviszonyok tárgyalásakor nem szabadmegfeledkezni egy, a kortársak szempontjából lényeges kérdésrõl,amely az elõzõ két évszázadban meghatározta az európai hatalmicentrumok közti törésvonalakat: a protestáns-katolikus ellentétrõl.A 18. században az államérdek már egyértelmû gyõzelmet aratotta vallási-lelkiismereti kérdések felett, ugyanakkor bizonyos elõítéle-tek tovább éltek és egy bizonyos szintig befolyásolhatták a politikaidöntéseket. A protestáns Anglia és Hollandia nyilvánvalóan ro-konszenvezett a Habsburgok erõszakos ellenreformációja ellen fel-kelõ, zömmel kálvinista kurucokkal, a másik oldalon viszont afrancia protestánsokat, a hugenottákat elüldözõ, vakbuzgó XIV.Lajos, a „legkatolikusabb király” vonakodó magatartásában sze-

48

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 48

repet játszhattak vallási elõítéletei. A tények azonban azt mutat-ják, hogy a vallási kérdés nem játszott szerepet a szabadságharcdiplomáciájában.

A Rákóczi-szabadságharc szempontjából tehát csupán a kitö-réskor volt kedvezõ a külpolitikai helyzet. 1704 után Franciaor-szág egyre kevésbé lehetett képes érdemleges segítséget nyújtani, aHabsburgok hagyományos ellenfelei pedig másutt voltak lekötve,így Ausztria ellen, külföldi erõforrások híján, pusztán Magyar-ország erejére lehetett hagyatkozni. Paradox módon éppen Auszt-ria sikerei teremtették meg a szabadságharc kompromisszumos le-zárásának lehetõségét 1711-ben. I. József halála után ugyanistestvérére, Károlyra szállt Ausztria, aki ekkor már évek óta Spa-nyolországban tartózkodott mint trónkövetelõ. Károly trónra lépé-se felvetette annak lehetõségét, hogy a spanyol és az osztrák Habs-burgok hajdani birtokai ismét egy kézben egyesülnek. A tengerihatalmaknak: Angliának és Hollandiának ez éppúgy nem lehe-tett érdeke, mint Franciaország és Spanyolország egyesülése, ezértmegpróbáltak valamiféle egyensúlyi helyzetet létrehozni. A tárgya-lások idejére Ausztria seregei egyedül maradtak Franciaországgalszemben, amely még mindig komoly erõforrásokkal rendelkezett,és félõ volt, hogy meg tudja fordítani a hadi helyzetet. Az európai

49

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 49

hatalmi politika, pontosabban a spanyol örökösödési háború ígynemcsak a szabadságharc kitörésében, hanem lezárásában is ko-moly szerepet játszott.

Magyarországnak tehát gyakorlatilag egyedül kellett megvív-nia háborúját, ehhez viszont nem rendelkezett elegendõ erõvel.Katonának jelentkezõ jobbágy, igénybe vehetõ ló akadt elegendõ,de a fegyver és felszerelés biztosítása komoly gondokat okozott – nefeledjük, még meg sem kezdõdhetett az ország újjáépítése a felsza-badító háború után, mikor kitört a szabadságharc. Becslések sze-rint összesen 5-6000 kézmûves élt az országban, szemben az oszt-rák–cseh tartományokkal, ahol az iparosok száma elérte a 80 ezerfõt. A korszakban a katonai felszerelés legfontosabb eszköze a pus-ka volt; Magyarországon ekkor 85 puskamûves tevékenykedett,akik havi 6 db fegyvert tudtak legyártani fejenként. Ez azt jelen-tette, hogy a szükséges fegyvermennyiséget más forrásokból kellettbiztosítani. A szabadságharc kezdeti szakaszában a nagyobb vá-rosok készleteinek lefoglalásával, illetve megvásárlásával többezer fegyvert szereztek a kurucok, késõbb pedig a katonák általzsákmányolt anyagot vásárolta fel az állam. A külföldi vásárlá-sok kézenfekvõ megoldást jelenthettek volna, de az Európa-szertedúló háborúk felszívták a kínálatot. A gyalogság jelentõs részét

50

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 50

így csak lándzsákkal sikerült felszerelni. A tüzérség alapját az át-adott császári várak lövegei képezték, de viszonylag hamar meg-indult a kuruc ágyúöntés. A magyar hadiipar központja a felvi-déki bányavárosokban volt, amelyek egyébként is az ország legfej-lettebb területének számítottak. Fokozatosan három hadfelszerelé-si központ is kialakult: Érsekújvár, Kassa és Munkács. A bánya-városok birtoklása ezért létfontosságú volt a szabadságharc szem-pontjából, de 1708-ban, a trencséni katasztrófa után fokozato-san elveszett ez a terület.

A kuruc állam fennállása során végig anyagi gondokkal küz-dött. A szakadatlan háború és a hadsereg fenntartása nagyonsokba került, ugyanakkor a császár által kivetett magas adók mi-att fellázadt országban csínyján kellett bánni az adókivetéssel.Külföldi kölcsönökre a „lázadók” nem számíthattak, a franciapénzsegély nagy részét elvitte a diplomáciai testület fenntartása ésa szórványos külföldi fegyverbeszerzés, illetve zsoldosfogadás. Ahadsereg fenntartását természetben beszedett adókból fedezték (élel-miszer, fuvarozás, téli beszállásolások), de nyilvánvaló volt, hogya szabadságharcnak szüksége van készpénzre. Az elégtelen nemes-fémkészlet miatt, az ország jelentõs rézbányászatára alapozva,1704 tavaszán rézpénz verését határozták el, amely rövid távon

