0

HABILITÁCIÓS TÉZISEK

Őrsi Tibor

LEXIKOLÓGIAI ÉS SZAKNYELVI

TANULMÁNYOK

A PhD-fokozatom megszerzése óta folytatott kutatásaim

tudományos eredményeinek tézisszerű összefoglalása

Eger

2010

1

TARTALOM

I. Anglicizmusok a mai francia nyelvben 2

II. Szaknyelvi kutatások 16

III. Nyelvtörténeti kutatások 24

IV. Szintézis – a további kutatások iránya 32

V. A PhD-fokozat megszerzése (2004) óta megjelent publikációim 33

A három fő kutatási terület valójában szoros kapcsolatban van egymással.

Minden esetben az angol, a francia, valamint a latin nyelvnek elsősorban a

szókincs területén egymásra gyakorolt hatása képezi vizsgálataim tárgyát. A

kötetben a tanulmányok nyelvek szerint, a tézisekben pedig tematikusan vannak

csoportosítva. A tanulmányok címe mellett szereplő oldalszámok a Lexikológiai

és szaknyelvi tanulmányok című kötet oldalszámának felelnek meg.

A címlapon látható illumináció Marie de France költőnőt ábrázolja. A kézirat

1285 körül készült. (Párizs, Bibliothèque de l’Arsenal, Ms 3142, f. 256.)

2

I. ANGLICIZMUSOK A MAI FRANCIA NYELVBEN

Kötetemben nyolc tanulmány tárgyalja három nyelven az anglicizmusok

problémakörét. Ezek – egymást kiegészítve – szerves egészet alkotnak.

Az anglicizmus fogalma és a rokon kifejezések

A nagyobb nyugat-európai nyelvekben az „izmusok” megközelítőleg egyszerre,

a 16. század utolsó harmadában jelennek meg: ang. latinism 1570, fr. gallicisme

1578, italianisme 1578, fr. hellenism 1580. Az anglicizmus terminus 1642-ben

fordul elő először, éppen az angol nyelvben és a mai jelentésben. Később

használni kezdték ’angol jelleg; angol divat, szokás (pl. délutáni teázás,

krikettezés)’ jelentésben. Ez utóbbi jelentés számunkra nem releváns, és csak a

nyelvre vonatkozó jelentést vizsgáljuk.

Az anglicizmus nem csak a brit angolból átvett kifejezésekre vonatkozik,

hanem az egyetemes angol nyelv bármelyik nyelvváltozatából származó

szavakat is jelölheti. A szakirodalomban néha megkülönböztetik az amerikai

angol nyelvből származó kifejezéseket. Ilyenkor az amerikanizmus terminus az

anglicizmushoz képest szűkebb, speciálisabb jelentésű. Az angol nyelven

használják a briticism terminust is az americanism ellenpárjaként. Ez az angol

nyelben belüli földrajzi előfordulásra utal, és nem érinti az anglicizmusok

nemzetközi szerepét.

Az anglicizmusok legtöbbször megtartják idegen jellegüket és csak ritkán

integrálódnak a receptor nyelvbe. Írott szövegekben a lexikai anglicizmusok

jelölésére a foreignism terminust használják és a nyomtatásban dőlt betűvel

szedik. Nagyon sokszor álanglicizmusokkal is szembesülünk. Ezeket is angliciz-

musként kell kezelni, hiszen az angol nyelv hatása egyértelmű. GÖRLACH (2005:

xix) nem tekinti anglicizmusnak az általa internationalism néven jelölt

kategóriát. Ide sorolja azokat a „tudós”, azaz latin és görög elemekből az angol

nyelvben alkotott szavakat (inflation, television), amelyeknek az alakja és

kiejtése a szerző szerint nem jellegzetesen angol.

Nézzük meg közelebbről az anglicizmus terminus fogalmát. Mi is tulajdon-

képpen az anglicizmus? Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Bakos,

1994) ANGLICIZMUS szócikke szerint: 1. ’angol nyelvi jellegzetesség’ 2. ’angolos

szóhasználat vagy fordulat más nyelvben’.

A Magyar nyelv értelmező szótára (1966) ANGLICIZMUS szócikke az alábbi

meghatározásokat adja: 1. ’az angol nyelvben használt, reá jellemző kifejezés-

mód, szerkesztés, szókapcsolat, szólás’ 2. ’más nyelvben található és ott idegen-

szerűnek érzett, az angol nyelv sajátos szerkesztésmódjára emlékeztető szó-

használat, szókapcsolat vagy nyelvtani szerkezet; angolosság’.

3

A legtöbb francia egynyelvű értelmező szótár is hasonlóképpen csak nagyon

rövid meghatározásokat közöl. A Petit Robert 2007 ANGLICISME címszava

szerint: 1. locution propre à la langue anglaise ’az angol nyelvre jellemző

kifejezés, (nyelvi) fordulat’ 2. emprunt à l’anglais ’az angolból átvett

kölcsönszó’. Ugyanezt a definíciót adja meg a Petit Larousse 2007 szótár is.

A Grand Larousse de la langue française (1989) ANGLICISME címszava

viszont négy meghatározást tartalmaz:

1. ’az angol nyelvre jellemző kifejezésmód’

2. ’az angolra jellemző kifejezés, amelyet szó szerint fordítottak más nyelvre (az

angol honeymoon ’mézeshetek’, szó szerint ’méz[édes] hold[hónap]’ fordítása

a francia lune de miel

3. ’egy mindkét nyelvben létező angol szó nyelvi jelentésének használata’ (pl.:

ha a fr. réaliser ’megvalósít’ jelentésű szót ’rájön’ értelemben használják, ami

az angol to realize szóból származik

4. ’az angolból egy az egyben kölcsönzött szó, amely végül polgárjogot nyer egy

másik nyelvben’: dancing, music-hall, week-end

Láthatjuk, hogy a szótári definíciók elsődlegesen a szónál nagyobb egységre

használják a terminust, és csak másodsorban értelmezik anglicizmusként az

angol eredetű önálló szavakat. Nem egységes a szótárak állományába felvett

anglicizmusok besorolása. Az Hachette kiadó Dictionnaire du français (1987) és

a Petit Robert szótárakban a match és a baby-sitter szavak nem számítanak

anglicizmusnak, mindössze az adott szócikkek etimológiai részében kapnak mot

anglais ’angol szó’ minősítést. A manager és a week-end szavak az Hachette

szótárban „anglicizmusok”, a Petit Robert-ben „angol szavak”. A best-seller és a

sexy szavakat mindkét szótár anglicizmusként sorolja be. A Petit Larousse 2007

egyáltalán nem alkalmazza az „anglicizmus” minősítést, kizárólag az „angol

szó” minősítést használja.

GOTTLIEB (2006) meghatározása a legátfogóbb: „Any individual or systemic

language feature adapted or adopted from English, or inspired or boosted by

English models, used in intralingual communication in a language other than

English.” Ez a meghatározás figyelembe veszi azt a lehetőséget is, amikor egy

anglicizmus kialakulásában az angol nyelv csak közvetett módon játszott

szerepet.

4

Hány anglicizmus van a francia nyelvben?

A Trésor de la Langue Française informatisé (2004) szótár hatalmas

korpuszából mindössze hetvenöt szó minősül anglicizmusnak. A Petit Larousse

2007 egyáltalán nem alkalmazza ezt a terminust. Ha a Petit Robert 2001

értelmező szótár CD-változatának keresőjébe beütjük az anglic rövidítést, 832

találatot kapunk. A Petit Robert 2007-ben folytatott keresés már 896 találatot ad

ki. A Petit Robert 2008 pedig 931 esetben alkalmazza az anglicizmus minősítést.

A Grand Robert 2005-ben folytatott keresés 544 találatot jelez. A szótárak

állományába felvett anglicizmusok száma azonban jóval kevesebb ennél, mert a

találatok nem tesznek különbséget aszerint, hogy az anglic rövidítés a szócikkek

minősítésében vagy a szómagyarázatokban szerepel.

Mi a helyzet a szakszótárakkal? A Le Robert kiadó 1980-ban megjelentetett

Dictionnaire des anglicismes szótára 2620 címszót tartalmaz. Ebből 1100 szót

már régiesnek minősít, tehát ez a viszonylag új jelenség is állandó változásban

van. HÖFLER 1982-ben kiadott Dictionnaire des anglicismes szótára nem adja

meg a szócikkek számát. FILIPOVIC (1996: 38) szerint „az angol és egy európai

nyelv közötti átlagos kontaktus 1500–2000 anglicizmust eredményez.”

ORSZÁGH (1977: 154) „mintegy ezer” anglicizmust említ a magyar nyelvre

vonatkozóan. A rendelkezésre álló anglicizmus-szótárak ismeretében a mai

francia nyelvben ennél több anglicizmus lehet. A legfrissebb anglicizmus-szótár

TOURNIER Les mots anglais du français (1998) című gyűjteménye, ő azonban

nem adja meg a szótárába felvett anglicizmusok számát, viszont a TOURNIER

szótárát is ismertető An Annotated Bibliography of European Anglicisms

(GÖRLACH ed. 2002) 3610 szócikket említ. Ennek megfelelően TOURNIER

anglicizmus-szótára tartalmazza a francia nyelvben előforduló anglicizmusok

legátfogóbb gyűjteményét. Ugyancsak GÖRLACH szerkesztette az A Dictionary

of European Anglicisms: A Usage Dictionary of Anglicisms in Sixteen European

Languages (DEA) (2001) című alapművet. A GÖRLACH által vezetett

munkacsoport 4000 anglicizmus történetét követi tizenhat európai nyelvben.

Ezek között a francia is szerepel, de a szótárban megvizsgált anglicizmusok egy

része nem került át a francia nyelvbe.

Az anglicizmusok számát lehetetlen pontosan megadni, mert egy állandóan

változó kategóriáról van szó. Számukat befolyásolja, hogy mi mindent sorolunk

ide. A már említett GÖRLACH (2005: xix) például nem veszi be a DEA-ba azokat

az internacionalizmusokat, amelyek alakja vagy kiejtése nem tartalmaz tipikus

angol jegyeket, bár eredetük az angol nyelvhez köthető. Egyes inter-

nacionalizmusok ennek ellenére bekerültek a DEA-ba, ha valamelyik vizsgált

nyelvben mégiscsak angol kiejtéssel fordulnak elő. Vagy anglicizmusnak

tekinthetjük-e az álanglicizmusokat vagy a code-switching bizonyos eseteit?

Nagyon óvatosan azt állíthatjuk, hogy a francia nyelvben kb. 2500–3000

többé-kevésbé „aktív” anglicizmus fordul elő.

5

Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben (32. oldal)

1. Az anglicizmusok átvételének kronológia osztályozása

Az angol és a francia történelem közötti szoros kapcsolatot a két nyelv szókincse

is híven tükrözi. A 18. századot megelőzően a két nyelv közül főleg a francia

nyelv gyakorolt nagy hatást az angol nyelv fejlődésére. Az 1066-ban be-

következett normann hódítást követően a francia hatás hirtelen érte az angol

nyelvet. Ezzel szemben a franciára gyakorolt angol hatás kezdetben nagyon

lassú volt. Az angol hatás első dokumentált maradványait néhány hajózási

terminus képezi. Ezek közé tartoznak az égtájak nevei: nord, sud, est, ouest és

talán a bateau ’hajó’ szó is. Ez utóbbinak forrásául a mai angol boat szó

eredetije, az óangol bāt szó szolgálhatott, bár GUIRAUD (1994: 87) a bateau szó

esetében újlatin etimont feltételez. A 18. század előtt átvett anglicizmusok

nagyrészt az angol környezetre utaló szavak: lord (1588), contredance (1624),

gentleman (1695). A 18. századtól kezdve intenzívvé váló kapcsolatokat

HUMBLEY (in GÖRLACH 2004: 108) alapján öt korszakra oszthatjuk:

1. A 18. században az angol politikai intézmények modellként, a forradalmi

időszak alatt pedig ellenmodellként szolgáltak a franciák számára.

