És mÉgis lapos a fÖld - lirastatic2.lira.hu/upload/m_28/rek3/94369.pdf · 2013. 2. 22. · a...

Thomas L. Friedman

ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD

A XXI. század rövid története

00_I_flat_1-8_3korr.indd 100_I_flat_1-8_3korr.indd 1 4/6/06 12:10:05 PM4/6/06 12:10:05 PM

Mattnek, Kaynek és Ronnak


Thomas L. Friedman

ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD

A XXI. század rövid története


A fordítás alapja: The World is Flat. A Brief History of the Twenty-First Century. Farrar, Straus and Giroux, New York

Szöveg © Thomas L. Friedman, 2005

Fordította: Bozai ÁgotaHungarian translation © Bozai Ágota

Szerkesztette: Falcsik Mari és Agárdi Krisztina

Borítóterv: Hatala Tibor

A könyv megjelenését a Symantec támogatta

ISBN 963 7525 858

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adat-rendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadói ZRt., Budapest, 2006. Felelôs kiadó: Szauer Péter

Nyomdai elôkészítés: HVG Press Kft.Felelôs vezetô: Erényi Ágnes


Tartalom

Ajánlás 9

Hogy lett mégis lapos a Föld?Elsô fejezet: Míg aludtam 11

Második fejezet: A világot kilapító tíz erô 47

Az elsô tényezô: 1989/11/9 47

A második tényezô: 1995/9/8 53

A harmadik tényezô: Munkafolyamat-szoftverek 65

A negyedik tényezô: Nyílt forráskódok 73

Az ötödik tényezô: Feladatkiszervezés 90

A hatodik tényezô: Gyártáskiszervezés 98

A hetedik tényezô: Ellátási láncok 109

A nyolcadik tényezô: Insourcing 120

A kilencedik tényezô: In-formáció 127

A tizedik tényezô: Szteroidok 134

Harmadik fejezet: Tripla konvergencia 145

Negyedik fejezet: A nagy szortírozás 167

Amerika és a lapos FöldÖtödik fejezet: Amerika és a szabad kereskedelem 187

Hatodik fejezet: Az érinthetetlenek 197

Hetedik fejezet: A néma válság 207

Nyolcadik fejezet: Éles helyzet 227

A fejlôdô országok és a lapos világKilencedik fejezet: A Guadalupei Szûz 253

A vállalatok esete a lapos világgalTizedik fejezet: Akiknek sikerül 277


A lapos világ és a geopolitikaTizenegyedik fejezet: A nem lapos világ 301

Tizenkettedik fejezet: A konfl iktusmegelôzés Dell-féle elmélete 333

Összegzés: gondolkodás és képzelôerôTizenharmadik fejezet: 11/9 kontra 9/11 355

Köszönetnyilvánítás 379 Jegyzetek 381 Név- és tárgymutató 383


Ajánlás

A Symantecnél könyvklubot mûködtetünk a menedzserek részére. Hónapról hó-napra kijelölünk egy-egy „kötelezô olvasmányt”. Mióta a könyvklub tagjaként elolvastam Thomas L. Friedman És mégis lapos a Föld címû könyvét, egyre gyak-

rabban foglalkoztat az a kérdés, hogyan maradhatunk sikeresek az alapvetôen megvál-tozó globális játékszabályok mellett. A vállalati könyvklub eszerint elérte célját: a me-nedzsment a túlélés szempontjából kritikus kérdéseken gondolkodik.

Ezek a gondolatok nemcsak a multinacionális nagyvállalatokat érintik; minden ol-vasó tanulhat belôlük. Ezért éreztük fontosnak, hogy támogassuk a HVG Könyvek új kötetének megjelenését, Friedman mûvének magyar nyelvû kiadását. Miért olyan könyvet választottunk, amely a XXI. századot meghatározó fejlôdési irányokat veszi számba? Mindenekelôtt azért, mert ezt a könyvet nem lehet letenni – nehéz megáll-ni, hogy ne egyhuzamban olvassuk végig, ahogy nehéz csupán egyetlen szem kesudiót venni a terített asztalról... De azért is esett az amerikai újságíró mûvére a választásunk, mert a könyv megvilágítja a versenykörülmények XXI. századi, döntô jelentôségû át-alakulását, ami cégeket, magánembereket, országokat egyaránt érint.

A könyv példáiból kiderül, hogy a XXI. században a legfontosabb változások hajtóerôi szinte kivétel nélkül az infokommunikációhoz köthetô jelenségek. Ennek megfelelôen a jelent és a közeli jövôt alapvetôen az informatika és a távközlés fejlôdése befolyásolja, egyre inkább ettôl függ mindannyiunk sikere. Ezt illusztrálja Friedman egyik kedvenc történetemmel is: az „éji madarak”-ként emlegetett indiai orvosok amerikai idô szerint éjszaka elemzik az Egyesült Államokból e-mailen átküldött rönt-genképeket, hogy mire az amerikai orvosok felébrednek, virtuális postaládájukban ta-lálhassák az orvosi döntéshez szükséges leleteket.

Az És mégis lapos a Föld körbejárja a globalizáció témáját: mindenki levonhatja az ôt érintô tanulságokat, és elgondolkodik rajta, mit kell tennie, hogy lépést tarthasson ver-senytársaival a kilapult világban. Cégünket például megerôsítette a törekvésben, hogy arra koncentráljon, amiben a legjobb: továbbra is a magánszemélyek és a vállalatok in-formációinak védelmét, az adatok hozzáférhetôségét és épségét kell szem elôtt tartania.

A Friedman által sugallt összefüggések ismerete nélkül egyre nehezebb lesz bol-dogulni a világban. Azoknak ajánlom a könyvet, akik követni szeretnék a globalizáció sodró eseményeit. Remélem, olyan alapvetô olvasmányélményt jelent majd a világ-ra és a változásokra nyitott informatikai és gazdasági vezetôknek is, mint a mi céges könyvklubunk tagjainak.

Konkoly Thege Szabolcs,

területi igazgató, Symantec


Hogy lett mégis lapos a Föld?

01_I_flat_9-46_3korr.indd 901_I_flat_9-46_3korr.indd 9 2/14/06 9:09:04 AM2/14/06 9:09:04 AM

ELSÔ FEJEZET

Míg aludtam

Felségtek mint katolikus keresztények, a szent keresztény hit kedvelôi és terjesztôi, valamint

Mohamed szektájának, minden bálványimádásának és eretnekségének ellenségei, úgy gondol-

ták, hogy engem, Kolumbusz Kristófot, elküldenek India említett részeire, hogy látogatnám

meg a mondott fejedelmeket, népeket és országokat, és ez utóbbiaknak viszonyait tanulmá-

nyoznám minden tekintetben, és azt is, mi módon lehetne megtéríteni ôket a mi szent hitünk-

re; továbbá azt is elrendelték, hogy ne szárazföldön haladjak keletre, amely irányban ez szo-

kás, hanem nyugat felé vezetô úton, amerre máig, biztos tudomásunk szerint, senki sem járt.

Részlet Kolumbusz Kristóf 1492-ben kelt hajónaplójából

Célozzon a Microsoft vagy az IBM felé! – elôször kaptam golfpályán ilyen ta-nácsot. A dél-indiai Bangalor belvárosában, a KGA Golf Club elsô elütési he-lyénél álltam, játékostársam a pázsiton túlra, a távolban látszó két fényes, csu-

pa üveg, csupa beton épületre mutatott. A Goldman Sachs épülete még nem ké-szült el; ha készen lett volna, azt is megemlíthette volna, már csak a teljesség kedvéért. A HP és a Texas Instruments épületei a kilences lyuk mögött, a tizedik lyuk környékérôl váltak láthatóvá. De ez még nem minden: a lyukat jelölôk a nyomtatógyártó Epson cégnél dolgoztak, és az egyik ütôhordozónk 3M sapkát viselt. Odakint a közlekedési lámpák egy részét is a Texas Instruments szponzorálta, az út menti óriásplakáton pedig a Pizza Hut hirdette magát: „Ízek gigabájtban mérve!” – kiabálta a szlogen a gôzölgô óriáspizza felett.

