sajÁt lakÓkÖrnyezetben az ÖnÁllÓ Életet...

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

NAP.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13. 31/1. oldal

NAP

SAJÁT LAKÓKÖRNYEZETBEN AZ ÖNÁLLÓ ÉLETET SEGÍTŐ

SZOLGÁLTATÁSOK MUNKACSOPORT

IRÁNYELVEK

Készítették: Kovács Edina Vas Imréné

Zalabai Péterné



Tartalom 1. Bevezető ................................................................................................................................. 3

2. Hazai szabályozás .................................................................................................................. 4

3. Fogalommagyarázat ............................................................................................................... 5

4. Fogalmi megközelítés ............................................................................................................ 7

4.1. Cél ................................................................................................................................... 8

4.2. A szolgáltatások elvei...................................................................................................... 8

4.3. A szolgáltatás alapelvei:.................................................................................................. 9

4.4. A szolgáltatás gyakorlati elve ......................................................................................... 9

5. Az alapszolgáltatások általános jellemzői ............................................................................ 10

5.1. Tevékenység folyamata................................................................................................. 10

5.2. Szolgáltatási feltételek................................................................................................... 11

6. Az alapszolgáltatások tevékenységi formái ......................................................................... 13

6.1. Házi segítségnyújtás ...................................................................................................... 13

6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területe:............................................................... 14

6.3. Étkeztetés ...................................................................................................................... 15

6.4. Nappali ellátás ............................................................................................................... 16

6.5. Családsegítés ................................................................................................................. 18

6.6. Támogató szolgáltatás ................................................................................................... 19

6.7. Közösségi ellátások ....................................................................................................... 26

7. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok........................................................................................... 30

8. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja........................................................................... 31

9. Dokumentáció ...................................................................................................................... 31



1. BEVEZETŐ

A Nap munkacsoport eredetileg az „Otthoni vagy családi önálló életvitel segítő

szolgáltatások” főcímű, szociális alap és nappali szolgáltatások alcímű irányelvek

meghatározásának feladatára kérték fel. A feladat meghatározása szerint a csoportnak olyan

irányelveket kell meghatározni, amelyeket a későbbi szociális munka során kompetensen

lehet használni.

Feladatunknak jelölték meg azt, hogy a mindennapi problémáinkra megfelelő megoldásokat

ajánljuk, amelyek a szakmában dolgozókat foglalkoztatják.

A csoport a feladatot értelmezve számos olyan dilemmával került szembe, amelyek tisztázását

követően tudott továbblépni.

Az első komoly dilemmát a csoport elnevezése okozta.

Az önálló életvitel fogalmát több évtizede a fogyatékos emberek önrendelkező életvitelével

összefüggésében használják, emiatt az alap és nappali ellátásba tartozó más személyek esetén

nem. illetve nehezen értelmezhető.

A másik dilemmát az jelentette, hogy az otthoni vagy családi fogalom szerint ki célcsoportja a

NAP csoportnak, illetve az alap és nappali ellátásának.

Harmadik dilemma abból adódott, hogy több alapellátási feladatnak nem helyszíne az

„otthon”.

Mindezek megvitatására azért volt szükség, hogy pontosítsuk a feladatunkat.

Ennek eredményeként megállapítottuk, hogy az alap és napközbeni ellátás irányelvei nem

határozhatók meg egységesen az alábbiak miatt:

– nem minden célcsoport él az otthonában (pl.: hajléktalanok)

– nem minden célcsoportra vonatkozik az önálló életvitel (pl.: idősek egy csoportjára)

– nem minden szolgáltatás helyszíne az otthon (pl.: nappali ellátás)

A csoport közös döntését követően javaslatot tettünk a munkacsoport elnevezésének

megváltoztatására, amely elfogadására került.

Az új nevünk:

„Saját lakókörnyezetében az önálló életét segítő szolgáltatások” elnevezés lett a



munkacsoport neve és ez már könnyebbé tette a további lépések meghatározását is.

Ki a célcsoport:

– aktívkorú (tankötelesség megszűnésétől)

– idősek

Más csoportosításban:

– egyének

– családok

Állapotuk szerint:

– fogyatékos személyek

– egészségkárosodott személyek

– szenvedélybetegek

Az általános pontosításokra azért volt szükség, mert az irányelvek meghatározásait nem

lehetett minden alapellátásban résztvevőre összeállítani.

2. HAZAI SZABÁLYOZÁS

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény szerint a

szociális alapszolgáltatások körébe az alábbiak tartoznak:

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

b) a szociális információs szolgáltatás

c) az étkeztetés

d) házi segítségnyújtás

e) családsegítés

f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

g) a közösségi ellátások

h) a támogató szolgáltatás

i) azt utcai szociális munka



j) nappali ellátás

A törvény értelmében az alapszolgáltatást a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban

és lakókörnyezetükben kell biztosítani, önálló életvitelük fenntartása, egészségügyi, mentális,

és egyéb okok miatt keletkezett problémáik megoldása érdekében.

A falugondnoki, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás,a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

a közösségi ellátás, a támogató szolgálat valóban a szociális szolgáltatást igénybe vevő

személy saját otthonában nyújtja a szolgáltatást.

Az utcai szociális munka semmiképpen nem tartozik ebbe a kategóriába, míg a nappali ellátás

nagymértékben segítheti az egyént az otthoni környezetében maradáshoz, de tevékenységének

helyszíne nem a szociálisan rászoruló személy otthona.

A szociális információs szolgáltatás segíti az összes szociális alapellátási szolgáltatás

munkáját naprakészségében, illetve az igénybevevőt segíti a szociális védőháló elérésében.

A NAP munkacsoport feladata irányelvek meghatározása volt, így a különböző

szolgáltatásokból meg kellett találni azokat az általánosítható alapelveket és egyéb általános

érvényű jellemzőket, amelyek csak a szociális alapellátásra vonatkoznak és amelyek mentén

meghatározható lesz a tevékenység folyamata és annak lépései.

