ROMANIAMaros megye, Marosvasarhely, iskolank

Iskolank, a Dacia gimnazium

Marosvásárhely (romanul Târgu Mureș, nemetul Neumarkt, Neumarkt am Mieresch, erdelyi szasz nyelven Nai Muark, latinul Novum Forum Siculorum, Agropolis, Areopolis) municipium Romaniaban,Maros megyeben . A szekelyseg fővárosa,muvelodesi ,ipari,kereskedelmi, Kozlekedesi, oktatasi és szellemi központja. Az egykori Marosszék,Maros-Torda vármegye majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik[3], Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.

Marosvasarhely

. A székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik[3], Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.

A Kulturpalota A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó

épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte.

A Kulturpalota ma tobb muvelodesi intezmenynek otthona (Allami Filharmonia, Maros Megyei Konyvtar, Muveszeti Muzeum es keptar, a Tortenelmi Muzeum allando kiallitasa)

A tukorterem ablakaira balladakat festettek

Tukorterem Belso hall

A marosvasarhelyi Var 1492-ben epittette ki eroditmenyet

Bathory Istvan vajda. Ugyanitt, 1602-1652 kozott, Borsos Tamas varosbiro vezetese alatt felepul a marosvasarhelyi var. A tekintelyes, teglabol epult varfal szabalytalan otszoget zar be, a torespontokban, illetve a falak menten het bastyaval. Kozuluk ot nevet a varepitest es a vedelmet vallalo cehektol: a vargak(1620), a szucsok(1629), a kadarok(1632), a szabok(1640), es a meszarosok cehetol (1656) kapta. A XVIII. szazadban a varat osztrak helyorseg foglalja le. Ekkor epul a kapubastyaval szemben a barokk epulet, majd a XVIII. szazad elejeig tobb mas katonai epulet.

:

Szabok bastyaja

Kapubastya

Kisbastya

A marosvásárhelyi állatkert (románul Zoo Tîrgu-Mureș) a Somos-tetőn, a várostól északkeletre, 488 méter tengerszint feletti magasságban található. 1960-ban alapították. Nyitáskor csak tíz állat élt a állatkertben: 3 farkas, 2 medve, 2 vaddisznó, 2 fácán és egy őz. Ma már öt részre tagolódik: emlősök, ragadozók, növényevők, madarak és trópusi kisállatok.

A marosvasarhelyi allatkert

Maros megye (románul Județul Mureș, németül Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte.

Fekvése Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el,

a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km², ami Románia területének 2,8%-a.

Maros megye

Románia (románul România) kelet-közép-európai állam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.

Növény- és állatvilág Romániában található Európa leggazdagabb flórája

(növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Romania

Összesen 1456 állatfaj lakja a vidéket. Több mint 300 madárfaj él a területen, amelyből 176 itt is költ. Érdemes kiemelni a 2500 párt számláló pelikán telepet, amely, egyedülálló Európában. A 45 édesvízi halfaj közül a legnagyobb testű a viza, amely régen míg a víz tisztasága megengedte, akár Budapestig is felúszott. Az 1473 fajt számláló növényvilág szintén értékes. Főleg a különböző élőhelyek társulásainak életbetartása fontos feladat.

Duna delta