Félreértés ne essék, mindez nem Kansas Cityben történt – de Indiára sem hasonlí-tott a környék. Mi ez? Az Újvilág? Az Óvilág? Vagy a következô világ?

Kolumbuszhoz hasonlóan én is felfedezôútra jöttem Indiába, a szubkontinens Szilícium-völgyébe, Bangalor városába. Kolumbusz azért vezette a Niñát, a Pintát és a Santa Maríát az Atlanti-óceánon át nyugat felé, hogy rövidebb, közvetlen útvonalat ta-láljon Kelet-Indiába. Úgy vélte, nyílt vízen is elérheti úti célját, és nem kell – ahogy a portugál hajósok próbálták – megkerülnie Afrikát. Indiáról és a varázsos keleti Fûszer-szigetekrôl az a hír járta, hogy aranyban, gyöngyökben, drágakövekben, selyemben dúskálnak, vagyis, hogy az elmondhatatlan gazdagság földjei. Abban a korban, ami-kor az Indiába kelet felôl vezetô szárazföldi utakat a moszlim seregek elzárták, a ten-geri – és rövidebb – út mind Kolumbusz, mind a Spanyol Királyság számára a gazdag-


Míg aludtam 39

sokkal jobb minôséget kapunk… Nem értem, miért van az, hogy a munkáltatók in-kább Indiába szervezik ki a munkát, mintsem hogy magánlakásokba helyeznék ki. Azt gondolják, hogy a munkavállalóknak feltétlenül a fônök orra elôtt kell ülniük. A homesourcing hatékonysága bôven kompenzálja az indiai szintû bérekbôl származ-ható elônyt.

A Los Angeles Times cikke a JetBlue-ról (2004. május 9.) kiemeli, hogy „1997-ben az Egyesült Államok vállalatainak 11,6 millió munkavállalója munkaidejének leg-alább egy részében otthon dolgozott. Manapság ez a szám 23,5 millióra, a teljes ame-rikai munkaerô 16%-ára nôtt. (Ugyanebben az idôszakban a jellemzôen otthon dol-gozó egyéni vállalkozók száma 18 millióról 23,4 millióra nôtt.) Az outsourcing és a homesourcing bizonyos szempontból nem egymással versengô stratégiák, hanem ugyanannak a jelenségnek eltérô megnyilvánulásai: az amerikai nagyvállalatok min-denáron igyekeznek csökkenteni a költségeket és növelni a hatékonyságot.”

Utazásaim során én is ugyanezt tapasztaltam: a Salt Lake City-i homesourcing és a bangalori outsourcing ugyanannak az éremnek a két oldala. Megértettem azt is, hogy mind egyéneknek, mind cégeknek egyre több lehetôsége nyílik arra, hogy ki-be-el-haza „helyezgethesse” az elvégzendô feladatokat.

Fáradhatatlanul folytattam a kutatást: 2004 ôszén az amerikai elnök katonai tanácsadó testületének vezetôjét, Richard Myers tábornokot kísértem el Irak veszélyes pont-

jaira. Felkerestük Bagdadot, az Egyesült Államok katonai fôhadiszállását Faludzsában és a 24. Tengerészgyalogos Felderítôegység táborát Babilon mellett, Irak középsô vi-dékén, az ún. szunnita háromszögben. A 24. Tengerészgyalogos Felderítôegység rög-tönzött támaszpontja apacs erôdítményhez hasonlít a meglehetôsen ellenséges iraki szunnita muzulmán vidéken. Miközben Myers tábornok a katonákkal beszélgetett, én szabadon bóklászhattam a táborban; végül betévedtem a parancsnoki központba.

A helyiségben hatalmas plazmaképernyô, a képen légifelvételek élô adásban: most ép-pen egy épület mögött mozgó embereket mutat. A képernyô jobb oldalán egy aktív chatablakban mintha a helyszínnel kommunikálnának.

– Mi az? – kérdezem az egyik katonát, aki egy laptop képernyôjén kíséri fi gyelem-mel az adást.

A katona közli, hogy kamerával felszerelt Predator – távirányított, pilóta nélküli amerikai repülôgép – sugározza a képeket az egyik iraki faluról, ami a 24. Tengerész-gyalogos Felderítôegység fennhatósága alá tartozik. A gép kamerája és adatátviteli rendszere egy az egyben közvetíti a hírszerzés számára fontos látványt a laptopra, il-letve a nagy képernyôre. A pilóta nélküli repülôt a Nevada állambeli Las Vegasból, a Nellis Légierô-támaszpontról irányítja egy szakértô. Szóval az Irak felett repkedô robotrepülôgépet Las Vegasból távirányítják. A közvetített képet egyidejûleg nézik a 24. Tengerészgyalogos Felderítôegységnél, az amerikai hadsereg központi parancsnok-ságának tampai és katari fôhadiszállásán, sôt a Pentagonban és valószínûleg a CIA-nél


És mégis lapos a Föld40

is. A világ különbözô pontjain ülô elemzôk on-line társalgást folytatnak arról, hogyan értelmezzék a látottakat és milyen intézkedéseket foganatosítsanak. A képernyô jobb oldalán a nyitott chatablakban az ô társalgásuk zajlik.

Mielôtt csodálatomnak hangot adhatnék, a velünk utazó egyik tiszt lep meg azzal a kijelentésével, miszerint ez a technológia kilapítja a katonai hierarchiát: nagyon sok információhoz juttatja az alacsonyabb rangú tiszteket, sôt a számítógépet üzemeltetô közkatonákat is, így lehetôvé teszi, hogy a gyûjtött adatok alapján önálló döntést hoz-zanak. Biztos vagyok abban, hogy egyetlen fôhadnagy sem jogosult felettesei enge-délye nélkül tûzharcot kezdeményezni, ugyanakkor lejárt az korszak, amikor csak a fôtiszteknek volt átfogó képük a történésekrôl – lám, a harcmezô is lapos.

Iraki élményemet késôbb elmeséltem Nick Burns barátomnak, aki történetesen az Egyesült Államok NATO-nagykövete és a Red Sox szurkolótábor oszlopos tagja. Nick azt mondta, hogy 2004 áprilisában az amerikai hadsereg központi parancsnok-ságának katari fôhadiszállásán John Abizaid tábornok és csapata tájékoztatta ôt az ira-ki helyzetrôl, éspedig úgy, hogy vele szemben, az asztal másik oldalán Abizaid tábor-nok és emberei ültek, mögöttük a falon a négy plazmaképernyôbôl hármon az Irak különbözô területei felett repülô Predatorokat lehetett látni élôben. Az utolsón, amire Nick fi gyelt, a Yankees–Red Sox meccs zajlott. Az egyik képernyôn Pedro Martinez állt szemben Derek Jeterrel, a másik hármon a dzsihád harcosok néztek farkasszemet az Elsô Hadosztállyal.

