Ősi oktatÁsi kÖzpont€¦ · web viewaz alapfokú nyelvvizsgára, történő felkészítésre,...

ŐSI OKTATÁSI KÖZPONTÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2004

KIEGÉSZÍTÉS

2007

MÓDOSÍTÁS

2009

Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető.....................................................................................................................................6

Jogi státus..................................................................................................................................7

A munkánkat meghatározó külső körülmények......................................................................11

ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai alapelveink............................................................................................................28

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......................32

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................................36

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................38

A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását

szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák..............................................................42

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...............................................................................50

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái........................................63

Az iskolában folyó oltató-, nevelőmunka ellenőrzési, mérési és értékelési

rendszere..................................................................................................................................66

Egészségre nevelés, környezeti nevelés..................................................................................76

HELYI TANTERV

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények............................................................95

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei.....................................................111

A magasabb évfolyamba lépés feltételei...............................................................................112

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei.................................................................113

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának

ellenőrzése és értékelése........................................................................................................115

Ősi Oktatási Központ 2

Pedagógiai program

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt

házi feladatok meghatározása................................................................................................124

A tanulók fizikai állapotának mérése....................................................................................125

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával

kapcsolatos egyéb intézkedések............................................................................................138

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása................................................................140

A pedagógiai program kiegészítése a nem szakrendszerű oktatás bevezetése céljából........141

A helyi tanterv óraszámainak változása................................................................................147

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

I. Bevezetés..........................................................................................................................…151

II. Az óvodai nevelésünk célja, feladata, rendszere, a fejlődés jellemzői...............................152

II.1. Gyermekképünk..........................................................................................................152

II.2. Az óvoda-koncepció....................................................................................................153

II.3. Az óvodai nevelés célja...............................................................................................154

II.4. Az óvodai nevelés feladatai.........................................................................................154

II.5.Az óvodai nevelés általános elvei ................................................................................155

II.6. Az iskolai alkalmasság................................................................................................156

III. A nevelési rendszer elemeinek rövid felvázolása..........................................................159

IV. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere, a nevelési tevékenységek anyag................165

IV.1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés..............................................................166

IV.2. Szocializáció, egyéni bánásmód................................................................................170

IV.3. Anyanyelvi nevelés....................................................................................................170

IV.4. Játék...........................................................................................................................171

IV.5. Munka jellegű játékos tevékenység...........................................................................176

IV.6.Tanulás........................................................................................................................176

IV.7 A fejlesztés tartalmi eszközei.....................................................................................178

IV.7.1. A környező világ megismerésére nevelés.........................................................178

IV.7.2. Matematikai nevelés.........................................................................................181

IV.7.3. Zenei nevelés....................................................................................................185

IV.7.4. Irodalmi nevelés................................................................................................186

IV.7.5. Vizuális nevelés................................................................................................188


Pedagógiai program

IV.7.6. Testi nevelés.....................................................................................................190

V. Gyermekvédelmi munka az óvodában................................................................................193

VI. A “Gyermekkert” Óvodai Program feltételrendszere........................................................194

VI.1. Személyi feltételek.....................................................................................................194

VI.2. Tárgyi feltételek.........................................................................................................194

VI.3. Pedagógiai adatkezelés..............................................................................................195

VII. Az Óvodai Nevelési Program értékelése, felülvizsgálata, beválásának kontrollja..........196

VIII. Záró rendelkezések.........................................................................................................196

Jegyzőkönyv............................................................................................................................197

IX. Helyi Nevelési Program Felülvizsgálata ...........................................................................198

X. Helyi Nevelési Program kiegészítése (Egységes Óvoda- bölcsőde céljából...................... 205


Pedagógiai program

„Az iskola arra való, hogy az ember

megtanuljon tanulni, hogy felébredjen

tudásvágya, megismerje a jól végzett munka

örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja

azt a munkát amit szeretni fog. ”

(Szent-Györgyi Albert)


Pedagógiai program

BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasó!

Ön most az óvodát és az általános iskolát magában foglaló, Ősi Oktatási Központ új,

átdolgozott pedagógiai programját tartja kezében. Ez intézményünk legfontosabb

alapdokumentuma, melyben nevelőtestületünk meghatározta kiemelt pedagógiai céljait és

feladatait. Egyfajta önmeghatározásának is tekinthetjük, mely hiteles képet nyújt a szülők-, a

fenntartó- és minden érdeklődő számára az intézményünkben folyó nevelő-, oktató munkáról.

A hat éve készült (első) pedagógiai programunk - a kerettanterv bevezetése miatt - 2001

szeptemberében egyszer már átdolgozásra került. A mostani felülvizsgálatot a közoktatásról

szóló 1993. évi LXXIX törvény, legutóbbi, 2003-as módosítása tette indokolttá és egyben

kötelezővé.

Pedagógiai programunkban továbbra is kiemelt feladatként jelöltük meg a gyermekekben

rejlő adottságok felkutatását-, képességeik sokoldalú fejlesztését- és személyiségük teljes körű

kibontakoztatását. A magyar és az egyetemes emberi kultúra alapjainak megismertetésén túl,

nagy szerepet szánunk azoknak a korszerű-, ugyanakkor a hétköznapi életben is hasznosítható

ismereteknek, melyek lehetővé teszik, illetve megkönnyítik a diákok társadalomba való

beilleszkedését, érvényesülését (kommunikáció, kultúrált viselkedés, megjelenés, idegen

nyelvek ismerete, számítástechnikai jártasság, stb.).

Nevelőink szellemileg-, erkölcsileg- és testileg egészséges, önmagukkal és a környezetükkel

szemben igényes, művelt nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

Bízom benne, hogy nevelőtestületünk színvonalas szakmai munkájával, tenniakarásával, a

szülők segítő támogatásával, és a fenntartó felelősségteljes gondoskodásával céljaink

megvalósíthatók.

Ősi, 2004. május. 15.

Kotzó László

igazgató


Pedagógiai program

1. fejezet

JOGI STÁTUS

1.1. OM azonosító: 037125

1.2. Az intézményelevezése: Ősi Oktatási Központ (továbbiakban: Ő.O.K.)

típusa: közös igazgatású közoktatási intézmény

egységei: Ősi Napközi Otthonos Óvoda

Ősi Általános Iskola

1.3. Az intézmény alapítója és fenntartója

Ősi Község Önkormányzata

1.4. Az alapító okiratszáma: 14 / 2004. (II.12.) Képviselőtestületi Határozat

1.5. Az évfolyamok száma

Az óvoda csoportok száma három, az általános iskola évfolyamainak száma nyolc.

Az iskolában délután 2 napközis csoport és tanulószoba áll a diákok rendelkezésére.

1.6. Az intézményegységekbe felvehető maximális létszám

Ősi Napközi Otthonos Óvoda: 75 fő

Ősi Általános Iskola: 280 fő


Pedagógiai program

1.7. Az intézmény jogállása

Az Ősi Oktatási Központ Közös Igazgatású Intézmény önálló jogi személy. A

gazdálkodását tekintve részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel

rendelkező költségvetési szerv.

1.8. Az intézmény vezetője

Az általános iskola igazgatója, akit az Ősi Község Önkormányzatának

Képviselőtestülete nyilvános pályáztatással, határozott időre bíz meg. Munkáját Igazgatótanács

segíti.

1.9. Az intézmény székhelye

cím: 8161 Ősi, Ságvári Endre utca 10.

iskolai telefon: 88 / 588-430

óvodai telefon: 88 / 496-162

e-mail: [email protected]

1.10. Az intézmény tevékenységi köre

1.10.1. Alaptevékenységek

80111-5 Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés;

80121-4 Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás.

1.10.2. Kiegészítő tevékenységek

55137-1 Gyermek-, tanuló-felügyelet, készenlét;

55231-2 Óvodai, intézményi étkeztetés;

55232-3 Iskolai, intézményi étkeztetés;

55241-1 Munkahelyi vendéglátás;

75176-8 Intézményi vagyon működtetése;

80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás;

85324-6 Szociális étkeztetés.


mailto:[email protected]

Pedagógiai program

1.10.3. Vállalkozási tevékenység

Az intézmény, vállalkozási tevékenységként részt vehet az intézményrendszeren kívüli

nevelésben, oktatásban és alaptevékenysége zavarása nélkül lakossági szolgáltatást vállalhat.

1.11. Az intézmény tárgyi feltételei

A székhelyén levő, az Ősi 1704. számú tulajdonlapon a 638/3 hrsz. alatt felvett 15.221 m2

alapterületű ingatlan, a rajta álló épületek, valamint az intézmény inmateriális javai, tárgyi

eszközei, készletei és pénzeszközei az Ősi Község Önkormányzatának tulajdonát képezik.

1.11.1. Az intézmény épületei, létesítményei

Az 1960-ban épült általános iskola főépülete és a melléképületei felújításra szorulnak. Az

újonnan épült óvoda korszerű, hosszútávon megfelel a kívánalmaknak.

1.11.2. Az óvoda nevelő és kiszolgáló helyiségei

3 (szabványos méretű) csoportszoba és 1 tornaszoba,

3-3 (csoportonkénti) öltöző és vizesblokk,

1 multifunkciós aula, 1 elkülönítő, 1 játékraktár,

1 vezetői és 1 nevelői szoba, felnőtt öltözők, zuhanyzók, mosdók,

Mosó, szárító, vasaló, mosogató, edénytároló helyiségek,

Óvodai játszóudvar és park,

Szakmai eszközellátottsága jó.

1.11.3. Az iskola nevelő-oktató és kiszolgáló helyiségei:

Osztálytermek:

10 osztályterem (ebből egy szükségtanterem) az iskola főépületben,

2 osztályterem a napközis csoportokkal közösen, a külső épületekben.Ősi Oktatási Központ 9

Pedagógiai program

Szaktantermek:

1 technika szaktanterem (külső épület),

1 számítástechnikai szaktanterem (iskolai könyvtár funkcióval)

Tornacsarnok és egyéb sportlétesítmények:

A tornacsarnok jelenlegi készültségi szintje 20-25%-os,

1 kisméretű füves labdarúgópálya.

Működtetéssel kapcsolatos egyéb helyiségek, létesítmények:

1 igazgatói iroda, 1 tanári szoba, 1 gazdasági iroda,

Emeletenként 3-3 leány- és fiú-, valamint 1-1 női-, férfi WC, kézmosóval.

300 fő kapacitású főzőkonyha és kiszolgáló helyiségei (raktárak, előkészítők,

öltöző, mosdó, iroda, stb.), valamint az 50-60 fő egyidejű étkeztetését biztosító

ebédlő.

Karbantartói műhely, raktár, kazánház, iskolaudvar.

1.12. Az iskola beiskolázási körzete

Ősi község közigazgatási területe.


Pedagógiai program

2. fejezet

A MUNKÁNKAT MEGHATÁROZÓ KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK

2.1. A legfontosabb dokumentumok.

A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:

Az 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról.

A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.)

kormányrendelet.

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM-

rendelet.

A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

Az önkormányzat minőségirányítási programja (ÖMIP).

Az önkormányzat intézkedési terve.

A fenntartó által meghatározott keretek a törvényben előírtakon túl.

Az intézmény alapító okirata.

2.2. Makró környezet

Ősi község a Bakony és a Mezőföld közé ékelődő Sárrét délnyugati peremén-,

Várpalotától hét kilométerre-, Veszprém-, és Fejér megye határán terül el. Perifériális helyzete,

valamint agrárjellege ellenére magas szinten közművesített, fejlődő és gyarapodó község.

Ősi részét képezi a hat településből álló várpalotai kistérségnek (Várpalota, Pétfürdő, Ősi, Öskü,

Berhida, Tés). A kistérségen belül Várpalota központi szerepe főként a munkaerő-piac és az

ellátó-szolgáltató ágazatok terén (kereskedelem, oktatás, egészségügy, stb.) meghatározó.

A 90-es éveket követően, a várpalotai kistérséget az ipari szerkezetváltás okozta erős visszaesés

és a viszonylag magas munkanélküliség, jellemezte. A megszűnt munkahelyek pótlására nem

nyíltak új lehetőségek (viszonylag gyenge volt a vállalkozói kedv, mérsékelt maradt a külföldi


Pedagógiai programtőke érdeklődése és a bányászat leépítésével a hagyományos foglalkoztatási formák, nyújtotta

lehetőségek is csökkentek).

Az elmúlt évtized során a dráguló városi létforma és a munkalehetőségek beszűkülése

következtében egyre több várpalotai család költözött vidékre. A város közelsége, az alacsony

lakás árak, az olcsónak vélt vidéki életforma, a jó közlekedési feltételek és a fejlett

infrastruktúra, vonzóvá tette Ősi községet – főként az elszegényedett, sokgyermekes -

családok számára. Így településünk lakossága az elmúlt tíz év során mintegy 3-4 százalékkal

gyarapodott.

A kistérség munkaerő-piaci helyzete az 1993-94-es mélypontot követően folyamatosan javult. A

gazdasági szerkezetváltás után talpra állt és megerősödött ipari nagyüzemek, valamint a gomba

módra szaporodó „zöldmezős beruházások” egyre több munkahelyet teremtettek, így a

községünkbe irányuló kiáramlás az ezredfordulóra lelassult.

2.2.1. Népességi és demográfiai jellemzők

A lakosság lélekszáma (2003. január 1.):...............................2244 fő


Pedagógiai program

2.3. Mikró környezet

Írásos dokumentumok tanúbizonysága szerint Ősiben 1612-óta működik iskola. A

kezdetben felekezeti alapon szerveződött iskolákat 1948-ban államosították és összevonták.

1960-tól egy új, akkoriban igen korszerűnek számító, nyolc tantermes iskolaépületben kaptak

helyet a településen élő gyerekek. A község nyugati szélén épült Ősi Állami Általános Iskola a

rendszerváltozásig működött.

Az Ősi Állami Óvoda (majd később Ősi Napközi Otthonos Óvoda) szintén 1960-ban kezdte

meg működését a megszüntetett katolikus iskola régi, kibővített épületében.

A hatékonyabb nevelő-oktatómunka és a gazdaságosabb működtetés érdekében a

település döntéshozói, a nyolcvanas évek elején, egy korszerű közoktatási intézmény-

komplexum létesítését határozták el. Az óvodát és az általános iskolát magában foglaló Ősi

Oktatási Központ, a 90-es évektől kezdődően több lépcsőben épült fel.

Elsőként – a régi iskolaépület bővítésével -, a 300 fő étkeztetését biztosító, modern főzőkonyha-,

és a 60 fős étkező, készült el. Ezt követően az új épületszárny emeleti részén tantermeket,

könyvtárat, és irodát alakítottak ki.

Ezt követte a sportcsarnok építése, mely a romló gazdasági helyzet következtében – már több

mint tíz éve „pályalefedés szinten” megrekedt.

Az új óvodai épületszárny megépítését a régi, közel kétszáz éves, óvodaként használt épület

összedőlése tette sürgetővé. Központi és megyei források segítségével, 1999 decemberében

felépült és átadásra került a korszerű, minden igényt kielégítő 75 férőhelyes napközi - otthonos

óvoda.

Az intézményünkbe járó gyerekek szülei döntő többségében szakmunkás végzettségű

fizikai dolgozók. A családok anyagi helyzete legtöbb esetben nem teszi lehetővé az iskolai

oktatás otthoni kiegészítését. (Kevés helyen van a korszerű ismereteket hordozó házi könyvtár, a

számítógép, Internet elérhetőség, stb.). A gyerekek 70%-a hátrányos helyzetű. A 2003/2004-es

tanévben 172 gyermek szorult gyermekvédelmi támogatásra.

Mivel a szülők családjuk megélhetéséért igen sokat dolgoznak, többségüknek sem ideje, sem

türelme nincs ahhoz, hogy megfelelően foglalkozzanak a gyermekükkel. Ezért egyre több

szocializációs feladataiból hárul az óvodára és az iskolára.


Pedagógiai program

2.4. Pedagógiai törekvések

Az iskola nyitott a korszerű törekvések iránt.

1997-ben iskolánk részt vett a „Drog-prevenciós programban”.

1998-ban felkészültünk az informatikai oktatás bevezetésére.

1999-től pályázaton nyert pénzből kialakítottuk a kor színvonalának megfelelő

számítástechnikai szaktantermet.

2000-ben lehetővé vált az Internet hozzáférés. Támogatók segítségével még ebben az

évben sikerült hálózatba kötnünk a tanulói számítógépeket.

2001-ben a „Személyiségfejlesztési program” keretében bevezettük és - önálló

tantárgyként, emelt óraszámban tanítottuk a drámajátékot. Beindultak az

önkifejezést és a kreativitást segítő szakköreink is. (rajz, kézműves, drámajáték)

2002-ben bevezettük – a német mellett második idegen nyelvként – az angol nyelv

tanítását.

2003-ban a hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulóink Dráma tábor keretében

megismerkedhettek a személyiség- és csoportfejlesztés eszköztárával.

2004-ben megkezdődött iskolánkban az „Egészségmegőrző program”

2.5. A szülők elvárásai

Kérdőíves felmérést végeztünk, melyre a szülők 72%-a válaszolt. Ebből megállapítható, hogy a

szülők többsége elégedett az iskola oktató- nevelő munkájának színvonalával, az intézmény

környezetével. Az épületek állapotát, felszereltségét azonban hiányosnak, elavultnak tartja.

Tudják és elismerik, hogy tanulóink a 8. évfolyam elvégzése után - kivétel nélkül - felvételt

nyertek a választott középfokú intézményben, és ott megállták a helyüket. Többen kiváló

eredménnyel végeztek a (gyakran országos hírű) középiskolákban, mely után főiskolákon és

egyetemeken tanulnak tovább. A tantárgyi rendszeren és a kötelező szolgáltatásokon túl jelentős

szülői igény van:

az alapfokú nyelvvizsgára, történő felkészítésre,

a számítógépes ismeretek bővítésére,

a sportcsarnok (vagy tornaterem) felépítésére.Ősi Oktatási Központ 14

Pedagógiai program

2.6. A tanulók elvárásai

Kérdőíves felmérést végeztünk, melyre a tanulók 94%-a válaszolt. Megállapítható, hogy a

tanulók többsége jól érzi magát az iskolánkban. Zömében megfelelőnek tartják nevelési és

oktatási módszereinket. Az osztályozást, értékelést általában megalapozottnak és igazságosnak

érzik. Örülnek az ital automatának és a szünetekben engedélyezett zenének. Szabadidejükben

szívesen sportolnak, kirándulnak. Jelentős érdeklődést mutatnak a számítógépes oktatás iránt.

Nagyon sokan igényelik az iskolarádió létrehozását és a sportcsarnok építésének mielőbbi

befejezését.

2.7. Az intézmény tekintélye

Az intézményünk tekintélyét alapvetően az eddig elért eredmények biztosítják, hiszen tanulóink

évtizedek óta kimagasló teljesítményt nyújtottak a városi-, a megyei- és az országos szinten

megrendezett sport és tanulmányi versenyeken. A jó tanár-diák kapcsolatok eredményeként

volt tanítványaink rendszeresen felkeresik iskolánkat. A pedagógus pályára lépő egykori

diákjaink szakmai gyakorlatukat évről-évre nálunk töltik.

A szülők és a nevelők között kialakult jó kapcsolatok megfelelő hátteret biztosítanak az

együttműködéshez.

2.8. Az irányítás

Az iskola szakmai irányítását az érvényben lévő törvények és rendeletek keretein belül az

Oktatási Minisztérium végzi.

A fenntartói irányítást Ősi Község Önkormányzata gyakorolja. Az Önkormányzat köteles

biztosítania az alapellátási körbe tartozó óvoda és iskola (Ősi Oktatási Központ) eredményes

működését. Így az intézmény szakmai munkájának és gazdálkodásának figyelemmel kísérése

mellett a Képviselő-testületnek biztosítania kell az alapító okiratban elfogadott-, valamint a

pedagógiai programban jóváhagyott feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi

feltételek.


Pedagógiai program

2.9. Fajlagos mutatók a 2003. okt. 1. állapot szerint

2.9.1. Napközi-otthonos óvoda

Óvodás létszám:.......................................76

Óvodás csoportok száma:...........................3

Óvodai csoportszobák száma:.....................3

Óvónő:........................................................6

Egy csoportra jutó óvodás: 25,3

Egy óvónőre jutó óvodás 12,7

2.9.2. Általános iskola

Tanulólétszám:........................................245

Tanulócsoportok száma:...........................12

Osztálytermek száma:...............................12

Pedagógusok száma:.................................16

Egy tanulócsoportra jutó tanuló:............20,4

Egy osztályteremre jutó tanuló:.............20,4

Egy pedagógusra jutó tanuló:................15,3

2.9.3. Napközi-otthon

Napközis tanulók száma:..........................51

Napközis csoportok száma:........................2

Napközis csoportszobák száma:.................2

Napközis nevelők száma:............................2

Napközis csoportra jutó tanuló:.............25,5

Csoportszobára jutó tanuló:...................25,5

Napközis nevelőre jutó tanuló:..............25,5


Pedagógiai program

2.10. A munkánkat meghatározó belső körülmények

2.10.1. Az intézmény szolgáltatásait igénybevevő gyerekek

Az intézményt jelenleg 321 (3-16 éves) gyermek veszi igénybe (76 óvodás és 245 általános

iskolás). Az Ősi Oktatási Központ a község egyetlen oktatási intézménye.

Intézményünkben - az országos trenddel ellentétben - nem csökken, hanem összességében

emelkedik a gyermeklétszám. Az óvoda kismértékű létszámcsökkenése ellenére az általános

iskola tanulólétszáma évek óta emelkedő tendenciát mutat. Ez utóbbi jelenség elsősorban a

városokból kiköltöző, anyagilag ellehetetlenült, sokgyermekes családoknak köszönhető.

Sajnos az elmúlt években, községünkben letelepedett (magyar és roma) családok nem csupán

létszámadatainkat-, de gondjainkat is növelték. Az iskolánkba beíratott tanulók között évről-évre

nő, a viselkedési, és beilleszkedési zavarokkal küszködő gyerekek száma.


Pedagógiai program

A 2003-2004-es nevelési évben átlagosan 245 tanuló járt általános iskolánkba. Ez kissé

magasabb az elmúlt két évtizedben megszokott 240 fő körüli átlaglétszámánál.

Az egyes évfolyamokon kialakítható iskolai tanulócsoportok nagyságát, a közoktatásról szóló

törvény 3. számú melléklete határozza meg. A jogszabály szerint az osztályok átlaglétszáma 1-4.

évfolyamokon 21 fő, az 5-8. évfolyamokon 25 fő. Az osztályok maximális létszáma 1-4.

évfolyamon 26 fő, az 5-8. évfolyamokon 30 fő lehet.

Mivel a következő öt év során az iskolánkba járó tanulók létszáma várhatóan 245 és 250 fő

között fog ingadozni így a jövőben is indokolt a jelenlegi 12 tanulócsoport fenntartása.

Iskolánkban a 2003/2004-es tanévben két napközis- és egy tanulószobás csoport

működött. A napközit ill. a tanulószobát igénybevevő tanulóink létszáma 50-60 fő között

ingadozott. Mivel intézményünkben egyre több a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú gyermek,

ezért szocializációjukat egyre inkább az óvodának és az iskolának kell felvállalnia. Ebben a

családpótló szerepkörben kitüntetett jelentősége és felelőssége van a napközi otthonnak. Az egy

napközis csoportra vetített átlagos tanulói létszám: 25,5 fő/csoport.


Pedagógiai program

Az óvodás gyerekek, és az iskolás tanulók döntő többségének az intézményben kell

megkapnia azokat a háttértámogatásokat, melyekre a nyugodt előmenetelhez szüksége van. A

kiegészítő ismeretek megszerzéséhez rendelkezésre áll a mintegy 10 000 egységet magába

foglaló iskolai könyvtár, ahol könyvtáros tanár irányítja a munkát. A könyvtárban lehetőség

nyílik a jelentős számú videó anyag megtekintésére is. Rendszeresek a tanulmányi

kirándulások, és minden osztály legalább egyszer eljut a veszprémi vagy a székesfehérvári

színházba. Sajnos ezeket a lehetőségeket a legtöbb család nem tudja biztosítani.

Diákjaink több mint egynegyede jó vagy jeles tanuló. Közülük többen kimondottan tehetségesek.

A velük való foglalkozás rendszeres. Számukra külön indítunk szakköröket, középiskolára és

alapfokú nyelvvizsgára felkészítő foglakozásokat, tanulmányi versenyeket szervezünk.

Az első osztályosok között évről-évre egyre nő a problémás gyerekek száma. Számos

tanuló küzd részképesség zavarral, tanulmányi nehézségekkel, melyek később beilleszkedési-,

esetleg magatartászavarokhoz vezethetnek. Intézményünkben 2002 óta - megbízási szerződés

alapján - két gyógypedagógus (ill. fejlesztő pedagógus) foglalkozik ezekkel a gyerekekkel.

Rendszeresen biztosítjuk a lassabban haladó, vagy a tananyagban lemaradt tanulók

felzárkóztatását (korrepetálások, egyéni foglalkozások).


Pedagógiai program

2.10.2. Az alap- és kiegészítő tevékenységi körökben dolgozók létszáma:

Iskolai nevelés, oktatás:

Igazgató 1 fő

Igazgató helyettes 1 fő

Alsó tagozaton tanító 6 fő

Felső tagozatos szaktanár 8 fő

Napközis tanító 2 fő

Könyvtáros tanár 1 fő

Szociálpedagógus 1 fő

Betöltetlen álláshely 2,5 fő

Összesen: 22,5 fő

Óvodai nevelés:

Intézményegység vezető: 1 fő

Óvodapedagógus: 5 fő

Dajka: 3 fő

Kisegítő dolgozó: 1 fő

Összesen: 10 fő

Munkahelyi vendéglátás:

Élelmezésvezető: 1 fő

Szakács: 1 fő

Konyhai dolgozó: 3 fő

Összesen: 5 fő

Intézményi vagyon működtetése:

Intézményi titkár: 1 fő

Pedagógiai asszisztens: 1 fő

Karbantartó: 1 fő

Takarító: 2 fő

Összesen: 5 fő


Pedagógiai programAz Ősi Oktatási Központ dolgozóinak létszáma: 42,5 fő

Az iskolában dolgozó nevelők képesítés szerinti megoszlása (2003. október 1.):

Tanító: 7 fő

Tanító és tanár: 2 fő

Tanár: 9 fő

Összesen: 18 fő

Az általános iskola szakos ellátottsága 78%-os. A szakos ellátottság javítása érdekében

támogatjuk a továbbtanulni szándékozó kollégákat. Erre a nevelőket az ide vonatkozó

jogszabályok is kötelezik. A továbbtanulás költségei kb. 50%-ban központi támogatásból

biztosíthatók. Az elmúlt tíz év során kiegészítő főiskolai képzés keretében öten szereztek újabb

szakos tanári képesítést. 2002 -2003. tanév végéig minden pedagógus eleget tett a 120 órás

továbbképzési kötelezettségének.

A nevelőink szakmailag és emberileg egyaránt alkalmasak feladataik ellátására. Szeretik a

gyermekeket, és felelősséget éreznek tanítványaik iránt. Munkájuk eredményességét a

tanítványaik sikerei igazolják leginkább vissza.

Iskolánkban nagy figyelmet fordítunk a lemaradó gyerekek felzárkóztatására (korrepetálás,

egyéni foglalkozás), és a tehetséges tanulók fejlesztésére (angol-, biológia-, rajz-, néptánc-,

népzene (citera), furulya-, kézműves-, jazz balett-, sakk szakkörök, valamint énekkar és

sportkör).

Az intézmény valamennyi dolgozója – önkormányzati hozzájárulás hiányában – a törvényi

minimum alapján megállapított jövedelemmel rendelkezik. A szakmai önbecsülésnek

köszönhetően ez az eredményes munkavégzést eddig nem befolyásolta.


Pedagógiai program

2.10.3. Tárgyi feltételek

Az Ősi Oktatási Központ épületeinek állapotát kettősség jellemzi. Az intézmény

nyolcvanas kilencvenes években átadott épületrészei (konyha, étkező, könyvtár, óvoda)

korszerűek, minden tekintetben megfelelnek a kor követelményeinek. Az 1960-ban átadott iskola

fő- és melléképületei azonban - a felújítások elmaradásának következtében - nem csupán

esztétikailag nyújtanak lehangoló látványt, de az utóbbi időben már komoly baleseti

forrást is jelentenek. (Az elöregedett, megrongálódott tetőzet, a beázások miatt leszakadó

mennyezetdarabok, a lecsúszó cserepek, az elektromos zárlattal, áramütéssel fenyegető aljzatok,

kapcsolók, stb.) Az elmúlt évben a legtöbb gondot külső, lapos-tetős épületek beázása okozta.

Komoly balesti forrást jelenthetnek a még a lebontatlan kémények, az omló vakolat, a

kiépítetlen villámhárító rendszer, a hiányos, tönkrement ereszcsatornák, az építkezési területnek

számító, ám használatban lévő „sportcsarnok”, a felfagyott járdák.

Az épületekre jellemző kettősség intézmény helyiségeire, berendezéseire és azok felszereltségére

is rányomja bélyegét. Míg az óvoda korszerű csoportszobái a jövőt, addig az iskola kopott,

felújításra váró osztálytermei a múltat idézik. A vizesblokkok elavultak és a legalapvetőbb

higiénés elvárásoknak sem felelnek meg. A tornacsarnok jelenleg 20-25%-os készültségi

szinten áll (aszfaltozott kézilabdapálya lefedett-, zárható állapotban). Jelenlegi állapotában nem

alkalmas a testnevelés órák megtartására.

Az elmúlt két év során azonban - az önkormányzat vezető tisztségviselőinek és képviselőinek

köszönhetően - lényeges változások történtek az iskolában. A korszerűsítés a takarékossági

célokat szolgáló beruházásokkal kezdődött. (fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele, hőszigetelt

nyílászárók beépítése). A felújítás az idei tanévben is folytatódott. Mivel egy átfogó újjáépítés az

önkormányzat számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért az iskolavezetés az 2003/2004

tanévtől kezdődően - hat évet átívelő - karbantartási-felújítási programba kezdett. Ennek lényege,

hogy a szokásos karbantartási munkákon túl évente két tanterem teljes felújítására kerül sor.

