Érzékszervek

Látószerv

Halló – és egyensúlyozószerv

Szaglószerv

Ízlelőszerv

Bőr

Külvilág – szervezetünk belső ingereinek felfogása, illetve továbbítása a KIR – be

Érzékszerv = receptorkészülék

Feladata: ingerek felfogása, ingerületté alakítása

1 érzékszerv 1 féle inger felfogására képes bármilyen típusú hatás éri, ugyanazt az érzetet váltja ki

pl. szem fényinger – mechanikai inger fényérzet

Látószerv – szem

Környezetből fényingereket vesz fel Szem:

Szemgolyó Szemmozgató izmok Szem védőkészüléke

Szemgolyó: gömb alak 2,5 cm átmérő csontos szemüregben helyezkedik el szemmozgató izmok veszik körül 3 szemburok: külső, középső, belső belsejében a törőközegek

Szemburkok – külső

Külső burok: Ínhártya (sclera) kötőszövet szemgolyó alakját

biztosítja, amit a szem belső nyomása tart fenn

izmok tapadnak rajta

elülső része a szaruhártya (cornea) átlátszó hártya az ínhártya

helyén

Szemburkok – középső Középső burok: Érhártya

(choroidea) gazda érhálózat – szemgolyó

táplálása szemgolyó üregébe beemelkedő

része: sugártest sugártest izmai (sugárizom) állítják

be a szemlencse domborulatát közel-, távollátáshoz

érfonataiból filtrálódik a csarnokvíz, szemlencsét táplálja

sugártesthez rögzül a szivárványhártya (iris) pigment és értartalma adja a

szivárványhártya színét – kevés pigment – kék szín

középső nyílása a pupilla: a bejutó fény mennyiségét szabályozza simaizom

szaruhártyaés szemlencse közötti teret a szivárványhártya 2 részre osztja: elülső hátsó csarnoktér: csarnokvíz áramlása: hátsó csarnoktérből az

elülsőbe a pupillán keresztül

Szemburkok – belső Belső burok: 2 rétegű:

érhártya felé pigmentréteg szemgolyó felé ideghártya (retina)

Ideghártya: ingerfelvevő réteg: receptorok,

érzőneuronok szemgolyó optikai rendszere által

rávetített kép hozza ingerületbe csapok: színlátás pálcikák: világosság – sötétség

megkülönböztetése ingerületet II. agyideg (látóideg) szállítja

a KI-be vakfolt – szemből kilépő ideg helye –

nem fényérzékeny terület hátsó felszínén: sárgafolt – éleslátás

helye

Szem fénytörő közegei Szaruhártya

Elülső csarnokvíz

Hátulsó csarnokvíz

Szemlencse

Üvegtest szem belseje, főleg víz,

kocsonyás állományú

fénytörő képessége kicsi szem alakjának fenntartása

Fény retinára jut!

Szemlencse

Domború, átlátszó szerv (korral veszít rugalmasságából - távollátás)

Lencsefüggesztő rostok kapcsolják a sugártesthez

Változtatja a domborúságát (fénytörő képessége változik) domborúságának változtatásával állítja a kép élességét, hogy

mindig a retinára essen

Fényt megtöri, és 1 pontban az ideghártyára összegyűjti

Szemmozgató izmok

3 pár lapos izom: 4 egyenes: külső, belső, felső, alsó 2 ferde: felül, alul – húzási irányukkal

ellentétes irányba forgatnak

Szemüreg hátsó falán erednek, ínhártyán tapadnak

Szem mozgatása

A szemgolyó normál helyzetét biztosítják, ha az egyensúly megbomlik, v. a tónus megváltozik, kancsalság jön létre

Szemhéj: (felső, alsó) kötőszövetes lemez, felette bőr, rajta szempillák

Kötőhártya (conjuctiva): szemhéj belső felszínét, a szemgolyó elülső felszínét borítja a szaruhártya kivételével - kötőszövetes hártya, benne erek, gyulladáskor kitágulnak - könny nedvesíti