KILAPULÓ MC’VILÁG

Kutatásomat a Maryland állambeli Bethesdában, saját fôhadiszállásomon folytattam. A világ másik felérôl értem haza, még forgott velem a világ, s még alig pakol-

tam le, máris a Föld kilapulásának újabb jelei kopogtattak az ajtómon. Egyes jelek fôcímek formájában jelentkeztek az újságokban. A Forrester Research Inc. megjelen-tette elôrejelzését, miszerint 2015-re több mint 3 millió szolgáltatási és diplomás mun-kahelyet visznek ki az Egyesült Államokból. Ez a hír joggal aggaszthatja a szülôket: va-jon fôiskolás, egyetemista gyermekeik hol találnak majd maguknak munkát? De akkor maradt csak igazán tátva a szám, amikor az International Herald Tribune 2004. július 19-i cikkében megpillantottam a következô címet: „Kérsz egy adag chipset outsourcing módra?”

„Térj le az 55. számú autópályáról a Missouri állambeli Cape Girardeau közelében, és sorolj be az autópálya menti McDonald’sba! Figyelmes, barátságos kiszolgálásban lesz részed, bár aki felveszi a rendelésedet, nincs a gyorsétteremben, sôt még csak nem is Missouri államban van – írja a cikk. – A rendelésfelvevô egy Colorado Springs-i te-lefonos ügyfélszolgálati központban ül, másfél ezer kilométerre a kiadóablaktól. Az


Míg aludtam 41

ügyféllel és az ételt elkészítô dolgozókkal nagy sebességû adatátviteli vonalon keresztül kommunikál.”

Úgy tûnik, egyes éttermi munkák sem úszhatják meg a kihelyezést.„A Cape Girardeau-i étterem tulajdonosa, Shannon Davis ezt az éttermet és 12

franchise étterme közül még hármat csatlakoztatott a Colorado Springs-i telefonos ügyfélszolgálati központba, amelynek tulajdonosa egy másik McDonald’s franchise-partner, Steven Bigari. Ugyanazért folyamodott ehhez a megoldáshoz, amiért más üz-letemberek más üzleti szférákban: vonzotta a költségcsökkentés, a gyorsabb munka és a kisebb hibalehetôség . Az olcsó, gyors és megbízható távközlési vonalak lehetôvé te-szik, hogy a Colorado Springsben ülô rendelésfelvevôk a Missouriban rendelô ügyféllel társalogjanak, digitálisan lefényképezzék ôket, megjelenítsék a rendelést a képernyôn – hogy az ügyfél ellenôrizni tudja, helyesen vették-e fel – majd a rendelést és a fény-képet az étterem konyhájába továbbítsák. A fotót a rendelés kiadása után azonnal meg-semmisítik – mondta Bigari. A hamburgerrendelô vendég, amikor elindul a kiadóab-lakhoz nem is sejti, hogy rendelése kétállamnyi távolságot utazott. Davis már egy év-tizede álmodott valami ilyesmirôl, és örömmel csapott le a lehetôségre. Bigari, aki eredendôen saját éttermeihez alapította az ügyfélszolgálati központot, boldogan meg-tette azt a szívességet, hogy – tranzakciónkénti jutalékért cserébe – Davis üzleteit is rá-kapcsolta a telefonos rendelésfelvevô hálózatra.”

A cikk megemlíti, hogy a McDonald’s Corp. a kihelyezett rendelés ötletét elég ér-dekesnek találta ahhoz, hogy az Illinois állambeli Oak Brook-i központja közelében három éttermében kipróbálja, bár nem ugyanazzal a szoftverrel, amit Bigari használt: „Jim Sappington, a McDonald’s információtechnológiáért felelôs alelnöke azt mondta, hogy még »nagyon-nagyon korai megjósolni«, hogy a kihelyezett telefonos rendelés-felvétel ötlete beválna-e a McDonald’s tizenháromezer egyesült államokbeli éttermé-ben… Ám Davisen kívül már két további McDonald’s franchise partner is kihelyezte a rendelésfelvételt Bigari központjába. (A másik két étterem a Minnesota állambeli Brainerd, és a massachusettsi Norwood városban található.) Bigari szerint a rendszer sikerének titka az, hogy a vendégek fényképét és rendelését egymáshoz rendeli; így megnô a pontosság, továbbá számos félreértésnek és ebbôl eredô reklamációnak lehet elejét venni, ami gyorsabb kiszolgálást tesz lehetôvé. A gyorséttermi étkeztetésben pe-dig az idô valóban pénz: az is nagy elôrelépés, ha csak öt másodperccel rövidebb ide-ig tart egy-egy rendelés teljesítése” – írja a cikk. „Bigari azt mondja, hogy a kétsávos autós kiszolgáló egységben több mint 30 másodperccel sikerült lerövidítenie az egy rendelésre jutó idôt, így egy átlagos rendelésfelvétel 1 perc 5 másodperc. Ez kevesebb mint a fele a McDonald’s 2 perc 36 másodperces átlagának, és a QSRweb.com sze-rint ezzel – minden gyorsétteremláncot beleértve – Bigarié az egyik leggyorsabb ame-rikai étterem. A két rendelésfelvevô helyen így óránként 260 autóst tudnak kiszolgálni, ami harminccal több a kihelyezés elôtti teljesítménynél… Bár a diszpécserek óránkét átlagosan 40 centtel több bért kapnak, mint a »gyártósoron« dolgozó alkalmazottak, a megnövekedett értékesítési mennyiség miatt egy százalékponttal csökkent a bérköltség aránya… Független szakértôk által elvégzett próbavásárlások bizonyítják, hogy Bigari



autós rendelésfelvétele most 2%-nál kisebb hibaaránnyal mûködik, szemben a telefo-nos rendszer bevezetése elôtti 4%-kal.”

Bigari „nagyon nagyra tartja a kihelyezett telefonos ügyfélszolgálat ötletét” – jegy-zi meg a cikk. „Olyannyira, hogy kiterjesztette a szolgáltatást: az autósok után már az étterembe beülô vendégek is rendelhetnek telefonon. Az asztaloknál bankkártya-le-olvasókat és képernyôket helyezett el, hogy a vendég maga adhassa le a rendelést.

A Föld kilapulásának otthon felfedezett jelei közül nem mindegyik közgazdasági természetû. 2004. október 3-án a CBS News vasárnap reggeli „Face the Nation”

tévéshow-jában szerepeltem, aminek a már régóta CBS-tudósítóként dolgozó Bob Schieffer a mûsorvezetôje. Az ezt megelôzô hetekben a CBS sokat szerepelt a hírek-ben, mégpedig Dan Rather 60 perc címû riportja miatt. A „Rathergate”-ként elhíresült botrányt kirobbantó riportban egy képernyôre került dokumentum szerint George W. Bush egykor édesapjának köszönhetôen kerülte el a vietnami háborút, aki elintézte, hogy fi a Vietnam helyett a Nemzeti Gárdába mehessen szolgálatra. Mint kiderült, a dokumentum hamis volt. A vasárnapi mûsor után Schieffer megemlítette, hogy elôzô héten igen furcsa dolog történt vele. Amikor kilépett a CBS épületébôl, egy fi atal ri-porter várta az utcán. Ez nem olyan szokatlan, mert mint minden fontos vasárnap reg-geli show esetében, a fôbb tévécsatornák – a CBS, az NBC, az ABC, a CNN és a Fox is – mindig stábokat küldenek a másik stúdióihoz, hogy meginterjúvolják a kilépô hí-rességeket. Ám ez a fi atalember Schieffer elmondása szerint nem nagy tévétársaságtól érkezett. Udvariasan bemutatkozott, mint az InDC Journal címû internetes portál ri-portere, és megkérdezte, feltehetne-e néhány kérdést. Schieffer, udvarias ember lévén, igent mondott. A fi atalember az interjúkészítés eszközéül olyan szerkezetet használt, amit Schieffer nem ismert. Az interjú végén a fi atal riporter megkérdezte, lefényké-pezheti-e. Fényképezni? Schieffer nem látott kamerát az ifjú kolléga kezében. Nem volt rá szüksége. Megfordította a mobiltelefonját és azzal fotózta le riportalanyát.