Az egyes szakmai eszközök, berendezések pótlása a szükségszerűség figyelembevételével

tervszerűen folyik.


Pedagógiai program

2.10.4. Pedagógiai munkánk

1-4 évfolyamokon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el

az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasás készségének kialakítása a

cél. Az első osztályt indító nevelők mindig maguk választják meg az olvasás tanításának

módszerét és taneszközét. Ez eddig feszültséget akkor sem okozott, ha tanulónak osztályt,

iskolát kellett váltani.

Felső tagozatunkban is az a gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja

meg. (A tankönyvek, taneszközök kiválasztása előtt a nevelők természetesen kikérik a szülői

közösség véleményét is.) A humán, a reál, és a készség tárgyak oktatásának egészséges

egyensúlyát igyekszünk megvalósítani.

Csoportbontásban oktatjuk a technikát (lány, fiú) és a számítástechnikát, valamint a magas

osztálylétszámú nyolcadik osztályokban a magyart és a matematikát.

A gyermekeknek lehetősége van, hogy minden nap testnevelés órán, vagy sportfoglalkozáson

vegyen részt (korcsoportonként heti 2 óra délutáni sportfoglalkozás). Az órákat az alsó

tagozatban is szakos tanárok tartják. Az egészséges-megőrző programunkat 2003-ban kezdtük el

az 5. évfolyamon. Ezt következő években – felmenő rendszerben - folytatni, szeretnénk. A

program kiterjed a személyi higiéniára, a baleset megelőzésre, a drogellenes küzdelemre és a

környezetvédelemre.

Az oktató tevékenység legfontosabb szervezetei a pedagógusok munkaközösségek. Az alsó- és

felső tagozatos munkaközösségek feladataikat jól látják el. Szervezik a módszertani

foglalkozásokat, továbbképzéseket. Kialakítják az egységes követelmény és értékelési rendszert.

Felméréseket terveznek, végeznek és ezek elemzése alapján feladatokat, határoznak meg.

Ösztönzik a szakmai fejlesztéseket, szervezik az órán kívüli tevékenységeket (tanulói versenyek,

pályázatok, bemutatók). Véleményezik az iskola munkáját, annak dokumentumait. Szakmai

téren jelentős segítséget nyújtanak az iskolavezetésnek.

Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és

elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló

nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje

azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magának való

felnőtt lesz belőle. Hasonlóképp fontos a kisgyermekkori agresszivitás okainak feltárása a

szülővel közösen és az ennek visszaszorítására teendő intézkedések. A felső tagozatosok között

itt-ott előfordulnak a felnőttkori kilengések csírái. Ezek ellen igyekszünk határozottan fellépni. Ősi Oktatási Központ 23

Pedagógiai program

Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, irányítása.

Tanulóink részére sokrétű órán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit szívesen vesznek

igénybe. (szakkörök, énekkar, kulturális és művészeti versenyek, könyvtári szolgálat, rendszeres

sportversenyek biztosítják a kínálatot, melyből tanulóink választhatnak az iskolán belül.)

Tanítványaink számára lehetővé tettük, hogy helyben is igénybe vehessék a balatonkenesei

művészeti iskola és a várpalotai zeneiskola foglalkozásait.

Tanulmányi kirándulások alkalmával igyekszünk tanulóinkkal megismertetni Magyarország

nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket.

Diákjaink számára minden szünidőben tábort szervezünk az ország különböző vidékeire.

2.10.5. Az iskola kapcsolatai:

Az Oktatási Minisztériummal a kapcsolat informális jellegű.

A Megyei Pedagógiai Intézettel főként a továbbképzések kapcsán.

Ősi Község Önkormányzatával, mint fenntartóval a kapcsolat folyamatos,

Rendszeresen részt vesznek nevelőink az iskola képviseletében különböző szakmai

társaságok országos rendezvényein.

A középiskolásokkal a beiskolázás időszakában élénk a kapcsolat.

Együttműködünk a várpalotai Nevelési Tanácsadóval, a Zeneiskolával, és a kenesei Ars

Nova Művészeti Iskolával.

Kapcsolatunk van a Dráma Pedagógus Szövetséggel, a Magyar Vöröskereszt helyi

szervezetével, a községben működő Petőfi Sportkörrel.

A háziorvos, a fogorvos és a védőnő rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokat,

felvilágosító oktatást végeznek.

A szülőkkel való sokoldalú kapcsolattartásnak már több éve kialakult hagyományai

élnek /családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezletek, Szülői Szervezet, stb./

Együttműködünk az azt igénylő egyházakkal. Közülük a római katolikus és a református

egyház munkatársai fakultatív hitoktatást végeznek az iskolában.


Pedagógiai program

2.10.6. Az iskola szolgáltatásai

Kötelező tanulási időn kívül igénybe vehető iskolai szolgáltatások:

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

Az intézményekben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:

a) az óvodában

- az óvodai foglalkozások szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos

nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,

- a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,

- az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások

igénybevételéhez;

b) az általános iskolában

- a tanórai foglalkozások

- az első-nyolcadik évfolyamon az évfolyamismétlés,

- tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az

énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai

sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt,

bajnokságokat is;

- a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a

napközis és tanulószobai foglalkozás;

- az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga,

- az iskolai létesítményeknek (könyvtár, számítástechnikai terem, sport- és szabadidő

létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

Ingyenes a fejlesztő felkészítés a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele.

Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához

kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi

testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást,

kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet

megszervezni. Az iskolai szülői szervezet (SZM) és az iskolai diákönkormányzat -

meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által

szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet


Pedagógiai program

túllépni. Egyéb szolgáltatás programba állítására is lehetőség van, az iskolavezetés előzetes

jóváhagyása alapján.

Szociális szolgáltatások:

1. Reggeli ügyelet 730-tól -800-ig

2. Napközis étkezési lehetőség / tízórai, ebéd, uzsonna /

3. Ebédelési lehetőség / vendég ebéd /

4. Egészségügyi szűrővizsgálat

5. Szükség szerint délutáni ügyelet biztosítása

6. Tanítás nélküli munkanapokon ügyeletet szervezünk

7. Mentálhigiénés ellátási szolgáltatás biztosítása

Ezek a szolgáltatások jellegüknél fogva vagy ingyenesek, vagy az érvényben levő díjak alapján

önköltségesek.


Pedagógiai program

NEVELÉSI PROGRAM


Pedagógiai program

1. fejezet

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

Az Ősi Oktatási Központ Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és

oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják, mit várunk el tőlük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi

munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

- tanuló és tanuló,

- tanuló és nevelő,

- szülő és nevelő,

- nevelő és nevelő között.


Pedagógiai program

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai

feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a

rájuk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a

tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat

szűkebb és tágabb környezetükben,

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű

fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság

elfogadására

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és

helyes formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek

megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.


Pedagógiai program

Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni

lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk

érdeklődő polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező településen található iskolákkal

és közművelődési intézményekkel.

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven -

továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók

számára szervezett települési szintű megmozdulások szervezésében és

lebonyolításában maga is részt vegyen.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen

egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó, gyakorlatias,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,


Pedagógiai program képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni

szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

- a természet, a környezet értékeit,

- más népek értékeit, hagyományait,

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti

környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését

biztosító szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

formáit és módszereit,

viselkedése udvarias, beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él, szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes

tanítványunk személyiségében. Nevelőink arra törekednek mindennapi nevelő és oktató


Pedagógiai programmunkájuk során, hogy végzős korára a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen a felsorolt

személyiségjegyek többségével.

2. fejezet

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI,

ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi

értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza

meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények

védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és

kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek

kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek

megelőzése).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.


Pedagógiai program4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi

érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére,

készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és

hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő

kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik

tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi

tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását

elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez

kapcsolódó folyamatos értékelés.


Pedagógiai programNevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző

módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi)

célok kitűzése, elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.


Pedagógiai program

2. Magatartási modellek

bemutatása. közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások

bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és csoportos

minták kiemelése a közösségi

életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása).

- Magyarázat,

beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

munkája.

- Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

- Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam

végén:

minden tantárgyból megfelel az iskola helyi tantervében meghatározott továbbhaladási

feltételeknek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis

több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni

képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében

megfogalmazott követelményeknek.)

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a

későbbiekben megfeleljen,

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.


Pedagógiai program

3. fejezet

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

3.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

3.1.1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

3.1.2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3.1.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.


Pedagógiai program

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció

elsajátítása.

3.1.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

3.1.5. A tanulók akarati nevelése

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

3.1.6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok,

a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet

érzésének felébresztése.

3.1.7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

3.1.8. A tanulók munkára nevelése.


Pedagógiai programFeladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

3.1.9. A tanulók testi nevelése

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett, személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem

fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az arra rászorulóknak

könnyített foglalkozás szervezése.

4. fejezet

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása -

a Diákönkormányzattal együttműködve - nevelő-oktató munkánk alapvető feladata.

4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

4.1.1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása.

Feladat:

az iskolai élet egyes területeihez, (tanórákhoz: az osztály- és csoportközösségek, illetve

tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó

tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői

fejlesztése.

4.1.2. tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében

(osztályközösségek, csoportközösségek színterén).Ősi Oktatási Központ 38

Pedagógiai program

Feladat:

Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi

magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró)

személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig.

az előbbi feladatból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség,

tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció,

igényesség) kiépítésére.

megértetni, elfogadtatni az egyre inkább háttérbe szoruló, de nélkülözhetetlen humán

értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás

iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása.

a devianciához vezető szocializációs problémákra való rávilágítás, potenciális

veszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmaguk és

társaik iránt.

4.1.3. Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat:

a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében

összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják.

A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges:

diákjaink vitakészségének, kapcsolat és kommunikációs képességeinek

kibontakoztatását,

bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket,

az iskolai programok szinterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot.

a dönteni tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés felelősségének felvállalását.


Pedagógiai program

4.1.4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat:

Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos

tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki

munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelynek tekinthető).

Ennek érdekében irányítani kell az egyéni és közösségi érdek lehetőségekhez képest

történő összehangolását.

Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk: a gyermekek társas lénnyé fejlesztésére, illetve az

egyén belső stabilitását segítő, személyiségét kibontakoztató nevelői munkára.

4.1.5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítására

Feladat:

A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,

formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása.

Hangsúlyt helyezni az iskolai – iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére,

tapasztalatainak általánosítására.

Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni

ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával.

A tanulói személyiségfejlesztés eredményességének feltétele a színes és sokoldalú iskolai élet,

ahol a tanulásnak, a játéknak, a munkának egyformán tere van. E sokféle tevékenységgel járul

hozzá az iskola a gyermekek életmódjának, szokásainak, motiváltságainak alakításához.

Tevékenység Elvek/módszerek Felelősök Határidő


Pedagógiai programIntellektuális

szükségletek

fejlesztése

Motiváció

Szemléletesség

Komplexitás

differenciálás

szaktanárok Egész évben

folyamatosan

Értelmi képességek

fejlesztése

- folyamatos vissza-

jelzés

- modellizálás

- képességfejlesztés

- differenciálás

fejlesztő pedagógus

szaktanárok

u.a.

Esztétikai szükségletek

fejlesztése

- Elsősorban az ének,

rajz, irodalom órákon

az alkotásvágy

felkeltése

- Az élménybefogadás

szükségének motivációs

kialakítása, komplexitás

elve

- szemlélődő magatartás

kialakítása

- tárlatok

hangversenyek

látogatása

szaktanárok /ének, rajz,

magyar/

szakkörvezetők

u.a.

Magatartás fejlesztése - dráma-, etika-,

osztályfőnöki órákon,

- az adott szaktárgynál

koncentrációval

szaktanárok,

osztályfőnökök

u.a.

Életmód szabályozása biológia, osztályfőnöki

óra és egyéb tantárgyi

koncentráció

szaktanárok,

osztályfőnökök

u.a.


Pedagógiai program

5. fejezet

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK

MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI

FORMÁK

5.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb

tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak

tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó

aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi

tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:


Pedagógiai program Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási,

tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat kiszűrjük és velük kiemelten foglalkozunk.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat. így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél -

a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az 7-8. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a magyar

nyelv és irodalom illetve a matematika tantárgyak tanítása eltérő nívócsoportokban

folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük

alapján kerülnek beosztásra. Az egyes évfolyamokra járó tanulók a magyar nyelv és

irodalom, valamint a matematika tantárgyakat két (gyenge - jó) nívócsoportban

tanulják. Az informatika- valamint a technika és életvitel tantárgyak oktatását szintén

csak csoportbontással tudjuk megvalósítani.

5.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási

órán kívüli tevékenységek

5.2.1. Hagyományőrző tevékenységek

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

- Tanév nyitó ünnepély

- 1848. március 15,

- 1849. október 6,

- 1956. október 23-a évfordulóján,

- Karácsonykor,

- Gyermeknapon,

- Tanév záró ünnepély (8. osztályosok ballagásakor).

5.2.2. Diákönkormányzat.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák

önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által

megbízott nevelő segíti.


Pedagógiai program

5.2.3. Napközi otthon, tanulószoba.

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási

napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon

tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkaszüneti napokon összevont napközis

otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

5.2.4. Diákétkeztetés.

A napközibe felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az

iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az élelmezésvezetőnek kell

befizetni.

5.2.5. Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a

gyengébb képességű gyermekek fejlesztését, korrepetálását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó

tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő

tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat

tartunk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

5.2.6. Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési

órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a

különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre

5.2.7. Szakkörök.

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek


Pedagógiai programvalamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő

igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

5.2.8. Versenyek, vetélkedő, bemutatók.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A

legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a

nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

5.2.9. Tanulmányi kirándulások.

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az

osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi

kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.2.10. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a

különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.2.11. Szabadidős foglalkozások.

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-, stb.). A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.2.11. Iskolai könyvtár.


Pedagógiai program

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

5.2.13. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári

felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

5.2.14. Hit- és vallásoktatás.

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató

tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való

részvétel a tanulók számára önkéntes.

5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

tevékenységek

szoros kapcsolatot tartunk az óvoda intézményegységgel, nevelési tanácsadóval, és

gyermekjóléti szolgálattal,

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nívócsoportos oktatás;

a felzárkóztató órák;

a napközi otthon;

a tanulószoba;

a fejlesztő foglalkozások;

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

a családlátogatások;

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

a pedagógusok folyamatos kapcsolattartása az intézmény gyermek-és ifjúságvédelmi

felelősével;

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős egyéni elbeszélgetései a problémás tanulókkal

/interjúszoba/, szükség esetén kapcsolatfelvétel szülőkkel.

5.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik


Pedagógiai program

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

a nívócsoportos oktatás,

a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

a tehetséggondozó foglalkozások,

csoportbontások,

a iskolai sportkör;

a szakkörök;

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.);

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek; eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata,

a továbbtanulás segítése.

5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység

Iskolánkban is nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi

körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják,

hogy a tanuló hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van.

Ezek a tanulók rendszeres foglalkozást, odafigyelést igényelnek elsősorban az osztályfőnöktől,

továbbá a gyermek és ifjúságvédelmi felelőstől.

Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében.

Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált

koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú és ezt az oktatás folyamatában

folyamatosan szem előtt kell tartani.

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a

gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére - fél állásban -

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst foglalkoztatunk. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül

feladatai közé tartozik különösen:


Pedagógiai program a tanulók és a szülök tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezi,

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok: megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a

gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel

súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének.

d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval,

családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal,

polgármesteri hivatallal.

háziorvossal és védőnővel.

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése.

a differenciált oktatás és képességfejlesztés.

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek,

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,


Pedagógiai program a családi életre történő nevelés,

a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

az iskolai étkezési lehetőségek,

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások. szabadidős

tevékenységek, szünidei programok),

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról.

5.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a

következő tevékenységek során történik

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;


a napközi otthon,

a tanulószoba,

az egyéni foglalkozások,

a felzárkóztató foglalkozások,

korrepetálások,

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata,

a továbbtanulás irányítása, segítése.

5.7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



Pedagógiai programa felzárkóztató órák,

a napközi otthon, a tanulószoba,

a diákétkeztetés,

a felzárkóztató foglalkozások,

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata,

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

a családlátogatások,

a továbbtanulás irányítása, segítése,

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek,

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal

6. fejezet

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES,

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE

1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését

az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök

szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió,

videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):


- Képek, betűkártyák, szótagkártyák.

- Hívóképek.

- Írott és nyomtatott ABC. (falikép)

- Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)

- Betűsín.

- Írott kis és nagy ABC.

- Bábok (10 db).

- Fali tablók:

Hangtani ismeretek

Szavak alakja, jelentése

A szó

A mondat

- Gyermeklexikon (10 db).

- Szólások, közmondások könyve.

- Nemzeti jelképek. (falitabló)

- Fali táblák:

Igék

Az igenév

A teljes hasonulás

Mondat

Az állítmány fajtái

A jelzők rendszere

Ok és célhatározó

- Történelmi arcképsorozat.

- Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

- Űrmértékek (cl, dl, l).

- Demonstrációs óra.

- Táblai vonalzók.

- Táblai körző.

- Számkártyák (1-1000-ig).

- Helyiérték-táblázat.

- Kéttányéros mérleg és súlysorozat.

- Hőmérő.

- Színes rudak.

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Az idő (oktatótábla).

- Iskolai iránytű.

- Magyarország domborzati térképe.

- Magyarország közigazgatási térképe a

megyecímerekkel.

- Szobai hőmérő.

- Borszeszégő.

- Domborított földgömb.

- Videokazetták:

Életközösségek I.

Életközösségek II.

Életközösségek III.

Életközösségek IV.

Vadon nőtt gyógynövényeink.

Dunántúli középhegység.

Dunántúli dombvidék.

Alpokalján.

- Homokasztal.

- Tanulói kísérleti dobozok (8 db).

- Ásványok.

- Magyar nemzet jelképei (falitabló)

- Élő természet (diapozitívek).

- Testünk (videofilm).

- Közlekedés szabályai (videofilm).

Pedagógiai program

- Nagyító. - Szűrőpapír.

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.

- Zenehallgatási anyagok hangkazettán v. CD-n:

Magyar népzenei anyag.

Gyermekdalok.

Himnusz.

Szózat.

Magyar és rokon népek dalai.

Cselekményes zenék - nőikar,

férfikar, vegyeskar.

Iskolai ünnepek újabb dalai.

Európai népdalok.

Egyházi énekek.

Jeles napok, ünnepkörök dalai.

Kórusművek, műzenei szemelvények.

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Diapozitívek:

Steindl Imre: Országház.

Kispaládi parasztház.

Thököly vár - Késmárk.

Medgyessy Ferenc: Anyaság.

Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.

Kovács Margit: Szamaras, Sámson

dombormű.

Szőnyi István: Este.

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.

Pabló Picasso: Maia arcképe.

Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin.

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.

Hollókői ház.

Füstös konyha.

Matyó tisztaszoba.

Mai lakóház külső és belső képe.

Árva vára.

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.

Schaár Erzsébet: Kirakat.

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép -

ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg

hóráskönyvéből.

Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.

Paul Cézanne: Csendélet.

Ferenczy Károly: Festőnő.

Fényes Adolf: Testvérek.

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.

Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,

Ember alakú butella.

Kerített ház - Pityerszer.

Botpaládi ház.

Faragott, festett, oromzatos ház -

Hegyhátszentpéter.

Hősök tere.

Vajdahunyad vára.

Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház.

Ligeti Miklós: Anonymus.

Ferenczy Béni: Bem érem.

Götz János: Szarvas.

Cseh László: Táncolók.


Pedagógiai program

Michelangelo: Ádám teremtése.

Ferenczy Károly: Október.

Fényes Adolf: Babfejtők.

Koszta József: Tányértörölgetők.

Glatz Osztkár: Birkózók,

Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés,

hímes tojás, mézeskalács báb.

aratókorsó, tálak, miskakancsó.

Magyar koronázási jelvények.

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Olló, kés, vonalzó (40 db).

- Mintázó eszközök (20 db).

- Építőkocka (fa).

- Szövőkeret (30 db).

- Csiszolópapír.

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Síp.

- Gumilabda (20 db).

- Babzsák (20 db).

- Ugrókötél (20 db).

- Kislabda (20 db).

- Tornapad (3 db).

- Tornazsámolyok (6 db).

- Medicinlabda (10 db).

- Karika (20 db).

- Jelzőszalagok (10 db).

- Ugrószekrény (1 db).

- Dobbantó (1 db).

- Tornaszőnyeg (4 db).

- Bordásfal (10 db).

- Mászókötél (5 db).

- Mérőszalag (1 db).

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:

- Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).

- Írói arcképsorozat (3 db).

- Magyar értelmező szótár (5 db).

- Szinonima szótár (5 db).

- Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).

- Életrajzi lexikon (5 db).

- Helyesírási szabályzat és szótár (20 db).

- Hanganyag (hangkazetta, CD):

Népdalok, népmesék.

János vitéz.

Mitológiai és bibliai történetek.

Versek (Petőfi, Arany).

A kis herceg.

Görög regék és mondák.

Rege a csodaszarvasról.

Népballadák.

Arany: A walesi bárdok.

Toldi.

Egri csillagok (részletek).


Pedagógiai program

Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós,

Csokonai Vitéz Mihály versei.

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor,

Arany János Jókai Mór művei.

Halotti beszéd és könyörgés.

Ómagyar Mária - siralom

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig

(rádiójáték).

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,

József Attila, Radnóti Miklós versei.

Megzenésített versek.

- Videofilmek:

Magyar népmesék.

János vitéz (rajzfilm).

A Pál utcai fiúk (film).

Rab ember fiai (film).

Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája,

A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István

megkoronázása.

Arany: A walesi bárdok.

Lúdas Matyi (rajzfilm).

Egri csillagok (film).

Janus Pannonius emlékére.

Mátyás könyvtára.

A Corvinák.

Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.

Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).

Mikszáth prózája.

Liliomfi (film).

A reformkor I-II.

Petőfi.

Egy magyar nábob (film).

Kárpáti Zoltán (film).

A kőszívű ember fiai (film).

Halotti beszéd.

Légy jó mindhalálig (film).

Móricz és a Légy jó mindhalálig.

Móricz élete.

Nyugat.

A fiatal József Attila.

Erőltetett menet (film).

- Könyv:

Népmesegyűjtemények (10 db).

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és

közmondások (5 db).

Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).

Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).

Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam

(5 db).

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30

db).

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30

db).

Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).

- Falitablók:

Hangtan.

A teljes hasonulás.

Jelentéstan.

Szótan.

A szófajok.

Jelentés.

Szerkezet.

Mondattan.

Magyar nyelvemlékek.

Nyelvcsaládok.

- Egyéb eszközök:

Petőfi (diasorozat).

Fogalmazás 5. (diasorozat).

Arany János: Toldi (diasorozat).

Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).

A főnév (oktatócsomag).

Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)


Pedagógiai program

Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Falitérkép:

Az ókori Kelet.

Az ókori Görögország.

A Római Birodalom.

Bibliai országok - Pál apostol utazásai.

Magyarország X-XI. sz.

A magyar népvándorlás és a honfoglalás.

Európa Nagy Károly korában.

Magyarország a korai feudalizmus idején.

A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a

XV. sz. elejéig.

A tatárjárás Magyarországon 1241-42.

A Föld népei a XIV-XV. században.

Magyarország 1526-1606.

Európa a XIV-XV. században.

A feudális Magyarország a XV. században.

Magyarország a XVII. században.

Európa a XVII. század közepén.

Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-

XVII. század.

Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).

Magyarország népei a XVIII. század végén.

Európa a XVIII. század végén.

A Föld népei a XVI-XVIII. században.

Az 1848/49-es szabadságharc.

Európa a XIX. század második felében.

Európa a XIX. században.

Európa 1815-1849.

Európa az I. világháború idején.

A gyarmati rendszer 1830-1914.

Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).

A Tanácsköztársaság honvédő harcai.

Európa a II. világháború idején.

Hazánk felszabadulása.

- Videokazetta:

Az ókori Egyiptom.

Egyiptomi hétköznapok.

Egyiptom, a Nílus ajándéka.

Széthi, a fáraó.

A piramisok.

A kínai Nagy Fal.

Az ókori Hellász.

Görögország.

Az ókori Róma.

Róma és Pompei.

Róma építészete.

A Colosseum, Róma.

Álmos vezér.

Honfoglalás, államalapítás.

Aquincum.

Élet a középkori Európában.

Céh, inas - legény - mester.

A románkori művészet.

A román stílus.

Mátyás király.

Hunyadi János.

Mátyás országa.

Mátyás király könyvtára.

A lovagok, a Hunyadiak.

Mohács.

Magyar ereklyék.

Nagy Szulejmán és kora.

Rákóczi szabadságharca.


Pedagógiai program

A francia forradalom.

Reformkor I-II. rész.

Kossuth élete.

A kiegyezés.

Oroszország a cártól Sztálinig.

Versailles.

A II. világháború.

1956. október 23.

- Egyéb:

Transzparens sorozat az általános iskolai történelem

tanításához (5-8. évfolyam).

Diapozitív sorozat az általános iskolai

történelem tanításához (5-8. évfolyam).

A magyar államcímer története (falikép).

Magyar történeti áttekintés a honfoglalás

idejétől (falikép).

A középkori társadalom (falikép).

Tanulói egységcsomag az 5. és a 6.

osztályos történelem tanításához.

Forráscsomag a 7. osztályos történelem

tanításához.

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor).

- Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet

videokazettához).

- New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

- Videokazetták:

Muzzy in Godoland

Muzzy Comes Back

Window on Britain

Guide to Britain

- CD-ROM: Mano angol

12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta).

- Tematikus képek.

- Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta,

daloskönyv).

- Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta).

- ABC kártya (betűkártyák).

- A névelő (falitabló).

- Gyenge ige ragozása (falitabló)

- Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta).

- A névelő (falitabló)

- A főnév szótári alakjai (falitabló).

- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

- Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

- Erős ige ragozása (falitabló).

- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

- A személyes névmás (falitabló).

- Az elöljárószó (falitabló).

- A melléknév ragozása (falitabló).

- A személyes névmás ragozása (falitabló).

- A főnév ragozása (falitabló).


Pedagógiai program

- Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

- A birtokos névmás (falitabló).

- A melléknév ragozása (falitabló).

- Németország (falitérkép).

13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Táblai körző fa (2 db).

- Táblai vonalzó 450-os fából (5 db).

- Táblai vonalzó 600-os fából (5 db).

- Táblai szögmérő fából (5 db).

- Méterrúd fából (5 db).

- Összerakható m3 (5 db).

- Alaphálók, alapábrák (2 db).

- Nagy matematikusok arcképei (5 db).

- Sík és mértani modellezőkészlet (2 db).

- Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia).

- Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)

- Oszthatósági szabályok (falikép).

- Százalékszámítás (falikép).

- Kétkaros mérleg és súlysorozat.

- Hatványozás azonosságai (falikép).

- Halmazok (falikép).

- Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia).

- Lineáris függvény (falikép).

- Másodfokú függvény (falikép).

- Abszolútérték függvény (falikép).

- Mértékegységek (falikép).

- Területszámítások (falikép).

- Kocka, téglatest (testek).

- Űrmérték sorozat.

- Szétszedhető dm3

- Tükrözés (falikép).

- Terület és kerületszámítások (falikép).

- Négyszögek, kerülete, területe (falikép).

- A kör kerülete, területe (falikép).

- Szögpárok (falikép).

- Hasábok (falikép).

- Eltolás (falikép).

- Pitagorasz-tétele (falikép).

- Az egyenes körkúp, gúla (falikép).

- Az egyenes henger, gömb (falikép).

- Műanyag henger.

- Műanyag kúp.

- Műanyag gúla.

- Műanyag hatszög alapú hasáb.

- Műanyag ötszög alapú hasáb.

- Testek felszíne, térfogata (falikép).

- Algoritmus folyamatábra (falikép).

14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Pentium típusú számítógép (15 db).

- Monitor (SVGA) (15 db).

- Billentyűzet (15 db).

- Egér (15 db).

- CD meghajtó 40x (3 db)

- Hangkártya + hangfal (3 db).

- Projektor (1 db).

- Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db).

- Tintasugaras nyomtató (1 db).

- Falitablók:


Pedagógiai program

A számítógép belső felépítése (IBM - 02)

Az input-output eszközök csatlakoztatása

A billentyűzet.

- Alapvető programok:

WINDOWS 98 vagy 2000.

OFFICE 97 vagy 2000.

Szoftver az INTERNET hálózatban való

működtetéséhez.

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Terepasztal.

- 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához.

- 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a

környezetismeret és a földrajz tanításához.

- Kőzetgyűjtemény.

- 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.

- Hőmérő (15 db).

- Iránytű (15 db).

- Térképjelek.

- Magyarország térképe (falitérkép).

- A Föld éghajlata (falikép).

- A Föld természetes növényzete (falikép).

- A Föld domborzata (falitérkép).

- Földgömb (10 db).

- Tellúrium.

- A Föld felszíne (dombortérkép).

- A Föld morfológiai térképe a tengerfenék

domborzatával (falitérkép).

- A Föld forgása és keringése (falikép).

- Afrika domborzata és vizei (falitérkép).

- Ausztrália és Óceánia gazdasági élete

(falitérkép).

- Afrika domborzata (falitérkép).

- Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép).

- Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és

vizei (falitérkép).

- Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).

- Európa domborzata és vizei (falitérkép).

- Európa országai (falitérkép).

- Észak-Európa (falitérkép).

- Kelet-Európa (falitérkép).

- Ázsia domborzata (falitérkép).

- Közép Európa (falitérkép).

- A Kárpát-medence domborzata és vizei

(falitérkép).

16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.

- Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály).

- Mágneses rúdpár fatokban.

- Táblai mágnes 25 mm-es.

- Fényből áram (videokazetta).

- Részecskemodell (videokazetta).

- Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat).

- SI mértéktáblázat (falikép).

- Mágneses készlet (komplett).

- A naprendszer (tabló).

- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db).

