ÉrtesÍtÕ - mosz · számjegy és a 26 db angol bet ű nem lesz elegend ő hosszú távon a...

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3.

ÉRTESÍTÕ

Utasítások48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

vezérigazgatói utasítása vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére,

valamint a rendkívüli eseményekinformációinak kezelésére és elemzésére

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

Az alkalmazandó vonatkésési- és rendkívüli esemény kódok, a hozzájuk tartozó segédkódok meghatározása, illetve ezen kódok felhasználásának (elemzésre, értéke-lésre) szabályozása a jelenleg üzemelő informatikai rend-szereinkben (SZVM – Személyszállító Vonatok Menet-rendszerűségének Információs és Értékelő Rendszere, SZIR – Szállításirányítási Információs Rendszer {árufu-varozás}, RES – Rendkívüli Események Információs Rendszere), valamint a fejlesztendő/fejlesztés alatt álló informatikai rendszerekben (FOR/FOR00 – Forgalmi vOnatközlekedési információs Rendszer / Naplózó al-rendszer).

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGTARTALOM

OldalUtasítások48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói uta-

sítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére .......................................................................... 1661

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO-ZÁSA

2.1 Az Utasítás hatálya

2.1.1 Területi hatályAz Utasítás területi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. keze-

lésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú vasútvonalakon közlekedő vonatokra (amelyeknél késési- vagy rendkívüli események következnek be); továbbá a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó vasúti pályahálózatra és mindezek környezetére (beleértve a szolgálati helyeket is), ahol rendkívüli események következhetnek be.

2.1.2 Személyi hatályAz Utasítás személyi hatálya kiterjed:– a MÁV Zrt. vonatforgalom szabályozásában, szerve-

zésében, lebonyolításában közvetlenül résztvevő, vala-mint a vonatközlekedés minőségbiztosításával kapcsola-tos tevékenységet végző munkavállalóira,

– a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységénél azok-ra a munkavállalókra, akik jogosultak a FOR/FOR00, az SZVM és a SZIR rendszerek adatbázisainak valame-lyikébe vagy mindegyikébe új adatot beírni/módosítani vagy az adatbázisokból vonatesemény-adatot lekérdez-ni,

illetve a RES rendszer adatbázisába írni vagy/módosí-tani rendkívüli esemény-adatot lekérdezni,

1662 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám

– a MÁV Zrt-n kívüli más vasúttársaságok mindazon munkavállalóira, akik az előbbiekben felsorolt rendsze-rekhez hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek (vagy kaphatnak) és onnan vonatesemények, rendkívüli esemé-nyek adatainak lekérdezésére jogosultak.

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője.

2.3 Az utasítás ismerete

A jelen utasításban foglaltakat ismernie kell minden munkavállalónak, aki az előzőekben felsorolt informati-kai rendszerekkel kapcsolatba kerül. Az utasítás szövegét elektronikusan (esetleg papír formában) a munkavállaló részére rendelkezésre kell bocsátani. Az illetékes vezető dönt az ismeretek oktatásának a szükségességéről.

3.0 AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGAL-MAK MEGHATÁROZÁSA

3.1 Vonatkésés

Valamely vonat nem a kiadott menetvonalának megfe-lelően közlekedik valamilyen okból/okokból kifolyólag; a menetvonalhoz tartozó menetrendben kijelölt helyeket későbbi időpontban érinti (elsődleges vagy közvetlen ké-sés). A késés a két időpont különbözete egész percekben mérve.

3.2 Másodlagos késés

A közlekedő vonat késését egy másik vonat késése okozza (következmény késés).

Ez a késés valamely kényszer következménye (pl.: egyvágányú pályán ellenkező irányban nem lehet vona-tot indítani, amíg a késett vonat meg nem érkezik az ál-lomásra; a meghirdetett csatlakozás miatt a késett vonat utasait meg kell várni vagy a kocsikat át kell sorozni stb.).

3.3 Rendkívüli esemény

Rendkívüli eseménynek nevezzük a vasútüzemben be-következett, előre nem látott eseményeket, amelyek(et)

– a vonatközlekedést kizárják,– jelentős zavarokat okoznak a vonatközlekedésben,– akadályozzák a vonatforgalom lebonyolításának elő-

készítő munkálatait,– zavarokat okoznak az irányításban,– az utasok, a fuvaroztatók és az ügyfelek kiszolgálá-

sát akadályozzák,– a vasúti pálya és -építmények építésekor és karban-

tartásakor következnek be,

– a vasúti járművek meghibásodásait, üzemzavarait okozzák,

– a vasútüzemet kiszolgáló gépészeti berendezések meghibásodásait, üzemzavarait okozzák,

– energia- és üzemanyag-ellátó berendezések meghi-básodásait okozzák,

– pályaberendezések (vágányhálózat és tartozékai, jel-zők, biztosító berendezések, felsővezeték) zavarait okoz-zák,

– a vasúti pályához csatlakozó, a közúti forgalmat sza-bályozó berendezések meghibásodásait, üzemzavarait okozzák,

– zavarokat okoznak a távközlési-, kommunikációs-, utastájékoztató- és számítástechnikai rendszerekben,

– a vasúti személyzet munkavégzését akadályozzák,– a vasúti személyzet okoz,– idegen személyek (saját maguk, járműveikkel vagy

eszközeikkel együtt) okoznak,– idegen vasúttársaságok vagy más közlekedési ágak

okoznak,– hazai és külföldi hatóságok törvényes intézkedései

okoznak,– a vasúti anyagok, -eszközök, -járművek és -építmé-

nyek biztonságos megóvását, védelmét és őrzését csök-kentik, illetve az esetleges eltulajdonítást vagy rongálást elősegítik,

– személyi és/vagy tárgyi baleseteket okoznak,– rendkívüli időjárási viszonyok vagy természeti jelen-

ségek okoznak.

A fenti felsoroláshoz hozzátartoznak a Balesetvizsgá-lati Utasításban foglaltak is.

Rendkívüli eseménynek nevezhetők azok az esemé-nyek is, amelyek a fogalom defi niálása után a vasútüzem-ben végrehajtott műszaki- és szervezési fejlesztések ered-ményeképpen jönnek létre és az eddig felsorolt esetekbe nem sorolhatók be, de azokhoz hasonlók.

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos egyéb fogal-mak a „7.1 sz. Mellékletben” megtalálhatók.

3.4 Jelentő pontok

A MÁV Zrt. kezelésében lévő pályahálózat kitüntetett pontjai vagy annak mentén azok a szolgálati helyek, ahonnan a vonatközlekedéssel vagy a rendkívüli esemé-nyekkel kapcsolatos adatok nyerhetők.

3.5 Mérési pontok

Azok a kijelölt jelentő pontok, ahonnét származó vo-natközlekedéssel kapcsolatos adatokat külön vagy rend-szeresen meghatározott elemzések és értékelések szem-pontjából felhasználnak.

21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1663

3.6 Vonatpontosság

Pontosnak minősül a vonat, ha a meghatározott mérési ponton (indulási állomás, végállomás, csomóponti állo-más, határállomás stb.) menetrend szerint vagy a megál-lapított késési hibahatárnál nem nagyobb késéssel közle-kedik (elindul, érkezik vagy áthalad).

Pontossági hibahatár:személyszállító vonatoknál: 5 perctehervonatoknál és egyéb vonatoknál: 30 perc

Tekintettel arra, hogy a jelen utasításban foglalt feladat végrehajtása több szereplős (különböző szakterületek), ezért a különböző utasításokban meghatározott fogalmak a 7.1 Mellékben összegyűjtésre kerültek.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1 A kódtáblázatok felépítése, a kódok értelmezése

4.1.1 A vonatok késési kódtáblázataEgy–egy vonat a közlekedése során (normál esetben a

kiinduló állomástól a végállomásig) különböző okok mi-att késhet.

Az adott helyen bekövetkezett késést vonatkésési ese-ménynek nevezünk.

Alapvetően a késés okát jelenítjük meg.

A vonatkésési okok két karakteres főkóddal vannak megjelölve.

A vonatkésési kódtáblázat felépítése:– Főkód az első karakter mindig szám, a második ka-

rakter lehet szám vagy betű (csak az angol ABC nagy betűi) lehetnek;

– Megnevezés a késési ok rövid, jellemző megjelölése;– Meghatározás a megnevezett késési okhoz tartozó,

leggyakrabban előforduló késési események vagy tevé-kenységek összefoglalása, magyarázata (a kódoló mun-kájának a megkönnyítésére).

A kódon belül az egyes számjegyeknek vagy betűknek nincsen kitüntetett szerepük. Felfogható úgy, hogy egy vonatkésési ok (esemény-csoport) kapott egy sorszámot (a betűs kombinációt is beleértve).

A megjegyezhetőség elősegítésére a második karakter számjegye megegyezik a hasonló jellegű okoknál (pl.: előkészítés (10, 20, 30, 50; Menetidő-túllépés (21, Ideigle-nes sebességkorlátozás (31; stb.).

A vonatkésési okok rendezett logika szerinti táblázat-ban – a „7.2 sz. Mellékletben” – találhatók.

4.1.2 A rendkívüli események kódtáblázataMíg a „vonatkésési kódtáblázat” egy-egy vonat közle-

kedése során a késési okok meghatározásában nyújt se-

gítséget, addig a „rendkívüli események kódtáblázata” a meghatározott helyen bekövetkezett, a vasúti tevékenysé-geket zavaró/gátló vagy vasúti területen bekövetkezett egyéb eseményeket gyűjti össze.

A rendkívüli események kódtáblázatában az esemé-nyek (a jellegüket tekintve) 9 főcsoportba vannak beso-rolva, amelyek a következők:

1. Forgalomszabályozással összefüggő2. Vasúttársasági tevékenységgel összefüggő3. Pályaépítéssel, -fenntartással összefüggő4. Vontatójárművekkel összefüggő5. Kocsikkal és más járművekkel összefüggő6. Műszaki berendezésekkel összefüggő7. Személyzettel összefüggő8. Vegyes9. Egyéb

A két vagy három karakteres főkód reprezentálja a rendkívüli eseményt.

Ha a vonatkésés oka és a rendkívüli esemény oka ha-sonló (esetleg megegyezik), akkor a főkódok (a számje-gyeket tekintve) megegyeznek – a könnyebb megjegyez-hetőség érdekében.

Az előbbi logika alapján összeállított táblázat a „7.3 sz. Mellékletben” megtalálható.

A rendkívüli események kódtáblázatának a felépítése:– Főkód a főkód számokat (0 ….. 9) és az angol ABC

nagybetűit tartalmazhatja; az első kettő karakter mindig szám és a legelső karakter megegyezik a főcsoportot jelö-lő számmal; a harmadik karakter (ha van) mindig betű, amellyel kapcsolatban nincs megkötés, csupán az esemé-nyek (fő témakörön belüli) részletezését segíti elő;

– Megnevezés a rendkívüli esemény rövid, jellemző megjelölése,

– Meghatározás a leggyakrabban előforduló rendkívü-li események összefoglalása, magyarázata (a kódoló munkájának a megkönnyítésére).

4.1.3 A segédkódok táblázataA „segédkód” segítségével kell megjelölni a bekövet-

kezett vonatkésési- és a rendkívüli esemény felelősét.

A „segédkód” két karakteres, mindegyik karaktere tartalmazhat számokat és az angol ABC nagybetűit.

A segédkódok az azonos vagy hasonló szolgáltatást nyújtó szervezetek alapján (kivétel az „egyéb körülmé-nyek” és a „nem jelölhető meg felelős”) kerültek csopor-tosításra a következők szerint:

0 Általános és kiegészítő szolgáltatók1 Forgalom2 Vasúttársaságok3 Pálya4 Vasúttársaságok (folytatás)


5 Biztonsági szolgálat 6 Vasúti infrastruktúra fejlesztés/felújítás 8 Egyéb körülmények A Távközlés B Biztosítóberendezés C ErősáramD Vasúti segély- és vegyi elhárítási szolgálat Z Nem jelölhető meg felelős

Az egyes csoportokon belüli két karakteres kódok úgy kerültek kiosztásra, hogy a második karakter betűje lehe-tőség szerint megegyezik a szolgáltató szervezet („egyéb körülmények” és „nem jelölhető meg felelős” is) rövid je-lének vagy a teljes nevének vagy az általa végzett tevé-kenység rá jellemző betűjével («beszélő kódok»), a köny-nyebb megjegyezhetőség érdekében.

Néhány példa: 2C – MÁVC – MÁV Cargo Zrt.; 2N – Nosztalgia – MÁV Nosztalgia Kft.; 2U – Szentes – Szen-tesi Vasútépítő Kft.; stb.

A szolgáltatói csoportok közül a „Vasúttársaságok” csoportja változik (bővül) a legjobban. Mivel a 10 db számjegy és a 26 db angol betű nem lesz elegendő hosszú távon a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező (újonnan belépő) vasúttársaságok részére, ezért a 2-es első karakter mellett a 4-es karakter is fenntartásra kerül.

A jelen utasítás kiadásakor hálózat-hozzáférési szerző-déssel rendelkező vasúttársaságokat fi gyelembe véve, a segédkód táblázat a „7.4 sz. Mellékletben” található.

4.2 A kódok hozzárendelése az eseményekhez és a felelősökhöz

Minden eseményhez (akár vonatkésési, akár rendkívü-li) idő azonosan két kódot kell megadni: a főkódot (az esemény bekövetkezésének az okaként) és a segédkódot (mint a tevékenységet végző felelőseként).

A főkódok megadása az esemény ismeretében egysze-rű. A segédkódok kiválasztása – a felelősök szerepének megnövekedése folytán – összetettebb feladat.

A „segédkódok” alkalmazásának általános szempont-jai:

Alapvetően egy eseményhez egy felelőst lehet rendelni.

Speciális esetben egyetlen segédkóddal (csak ezekben az esetekben!) is meg lehet jelölni több szervezet vagy személy felelősségét.

Például: – Tárgyi balesetnél a 8B (Kettő vagy több fél által

okozott baleset) segédkód alkalmazása. – Sztrájknál a ZT (Tömeges fellépés következménye)

segédkód alkalmazása.A „segédkódok” hozzárendelése a vonatkésési főkó-

dokhoz:

A vonatkésési főkódokhoz a segédkódokat a szerint kell hozzárendelni, hogy

– a közlekedő vonat (akár saját, akár egy másik vonat) okoz késést;

– a közlekedő vonatnak okoznak késést.

Az UIC és az EU alapelveknek megfelelően a me-netvonal-tulajdonos felelős a vonattal kapcsolatos ese-mények bekövetkezéséért.

Ebből következik, hogy a „közlekedő vonat” (beleért-ve a vonat járműveit és a vonatszemélyzetet – mozdony-vezető, vezető jegyvizsgáló, vonatkísérő stb.) által oko-zott késéseket a menetvonal-tulajdonosára kell kódolni. Ha a „konkrét közlekedő vonat” mozgását egy másik vo-nattal történt esemény akadályozza, akkor a másik vonat menetvonal-tulajdonosát kell megjelölni felelősként.

Ha a „konkrét közlekedő vonat” mozgását a pályaháló-zat-működtető szakágai vagy a „0”, „6”, „8”, „D”, „Z” csoportba soroltak valamelyike akadályozza, akkor őket kell megjelölni felelősként.

A vonatkésésekkel kapcsolatos speciális esetek kezelé-se (bemutatás példákkal):

A „15 Csatlakozásra várás” és a „16 Fordulásra várás”

főkódokhoz a segédkód hozzárendelése (alapvetően csak egyet lehet hozzárendelni) a szerint történik, hogy az elő-ző (csatlakozó) vonat késését döntő mértékben mely szol-gáltató okozta (pl.: 2S 15 perc, 3P 8 perc, 6N 22 perc; ekkor 6N-t kell megjelölni általános felelősként). Ha a konkrét vonat több másik késett vonatra vár, akkor az utolsó beérkező késett csatlakozó vonat eseteit kell vizs-gálni és az előző elv alapján kell megállapítani a felelőst.

A „17 Forgalom elterelés (kerülő útirány)” főkódhoz a

kiváltó elsődleges felelőst kell megjelölni. Ha a szolgáltató egyszerre menetvonal-tulajdonos és

pályahálózat-működtető szakága is lehet, akkor külön kell vizsgálni, hogy a vonat késését mi okozza, és a sze-rint kell a segédkódot hozzárendelni.

Például: A MÁV Zrt. PvÜ PLF üzemi célú vonatot (anyagvonat vagy pályakarbantartó géplánc átállítása stb.) közlekedtet. Ha a közlekedtetés során a járművek va-lamelyikének a meghibásodása akadályozza a vonat moz-gását, akkor a segédkód: 2P; ha a pályával kapcsolatos probléma (ideiglenes sebességkorlátozás, pálya meghibá-sodás, síntörés stb.) akadályozza ugyanennek a vonatnak a mozgását, akkor a segédkód: 3P.

A „segédkódok” hozzárendelése a rendkívüli esemé-nyek főkódjaihoz:

A rendkívüli események esetében hasonló módon kell eljárni, mint a vonatkésések esetében. Itt is külön kell vizsgálni, hogy a közlekedő vonat okoz-e rendkívüli ese-ményt (vasúttársaságok felelőssége) vagy más körülmény


okozza (a kódtáblázat többi felelőséből kell kiválasztani a ténylegeset).

A helyes segédkód megválasztása a rendkívüli esemé-nyek esetében nagy körültekintést igényel.

Ha egy esemény „összetett”, akkor egyszerű esemé-nyekre kell azt bontani és külön-külön kell megjelölni a felelősöket.

4.3 A vonatkésési adatok, a rendkívüli események-kel kapcsolatos adatok összegyűjtése és rögzítése

Alapelv: minden vonatkésési- és rendkívüli esemény-ről az elsődleges információs helyről (forrásból) kell az információkat összegyűjteni!!!

„Elsődleges információs helyeknek” minősülnek a je-lentő pontok, a közlekedő vonat személyzetének valame-lyik tagja a rendelkezésre álló távközlési kapcsolatokon keresztül.