– Másnap reggel bejöttem, megnyitottam ezt a honlapot és ott volt a képem, az interjú és már vagy háromszáz hozzászólás érkezett a témához – mondta Shieffer, aki bár élénk fi gyelemmel kíséri az on-line újságírást, meglepôdött, milyen hihetetlenül gyors, alacsony költséggel mûködô, tulajdonképpen egyszemélyes mûfaj, és mégis mi-lyen könnyen rivaldafénybe állíthat valakit. Felkeltette az érdeklôdésemet a történet, ezért megkerestem az ifjú kollégát az InDC portálnál.

Bill Ardolino nagyon komoly fi atalember. Az on-line interjú során (éppen vele hogy is kommunikálhatnék másképp) arról beszél, milyen eszközöket használ az egyszemé-lyes hálózati újságíráshoz.

– A felvételhez egy kis (9x5 cm-es) MP3-as lejátszót használtam, ami egyben digi-tális hangrögzítô eszköz is, és egy kamerás mobiltelefonnal készítettem a fotót – mond-ja Ardolino. – Nem olyan divatos, mint a telefon/kamera/diktafon egyben (ilyen is


Míg aludtam 43

van már), de ez is a miniatürizálás és a technológia mindenütt jelenvalóságát mutatja. Mindig nálam van ez a két eszköz, ha Washington D. C.-ben járok: sosem lehet tud-ni, milyen témába botlik az ember. Ami ennél is csodálatosabb, hogy milyen remekül megállta a helyét Mr. Shieffer, amikor csak úgy lerohanta egy idegen, hogy interjút kérjen tôle. Igazán nagyszerû volt.

Ardolino azt mondja, az MP3 lejátszót úgy 120 dollárért vette.– Elsôdleges funkciója a zenelejátszás – mondta –, de gyárilag beépített digitális

hangrögzítô eszköz is van benne. A WAV formátumú fájlként tárolt hangot késôbb át lehet másolni a számítógép memóriájába… Becslésem szerint az újságírói munkához szükséges alapfelszerelés, azaz egy hordozgató hangrögzítô készülék most kb. 100–200 dollárba kerül; ha kamerásat szeretnénk, 400–500 dollárért már egészen jót lehet kap-ni, de 200 dollárból is ki lehet hozni.

Kérdezem, vajon mi vitte rá, hogy saját hírportált hozzon létre.– Független újságírónak lenni számomra hobbi – az váltotta ki nálam, hogy igen

bosszantottak az elfogult, hiányos, szelektív és/vagy alkalmatlan média híranyagai – magyarázza Ardolino, aki jobbközép-liberálisként defi niálja magát. – A független új-ságírás és rokona, a blogírás a piaci kényszerek kifejezôdései – a hagyományos in-formációforrások által ki nem elégített szükséglet termékei. Pályafutásom kezdetén a háborúellenes tüntetôket interjúvoltam és fotóztamWashington D. C.-ben, amikor a média súlyosan félremagyarázta a megmozdulásokat szervezô csoportokat – meg-átalkodott marxistáknak, a terror közvetett és közvetlen támogatóinak stb. bélyegezte ôket. Elôször a humor volt a fô eszközöm, de azóta ennél tovább terjeszkedtem. Hogy erôsebb vagyok-e? Jobban átjön-e az üzenetem? Igen! Ami azt illeti, a Schieffer-in-terjúra huszonnégy óra alatt huszonötezren voltak kíváncsiak. Az eddigi rekordom hu-szonötezer látogató volt, amikor tevékenyen közremûködtem a „Rathergate” ügy ki-robbantásában… Én készítettem az elsô interjút Dan Rather nemzetigárdás sztorijáról, amit negyvennyolc órán belül átvett tôlem a The Washington Post, a Chicago Sun-Times,

a Globe, a The New York Times stb. Az információgyûjtés és -helyesbítés sebessége a CBS hamis dokumentumos sztorijában igazán elképesztô volt – folytatja Ardolino. – Nemcsak arról volt szó, hogy miután a kiderült, hogy a Bush ellen felhozott doku-mentum hamisítvány volt, a CBS ellenállt és idôhúzó taktikát folytatott, hanem arról is, hogy seregnyi eltökélt adatellenôrzô, a pontosságot számon kérô megnyilatkozással szemben már tehetetlenek voltak. Ennek a médiumnak a sebessége és nyíltsága alap-jaiban változtatja meg a régi eljárásokat… Huszonkilenc éves marketingmenedzser va-gyok, mindig is írásból akartam élni, de gyûlölöm a száraz könyveket. Ahogy a kitûnô blogíró, Glenn Reynolds mondja: a blogok lehetôséget adtak az embereknek, hogy ne üljenek ásítozva a tévé elôtt, és idônként, ha kedvük szottyan, egy-két szóval kom-mentálják a híreket. Szerintem a blogok amolyan „ötödik rendként”, árnyékmédia-ként mûködnek a hagyományos média mellett (gyakran refl ektálnak rá és nyersanyagul szolgálnak nekik). Potenciális újságírói, elemzôi és kommentátori bázisként szolgálnak; a siker megalapozásának új eszközei.

– A blogkultúra terjedésének is vannak jó és rossz oldalai, ahogy a könyvében tár-



gyalt kérdések többségének. A korábban egységes média „meghasadása” következet-lenségeket és szelektív befogadást eredményez (csak nézzük meg, mennyire polarizált Amerika!), de egyben decentralizálja a sajtó hatalmát és nagyobb garanciát biztosít arra, hogy az igazság … ha darabokban is… odaát (meg)van valahol.

Az ember bármikor belebotolhat egy sor – Schiffer–Ardolino-féle – érdekes tör-ténetbe, amelyek mind azt támasztják alá hogy a régi hierarchiák kiegyenlítôdnek, és a versenypálya egyre laposabb lesz. Mint Micah L. Sifry oly találóan megfogalmazta a The Nation magazin 2004. november 22-i számában: „Lejárt a felülrôl irányított po-litika ideje, amikor a kampánystábok, az intézmények és az újságírók egy tôkések ál-tal erôsen befolyásolt elit közösséget alkottak. A régi rend mellett valami vadabb dolog van születôben, ami a nagyközönséget inkább bevonja, s az embereknek személyesen sokkal jobban tetszik.”

Shieffer és Ardolino találkozásának példáját is azért említem, hogy szemléltessem: a világ kilapulása gyorsabban történt és hamarabb megváltoztatta a szabályokat, szere-peket és viszonyokat, mint gondoltuk volna. Bár tudom, hogy közhely, mégis muszáj kimondanom: Ez még mind semmi – ahhoz képest, ami még jöhet! Mint a következô feje-zetben részletesen is kifejtem, új korszakba léptünk, ahol a digitalizáció, a virtualizáció és az automatizáció szinte mindenre kiterjed majd. A termelékenység növekedése azoknak az országoknak, cégeknek és egyéneknek jelent majd hatalmas elônyt, akik képesek lesznek befogadni és alkalmazni az új eszközöket. Oly korba lépünk, mikor az újítók, dolgozók, felhasználók, de sajnos a terroristák is tömegesen férnek hozzá ezek-hez az eszközökhöz. Forradalmat akartatok? Tessék: az igazi információs forradalom csak most kezdôdik! Ezt a korszakot azért nevezem Harmadik globalizációnak, mert a Második globalizáció után következett. De azt hiszem, a globalizációnak ezt az új kor-szakát idôvel minôségi szintû változásnak fogják tekinteni az utódaink. Ebbôl vázoltam fel a gondolatot, hogy a Föld már nem gömbölyû, hanem lapos: bárhová nézünk, azt látjuk, hogy a hierarchiát alulról ostromolják, vagy maguk a rendszerek alakulnak át központilag irányítottból kiegyensúlyozott együttmûködéssé.