Megjelent az anglomanie (1754) jelenség, ennek köszönhetően az

öltözködés, italok, sportok (pl. lóversenyzés) szókincsében bukkannak fel

anglicizmusok, de a tudomány, köztük az orvostudomány területén is.

2. A 19. században az ipari forradalom következtében a vasipar, a textilipar,

a vasúti technológia stb. terminusai épültek be a francia nyelvbe.

3. A 19. század vége felé az anglomanie második hullámában új sportok,

mint például a különben francia eredetű tenisz, a futball, majd pedig a 20.

század elején a kosárlabda, az új úszásnemek stb. terjednek el. A divat

újból a szókölcsönzések egyik fő forrásává válik, később pedig az angolok

és még később főleg az amerikaiak turizmusa szolgáltat új szavakat.

4. A 20. század elején és különösen a két világháború közötti időszakban az

amerikai angol lett a szókölcsönzések forrása, különösen olyan terüle-

teken, mint a jazz, a tánc, a film és az autózás.

5. 1945 után a francia nyelvre gyakorolt angol és amerikai hatás minden

területen felerősödött. Az atlanti szövegségbe történő tagozódás jelentős

nyelvi hatással is járt. A francia gazdaság is nyitottabbá vált a világ felé,

ahol azonban már amerikai kereskedelmi és marketingmódszerek,

számítógép- és kommunikációs technológia domináltak. A popkultúra

elterjedése tovább erősítette az angol nyelv hatását. Ugyanakkor ebben az

időszakban vette kezdetét a szervezett hivatalos reakció is a féktelen

szókölcsönzések kordában tartása érdekében. Különböző intézményeket

hoztak létre a francia szókincs védelme céljából, különösen a szaknyelvi

terminológiák franciásítása érdekében.

6

2. „Klasszikus” osztályozás

2.1. Szemantika anglicizmusok:

réaliser: eredeti francia jelentése ’megvalósít’, anglicizmusként ’felfog,

rájön’

opportunité: ’célszerűség’, anglicizmusként ’kedvező alkalom’

contrôler: ’ural, irányít’ jelentésben anglicizmus.

2.2. Lexikai anglicizmusok:

pipeline ’csővezeték’. A manager szó ’(színházi, sport)menedzser’

jelentésben angol jövevényszó, ’vállalatigazgató’ jelentésben pedig

anglicizmus.

2.3. Morfológiai anglicizmusok:

smoking, slip, appel longue distance < long distance call (a fr. appel

interurbain helyett); auto-école < driving school. (Az école de conduite

alak jóval ritkább.)

2.4. Fonetikai anglicizmus: chèque, ha [tSEk]-nek ejtik [SEk] helyett.

2.5. Szintaktikai anglicizmusok: est-allemand < East German (nem pedig de

l’Allemagne de l’Est); le deuxième meilleur joueur ’a második legjobb

játékos’ < second best player. (Helyesen: deuxième joueur.)

2.6. Helyesírási anglicizmusok: addresse (fr. adresse), abbréviation

(abréviation), license (licence); írásjelek eltérő használata, nagybetűk

eltérő használata, például címekben.

3. Az integrálódás mértéke szerinti osztályozás

3.1. Nyilvánvaló anglicizmus:

3.1.1. Idegen kiejtéssel/helyesírással: babyboom [bebibum], babyboomer

[bebibumœr], Bloody Mary ’paradicsomlével és vodkával készült ital’

3.1.2. Adaptált kiejtéssel és/vagy helyesírással: babyboom [babibum],

babyboomeur, babyboomeuse, [babibumœr, babibumøz], redingote

< riding-coat; cédérom < CD-ROM

3.1.3. Új morfémák: –man/–woman (régies), –er, –ing: tennisman, tennis-

woman. (Az angol nyelvben a tennis-player kifejezést használják.)

7

3.1.4. Egyszeri képzés: speakerine (álanglicizmus + német szuffixum).

Egyszeri képzés a pin’s ’kitűző’ álanglicizmus is, amelynek töve a ’tű’

jelentésű angol szó, ehhez illesztették az angolosság látszatát erősítve

az ’s toldalékot.

3.1.5. Új frazeológiai egységek: à la fin de la journée < at the end of the

day (fr. en somme, finalement, en fin de compte); demander une

question < to ask a question (fr. poser, formuler une question)

3.2. Burkolt anglicizmus (az anyanyelvi beszélő számára nem idegenszerű):

3.2.1 Tükörfordítás: gratte-ciel < sky-scraper ’felhőkarcoló’, haut-parleur

< loud-speaker ’hangosbeszélő’

3.2.2. Hibrid alakok: relooker ’új külsőt ad valaminek’, relookage,

costumiser ’a vásárló kívánságaihoz igazítani (pl. egy autót)’

3.2.3. Részleges kölcsönszó: overdose, részlegesen nativizálva: surdose

Kiterjesztett kölcsönszó (expanded borrowing): papyboom (a baby-

boom analógiájára)

3.3. Teljesen integrálódott anglicizmus: film, rail ’sín’

4. MARÉSCHAL (1992: 109) osztályozása

4.1. Egy szó alakjának és jelentésének átvétele:

4.1.1. Többé kevésbé érintetlen anglicizmusok: call-girl, fifty-fifty, gadget

’bigyó, kütyü’, patchwork ’foltvarrás, foltmunka’

4.1.2. Franciásított anglicizmus: bébé, vidéo, dandy (régies), top-modèle

4.1.3. Szóelvonás (szócsonkítás) eredményeként keletkezett anglicizmus:

living, parking, training, dancing, happy end, body (stocking)

4.2. Egy szó jelentésének átvétele:

4.2.1. Tükörfordítás: mots croisés < crossword puzzle, parc national

< national park, contrôle des naissances < birth control

8

4.2.2. Szemantikai anglicizmus:

parlement (korábbi jelentései: 1. ’társalgás’ 2. ’bíróság’)

gorille ’testőr’ jelentésben

4.3. Egy szó alakjának az átvétele:

4.3.1. „Anglicismes de signifiant” (= morfológiai kölcsönszó)

4.3.2. Angol elemekből új szót alkottak a francia nyelvben: footing,

forcing, babyfoot, rallye-paper < ’hajtóvadászat elszórt papírdarabokkal’

(régies) = ang. paper-chase

4.4. „Anglicismes syntagmatiques”:

brochure à être distribuée < brochure to be distributed (a szenvedő

szerkezet miatt).

Cégek neve: Larochelle Construction, Alexandre Diffusion (a szórend

miatt)

4.5. Korábbi átvételek az angoltól függetlenül fejlődnek a francia nyelvben:

shampooiner ’besamponoz’, strip-teaseur + strip-teaseuse ’sztriptíz-

táncos’, hardeur + hardeuse, ’„kemény” pornófilm szereplői’,

bodybuildé,–e

4.6. Álanglicizmusok (kifejtve az 5. pontban)

5. Álanglicizmusok

5.1. Álanglicizmusok és „hamis barátok”

A francia és az angol nyelv szókincsének módszeres összehasonlításakor a

francia nyelvészek megalkották a faux amis, azaz a ’hamis barátok’ kategóriáját.

Ez a kategória elsősorban a szinkrón megközelítésben alkalmazható. Tipikus

példa erre az angol travel ’utazás’ jelentésű szó, amelynek közvetlen forrása a

mai francia travail szó őse, melynek jelentése: ’munka’. A travel/travail szópár

mindössze a faux amis jelenséget illusztrálja. Nem álanglicizmusról van szó,

hanem egy francia jövevényszóról, amely integrálódott az angol nyelvbe.

Ha azonban például a brushing anglicizmust vizsgáljuk a francia nyelvben,

akkor szinkrón szempontból hamis barátokkal van dolgunk, hiszen angol nyelvi

jelentése ’kefélés’, francia nyelvi jelentése pedig ’befésülés’ = thermobrossage.

Diakrón megközelítésben álanglicizmussal állunk szemben, hiszen a francia

jelentés az angoltól függetlenül alakult ki. Ezt a tevékenységet az angol nyelv a

blow-drying kifejezéssel jelöli.

9

5.2. Az álanglicizmusok típusai

A továbbiakban azokat a lehetőségeket veszem sorra, amelyek a francia nyelvi

anglicizmusok és azok forrásai közötti elsősorban jelentésbeli különbséget

megmagyarázzák.

5.2.1. Angolnak tűnő signifiant a franciában, de az angol signifiant egyáltalán

nem létezik: baby-foot ’asztali foci’

5.2.2. Angolnak tűnő signifiant, amely azonban ebben a jelentésben nem

létezik az angol nyelvben: forcing, flipper ’elektromos (biliárd)játék,

lifting ’ráncfelvarrás’

5.2.3. Szóelvonás eredménye: training (suit), basket (-ball shoes), parking

(lot)

5.2.4. Szóösszetétel következtében alakult ki: recordman, recordwoman;

tennis-man, tennis-woman

5.2.5. Szóképzés következtében alakult ki: footing, speedé,–e (<speedy)

5.2.6. Belső jelentésváltozás következtében alakult ki: speaker ’az angol alsó-

ház elnöke’. (1649); kulturális kölcsönszó. Mára már elavult jelentése:

’sporteredményeket közlő személy’ (1904)

5.3. Hibrid képzés

5.3.1. Kiterjesztett kölcsönszók (= expanded borrowing):

pipi-room ’toalett’, papy-boom ’a baby-boom idején született, azóta

nagypapakorúvá vált személy’

5.3.2. Francia prefixum és/vagy szuffixum:

relooker ’új megjelenést kölcsönöz valaminek’, reloooké,–e, relookage

5.3.3. Részleges nativizálás: overdose ’túl nagy adag’ > surdose

5.3.4. Nőneműsítés: manageur, manageuse

5.3.5. Helytelen képzések: rewritrice

5.4. Kölcsön-signifiant

5.4.1. Kölcsön-signifiant, (melynek változhatott a jelentése): fr. flirt = angol

flirtation ’flört’

10

5.4.2. Analógia következtében alakult ki a jelentés:

pressing szó ’(vegy)tisztító’, dancing ’nyilvános tánchelyiség’

6. Az anglicizmusok helyettesítésének módjai WEINREICH (1963: 51) és

HUMBLEY (2004: 122) alapján

6.1. Loan translations – az alkotóelemek pontos és tökéletes fordítása

6.1.1. Az alkotóelemek sorrendjét megtartva:

antifreeze > antigel ’fagyálló’, free trade > libre-échange ’szabad keres-

kedelem’, fair play > franc-jeu ’sportszerű játék’

6.1.2. Az alkotóelemek sorrendjét megváltoztatva:

flying saucer > soucoupe volante ’repülő csészealj’, hard disk > disque

dur ’merevlemez’, cold war > guerre froide ’hidegháború’

6.1.3. Az alkotóelemek sorrendjét megváltoztatva és prepozíció beiktatásával:

brainwashing > lavage de cerveau ’agymosás’, weekend > fin de

semaine ’hétvége’, steam engine > machine à vapeur ’gőzgép’,

password > mot de passe ’jelszó’

6.1.4. Az alkotóelemek sorrendjét megváltoztatva és főnév helyett mellék-

nevet használva: body language > langage corporel ’testbeszéd’, culture

shock > choc culturel ’kultúrsokk’, cross word (puzzle) > mots croisés

’keresztrejtvény’

6.2. Loan renditions (Lehnübertragungen)

A fordítás csak megközelítő, mivel az angol összetett szó csak ihletője a

megfelelő francia szónak. Az eredeti angol összetett szó egyik elemének pontos

francia megfelelőjét fogalmi rokonságot mutató más francia szóval adják vissza.