- Mikolacső (10 db).

- Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz

10 db).


Pedagógiai program

- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas

eszközkészlet (25 db).

- Rugós erőmérő (25 db).

- Kétkarú emelő (5 db).

- Karos mérleg, súlysorozattal (5 db).

- Hőmérő.

- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).

- Kétütemű motorminta (1 db).

- Négyütemű motorminta (1 db).

- Áramátalakító (1 db).

- Csengőreduktor (1 db).

- Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).

- Generátor minta (1 db).

- Elektromotor és generátor (4 db).

- Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1

db).

- Transzformátor modell (2 db).

- Mérőműszer (Voltax) (25 db).

- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök

létrehozására (25 db).

- Sztatikus elektromosságot létrehozó

eszközkészlet (25 db).

- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db).

- Prizmatartó (1 db).

- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény

vizsgálatára (15 db).

17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Biológiai egységcsomag.

- Bonctű.

- Csíráztató.

- Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához.

- Kézi nagyító (15 db).

- Metszettároló.

- Mikroszkópizáló.

- Lámpa.

- Mikroszkóp.

- Szilvafa virága (modell).

- Burgonya virága (modell).

- Almafa (oktatótábla).

- Rovarok (oktatótábla).

- Lepkék (oktatótábla).

- Sertés koponya.

- Juh koponya.

- Madár csontváz.

- Emlős csontváz.

- Fogtípusok.

- Lábtípusok.

- Szarvasmarha (oktatótábla).

- Házityúk (oktatótábla).

- Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).

- Fenyő (oktatótábla).

- Erdei pajzsika (oktatótábla).

- Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).

- Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).

- Keresztes pók (oktatótábla).

- Mókus (oktatótábla).

- Sün (oktatótábla).

- Szarka (oktatótábla).

- Sertés koponya.

- Róka (oktatótábla).

- Szarvas v. őzagancs.

- Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla).

- Görény (oktatótábla).

- Sáska (oktatótábla).

- Ürge (oktatótábla).

- Varjú (oktatótábla).


Pedagógiai program

- Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).

- Hal (csontváz).

- Béka (csontváz).

- Rák testfelépítése (oktatótábla).

- Fürge gyík (csontváz).

- Nemzeti parkjaink (falitérkép).

- Falitablók:

A sejtmagnélküli egysejtűek

Szivacsok, csalánozók

Gyűrűsférgek

Puhatestűek

Ízeltlábúak

Gerincesek

Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok

Nyitvatermők

Zárvatermők

A lomblevél működése

A virág és virágzat

Termések, terméstípusok

Fásszár keresztmetszete

Egyszikű szár keresztmetszete

- Az emberi bőr (bőrmetszet).

- Emberi csontváz.

- Csípőcsont.

- Csövescsont.

- Koponya.

- Emberi torzó.

- Lapos és csöves csont metszete.

- Emberi nyelv fogakkal (modell).

- Légzés (oktatótábla).

- Szív-modell.

- Vese (metszet).

- Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla).

- Szem (modell).

- Hallás és egyensúly szerv (modell).

- Emberi fejmetszet.

- Fül (modell).

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Videofilmek:

Az élelem

Alapvető élelmiszerek

Az izmok és a mozgás

A dohányzás és az egészség

Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány, avagy a gyermek kábítószer,

alkohol

Ép testben ép lélek

Az emberi szervezet reprodukciós

rendszere

19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Kémcső (50 db).

- Főzőpohár (25 db).

- Óraüveg (10 db).

- Borszeszégő (10 db).

- Kémcsőfogó (10 db).

- Vasháromláb (8 db).

- Azbesztháló (8 db).

- Vízbontó készülék (1 db).


Pedagógiai program

- Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).

- Pálcika modell (1 garnitúra).

- Mágneses atommodell (1 garnitúra).

- Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db).

- Falitáblók:

Atomok elektronvonzó képessége

Fémek jellemerősségi sora

Periodusos rendszer

Elektronhéjak kiépülése

- Oktatótáblák:

Fémek reakciói vízzel

Fémek reakciói savval

Sav-bázis reakció

Közömbösítés

Redukció a redukáló sorban

Peptidkötés

- Videokazetták:

Ismeretlen ismerős a víz

Kincsek a homokban és a bányákban

A fémek általános jellemzése

A víz

Az élet elemei

Levegő, tenger, kőzet

Atom és molekula

A víz egy csodálatos nyersanyag

A konyhasó

Tűzijátéktól a házépítésig

A magyar ezüst, az alumínium

Az év féme a vas

Lidércfény és nitrátos vizek

Kénsav a felhőből és a gyárból

Szabadon és kötve

Atom és molekula

- Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos

kémia tanításához (1 db).

20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Pianíno.

- A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag

hangkazettán vagy CD lemezen.

- Videofilmek:

Tánctípusok.

Jeles napok népszokásai.

- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök.

21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.

- Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz.

- Táblai körző (fém hegyű).

- 600-os táblai vonalzó.

- 450-os táblai vonalzó.

- 100 cm-es táblai vonalzó.

- Táblai szögmérő.

- Műanyag, átlátszó kocka, tégla.

- Demonstrációs testek (fa).

- Diapozitívek: a kerettantervben a

megismertetésre, elemzésre ajánlott

műalkotásokról (1-1 db).

- Videofilmek:

Képzőművészet a honfoglalás idején

A román stílus

A gótika

Reneszánsz

XIX. század művészete


Pedagógiai program

XX. század művészete

Pásztorkodás a Hortobágyon

Testbeszéd, gesztus

22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Fareszelő lapos 25x200 (15 db).

- Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db).

- Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db).

- Vasreszelő lapos 25x200 (15 db).

- Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db).

- Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db).

- Laposfogó (10 db).

- Kalapács 15-20 dekás (15 db).

- Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db).

- Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db).

- Lyukfűrész (10 db).

- Kézi fúró (amerikáner) (4 db).

- Lemezvágó olló (10 db).

- Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db).

- Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db).

- Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db).

- Asztali fúrógép (állványos) (1 db).

- Asztali körfűrész (1 db).

- A gépek (falitabló) (3 db).

- Kerékpár (1 db).

- KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db).

- LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Ugródomb (1 db).

- Magasugró mérce fém (1 pár).

- Magasugróléc (1 db).

- Maroklabda (10 db).

- Súlygolyó 3 kg (1 db).

- Súlygolyó 4 kg (1 db).

- Tornaszekrény (1 db).

- Gyűrű (1 db).

- Gerenda (1 db).

- Dobbantó (1 db).

- Tornazsámoly (4 db).

- Medicinlabdák (20 db).

- Ugráló kötél (20 db).

- Kézi súlyzók (10 db).

- Mászókötél (5 db).

- Kosárlabda (15 db).

- Kézilabda (5 db).

- Focilabda (5 db).


Pedagógiai program

7. fejezet

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

FORMÁI

7.1. A tájékoztatás területei, formái

7.1.1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális

feladatokról ;

az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

ad tájékoztatást,

a diákönkormányzatot segítő nevelő havonta egyszer a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

7.1.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról

a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban)

tájékoztatják.

7.1.3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat

szóban vagy írásban egyénileg, választott képviselőik illetve a diákönkormányzatot segítő

nevelő útján közölhetik, a nevelőtestülettel és az iskola igazgatóságával.


Pedagógiai program

7.1.4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról

az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén vagy az

iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

7.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok

szolgálnak:

7.2.1. Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve

tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

7.2.2. Szülői értekezlet

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi

tanterv követelményeiről,

- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

- saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,


Pedagógiai program

- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

7.2.3. Fogadó óra

Feladata :

a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni

fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése,

egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

7.2.4. Nyílt tanítási nap

Feladata:

hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje

meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az

osztályközösség iskolai életéről.

7.2.5. Írásbeli tájékoztató

Feladata:

a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével.


Pedagógiai program

8. fejezet

ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI,

ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Értelmezések

1. Az ellenőrzés szerepe az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok,

a nevelési illetve pedagógiai program és egyéb dokumentumok (SZMSZ, házirend, éves

munkaterv) alapján. Az ellenőrzések során az intézmény tevékenységeit, minőségjegyeit,

célszerűségét vizsgáljuk. A tényleges helyzetet vetjük össze célkitűzéseinkkel, terveinkkel.

2. Az értékelés szerepe, hogy a meghatározott szakmai célkitűzéseket összehasonlítsuk

intézményünk pedagógiai tevékenységének eredményeivel.

3. A minőségbiztosítás az a tevékenység, amelynek során az intézmény biztosítja a szakmai

célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók a

szülők, a pedagógusok, a fenntartók, a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. (Ez

utóbbi tevékenységet az intézmény minőségirányítási programja (MIP) szabályozza.)

Alapelvek

Ellenőrzés, mérés, értékelés során törekednünk kell a tényszerűségre, az objektivitásra, a

konkrétságra és arra, hogy pedagógiailag kifogástalan legyen. Fontos, hogy ellenőrzési,

értékelési tevékenységünk fejlesztő hatású legyen, ez csak akkor érhető el, ha ellenőrzésünket

a tervszerűség, a rendszeresség, a sokoldalúság és a távlatosság jellemzi.


Pedagógiai program

8.1. Ellenőrzés, mérés

8.1.1. Célja

Az ellenőrzés tapasztalataiból következtetéseket vonjunk le.

A feltárt tények elemzésével munkánkat eredményesebbé tegyük.

A tények okainak feltárásával, a hibákat kijavítsuk, hiányosságainkat pótoljuk.

Az eredményeket megerősítsük, a jó eljárásokat, módszereket elterjesszük.

8.1.2. Rendje

Az iskola belső ellenőrzési rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az SZMSZ, a

belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított

belső ellenőrzési terv határozza meg.

8.1.3. Ellenőrzést végezhet

a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők,

illetve az igazgató által felkért pedagógus vagy külső szakértő.

b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, külső szaktanácsadók és szakértők.

8.1.4. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének területei

A tanárok által végzett ellenőrzések fajtái:

tanórai számonkérések – szóbeli, írásbeli felmérések, témazárók,

félévi, év végi tantárgyi teljesítménymérések,

a tanulók magatartásának, viselkedésének, fegyelmezettségének ellenőrzése,

a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira vonatkozó mérések,

pedagógusok önellenőrzése.

A munkaközösség vezetők által végzett ellenőrzések:

a közös célkitűzések teljesítésének ellenőrzése,

a tantárgyi eredményesség mérése,

a tantervek, tanmenetek ellenőrzése.


Pedagógiai program

A vezetők által végzett ellenőrzések:

Az intézmény egész működésére kiterjedő ellenőrzés. (Jogszerűség,

gazdaságosság.)

A nevelő-oktató munka ellenőrzése, ezen belül:

A pedagógusok munkájának ellenőrzése:

- a nevelő felkészülése, tervező munkája,

- a tanítási órán alkalmazott módszerek,

- a tanulók ellenőrzése, értékelése,

- a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,

- a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

- a felzárkóztatás, tehetséggondozás,

- a tanórák ellenőrzése;

- az óra felépítése, szervezettsége,

- a tanulók munkája, magatartása,

- a tanóra eredményessége szempontjából.

- az osztályközösségek fejlődésének ellenőrzése,

- a tehetségekkel való foglalkozások vizsgálata,

- a felzárkóztatás, a problémás gyerekekkel való foglalkozások vizsgálata,

- a tanórákon és a tanítási órákon kívüli tevékenységek szervezése,

- a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása,

- a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása,

- a pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja,

- a pedagógusra bízott eszközök kezelése, rendben tartása,

- a pedagógusok egyéb kötelességei teljesítésének ellenőrzése (pl. ügyelet).

A nem pedagógus dolgozók munkájának ellenőrzése.


Pedagógiai program

8.1.5. Az ellenőrzések ütemezése

Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és a

kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, és egyikük funkciója sem

nélkülözhetetlen. A megfelelően tervezett és működő rendszer segíthet tanulóink

teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérésében, a hiányosságok időbeni észlelésében,

korrigálásában; a tanári teljesítmények eredményességének a megítélésében, az iskolai munka

hatékonyabbá tételében.

a) A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzését folyamatosan végezzük az

évente összeállított, az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján.

b) A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése szintén folyamatos, az iskola helyi

tanterve, a nevelők által összeállított tanmenetek, a munkaközösségek által összeállított

munkatervek alapján történik.

c) Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott

méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:

A pedagógusok körében:

- Az iskolai klíma vizsgálata.

- A pedagógusok értékorientációs vizsgálata.

(Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben.)

Felelős: igazgató

- SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása.

(Kétévente, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása

esetén.)

Felelős: igazgató.

A szülők körében:

- A szülői elégedettség mérése

a) Csoportos interjú keretében szülői értekezleteken minden osztályban.

(Évente az utolsó szülői értekezleten.) Felelős: osztályfőnökök

b) Kérdőíves módszerrel a páros évfolyamokon. (Ötévente.)

Felelős: igazgató.


Pedagógiai program

A tanulók körében:

A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések

- szociometriai vizsgálat a 4. a 6. és a 8. osztályokban (Évente)

Felelős: osztályfőnökök

- Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos

osztályokban. (Évente)


- A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és 7. évfolyam

elején. (Évente)


A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:

- Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a

követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni.

Felelős: osztálytanítók, szaktanárok

- Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési

feladatok:

- Olvasás, szövegértés - 2., 4., 6. évfolyamon évente.

Felelős: tanítók, magyar szakos tanárok.

- Matematika – 4. és 8. évfolyam végén évente.

Felelős: matematika szakos tanárok.

- Testi fejlettség (testnevelés) 1., 4. és 7. évfolyamon évente.

Felelős: testnevelés szakos nevelők

- Egyéb mérések, melyeket a munkaközösségek az éves munkatervükben

meghatároznak.

Felelős: munkaközösség vezetők.

- Az alsó tagozatos évfolyamokon tanárváltás esetén.

Felelős: új tanító

- Az első évfolyam elején felméréssel ki kell szűrni az indulási hátrányokat.

Felelős: új tanító


Pedagógiai program

8.2. Értékelés

8.2.1. Célja

Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-

oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai

programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének

alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét,

vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák

kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére.

Az iskolában folyó munka értékelése a következő területekre terjed ki:

a) Az iskola nevelő-oktató munkájának értékelése:

Az igazgató minden félévi és tanév végi értekezleten, valamint az igazgatói megbízatás

lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével -

átfogóan értékeli.

Szempontjai:

Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok.

A nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása.

A tanulási folyamat eredményessége.

A személyiségfejlesztéssel, közösségneveléssel kapcsolatos nevelő tevékenység

eredményessége

A pedagógusok nevelő-oktató munkája.

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata.

b) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése:

Az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a munkaközösségek vezetői folyamatosan,

szóban – az érintett nevelő kérésére írásban – végzik.

Szempontjai:

A tanítási órákon végzett megfigyelések alapján. (A tanításra való felkészülése, a

tanítás eredményessége; az órán alkalmazott módszerek; a tanulók munkája,

magatartása; a nevelő munkája, magatartása, stb.).


Pedagógiai program

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. (A felzárkóztatásra szoruló tanulók

gondozása; tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése).

Részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalás.

Az iskola képviselete

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei.

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, színvonalas teljesítése.

Emberi kapcsolatai (kollegák, tanulók, szülők, stb.)

Személyes példamutatás (munkafegyelem, munkához való viszony).

c) A tanulói közösségek, osztályközösségek értékelése:

Az osztályközösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök, a diákok

tanulmányi munkáját, az osztályban tanító szaktanárok minden tanév végén

írásban értékelik.

Szempontjai:

Az osztály legfontosabb adatai (létszám, fiú-lány arány, érkezők, távozók…)

Az osztály szociális összetétele

Tanulási teljesítmények.

Neveltségi szint

Közösségi tevékenységek; társas szerkezet

Szülői házzal való kapcsolat

d) A tanulók munkájának, magaviseletének értékelése:

A tanulók munkáját, minden típusú tevékenység keretében, rendszeresen (havonta)

értékeljük. Ez az értékelés kiterjed a munkavégzés módjára, eredményére és

azokra a tevékenységekre, melyet a tanulónak a további fejlődés érdekében el kell

végezni.

Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait

minden tanév végén értékelik.

Szempontok:

A tanuló figyelme; felfogásmódja; emlékezése; megfigyelőképessége;

munkatempója; fegyelmezettsége; gondolkodása; érdeklődése; tanulásmódja;

kifejezőképessége; viselkedése; önértékelése; érzelmi élete; akarati jellemvonásai;

reagálása a jutalmazásra, büntetésre.


Pedagógiai program

Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése:

Kit, mit ellenőriznek? Ki ellenőriz?

Milyen

rendszerességgel

ellenőriznek?

Milyen formában

ellenőriznek?

Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka

Pedagógiai program Iskolavezetés Évente Írásban v. szóban

Helyi tanterv alapján

végzett munka

Igazgató, igazg. hely.

munkaközösségekÉvente Írásban v. szóban

Kiemelkedő

tanulmányi és

sporteredmények

Szaktanárok,

osztályfőnök,

igazgató

Aktualitása szerint

Írásban ill. a

közösség előtt

szóban, írásban

Nagyobb

rendezvények

(osztály és iskolai)

Osztályfőnök,

igazgatóhelyettes,

igazgató

Aktualitása szerint

Osztály, iskola

közössége,

tantestület előtt

szóban, kiemelkedőt

írásban

Magatartás,

szorgalom Osztályfőnök

Esetenként, havonta,

félévenként

Szóban,

érdemjeggyel

írásban

Tanulmányi munka Szaktanár, igazgató

Folyamatosan,

havonta legalább

egyszer, félévkor, év

végén.

Érdemjegy,

osztályzat

ellenőrzőbe,

bizonyítványba

írásban.

Tanév végi tantárgyi

felmérések

Szaktanár,

munkaközösség-

vezető,

igazgatóhelyettes,

igazgató

Május végén Szóban és írásban

Dolgozatok, témazáró Munkaközösség-vez. Május végén Írásban


Pedagógiai program

Pedagógusok

munkája

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

munkaközösség-

vezető

Aktualitása szerint,

évente Szóban

Könyvtáros,

gyermekvédelmi

felelős

Igazgató,

igazgatóhelyettesÉvente Szóban

Diákmozgalom

tevékenysége

Diákmozgalmat

segítő pedagógusÉvente Szóban

Tanmenetek,

munkatervek

Igazgató,

munkaközösség-

vezető

Tanév elején,

folyamatosanSzóban

Napközis

foglalkozásokIgazgatóhelyettes

Novemberben, év

végénSzóban

Étkeztetés rendje Igazgatóhelyettes, Negyedévente Szóban

Tantermek rendje

Igazgatóhelyettes,

diákmozgalmat

segítő pedagógus

Negyedévente Szóban

Pedagógiai

adminisztráció

Igazgatóhelyettes,

osztályfőnöki

munkaközösség-

vezető

Folyamatos Szóban

A tanulók írásbeli

munkái (füzetek,

rajzok, stb.)

Munkaközösség-

vezetőkÉvente (december) Írásban

A felzárkóztatás,

korrepetálás helyzete

Osztályfőnökök,

munkaközösség-

vezetők

Évente (január) Szóban

Munkavédelem,

tűzvédelem helyzeteIgazgatóhelyettes Évente (március) Írásban

Munkaközösségek Munkaközösség- Félévente Írásban


Pedagógiai program

munkája vezető

Oktató-nevelő munka

értékelése

Igazgató, igazgató-

helyettesFélévente Írásban

Az iskolai munkaSzülői

MunkaközösségÉvente Szóban vagy írásban

Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája:

Analitikus

nyilvántartásokIskolatitkár Havonta Írásban

Gazdasági jelentés Iskolatitkár Félévente Írásban

Étkezési térítési díjak

szedése,

nyilvántartása,

elszámolása

Élelmezésvezető Negyedévente Írásban

Diákigazolványokkal

kapcsolatos feladatokIgazgatóhelyettes Évente Írásban

Pályázatok Igazgatóhelyettes Határidőtől függően Írásban

(A tantárgyi, magatartási, szorgalmi értékelés szempontjait a „Helyi tanterv” tartalmazza.)

9. fejezet


Pedagógiai program

EGÉSZSÉGNEVELÉS, KÖRNYEZETI NEVELÉS

9.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az egészségmegtartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat

eredménye.

Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs

szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon.

Az iskola, mint ismeret-és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az

egészségtudatos magatartás kialakításában.

E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén –

széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg.

Önismeret, önértékelés fejlesztése /ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok/

Pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját

életüket

Pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése /az egyes korcsoportok

viselkedéseinek, törvényeinek megismerése/

Esélyegyenlőség biztosítása /gyermekvédelem/

Az egészséget és az egészséges magatartást támogató környezeti tényezők ismertetése

Hiteles közvetítés /pedagógusok, kortárssegítő csoportok/

Az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás

Tantárgyi lehetőségek feltérképezése

A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre

A gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás

9.1.1. A ŐOK Általános Iskola az egészséges napirend kialakítását szorgalmazza.


Pedagógiai program

Arányos napi terhelés

Hosszú szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet!

Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés!

Javasolt alsó tagozatban tanórákon a rövid torna bevezetése!

A tízórai szünet rendjének betartása – alsó tagozaton tartsunk gyümölcsnapokat

Ebédeltetés a meghatározott rendben!

Ebéd után a napközis és tanulószobás tanulók 45 percet levegőn irányított

mozgással töltsenek!

A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak!

A fűtés miatti meleg – szabályozhatatlanság miatt – néha növeli a tanulók

fáradékonyságát – ezt szellőztetéssel kompenzáljuk!

Megköveteljük a váltócipő használatát!

Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet!

Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására!

9.1.2. Az egészséges környezet

Az egészséget támogató környezet kialakítása lsd. Környezetnevelési program

Megvalósítandó programok:

- Iskolazöldítési program /iskolapark padokkal/

- Szelektív hulladékgyűjtés

- Előadások szervezése

- Drogprevenció

- Információgyűjtés

- Előadók, kortárssegítő csoportok kialakítása

- Osztályfőnöki órák

- Emberismereti órák

- Szülőknek szervezett előadások


Pedagógiai program

9.1.3. Az egészséges táplálkozás megismertetése– biológia és az egészségtan órákon

OSZTÁLY TANTÁRGY TÉMAKÖR TÉMA ISMERET, TEVÉKENYSÉG

5. I.fév természetismeret Ősz a kertben Gyümölcsök, zöldségek A gyümölcsök és a zöldségek fontos szerepe a

táplálkozásunkban

5. II.fév természetismeret Állatok a házban

és a ház körül

Házityúk, házikacsa,

szarvasmarha, házisertés

A tej, a tejtermékek és a hús helyes aránya a

táplálkozásban

6. I.fév természetismeret Hazánk tájai Az egyes tájak termesztett

növényei és állatai

Hazánk éghajlata és talaja kedvez az ízletes

zöldségek és gyümölcsök, a jó minőségű gabonafélék

termesztésének, az állattenyésztésnek. Az egészséges

táplálkozás feltételei adottak

6. II. fév egészségtan Testi és lelki

egészségünk

Bőrápolás, mozgás,

táplálkozás, érzékszervek,

szenvedélybetegségek

A táplálkozás életszükséglet. Az egészséges

táplálkozás alapkérdései: Mit? Mennyit? Mikor?

Hogyan?

7. I-II.fév biológia A forró és a

mérsékelt

éghajlati övezet

élővilága

A trópusi ültetvények, a

mediterrán tájak, a

szántóföldek növényei

Élvezeti cikkek, déli gyümölcsök, gabonafélék és

olajos növények szerepe a táplálkozásban


Pedagógiai program

8. I-II.fév biológia A szervezet

anyagforgalma

Táplálékok tápanyagok, az

ésszerű és helyes

táplálkozás, táplálkozással

összefüggő számítások, az

emésztő szervrendszer

betegségei, az alkohol,

vigyázz a szívedre, nikotin-

stop

Az előző években tanultak megerősítése, az elvégzett

számításokkal, kísérletekkel az ismeretek

tudatosabbá tétele.


Pedagógiai program

9.1.4. Az iskola egészségügyi szakemberei: védőnő, gyermekorvos

Az iskolaorvos és a védőnő közösen végez komplex szűrővizsgálatokat az 1., 3., 5., 7. és 8.

osztályokban.

korcsoport szűrések

5., 7. oszt. látásélesség

7. oszt. színlátás

7. oszt hallásvizsgálat

1., 5., 7. oszt. golyvaszűrés

1., 3., 5., 7. oszt.mozgásszervek, orthopédia: gerinc, lúdtalp,

súly-és magasságmérés

5., 7. oszt. vérnyomásmérés

1. osztály rejtettheréjűség, fitymaszűkület

8. osztály tüdőszűrés

Egyéb szűrések:

- kardiológia (szívzörej/

- tisztaságvizsgálat – szeptember, január, április

korcsoport védőoltások

6. osztály DI-TE

6. osztály MMR

8. osztály Hepatitis

1. osztály DPT III. oltások számonkérése

A szakrendelésre küldöttek leleteinek begyűjtése

Gyógytestnevelési besorolások


Pedagógiai program

Előadások: - Táplálkozás 5. osztály

- Felvilágosító előadás 6. osztály

- Léguti megbetegedés és ellenük való védekezés

- Családalapítás, családtervezés 8. osztály

Tanácsadás: - Menstruáció

- Életmód

- Étkezés

Iskolafogászat: 1-8. osztályig évente kezelés /prevenciós program/

9.1.5. Aktív testmozgások

A mindennapos testedzés formái

Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3. a felső tagozaton 2,5.

A hét további napján, mikor nincs tornaóra, a következőképpen valósítjuk meg a testedzést:

A második szünetben 1x15 percben az udvaron, vagy a fedett aszfaltozott sportpályán tornáznak

a tanulók. A második 15 perces testmozgásra a tanórák végén – a napi terhelésnek, fáradtságnak

a függvényében kerül sor.

Sportkörök

Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük korcsoportonként heti 2 óra:

Lehetőségeink: játékos testedzés

atlétika

kézilabda

labdarúgás

röplabda

asztalitenisz


Pedagógiai program

Szabadidő kibővítése

fedett bitumenes kézilabda pálya használata, udvari pálya használata stb.

Egész iskolát megmozgató programok:

Tevékenység Korosztály Felelős Határidő

Challange Day 1-8. osztály testnevelők április

Területi

sportmegmozdulások1-8. évfolyam testnevelők egész évben

Országos

sportmegmozdulások1-8. évfolyam testnevelők egész évben

9.1.6. Balesetmegelőzési program

Tevékenység Módszer Felelősök Határidő

Általános

balesetvédelmi

helyzetek, szabályok az

iskolában.

Baleset megelőzésére,

felkészítés a

balesetveszélyes

helyzetek felismerésére,

elkerülésére. Tilos és

elvárható

magatartásformák

ismertetése

életkoruknak és

fejletségi szintjüknek

megfelelően.

Osztályfőnökök -

az ismertetés

tényét, tartalmát

dokumentálni kell.

Szeptember, első

tanítási nap.


Pedagógiai program

Közlekedési eszközzel

és közlekedési eszköz

nélküli - szabályos

közlekedés -

elsajátítása,

alkalmazásának

fontossága.

A közlekedés elmélete

és gyakorlata.

/Biztonságos átkelés az

úttesten, gyalogos és

tömegközlekedési

szabályok,

kerékpározás szabályai,

útburkolati jelek. /

Versenyeken, rajz

pályázatokon való

részvétel.

Osztályfőnökök

Technika tanár

Rajztanár

Szorgalmi évenként

egy óra vagy szükség

szerint.

Témaköröknek

megfelelően.

Lehetséges

pályázatokhoz

kapcsolódóan.

Baleset megelőzés az

iskolán kívül, külső

helyszíneken.

Tanulmányi

kirándulások, nyári

táborok.

Balesetveszélyes

helyzetek a víz mellett,

vizeken.

Osztályfőnökök

Kísérőtanárok

Az aktualitásnak

megfelelően.

Balesetvédelem a

szakórákon.

Kémia, fizika óra: a

kísérletekhez szükséges

anyagok és eszközök

szakszerű,

balesetmentes

használata.

Testnevelés: a

sporttevékenységek

sérülések nélküli

végzése.

Technika órákon: a

munkafolyamatok

szakszerű végzése

Szaktanárok Első tanórán,

folyamatos

Elsősegélynyújtás

oktatása.

Egészségtan modul

keretében.

Biológia tanár A modul anyagába

építve.


Pedagógiai program

PARTNEREINK

Külső ANTSZ, /WHO felmérései/ OM országos szint

kapcsolatok

igazgató ig.helyettes, védőnő

Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat település szint

Pedagógiai Szakszolgálat, Önkormányzat

Belső gyerm. fel., védőnő, háziorvos, fogorvos, logopédus, pszichológus

kapcs. iskolai szint

iskolavezetés

osztályfőnökök, szaktanárok


Pedagógiai program

9.2. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM

9.2.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI:

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését.(NAT 2003)

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

kialakítása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom

– harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi

környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi

megalapozása.

A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a

fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk,

hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb

természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell

alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk

kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat

alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas

együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A környezeti nevelés – a

fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet

kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság

erősödését.

A pedagógiai gyakorlatban kiterjed :

a testi-lelki egészségnevelésre,

a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés)

fejlesztésére a mentálhigiénés nevelésre is.

A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan illeszkedik a környezettudományi és a

társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és szocializáció

sajátosságaira építve történhet az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti

nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata.


Pedagógiai program

/Melléklet: A környezeti nevelés szaktárgyi programjai/

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési

helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai

szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során.

Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a

környezeti nevelés lehetőségeire.

A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli

kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi

programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok,

ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések.

Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet

iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és

csoportos felkészülés alkalmas erre.

Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a

nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje. Az iskola

legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi

közösség tagjai.

9.2.2. A környezeti nevelési alapelvei:

Rendszerszemléletre nevelés

A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az

élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk

keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek

legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása

Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha

nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos,

hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az

alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz

kiválasztására.


Pedagógiai program

A globális összefüggések megértése

A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális

problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat

a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az

okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva

cselekedni.

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik

környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet

minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül

nincs emberi létezés sem.

A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben

Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult

környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés

eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra.

Együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek

1. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.

2. Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.

3. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.

4. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.

5. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.

6. Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.

7. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.

8. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.

9. Információrögzítés együttműködéssel.

10. Csoportos asszociációs feladatok.

11. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok

munkamegosztással).

12. Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek

tükrében.


Pedagógiai program

13. Tesztkészítés, tesztértékelés.

14. Követelmények megfogalmazása.

15. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.

9.2.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában:

Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai

Tanórán kívüli tevékenységek

Hazai és nemzetközi együttműködések

Az iskola környezettudatos működése

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés

A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Az

osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából.

Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban,

hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai

céljaira használni, alkalmazni tudja.

Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája.

Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett

környezetükben élnek. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása

életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a

környezetkultúra fejlesztésének eszköze.

A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták

elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes

kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de

a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például:

óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai

büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az


Pedagógiai program

iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és

összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.

Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának

kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre

tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus

együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét

fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára

épít.

Néhány témakört ajánlunk, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat

figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szerveződhet.

5. évfolyam

A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése

Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű

évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben

elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett

az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés –

szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós

találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?

6. évfolyam

A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek

A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre,

nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az

értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való

ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez.

Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük

megalapozza a következő év tennivalóit.


Pedagógiai program

7. évfolyam

A fogyasztói társadalom. A hulladék és energia

Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk?

Mikor, miért? Hogyan vagyunk manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága

pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható?

Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ.

Miből lesz az energia? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül?

Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá,

megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe,

közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!

8. évfolyam

A testi, lelki problémák. A megoldás módjai

A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt –

sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog,

kiúttalanság. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése

támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon

keresztül.


Pedagógiai program

Tanórán kívüli tevékenységek

Tanulmányi kirándulások: Nemzeti Parkok, Természetvédelmi területek megismerése

Versenyek vetélkedők: természettudományi vetélkedő, tanulmányi versenyek,

környezetvédelmi vetélkedők, tisztasági verseny

Az iskola szépítése: szemétgyűjtés, fásítás, növényültetés, dekoráció.

Gyűjtési akciók: papírgyűjtés, szárazelem, alumínium italdoboz és tintapatron gyűjtés

Jeles napok: A Víz Világnapja, a Föld Napja

Múzeumlátogatások: A Természettudományi Múzeum és a Csodák Palotájának

rendszeres látogatása. Állatkerti és botanikus kerti séták.

Ismeretterjesztő előadások: Rendszeres meteorológiai, ásvány és kőzettani,

élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk.

Üzem és gyárlátogatás: Rendszeresen szervezünk a tananyaghoz illeszkedő témájú

gyárlátogatásokat (üveggyár, porcelángyár, vízművek, szennyvíztisztító, szeméttelep,

hulladékégető, stb.)

Hazai és nemzetközi együttműködések


Pedagógiai program

Civil szervezetekkel (Környezeti Nevelési Egyesület, Országos Fogyasztóvédelmi

Egyesület)

Önkormányzattal, polgármesteri hivatallal: az iskola környezettudatos működtetése

Környezetvédelmi hivatalokkal, felügyelőségek, ÁNTSZ: Környezetgazdálkodási

Intézettel: Savas eső mérés, zuzmóprogram ÁNTSZ: kémiai biztonság

Vállalkozókkal: papírgyűjtés, alumínium italdoboz és tintapatron gyűjtés

Tevékenység Megvalósulás Időpont Felelős

Együttműködés a

civil szervezetekkel

A Környezeti Nevelési Egyesület,

(KNE) az

Országos

Fogyasztóvédelmi

Egyesület(OFE),

folyamatosan

egész évben

(jeles napok)

szaktanárok

Együttműködés az

Önkormányzattal, és

a Polgármesteri

Hivatallal

Az iskola környezettudatos

működtetése

folyamatos igazgató

Együttműködés a

környezetvédelmi

hivatalokkal

Környezetgazdálkodási

Intézet iskolai programjaiban

veszünk részt, az ÁNTSZ a

kémiai biztonság megvalósítását

felügyeli

folyamatos kémiatanárok,

szaktanárok

Együttműködés

vállalkozókkal

Papírgyűjtés, alumíniumdoboz

gyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés,

folyamatos szaktanárok


Pedagógiai program

Az iskola környezettudatos működése

Az iskolai étkeztetés (élelmiszerbiztonság, háztartási zsiradék)

Vegyszerek az iskolában (kémia, fizika, biológia szertár veszélyes anyagai, takarító

szerek, tollak, festékek)

Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása)

Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink

megóvása, takarékosság az idővel)

Tevékenység Megvalósulás Időpont Felelős

Az iskolai étkeztetés

környezettudatos

működtetése

Élelmiszerbiztonsági

előírások betartása,

Háztartási zsiradék

elszállítása HACCP

folyamatos igazgató

Az iskola tisztaságának

környezettudatos

működtetése

A tantermek tisztántartása,

a szemetelés csökkentése,

Tisztasági Nap,

Szemétszedő akciók

szervezése

alkalmi és

folyamatos

osztályfőnökök,

szaktanárok, takarítók,

igazgatóhelyettesek

Az iskolai

vegyszerhasználat

területén való

környezettudatosság

A kémia, fizika és biológia

szertárok, a takarítószerek

és festékek

vegyszernyilvántartása és

biztonságos kezelése

folyamatos takarítók

szaktanárok

igazgató

Az iskolai

energiahasználatának

környezettudatossága

Takarékoskodunk a vízzel,

villannyal és az idővel.

Fokozott figyelmet

fordítunk az értékek

megóvására

folyamatos takarítók

szaktanárok

igazgató


Pedagógiai program

H E L Y I T A N T E R V

1. fejezet


Pedagógiai program

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK KÖTELEZŐ ÉS

VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT

TANANYAG, KÖVETELMÉNYEK

1.1. Tantervek és óratervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

A 2003-TÓL FOKOZATOSAN ÉLETBELÉPŐ TANTERVEK

Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2004-2005 NAT CS K K CS CS K K

2005-2006 NAT NAT CS K CS CS CS K

2006-2007 NAT NAT NAT CS CS CS CS CS

2007-2008 NAT NAT NAT NAT CS CS CS CS

2008-2009 NAT NAT NAT NAT NAT CS CS CS

2009-2010 NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS CS

2010-2011 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS

2011-2012 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

K A kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv.

CS A 2003-ban előírt óraszám és tananyagcsökk. alapján felülvizsgált helyi tanterv.

NAT 2003. évi törvénymódosítás és a - NAT 2003 - alapján felülvizsgált helyi tanterv.


Pedagógiai program

A 2003-TÓL FOKOZATOSAN ÉLETBE LÉPŐ ÓRAKERETEK

ÉvfolyamKötelező* Választható időkeret** A tanulók terhelésének felső

határa***napi heti heti heti

1.4 20,00 10% 2,00 óra 22,00 óra

4 20,00 10% 2,00 óra 22,00 óra

2.4 20,00 10% 2,00 óra 22,00 óra

4 20,00 10% 2,00 óra 22,00 óra

3.4,5 22,50 10% 2,25 óra 24,50 óra

4 20,00 10% 2,00 óra 22,00 óra

4.4,5 22,50 10% 2,25 óra 24,50 óra

4,5 22,50 10% 2,25 óra 24,50 óra

5.5 25,00 25% 6,25 óra 27,00 óra

4,5 22,50 25% 5,63 óra 25,50 óra

6.5 25,00 25% 6,25 óra 27,00 óra

4,5 22,50 25% 5,63 óra 25,50 óra

7.5,5 27,50 30% 8,25 óra 30,50 óra

5 25,00 30% 7,50 óra 29,00 óra (2005-től)

8.5,5 27,50 30% 8,25 óra 30,50 óra

5 25,00 30% 7,50 óra 29,00 óra (2006-tól)

* 52. § (3)

** 52. § (7)

*** A 24/2003. (VIII. 19.) OM rendelet

A HETI ÓRAKERET VÁLTOZÁSA

Tanév Órakeret Évfolyamok


Pedagógiai program

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2004/2005

Kötelező 20,0 20,0 22,5 22,5 22,5 22,5 27,5 27,5Választható 2,0 2,0 1,8 1,8 5,6 5,6 6,6 6,6Egyéni 1,2 1,2 1,4 1,4 1,4 1,4 1,7 1,7Összesen 23,2 23,2 25,7 25,7 29,5 29,5 35,8 35,8

2005/2006


2006/2007


2007/2008


2008/2009


2009/2010


2010/2011


2011/2012



Pedagógiai program

A HELYI TANTERV TANTÁRGYAI ÉS HETI ÓRASZÁMAI

Tantárgy

Évfolyam

Bevezető sz. Kezdő sz. Alapozó sz. Fejlesztő sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 ** 4 ** 3,5 3,5

Történelem 2 *** 2 *** 2 2

Idegen nyelv 3 3 3 3 3

Matematika 4,5 4,5 4,5 4,5 4 4 3 3

Informatika 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Fizika 1,5 1,5

Biológia és egészségtan 1,5 1,5 *

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 0,5

Mozgókép és médiaismeret 1

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5

Egészségtan 0,5

Társadalmi ismeretek, etika 0,5 0,5

Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Közösségi óra 0,5 0,5 0,5

Testnevelés és sport 0,5 0,5 0,5 0,5

Drámajáték 0,5 1 1 1 1 1 1 1

Választható óraszám 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Heti óraszám összesen 20,5 21,5 21,5 24 24 24 26,5 26,5

* Egészségtan ** Tánc és dráma *** Hon és népismeret


Pedagógiai program

A HELYI TANTERV TANTÁRGYAI ÉS ÉVES ÓRASZÁMAI

TantárgyÉvfolyam

Bevezető sz. Kezdő sz. Alapozó sz. Fejlesztő sz.1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 296 296 296 259 148 ** 148 ** 129,5 129,5

Történelem 74 *** 74 *** 74 74

Idegen nyelv 111 111 111 111 111

Matematika 166,5 166,5 166,5 166,5 148 148 111 111

Informatika 37 37 37 37 37

Környezetismeret 37 37 37 37

Természetismeret 74 74

Fizika 55,5 55,5

Biológia és egészségtan 55,5 55,5 *

Kémia 55,5 55,5

Földrajz 55,5 55,5

Ének-zene 37 37 37 37 37 37 37 37

Rajz 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37 18,5

Mozgókép és médiaismeret 37

Technika és életvitel 37 37 37 37 37 37 37 18,5

Testnevelés 111 111 111 111 92,5 92,5 92,5 92,5

Egészségtan 18,5

Társadalmi ismeretek, etika 18,5 18,5

Osztályfőnöki 37 18,5 18,5 18,5

Kötelező óraszám 740 740 740 832,5 832,5 832,5 925 925

Közösségi óra 18,5 18,5 18,5

Testnevelés és sport 18,5 18,5 18,5 18,5

Drámajáték 18,5 37 37 37 37 37 37 37

Választható óraszám 18,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5

Heti óraszám összesen 758,5 795,5 795,5 888 888 888 980,5 980,5

* Egészségtan ** Tánc és dráma *** Hon és népismeret


Pedagógiai program

1.1.1. Az iskola helyi tanterve az OM által ajánlott kerettantervek adaptációjával készült

A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelményrendszere azzal

teljes mértékben megegyezik.

1.1.2. Helyi tantervünkben az „egészségtan”-, a „tánc és dráma”, valamint a „hon és népismeret

modulok nem önálló tantárgyként, hanem integrált formában kerülnek bevezetésre.

Tananyagukat és követelményrendszerüket az alábbi tantárgyak foglalják magukba:

Az „egészségtan” modult a 8. évfolyamon a biológia (1 biológia + 0,5

egészségtan).

A „tánc és dráma” modult az 5. és a 6. évfolyamokon a magyar nyelv és

irodalom (3,5 magyar + 0,5 tánc és dráma).

A „hon és népismeret” modult az 5. és a 6. évfolyamokon a történelem (1,5

történelem +0,5 hon és népismeret).

1.1.3. Az OM által javasolt kerettantervben az 1. és 2. évfolyamon meghatározott szabadon

tervezhető órákat (0,5-0,5) helyi tantervünkben a matematika tantárgy kötelező óraszámának

emelésére használtuk fel.

1.1.4. Iskolánkban a testnevelés tantárgy oktatására kiemelt figyelmet fordítunk. Ezért helyi

tantervünkben a kötelező tanórai foglalkozásokon túl (2,5) a választható tanórai keretből

további heti 0,5 órát biztosítunk az arra jelentkező 5-8. évfolyamon tanuló diákjaink számára.

A mindennapos testnevelés biztosítása érdekében ezen felül tanórán kívüli sportfoglalkozásokat

is szervezünk korcsoportonként heti 2 órában.

1.1.5. Az OM által javasolt kerettanterv óraterve az 1-4. évfolyamokon nem biztosít lehetőség

a hagyományos értelemben vett „osztályfőnöki óra” tantárgy tanórai keretben való megtartására.

Mivel nevelőtestületünk rendkívül fontosnak tartja az osztályvezető tanító csoportformáló

szerepét ezért a helyi tantervünk a 2-4. évfolyamokon a nem kötelező (választható) órák

terhére – közösségi óra tantárgyi megnevezéssel – heti 0,5 órát biztosít az erre jelentkező

tanulók számára.

Közösségi órák tananyaga, tematikája:


Pedagógiai program

2. ÉVFOLYAM

(HETI 18, 5 ÓRA)

TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁM TARTALMAK

„Kicsi vagyok én, majd meg növök én”; az ember egészsége, ápoltsága

3,5 A gyermek, a fiatal és az idős ember teste; mozgás: az izületek megfigyelése; az érzékszervek jelentősége. Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak. Különböztesse meg az életszakaszokat a jól felismerhető jegyekről, a biológiai működésről.

„Pompázik fényével a ház” 6 Hajlék, lakás, otthon, család.Iskola: Alma Mater 2 Az épület és környékének megfigyelése, leírása,

társas kapcsolatok kölcsönössége és elmélyítése.Ikarus álma - a közlekedés 3 Néhány régi közlekedési mód, a gyalogos

közlekedés szabályai, segítség kérés baleset esetén.Évezredek tapasztalatai birtokában

4 Ősi mesterségek, a mindennapi kenyér, néhány foglalkozás összehasonlítása. A praktikum és az esztétikum kölcsönhatása, egyensúlya váljon szemponttá megfigyeléseiben. Gyarapodjék ismeretanyaga a munka területén.

TÖREKVÉSEINK:

- Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak. Különböztesse meg az életszakaszokat a jól felismerhető jegyekről, a biológiai működésről.

- A praktikum és az esztétikum kölcsönhatása, egyensúlya váljon szemponttá megfigyeléseiben. Gyarapodjék ismeretanyaga a munka területén.

- Segítsük elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását.

- Mesefeldolgozások.


Pedagógiai program

3. ÉVFOLYAM

(HETI 18, 5 ÓRA)


Társadalomismeret 7 Osztályunk hagyományai, nagyobb családunk az iskola, magunk és mások tisztelete, példaképek, a helyes tanulás, kitartás, önfegyelem, önfeláldozás. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére.

Lelki egészségtan 6,5 Nevelőim, tanítóim, szomszédaim. Szeretni nem mindig könnyű! Környezetrombolás, környezetbarát magatartás.

Kultúra 5 Lakóhelyünk története, hagyományőrzés, hagyományápolás. Ajándékba kaptuk a Földet, nem azért, hogy tönkre tegyük! Tudja, mi mindent tehet a környezetért.

TÖREKVÉSEINK:

- Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére.

- Tudja, mi mindent tehet a környezetért.- Figyeljen magyarság tudatára, európaiságára.- Mesék továbbjátszása.


Pedagógiai program

4. ÉVFOLYAM

(HETI 18, 5 ÓRA)


Egészségtan 9 Az egészséges táplálkozás, öltözködés, napirend. A mozgás egészségőrző és mentális hatása. A fertőző betegségek. Az egészséget károsító szerek. Helyes testtartás, az érzékszervek védelme. Az egészséges életmód elemi szabályainak bővítése. Az egészséget károsító hatások ismereti szintje. Higénia és a szokások alakításának összekapcsolása.

Háztartástan 5,5 Házimunkák, gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatások. Az életkorának megfelelő önkiszolgáló tevékenységet végezze el a gyerek. A takarékosság fogalmának kialakítása.

Ünnepi szertartások, rituális játékok

4 Drámajáték, bábjátékok, daléneklés, a hagyomány játékai és táncai. Olyan közös tevékenységek kialakítása, melyben a készségek fejlesztése mellett a hagyományok őrzése is érvényesül.

TÖREKVÉSEINK:

- Az egészséges életmód elemi szabályainak bővítése. Az egészséget károsító hatások ismereti szintje.

- Higénia és a szokások alakításának összekapcsolása.- Az életkorának megfelelő önkiszolgáló tevékenységet végezze el a gyerek. A takarékosság

fogalmának kialakítása.- Olyan közös tevékenységek kialakítása, melyben a készségek fejlesztése mellett a

hagyományok őrzése is érvényesül.- Érzékenység fejlesztése a környezetünk állapota felé.- Mesék mondanivalóinak kiemelése.


Pedagógiai program

1.1.6. Az OM által javasolt kerettanterv óraterve az 5-8. évfolyamokon lehetőség biztosít

„osztályfőnöki óra” tantárgy megtartására. Helyi tantervünkben - a mindenkori aktuális

problémákon túl - az alábbiak szerint határoztuk meg az osztályfőnöki órák tananyagát és

tematikáját:

Osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája:

5. ÉVFOLYAM

(HETI 37 ÓRA)

TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁM TARTALMAKSzemélyiségünk 10 Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk.

Énjeink. Vérmérséklet és jellem. Adottság, készség, jártasság, képesség. Érdeklődés, szokás, szenvedély. Önismeret, öntudat, önérzet, önbizalom, önuralom. Az ember értéke. Lelki konfliktusok. Tudja a tanuló, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek.

Pszichikus működésünk 7 Ösztönök, érzékelés, észlelés, cselekvés. Emlékezés, képzelet. Gondolkodás, intuíció. Érzékelés, észlelés, érzelmek. Agresszivitás és indulatok. Legyen képes érvelni a másik ember tisztelete mellett. Különböztesse meg az ösztönös és a tudatos cselekvést.

Bizalom, remény, boldogság

8 Biztonság és bizalom. Öröm és bánat. Boldogulás és boldogság. Ünnepek és hagyomány. Játék. Humor. Szépség és harmónia.

Helyzetek és tényezők az otthonunkban, környezetünkben

12 Veszélyes anyagok, helyzetek és tényezők. A drog fogalma és hatása. Személyes biztonság. Jogaim és kötelességeim. Kezdjen ismerkedni a törvénnyel.

TÖREKVÉSEINK:

- Tudja a tanuló, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek.

- Legyen képes érvelni a másik ember tisztelete mellett. Különböztesse meg az ösztönös és a tudatos cselekvést.

- Kezdjen ismerkedni a törvénnyel.- Az egyetemes emberi civilizáció alkotóelemei.


Pedagógiai program

6. ÉVFOLYAM

(HETI 18, 5 ÓRA)

TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁM TARTALMAKTestünk és életműködéseink

7 A serdülés folyamata és megnyilvánulásai. Személyi higénia a kamaszkorban. Elsősegélynyújtás és betegápolás a családban. Ismerje meg az ember életműködéseit és az azokhoz szükséges környezeti feltételeit; a serdülés szembetűnő életkori változásait.

Gondolkodás, kommunikáció, tanulás

3 Megismerés és tudás. Verbális és nem verbális kommunikáció. Emlékezet. Problémamegoldás és tanulás. Intelligencia, okosság. Tanulja a szokások idejét, funkcióját.

Ünnepi szertartások, rituális játékok

3 Az esztendő jeles hagyományainak szertartásai. A történelem tanulmányokhoz kapcsolódó ősi táncok és szertartások.

Közösség és társadalom 5,5 Az emberi és állati társadalom különbözősége. Egyén és közösség. Az élet színvonala, életmód, életmínőség. Munka és alkotás. Értékelje a tudáson kívüli kreativitást, a lelkierőt és az egyéb képességeket. Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és a rövid távú célok megvalósítása mellett.

TÖREKVÉSEINK:

- Ismerje meg az ember életműködéseit és az azokhoz szükséges környezeti feltételeit; a serdülés szembetűnő életkori változásait.

- Tanulja a szokások idejét, funkcióját.- Értékelje a tudáson kívüli kreativitást, a lelkierőt és az egyéb képességeket.- Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és a

rövid távú célok megvalósítása mellett.- Egyszerű, érthető, hatékony közlés ismérvei.


Pedagógiai program

7. ÉVFOLYAM

(HETI 18, 5 ÓRA)

TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁM TARTALMAKKapcsolatok 2,5 Alapvető kapcsolatok: viszony a tárgyakhoz és az

élőlényekhez. Családi kapcsolatok. Barátság. Egyéb kapcsolatok. A kapcsolódás formái és módjai. Felelősség. A kapcsolat-kultúra legfontosabb erényei. Konfliktuskezelés. Tudja a tanuló, hogy milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felelős.

Pályaorientáció 4 Pályaválasztási alapfogalmak. A pályák megismerési lehetőségei. A pályaismeret fogalmait lexikonnal tudja tisztázni. Gyűjtőmunkával ismereteit pontosítsa. Lássa az összefüggést érdeklődési köre és a pályaelképzelések között.

Nemiség, szerelem, házasság

4 Nemiség. Nemi érettség. Szerelem. A kiegészülésre vágyó ember. A férfi- nő kapcsolat, és a szerelem változatai a különböző kultúrákban. A házasság. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatra való törekvést.

Érdeklődési körök 3 Szabadon. Növényekkel, állatokkal. emberek között. Testi erő. Formák, vonalak. Az érzelmi viszonyulás és motiváció szerepe.

Mozgatóink 5 Meghatározottságunk, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, akarás, siker, igény. Érdekek, értékek és normák. Beállítódás, magatartás, viselkedés. Nyitottság, empátia, tolerancia. Szándék, tudatosság, célok. Előítéletek.

TÖREKVÉSEINK:

- Tudja a tanuló, hogy milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felelős.- A pályaismeret fogalmait lexikonnal tudja tisztázni. Gyűjtőmunkával ismereteit pontosítsa.

Lássa az összefüggést érdeklődési köre és a pályaelképzelések között.- Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatra való törekvést.- A jellemzés főbb eszközei.


Pedagógiai program

8. ÉVFOLYAM

(HETI 18, 5 ÓRA)

TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁM TARTALMAKAz igényes szellemi munkáról

5 Az értelem szerepe és korlátai. Hosszú távú tervezés. A szellemi munka optimális feltételei.

Média 2,5 Elmélyült és felszínes ismeretszerzés. A média manipulálhatósága, média az én életemben. Ismerje fel a média szerepét, befolyásoló hatását. Tanuljon meg önállóan véleményt alkotni és véleménye mellett érvelni.

Ünnepeink 5 Szükségünk van szertartásokra. Az ünnepek hagyományőrző szerepe. Az ünnepek közösségteremtő ereje. Családi, nemzeti ünnepek. Legyen képes megszervezni egy-egy ünnepélyt.

Emberi kapcsolatok 3,5 Az én-te kapcsolatról. Mások szerepe a helyes önismeret kialakításában. Nehéz emberek az életemben. Tudjon elfogadni nehéz embereket. Ismerje fel a velük való törődés jellemformáló hatását.

A társas kapcsolatok pszichológiája

2,5 A kommunikáció és jelzőrendszerek. Szerepek; álarcok és rejtett dimenziók. Csoportdinamika. Szeretet és önszeretet. Párkapcsolat lélektana.

TÖREKVÉSEINK:

- Ismerje fel a média szerepét, befolyásoló hatását. Tanuljon meg önállóan véleményt alkotni és véleménye mellett érvelni.

- Legyen képes megszervezni egy-egy ünnepélyt.- Tudjon elfogadni nehéz embereket. Ismerje fel a velük való törődés jellemformáló hatását.- Igyekezzen megjeleníteni különböző személyiségeket különböző helyzetekben.- Krízishelyzetek kezelése.


Pedagógiai program

1.1.7. Helyi tantervünkben fontos szerepet tölt be a drámapedagógia tantárgy. Személyiség- és

csoportformáló szerepével nagymértékben segíti az intézményben folyó nevelő oktató munkát. A

magyar nyelv és irodalom tantárgyak keretében kötelező jelleggel oktatottakon túl a választható

tanórai keret terhére heti további 1 óra (az 1. osztályban 0,5 óra) drámajáték foglalkozást

biztosítunk az arra jelentkező 1-8. évfolyamos gyerekek részére.

Drámajáték órák anyaga és tematikája

1. évfolyam (heti 0,5 óra, évi 18,5 óra.)

2. évfolyam (heti 1 óra, évi 37 óra.)

Tananyag: Érzékelő-, utánzó- és memóriafejlesztő játékok. Készségfejlesztő gyakorlatok A

beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekkel. Történetek feldolgozása a báb és

a dráma eszközeivel.

Követelmény: Részvétel a készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban és

az alapszintű elemző beszélgetésekben.


Tananyag: Készségfejlesztő gyakorlatok. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált

koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma

eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.

Követelmény: Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő

gyakorlataiban és az alapszintű elemző beszélgetésekben.


Tananyag: Készségfejlesztő gyakorlatok. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok- kombinált

koncentrációs és memória-gyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók

megismerése. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával.

Követelmény: Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző

beszélgetésekben.


Pedagógiai program


Tananyag: Készségfejlesztő gyakorlatok. Dramatikus improvizációk. Fantáziajátékok. Az

alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása. Szerepbelépés.

Követelmények: Részvétel a gyakorlatokban és az elemző beszélgetésekben. A rögtönzés

szabályainak betartása.


Tananyag: Készségfejlesztő gyakorlatok. A gyakrabban alkalmazott drámai konvenciók

megismerése és alkalmazása. Improvizációk a megismert technikák felhasználásával történetváz

alapján. Figurateremtés, szerepbelépés.

Követelmény: Részvétel a gyakorlatokban és az elemző beszélgetésekben. A rögtönzés




megismerése és alkalmazása. Improvizációk a megismert technikák felhasználásával történetváz

alapján. Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel.





megismerése és alkalmazása. Improvizáció. Mozgás-improvizációk és gyakorlatok.

Figurateremtés. Szerepváltás technikája alapszinten.




Pedagógiai program

1.1.8. A helyi tantervünkben a nem szakos illetve szakrendszerű oktatás százalékos arányait

2011-2012. tanévtől az alábbiak szerint határoztuk meg:

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai

A nem szakrendszerű oktatás aránya

a kötelező tanórai foglalkozásokon belül

A nem szakrendszerű oktatás aránya

a kötelező tanórai foglalkozásokon belül

1-2. évfolyam:bevezető szakasz 100% -

3-4. évfolyam:kezdő szakasz 100% -

5-6. évfolyam:alapozó szakasz 25% 75%

7-8. évfolyam:fejlesztő szakasz 100%

Az alapozó szakaszban leadott kötelező órák elsősorban a következő tantárgyakra

korlátozódnak: idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés.


Pedagógiai program

2. fejezet

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A

nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés,

technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig

a szülők kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a nevelők a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre

több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a

taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.


Pedagógiai program

3. fejezet

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha

az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c.

fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden

tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az

"elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez

elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát

tehet.

4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból

szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi

osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie

ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

magántanuló volt.

6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak

abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál

többet mulasztott.


Pedagógiai program

4. fejezet

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be,

a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt

óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány

bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő

vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két

hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az

évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.


Pedagógiai program

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-

nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása

vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló

döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek

véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló

előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a

fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettese és az

osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló

folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes

iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)


Pedagógiai program

5. fejezet

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége

alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó

követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-

negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli

dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 4-8.

évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika,

kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrizhetik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit

átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy

esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor

írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen

gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés

követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)


Pedagógiai program

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi

tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött vagy hanyatlott – az előző értékeléshez

képest.

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak

esetében a következők szerint történik:

Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a

negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges

értékeléssel értékeljük.

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon

félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal

minősítjük.

8. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik

évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok

segítségével értékeljük.

9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során

szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell

szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját

havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.


Pedagógiai program

12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti

az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta

ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján

végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

4-8. évfolyamon:

14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon

a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért

eredmények kerülnek minősítésre:

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika,

informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

Ősi Oktatási Központ

Teljesítmény Érdemjegy

0 - 33 % : elégtelen (1)

34 - 50 % : elégséges (2)

51 - 75 % : közepes (3)

76 - 90 % : jó (4)

91 -100 % : jeles (5)

117

Pedagógiai program

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, természetismeret, egészségtan, földrajz, ének-zene, rajz,

technika, testnevelés.

hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika,

testnevelés, etika.

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika,

testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.

15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16. A tanulók magatartását a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti

és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők

többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

- kötelességtudó, feladatait teljesíti;

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

- tisztelettudó;


Pedagógiai program

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik;

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki:

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

- feladatait nem minden esetben teljesíti;

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

- igazolatlanul mulasztott;

- osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.


Pedagógiai program

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

19. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők

többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

- munkavégzése pontos, megbízható;

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- a tanórákon többnyire aktív;

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek.

-


Pedagógiai program

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti;

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

- feladatait többnyire nem végzi el;

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül;

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

20. Azt a tanulót, aki képességihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít,

- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.


Pedagógiai program

21. Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,

- napközis nevelői dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók

a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége

előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

22. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

23. Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

- vagy a házirend előírásait megszegi,


Pedagógiai program

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

24. Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés;

- napközis nevelői figyelmeztetés;

- osztályfőnöki figyelmeztetés;

- osztályfőnöki intés;

- osztályfőnöki megrovás;

- igazgatói figyelmeztetés;

- igazgatói intés;

- igazgatói megrovás;

- tantestületi figyelmeztetés;

- tantestületi intés;

- tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben

– a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


Pedagógiai program

6. fejezet

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ

ELŐÍRT HÁZIFELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra),

valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli

házi feladatot;

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a

szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak

sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül

egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi

felmérő dolgozatot lehet íratni.


