s z Í n e k r Ő l

15
SZÍNEKRŐL

Upload: hope

Post on 05-Jan-2016

24 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

S Z Í N E K R Ő L. Látás fiziológiája. a színek fényhullámokból (elektromágneses energia egy fajtája) jönnek létre szemünk a 400-700 nanométer (hullámhossz) közti fényhullámokat képes érzékelni a fényhullámok színtelenek, a színek agyunkban állnak össze - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: S Z Í N E K R Ő L

SZÍNEKRŐL

Page 2: S Z Í N E K R Ő L

Látás fiziológiája

- a színek fényhullámokból (elektromágneses energia egy fajtája) jönnek létre

- szemünk a 400-700 nanométer (hullámhossz) közti fényhullámokat képes érzékelni

- a fényhullámok színtelenek, a színek agyunkban állnak össze

Hogyan? A fénysugarak elérik a szemlencsét, s a fény a szemlencsén, mint fénytörő közegen keresztül a retinára vetülve képpé alakul.

A szemünkben lévő csapok és pálcikák fotokémiai folyamata révén az inger elektromos ingerimpulzusokká a alakítva jut elaz idegpályákon keresztül az agy látókérgébe. Itt az impulzusokképérzetté alakulnak.

Page 3: S Z Í N E K R Ő L

Látás fiziológiájaszínlátás:

csapok: színérzékeléspálcika alakú érzéksejtek: sötét-világos érzékelés- a színes képen megjelenített látvány tartósabban megmarad emlékezetünkben, mint a fekete-fehér látvány

térlátás:- a retinán keletkező kép kétdimenziós- a valóságos képnek mélysége is van1. viszont két szemmel látunk, a retinákon lévő képeketagyunk egyesíti egy térbeli képpé2. érzékeljük a tárgyakon megjelenő fényeket

és árnyékokat

mozgás érzékelés:ha a szemünk elmozdul, akkor a retinán látott kép ismás pontra kerül- állóképet nem látjuk mozgónak: mertmert látásunk kompenzálja fejünk mozgását,- mozgó tárgy képének mozgása folyamatos

?? Film vetítésénél az álló képkockákat miért látjuk mozgónak?

Page 4: S Z Í N E K R Ő L

SZÍNEK

1. Színek fizikai tulajdonságai

2. Színek rendszere, keverése, harmóniája

3. Színkontrasztok (színek egymással való kapcsolata)

4. Színek pszichológiája

Page 5: S Z Í N E K R Ő L

Színek a fizikában

Isaac Newton, 1676: a fehér napfényt 3 élű prizmával színképpé bontotta.

vörösnarancssárgazöldkékibolya

Színek létrejöttének fizikai módjaira példák: fénytörés, tükrözés, interferencia, elhajlás, diffrakció, polarizáció

spektrumszíneit tartalmazószínszalag

Minden szín gyűjtőlencsével összegyűjtve: tiszta fehérMinden szűrőt a fénynyaláb elé téve: tiszta fekete

Page 6: S Z Í N E K R Ő L

Színek a fizikában

Keverék színek: Ha spektrum egyes színeit elkülönítjük (különféle színszűrőkkel),akkor keverék színeket kapunk.

Komplementer színek:Azokat a fényszín párokat nevezzük komplementer (kiegészítő)szín-pároknak, melyek keverékéből a tiszta fehér jön létre.

Tárgyak saját színe:

A színszűrők kiszűrik a spektrum kisebb-nagyobb tartományát.

A tárgyak felülete speciális színszűrőknek felelnek meg, azoka fény egy bizonyos tartományát elnyelik, más tartományokat kevertszínként visszavernek.A visszavert fényszín lesz a tárgy saját színe.

Page 7: S Z Í N E K R Ő L

Komplementer színek

Komplementer színek vörös zöldsárga ibolyakék narancs

1. szukcesszív kontraszt: az utókép mindig a nézett szín komplementere a szem magától megkeresi a komplementer színt, hogy helyreállítsa az egyensúlyt

2. szimultán kontraszt: egy szín a másik színt is kicsit a komplementere felé közelíti

- pl.: vöröset elkülönítve a maradék 5 színből zöld jön létre =>Minden elkülönített spektrál szín az összes többi színből összetevődött keverékszín komplementere.