51

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 51

enyhítette a pénzhiányt. Az állam azonban komoly bevételek híjáncsak egyetlen módon tudta növelni a rendelkezésére álló pénz-mennyiséget: egyre növekvõ mennyiségû rézpénz kibocsátásával,ami súlyos inflációhoz vezetett. A korszakban még nem voltak tisz-tában az infláció törvényszerûségeivel, ezért a drágulást a speku-lációnak tulajdonították, és orvoslására elegendõnek találták azármaximáló rendelkezések bevezetését. A probléma súlyának felis-merését az sem segítette elõ, hogy a katonai-politikai elit ezüstpénz-ben kapta javadalmazását az államtól. A rézpénz 1707-re annyi-ra elértéktelenedett, hogy gyakran beolvasztva, nyersrézként adtákel külföldi kereskedõknek. Ekkorra már az állami vezetés is tisztá-ban volt a katasztrofális helyzettel, és elõször önkéntesen többen le-mondtak addig ki nem fizetett javadalmazásukról, majd 1708-ban testületileg mindenki felajánlotta állami jövedelmei felét ahadsereg javára. Ezek az intézkedések azonban alapjában nemváltoztattak az ország gazdasági helyzetén.

52

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 52

A kuruc állam

z új államszervezet 1704 folyamán alakultki, és párhuzamosan érvényesült benne amagyar rendi-megyei hagyomány, valaminta korabeli Európában korszerûnek számítóközpontosítási törekvések. A kuruc államkonföderációként határozta meg önmagát,amelynek élén Rákóczi mint fejedelem állt.

Kezdetben a kormányzat csúcsszerve az Udvari Tanács volt,amely tanácsadó testületként mûködött a fejedelem mellett, tagjaiugyanakkor a központi hatalom képviselõiként is eljártak. A kö-zépszintû igazgatás a hagyományoknak és a lehetõségeknek megfe-lelõen megyei szinten maradt, egyedül a gazdaságirányítás szerve-zõdött közvetlenül a központi hivatalnokok részvételével. A sza-badságharc folyamán fontos szerepet játszottak az országgyûlések.Az 1705-ös szécsényi gyûlésre válságos idõben került sor. Általá-nos volt az elégedetlenség a hadsereg soraiban, a megyék és a köz-ponti kormányzat viszonya is elmérgesedett, ráadásul az új csá-szár, I. József békülékeny politikája is erjesztõleg hatott a felkelõk-re. A vitáktól hangos gyûlésen végül megerõsítették a konföderáci-

53

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 53

ót, és Rákóczi vezérlõ fejedelemként teljhatalmat kapott. A fejede-lem a rendek jelöltjei közül ezek után egy 24 tagú szenátust neve-zett ki, amely az Udvari Tanács helyébe lépett. A gazdasági kérdé-sek fontosságát felismerve döntés született a Gazdasági Tanácsmegszervezésérõl is. A megyei nemesség, kiváltságait féltve, menetközben elhagyta az országgyûlést – az igazi konfliktusra azonbancsak két év múlva, az ónodi országgyûlésen került sor, ahol az elé-gedetlen megyék Turóc vezetésével megpróbáltak egységesen fellép-ni a központosítással szemben. Ezt azonban a katonaság erõsza-kos fellépése megakadályozta (a szabadságharcban egyébként isjellemzõ volt a hadsereg aktív politikai szerepe). A véres ónodi or-szággyûlésen több korszakalkotó javaslat is született, ezek közül alegjelentõsebb az új, jövedelmen alapuló adórendszer volt, amelykomoly lépést jelentett volt a közteherviselés megvalósítására.Ugyanitt került sor a Habsburg-ház trónfosztására, amitõl a ku-ruc állam nemzetközi elismerését, vagy legalábbis – egy vállalkozószellemû trónjelölt jelentkezésével – új külföldi szövetséges megjele-nését várták.

54

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 54

A szabadságharc befejezése

szatmári béke az adott helyzetben a magyarfél számára elérhetõ maximumot nyújtotta.A kuruc állam a teljes összeomlás állapotá-ban volt, és a totális leveretéstõl csak az or-szág alávetését ellenzõ császári fõparancs-nok, Pálffy János magyar érzelmei mentet-ték meg. Az udvar teljes bocsánatot hirde-

tett, ami kiterjedt a felkelés vezetõire is, amennyiben azok háromhéten belül leteszik a hûségesküt. A császár visszaadta a felke-lõknek elkobzott birtokaikat (annak ellenére, hogy egy részüketmár eladományozták). Az uralkodó vállalta, hogy megtartjaMagyarország és Erdély szabadságjogait, és elfogadta a szabad-ságharc vallási tárgyú törvényeit is. Károlyinak azt is sikerült el-érnie, hogy a kuruc hadseregben tiszti rangot elért jobbágyok fel-szabaduljanak a szolgaság alól. Rákóczi és szûkebb környezete el-utasította a megegyezést (amire a szerzõdõ felek számítottak, hi-szen kikötötték, hogy a fejedelem ellenszegülése nem lehet akadá-lya a béke életbelépésének), és inkább az emigrációt választotta.

55

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 55

Az 1711-es szatmári béke olyan kiegyezésnek bizonyult, amelymeghatározta a következõ, nyugalmasabb korszak arculatát.

Limpár Péter

56

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 56

57

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 57

Elsõ kiadásFelelõs kiadó: Hodossy Gyula

Felelõs szerkesztõ: Kulcsár FerencBorító: Németh Zsuzsa

Nyomdai elõkészítés: Lilium AurumNyomta: Zilinské tlaèiarne, a.s.

Kiadta: Lilium Aurum, Dunaszerdahely–Dunajská Streda, 2004ISBN 80-8062-214-0

58

v

RÆk�czi k�nyv.qxd 2005. 05. 20. 13:12 Page 58