3. FOGALOMMAGYARÁZAT

Egyén: a szociális szolgáltatás alanya, akinek egészségügyi, mentális, fizikai, életkorából

adódó, szociális, mentálhigiénés vagy egyéb krízishelyzetből adódó problémái vannak.

Család: az egyénnel otthonukban együtt élő személyek

Otthon: amelyben az egyén és a család együtt él, közös vagy külön háztartásban, egy

légtérben. Önmaguk biztosítják mindennapi életvitelük feltételeit. Időbeosztásuk –

feladatmegosztásuk önellátásuk saját irányításuk szerint történik. Életkörülményeiket

önmaguk teremtik meg.

Önálló életkörülmény: Önmagukat önállóan látják el, legyen az táplálkozási, higiénés és

egyéb feladat.

Önálló életvitel (Önrendelkező életvitel): életük irányítása saját döntéseik alapján valósul

meg.



Alapszolgáltatás: mindazon tevékenységek összessége, amelyek az alapvető szükséglet

kielégítést szolgálják. ( étkezés biztosítása, személyi higiénia biztosítása, egészségi,

életvezetési, szociális, mentális problémák kezelésének segítése, életveszély elhárítása )

Tevékenységek: a sokrétű feladatok egymás mellé és egymásra épülése, annak érdekében,

hogy a személyek és családok minél tovább a saját otthonukban élhessenek.

Személyi higiénia biztosítása: a szolgáltatást igénybe vevő személy testének, bőrének,

hajának, körmének, ruházatának, tisztántartása.

Környezeti higiénia: a szolgáltatást igénybe vevő személy közvetlen lakókörnyezetének

takarítása. (Egy, általa használt szobának , konyhának, mellékhelyiségnek tisztántartása. )

Ágyba fekvő betegek esetében, az ágy és a közvetlen ágy körüli bútorzat rendben tartása,

fertőtlenítése.

Szolgáltatást igénybevevő: mindazok a személyek, vagy családok, akik a szociális

ellátórendszer bármely területén segítséget kérnek és ezt igénybe is veszik. A feltételeket,

szolgáltató és a szolgáltatást igénylő személy, megállapodás formájában írásban rögzíti.

Megállapodás: a szolgáltatáshoz jutás, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása, a

megszűnés feltételeinek írásbeli rögzítése.

Szakmai létszám: azoknak a szakdolgozóknak és kisegítőknek ( takarító, adminisztrátor,

gépkocsivezető, stb. ) az együttes létszáma, akik a különböző ellátások biztosítása érdekében

dolgoznak, esetenként együtt, egymás munkáját segítve tevékenykednek.

Családi kapcsolatok ápolása: mindazon folyamatok segítése, amelyekben hozzájárulunk az

egyének családok, rokonság, barátok, ismerősök egymáshoz közelítéséhez, belsőséges együtt

töltött idő felhasználásához.

Kompetencia határ: az a határvonal amelyen belül a szociális szakmában dolgozó

szakemberek végzik munkájukat

A szociális alapszolgáltatásokra abban az esetben van szükség, ha a rendszer működésében

diszharmónia áll be, külső segítségre van szükség az egyensúly visszaállításához.

A különböző alapellátási szolgáltatások ebben nyújtanak segítséget.

1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás esetén az apró falvakban és külterületen,

valamint a tanyasi területek területi elhelyezkedéséből adódóan kerülnek hátrányos helyzetbe



az ott lakó személyek, az intézményhiány miatt nem jutnak hozzá lakókörnyezetükben,

otthonukban a különböző alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges szolgáltatásokhoz.

2. Étkeztetés esetén az ellátottak koruk, egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt

tartósan vagy átmenetileg nem képesek önmaguk vagy eltartottaik részére a legalább napi

egyszeri meleg étkeztetést biztosítani.

3. Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a kora, állapota miatt önmaga ellátására nem

vagy csak segítséggel képes személyeknek az alapvető gondozási, ápolási, higiénés

feltételeket.

4. A családsegítés során szociális-, mentálhigiénés- krízishelyzetben lévő személyek és

családok veszélyeztetettségi okainak megszüntetésében kell segítséget nyújtani.

5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az egészségi, mentális vagy fogyatékos állapotból

keletkező krízishelyzetekben nyújt segítséget, megteremtve a lehetőségét annak, hogy az

egyén továbbra is saját otthonában élhessen.

6. A közösségi ellátás által megteremthető a feltétele annak, hogy a pszichiátriai vagy

szenvedélybeteg saját lakókörnyezetében valósítsa meg további gyógyulását, rehabilitációját

és munkába illesztését.

7. A támogató szolgáltatás speciális segítségnyújtása révén lehetősége nyílik a fogyatékos

személynek otthonában maradva egyenértékű életet élni hasonlóan bárki máshoz, hozzájutni

mindazokhoz a lehetőségekhez, amelyek egyenrangúvá teszik bármely más állampolgárral

(család, közösség, kultúra, szabadidő, tanulás, munkavállalás).

8. A nappali ellátás lehetőséget ad napközbeni tartózkodásra mindazoknak, akik koruk,

állapotuk, egészségi állapotuk miatt, részben képesek önmagukról gondoskodni. Időszakosan

felügyeletre szorulnak, a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy minél hosszabb ideig otthonukban

maradhassanak, és minél később legyen szükségük szakosított- bentlakásos elhelyezésre.

4. FOGALMI MEGKÖZELÍTÉS

A megismertetett szociális alapellátások közös jellemzője, hogy a szolgáltatást igénybe vevő

személy, család eredeti lakókörnyezetében maradhat, a különböző okokból előállt hátrányos

helyzetben otthonában is kezelhető, segíthető. A szolgáltatások által biztosítható, hogyaz

érintett személy vagy család életkörülményei továbbra is az eddig megszokott helyen és



módon valósuljanak meg.

A külső segítség elsősorban életminőségének megtartására irányul, illetve annak romlását

hivatott megakadályozni.

4.1. Cél

A kora, mentális-, egészségügyi, vagy fogyatékos állapota, életvezetési nehézségek vagy

egyéb szociális ok miatt problémás helyzetben lévő személyt nem intézeti keretek között,

hanem saját otthonában vagy lakókörnyezetében hagyva, segíteni önálló vagy önrendelkező

életvitele megtartásában.