Pedagógiai program

7. fejezet

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a

„Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai

felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki

Judit, MKM 1997.)

2 Mérési feladatok:

Helyből távolugrás

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan

Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan

3. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön

keresztül a szülők tudomására hozzák.

4. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez

tartozó pontszámok:


Pedagógiai program

1.feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával

a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás

és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36


Pedagógiai program

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11


Pedagógiai program

2. feladat: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és

mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az

egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,

4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.



PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 22 24 26 28 30 32 342 24 26 28 30 32 34 36 383 28 30 32 34 36 38 40 424 32 34 36 38 40 42 44 465 36 38 40 42 44 46 48 506 40 42 44 46 48 50 52 547 44 46 48 50 52 54 56 588 48 50 52 54 56 58 60 629 52 54 56 58 60 62 64 6610 56 58 60 62 64 66 68 7011 60 62 64 66 68 70 72 7412 64 66 68 70 72 74 76 7813 68 70 72 74 76 78 80 8214 72 74 76 78 80 82 84 86


Pedagógiai program


PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 16 19 22 25 28 29 30 322 20 23 24 29 32 33 34 363 24 27 28 33 36 37 38 404 28 31 32 37 40 41 42 445 32 35 36 41 44 45 46 486 36 39 40 45 48 49 50 527 40 43 44 49 52 53 54 568 44 47 48 53 56 57 58 609 48 51 51 57 60 61 62 6410 52 55 56 61 64 65 66 6811 56 59 60 65 68 69 70 7212 60 63 64 69 72 73 74 7613 64 67 68 73 76 77 78 8014 68 71 74 77 80 82 83 84


Pedagógiai program

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan

(A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét

térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző

könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.

Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.



PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 25 28 31 34 36 38 40 422 30 33 36 39 41 43 45 473 35 38 41 44 46 48 50 524 40 43 46 49 51 53 55 575 45 48 51 54 56 58 60 626 50 53 56 59 61 63 65 677 55 58 61 64 66 68 70 728 60 63 66 69 71 73 75 789 65 68 71 74 76 78 80 8210 70 73 76 79 81 83 85 8711 75 78 81 84 86 88 90 9212 80 83 86 89 91 93 95 9713 85 88 91 94 96 98 100 10214 90 93 96 98 100 102 104 106


Pedagógiai program


PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 23 26 29 32 34 36 38

2 25 28 31 34 36 38 40 42

3 30 33 36 39 41 43 45 47

4 35 38 41 44 46 48 50 52

5 40 43 46 49 51 53 55 57

6 45 48 51 54 56 58 60 62

7 50 53 56 59 61 63 65 67

8 55 58 61 64 66 68 70 729 60 63 66 69 71 73 75 7710 65 68 71 74 76 78 80 8211 70 73 76 79 81 83 85 8712 75 78 81 84 86 88 90 9213 80 83 86 89 91 93 95 9714 85 88 91 94 96 98 100 102


Pedagógiai program

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,

egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd,

merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs

feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell

tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes

helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.



PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 5 7 9 11 13 15 17 192 7 9 11 13 15 17 19 213 9 11 13 15 17 19 21 234 11 13 15 17 19 21 23 255 13 15 17 19 21 23 25 276 15 17 19 21 23 25 27 297 17 19 21 23 25 27 29 318 19 21 23 25 27 29 31 339 21 23 25 27 29 31 33 3510 23 25 27 29 31 33 35 3711 25 27 29 31 33 35 37 3912 26 28 30 32 34 36 38 4013 27 29 31 33 35 37 39 4114 28 30 32 34 36 38 40 42


Pedagógiai program


PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1 1 2 2 3 4 5 62 1 2 2 3 4 5 6 73 2 2 3 4 5 6 7 84 2 3 4 5 6 7 8 95 3 4 5 6 7 8 9 106 4 5 6 7 8 9 10 117 5 6 7 8 9 10 11 128 6 7 8 9 10 11 12 139 7 8 9 10 11 12 13 1410 8 9 10 11 12 13 14 1511 9 10 11 12 13 14 15 1612 10 11 12 13 14 15 16 1713 11 12 13 14 15 16 17 1814 12 13 14 15 16 17 18 19


Pedagógiai program

5. feladat: Cooper-teszt (12 percig tartó futás méterben)

Fiúk pontérték táblázata

Pontérték7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves

m/12 perc1 1180 1260 1400 1450 1530 1610 1670 1740 17902 1200 1280 1420 1470 1550 1630 1690 1760 18103 1220 1300 1440 1490 1570 1650 1710 1780 18304 1240 1320 1460 1510 1590 1670 1730 1800 18505 1260 1350 1480 1540 1620 1700 1760 1830 18706 1290 1370 1510 1560 1640 1720 1780 1850 19007 1310 1390 1530 1580 1660 1740 1800 1870 19208 1330 1410 1550 1600 1680 1760 1820 1890 19409 1350 1430 1570 1620 1700 1780 1840 1910 196010 1370 1450 1590 1640 1720 1800 1860 1930 198011 1390 1470 1610 1660 1740 1820 1880 1950 200012 1410 1490 1630 1680 1760 1840 1900 1970 202013 1430 1520 1650 1710 1790 1870 1930 2000 204014 1450 1540 1680 1730 1810 1890 1950 2020 207015 1470 1560 1700 1750 1830 1910 1970 2040 209016 1500 1580 1720 1770 1850 1930 1990 2060 211017 1520 1600 1740 1790 1870 1950 2010 2080 213018 1540 1620 1760 1810 1890 1970 2030 2100 215019 1560 1640 1780 1830 1910 1990 2050 2120 217020 1580 1670 1800 1860 1940 2020 2080 2150 219021 1600 1690 1820 1880 1960 2040 2100 2170 221022 1620 1710 1840 1900 1980 2060 2120 2190 223023 1640 1730 1870 1920 2000 2080 2140 2210 226024 1660 1750 1890 1940 2020 2100 2160 2230 228025 1690 1770 1910 1960 2040 2120 2180 2250 230026 1710 1790 1930 1980 2060 2140 2200 2270 232027 1730 1810 1950 2000 2080 2160 2220 2290 234028 1750 1840 1970 2030 2110 2190 2250 2320 236029 1770 1860 1990 2050 2130 2210 2270 2340 238030 1790 1880 2010 2070 2150 2230 2290 2360 240031 1810 1900 2040 2090 2170 2250 2310 2380 243032 1830 1920 2060 2110 2190 2270 2330 2400 245033 1850 1940 2080 2130 2210 2290 2350 2420 247034 1870 1960 2100 2150 2230 2310 2370 2440 249035 1900 1980 2120 2170 2250 2330 2390 2460 251036 1920 2010 2140 2200 2280 2360 2420 2490 253037 1940 2030 2160 2220 2300 2380 2440 2510 255038 1960 2050 2180 2240 2320 2400 2460 2530 257039 1980 2070 2210 2260 2340 2420 2480 2550 260040 2000 2090 2230 2280 2360 2440 2500 2570 262041 2020 2110 2250 2300 2380 2460 2520 2590 2640


Pedagógiai program

42 2040 2130 2270 2320 2400 2480 2540 2610 266043 2060 2160 2290 2350 2430 2510 2570 2640 268044 2090 2180 2310 2370 2450 2530 2590 2660 270045 2110 2200 2330 2390 2470 2550 2610 2680 272046 2130 2220 2350 2410 2490 2570 2630 2700 274047 2150 2240 2370 2430 2510 2590 2650 2720 276048 2170 2260 2400 2450 2530 2610 2670 2740 279049 2190 2280 2420 2470 2550 2630 2690 2760 281050 2210 2300 2440 2490 2570 2650 2710 2780 283051 2230 2330 2460 2520 2600 2680 2740 2810 285052 2250 2350 2480 2540 2620 2700 2760 2830 287053 2270 2370 2500 2560 2640 2720 2780 2850 289054 2300 2390 2520 2580 2660 2740 2800 2870 291055 2320 2410 2540 2600 2680 2760 2820 2890 293056 2340 2430 2570 2620 2700 2780 2840 2910 296057 2360 2450 2590 2640 2720 2800 2860 2930 298058 2380 2480 2610 2670 2750 2830 2890 2960 300059 2400 2500 2630 2690 2770 2850 2910 2980 302060 2420 2520 2650 2710 2790 2870 2930 3000 304061 2440 2540 2670 2730 2810 2890 2950 3020 306062 2460 2560 2690 2750 2830 2910 2970 3040 308063 2490 2580 2710 2770 2850 2930 2990 3060 310064 2510 2600 2730 2790 2870 2950 3010 3080 312065 2530 2620 2760 2810 2890 2970 3030 3100 315066 2550 2650 2780 2840 2920 3000 3060 3130 317067 2570 2670 2800 2860 2940 3020 3080 3150 319068 2590 2690 2820 2880 2960 3040 3100 3170 321069 2610 2710 2840 2900 2980 3060 3120 3190 323070 2630 2730 2860 2920 3000 3080 3140 3210 325071 2650 2750 2880 2940 3020 3100 3160 3230 327072 2670 2770 2900 2960 3040 3120 3180 3250 329073 2700 2790 2930 2980 3060 3140 3200 3270 332074 2720 2820 2950 3010 3090 3170 3230 3300 334075 2740 2840 2970 3030 3110 3190 3250 3320 336076 2760 2860 2990 3050 3130 3210 3270 3340 338077 2780 2880 3010 3070 3150 3230 3290 3360 3400

Lányok pontérték táblázata

Pontérték 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves


Pedagógiai program

m/12 perc1 1140 1180 1210 1280 1300 1320 1330 1340 13502 1160 1200 1230 1300 1320 1340 1350 1360 13703 1180 1220 1250 1320 1340 1360 1370 1380 13904 1200 1240 1270 1340 1360 1380 1390 1400 14105 1230 1270 1300 1370 1390 1410 1420 1430 14406 1250 1290 1320 1390 1410 1430 1440 1450 14607 1270 1310 1340 1410 1430 1450 1460 1470 14808 1290 1330 1360 1430 1450 1470 1480 1490 15009 1310 1350 1380 1450 1470 1490 1500 1510 152010 1330 1370 1400 1470 1490 1510 1520 1530 154011 1350 1390 1420 1490 1510 1530 1540 1550 156012 1380 1420 1450 1510 1540 1560 1570 1580 159013 1400 1440 1470 1540 1560 1580 1590 1600 161014 1420 1460 1490 1560 1580 1600 1610 1620 163015 1440 1480 1510 1580 1600 1620 1630 1640 165016 1460 1500 1530 1600 1620 1640 1650 1660 167017 1480 1520 1550 1620 1640 1660 1670 1680 169018 1500 1540 1570 1640 1660 1680 1690 1700 171019 1530 1570 1600 1660 1690 1710 1720 1730 174020 1550 1590 1620 1690 1710 1730 1740 1750 176021 1570 1610 1640 1710 1730 1750 1760 1770 178022 1590 1630 1660 1730 1750 1770 1780 1790 180023 1610 1650 1680 1750 1770 1790 1800 1810 182024 1630 1670 1700 1770 1790 1810 1820 1830 184025 1650 1690 1720 1790 1810 1830 1840 1850 186026 1680 1720 1750 1810 1840 1860 1870 1880 189027 1700 1740 1770 1830 1860 1880 1890 1900 191028 1720 1760 1790 1860 1880 1900 1910 1920 193029 1740 1780 1810 1880 1900 1920 1930 1940 195030 1760 1800 1830 1900 1920 1940 1950 1960 197031 1780 1820 1850 1920 1940 1960 1970 1980 199032 1800 1840 1870 1940 1960 1980 1990 2000 201033 1830 1870 1900 1960 1990 2010 2020 2030 204034 1850 1890 1920 1980 2010 2030 2040 2050 206035 1870 1910 1940 2000 2030 2050 2060 2070 208036 1890 1930 1960 2030 2050 2070 2080 2090 210037 1910 1950 1980 2050 2070 2090 2100 2110 212038 1930 1970 2000 2070 2090 2110 2120 2130 214039 1960 2000 2030 2090 2120 2140 2150 2160 217040 1980 2020 2050 2110 2140 2160 2170 2180 219041 2000 2040 2070 2130 2160 2180 2190 2200 221042 2020 2060 2090 2150 2180 2200 2210 2220 223043 2040 2080 2110 2180 2200 2220 2230 2240 225044 2060 2100 2130 2200 2220 2240 2250 2260 227045 2080 2120 2150 2220 2240 2260 2270 2280 229046 2110 2150 2180 2240 2270 2290 2300 2310 232047 2130 2170 2200 2260 2290 2310 2320 2330 234048 2150 2190 2220 2280 2310 2330 2340 2350 236049 2170 2210 2240 2300 2330 2350 2360 2370 238050 2190 2230 2260 2320 2350 2370 2380 2390 240051 2210 2250 2280 2350 2370 2390 2400 2410 2420


Pedagógiai program

52 2230 2270 2300 2370 2390 2410 2420 2430 244053 2260 2300 2330 2390 2420 2440 2450 2460 247054 2280 2320 2350 2410 2440 2460 2470 2480 249055 2300 2340 2370 2430 2460 2480 2490 2500 251056 2320 2360 2390 2450 2480 2500 2510 2520 253057 2340 2380 2410 2470 2500 2520 2530 2540 255058 2360 2400 2430 2500 2520 2540 2550 2560 257059 2380 2420 2450 2520 2540 2560 2570 2580 259060 2410 2450 2480 2540 2570 2590 2600 2610 262061 2430 2470 2500 2560 2590 2610 2620 2630 264062 2450 2490 2520 2580 2610 2630 2640 2650 266063 2470 2510 2540 2600 2630 2650 2660 2670 268064 2490 2530 2560 2620 2650 2670 2680 2690 270065 2510 2550 2580 2640 2670 2690 2700 2710 272066 2530 2570 2600 2670 2690 2710 2720 2730 274067 2560 2600 2630 2690 2720 2740 2750 2760 277068 2580 2620 2650 2710 2740 2760 2770 2780 279069 2600 2640 2670 2730 2760 2780 2790 2800 281070 2620 2660 2690 2750 2780 2800 2810 2820 283071 2640 2680 2710 2770 2800 2820 2830 2840 285072 2660 2700 2730 2790 2820 2840 2850 2860 287073 2680 2720 2750 2810 2840 2860 2870 2880 289074 2710 2750 2780 2840 2870 2890 2900 2910 292075 2730 2770 2800 2860 2890 2910 2920 2930 294076 2750 2790 2820 2880 2910 2930 2940 2950 296077 2770 2810 2840 2900 2930 2950 2960 2970 2980

1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 39 1

40 – 59 2

60 – 79 3

80 – 99 4

100 – 119 5

120 – 140 5*

8. fejezet

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK


Pedagógiai program

8.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e

pedagógia program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az

első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004.

szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.

8.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

- A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia

programban megfogalmazott általános célok és követelmények

megvalósulását.

2. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai

program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és

szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új

pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3. A nevelőtestület felkéri a Szülői Munkaközösséget, hogy a pedagógiai

programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően

átfogóan elemezze.

8.3. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;

- a nevelőtestület bármely tagja;


Pedagógiai program

- a nevelők szakmai munkaközösségei;

- a szülői munkaközösség;

- az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői

útján javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé.

4. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első

napjától kell bevezetni.

8.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola könyvtárában;

az ŐOK óvodában.

9. fejezet

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA

ÉS JÓVÁHAGYÁSA


Pedagógiai program

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2004. év június hó 17. napján tartott

ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: Ősi, 2004. 06. 17.

............................................................

az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2004. év június hó 17.

napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Ősi, 2004. 06. 17.

................................................................

az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2004. év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Ősi, 2004. 06. 17.

.................................................

igazgató

Az Ősi Oktatási Központ pedagógiai programját a … Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.

év június hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: Ősi, 2004. 06.

.................................................

polgármester


Pedagógiai program

PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE

a 2007/2008. tanévben

A nevelőtestület megismerte és elfogadta a pedagógiai program

módosítását 2007. december 11-én.

.


Pedagógiai program

A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása az intézményünkben

1. A nem szakrendszerű oktatás törvényi szabályozása

A módosított közoktatásról szóló 2003. évi LXI. Törvény előírja, hogy az általános iskolák 5

- 6. évfolyamán az alapozó szakaszban részben nem szakrendszerű oktatás, részben

szakrendszerű oktatás keretei között kell az oktatást megszervezni.

- a közoktatási törvény 2006. évi LXXI. módosítása meg-

határozza a nem szakrendszerű oktatásra felhasználható

időkeretbe bevonható kötelező tanórák és a nem kötelező

tanórai foglalkozások arányát

- közoktatási törvény 8.§ (3. bekezdés) alapján az 5 – 6.

évfolyamon az alapozó szakaszban a rendelkezésre álló

időkeret 25-50 %-át az iskolai alapozó funkciók

hatékonyságának növelésére , a fennmaradó 75-50%- ot a

korábbi évek gyakorlata alapján a tantárgyi /szakrendszerű/

tanításra fordítjuk az 5-6. évfolyamon

- közoktatási törvény 1.§ (1. bekezdés) alapján az ötödik

évfolyamon első alkalommal a 2008/2009. tanévben

alkalmazzuk, majd felmenő rendszerben folytatjuk a nem

szakrendszerű oktatást

2. Nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok és szakképzettségek

A pedagógussal szemben támasztott követelmények:

A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő pedagógus legyen

alkalmas az alapvető készségek, képességek fejlesztésére,


Pedagógiai program

rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyek az érintett

évfolyamokra járó tanulók életkori sajátosságaiból adódó oktatás

szervezési feladataihoz szükséges.

A tanár felkészülése a nem szakrendszerű oktatásra:

A közoktatásról szóló törvény 17. §- ának ( 8) bekezdése alapján a nem szakrendszerű

oktatásban akkor vehet részt a tanár, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés

vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori

sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes

felkészítéshez, szükséges módszereket. Az intézményünk továbbképzéssel biztosítja a nem

szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok szakmai felkészültségét.

A tanító felkészülése a nem szakrendszerű oktatásra:

A közoktatásról szóló törvény 17.§ - ának ( 8) bekezdése

szerint az ötödik és a hatodik évfolyamon a

tanító akkor láthat el nevelő és oktató munkát, ha valamely

tantárgyból szakkollégiumi végzettséggel is rendelkezik.

3. Kiemelt fejlesztési igények, készség-képesség területei

a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, melyek

megalapozása, megszilárdítása az ötödik-hatodik évfolyamon is folyamatos, egyénhez

igazodó .

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia


Pedagógiai program

Digitális kompetencia

Hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kulcskompetenciák kialakítását szolgálja a nem szakrendszerű oktatás, melynek célja, hogy

kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, az értelmek

kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthető mindegyik kompetencia

esetében.

A nem szakrendszerű oktatásban a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly.

Alapkészségek:

olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség,

elemi rendezési képesség és elemi kombinatív képesség.

Olvasás: olvasáskészség gyakoroltatása.

Íráskészség: kiírt íráskészség fejlesztése.

Elemi számolási készség: számolás készsége, mértékegység-váltás és a négy alapművelet

gyakoroltatása.

Elemi rendező és kombinatív készség: az elemi kombinatív készség fejlesztése az egyes

tanulók vonatkozásában.

4. Az oktatásszervezésnél az alábbi területek kapnak kiemelt figyelmet:

- az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,

- az információszerzés-, és feldolgozás ( forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés,

felhasználás, új kontextusban alkalmazás ) képességének fejlesztése,

- a kommunikációs képességek ( pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége,

helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben ) erősítése,

- a szociális kompetenciák fejlesztése,

- a térbeli, időbeli mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás,

- az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra


Pedagógiai program

5. A nem szakrendszerű oktatás időkeretei:

Az 5-6. évfolyamon a heti

kötelező óraszám: 22,5 óra

nem kötelező órák száma (a kötelező órák 25%-a): 5,625 óra

órakeret összesen (22,5 óra + 5,625 óra): 28,125 óra

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható órakeret ennek 25-50 %-a, azaz

minimum 7,03 óra, maximum 14,06 óra.

A 25%-os minimumot alkalmazva a nem szakrendszerű oktatás időkerete a

kötelező órák terhére (22,5 óra 25%-a): 5,625 óra

nem kötelező órakeret terhére: 1,4 óra

Nem szakrendszerű oktatás kötelező órák keretéből:

Évf. Matematika Magyar Term.ism. Történelem Informatika Oszt.f. Összesen

5. 1,5 óra 2 óra 0,5 óra 1 óra 0,125 óra 0,5 5,625 óra

6. 1,5 óra 2 óra 0,5 óra 1 óra 0,125 óra 0,5 5,625 óra

Nem szakrendszerű oktatás a nem kötelező órák terhére

Évf. Magyar Matematika Összesen

5. 0,7 óra 0,7 óra 1,4 óra

6. 0,7 óra 0,7 óra 1,4 óra


Pedagógiai program

Megjegyzés:

A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is a

műveltségi területekhez illetve tantárgyakhoz kapcsolódik.

”Így a matematika, magyar nyelv és irodalom teljesítmény értékelésekor figyelembe kell

venni a tanulónak a nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítményét is.”

A májusi diagnosztizáló felmérések után felülvizsgáljuk a nem szakrendszerű oktatásra

fordítható időkeretet.

A nem szakrendszerű oktatás igénybevétele azon tanulók számára kötelező, akiknél az

előző tanév végi diagnosztikus mérés ezt indokolja.


Pedagógiai program

A HELYI TANTERV MÓDOSÍTOTT ÓRASZÁMAI

2009.


Pedagógiai program


Pedagógiai program

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA

ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógia program módosított óraszámait a nevelőtestület a 2009 év augusztus hó 31. napján

tartott ülésén elfogadta. (217-1/2009. sz. határozat)

Kelt: Ősi, 2009. szeptember 22.

.................................................

igazgató

A pedagógiai program módosított óraszámait az iskolai diákönkormányzat a 2009. év

szeptember hó 22. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

(244-2 /2009.sz.határozat)


............................................................

az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai program módosított óraszámait a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2009.

év szeptember hó 22. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(245-1 /2009.sz.határozat)


................................................................

az iskolai szülői munkaközösség elnöke

Az Ősi Oktatási Központ pedagógiai programjának módosított óraszámait Ősi Község

Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. év október hó 29. napján tartott ülésén

193/2009.sz. határozatával jóváhagyta.

Kelt: Ősi, 2010. január 6.

.................................................

a fenntartó képviselője


Pedagógiai program

ŐSI OKTATÁSI KÖZPONT

EGYSÉGES ÓVODA - BÖLCSŐDE

„GYERMEKKERT”

NEVELÉSI PROGRAM


Pedagógiai program

I. BEVEZETÉS

„ A szavak nem adják magát a dolgot,

hanem csupán róla való érthető

belátást, tudatosságot.„

(Pestalozzi, 1799.)

Kedves Olvasó!

Engedd, hogy átjárjon ezen írás hatása! Ne csak értelmeddel, szíveddel, lelkeddel vedd át

lelkesedését, küzdelmeit, erőfeszítéseit a gyermekért, a gyermek emberhez méltó életéért, a

gyermek csodálatosan gazdag emberi értékeinek kibontakoztatásáért, kiteljesítéséért, és ez által a

pedagógus-hivatás mélyül, nemesedik, életszerűbbé válik.

A program 2004. júniusában került átdolgozásra. A módosítás nélküli cél és feladat mellé

kidolgoztuk a tevékenységhez kapcsolódó követelményszintet, valamint az oktatási célok

feladatait elősegítő jeles napok rendszerét. Az óvoda jeles napjainál figyelembe vettük a helyi

sajátosságokat, az óvoda hagyományait, a szülők elvárásait és a pedagógusok érdeklődési körét.

A programokhoz csatoljuk továbbá óvodánk gyermekvédelmi rendszerét, feladatát.

Az Ősi Óvoda az Ősi Oktatási Központ intézményegységeként Önkormányzat által fenntartott

óvoda.

A 2000 lakosú kis község óvodája, a családi házak sűrűjében, a település nyugodt, csendes

területén található. Erőssége a meleg, szeretetteljes, családias légkör, a családokkal való

együttműködés, együtt nevelés.

Jellemzője, hogy a Közoktatási Törvényben megjelölt átlaglétszámnál magasabb

gyermeklétszámú csoportokkal működik.

Az Ősi Oktatási Központ közös igazgatóságú Közoktatási Intézmény Alapító Okirata értelmében

az Ősi Óvoda intézményegység.

Alaptevékenysége: Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés


Pedagógiai program

II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE, A FEJLŐDÉS

JELLEMZŐI

II.1. GYERMEKKÉP

„Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a

gyermekben a felnőtte, akivé lesz”

(Mérei – V. Binét)

Mint kertész a növényt – gondozza, ápolja – nemesíti, úgy nemesedik, fejlődik kertünkben az

emberpalánta óvónő kertészek keze nyomán.

Hivatásunk embert formáló, embert gyarapító, embert kibontakoztató.

A mi gyermekképünk alapján az óvodás gyermek családjában nevelkedik, testileg és lelkileg

egészséges, kiegyensúlyozott. Mozgása egyre összerendezettebb, harmonikusabb. Edzett, jó

teherbírású, saját és társai egészségét, testi épségét védi. Mozgását, viselkedését, testi

szükségletei kielégítését szándékosan irányítani tudja.

Igényes a közvetlen és tágabb környezetével szemben. Nyitott, érdeklődő a természet minden

élőlénye és tárgya felé, megőrzi és óvja ezeket.

Érzelmileg gazdag, szeretetteljes önzetlen lényével jó kapcsolatteremtő, pozitív gondolkodású,

szociálisan érzékeny az őt körülvevő gyermekekkel és felnőttekkel. Elfogadja a másságot.

Szabályokat ismer, tud kooperálni. Feladattudata alakul, kitartó. Öntevékeny, aktív, alkotó

fantáziával, kreatív gondolkodással rendelkezik.

Jó kommunikatív készségű, közmegegyezésre törekvő, értő és magát megértető, önállóan

határozott egyéniség.

Gondolatait, érzelmeit képes megfogalmazni.

Elemi ismeretei vannak önmagáról és környezetéről. Fogékony a művészetekkel szemben. Olyan

képességekkel rendelkezik, hogy az iskolai életre alkalmassá válik. A társadalmi elvárásoknak

meg tud felelni, becsületes, reális értékrendet felállítani képes az ön és közös érdekeket

összeegyeztetni tudó felnőtté növekedik.


Pedagógiai program

II.2. ÓVODA-KONCEPCIÓ

- A szakmailag önálló intézményegység funkcióját tekintve óvó-védő, szociális, nevelő-

személyiségfejlesztő.

- Szorosan együttműködünk a családokkal, kiegészítjük a családi nevelést.

- Nyitottak vagyunk a szakmai munkánk iránt érdeklődők és a szülők felé, figyelembe

vesszük a szülők elvárásait.

- Óvodánk gyermekközpontú, hangulatában, légkörében családias, a gyermekek érzelmi

biztonságát szolgálja.

- Az eltérő egyéni sajátosságaikat messzemenően figyelembe vesszük.

- A gyermekek tevékenységére építünk.

- Minden gyermek számára egyenlő esélyeket biztosítunk, szociális helyzetre, származásra

való tekintet nélkül.

- Kiemelten kezeljük a hangsúlyosabb területeket, mint az egészséges életmódra nevelést,

az anyanyelvi nevelést, és a környező világ megismerésére való nevelést.

- A községben élő hagyományokat ápoljuk, és néphagyományokkal ismertetjük meg a

gyerekeket.

- Az óvodai ünnepélyeket a gyerekek életkorának megfelelően és lehetőségekhez mérten, a

szülők bevonásával szervezzük meg.

- A csoportok kialakításánál a beíratott gyermekek életkorát és létszámát is figyelembe

vesszük.

- Jól és sokoldalúan képzett, hivatástudó, modellkövetésre méltó óvodapedagógusokat

alkalmazunk, akik magukat rendszeresen továbbképzik, azonos pedagógiai nézeteket

vallanak.

- A rendszeres orvosi vizsgálatok lebonyolítását segítjük a gyermeki egészség védelme, az

esetleges problémák korai feltárása érdekében.

- Kapcsolatot teremtünk és tartunk fenn a községi és a község környéki közművelődési

intézményekkel, hogy a gyermekek számára szervezett rendezvényeinkkel bővítsük az

élményhez jutás lehetőségét. Továbbá kapcsolatot tartunk fenn az uszodával a gyermekek

edzése érdekében.


Pedagógiai program

- Dokumentációként csoportonként ütemtervet, a gyermekek fejlődésének követése

céljából a nevelőtestület által elfogadott mérési lapokat vezetünk.

- A szakszolgálatokkal és a helyi gyermekjóléti szolgálattal együttműködünk a hátrányos

helyzetű, magatartászavaros, külön felzárkóztatást igénylő és veszélyeztetett gyermekek

érdekében.

II.3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

A gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

II.4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN

- A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

- Egészséges életmód kialakítása (megfelelő gondozást, egészséges környezetet, szabad

mozgáslehetőséget biztosítunk, ezek iránti igényt alakítjuk ki).

- Érzelmi nevelés és szocializáció: Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt,

derűs légkört biztosítunk.

- Közösségi szokásokat alakítunk ki.

- Biztosítjuk az inger gazdag környezetet, a közös élményekre épülő közös tevékenységek

gyakorlási lehetőségét.

- Az „én” realizálásának segítségével egy időben olyan erkölcsi tulajdonságokat alakítunk

ki, mint az együttérzés, önzetlenség, akarat, önfegyelem, önállóság.

- Kognitív fejlesztés: A gyermek spontán megismerő tevékenységére építünk, és ez által

valósítjuk meg az értelmi fejlesztést, saját képességeihez mérten. Változatos

tevékenységeket biztosítunk, amelyek során tapasztalatokat szerezhet a világról, a világ

dolgairól. A kommunikáció különböző formái alakításában kiemelkedően kezeljük az

anyanyelvi nevelést. Az anyanyelvi nevelés szerves része nevelésünk minden

pillanatának. Biztosítjuk a gyermekek spontán megnyilatkozásait. Elősegítjük a spontán

szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, gyakorlását, felhasználását, melyek által

fejlődik érzékelésük, észlelésük, emlékezetük, figyelmük, képzeletük és gondolkodásuk.