– A globalizáció szót a kormányok és a nagyvállalatok közti változó viszony le-írására találtuk ki – mondja David Rothkopf, aki a Clinton adminisztráció idején a Kereskedelmi Minisztérium fôtisztviselôje volt. – Ám ami mostanában végbemegy, az sokkal szélesebb körû, sokkal mélyrehatóbb jelenség.

Nemcsak arról szól, hogy a kormányok, az üzleti világ és az egyének hogy tartják egymással a kapcsolatot, nemcsak arról, hogy a szervezetek milyen kölcsönhatást gya-korolnak egymásra – teljesen új társadalmi, politikai és üzleti modellek keletkeznek.

– Olyan dolgokról van szó, amelyek egészen a társadalmi szerzôdés alapjáig boly-gatják meg a társadalom legevidensebbnek vett, mélyen meghonosodott aspektusait – teszi hozzá Rothkopf. – Mi történik, ha a politikai entitásnak, amiben élünk, már nincs hatása azokra a munkákra, amik a kibertérben folynak? Ha nem képes fi gyelem-mel kísérni, számon tartani a világ távoli vidékein egymással együttmûködô munka-vállalók által végzett munkafolyamatokat? Vagy ha képtelen követni az egyszerre több helyszínen gyártott termékek gyártási folyamatait? Ki szabályozza a munkát? Ki szedi


Míg aludtam 45

be utána az adót? Melyik társadalom (vagy társadalmi csoport) legyen a beszedett adók haszonélvezôje?

Ha teóriám a világ kilapulásáról nem téves, az utánunk jövô korokban ezt a jelen-séget ugyanúgy az alapvetô változások között fogják említeni, mint a nemzetállamok megalakulását vagy az ipari forradalmat, csupa olyan jelenséget, ami a maga idejében szintén alapjaiban érintette Rothkopf kifejezésével élve, a „társadalmi szerzôdést”: az egyénnek a társadalomban betöltött szerepét, az államformát és az állam szerepét, az in-nováció módját, az üzletvitelt, a nôk szerepét, a hadviselést, az oktatást, a valláshoz való viszonyt, a mûvészeti kifejezésformákat, a tudomány és a kutatás módszereit és nem utolsósorban a magunkra és ellenfeleinkre aggatott politikai címkéket.

– Vannak a történelemben sarkpontok avagy vízválasztók, amelyek azért jelen tôseb-bek a többinél, mert az általuk keltett változások sodró erejûek, mélyre hatóak és meg-jósolhatatlanok a maguk idejében – mondja Rothkopf.

Ha az efféle kilapulás – és az ezzel járó feszültség, felfordulás, s az általa megnyi-tott lehetôségek – a Kedves Olvasót a jövô iránti aggodalommal töltik el, tudjon róla, hogy ezzel nincs egyedül, és arról is, hogy, mi tûrés-tagadás, bizony jogosan aggódik. Valahányszor az emberi civilizáció ilyen szakító hatású, felforgató jellegû technikai for-radalmat élt át – mint például Gutenberg és a könyvnyomtatás után –, az egész világ alapjaiban változott meg. Ráadásul a világ jelenkori kilapulása az elôzô változásokhoz képest sokkal magasabb szintû mennyiségi eltérést mutat a sebesség és a hatásfok te-kintetében. A nyomtatás elterjedése több évtizedig tartott, és csak a világ viszonylag kis részére terjedt ki. Ugyanez igaz az ipari forradalomra is. Ez a kilapulási folyamat szé-dületes sebességgel zajlik és közvetlenül vagy közvetve, de minden eddiginél több em-bert érint a maga egyéni életében. Minél gyorsabb és szélesebb körû az új korszakba való átmenet, annál valószínûbb a szakadás esélye, a régi világrend nyertesei és az új vi-lágrend nyertesei közötti szembenállás.

Néhány hi-tech cég az utóbbi évtizedekben már áldozatul esett a kilapulást kísérô változásoknak, mivel nem tudott alkalmazkodni a piac diktálta irdatlan tempóhoz. Szolgáljon az ô példájuk fi gyelmeztetésül minden üzleti vállalkozás, intézmény és nemzetállam számára, akik jelenleg ezekkel az elkerülhetetlen, bár megjósolgató vál-tozásokkal a megfelelô vezetés, rugalmasság és kreativitás híján kénytelenek szembe-nézni! Itt már nem elég okosnak, ébernek lenni: lépést kell tartani a szuperszonikus se-bességgel is.

Korunk legnagyobb dilemmája ezért a következô: hogyan leszünk képesek befo-gadni a változást úgy, hogy az új jelenségek ne gyûrjék le az embereket, de ne is szá-guldjanak el felettük? Egyik sem könnyû feladat, sôt. De nézzünk szembe velük, küzd-jünk és bízva bízzunk! Könyvemben a továbbiakban szeretnék mintákat adni, hogyan gondolkozzunk a fentebb leírt változásokról és hogyan fordítsuk ôket saját javunkra.

Miután beszámoltam a Kedves Olvasónak világrengetô felfedezésemrôl a Föld alakját illetôen, a következô fejezetben megpróbálom végigkalauzolni a kilapulás fo-lyamatán.


NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

Accenture Ltd. 35, 1709/11 6, 47, 52, 65, 164, 214, 319-20, 324,

349, 355, 357–59, 361, 363–65, 367, 369, 371–73, 375–77 l. még szeptember 11-i terrortámadások

Adamson, Allen 150-51, 380adatbeviteli iparág 297-98Adobe Photoshop 86, 157, 200 Afganisztán 52, 164, 313, 320, 323, 369,

348-49, 357, 360-61, 368AFL-CIO 183Afrika 11, 48, 80-81, 99, 128, 152, 164,

173, 257, 259, 261, 305–07, 309, 315, 321, 331

Agere 335AIDS, l. HIV-AIDSAirborne Express 282–84 Airbus Industries 162-63, 357–59Akbar, M. J 367al-Arabiya hírcsatorna 327 al-Dzsazira televízió 323al-Kaida 15, 313, 317–19, 321, 324, 344–

50, 357-58, 360, 366-67, 373, 377 alkalmazhatóság 232–34, 236, 238Állami Számvevôszék, USA – Government

Accounting Offi ce (GAO) 212 Amazon.com, 60, 76, 89, 132, 201America Online (AOL) 29, 51American Association for the Advancement

of Science 209 American Express 13, 145, 342Amerikai Kereskedelmi Kamara (US

Chamber of Commerce) 254Amin, Idi 267 Andreessen, Mark 54–58, 64, 74, 76-77,

191-92, 379Angola 262Apache 73–81, 84-85, 90Apple Macintosh 56, 194, 372 Arafat, Jasszer 374-75Argentína 207, 256, 263ASIMCO Technologies 99-100, 103, 105-06

Associated Press 180, 223, 321Association of University Technology

Managers 203Asustek 335AT & T 54, 61-62, 210Atef, Mohammed 358Athéni Olimpia 207AU Optronics 335Auras 335Ausztrália 13, 21, 117, 156, 261, 349 Ausztria 261, 355-56autóipar 31, 109Avis 341-42Az ügynök halála (Arthur Miller) 181, 197,

381Bahrein 258, 266, 268, 370-71Baldwin család 85-86 Banglades 257BankBoston 202 Belgium 325berlini fal 47–52, 56, 66-67, 147, 152, 161,