4.2. A szolgáltatások elvei

– A segítséget igénylő személy, család minél nagyobb önállóságának megtartása

– Függőségi helyzetének minél alacsonyabb szintre szorítása. Mindehhez szükség van

képességeinek, készségeinek, helyzetének, állapotának alapos megismerésére. Fel kell

térképezni mindazokat a feltételeket, amelyeket önerőből is képes megvalósítani és

azokat, amelyben feltétlen segítséget igényel.

– Feltérképezni, hogy a szolgáltatáson kívül milyen külső és belső erőforrások állnak

rendelkezésre, amelyek mobilizálhatóak a cél megvalósítása érdekében. Ezt az indokolja,

hogy az egyéni erőforrások sokkal hatékonyabban érvényesülnek, ha az őt körülvevő

környezet is részt vesz a problémamegoldásban, támogató háttérként segíti a cél

megvalósulását (otthonában maradás lehetőségét).

– A közvetlen környezeten kívül legalább annyira hangsúlyos a feladata azoknak az

egészségügyi, szociális, foglalkoztatási szakembereknek, akikkel az egyén és a

szolgáltatás szoros együttműködésben valósítja meg a problémamegoldást.

– A tágabb környezet lehetőségeinek a bevonása (barátok, ismerősök), a különböző állami,

önkormányzati, civil szervezetek által működtetett közszolgáltatások, az érdekvédelmi

szervezetek nyújtotta lehetőségek mind az irányba kell hassanak, hogy az egyén állapotát

és helyzetét stabilizálják, és lehetővé tegyék hosszútávon is az önálló életet biztosító

otthonmaradását.



– A szolgáltatás lényege, hogy szerződéses viszony alapján valósul meg. A szerződés

rögzíti mindkét fél jogait és kötelességeit, mindazon feltételeket, amely a hosszú távú

együttműködést biztosítják.

– A továbblépés alapfeltétele a közösen kialakított terv, amelyben meghatározásra kerül a

szolgáltatás folyamata, lépései, az ahhoz szükséges szabályok, kölcsönös elvárások. A

tervkészítés folyamatában figyelembe kell venni mindazoknak a szakembereknek a

véleményét is, akiknek kapcsolatuk van a szolgáltatást igénybe vevő személlyel.

– A közösen kialakított terv hűen kell, hogy tükrözze az egyén állapotának, szellemi, fizikai

képességeinek lehetőségeit és korlátait, és mindezek figyelembevételével kell

meghatározni a szolgáltatás időtartamát, fajtáját és mélységét. A kölcsönös elvárások

rendszerének elfogadtatását követően meg kell valósítani, hogy a szolgáltatást igénybe

vevő személy folyamatosan érdekelt és motivált legyen a terv megvalósításában.

4.3. A szolgáltatás alapelvei:

– előítéletmentesség

– emberi méltóság tiszteletben tartása

– másság elfogadása, tolerancia

– mások akaratának tiszteletben tartása

– segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez

– életminőség legalább szinten tartása

– tisztesség

– szaktudás

– titoktartás

– ha nem tudok segíteni, legalább ne ártsak

4.4. A szolgáltatás gyakorlati elve

A szolgáltatást igénybe vevő személy megfelelő szakemberi segítséggel képes saját élete

irányítására, a segítségnyújtás szükséglete szerinti meghatározására.



A szolgáltatások célja:

Az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő egyének, családok

feltérképezése, elérése, szükségleteik feltérképezés, azokhoz igazodó szociális

szolgáltatásokhoz való hozzáférésük elősegítése.

A saját lakókörnyezetükben élő egyének, családok a szociális munka eszköztárával történő

segítése, annak érdekében, hogy önálló, önrendelkező életvitelt folytassanak, érdekeiket

képviselni és érvényesíteni tudják, valamint társadalmi beilleszkedésük megvalósuljon.

5. AZ ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

5.1. Tevékenység folyamata

Kapcsolatfelvétel, szükségletfelmérés

Probléma feltárás, információ szerzés

Probléma meghatározáshoz adatgyűjtés a családi körülményekről a családon belüli

viszonyokról, a külső kapcsolatokról, az intézményi kapcsolatokról, a belső viszonyokról, az

életmódról.

Problémameghatározás

Tervmeghatározás

A segítés lépéseinek és folyamatának meghatározása.

A feladatok személyre lebontása, a közvetlen környezet bevonása

– Krízishelyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése

– Információs tanácsadás, felvilágosító szolgáltatások

– A pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való

hozzájutás megszervezését,

– Az egyén életében, illetve a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok

megoldásának elősegítését,

– Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése



– A családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, család- és párterápiás,

konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások szervezése

– Szociális, életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, nevelési, jogi tanácsadás biztosítása

– Egyéni és csoportos terápiás programok szervezése

– A célcsoport kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő készségének javítása

– Aktivitást növelő, munkába lépést ösztönző szolgáltatások biztosítása

– Önsegítő, valamint közösségfejlesztő programokat szervezése

– Partnerséget kezdeményez, és partnerségben részt vesz más szektorok képviselőivel

– Személyi segítés

– Szállító szolgáltatás

– Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése

– Életvezetés segítése

Megvalósítás

A folyamat folyamatos értékelése, szükség esetén korrigálása. Pozitív változás, fejlődés vagy

a segítés meghiúsulása esetén a segítés befejezése.

5.2. Szolgáltatási feltételek

Kapcsolatfelvétel többségében az igénybe vevő kezdeményezésére, de lehet más

szolgáltatások jelzésére.

Az igénybevétel formája:

Az aktívkorú nem foglalkoztatottak együttműködésének szervezésén túl önkéntes.

Életkorhoz nem kötött.

Igénybevétele: térítésmentes és térítésköteles szolgáltatási elemeket egyaránt tartalmaz.

