sírák fiának könyve

5/8/2018 Sírák fiának könyve - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/sirak-fianak-koenyve 1/79

Elõszó Sírák fiától

Nagy és jelentõs bölcsességet mutatott be nekünk a Törvény, a Próféták és a többi utánuk következõ író, akik miatt meg kell dicsérni Izraelt tudományáért és bölcsességéért. Mivel

pedig úgy illik, hogy ne csak a héber nyelven beszélõk okuljanak, hanem lehetõleg akívülállók is gyarapodjanak élõszó és írás útján a tudásban, azért nagyatyám, Jézus, aki a

Törvény és a Próféták és a többi atyánktól ránk hagyott könyvek beható tanulmányozásáraadta magát, indítást érzett magában, hogy õ is írjon valamit, ami a tudományhoz és a bölcsességhez tartozik, hogy a tanulni vágyók ezekkel is megismerkedjenek és mindinkábbtörekedjenek megerõsödni a Törvény szerinti életben. Kérlek tehát titeket, hogy jóakarattal

jöjjetek és megfeszített figyelemmel olvassátok ezeket. Legyetek azonban elnézéssel, ha aBölcsesség képmásának követésében a szavakat nem választottuk meg helyesen, hiszen ahéber kifejezések veszítenek erejükbõl, amikor azokat más nyelvre fordítják.

Egyébként nemcsak ez a könyv, hanem maga a Törvény, a Próféták és a többi szent könyv isnem csekély eltérést mutat, ha õket eredeti szövegben olvassuk. Mert amikor Ptolemajosz

Euergetész király idejében, a harmincnyolcadik esztendõben Egyiptomba jöttem, és itthosszabb idõt töltöttem, találtam itt hátrahagyott könyveket, amelyek nem csekély és éppennem megvetendõ tudományra vallanak. Ezért jónak és szükségesnek láttam, hogy én is némigondot és fáradságot szenteljek e könyv lefordítására. Sok virrasztást és tanulást szántam ezidõ alatt arra, hogy a könyvet befejezzem és közrebocsássam azok használatára, akik igazánmeg akarják érteni és tanulni, hogyan kell viselkedniük azoknak, akik az Úr törvényéhezakarják szabni életüket.

1. rész

1. Minden bölcsesség az Úrtól, Istentõl van, és vele volt mindig, öröktõl fogva.

2. A tenger fövényét, az esõcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az égmagasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?

3. Isten mindent megelõzõ bölcsességét ki tudná megvizsgálni?

4. Mindennél elõbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktõl fogva van.5. A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktõl fogva való parancsok.



6. Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?

7. Ki elõtt tárult fel, ki elõtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféleútját?

8. Egy a fölséges, mindenható Teremtõ, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, akitrónján ül és országol.

9. Õ teremtette azt a Szentlélek által, õ az, aki látta, számba vette és megmérte,

10. és kiöntötte minden mûvére, minden testre az õ adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik õt.

11. Az Úr félelme tisztesség és dicsõség, vígság és örömkoszorú;

12. az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.

13. Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.

14. Isten szeretete tisztes bölcsesség;

15. akinek szeme elõtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.

16. A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívõkkel együtt, anyjuk méhében teremti,a kiválasztott nõkkel együtt jár, s az igazakban és a hívõkben megnyilvánul.

17. Az Úr félelme jámbor tudás,

18. a jámborság pedig megõrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömet szerez.

19. Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végsõ napjaiban áldásban részesül.

20. A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseibõl bõség fakad:

21. egész házát megtölti termésével.

22. A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyümölcsöt terem.

23. Õ látta azt és megszámlálta, mindkettõ Isten ajándéka.

24. Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsõségét.

25. A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.

26. A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bûnösök ellenben utálják a bölcsességet.

27. Az Úr félelme kiûzi a bûnt,

28. mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.

29. A békén tûrõ szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;



30. okossága egy ideig elrejti gondolatait, késõbb pedig sokak ajka hirdeti okosságát.

31. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak;

32. a bûnös azonban utálja Isten tiszteletét.

33. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked,

34. mivel az igazi bölcsesség és mûveltség az Úr félelme, s ami kedves elõtte,

35. az a hûség és az alázatosság.

36. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel!

37. Ne légy kétszínû az emberek elõtt, és ne kövess el botlást ajkaddal!

38. Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra,

39. hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette,

40. mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.

2. rész

1. Fiam, ha Istennek szolgálni kívánsz, légy állhatatos a jámborságban és az istenfélelemben,és készülj fel a megpróbáltatásra!

2. Alázd meg szívedet és légy állhatatos, hajtsd füledet a bölcs igék befogadására; ne légyelhamarkodott a kísértés napján!

3. Viseld el, ha Isten késni látszik; ragaszkodj Istenhez és tûrj, hogy végül is gyarapodjon azéleted!

4. Fogadd el mindazt, ami rád ki van szabva, tûrd el, szenvedve bár, és viseld békévelmegaláztatásodat,

5. mert az aranyat és ezüstöt tûzben teszik próbára, a kedves embereket pedig a megaláztatáskemencéjében.

6. Bízzál Istenben, õ majd gondodat viseli; remélj benne, akkor egyenes úton járhatsz, maradjfélelmében, és öregedjél meg benne!

7. Akik félik az Urat, várjátok irgalmát: el ne pártoljatok tõle, hogy el ne essetek!

8. Akik félitek az Urat, higgyetek benne, akkor nem marad el jutalmatok;

9. akik félitek az Urat, bízzatok benne, akkor gyönyörûségtekre lesz az õ irgalma;



10. akik félitek az Urat, szeressétek õt, akkor szívetek felderül!

11. Nézzétek, fiaim, az elõbbi nemzedékeket, és véssétek eszetekbe: senki sem vallott szégyent,aki bízott az Úrban!

12. Volt-e, aki parancsai mellett kitartott, és szégyenben maradt. Volt-e, aki hozzá kiáltott, és õelnézett fölötte?

13. Mert Isten kegyes és irgalmas, megbocsátja a bûnöket a szorongatás napján, és megvédmindenkit, aki õt igazságban keresi.

14. Jaj a megosztott szívnek, a bûnös ajaknak, a gonosz kéznek, a földön két úton járó bûnösnek!

15. Jaj a lankadt szívûeknek, akik nem bíznak Istenben! Nem is találnak ezért nála oltalmat!

16. Jaj azoknak, akik elvesztették türelmüket, akik elhagyták az egyenes utakat, és gonoszutakra tértek!

17. Mitévõk lesznek, ha az Úr elkezdi a vizsgálatot?

18. Akik félik az Urat, nem engedetlenek szavával szemben, s akik szeretik õt, útjához tartják magukat.

19. Akik félik az Urat, keresik azt, ami neki kedves, s akik szeretik õt, eltelnek törvényével.

20. Akik félik az Urat, elkészítik szívüket, és megalázzák magukat elõtte.

21. Akik félik az Urat, megtartják parancsait, és békével tûrnek, amíg rájuk nem tekint,

22. és mondják: "Ha bûnbánatot nem tartunk, az Úr kezébe esünk, és nem emberek kezébe;

23. Mert amekkora az õ nagysága, akkora az õ irgalma is.

3. rész

1. Bölcsesség fiai az igazak gyülekezete; nemzedékük engedelmesség és szeretet.

2. Hallgassátok, fiúk, az atyáról szóló törvényt, és szerinte cselekedjetek, hogy üdvösségetleljetek.

3. Mert Isten tekintélyt adott az atyának a gyermeke elõtt, és megszabta az anya jogát agyermekekkel szemben.

4. Aki szereti Istent, bûneiért engeszteli; tartózkodik tõlük, és mindennapi imája

meghallgatásra talál.5. Kincset gyûjt, aki megbecsüli anyját;



6. aki tiszteli atyját, örömét leli gyermekeiben, s amikor imádkozik, meghallgatásra talál.

7. Aki tiszteli atyját, hosszú életû lesz, s aki szót fogad atyjának, felüdíti anyját.

8. Aki féli az Urat, tiszteli szüleit; úgy szolgál életadóinak, mint urainak.

9. Tettel és szóval, készséges türelemmel tiszteld apádat,

10. hogy áldása szálljon rád, és áldása mindvégig megmaradjon.