Könnykészülék - könnyet termelő mirigyek és elvezető rendszer - könnymirigy: felső szemhéj mögött, lateralisan - szem elülső felszínét, szaruhártyát védi a kiszáradástól - pislogás - idegen anyag a szembe: fokozott könnytermelés - belső szemzúg, könnycsatorna, orrüreg: síráskor szipogás - baktériumölő hatás

Szem védőkészülékei

Halló – és egyensúlyozó szerv

Összetett érzékszerv: - hanghullámok érzékelése - testhelyzet érzékelése

3 része: - Külsőfül - Középfül - Belsőfül

Külsőfül Hangrezgések továbbítása a középfülbe

Fülkagyló - koponya oldalán - hanghullámok bevezetése a külső hallójáratba - rugalmas porc, bőr borítja - többszörösen görbült

Külső hallójárat - 25 mm hosszú S alakban görbült - külső része porcos, belül csontos falu járat - alján a dobhártya található - belső falát bélelő bőrben faggyúmirigyek: fülzsírt termelik

Középfül Dobhártyától az ovális ablakig:

Dobhártya: - kb. 1 cm átmérőjű feszes hártya - falához a kalapács rögzül - levegő rezgése rezegteti

Dobüreg - halántékcsont ürege, nyálkahártya borítja - levegővel telt - garattal közlekedik - benne hallócsontocskák: ízületesen kapcsolódnak - elülső falán: fülkürt

Fülkürt - dobüreget a garattal köti össze - nyeléskor nyílik meg: - légnyomás kiegyenlítő szerep - nyomáskülönbségkor a dobhártya megfeszül, kevésbé tud rezegni, tompán hallunk

Hallócsontok: - kalapács, üllő, kengyel - rezgésközvetítők a dobhártya és a labirintus között dobh. rezgését sokszorosára erősítik erős hanghatások ellen védik a belső

fület dobh. feszítő izom kengyelizom

Dobüreg falán 2 membránnal fedett nyílás: belsőfül felül: ovális ablak – kengyel: rezgés alul: kerek ablak

Belsőfül – labyrinthus Hallás- és egyensúlyozás

receptorai Külső csontos és egy

belső hártyás labyrinthus Folyadékkal telt Csontos labyrinthus:

előcsarnok: ovális ablak csiga: előcsarnokból előre:

hallás 3 félkörös ívjárat,

tömlőcske, zsákocska: előcsarnokból hátulra: egyensúlyozás érzékszerve

Hallás érzékszerve – csiga Csigában 3 párhuzamos csatorna Középső csatorna alsó lemezén –

alaphártyán: Corti-féle szerv: érzékelő szőrsejteket tartalmazza

Szőrsejtek felett fedőlemez Kengyel által rezgésbe hozott

perilympha nyomáshulláma nyomásváltozást hoz létre az endolymphában

Alaphártya mozgásba jön szőrsejtek a fedőlemezhez érnek

Itt a mechanikus rezgés elektromos jellé alakul

Ingerület: VIII. agyideg Magas hang a csiga alapi részén hozza

rezgésbe az alaphártyát, mély hang a csúcson, hangerőtől függően kül. amplitúdóval és frekvenciával

Egyensúlyozás érzékszerve

Részei:

3 félkörös ívjárat Tömlőcske Zsákocska

Tömlőcskében, zsákocskában: szőrsejtek – kristály (otolit) Kristályok a gravitáció hatására

nyomást fejtenek ki a szőrsejtekre, a fej helyzetétől függően

fej térbeli helyzete

Egyensúlyozás érzékszerve

3 félkörös ívjárat a tér 3 síkjában

Kezdeti szakasza: ampulla: szőrsejtek

Fej térbeli hely és sebességváltozásainál az ívjáratok endolymphaja mozgásba jön

Szőrsejtek ezt érzékelik

VIII. agyideg (halló-, egyensúlyozó agyideg)

Az emberi hallás frekvencia tartománya: 16 Hertz és 16000 Hz között van

Hangnyomás is döntő fontosságú. A hangszint magasság jelzője Decibelben mérendő (dB). Minél magasabb a decibel száma, annál hangosabban halljuk a hangokat és a zajokat.