A szolgálat szakmai programja

– meghatározza a kompetenciákat

– a felelősségi viszonyokat

– az utasítás rendjét



– az adminisztráció rendjét és a dokumentációk körét

– az együttműködés kialakításának, a kapcsolattartásnak a célcsoportjait és módját

– a feladat és hatásköröket

– a belső működési rendet

– a team munka módszertanát

– a csapatépítés módszereit

– a szupervízió és esetmegbeszélések idejét és módját

– a karrier és szakmai továbbképzések lehetőségeit.

Szolgáltatások fajtái

– információnyújtás

– életvezetés segítése

– jogi segítségben

– működő köz és segítő szolgáltatásokhoz hozzáférés segítése.

Személyi feltételek

1/2000-es rendelet előírásainak figyelembevételével

A szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei:

– Szupervízió, kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak számára

– Rendszeres esetmegbeszélések

– Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére

– Intézményen belüli kommunikációs csatornák biztosítása

– Intézmények közötti partnerség kialakítása, kommunikáció biztosítása

– Egységes dokumentációs rendszer alkalmazása



6. AZ ALAPSZOLGÁLTATÁSOK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

6.1. Házi segítségnyújtás

Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és

családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában.

Szolgáltatások:

– Személyi és közvetlen környezeti higiéné megtartása,

– Bevásárlás,

– Alapápolási tevékenységek,

– Kapcsolattartás elősegítése,

– Ügyintézésekkel kapcsolatos teendők,

– Veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése és az esetlegesen kialakult veszélyhelyzet

elhárítása.

Módszerek:

– Szükséglet kielégítés és felmérés,

– Ellátási térkép készítése, legalább évenkénti frissítése,

– Kapcsolati háló kiépítése, mozgatása az ellátásban résztvevő külső

intézményrendszerekkel,

– Megfelelő, szakképzett személyzet biztosítása,

– Háziorvossal való kapcsolattartás

– Gerontológus érdekeltté tétele az ellátórendszerben,

– Szakszerű gondozási, ápolási tervek készítése, esetlegesen fejlesztési terv készítése,

– Mentálhigiénés szemlélet erősítése,

– Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való

hozzájutás segítése.

Személyi feltételek:

– Felsőfokú szociális végzettségű szakember,



– Szociális gondozó, ápoló,

– Adminisztrátor,

– Rendszergazda,

– Mozgásterapeuta,

– Gerontológus,

– Mentálhigiénés szakemberek

Tárgyi feltételek:

– Készenléti táska alapfelszereléssel gondozókként (vérnyomásmérő, vércukormérő,

kötszerek, lázmérő, fertőtlenítő)

– Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása,

– Védőoltások

– Védőfelszerelés biztosítása (pl.: gumikesztyű, kézkrém)

– Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az

igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására.

– Akadálymentesített környezet

6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területe:

Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és

családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában.

Szolgáltatások:

– A folyamatos 24 órán keresztüli jelzőrendszeres felügyelet

– krízishelyzet esetén azonnali elhárítás.

– Segítségkérés okának megismerése, megoldási alternatíva felkínálása.

– Az ellátott állapotának stabilizálásáig a szakképzett gondozó az ellátott lakásán

tartózkodik.

– Kapcsolattartás a különböző szociális és egészségügyi ellátással.



Módszerek:

– Szükséglet kielégítés és felmérés ,

– Gondozási terv közös elkészítése,

– Írásbeli rögzítése az esetnek és az intézkedéseknek,

– Team megbeszélések az ellátások javítása érdekében,

– Kapcsolattartás a családdal és a területileg illetékes vezető gondozónővel.

– Pszichés megnyugtatás




– Rendszergazda.









6.3. Étkeztetés

Cél: Saját otthonukban élők napi egyszeri meleg étellel való ellátása, akik az általános

megfogalmazott ellátotti körbe beletartoznak.

Szolgáltatások:

– Főzőhelyi kiszolgálással,

– Az étel elvitelének lehetőségével,

– Házhozszállítással,



– Diéta biztosítása.

Módszerek:


– Dietetikus szaktanácsadás.




– Adminisztrátor,

– Szakács, konyhalány,

– Dietetikus.





6.4. Nappali ellátás

Cél: Hasznos és tartalmas időtöltés biztosítása, az aktivitás megtartása, képességek és

kézségek szinten tartása. Társas kapcsolatok ápolásának elősegítése, az egyéni és társadalmi

hasznosság érzésének megtartása érdekében.

Szolgáltatások:

– Étkeztetés,

– Személyi higiéné megtartásának segítése,

– Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való

hozzájutás segítése,

– Kulturális igény kielégítése,

– Manuális foglalkoztatások,

– Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,



– Ügyintézés, információszolgáltatás,

– Társas kapcsolatok megtartásának segítése.

Módszerek:


– Motiváltság elősegítése,

– Beszélgetések,

– Gondozási tervek vezetése,

– Foglalkoztatási tervek készítése,

– Manuális tevékenységek, foglalkoztatások

– Szabadidős programok megszervezése.




– Mozgásterapeuta,

– Gerontológus,

– Pszichológus, mentálhigiénés szakember





– Védőoltások







6.5. Családsegítés

Célcsoportjai között megtalálhatók azok az egyének, családok, közösségek, akik úgy érzik,

hogy életvezetési, szociális vagy mentális problémáik megoldásához segítségre van

szükségük.

Célja:

A működési területén leggyakrabban előforduló szociális, mentális problémák feltérképezése.

A szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetű egyének, családok, közösségek elérése,

szükségleteinek feltérképezése, önálló életvezetési képességének megőrzése, illetve

helyreállítása.

Amennyiben az előbbiekben leírt hátrányok tartós munkanélküliségből erednek, úgy a

célcsoportnak a munkába lépést támogató szakmai, módszertani segítséget nyújtani.

Tevékenységei:

– Szükségletfelmérés

– Krízishelyzetek kezelése

– Információs, felvilágosító szolgáltatások

– Életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, nevelési, jogi tanácsadás

– Egyéni és csoportos terápiás programokat szervez

– A célcsoport kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő készségének javítása

– Aktivitást növelő, munkába lépést ösztönző szolgáltatások biztosítása

– Önsegítő, valamint közösségfejlesztő programokat szervez

– Partnerséget kezdeményez, és partnerségben részt vesz más szektorok képviselőivel

Az igénybevétel formája:

Az aktívkorú nem foglalkoztatottak együttműködésének szervezésén túl önkéntes.