256, 311, 355-56 bevándorlási és honosítási hivatal, USA –

Immigration and Naturalization Service (INS) 224

bin Laden, Osama 52, 313, 319-20, 323–26, 349–51, 356-61

biológiai sokféleség 243-44, 331Bloomberg 23Bluetooth 134Boeing 68, 143, 161–63, 358, 361böngészôprogramok 54Brazília 49, 70, 101, 256, 262-63, 331, 333Brezsnyev, Leonyid Iljics 228britannica.com 83British Airways 143, 341-42Brookings Institution 240Brown kontra Közoktatásügyi Minisztérium

210Burkina Faso 261Bush, George W. 42-43, 82, 164, 221,

232-33, 313, 362-63

14_VI_flat_383-392._3korr.indd 38314_VI_flat_383-392._3korr.indd 383 4/6/06 12:26:02 PM4/6/06 12:26:02 PM


California, Berkeley Egyetem 84Cambridge Egyetem 160, 194, 219, 332CBS News 42-43, 82, 132Central Intelligence Agency (CIA) 39, 239Chen Shui-bian 340Chile 258China Airlines 336Churchill, Winston 301 Cisco Systems 32, 56, 139, 150, 209, 249,

263Citibank 314Citigroup 19civil szervezetek (nongovernmental organi-

zations – NGOs) 86, 243-45, 297, 312–16, 348

Clark, Jim 54-55Clinton, Bill 16, 44, 178, 191, 210, 312 CNBC Arabiya televízió 254CNET News.com 63, 134CollabNet 75, 81Columbia Egyetem 160, 192Compal 335CompuServe 51, 53Computer Associates 79Conservation International (CI) 243-44,

331Costa Rica 334Costco Wholesale 177-78, 182 Council of Economic Advisors (Gazdasági

Tanács adók Fehér Házi Testülete)164Cummins 105, 107Csecsenföld 327, 349Cseh Köztársaság 261, 263CSFB 194Csiang Cö-min 340Csiang Mian Heng 340csôd 48, 60, 63, 90, 105, 242, 260–62D Studio Max 156-57DaimlerChrysler 106Dánia 261, Davosi Világgazdasági Fórum (1999) 60, 69Dél-Afrika 80-81, 173Dél-Korea 153, 213, 216, 228, 321, 335,

337Dell Computer 6, 26, 35, 70, 101, 173,

194, 209, 245-46, 333–41, 344-45, 347, 349, 350-51, 372, 379

Deloitte Consulting 170Delta Air Lines 28, 30, 335, 341-42Demokrata Párt 171, 182, 381dereguláció 178, 182, 370deszegregáció 210DHC 36DHL 282-83Discovery Times Channel 12, 26, 187,

379, 382 Disney Corporation 65, 318DoCoMo 141-42Dominikai Köztársaság 261dotcom-lufi 22, 54, 59, 95-96, 96, 164Dubai 258, 266, 268, 283, 371-72E*Trade 86, 242, 286-87, 294eBay 62, 69-70, 123, 164, 364–66, 369egészségügy 22, 34, 106, 142, 177–79, 205,

234–36, 297, 307–09, 314Egyesült Államok 7, 16, 18, 20-21, 31-32,

39, 40-41, 48, 52, 62–64, 78, 91, 94, 96-97, 100–03, 105–09, 113, 118, 122–25, 129, 134, 152–54, 157, 159, 161, 164, 174, 188-89, 192, 195, 203–07, 209–14, 217, 220–23, 226-27, 239, 253-54, 258, 261, 269–74, 289-90, 293, 296, 307, 315, 318-19, 329-30, 332, 340-41, 345–48, 358, 363, 368, 370-71, 373, 375, 381-82

Egyesült Arab Emirátusok 260Egyesült Királyság, l. Nagy-BritanniaEgyiptom 253–55, 259, 263, 268-69, 282,

323, 366-67együttmûködô tervezés, elôrejelzés és fel-

töltés programja (Collaborative Planning, Forecasting, and Replenishment (CPFR) 114

Einstein, Albert 277, 355El Salvador 261elektronikai ipar etikai kódexe 245elektronikus kereskedelem 16, 57, 71, 191élethosszig tartó alkalmazhatóság 232-33,

238ellátási láncok 5, 109–17, 119, 121-22,

124–27, 129, 135, 143, 147-48, 150, 163, 175, 177–79, 188, 243–46, 263, 266, 280, 285, 289, 293, 298, 318, 333, 335–46, 350, 358


Név- és tárgymutató 385

I. világháború 326, 331Emberi Erôforrás Fejlesztési és Képzési

Program (Manpower Development and Training program), 229

emigránsok 217, 222, 258energia 21, 49, 83, 90, 92, 99, 122, 153,

159-60, 208, 210, 216-17, 226, 232-33, 235, 244, 269–71, 281, 283, 289-90, 306, 314, 316, 328–32, 369

Energiaügyi Minisztérium, USA (U.S. Department of Energy) 221

Engels, Friedrich 167-68Enron 164, 203, 294ENSZ 175-76, 228, 298, 321, 330Epson 11Ernst and Young 139értelmiségi közösség (intellectual commons)

74, 80, 82Észak-Korea 21, 190, 228, 257, 337, 339Ethernet 66Etiópia 261Európai Unió 36, 50, 102, 175 fájlcserélô technológia 138FBI – Federal Bureau of Investigation 239 Federal Express 54, 282 fegyvertartási törvény 301fényképezés 41-42, 60, 136, 138, 200, 279-

80, 301-02, 315-16, 361fi le transfer protocols (FTP) 57, 76, 297Finnország 262Firefox 87Flextronics 245Ford Motor Company 124Ford, Henry 71Franciaország 33, 232Freeman, Richard B. 152Fujitsu 335Fukuyama, Francis 380Fülöp-szigetek 261, 263, 290, 334-35, 339G8 gazdasági nagyhatalmak 153, 311-12 Gagarin, Jurij 229Gartner Group 238-39 Gates, Bill 52, 60, 88, 112, 161, 183, 198,

202, 218-19, 230, 284, 306–09, 318, 379

General Electric (GE) 13, 32-33, 35, 92-93, 95, 151, 247, 341-42, 344

General Motors 89, 106General Public License (GPL) 85George Washington Egyetem 281Ghána 135, 262Global Distribution Alliance 284globális felmelegedés 233Globális Versenyképességi Jelentés (Global

Compe titiveness Report) 272globalizáció 7, 13, 15–17, 32, 44, 64, 83-

84, 96, 98, 140-41, 146, 149, 153, 163-64, 172-73, 191, 243, 256-57, 266, 271, 303, 310–14, 345, 360, 363, 369, 379

GNU 85Goldman Sachs 11, 92Google 14, 60, 62, 70, 86, 127–34, 156,

164, 175, 176, 191, 193, 209, 239, 298Gorbacsov, Mihail 50, 257Grace T.R.W. Croup 340Gray szuperszámítógépek 57Guatemala 261gyógyszeripar 179Haiti 261Hamász 348Hamburg-Harburgi Mûszaki Egyetem 319 Harvard Egyetem 49, 91, 152, 160, 167,

231, 233, 237, 296-97, 350Héber Egyetem 313Helsinki Egyetem 85Hewlett-Packard (HP) 11, 35, 110, 121-

22, 134, 136, 139-40, 150, 165-66, 173, 194, 209, 245-46, 292-93, 315-16, 321, 369

Hindu, The (napilap) 313Hitachi 335hitelképesség adatok 71, 261HIV-AIDS 305-06Ho Si-Minh 320Hollandia 261-62Homeland Security (Nemzetbiztonsági Hi-

va tal) 239homesourcing 38-39Honeywell 29Hong Kong-i Egyetem 83Hruscsov, Nyikita 228 HTML 57, 199HTTP 57, 381-82Husszein, Szaddam 337