A FOR/FOR00-ba azokról az állomásokról kerül közvetlenül vonatközlekedési kapcsolatos adat (ame-lyek helyben vagy előre meghatározott környezetben keletkeznek), amelyeken „állomási naplózó munka-hely” van.

A SZIR-be azokról az állomásokról kerül közvetlenül vonatközlekedési adat, amelyeken „SZIR munkahely” van vagy a tehervonati közlekedéssel kapcsolatos adatok a FOR/FOR00-ból automatikusan kerülnek át.

Az SZVM-be a személyszállító vonatokkal kapcso-latos vonatkésési alapinformációkat a forgalmi vonal-irányítók gyűjtik össze. Az alapinformációkat elsődle-gesen a jelentőpontok forgalmi szolgálattevői szolgál-tatják az F. 3. sz. Utasításban meghatározottaknak megfelelően. Az SZVM-mel kapcsolatos speciális adat-gyűjtési és rögzítési feladatokat a „7.5 sz. Melléklet” tartalmazza.

A RES-el kapcsolatos speciális adatgyűjtési és rögzí-tési feladatokat a „7.7 sz. Melléklet” tartalmazza.

4.4 A rögzített vonatkésési adatok- és a rögzített rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok ellenőr-zése, esetleges módosítások

Az informatikai rendszerek adatbázisaiba rögzített adatok ellenőrzése több lépésben szükséges.

A téves bejegyzést módosítani kell. Valamely vizsgálat eredményeként felszínre jutott tényeknek megfelelően az előző bejegyzést szintén módosítani kell.

Az SZVM és a RES rendszerekkel kapcsolatos részle-tes ellenőrzési és módosítási folyamatot a „7.8 sz. Mellék-let” tartalmazza.

4.5 Az informatikai rendszerek új felhasználóinak felvétele és a meglévők törlése, valamint új segédkód felvétele

Az informatikai rendszerek hozzáféréséhez jogosult-ság szükséges. A jogosultságot a szakmailag illetékes ve-zető kérheti munkatársai (esetleg önmaga) számára írás-ban (levél, e-mail, fax stb.).

Az SZVM-ben és a RES-ben az új felhasználók felvé-telének és törlésének a folyamatát, valamint az új segéd-kódok felvételének a folyamatát a „7.10 sz. Melléklet” tartalmazza.

4.6 A vonatpontossági értékelések/elemzések és a rendkívüli események elemzése

A vonatok minősítése a pontosság szempontjából – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően (az UIC 450-2 döntvény szerint) – a végállomási késés alapján történik. Ha a vonat a végállomásra menetrend szerint vagy a pon-tossági hibahatáron belüli késéssel érkezett meg, akkor pontosnak minősül. A MÁV Zrt. vonalhálózatát elhagyó vonatok esetében (értékelési szempontból) a kilépő határ-állomást/csatlakozó-állomást „végállomásként” kell fi -gyelembe venni.

A közlekedési pontosság értékelésébe mindazon vona-tokat kell fi gyelembe venni, amelyek számára a kapaci-tás-elosztó szervezet (VPE Kft.) menetrendet szerkesz-tett és kiadott. Ennek megfelelően nem kerülnek értéke-lésre azok a vonatok, amelyek az üzemirányítási szolgálat által kiadott menetterv szerint közlekedtek.

A vonatok pontossága növeléséhez szükséges az el-múlt időszak vonatközlekedési adatainak-, a vonatkésési okoknak-, a késés bekövetkezési helyek és egyéb körül-ményeknek az áttekintése. Az informatikai rendszerek lehetőséget biztosítanak az adatbázisaikban lévő adatál-lományok különböző szempontok szerinti csoportosítá-sára.

Mindezek a megállapítások vonatkoznak a rendkívüli események elemzésére is.

Speciálisan. a „személyszállító vonatok pontossága” értékelésének az elmélete és végrehajtása az SZVM prog-ramrendszer segítségével a „7.11 sz. Mellékletben” meg-találhatók.

5.0 HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályu-kat vesztik:

a 23/2005. (VII. 15. MÁV Ért. 28.) VIG. sz. vezérigaz-gatói utasítás, illetve


a 37/2005. (XI. 11. MÁV Ért. 45.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, valamint mindazok a segédletetek és parancskönyvi rendeletek, amelyek az előző két utasítással kapcsolatosak.

6.0 HATÁLYBALÉPÉS

Jelen Végrehajtási Utasítás 2009.06.01-én 0:00 órakor lép hatályba.

7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. számú Fogalom gyűjtemény2. számú Vonatok késési kódjai3. számú Rendkívüli események kódtáblázata4. számú Vonatkésések/rendkívüli események segéd-

kódjai5. számú Az SZVM-ben speciális adatgyűjtési és rög-

zítési feladatok6. számú Rögzítési elv a forgalmi vonalirányítói határ-

pontokon az SZVM rendszerben7. számú A RES-ben speciális adatgyűjtési és rögzítési

feladatok8. számú Az SZVM és a RES rendszerekben a részle-

tes ellenőrzési és módosítási folyamat szabályozása9. számú A bekövetkezett események besorolását felül-

bíráló bizottság elérhetőségi adatai;A felülbíráló bizottság által elrendelt módosítások vég-

rehajtóinak elérhetőségi adatai10. számú Az SZVM-ben és a RES-ben az új felhasz-

nálók felvételének és törlésének a folyamata, valamint az új segédkódok felvételének a folyamata

11. számú A „személyszállító vonatok pontossága” ér-tékelésének az elmélete és végrehajtása az SZVM prog-ramrendszer segítségével

Heinczinger István s. k.vezérigazgató

7.1 sz. Melléklet

Fogalom gyűjtemény

VonatAz alapfogalmakat az F.2. sz Forgalmi Utasítás; az üzleti

és forgalmi vonatnemeket a menetrendi időszakokra (idő-szakonként) érvényes Menetrendi Utasítás tartalmazza.

MenetrendTágabb értelemben véve – a vasút fő tevékenységét je-

lentő – a „vonatközlekedés lebonyolítása” szakágak kö-zötti munkafeladatok összehangolásának a legfontosabb eszköze.

Szűkebb értelemben véve: egy-egy vonat menetterve az indulási állomástól a végállomásig meghatározott ál-lomások között.

A vizsgálatok és elemzések szempontjából a menet-rendet adottnak vesszük, nem foglalkozunk az előállítá-sával, közzétételével stb.

Viszont az elemzések eredménye alapján – adott eset-ben – javasolni kell (konkrét adatokkal alátámasztva) an-nak teljes (koncepció szerinti) vagy részleges (a tervezési időszakhoz képest eltérő, a jelenlegi körülmények meg-változása miatt) megváltoztatását.

Menetrendi adatokAz egy-egy vonat menetvonalát/menettervét jelentő

menetrend a vonat közlekedtetésével kapcsolatos minden egyes szakágra vonatkozó adatokat tartalmaz, amelyek az un. „szolgálati menetrendekben” találhatók meg.

A vizsgálatok és az elemzések szempontjából csak két adatcsoportot kell fi gyelembe venni:

– helymeghatározási adatok (forgalmi szolgálati he-lyek),

– időadatok (a konkrét helyhez kapcsolódó indulási-, érkezési-, át-haladási időpontok percre vagy fél-percre kerekítve; redundanciaként a tartózkodási időtartam is megadható az előző kerekítési szabállyal).

Vonatközlekedési adatokA vonat közlekedése során bekövetkezett események

rögzítése során előállt adatok (a menetrendben meghatá-rozott adatokhoz hasonlóan).

Menetrendtől való eltérésA menetrend (operatív tervezés esetén a menetterv) a

vonat teljes útvonalán a tervezett eseményeket (adott he-lyen indulás, érkezés, áthaladás) határozza meg.

A valóságban különböző körülmények {később kerül részletezésre} hatására az esemény más időpontban kö-vetkezik be (vonatközlekedési adat).

Az esemény bekövetkezés tényleges időpontja és a me-netrendi időpont közötti különbözetet (időtartamot) me-netrendtől való eltérésnek nevezzük.

Értéke lehet: 0, valamely pozitív szám [perc], vala-mely negatív szám [perc].


Megjegyzés: az így keletkezett pozitív vagy negatív számokat a különböző képletekbe nem lehet közvetlenül az előjelük-kel együtt beírni, mert csak a változás irá-nyultságára utal; a képlet értelméből adódóan kell az ér-tékek mellé az (új) előjelet hozzárendelni.

Menetrend szerinti közlekedésA menetrendi és a tény vonatközlekedési adatok meg-

egyeznek, tehát a menetrendtől való eltérés értéke: „0”.

Későbbi közlekedés (késés)A tény vonatközlekedési (időpont) adatok nagyobbak a

menetrendi adatokénál, tehát a menetrendtől való eltérés pozitív értékű.

Korábbi közlekedésA tény vonatközlekedési (időpont) adatok kisebbek a

menetrendi adatokénál, tehát a menetrendtől való eltérés negatív értékű.

Szolgálati helyA vasútüzem lebonyolítása szempontjából kialakított,

a Menetrendi segédkönyvben önálló kódszámmal megje-lölt hely, ahol forgalomszabályozási és/vagy kereskedel-mi tevékenységet végeznek.

Késések osztályozásaA késések nagyságának a rögzítése a mérési/jelentő

pontokon történik. A vonatközlekedés során a mérési/je-lentő pontok között is történnek késések, ugyanakkor a menetrendbe beépített tartalék idők és időpótlékok lehe-tőséget adnak a mérési/jelentő pontokon mért késések csökkenésére.

A késések (konkrét késési percek) önmagukban nem adnak információt, ezért ki kell őket egészíteni helymeg-határozási- és az eseményre utaló fogalmakkal.

Helymeghatározási fogalmak:– Pontszerű:– vonatindító (vonat-összeállító) állomás,– középállomás,– csatlakozó állomás,– végállomás– határállomás;– Vonalszerű:– vasútvonal,– vonalszakasz,– állomásköz.

Eseményorientált fogalmak:– indulás,– érkezés,– áthaladás.A késés konkrét megnevezését a két fogalom összeté-

teléből kell képezni, pl.: határállomási indulási késés, csatlakozó állomási érkezési késés, végállomási érkezési késés, stb.

A határállomásokon alkalmazott korábbi vasúti késési fogalmak új megfelelői:

Belépő késésHatárállomási érkezési késés szomszéd/idegen vasút

(in-frastruktúra üzemeltető) felől,

Kilépő késésHatárállomási indulási késés szomszéd/idegen vasút

(in-frastruktúra üzemeltető) felé,

Érkező késésHatárállomási érkezési késés saját vasút (infrastruktú-

ra üzemeltető) felől,

Induló késésHatárállomási indulási késés saját vasút (infrastruktú-

ra üzemeltető) felé.A határállomási késések értékelésekor továbbra is le-

het használni a korábbi elnevezéseket rövid voltuk miatt, értelmük az új fogalmaknak megfelelően.

A határállomási késésekkel kapcsolatban – főleg kül-földi szakirodalomban – találkozunk a következő fogal-makkal (megadva az új megfelelőiket):

Átvett késésHatárállomási érkezési késés szomszéd/idegen vasút

(in-frastruktúra üzemeltető) felől,

Átadott késésHatárállomási indulási késés szomszéd/idegen vasút

(in-frastruktúra üzemeltető) felé.Természetesen ezek az elnevezések is használhatók MÁV

Zrt-n belül (értelmük az új fogalmaknak megfelelően).

Késési okokA vonat (menetrendben meghatározott) tervszerű köz-

lekedését a szakágak feladat ellátási (objektív vagy sze-mélyi mulasztásból adódó) hiányosságai és külső ténye-zők megzavarhatják késést okozva. Ezek együttesét késé-si okoknak nevezzük.

Késési ok-táblázatA leggyakrabban előforduló késést okozó események/

tevékenységek táblázatos formában kerültek összegyűj-tésre.

A „Megnevezés” oszlopban címszerűen vannak meg-jelölve a késési okok, a „Meghatározás” oszlopban a cím magyarázata, az esetek felsorolása található.

Késési ok-kódokA vonatközlekedési adatok rögzítésénél és az elemzé-

seknél/értéke-léseknél a késési okokat kódolt formában könnyebb kezelni. A konkrét késési okokat a személy-szállító vonatoknál a késési ok-táblázat alapján két karak-teres un. „Késési ok főkóddal” jelöljük. A késésért fele-lősöket a „segédkóddal” különböztetjük meg.


A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos tény-kedések (a technikai fejlődés vívmányainak a felhaszná-lását leszámítva) változatlanok, így a késési okokat is vál-tozatlannak tekintjük. A szervezetkorszerűsítések követ-keztében az egyes ténykedések más-más szervezeti egy-ségekhez kerültek.

A főkódok és a segédkódok együttes alkalmazásával a problémakör rugalmasan kezelhető.

Szükség esetén/körülmények változásakor lehetőség van az új késési ok-kódok (főkódok) felvételére, összevo-nására, megszüntetésére.

A kódváltoztatás bevezetésének az időpontját – az elemzések és értékelések összehasonlíthatóságának a biztosítása érdekében – célszerű valamely kitüntetett idő-szak (naptári hónap, -negyedév, -félév, -év, menetrendi időszak) kezdetére helyezni.

Egy közlekedő vonatra jutó késési percEz a kifejezés elemzési/értékelési kategóriához tartozó

általános fogalom (átlagos késés a közlekedő vonatokra vonatkoztatva).

A továbbiakban pontosan körül kell határolni, hogy a fogalmat mire vonatkoztatjuk, pl.:

– egy kiválasztott vonat több napi közlekedése során összegyűjtött késéseiből képzett átlag,

– egy meghatározott napon kiválasztott vonatcsoport közlekedése során összegyűjtött késéseiből képzett átlag,

– hosszabb időintervallum (hónap, negyedév, stb.) alatt tetszőlegesen kiválasztott vonatok közlekedése során ösz-szegyűjtött késéseiből képzett átlag,

– stb.

Egy késett vonatra jutó késési percEz a kifejezés elemzési/értékelési kategóriához tartozó

általános fogalom (átlagos késés a késett vonatokra vo-natkoztatva).

Az „Egy közlekedő vonatra jutó késési perc”-nél leír-tak értelemszerűen alkalmazhatók a késett vonatokra vo-natkozólag is.

Rendkívüli eseményAz előre nem látott, a vasútüzemben kisebb-nagyobb

zavarokat okozó vagy a vonatközlekedést kizáró ese-mény.

A Balesetvizsgálati Utasítás (58/2004. VIG. számú utasítás) szerint rendkívüli eseménynek minősül:

– a baleset,– a veszélyeztetés,– a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gon-

datlan cselekmény,– a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szán-

dékos cselekmény,– a tűzeset,– a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása,

– a forgalmi, vagy műszaki nehézmény,– az elháríthatatlan külső ok.

A 8/2005 VIG. és a 14/2003. VIG. számú utasítások a rendkívüli eseményeket a következőképpen csoportosít-ják:

Közlekedő vonattal történt esemény– Közlekedő vonattal történt baleset– Közlekedő vonat veszélyeztetése– Tömegközlekedési jármű elütés, következménytől

függetlenül– Halálos, vagy súlyos személyi sérüléssel járó elütés– Kormányzati, katonai illetve rendvédelmi személyek

sérültek vagy meghaltak, vagy ezen szervekhez tartozó járművet ütöttek el

– Veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett bal-eset, ha annak következtében több személy megsérült, egészségkárosodást szenvedett, vagy jelentős forgalmi zavar, környezetszennyezés történt

– Katonai szállítmánnyal történt baleset

Vasútüzemet érintő fenyegetés, közveszélyes cselek-mény

– Jelentős forgalmi zavart okozó gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett cselekmény illetve esemény

– Üzemmenetet jelentősen befolyásoló esemény (pl.: fegyver használata, jármű jogellenes birtokba vétele

– Vasútüzemet érintő közveszéllyel (pl. robbantással fenyegetés)

– Vasúti szerelvényen, vagy objektumban túszszedés-sel elkövetett esemény

– Fegyver vagy robbanóanyag szállítmány sérelmére elkövetett lopás

– Védett vezetők utazásával kapcsolatos rendkívüli esemény, vagy arra utaló információk vétele

– A MÁV Zrt területén terrorcselekmény vagy más ki-emelt bűncselekménnyel való közvetlen fenyegetés, be-következett esemény

– Kiemelt biztosítások és speciális szállítások esetén jelentkező, a biztonságot veszélyeztető információk, ese-mények

– Minősített helyzetben a védelmi bizottság összehívá-sára vonatkozó döntés vagy riasztás elrendelése vezér-igazgatói utasítás alapján

Munkabaleset– A sérült halálát, önálló életvezetését gátló maradan-

dó károsodást okozó munkabaleset– Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a

reprodukciós képesség elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozó munkabaleset

– Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülés, egész-ségkárosodás

– Súlyos csonkolás, hüvelykujj vagy kéz, láb vagy két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá en-nél súlyosabb esetek


Egyéb baleset, illetve rendkívüli esemény– Elegyrendezés közben történt súlyos személyi sérü-

lés következményű, illetve vonalelzárást okozó baleset– Tűzeset, robbanás, jelentős vegyianyag szennyezés,

vagy radioaktív sugárzás okozta veszély– Egy adott vasútvonal, vagy terület forgalmát akadá-

lyozó síntörés, felsővezeték szakadás, biztosítóberende-zési zavar, rendkívüli időjárás, vagy vontatójármű szol-gálatképtelenség, amely 60 percet meghaladó késést okoz

– Távközlési rendszerekben bekövetkezett műszaki meghibásodások, amelyek nagymértékű, vagy jelentős üzemzavart, vagy kiesést okoznak

– A vasút sérelmére elkövetett vagyon elleni cselek-mény, vagy annak kísérlete

– Olyan elemi csapás (vis major), amely a vonatforga-lomban jelentős zavart okoz, vagy fenntartását jelentősen akadályozza

– Robbanóanyagot szállító tranzit szerelvények or-szágba történő be, illetve kilépésének ideje

– Utas, vasutas sérelmére elkövetett vagyon elleni vagy más erőszakos cselekmény, ha halált vagy súlyos sérülést okoz

– Baleset vagy rendkívüli esemény miatt vagyonőrzés szükséges

1670 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám7.