Különös tekintettel vagyunk a játékra, ami ebben az életkorban semmi mással nem

helyettesíthető.


Pedagógiai program

II. 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

- A gyermeknevelés a család joga és kötelessége, az óvoda ezt kiegészíti.

- Az óvodai nevelés elősegíti és biztosítja a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását.

- Alapvető emberi jogait és szabadságát, emberi méltóságát tiszteletben tartja.

- A gyermeket teljes körű különleges védelem illeti meg.

- Egyéni képességei kibontakoztatásában segíti.

- A gyermekek egyéni különbségeit figyelembe veszi.

- A pedagógiai etika szabályait szem előtt tartja.

- Pedagógusai modell értékűek, elfogadók, toleránsak.

- Derűs, nyugodt, családias légkört biztosít és játszani hagy.

A HELYI ADOTTSÁGOKBÓL, IGÉNYEKBŐL FAKADÓ NEVELÉSI ELVEK

- Olyan természeti adottságokkal rendelkező településen működik óvodánk, ahol

lehetőségünk nyílik a növények megismerésére, gondozására, védelemre nevelésre.

Az állatokról való gondoskodást is természetes környezetben figyelhetjük meg.

- Megismertetjük a gyermekekkel a községben ma is élő néphagyományokat és ápoljuk

őket (szüreti felvonulás, majális).

- A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek nevelését közvetlen és közvetett módon is

segítjük.

- Betegség megelőző, egészség megtartó életmódra nevelünk (táplálkozás, mozgás, testi és

lelki higénié).

Felhívjuk a szülők figyelmét a médiák közlései közötti válogatásra.

- Elfogadjuk és elfogadtatjuk gyermekeinkkel a másságot.


Pedagógiai program

II.6. AZ ISKOLAI ALKALMASSÁG

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához,

az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

2. Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális

kritériumai vannak melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán

szükséges a sikeres iskolai munkához.

a. / A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste

arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.

Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és finommotorika. Mozgását,

viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b. / A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott

érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei

folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös

jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus

differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a

testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekeknél:

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a

szándékos bevésés és felidézés, megnő megőrzés időtartama, a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés;

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan

növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás

és átvitele;

- a cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van.


Pedagógiai program

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit

mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és

hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ és különböző

mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és

mássalhangzókat, ( a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések

lehetségesek) végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét,

lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és

gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait,

ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat,

azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás

összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban

vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti- és

társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek,

elemi, mennyiségi ismeretei vannak

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a

tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

c. /A szociálisan érett gyermek

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei

kielégítését

- feladattudata kialakulóban van s ez a feladat megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében

nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának,

önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet


Pedagógiai program

3. Az öt éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata

változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

4. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális

szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt

fejlettségi szint.

5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a

befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.


Pedagógiai program

III. A NEVELÉSI RENDSZER ELEMEINEK RÖVID FELVÁZOLÁSA

ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE

Komplex módon érvényesülő tevékenységek sora szövi át az óvodai nevelésünk teljes

rendszerét. A nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az eredmény elérését,

amely által harmonikusan fejlődő gyermeki személyiséget bontakoztatunk ki. A játék és

kommunikáció öleli át a rendszerünk egészét.

Tartalom elemei

- alapvető keretek - egészséges életmód kialakítása

- gondozás

- szocializáció biztosítása

- anyanyelvi nevelés

- egyéni bánásmód

- tevékenységi formák

- - játék

- munka

- tanulás

- fejlesztés tartalma - a környező világ megismerése (benne matematikai

tapasztalatszerzés)

- művészeti nevelés

- testnevelés


Pedagógiai program

ALAPVETŐ KERETEK

Egészséges életmód alakítása, gondozás

A testápolás, táplálkozás, mozgás, öltözködés, edzés, pihenés, valamint a helyes életritmus

megszervezése fontos feladatunk. Ezekhez kapcsolódó automatizálódott cselekvéssorozat

kialakításával biztosítjuk az egészséges életmódot.

Szocializáció

A gyermek szocializációja már a születéskor megkezdődik. Környezetének hatásrendszere már

akkor befolyásolja személyiségét.

Az óvodában újabb spontán és tudatos hatásrendszerű környezet vár rá. Az új környezet

elfogadását örömforrásokkal, változatos tevékenységek felajánlásával, érzelmi biztonság

megteremtésével érhetjük el.

A helyes szociális viselkedés kialakításának egyik színtere az óvodai csoportközösség. A

gyermekcsoporton belül az együttműködés, együtt játszás, együtt dolgozás a tolerancia

képességének gyakorlása.

Anyanyelvi nevelés

A gyermekek között alakuló kapcsolatokban jelentős szerepe van a kommunikációnak, azon

belül is a beszédnek.

A nevelés fő színtere a család, ezért meghatározó a gyermekek beszédfejlődésének

szempontjából. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának feltétele egymás

meghallgatása, a beszédkedv, a beszédképesség.

Egyéni bánásmód

Az óvodáskorú gyermek fejlődési üteme, családi nevelése, életkörülményei eltérőek, de testi,

lelki tulajdonságaikban, értelmi képességeikben is különböznek. Az egyéni bánásmóddal

biztosítjuk a gyermeket, hogy olyannak fogadjuk el amilyen, ezzel együtt saját magához mérten

értékeljük minden cselekedetét.


Pedagógiai program

TEVÉKENYSÉGFORMÁK

Játék

A gyermek játékigényét az óvodáskor legfejlesztőbb tevékenységeként, leghatékonyabb

eszközeként kezelve elégítjük ki.

Ahhoz, hogy a gyermek tapasztalatait, benyomásait, vágyait, indulatait játékban kifejezhesse,

meg kell teremtenünk a megfelelő feltételeket:

Eszközöket biztosítunk, élményt nyújtunk a mozgásos játékhoz, a szerepjátékokhoz, a

bábozáshoz, az építő és konstruáló játékokhoz.

Biztosítjuk a gyermeki fantázia kibontakozását segítő egyéb anyagokat is, melyet a

játékönállóság egyszerű, alakítható eszközévé varázsolhat.

A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében is megmutatkozik.

Munka

A munkát a személyiségfejlesztés fontos eszközeként, - a gyermek számára – a játékkal szinte

azonos értékű tevékenységként használjuk fel.

Tartalmilag gazdag, változatos munkatevékenységek elvégzéséhez megfelelő eszközöket

biztosítunk. A munkatevékenység során a gyermek értékteremtő és együttműködési képességeik

fejlődését tesszük lehetővé.

Tanulás

A tanulás az óvodában folyamatos, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, amelyek

spontán alakulnak vagy utánzásosak.

Olyan helyzeteket teremtünk, ahol a problémaszituáció gondolkodásra ösztönöz. Irányított és

spontán formában történő megfigyelés, tapasztalatszerzés, esetleg feladatmegoldás, valamint a

nyelvi síkon történő kérdés, válaszra épülő ismeretszerzés.

Évszakos kirándulások, természetjárás, rendszeres tevékenységei nevelési rendszerünknek. Az

úszásoktatás is szerves része a tanulásnak.


Pedagógiai program

A FEJLESZTÉS TARTALMA

A környező világ megismerésére nevelés

A környező világ megismerésén a természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelést és

a matematikai nevelést értjük. A környezet megismerésére neveléskor közvetlen és tágabb

természeti és tárgyi valamint emberi környezetről biztosítunk tapasztalatszerzési lehetőséget,

továbbá a természeti környezet megóvására nevelünk. Mindezekkel egy időben a gyermek

matematikai tapasztalatokhoz, formai, téri és mennyiségi ismeretekhez jut, de tervezett, irányított

matematikai tapasztalatszerzéshez szükséges helyzetek létrehozásával, a gyakorolhatósággal a

tapasztalatból ismeret lesz.

Művészeti nevelés (zenei, irodalmi, vizuális nevelés)

Az éneklés, játék örömet ad a gyerek számára, de csak akkor, ha jól elsajátított készségekkel

könnyedén végzi azt. A zene élményt jelent a gyerek számára, felkelti a zenei érdeklődését,

ízlését, esztétikai érzékét fejleszti. Igényesen válogatott zenei anyagot használunk fel a nevelés

során.

Az irodalmi nevelés szorosan kapcsolódik az anyanyelvi, zenei neveléshez, a mozgásos

játékokhoz és az énekléshez. Az óvodás gyermekirodalmi műfajai a mese és a vers. A mondóka

olyan érzéki élményt nyújt, amely a nyelven át a másik emberhez kötődik. (pl. lovagoltatók). A

mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, az önismeretet, a világ megismerését segíti. A

meséknek erkölcsi tartalma van, oldja a szorongást, a belső képteremtést alakítja.

A vizuális nevelés a gyermeket képi-plasztikai kifejezőképességhez juttatja, egyéni fejlettségi

szintjének megfelelően. Szorosan kapcsolódik a nevelés más területeihez. A csoportszoba

berendezése, esztétikus díszítése, játékeszközei a vizuális nevelés hatásrendszerének része. Az

óvodai nap folyamán felkínált ábrázolási lehetőségekhez a hangulati feltételeken és a

motiváláson túl jó minőségű anyagokat és eszközöket is biztosítunk.


Pedagógiai program

Testnevelés

A gyermektermészetes mozgását, ügyességét, gyorsaságát és állóképességét fejleszti. A

rendszeres testnevelés az egészség megőrzésének, a szervezet biológiai egyensúlyának egyik

feltétele. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, teljesítőképességéhez

a feladat megválasztásánál. Az úszás olyan testmozgás, amely egymagában is egyenletesen

megmozgatja a gyermek teljes izomrendszerét. Hatásait tekintve megegyezik a testnevelés, edzés

fejlesztő hatásával, mint a testi erő, ügyesség, mozgáskoordináció, a szervezet biológiai

egyensúlyban tartása.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

A gyermek óvodai nevelése a családi nevelésre épül, ezért a kettő összhangja, együttműködése a

harmonikus fejlődés feltétele.

A gyermek iskolára való felkészítése a hely általános iskolával tartott kölcsönös kapcsolatot

követeli meg. A közművelődési intézmények rendezvényeinek, szolgáltatásainak hatása

beépülve a nevelési folyamatba, segítik a gyermek fejlesztését.

A kapcsolatok kialakításában óvodánk kezdeményező.

Az együttműködés alapelvei

Óvoda - család:

- nevelőtársi kapcsolat

- a család támasza az óvoda

- kölcsönös alkalmazkodás

- előítéletektől mentes

- kölcsönös bizalom

- egyéni különbségek tiszteletben tartása


Pedagógiai program

Óvoda - iskola:

- zavartalan átmenet

- kölcsönös nyitottság

- kölcsönös bizalom az óvodapedagógusok és a tanítónők között

Az óvodai nevelőmunka és az első osztályos iskolai követelmények kölcsönös megismerése az

együttműködés zavartalanságának egyik feltétele.

A szakszolgálatokkal a gyermekek nevelési, magatartási és tanulási zavarai esetén vesszük fel a

kapcsolatot.

A háziorvossal és védőnővel rendszeres kapcsolatot tartunk fenn.

Óvoda - Közművelődési intézmények:

Az óvodapedagógus a lehetőségeket mérlegelve úgy válogasson, hogy az esemény, rendezvény

elősegítse a nevelési feladatok megoldását. A kapcsolatok terén nem szabad megfeledkezni a

fenntartó önkormányzattal kiépített kapcsolatról sem, hiszen működésünk feltételeit biztosítja.

A Megyei Pedagógiai Intézettel való kapcsolattartás az intézmény alkalmazottainak szakmai

fejlődéshez járul hozzá.


Pedagógiai program

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE, NEVELÉSI TERÜLETEK

ANYAGA

A TEVÉKENYSÉGEK AJÁNLOTT NAPIRENDJE

615-700-ig: gyülekezés összevont csoportban

700-1000-ig: játék

játékban integrált tanulás vagy mikrocsoportos fejlesztés

700-900-ig: testápolási teendők

folyamatos reggeli

1000-1030-ig: mese, vers

mindennapos testnevelés --- 3,4,5 évesek

1000-1100-ig: mese, vers

kötelező foglalkozás

mindennapos testnevelés --- 6,7,8 évesek

1030-1130-ig: levegőzés

séta, udvari játék --- 3,4,5 évesek

1100-1200-ig: levegőzés

séta, udvari játék --- 6,7,8 évesek


ebéd

előkészület a pihenőhöz

1230-1430-ig: pihenő


folyamatos uzsonna

játék, folyamatos hazabocsátás


Pedagógiai program

IV.1. GONDOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, a gyermek fejlődése során egyre

több egészségnevelési elemet tartalmaz. A növekedés és fejlődés üteme, jellemzői, egyéni

sajátosságokat mutatnak és ezt a gondozás során figyelembe vesszük. Az egészség - az

óvodásnál – szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség

megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét, valamint pszicho-higiénét is

magába foglalja. A beszoktatás idején az új környezet és életritmus beilleszkedési,

alkalmazkodási nehézségeit minden dolgozónk természetesnek tartja.

A fokozatos beszoktatást megelőzi a családlátogatás. Dolgozóink tapintatos, türelmes

magatartása megkönnyíti az új környezet elfogadását a gyermek számára. Lehetőséget adunk

arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek meg az új környezettel. A kisgyermek

jó közérzetéhez a felnőtt együttérzést közvetítő testközelségére, pozitív érzelmi hatást kiváltó

érintésére is szükség van. Fontos, hogy a szülők is segítsék a gyermek érzelmi feloldódását,

beilleszkedését. A gyermekek szükségleteik kielégítésre fokozatosan válnak képessé. Az önálló

testápolás, öltözködés, étkezés, azaz önkiszolgálás képessége az által válik szokássá, hogy

folyamatosan gyakoroltatjuk, így a feladat elvégzése közben alakul.

Az egyéni különbségeket ismerve a gyermekek kérése alapján ajánljuk fel közreműködésünket,

nyújtunk segítséget. Praktikus technikákat tanítunk, fokozatosan szoktatunk a teendők önálló

elvégzésére. Az önállósodást nem siettetjük. A segítségnyújtást minden gyermek egyéni

szükséglete szerint biztosítjuk.

Az eredményes gondozás érdekében együttműködünk a családdal, szokásaikat figyelembe

vesszük. A gondozás központi helyet foglal el az egészséges életmód kialakításban. A testápolás

a gyermek egészségmegőrzését, testük, ruházatuk rendszeres tisztaságigényük kialakulását

szolgálja. A rendszerességgel a helyes életritmus alapfeltételét teremtjük meg nyugodt,

kiegyensúlyozott élettempóval. A gondozás során bensőséges kapcsolatot alakítunk ki a

gyermekkel. A helyes táplálkozási szokásokkal, az étkezések megszervezésével, kultúrált

lebonyolításával a nevelési feladaton túl a növekedést, fejlődést is elősegítjük. Az étkezési

szokások kialakításában szempont a folyamatosság. A meghatározott napi időkereten belül a

gyermekek igényünk szerint önállóan választhatják meg a reggelizés időpontját.

A helyes öltözködési szokásoknak egészségvédő, önállóságra szoktató, ízlésalakító hatása van.


Pedagógiai program

A mozgás elengedhetetlen feltétele az egészséges életvitelének. A gyermek mozgásigényének

kielégítése és mozgásának fejlődése érdekében annyit hagyjuk mozogni, amennyire igénye van,

többnyire szabad levegőn.

Az edzés, túrázás, kirándulások, úszás fontos elemei az egészségmegőrzésnek.

A pihenés és egészség szorosan összefügg. A nyugodt pihenést, alvást a zavaró külső és belső

ingerek kiküszöbölésével biztosítjuk (csend, friss levegő, halk zene, mese, kényelmes fektetők és

pizsama)

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

- Felismerik a tisztálkodás szükségességét, igényesek saját külsejükre, melyben megjelenik

a szépre, ízlésre törekvés.

- Önállóak a testápolási tevékenységben, testi szükségleteiket szándékosan irányítani

képesek

- A tisztálkodási eszközöket rendben tartják, a helyükre teszik.

- A zsebkendőt önállóan használják.

- A fogmosás technikáját ismerik, helyesen alkalmazzák

- Megfelelő sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek, gombolnak, cipőt kötnek

- Holmijukat hajtogatják, rendben tartják

- A kultúrált étkezés szokásait ismerik, alkalmazzák, esztétikusan terítenek

- Az élet elveszik, kiszedik, a folyadékot kitöltik, önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt

fogyasszanak

- Az evőeszközöket, szalvétát helyesen használják

- Teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzik az önkiszolgálást,

környezetükben igyekeznek rendet tartani

- Társaiknak, felnőtteknek segítséget nyújtanak, alkalmi megbízásokat önállóan végeznek


Pedagógiai program

IV.2. SZOCIALIZÁCIÓ, EGYÉNI BÁNÁSMÓD

A közösségi neveléssel segítjük a szocializációt, amelyet a család és tágabb környezete elindít,

tovább szélesítjük és a társadalomba való beilleszkedésének útját egyengetjük.

A közösségi élet tevékenység és kapcsolatrendszerében alakul a gyermek közösségi érzelmeinek,

beállítódásának, magatartásnak, ezen belül szokásainak formálódása.

Az új környezetben új kapcsolatok várnak a gyermekre, amelyeknek olykor szorongást keltő

hatását oldjuk.

Tudatosan szervezett pedagógiai hatásokkal eljuttatjuk a gyermeket a puszta együttléttől az

együttműködésig. Az óvodai nevelés során az egyes gyermek alakítja a csoportot, a csoport

pedig az egyes gyermeket.

Mivel a gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz, alakítják spontán is a közösségi szokásokat,

értékelik maguk és társaik cselekedeteit.

A barátságos, derűs légkör tevékenységre serkent, ösztönzi a társas kapcsolatok alakulását. A

közösségi élet kerete a napirend, ami a gyermek életrendjét, időbeosztását rögzíti. Folyamatosság

és rugalmasság jellemzi.

Biztosítja az egészséges életritmus kialakítását, a változatos tevékenységet, valamint az

életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő pihenést.

Helyt ad a rendkívüli, előre nem tervezett eseményeknek, de időtartamban a

játéktevékenységnek biztosít elsődlegességet.

Alkalmazkodik az évszakokhoz, a szabadban tölthető legoptimálisabb időpont miatt. Arra

törekszünk, hogy a gyermek napirendje otthon, az óvodáéval lehetőség szerint összhangban

legyen és harmonikusan egészítse ki a kettő egymást.

A közösségi élet irányítója az óvodapedagógus. Eredményes munkánk elengedhetetlen

kritériuma az egyes gyermekekkel kialakított bensőséges kapcsolat.

Minden gyermek tevékeny tagja a csoportnak. Tudomásul veszik egymást, tudnak egymás

mellett, később egymással konfliktusmentesen játszani, tevékenykedni, de fokozatosan kialakul

az önálló konfliktus megoldás, kooperáció képessége és a türelem.

Az óvodás kor elején a gyermekek általában maguk választják meg azt a tevékenységet,

amelyhez kedvet éreznek. A választás lehetőségével később is elősegítjük döntésképességük

fejlődését. Megteremtjük az egy időben, de egymástól eltérő tevékenységek közös és egyéni

foglalkozások, valamint a játék zavartalanságát.


Pedagógiai program

Elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz

nyugalom szükséges, tehát figyelem, ami a tevékenységnek megfelelő magatartást jelenti.

A közösségi élet normáit kifejező szokások kialakításával megalapozzuk a közösségi

magatartást. A közösséghez való igazodás nem jelent elszürkülést, beleolvadást a csoportba. Az

egyes gyermek egyéni vonásai, jellemzői, élet – és nevelési körülményei eltérőek, ezért is tartjuk

fontosnak az egyéni bánásmód hangsúlyozását.

Megnyilvánulásainkkal, a gyermekek közötti egyéni különbségek természetességét fejezzük ki.

Minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk. A gyermekekben igyekszünk kiépíteni az

önbizalmat, sikerhez juttatjuk.

Megkeressük azt a módszert, amely az egyes gyermeknél a kívánt eredményt hozza. Az egyéni

bánásmódot az óvodai élet minden területén és minden gyermekre vonatkoztatva érvényesítjük.

Fejlesztésüket indirekt vagy direkt módon valósítjuk meg.

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekre és

lehetőségeinkhez mérten megoldást keresünk számukra.

A szülővel, a családdal közösen keressük a megfelelő megoldást amihez kölcsönös bizalomra,

őszinteségre van szükség.

A fejlődés eredménye óvodáskor végére:

- A gyermekek felszabadultan, aktívan tevékenykednek, képesek együttműködni, egymást

segíteni.

- Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés, szokás szabályainak megtartása.

- Konfliktus megoldási módokat ismernek, önállóan alkalmaznak, képesek társaikkal

egyezkedni.

- A megkezdett tevékenységet, vállalt feladatot befejezik, igyekeznek legyőzni az

akadályokat.

- Figyelmesen meghallgatják és megértik mások beszédét.

- Érdeklődnek barátaik, társaik iránt. A csoportba érkező felnőtteket, gyerekeket szeretettel

fogadják.

- Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.

- A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak. A közösségért szívesen dolgoznak.

- Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

- Éretté válnak az iskolába lépésre.


Pedagógiai program

IV.3. ANYANYELVI NEVELÉS

Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunkánk minden területét,

szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.

Legfőbb színtere a család, ezért meg kell ismernünk anyanyelvi kultúrájukat, beszédjellemzőiket.

Felhívjuk a szülők figyelmét a beszélgetéseknek, a beszélgetéssel kísért tevékenységeknek a

gyermek érzelmi és értelmi fejlődését serkentő, a gyermek, szülő kapcsolatát erősítő hatására. Az

óvodapedagógus beszéde érthető, nyelvtanilag szabályos, követésre méltó, minta a gyermek,

szülő számára egyaránt.

Éreztetni képesek a nyelv kifejező erejét és szépségét, szemléletes beszédre képesek. Mivel a

gyermekek beszédkészségükben is eltérő fejlettségi szinttel kerülnek óvodánkba, az óvodáskor

kezdetén beszédfelmérést végzünk. A gyermek beszédfejlettségének egyik mutatója, hogy

hogyan képes kifejezni magát az adott helyzetben. Így megfigyelhetjük a kiejtésbeli, artikulációs

hibákat, szókincsüket, szerkesztési képességüket, gondolataik nyelvi síkon történő kifejezésének

képességét.

A szocializáció folyamatában a beszéd az egyik legfontosabb eszköz a környezettel való

érintkezés tekintetében. Ezért fontos a gyermekkel való szoros, bizalmas kapcsolatunk, hogy

megnyilatkozzon, kialakuljon beszédkedve, hiszen beszédkapcsolatokban gyakorol, alkalmaz új

fogalmakat, kifejezéseket használ, fejleszti nyelvi képességeit.

A beszédfegyelem, mások meghallgatása képességét is ki kell alakítanunk. A jó

csoportlégkörben a csoportos beszélgetés alkalmas erre, de a játékban, a foglalkozásokon is mód

nyílik gyakorlására. Az eltérő beszédképesség miatt szakember segítségével egyéni fejlesztést

végzünk. A felismert beszédhibákat logopédus javítja. Artikulációs gyakorlatokkal, nyelvi

játékok alkalmazásával stb.

A gyermek beszédképességét fejlesztjük mesével, verssel, mondókával, történetekkel,

beszélgetésekkel, szókincsét, fogalmait gyarapítjuk.

A fejlődés során eljut az egyszavas választól a tő-majd a bővített mondatokig.

Különböző mondattípusokat, mondatszerkezeteket használ. Érti a metakommunikációt és képes

annak reprodukálására.

Beszéde tiszta, kifejező készsége fordulatos, türelmesen meghallgat.

Mindez lehetővé teszi számára a közvetlen és tágabb környezetével való érintkezést, a fejlődést

egyéb területeken.


Pedagógiai program

IV.4. JÁTÉK

A játék, mint elsődleges tevékenység örömforrás, feszültségoldó, mozgásfejlesztő, a

személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Fejlesztő hatását fokozzák a kísérő pozitív érzelmek. A

játékban minden lehetséges, szabadon mozogva, ötletektől vezérelve. A gyermek játékába be

kell avatkoznunk, ha testi épségük van veszélyben, vagy nem kívánatos viselkedést tapasztalunk.

Segítségünket ajánljuk fel, ha a játék eszközhiány vagy egyéb ok miatt elakad, esetleg technikai

tanácsra van szükség, tehát a játékirányítást indirekt módon végezzük.

Természetes, hogy gyermekek játékának színvonala különböző, hiszen a gyermek egyéni

sajátosságai, ismeretanyaga, élményei a játékban is megmutatkoznak.

A megfelelő légkörben a gyermek játékkedve fokozódik, kialakul a közös játék, amibe a

magányosan játszó is szívesebben bekapcsolódik.

A gyermek szabad mozgása a játék térbeni kibontakozása, az egymás mellett és egymással

valamint egyedül játszó gyermekek számára a legmegfelelőbb helyet biztosítjuk.

A sokat mozgóknak, az egyedül elvonulóknak, az asztalnál játszóknak egyaránt úgy, hogy az

építkezéshez, de a körjátékozni vágyóknak is jusson elég hely.

Állandó-és ideiglenes játszóhelyeket alakítunk ki.

A gyermeket is ösztönözzük játszóhelyek kialakítására. A napirendünkben a játékra biztosított

időszak a leghosszabb összefüggő idő, akár az udvaron, akár a csoportszobában játszunk. Az

örömforrást jelentő elmélyült játékhoz esztétikus, jó minőségű, veszélytelen játékeszközöket

biztosítunk.

A kisebb gyermekek otthonról hozott kedvenc játékaikkal is játszhatnak. A nagyobbak számára

olyan eszközöket, tárgyakat is biztosítunk, amelyek tartalmasabbá teszik a játékukat, lehetővé

teszik, hogy tapasztalataikat felelevenítsék. Olyan anyagokról, eszközökről gondoskodunk, hogy

maguk vagy az óvónő segítségével készíthessenek kiegészítőket.

A játékszerek minden gyermek számára elérhető helyen vannak.

A játék témája, tartalma a gyermek valóságról szerzett benyomásaitól, ismereteitől függ.

Arra törekszünk, hogy a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés minél több pozitív érzelmet váltson

ki, élménnyé váljon.

Az egyéni élmények és a közös élmény nem azonnal jelentkezik a gyermek játékában.

Az élménynyújtás szempontjából a túl sok benyomás, és az egyhangúság egyformán káros lehet.


Pedagógiai program

Séták, látogatások, kirándulások, bábelőadások élményei újabb és újabb játéktevékenységre

serkentik a gyermeket. Játékában az otthoni, rokoni, ismerősi környezetben szerzett élményei is

megjelennek.

Számolnunk kell azonban azzal, hogy a gyermek negatív tapasztalatait, élményeit is játékban

dolgozza fel. Az agressziót, szorongást kifejező játék okára fényt kell derítenünk és védelmet,

biztonságot nyújtanunk az így játszó gyermeknek.

A tárgyi cselekvések sorának elsajátításával megtanulják a gyermekek a játékszerek használatát,

és azokkal való cselekvésük saját személyükkel és környezetükkel kapcsolatos tapasztalataikat

tükrözi. Ebben a gyakorló játékban már megjelennek a szerepjáték és konstruáló játék csírái.

A gyakorlójáték manipulációs vágy kielégítő, a szerepjáték más, sokkal gazdagabb lehetőséget

nyújtó játékfajta.

A vállalt szerepeken keresztül jelenítik meg, a valóság számukra lényeges mozzanatait, benne

közösségi életüket élik.

Az élethelyzetek eljátszásához számos eszköz szükségeltetik. Ennek egy részét biztosítjuk, de

kialakítjuk a gyermekekben, hogy maguk is készítsenek kiegészítőket.

A barkácsolást személyes példával is segítjük. Gyűjthetünk olyan anyagokat, amit meg tudunk

munkálni.

Megismertetjük a gyermekeket anyagokkal és a megmunkálásukhoz szükséges eszközökkel,

azok használatával.

A gyermekek irodalmi élményeiket is eljátsszák a szerepek felvállalásával, saját elképzeléseik

alapján. Ehhez az óvodapedagógusok jelmezeket biztosítanak.

Bábozás során maga a báb, mint játékeszköz és a hozzá tartozó mozgás motiválja a gyermeket.

Saját maga által készített báb fokozza a bábozás élményét. Egyszerű, könnyen mozgatható a

gyermek méreteinek megfelelő bábokat alkalmazzunk.

A gyermeket az alkotás öröme, sokféleképpen összerakható játékszer ösztönzi a konstruálásra,

építésre, összerakásra. Biztosítunk fa, fém, műanyag, nagy és kisméretű építőelemeket,

kirakókat, gyöngyöket stb.. Megtanítjuk azok használatára, hogy később szerepjátékaik során az

építményeket, konstrukciókat meg tudják ismételni és a játékában fel tudják használni.

A szabályjáték jellegéből adódóan megfelelő viselkedést, a szabályok pontos betartatását

követeli. Fontos, hogy a gyermek a szabályt betartsa, ha önként vállalta. Szabályjátékokkal

koordinált mozgást, értelmi képességeket fejlesztünk. A kisebbeknek mozgásos, nagyobbaknak

már olyan szabályjátékokat is adhatunk, szervezhetünk, ahol a győzelem a cél.


Pedagógiai program

Az egészséges versengés is jelen lehet a játékban. Mivel a óvodás gyermek elsődleges

tevékenysége, általa gyűjt tapasztalatokat, benne gyakorol és megerősít, így a nevelés minden

területével kapcsolatban van.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

- Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek alakítás dominánssá válik a

szerepjáték.

- A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen

részt venni.

- Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, tudnak vezetni és

egymáshoz, valamint a játék szabályaihoz alkalmazkodni.

- Általuk kedvelt mese, kitalált történet hozzájuk közelálló mozzanatait cselekményekben,

dramatizált szövegben, mozdulatokban ill. bábok segítségével visszaadják.

- Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre képesek bonyolultabb építmények

készítésére.

- Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek.

- A játékban és a társas viselkedésben a normákat betartják.


