scoliosisos tanulók rövidtávú intenzív...
TRANSCRIPT
0
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
Scoliosisos tanulók rövidtávú intenzív gyógyúszás terápiája és összehasonlító vizsgálata
Konzulens: Dr Peja Márta Készítette: Nagy Renáta 2010.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ............................................................................................................. 2
2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................ 4
2.1. A gerinc ....................................................................................................4
2.2. Scoliosis ...................................................................................................5
2.2.1. A scoliosis felosztása ......................................................................6
2.2.2. A scoliosis csoportosítása ................................................................7
2.2.3. Etiológiája .......................................................................................7
2.2.4. Patológiája ......................................................................................8
2.2.5. Előfordulása ....................................................................................8
2.2.6. Típusai ............................................................................................8
2.2.7. Tünetei .......................................................................................... 10
2.2.8. Kezelése ........................................................................................ 11
2.3. Hidroterápia............................................................................................ 12
2.3.1. A hidroterápia hatásai .................................................................... 13
2.4. Az úszás hatása az emberi szervezetre .................................................... 15
2.5. A gyógyúszás ......................................................................................... 16
2.5.1. A gyógyúszás általános feltételei, ellenjavallatai ........................... 17
3. Kérdésfeltevés ................................................................................................... 18
4. Anyag és módszer .............................................................................................. 19
4.1. A vizsgálat anyaga .................................................................................. 19
4.2. Alkalmazott módszerek .......................................................................... 20
4.3. A foglalkozások menete, a gyógyúszás óra felépítése ............................. 22
5. Eredmények ismertetése .................................................................................... 27
6. Megbeszélés ...................................................................................................... 44
7. Összefoglalás ..................................................................................................... 46
8. Irodalomjegyzék ................................................................................................ 47
9. Mellékletek ........................................................................................................ 48
2
1. Bevezetés
A gerinc a tartó és mozgatórendszer legbonyolultabb felépítésű része, mely tartja a
fejet, összeköttetést képez a felső és az alsó végtagok között, hozzá kapcsolódnak a
bordák. Csökkenti a testet érő különböző erőbehatásokat és védelmet nyújt a
gerincvelő számára. Görbületei és felépítése révén számos bonyolult mozgást tesz
lehetővé.
Mivel ilyen sok funkciója van, nagy az esély, hogy ha nem vigyázunk rá
kellőképpen, megbosszulja a nemtörődést.
Ezért nagyon fontos a preventio:
- Scoliosis esetén a primer preventio, mely magába foglalja mindazon
tevékenységeket, amelyek a tartáshiba kialakulásának a megelőzését célozzák.
Fontos a szülők, a pedagógusok és az egészségügyben dolgozó szakemberek
munkája.
- a secunder preventio, melyben a maradandó károsodás jeleit az egyén még
nem tapasztalja, de a szakember már felismeri. E preventio ellátása az orvos, a
gyógytornász a gyógyúszóoktató és a gyógytestnevelő-tanár feladata.
- a tercier preventio- rehabilitáció, mely már a betegség fázisát, jelen esetben
a gerincbetegségek állapotromlásának, a rokkantságnak a megakadályozását jelenti.
Fontos a szűrés, melynek már az anyaméhben, majd születés után is nagy szerepe
van. Nyomon kell kísérni a fejlődésben a társadalom minden tagját. A
szűrővizsgálatokkal gyakran súlyos betegségekre derülhet fény. Az idejében történő
szűréssel a visszafordíthatatlan állapotok megelőzhetők.
A szakdolgozatom témájául a gyermekkor egyik leggyakoribb elváltozását, a
scoliosist választottam. Ez a betegség nem más, mint a gerinc oldalirányú elhajlása
a frontális síkban. A történelem során Hippokratész használta először a scoliosis
szót, valamint az ő nevéhez fűződik a gyógyító eljárás kidolgozása is.
A scoliosis előfordulása Magyarországon 5-9 ezrelék. Arányait tekintve: a
lányoknál nagyobb számban fordul elő.
Vizsgálati beteganyagként olyan, iskolaorvos által is kiszűrt scoliosisos tanulókat
választottam, akik nem részesülnek semmi féle kezelésben. Azért egy ilyen
csoportot választottam, mert én kifejezetten a mozgásterápia, ezen belül is a
3
gyógyúszás hatását kívántam vizsgálni és nyomon követni. Felmértem az
állapotukat és 2 hónapon keresztül intenzív kezelésekben részesültek, ezt követően
pedig visszamértem és kiértékeltem eredményeiket. Arra keresve a választ, hogy
egy rövid távú, de intenzív kezelés eredményez-e változást a scoliosisos betegeknél.
4
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1. A gerinc
A gerincnek, mely törzsünk tengelye is, két kiemelten fontos tulajdonsággal is kell
rendelkeznie. Egyszerre legyen stabil és mobil is.
Gerincünk stabilitása nagyon fontos, mert alapját képezi a vertikálisan
felegyenesedett testhelyzetnek. Stabil alapot szolgál, mert tartja a fejet, támasztja a
belső szerveket, védi a gerincvelőt. Stabil alapot nyújt a rajta eredő és tapadó
szalagoknak, izmoknak, gerincről közvetlenül eredő, illetve a gerinchez kapcsolódó
csontos képletekről eredő izmoknak is stabil alapot szolgál annak érdekében, hogy
azok a térben szabadon mozgathassák végtagjainkat és fejünket.
A gerinc összetett funkciójának alapját az összetett struktúra képezi. A gerinc
fiziológiás görbületeinek kialakításában és mobilitásának biztosításában kiemelt
szerepet játszanak a csigolyák közti porckorongok. A legjobban ott fejlettek, ahol a
gerincmozgási lehetősége a legnagyobb. A gerinc 24 mozgó elemből – csigolyából-
épül fel, (7 cervicalis, 12 thoracalis, 5 lumbalis) melyeket porckorongok (discus),
csigolyák közti ízületek, szalagstruktúrák és izmok kötnek össze. További 9-11
csigolya összenőtt formában, mint keresztcsont és farokcsont csatlakozik a lumbalis
gerincszakaszhoz. A gerinc tehát 33- 35 csigolyából áll.
A discusok rugóhoz hasonló szerepet töltenek be a gerinc rugalmasságának és a
megfelelő izomfunkcióknak biztosítására valamint a test hosszában ható erők
hatásának csökkentése céljából. Minden dicus nucleus pulposusból és azt körülvevő
anulus fibrosusból áll. Az alsó gerincszakaszok felé növekszik a porckorong mérete
és vastagsága. A porckorong a két szomszédos csigolyával, valamint a hozzájuk
tartozó izmokkal és szalagokkal együtt a gerinc legkisebb egységét a
mozgásszegmentet alkotja. E mozgásszegmentek ideális összhangja biztosítja a
gerinc harmonikus működését. Az oszlopszerűen elrendeződő csigolyák alkotják a
gerincoszlopot. (3)
5
2.2. Scoliosis
A scoliosis a gerinc oldalirányú elhajlása frontális síkban. Jellemző tünete, hogy a
gerincen egy vagy több görbület mutatható ki, amely konvex és konkáv irányú
elváltozásokat, a csigolya torzióját, a gerinc rotatioját is jelenti. A görbületben részt
vevő csigolyák torziója miatt a konvexitás oldalán bordapúp, illetve az ágyéki
szakaszon elődomborodás látható. A deformitáshoz társulhat kyphosis is. Ebben az
esetben beszélünk kyphoscoliosisról. Társulhat hozzá fokozott lordosis is A
scoliosis járhat kontraktúrával, azonban előfordulhat kontraktúra nélküli
úgynevezett laza scoliosis is. (1,3)
1. kép: A normál gerinc és a scoliotikus gerinc (14)
2. kép: Bordapúp (15)
6
2.2.1. A scoliosis felosztása
A scoliosist többféle képpen lehet csoportosítani. I. Ismeretlen eredetű
1. Funkcionális scoliosis:
- az oldalirányú görbület fekve, vagy előrehajláskor megszűnik
- a görbület passzívan könnyen, gyakran a beteg által akaratlagosan
korrigálható
- nem alakul át strukrurális scoliosissá
- bordapúp előre hajolva nincs
- általában 10- 12 éves lányoknál fordul elő
- rendszerint balra konvex nagy ívű
- a csigolyákon nem okoz deformitást
- a kóros görbület tartós fennmaradása végül rögzülhet és súlyos
panaszokhoz vezet
2. Idiopathiás- strukturális scoliosis:
- az összes scoliosis 70- 80 %-át teszik ki
- a gerinc mindhárom fő síkban deformálódik
- a beteg által aktívan nem korrigálható
- kóroka ismeretlen
- a csigolyatest a konvex oldalon kiszélesedik, a konkáv oldalon
elkeskenyedik
- oldalirányú elhajlás, lordotizáció és a horizontális síkban tarqualódás
jellemzi, melyhez torzió társul a csigolyatesteken belül
- következményesen thoracalisan bordapúp, lumbálisan izompúp jön
létre
II. Ismert eredetű
1. Congenitális scoliosis: veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség
talaján alakul ki (ékcsigolya, félcsigolya, részleges vagy teljes blokkcsigolya)
2. Rendszerbetegségekhez társuló scoliosis: (osteogenesis imperfecta)
3. Neuromuscularis scoliosis: idegrendszeri betegségekben (ICP)
4. Trauma (törés, égés)
7
5. Másodlagos okok következményeként kialakuló scoliosis
(gerincvelőtumor)
6. Alsóvégtag- rövidülés okozta statikus scoliosis
7. Egyéb okok miatt (endocrin betegség, anyagcsere betegség)
8. Fibropathiás eredetű
9. Mezenhimális eredetű (fertőzés, gyulladás okozta)
Az ismert etiológiájú scoliosisok közül az iskolában leginkább az alsóvégtag –
rövidülés okozta scoliosis fordul elő. Ezt cipőbe helyezett betéttel, vagy speciális
cipővel lehet korrigálni. (1)
2.2.2. A scoliosis csoportosítása
Jellemző életkor
- Infantilis scoliosis: születéstől 3 éves korig
- Juvenilis scoliosis: 3- 10 éves kor között
- Adolescens scoliosis: 10 éves kor felett kezdődik
- Felnőttkorban kialakuló scoliosis: férfiaknál 20, nőknél 18 éves kor felett
kezdődik
Újabban két megjelenési formát különböztetnek meg:
- Korai megjelenésű: 6 éves kor előtt jelentkezik
- Késői megjelenésű forma: 6 éves kor után jelentkezik (8)
2.2.3. Etiológiája
Oka ismeretlen, feltételezések vannak multifaktoriális tényezőkre, melyek
előidézhetik a scoliosist, és okozhatják a progresszióját.