2. sz

ámú

mel

lékl

et

Vona

tok

késé

si k

ódja

i

10Fo

rgal

mi e

lké

szíté

sH

elyt

elen

forg

alm

i tec

hnol

ógia

. A fo

rgal

mi d

okum

entu

mok

hiá

nyos

, kés

bbi

kiad

ása.

11V

onat

forg

alom

szab

ályo

zás

meg

rend

eli i

gény

ek

alap

ján

A m

enet

vona

l tul

ajdo

nos

kife

jeze

tt m

egre

ndel

ése

alap

ján

törté

n

forg

alom

szab

ályo

zási

inté

zked

ések

.

12V

onat

forg

alom

szab

ályo

zás

men

etre

ndt

l elté

r

közl

eked

és m

iatt

Von

atkö

veté

s, k

eres

ztez

és, m

egel

ztet

és, u

tasv

édel

em m

iatti

vár

akoz

tatá

s.

13H

elyt

elen

forg

alom

szab

ályo

zás

Indu

lási

id h

elyt

elen

meg

vála

sztá

sa. H

elyt

elen

tola

tási

moz

gáso

k, k

ési

szer

elvé

ny b

eállí

tás,

kés

i von

tató

járm

rávi

tel f

orga

lmi o

kból

. A j

elz

nél

indo

kola

tlan

felta

rtás.

A fo

rgal

mi s

zaks

zolg

álat

hel

ytel

en in

tézk

edés

e (á

llom

ási

szem

élyz

et, i

rány

ítók)

.

14Fo

rgal

mi o

kból

hív

ójel

zés

Fogl

alt v

ágán

yra

jára

tás

men

etre

ndt

l elté

ren

(uta

svéd

elem

mia

tt is

); va

lam

int

a je

lfela

dás

kiép

ítésé

nek

hián

ya m

iatt.

15C

satla

kozá

sra

várá

sA

csa

tlako

zás

meg

várá

sa (u

taso

k át

szál

lása

, jár

atos

koc

sik

átso

rozá

sa,

eleg

ycsa

tlako

zásr

a vá

rás,

stb

. mia

tt).

16Fo

rdul

ásra

vár

ásA

z ér

kezé

si k

ésés

átv

itele

az

indu

lásr

a (s

zere

lvén

y és

sze

mél

yzet

).

17Fo

rgal

om e

ltere

lés

(ker

ül ú

tirán

y)B

ales

etek

, zav

arok

mia

tt a

vona

t nem

az

ered

eti ú

tvon

alán

, ill.

men

etre

ndjé

ben

közl

eked

ik.

18V

onat

foga

dó v

ágán

y, v

ágán

yút f

elsz

abad

ításr

a vá

rás

Más

von

atok

kés

ése

vagy

egy

éb o

kok

mia

tt ne

m á

ll re

ndel

kezé

sre

szab

ad

vona

tfoga

dó v

ágán

y.

19V

onat

tal k

apcs

olat

os te

chno

lógi

ai m

vele

tek

elvé

gzés

ére

vár

Az

állo

más

on a

rend

elke

zésr

e ál

ló s

zk

kapa

citá

sok

mia

tt (s

zem

élyz

et,

tech

noló

giai

esz

közö

k, s

tb.).

Meg

neve

zés

Mag

yará

zat

VO

NA

TO

K K

ÉS

ÉS

I K

ÓD

JAI

F-

kód

21. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1671

20V

asút

társ

aság

i el

kész

ítés

A v

asút

társ

aság

terv

ezés

i, ad

min

iszt

ratív

el

kész

ítési

hib

áibó

l (kü

ls

vona

tfelv

étel

, koc

si ir

ányt

áblá

zása

, stb

.) ad

ódó

késé

sek.

21M

enet

id-tú

llépé

s

Az

illet

vas

úttá

rsas

ágok

az

ered

eti t

ervt

l elté

ren

a v

onat

terh

elés

t vag

y a

közl

eked

tete

tt vo

ntat

ójár

m/v

onta

tottj

árm

típu

sát (

sajá

t sze

mpo

ntju

kból

) m

egvá

ltozt

attá

k. A

z er

edet

ileg

hely

esen

bes

oroz

ott j

árm

vek

para

mét

erei

m

egvá

ltozn

ak m

enet

közb

en (c

sökk

ente

tt se

bess

égge

l köz

leke

dtet

het

).

22Ta

rtózk

odás

i id

túllé

pése

Töm

eges

uta

sfor

galo

m m

iatt;

ker

ékpá

r-, m

ozgá

ssér

ülte

k já

rmve

inek

be/

ki

rako

dása

. Teh

ervo

nati

vona

li el

egyr

ende

zési

id tú

llépé

se k

övet

kezt

ében

. A

vasú

ttárs

aság

rend

elke

zésé

re v

árás

mia

tt.

23V

onta

tó já

rm n

élkü

li vo

nat

(n

em k

ésés

i ese

mén

y)

Val

amel

y ál

lom

áson

a v

onat

ról a

men

etvo

nal-t

ulaj

dono

s va

súttá

rsas

ág

kéré

sére

, ren

delk

ezés

ére

vagy

eng

edél

yéve

l a v

onta

tójá

rmve

t lek

apcs

oltá

k és

m

ás v

onat

hoz

irány

ítottá

k.R

endk

ívül

i ese

tben

a P

álya

vasú

t ren

delk

ezés

ére

a vo

ntat

ójár

mve

t lek

apcs

oltá

ka

vona

tról.

Ez

a st

átus

z m

egm

arad

az

új v

onta

tójá

rm m

egér

kezé

séig

vag

y a

vona

t m

egsz

nésé

ig.

24Te

rven

kív

üli m

egál

lás

A m

enet

rend

tl e

ltér

pót

lóla

gos

meg

állá

s.

25R

endk

ívül

i kis

oroz

ás h

elyt

elen

von

atös

szeá

llítá

s m

iatt

A v

onat

ból n

em a

z el

írt ö

ssze

állít

ás m

iatt

kocs

ikat

ki k

ell s

oroz

ni. (

Aká

r kiin

duló

, aká

r köz

bens

állo

más

on.)

26E

legy

re, v

onat

össz

eállí

tásr

a vá

rA

z ad

ott v

onat

rako

dóhe

lyen

lév

ele

gyre

vár

; a s

aját

célú

vas

úti p

álya

háló

zatró

l, ál

lom

ási r

akod

óhel

yrl k

ési k

ihúz

ás m

iatti

, von

atin

dító

állo

más

on fo

rgal

om-

szab

ályo

zási

ok

mia

tti, t

olat

ási k

apac

itás

hián

ya m

iatti

kés

ett v

onat

össz

eállí

tás.


27S

zem

élyz

et n

élkü

li vo

nat

(n

em k

ésés

i ese

mén

y)

Val

amel

y ál

lom

áson

álló

von

at a

telje

s vo

nats

zem

élyz

et v

agy

anna

k va

lam

ely

tagj

ának

a h

iány

a m

iatt

nem

tud

elin

duln

i vag

y to

vább

köz

leke

dni.

Ez

a st

átus

z m

egm

arad

az

új s

zem

élyz

et m

egér

kezé

séig

vag

y a

vona

t m

egsz

nésé

ig.

28M

enet

rend

i pro

blém

ákM

enet

rend

i kon

stru

kció

s hi

bák,

men

etre

ndi i

dpó

tlék

hián

ya. (

Vas

úti

pály

akap

acitá

s-el

oszt

ó sz

erve

zet)

29Te

rven

kív

üli v

onat

össz

eállí

tás

mia

tti tú

ltartó

zkod

ásV

alam

ely

állo

más

on (a

mel

y ne

m in

duló

- vag

y vé

gállo

más

) a m

enet

vona

l tu

lajd

onos

vas

úttá

rsas

ág k

érés

ére

vagy

eng

edél

yéve

l a v

onat

össz

eállí

tást

m

egvá

ltozt

atjá

k, a

mel

y az

ere

deti

terv

hez

képe

st id

több

lete

t jel

ent.

30P

álya

fenn

tartá

si e

lké

szíté

sA

fenn

tartá

s el

kész

ület

eine

k hi

ányo

sság

ai (f

ennt

artá

si te

chno

lógi

ák, a

nyag

ok,

gépe

k, b

eren

dezé

sek

hián

yai m

iatt)

.

31Id

eigl

enes

seb

essé

gkor

láto

zás

Pál

yás

okbó

l bek

övet

kez

seb

essé

gkor

láto

zás

mia

tt, a

hel

yreá

llítá

s id

tarta

mái

g.32

Pál

ya m

eghi

báso

dás

Hev

eder

zárla

t, eg

yéb

felé

pítm

ényi

kár

osod

ások

(sín

töré

s ki

véte

léve

l) .

33S

íntö

rés

Sín

töré

s, h

eved

ertö

rés,

var

rats

zaka

dás

34P

álya

fenn

tartá

s kö

zben

i sza

bály

tala

nság

Vág

ányz

ár tú

llépé

s, k

ábel

ek, b

eren

dezé

sek

sérü

lése

i, m

unka

gépe

k m

eghi

báso

dása

. A te

rvez

ett á

llapo

t nem

kés

zül e

l. R

endk

ívül

i meg

állá

s ér

tesí

tés

mia

tt (ír

ásbe

li re

ndel

kezé

s). A

vág

ányz

ári r

ende

lete

kben

, te

chno

lógi

ában

meg

álla

píto

tt, e

lre

meg

hatá

rozo

tt id

tarta

mok

at m

egha

ladó

, m

enet

id tú

llépé

s kö

vetk

ezik

be.

Mun

kagé

pek,

esz

közö

k, s

ínm

ezk

hiá

nya.

Fe

nnta

rtási

vág

ányz

ári m

unká

knál

bek

övet

keze

tt ké

sés

(tech

noló

giai

elté

rés)

.

35P

álya

építé

si e

lké

szíté

s

Az

építé

s e

lké

szül

etei

nek

hián

yoss

ágai

(épí

tési

tech

noló

giák

, any

agok

, gép

ek,

bere

ndez

ések

hiá

nyai

mia

tt). R

endk

ívül

i pál

yás

okbó

l bek

övet

kez

épí

tési

m

unká

val ö

ssze

függ

seb

essé

gkor

láto

zás

mia

tt, a

hel

yreá

llítá

s id

tarta

mái

g. A

z ép

ítési

mun

kála

tok

sorá

n al

kalm

azot

t las

súje

l kit

zéss

el o

kozo

tt ké

sése

k.


36P

álya

építé

s kö

zben

i sza

bály

tala

nság

Vág

ányz

ár tú

llépé

s, k

ábel

ek, b

eren

dezé

sek

sérü

lése

i épí

tési

okb

ól,

mun

kagé

pek

meg

hibá

sodá

sa. A

terv

ezet

t álla

pot n

em k

észü

l el.

Ren

dkív

üli

meg

állá

s ér

tesí

tés

mia

tt. (í

rásb

eli r

ende

lkez

és).

A v

ágán

yzár

i ren

dele

tekb

en,

tech

noló

giáb

an m

egál

lapí

tott,

el

re m

egha

táro

zott

idta

rtam

okat

meg

hala

dó,

men

etid

túllé

pés

köve

tkez

ik b

e. M

unka

gépe

k, e

szkö

zök,

sín

mez

k sa

ját

szak

szol

gála

ti ok

ok m

iatti

hiá

nya.

37V

ágán

yzár

i for

galo

msz

abál

yozá

sR

endk

ívül

i/nem

terv

ezet

t vág

ányz

árak

mia

tt a

men

etre

ndsz

er k

özle

kedé

s vi

ssza

állít

ása

érde

kébe

n te

tt in

tézk

edés

ek.

38V

ágán

yzár

mia

tt vo

natp

ótló

aut

óbus

z kö

zlek

edés

V

ágán

yzár

i mun

kák

mia

tti v

onat

pótló

aut

óbus

z kö

zlek

edés

álta

l oko

zott

tech

noló

giáb

an n

em te

rvez

ett m

enet

tarta

m m

egho

ssza

bbod

ás.

39U

task

iszo

lgál

ó lé

tesí

tmén

yek

okoz

ta k

ésés

ekP

eron

tiszt

ítási

hiá

nyos

ságo

k (h

óelta

karít

ás, j

égm

ente

síté

s st

b.).

40 41 42

Von

tató

járm

re v

árV

árak

ozás

von

tató

járm

re, m

otor

kocs

ira, m

otor

vona

tra (a

terv

ezet

t vo

ntat

ójár

m n

em é

rkez

ik m

eg in

dulá

s el

tt; b

árho

nnét

kel

l érk

ezni

e)

43V

onta

tójá

rm z

avar

aiM

szak

i zav

arok

a v

onta

tójá

rmve

knél

, mot

orko

csik

nál,

mot

orvo

nato

knál

. Ja

vítá

s vo

nalo

n és

állo

más

on.

44V

onta

tójá

rm ü

zem

képt

elen

sége

A v

onta

tójá

rm n

em tu

dja

a vo

nato

t a v

égál

lom

ásig

vag

y a

kije

lölt

vont

atój

árm

-vá

ltó á

llom

ásig

tová

bbíta

ni (c

sak

segé

lygé

ppel

); va

lam

int a

javí

tás

idta

rtam

a m

egha

ladj

a az

IC, I

CR

, IP

, EC

és

EN

von

atná

l a 1

5 pe

rcet

, a s

zem

élys

zállí

tó

vona

tnál

a 3

0 pe

rcet

, egy

éb v

onat

nál a

60

perc

et.

45 46 47 48


49E

gyéb

önj

áró

járm

vek

zava

rai é

s üz

emké

ptel

ensé

geÖ

njár

ó eg

yéb

járm

vekn

él, p

álya

épít

(-ka

rban

tartó

) gép

ekné

l, bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

épí

tési

járm

vekn

él, f

els

veze

ték

építé

si já

rmve

knél

.

50S

zere

lvén

y m

szak

i el

kész

ítése

Msz

aki k

ocsi

vizs

gála

tból

ere

d s

zere

lvén

y ös

szeá

llítá

si m

ódos

ításo

k vé

greh

ajtá

sa. F

ékpr

óba,

el

fté

s, e

lh

tés,

víz

feltö

ltés

, W

C k

isze

relé

se.

Sze

relv

ényt

kés

ve a

dják

át a

forg

alom

nak

karb

anta

rtási

-, ke

zelé

si-,

taka

rítás

i id

túllé

pése

mia

tt.

51V

ezér

lko

csi z

avar

aiM

szak

i zav

arok

a v

ezér

lko

csik

nál;

javí

tás.

Ehh

ez ta

rtozi

k a

sérü

lt: rá

dió

és

bizt

onsá

gi b

eren

dezé

sek

a já

rmvö

n, v

ezér

l b

eren

dezé

sek,

ébe

rség

i be

rend

ezés

ek h

ibáj

a.

52Za

varo

k a

szem

élys

zállí

tó k

ocsi

knál

Fékn

ehéz

mén

y, fé

ktus

kó c

sere

, lap

oske

rék,

csú

szó

keré

k, te

ngel

ymel

eged

és

mia

tti k

ésés

. S

zem

élyk

ocsi

vilá

gítá

si, f

tési

, klím

aber

ende

zési

hib

ák. A

z es

etle

ges

kiso

rozá

st, h

atár

állo

más

i vis

szau

tasí

tást

is it

t kel

l sze

repe

ltetn

i. S

zem

élys

zállí

tási

fela

dato

t ellá

tó m

ás v

asút

társ

aság

ok v

onta

tott

járm

vei á

ltal

okoz

ott k

ésés

ek.

53 54Za

varo

k m

ás v

onta

tott

járm

vekn

él

Seg

élyk

ocsi

knál

, vill

amos

ft

kocs

ikná

l, da

rus

járm

vekn

él, h

óelta

karít

ó já

rmve

knél

.

55Te

herk

ocsi

k re

ndkí

vüli

kiso

rozá

sa v

onat

ból m

szak

i ok

/oko

k m

iatt

Ha

a kö

zlek

ed v

onat

nál v

alam

ely

vont

atot

t jár

m m

szak

i hib

a m

iatt

nem

tudj

a fo

lyta

tni a

z út

ját a

csa

tlako

zó á

llom

ásig

, vag

y a

célá

llom

ásig

(vég

állo

más

ig),

akko

r ren

dkív

üli m

ódon

ki k

ell s

oroz

ni (a

kár i

ndul

ó ál

lom

áson

vag

y kö

zbee

s

állo

más

on).

Vis

szau

tasí

tás.

56 57Za

varo

k a

tehe

rkoc

sikn

álM

szak

i oko

k és

hiá

nyos

ságo

k, v

alam

int r

akod

ási h

iány

ossá

gok

mia

tt.58 59


60B

izto

sító

bere

ndez

ési z

avar

Állo

más

i és

vona

li bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

ek z

avar

ai a

láts

zóla

gos

fogl

alts

ágok

és

az ú

tátjá

ró z

avar

ok k

ivét

elév

el:

– á

llom

ási b

izto

sító

bere

ndez

ések

kül

s é

s be

ls e

lem

eine

k m

eghi

báso

dása

; K

ÖFI

-, tá

vvez

érl

- és

távk

ezel

rend

szer

ek

zava

rai;

– v

onal

i biz

tosí

tóbe

rend

ezés

ek z

avar

ai (t

érkö

z bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

, eg

yéb

elle

nmen

et-é

s ut

olér

ést k

izár

ó bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

, hnf

utás

jelz

, je

lfela

dás)

.6A

Állí

tás

közb

eni v

áltó

felv

ágás

6BV

áltó

-meg

hibá

sodá

sM

inde

nnem

vál

tó-m

eghi

báso

dás,

teki

ntet

nél

kül a

rra,

hog

y az

mel

y sz

aksz

olgá

lato

t ter

heli.

61Lá

tszó

lago

s fo

glal

tság

Bár

mily

en s

zige

telt

szak

asz,

teng

elys

zám

láló

val é

rzék

elt s

zaka

sz m

inde

nnem

m

eghi

báso

dása

.

62Ú

tátjá

ró b

izto

sító

bere

ndez

és z

avar

Sor

ompó

val k

apcs

olat

os ö

ssze

s za

var (

söté

t, cs

apór

úd n

em z

áród

ik, s

orom

pó

"kis

zav

ar",

stb.