A francia nyelvben a szórend is eltérhet: mountain bike > vélo tous terrains,

VTT, brain drain > fuite des cerveaux ’agyelszívás’, indoor(s) > en salle ’beltéri,

fedettpályás’

6.3. Loan creations (Lehnschöpfungen)

Az eredeti angol etimontól alakjában független, de kimutathatóan arra

visszavezethető szóalkotás: pacemaker > stimulateur cardiaque ’szívritmus-

szabályozó’, mailing > publipostage ’körlevél’, leasing > crédit-bail ’lízing’,

(micro)chip > puce, pastille, microplaquette ’csip’; brainstorming > remue-

méninges ’ötletbörze’, computer > ordinateur ’számítógép’.

11

6.4. Semantic loans

Egy meglévő francia szó megkapja egy idegen szó valamelyik jelentését: dove >

colombe ’háborúellenes személy’, Iron Curtain > rideau de fer; ’vasfüggöny’, to

feed > alimenter (en données) ’betölt (adatot)’.

6.5. Loan hybrids

A franciában használt összetett szónak egyik eleme angol kölcsönszó, a másik

eleme az angol szó fordítása: high fidelity > haute fidélité ’magas fokú hang-

hűség’, hard disk > disque dur ’merevlemez’.

7. Általános megjegyzések

Ha egyazon anglicizmusnak több jelentése van, lehet, hogy az egyik jelentés

tényleges anglicizmus, a másik viszont álanglicizmus. A camping szó például

’kempingezés’ jelentésben „szabályos” anglicizmus, hiszen az angol camping

szó alakjának és jelentésének átvételéről van szó, ugyanennek a szónak a francia

nyelvi ’kemping’ jelentése viszont az angol camping-site összetételből rövidült

le (= szóelvonás) és lett ebben a jelentésében hamis barát és álanglicizmus a

francia nyelvben. Anglicizmusok-e az álanglicizmusok? A legtöbb

álanglicizmus kialakulásának hátterében megfigyelhető az angol nyelv

közvetlen vagy áttételes hatása, éppen ezért az álanglicizmusokat is

anglicizmusoknak kell tekinteni.

Az anglicizmusok jelentésváltozásai a francia nyelvben (110. oldal)

Az eredeti angol szavak és a francia megfelelőik jelentése közötti eltérést

esetenként nem jelentésváltozás, hanem más tényezők okozták. A jelentésbeli

különbségek egy része annak tulajdonítható, hogy általában az anglicizmusok,

köztük a francia nyelv anglicizmusainak poliszémiája is kisebb mértékű, mint az

eredeti angol szóé. Ennek megfelelően az angol szavak és azok francia nyelvi

anglicizmusokként történő használata nem felel meg egymásnak. Angolnak tűnő

szavakról kiderülnek, hogy azok álanglicizmusok. A szókölcsönzés pillanatában

lezajló jelentésváltozásokat az alábbi kategóriákba sorolhatjuk. Néhány változást

többféleképpen lehet értelmezni. Bizonyos kategóriák között átfedés fedezhető

fel.

1. A francia nyelv sose veszi át egy-egy angol szó minden jelentését.

2. A szókölcsönzés folyamán jelentésszűkülés következik be: body, boy,

girl, people, speaker, stress.

12

3. A szókölcsönzés folyamán jelentésbővülés következik be: camping,

dancing.

4. A szókölcsönzés metaforikus jelentésváltozáshoz vezet: ang. speaker ’aki

beszél’ > fr. (rég.) ’rádióbemondó’.

5. A szókölcsönzés folyamán metonimikus jelentésváltozás történik: ang.

flirt ’barát(nő)’, fr. flirt ’flörtölés’.

6. A szemantikai változást szórövidülés váltja ki. Gyakran előfordul, hogy a

francia nyelvben az angol present participle (folyamatos melléknévi

igenév) marad meg a rövidülés után, noha az nem morfológiai feje az

eredeti összetett szónak: ang. parking-place > fr. parking, ang. dancing-

hall > fr. dancing, ang. smoking-jacket > fr. smoking, ang. camping-site >

fr. camping, ang. body-stocking > fr. body, ang. cross-country (running,

skiing, riding stb.) > fr. cross.

7. Morfológiai kölcsönzés következtében alakulnak ki hamis barátok: slip.

8. A szemantikai változás szófaji átcsapást eredményez: people (főnévből

melléknév).

Az anglicizmusok nőneműsítése a francia nyelvben (7. oldal)

PERGNIER A Les anglicismes című művében (1989: 39) meglehetősen röviden

intézi el az anglicizmusok morfoszemantikai integrációját: „Teljesen önkényes,

hogy hogyan lesz egy angol szóból a franglais nyelvben hímnemű vagy nő-

nemű szó. A kölcsönszavak maszkulinizációjának vagy feminizációjának okai

komplexek és jórészt rejtélyesek […], tehát itt nem is időzünk.” NYMANNSON

(1995: 96) szerint „a francia nyelvbe átkerült anglicizmusok között „a nőneműek

aránya a 17. században 24,7% volt, a 18. században 16,1%, a 19. században

14,6%, a 20. században pedig 12,7.” HUMBLEY (1974) nem ad pontos számot,

csak annyit közöl, hogy a nőnemű anglicizmusok száma „valamivel 10% fölött

van”. Általánosnak tekinthető az a tendencia, hogy az angol eredetű jövevény-

szavak hímneműek lesznek. A maszkulin tendencia azzal magyarázható, hogy

az angolban a főnévi nemek közötti különbség neutralizálódott, és általában a

hímnemű alakként értelmezték a franciába átkerült anglicizmusokat.

Mikor nőneműek mégis az anglicizmusok?

1. Igazodás a biológia nemhez

Általában nőneműek a nőket jelölő anglicizmusok: barmaid ’mixernő’,

business-woman, call-girl, first lady, girl-friend, majorette, suffragette. Egyes

autentikus kölcsönszókban a nőket a –woman utótag jelöli: yacht(s)woman.

13

A francia nyelvben „hamis kölcsönszavakat” (álanglicizmusokat) is alkottak a

foglalkozásnevek viselőinek megkülönböztetése céljából: recordman/record-

woman, tennisman/tenniswoman. A foglalkozásneveket a 4.6 pontban külön

tárgyalom.

2. Igazodás a meglévő francia szó neméhez

Az angol check-list ’ellenőrzőlista’ francia nyelvi anglicizmusként nőnemű,

hiszen a liste ’lista’ szó is nőnemű. A science-fiction egy műfaj, ’tudományos-

fantasztikus regény vagy film’, a francia nyelvben is létező fiction ’kitalált

történet’ nemével egyezően nőnemű.

3. Szemantikai analógia

Ha az anglicizmus összetett szó, akkor az anglicizmus az utótag nyilvánvaló

francia megfelelőjének nemét veszi fel. Így például az angol cover-story

’címlaptörténet’ összetétel második eleme megfelel a francia nyelvben nőnemű

histoire szónak, így a francia nyelvi anglicizmus nőnemet kap. Az amerikai

kosárlabda-válogatott ragadványneve a dream team ’álomcsapat’. A team

francia megfelelője a nőnemű équipe szó, ezért a dream-team francia nyelvi

anglicizmusként nőnemű. A fenti elv nem azonban működik következetesen. A

big band ’(nagy)zenekar’ a francia nyelvben hímnemű, noha a bande ’zenekar’

szó a franciában nőnemű.

4. Nőnemű dolgokkal asszociálható szavak esetében

Bizonyos nőnemű dolgokkal asszociálható anglicizmusok nőneműek lehetnek,

ha a társított szó a francia nyelvben nőnemű. A les sixties ’hatvanas évek’

kifejezés például nőnemű, hiszen az année ’év’ szó a francia nyelvben nőnemű.

A golden, a granny (smith) és a starking szavak nőneműek, hiszen különböző

almafajtákat jelölnek. Az ’alma’ jelentésű pomme szó nőnemű a francia

nyelvben.

5. Szuffixumok által motivált analógia

Az angol és a francia nyelv fejlődésének és egymásra hatásának következtében a

két nyelv szavai sok esetben megegyeznek. Ezek között anglicizmusokat is

találunk. Az egyező (azonosan írt, de különbözően ejtett) szavakat alkotó

szuffixumok is természetesen megegyeznek. Bizonyos szuffixumok a francia

nyelvben mindig nőneműek: –ence/–ance, –ion/–tion, –ette. Ha az anglicizmus

olyan szuffixumot tartalmaz, amelyik a francia nyelvben nőnemű, akkor az

anglicizmus is nőnemű lesz: performance, ’teljesítmény’, automation ’automati-

zálás’, kitchenette’ teakonyha’.

14

6. Foglalkozásneveket és személyeket jelölő anglicizmusok

Egyetlen területen, a foglalkozásnevek területén tapasztalhatjuk a nőnemű

alakok számának erőteljes növekedését. B. CERQUIGLINI (1999) nyelvész

vezetésével hivatalos lista készült a francia nyelvben használható foglalkozást,

beosztást, társadalmi pozíciót jelölő főnevek nőneműsítéséről. E program

keretében számos anglicizmusnak is kreáltak nőnemű megfelelőt: interviewer >

intervieweur/intervieweuse, kidnapper > kidnappeur/kidnappeuse, jogger >

joggeur/joggeuse.

7. Betűszók

A NASA (=National Aeronotics and Space Administration), azaz a ’Nemzeti

Repülési és Űrkutatási Hatóság’ morfológiai feje, a ’hatóság’ jelentésű

administration szó nőnemű, éppen ezért a szervezet nevét nőneműként

használják a francia nyelvben. Az UNESCO betűszó nőnemű, hiszen mind az

angol, mind a francia értelmezés szerint is egy ’szervezet’ neve, amely mindkét

nyelvben organisation. A francia nyelvben az organisation főnév nőnemű, így

az egész betűszó is nőnemű lesz. Az etimologizáló megközelítés gyakran nem a

remélt eredményt produkálja. A VIP = very important person anglicizmus

például hímnemű, holott szó szerinti fordítása ’nagyon fontos személy’,

márpedig a ’személy’ jelentésű personne szó nőnemű a francia nyelvben.