Szaglószerv

Orrüreg hátsó - felső részén

2-5 cm2 szaglómező Szaglóhám: több millió szaglósejt, mindegyik 6-8

szőrnyúlvány – receptor

Szaglóideg vezeti a központba az ingerületet

Jell.: fáradékonyság – hozzászokás (receptorok telődése)

Ízlelőszerv

Nyelven ízlelőbimbók – legnagyobb részük a nyelvháti részen Szemölcsök (papillák – nyúlványok): külső rétegeibe

ízlelőbimbók ágyazódnak be, bennük ízérző receptorsejtek nyelv tisztító mechanizmus (1) ízérzékelés (3)

Ízlelőbimbók 4 alapízt különböztetnek meg: Édes – nyelv hegye Savanyú – oldalsó felszín Sós – oldalsó felszín Keserű – hátsó felszín

Agytörzs, agykéreg (ízharmóniák)

Bőr funkciója

Mechanikai védelem

Ultraibolyasugárzás elleni védelem

Fertőzések elleni védelem

Kiszáradás elleni védelem

Hőszabályozás Érzékszerv

Bőr érzékszerv

Tapintás érzékszerve

Felületi érzések: tapintás, nyomás, hideg, meleg, fájdalom (szabad idegvégződések), spec. érzések (viszketés, kéj)

Mélyérzés: izom, ízület

Bőr érzékenysége testtájanként változó – legtöbb idegvégződés az ujjakon, kézen található

Bőr külső rétege Felhám – epidermis Többrétegű elszarusodó laphám Legvastagabb: tenyér – talp

(mechanikai igénybevétel) Legalsó sejtrétegben sejtosztódás

Új sejtek feljebb tolják a felettük elhelyezkedő sejtrétegeket

Legfelső sejtsorok elhalnak, elszarusodnak, leválnak

Nem tartalmaz ereket: O2 és tápanyagok diffúzióval az alatta lévő irhából

Legalsó sejtsorban pigmentsejtek (melanocyta): melanin festékanyag Bőrszín a melanintartalomtól függ Melanin: elnyeli a káros ultraibolya

sugarakat

Bőr középső rétege

Irha – dermis Kollagén – rugalmas rostból

álló kötőszövet Gazdag érellátás Szőrszálak tüszői Faggyú-, verejtékmirigyek Idegvégződések Receptorok Erek: hőszabályozás:

Melegben kitágulnak, hőt adnak le

Hidegben összehúzódnak és hőt tartanak vissza

Bőr alsó rétege

Bőralatti kötőszövet / bőralja – subcutis

Változó vastagságú és zsírtartalmú kötőszövet

Ha a rostok lefutása merőleges a bőrfelszínre és szorosan rögzül aljzatához, a bőr nem mozdítható el az alapja felett: ujjbegy, tenyér, talp

Elmozdítható, ráncba emelhető: has, hát

Bőralatti kötőszövet zsírtartalma: mechanikai védelem, energiaraktár

Bőr szaruképletei Test felszínét szőr borítja (kivétel: talp,

tenyér) Szőr gyökere, és az azt körülvevő

szőrtüsző az irhában Szőrtüszőnél kapja a szőr az ér-, és

idegellátását Szőrtüszőnél sejtosztódás

Bőrből kiálló rész: szőrszál, hajszál Szőrszál a bőr felszínével hegyesszöget zár

be: Irhában a szőrszálmerevítő izom fut a

szőrtüszőhöz (simaizom) Izomösszehúzódás, szőrszál

kiegyenesedés, bőr kiemelkedés – „libabőr”

Faggyúmirigyek a szőrszállal együtt nyílnak a bőrfelszínre

Köröm: lapos szarulemez Körömáágyba ágyazottan fekszik

Bőr mirigyei Verejtékmirigy Bőrben mindenhol Kivezetőcsöve: bőr felszínre Verejték: só, víz Hőszabályozás: verejték párolgása Illatmirigyek Hónalj bőre, végbél körül Faggyúmirigy Szőrtüszővel együtt nyílik a bőrfelszínre Váladéka: magas koleszterintartalom Bőrt rugalmassá, vízzel szemben

átjárhatatlanná teszi Bőr mirigyei Savas vegyhatású váladék – kémiai

védelem fertőzésekkel szemben