).

63Tá

vköz

l b

eren

dezé

si z

avar

Érte

kezé

s és

ada

tátv

itel l

ehet

etle

nség

e m

iatti

kés

és, u

tast

ájék

ozta

tás

hián

ya -

bere

ndez

ési h

iba

mia

tt.

64A

vill

amos

von

tatá

s he

lyhe

z kö

tött

bere

ndez

ései

, fe

lsve

zeté

k za

var

Fels

veze

ték

szak

adás

. Fel

sve

zeté

k- E

nerg

ia T

ávve

zérl

(FE

T) b

eren

dezé

s za

vara

. Fel

sve

zeté

ki fe

szül

tség

hiá

nya,

nem

meg

fele

l v

onal

i fes

zülts

ég

tápl

álás

i okb

ól, e

nerg

iael

látá

si h

iány

ossá

g. Ír

ásbe

li re

ndel

kezé

s ké

zbes

ítés

fels

veze

ték

rend

kívü

li ki

kapc

solá

sa m

iatt

MÁ

V o

kból

. Fel

sve

zeté

ki m

otor

os

járm

vek

meg

hibá

sodá

sai a

[49]

kód

nál.

65In

form

atik

ai re

ndsz

erek

mkö

dési

pro

blém

áiA

szá

mító

gépe

s re

ndsz

erek

hib

ája,

ille

tve

távk

özlé

si o

kból

az

info

rmác

iós

rend

szer

nem

mkö

dtet

het

az

alap

tech

noló

gia

szer

int.

66E

gyéb

vas

útüz

emi b

eren

dezé

sek

Vál

tóf

tés,

térv

ilágí

tás,

egy

éb v

asút

üzem

i ber

ende

zése

k hi

bái.

67Á

llom

ás tá

vols

ágú

közl

eked

és b

izt.

ber.

zava

r mia

tt

68TE

B É

píté

si m

unká

k m

iatti

kés

ések

Biz

tosí

tó- é

s tá

vköz

l b

eren

dezé

sek

terv

ezet

t kik

apcs

olás

a. F

els

veze

ték

és

szer

elvé

nyei

nek

terv

ezet

t épí

tési

mun

kák

mia

tti k

ikap

csol

ása.

Fel

sve

zeté

k ép

ítés

mia

tt ki

toló

, vag

y el

foga

t moz

dony

alk

alm

azás

a.


69TE

B K

arba

ntar

tási

, viz

sgál

ati m

unká

k m

iatti

kés

ések

Biz

tosí

tó- é

s tá

vköz

l b

eren

dezé

sek

terv

ezet

t kik

apcs

olás

a. F

els

veze

ték

és

szer

elvé

nyei

nek

terv

ezet

t kar

bant

artá

si m

unká

k m

iatti

kik

apcs

olás

a.

Fels

veze

ték

karb

anta

rtás

mia

tt ki

toló

, vag

y el

foga

t moz

dony

alk

alm

azás

a.

70S

zem

élyz

eti o

kok

Ren

delk

ezés

re á

llás

hián

ya; h

ibás

mag

atar

tás.

A v

onat

indu

lása

kor,

illet

ve

tová

bbin

dulá

sako

r kés

ési o

kkén

t szá

rmaz

hat a

27-

es k

ódbó

l.

71Te

rvt

l elté

r s

zem

élyz

etvá

ltás

A v

onat

-tula

jdon

os v

asút

társ

aság

utó

lago

s ké

rése

ala

pján

moz

dony

-, va

gy

vona

tkís

ér s

zem

élyz

et v

áltá

s.

72S

zolg

álat

szü

nete

lés,

-meg

szak

ítás

A v

onat

a te

rvt

l elté

ren

oly

an id

ben

venn

é ig

ényb

e a

szol

gála

ti he

lyet

, am

ikor

ott a

foly

amat

os s

zolg

álat

szü

nete

l vag

y m

egsz

akítá

sa v

an a

nap

meg

hatá

rozo

tt sz

akas

zába

n (F

. 2. s

z. U

tasí

tás

1.2.

73.).

73Ü

zem

szün

et

A v

onat

a te

rvt

l elté

r id

ben

venn

é ig

ényb

e a

hatá

rállo

más

t (F.

2. s

z. U

tasí

tás

1.2.

116.

).

74C

sökk

ente

tt üz

emvi

tel

A H

ÜS

Z-be

n m

eghi

rdet

ett s

zolg

álat

i hel

yeke

n és

idbe

n az

ele

gyfe

ldol

gozá

s ko

rláto

zotta

n bi

ztos

ított.

A v

onat

a te

rvt

l elté

r id

ben

venn

é ig

ényb

e a

szol

gála

ti he

lyet

.

75Té

ves

idad

at-r

ögzí

tés

Oly

an k

özle

kedé

si id

adat

rögz

ítése

törté

nt, a

mel

y a

szám

ítógé

p fe

lhas

znál

ói

felü

leté

n m

ár n

em m

ódos

íthat

ó, a

zonb

an a

z ad

at h

elyt

elen

.

76S

zom

széd

vas

úttá

rsas

ág á

ltal o

kozo

tt ké

sés

a ha

tárá

llom

ásun

kon

(bel

ép v

onat

ok á

tvét

ele

közb

en)

A h

atár

állo

más

unko

n a

szom

széd

vas

úttá

rsas

ág s

zem

élyz

ete

a m

enet

rend

ben

meg

hatá

rozo

tt id

tarta

mon

bel

ül n

em tu

dja

átad

ni a

von

atot

a m

agya

rors

zági

vo

natto

vább

ító s

zem

élyz

et ré

szér

e, v

agy

a vo

ntat

ójár

m c

sere

vég

reha

jtása

kor

kés

n ke

zdi m

eg a

von

atró

l val

ó le

járá

st.

77S

zom

széd

vas

úttá

rsas

ág á

ltal o

kozo

tt ki

lép

kés

ésA

hat

árál

lom

ásun

kon

a sz

omsz

éd v

asút

társ

aság

sze

mél

yzet

e ne

m fe

jezi

be

a té

nyke

désé

t a m

enet

rend

ben

meg

hatá

rozo

tt in

dulá

si id

ig v

agy

felta

rtják

a

kilé

p v

onat

ot b

els

pro

blém

áik

mia

tt.

78M

enet

rend

sze

rint v

onat

ot h

elye

ttesí

t a

utób

usz

álta

li ké

sés

A m

enet

rend

ben

meg

hird

etet

t von

atot

hel

yette

sít

aut

óbus

z m

eghi

báso

dása

, sz

emél

yzet

i oko

k, k

özút

i aka

dály

mia

tti c

satla

kozá

sra

várá

s.


79S

ztrá

jkB

árm

ely

mun

kavá

llaló

i cso

port

érde

kkép

vise

leti

szer

veze

te á

ltal s

zerv

ezet

t ré

szle

ges-

vag

y te

ljes

mun

kabe

szün

teté

s, a

mel

y a

vona

tforg

alom

lebo

nyol

ításá

t ak

adál

yozz

a va

gy te

ljese

n m

egsz

ünte

ti.

80Tá

rgyi

bal

eset

Vas

útüz

emi b

ales

etek

köz

ül a

z a

bale

set,

ahol

az

esem

ény

lefo

lyás

a so

rán

vasú

ti já

rmve

k, é

pítm

énye

k, b

eren

dezé

sek

rong

álód

tak

vagy

sem

mis

ülte

k m

eg.

8AS

zem

élyi

bal

eset

Vas

út te

rüle

tén

bale

set k

övet

kezt

ében

ideg

en s

zem

élyt

vag

y ut

ast é

rt sé

rülé

s,

illet

ve n

em s

zolg

álat

ban

lév

vas

utas

mun

kavá

llaló

sér

ülés

e.81

Elü

tés/

gázo

lás

Köz

úti j

árm

elü

tése

; sze

mél

yek,

álla

tok

gázo

lása

.

82S

zom

széd

vas

úttá

rsas

ágtó

l átv

ett k

ésés

ekA

szo

msz

éd v

asút

társ

aság

ok te

rüle

tén

kele

tkez

ett k

ésés

ek (b

eleé

rtve

az o

ttani

, va

gy a

szo

msz

éd te

rüle

ttl t

ávol

abbi

szt

rájk

kih

atás

ait i

s), a

mel

yeke

t a

hatá

rállo

más

aink

on (k

ülfö

ldi/b

elép

) érk

ezés

i kés

éské

nt k

ell k

ezel

ni.

83V

árak

ozás

más

köz

leke

dési

vál

lala

t jár

mve

ireM

ás k

özle

kedé

si v

álla

lat j

árm

vei á

ltal o

kozo

tt ké

sése

k (a

utób

usz,

repü

l, h

ajó

stb.

). B

ales

et, v

is m

ajor

, egy

éb re

ndkí

vüli

rend

elke

zés

alap

ján.

84H

atós

ági i

ntéz

kedé

sek

Bal

eset

i hel

yszí

nelé

s, re

ndrs

égre

vár

ás, v

ám- é

s ha

tárr

endé

szet

i kez

elés

ek;

bizt

onsá

gi s

zolg

álat

tal ö

ssze

függ

kés

ések

.

85Id

szám

ítás

válto

zás

Téli/

nyár

i vag

y ny

ári/t

éli i

dsz

ámítá

s be

veze

tésé

nek

napj

án 1

óra

idta

rtam

ú vá

rako

zás

vagy

az

idpo

nt m

egvá

ltozt

atás

a ka

pcsá

n el

eve

1 ór

a ké

séss

el v

aló

közl

eked

és.

86Id

járá

si b

ehat

ások

(vis

maj

or)

Hóv

iszo

nyok

, vih

arok

, köd

, sík

os s

ínek

lom

bhul

lás

mia

tt, m

agas

sín

hm

érsé

klet

m

iatti

kor

láto

záso

k, v

ihar

os s

zél m

iatti

seb

essé

gkor

láto

zás

fels

veze

ték

és

áram

szed

véd

elm

e ér

deké

ben.

87B

eren

dezé

s ro

ngál

ás, l

opás

Ber

ende

zés

rong

álás

, káb

el, s

tb. l

opás

. Útá

tjáró

k be

rend

ezés

eine

k (c

sapó

rúd,

je

lzké

szül

ék) r

ongá

lása

(kiv

éve

az é

píté

si m

unká

k kö

zben

i ber

ende

zés

és

kábe

l ron

gálá

soka

t).


88Id

egen

beh

atás

ok

Köz

üzem

i ára

msz

olgá

ltatá

si z

avar

ból a

dódó

kés

ések

, tze

set,

nyito

tt aj

tó,

vész

fék,

orv

osi s

egíts

ég, v

anda

lizm

us, b

omba

riadó

, tün

teté

sek,

sze

mél

yek

utaz

ásbó

l val

ó ki

zárá

sa; s

zem

élye

k, á

llato

k a

vágá

nyon

. Von

atdo

bálá

s. K

özút

i já

rmve

k a

vágá

nyon

. Kéz

ifék

behú

zás.

Ideg

en tá

rgy

a va

súti

síne

ken.

89Á

rvíz

Ára

dás,

vas

úti b

eren

dezé

sek

alám

osás

a m

iatt

beve

zete

tt la

ssúj

elel

ek,

vágá

nyzá

rak,

stb

.

21. szám A MÁV Zrt. Értesítője 16797.

3. sz

ámú

mel

lékl

et

Ren

dkív

üli e

sem

énye

k kó

dtáb

láza

taR

EN

DK

ÍVÜ

LI

ES

EM

ÉN

YE

K

KÓ

DT

ÁB

LÁZ

AT

A

F-

kód

Meg

neve

zés

Mag

yará

zat

1. F

orga

lom

szab

ályo

záss

al ö

ssze

függ

2. V

asút

társ

aság

i tev

éken

ység

gel ö

ssze

függ

23A

Von

tató

járm

nél

küli

vona

t

Val

amel

y ál

lom

áson

a v

onat

ról a

men

etvo

nal-t

ulaj

dono

s va

súttá

rsas

ág

kéré

sére

, ren

delk

ezés

ére

vagy

eng

edél

yéve

l a v

onta

tó-já

rmve

t le

kapc

soltá

k és

más

von

atho

z irá

nyíto

tták.

Ren

dkív

üli e

setb

en a

Pál

yava

sút r

ende

lkez

ésér

e a

vont

atój

árm

vet

leka

pcso

lták

a vo

natró

l.E

z a

stát

usz

meg

mar

ad a

z új

von

tató

járm

meg

érke

zésé

ig v

agy

a vo

nat

meg

szné

séig

.24

Ren

dkív

üli m

egál

lás

Bár

mel

y va

súttá

rsas

ági o

kból

törté

nt re

ndkí

vüli

vona

tmeg

állít

ás.

26A

Sza

bály

tala

nság

ok a

rako

dásn

álR

akod

ási s

zabá

lyok

ban

(UIC

-VR

L) fo

glal

takt

ól e

ltér

vag

y he

lyte

lenü

l el

végz

ett k

ocsi

meg

raká

sból

szá

rmaz

ó re

ndkí

vüli

esem

énye

k (r

akom

ány-

csus

zam

lás,

kin

yílt

kocs

iajtó

, stb

.) és

azo

k kö

vetk

ezm

énye

i.

27S

zem

élyz

et n

élkü

li vo

nat

Val

amel

y ál

lom

áson

(am

ely

nem

a k

iindu

lási

állo

más

) álló

von

at a

telje

s vo

nats

zem

élyz

et v

agy

anna

k va

lam

ely

tagj

ának

a h

iány

a m

iatt

nem

tud

elin

duln

i vag

y to

vább

köz

leke

dni.

Ez

a st

átus

z m

egm

arad

az

új s

zem

élyz

et m

egér

kezé

séig

vag

y a

vona

t m

egsz

nésé

ig.


3. P

álya

építé

ssel

, -fe

nnta

rtás

sal ö

ssze

függ

31R

endk

ívül

i ide

igle

nes

sebe

sség

korlá

tozá

s

(fvo

nali)

Ren

dkív

üli o

kból

bek

övet

kez

– e

lre

nem

terv

ezhe

t –

se

bess

égko

rláto

zás.

31A

Ren

dkív

üli i

deig

lene

s se

bess

égko

rláto

zás

(mel

lékv

onal

i)R

endk

ívül

i okb

ól b

eköv

etke

z –

el

re n

em te

rvez

het

–

sebe

sség

korlá

tozá

s.33

Sín

töré

sS

íntö

rés,

hev

eder

töré

s, v

arra

tsza

kadá

s34

Vág

ányz

ár tú

llépé

sA

z en

gedé

lyez

ett v

ágán

yzár

i id

túllé

pése

bár

mel

y ok

mia

tt.34

AR

endk

ívül

i vág

ányz

árR

endk

ívül

i msz

aki p

robl

éma

mia

tt el

rend

elt v

ágán

yzár

.

34B

Irány

ítói h

atás

körb

en e

nged

élye

zett

vágá

nyzá

rA

kia

dott

men

etvo

nala

k m

ódos

ításá

val n

em já

rhat

. Elle

nkez

ese

tben

ré

szle

tes

indo

klás

szü

kség

es.

4. V

onta

tójá

rmve

kkel

öss

zefü

gg

42V

onta

tójá

rmre

vár

A v

onat

tová

bbítá

sára

kije

lölt

vont

atój

árm

a m

egha

táro

zott

idpo

ntig

ne

m já

rt rá

a v

onat

-sze

relv

ényr

e.

43V

onal

i von

tató

járm

neh

ézm

ény

Zava

rok

a vo

ntat

ójár

m m

szak

i ber

ende

zése

iben

, a h

ibae

lhár

ítás

a vo

ntat

ó já

rmvö

n el

vége

zhet

vag

y m

egha

táro

zott

felté

tele

kkel

tová

bb

üzem

elte

thet

. (ki

véve

: 43C

, 43E

, 43F

, 43G

, 43H

)

43A

Tola

tó v

onta

tójá

rm n

ehéz

mén

yZa

varo

k a

vont

atój

árm

msz

aki b

eren

dezé

seib

en, a

hib

aelh

árítá

s a

vont

ató

járm

vön

elvé

gezh

et v

agy

meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lekk

el to

vább

üz

emel

teth

et. (

kivé

ve: 4

3D, 4

3E, 4

3G, 4

3H)

43B

Mot

orko

csi/m

otor

vona

t neh

ézm

ény

Zava

rok

a m

otor

kocs

i/mot

orvo

nat m

szak

i ber

ende

zése

iben

, a

hiba

elhá

rítás

a m

otor

kocs

in e

lvég

ezhe

t v

agy

meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lekk

el to

vább

üze

mel

teth

et. (

kivé

ve: 4

3C, 4

3E, 4

3F, 4

3G, 4

3H)

43C

Von

ali v

onta

tójá

rm á

ram

szed

töré

sA

z ár

amsz

ed é

s ta

rtozé

kain

ak m

eghi

báso

dása

i.43

DTo

lató

von

tató

járm

ára

msz

ed tö

rés

Az

áram

szed

és

tarto

zéka

inak

meg

hibá

sodá

sai.

á1


járm

43E

Moz

dony

Fed

élze

ti B

eren

dezé

s m

eghi

báso

dás

(MFB

)V

onta

tójá

rmve

k/m

otor

kocs

ik/m

otor

vona

tok

Moz

dony

Fed

élze

ti B

eren

dezé

séne

k m

eghi

báso

dása

i.

43F

Fedé

lzet

i uta

stáj

ékoz

tató

ber

ende

zés

meg

hibá

sodá

sa (h

ango

s, v

izuá

lis)

Von

tató

járm

vek/

mot

orko

csik

/mot

orvo

nato

k fe

délz

eti u

tast

ájék

ozta

tó

bere

ndez

ésén

ek m

eghi

báso

dása

i.

43G

Járm

re te

lepí

tett

érte

kez

ber

ende

zése

k m

eghi

báso

dása

Rád

ióbe

rend

ezés

msz

aki m

eghi

báso

dása

(GS

M-R

, stb

.) vo

ntat

ójár

mvö

n, m

otor

kocs

in, m

otor

vona

ton,

vez

érl

kocs

in.