Életkorhoz nem kötött.

Igénybevétele: ingyenes.

A szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei:

– Szupervízió, kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak számára



– Rendszeres esetmegbeszélések

– Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére

– Intézményen belüli kommunikációs csatornák biztosítása

– Intézmények közötti partnerség kialakítása, kommunikáció biztosítása

– Egységes dokumentációs rendszer alkalmazása


– Felsőfokú szociális alapképzettség

– Pszichológus

– Mentálhigiénés, mediátor képzettséggel rendelkező pedagógus, védőnő, szociológus

– 10 ezer lakosonként 5 fő


– Munkaszoba kommunikációs technikai eszközökkel felszerelve (számítógép, nyomtató,

fax, fénymásoló, telefon, mobiltelefon)

– Számítógépes nyilvántartó program

– Interjúszoba

– Csoportszoba

– Esővédő tetővel ellátott elektromos bicikli vagy motorkerékpár

– Munkaruha

– Védőoltások

6.6. Támogató szolgáltatás

A szolgáltatás célja és feladata

A Támogató Szolgálatának célja, hogy szolgáltatásaival a különböző fogyatékossági

csoportokhoz tartozó személyek tagjainak társadalmi beilleszkedését segítse annak érdekében,

hogy megszokott környezetükben élhessék önálló, önrendelkező életüket. Ennek érdekében a

fogyatékossággal élő személyek lakókörnyezetében és lakásán nyújt komplex segítő

szolgáltatásokat, szállítást biztosít és információt nyújt, egyben segítséget nyújt a szakosított



ellátások igénybevételéhez.

Az ellátottak köre

Támogató szolgálatunk biztosítja otthonában egyedül, vagy családjával élő, - mozgássérült,

látássérült, hallássérült, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült, és autista személyek

ellátását. Az ellátás igénybevételére jogosult az a fogyatékos személy, akik a fogyatékos

személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 23. §

illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági

támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1-2. § alapján

súlyos fogyatékosnak minősül.

A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások köre, az igénybevétel

módja, és rendszeressége

Támogató Szolgálat a meghatározott feladatok ellátására az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

– Személyi segítés

– Szállítás

– Információs tanácsadás

A támogató szolgálat minden szolgáltatását munkanapokon 8-16 óra között nyújtja. Kivételes

egyedi esetekben a támogató szolgálat egyes szolgáltatásai (személyi segítés, szállító

szolgálat) a fent nevezett munkaidőn túl is igénybe vehetőek.

Személyi segítés

A személyi segítés a fogyatékos emberre irányuló szociális segítség. Tevékenységével

nagymértékben hozzájárul önrendelkező életviteléhez, amelynek során a fogyatékos személy

vezetni tudja önálló életét.

A személyi segítő segítséget nyújt a fogyatékos személy önellátási funkcióiban, mindennapi

élettevékenységében, azokban amit a fogyatékos ember nem tud önállóan ellátni, vagy a

tevékenység aránytalanul hosszú időt venne igénybe.

Az önálló életvitel alapelve szerint csak akkor kell energiát belefektetni egy funkció

megtanulásába és elvégzésébe, ha az gazdaságos.

Ha a tevékenységre fordított idő helyett sokkal hasznosabbat is tehet, amihez ért, amiben nem

akadályozza fogyatékossága, akkor a társadalmilag hasznos tevékenységet legyen joga

választani.



A személyi segítés szerződéses viszonyon alapuló egyenrangú feladatmegvalósítás, amely

során a fogyatékos emberrel közösen kialakítottan határozzák meg a feladatok körét és

időtartamát.

A személyi segítés alapvetése, hogy semmi olyan feladatot ne végezzen el a fogyatékos

személy helyett, amit ő maga is el tud látni, a segítés csak annyi legyen, amennyire szüksége

van a fogyatékos személynek, se többet, de se kevesebbet.

Az 1989-es Strassburgi Önálló Életvitel konferencián az ENSZ Világprogramban az

alábbiakat fogalmazták meg a résztvevők:

A személyi segítés elérhetősége emberi és állampolgári jog. A szolgáltatást minden

fogyatékos személynek igénybe lehessen venni, függetlenül korától, anyagi helyzetétől,

családi állapotától és a családban elfoglalt helyétől.

A személyi segítő szolgálatnak képessé kell tenni az igénybevevőt arra, hogy az élet minden

színterének részese lehessen, legyen az munka, pihenés, szórakozás, családalapítás és az ezzel

kapcsolatos kötelességeiket el tudja látni.

A személyi segítés költségvonzata nem lehet ok az intézményi elhelyezésnek.

A személyi segítés a fogyatékos személy lakókörnyezetében történő ellátását biztosítja,

elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz hozzáférést segítse, valamint életvitelük

önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

A személyi segítő szolgáltat segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli,

életfenntartási) szükségleteinek kielégítésében, a társadalmi életben való teljes jogú

munkavégzésben, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzésében.

A szállító szolgálat révén eljuthat, igénybe veheti a fent említett lehetőségeket.

A személyi segítő önállóan képes biztosítani az alapvető szükségletek kielégítésének

segítését, vezető irányítása mellett az igénybevevő ki nem elégített alapvető szükségleteinek

felmérését, szakmai team-ben dolgozik és szorosan együttműködik a háziorvossal és egyéb

szakemberekkel.

A támogató szolgálat az általa nyújtott szolgáltatások körét nyilvánosságra hozza, egyben

tájékoztatja erről a háziorvosokat, a különböző fogyatékossággal élőkkel foglalkozó

szervezeteket, az önkormányzat intézményeit. Az így megszerezhető információk teszik

lehetővé, hogy a fogyatékossággal élő személyek telefonon, vagy személyesen igényelhessék

szolgáltatásainkat.