Etiológiában szerepelhet:
- A gerinc felépítése
- Biokémiai és hormonális elváltozások
- Genetikai okok
- Biomechanikai elváltozások (1)
8
2.2.4. Patológiája
Ezek az elváltozások a gerinc összes elemére kiterjednek. A csigolyatest ék alakúvá
válik a konkáv oldalon, a konvex oldalon viszont a test magasabb. A csigolyatest
felső és alsó zárólemeze egymáshoz képest torsiót szenved el. E torzió miatt a
processus transversusok haránt helyzetből sagittalishoz közeli helyzetbe kerülnek, a
konkáv oldalon kisebbek lesznek. A processus spinosus a konvex oldal felé tolódik.
A foramen vertebrale alakja is megváltozik. Az ízületek szerepe a konkáv oldalon
megnő, míg a konvex oldalon teljesen lecsökken. A bordák a csigolyákkal együtt
deformálódnak. A rotatio és a torzió miatt kialakul a mellkas deformitása. A
bordapúp a konvex oldalon hátul, a konkáv oldalon elöl fejlődik ki. Ha a
görbületben sacrum is részt vesz, akkor a mellkashoz hasonló lesz a medence
elváltozása. A csigolyák elváltozásaihoz a gerinc szalagjai és inai is hasonulnak. A
ligamentum longitudinale anterius eltolódik a konkáv oldal felé. Az izmok a konvex
oldalon atrophizálnak, míg a konkáv oldalon kontraktúra alakulhat ki, főként a mély
hátizmokban. (1)
2.2.5. Előfordulása
A scoliosis Magyarországon igen gyakori megbetegedés, előfordulása a teljes
populációban eléri az 5-9 ezreléket. Gyermekkorban általában lányokon gyakoribb,
mintegy 15%-ban fordul elő. (1, 12)
2.2.6. Típusai
A lokalizációt figyelembe véve a strukturalis és idiopathiás scoliosisnak öt típusát
különböztetjük meg.
1. Nyaki gerincferdülés (Scoliosis cervicalis): Ritka a strukturalis scoliosist
illetően, nagyobb deformitást nem okoz a nyaki gerinc mobilitása miatt.
2. Primer jobbra konvex thoracalis görbületű scoliosis (Scoliosis dorsalis
dextroconvexata): Ez a leggyakoribb és egyben a legrosszabb prognózisú,
mert a torzió mellkasi deformitást, súlyosabb esetben légzési és keringési
zavarokat is okozhat. 6- 12 éves kor körül kezdődik. Prognózisa nagyban
9
függ az életkortól, tehát minél korábban kezdődik, annál rosszabb. Gyors
progressiora hajlamos. A görbület csúcs a 8-9. háti csigolyánál van.
3. Jobbra konvex thoracolumbalis görbületű scoliosis (Scoliosis dorsolumbalis
dextroconvexa): Ritkán fordul elő ez a típus. A görbületben a háti gerinc alsó
és az ágyéki gerinc felső szakasza vesz rész. A görbület konvexitása a 7.
thoracalis csigolyától az 1-2 lumbalis csigolyáig terjed. Bordapúp képződik,
de a torzió deformitást nem okoz, prognózisát tekintve jobb, mint az
előzőeké. Átmenetet képez a háti és a lumbalis scoliosis között. Általában
12- 13 éves korban kezdődik.
4. Jobbra konvex thoracalis és balra konvex lumbalis görbületű scoliosis
(Scoliosis dorsalis dextroconvexa et lumbalis sinistroconvexa): A thoracalis
görbe a 4. háti csigolyánál kezdődik, a lumbalis görbe a felső ágyéki
csigolyákat foglalja magába. A jobbra konvex thoracalis görbület csúcsa a 7-
8. háti, míg a balra konvex lumbalis görbület csúcsa az 1. lumbalis csigolya
magasságában van. Általában 10- 12 éves kor körül kezdődik. Prognózisát
tekintve jobb, mint az előzőeké, mivel a mobilis ágyéki gerinc jól
kompenzál.
5. Primer jobbra vagy balra konvex ágyéki scoliosis: Ez a második
leggyakoribb típus. Valamennyi scoliosis közül ez a legjobb indulatú.
Általában a TH 11 és L 3-4 csigolya között. A görbület csúcsa a lumbalis 1-2
csigolyánál van. Mivel a bordák nem vesznek részt a scoliosisban, nagy
deformitást nem okoz. Általában 12-13 éves kor körül alakul ki. Nagy
deformitást még akkor sem okoz, ha fiatalabb korban jelentkezik. (1, 3)
Tehát e szerint megkülönböztetünk jobbra konvex scoliosist, balra konvex scoliosist
és S alakú scoliosist. Itt két görbületet különböztetünk meg. A fő görbületet, mely a
nagyobb ívű és a másodlagos görbület, ahol a deformitás kisebb ívű. A szervezet
igyekszik a fejet a test középvonalában tartani, ezért a fő görbület alatt és felett
másodlagos görbületet alakít ki. Ha a fő görbület a thoracalis szakaszon van, akkor
a konvex oldalon bordapúp található, mely kisebb fokú scoliosisnál csak
előrehajolva, míg a scoliosis progressziójánál már álló helyzetben is látható.
10
2.2.7. Tünetei
Klinikai tünetek:
A kezdeti gerincferdülésnél a szülők olyan panaszokkal viszik a gyereket orvoshoz,
minthogy kiemelkedik a lapockája, az egyik válla magasabban áll, mint a másik, az
egyik csípőfél magasabb, ruhái nem állnak egyformán mindkét oldalon.
Konkrétabban: A vállcsúcsok magassága, törzs-kar háromszögek, csípőlapátok,
scapulák állásának asszimertiája, gerincmozgások beszűkülnek, melyek arányosak a
görbület nagyságával, valamint a légzésfunkciók beszűkülése.
Sajnos azonban gyakran későn veszik észre a nagyobb elváltozásokat és ez
megnehezíti a kezelést. Ezért nagyon fontos a gyermekek szűrővizsgálata, mely a
teljesen levetkőztetett gyermek álló és előrehajolt helyzetben történő
megtekintéséből áll. A szűrővizsgálatoknál újabban a Moiré-féle fényképezési
eljárást alkalmazzák. A beteg hátára vetített minta kimutatja a törzs legkisebb
asszimetriáját is. (1)
Általános tünetek:
- Thoracalisan bordapúp (konvex oldalon), lumbalisan izompúp
- A konvex oldalon az izmok megnyúlnak, a konkáv oldalon rövidülnek
- Oldalirányú görbület megjelenése
- Fiziológiás görbületek ellapulása
Röntgentünetek:
Kétirányú felvételt kell készíteni a teljes gerincről. Megállapítható a deformitás
helyzete és a görbületek mértéke, valamint fontos a beteg biológiai életkorának
megállapítása is. A csigolyák növekedésének lezáródását az epiphysealis gyűrű
elcsontosodása mutatja. 10 éves kor körülire teszik a csípőtaréjok apophysisének az
elcsontosodását, mely a spina iliaca anterior superior felől a spina iliaca posterior
superior felé halad. Risser szerint, ha a csontosodás már elérte a hátsó, felső
csípőtövist, a csigolyák növekedése befejeződött és a scoliosis progressziója nem
várható, de sajnos a növekedés befejezte után is lehet találkozni progrediáló
scoliosissal. Megállapítható, a csigolyák növekedési asszimetriája is, a konvex
11
oldalon magasabbak, a konkáv oldalon viszont alacsonyabbak. Oldalfelvételeken
pedig jól ábrázolódnak a normális sagittális görbület határai.
Röntgenfelvételeken a görbület nagyságának mértékét Cobb és Risser- Fergusson
szerint határozzák meg. Gyakrabban használt a Cobb- féle metódus, mely a még
párhuzamos zárólemezű csigolyákra húzott merőlegesek által bezárt szög kiegészítő
szögének nagyságát adja meg.
3.kép: A scoliosis görbületeinek mérése Cobb szerint (13)
A görbület mértéke szerint a scoliosist hét csoportba sorolhatjuk: 0°-20°, 30°, 50°,
75°, 100°, 125°, 125° feletti. Riskó szerint a 60 °-ot meghaladó strukturalis scoliosis
már mellkasfunkciós problémát is okoz, ezért a súlyos mellkasi deformitást okozó
scoliosisnál szükséges a beteg kardiopulmonalis vizsgálata is. A deformált mellkas
és a rigidség következtében fokozódik a légzési munka. (1)
2.2.8. Kezelése
A kezelés több tényezőtől függ. Figyelembe kell venni a beteg életkorát, a scoliosis
típusát, a beteg biológiai és szellemi érettségét.
Kezelés tekintetében megkülönböztetünk konzervatív és operatív kezeléseket.
A kezelést, a Cobb- fok értéke határozza meg:
- 0- 30 Cobb fok: gyógytorna javasolt
12
- 30- 40 Cobb fok: gyógytorna+fűző használata
- 45 Cobb fok fölött műtét: az érintett gerinc szakasz korrekciója, a korrigált
helyzet rögzítése, maximális extensióban történő csontos elmerevítéssel.
Konzervatív kezelés:
- Konzervatív kezelések közül igen fontos a rendszeres izomerősítő
gyógytorna, az úszás, a kontraktúrás izmok lazítása, helyes testtartás
megéreztetése, beállítása és a légzőtorna.
- Alkalmazhatók különféle gipszkötések, mint például az Abott- Stagnara,
Risser- Cotrel kötés stb.