43H

Ébe

rség

i és/

vagy

von

atbe

foly

ásol

ó, v

alam

int

men

etad

atrö

gzít

ber

ende

zés

meg

hibá

sodá

sa

Ébe

rség

i és

vona

tbef

olyá

soló

ber

ende

zés

msz

aki m

eghi

báso

dása

(E

TCS

, EV

M, s

tb.)

vont

atój

árm

vön,

mot

orko

csin

, mot

orvo

nato

n,

vezé

rlko

csin

.

44V

onal

i von

tató

járm

üze

mké

ptel

ensé

ge

A v

onta

tójá

rm n

em tu

dja

a vo

nato

t a v

égál

lom

ásig

vag

y a

kije

lölt

vont

atój

árm

-vál

tó á

llom

ásig

tová

bbíta

ni (c

sak

segé

lygé

ppel

); va

lam

int

a ja

vítá

s id

tarta

ma

meg

hala

dja

az IC

, IC

R, I

P, E

C é

s E

N v

onat

nál a

15

perc

et, a

sze

mél

yszá

llító

von

atná

l a 3

0 pe

rcet

, egy

éb v

onat

nál a

60

perc

et.

44A

Tola

tó v

onta

tójá

rm ü

zem

képt

elen

sége

A v

onta

tójá

rm o

ly m

érté

k m

eghi

báso

dása

, hog

y a

hely

szín

en n

em

javí

that

ó, e

lvon

tatá

sáró

l gon

dosk

odni

kel

l; a

szem

élys

zállí

tó v

onat

indí

tó-

foga

dó p

álya

udva

ron

a cs

ere

60 p

erc

alat

t nem

törté

nik

meg

; egy

éb

tola

tó-g

urító

von

tató

járm

meg

hibá

sodá

sa e

seté

n 12

0 pe

rc a

latt

nem

ke

rül l

evál

tásr

a.

44B

Mot

orko

csi/m

otor

vona

t üze

mké

ptel

ensé

geA

mot

orko

csi/m

otor

vona

t oly

mér

ték

meg

hibá

sodá

sa, h

ogy

a he

lysz

ínen

nem

javí

that

ó, e

lvon

tatá

sáró

l gon

dosk

odni

kel

l.

49E

gyéb

önj

áró

járm

vek

zava

rai é

s üz

emké

ptel

ensé

ge

Önj

áró

egyé

b já

rmve

knél

, pál

yaép

ít (-

karb

anta

rtó) g

épek

nél,

bizt

osító

bere

ndez

és é

píté

si já

rmve

knél

, fel

sve

zeté

k ép

ítési

ve

knél

.


5. K

ocsi

kkal

és m

ás já

rmve

kkel

öss

zefü

gg

50S

zere

lvén

y m

szak

i el

kész

ítése

, koc

sivi

zsgá

lat,

kocs

itisz

títás

Fékp

róbá

val,k

ocsi

vizs

gála

ttal ö

ssze

függ

von

atké

slel

teté

s. E

l nem

vé

gzet

t vag

y ké

sve

elvé

gzet

t koc

sitis

ztítá

si h

iány

ossá

gokb

ól a

dódó

ké

sbb

i sze

relv

ényá

tadá

s a

forg

alom

rész

ére.

50A

Sze

relv

ény

elf

tése

, -el

hté

seB

árm

ely

okra

vis

szav

ezet

het

el

fté

si-,

elh

tési

pro

blém

ák

51V

ezér

lko

csi z

avar

aiM

szak

i zav

arok

(fék

bere

ndez

és, h

ang

és fé

nyje

lz k

észü

léke

k) a

ve

zérl

kocs

ikná

l; ja

vítá

s. E

hhez

tarto

zik

a k

üls

beh

atás

ból é

rt za

varo

k (r

ongá

lás,

vis

-maj

or, s

tb.).

52S

zem

élyk

ocsi

msz

aki h

ibáj

a

A s

zem

élyk

ocsi

ber

ende

zése

inek

a m

eghi

báso

dása

i füg

getle

nül a

ttól,

hogy

mel

y va

súttá

rsas

ág tu

lajd

ona

vagy

mily

en v

onat

ban

közl

eked

ett.

Az

eset

lege

s ki

soro

zást

, hat

árál

lom

ási v

issz

auta

sítá

st is

itt k

ell

szer

epel

tetn

i. A

mot

orko

csi é

s a

mot

orvo

nat k

énye

lmi b

eren

dezé

seiv

el

(nem

a v

onta

tási

) kap

csol

atos

meg

hibá

sodá

sok

ehhe

z a

kódh

oz

tarto

znak

. (ki

véve

: 52A

, 52B

, 52C

, 52D

, 52E

, 52F

)

52A

Sze

mél

ykoc

si fu

tóm

meg

hibá

sodá

saK

erék

re v

onat

kozó

zav

arok

a s

zem

élyk

ocsi

knál

. Fék

nehé

zmén

y,

fékt

uskó

cse

re, l

apos

keré

k, c

súsz

ó ke

rék,

teng

elym

eleg

edés

, stb

. kö

vetk

ezm

énye

i.

52B

Sze

mél

ykoc

si e

nerg

iael

látá

s, a

jtóve

zérlé

s m

eghi

báso

dása

Az

ener

giae

llátá

si- é

s aj

tóve

zérlé

si b

eren

dezé

sek

meg

hibá

sodá

sa.

52C

Sze

mél

ykoc

si f

tési

és/

vagy

hté

si re

ndsz

erén

ek

meg

hibá

sodá

saA

ft

-, a

klím

a-, a

légj

avító

-, st

b. b

eren

dezé

s m

ködé

séne

k

elég

tele

nség

ei.

52D

Sze

mél

ykoc

si fe

délz

eti u

tast

ájék

ozta

tó

bere

ndez

és m

eghi

báso

dása

A s

zem

élyk

ocsi

uta

sinf

orm

áció

s re

ndsz

eréb

en ta

pasz

talt

hián

yoss

ág,

mkö

désk

épte

lens

ég (h

ango

sítá

s, v

izuá

lis u

tast

ájék

ozta

tás,

stb

.).


ES

zem

élyk

ocsi

nál h

nfut

ásje

lz b

ejel

zett

52F

A k

özle

ked

sze

mél

yszá

llító

vona

t sz

étsz

akad

ása,

szé

taka

dása

54M

ás já

rmve

k m

szak

i hib

ája

RoL

a-kí

sér

kocs

ik, p

oggy

ászk

ocsi

k, s

egél

ykoc

sik,

villa

mos

ft

kocs

ik,

daru

s já

rmve

k, h

óelta

karít

ó já

rmve

k, p

álya

fenn

tartá

si m

unka

gépe

k,

fels

veze

téks

zere

l m

unka

gépe

k és

más

mel

lékj

árm

vek

msz

aki

meg

hibá

sodá

sai.

55Te

herk

ocsi

k re

ndkí

vüli

kiso

rozá

sa v

onat

ból

msz

aki o

k/ok

ok m

iatt

Ha

a kö

zlek

ed v

onat

nál v

alam

ely

vont

atot

t jár

m m

szak

i hib

a m

iatt

nem

tudj

a fo

lyta

tni a

z út

ját a

csa

tlako

zó á

llom

ásig

vag

y a

célá

llom

ásig

(v

égál

lom

ásig

), ak

kor r

endk

ívül

i mód

on k

i kel

l sor

ozni

(aká

r ind

uló

állo

más

on v

agy

közb

ees

állo

más

on).

Vis

szau

tasí

tás.

57Te

herk

ocsi

msz

aki h

ibáj

aA

tehe

rkoc

si m

szak

i meg

hibá

sodá

sai f

ügge

tlenü

l attó

l, ho

gy m

ely

vasú

ttárs

aság

tula

jdon

a va

gy m

ilyen

von

atba

n kö

zlek

edet

t. (k

ivév

e:

57A

, 57B

, 57C

)

57A

Tehe

rkoc

siná

l fék

nehé

zmén

yTe

herk

ocsi

nál a

fékb

eren

dezé

s m

eghi

báso

dása

i és

anna

k kö

vetk

ezm

énye

i (sz

orul

ó fé

ktus

kó, k

erék

felra

kódá

s, k

erék

lapo

sodá

s,

57B

Tehe

rkoc

siná

l hnf

utás

jelz

bej

elze

tt

57C

A k

özle

ked

tehe

rvon

at s

zéts

zaka

dása

, sz

étak

adás

a

6. M

szak

i ber

ende

zése

kkel

öss

zefü

gg

60B

izto

sító

ber

ende

zési

zav

arok

Állo

más

i és

vona

li bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

ek z

avar

ai a

láts

zóla

gos

fogl

alts

ágok

az

útát

járó

és

váltó

zav

arok

kiv

étel

ével

: –

állo

más

i bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

ek k

üls

és

bels

ele

mei

nek

meg

hibá

sodá

sa

–

K

ÖFE

-, K

ÖFI

-, tá

vvez

érl

rend

szer

ek z

avar

ai

–

von

ali

bizt

osító

bere

ndez

ések

zav

arai

(tér

köz

bizt

osító

bere

ndez

és,

egy

éb

elle

nmen

et- é

s ut

olér

ést k

izár

ó bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

, hnf

utás

jelz

, je

lfela

dás)


60A

Állí

tás

közb

eni v

áltó

felv

ágás

60B

Vál

tó-m

eghi

báso

dás

Min

denn

em v

áltó

-meg

hibá

sodá

s, te

kint

et n

élkü

l arr

a, h

ogy

az m

ely

szak

szol

gála

tot t

erhe

li.

61Lá

tszó

lago

s fo

glal

tság

Bár

mily

en s

zige

telt

szak

asz,

teng

elys

zám

láló

val é

rzék

elt s

zaka

sz

min

denn

em m

e ghi

báso

dása

.

62S

orom

pó-m

eghi

báso

dás

Min

denn

em ú

tátjá

ró b

izto

sító

bere

ndez

ésse

l kap

csol

atos

zav

ar,

meg

hibá

sodá

s (r

ongá

lás,

bal

eset

nem

!), t

ekin

tet n

élkü

l arr

a, h

ogy

az

mel

y sz

aksz

olgá

lato

t ter

heli.

63Tá

vköz

l b

eren

dezé

si z

avar

okÉ

rteke

zés

és a

datá

tvite

l leh

etet

lens

ége,

uta

stáj

ékoz

tatá

s hi

ánya

be

rend

ezés

meg

hibá

sodá

s m

iatt.

64Fe

szül

tség

men

tesí

tés

El

re n

em lá

that

ó ok

ból s

züks

éges

sé v

ált f

eszü

ltség

men

tesí

tés,

ille

tve

a fe

lsve

zeté

k te

rvez

ett k

ikap

csol

ása

sorá

n a

kiad

ott t

echn

ológ

ián

túlm

en z

avar

tatá

sok,

ille

tve

idtú

llépé

sek.

64A

Fels

veze

ték

szak

adás

Bár

mel

y ok

ból b

eköv

etke

zett

fels

veze

ték

szak

adás

.

64B

Ára

mel

látá

si z

avar

Fels

veze

téki

fesz

ülts

ég h

iány

a, a

lacs

ony

vona

li fe

szül

tség

tápl

álás

i ok

ból,

ener

gia-

ellá

tási

hiá

nyos

ság

(MÁ

V o

k / k

üls

ok)

.

65In

form

atik

ai re

ndsz

erek

mkö

dési

pro

blém

áiA

szá

mító

gépe

s re

ndsz

erek

hib

ája,

ille

tve

távk

özlé

si o

kból

az

info

rmác

iós

rend

szer

nem

mkö

dtet

het

az

alap

tech

noló

gia

szer

int.

66E

gyéb

vas

útüz

emi b

eren

dezé

sek

Vál

tóf

tés,

térv

ilágí

tás,

egy

éb v

asút

üzem

i ber

ende

zése

k hi

bái.

68Tá

vköz

lési

- és

Biz

tosí

tóbe

rend

ezés

i épí

tési

-, fe

nnta

rtási

- és

vizs

gála

ti m

unká

k m

iatti

za

varta

táso

k

Távk

özl

-, bi

ztos

ítóbe

rend

ezés

ek e

lre

nem

láth

ató

okbó

l tör

tén

ki

kapc

solá

sa.

Tá

vköz

l-,

bizt

osító

bere

ndez

ések

terv

ezet

t kik

apcs

olás

a so

rán

a ki

adot

t te

chno

lógi

án tú

lmen

zav

arta

táso

k, il

letv

e id

túllé

pése

k.


7. S

zem

élyz

ette

l öss

zefü

gg

70S

zem

élyz

etre

vár

sze

mél

yszá

llító

és

szer

elvé

ny

vona

tnál

A k

iindu

ló á

llom

áson

a v

ezén

yelt

vona

tsze

mél

yzet

(vag

y cs

ak v

alam

ely

tagj

a) n

em je

lent

meg

a v

onat

nál m

egad

ott i

dpo

ntba

n va

gy a

von

at

ninc

s el

kész

ítve

az in

dulá

sra

szem

élyz

eti o

k m

iatt.

70A

Sze

mél

yzet

re v

ár te

herv

onat

nál

A k

iindu

ló á

llom

áson

a v

ezén

yelt

vona

tsze

mél

yzet

(vag

y cs

ak v

alam

ely

tagj

a) n

em je

lent

meg

a v

onat

nál m

egad

ott i

dpo

ntba

n va

gy a

von

at

ninc

s el

kész

ítve

az in

dulá

sra

szem

élyz

eti o

k m

iatt.

70B

Egy

éb s

zem

élyz

etR

ende

lkez

ésre

állá

s hi

ánya

; hib

ás m

agat

artá

s

79M

ÁV

dol

gozó

k sz

trájk

jaB

árm

ely

MÁ

V m

unka

válla

lói c

sopo

rt ér

dekv

édel

mi s

zerv

ezet

e ál

tal

szer

veze

tt ré

szle

ges-

vag

y te

ljes

mun

kabe

szün

teté

s, a

mel

y a

vona

tforg

alom

lebo

nyol

ításá

t aka

dály

ozza

vag

y te

ljese

n m

egsz

ünte

ti.

79A

Nem

MÁ

V d

olgo

zók

sztrá

jkja

Bár

mel

y ne

m M

ÁV

mun

kavá

llaló

i cso

port

érde

kvéd

elm

i sze

rvez

ete

álta

l sz

erve

zett

rész

lege

s- v

agy

telje

s m

unka

besz

ünte

tés,

am

ely

a vo

natfo

rgal

om le

bony

olítá

sát a

kadá

lyoz

za v

agy

telje

sen

meg

szün

teti.

8. V

egye

s

80Tá

rgyi

bal

eset

Vas

útüz

emi b

ales

etek

köz

ül a

z a

bale

set,

ahol

az

esem

ény

lefo

lyás

a so

rán

vasú

ti já

rmve

k, é

pítm

énye

k, b

eren

dezé

sek

rong

álód

tak

vagy

se

mm

isül

tek

meg

.

80A

Sze

mél

yi b

ales

etV

asút

terü

leté

n ba

lese

t köv

etke

ztéb

en id

egen

sze

mél

yt v

agy

utas

t ért

sérü

lés,

ille

tve

nem

szo

lgál

atba

n lé

v v

asut

as m

unka

válla

ló s

érül

ése.

80B

Mun

ka b

ales

etS

zolg

álat

ban

lév

vas

utas

mun

kavá

llaló

t ért

sérü

lés.


80C

Hal

álos

vag

y sú

lyos

mun

ka b

ales

et

A 8

0B-t

l elté

ren

csa

k a

Mun

kavé

delm

i Tör

vény

ben

meg

hatá

rozo

tt ka

tegó

riána

k m

egfe

lel

ese

tekb

en k

ell a

lkal

maz

ni.

Súl

yosn

ak m

insü

l a m

unka

bale

set,

ha a

sér

ült h

alál

át, m

agza

tána

k- ,

vala

mel

y ér

zéks

zerv

ének

elv

eszt

ését

oko

zza,

orv

osi v

élem

ény

szer

int

élet

vesz

élye

s sé

rülé

st o

koz,

súl

yos

cson

kolá

st (h

üvel

ykuj

j-, lá

b-, k

éz

elve

szté

se) o

koz,

bes

zél

képe

sség

elv

eszt

ést-,

elm

ezav

art o

koz.

80E

Sik

lás

Vas

úti j

árm

vág

ánye

lhag

yása

.80

FV

onat

vesz

élye

ztet

ésO

lyan

rend

kívü

li es

emén

y, a

mel

y ba

lese

thez

vez

ethe

t.80

GÚ

tátjá

róba

n tö

rtént

járm

elü

tés

Nem

vas

úti j

árm

ker

ül a

z út

átjá

róba

n a

vágá

nyra

és

vasú

ti já

rmve

l 80

HTo

latá

s kö

zben

i vál

tófe

lvág

ás80

IV

áltó

felv

ágás

köz

leke

d v

onat

nál

81S

zem

ély

gázo

lása

Ideg

en s

zem

ély

vasú

ti já

rm a

lá k

erül

ése.

81A

Álla

t gáz

olás

aÁ

llat v

asút

i jár

m a

lá k

erül

ése.

86Id

járá

si b

ehat

ások

A re

ndkí

vüli

idjá

rási

hat

ások

(er

s sz

él, z

ivat

ar, v

ihar

, lo

mbh

ullá

s a

sínr

e, k

öd, e

rs

hóes

és, h

óvih

ar, j

eges

edés

, túl

mag

as v

agy

alac

sony

kö

rnye

zeti

hm

érsé

klet

, stb

.) kö

vetk

ezté

ben

bekö

vetk

ezet

t ese

mén

yek.

86A

Vis

maj

orA

legn

agyo

bb g

ondo

sság

elle

nére

bek

övet

keze

tt re

ndkí

vüli

esem

énye

k,

amel

yeké

rt sz

emél

yek

nem

hib

ázta

that

ók.

87S

orom

pó ro

ngál

ásO

lyan

szá

ndék

os c

sele

kmén

y, a

mel

y a

soro

mpó

meg

rong

álás

át

ered

mén

yezi

.