Új ügyfelek jelentkezésekor a fogyatékkal élő ember igényeinek a támogató szolgálat

lehetőségeinek és kapacitásának figyelembevételével a Támogató Szolgálat vezetője dönt a

szolgáltatás nyújtásáról. Az ellátottak maguk határozzák meg, hogy az általunk nyújtott

szolgáltatások köréből mire és milyen időtartamban tartanak igényt. Természetesen a segítők

munkájuk során nem pótolhatják a hiányzó családtagokat, tevékenységük csak kiegészítő

lehet.

A bejelentkezést követően a szolgálat vezetője személyesen felveszi a kapcsolatot a

fogyatékos személlyel, pontosítja az igényeket, megvizsgálja a helyszínt, előzetes

megállapodást köt az egyénnel.

Ezt követően kijelöli a vezető az ellátásra alkalmas személyi segítőt. Ha a segítettel

kölcsönösen elfogadják egymást, úgy a személyi segítő kitölti az adatlapokat, szükség esetén

felveszi a kapcsolatot a fogyatékkal élő ember orvosával, vele egyezteti a gyakorlati

teendőket.

Ezután történik meg a szerződéskötés, amely kitér a feladatokra, az időtartamra, valamint a

fogyatékkal élő ember által fizetett térítési díjra.

A szolgáltatás igénybevétele folyamán a segített igazolja a szolgáltatások elvégzését és ennek

alapján a támogató szolgálat vezetője a napi, heti és havi elszámolásokat a nyilvántartásban

vezeti.

Az igényekben vagy az állapotban történő bármilyen változást a személyi segítő vagy az

igénybevevő jelzi a támogató szolgálat vezetőjének, aki a szükségletekhez igazítja a

feltételeket, illetve tájékoztatást ad a szükséges szolgáltatásokról.

A személyi segítés feladatai az alábbiak lehetnek:

Gondozási feladatok: étkeztetés, ebédhordás, főzés, mosogatás, takarítás, mosás-vasalás,

ágyneműcsere, gyógyszer felíratás-kiváltás, bevásárlás a segített nélkül, ügyintézés a segített

nélkül.

Személyi segítési feladatok: bevásárlás a segítettel, intézménybe kísérés (oktatási,

foglalkoztatási, fejlesztő), intézményen belüli folyamatos segítségnyújtás, ügyintézés

segítséggel, sétáltatás, levegőztetés, kulturális, művelődési, sportolási lehetőségekre való

elkísérés, felolvasás.

A személyi segítés során az alábbi adminisztrációs eszközök kerülnek alkalmazásra:

– Támogató Szolgálatok nyilvántartási naplója: a naplóban a következő adatok kerülnek



bejegyzésre: sorszám, nyilvántartásba vétel ideje, név, lakcím, a nyilvántartás

megszűnésének ideje. A nyilvántartási naplót a támogató szolgálat vezetője jogosult

kitölteni.

– A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 14. mellékletében

meghatározott támogató szolgálati adatlap. A támogató szolgálati adatlapot a szolgálat

vezetője, a szolgáltatás igénybevevője, az igénybe vevő háziorvosa és a személyi segítő

tölti ki.

– Gondozási napló: A munkanaplót a személyi segítő tölti ki minden munkanap során,

majd az elvégzett munka után aláíratja segítettjével, aki ezzel igazolja a munka

teljesítését. A hónap végén ezt a munkanaplót köteles átadni a Személyi Segítő Szolgálat

vezetőjének. A munkanapló megírása úgy történik, hogy a személyes adatokon és a

dátumokon kívül még a megfelelő kódszámok kerülnek az egyes rubrikákba. Ezek a

kódszámok az elvégzett tevékenységet jelölik.

– Heti időbeosztás: A heti időbeosztást a vezető tölti ki. Ez az adott héten elvégzendő

munka helyét és idejét jelöli. Kitöltése a munka folyamatos szervezése miatt fontos,

ezután a vezető átadja a személyi segítőnek.

– Havi összesítő: A havi összesítőt a munkanapló adataival összegezve, azzal megegyezve

kell kitöltenie a személyi segítőnek, majd a hónap végén köteles átadni a Személyi Segítő

Szolgálat vezetőjének.

– Gondozási terv: A gondozási terv tartalmazza a személyi segítés során elvégzendő

tevékenységeket, egyéb szolgáltatások igénybevételét, a felülvizsgálat időpontját. A

gondozási tervet a szolgálatvezető készíti el.

– Jövedelemnyilatkozat: A segített tölti ki a jövedelemnyilatkozatot, amely alapján

megállapításra kerül az ellátási megállapodásban foglalt térítési díj.

– A személyi segítésért fizetendő térítési díj megállapítása a szociális igazgatásról és

szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény 114-116.§, foglaltak alapján történik. A

tárgyévi térítési díj minden év márciusában kerül megállapításra.

– Megállapodás: a támogató szolgálat vezetője tölti ki, és a szolgáltatást igénybe vevő

aláírásával lép érvénybe.



Szállítás

A szállítási igényt három nappal előre kell jelezni a támogató szolgálat vezetőjénél. Ő végzi a

diszpécseri feladatokat és adja ki a gépkocsivezetőnek a megrendelést az egyeztetett igények

figyelembevételével. Mivel az igények általában meghaladják a kapacitást, ezért a vezető

feladata a beérkező igények rangsorolása is. Az igények rangsorolása a következő

szempontok alapján történik:

– A rendszeresen jelentkező igények, illetve az iskolába, munkába, gyógykezelésre történő

eljutás előnyt élvez.

– A mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatások elérésének segítése. Pl.: hivatalos

ügyek intézése, orvos, gyógytorna, szakrendelés, fürdő, fodrász, könyvtár, bevásárlás.

– A kapacitás telítettsége miatt csak ezután elégítjük ki a rekreáció körébe tartozó, és az

alkalmi igényeket.

Amennyiben a jelentkező igényeket már nem vagyunk képesek kielégíteni, úgy a harmadik

kategóriába tartozó igények kielégítéséhez felvesszük a kapcsolatot Budapest területén

működő támogató szolgálatokkal, amennyiben ők rendelkeznek az adott időpontra szabad

kapacitással, úgy hozzájuk irányítjuk a megrendelőket.