Pedagógiai program

IV.5. MUNKAJELLEGŰ JÁTÉKOS TEVÉKENYSÉG

Az óvodás gyermek munkája a játékától annyiban tér el, hogy más indíttatásból végzi. Külső

szükségesség indokolja. Teljesíteni kell a feladatot, ezért ez felelősséggel jár. Megfelelő

ismeretekre, képességekre van szüksége.

Motívuma maga a tevékenység.

A munkavégzéshez felhasználja a gyermek a már megszerzett tapasztalatait, ismereteit és

ugyanakkor újakat szerez.

A munkát a közösségért végzi, ezzel társas kapcsolatait alakítja.

Az együttes munka eredményét együttes öröm követi.

Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, állandóságát, folyamatosságát biztosítjuk.

Az önálló munkavégzés lehetőségét is biztosítjuk. Az egyéni képességeket a munka

feladatadásánál is figyeljük.

Mindig értékeljük a munkát, reálisan, az egyéni munkaképesség figyelembevételével.

Úgy motiváljuk a gyermeket, hogy önértékelése kialakuljon, igényszintje növekedjen.

Az értékelés pozitív tartalma megerősít.

A szülőket is a gyermeki munka elismerésére, az otthoni munkába való bevonásra ösztönözzük.

Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a

gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése.

Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.

A különböző munkafajták: -önkiszolgálás

-önként vállalt naposság

-gyerekek saját személyiségével kapcsolatos munkák

-a csoport érdekében, és a környezet megóvása érdekében végzett

munka


Pedagógiai program

Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük

veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani.

Felhívjuk figyelmüket a munka eredményére, értékére.

Az élősarok a gyermek tevékenységének, megfigyelésének egyik területe.

A csíráztatás, a magvak elültetése, hajtatás, növények, madarak, akváriumgondozás stb. szívesen

végzik a gyermekek, ha egyéni fejlettségi szintjükhöz mérten kapják a feladatot. Ehhez

megfelelő eszközöket és időt biztosítunk.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

- A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.

- Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.

- Önállóan, igényesen végzik a napi munkát.

- Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

- Szívesen közreműködnek a növények-és az állatok gondozásában.

- Örömmel segítenek társaiknak.


Pedagógiai program

IV.6. A TANULÁS

A nevelési céljaink elérése érdekében spontán és sajátosan szervezett és tervezett a tanulás.

A megfigyelést, az emlékezetbe vésést és felidézést a gyakorlati tevékenységeinkbe ágyazzuk.

A tanulást a gyermek természetes érdeklődésére építjük.

Tevékenységvégzés közben pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük.

Tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük.

Képi cselekvő gondolkodásuk a képi szemléletes gondolkodáson át, fogalmi gondolkodás felé

halad.

A fejlődés nem egyenletes, tehát fontos feladatunk, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez

képest fejlődjön.

Tevékenységi vágyára építünk, olyan foglalkozási helyzeteke hozunk létre, amelyben a

problémaszituáció önálló felfedezésre sarkallja.

Programunk felfogása szerint, a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által

kezdeményezett tevékenységek játékidőbe ékelődnek, tagolódnak úgy, hogy nincs közben

játékelrakás.

A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti

játékukhoz vagy újat kezdhetnek.

Egyetlen egy napon változik a napirend, a szervezett mozgástevékenység érdekében.

Elsősorban a tanulási folyamatban alakítjuk ki a feladattudatot, a szándékos tanulási vágyat. Az

óvodán kívül szerzett nagy mennyiségű tapasztalatot is felhasználjuk, hiszen a gyermek ezt is

beépíti megnyilatkozásaiba, tevékenységébe.

A tanulást szervezett formában kötetlenül vagy kötött keretekben végezzük.

A kötetlenség az önkéntes részvételt, a kötöttség másfajta magatartást igényel, de légkörében

mindkettő oldott, élményszerű kell hogy legyen.

Az eszközök kiválasztásánál arra törekszünk, hogy érdeklődésre, aktivitásra ösztönözzük vele a

gyermekeket.

eladatok megvalósításához pedagógusainknak módszerbeli szabadságot biztosítunk. Fontos,

hogy a gyermek egyéni fejlettségétől, életkori sajátosságaitól tegyük függővé az alkalmazott

módszert. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjét

a nevelőtestület által kidolgozott mérőlapokkal állapítjuk meg.


Pedagógiai program

A feladatadásnál figyelembe kell vennünk, hogy a sikeresen elvégzett feladat, ami a gyermek

fejlettségéhez igazodik, tehát erőfeszítést igényel, de sikeresen megoldható, fokozható önálló

feladattal. Az önálló feladatvégzés a szándékos figyelem fejlődését segíti elő.

Foglalkozásainkon a témák komplex módon történő feldolgozása során egy-egy gyermek

különösen jó tájékozottságát is felhasználjuk, bár a lehető legtöbb gyermeknek adunk lehetőséget

egyéni élményeinek, tapasztalatainak elmondására. A tanulás illetve ismeretszerzés során az

óvodás gyermek megtanulja ellenőrizni és értékelni saját és társai feladatvégzését, kölcsönös

megértéssel, segítőkészséggel. A tanulás a gyermeknek olyan tevékenysége, amely élete minden

percében jelen van, mindig valami újat és újabbat tanul, ha utánoz, ha gyakorol, ha új ismeretre

tesz szert.

Ajánlott hetirend

Fejleszté

s tartalmi

eszközei

Külső világ megismeréseMűvészeti nevelés

Testi nevelés

Környezeti

nevelés

Matematika

i

nevelés

Irodalmi

nevelés

Vizuális

nevelés

Zenei

nevelés

Mindennap

os

testnevelés

Testnevelés

foglalkozás

Hét/nap1 1 5 1 1 4 1

Mindhárom korcsoport számára.


Pedagógiai program

IV.7. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI

IV.7.1. A KÖRNYEZŐ VILÁG MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS

JELES NAPJAINK, ÜNNEPEINK

ŐSZ - szüreti mulatság (csatlakozunk a falu rendezvényeihez)

- őszi kirándulás szervezése

TÉL - az adventi készülődés első mozzanata a Mikulás várás-csoportonként

- Karácsonyi közös ünnep, a szülők számára nyitott

- téli kirándulás szervezése

- farsang- télbúcsúztató közös ünnepélyünk, melyre a csoportok jelmezes

- felvonulással készülnek, a szülők számára nyitott

TAVASZ

- Márc. 15.-i megemlékezés

- Tavaszi kirándulás szervezése

- Anyák napi ünnepünkön az édesanyák, nagymamák köszöntése csoportonként

- Gyermeknap az óvodában, melyet az iskolával közösen szervezünk meg

- Ovinap- közös játékos programokkal búcsúzunk a nagycsoportosainktól

Minden jeles napot egy hosszabb érzelmi, hangulati bevezetés előz meg, mellyel az óvónők

felkeltik a gyermekek kíváncsiságát. Az ünnepek jellegzetes külsőségeivel,

tevékenységformáival örömtelivé, érdekessé, izgalmassá teszi a napokat, egyben erősíti az

óvodához, a csoporthoz való tartozás érzését.


Pedagógiai program

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamat,

amelyben a gyermek az őt körülvevő közvetlen és tágabb, társadalmi és természeti környezetéről

szerez tapasztalatokat.

Spontán szerzett és irányított tapasztalatai feldolgozásában, rendszerezésében és azok ismeretté

alakításában, valamint bővítésében rejlik feladatunk.

Közben alakítjuk a magatartását, nyelvi kifejezőkészségét, gondolkodását.

Elősegítjük az emberi és tárgyi környezethez, a szülőföldhöz fűződő pozitív kapcsolat

kialakulását. Lehetővé tesszük, hogy maguk fedezzék fel a környezetük tárgyait, jelenségeit,

minél több érzékszervvel tapasztalják meg. Alkalmi és folyamatos megfigyeléseik, a gyűjtés, a

szimulációs játékok is segítik a gyermekeket ismereteik bővítésében, elmélyítésében.

A vásárlással egybekötött piaci látogatás élmény és tapasztalati lehetőséget kínál.

A gyermek társadalmi és természeti környezetére bontakozó ismeretei, tapasztalatai

különbözőek, mivel családi életük tere is eltérő jellegű.

A meglévő tapasztalatokra támaszkodva egészítjük ki azokat. A tematikánkat az évszakok

szerinti megoszlás jellemzi, de rugalmasan, havi tervezéssel, mert a rendkívüli jelenségeknek,

rendhagyó eseményeknek helyet biztosítunk benne.

Szerephelyzetekben a családról, annak szükségleteiről, a felnőttek munkájáról, az emberi testről

és annak ápolásáról a különböző foglalkozásokról szerezhetnek a gyermekek tapasztalatokat.

A gyalogos közlekedésről, a közlekedési eszközökről, alapvető szabályairól is sokoldalú

tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtunk.

Az emberek világa mellett az állatok világával is megismerkedünk.

Házi- és vadállatokkal, ismertebb bogarakkal, rovarokkal, halakkal és madarakkal.

Megfigyeljük külső, belső jellegzetes jegyeiket, megbeszéljük hol élnek stb. Felfedeztetjük a

hasonlóságokat, eltérő tulajdonságaikat, hasznukat.

A növényekkel az évszakok változásának függvényében ismerkednek a gyermekek.

Közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés útján, sokoldalúan érzékelnek.

A gyümölcsökről, zöldségfélékről, virágokról, fákról, gyomokról közvetlenül szerezhetünk

tapasztalatokat.

Megfigyeltetjük a természet képi változásait, az évszakokat, azok jellemzőit, ill. az időjárást és

jelenségeit.


Pedagógiai program

Környezetünk jellemző anyagairól, színeiről is tájékozódnak.

Az emberek, állatok, növények élete és a természeti változások közti összefüggésekre is

felhívjuk figyelmüket.

Megfigyeltetjük a napszakok változását, az azokhoz fűződő tevékenységeket.

Bevonjuk gyermekeinket a közvetlen környezetünk formálásába.

Évszakkirándulásokat szervezünk a közeli Bakony környékén, megfigyeljük a természet képi

változásait. Ismereteket nyújtunk a környékünkön élő védett növényekről is.

A környezet megismerése tartalmában és feladataiban összefüggést mutat a közösségi neveléssel,

a vizuális, irodalmi, matematikai, zenei neveléssel.

A fejlődés eredménye óvodáskor végére

- a gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását

- tudják saját születési helyüket, születésük idejét

- különbséget tesznek az évszakok között, gyönyörködnek a természet szépségeiben

- képesek néhány okozati összefüggés megfogalmazására

- ismeri és megnevezi testrészeit

- ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat

- ismerik környezetük növényeit és azok gondozását

- ismerik az elemi közlekedési szabályokat; megnevezik a szárazföldi, vízi, légi

közlekedési eszközöket

- a gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket


Pedagógiai program

IV.7.2. MATEMATIKAI NEVELÉS

A matematikai nevelés a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos

tapasztalatszerzésre teremt lehetőséget.

A megismerő és problémamegoldó tevékenység élményt jelent, hozzájárul a gyermek

motiváltságához, az igazság megtalálásában.

Képességeinek az érzékelés, észlelés, megfigyelés, az emlékezet, megértés, konstruálás,

ítélőképesség fejlesztése terén nagy jelentőséggel bír. Ehhez kedvező helyzeteket, optimális

feltételeket, pozitív élményeket biztosítunk.

Fejlesztjük egyéni megismerő képességüket, problémalátásukat, problémamegoldó

gondolkodásukat.

Mivel a matematikai érdeklődés nem születik a gyermekkel, (de nagy fokú kutató kedve van,

kíváncsi) már 2-3 éves korba építőjátékot, labdát adunk a kezébe. Ezek az eszközök, a

felfedezés, a szülők spontán játéka indítja el a matematikai ismeretszerzés felé.

Később az általunk nyújtott tudatos tapasztalatszerzési lehetőség megadása, a gyermeki

érdeklődés kihasználásával jut el a gyermek ahhoz, hogy maga keresi a megoldás lehetőségét. A

játékban szerzett matematikai „feladatmegoldásnál” nincs negatív élmény, sikertelenség.

Érvényesítjük a gyermeki szabadságot, az önérvényesítést, a játék szabadságát, az önkéntességet.

Meg kell találnunk minden tevékenységben a matematikai nevelés lehetőségét.

Meg kell találnunk azt az utat, amin észrevétlenül eljuttathatjuk a gyermeket a matematikai

ismerethez, az bevésődik, tehát tartóssá válik pld. többszöri próbálkozás után már valószínűleg

nem fogja a gyermek megpróbálni a kicsi ruhát ráadni a nagy babára (elég nagy

méretkülönbség).

Rengeteg szabályjáték nyújt a nagyobbak számára, de még a kisebbeknek is matematikai

tapasztalatszerzési lehetőséget.

Ezek többször előforduló játékok, így gyakorlási, ismétlési lehetőséget is rejtenek.

Nagy érdeklődést tapasztalunk a szemhunyással, utánzással járó feladatok megoldását illetően,

hisz ez is játék.


Pedagógiai program

Az átélt játékélmény – építés, mozaik kirakás stb. – sokkal hatékonyabb, mintha elmondanánk,

megmutatnánk kötelezően ráfigyelve, a rész-egész viszonyát, az elemek halmazzá rendezését stb.

Meggyőződésünk, hogy az óvodás gyermek játéka hordoz minden matematikai tartalmat, csak

fel kell tudnunk ismerni, tudni kell felszínre hozni.

A motivációs helyzeteknek jelentősége akkor van, amikor olyan ismeretekhez kívánjuk juttatni a

gyermeket, ami valamilyen oknál fogva nem jelenik meg, vagy nagyobb irányváltoztatást,

beavatkozást igényelne.

Egy báb kívánsága sokkal elfogadhatóbb, mint a miénk. Dobbant, tapsol, tájékot összehasonlít,

szétválogat stb. az ő segítségével.

Fontosak ezek a játékok, de figyelnünk kell arra, hogy a játék maradjon játék és ne használjunk

matematikai kifejezéseket.

A korongok, pálcák, színes rúd, logikai készlet az iskolai matematikai oktatás eszközei, de az

óvodában játékeszközként rendkívül sokrétű fejlesztés feltételeit biztosítják.

Úgy a kisebbek, mint a nagyobbak szívesen játszanak vele síkban és térben. A nagyok az

iskolalátogatás élményének hatására iskolást játszanak vele.

Az ilyen módon szerzett ismertből egyéni fejlettségtől és a fejlődés dinamikájától függően sajátít

el a gyermek.

Az ilyen jellegű matematikai nevelésben az egyéni és a differenciált nevelési lehetőség jóval

nagyobb, hisz minden gyermek önként vesz részt minden egyes játékban, de legalább is ráfigyel.

Örömmel végzett játéktevékenység közben, tehát természetes közegben sajátít el, tapasztal,

felfedez, mégpedig azt és annyit, amennyit új ismeret befogadására képes.

Természetes, hogy a gyermek fejlődését, a fejlettságét saját magához viszonyítva mérjük.

Gondolkodásának fejlődésével mindig több, alaposabb és pontosabb a megfigyelése, a játékban

azonnal alkalmazza azt. A folyamatban állandóan találkozik ugyanazzal a kérdéssel, és ez

visszahat gondolkodásának fejlődésére.

A matematikai nevelés a környező világ megismerésének része, a valóság, a racionalitás nem

elhanyagolható kapocs.


Pedagógiai program

Matematikai nevelésünk tartalma:

- becslések

- relációk

- mérések

- számfogalom kialakítása

- tükörkép

- irányok

Olyan matematikai tapasztalatok, ismeretek birtokába juttatjuk a gyermekeket, amelyek segítik a

környező valóságban való eligazodást és alapul szolgálnak az iskolai ismeretszerzéshez.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

- Biztosan mozognak a 10-es számkörben

- Összehasonlításokat végeznek mennyiség, szín, forma, nagyság alapján

- Kialakul a jobb-bal fogalma, értik az irányokra vonatkozó utasításokat

- Biztosan használják a helyekhez kapcsoló névutókat


Pedagógiai program

IV.7.3. ZENEI NEVELÉS

A zenei nevelés elsősorban a gyermek érzelmeire hat. A zenei élmény elősegíti a zenei

anyanyelv elsajátítását, fejleszti képzeletét, emlékezetét, formálja mozgását. Az együttes zenei

tevékenység örömet okoz, gátlást old, formálja a közösségi érzést a gyermekekben.

Tudatosan tervezett, folyamatos fejlesztő hatású tevékenységeket szervezünk, amelyben jól

elsajátítja azokat a képességeket, amelyekre szüksége van az énekelgetéshez, mondókázáshoz,

körjátékozáshoz.

Természetesen magunk is mintát kínálunk ehhez.

A hallás, ritmus és mozgásfejlesztést összehangoljuk a tananyaggal, mondókatárral. Megfelelő

időt adunk az ismétlésre, gyakorlásra. Figyelembe vesszük a gyermek egyéni adottságait, ezen a

területen is.

Játék közben a gyermek saját kedvére dúdolgat, énekelget, ritmikusan ismételget szavakat,

közben zörejhangokat is hall. Ezeket a tapasztalatokat rendezzük, megerősítjük és fejlesztjük.

A fentiekből következik, hogy a zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra.

A foglalkozásokat változatos módszerekkel, a gyermek aktív részvételére támaszkodva,

fejlettségi szintje, érdeklődése szerint szervezünk meg, arra alaposan felkészülve.

Óvodapedagógusaink mindegyike játszik valamilyen hangszeren, amely a zenehallgatást még

élményszerűbbé teszi. A zenei anyag kiválasztásánál elsőbbséget élveznek a népzenei alkotások,

de művészi értékű gyermekdalokat is felhasználunk, ezzel hozzájárulva a zene műveltségük

továbbfejlesztéséhez, esztétikai ízlésük formálásához. A dalanyagunk a korcsoportnak

(életkornak) megfelelő hangkészletű tiszta éneklésre, az egyenletesség és ritmusérzékeltetésre,

tempófejlesztésre alkalmas.

Ismertetjük a szülőkkel a zeneanyagunk dalait, mondókáit, felhívjuk figyelmüket a túl sok,

válogatás nélküli gépi zene káros hatására.

A gyermek megkülönbözteti a környezet hangjait, mozgása harmonikusabbá, összerendezettebbé

válik.

Egyöntetűen körbe jár, utánozza mozdulatainkat. Képes improvizatív mozgásra. Ismeri és

használja a különböző ritmus és dallamjátszó hangszereket.

A zenei neveléshez szorosan kapcsolódik az anyanyelvi nevelés, az irodalmi nevelés, hisz a

zene, dal, mondóka új fogalmakkal, kifejezésekkel, nyelvi fordulatokkal tarkítja beszédét,

fejleszti kifejezőkészségét.


Pedagógiai program

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

- A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat

- Vállalkoznak önállóan is mondókázásra, éneklésre

- Felismerik az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét

- Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat

- Rögtönöznek ritmust, mozgást, dallamot

- Élvezettel hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát

- Felismerik környezetük hangjait és néhány közismert hangszer (furulya) hangját


Pedagógiai program

IV.7.4. IRODALMI NEVELÉS

Irodalmi nevelésünk során a gyermek megszereti a verset, mesét, mondókát, s örömet okoz a

hallgatása, mondogatása. Nyelvileg tiszta, művészileg értékes legyen a mese, a vers.

A népművészet forrásából válogatunk, hangzóvilágát, dallamát, sajátos ritmusát hitelesen

visszaadva, hisz a gyermek ahhoz, hogy irodalomhoz jusson, közvetítésünkre van szüksége. Már

a beszoktatásnál jó szolgálatot tesznek a recitáló mondókamesék, mert a barátkozást, kapcsolat

kialakítást segítik.

Kisebb gyermekeknek a mondókák, halmozó és láncmesék, a nagyobbaknak a versek, verses

mesék, majd az egyre bonyolultabb prózai mesék a legmegfelelőbbek.

A beszéd zenei elemei érvényesülnek előadásunkban.

Versmondásnál a ritmus és a hangzás visszaadására törekszünk.

Fontos a gyermek számára a gyakori ismételgetés.

Így kedvelik meg, újra és újra hallani szeretnék. A szabadválasztás is megkedvelteti a verset,

mesét.

A verselés, mondókázás spontán adódó helyzetekben, alkalomszerűen bármikor elkezdhető. A

mesemondást viszont állandó helyen, mesehallgatásra utaló, ismétlő szokásokkal vezetjük be.

Meghitt, nyugodt légkört teremtünk a mesehallgatáshoz, ezzel is érzékeltetve, hogy ez a nap

lényeges eseménye. Az emlékezetből felelevenített meséken, verseken, mondókákon túl, olyan

repertoárral is rendelkezünk, amelyekből esetenként felolvashatunk.

A meséket, verses meséket el is játsszák a gyerekek.

A kedvelt mesék részleteit bábozásukban, a játékokban is felfedezzük. Ez spontán együttlétből

alakult játék.

A mesehallgatás, filmvetítés vagy bábelőadás teljes részvételt kíván a csoporttól.

Rövid történeteket magunk és gyermekeink is elbeszélhetnek, ezeket általában csak a csoport

egy része hallgatja.

A történetfonáshoz esetenként eszközcsoportokat alkalmazunk, segítve a cselekmény szövését.

Egyenként, tehát egyszerre egyetlen gyermekkel játszhatjuk a kialakult nyugalom a legjobb

helyet biztosítja a szelídebb, duruzsoló hangon elmondott altató hatású mesének.

A mozgással kísérhető vers, mondóka élvezetes a gyermekek számára, ezért fontos feladatunk,

hogy a megfelelő feladathoz megtaláljuk a megfelelő formát.


Pedagógiai program

A szorongó, egyéni törődést igénylő gyermekben különös gonddal igyekszünk kialakítani a

kedvet a verselésre, mondókázásra, mesehallgatásra.

Fontos feladatunk tudatosítani a szülőkben a mesélés, verselés fontosságát, egyrészt a kapcsolat

ápolása, másrészt ezen tevékenység érzelmi, értelmi hatását illetően. Biztosítsanak otthon is

mesekönyvet, időt, egyszóval együttlétet a gyermekeikkel.


- A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételnek verseket, mondókákat, várják és igénylik

a mesemondást

- Az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása kedvelt tevékenységgé válik

- Megjegyeznek 10-12 mondókát, 6-8 verset, 10-15 mesét

- Meséket, egyszerű történeteket kitalálnak, mozgással és beszéddel megjelenítik


Pedagógiai program

IV.7.5. VIZUÁLIS NEVELÉS

Az óvodánk tárgyi és épített környezete, díszítése, szemléltető eszközei a kötetlen és kötött

foglalkozásokkal együttesen képezik a vizuális nevelés hatásrendszerét. Az óvodás képzetei,

emlékezete és képzelete alapján rajzol. Fest, mintáz így alakítgatja saját formanyelvét.

Feladatunk, hogy megteremtsük számára a lehetőséget és feltételeket a fejlődéshez.

Az anyagokkal, eszközökkel felkeltjük ábrázolási vágyát, motiváljuk élményeik, fantáziájuk,

megfigyeléseik képi és téri megjelenítésére.

Felhívjuk figyelmét az esztétikus jelenségekre, tárgyakra. Kizárólag jó minőségű, környezetbarát

eszközöket, természetes anyagokat használunk.

Értékként kezeljük a gyermek alkotásait. Érvényesülni hagyjuk egyéniségét.

Az eszközök helyes és célszerű használatát, a technikák elsajátítását fontos feladatunknak

tekintjük.

A foglalkozásokat átgondoltan szervezzük, a fejlesztést tudatosan tervezzük. Az összegyűjtött

egyéni gyermekmunkákat elemezve, a fejlődést lemérjük, a további feladatokat

megfogalmazzuk.

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy otthon is szabadon alkothasson, munkáit becsüljék, dicsérjék.

A pozitív értékelés további alkotásra serkent.

A gyermek ábrázolótevékenysége során képet alakít, térben formáz, épít.

Képalakítása kezdetben firkálgatás, festegetés, tetszés szerint kiválasztott színnel. Rajzol

homokba, aszfaltra, táblára, papírra vonalakat, körfirkát, majd a vonalak rendszeréből a

részelemeket egymáshoz rendeli és kialakul a kép.

A kép mozgásának, képzeletének fejlődésével a kép síkján ábrázolja érzéseit, kedvenc tárgyait

stb.

Első plasztikai tapasztalatait különféle formák, tárgyak tapintásával, gyurkálásával szerzi.

A homok, a hó, az agyag, gyurma stb. használatának, formázásának technikájával

megismertetjük.

Tapasztalatokat szereztetünk ezen anyagok viselkedéséről, gömbölyíthetőségéről,

sodorhatóságáról, simíthatóságáról stb.

A tépés, vágás, ragasztás, varrás technikáját is gyakoroltatjuk.

Mindezen tevékenységek gyakorlása közben sikerélményhez jut, feloldódik, nő önbizalma és

önismerete, gazdagodik élmény és fantáziavilága.


Pedagógiai program

Komponál, konstruál és közben ráébred, hogy melyik anyagból mit lehet készíteni. Már saját

maga által készített tárgyakkal egészíti ki –szükség szerint, ha úgy érzi- játékát.

Az építés kezdetben a játékeszközök rakosgatása, mint torony, kerítés stb. Később

formacsoportokat alakít különböző tárgyakból, elemekből összerakással.

Statikai tapasztalatokra is szert tesznek ezzel.A technika és téma választhatóságával a gyermek

kreativitását fejlesztjük.

Ábrázolási kedvét fenntartjuk azzal, hogy a játékidő alatt bármikor, bármelyik technika vagy

tevékenység szabadon végezhető.

A térben való valóságos rendezkedési lehetőséggel, mozgás, építés lehetőségével, a térábrázoló

képességét, komponáló képességét fejlesztjük.

Mindezek hatására a gyermek szívesen és sokat rajzol, formáz, konstruál, örömmel vesz részt

rendezkedésben, vannak elképzelései, tevékeny a díszítésben.

Formaábrázolása, színhasználata, önálló technika választása változatos, részformákat, mozgást

ábrázol.

Képkialakításban egyénien jelezni képes a téri viszonyokat. Önállóan díszít, értékel, véleménye

van az őt körülvevő környezetről.

A vizuális nevelés összefügg a játékkal, a környezet megismerésére neveléssel.


- Fokozott önállósággal használják a megismert technikákat, eszközöket.

- Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket.

- Alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdagság jellemző.

- Plasztikai munkáik változatosak, egyéniek.

- A színeket ismerik, kedvenc színeiket alkalmazzák.

- Ismerik a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást.

- Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.


Pedagógiai program

IV.7.6. TESTI NEVELÉS

Testnevelés

A testnevelés és óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi és mozgásfejlesztése

szolgálja a személyiségfejlesztést.

A rendszeres testneveléssel kedvezően befolyásoljuk az egész szervezet, a légző és keringési

rendszeren át, a csont és izomrendszer teljesítőképességét, de az egészség megőrzésében is

fontos szerepe van.

A térben és időben való tájékozódáson túl a kultúrált mozgást, alkalmazkodási képességet

fejlesztjük.

Fontos tulajdonságokat alakítunk ki, mint a bátorság, kitartás, fegyelmezettség, együttműködés.

Megteremtjük azokat a feltételeket, melyek szükségesek a fenti tulajdonságok, képességek

alakításához.

A gyermek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építünk, mivel a legértékesebb a

testnevelésben a játékos mozgás.

Minden gyermek a saját képessége szintjén hajtja végre a gyakorlatokat.

Járások, futások, gimnasztikai gyakorlatok alkotják a mindennapos testnevelések anyagát.

A mezítlábas torna is lehet a mindennapos testnevelések anyaga. A tornát célszerű légző

gyakorlatokkal és levezető járásokkal befejezni.

A heti testnevelés foglalkozások gyakorlatait az életkori sajátosságok szerint csoportosítjuk.

Fokozatosan bővítjük évről-évre. Rendgyakorlatok, természetes gyakorlatok, gimnasztikai

gyakorlatok, talajgyakorlatok, szergyakorlatok, játékok és játékos versengések alkotják a

testnevelésünk anyagát.

Felhasználunk kézi szereket, tornaszereket és minden erre a célra alkalmas óvodai berendezést.

Az egyes foglalkozások anyagát úgy állítjuk össze, hogy a gyermek minden izomcsoportját

megmozgassuk.

Egyik foglalkozás kiegészítő gyakorlatával készítjük elő a következő foglalkozás fő részét, így a

mozgások egymásra épülnek.


Pedagógiai program

Kisebb gyermekeknél az utánzást, játékos vezetési módot, a nagyobbaknál vezényszavas

levelezési módot alkalmazunk. A vezényszavas vezetést megfelelően előkészítjük, a módszerbeli

fokozatokkal.

Egyéni tempójuk szerint végezhetik a gyermekek a gyakorlatokat. Mivel a gyermek szereti

csinálni, amit már tud, így mindig egy már ismert feladattal vezetjük be az új gyakorlatot. A

feladatot egyszerűen, egyértelműen fogalmazzuk, ha szükséges bemutatjuk vagy egy ügyes

mozgású gyermekekkel, bemutattatjuk. A hibákat tapintatosan javítjuk, a helyes mozgást

megdicsérve.

A szervezésnél, tervezésnél szem előtt tartjuk a csoport egészségi állapotát, teljesítőképességét.

Az eszköztárunk és módszereink elősegítik a testnevelés megszerettetését és a gyermekek olyan

mozgásismeretre, tesznek szert, ami által növekszik teljesítőképességük, mozgásuk

összerendezettebbé válik, ügyesebbek lesznek.

Gyorsak és kitartóak, fejlődik tájékozódó képességük.

Egészségesebbek lesznek, életmódjukká válik a mozgás, így segíti az egészséges életmódra

nevelést.

Úszás

A víz intenzív edző hatását is felhasználjuk nevelőmunkánkban, szem előtt tartva a gyermekek

érzékenységét, egészségi állapotát, önkéntességét.

A mozgáskoordináció fejlesztését sok tevékenység szolgálhatja, azonban az úszás a maga

összetettségével kiemelkedő helyet kell, hogy kapjon. Úszást évenkénti rendszerességgel,

oktatási feladat kitűzésekkel évente rendszeresen szervezünk. Az úszás karbantartja a szervezet

biológiai egyensúlyát, a gyermek teljes izomrendszerét.