Konklúzió

A francia nyelvben előforduló anglicizmusok döntő többsége hímnemű. A

nőnemű anglicizmusok aránya fokozatosan csökken. Néhány anglicizmus

esetében továbbra is ingadozik a nemek használata: sex-shop, trade-union

’szakszervezet’. Olykor a szótárak is egymásnak ellentmondó adatokat

közölnek. Általában szemantikai szempontok motiválják a nőnem választását, de

jó néhány esetben következetlenséget tapasztalhatunk. Morfofonológiai szem-

pontok befolyásolják a nyelvtani nem hozzárendelését (gender assignment)

bizonyos szuffixumokra végződő anglicizmusok esetén.

A globalizáció hatása a francia nyelvre (17. oldal)

Az angol és az amerikai nyelv erős hatást gyakorol más mai nyelvekre is. A

magyar nyelv szempontjából sem érdektelen megvizsgálni, hogy a szigorúnak

vélt hivatalos francia nyelvpolitika sikeresen küzd-e a nyelvi globalizáció ellen.

Az utóbbi évtizedekben létrehozott terminológiai bizottságok javaslatai sok

esetben írott malasztként végzik. A legújabb nyelvtani gyakorlókönyvek is

hemzsegnek a hivatalosan ugyan kerülendő anglicizmusoktól. Tanulmányomban

módszeresen megvizsgálom a Grammaire progressive du français avec 600

15

exercices (Paris, CLE International, 2002) nyelvtanulóknak szánt francia

nyelvtani gyakorlókönyv indokolatlanul használt anglicizmusait. Ezek közül

idézem az alábbi példát:

Comme toujours, il a son walkman sur la tête. GPF, 212. oldal

A ’sétálómagnó’ jelentésű walkman szó eredetileg a Sony cég védjegye volt.

Hivatalosan ajánlott helyettesítése a baladeur szó lenne, ennek ellenére az

anglicizmus szerepel a tankönyvben.

A különböző francia tulajdonú áruházláncok internetes oldalain már egy

„szabályszerű” keveréknyelvet használnak. A nyomtatott sajtó egy része, mint

például a Paris Match bulvárlap vagy a komoly fórumnak tekinthető L’Express

hetilap a még elfogadható mennyiségű anglicizmusnak sokszorosát zúdítja –

sokszor teljesen fölöslegesen – a francia nyelvű olvasóra. A hirdetésekben

megjelennek olyan angolnak tűnő, de valójában angol elemekből felépített

kifejezések, amelyeknek a tényleges angol nyelvhez vajmi kevés közük van, de

használatuk bizonyára nagyon „trendi”:

1. VERY IRRÉSISTIBLE

GIVENCHY

La nouvelle eau de parfum sensuelle: very élégante, very fun, very you

2. VERY IRRÉSISTIBLE

GIVENCHY

Le nouveau parfum pour homme: very intense, very élégant, very you

Mindkét hirdetésben az ’ellenállhatatlan’ jelentésű irrésistible melléknév még

francia helyesírással szerepel, az előtte álló fokozó értelmű kifejezés viszont

egyértelműen angol. A fokozó értelmű kifejezésnek továbbra is nagy szerepe

van. Az első reklámban az intensifier még melléknévre vonatkozik, a very fun

kifejezés az angol beszélt nyelvben még úgy-ahogy elfogadható, viszont a very

you alak az angol nyelvben is teljes mértékben agrammatikus. A második

reklám is a vegyes nyelvből áttér a nyelvtanilag értelmezhetetlen very you

alakhoz. Szinte érthetetlen, hogy egy francia olvasók számára készült

folyóiratban megjelenő reklámot miért építenek angol nyelvi elemekből

összetákolt szójátékokra, amelyek ráadásul egyik nyelv szabályainak sem

felelnek meg.

16

II. SZAKNYELVI KUTATÁSOK

A francia informatikai szókincs dezanglicizációja (97. oldal)

1. Bevezetés

A második világháború után felgyorsult az angol-amerikai szókincs beáramlása

a francia nyelvbe. Ez a folyamat erős ellenhatást váltott ki a francia nyelv védői

körében. Már 1959-ben megalkották a français és anglais szavakból téléscopage

’szóvegyülés’ segítségével a franglais neologizmust. Ezzel kezdték jelölni az

anglicizmusok túlzott mértékű használatát. A hetvenes évek elején módszeres

dezanglicizációs folyamat vette kezdetét. 1970-ben tizenöt minisztériumi

terminológiai bizottságot állítottak fel. Ezek a bizottságok folyamatosan

hivatalos ajánlásokat tesznek a különböző tudományterületek és a közélet szó-

kincsének franciásítása érdekében. Az ajánlásokat váltakozó időközönként a

Journal Officiel-ben nyilvánosságra hozzák. Az eufemisztikusan csak

ajánlásoknak nevezett javaslatok valójában szigorú utasítások, amelyeket a köz-

intézmények, a sajtó és a szótárak is kötelesek betartani és népszerűsíteni. A

dezanglicizációs törekvéseket a francia informatikai nyelv példáján keresztül

mutatom be tanulmánykötetemben.

Ötven angol informatikai kifejezést vetek egybe meglévő, illetve ajánlott

francia megfelelőikkel. Ezeket úgy válogattam össze, hogy tartalmazzák az

informatikai szókincs legfontosabb kifejezéseit, ugyanakkor illusztrálják a

franciásítási eljárásokat is.

2. Az angol kölcsönszavak helyettesítése

2.1. A két nyelv tudományos szókincsének egy része megegyezik. Ilyenkor a

„francia” alakot – elsősorban a végződéseket – a francia nyelv szabályaihoz

igazítják: to connect // connecter ’kapcsolódni’, compiler // compilateur

’fordítóprogram’.

2.2. A latin eredetű angol szavakat helyettesítik francia megfelelőikkel:

to delete // effacer ’töröl’; data // données ’adatok’.

2.3. A germán eredetű angol terminusokat helyettesítik: hardware // matériel

’hardver’; software // logiciel ’szoftver’.

2.4. Még a francia eredetű, de angolos hangzású szavakat is elhagyják: file //

fichier ’fájl’.

17

2.5. Számos alakpár létezik, az eredeti angolnak megfelelő és a hivatalosan

ajánlott helyettesítés: CD-ROM // CD-ROM, cédérom ’CD’; bug // bug,

bogue ’programhiba’.

2.6. Eredeti francia szóalkotás:

e-mail // courriel (= courrier électronique) és mél (= messagerie

électronique)

2.7. Új és revitalizált szuffixumok használata: –iel, –ique, –naute

software // logiciel ’szoftver’; computer game // ludiciel ’játékprogram’

bureautique ’irodatechnika; monétique ’pénzkímélő eljárások összessége’,

internet user és net surfer // internaute [Internet, net(work) ’hálózat’ + a

görög –naute ’hajós’ szuffixum]

2.8. Angol informatikai kifejezések helyettesítése francia hibridek segítségével:

entreprenaute ’az interneten keresztül vállalatot alapító személy’

[vegyülékszó az entrepren(eur) ’vállalkozó’ és az internet szavakból]

2.9. Tükörfordítások:

mouse > souris ’egér’, keyboard > clavier ’billentyűzet’

3. Az új francia terminusok motivációja

3.1. Fonológiai motiváció: on line // en ligne. Az angol on prepozíció francia

megfelelője inkább sur lenne, de hasonló hangzása miatt az en prepozíciót

használják.

3.2. Grafémikus motiváció: file // fichier ’fájl’. Az azonos kezdőbetű és egyben

kezdőhang) használata könnyíti az azonosítást.

3.3. Szemantikai motiváció: bit [vegyülékszó < binary digit], de a bit

ugyanakkor az angolban többszörös homonima; 8 bit = 1 byte // octet [oct–

’nyolc’ + –et szuffixum].

4. A helyettesítés nem mindig sikeres.

A google.fr keresővel folytatott keresés (2010.01.27) a listing ’(ki)listázás’ szó

esetében 395 000 000 találatot eredményezett, a hivatalosan ajánlott listage

megfelelő mindössze 137 000 előfordulást mutatott. A különbség kb. 2900-

szoros az angol terminus javára. A finomított keresése során a listing

informatique szerkezet 27 300-szor fordult elő, míg a listage informatique

mindössze 141-szer. A különbség így is meggyőző: közel kétszázszoros az

anglicizmus javára.

18

5. Konklúzió

Egy tipikusnak tekinthető naturalizációs folyamat a következőképpen zajlik.

Megjelenik egy angol eredetű szakkifejezés a francia nyelvben, például

computer. Eleinte a bizonytalan kiejtésű idegen alakot használják, azután

elkezdik adaptálni: computeur. Egy idő után a terminológia bizottságok

elfogadják vagy elutasítják az új kifejezést. Az utóbbi eset a jellemző. Ilyenkor

egy új terminust javasolnak az anglicizmus helyett: esetünkben az ordinateur

szót. A bizottságok rendkívül szigorú szűrőjén csak alig néhány anglicizmus

megy át. Szigoruk még akkor is kérlelhetetlen, amikor az anglicizmus és annak

kézenfekvő francia megfelelője maga is latin és görög elemekből épül fel

mindkét nyelvben.

A fotográfia szókincsének anglicizmusai (63. oldal)

Az informatika szókincsét érdemes összevetni a közel kétszáz évre visszatekintő

fényképezés szókincsével. Az erről tanulmányomban három korszakot

különböztettem meg: 1838–1920, 1920–1960, 1960-tól napjainkig. Az első

időszakban túlnyomórészt görög, kisebb részt latin eredetű tudományos

műszókat használtak az új mesterség (és művészet) eszköztárának jelölésére. Az

első világháborút követően, elsősorban a filmes technológia fejlődésének

köszönhetően egyre több angol és mindinkább amerikai eredetű kifejezés terjed

el. Ezek a második világháború után a vizsgált területen (is) egyeduralkodóvá

válnak, csakúgy, mint az informatika területén. Óriási különbség ugyanakkor,

hogy a francia nyelv rendkívül toleránsnak mutatkozott: lépésről-lépésre,

rengeteg köznyelvi és szakmai anglicizmust fogadott be. Az informatika

területén viszont hirtelen zúdult olyan hatalmas mennyiségű anglicizmus a

francia nyelvre, amit az már képtelen volt befogadni. A hivatalos reakciót

fentebb ismertettem.

A szexualitás szókincsének anglicizmusai (70. oldal)

Az anglicizmusok az élet minden területére kiterjednek. Ebben a tanulmányban

a szexualitás témakörébe tartozó húsz anglicizmust vizsgálok meg, mint például

flirt, gai, hard, sexy, sida. A vizsgált anglicizmusok gyakorisága, valamint

integrációjuk mértéke nagyban különbözik. Néhány anglicizmus tulajdonképpen

francia eredetű (gai, voyeurisme). Bemutatom, hogy egy állandó változásban

levő kategóriáról van szó, melyben vannak hamis barátok (flirt), morfo-

szintaktikai és lexikai tükörszók. Azt is áttekintem, hogy próbálták-e ezeket a

szavakat francia eredetű megfelelőkkel helyettesíteni.

19

A poliszémia funkciója francia keresztrejtvényekben (52. oldal)

Az igényes francia keresztrejtvényekben szereplő meghatározások alapvetően a

poliszémiára épülnek. Így például a voie lactée definíció nem a valószínű ’tejút,

galaxis’ jelentésre utal, hanem a zoológiában használt TÉTINE ’tőgy’, illetve a

hétköznapi nyelvben előforduló ’cucli’ megfejtést várja el. Az imbattables aux

cartes valószínű jelentése ’kártyában verhetetlenek’, a rejtvény szerzője viszont

a GÉOGRAPHES ’földrajztudósok’ megoldást ötlötte ki. A carte szónak ugyanis

’térkép’ jelentése is lehet. Ennek az értelmezési lehetőségnek a helyességéről

csak a rejtvény megfejtésekor győződhetünk meg.