- Fűzők, melyek közül a gerinc hossztengelyében ható, húzóerőt képviselők
kiemelendők. A fűző lényege, hogy a medenceív és az áll- occiput között a
gerincet kifeszített helyzetben tartja. Hosszú időn át, éjjel- nappal szükséges
a fűző viselése. (1)
A műtéti kezelések:
A műtéti kezeléseknek fontos feladata van a progresszió megelőzésében és
megállításában egyaránt. A műtéti eljárásokat három csoportba sorolhatjuk:
- Hátsó spondylodesis. Legismertebb a Harrington- féle műtét. Leggyakrabban
disztrakciós eszközzel végzik a görbület korrekcióját.
- Elülső spondylodesis. Transthoracalis és lumbalis retroperitonealis
behatolásból végzik a görbületek korrekcióját.
- Egyéb műtéti eljárások. A costotransversotomia csökkenti a görbületet, a
bordapúp resectioja csökkenti a deformitás mértékét
Azonban sem a konzervatív, sem az operatív kezeléssel a scoliosis gondozása nem
szűnik meg. Éveken keresztül állandó ellenőrzés szükséges, hiszen hamarabb
fejlődnek ki ilyen esetben a spondylarthrosisos elváltozások. (1)
2.3. Hidroterápia
A hidroterápia fogalma alatt a víz gyógyító célú felhasználását értjük. A
hidroterápiás kezelésnek számtalan hatása van az emberi szervezetre, melyet
évszázadok során bizonyítottak. Három olyan tényező ismert, mely növeli a víz
gyógyító hatását:
13
- hőmérséklete,
- kémiai tulajdonsága,
- kémiai összetétele.
A víz fizikai tulajdonságai: a felhajtóerő következtében a test könnyűvé és
mobilissá válik. Ugyanakkor a víz nyomása igen kedvezően hat a felületi
vérkeringésre és lehetővé teszi az izmok relaxációját. (7)
2.3.1. A hidroterápia hatásai
- Hidrosztatikai nyomás:
A nyugvó folyadék belsejében lévő erőt, illetve nyomást hidrosztatikai nyomásnak
hívjuk. Ez váltja ki a legtöbb élettani hatást. A hidrosztatikus nyomás értéke
egyenesen arányos. a folyadékoszlop magasságával és sűrűségével.
Immerzió: vízbe merítést jelent, mely a suprasternalis árokig történik.
A vízmélység hatása: Függ a testhelyzettől. 1,3 m mélységben a lábnál 80-100
Hgmm a hidrosztatikai nyomás. Körfogatcsökkenés következik be. (törzs 5,5 cm,
végtagok 1,5 cm)
Élettani hatások:
- Kardiovascularis rendszer, nyirokerek: ha kiiktatjuk a termikus hatást, s
vénákra gyakorolt hatása révén a centralis vénás visszaáramlást emeli. A
centralis vénás nyomás 3 Hgmm-ről 15 Hgmm-re emelkedik. Erős oedema
csökkentő hatású, mely az immerzió ideje alatt végig fennáll.
- A légzőrendszer munkáját gátolja a mellkasra nehezedő nyomás miatt. 5-
10%- kal csökken a VC, TC, FRC.
- Renalis hatás: a centralis vénás nyomás emelkedése reflexes úton növeli a
diuresist.
- Hematologiai változások: kezdetben hemodilutiot okoz (kb 30 perc), több
órás fürdőzés hemoconcentratiot okoz a fokozott diuresis révén.
- Neuromuscularis hatás: 1 óra fürdőzést követően az izomtónus csökkenése
miatt a hátizmok hossza 2-4 cm- rel nő. (2, 7)
14
- Felhajtóerő:
Egy folyadékba helyezett testre a nehézségi erőn kívül- súlyveszteségének
megfelelő nagyságú felfelé irányuló úgynevezett felhajtóerő is hat, mely
súlyveszteséget okoz. Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat,
melynek az általa kiszorított folyadékra vagy gázra ható nehézségi erő nagyságával
egyenlő - Arkhimédész törvénye. (2, 7)
- Termikus hatás:
Ha a hőmérsékleti hatást tekintjük, a víz hőmérsékletének változása azonnali
reakciókat vált ki a testen. A reakció hatása annál intenzívebb minél nagyobb a víz
és a test hőmérséklete közötti különbség.
A hypotermikus víz élettani hatásai:
- Érösszehúzó: Fokozódik a perifériás ellenállás, nő a vérnyomás
- Lassuló szívritmus
- Növekvő anyagcsere
- A vasokonstrictiot vasodilatatio követi
Indifferens hőfoknál nincs anyagcsere változás.
A hypertermikus víz élettani hatásai:
- Értágulatot okoz, nő a pulzusszám, csökken a vérnyomás
- Izmok: fokozza a kollagén rostok nyújthatóságát, izomrelaxáló hatású.
(2, 7)
- Az ellenállás:
Úszásban az ellenállási erőt a közegellenállás és a hullámellenállás határozza meg.
- Közegellenállás: A közegellenállást az úszó test alakja, nagysága,
haladásának sebessége és a víz sűrűsége befolyásolja. A közegellenállási erő mindig
a test közeghez képesti haladási sebességét igyekszik csökkenteni. A vízben az
elvékonyodó, áramvonalas (csepp) alak hozza létre a legkisebb közegellenállást.
- Hullámellenállás: A hullámellenállás a vízfelület egyenetlenségéből
származik. Az úszó előtt a víz feltorlódik, és mögötte völgyet alkot, emiatt képződik
egy hullámrendszer. Magasabb sebességnél jelentős a kialakult ellenállás az úszó
előtt.
15
- Lamináris és turbulens áramlás: Változatlan keresztmetszetű csőben, ha kis
sebességgel áramlik a folyadék, a belső súrlódás hatására a folyadékrészecskék
egymással párhuzamosan áramlanak. Sebességük a cső falánál nulla, a közepe felé
haladva azonban fokozatosan nő, kialakítva az ún. parabolikus sebességprofilt. Az
ilyen áramlást réteges (lamináris) ellenállásnak nevezzük. Egy bizonyos áramlási
sebesség fölött a folyadékrészecskék elsődleges mozgásuk mellett, amely az
áramlásból adódik, erre merőleges másodlagos mozgásokba kezdenek. Ez az ún.
örvényes (turbulens) áramlás, ekkor a részecskék látszólag kaotikusan mozognak,
de az áramlás folyamatos. Egy adott rendszerben az áramlás jellemzőit (lamináris
vagy turbulens) a Reynolds-szám mutatja meg.
- Súrlódási ellenállás: A bőr és a víz közötti súrlódás miatt az úszók a testük
mentén rengeteg vízmolekulát cipelnek magukkal. Ezek a molekulák összeütköznek
az előttük levőkkel és véletlenszerűen pattannak el minden irányba. Ezek a
molekulák behatolnak a szomszédos áramlatokba és növelik az ellenállást a
turbulencia szélesítésével. A súrlódás mértékét a felület nagysága, sebessége és a
testfelületek érdessége határozza meg. (7)
2.4. Az úszás hatása az emberi szervezetre
Az úszás következtében a keringési és a légzési rendszer nagyobb terhelésnek van
kitéve, mint a szárazföldi fizikai tréningnél. A vízben végzett munka egyaránt
tartalmaz komplex preventív rehabilitációs és fejlesztő módszereket. Több oka
ismeretes annak, hogy a helyreállításnak, az izomzat erősítésének színtere a víz.
1. A víz az élet első közege, így a mozgás tanítása is természetesebb,
kedvezőbb.
2. A vízben a felhajtóerő következtében a test súlya az általa kiszorított
víztömeg súlyával csökken. Ez, és a felhajtóerő az oka, hogy az izmoknak kevesebb
erőre van szüksége a felfelé történő mozgásokhoz és olyan mozgások is
kivitelezhetők, melyek a szárazföldön a gravitáció miatt nem lehetségesek.
3. A sűrűbb közegben a balesetveszély is csökken, valamint a víz egy állandó
taktilis ingert jelent. A szárazföldön a gerincet állandó kontroll alatt kell tartani, a
vízben viszont több időt tud fordítani az önkorrekcióra.
16
4. A vízben a gyermek nagyobb mozgástartományban tudja kivitelezni a
gyakorlatokat, könnyedén mozog a térben, három dimenzióban, ami az
alkalmazkodóképességet, a térbeli tájékozódást, valamint a súlypontjának
megtalálását, megőrzését és akaratlagos áthelyezési képességét, tehát a vesztibuláris
rendszert egészében fejleszti.
5. A kontraktúrák oldása, a gerinc mozgása, a rotációs mozgások sokkal
könnyebben kivitelezhetők a vizes közegben.
6. A víz felhajtóereje miatt a gerincet jobban tehermentesítjük, így a
porckorongok sincsenek olyan nyomás alatt, mint a szárazföldön. (3)
2.5. A gyógyúszás
A gyógyúszás hozzájárul a beteg gyermekek egészséges állapotának
visszaállításához, vagyis a beteg gyermek rehabilitációjának egyik eljárása.
Az úszás fő értéke az, hogy többféle betegségnél – főleg a mozgásszervi
elváltozásoknál – különösebb módosítás nélkül, a megfelelő úszásnem és az
optimális terhelés megválasztásával már jótékony hatást érhetünk el. A
felegyenesedett tartás miatt, a korai felülés, felállás, valamint az inadekvát
környezet miatt, nagyobb terhet kell viselni a lábnak, a gerincnek, a csípőnek. A
felsőtest súlyát a keresztcsont és a lumbális gerincszakasz viseli. A vízszintes
testhelyzet, a testsúly a vízben viszonylagosan könnyebbé válik, így az izomzat
könnyített feltételek között tud dolgozni. Az izmokat úgy erősíti, hogy közben más
szervek (ízületek, gerinc) nem károsodnak. A vízben végzett mozgás révén
speciálisan erősíthetők a megfelelő izmok (hát-, has-, csípőizmok). A vízszintes
testhelyzet nem csak a mozgásszervek részére jelent előnyös feltételeket, hanem a
cardiovascularis rendszerre is. A statikai helyzet változása a szív munkáját
jelentősen megkönnyíti, könnyebb a vénás áramlás a szív felé, és a szív is
könnyebben keringteti a vért, mint állóhelyben. A hidrosztatikai felhajtóerő
megkönnyíti a kilégzést, és nehezíti a belégzést. A belégzés nehezítése által erősíti a
légzésben résztvevő izmokat, főleg a belégző izmokat. Ezzel hozzájárul a tüdő vitál-
kapacitásának növeléséhez. Az úszásnak az idegrendszerre is pozitív hatása van,
mivel pozitív áthangolást végez az idegrendszeren. A vízen kívül tapasztalt
17
sikertelenséget itt felválthatja a siker, önbizalmat, erőt ad, ami szükséges a további
eredményes munkához.