Védi és őrzi a gyermeki egészséget, hat a ritmusérzék a helyes légzéstechnika kialakulására, a

viselkedésre, és a mozgáson át az egész személyiség fejlődését pozitívan befolyásolja.

A kezdőknek vízhez szoktatást, a haladóknak úszásoktatást szervezünk.

Minden gyermek saját képességeinek megfelelő csoportba kerül, hogy a játékos feladatokat

sikeresen elvégezve sikerélményhez jusson, megszeresse ezt a fajta testmozgást, kedvet kapjon a

folytatáshoz.


Pedagógiai program


- A gyermekeknek örömet, sikerélményt okoz a mozgás, kitartásra, erőfeszítésre készteti őket.

- A gyermekek nagymozgása, finommotorikája kialakult, egyensúlyérzékelésük biztos,

mozgásuk összerendezett.

- Ismerik a téri irányokat, tudnak térben tájékozódni.

- Ritmusérzékük fejlett, tudnak ütemtartással végezni gimnasztikai gyakorlatokat.

- Szabálytudatuk, versenyszellemük kialakult.

- Szeretnek futni, képesek 50-100métert kocogni.

- Tudnak labdát vezetni helyben.

- Célra dobnak egykezes felsődobással.

- Az ugrásokat talajérkezéskor fékezni tudják.


Pedagógiai program

V. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN

FELADATAINK:

- családi nevelés hibáiból, hiányából eredő hátrányok enyhítése az óvodai nevelés keretein belül

- a szülők gyermekük nevelése iránt tanúsított felelősségének erősítése

- a prevenció, a segítségnyújtás, a megértés, támaszadás

- a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás a törvényi háttér figyelembe

vételével, környezettanulmány készítése, a nehéz anyagi helyzetbe került családok tájékoztatása

az intézményi lehetőségekről

AZ ÓVODÁS GYERMEKEK CSALÁDI HELYZETÉNEK ÉVENKÉNTI FELMÉRÉSÉHEZ

KÉSZÍTETT SZEMPONTOK:

- óvodások száma összesen

- ebből veszélyeztetettek száma

- hátrányos helyzetűek

- három v. többgyerekes családban élők száma

- fogyatékos gyermekek száma

- csonka családban nevelkedők száma

- munkanélküli szülők


Pedagógiai program

VI. A „GYERMEKKERT” NEVELÉSI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE

VI.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Ahhoz, hogy óvodai nevelésünk a gyermekeknek, szülőknek, a szakmai elvárásoknak az évek

óta kialakított színvonalban megfelelhessen, biztosítani kell a személyi feltételeket.

Pedagógusaink három csoportban, váltásban dolgoznak. Létszámuk 6 fő. Munkájukat 3 fő

szakképzett dajka segíti ill. 1 fő konyhai kisegítő.

Az évről-évre visszatérő magas óvodai csoport létszám és a különleges bánásmódot igénylő

gyermekek számának fokozatos növekedése, indokolttá tenné a fejlesztő óvodapedagógusi

státusz létrejöttét. Személyi feltételei adottak, hisz óvodapedagógusaink közül 1 fő végzett

fejlesztő pedagógus, 1 fő pedig utolsó éves ugyanezen a szakon.

Körzetünkben a Nevelési Tanácsadó leterheltsége miatt gyermekeink sokszor későn ill.

egyáltalán nem kapják meg a szakszerű fejlesztést.

A gyermekek beszédhibájának javítása érdekében megbízási szerződéssel folyamatosan

logopédust alkalmazunk. Az elkészített felmérések munkájának szükségességét indokolják.

VI.2. TÁRGYI FELTÉTELEK

A program eszközigényét a kötelező eszközjegyzék írja elő. A játék és a gyermekek fejlesztését

szolgáló eszközöket az éves költségvetési keretből és a civil szervezetek adományaiból pótoljuk.

Az egészségre nevelés, illetve a testi nevelés kiemelt feladatai miatt célunk az udvari játszópark

fejlesztése.


Pedagógiai program

VI.3. PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS:

Az adatrendszer az, ami segíti a program lebontását, megvalósítását.

A gyermekcsoport szokás és szabályrendszerét készítjük el figyelembe véve az alapprogram

alapján meghatározott helyi követelményeket, elvárásokat.

A tudatosság- ill. tervszerűség elveit figyelembe véve eseménytervet, pedagógiai tématervet

készítünk.

Minden gyermeknek egyéni irattartója van, amelybe az anamnézisét, fejlettségi szintjét,

megfigyelési eredményeit, rávonatkozó összes eseményt bejegyzünk.

Az adatokat titoktartási kötelezettségünknek megfelelően kezeljük, mely minden dolgozó

számára kötelező érvényű.

A már nem aktuális személyiséglapok tárolásáért, megsemmisítéséért a vezető óvónő felel.

VII. AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, BEVÁLÁSÁNAK

KONTROLLJA

A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület minden

évvégén vizsgálja, a kidolgozott mérésekkel.

A minőségbiztosítási szempontrendszernek megfelelően 4 évente átfogó mérést készítünk a

beválásról, a fejlesztendő területekről.

Az év közbeni ellenőrzéseket hospitálások szervezésével és tapasztalat cseréjével valósítjuk meg.

A program céljait és megvalósításának szintjét összevetve elemezzük és értékeljük.

A negyedik évben a helyi általános iskola alsós munkaközösségének bevonásával átfogó

ellenőrzést végzünk.

Átfogó, globális elemzésünk szempontjai:

- gyermekképünk és óvodaképünk megvalósulását szolgálja-e a program?

- összehangoltak-e a nevelés egyes területei?

- a tevékenységek a feladatok megvalósulását szolgálják-e?

- az eszközrendszer biztosítja-e a megvalósítást?

- a kiemelten kezelt nevelési területeken, valamint a szocializáció és a kommunikáció terén

hozza-e a várt fejlődést

- a módszertanában új matematikai nevelés tapasztalatai szerint elérhető-e a megfelelő fejlettségi

szint


Pedagógiai program

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A GYERMEKKERT Óvodai Nevelési Program hatályos:

1999. 09. 01. –től 2006. 08. 31-ig.

A hatályosság ideje alatt korrekcióra lehetőség van.

Az óvodai nevelési program módosítását kezdeményezheti:

- a nevelőtestület bármely tagja,

- az óvoda Szülői Munkaközössége,

- az óvoda fenntartója,

- az ÖOK igazgatója.

Korrekciót végrehajtani csak a nevelőtestület jóváhagyásával lehet.


Pedagógiai program

Jegyzőkönyv

Készült: 2004. június 16-án a Napközi Otthonos Óvoda hivatalos helyiségében

Jelen vannak: A nevelőtestület 6 tagja

Kotzó László az ŐOK igazgatója

Szülői Munkaközösség képviselője

1. Horváthné Tar Erika vezető óvónő a nevelőtestület előzetesen benyújtott módosító javaslatai

alapján ismertette a program kiegészítésére vonatkozó javaslatokat:

- Egységes követelményszint kidolgozása az alapprogram alapján

- Óvodánk jeles ünnepei

- Ajánlott napirend és a hozzákapcsolódó hetirend

- Gyermekvédelmi program, mely kiegészíti a helyi jelzőrendszert.

2. A nevelőtestület nyílt szavazással, egyhangúlag elfogadta a GYERMEKKERT óvodai

nevelési program kiegészítő javaslatait.

K.m.f.

……………………………….. …………………………………...

óvodavezető jegyzőkönyvvezető

……………………………….. …………………………………...

ŐOK. igazgató SzM képviselő

Hitelesítők: ……………………………………..

……………………………………..


Pedagógiai program

„Gyermekkert” Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata

Az Ősi Oktatási Központ Óvodájának Nevelői testülete, „Gyermekkert” elnevezésű Helyi Nevelési Programjának felülvizsgálatát, beválását, az alábbi átfogó, globális -2004-ben, a program kiegészítésekor előre megfogalmazott- szempontok alapján elemezte:

1.- Gyermekképünk és óvodaképünk megvalósulását szolgálja-e a program?

2.-Összehangoltak-e a nevelési területek?

3.-A tevékenységek a feladatok megvalósulását szolgálják-e?

4.-Az eszközrendszer biztosítja-e a megvalósítást?

5.-A kiemelten kezelt nevelési területeken, valamint a szocializáció és a kommunikáció terén hozza- e a várt fejlődést?

6.-A módszertanában új matematika nevelés tapasztalatai szerint elérhető-e a megfelelő fejlettségi szint?

Szempontok szerinti kifejtés:

1. Programunk a gyermekképünk és óvodaképünk megvalósulását szolgálja. A nevelőtestület ezért az elkövetkező időszakra nem kíván változtatni rajt. Hitvallásunk továbbra is az, hogy feltételezzük, minden gyermek vonzódik az élményekhez, a különféle alkotó tevékenységhez, a meséhez a zenéhez. S ha mindezt megkapja, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Fejlődése egyenletes és megfelelő szintű lesz, tud felfedezni, szeretni és csodálkozni.

2. A nevelés egyes területei az óvodai élet minden területén komplexen kapcsolódnak egymáshoz, egyik a másiktól nem különül el. A nevelési területek összehangoltságát optimális esetben a három-négy évig tartó óvodai nevelés során a három évig egymásra épülő nevelési tervek biztosítják. A nevelési tervek kiterjednek a gondozási feladatokra, az óvodai nevelés tartalmi elemeire (Környező világ tevékeny megismerése, vizuális-, zenei-, matematikai-, anyanyelvi nevelés, és mozgásfejlesztés), szociális képességek fejlesztésére, a játék, ill. játéktechnikák fejlesztésére. Ezek az óvodai nevelés minden percében jelen vannak és programunk célját szolgálják. A gyermekek fejlődését az erre szolgáló személyiségmérő lapokon tudjuk nyomon követni az óvodába lépéstől az iskola kezdésig. Pedagógusaink a rögzített információkat folyamatosan felhasználják munkájuk során, erre építik a következő fejlesztési terveket. Az óvodapedagógusok a gyermekek tudatos megfigyelése során saját munkájuk eredményességét is nyomon tudják követni.


Pedagógiai program

3. Gazdag tevékenységrendszerünk az óvodai nevelés feladatainak megvalósulását szolgálja. A gyermekek játékigényének kielégítését anyagi lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a megfelelő eszközöket. Élményeket nyújtunk a különböző játéktevékenységekhez Pl.:évszakkirándulások, csoportkirándulások, különböző rendezvényeken való részvétellel, sétákkal, bábszínház látogatásokkal, hagyományápoló ünnepségeinkkel. Ezek körét a jövőben még bővíteni tervezzük. Pl.: óvodai játszóházi foglalkozások, mozgásos családi programok.A programban megjelölt munkatevékenységeket gyakoroljuk. Repertoárunk azonban ezen a téren bővítésre szorul.A spontán és sajátosan tervezett és szervezett tanulás a nevelési céljaink elérését elvárásainknak megfelelően szolgálja.

4. Óvodai eszközrendszerünk a mindennapi tevékenységek feladatainak megvalósulását segíti. Egyes területeken viszont bővítést igényelne. Pl.: zenei eszközök, bábok, élő sarok, nagymozgást fejlesztő eszközök, kerti eszközök, ill. eszközök munkajellegű tevékenységekhez stb.Terveinkben szerepel az udvari játékok folyamatos bővítése.

5. A program a kiemelten kezelt nevelési területeink (egészséges életmódra nevelés, anyanyelvi nevelés) terén hozza a várt fejlődést. Köszönhetően a programban betervezett lehetőségeknekÓvodánkban a kiemelt nevelési területek megvalósulását a dr. Balogh Katalin féle fejlettségi lapokkal vizsgáljuk.A lapok szempontjai alapján rögzítettük a gyermekek fejlődésében bekövetkezett változásokat, óvodába lépésüktől az iskolába kerülésükig a 2004/2009-es időszakban.

6. Az elért fejlettségi szintet a nagycsoport végén vizsgált értelmi képességek mutatói tükrözik. Lsd. diagramos ábrázolását a mellékletben.

A szűrőteszt alapján hét részképesség területet vizsgáltunk. - mozgásfejlettség - testséma fejlettség - téri tájékozottság, a térben mozgás fejlettsége - értelmi fejlettség - finommotoros koordináció fejlettsége - nyelvi kifejező készség fejlettsége - szociális fejlettség, szociális érettségAz adatok diagramos ábrázolását lsd. a mellékletekben.

A vizsgálati eredmények bemutatása

A nagycsoport végén megfigyelt eredmények

Az év végi hatásmérés adataiból kitűnik, hogy mozgás- és nyelvi kifejező fejletségük a legmagasabb szintű iskolakezdés előttA mutatók alapján a csoport 29%-nak kiváló, 61%-nak megfelelő és 10%-nak gyenge a mozgásfejlettségeNyelvi kifejező kézségük 19%-a kiváló, 71%.a megfelelő, 10%-a gyenge fejlettségi szintet mutat.Szociális fejlettségük jellemzői: Kiváló:19%, Megfelelő: 67%, Gyenge: 14%Értelmi képességeik mutatói: kiváló 29%, megfelelő57%, gyenge 14%Testséma fejlettség és téri tájékozódás adatai: 33% kiváló, 48% megfelelő, 19% gyenge


Pedagógiai program

Finommotorikus koordináció: 24% kiváló, 57% megfelelő, 19% gyenge

A mérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy programunk alkalmazása képes arra, hogy a megfelelő időben, az iskolába lépő gyermekek megállják helyüket az iskolában.Ezért a nevelő testület egyhangú döntése alapján nem kívánunk változtatni rajta.

Ősi, 2009. szeptember 09.


Pedagógiai program

Záradékok

A felülvizsgált Nevelési Programot az óvodai Szülői Munkaközösség a 2009. év szeptember 7.

napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Ősi, 2009. szeptember 7. …………………………..

SZM elnök

A Gyermekkert Helyi Óvodai Nevelési Programot az óvoda nevelőtestülete felülvizsgálta, , azt

egyöntetű szavazással elfogadta.

Ősi, 2009. szeptember 09.

………………………………Óvodavezető


Pedagógiai program

MELLÉKLET

a

„Gyermekkert” óvodai nevelési program

felülvizsgálatához


Pedagógiai program

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

kiváló megfelelő gyenge

mozgás fejlettség

Adatsor1

0%10%20%30%40%50%60%70%80%


nyelvi kifejező készség

Adatsor1

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%


finommotorika

Adatsor1


Pedagógiai program

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%


értelmi képességek

Adatsor1

0%

10%

20%

30%

40%

50%


testséma fejlettség

Adatsor1

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%


téri tájékozódás

Adatsor1


Pedagógiai program

Gyermekkert óvodai nevelési program kiegészítése(az egységes óvoda-bölcsődei csoport működtetése céljából)


Pedagógiai program

Bevezetés

Óvodánk az Ősi Oktatási Központ Általános Iskola és Óvoda

intézményegységeként működik három csoporttal. Az étkeztetést az önkormányzat

által működtetett főzőkonyha biztosítja. Az iskola, óvoda és főzőkonyha

épületegyüttest képez a község egy csendes utcájában.

A 2000-ben átadásra került óvoda épülete az iskola mögött kapott helyet.

Községünkben az elmúlt években a gyermekek születésének csökkenése volt

tapasztalható, így az óvodáskorú gyermekek száma is csökkenő tendenciát mutat.

A 75 férőhelyes modern óvoda hatékonyabb kihasználásának érdekében Ősi

község képviselő testülete élt a lehetőséggel, hogy többcélú intézmény keretei

között egységes óvoda-bölcsődei csoportot hozzon létre.

Az egységes óvoda-bölcsődei csoport indítása a hatékonyabb intézményi

működtetés mellett segítség lehet a családok számára gyermekeik nevelésében,

javíthatja a szülők elhelyezkedési esélyeit és könnyebbség abban az értelemben is,

hogy a szülő több gyermekét ugyanabba az intézménybe írathatja be.

Ez a típusú intézmény esélyt ad azon gyermekek fejlődésére, akik hátrányos vagy

halmozottan hátrányos helyzetüknél fogva nem, vagy alig kapnak segítséget

képességeik kibontakoztatásához.


Pedagógiai program

I. BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA

A két-három éves gyermek személyiségének, egyéniségének elfogadásán,

tiszteletben tartásán alapuló, személyre szabott, differenciált fejlődés segítése:

a gyermek egészséges, harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek

biztosításával (környezeti feltételek, napirend stb.)

a gyermek életkorának, egyéni érdeklődésének megfelelő aktív,

tevékeny élet szervezése (kiemelt a játék és a tapasztalatszerzés

lehetőségének biztosítása)

jól működő kapcsolatépítéssel (gyermek-nevelő, gyermek-gyermek,

szülő-gyermek, szülő-nevelő, nevelő-nevelő között)

II. AZ EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDEI CSOPORT FUNKCIÓJA

Óvó-védő

Szociális

Nevelő-gondozó, személyiség fejlesztő

Az ONAP-ban megfogalmazott óvoda- funkció teljes mértékben illeszkedik a

BNGOAP által bölcsődei funkcióként meghatározottakkal. Tartalmi különbségei

az óvodás és bölcsődés gyermekek fejlettsége közti különbségekből fakadnak.


Pedagógiai program

III. BÖLCSÖDEI NEVELÉS- GONDOZÁS ALAPELVEI

A gondozás és nevelés egységének elve:

A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: A gondozás minden

helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem

korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

Egyéni bánásmód elve:

A gondozónő, óvodapedagógus meleg, szeretetteljes odafordulással a gyermek

élettani sajátosságait, fejlettségét, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek

fejlődését.

Az állandóság elve:

Fontos a gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága (a saját

gondozónő-rendszer, csoport és hely állandóság) növeli az érzelmi biztonságot.

Az aktivitás, az önállóság segítésének elve:

Szükséges a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a

gyermek ösztönzéséhez elismerő, támogató segítség nyújtása.

Pozitívumokra támaszkodás elve:

A nevelés-gondozás alapja a gyermek pozitív megnyilvánulásainak támogatása,

megerősítése, elismerése.

Az egységes nevelő hatások elve:

A gyermekekkel foglalkozó felnőttek a kisgyermek elfogadásában,

öntevékenységének biztosításában egyetértenek, nézeteiket, nevelői

gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

Rendszeresség elve:

Az ismétlődő napirend kiszámíthatóságot, stabilitást eredményez, ami növeli a

kisgyermek biztonságérzetét.


Pedagógiai program

A fokozatosság elve:

A gyermekek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti az

alkalmazkodást, a változások elfogadását, a szokások kialakulását.

IV. A BÖLCSÖDEI NEVELÉS – GONDOZÁS FELADATA

A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek

kielégítése, a fejlődés, önállósodás elősegítése:

Az egészséges testi fejlődés elősegítése:

- biztonságos környezet megteremtése

- egyéni szükségletek kielégítése

- egészségvédelem, egészséges életmódra nevelés

Érzelmi fejlődés elősegítése:

- a társas kapcsolatokban az együtt élés szabályainak elfogadására

nevelés

- tolerancia kialakulásának, fejlődésének segítése

- a közös élményszerzés lehetőségének biztosítása

A megismerési folyamatok fejlődésének segítése:

- életkornak, érdeklődésnek megfelelő lehetőségek biztosításával

- önálló aktivitás és kreativitás támogatásával

- ismeretek nyújtásával

- a gyermek igényeihez igazodó közös élmények, viselkedési és

helyzetmegoldási minták nyújtásával


Pedagógiai program

V. A KÉT ÉS HÁROM ÉVES GYERMEKEK EGYSÉGES ÓVODA –

BÖLCSŐDEI CSOPORTBA INTEGRÁLÁSÁNAK ELVEI

Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban a szakképzett gondozónő és az

óvodapedagógusok feladata egyaránt, hogy a szülőkkel oda-vissza működő jó

partneri kapcsolatot alakítsanak ki. Ez alapvető fontosságú a személyre szóló

gondozás- nevelés kialakításában, segíti a családokat a kisgyermek nevelésében.

A kapcsolattartásnak több formája lehetséges: beszélgetések érkezéskor és

hazamenetelkor, nyíltnapok alkalmával, szülői értekezleteken, időpont egyeztetést

követően családlátogatások során, óvodai programok alkalmával és

kirándulásokon.

Családlátogatás:

Az első családlátogatásra, (melynek célja a kapcsolatfelvétel a családdal) a

beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor.

Beszoktatás:

A szülővel történő fokozatos beszoktatás ütemterv szerint történjen.

Kapcsolattartás a szülőkkel:

A gyermek fejlődéséről szóló folyamatos kölcsönös tájékoztatáson alapuljon.

Saját gondozónő rendszer:

A gondozónő állandóságának elvén nyugszik az egységes óvodai-bölcsődei

csoporton belül.

Gyermekcsoport szervezése:

Az Ősi Napközi otthonos Óvoda három csoporttal működő intézmény.

A 2009/2010es nevelési évben egy gyermekcsoportot egységes óvoda-

bölcsődei csoportként kíván működtetni a fenntartó.

A csoport létszáma maximum húsz fő, a korosztályok aránya tizenöt fő három

éves, öt fő két éves.

A maximális létszámtól eltérni nem lehet.


Pedagógiai program

VI. AJÁNLOTT NAPIREND KETTŐ ÉS HÉROM ÉVES GYERMEKEK

SZÁMÁRA

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek,

szükségleteinek kielégítését szolgálja. Az óvoda 600-1600-ig tart nyitva.

6-830-ig: gyülekező, szabad játék

730-900-ig: testápolási teendők, közben folyamatos reggeli egyéni

szükségletnek megfelelően, szabad játék

900-1000-ig: kezdeményezések: mondókák, énekek, ölbeli játékok, szabad

játék

1000-1015-ig: tízórai

1015-1115-ig: szabadban való mozgás, játék

1115-1140-ig: testápolási teendők, készülődés az ebédhez

1140-1230-ig: ebédeltetés

1230-1300-ig: testápolási teendők, készülődés a pihenőhöz

1300-1430-ig: mesehallgatás, pihenő

1430-1530-ig: folyamatos ébredés, testápolási teendők, folyamatos

uzsonna

1530-1600-ig: folyamatos haza bocsátás, szabad játék


Pedagógiai program

VII. A FEJLESZTÉS TARTALMI ELEMEI

A kettő- három éves kisgyermekek életében a gondozási helyzetek és a játék

egyaránt lényeges szerepet játszanak. Mind két nevelési helyzetben a

kisgyermek egyéni szabad akaratának, igényeinek kell dominálni.

A tevékenységek célja a kisgyermek kompetencia érzésének erősítése kell,

hogy legyen.

A játék a kisgyermek fő tevékenysége. Önkéntes, örömérzést kiváltó, spontán

tevékenység, melynek nincs célja, de nagyon komoly, a személyiség minden

területére kiható, fejlesztő hatású eredménye van.

Ebben az életkorban nincsen irányított foglalkozás, a spontaneitáson van a fő

hangsúly, mely fejleszti a kisgyermek kreativitását, gondolkodását.

Gondozás:

A gondozás során bensőséges kapcsolat alakuljon ki a gyermek és az őt

gondozó felnőtt között. A gondozás célja a kisgyermek testi szükségleteinek

kielégítése. Arra kell törekedni, hogy a kisgyermek a gondozási helyzetekben

aktívan vegyen részt. Próbálkozásait az őt gondozó felnőtt biztató figyelemmel

kísérje. Sikereit megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza, sikertelenségeit nem

követheti elmarasztalás.

A játék:

mondóka, ének

mese, vers

alkotótevékenység (firkálás, gyurmázás, ragasztás, festés, konstruálás)


Pedagógiai program

A tipegő korú gyermekek játékeszközei:

konstruáló játékok (lego, építőkockák, pohár-és hordósorok, formakirakók

stb.)

nagymozgásos játékok (autók, motorok, mászóka, libikóka, labda, kuckó,

bady-roll, stb.)

homokozó játékok (vödör, lapát, szita, stb.)

szerepjáték eszközök (edények, szerszámok, orvosi táska, stb.)

alkotó játék eszközei (zsírkréta, festék, gyurma, színes papírok, stb.)

VIII. AZ EGYSÉGES ÓVODA- BÖLCSŐDEI CSOPORT TÁRGYI

FELTÉTELEI

Gyermekek által használt helyiségek:

Csoportszoba:

Alapterülete 56m2.

Műpadló burkolattal rendelkezik. Fala 1, 2m magasságban mosható felületű. A természetes megvilágítást négy, a gyermekek által fel nem érhető

magasságban lévő ablak szolgálja.

A világítás az arra vonatkozó rendelkezéseknek megfelel.

Bútorzat:

Négy darab hat személyes asztal lekerekített élekkel, támlás székekkel, melyek

ülőmagassága 30cm. Polcos játéktároló szekrények, szerepjáték bútorok.

Gyermekfektetők, melyek egymásba rakhatóak és mosható bevonattal

rendelkeznek. A gyermekfektetők mérete 120x90x20 cm. A fektetők

magasságuknál fogva lehetővé teszik, hogy a kisgyermek önállóan leülhet,

illetve felkelhet róla.


Pedagógiai program

Gyermeköltöző:

Minden kisgyermek számára külön öltözőrész áll rendelkezésre. A öltöző

padjainak magassága 27cm, amely a biztonságos és kényelmes öltözködés

lehetőségét nyújtja.

Gyermekmosdó:

A csoport számára biztosított: három gyermek WC, három gyermek kézmosó

tükörrel (magassága 44cm), egy zuhanytálca, egy pólyázó asztal.

Minden kisgyermek számára biztosított a kéztörlő és a fogmosó pohár

elhelyezésére alkalmas fogas, illetve polcrendszer, melynek magassága a picik

számára hozzáférhető. A mosdóhelyiség a csoportszobával szemközti öltöző

mellett van.

Terasz:

Rendelkezünk a csoportszobából nyíló, széltől védett, csúszásmentesen burkolt,

40m2-es terasszal, amely a másik csoport teraszától fallal van elválasztva.

Tornaszoba:

Sportpadló borítású, a kor követelményeinek és előírásainak megfelelő. Rossz

idő esetén lehetőséget nyújt a nagymozgások gyakorlására.

Játszóudvar:

Bekerített, zárható kapuval ellátott, füvesített terület, melynek kb. 20%-a fákkal

árnyékolt.

Beépített játékok: EU szabvány szerinti, bevizsgált homokozók, babaházak,

mászókák, csúszdák, hinták


Pedagógiai program

IX. AZ EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDEI CSOPORT SZEMÉLYI

FELTÉTELEI:

Az induló csoportban az ellátandó feladatra:

egy fő szakképzett kisgyermek-gondozónőt alkalmazunk napi nyolc órás

munkaidőben

két fő óvodapedagógus, akiknek hatvan órás OKJ-s kisgyermek-

gondozónői képzést kell elvégezniük

egy fő szakképzett dajka

Az óvoda intézményegysége szoros kapcsolatban áll a községi védőnővel, aki

heti egy alkalommal látogatást tesz óvodánkban.

Kapcsolatban állunk a várpalotai szakszolgálattal, ahol szükség esetén lehetőség

van a korai fejlesztést igénybe venni.

A községben működő háziorvosi, illetve iskolaorvosi szolgálat van.

X. ÉTKEZTETÉS

Az étkeztetést a községi önkormányzat főzőkonyhája biztosítja. A korszerű

táplálkozási elveknek megfelelően az étrendet az élelmezésvezető állítja össze,

melyet a háziorvossal egyeztet.

Táplálják allergia miatti diétás ételek elkészítését a főzőkonyha nem vállalja. A

konyha által biztosított étkezések: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna.

Az óvodás gyermekek által használt edényeket az arra vonatkozó szabályok

szerint az óvoda tálalókonyháján mosogatják.


Pedagógiai program

XI. A HÁROM ÉV ALATTI GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL SZÓLÓ

DOKUMENTÁCIÓ

Óvodába lépéskor anamnézis lap kitöltése

Havonkénti feljegyzés a kisgyermek önállósodási folyamatának haladásáról

csoportnaplóba rögzítve a harmadik életév betöltéséig

ZÁRSZÓ

Az egységes óvoda-bölcsődei ellátás kialakításánál mindkét ellátandó korosztály

igényeit mérlegelni kell, hiszen a bölcsődések és az óvodások életkori

sajátosságaik különbözőségei miatt más-más bánásmódot igényelnek.

A bölcsődés korosztály kompetenciái jelentős mértékben különböznek az

óvodások kompetenciáitól, az önkiszolgálás területén lévő funkciókat illetően, ez

alapvetően maghatározza, indokolja a bölcsődés és az óvodás gyermekek számára

kialakított környezetnek a különbözőségeit, sajátosságait.

A bölcsődei és az óvodai alapprogram gyermekképét tekintve számos ponton

rokonságot mutat. A gyakorlatban az egységes gyermekkép lehet az iránymutató.


Pedagógiai program

XII. Legitimációs záradék

1. Egyetértési nyilatokat

Az Ősi Oktatási Központ Általános Iskola és Óvoda Egységes Óvoda - Bölcsőde

Intézményegység Szülői Munkaközösségének képviselője kijelenti, hogy az

intézményegység nevelési programjának tartalmával a szülők közössége egyetért.

Kelt: Ősi, 2009. szeptember. 7.

Szülői Munkaközösség elnöke

2. Elfogadó nyilatkozat

Az intézmény nevelőtestülete az egységes óvoda- bölcsődére vonatkozó helyi nevelési

program kiegészítést megvitatta és azt 131/c/2009 sz. határozatával elfogadta.

Kelt: Ősi, 2009. szeptember. 9.

Óvodavezető

3. Jóváhagyás

Ősi Község Önkormányzata Képviselő- testülete az Ősi Oktatási Központ Általános Iskola és

Óvoda Egységes Óvoda- Bölcsőde Intézményegység Gyermekkert Nevelési Programjának

kiegészítését 228/2009. (XI. 26) sz. határozatával elfogadta.

Kelt: Ősi, 2010. január 6.

Polgármester


Ősi oktatÁsi kÖzpont€¦ · web viewaz alapfokú nyelvvizsgára, történő felkészítésre,...

Documents