87A

Lopá

s, ro

ngál

ás (k

ábel

)O

lyan

szá

ndék

os c

sele

kmén

y, a

mel

y a

vasú

ti ká

bele

k m

egro

ngál

ását

, el

lopá

sát e

redm

énye

zi.

{vas

úti m

unka

válla

lók

álta

l elk

övet

ette

k is

}


87B

Lopá

s, ro

ngál

ás (e

gyéb

)

Oly

an s

zánd

ékos

cse

lekm

ény,

am

ely

egyé

b va

súti

bere

ndez

ések

m

egro

ngál

ását

, ello

pásá

t, ill

etve

léte

sítm

énye

k m

egro

ngál

ását

er

edm

énye

zi.

{vas

úti m

unka

válla

lók

álta

l elk

övet

ette

k is

}

88S

zánd

ékos

cse

lekm

ény

Vas

úti l

étes

ítmén

yek,

járm

vek

ideg

en s

zem

élye

k ál

tali

vesz

élye

ztet

ése.

89Á

rvíz

Ára

dás,

mag

as v

ízál

lás

vasú

ti tö

ltés

mel

lett.

9. E

gyéb

90Á

ltalá

nos

és k

iegé

szít

tevé

keny

sége

kkel

ös

szef

ügg

90A

Távk

özlé

ssel

öss

zefü

gg90

BB

izto

sító

ber

ende

zéss

el ö

ssze

f.90

CE

rsá

ram

mal

öss

zefü

gg

90D

Vas

úti s

egél

y- é

s ve

gyi e

lhár

ítási

szo

lgál

atta

l ös

szef

ügg

90F

A M

ÁV

For

galo

m ré

szér

l a b

eírt

esem

énye

k jó

váha

gyás

a, e

setle

ges

kifo

gáso

k

Nap

onta

0:0

-tól 2

3:59

-ig b

eírt

esem

énye

k (a

z ös

szes

) fel

ülvi

zsgá

lata

ut

án a

z es

emén

yek

jóvá

hagy

ása

vagy

a k

ifogá

s té

tele

s fe

lsor

olás

a in

dokl

ássa

l a b

eírá

si jo

ggal

rend

elke

z v

asút

társ

aság

rész

érl (

a sa

ját

segé

dkód

alk

alm

azás

ával

).

90G

A M

ÁV

-Gép

észe

t Zrt.

rész

érl a

beí

rt es

emén

yek

jóvá

hagy

ása,

ese

tlege

s ki

fogá

sok

Nap

onta

0:0

-tól 2

3:59

-ig b

eírt

esem

énye

k (a

z ös

szes

) fel

ülvi

zsgá

lata

ut

án a

z es

emén

yek

jóvá

hagy

ása

vagy

a k

ifogá

s té

tele

s fe

lsor

olás

a in

dokl

ássa

l a b

eírá

si jo

ggal

rend

elke

z v

asút

társ

aság

rész

érl (

a sa

ját

segé

dkód

alk

alm

azás

ával

).


90P

A M

ÁV

Pál

ya ré

szér

l a b

eírt

esem

énye

k jó

váha

gyás

a, e

setle

ges

kifo

gáso

k

Nap

onta

0:0

-tól 2

3:59

-ig b

eírt

esem

énye

k (a

z ös

szes

) fel

ülvi

zsgá

lata

ut

án a

z es

emén

yek

jóvá

hagy

ása

vagy

a k

ifogá

s té

tele

s fe

lsor

olás

a in

dokl

ássa

l a b

eírá

si jo

ggal

rend

elke

z v

asút

társ

aság

rész

érl (

a sa

ját

segé

dkód

alk

alm

azás

ával

).

90S

A M

ÁV

-Sta

rt Zr

t. ré

szér

l a b

eírt

esem

énye

k jó

váha

gyás

a, e

setle

ges

kifo

gáso

k

Nap

onta

0:0

-tól 2

3:59

-ig b

eírt

esem

énye

k (a

z ös

szes

) fel

ülvi

zsgá

lata

ut

án a

z es

emén

yek

jóvá

hagy

ása

vagy

a k

ifogá

s té

tele

s fe

lsor

olás

a in

dokl

ássa

l a b

eírá

si jo

ggal

rend

elke

z v

asút

társ

aság

rész

érl (

a sa

ját

segé

dkód

alk

alm

azás

ával

).

90T

A M

ÁV

-Tra

kció

Zrt.

rész

érl a

beí

rt es

emén

yek

jóvá

hagy

ása,

ese

tlege

s ki

fogá

sok

Nap

onta

0:0

-tól 2

3:59

-ig b

eírt

esem

énye

k (a

z ös

szes

) fel

ülvi

zsgá

lata

ut

án a

z es

emén

yek

jóvá

hagy

ása

vagy

a k

ifogá

s té

tele

s fe

lsor

olás

a in

dokl

ássa

l a b

eírá

si jo

ggal

rend

elke

z v

asút

társ

aság

rész

érl (

a sa

ját

segé

dkód

alk

alm

azás

ával

).

90Z

A M

ÁV

TE

B ré

szér

l a b

eírt

esem

énye

k jó

váha

gyás

a, e

setle

ges

kifo

gáso

k

Nap

onta

0:0

-tól 2

3:59

-ig b

eírt

esem

énye

k (a

z ös

szes

) fel

ülvi

zsgá

lata

ut

án a

z es

emén

yek

jóvá

hagy

ása

vagy

a k

ifogá

s té

tele

s fe

lsor

olás

a in

dokl

ássa

l a b

eírá

si jo

ggal

rend

elke

z v

asút

társ

aság

rész

érl (

a sa

ját

segé

dkód

alk

alm

azás

ával

).91

Forg

alom

mal

öss

zefü

gg92

Vas

úttá

rsas

ágok

kal ö

ssze

függ

93P

ályá

val ö

ssze

függ

95B

izto

nság

i szo

lgál

atta

l öss

zefü

gg

96V

asút

i inf

rast

rukt

úra

fejle

szté

ssel

/felú

jítás

sal

össz

efü g

g98

Veg

yes

tém

ákka

l öss

zefü

gg

A9-

esté

mak

örbe

tarto

zó(9

0...

..98

)kó

dszá

mok

hoz

azok

ataz

esem

énye

ket

kell

felv

enni

,am

elye

ket

am

egel

z,

tém

akör

önké

nt (1

.....

8) m

egad

ott k

onkr

ét m

egne

vezé

s k

ódok

hoz

nem

lehe

t bes

orol

ni.


7.4. számú melléklet

Vonatkésések/rendkívüli események segédkódjai

00 Általános és kiegészít szolgáltatók

0G MÁV Ingatlankezelés0I MÁV Informatika0V VPE [Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.]

1 Forgalom1F MÁV Forgalom

2 Vasúttársaságok2A Masped [Masped Rail Cargo Zrt.]2B MÁV TEB [MÁV Zrt. PvÜ TEBF]2C MÁVC [MÁV Cargo Zrt.]2D SZDS [SZDS a. s.]2E Eurocom [Eurocom Zrt.]2F FLOYD [FLOYD Zrt.]2G MÁVG [MÁV–GÉPÉSZET Zrt.]2H Train HU [Train Hungary Magánvasút Kft.]2I PannonTR [Pannontrain Zrt.]2J2K MÁVÉPCELL [MÁVÉPCELL Kft.]2L PSŽ [Prvá Slovenská železni ná, a. s.]2M MMV [Magyar Magánvasút Zrt.]2N Nosztalgia [MÁV Nosztalgia Kft.]2O BOBO [BOBO Kft.]2P MÁV PLF [MÁV Zrt. PvÜ PLF]2Q2R CER [Central-European Railway Zrt.]

2S START [MÁV–START Zrt.]

2T MÁVTR [MÁV–TRAKCIÓ Zrt.]2U Szentes [Szentesi Vasútépít Kft.]2V BIV [Balatoni Iparvasút Zrt.]


2W MERT [Mátrai Er m Zrt.]

2X2Y GYSEV [Gy r–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.]

2Z ZPORT [Záhony–Port Zrt.]

22 Osztrák vasúttársaságok23 Szlovák vasúttársaságok24 Ukrán vasúttársaságok25 Román vasúttársaságok26 Szerb vasúttársaságok27 Horvát vasúttársaságok28 Szlovén vasúttársaságok29 A szomszédos országokon túli vasúttársaságok

3 Pálya3P MÁV Pálya3V MÁV Pálya küls vállalkozói

4 Vasúttársaságok (folytatás)

5 Biztonsági szolgálat5B MÁV Biztonsági szolgálat

6 Vasúti infrastruktúra fejlesztés/felújítás6N Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztés

7


8 Egyéb körülmények8B Kett vagy több fél által okozott baleset8F Emberi beavatkozástól független okok vagy természeti jelenségek8G Elütés/gázolás 8I MÁV területén idegen elkövet k8K Más (nem vasúti) közlekedési vállalat8N Állat- és növényegészségügyi szolgálat8R Hatóságok: rend rség/határ rizet8V Hatóságok: vám

9

A TávközlésAT MÁV TávközlésAV MÁV Távközlés küls vállalkozói

B BiztosítóberendezésBB MÁV BiztosítóberendezésBV MÁV Biztosítóberendezés küls vállalkozói

C Er sáramCE MÁV Er sáramCV MÁV Er sáram küls vállalkozói

D Vasúti segély- és vegyi elhárítási szolgálatDS MÁV Gépészet (segély stb.)

Z Nem jelölhet meg felel s ZN Nincs felel s (fontossági sorrend kötelez betartása)ZT Tömeges fellépés következménye


7.5 sz. Melléklet

Az SZVM-ben speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatok

Összegyűjtendő adatok a vonatkéséssel kapcsolatban:

– Vonatközlekedési adatok(Helymeghatározás a késési esemény bekövetkezésé-

nek a helyszíne (az azonosításhoz) a vonat útvonalába eső jelentő pontok megadásával történik; ha a késési esemény nyílt vonalon vagy nem jelentő pontnak minősülő szolgá-lati helyen következik be, akkor a kezdő- és a vég jelentő pontot kell megadni;

(Időadat óra, perc (naptári napon belül);(Típusa késés, részleges elmaradás, teljes elmaradás,

kerülő útirányon való közlekedés, áthozott– Késési okokAlapvetően a vonatkésési kódtáblázatnak megfelelő

besorolásban, kiegészítve a speciális információkkal.

Ha egyértelműen nem állapítható meg a késési ok az észleltek alapján (pl.: váltó hiba pályás vagy biztosító be-rendezési okból, stb.), akkor a forgalmi vonalirányító kö-teles jelenteni a területi főüzemirányítónak, aki a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágához tartozó szakágak, valamint a MÁV Zrt-n kívüli azon vasúttársaságok irányító szol-gálataival közösen tisztázza a tényleges okot, amelyek rendelkeznek az SZVM-ben lekérdezési jogosultsággal.

Az SZVM kezelésével, az adatrögzítéssel kapcsolatos információkat a „Személyszállító Vonatok Menetrend-szerűségének Információs és Értékelő Rendszere; SZVM (v) 4.0; Irányítói modul; Kezelési segédlet” című kiad-vány tartalmazza. Jelen Végrehajtási Utasítás a rögzítés alapelveit és szabályait foglalja össze.

Az SZVM a tárgynapon (0:00 és 24:00 óra közötti idő-tartam alatt) a forgalmi vonalirányítók „eseménynaplója” a személyszállító vonatok közlekedésével kapcsolatban.

Tehát a tárgynapon a közlekedő vonatok adataihoz csak forgalmi vonalirányítók juthatnak beírás, módosí-tás, törlés szempontból; a MÁV Zrt. többi szakága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok tárgynapon szolgálatban lévő munkatársai csak megtekintési (olvasási) jogosult-sággal rendelkeznek.

A tárgynapon szolgálatban lévő operatív irányító szol-gálat (MÁV Zrt. szakágai) MÁV Zrt-n kívüli vasúttársa-ságok) munkatársai az F.3. számú Utasításban meghatá-rozott feladatokon kívül kötelesek a vonatkésési esemé-nyeket fi gyelemmel kísérni (az SZVM területi lekérdezé-si rendszerén keresztül is). Ha olyan bejegyzés kerül az SZVM-be, amelyik a szakterületüket terheli és tárgyna-pon elvégzett elsődleges vizsgálat eredménye ettől eltérő, akkor az operatív irányító szolgálat munkatársa felveszi a kapcsolatot a bejegyzést végző forgalmi vonalirányítóval

és közli a vizsgálat eredményét. Az illetékes forgalmi vo-nalirányító szükség esetén átkódolja (a főkódot csak tárgynapon, a segédkódot maximum 10 napig; ezeken az időpontokon felül csak a hálózati rendszergazda jogosult) a vonatkésési eseményt és bejegyzi a kapott információt, valamint az informátor nevét, szolgálati beosztását vagy az SZVM-ben használt két karakteres azonosítóját. Ha az illetékes forgalmi vonalirányítónak és az operatív irányí-tó szolgálat munkatársának a véleménye továbbra is elté-rő, akkor mindketten jelentik az esetet a függelmi rend betartásával.

Törekedni kell arra (a tárgynapi szolgálatvezetők köve-teljék meg), hogy minden késési esemény oka (okai) is-mertté váljon (váljanak) és a tárgynap SZVM-ben történő lezárása előtt bejegyzésre kerüljön (kerüljenek).

A területi forgalomirányítási alosztályok székhelyein megkapják központilag (a Forgalmi Főosztálytól) a tárgy-napra kijelölt vonatokat a menetrendjükkel és az útvona-lukkal együtt a forgalmi vonalirányítók irányítási/fel-ügyeleti körzetük szerinti feldarabolásban. Központi adatküldés csak szükség szerint, menetrend változások alkalmával (menetrend módosítások, vágányzári menet-rendek készítésekor, különvonatok bevezetésekor, stb.) történik. Tehát a központi adatküldéskor csak a tervszerű változások kerülnek a területi forgalomirányítási alosz-tályok székhelyein az SZVM-be.

Ha a tárgynapon (előre nem látott módon) személy-szállító vonatot kell bevezetni, akkor ennek a vonatnak az adatait nem lehet felvenni az SZVM-ben a tárgynapon. A forgalmi vonalirányító köteles az újonnan bevezetett vo-nattal kapcsolatos késési eseményeket papíron vagy más adathordozón vezetni és a területi főüzemirányítónak át-adni. A tárgynapot követő, szolgálatban lévő területi főüzemirányító köteles felvenni a kapcsolatot az SZVM hálózati rendszergazdájával, aki intézkedik az adatok SZVM-be kerüléséről.

A tárgynapon bevezetett menetrend szerint közleke-dett személyszállító vonatot (vonatokat) is be kell vinni a rendszerbe utólag (a Forgalmi Főosztály kijelölt munka-társa útján), mert az SZVM a személyszállító vonatokkal kapcsolatban a MÁV Zrt. különböző szakágai, a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok által elvégzett vasúti mun-kát (az esetleges hibáival együtt is) korrekt módon tükrö-zi a statisztikákon keresztül.

A vasútüzem folyamatos üzem; viszont a valóságos fo-lyamatokat kísérő gazdálkodási-, értékelési-, elemzési folyamatok és különböző jelentési kötelezettségek eltérő időintervallumokra vonatkozó események egybevetését igénylik.

Ezen látszólagos ellentmondás feloldását az SZVM a következő fogalmak gyakorlati alkalmazásával oldja meg:


AKTÍV dátum [év, hó, nap] – gyakorlatilag a tárgyna-pot jelöli, amelyen az irányítók az irányítási tevékenysé-güket végzik;

AKTUÁLIS dátum [év, hó, nap] – az a naptári nap amelyen a vonat elindult vagy az adott területre „belé-pett”;

az AKTUÁLIS dátum kisebb vagy egyenlő, mint az AKTÍV dátum;

ÁTHOZOTT vonat – a tárgynapot megelőző napon el-indult vonat, amely a tárgynapon érkezik meg a végállo-másra;

ÁTVITT vonat – a tárgynapon elindult vonat, amely a tárgynapot követő napon érkezik meg a végállomásra.

Az irányítói határpontokon az adatrögzítés alapelvét szemléletesen a „7.6. sz. Melléklet” mutatja be példa kap-csán. Az ábrán feltüntetésre került, hogy a különböző közlekedésű vonatok (áthalad, az irányítói határpontról indul, az irányítói határpontra érkezik a különböző hala-dási irányokat is fi gyelembe véve) esetében melyik vonal-irányítónak milyen típusú adatokat kell rögzítenie. Ez az alapelv vonatkozik a két (vagy három) terület érintkezé-sénél kijelölt irányítói határpontra és a saját területen be-lüli, de a hosszú vasútvonal irányítói szakaszhatárok ha-tárpontjára is.

A vonat közlekedési útvonalán több azonos késési ese-mény következhet be (azonos késési ok főkóddal jelölve), illetve pontszerűen (adott jelentőponton) vagy vonalsza-kaszokon jelentkezhetnek. Ezért az SZVM-ben a hely-meghatározás és a vonatkésési főkód szoros kapcsolatban van. A két karakteres vonatkésési főkód mellett egy ka-rakteres (csak betű) kiegészítő kódot kell megadni. A ki-egészítő kód a következő jeleket tartalmazhatja:

’A’ – állomáson bekövetkezett késési esemény,’K’ – vonalszakaszon keletkezett azonos főkódú ké-

sés-, illetve a kerülő útirányos vonalszakasz kezdete, ’V’ – vonalszakaszon keletkezett azonos főkódú ké-

sés-, illetve a kerülő útirányos vonalszakasz vége,’I’ – csak az adott állomástól közlekedett,’E’ – csak az adott állomásig közlekedett.

A másodlagos (következmény) késések kezelése:

A másik vonat által okozott késés főkódját meg kell határozni a késés jellegének megfelelően (pl.: csatlako-zás, fordulás, stb.). A segédkódot pedig annak alapján kell, hogy a másik vonatnál melyik késési felelős gyűjtöt-te össze a legtöbb késést (mert a számítógépes program egy főkódhoz egy segédkódot rendel azonos időben).