A szolgáltatás működéséhez az alábbi adminisztrációs eszközök kerülnek alkalmazásra:

– Menetlevél: A gépkocsivezető vezeti.

– Gondozási napló: A gépkocsivezető vezeti.

– Diszpécsernapló: A támogató szolgálat vezetője vezeti.

– Kézpénzfizetési számlatömb: A térítési díj fizetése minden alkalommal a szolgáltatás

igénybevétele után a gépkocsivezetőnél történik. Amennyiben az ügyfélnek ÁFA-s

számlára van szüksége azt utólag levélben kézbesítjük részére.

– Szállítási adatfelvételi lap: a támogató szolgálat vezetője tölti ki

– Megállapodás: a támogató szolgálat vezetője tölti ki, és a szolgáltatást igénybe vevő

aláírásával lép érvénybe.

Információs tanácsadás

A támogató szolgálat alapfeladatai közé tartozik az információs tanácsadás. Ezen szolgáltatás

célja, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzájussanak minden információhoz, amely

szükséges ahhoz, hogy döntési helyzetbe kerüljenek problémáik megoldásakor és társadalmi



integrációjuk minél szélesebb körben megvalósulhasson. Az információs tanácsadás során az

igénybe vevő egyrészt konkrét kérdéseire kap választ, másrészt felvilágosítást kap arról, hogy

ügyének elintézéséhez hol talál megfelelő segítséget.

Az információs tanácsadás telefonon, levélben, e-mailben és személyesen vehető igénybe. A

szolgáltatást a támogató szolgálat vezetője végzi.

Az információs tanácsadáshoz számítógépes adatállomány kell, hogy rendelkezésre álljon. A

fogyatékosokat segítő szervezetek illetve a szakosított ellátást nyújtó szervezetek adataival a

gyógyászati segédeszközökre vonatkozó információkkal (gyártó, forgalmazó adatai,

hozzáférés módja, esetleg ára), a polgármesteri hivatalok adatait (ügyfélfogadás, a képviselő-

testület tagjaira és szervezetére vonatkozó adatok, a hivatal szervezetére vonatkozó adatok).

Az adatbázis karbantartása folyamatos kell legyen.

Az információs-tanácsadás igénybevétele ingyenes.

A szolgáltatás működéséhez az alábbi adminisztrációs eszköz kerül alkalmazásra:

Támogató szolgálat információnyújtás-tanácsadás adatlap.

A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja

A szolgáltatások közül a személyi segítés és a szállítás esetén szükséges a támogató szolgálat

és a fogyatékkal élő ember közötti folyamatos kapcsolattartás. A kapcsolattartás célja:

– A munka minőségének ellenőrzése és az ügyfél elégedettségének megismerése

– Esetleges konfliktusok kezelése

– A szerződéstől eltérő kérések egyeztetése

A kapcsolattartás a vezető feladata. Ez történhet telefonon, személyesen, írásban a személyi

segítő és a gépkocsivezető útján.

Az intézmény szervezete

A szolgálat négy fő munkatárssal dolgozik. A munkatársak a következők:

– 1 fő vezető, iskolai végzettsége egészségügyi menedzser

– 2 fő személyi segítő, iskolai végzettségük ápolónő,

– 1 fő gépkocsivezető, hivatásos gépkocsivezetői engedéllyel rendelkező személy

A igénybevevők igényeinek kielégítéséhez szükséges munkaszervezés a vezető feladatköre.



Szükség esetén ő dönt a helyettesítés rendjéről és a túlmunka elrendeléséről.

A támogató szolgálat vezetőjének helyettesítését a támogató szolgálatok közötti

együttműködési megállapodás szabályozza. A felek megállapodnak abban, hogy a számukra

kötelezően előírt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását egymásra átruházhatják,

amennyiben a feladat ellátása nem teljesíthető az adott támogató szolgálat szervezeti egységén

belül.

Az intézmény kialakítása és megközelítése

Akadálymentesen megközelíthető, az egyenlő hozzáférést biztosító környezet előírásainak

megfelelő iroda biztosítása.

6.7. Közösségi ellátások

A közösségi ellátás célja, feladata:

A közösségi ellátás célja, hogy az általa gondozottak integrált és teljes jogú tagjai maradjanak

a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe.

Ennek érdekében a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját

az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. Segítséget

nyújt a z egyén számára egészségi és pszichés állapota javításában; meglévő képességeik és

készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok

feloldásában és problémáik megoldásában;a szociális és mentális gondozásukban, és az

egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszútávú, egyéni

szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és

felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és

támogatva.

A közösségi ellátásban részesülők köre:

– Elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú betegek, akiknek a

betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben,

valamint szociális helyzetük javításában igénylenek segítséget;

– a szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedély- és

pszichiátriai betegek, akik lakóhelyükön, tartózkodási helyükön stabil hátteret és kontrollt

igényelnek.



A közösségi ellátás szakmai tartalma, szolgáltatásai, a szolgáltatásnyújtás módja,

rendszeressége:

A közösségi ellátás szolgáltatásai:

– Problémaelemezés, problémamegoldás:

– a személyes célok meghatározásának segítése,

– a változtatásra motiváló tényezők feltárása,

– problémamegoldó beszélgetések,

– Készségfejlesztés:

– életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése,

– az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,;

– tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás

és a kezelés teendőiről;

– Pszicho-szociális rehabilitáció:

– a munkához való hozzájutás segítése,

– a szabadidő szervezett eltöltésének segítése,

– szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése,

– tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások

és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek

igénybevételéről.

A pszicho-szociális tanácsadás feladata

Szenvedélybetegek esetében

– Az ártalomcsökkentés mindazokat a segítő megközelítésmódokat jelenti, amelyek a

szerhasználók/szerfüggők testi-lelki egészségromlását, szociális helyzetének

rosszabbodását igyekszenek megelőzni.

– Alacsonyküszöbű szolgáltatások, programok:Az ártalomcsökkentő programok egy része

úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatás. Az alacsony küszöb kifejezés arra utal, hogy a

szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybevevők számára.