- pl.: használjunk vörös és zöld színszűrőt => Az összes szín elnyelésével tiszta fekete szín jön létre.

Page 8: S Z Í N E K R Ő L

Színek rendszerzése, színrendszerek

Színkör (tiszta színek): a spektrumban a színjelleg folyamatosan változik (finom átmenettel)a színszalag két végén lévő színt keverjük össze (vörös és ibolya: bíbor)

a színkört sok meghatározott hullámhosszúságú fény tiszta szín (telített szín) alkotja (rövidebb: hideg sz., hosszabb: meleg sz.)

Színgömb (semleges színek is):- gömb vízszintes főkörén állnak a spektrum színei (egyenlítő)

- felső sarkpóluson áll a fehér, alsó sarkpóluson a fekete

- a gömb középpontjában található a szürke szín

színeze

t

világoss

ág

telítetts

ég

Bármely színt el tudjuk helyezni a gömb

felszínén, vagy a gömb belsejében

Színmetria: színméréssel kapcsolatos tudomány

Page 9: S Z Í N E K R Ő L

A színtanban lévő két leggyakoribb modell:A színtanban lévő két leggyakoribb modell:ADDITÍV (ADDITÍV (RRGGBB) az eredő) az eredő fehérfehérSZUBTRAKTÍV (SZUBTRAKTÍV (CCMMYYK) az eredőK) az eredő feketefekete

a színek különböző hullámhosszúságú fénysugarakaz emberi szem egyszerre több hullámhosszon is érzékel,így az összhatás adja meg az adott színt

Thomas Young (1802): Thomas Young (1802): •három szín alapelve (három szín alapelve (vörösvörös, , zöldzöld, , ibolyaibolya))•szem színérzékeléseszem színérzékelése

SzínelméletSzínelmélet

Page 10: S Z Í N E K R Ő L

Fény színek (prizmatikus színek) Festék színek (pigment színek)

ADDITÍV SZÍNKEVERÉS (összeadó)

Alapszínek: zöld, piros, ibolyaMinden szín együtt: fehér színt alkot

RRGGBB színkódolás

Alapszínek: Red, Green, BlueMegadása: 3x1byte-onvagy: 16-os számrendszerben

Alkalmazása: Elektronikus megjelenítésnél(pl.: monitor, projektor, fényképezőgép)

SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS (kivonó)

Főszínek: sárga, kék, pirosMinden szín együtt: piszkos fekete

CCMMYYKK színkódolás

Alapszínek: Cián, Magenta, Yellow, blacKMegadása: %-osan mennyi van az adott alapszínből a feketét kivéve

Alkalmazása: nyomdászatban

SzínelméletSzínelmélet

Page 11: S Z Í N E K R Ő L

A színek jellemzőiA színek jellemzői

• A fényerő mértéke megmutatja, hogy az adott szín mennyi fényt tükröz vissza illetve ereszt át

Fényerő (brightness):Fényerő (brightness):

Árnyalat (hue):Árnyalat (hue):

• Az árnyalat határozza meg a szín pontos helyét a színskálán, azaz magát a színt

Telítettség (saturation):Telítettség (saturation):

• Az adott színben levő szürke mennyiségét jelenti. Minél kevesebb a szürke mennyisége annál tisztább, telítettebb a szín. A telített színek nem tartalmaznak szürkét vagy feketét.

Áttetszőség (opacitás):Áttetszőség (opacitás):

• Festékek jellemzője, azt mutatja meg az alatta levő festékréteg mennyire üt át

Page 12: S Z Í N E K R Ő L

Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék):

2. Színek harmóniája

Első rendbeli színek

Page 13: S Z Í N E K R Ő L

Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék):

Másod rendbeli színek

Page 14: S Z Í N E K R Ő L

Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék):

Harmad rendbeli színek

Page 15: S Z Í N E K R Ő L