sikeres település-e hédervár?

Sikeres település-e Hédervár?

Horváth Eszter

PhD hallgató

2009/04/27

2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár? 2

Tartalom:

1. Magyarországi sikerességi vizsgálatok

2. Hédervár sikerességének vizsgálata Hédervár, ahogy a statisztika mutatja Gazdasági aktivitás Turizmus Pályázatok Hédervár történelme Civil szervezetek Partnerségek, kapcsolatok Sikeres helyi társadalom Polgármesterek Befektetések, jövőbeli kilátások

3. Konklúzió

Kemény tényezők

Puha tényezők


Magyarországi sikerességi vizsgálatokA területrendszer változásaival, az azokra ható tényezők vizsgálatával, és a térség sikerességével foglalkozó szakirodalom nagyon széleskörű:

Enyedi György (1995, 1996)

Szörényiné Kukorelli Irén (1997)

Lengyel Imre (2000, 2002)

Rechnitzer János (1993, 2000)

Csatári Bálint (2002)

Velkey Gábor és Tímár Judit (2003)

Bőhm Antal és Bódi Ferenc (2001)

Lukács Gergely Sándor (2008)


Az alkalmazott sikerességi elméletNem lehet általános receptről beszélni a sikeres térségek esetében,

egységes megoldások nincsenek.

A hely, a körülmények, a lehetőségek, s maguk a szereplők határozzák

meg a jövőképet.

Tanulmányomban az Enyedi György által felállított elméletet alkalmazom:

az innovációs miliőt két tényezőcsoport alapján jellemzem.

Így a siker megjelenítői:

1. Kemény faktorok (a területi gazdaság mutatói)

2. Puha faktorok (a gazdaságon kívüli, vagyis területi

endogén tényezők)


Település specifikus sikertényezőkHédervár sikerességének vizsgálatához fontos feltárni, hogy leszűkítve,

azaz települési szinten, mik a sikeres működés feltételei.

Így a siker tényezőihez sorolom:

- a polgármestert, vagy egy befolyásos személyt, vállalkozót

- a véleményformáló réteget

- a település sajátosságainak és értékeinek a felismerését

- az integrált helyi lakosságot (humán értékek fontossága)

- a helyi vezetés eredményes működését

Olyan település viszonylag kevés van, amelyben a fenti tényezők

mindegyike megtalálható.


Hédervár vizsgálata a sikerfaktorok szerint


Hédervár, ahogy a statisztika mutatja

Hédervár lakossága: 1.117 fő

Hédervár fekvése: Mosonmagyaróvár és Győr között félúton

Közlekedési adottságai: előnyös helyzetben van

Infrastruktúrája: a falut teljes egészében lefedi az ívóvíz-,

szennnyvízcsatorna- és gázvezeték

Egészségügyi ellátása: mintaszerű

Kapcsolatai: mosonmagyaróvári többcélú kistérségi társulás

tagja és mikrotérségi központ


Hédervár történelme

Hédervár település eredete a bronzkorig vezethető vissza.

Nevét az 1140. körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült

Héder lovagról kapta.

Héder leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül

országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket a

történelemkönyvünkbe.

A települést ért pusztítások után is gazdag természeti, írásos

emlékek, valamint néprajzi elemek maradtak fenn.


Gazdasági aktivitás

A településen működő vállalkozások száma:

hat kft.

tíz bt.

tizenegy kereskedelmi- és vendéglátóipari egység

kb. ötven egyéni vállalkozás

Az iparűzési adó az egyik fő bevételi forrása a település önkormányzatának,

ezen belül is a Kastélyszálloda adja ennek jelentős részét.


Civil szervezetek

A településen viszonylag élénk civil szervezeti élet zajlik:

Sportegyesület

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Nefelejcs Nyugdíjasklub

Polgárőr Egyesület

Hédervári és Lipóti Gyermekek

Neveléséért Közhasznú Alapítvány

Hédervári Kont Lovas Egyesület

Hédervári Baráti Kör


Partnerségek, kapcsolatok

Hédervár jó kapcsolatot ápol a szomszédos településekkel, különösen

Mecsérrel és Lipóttal (kistérségi együttműködés, iskolai és családi

kapcsolatok, Leader program).

Hédervár külföldi önkormányzatokkal partnertelepülési kapcsolatokat

ápol. A kapcsolatok nagyrészt a kultúra, oktatás és sport területén történő

együttműködéseket jelentenek:

Malinovo (Szlovákia)

Héderfája (Erdély)

St. Peter Freienstein (Ausztria)


Turizmus

A turizmus szempontjából kevés olyan magyar falu van, ami annyi

műemlékkel és egyéb nevezetességgel bír, mint Hédervár.