2.5.1. A gyógyúszás általános feltételei, ellenjavallatai
Feltételei:
1. Életkor: attól az életkortól kezdve, amikor a beteg értelmi és fizikai
érettsége a gyógyúszás oktatását már lehetővé teszi. A szobatisztaságot
megalapozó érettségi szint a víztisztaság szempontjából fontos, bár már
rendelkezésre állnak úszásra alkalmas pelenka nadrágok.
2. A gyógyúszás minimum heti 2 x 1 óra esetén eredményes.
Ellenjavallatai:
1. A csoportos gyógyúszást kizáró állapotok és betegségek:
- tartósan fennálló cardiorespiratoricus insufficientia;
- az értelmi fogyatékosság olyan foka, amely az összetett
mozgáskivitelezést gátolja;
- a kooperáció hiánya;
- epilepsia esetén gyakori nappali rohamok, ha az egyéni felügyelet nem
biztosítható.
2. A gyógyúszást átmenetileg kizáró állapotok:
- akut megbetegedések, lázas állapotok;
- fertőző megbetegedések, gennyes vagy kiterjedt hámhiánnyal járó
bőrelváltozások.
18
3. Kérdésfeltevés
Szeptember elején 45 tanulót vizsgáltam meg, ebből 15 tanulónak tartottam
gyógyúszó kezeléseket. Munkám megkezdése előtt számtalan kérdés fogalmazódott
meg bennem.
Először is, a scoliosisos tanulók izomerejében elérhető- e javulás egy 2 hónapos,
heti 3x 60 perces kezeléstől és az otthoni rendszeres gyógytornától?
Következő kérdésem, várható-e, hogy a szeptembertől gyógyúszásra járók
izomereje kezdetben jobban fog javulni, a már régen gyógyúszó kezelésben
részesülő tanulókéhoz képest?
Harmadrészt, hogy a kezelések mellett rendszeresen sportolók önmagukhoz képest
sokkal jobbat teljesítenek-e a fizikális visszaméréskor?
Valamint a szakirodalom szerint gyakoribb a jobbra konvex scoliosis, mint a balra
konvex. Fel akartam mérni, hogy az általam vizsgált tanulók között, valóban
többnek van jobbra konvex scoliosisa, mint balra konvex scoliosisa?
Végső sorban, pedig bizonyítani akartam, hogy mennyire befolyásolja-e a
mozgásszegény életmód, a scoliosis kialakulását?
19
4. Anyag és módszer
4.1. A vizsgálat anyaga
A vizsgálatomat a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági
Szakközépiskola 15-18 éves scoliosisos tanulói körében végeztem. Az iskola
tanulóit minden évben felméri az iskola orvosa. 2010 májusában az orvossal és a
testnevelő tanárokkal konzultálva megkaptam a testnevelési besorolást, mely
kimutatja mely tanulókat érinti a scoliosis. Mivel a 9. osztályosok még nem lettek
kiszűrve, így őket nem tudtam bevonni a vizsgálatomba és a kezelésekbe.
Szeptemberben megkaptam az új besorolást. Az iskolaorvos a 985 főből 81 főnél
állapított meg scoliosist, melyet rossz aránynak találtam. Eloszlása a
következőképpen alakul: 7. évfolyamon 1 scoliosisos tanuló, 8. évfolyamon 2
tanuló (ezeken az évfolyamokon csupán 1-1 osztály van), 9. évfolyamon 27 tanuló,
10. évfolyamon 18 tanuló, 11. évfolyamon 23 tanuló, 12. évfolyamon 10 tanulót
érint a scoliosis.
Ennek a 81 főnek, 2010 augusztusában tartottam egy előzetes tájékoztatót a
betegségükről, a kezelésről, a kezelés fontosságáról. Saját belátásukra bíztam, hogy
részt vesznek-e a kezelésben.
3 csoport alakult ki:
- Az első csoport, akik elkezdték a foglalkozásokat, számuk 15 fő, életkoruk 15-18
év.
- A második csoport, akik érdektelenség és egyéb elfoglaltságra hivatkozva
továbbra sem vesznek részt a kezeléseken, azonban beleegyeztek abba, hogy
megvizsgáljam majd 2 hónap múlva visszamérjem őket, számuk 15 fő, életkoruk
15-18 év.
- Harmadik csoportba tartoznak olyan scoliosisos tanulók, akik már huzamosabb
ideje és jelenleg is járnak kizárólag gyógyúszásra. E csoport létszáma szintén 15 fő,
életkoruk 15- 18 év. Eredményeik összehasonlítási alapul szolgálnak az általam
kezelt csoport eredményeihez.
Minden gyermek részt vesz iskolai testnevelésen, azonban egyéb kezelésben nem
részesülnek, így kimutatható a gyógyúszás hatása. A kezeléseket a Szerencsi
20
Tanuszoda 25 m-es úszómedencéjében végzem. Azért nem a Borsod-Abaúj-
Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Rehabilitációs Osztályán,
mert a 2009. évi nyári gyakorlat során tapasztaltam, hogy az ott kezeltek mind
gyógytestnevelésben, mind gyógyúszásban egyaránt részesülnek.
4.2. Alkalmazott módszerek
A kezelés megkezdése előtt megtekintéses vizsgálatot végeztem, melynek
eredményeit vizsgálati lapra jegyeztem le. (Alkalmazott vizsgálati lapom a
Mellékletek című fejezetben megtalálható.) A frontális síkban elöl nézetben
megtekintéses és tapintásos vizsgálat során főként izmok kontúrjának szimmetriáját,
vállcsúcsok helyzetét, a törzs-kar háromszög szimmetriáját, csípőlapátok
egymáshoz viszonyított helyzetét, valamint alsó végtagi eltéréseket vizsgáltam.
Hátul nézetben szintén megtekintettem és tapintottam az izmok kontúrját, a lapocka
és a gerinc helyzetét, a vállcsúcsok magasságát, előrehajolva az esetleges
bordapúpot és alsó végtagi eltéréseket. Sagittalis síkban a súlyvonal helyzetét, a váll
és a medence állását, fiziológiás háti kyphosist és lumbalis lordosist vizsgáltam. Ezt
követően lemértem a nyaki szakasz:
- flexioját (a tanuló az állával 2 ujjnyira meg tudja-e közelíteni a mellkasát,
közben a vállak rögzítve vannak),
- extensioját (a fejet hátra hajtva a homlok párhuzamos-e a plafonnal, vállak
rögzítve),
- lateral flexioját (megkértem, hogy dőltse oldalra a fejét, én pedig
rögzítettem az ellenoldali vállát, ennek az értéke mindkét oldalon 45 fok
normál esetben) és végül a
-rotatioját (melynél megnéztem, hogy az áll eléri- e a váll vonalát, vállak
rögzítve vannak, terjedelme 70- 80o).
Majd áttértem a háti-ágyéki szakaszra:
- flexionál (hajoljon előre, a medencét rögzítettem, és megnéztem, hogy
egységes ívű-e a gerinc, valamint lemértem az ujj-talaj távolságot.)
- extensionál (felemelt karokkal, rögzített medencével hajoljon hátra,
megnéztem, hogy a háti kyphosis ellapul-e),
21
- lateral flexionál (az asztal mellé állítva rögzítettem a medencéjét és
lemértem az ujj-talaj távolságot, majd csúsztassa végig a kezét a combján,
ameddig tudja, ebben a helyzetben is lemértem az ujj-talaj távolságot. Ez az
érték normálisan a teljes testmagasság 10%-a).
- rotatio (vizsgálatánál egy székre ültettem lovagló ülésben, megkértem, hogy
a karjait fogja át és forduljon el oldalra, mértéke 40o)
Ezek után alsóvégtag hosszmérést végeztem. Leméretem a spina iliaca anterior
superior és az azonos oldali belboka, majd a köldök és a belbokák távolságát, ezzel
az esetleges végtagrövidülés miatt bekövetkező scoliosist tudtam kiszűrni.
A mérések során az eszközöm cm szalag és ízületi szögmérő volt.
E vizsgálatok után a tanulók hát és hasizom erejét határoztam meg. A dinamikus
izomerőt mértem.
A hátizom erejének felmérése:
A vizsgált személy 30 másodpercen keresztül végez törzsemelést. Ennek módja: A
tanuló hasra fekszik a földön, a fejét lehajtja, a kezeit a tarkóján összekulcsolja és
ott tartja, a lábait összezárja. Hasa alá egy törölközőt tettem, hogy ne fokozódjon a
lumbalis lordosis. „Rajt” vezényszóra megemeli a törzsét és a lábait egyszerre kb.10
cm-re a földtől, majd vissza leteszi és ezt végzi folyamatosan az „állj” vezényszóig.
A hasizom erejének felmérése: ebben az esetben is 30 másodpercen keresztül végzi
a felülést. Kivitelezése: A tanuló hanyatt fekszik a földön, térdét behajlítja, lábait
talpra húzza, a kezeit a tarkóján összekulcsolja. „Rajt” vezényszóra felül úgy, hogy
a könyököket és a térdeket összeérint, majd visszafekszik a földre. Így tesz
folyamatosan, amíg meg nem hallja az „állj” vezényszót.