11. Az apa áldása megszilárdítja a gyermekek házát,az anya átka pedig fenekestül felforgatja.

12. Ne keresd dicsõségedet apád lenézésében, mert az õ szégyene nem válik becsületedre;

13. Az ember becsülete ugyanis apja jó nevétõl van, s a meg nem becsült apa szégyene afiának.

14. Fiam! Legyen gondod apádra öregségében, és ne keserítsd õt életében!

15. Ha meg is fogyatkozik értelmében, légy elnézõ iránta, és meg ne vessd õt erõdteljességében! Az apa iránt tanúsított tisztelet ugyanis nem megy feledésbe,

16. és anyád hibájáért jóval fizetnek neked:

17. a jótett fejében gyarapodsz majd, a szorongatás napján javadra számítják neked, és bûneidelillannak, mint a dér a melegben.

18. Mily gonosz hírben áll, aki cserbenhagyja apját, és Istentõl megátkozott, aki keseríti anyját!

19. Fiam! Végezd dolgaidat alázatosan, akkor emberi dicsõségnél is jobban szeretnek.

20. Minél nagyobb vagy, annál inkább alázkodjál mindenben, akkor kegyet találsz Istennél,

21. mert egyedül Istennek nagy a hatalma, és õt dicsérik az alázatosak.

22. Ami nálad magasabb, azt ne keresd, ami erõdet meghaladja, azt ne firtasd! Azzal törõdjmindig, amit Isten neked meghagyott, és ne légy kíváncsi többi mûvére!

23. Mert nincs arra szükséged, hogy szemléld azt, ami el van rejtve.

24. Ne törd magadat nagyon a fölösleges dolgok után, és ne légy kíváncsi többi mûvére!

25. Mert sok olyant jelentett ki neked, ami meghaladja az ember értelmét.

26. Sokakat vitt tévedésbe vakmerõ kíváncsiságuk, és tartja gonosz képzelõdésben elméjüket.

27. A dacos szív rosszul jár a végén, s aki kedveli a veszélyt, elvész benne.

28. A szív, amely két úton halad, nem ér el sikert; a gonosz szívû megbotlik rajtuk.

29. A dacos szívnek sok a szenvedése, s a bûnös ember bûnre bûnt halmoz.30. A dölyfösök gyülekezete számára nincs gyógyulás, mert bûnös sarj vert gyökeret bennük,



és nem veszik észre.

31. A bölcs szív megérti a bölcsek mondásait, s a figyelmes fül kész örömmel fogadja be a bölcsességet.

32. A bölcs és értelmes szív tartózkodik a bûntõl, és elõhalad az igazság cselekedeteiben.

33. A víz eloltja a lobogó tüzet, az alamizsna pedig ellenáll a bûnnek.

34. Mert Isten letekint arra, aki irgalmasságot cselekszik, gondja lesz rá a jövõben, hogy botlása idején támaszt találjon.

4. rész

1. Meg ne vond, fiam, a szegénytõl az alamizsnát, és el ne fordítsd szemedet a szûkölködõtõl!

2. Ne vesd meg az éhezõt, és ne keserítsd a szegényt ínségében:

3. ne szomorítsd a szûkölködõ szívét, és ne vond meg az adományt attól, aki sínylõdik;

4. ne utasítsd el a nyomorult kérését, és ne fordítsd el arcodat a nélkülözõtõl!

5. Ne fordítsd el szemedet a szegénytõl haragodban, és ne adj okot arra, hogy a könyörgõk hátad mögött megátkozzanak,

6. mert meghallgatásra talál annak a könyörgése, aki megátkoz téged lelke keserûségében:meghallgatja õt a Teremtõje!

7. Kedveltesd meg magad a szegények közösségében, légy alázatos a vének elõtt, és hajts fejetaz elõkelõknek!

8. Hallgasd meg a szegényt kelletlenség nélkül; add meg, amivel tartozol, és viszonozdnyájasan köszöntését!

9.

