íRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE lOR. SZERÉNYI GÁBORVegyes. üdelomberdökA Tolnai-dombvidéktől dél felé haladvaérdekes összetételű vegyes, üde lomberdőkkeltalálkozhatunk. Az uralkodó fafaj a bükk, árnkeveredik a gyertyánnal, előfordul benne akocsány tolon tölgy, es helyenként az ezüsthárs is megjelenik. Különösen tavasszal, ateljes lombfakadás előtt gazdag az itt virítólágyszárúak flórája.A tavasz kedves vadvirágai, az ibolyák közülfőként a jól ismert illotos ibolyától nyúlánkabbtermetévei különböző erdei ibolyával talál-kozhatunk. Ennek virágkocsánya nem tőálló,leveles hajtás végén ül, vagy a levél hónaljábólfejlődik. Tövén rojtos pálha levelek találhatók.Sziromlevelei halvány ibolyaszínűek, sarkan-tyújának a színe azonban mindig sötétebb. Akét középsö sziromlevél lefelé irányul. Lomble-velei között viszont néhány tőálló is akad. Üdeerdőkben so felé előfordul.A cserjeszintben legjellemzőbbek a szúrós cso-dabogyó alacsony, örö zöld bokrai. Márciusvégétől néhány virágzó, erdőlakó sásfaj hívjafel magára a figyelmet. Az üde gyertyános-tölgyesek, nedvesebb bükkösök megvilágítot-tabb helyein nagy foltokban. akár tömegesenis díszlik a bükkös sás, régebbi nevén szőrös

sás, amely a faj egyik legjellemzőbb tulajdon-ságára hívja fel a figyelmet. Hosszú, mintegy8-10 milliméter széles lomblevelei ugyanisaszélükön és a levélfonákon a középérnélszabad szemmel is jól láthatóan sűrűn pillásszőrűek.A virágzó hajtáson levő friss levelek mellettaz áttelelt meddő hajtásokon levő hosszú,tövükön vöröslőlevelek szétterülnek aföldön. Virágai egy-ivarúak. Virágzatábankét-négy egymástóltávol álló laza terrnősfüzérkét es egy hosszú nyélen ülő, csúcsál-lású porzós füzérkét találunk. Pelyva leveleia virágzatban piroslók, a hátoldalukon széleszöld sávval.Egy másik ekkor virító közel rokon faj az ujjassás, amely 20-30 centiméternél magasabbranem nö meg. Tőleveleinek a hüvelye barnáspi-ros. Levéllemezei keskenyek, nem haladják mega 4 millimétert. Virágai ugyancsak egyivarúak,terrnős füzérkéinek száma kettő-négy, lazán,ujjszerűen szétállók, a virágok száma bennükáltalában öt és tíz között van. Porzós füzérkéi

VIRÁGKALENDÁRIUM ~

Csodabogyós-ezüsthársas-bükkös

rövid szárúak, keskenyek. Árnyékos, hűvöserdőkben, gyertyános-tölgyesekben, sziklaer-dőkben is előforduló nem túl gyakori sásunk.Illír bükkösök gyepszintjének jellemző egyszikűlakója a délvidéki perjeszittyó. Első pillantásrainkább valamilyen sásnak néznénk, valójábanegy másik család, a szittyófélék képviselője.Évelő növény, gyepe sűrű. Magassága jó arasz-nyi, a 30 centimétert ritkán éri el. Tőleveleilaposak, 2-4 milliméter szélesek, tövük vöröslő.Redukált leplű virágai magánosak, laza virág-zatot alkotnak.Ezekben az erdőkben sem ritka az országszer-te elterjedt orvosi tüdőfű, vagy ismertebb,régebbi nevén a pettyegetett levelű tüdőfű. Azérdeslevelűek családjába tartozik, ezt igazolja,hogy tetőtől talpig finoman szőrözött. Tőleve-lei szíves vállúak, hosszú nyelűek, lemezük to-

az orvosi tüdőfű szárított tőleveleibőlkészült frissen forrázott tea köhögéscsilla-pításra és tüdőbántalmakra használatos

jásdad alakú, 12-15 centiméter hosszú, heg es.Legjellemzőbb ismertetőjegye a lomblevelevilágos pettyezettsége.A száron levő levelek ülők, a tőlevelekné JÓ Gkisebbek. A párta a tövén csőszerűen ösz-szenőtt. a sziromlevelek színe virágn "áspirosas. később ibolyás, majd kék színre atA népi gyógyászat régóta számon a ja ~ -légzőszervi betegségek ellen javaso - egesz-

111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 " 11111111111111111 " 1111111111111111111111111111111111111111111111111 I

VIRÁGKALENDÁRIUM

1. ERDEI IBOLYA I 2. SZÚRÓS CSODABOGYÓ I 3. BÜKKÖS SÁS I 4. ORVOSI TÜDŐFŰ3