- Héderváry Kastély

- Boldogasszony-templom

- Árpád-fa

- Krumplibogár-szobor

- Köztéri műalkotások

Ezen kívül Hédervár nagyon gazdag programkínálattal várja a látogatókat.


A kastélyszálló

Hédervár látnivaló közül a legjelentősebb az ősparkban magasodó

Héderváry-várkastély.

Történelmi jellegzetességek

Az üzemeltető küldetése

Célcsoportok

Szerepe Hédervár életében


A Kont Panzió és Étterem

A 90-es évek közepétől fokozatosan hozott létre új üzleti vállalkozásokat:

- ’96-ban Kont Étterem

- ’98-ban Kont Panzió

- 2008-ban Kont Klub

Ezek kialakításánál a cél az volt, hogy igényes éttermet / szálláshelyet /

szórakozóhelyet hozzanak létre igényes kiszolgálással.


PályázatokMiután Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz még inkább

felértékelődött a pályázatok szerepe:

1.) Phare CBC: 280 Millió Forint szennyvíztelep kapacitásbővítésére

(+ 40 Millió Forint ugyanezen célra a KÖVICE pályázaton)

2.) Leader+ program: 90 Millió Forint támogatást nyert a kistérség

(4 Millió Forintot kapott ebből Hédervár a Kont-emlékhely

felújítására)

3.) ÖNHIKI-s települések pályázatán 2008-ban 192.000 Forintot

nyert el (ez a korábbi évekhez viszonyítva órási forráscsökkenés)

4.) E-Magyaroszág pont keretében: számítógépeket és

érintőképernyős információs központot nyertek


Sikeres helyi társadalom

Az Árpád-fa megmentése 2007-ben

Sikeres hédervári asszonykórus

„Virágos Magyarországért” díj

Sószoba a hédervári óvodában

Sikeres iskola összevonás 2006-ban

Iskolaotthonos oktatás a Timaffy László Általános Iskolában


Befektetések, jövőbeli kilátások

A turisztikai beruházások támogatása jellemzi a falu stratégiáját.

Az „arany háromszög” közelsége miatt vonzó a mosonmagyaróvári

kistérség, így Hédervár is a befektetők számára

Pálinkafőzde és pálinka múzeum létrehozása

Egészségügyi és gyógyászati központ


Polgármesterek

Göndöcs László (1990-2002) korábbi polgármester, Hédervár díszpolgára

• Jó kapcsolat kialakítása a külföldi testvérvárosokkal

• Innovatív ötletek: hédervári harangszó a Kossuth rádióban,

Hédervár legszebb látnivalóiról tusrajz készítése

• Idegenvezetőként is működik a faluban

Juhász József (2002 -) jelenlegi polgármester, Hédervár anyakönyvezetője

• Újszerű kezdeményezések: Hédervár orvosi komplexumának felújítása,

támogatja a történeti városi cím megszerzését, jó kapcsolatot ápol a

kistérségi sajtóval, sikeres telekértékesítések, hivatal felújítása


Konklúzió

Hédervár a Szigetköz közepe, s vitathatatlanul a régió legszebb települése

Nagyon vonzó adottságokkal rendelkezik (víz közelsége, vadászati és

horgászati lehetőségek és természeti csodák)

A település sikeréhez azonban nagyban hozzájárul, hogy a helyiek ezen

mindenkori adottságokból mit tudnak kihozni

Turisztikailag most Hédervár Lipót után a második legfejlettebb település a Szigetközben

Fontos azonban, a falunak erősítenie ezen pozícióját. Turisztikai programcsomagok, s szezont meghosszabbító programok szervezése új perspektívákat adhat.


Konklúzió

A falu innovációs lehetősége véleményem szerint mindenképpen a falusi

turizmus fejlesztésében van:

Mosoni-Duna part rehabilitációjának fontossága

Szabadidős rendezvények országos hírűvé fejlesztése

Egy központi termálfürdő komplexum építése

Esetlegesen a szomszédos lipóti fürdő lefedése

A helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia ebben a koordináló szerepet.

Csak így válhat Hédervár idegenforgalmi településsé.


Köszönöm a figyelmet!


Felhasznált irodalom Bőhm Antal – Bódi Ferenc: Sikeres helyi társadalmak. Budapest: Agroinform

Kiadóház,2000. 179. p.

Enyedi György: Városverseny, várospolitika, városmarketing.

Tér és Társadalom 1-2., 1995.

Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezső

Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

Lengyel I. – Rechnitzer J. (2000): A városok versenyképeségéről.

In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón.

MTA RRK, Pécs. pp. 130-152.

Timár J. – Velkey G. (szerk.) (2003): Várossiker alföldi nézőpontból.

MTA RKK ATI, Budapest-Békéscsaba.

sikeres település-e hédervár?

Documents