IBM 11, 32, 50–52, 56, 58, 67, 69, 71–75, 78–82, 92, 154, 173-74, 207, 231-32, 245, 288, 291-92, 356, 379

India 7, 11–15, 17–33, 36, 38-39, 48-49, 63, 68, 70-71, 73, 75, 81, 85, 90–99, 108, 120, 147, 151–59, 165, 170–75, 187–90, 193–95, 197-98, 204–06, 208, 215-16, 218, 224, 227-28, 238-39, 241, 250, 256–59, 261–63, 265, 267–71, 278, 282, 289–98, 305–07, 309–11, 313–16, 328–31, 335, 337, 341, 344, 366–69, 373–75, 379

Indiai Iparszövetség (Confederation of Indian Industries) 48, 342

in-formálás 5, 127, 129–33, 143, 147 Infosys 12–14, 30, 95, 97, 120, 187-88,

198, 238, 344-45, 360, 377, 379insourcing 5, 72, 120–24, 126-27, 129,

135, 143, 147, 285Intel 31-32, 86, 137, 152, 192–94, 219,

221–25, 263, 334International Finance Corporation (IFC)

259, 382 internet 16, 19, 36, 51, 53–60, 63-64, 67,

72, 75–78, 86-87, 90, 94, 107, 129, 134, 139, 142, 148-49, 156-57, 262-63, 285–87, 313, 321, 345–49, 351, 371

internet-alapú hangátvitel (Voice over Internet Protocol-VoIP) 138-39, 285

Internet Engineering Task Force 77IP-alapú szolgáltatások l. Services over

Internet Protocol (SoIP)iPaq 134ipari forradalom 16, 45, 82, 168, 263iPod 60, 129, 131, 137, 248 Irak 39-40, 164, 180, 282, 312, 315, 324, 327,

337, 339, 345-46, 348-49, 360, 367, 370Irán 233, 298, 326, 330-31, 337, 339, 366,

369–71 Írország 101, 173, 262, 333Islamic Studies and Research Center (Iszlám

Tanulmányi és Kutatóközpont) 323iszlám l. muzulmánokiszlamo-leninisták 319, 324-25, 344Izabella spanyol királyné 12Izrael 21, 239, 282, 285, 317, 321, 325,

327, 335, 337, 346-47, 374-75

Japán 13, 31-32, 34–37, 48, 84, 101–03, 108, 111, 117–19, 128, 135, 141, 143, 152, 162, 165, 174, 188-89, 192, 195, 206, 216–18, 221, 239, 262-63, 265, 267, 270, 289-90, 320, 329–31, 335, 337, 339-40

Java 97Johns Hopkins Egyetem 21, 98, 136, 224,

228, 240, 349, 371Johnson, Lyndon B. 227, 382Johnson, Paul 267Jordánia 224, 258, 281–84, 298, 370–72Kambodzsa 128, 261, 296–98Kamerun 262Kanada 29-30, 117, 121, 125, 156, 217,

254, 261, 269, 330, 381 kanagavai egyezmény (1854) 118 Katar 39-40, 258, 323, 325Kelet-Németország 47, 355-56 l. még, ber-

lini falKennedy, John F. 210, 212, 229, 232, 357,

381Kereskedelmi Minisztérium, USA (Com-

mer ce Department, U.S.) 44, 105, 362kereskedelmi szerzôdések betartatása 261Kereskedelmi Világszervezet – (World Trade

Orga ni zation WTO) 84, 98–100, 270, 312

keresôprogramok 14, 53, 60, 70, 128–30, 132, 191, 193

Khomeini 326 Kína 17, 25, 32, 34–37, 49, 67, 70, 81,

84, 88–90, 98–109, 113, 117-18, 120, 128, 131, 143, 147, 148, 151–53, 157–61, 169, 173-75, 180, 182, 189–95, 197, 204–08, 213, 215–24, 228, 230, 233, 239, 241, 245-46, 248, 250, 253–58, 262-63, 265, 267–73, 289–91, 294, 302, 304–07, 31011, 313, 315, 328–41, 345, 349, 364, 371

Kolumbia 123, 262kommunizmus 47-48, 50, 100, 152, 161,

205, 228, 257, 320, 325, 381Kongói Demokratikus Köztársaság 261-62Kongresszus, USA 178, 211-12, 216, 221,

229, 231, 235, 310, 313


Konica Minolta Technologies – Bizhub 146-47

Korea l. Észak-Korea; Dél-KoreaKuba 64, 82kutatás-fejlesztés (research and development

– R&D) 87-88, 263, 290, 321, 340-41kutatók, hiányuk az Egyesült Államokban

225Kuvait 325Külügyminisztérium, USA (U.S. Depart-

ment of Foreign Affairs) 214, 341Landor Associates 150Laosz 176, 297Legfelsôbb Bíróság (Supreme Court, U.S.)

210, 368Lengyelország 217leninisták l. iszlamo-leninistákLenovo 173-74Levin, Richard C. 205-06Levitt, Arthur 364-65LG Philips LCD 335Libanon 266, 281-82, 339Linux 81, 85–87, 89-90, 216Liteon 335Litvánia 207Macedónia 262Magyarország 355makrogazdasági reform 256, 258–60, 264,

269, 274, 311Malajzia 84, 101, 123, 173, 263, 266, 290,

322, 329, 331, 333–36, 339, 358Mali 86Mao Ce Tung 100, 267 Marokkó 258, 317, 325Marshall-terv 48Marx, Tzvi 351Massachusetts Institute of Technology

(MIT) 91, 981Mattel Inc. 110McCaw Cellular 54McDonald’s Corporation 40-41, 161, 200,

244, 246, 280, 311, 315, 337-38, 341, 343

MCI 62Medicaid 178, 234Medicare 234Mercedes Benz 106

Mexikó 25, 100-01, 117, 127-28, 195, 243, 245, 253-54, 256–58, 264, 269–74, 335, 364, 381

mezôgazdaság és környezetvédelem 192, 236-37, 243-44, 246, 306, 329, 332, 357-58

Microsoft 11, 26, 31, 35, 51, 53, 57–59, 67–70, 72–74, 85–89, 126, 129, 137, 157, 161, 179, 188, 191, 193-94, 218–20, 225-26, 230, 284, 306, 372, 374, 379

mikro-multinacionális cégek 291MIPS („millions of instructions per second”

– millió utasítás másodpercenként) 137 Mitsubishi 162Mitsubishi, Tamon 142mobiltelefonok 28, 42, 54, 57, 59–61, 82,

101, 128, 134-35, 138, 141-42, 150, 153, 155, 176, 301–03, 318, 341, 381

Mongólia 298Montenegro 262Motorola 335Mozilla Alapítvány 87MP3 lejátszó 42-43, 60, 137, 195, 381MSI 335M-System 335multinacionális vállalatok 7, 16, 29, 31-32,

84, 93, 105-06, 156, 173-74, 215, 243, 290–92, 294, 315, 330, 341 (l. még az adott cégek nevénél)

munkaerô-kereslet elmélet (lump of labour theory) 189

munkaerôpiac 20, 33, 152, 154, 199, 213, 224, 235-36, 262, 283, 321

munkafolyamat szoftver 5, 18, 65, 68, 72, 157

munkahelyteremtés 106Munkaügyi Statisztikai Hivatal, USA –

Bureau of Labor Statistics (BLS) 213munkaügyi törvény 256muzulmánok 15, 39, 52, 254, 265-66, 303,

317–19, 322–27, 345, 366–68, 371–73 Myers, Richard tábornok 39NAFTA Észak-Amerikai Szabadkeres kedel-

mi Egyez mény (North American Free Trade Agree ment) 164, 243, 254, 269, 272, 274, 381