Az izomerő felmérés után mindenkivel kitöltettem egy kérdőívet az alábbi
témakörökben:
- scoliosisra vonatkozóan, mikor diagnosztizálták a scoliosisát, a családban
előfordult- e (ezzel a genetikai halmozódásra voltam kíváncsi), esetleges
fájdalmai vannak-e,
- sportolási,
- iskolai szokásaira vonatkozóan (pl. testnevelés órák száma, milyen táskát
hord és azt, hogy viseli),
22
- szabadidős tevékenységre vonatkozóan,
- a kezelést követően a gyógyúszásra vonatkozóan.
(Alkalmazott kérdőívem a Mellékletek című fejezetben megtalálható)
4.3. A foglalkozások menete, a gyógyúszás óra felépítése
A kezelésem időtartama heti 3-szor 60 perc, 2 hónapon keresztül. A kezeléseket
2010. szeptember 1-jén kezdtem és 2010. október 29-én fejeztem be.
A foglalkozásokat 3 fő részre lehet bontani.
1. rész: Bemelegítés
Mind nevelési, mind élettani szempontból fontos. A bemelegítés nem más, mint a
szervezet nyugalmi állapotából egy terheléses állapotba történő átvezetése, a
szervezet ráhangolása a nagyobb megterhelésre és speciális előkészítés a fő rész
feladatainak eredményes végrehajtásához. Pszichológiai szempontból a bemelegítés
egyfajta motiválás.
Szerepe:
- testhőmérséklet megemelése
- izmok, inak, szalagok hajlékonyságának növelése
- vérellátás javítása
- ízületi felszínek „olajozása”
- izmok tulajdonságának javítása
- szív és keringési rendszer funkciójának javítása
- energia- anyagcsere felgyorsítása
Időtartama: kb. 10- 15 perc. (10)
23
2. rész: Fő rész:
Ebben a szakaszban történik az óra típusának és céljának megfelelő feladatok
megvalósítása, a diagnózisoknak megfelelő sajátos jelleggel. A szervezetet nagyobb
részben ebben a szakaszban terheljük. Itt végezzük a korrekciós és egyéni
feladatokat. A szerek változatosabbá tették a feladatokat, alkalmazásukkal a
hatékonyságot tudtam növelni. Az általam használt eszközök: 1. kukac, 2, deszka, 3.
piskóta, 4. öv.
4. kép: A kezelések során használt eszközök
A fő részt a következőképpen építettem fel:
1. Légzést, keringést fokozó gyakorlatok: Mivel a scoliosis miatt a mellkas is
deformálódhat, ezért nagy hangsúlyt fektettem a légzésre is.
Feladatokra példa:
- a tanuló vesz egy nagy levegőt, lebukik a víz alá és ott az orrán keresztül
kifújja a levegőt.
- vesz egy nagy levegőt, lebukik a víz alá és az orrán keresztül szakaszosan
fújja ki a levegőt, amíg azt nem érzi, hogy elfogyott.
- vesz egy nagy levegőt, lebukik a víz alá, elrugaszkodik a faltól és úszik a víz
alatt. Ha elfogyott a levegő feljön a felszínre.
- 4 hossz hátúszás
2. Tartásjavító gyakorlatok: Fontos a helyes tartás megéreztetése és megtartása. A
víznek köszönhetően a tanuló jobban el tud lazulni és véleményem szerint jobban
kivitelezhető, mint a szárazföldön.
24
Feladatokra példa:
- A tanuló hanyatt fekszik a vízben, a lábát beakasztja a korlátba. Először
beállítjuk a fej helyzetét, aztán a vállakét, a törzs és a medence pontos
helyzetét, a helyes pozíció megtartása.
- A beállított pozíció elvesztése, majd újbóli önkorrekció
- A beállított helyzetben nyújtózás: traktálja a csigolyákat egymástól
- A korrigált helyzetben történő izomerősítés
3. A konvex oldal kiemelt erősítése, a konkáv oldal nyújtása (kontraktúrák oldása)
Erősítő feladatok: (dinamikus jellegűek) Lehetnek szimmetrikus és aszimmetrikus
feladatok. Szimmetrikus feladatok főként az izomzat erősítésére, általános
erőnlétfejlesztésre, az aszimmetrikus feladatokat pedig a rövidült konkáv oldal
erősítésére, ezzel egyidejűleg a konvex oldal nyújtására használtam. Itt azonban
fontos, hogy ne csak az agonistákat, hanem az antagonistákat is dolgoztassam, ezért
ezeket a gyakorlatokat 3: 1 arányban végeztettem.
Szimmetrikus feladatokra példa:
- A tanuló hason fekszik, derekán öv van. Megfogja a kukac két végét, karjai a
fülek mellett vannak. Mellúszó lábtempóval halad előre, közben nyújtott
karokkal megemeli a kukacot.
- Hanyattfekvésben, az egyik piskótát a tarkója alá teszi, a másikat pedig a két
lába közé, a derekára övet helyez. Lábak használata nélkül a két karjával
egyszerre végez hátúszást.
Aszimmetrikus feladatokra példa:
- A tanuló kezeiben 1-1 piskóta, derekán öv van. Hason fekszik a vízben.
Jobbra konvex scoliosis esetén a tanuló a jobb karjával 3-szor nyújtózik hátra
az ellenoldali lapocka felé, (ezáltal közben lateral flexiot is végez), majd a
bal karjával nyújtózik 1-szer a jobb lapockája felé. Közben béka lábtempóval
halad.
- A tanuló ugyanúgy fogja a piskótákat, csak a törzs mellé helyezi, derekán öv
van. Jobbra konvex scoliosis esetén a jobb kezében lévő piskótát megemeli
3-szor, közben oldalra hajol, majd ez után a bal kezében lévő piskótát emeli
25
meg 1-szer és szintén oldalra hajlást végez. Gyorsúszó lábtempóval halad
előre.
Nyújtó feladatokra példa: (statikus jellegűek)
- A tanuló megfogja a kukac két végét. (Balra konvex scoliosis esetén a jobb
kar a fül mellett, a bal kar pedig a törzs mellett, hanyatt fekszik a vízben és
krallozó lábtempóval halad.)
5. kép: Balra konvex scoliosisos tanuló nyújtó feladatot végez
- A fogás ugyanaz, csak a jobb oldalára fordulva halad gyorsúszó lábtempóval.
(Balra konvex scoliosis esetén)
4. Antigravitatiós izomzat (izomfűző) és általános izomerősítés
Az általam használt úszásnemek, úszásfajták:
- dominál a hátúszás mely a hátizmok erősítésére szolgál
- oldalúszások a görbület konkáv oldalán ússzon (Jobbra konvex scoliosis
esetén a bal oldalán)
- körbeúszások: a konvex oldal a kör közepe felé legyen (Jobbra konvex
scoliosis esetén a jobb oldal legyen a kör közepe felé)
- ritkábban, inkább csak a változatosság céljából alkalmazom a gyorsúszást és
a mellúszást.
26
A feladatok testhelyzetei (hanyatt és hason fekvő) hosszonként váltakoznak. Mindig
nagy hangsúlyt fektetek a korrigálásra. (11)
3. rész: Levezetés
E szak célja az oxigénadósság rendezése, anyagcsere termékek elszállítása, terhelt
izmok lazítása, egy szóval a szervezet lecsillapítása. Levezetésként ide tartozna a
játék, de gimnazisták révén én inkább 4 hossz hátúszást végeztettem, majd ezt
követően a medence szélén nyújtottuk meg az izmokat és befejezésként légző
gyakorlatokkal zártunk. (10)
27
5. Eredmények ismertetése
Vizsgálati lap kiértékelése
1. táblázat: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál
Testtartás vizsgálata
Frontalis sík: Elölnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Kezelések előtt Kezelések után 1. fej helyzete középen 2 2 2. orr- áll- jugulláris árok egy vonalban 4 4
3. fülcimpák alja egyvonalban 1 1
4. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 7 7
5. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0
6. mellkasdeformitás nincs 0 0 7. vállcsúcsok egymagasságba 9 9
8. törzs- kar háromszögek szimmetrikusak 10 10
9. bordaívek szimmetrikusak 2 2 10. jugullaris árok- köldök- symphisis egyvonalban 3 3
11. spina iliaca anterior superiorok egymagasságban 5 5
12. patellák teteje egymagasságban 0 0
13. patellák előrefelé néznek 1 1 14. térdízületek állása 5 5 15. pes planus nincs 6 6 16. külbokák szimmetrikusak 0 0 17. belbokák nem dőlnek befelé 6 6
18. lábujjak állása normál 1 1
28
Frontalis sík: Hátulnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Kezelések előtt Kezelések után 19. fej helyzete középen 2 2 20. fülcimpák alja egymagasságban 1 1
21. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 7 7
22. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0
23. angulus inferiorok egymagasságban 5 5
24. vállcsúcsok egymagasságban 9 9
25. lapockák távolsága a gerinctől egyforma 6 6
26. lapocka ráfekszik a bordákra 4 4
27. margo medialis párhuzamos a gerinccel 5 5
28. csípőlapátok egymagasságban 5 5
29. farredők egymagasságban 1 1
30. előrehajolva bordapúp nincs 5 5
31. térdízületek állása normál 5 5 32. külbokák szimmetrikusak 0 0 33. belbokák nem dőlnek befelé 5 5
34. sarokcsont formája normál 3 3
35. pes planus nincs 6 6
29
Sagittalis sík: Oldalnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Kezelések előtt Kezelések után 36. fej helyzete középen 5 5 37. súlyvonal helyzete normál 4 4
38. vállövek állása normál 7 7 39. háti kyphosis normál 4 4 40. has normál tónusú 5 5 41. medence állása normál 6 6 42. lumbális lordosis normál 5 5 43. genus hyperextensio nincs 4 4
Mozgásterjedelem vizsgálata