Az igényes francia keresztrejtvények szerkesztői rafinált módon kódolják a

megoldásokat. A keresztrejtvény megfejtéséhez elengedhetetlenül szükséges

nyelvi kompetencia esetünkben akkor érvényesül, ha a definíciókban gyakran

valószínűtlen jelentésben használt poliszém szavakat képesek vagyunk a

rejtvény szerkesztője által elvárt módon értelmezni. (A megoldásokban nem

használják a francia ékezeteket.)

Az általam azonosított kódolási technikák

1. A definíció legalább egy poliszém szót tartalmaz:

Future père = SEMINARISTE

Pensées = COGITEES

2. A definíció olyan szót tartalmaz, amelyik szorosan kapcsolódik egy poliszém

szóhoz:

Point ignoré = CONNU

3. A definíció több poliszém szót tartalmaz:

Cheval de retour = RECIDIVISTE

4. A definíció első ránézésre egyértelmű lexikai egységet tartalmaz:

Transport collectif = LIESSE

5. A definíció megtévesztő idiomatikus kifejezést tartalmaz:

Vient à point à qui sait attendre = STEAK

6. A definíciót metafóraként kell értelmezni:

Lacet de botte = PO

7. Kettős meghatározás:

Avenant et toujours devant = BEL

20

8. A definíció homonimát tartalmaz:

Mesures à la pompes = OCTANES

9. A definíció nyelvtani elemzést tesz szükségessé:

On en bat = CIL

10. A definíció civilizációs elemekre utal:

Baba ou manqué = GATEAU

11. Egy nagyon hosszú definíció egy nagyon rövid meghatározásra utal:

Crie comme un porteur de bois = REE

Anglicizmusok francia keresztrejtvényekben (24. oldal)

A francia keresztrejtvényekről az előzőekben elmondottak a továbbiakban is

érvényesek. Az anglicizmusok szervesen beépülnek a keresztrejtvényekbe.

Majdnem mindegyik rejtvény tartalmazott anglicizmust. Nagyon gyakran

kultúrtörténeti utalásokkal találkozunk, de ezek az általános műveltség elvárható

szintjét nem haladják meg. Az anglicizmusok legtöbbször már a Petit Robert

szótárban regisztrált jelentésekben fordultak elő. Általában rövid, megkerül-

hetetlen angol szavakkal találkozunk: tea, hit, rail, SOS. Az angol tea ’tea’ szóra

már nem győznek újabb és újabb definíciókat kitalálni. Hosszabb anglicizmusok

is felbukkanhatnak: best-seller, mackintosh ’esőköpeny’, spinnaker ’hátszél-

vitorla’, squatteur ’önkényes házfoglaló’, starlette ’sztárjelölt’. A két utóbbi

anglicizmus adaptált formában fordult elő. A hosszabb megfejtések, köztük az

anglicizmusok, a kiemelten fontos helynek számító potence ’akasztófa’

pozícióban is megjelenthetnek. Így hívják a vízszintes és függőleges egy alatti

meghatározásokat, ahol aktuális események is visszaköszönhetnek. Két jellemző

példát emelek ki. Ez első egyszerűnek tűnik, a második definíció meglehetősen

körülményes.

First violin. = LEADER ’első hegedű(s)’

A definíció az eredeti keresztrejtvényben is dőlt betűvel van szedve. Ez is

kihangsúlyozza annak idegen voltát. A megoldásként elvárt leader szóra, mint a

premier violon kifejezés szinonimájára, csak hosszú keresés után sikerült

rábukkanni.

21

Proverbialement, ce sont des opérations qui ne concernent pas le groupe de

Mick Jaggers. EMOUSSAGES ’mohairtások’

’A közmondás szerint ezek a műveletek nem vonatkoznak Mick Jaggers

együttesére.’

Mick Jaggers a Rolling Stones együttes vezetője. Az angol közmondás azt tartja,

hogy: Rolling stones gather no moss. Ennek a francia megfelelője: Pierre qui

roule n’amasse pas mousse. ’Guruló kőre nem tapad moha.’ Éppen ezért a

guruló köveknek nincs szükségük a francia nyelvben az émoussage, azaz a

’mohairtás’ szó által jelölt tevékenységre.

A Le Nouvel Observateur hetilap vizsgált keresztrejtvényei teljes mértékben

kiaknázzák az integrálódás különböző fázisaiban érlelődő, de már a legújabb

szótárakba bekerült anglicizmusokat. Ezzel is hozzájárulnak azok végleges

asszimilációjához.

A francia mikológiai szaknyelv (89. oldal)

A mikológia szókincsével kötetem két tanulmánya foglalkozik. A francia nyelvű

érthető módon a francia nyelv gombatani szakterminológiájára koncentrál.

Franciaország hatalmas területe és változatos éghajlati viszonyai következtében

számtalan gombafajnak ad otthont. Ezeket a legrégebbi időktől kezdve

természetesen népi (vernaculaire) elnevezésekkel illették. A botanika fejlődé-

sével, különösen a 18. században egyértelművé váltak a népi elnevezések

hátrányai. Egy-egy gombafajt vidékenként másként hívtak, sokszor egy adott

tájegységen belül is különböző neveket használtak, illetve ugyanazt a gomba-

nevet különböző fajok elnevezésére használták. A mikológusok által elfogadott

tudományos nomenklatúra kiküszöbölte ezeket a problémákat, és mára

(majdnem) egységessé vált a gombaelnevezések tudományos rendszere. Azért

csak majdnem, mert a tudományos gombanevek kialakulásakor is megmaradtak

bizonyos nemzeti hagyományok, így bizonyos gombafajtáknak párhuzamosan

több tudományos elnevezése is használatos. Ezek megfelelnek az abszolút

szinonímia követelményeinek (DUCHÁČEK 1967: 56).

A tudományos terminológia görög és latin eredetű kifejezéseket használ.

Hogyan alakult ki a mai hivatalos francia gombaszókincs? Ahelyett, hogy a

rendelkezésre álló népi eredetű elnevezések valamelyikét a „hivatalos gomba-

név” rangjára emelték volna, a frissen alkotott tudományos elnevezéseket

„vulgarizálták”. Így lett lactarius deliciosus ’ízletes rizike’ gomba vulgáris

elnevezése lactaire délicieux, noha gombanévként a lactaire ’tejelőgomba’ szó

például csak 1816 óta létezik. Hasonlóképpen a russula cyanoxantha ’kékhátú

galambgomba’ terminus franciásítása a russule cyanoxanthe „francia”

gombanevet eredményezte. A russule ugyancsak 1816 óta használatos, viszont a

22

cyanoxanthe melléknév még a legterjedelmesebb egynyelvű szótárakban sem

szerepel. Központilag létrehoztak tehát egy tudós szavakból kreált vulga-

rizáltnak mondott terminológiát, ám ennek a beszélt nyelvhez semmi köze:

álfrancia szavakról van szó. A lactaire délicieux vulgáris szinonimájaként

ROMAGNESI (1962: 5) huszonegy „ízes” népi gombanevet sorol fel, mint például

barigoule, orangé, rougillon, roussillon, safrané, sanguin, vache rouge. A

russule cyanoxanthe népi nevei egyebek közt: charbonnier, charbonnière,

colombine verte. A metaforikus jelentésváltozás következtében kialakult phallus

impudicus ’szömörcsög’ franciásítása a phalle impudique gombanevet

eredményezte. Az impudique ’szemérmetlen’ szó létező francia tudós szó,

phalle alakú francia szó viszont nincs, csak phallus ’fallosz’. A mindenáron – à

tort et à travers – véghezvitt franciásítás, amely legtöbbször mindössze a latinra

jellemző –us végződés elhagyását jelenti, idézte elő az ezt az anomáliát, amit

mind a mai napig nem korrigálták. Népi szinonimái: satyre puant, œuf du diable.

Más általam ismert európai nyelvekben, így a magyarban, a németben és a

norvégben az anyanyelvi elnevezések teljes mértékben elkülönülnek a

tudományos nevektől. Az újlatin nyelvekben viszont, mint ahogy a franciában is

láttuk, gyakran hozzárendelik az anyanyelvi elnevezést a hasonló alakú

tudományos névhez.

Az ehető és mérges gombák leggyakoribb angol elnevezései (160. oldal)

Az angol gombaneveket taglaló tanulmányomban nem a tudományos, hanem a

hétköznapi nyelvhasználatban előforduló angol gombaelnevezéseket vizsgálom.

Egy közepes méretű gombahatározót vettem alapul (G. KIBBY: Mushroom and

Toadstools. Oxford, 1979). Ez a könyv 401, a Brit-szigeteken előforduló

gombafajt ír le. Meglepő módon, mindössze 156 fajnak (39%) van általánosan

ismert és használt angol neve. Három további gombahatározó tanulmányozása

hasonló eredményre vezetett.

Már maga a gomba szó angol megfelelőjét sem könnyű megadni. Az

óangolban például a swamm szó jelölte a gombát. Ennek etimológiai

megfelelője a mai német Schwamm ’szivacs’ jelentésű szó. A mai angolban

viszonylag általánosan használt mushroom a 14. századtól adatolható, a fr.

mousseron szó átvétele. Ez utóbbi a francia nyelvben többféle, a csiperkék

családjába tartozó gombafajtát jelölt ugyan, leginkább a (májusi) pereszkét, de

nem ez volt az általánosan használt elnevezés, hanem a champignon szó. A

mushroom szó jelölhet mind ehető, mind pedig mérges gombát. Legtöbbször

azonban a toadstool szó, melynek szó szerinti jelentése ’a varangyos béka

ülőhelye’, csak a mérges gombákat foglalja magában. Általánosan használható a

latin fungus szó is, ennek rendhagyó többes száma, illetve alakváltozatainak

kiejtései jelentenek nehézséget. A nem kalapos gombákat jellegzetes alakjuk

23

alapján egyéb néven is nevezhetik: puffball ’pöfeteg’, club ’mozsárütő gomba

(feje’), earthstar ’csillaggomba’ stb.

A kötetemben ismertetem a meglévő gombaelnevezések típusait. Közismert

tény, hogy a nyelvi fejlődési sajátosságainak köszönhetően az angol nyelv

szókincse mennyire gazdag. Ez a gazdagság nem mutatkozik meg a gomba-

elnevezések területén. Feltehetően a franciaországinál mostohább éghajlat

következtében kevesebb fajta és mennyiségű gomba terem. A Brit-szigetek

lakosságának összetételében is csak viszonylag későn vált meghatározóvá az

angol nyelvet beszélők hányada. A gombafogyasztásnak sem lehetett akkora

hagyománya. A gombaelnevezések viszonylagos szegénysége alapvetően

mégiscsak nyelvi okokra vezethető vissza. A mikológiai szakterminológia

kialakulását nem követte a vulgáris gombaelnevezések központilag vezérelt

egységesítése. Erre mind a mai napig nem került sor. A legújabb kiadású

gombahatározók igyekeznek minden tudományos gombanév mellett megadni

egy vulgárisnak szánt elnevezést, ezek azonban sokszor meglehetősen

esetlennek tűnnek a hagyományos elnevezések mellett. Így például az Angliában

is gyakori Entoloma sinuatum (=Entoloma lividum) ’nagy döggomba’ „vulgáris”

angol neve Livid Entoloma.

