Serdülők céljai, tervei, pályaválasztás serdülőkorban

Serdülőkor és a tervezgetés

• serdülőkor jövőről való gondolkodás időszaka

• felnőtt életfeladatok előkészítése

• jövő felépítése: saját és mások elvárásainak összeegyeztetése

Jövő-orientáció fogalma

• azon célok, vágyak összessége, melyet az egyének jelen élethelyzetükben szeretnének elérni vagy elkerülni, benne van a folytonosság érzése a jelen és jövő között (Husman és Lens, 1999)

4 alapvető komponense van: belevonódás,

előrevetítés, jövővel való foglalkozás és előrejelzés

Norman (1999): jövő-orientáció tényezői

• jövőbeli self elérhetősége

• jelenlegi self és jövőbeli self viszonya

• integráltság

• kontroll

Személyes célok jelentősége

• jelenlegi érdeklődési kör

• személyes projekt

• individualizált életfeladatok

• személyes célok, olyan jövő-orientált reprezentációknak tekinthetők, amelyeket a személyek jelent élethelyzetükben szeretnének elérni vagy elkerülni

• személyes célok rendszere: viselkedési terv, megvalósításhoz szükséges eszközök kiválasztása, saját és környezeti elvárások

• választás és elköteleződés

• személyes célok világos megfogalmazása és elérése boldogságot, élettel való elégedettséget eredményez; meghatározzák az egyén szubjektív jólétét

Céloknak való elköteleződés útjai:

1. Kognitív, interperszonális, fizikai aktivitás

2. Keretet biztosít, amely jelentést ad au egyén cselekedeteinek

3. Célok fontosak a sikeres fejlődéshez

Michalos (1980): hiányosság a saját aspiráció és a teljesítmény között

Brunstein (1993): célokkal való elköteleződés és a célok elérhetősége

Célokkalvaló elköt.

Célok teljesítése

Szubjektívjólét

Értékelővisszacsatolás

Célok elérhetősége

Szociális támogatás szerepe

• Brunstein (1996): közeli és távoli szociális kapcsolatok szerepe a célok megfogalmazásában és kivitelezésében

• Nurmi (1989): negatív családi környezet – kevesebb továbbtanulási cél

• Pulkkinen (1990): jövőorientáció – családi emlékek

• Scabini, Lanz és Marta (1999): elégedett családi környezet, nyitott kommunikáció

• Honora (2002): családon belüli interakciók - jövőre vonatkozó kilátások

Életkori vonatkozások

• Seginer (1995): kétféle típusú jövő-orientáció

• Nurmi (1992): 19-64 évesek

• Ogilvie és Rose (1995): serdülők jövőre, középkorúak jelenlegi negatív állapot megszüntetése, idősek jelenlegi pozitív élmények megtartása

Nemi különbségek

Serdülők és szüleik elképzelésének eltérései (Lanz, Rosnati, Scabini és Marta)

Vizsgálati eljárások (Nurmi, Poole és Seginer):

• nyitott kérdések, félelmek, tervek

• tartalomelemzési kategóriák: munka, tanulmányok, család/házasság, barátok, szülőkkel való kapcsolat, egészség, birtokolt javak … stb.

• kérdőívek

Pályaválasztás

Super (1980):

1. Növekedés (születés – 14 év):különbségek észrevétele, modellek

2. Explorációs szakasz (15-24 év): önmaguk és környezetük vizsgálata

3. Kísérleti szakasz (25-30 év): első pályaszintézis, pályaterv

4. Stabilizáció (31-44): alkotó szakasz, önkiteljesítés

5. Fenntartás (45-64): megszerzett értékek „gyümölcsöztetése”

6. Hanyatlás 65-

Nemi szerep és karrier motiváció

• individualista és kollektivista országok eltérései

• Morinaga és mtsai (1993): 3 ország (Japán, Szlovénia, USA) nemi szerep attitűd és karrier motiváció összehasonlítása, amerikaiak karrier motivációja a legerősebb, fordított felosztás

Szülők szerepe

(racionális cselekvés- elmélet szerint)

• Eltérő távolsággal magyarázó elméletek (Boudon, 1973): családi háttér elsődleges és másodlagos hatásai érvényesülnek, kulturális tőke átörökítése, befektetés és megtérülés arányának kikalkulálása

• Relatív kockázattól való idegenkedés (Goldthrope, 1996): cél egy adott társadalmi státusz elérése, minden olyan pozíció, amely alacsonyabb mint a szülőké, elkerülik

Intézményihatások

Tanulmányieredmény

Családi háttér

Iskola-választás

Megcélzottfoglalkozás

Iskolaválasztás oksági modellje a racionális cselekvés- elmélet alapján

Pályaválasztási döntések, nehézségek (Gati és mtsai, 1996)

• ideális döntéshozó: tisztában van értékeivel, céljaival, ennek megfelelően hoz döntést

• serdülők nehezen hoznak döntést, magas stressz jár a keresési folyamattal, amely adaptív is lehet

• nem ideális döntéshozó: nem hoz döntést vagy kevésbé optimális döntést hoz

Olvasottság, tájékozottsághiánya

Információ hiánya

Döntés előtt Döntés alatt

Motivációhiánya

Döntésképt. Hiedelmekzavara

Döntéshozásifolyamatról

Önmagáról

Infor.szerzés

Fogl. alternatívák

Ellentmondó információ

Bizonytalaninformáció

Belsőkonfliktus

Külsőkonfliktus

Eredmények:

• fiúk több nehézség: külső konfliktus és irracionális elvárások

• 9-10 osztályosok (fiúk): több nehézség az információ szerzés módjáról ás belső konfliktus

• lányok (11. oszt.): információ hiánya

• külső konfliktusok száma az életkorral csökkent

• szignifikáns személyekkel való kapcsolat minősége meghatározó, minél alacsonyabb a befolyásoló hatás, annál alacsonyabb a konfliktus (11.o)

• fiúk esetén jobban érvényesül a kortársnyomás, társadalmi elvárások

Kulturális háttérAnyagi háttér

Település jellege

Tanulmányi átlag

Továbbtanulásiaspiráció

Későbbiaspiráció

• biztonságot teremtő foglalkozások

• meghiúsult szülői elképzelések megvalósulása

• szülők ambiciózusabbak

• anya aspirációi, iskolai végzettsége meghatározó

Lannert (1998)

Önhatékonyság szerepe (szociális kognitív elmélet, Lens és mtasi, 1994)

Távoli faktorok

Közelifaktorok

Karrierrelkapcsolatos

önhatékonyság

Célok

KarrierIránti érd.

Karriervál.folyamat