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Kezelések előtt Kezelések után 44. törzs flexio teljes 3 3 45. törzs extensio teljes 2 2 46. törzs lateralflexio teljes 8 8 47. törzs rotatio teljes 3 3 48. nyaki flexio teljes 1 1 49. nyaki extensio teljes 2 2 50. nyaki lateral felexio teljes 4 4
51. nyaki rotatio teljes 3 3 Alsóvégtag hosszmérés
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Kezelések előtt Kezelések után 52. J. o.- B.o : SIAS-tól belbokáig 5 5
53. J. o.- B.o.: köldöktől belbokáig 4 4
30
2. táblázat: A kezelésben nem részesülő 15 fős csoportnál
Testtartás vizsgálata
Frontalis sík: Elölnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 1. fej helyzete középen 2 2 2. orr- áll- jugulláris árok egy vonalban 4 4
3. fülcimpák alja egyvonalban 2 2
4. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 8 8
5. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0
6. mellkasdeformitás nincs 1 1 7. vállcsúcsok egymagasságba 9 9
8. törzs- kar háromszögek szimmetrikusak 10 10
9. bordaívek szimmetrikusak 2 2 10. jugullaris árok- köldök- symphisis egyvonalban 6 6
11. spina iliaca anterior superiorok egymagasságban 4 4
12. patellák teteje egymagasságban 0 0
13. patellák előrefelé néznek 2 2 14. térdízületek állása 6 6 15. pes planus nincs 8 8 16. külbokák szimmetrikusak 0 0 17. belbokák nem dőlnek befelé 7 7
18. lábujjak állása normál 3 3
31
Frontalis sík: Hátulnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 19. fej helyzete középen 3 3 20. fülcimpák alja egymagasságban 2 2
21. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 5 5
22. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0
23. angulus inferiorok egymagasságban 5 5
24. vállcsúcsok egymagasságban 9 9
25. lapockák távolsága a gerinctől egyforma 5 5
26. lapocka ráfekszik a bordákra 4 4
27. margo medialis párhuzamos a gerinccel 3 3
28. csípőlapátok egymagasságban 4 4
29. farredők egymagasságban 3 3
30. előrehajolva bordapúp nincs 6 6
31. térdízületek állása normál 6 6 32. külbokák szimmetrikusak 0 0 33. belbokák nem dőlnek befelé 7 7
34. sarokcsont formája normál 2 2
35. pes planus nincs 8 8
32
Sagittalis sík: Oldalnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 36. fej helyzete középen 8 8 37. súlyvonal helyzete normál 7 7
38. vállövek állása normál 9 9 39. háti kyphosis normál 7 7 40. has normál tónusú 6 6 41. medence állása normál 6 6 42. lumbális lordosis normál 5 5 43. genus hyperextensio nincs 5 5
Mozgásterjedelem vizsgálata
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 44. törzs flexio teljes 5 5 45. törzs extensio teljes 2 2 46. törzs lateralflexio teljes 9 9 47. törzs rotatio teljes 4 4 48. nyaki flexio teljes 2 2 49. nyaki extensio teljes 1 1 50. nyaki lateral felexio teljes 2 2 51. nyaki rotatio teljes 3 3
Alsóvégtag hosszmérés
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 52. J. o.- B.o.: SIAS-tól belbokáig
4 4
53. J. o.- B.o.: köldöktől belbokáig
4 4
33
3. táblázat: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál
Testtartás vizsgálata
Frontalis sík: Elölnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 1. fej helyzete középen 3 3 2. orr- áll- jugulláris árok egy vonalban 6 6
3. fülcimpák alja egyvonalban 2 2
4. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 5 5
5. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0
6. mellkasdeformitás nincs 0 0 7. vállcsúcsok egymagasságba 10 10
8. törzs- kar háromszögek szimmetrikusak 12 12
9. bordaívek szimmetrikusak 4 4 10. jugullaris árok- köldök- symphisis egyvonalban 3 3
11. spina iliaca anterior superiorok egymagasságban 3 3
12. patellák teteje egymagasságban 0 0
13. patellák előrefelé néznek 3 3 14. térdízületek állása 5 5 15. pes planus nincs 6 6 16. külbokák szimmetrikusak 0 0 17. belbokák nem dőlnek befelé 6 6
18. lábujjak állása normál 2 2
34
Frontalis sík: Hátulnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 19. fej helyzete középen 3 3 20. fülcimpák alja egymagasságban 1 1
21. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 5 5
22. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0
23. angulus inferiorok egymagasságban 5 5
24. vállcsúcsok egymagasságban 10 10
25. lapockák távolsága a gerinctől egyforma 7 7
26. lapocka ráfekszik a bordákra 5 5
27. margo medialis párhuzamos a gerinccel 6 6
28. csípőlapátok egymagasságban 3 3
29. farredők egymagasságban 2 2
30. előrehajolva bordapúp nincs 6 6
31. térdízületek állása normál 5 5 32. külbokák szimmetrikusak 0 0 33. belbokák nem dőlnek befelé 8 8
34. sarokcsont formája normál 2 2
35. pes planus nincs 6 6
35
Sagittalis sík: Oldalnézet:
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 36. fej helyzete középen 6 6 37. súlyvonal helyzete normál 5 5
38. vállövek állása normál 6 6 39. háti kyphosis normál 6 6 40. has normál tónusú 5 5 41. medence állása normál 5 5 42. lumbális lordosis normál 5 5 43. genus hyperextensio nincs 4 4
Mozgásterjedelem vizsgálata
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 44. törzs flexio teljes 4 4 45. törzs extensio teljes 2 2 46. törzs lateralflexio teljes 8 8 47. törzs rotatio teljes 4 4 48. nyaki flexio teljes 1 1 49. nyaki extensio teljes 1 1 50. nyaki lateral felexio teljes 2 2 51. nyaki rotatio teljes 3 3
Alsóvégtag hosszmérés
A vizsgálatok során tapasztalt eltérések
Szeptember elején Október végén 52. J. o- B.o.: SIAS-tól belbokáig
5 5
53. J. o.- B.o.: köldöktől belbokáig
3 3
36
Kérdőív kiértékelése
4. táblázat: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál
1. Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat? 1-3 éve: 6 eseten 4-6 éve: 5
esetben Régebb óta 4
esetben 2. A családban előfordult- e scoliosis? Igen: 3 esetben Nem: 4 esetben Nem tudom: 8
esetben 3. Fordultál-e ortopéd szakorvoshoz a scoliosissal? Igen: 7 esetben Nem: 8 esetben 4. Eddig milyen kezeléseket kaptál már?
Gyógytestnevelés: 10 esetben
Semmi 4 esetben Egyéb: 1 esetben
5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre? Igen: 0 esetben Nem: 15
esetben 6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót? Igen: 4 esetben Nem: 11
esetben
7. Előfordul- e hátfájásod? Igen: 5 esetben Nem: 10 esetben
8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?
Igen: 2 esetben Nem: 13 esetben
9. Lányoknak: Hány éves kortól rendszeres-e a menstruációd?
12 év: 3 esetben 13 év: 5 esetben 14 év: 1 esetben
10. Sportolsz? Igen: 3 esetben Nem: 12 esetben
11. Ha igen, mit? Kosárlabda: 1 esetben
Úszás: 1 esetben
Birkózás: 1 esetben
12. Ha igen, hetente hány órát sportolsz? 1-2 óra: 0 esetben 3-4 óra: 1
esetben Több: 2 esetben
13. Hány testnevelés órád van egy héten? 1-2 óra: 4 esetben 3-4 óra: 11
esetben 14. Hány órát nézel tv-t naponta átlagban?
1 órától kevesebb: 7 esetben
1-2 óra: 6 esetben Több: 2 esetben
15. Mennyi időt töltesz számítógépezéssel?
1 órától kevesebb: 5 esetben
1-2 óra: 8 esetben Több: 2 esetben
16. Szabad idődben és hétvégeken hány órát töltesz mozgással átlagban?
1-től kevesebb: 3 esetben
1-2 óra: 7 esetben Több: 5 esetben
17. Milyen kezes vagy? Jobb: 14 esetben Bal: 1 esetben 18. Milyen táskát hordasz? Oldaltáska: 2
esetben Hátitáska: 13
esetben
19. Hogy hordod a táskád? Mind a két vállon: 13 esetben
Csak jobb vállon: 1 esetben
Csak bal vállon: 1 esetben
37
5. táblázat: A kezelésben nem részesülő 15 fős csoportnál
1. Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat?
1-3 éve: 10 esetben
4-6 éve: 3 esetben
Régebb óta 2 esetben
2. A családban előfordult- e scoliosis? Igen: 1 esetben Nem: 7 esetben Nem tudom: 7
esetben 3. Fordultál-e ortopéd szakorvoshoz a scoliosissal? Igen: 4 esetben Nem: 11 esetben 4. Eddig milyen kezeléseket kaptál már?
Gyógytestnevelés: 10 esetben Semmi 5 esetben
5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre? Igen: 0 esetben Nem: 15 esetben 6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót? Igen: 1 esetben Nem: 14 esetben 7. Előfordul- e hátfájásod? Igen: 6 esetben Nem: 9 esetben 8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?
Igen: 3 esetben Nem: 12 esetben
9. Lányoknak: Hány éves kortól rendszeres-e a menstruációd?
12 év: 6 esetben 13 év: 6 esetben 14: 0 esetben
10. Sportolsz? Igen: 3 esetben Nem: 12 esetben 11. Ha igen, mit? Kosárlabda: 1
esetben Úszás: 1 esetben Labdarúgás: 1 esetben
12. Ha igen, hetente hány órát sportolsz? 1-2 óra: 0 esetben 3-4 óra: 1
esetben Több: 2 esetben
13. Hány testnevelés órád van egy héten? 1-2 óra: 4 esetben 3-4 óra: 11
esetben 14. Hány órát nézel tv-t naponta átlagban?