Nagy-Britannia 267, 289, 358




Napster 64, 138, 381NASA (National Aeronautics and Space

Adminis tration) 194, 212, 373Nasdaq 173, 203, 281-82, 372National Center for Supercomputing Appli-

cations, USA (NCSA) 54, 76–78National Commission on Mathematics and

Science Teaching for the Twenty-fi rst Century 212

NATO 40NEC 335Nehru, Jawaharlal 48, 90-91Németország 106, 123, 175, 215, 263, 267,

272, 289, 319, 326, 355Nemzeti Gyógyszerészeti Hivatal, USA

(Food and Drug Administration – FDA) 179

Nemzetközi Pénzügyi Társaság (World Bank International Finance Corporation-IFC) 259, 382

Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) 194, 311

Netscape 53–59, 64, 66-67, 71, 73, 77, 91, 126, 136, 147, 191, 379

New York Times, The 43, 64, 82, 87, 89, 118, 134-35, 143, 177, 199-200, 214, 253, 361, 379

New York Város Egyeteme 373Nielsen/NetRatings 164 Nigéria 262, 317, 369Nike 121-22Nikon 126 Nixon, Richard M. 233Nokia 150Nomura Research Institute 216Norman 358Norton Utilities 336Norwood 41Nukleáris Védelmi Bizottság, USA 210nyílt forráskód (open-sourcing) 5, 73–75,

77–82, 84, 86–90, 129, 143, 147, 156, 344-45

nyitott protokoll 57Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési

Szervezet (OECD – Organization for Economic Co-operation and Develo p-ment 214

offshoring 24, 72, 99–101, 105–07, 129, 135, 140, 147, 187–89, 194, 241, 245, 289

Ohio Állam Egyeteme 101Oklahoma Center for the Advancement of

Science and Technology (OCAST) 203Olaszország 194, 263, 289-90, 323openknowledge.org 84OpenOffi ce.org 86Opsware Inc. 64, 192optikai kábel 16, 54, 60–63, 90–96, 98,

137, 149, 162, 202, 323Oracle 73Organization of Petroleum Exporting

Countries (OPEC) 330Oroszország 32, 70, 80, 117, 151-52, 161,

173, 175, 225, 228, 233, 239, 256, 263, 290, 311, 330-31, 348-49, 381

outsourcing 13, 25, 31, 34, 36-37, 39, 68, 92, 95, 99, 129, 135, 140, 143, 147, 157-58, 165, 170, 187–89, 192, 194-95, 199, 215, 238, 241, 284, 289, 292–97, 303, 342-43, 345, 369

Pakisztán 28, 48, 52, 257, 262, 269, 282, 298, 337, 339, 341, 343-44, 346, 357-58, 366-68

palesztinok 285, 317, 346, 374, 375PalmPilot 85, 128, 140Pasteur, Louis 98PayPal 69-70, 123pc-k 50, 52-53, 55, 92, 140, 142, 156, 180 Peking Fôpolgármesteri Hivatalának Keres-

kedelmi Irodája (Beijing Municipal Bureau of Com me rce), 328

Pekingi Egyetem 205, 311Pentagon 39Pol Pot 296, 320Portugália 262PDA – personal digital assistants (digitális

személyi titkár”) 136, 138-39, 143, l. még PalmPilot

Procter and Gamble 115Program for International Student Assess-

ment 223Quark 200rádiófrekvenciás azonosító microchip (radio

frequency identifi cation microchips –RFID) 115-16, 140


Rainbow/PUSH Coalition and Citizenship Education Fund 249

Reagan, Ronald 50, 52Republikánus Párt 178, 182Rolls-Royce 143, 175, 288–90, 379Rumsfeld, Donald 348Rushdie, Salman 325-26Salon.com 76, 115, 178SAP 35Schröder, Gerhard 175Securities and Exchange Commission

(SEC, Tôzsdefelügyelet) 203, 364Services over Internet Protocol (SoIP) 139Sharp 335Shultz, Howard 285Siemens 217, 239Silicon Graphics 54Simon & Schuster 93Skype Technologies 139Smith, Adam 165SMTP 57SOAP 67-68 Sony Corporation 35, 118, 165, 246, 335Spanyolország 289-90, 323-24Stanford Egyetem 56, 84, 130, 147, 190,

220, 237, 379Starbucks 66, 191, 2237, 244, 285-86szabad kereskedelem 5, 171, 182, 187–89,

191, 193, 195, 333szabad szoftver mozgalom (free software

movement), 74, 80, 84–87, 89, 156 szabadalmak 14, 32, 57, 89, 179-80, 220-

21, 321Szaúd-Arábia 52, 182, 233, 266, 268, 324,

327, 331, 358, 366–70, 372szeptember 11-i terrortámadások, l. még

9/11 164, 208, 242, 313, 319, 325, 349, 357, 360-61, 366

Szerbia 262Szingapúr 13, 194, 223, 261-62, 273, 289-

90, 335, 339Szíria 256, 261, 269, 339, 367Szovjetunió 48–50, 52, 64, 90, 147, 160,

189, 211, 225, 228, 229, 232, 261, 305, 311, 328, 331, 350, 356

Szudán 302, 330-31

Tajvan 100, 173, 206, 213, 216-17, 221, 223, 255, 290, 330, 334–37, 339–40

tálibok 368 társadalmi felelôsséget vállaló vállalkozók

243–45társadalombiztosítás 18, 27, 99, 260Task Force on the Future of American

Innovation 221 Tata Consulting Services Ltd. (TCS) 95,

154, 170Tata, Ratan 194 távközlési törvény (USA, 1996) 61–63, 91,

122, 272technológiai determinizmus 303Teng Hsziao Ping 99-100, 257termelékenység 44, 67, 71, 102, 147–50,

215, 259, 271terrorizmus 15, 232-33, 318, 322, 327,

347-48, 350, 363Texas Instruments 11, 32, 92-93Thaiföld 101, 261, 298, 335, 339Thatcher, Margaret 257, 272Tienanmen téri vérengzés 302TiVo 131-32tolerancia kultúrája 267Torvalds, Linus 85Toshiba 120-21, 335Toyota 217, 328tôkepiacok 203-04, 209, 256Törökország 265, 273, 367Trade Defi cit Commission, U.S. (Keres-

kedelmi Defi cit Bizottság, USA) 241Trends in International Mathematics and

Science Study 223Tyco 164U.S. – China Business Council, Amerikai

– Kínai Üzleti Tanács 107Unilever 200United Parcel Service (UPS) 120United Press International 24United Technologies 342Unix computers 56ügyfél–ügyfél tranzakciók (C2C-customer

to customer) 69vezeték nélküli technológia 334-35 Vietnam 24, 42, 64, 80, 101, 263Világbank 153, 257, 259, 311, 313, 329



világháló (World Wide Web),; l. még Internet 16, 34, 53, 57, 76-77, 87, 89, 126–28, 130, 138, 152, 214, 323, 348

Virtuális Kalifátus 345, 346virtuális magánhálózat (virtual private

network - VPN) 66, 157Volvo 217Wal-Mart 101, 109–19, 121, 140, 148,

177-78, 182, 246, 345, 365, 381

Washington Egyetem 160, 281Whirlpool 217Wikipedia 83–85, 381Y2K krízis 90, 94–99Yahoo 60, 127, 130, 132, 135, 180, 191,

193, 218, 298, 304Yale Egyetem 92, 160, 205-06, 297Zimbabwe 272zippyk 153, 155, 159, 161, 188



És mÉgis lapos a fÖld - lirastatic2.lira.hu/upload/m_28/rek3/94369.pdf · 2013. 2. 22. · a...

Documents