24

III. NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK

Ófrancia eredetű kölcsönszavak jelentésváltozásai a középangol nyelvben. Az ’utazás’ szemantikai mező kifejezése (121. oldal)

Az óangol nyelvben a ’menni, utazni’ jelentés kifejezésére a faran, for, faren

igét használták. Az alakjaiból kiderül, hogy ez nyelvtani szempontból „erős” ige

volt. Létezett az említett igének egy rokon alakja, a nyelvtani szempontból

„gyenge” feran, ferde, ferd ige. A két ige jelentése szinte teljesen megegyezett

egymással. A középangol időszak folyamán az erős és a gyenge ige összeolvadt.

A jelen idejű paradigma az erős igéből fejlődött ki, a második és a harmadik

alak pedig a gyenge ige folytatásának tekinthető. A mai angol fare ige

használata meglehetősen korlátozott. Az OED főnévként ’utazás’ jelentésben

utoljára 1751-ből ad példát, igeként történő használata pedig „archaikus” vagy

„költői” stílusminősítést kapott. A szó visszaszorulásában szerepet játszhatott a

nagyon gyakori óa. fæger ’szép’ (> ka. feier, fair > mai ang. fair) melléknév és a

fare ige azonossá vált kiejtése folytán kialakult homonimikus konfliktus.

Az ’utazás’ jelentést a középangol időszaktól kezdődően négy francia eredetű

szó monopolizálta. Az angol nyelvre jellemző szófaji átcsapásnak megfelelően

mind a négy szó egyaránt használható igeként és főnévként is. Itt most

elsősorban a főnévi használatot említem.

JOURNEY

A ka. journei ’utazás’ főnév a 13. század eleje óta adatolható. Az ófr. journée,

jurnee átvétele, melynek forrása a vulgáris latin *diurnata ’napi események’

(< diurnum ’nap’, < diurnus ’napi’). Érdekes módon legkorábbi angol nyelvi

jelentése átvitt értelmű: ’az ember élete, mint utazás, zarándokút’. Ez a jelentés

az ófrancia nyelvben nem létezett. Az ófranciában előforduló jelentések: ’egy

nap hossza’; ’napi munka’; ’napi harc’; ’egy nap alatt megtett út’. Ezek a

jelentések a középangol nyelvbe is átkerültek. A 14. században, az angolban új

jelentés alakult ki, majd terjedt el: az ’egy nap alatt megtett út’ (= ’távolság’)

jelentés metonimikus jelentésváltozás következtében maga ’az utazás, mint

tevékenység’ jelentésben vált gyakorivá. Diakrón perspektívában jól követhető a

jelentésváltozás. Szinkron szinten a mai fr. ’nap, nappal’ és a mai angol ’utazás’

jelentések között „hamis baráti” viszony van.

TRAVEL

Szintén hamis barátok a mai fr. travail ’munka’ és a mai angol travel ’utazás’

szavak. Mindkettő a vulgáris latin *tripaliare ’kínozni’ szóból származik,

valószínűleg a klasszikus latin tripalis ’három karós’ szóösszetétel származéka.

25

Kr. u. 578-ban említenek egy trepalium nevű kínzóeszközt. A tárgyas ’kínozni’

jelentésű ófrancia ige alakult át ’kínlódni, bajlódni’ jelentésű visszaható igévé,

majd ’vajúdni’ és általánosabb értelemben ’fáradságos tevékenységet végezni’

értelemben használták. A travailler szó ’dolgozni’ jelentése az ófrancia

nyelvben csak a 16. századtól adatolható. A travailler ige fokozatosan kiszorítja

a hasonló jelentésű ouvrer igét. Az angolban is a ’kínozni, zaklatni’ jelentés

fordul elő leggyakrabban a 13. század végétől. Megközelítőleg ezzel egy időben

megjelenik a ’bérért, megélhetésért dolgozni’ jelentés is, mintegy 200 évvel

korábban, mint a francia nyelvben. A középkorban sok fáradsággal járt az utazás

is, az ’utazni’ jelentés a 14. század elején vált általánossá, a többi jelentés pedig

visszaszorult. Kevéssé ismert az a tény, hogy a travailler igét a francia nyelvben

is adatolták ’utazni’ jelentésben (Marie de France, Froissart), de ez a jelentés

kihalt.

VOYAGE

A vizsgált négy szó közül ez az egyetlen, amelynek mai jelentése a két nyelvben

nem tért el jelentősen egymástól. A francia nyelvben a voyage szó az egyedüli

szó az ’utazás’ jelölésére. Angol szóként a szótárakban ’régies’ és ’irodalmi’

minősítést kap. Inkább csak hosszabb, tengeri vagy újabban űrutazás

megnevezésére használják. Az ófrancia és a középangol szó fejlődése

párhuzamot mutat. A szó történetében a markáns jelentésváltozás a legkorábbi

időszakban történt: az ófr. veage, viage szó a kései latin viaticum ’utazás’ szóra

vezethető vissza. Ez a szó a klasszikus latinban ’úti elemózsia’ jelentésben volt

használatos, a viaticus ’úti’ melléknév semleges nemű főnévi használatából

származik. A középangol jelentések nagyjából követik az ófrancia nyelvben

regisztrált jelentéseket: ’út, utazás átkelés; zarándokút; katonai expedíció;

utazás’. Mivel a fr. travail és journée szavak más irányba fejlődtek, a voyage lett

az általánosan használt szó.

TRIP

Az utazást jelölő szavak közé tartozik még az angol trip szó, amelynek

közvetlen forrása az ófr. triper ige. Germán forrásból került az ófrancia nyelvbe.

A magyar trappol szóval is távoli rokonságban áll. Az ófr. triper, treper igét a

12–16. század között használták ’megrúgni, ugrálni, táncolni’ értelemben. Ebből

képezték a trépigner ’bizonytalanul halad; dobbant’ igét. A trépigner szó

’dobbant’ jelentésben ma is él a francia nyelvben. Helyváltoztatáshoz, utazáshoz

azonban nincs köze. A középangol nyelvben 1390 óta dokumentálható

’lépkedni, táncolni’ jelentés származhat a franciából. Az ige által jelölt cselekvés

továbbá helyváltoztatással is jár. Angol fejleménynek tűnik a 15. század

közepén felbukkanó ’megbotlik’ jelentés. Az OED és a MED ugyanazt a

bizonytalan, talán ’rövid utazás’ jelentésű angol példát adják 1450 előttről. A

’rövid utazás’ jelentés legközelebb csak 1691-ben fordul elő. Eredetileg

26

tengerészeti kifejezésként használták ’két pont közötti oda-vissza út’ jelölésére,

de hamarosan ’rövid szárazföldi utazás’ megnevezésére is alkalmazták.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a mai francia nyelvben a voyager ige

az egyetlen közkeletű szó az ’utazás’ jelölésére, az angolban viszont négy

tágabb értelemben vett szinonima áll rendelkezésre a fogalom jelölésére. A

travel a legáltalánosabb jelentésű szó, a journey és a voyage formálisak, a trip

szó pedig bizalmas stílusértékű, továbbá egyedül ez a szó hordozza a

’visszatérés’ jelentéskomponenst.

A „without + főnév” mintát követő angol prepozíciós szerkezetek etimológiai eredete (129. oldal)

A frazeológiai hatás vizsgálata elhanyagolt területnek számít a francia eredetű

szókészlet tanulmányozásán belül. Nyelvtörténeti szótárak csak ritkán tárgyalják

a frazeológiai kifejezések történetét. SYKES (1899), EINENKEL (19163) PRICE

(1947) and PRINS (1952) igyekeznek pótolni ezt a hiányt. PRINS végezte a

legrészletesebb elemzést idáig. MUSTANOJA (1960: 349) azonban figyelmeztet,

hogy a fenti szerzők megállapításai néha felületesek. Meg kell említenünk ORR

(1962) művét is. A régebbi szerzők nem tudták felhasználni a Middle English

Dictionary gazdag korpuszát.

A nyelvtanulók számára készült Oxford Advanced Learner’s Dictionary

(20057)szótárban tizenöt without prepozíciót tartalmazó kifejezést találunk.

Néha nem is nagyon lehet eldönteni, hogy egyszerű kollokációról vagy pedig

frazémáról van-e szó. Hat without prepozíciót tartalmazó kifejezést választottam

ki, ezeket vizsgálom, természetesen diakrón perspektívából. A vizsgált frazémák

lexikai eleme általában francia eredetű, a grammatikai eleme pedig germán

eredetű. Tükörfordítás esetében akár a teljes kifejezés germán eredetű szavakból

állhat. A két nyelvben adatolt legkorábbi előfordulásuk (attesztáció)

összevetésével állapítom meg, hogy melyik nyelv lehetett a kifejezés forrása. A

without fail ’feltétlenül, okvetlenül’ és a without rhyme or reason ’minden ok és

értelem nélkül’ a francia nyelvben keletkeztek, a without let and hindrance

’akadálytalanul, szabadon’ frazéma pedig az angolban francia hatástól

függetlenül alakult ki. Problémás a without exception ’kivétel nélkül’ kifejezés

eredetének pontos megállapítása. Az exception főnév tudós szó. Végső forrása

mindenképpen a klasszikus latin nyelv, viszont lehetetlen eldönteni, hogy a ka.

excepcioun (1386) szó közvetlenül a középkori latinból származik-e vagy pedig

a francia nyelvben jogi terminusként már 1243 óta adatolt szó került át az angol

nyelvbe. Az is kérdéses, hogy vajon csak magát az adott szót vagy a teljes

frazémát vették-e át. Sine exceptione és sine ulla exceptione például elő-

fordulnak Cicerónál. A without exception frazéma az angolban hamarabb

27

(1400 körül) felbukkan, mint a franciában (1461), éppen ezért valószínűleg angol

eredetűnek tekinthetjük.

Sok prepozíciós szerkezet korai előfordulásainak tanulmányozása azt is

feltárta, hogy a prózai művekhez képest a versekben jóval gyakrabban fordulnak

elő, azokon belül is a sorvégi rímpárok egyik tagjaként. Ez már az ófranciában is

így volt. Egy saunz faille ’hiánytalan; kétségtelen’ típusú gyakori elöljárós

szerkezetet azért használhattak szívesen rímpárokban, mert az [a] fonetikai

értéke miatt erre alkalmas volt, éppen ezért ezt a használatot valószínűleg nem

valódi lexikai szükséglet indokolta. Ugyanez magyarázza az ófr. saunz doutance

’kétség kívül’ (= mai fr. sans doute) hajdani népszerűségét. Egy –ance

végződésű szóra könnyen lehetett rímeket találni mind az ófranciában. Az

ófrancia költészet e jellegzetességét a középangol is átvette. Éppen ezért az ilyen

példákat óvatosan kell kezelni. Prózai szövegben természetesen nincs olyan erős

fonetikai kényszer, mint versben, de nagy kísértésnek kell a fordítónak

ellenállnia ahhoz, hogy egy francia kifejezést ne pusztán annak angolosított

alakjával adjon vissza.