1 órától kevesebb: 5 esetben
1-2 óra: 8 esetben Több: 2 esetben
15. Mennyi időt töltesz számítógépezéssel?
1 órától kevesebb: 3 esetben
1-2 óra: 7 esetben Több: 5 esetben
16. Szabad idődben és hétvégeken hány órát töltesz mozgással átlagban?
1-től kevesebb: 6 esetben
1-2 óra: 6 esetben Több: 3 esetben
17. Milyen kezes vagy? Jobb: 12 esetben Bal: 3 esetben 18. Milyen táskát hordasz? Oldaltáska: 3
esetben Hátitáska: 12
esetben
19. Hogy hordod a táskád? Mind a két vállon: 10 esetben
Csak jobb vállon: 4 esetben
Csak bal vállon: 1 esetben
38
6. táblázat: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál
1. Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat? 1-3 éve: 3 esetben 4-6 éve: 9
esetben Régebb óta 3
esetben 2. A családban előfordult- e scoliosis? Igen: 3 esetben Nem: 7 esetben Nem tudom: 5
esetben 3. Fordultál-e ortopéd szakorvoshoz a scoliosissal? Igen: 15 esetben Nem: 0 esetben 4. Eddig milyen kezeléseket kaptál már?
Gyógytestnevelés: 15 esetben
Semmi 0 esetben Egyéb: 0 esetben
5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre? Igen: 2 esetben Nem: 13
esetben 6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót? Igen: 4 esetben Nem: 11
esetben 7. Előfordul- e hátfájásod? Igen: 6 esetben Nem: 9 esetben 8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?
Igen: 5 esetben Nem: 10 esetben
9. Lányoknak: Hány éves kortól rendszeres-e a menstruációd?
12 év 4 esetben 13 év: 7 esetben 14 év: 0 esetben
10. Sportolsz? Igen: 2 esetben Nem: 13 esetben
11. Ha igen, mit? Kosárlabda: 0 esetben
Úszás: 2 esetben Egyéb: 0 esetben
12. Ha igen, hetente hány órát sportolsz? 1-2 óra: 0 esetben 3-4 óra: 0
esetben Több: 2 esetben
13. Hány testnevelés órád van egy héten? 1-2 óra: 9 esetben 3-4 óra: 6
esetben 14. Hány órát nézel tv-t naponta átlagban?
1 órától kevesebb: 7 esetben
1-2 óra: 5 esetben Több: 3 esetben
15. Mennyi időt töltesz számítógépezéssel?
1 órától kevesebb: 6 esetben
1-2 óra: 6 esetben Több: 3 esetben
16. Szabad idődben és hétvégeken hány órát töltesz mozgással átlagban?
1-től kevesebb: 7 esetben
1-2 óra: 6 esetben Több: 2 esetben
17. Milyen kezes vagy? Jobb: 13 esetben Bal:2 esetben 18. Milyen táskát hordasz? Oldaltáska:2
esetben Hátitáska: 13
esetben
19. Hogy hordod a táskád? Mind a két vállon: 11 esetben
Csak jobb vállon:3 esetben
Csak bal vállon: 1 esetben
39
Az 1, 2, 3, diagram a csoportokra lebontott nemek szerinti eloszlást mutatják.
Fiú- lány eloszlás a már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő csoportnál
Fiú
Lány
40
4. diagram: A görbület irányainak eloszlását mutatja a 3 csoportban.
0 2 4 6 8 10
Szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülteknél
Kezelésben nem részesülteknél
Régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülteknél
Görbület iránya szerinti eloszlás a 3 csoportban összesen
S alakú scoliosis
Balra konvex
Jobbra konvex
5. diagram: A fűző vagy tartásjavító viselésének %-os eloszlása látható a 3
csoportban összesen.
13%
87%
Fűző vagy tartásjavító hordása a 3 csoportban összesen
Fűzőt vagy tartásjavítót hord
Fűzőt vagy tartásjavítót nem hord
41
A hát- és hasizomerő mérésének kiértékelése külön csoportokra bontva
6. diagram: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hasizomerejét
mutatja a kezelések előtt és a kezelések után.
0
5
10
15
20
25
30
35
1. lány
2. lány
3. lány
4. lány
5. lány
6. lány
7. lány
8. lány
9. lány
10. fiú
11. fiú
12. fiú
13. fiú
14. fiú
15. fiú
Felü
lés
30 m
p al
att
Tanulók sorszáma
Szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hasizomereje
Kezelés előtt
Kezelés után
7. diagram: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hátizomerejét
mutatja a kezelések előtt és a kezelések után.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1. lány
2. lány
3. lány
4. lány
5. lány
6. lány
7. lány
8. lány
9. lány
10. fiú
11. fiú
12. fiú
13. fiú
14. fiú
15. fiú
Törz
sem
elés
30
mp
alat
t
Tanulók sorszáma
Szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hátizomereje
Kezelés előtt
Kezelés után
42
8. diagram: A kezelésben nem részesülő tanulók szeptember elején és október
végén mért hasizomerejének alakulását mutatja.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
1. lány
2. lány
3. lány
4. lány
5. lány
6. lány
7. fiú
8. fiú
9. fiú
10. lány
11. lány
12. lány
13. lány
14. lány
15. lány
Felü
lés
30 m
p al
att
Tanulók sorszáma
Kezelésben nem részesülő tanulók hasizomereje
Szeptember elején
Október végén
9. diagram: A kezelésben nem részesülő tanulók szeptember elején és október
végén mért hátizomerejének alakulását mutatja.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
1. lány
2. lány
3. lány
4. lány
5. lány
6. lány
7. fiú
8. fiú
9. fiú
10. lány
11. lány
12. lány
13. lány
14. lány
15. lány
Törz
sem
elés
30
mp
alat
t
Tanulók sorszáma
Kezelésben nem részesülő tanulók hátizomereje
Szeptember elején
Október végén
43
10. diagram: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók szeptember
elején és október végén mért hasizomerejének alakulását mutatja.
0
5
10
15
20
25
30
1. lány
2. fiú
3. fiú
4. fiú
5. lány
6. lány
7. lány
8. lány
9. lány
10. lány
11. lány
12. lány
13. lány
14. lány
15. fiú
Felü
lés
30 m
p al
att
Tanulók sorszáma
Régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hasizomereje
Szeptember elején
Október végén
11. diagram: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók szeptember
elején és október végén mért hátizomerejének alakulását mutatja.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
1. lány
2. fiú
3. fiú
4. fiú
5. lány
6. lány
7. lány
8. lány
9. lány
10. lány
11. lány
12. lány
13. lány
14. lány
15. fiú
Törz
sem
elés
30
mp
alat
t
Tanulók sorszáma
Régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hátizomereje
Szeptember elején
Október végén
44
6. Megbeszélés
Vizsgálatom során összesen 45 főnél végeztem megtekintéses vizsgálatot, lemértem
a mozgásterjedelmüket, a végtagok hosszát, majd az izomerőt mértem fel 30
másodpercen keresztül végeztetett felüléssel és törzsemeléssel. Ezt követően egy 19
kérdésből álló kérdőívet töltettem ki.
Ebből a 45 főből 15 fő vett részt a gyógyúszó kezeléseimen, a második 15 fő már
régebb óta jár gyógyúszásra, a harmadik 15 fős csoport pedig nem vett részt semmi
féle kezelésen. A kezeléseket heti 3- szor 60 percben tartottam a Szerencsi
Tanuszodában.
A 2010 októberének végén történő visszamérés során választ kaptam az alábbi
kérdéseimre: Arra az eredményre jutottam, hogy egy 2 hónapos, heti 3 alkalommal
tartó kezeléstől és az otthoni rendszeres gyógytornától a tanulók izomerejében
bekövetkezett a várt javulás. Másodsorban arra voltam kíváncsi, hogy várható-e,
hogy a szeptembertől gyógyúszásra járók izomereje kezdetben jobban fog javulni, a
már régen úszó tanulókéhoz képest? Erre a válasz igen. Azt tapasztaltam, hogy
mind a két csoportban következett be javulás, de akik szeptembertől kezdték az
úszást, nagyobb mértékben javult az izomerejük a már régebb óta gyógyúszással
kezelt tanulókéhoz képest és kiemelkedő a változás a kezelésben nem részesülő
tanulókéhoz képest.
Harmadsorban kutattam, hogy kezelések mellett rendszeresen sportolók
önmagukhoz képest sokkal jobbat teljesítenek-e a fizikális visszaméréskor?
A kezelt csoportomban 3 olyan tanuló volt (az 1, 10 és 15-ös számú tanulók), akik
rendszeresen sportolnak, a régebb óta gyógyúszó csoportban 2: (a 3 és 9-es számú
tanulók), a kezelésben nem részesülő csoportban pedig 3 tanuló (a 4, 7 és 9-es
számú tanulók). Ezeknél a fiataloknál azt tapasztaltam, hogy az elején felmért
eredményeik kimagaslóbbak voltak a nem sportoló tanulókéhoz képest, a
visszamérés során, azonban már nem volt annyira szembetűnő a változás. Valamint
arra voltam kíváncsi, hogy a mozgásszegény életmód mennyire befolyásolja a
scoliosis kialakulását. Erre a kérdésemre nem kaptam egyértelműen kimutatható
eredményt. Kiderült, hogy a kezelésben nem részesülő tanulók tévéznek és
45
számítógépeznek a legtöbbet. Egy következtetés azonban levonható: a tévénézés és
a számítógépezés minden bizonnyal negatív hatással van az izomerőre és a
testtartásra. Végső sorban pedig, a szakirodalom szerint a jobbra konvex scoliosis
gyakoribb, mint a balra konvex scoliosis. Vizsgálatom során kiderült, hogy
összességében 15 tanulónak jobbra, 26 tanulónak balra, míg 4 tanulónak S alakú
scoliosisa van. Ez csoportokra lebontva a következőképpen alakult. A kezelésben
nem részesült csoportban 4 tanulónak jobbra, 10-nek balra, míg 1 fiatalnak S alakú
scoliosisa van. A régebben gyógyúszásra járó csoportban 5 tanulónak jobbra, 8- nak
balra, míg 2- nek S alakú scoliosisa van. A szeptembertől általam kezelt csoportban
pedig 6 fiatalnak jobbra, 8-nak balra, míg 1-nek S alakú scoliosisa van, tehát
vizsgálatom során a szakirodalommal ellentétes eredményt kaptam.