Ha a másik vonat a szomszéd területen szenvedett ké-sést, akkor a forgalmi vonalirányító a szomszédos vonal-irányítótól kérje meg az információt és a segédkódot en-nek alapján állapítsa meg.

A szomszéd vasúttársaságtól késéssel átvett vonatot is hasonlóképpen kell kezelni.

A különbség annyi, hogy önálló főkódja van, a tényle-ges külföldi okot nem kell vizsgálni, a segédkódnál a konkrét szomszédos vasúttársaságot kell megjelölni.

Ugyanígy kell kezelni a saját vasúthálózatunkról kilé-pő, de más vasúttársaság által okozott késéseket is. Ez a késési fajta a határállomásokon vagy a csatlakozó (átadó/átvevő) állomásokon következik be, önálló főkóddal ren-delkezik és a segédkóddal a más vasúttársaságot kell megjelölni. Ezt az önálló főkódot a nemzetközi pontos-ság elszámolás miatt kell alkalmazni; jelezve azt, hogy nem magyar vasúttársaság okozta a késést.

A késési eseményeket az információ vétele után a lehe-tő legrövidebb időn belül rögzíteni kell az SZVM-ben, ha ez közvetlenül nem zavarja az irányítói tevékenységet. Még az egy perces menetrendi eltérést is rögzíteni kell függetlenül attól, hogy a vonat a kiindulási állomáson menetrend szerint indult el és a végállomásra pontosan érkezett meg.

Az SZVM-be történő minden bejegyzés (még a törlés is) naplózásra kerül (év, hó, nap, óra, perc; a bejegyzést végző két karakteres egyéni azonosítója területenként ke-rül az adatbázisba).

1694 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám7.6

sz. M

ellé

klet


7.7 sz. Melléklet

A RES-ben speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatok

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformá-ciókat a MÁV Zrt. különböző szakágainak/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok jogosultsággal rendelkező mun-katársai gyűjtik össze az F. 3. sz. Utasítás MÁV Zrt. szak-ágaira vonatkozó pontjainak, a Balesetvizsgálati Utasí-tás, valamint a mindenkor érvényben lévő – a témakör-höz kapcsolódó – vezérigazgatói utasításoknak megfele-lően.

Összegyűjtendő adatok a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban:

– Az esemény bekövetkezésének az időpontja (ese-mény kezdete)

év, hó, nap, óra, perc

– Az esemény befejeződésének az időpontja (esemény vége)

év, hó, nap, óra, perc

– Helymeghatározás a MÁV Zrt. vasútvonala sorszá-mának- vagy egyéb helymeghatározó kód-, valamint a szolgálati hely 5 karakteres statisztikai számának a meg-adásával történik;

ha az esemény két szolgálati hely között a nyílt vonalon vagy a szolgálati hely környezetében következik be, ak-kor a szöveges részben kell a helyet pontosan leírni

– Az esemény oka a bekövetkezett rendkívüli esemény (mint jelenség) leírása;

az esemény bekövetkezésekor a külső körülmények (a vizsgálat elősegítése érdekében);

a rendkívüli esemény bekövetkezésének okai (bármely időpillanatban megismert adatok közlése);

a tett és a tervezett intézkedések (a különböző szak-ágak/vasúttársaságok/hatóságok összehangolt helyreállí-tó munkájának az elősegítésére)

– Az esemény következményei a személyek-, jármű-vek-, pályalétesítmények-, gépi berendezések- és egyéb tárgyi eszközök sérülése vagy megrongálódása (szemé-lyek halála, állatok elhullása is);

vonatkésés esetén összesítés készítése (személyszállí-tó- és tehervonat bontásban, a megkésleltetett vonat da-rabszám és a késési percek);

a szöveges részben fel kell sorolni a kiemelt termék-csoporthoz tartozó késett vonatokat vonatszámonként a hozzá tartozó késési perccel (pl.: IC800 +17’, 40732 + 41’, …);

ugyancsak a szöveges részben szerepeltetni kell a hiba bejelentési sorszámokat is, amelyeket a diszpécser szol-gálatok adnak ki.

Egy konkrét rendkívüli eseményről többször kell ada-tot gyűjteni (annak folyamata alatt, valamint befejeződé-se után is, a vizsgálati eredmények belső nyilvánosságra hozatalakor is), mert a MÁV Zrt. teljes hálózatán az arra illetékes és jogosult személyek a RES számítógépes rend-szerbe történő beírással azonos időben tudnak értesülni az eseményekről és a pillanatnyi (időkésés beszámítás-sal) helyzetről, a szükséges intézkedéseket ennek megfe-lelően meg tudják tenni.

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformá-ciókat is a területeken rögzítik a RES számítógépes prog-ramrendszer segítségével. Az RES kezelésével kapcsola-tos információkat a „Rendkívüli Események Információs Rendszere; RES (v) 6.0; Területi modul” című kiadvány tartalmazza. Jelen Végrehajtási Utasítás a rögzítés alapel-veit és szabályait foglalja össze.

Az első (saját működési területén kompetenciával ren-delkező) személy, aki a bekövetkezett rendkívüli ese-ményről információt kap, elkezdi a rögzítést a RES-ben (a rendszer naplózza a rögzítés minden egyes fázisát). A rendkívüli esemény bejelentése és a rögzítés kezdete kö-zötti időtartam nem lehet nagyobb 30 percnél.

A RES-ben a rögzítés a rendkívüli esemény kezdeti időpontjával (év, hó, nap, óra, perc) kezdődik.

A következő lépés az esemény fő és segéd kódjának a meghatározása.

Abban az esetben,– ha az esemény befejezésének az ideje még nem is-

mert {ekkor a befejezés évének a helyére két szóközt kell írni},

– vagy ha az esemény az idő múlásával nem változik {ekkor a befejezés évének a helyére két „*”-t kell írni}.

A szöveges résznek (a személyiségi jogokat – az 1992. LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a köz-érdekű adatok nyilvánosságáról ezen VIG. Utasítás ki-adásakor hatályos verziója alapján –, az egyszerűsítést és a további feldolgozhatósági szempontokat fi gyelembe véve) a következő minimális információkat kell tartal-maznia:

– Az esemény helye (állomás, állomásköz, egyéb szol-gálati helyek, vonal, vagy az előzőkben meg nem hatá-rozható terület);

– Az esemény fontos időpontjai (legalább a kezdete és a vége; év, hó, nap, óra, perc);

– Esemény legrövidebb leírása;− Az eseményekben résztvevő személyek(Nem vasúti tevékenységet végző személyekNév nélkül, egyéb azonosításra alkalmas adatok nél-

kül szerepelhetnek (csak ráutaló jelleggel; pl.: fi atal nő, idős férfi , 2 fő fi atalkorú, kiskorú vagy gyermek, stb.).


(Vasúti tevékenységet végző személyekE kitétel vonatkozik a MÁV Zrt., a MÁV Zrt-n kívüli,

a személyszállítás és az árufuvarozás lebonyolításában résztvevő vasúttársaságok munkatársaira, valamint a MÁV Zrt. „telekhatárain” belül bármilyen munkát végző társaságok munkavállalóira is.

Rögzítendő adatok:○ név,○ munkahelyi azonosító jel vagy szám,○ munkakör vagy beosztás,○ telephely, telepállomás, szolgálati hely, stb.− Vasút és közút találkozásánál a személyi sérüléses

baleset, illetve közúti járművel történt személyi sérü-lés nélküli bármilyen jellegű baleset esetén a sérült személy és a jármű egyéni azonosító adatai nem rög-zíthetők!

(csak ráutaló jelleggel lehet mind a személyekről, mind a járművekről bejegyzést tenni; pl.: személygépkocsi, ka-mion, autóbusz, mezőgazdasági vontató, stb.)

– Az esemény által okozott korlátozó intézkedések be-fejezésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc);

– Az esemény miatt értesített személyek neve, munka-köre és az értesítés időpontja (év, hó, nap, óra, perc);

– Balesetvizsgálat alkalmával a megkülönböztető jel-zéseket adó berendezésekkel felszerelt közúti gépjármű-vek (balesetvizsgálatra igénybe vett személygépkocsi, közúti segélynyújtó járművek) megkülönböztető jelzés használata elrendelésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc);

– A MÁV Zrt. szakági diszpécserek részére történt be-jelentés időpontja (év, hó, nap, óra, perc) és a diszpécse-rek által adott hiba-sorszám.

– A kárral járó eseményeknél a vizsgálat befejeztével a kár becsült összege.

Egyes esetekben a rendkívüli események egy időpilla-natban következnek be (nem egy időtartam alatt játszód-nak le), ezért azoknak nincs befejezési időpontjuk. Emi-att szükséges, hogy a főkódhoz tartozó esemény bejegy-zés nem időtartamhoz, hanem időponthoz (az esemény megtörténtéhez) kapcsolódóan legyen rögzítve. A továb-biakban a RES kezelési segédletében leírtakat kell alkal-mazni.

7.8 sz. Melléklet

Az SZVM és a RES rendszerekben a részletes ellenőrzési és módosítási folyamat szabályozása

Az SZVM-ben és a RES-ben rögzített adatokat már a forduló szolgálat időtartamán belül vizsgálni kell (rész-ben a saját, részben a többi szakterület részéről).

A forduló szolgálat befejezése előtt a szakterületek for-duló szolgálatos vezetői (akik egyben beírási jogosultság-gal is rendelkeznek) írásos nyilatkozatot tesznek a RES-ben a SZVM-be és a RES-be beírt adatok jóváhagyásáról és az esetleges kifogásokról. A RES-ben ez a bejegyzés nem minősül rendkívüli eseménynek, a programrendszer a statisztikában nem szerepelteti. A nappali és az éjszakai szolgálat befejezésekor a jóváhagyást (esetleges kifogást) rögzíteni kell. Kifogással csak akkor lehet élni, ha a for-duló szolgálat időtartama alatt a partnerrel nem sikerült megegyezni. A kifogás szövegéből derüljön ki egyértel-műen, hogy a partner a logikus érvek ellenére miért nem fogadta el a véleményt.

A RES rendszerben a véleményezést mindig a forduló szolgálati idő kezdetével kell indítani, majd a jóváhagyás-hoz használatos főkód beírása után a rendszer automati-kusan a segédkódot és a terület kódot beírja, a felhaszná-lónak csak a befejezési idő értéket kell beírni (a forduló szolgálat vége).

Ezután a felkínált háromsoros főirányító ablakban be kell írni a felhasználóknak a jóváhagyást vagy a megné-zéssel kapcsolatos véleményét.

Javasolt a jóváhagyás szövegét a segédszövegbe (F10 funkció billentyűvel lehet meghívni a főirányító ablakon belül) lehet előre megfogalmazni.

Jóváhagyási főkódok:

90F = MÁV Forgalom (az alább felsoroltakon kívüli vasúttársaságokra vonatkozó beírásokkal kapcsolatban is)

90G = MÁV Gépészet90P = MÁV Pálya90S = MÁV Start90T = MÁV Trakció90Z = MÁV TEB (a távközlésre, az erősáramra és a

biztosító berendezésre vonatkozó beírásokkal kapcsolat-ban)

A szakterületek ellenőrzésre kötelezett munkatársai (nappalos munkarendben) a jóváhagyási bejegyzéseket átvizsgálják; kifogás esetén megteszik a szükséges intéz-kedéseket.

A területeken az előzőleg az SZVM-ben és a RES-ben rögzített adatok felülvizsgálat után szükségessé váló mó-dosítását csak jogosultsággal rendelkező személyek vé-gezhetik.


Alapelv: az SZVM-ben és a RES-ben az adatok felvi-tele (rögzítése) és a szükségessé váló módosítása csak a területi adatállományokban történhet; az értékeléshez és az elemzésekhez az adatok a területi- és a hálózati adat-állományokon keresztül érhetők el (lekérdezés).

A területeken rögzítési (adatok beírása) jogosultságot kaphatnak a következő beosztású személyek a zárójelben lévő rendszerekhez:

– MÁV Zrt. területi főüzemirányító (SZVM, RES)– MÁV Zrt. forgalmi vonalirányító (SZVM)– MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok/MÁV Zrt szak-

ágai irányító szolgálatainak kijelölt munkatársai (RES)● MÁV–Start● MÁV Cargo● MÁV–Trakció● MÁV–Gépészet● pályalétesítmények● biztosító berendezés● távközlő berendezés● erősáramú üzemeltetésért felelős

A területeken az SZVM-re és a RES-re módosítási jo-gosultságot kaphatnak a következő beosztású személyek:

– MÁV Zrt. Forgalomirányítási alosztályvezető vagy az általa kijelölt munkatárs

– MÁV Zrt. tTerületi főüzemirányító– MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok/MÁV Zrt szak-

ágai irányító szolgálatainak kijelölt munkatársai● MÁV–Start● MÁV Cargo● MÁV–Trakció● MÁV–Gépészet● pályalétesítmények● biztosító berendezés● távközlő berendezés● erősáramú üzemeltetésért felelősA fel nem sorolt szakterületekkel és a más vasúttársa-

ságokkal kapcsolatos módosításokat a Területi főüzemirányító vagy a Forgalomirányítási alosztályveze-tő (vagy az általa kijelölt munkatárs) végzi el.

Módosítási alapelvek:

– Az SZVM-ben a tárgynapon a forgalmi vonalirányí-tó a késési főkódot és a segédkódot módosíthatja (töröl-het, újat írhat be, minden művelet naplózva, a törölt ada-tok is külön megőrzésre kerülnek);

– Az SZVM-ben a tárgynapot követően késési főkódot csak a hálózati rendszergazda módosíthat írásbeli kére-lem és részletes indoklás alapján vagy felsőbb rendelke-zésre (írásban);

– A RES-ben az esemény főkódját a területi főüzemirányító és a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok/MÁV Zrt szakágai irányító szolgálatainak kijelölt mun-katársai változtathatják meg bejegyzett részletes indoklás alapján.

A két rendszer módosítási specialitásai:

SZVM

A tárgynapot követő naptári naptól a 10-dik naptári nap végéig a MÁV Zrt. mindegyik szakága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok jogosult munkatársai a területi- vagy a hálózati lekérdező rendszeren keresztül megvizs-gálják a tárgynapi vonatkésési eseményeket. Minden eseményt meg kell vizsgálni még akkor is, ha látszólag nem tartozik a tevékenységi körükbe, mert téves infor-máción is alapulhatott a rögzítés, szükségessé válhat a módosítás.

Módosítani csak a segédkódot lehet, illetve az újabb információk alapján a késés indoklásának a kiegészítését lehet elvégezni.

A segédkód módosítása estén részletes indoklás kell (a módosítás tényfeltárás alapján vagy vezetői rendeletre történt, stb.). A módosítás időpontját és a bejegyzést vég-ző személy (a területenkénti) két karakteres kódját a rendszer automatikusan a bejegyzéshez hozzáfűzi.

A tárgynapot követő 11-dik naptári naptól az előzőek-ben felsorolt, jogosultsággal rendelkező személyek már nem végezhetnek módosítást (kivéve: rendelkezésre a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő személyek), csak az SZVM hálózati rendszergazdája írásbeli kérelem és rész-letes indoklás alapján.

RES

Már a rendkívüli esemény RES-ben történő első be-jegyzés (bejelentés rögzítése) lezárása után (kezelési sza-bályzatban leírtak; szerviz feladatokban: „Napi tabló kül-dése a vezérigazgatóságra”) megkezdődhet a módosítás, a kiegészítés a jogosult személyek által.

A lezáró bejegyzés dátumát (naptári nap) követő 10-dik naptári nap végéig a MÁV Zrt. mindegyik szakága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok tagjai a helyi- vagy az országos lekérdező rendszeren keresztül megvizsgálja a rendkívüli eseményeket, majd a szükséges kiegészítése-ket, módosításokat elvégzik.

Ha a rendkívüli esemény befejeződése és a következ-ményeinek a megszüntetése meghaladja a lezáró bejegy-zéstől számított 10-dik naptári napot, akkor a RES háló-zati rendszergazdáján keresztül (írásbeli kérelem és rész-letes indoklás) kell a módosítást elvégezni (kivéve: ren-delkezésre a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő személyek).

Ugyancsak a RES hálózati rendszergazda közreműkö-dése szükséges, ha a rendkívüli esemény főkódját kell megváltoztatni a lezáró bejegyzéstől számított 10-dik naptári napot meghaladó időpontban.


A rendszerekbe beépített időkorlátok a késési- és a rendkívüli események korrekt (ésszerű türelmi időn túli) értékelését és -elemzését szolgálják.

Ha rendkívüli esetben a MÁV Zrt. mindegyik szak-ága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok tagjai területi irányító szolgálatainak vezetői nem tudnak megállapodni a tényleges segédkód meghatározásában, akkor az ügyet a területenként felállított „A bekövetkezett események besorolását felülbíráló bizottság” elé kell terjeszteni.

„A bekövetkezett események besorolását felülbíráló bizottság” tagjait és (akadályoztatásuk esetére) a helyet-tesítő személyeket a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának területi központvezetői nevezik ki, akiknek az elérhető-sége a „7.9. sz. Mellékletben” megtalálható. A Pályavas-úti Területi Központvezetők a felülbíráló bizottságba 3 fő bizottsági tagot – a szakágaknak megfelelően – és helyet-tesítő személyeket neveznek ki.

A bizottság havonta egyszer ülésezik (célszerűen a hó-nap 15-e és 20-a közötti időszakban); szükség/rendkívüli esetben kétszer is lehet ülést tartani.

A bizottság tagjai egyenrangúak. A bizottság munká-ját a Forgalmi Osztályok képviselői fogják össze. A bi-zottság az elé tárt ügyekben (SZVM és RES vitás esemé-nyek) a bizottság köteles dönteni akár a feltárt újabb té-nyek alapján, akár kompromisszumos megoldással. Le-záratlan ügy nem maradhat, mert az elemzések alkalmá-val torzíthatja a levonható következtetéseket.

A felülvizsgálati folyamat:

A MÁV Zrt. PvÜ Területi Központ Forgalmi Osztály képviselője meghatározza az ülés időpontját és helyét a bizottság tagjaival történt előzetes konzultáció után.