Az etimológia csapdái: a frankofón nyelvtanulók nehézségei a latin nyelv elsajátítása során (45. oldal)

A közfelfogás azt tartja, hogy a latin és a francia nyelv genetikai rokonságának

köszönhetően e két nyelv egyikének az ismerete nagymértékben segíti a másik

nyelv elsajátítását. Ha tehát akkor kezdünk el latinul tanulni, amikor már

viszonylag jól beszélünk franciául, gyors haladásra számíthatunk. A frankofón

beszélők pedig egyenesen irigylésre méltó helyzetben lehetnek.

A latintanulás folyamán azonban sok nehézségbe ütközünk. Ezek részben

azzal magyarázhatóak, hogy a klasszikus latin nyelv és a francia nyelv a

morfológiai jegyek hasonlóságára épülő hagyományos tipológiai besorolás

szerint különböző nyelvtípusba tartoznak. A nyelvtanuló vigasztalást találhatna

abban, hogy a francia szókincs nagy része végső soron latin eredetű. A kétezer

évet átölelő nyelvfejlődés során bekövetkezett hangtani változások nehezítik a

francia és a latin szóalakok közötti rokonság felismerését. Ezáltal az új szavak

jelentését is nehezebb memorizálni. A szókincs egy része kicserélődött, vagy

jelentős szemantikai fejlődésen ment át. Tanulmányomban elsősorban a

klasszikus latin nyelv és a mai francia nyelv szókincsének viszonylag gyakori

disszonanciájára igyekszem rávilágítani. Francia nyelvű tanulmányomban

GAFFIOT (1934) és JEANNEAU-HASSID latin-francia szótárait idézem, téziseimben

azonban a GYÖRKÖSY (19786) szótárában szereplő magyar jelentéseket adom

meg.

Hogyan fordítanánk le például Tacitus híres jelmondatát: Sine ira et studio?

A szótár a STUDIUM címszó alatt az alábbi jelentéseket adja meg: 1. ’törekvés,

28

iparkodás, igyekezet; kedv, vágy, szenvedély’; 2. ’hajlam; rokonszenv,

érdeklődés, vonzalom’; 3. ’pártoskodás, részrehajlás, elfogultság’; sine ira et

studio ’harag és részrehajlás nélkül’; 4. ’valamivel való foglalkozás, kedvtelés,

tanulmány, valaminek a szeretete’; transl. ’tudomány …’ A középszótár szintjén

is a studium szó tizennyolc magyar megfelelővel helyettesíthető. Vizsgált

szavunk szemantikailag túlterhelt. Szerencsére a szótár megadja a jelmondat

fordítását. Ennek hiányában azonban a studium szót makacsul a ’tanulni,

tanulmányozni’ jelentéssel értelmeznénk. A mai jelentés bonyolult jelentéstani

fejlődés során alakult ki és vált általánossá a modern nyelvekben.

A la t in eredetű szó túlságosan tág megnevezés. WALTER (1991: 29)

szerint legalább négy típust kell megkülönböztetni ezeken belül: 1. A klasszikus

latin nyelvből átvett szavak. 2. A vulgáris latinból örökölt szókincs. 3. A

középkor folyamán „féltudós” átvételekre is sor került. 4. A latinizmusok, a

„tudós szavak” a francia nyelv története folyamán mind a mai napig a szókincs

megújításának kimeríthetetlen forrását képezik.

A frankofón nyelvtanulók a l a t in e redetű szó kategóriájának e négy típusa

közül az elsővel kerülnek kapcsolatba a klasszikus latin nyelv tanulmányozása

során. Itt a legnagyobb az eltérés, hiszen a szókincs jelentős része kicserélődött.

Az említett négy útvonal közül mindössze egy az, amit ma is használnak: a

„tudós szavaké”. Ha a frankofón nyelvtanuló a latin nyelvet a francia nyelvre

támaszkodva igyekszik elsajátítani, akkor őt a teljesen megváltozott fonológiai

és nyelvtani struktúrán túlmenően az egyes szavak viszonylatában is „hamis

barátok” tömkelege dezorientálja.

Sziget-e Île-de-France? (77. oldal)

De la vait homme par mointes iournes par my la terre Prestre Iohan, ly grant

emperour de Ynde; et appelle homme soun roialme Lisle Pentoxoyre.

(Warner 132/48–49)

Et outre la terre, les isles et le desert de la seignurie Prestre Iohan, en alant

droit vers orient, homme ne troue forsqe mountaignes et grantz roches et la

regioun tenebrouse…

(Warner 149/41–42)

A Mandeville utazásai című 14. századi útleírás korai középfrancia nyelvű

eredetijében az isle (> mai fr. île) ’sziget’ szó és annak középangol nyelvű

fordításaiban az yle ’u.a.’ szó (helyesírási változata ile, mai angol alakja pedig

isle) általános jelentése mellett gyakran szerepel ’ország, tartomány, vidék,

királyság’ értelemben is. Felmerül a kérdés, hogy a jelentésbővülés közép-

29

angolban vagy már a kései ófrancia, illetve korai középfrancia nyelvben zajlott-e

le. A francia nyelvtörténeti szótárak semmilyen kapcsolatot sem feltételeznek a

’sziget’ és az ’ország’ jelentések között. A francia eredeti, illetve annak

változatain kívül a francia île szó különleges használata egyetlen, de nagyon

fontos példára korlátozódik: Île-de-France. Áttekintem a szó történetét a két

nyelvben. Felvetem annak lehetőségét, hogy Franciaország e történelmi

tartományának neve értelmezhető úgy, mint ’Pays de France’, azaz ’Frankhon-

ország’. Ezután megvizsgálok egy másik lehetőséget: a Vulgata ’partvidék’ vagy

’távoli vidék’ jelentésben is használja az insula szót. Nem elképzelhetetlen,

hogy a középkori elnevezés a bibliai szóhasználatra vezethető vissza. Mint

tudjuk, az alább idézett példában szereplő Kappadókia egy fennsík Anatóliában,

nem pedig ’vízzel körülvett terület’:

depopulatus est enim Dominos Palestinos reliquias insulae Cappadociae

(Vulgata, Ier, 47,4)

A francia szavak átvételének módjai a Mandeville utazásai című útleírás Cotton-kéziratának alapján (141. oldal)

a) A legalapvetőbb fordítási eljárás az, ha egy idegen szót anyanyelvi

megfelelőjével helyettesítenek. A Cotton-szövegben ka. bynde ’köt’ fordítja

a kf. lyer szót.

b) A következő gyakori „fordítási” eljárás abból áll, hogy egy francia szót

ugyanazzal a szóval fordítanak. Ezt alkalmazza a fordító a már

meghonosodott átvételek esetében: prince, palays, entree.

c) Nagyon sok szó közvetlen forrását nem tudjuk teljes bizonyossággal

megállapítani. Példaként említhetünk olyan középangol szavakat, mint

excellent, habitable (=mai angol inhabitable). Lehet, hogy közvetlenül a

latinból származnak, de az is lehet, hogy a franciából kerültek átvételre,

végső forrásuk mindenképpen a latin nyelv.

d) Meglehetősen gyakran az angol fordításban szereplő francia eredetű szónak

az eredetiben más francia szó felel meg. A ka. plentee ’bőség’ szó a kf.

foison szót fordítja, a ka. destroye ’elpusztít’ szó a kf. corompre szó

fordításaként áll, pedig a középangol nyelvben léteztek a franciából átvett és

a mű keletkezésének idejére már meghonosodott foison és corrumpe szavak

is.

e) A Cotton-fordításban nyolcvan etimológiailag motivált szinonimapárt

találunk. Ezekben germán eredetű szavak francia eredetű szinonimáikkal

együtt fordulnak elő egy-egy francia szó fordításaként. Ez a stilisztikai

megoldás tipikussá vált a középangol nyelvben, és mind a mai napig

megmaradt. A germán szinonimák gyakran szolgálnak még kevéssé ismert

30

szavak körülírására: ka. albespyne that is white thorn fordítja a kf. albe

espine ’galagonya’ kifejezést.

f) Jó néhány francia szó ekkor még nem (és később sem) épült be teljesen az

angol nyelvbe. Ezek a szavak némileg angolosított formában jelennek meg a

fordításban. Auere de poys < auoir de pois ’súlyra mért áru; javak’;

quyrboylle < cuir boily ’kifőzött bőr’; lanyeres < laniers ’sólyomfajta’.

g) Egyes „bennszülött” (az óangolon keresztül a germán örökséghez tartozó)

vagy a latinból korábban kölcsönzött szó egybeeshet a megfelelő francia

szóval. A francia nyelv hatására végbement másodlagos kölcsönzés

megváltoztathatja az adott szó használatát. Példaként említhetjük az óa. ríce

szót, melynek eredeti jelentése ’hatalmas’, később pedig ’gazdag’. Az

ófrancia nyelv maga is germán forrásból, mégpedig a frank nyelvből

kölcsönözte. Az angol rich az óangolból örökölt szó, amelyet francia hatás

ért. Mivel a ’gazdag’ jelentés is jól adatolható a kései óangol nyelvben, a

francia hatás legjobb esetben is csak csekély szerepet játszhatott. Hasonló

fúzió figyelhető meg például a false ’hamis’ melléknév vagy a turnen

’fordul’ ige esetében is.

h) Egy szó akár több típusba is tartozhat egyszerre. Részletesen megvizsgálom

a sauen ’megvéd’ igét és az abból származó szócsaládot.

A Cotton-kézirat fordítója nem gépiesen, szóról szóra fordítva ülteti át a francia

szöveget. A (d) pontban említett eljárást előszeretettel alkalmazza: az eredeti

szövegben szereplő francia szavak jelentős hányadát elhagyja, és olyan más,

francia eredetű angol szavakat használ, amelyek a modern angol nyelvállapotban

is megmaradtak.

A szinonimák használata a Mandeville utazásai angol fordításában (149. oldal)

A szinonímia vizsgálatát általában a szinkronikus szemlélet szerint, szemantikai

megközelítésben szokták folytatni. A különböző nyelvekből eredő, azaz

etimológia szerinti szinonímiával eléggé egymásra épülően JESPERSEN (19569),

MOSSÉ (19582) és ULLMANN foglalkoztak. ULLMANN (1962: 145–151) vezeti be

a kettős, illetve a hármas szinonimaskála fogalmát. A két szinonimaskála a

Cotton-kézirat elkészültekor még nem alakult ki abban a formában, ahogy azok

a mai angol nyelvben léteznek. Ugyanakkor az ULLMANN-féle kettős

szinonimaskála irányába történő rendeződés határozottan tetten érhető. Az angol

változatban 123 esetben mutatható ez ki. A francia szövegben ezzel szemben

csak ötven szinonimapárra bukkanunk. A szinonímia területén az angol szöveg

sokkal inkább gazdagítja, mintsem csupán fordítja az eredetit. Kilencvennégy

esetben találunk olyan szinonimapárt, amelyet egy „bennszülött” szó és egy

31

francia eredetű szó alkot. Ilyen például a középangol our feyth and oure beleeue

a középfrancia tote nostre foy fordításaként. A műben összesen huszonnégy

olyan angol szinonimapár fordul elő, melynek francia eredetű tagja nem egyezik

meg az eredeti szöveg megfelelő szavával: to that entent and ende that áll a la

fin qe helyett, in oure langage and speche fordítása pedig en nostre parleure. A

francia eredetű szavak ilyenfajta motiválatlan használata egyben a lexikai

eltérések újabb példáit szolgáltatják.