A kezeléseket követő visszaméréskor a megtekintéses vizsgálat és
mozgásterjedelem tekintetében nem volt szembetűnő változás ez alatt a 2 hónap
alatt, viszont izomerő tekintetében jelentős javulás következett be. Ez mindenképp
pozitív eredmény, mert ez a megerősödött izomfőző idővel a testtartásra és a
mozgásterjedelemre is hatással lesz.
A kezeléseket követően a kérdőívekből kiderült, hogy a tanulók is pozitívan
értékelték a foglalkozásokat, magukon pozitív változásokat tapasztaltak, többen
állóképességben (a foglakozások végére kevésbé fáradt el) és közérzetben
bekövetkező javulásról számoltak be. (4, 5, 6, 9)
46
7. Összefoglalás
A gyakorlati tapasztalat és a szakirodalmi adatok alapján is bizonyított, hogy a
helytelen életmód eredményeként napjainkban egyre több gyereknél fordul elő
scoliosis. Kutatásom témájának a gyógyúszást választottam, melynek nagy szerepe
van a korai adekvát kezelésben.
Kutatásomat a szerencsi Bocskai István Gimnáziumban végeztem. Olyan 15-18
éves gimnazistákat kerestem meg, akiknél az iskolaorvos scoliosist állapított meg,
de kezelésben nem részesültek. Mivel mindig is közel állt hozzám az úszás,
szeptember elején elkezdtem a gyógyúszó kezeléseket. Időtartama heti 3-szor 60
perc, 2 hónapon keresztül. 3 csoport alakult ki: Az első csoport, akik elkezdték a
foglalkozásokat, 15 fő, a második csoport, akik érdektelenség és egyéb
elfoglaltságra hivatkozva továbbra sem vesznek részt a kezeléseken, szintén 15 fő.
Harmadik csoportba tartoznak olyan scoliosisos tanulók, akik már huzamosabb
ideje és jelenleg is járnak kizárólag gyógyúszásra, (15 fő). Eredményeik
összehasonlítási alapul szolgálnak az általam kezelt csoport eredményeihez. A
kezelések helyszínéül a Szerencsi Tanuszoda 25 méteres úszómedencéje szolgált. A
kezelések megkezdése előtt számtalan kérdés fogalmazódott meg bennem, melyre
választ is kaptam. Igaz, hogy a kezeléseket követő visszaméréskor a megtekintéses
vizsgálat és mozgásterjedelem tekintetében nem volt szembetűnő változás ez alatt a
2 hónap alatt, viszont izomerő tekintetében jelentős javulás következett be. Ez
mindenképp pozitív eredmény, mert ez a megerősödött izomfőző idővel a
testtartásra és a mozgásterjedelemre is várhatóan jó hatással lesz. Nagy örömmel
tapasztaltam ezt a változást és remélem idővel mozgásterjedelem tekintetében is
bekövetkezik majd javulás. Fontos, hogy a tanulók ne adják fel és továbbra is részt
vegyenek a kezeléseimen, ezzel megelőzve az állapotromlást, a későbbi hátfájást és
az esetleges spondylarthrosisos elváltozásokat.
47
8. Irodalomjegyzék
1. Bender György: Gerincbetegségekről; Golden Book Kiadó, Budapest, 1991.
2. Csermely Miklós: A fizioterápia kézikönyve; White Golden Book, Budapest
2004.
3. Donáthné Forgács Boglárka: Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban;
Budapest 2004
4. Dr Peja Márta: Fizioterápia a gyermekgyógyászati gyakorlatban; Háziorvosi
Továbbképző Szemle 1998. 6. 344-347
5. Dr Peja Márta: Gyermekkori komplex rehabilitációs program a Miskolci
Gyermekrehabilitációs Osztályon; Mozgásterápia I. 99/4 XIII. évfolyam 8- 11
6. Dr Peja Márta: Gyermekrehabilitációs Osztály- Ambulancia részvétele az
általános iskolások gyógytestnevelésében; Gyermekgyógyászat 1986. február 1.
116-120
7. Dr Tóth Ákos: Úszás technika; Budapest, 2004.
8. Dr Vízkelety Tibor: Gyermekortopédia; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1994.
9. Katona- Siegler- A rehabilitáció gyakorlata 485- 501 Medicina Könyvkiadó,
2004.
10. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana; Budapest, 1991.
11. Somogyiné Kuti Ilona, Gyógyúszás; Flaccus kiadó, Budapest 1998.
12. Szendrői Miklós: Ortopédia; Semmelweis Kiadó Budapest, 2005.
13. www.egeszseg.origo.hu
14. www.osc-mn.com
15. www.scolinea.hu
48
9. Mellékletek 1. számú melléklet: Vizsgálati lap
Tanuló sorszáma: ………. Neme: ………. Életkora: ………. Testmagassága:………… Testsúlya:………. A scoliosis iránya:…………………….. Vizsgálat ideje: …………………..
Testtartás vizsgálata Frontalis síkban Elölnézet:
fej helyzete középen nem középen
orr- áll- jugullaris árok egyvonalban nem egyvonalban
fülcimpák alja egymagasságaban nincs egymagasságban
musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus
musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus
mellkasdeformitás van nincs
vállcsúcsok egymagasságaban nincs
egymagasságban
törzs- kar háromszögek szimmetrikus aszimmetrikus
bordaívek szimmetrikus aszimmetrikus
jug. árok- köldök- symphisis: egy vonalban nincs egyvonalban
spina iliaca anterior superiorok: egymagasságaban nincs egymagasságban
patella teteje egymagasságaban nincs
egymagasságban
patella előrefelé néz igen nem
térdízület állása normál X láb O láb
pes planus van nincs
külbokák szimmetrikus aszimmetrikus
belbokák befelé dőlnek igen nem
lábujjak állása normál legyezőszerű bekarmol
49
Hátulnézet: fej helyzete középen nem középen
fülcimpák alja egymagasságaban nincs egymagasságban
musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus
musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus
angulus inferiorok egymagasságban nincs egymagasságban
vállcsúcsok egymagasságaban nincs
egymagasságban
lapockák távolsága a gerinctől egyforma nem egyforma
lapocka ráfekszik-e a bordákra igen nem
margo medialis párhuzamos-e
a gerinccel: igen nem
csípőlapátok egymagasságaban nincs egymagasságban
farredők egymagasságaban nincs egymagasságban
előrehajolva bordapúp van nincs
térdízület állása normál X láb O láb
külbokák szimmetrikus aszimmetrikus
belbokák befelé dőlnek igen nem
sarokcsont formája normál hegyes
lapos
pes planus van nincs
Sagittalis síkban Oldalnézet:
fej helyzete normál elöl hátul
súlyvonal helyzete normál elöl hátul
vállöv állása normál protractiós retractiós
háti kyphosis normál fokozott lelapult
has normál izomtónus túlnyúlt izmok
medence állása normál előre billent hátra billent
lumbális lordosis normál fokozott lelapult
50
genus hyperextensio van nincs
Izomerőmérés Hátizom: ………. törzsemelés 30 mp alatt
Hasizom: ………. felülés 30 mp alatt
Mozgásterjedelem vizsgálata törzs flexio: teljes csökkent
előrehajolva ujj-talaj távolság: …………..
törzs extensio teljes csökkent
törzs lateral flexio:
ujj-talaj távolság normál állásnál J.o. ………. B.o. ……….
lateral flektálva: J.o. ………. B.o. ……….
törzs rotatio teljes csökkent
nyaki flexio teljes csökkent
nyaki extensio teljes csökkent
nyaki lateral flexio teljes csökkent
nyaki rotatio teljes csökkent
Alsóvégtag hosszmérés:
Jobb oldalon: SIAS-tól belbokáig ……….cm
Bal oldalon: SIAS-tól belbokáig ……….cm
Jobb oldalon: köldöktől belbokáig ……….cm
Bal oldalon: köldöktől belbokáig ……….cm
51
2. számú melléklet: Kérdőív
Sorszám: ………. Életkor: ………. Nem: Fiú Lány
1.Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat?
1-3 éve 4-6 éve Régebb óta
2. A családban előfordult- e scoliosis?
Igen Nem Nem tudom
3. Fordultál- e ortopéd szakorvoshoz a scoliosissal?
Igen Nem
4. Eddig milyen kezeléseket kaptál már?
………………………………………………………
5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre?
Igen Nem
6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót?
Igen Nem
7. Előfordul- e hátfájásod?
Igen Nem
8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?
Igen Nem
9. Lányoknak: Hány éves kortól rendszeres-e a menstruációd?
………….
10. Milyen kezes vagy?
Jobb Bal
11. Milyen táskát hordasz?
Oldaltáska Hátitáska
12. Hogy hordod a táskád?
Mind a két vállon
Csak a jobb vállon
Csak a bal vállon
52
13. Sportolsz? (rendszeresen, edző felügyelete alatt)
Igen Nem
14. Ha igen, mit?
………………………………………………………
15. Ha igen, hetente hány órát sportolsz?
1- 2 óra 3-4 óra Több
16. Hány testnevelés órád van egy héten?
1-2 óra 3-4 óra
17. Hány órát nézel tv-t naponta átlagban?
1 órától kevesebb 1-2 óra Többet
18. Mennyi időt töltesz számítógépezéssel?
1 órától kevesebb 1-2 óra Többet
19. Szabad idődben és hétvégeken hány órát töltesz mozgással átlagban?
1 órától kevesebbet 1-2 óra Többet
Az alábbiakat csak a kezelések után kell kitölteni:
20. Tapasztaltál-e valamiféle változást a gyógyúszásokat követően?
Igen Nem
21. Ha igen, milyen változást észleltél?
……………………………………………
53
3. számú melléklet: Nyilatkozat
Alulírott kijelentem, hogy Nagy Renáta gyógytornász hallgatótól a kezelés módjáról az előzetes tájékoztatást megkaptam. …………………………………. Alulírott hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy Nagy Renáta gyógytornász hallgató a vizsgálatom és kezeléseim eredményeit, valamint a felmérés és kezelések során az arcom letakarásával készített fényképeket (a szakdolgozati munkájához), a személyi adataim feltűntetése nélkül felhasználhatja. …………………………………. Szerencs, 2010. ………………….