A bizottsági tagok összegyűjtik a problémás ügyeket és begyűjtik (elsősorban saját szakterületükről) a részle-tes információkat, amelyek majd a döntéshez szüksége-sek lesznek.

A felülbíráló bizottságnak rövid jegyzőkönyvet kell készítenie az ülésről, amelyet a Forgalmi Osztály képvi-selője készít el.

A jegyzőkönyv hivatkozási számának a felépítése:<sorszám>/<évszám> SZVM-RES-FB-XX

Az „XX” helyére a területek megjelölésére szolgáló két karakteres kódot kell írni:

Budapest BPDebrecen DBMiskolc MSPécs PSSzeged SGSzombathely SM

A jegyzőkönyv alapvetően (egyszerűsítési szemponto-kat fi gyelembe véve) az esemény (késési vagy rendkívüli) azonosítóját és a segédkódot a bizottság által meghatáro-zott értékét tartalmazza (indoklást csak bonyolult esetben kell írni); mellékelni kell a felterjesztett anyagokat is. A jegyzőkönyvet a jelenlévő bizottsági tagoknak alá kell ír-niuk.

A mellékletek nélküli bizottsági jegyzőkönyv másola-tát a bizottsági tagok átadják a hozzájuk tartozó, a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő személyeknek (időkorlátozás nél-küli rendszerhozzáféréssel rendelkeznek), akik az elren-delt módosításokat elvégzik. A módosítás alkalmával be kell jegyezni a bizottsági jegyzőkönyv hivatkozási szá-mát.

A „Más vasúttársaságokra” vagy egyéb esetekre vo-natkozó módosításokat a területi forgalmi osztályok vég-zik.

Minden hónap 25-e és 30-a (februárban 28-a vagy 29-e) közötti időszakban az SZVM és a RES hálózati rend-szergazdája átvizsgálja az adatállományokat, hogy a be-jegyzett (késési vagy rendkívüli) eseményeknél van-e olyan, amely(ek)nél a főkód, a segédkód és a beírt szöveg között ellentmondás található. Ha a hálózati rendszergaz-da talál ilyen esemény(eke)t, akkor írásbeli jelentést (az események azonosítói alapján) tesz a Forgalmi Főosztály vezetőjének, aki a szakmai partnereivel az esemény vizs-gálata után a szükséges módosításokat végrehajtatja.


7.9. számú melléklet

A bekövetkezett események besorolását felülbíráló bizottság elérhetőségi adatai7A bekövetkezett események besorolását felülbíráló

bizottság elérhet ségi adatai

Szervezeti egység Név Beosztás Vasúti telefon

Budapesti Terület

Debreceni Terület

Miskolci Terület

Pécsi Terület


Szegedi Terület

Szombathelyi Terület


A felülbíráló bizottság által elrendelt módosítások végrehajtóinak elérhet ségi adatai

Szervezeti egység Név Beosztás Vasúti telefon

Budapesti Terület

Debreceni Terület

Miskolci Terület

Pécsi Terület


Szombathelyi Terület


7.10 sz. Melléklet

Az SZVM-ben és a RES-ben az új felhasználók felvételének és törlésének a folyamata,

valamint az új segédkódok felvételének a folyamata

A felhasználók kezelése:

Az SZVM és a RES rendszerek használatával kapcso-latban a következő jogosultságok különböztethetők meg:

– adatrögzítési, adatmódosítási és törlési,– adatmódosítási,– lekérdezési,– speciális (csak a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő sze-

mélyek),– törölt adatok megtekintési.

A fentiekben felsorolt jogosultságok valamelyikét (a Végrehajtási Utasítás korlátozásait fi gyelembe véve) a szakmai főosztályok, a területi központok (osztályveze-tői szintig bezárólag), a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársasá-gok vezető beosztású munkatársai saját maguknak vagy beosztott munkatársaiknak írásban kérhetik a MÁV Zrt. Forgalmi Főosztály Üzemirányítási Osztályától (mint az SZVM és a RES rendszerek üzleti tulajdonosától).

A kérelmet az Üzemirányítási Osztály továbbítja az SZVM és a RES hálózati rendszergazdájához, aki a szük-séges beállításokat elvégzi.

Az eltérő szervezeti sajátosságok miatt nincs egységes „SZVM és RES jogosultság igénylő nyomtatvány”, vi-szont az írásbeli kérelem legalább a következő adatokat tartalmazza:

– Az igénylő vezető neve és szervezeti egysége− A felhasználó szervezete és postai címe, vasúti meg-

nevezése− A felhasználó neve és beosztása− A felhasználó elérhetőségi adatai (telefon, telefax,

e-mail)– A számítógépes „munkaállomás” (személyi számító-

gép) épületen belüli pontos helyének a megadása– A számítógép konfi gurációja (operációs rendszer, ka-

pacitás, nyomtató típusa, adathálózati csatlakozás, IP-cím, központi szerver típusa, Novell Client típusa, stb.)

– A kért jogosultság típusa:

SZVM■ Területi rendszerben(adatrögzítési, adatmódosítási és törlési(adatmódosítási(speciális (adatmódosítási és törlési)(lekérdezési■ Hálózati rendszerben(lekérdezési(törölt adatok megtekintési

RES■ Területi rendszerben(adatrögzítési, adatmódosítási és törlési(adatmódosítási(speciális (adatmódosítási és törlési)(lekérdezési■ Hálózati rendszerben(lekérdezési(törölt adatok megtekintési– Rendszer-belépési jogosultság (azonosító, jelszó)Az SZVM-ben és a RES-ben azonos lehet

A jogosultság függvényében korlátozható a menüpon-tok és/vagy a szolgáltatói csoportok elérése.

Az előbbiekben felsorolt vezető beosztású munkatár-sak ugyancsak írásban kötelesek jelezni a MÁV Zrt. For-galmi Főosztály Üzemirányítási Osztálya felé, ha vala-melyik munkatársának a foglalkoztatása az adott munka-körben (bármely okból) megszűnik – a jogosultság törlé-sének az érdekében.

Ebben az esetben elegendő a törlendő név, a hozzátar-tozó szolgálati hely, mely időponttól kérik a törlést, vala-mint a közlést végző vezető, a közlemény dátuma.

A „felhasználó törlése” csak azt jelenti, hogy a beírási és/vagy lekérdezési jogosultsága megszűnik; ugyanakkor a rendszerben a neve és azonosítója megmarad, hogy a vele kapcsolatos információk később is lekérdezhetők le-gyenek.

A segédkódok kezelése:

A „segédkód táblázatba” bármelyik munkanapon „új felelőst” lehet felvenni, a valamilyen okból már nem funkcionáló felelős nem kerül törlésre, csak a vele kap-csolatos beírási lehetőség kerül letiltásra. Ez a kikötés az utólagos korlátlan lekérdezési lehetőséget biztosítja a megszűnt felelőssel kapcsolatban.

Új felelős felvétele a segédkód táblázatba:A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Értékesítési Főosztá-

lyának kijelölt munkatársa (aki a pályahálózathoz való hozzáférési szerződéseket kezeli) írásban (célszerűen e-mailben) értesíti a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág For-galmi Főosztályának a kijelölt munkatársait (akik a jelen utasításban megjelölt informatikai rendszereket szakmai szempontból felügyelik) új vasúttársaság(ok) felvételé-ről.

A Forgalmi Főosztály kijelölt munkatársai továbbítják az információt az utasításban megjelölt informatikai rendszerek vezető rendszergazdáihoz, akik a szükséges rendszeradminisztrációt elvégzik.

Ha szükségessé válik „új felelős” felvétele, amely nem vasúttársaság, akkor a Kódolási Bizottság a saját felül-vizsgálata után előterjeszti a MÁV Zrt Pályavasúti Üzlet-ág Kódolási Szakmai Grémiuma részére. A Grémium


döntése után a Forgalmi Főosztály kijelölt munkatársai a szükséges intézkedéseket megteszik (ld.: előbb).

„Megszűnt felelős” bejegyzése az informatikai rend-szerek „segédkód táblázatába”:

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Értékesítési Főosztá-lyának kijelölt munkatársa írásban a MÁV Zrt. Pályavas-úti Üzletág Forgalmi Főosztályának a kijelölt munkatár-sait a konkrét vasúttársaság megszűnéséről (tevékenysé-gének szüneteltetéséről, stb.). a Forgalmi Főosztály kije-lölt munkatársai eljárnak az informatikai rendszerek ve-zető rendszergazdáinál a beírási lehetőség letiltásával kapcsolatban.

7.11 sz. Melléklet

A „személyszállító vonatok pontossága” értékelésének az elmélete és végrehajtásaaz SZVM programrendszer segítségével

A személyszállító vonatok pontosságának az értékelé-se a végállomási késés alapján történik. Ha a vonat a vég-állomásra menetrend szerint vagy a pontossági hibahatá-ron belüli késéssel érkezett meg, akkor pontosnak minő-sül. A MÁV Zrt. vonalhálózatát elhagyó vonatok eseté-ben (értékelési szempontból) a kilépő határállomást/csat-lakozó-állomást „végállomásként” kell fi gyelembe venni.

Az SZVM rendszer a tárgynapot követően automati-kusan elkészíti a menetrendben meghirdetett, rendszere-sen (naponta, meghatározott napokon vagy időszakok-ban) közlekedő, valamint a tárgynapra bevezetett, az uta-sok részére a vasúttársaságok által megrendelt menetvo-nal alapján közszolgáltatást (vagy szervezett csoportok részére) nyújtó személyszállító vonatok pontossági érté-kelését.

Ebből következik, hogy a szerelvény vonatok nem ke-rülnek értékelésre.

Az SZVM az automatikus értékelést a tárgynap „0” és „24” óra közötti időtartamára és a vonatok „üzleti vonatnemeknek” megfelelő csoportosításában készíti el.

Az értékelés alapvetően – a nemzetközi gyakorlat sze-rint – a minősített (pontos és késett) vonat darabszámok alapján történik.

A személyszállító vonatok pontosságának általános (darabszámos) meghatározása:

Kpvsz × 100Psz = –––––– [%],

Kövsz

ahol Psz a személyszállító vonatok pontossága %-ban,Kpvsz a pontosnak minősített személyszállító vonatok

darabszáma, Kövsz az összes közlekedett személyszállító vonat-da-

rabszám.

Ez a képlet alkalmazható az egyes üzleti vonatnem-csoportokra, valamint a személyszállító vonatok összes-ségére vonatkozólag.

A „darabszámos” pontosság értékelés (a kívánt idő-szakra vonatkozólag) csak a pontosan közlekedett vona-tok darabszámát, illetve a pontosság százalékos értékét adja meg.

A késett vonatok esetében a tényleges menettartam megnövekszik a menetrendben előírt menettartamhoz képest. A (végállomási, illetve határállomási kilépési) vo-natkésések nagyságának (a menettartam növekedésének)


mértékére – egyben a személyszállító vonatok közlekedé-se minőségének a másfajta kifejezésére – a menettartam tényező ad felvilágosítást.

A személyszállító vonatok menettartam tényezőjének a meghatározása:

Mmsz × 100Msz = –––––– [%],

Mtsz

ahol Msz a személyszállító vonatok menettartam ténye-zője %-ban,

Mmsz a közlekedett vonatok menetrend szerinti menet-tartamainak az összege percben,

Mtsz a közlekedett vonatok tényleges menettartamai-nak az összege percben.

Ez a képlet alkalmazható az egyes üzleti vonatnem-csoportokra, valamint a személyszállító vonatok összes-ségére vonatkozólag.

A menettartam tényező értéke 0 és 100% között válto-zik, annál jobb a minősítés, minél közelebb van a 100%-hoz.

Az SZVM a személyszállító vonatok késését fogja ösz-sze (a vonatok teljes útvonalán). Értékeléskor a végállo-mási késések alapján csoportosítja a vonatokat. A pontos vonatok darabszáma a teljes vonat-darabszám és a „ké-settnek” minősített vonat-darabszám különbsége. A me-nettartam tényező meghatározásakor a késési bejegyzés nélküli vonatokat pontosnak veszi a rendszer és a menet-rend szerinti menettartamok megegyeznek a tényleges menettartamokkal.

Az értékelés (pontossági statisztika) elemeinek az ér-telmezése:

Kijelölt darab A tárgynapra vonatkozólag (tervszerű-en) a menetrendben közlekedésre kijelölt vonatok darab-száma

Többlet darab A tárgynapra terven kívül bevezetett vo-natok darabszáma

Elmaradt darab A tárgynapra a menetrendben közleke-désre kijelölt és a bevezetett vonatok közül elmaradt vo-natok darabszáma

Áthozott darab A tárgynapot megelőző napon elindult és a tárgynapon a végállomásra megérkezett vonatok da-rabszáma (ezek részt vesznek a tárgynapi értékelésben)

Átvitt darab A tárgynapon elindult és a tárgynapot kö-vető napon a végállomásra érkező vonatok darabszáma (ezek nem vesznek részt a tárgynapi értékelésben)

Közlekedett darab A tárgynapon a statisztikában számba vett összes vonat-darabszám (matematikailag: Kijelölt darab + Többlet darab – Elmaradt darab + Átho-zott darab – Átvitt darab)

Késett darab A tárgynapon a „késettnek” minősített (végállomási vagy a határállomási kilépési késés > 5 perc) vonatok darabszáma

Késett perc A tárgynapon a „késettnek” minősített (végállomási vagy a határállomási kilépési késés > 5 perc) vonatok tényleges késéseinek az összege percben

Késleltetett darab Mindazon vonatok darabszáma, amelyek a MÁV Zrt. hálózatán további késést szenved-tek, függetlenül attól, hogy a MÁV Zrt. hálózatán más vasúttársaságtól késve kerültek átvételre (tehát a végállo-mási- vagy egy másik határállomási kilépési késés na-gyobb az átvett késésnél és ezen késés > 5 perc)

Késleltetett perc A „késleltetett vonatokhoz” tartozó tényleges késési percek összege

Késés csökkentési darabszám Mindazon vonatok da-rabszáma, amelyek a MÁV Zrt. hálózatán az eredeti (a MÁV Zrt. hálózatán más vasúttársaságtól késve kerültek átvételre) késést csökkentve kerültek továbbításra (a vas-úttársaságok/szakágak összehangolt, eredeti helyzetet visszaállító tevékenységeinek eredményeképpen, de a végállomási- vagy egy másik határállomási kilépési ké-sés nagyobb az átvett késésnél és ezen késés > 5 perc).

Késés csökkentési perc A „késést csökkentett vonatok-hoz” tartozó tényleges késési percek összege

Átlagos késési perc „Késett perc” osztva a „Késett da-rabbal” (egy késett vonatra jutó késési perc)

Késleltetett átlagos perc „Késleltetett perc” osztva a „Késleltetett darabbal” (egy késleltetett vonatra jutó késé-si perc)

Tényleges pontosság [%] A tényleges helyzetre, a köz-lekedett vonat darabszámra vonatkozó pontosság {mate-matikailag: („Közlekedett darab” – „Késett darab”) × 100 / ”Közlekedett darab”}

Hálózati pontosság [%] A MÁV Zrt. minőségi munká-jának a bemutatására szolgáló korrigált (darabszámos) pontossági tényező, amelynél a más vasúttársaságoktól átvett késés levonásra kerül; tehát a késés számbavételé-nél csak a „Késleltetett darabszám” szerepel {matemati-kailag: („Közlekedett darab” – „Késleltetett darab”) × 100 / ”Közlekedett darab”}


Késleltetett menettartamtényező [%]

A késleltetett vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok menet-rend szerinti menettartamainak az összege osztva ezen vona-tok tényleges menettartamainak az összegével és szorozva 100-al

MÁV menettartamtényező [%]

A MÁV Zrt. szervezeti egységei által késést okozott vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok menetrend szerinti menet-tartamainak az összege osztva ezen vonatok tényleges menet-tartamainak az összegével és szorozva 100-al (tehát a statisz-tikából kimaradnak a más vasúti vállalkozások, az időjárási- és az idegen behatások, stb.)

Forgalmi menettartamtényező [%]

A forgalmi szakág által (az 1F segédkód alapján összegyűjt-ve) késést okozott vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok menetrend szerinti menettartamainak az összege osztva ezen vonatok tényleges menettartamainak az összegével és szoroz-va 100-al

Teljes menettartamtényező [%]

A közlekedett vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok me-netrend szerinti menettartamainak az összege osztva ezen vonatok tényleges menettartamainak az összegével és szoroz-va 100-al

Területenként alapvetően a menettartamot és a darab-számot egyaránt számoló „kocka” statisztikai értékeit kell fi gyelembe venni. Ennél a statisztikánál a számolan-dó értékben minden olyan közlekedő vonat benne van, amely a területet érinti (területen belül induló és ott meg-érkező, területről induló és kilépő, területre belépő és ott megérkező, a területen áthaladó). A területek munkájá-nak tényleges bemutatására a „G.Mnr. % db.” sor szolgál, mert a belépő vonatoknál a belépő késési perc nincs fi -gyelembe véve.

Az SZVM által fi xen előállított (de a rendelkezésre álló adatállományok bármely időtartamára és/vagy szakterü-letre/szakágra) stb. lekérdezhető), fontosabb pontossági táblázatok mintái az SZVM kezelési leírásában megtalál-hatók.

Értékelés készül a MÁV Zrt. egész vonalhálózatára és külön a területekre vonatkozólag. A területi értékelésnél – értelemszerűen – a szomszéd terület úgy minősül, mint a hálózati értékelésnél a szomszéd vasúttársaság vagy a szomszéd infrastruktúra üzemeltető (a területi határpon-tokat ugyanúgy kell kezelni ebben az esetben, mint a MÁV Zrt. vonalhálózatának a „határállomásait” a szom-széd infrastruktúra üzemeltetők felé).

Az értékelés lekérdezhető (1999.05.29-től az aktuális napot megelőző napig) egy–egy naptári napra vagy egy tetszőleges időtartamra vonatkozólag. Az SZVM rend-szer matematikailag korrekt módon határozza meg a pon-tossági értékeket bármely időszakra (akár hálózati, akár területi szinten).


Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság.

Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit.Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉrtesÍtÕ - mosz · számjegy és a 26 db angol bet ű nem lesz elegend ő hosszú távon a...

Documents