Ezek a szerhasználat/szerfüggés ártalmait csökkentő, preventív célú programok,

szolgáltatások térítés nélkül, könnyen, gyorsan elérhetőek, sokak által igénybe vehetőek.

Nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések.

– Megkereső tevékenység: utcán, lakóhelyen, szórakozó helyen, egyéb közösségben. A

szolgálat egyéni szükségletekre alapozva, gondozási terv alapján, biztosítják a

szolgáltatásnyújtást közösen kialakított gondozási tervben.

Pszichiátriai betegek esetén

– Problémakezelés, pszicho-edukáció, készségfejlesztés, pszicho-szociális rehabilitáció

(munka, szabadidő, klubfoglalkozások és társas kapcsolatok), egyéni esetkezelés,

csoportos szociális munka.

A közösségi ellátás igénybevételének módja:

A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. A szolgálatnál

személyesen, telefonon vagy levélben történő igénybejelentést követő legkésőbb 14 napon

belül a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró

klienst.

A meghatározott létszámot meghaladó igény esetén az igénybejelentőt írásban kell értesíteni.

Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátás igénybevételéről megállapodás születik.

A szolgálat és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módja:

A szolgáltatás során a szolgálat munkatársai otthonukban személyesen keresik fel az

ellátottakat, lehetőség szerint telefonon is tartják a kapcsolatot.

A közösségi ellátás körében ellátottak jogai és kötelezettségei:

– Az ellátottnak joga van nyilatkozni arról, hogy kiket zár ki adatai részleges vagy teljes

megismeréséből. (A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a

beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

– Az ellátott alapvető joga emberi méltóságának tiszteletben tartása.

– Az ellátott jogosult az ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, az ellátottjogi

képviselőnél, illetve a szolgálat székhelye szerint illetékes városi jegyzőnél panaszt tenni.

(panaszjog)

– Az ellátott a szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani a vonatkozó

jogszabályokat és a szolgáltató működési rendjét.



– Az ellátott –amennyiben ezt egészségi, pszichés állapota lehetővé teszi- köteles az

ellátásban közreműködőkkel képességei és ismeretei szerint együttműködni.

A közösségi ellátást végzők jogai és kötelezettségei:

– A közösségi szolgálat munkatársának joga, hogy a szakmailag elfogadott pszichoszociális

intervenciós módszerek közül – a hatályos jogszabályi keretek között – szabadon válassza

meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát;

– Joga van megtagadni az ellátást,

– ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik vagy az általa

kért szolgáltatás jogszabályba, vagy szakmai szabályba ütközik,

– az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,

– ha saját egészségügyi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében az

ellátásra fizikailag alkalmatlan,

– ha az ellátott együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,

– ha saját életét és testi épségét a gondozott ellátása veszélyezteti.

– A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha

– ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és

– a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében

gondoskodik.

A szolgálat munkatársa köteles

– tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni,

– tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését,

– figyelembe venni egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát,

képességeit és készségeit.



A szolgálat szakmai létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása:

Közösségi koordinátor

Felsőfokú szociális alapvégzettség (szociális munkás, szociális

szervező, szociálpolitikus, szociálpedagógus,) és/vagy

addiktológiai konzulens, diplomás ápoló, okleveles egyetemi

ápoló, mentálhigiénés szakképzettség.

1 fő

Közösségi gondozó

Szociális ápoló és gondozó, szociális gondozó és szervező,

pszichiátriai ápoló és asszisztens, pszichiátriai- , mentálhigiénés

szakápoló, mentálhigiénés asszisztens

2 fő


– Iroda

– Interjú szoba

– Kommunikációs eszközök (telefon, mint legfontosabb kommunikációs eszköz)

7. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK

JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A támogató szolgálat ügyfeleinek adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű

adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak alapján kezeljük. A

megszerzett adatokat harmadik fél részére csak az ügyfél engedélyével, illetve írásos

felhatalmazására adjuk ki. A munkák során be kell tartani a szociális munka etikai kódexének

előírásait.

A fogyatékossággal élő ember az ellátás köréről önállóan dönt, a segítő által nyújtott

szolgáltatásokat és azok időtartamát a munkanaplóban aláírásával igazolja. Indokolt esetben a

szolgálat vezetőjétől kérheti segítőjének cseréjét.

Ha a szolgáltatással kapcsolatban az ellátott hiányosságot észlel, panasszal fordulhat a

szolgálat vezetőjéhez. Ha az ellátott panaszára a szolgálat vezetőjétől nem kap számára

elfogadható választ, 15 napon belül írásban fordulhat a szolgáltató képviselőjéhez.

Amennyiben a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az ellátott a területileg illetékes



jegyzőhöz fordulhat panaszával. A panaszok kivizsgálásának és érdekérvényesítésének

segítésére az alapellátásban illetékes ellátott-jogi képviselő áll az ügyfél szolgálatára.

A fenntartó a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.

évi XXXIII. törvény az 55-80. §-okban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli

és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja, valamint az 1/2000 SZCSM rendelet

6. §-nak 11-es bekezdésében leírtak értelmében gondoskodik a munkaruha-juttatás

feltételeiről.

8. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA

A szolgáltatásokról, a működésről tájékoztatni kell az igénybevevőket és az érdekelteket az,

valamint megfelelő információt kaphatnak a szolgálat tevékenységéről szórólapok által.

Írásban és személyesen felvenni a területileg illetékes szociális és egészségügyi ellátási terület

képviselőivel az együttműködés kialakítása érdekében. Amennyiben lehetőség van rá, a helyi

médiában is bemutatkozni, valamint az önkormányzat által kiadott nyomtatott médiában is

megjelentetni a szolgáltatásról szóló információikat.

9. DOKUMENTÁCIÓ

Az alapszolgáltatások részletes kidolgozásával megbízott speciális munkacsoportokat bízták

meg a dokumentációk részletes kidolgozásával, ezért az anyagok ott találhatók.

sajÁt lakÓkÖrnyezetben az ÖnÁllÓ Életet...

Documents