A korabeli írásokban szintén gyakori stíluseszköznek tűnik a magyarázó-

kifejtő jellegű szinonímia. Egy újonnan átvett szó mellett áll annak

„bennszülött” vagy már meghonosodott szinonimája: an enchantour ... that

deled with wycchecraft; of whiche tribe (that is to seye kynrede).

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a francia szövegben a „népi” szavak

közötti rokon értelem képezi a szinonímia alapját, az angol változatban pedig az

etimológia szerinti szerveződés.

32

IV. A TOVÁBBI KUTATÁSOK IRÁNYA További kutatásaimat két fő irányban szeretném folytatni. Kötetem tizenhét

tanulmányából nyolc foglalkozik a mai francia nyelvben előforduló

anglicizmusok kérdéskörével. Ezek jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a

továbbiakban egy teljes monográfiát szentelhessek a témának.

A magyarországi kutatás elsősorban a magyar nyelvbe bekerült

anglicizmusokat tanulmányozására irányul. Ennek kimerítő feldolgozása

elsősorban ORSZÁGH LÁSZLÓ (1977), majd ZSILINSZKY ÉVA (2003), illetve A

Dictionary of European Anglicisms magyarországi munkatársai, KNIEZSA

VERONIKA és FARKAS JUDIT nevéhez fűződik. A (franciaországi) francia nyelvbe

beépült anglicizmusokat vizsgáló magyar kiadású művel nem találkoztam. A

kilencvenes években örvendetes fejlődésnek indult a szótárkiadás, ezen belül a

francia-magyar kétnyelvű szótárak kiadása is. Ezek nagyon különböző

mértékben tárgyalják az anglicizmusokat. Minden bizonnyal nem lenne

haszontalan egy olyan lexikográfiai mű (szószedet, szótár vagy szótár és

tanulmány) összeállítása, amelyik vagy csak a francia nyelvben, vagy akár több

idegen nyelvben is előforduló anglicizmusok használatát vizsgálná és segítené.

Az angol és francia nyelv egymásra gyakorolt hatását leginkább a szókincs

területén tanulmányozták. A frazeológia területén gyakorolt hatás vizsgálatát

szinte teljesen elhanyagolták. A tanulmányozásra érdemes területet egy konkrét

példával szemléltetem.

Vajon a mai angol of course ’természetesen’ jelentésű frazéma az angol nyelv

belső fejlődésének eredménye vagy francia hatásra, mégpedig egy feltételezett

*de cours francia frazéma hatására alakult-e ki? Az esetleges francia hatás

mellett két tényező szól: 1. A kifejezés lexikai eleme francia eredetű, ilyenkor

minden esetben felmerül a gyanú, hogy az egész kifejezés is francia eredetű.

2. A kifejezés grammatikai eleme, azaz az angol of prepozíció ugyan germán

eredetű, de a középangol korszakban használata megerősödött, részben a francia

de prepozíció hatására. Ennek a kifejezésnek az esetében nem sikerült közvetlen

francia hatást kimutatnom, hiszen nem bukkantam bizonyító erejű korabeli

francia attesztációra. Az utóbbi időben összeállított, illetve hozzáférhetővé vált

elektronikus korpuszok kiaknázása minden bizonnyal jelentős eredményeket

hozna a történeti frazeológia terén.

33

V. A PHD-FOKOZAT MEGSZERZÉSE (2004) ÓTA MEGJELENT

PUBLIKÁCIÓIM

Habilitációs kötet:

Őrsi T. (2009): Lexikológia és szaknyelvi tanulmányok. Pandora Könyvek 17.

Eger: Líceum Kiadó, 177 oldal (ISBN 978 963 9894 35 5)

Monográfia:

Őrsi T. (2006): French Linguistic Influence in the Cotton Version of

“Mandeville’s Travels”. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 57.

Budapest: Tinta Könyvkiadó, 197 oldal (ISBN 978 963 7094 54 7)

Külföldön megjelent publikációk:

1. Őrsi T. (2005): Ways and Means of French Lexical Influence in the Cotton

Version of “Mandeville’s Travels”. In: Ritt, N. & Schendl, H. (eds.)

Rethinking Middle English. Linguistic and Literary Approaches. Frankfurt

am Main: Peter Lang Verlag, pp. 161–168

2. Őrsi T. (2006): La fonction de la polysémie dans les mots croisées français.

In: Pamula, M. &. Pytlarz, A. (éds.) L’Europe des langues et des cultures.

Synergies Pologne № 2. Revue du GERFLINT, pp. 112–118

3. Őrsi T. (2006): Unmotivated Use of Borrowings from French in

“Mandeville’s Travels”. In: Graur, E. & Diaconescu, A. (eds.) Messages,

Sages and Ages. Proceedings of the 2nd

International Conference on British

and American Studies. Suceava: Editura Universitǎţii Suceava, pp. 553–562

4. Őrsi T. (2007): The Use of Synonyms in the English Version of

“Mandeville’s Travels”. In: Mazzon, G. (ed.) Studies in Middle English

Forms and Meanings. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, pp. 227–237

5. Őrsi T. (2007): La désanglicisation du vocabulaire de l’informatique en

français. In: Steiciuc, E. (éd.) Inter litteras et terras I. Littérature comparée,

traductologie, linguistique contrastive. Suceava: Editura Universităţii

Suceava, pp. 384–393

6. Őrsi T. (2008): The Pitfalls of Etymology. In: Inozemna Philologia Issue

120. Lviv: The Ivan Franko Lviv National University, pp. 41–47

34

7. Őrsi T. (2008): A globalizáció hatása a francia nyelvre. In: Kontextus –

Filológia – Kultúra II. Banská Bystrica, pp. 222–228

8. Őrsi T. (2008): Semantic Change of Anglicisms in French. In: Graur, E. &

Diaconescu, A. (eds.) Messages, Sages and Ages. Proceedings of the 3rd

International Conference on British and American Studies. Suceava: Editura

Universitǎţii Suceava, pp. 293–302

9. Őrsi T. (2008): The De-anglicization of the Vocabulary of Informatics in

French. In: Fischer, R. & Pulaczewska, H. (eds.) Anglicisms in Europe:

Linguistic Diversity in a Global Context. Newcastle upon Tyne: Cambridge

Scholars Publishing, pp. 208–221

10. Őrsi T. (2009): Les pièges de l’étymologie: les difficultés des francophones

au cours du l’apprentissage du latin. In: Concordia discors vs discordia

concors. Researches into Comparative Literature, Contrastive Linguistics,

Translation and Cross-Cultural Strategies. Suceavea: Ştefan cel Mare

University Press, pp. 89–99

11. Őrsi T. (2009): Álanglicizmusok a francia nyelvben. In: F. Alabán (szerk.)

Az interkulturális kommunikáció nyelvi aspektusai közép-európai közegben.

Banská Bystrica. pp. 63–70

12. Őrsi T. (2009): The Etymological Origin of Some Fixed English Prepositional

Phrases that Follow the Pattern “without + noun”. In: Földes, Cs. (Hrsg.)

Phraseologie disziplinär und interdisziplinär. Tübingen: Gunter Narr

Verlag, pp. 33–43 Belföldön megjelent publikációk

1. Őrsi T. (2005): Francia eredetű szavak „motiválatlan” használata a középangol

nyelvben. In: Cs. Jónás E. & Székely G. (szerk.) Nyelvek és nyelvoktatás

Európa és a Kárpát-medence régióiban. MANYE Vol. 1/1. Pécs: MANYE –

Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó, pp. 354–358

2. Őrsi T. (2006): A poliszémia szerepe francia keresztrejtvényekben. In:

Klaudy K. & Dobos Cs. (szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa.

MANYE Vol. 2/2, Pécs: MANYE – Miskolc: Miskolci Egyetem, pp. 311–315

3. Őrsi T. (2006): Unmotivated Use of Borrowings from French in

“Mandeville’s Travels”. In: Bárdos, J. & Szentgyörgyi, Sz. (eds.) HUSSE

Papers 2005. Preceedings of the Seventh Biennial Conference. Vol. II.

Veszprém, pp. 514–521

4. Őrsi T. (2006): Keresztrejtvényfejtés franciául: a nyelvi kompetencia

tűzpróbája. In: Gecső T. (szerk.) Nyelvi kompetencia – kommunikatív

kompetencia. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola – Budapest: Tinta

Könyvkiadó, pp. 292–297

35

5. Őrsi T. (2006): Le vocabulaire mycologique français. In: Tegyey G. &

Désfalvi-Tóth A. & Mihályka L. (éds.) Écritures – Scritture. Actes du

colloque. Veszprém, pp. 31–36

6. Őrsi T. (2007): Az informatikai szókincs franciásítása. In: Heltai P. (szerk.)

Nyelvi modernizáció: szaknyelv, fordítás, terminológia. MANYE Vol. 3,

Gödöllő: MANYE, pp. 823–827

7. Őrsi T. (2007): Les structures étymologiques du vocabulaire de l’informatique.

In: Le XXe siècle et l’héritage classique. Budapest: Revue d’Études

Françaises № 12, pp. 283–291

8. Őrsi T. (2008): „Scoops dans la presse people”: Anglicizmusok a mai francia

sajtónyelvben. In: Sárdi Cs.(szerk.) Kommunikáció az információs

technológia korszakában. MANYE Vol. 4. Siófok: MANYE, pp. 485–490

9. Őrsi T. (2008): Az anglicizmusok nőneműsítése a francia nyelvben. In:

Bodnár I. & Kegyesné Szekeres E. & Simigné Fenyő S. (szerk.) Sokszínű

nyelvészet. „Női szóval – női szemmel”: Gender-kutatás a nyelvészetben és

az irodalomban. Miskolc, pp. 187–194

10. Őrsi T. (2008): Anglicizmusok jelentésváltozásai a francia nyelvben. In:

Gecső T. & Sárdi Cs. (szerk.) Jel és jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet

tanulmányozásához 83. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola –

Budapest: Tinta Könyvkiadó, pp. 247–253

11. Őrsi T. (2008): Les anglicismes du vocabulaire de la sexualité. In: Kálai S.

& Lőrinszky I. & Skutta I.(éds.) „Du sexe, rien d’autre – Sexualité, sexe(s) et

genres dans les études françaises”: Actes du Colloque des Journées d’Études

Françaises. (Debrecen, 4–6 octobre 2007). Debrecen, pp. 57–65

12. Őrsi Tibor (2009): Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben. In: Nádor

O. (szerk.) A magyar mint európai és világnyelv. MANYE Vol. 5/2.

Budapest: MANYE – Balassi Intézet, pp. 768–774.

13. Őrsi T. (2009): Interkulturális kommunikáció: anglicizmusok francia

keresztrejtvényekben. In: Gecső T. & Sárdi Cs. (szerk.) A kommunikáció

nyelvészeti aspektusai. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 99.

Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola – Budapest: Tinta Könyvkiadó,

pp. 195–200

14. Őrsi T. (2009): Les anglicismes du vocabulaire de la photographie. In:

Mihalovics Á. & Balogh J. (éds) Langues de spécialité: recherches et

formations. Études françaises 5. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, pp.

227–232