Mentsd ki az elnyomottat a kevély kezébõl, és ne húzódozz attól,10. hogy igazságot szolgáltass! Légy irgalmas az árvákhoz, mintha apjuk volnál, olyan légyanyjukhoz, mint a férj,

11. akkor engedelmes fia leszel a Fölségesnek, s õ anyádnál is jobban megkönyörül rajtad!

12. A bölcsesség életet lehel fiaiba, oltalmába fogadja azokat, akik keresik, s elõttük jár azigazság útján.

13. Akik szeretik, az életet szeretik, akik virradatkor keresik, kegyelmet találnak nála.

14. Akik megragadják, azoknak élet jut osztályrészül; ahová belép, ott áldásban részesít Isten.



15. Akik szolgálnak neki, a Szentnek szolgálnak, akik szeretik õt, azokat Isten is szereti.

16. Aki hallgat rá, népek fölött ítélkezik, aki figyel rá, biztonságban lakik.

17. Aki bízik benne, el is nyeri, és utóda bizton birtokolja;

18. mert kísértõen jár el vele, s elõbb próbára teszi õt:

19. félelembe, rettegésbe ejti és megkísérti, fenyítése sanyarúságával sújtja õt, amíg csak kinem próbálja gondolkodását, és meg nem bízik benne.

20. Szilárddá teszi, egyenes úton vezéreli, s eltölti örömmel,

21. és felfedi elõtte titkait; tárházba gyûjti számára a tudást és az erény ismeretét.

22. De ha tévútra tér, elhagyja õt, és ellenségei kezére adja.

23. Figyeld, fiam, az idõk járását és kerüld a rosszat!

24. Ne átallj igazat mondani életed kedvéért!

25. Mert van szégyenkezés, amely bûnre vezet, és van szégyenkezés, amely tiszteletet éskegyelmet szerez.

26. Ne keresd javadat önmagad kárára, és ne kövess el hazugságot lelked vesztére.

27. Ne restelkedj társad miatt, ha bajba kerül.

28. Ne tartsd vissza a beszédet mentésre alkalmas idõben és ne rejtsd el bölcsességedet a magadíszében,

29. mert a beszédrõl ismerni fel a bölcsességet, s az okosságot, a belátást és a tudományt azokosnak szaváról, de bizonysága az erényes cselekedetekben van.

30. Ne mondj ellent igaz beszédnek sehogy sem, és szégyelld magad oktalan hazugságodmiatt!

31. Ne restelld bevallani vétkeidet, és senkinek se hódolj be bûnös cselekedetre!

32. Ne szállj szembe a hatalmassal, és ne erõlködj a folyó árjával szemben!

33. Életed árán is küzdj az igazságért; mindhalálig küzdj az igazságért, akkor Isten harcba szállérted ellenségeiddel!

34. Ne légy fürge a nyelveddel, és mihaszna, hanyag a dolgod végzésében!

35. Ne légy házadban olyan, mint az oroszlán: a házbeliek felforgatója, alattvalóid elnyomója!

36. Ne legyen kezed kinyújtva elfogadásra, sem szûkmarkú, amikor adni kellene!



5. rész

1. Ne bizakodj igaztalan vagyonban, és ne mondd: »Jut nekem elég a megélhetésre!« mert mit

sem ér az a megtorlás és kísértés idején.

2. Ne kövesd szíved vágyait erõd érzeletében,

3. és ne mondd: »Be hatalmas vagyok!« vagy: »Bármit is teszek, ki bír velem?« mert Istenkemény bosszút áll!

4. Ne mondd: »Vétkeztem, és mi bántódás ért engem?« mert a Magasságbeli hosszantûrõmegtorló!

5. Ha bocsánatot nyertél is bûnödért, ne légy félelem nélkül, és ne halmozz vétket vétekre;

6. ne mondd: »Nagy az Úr irgalma, és megbocsátja bûneim sokaságát«.

7. mert könnyen hajlik irgalomra és haragra egyaránt, s a bûnösökre haragja várakozik.

8. Ne késlekedj megtérni az Úrhoz, és ne halaszd azt napról napra,

9. mert hirtelen eljön haragja, s a bosszú idején elragad téged.

10. Ne törd magad igaztalan gazdagság után, mert mit sem ér az a kísértés és megtorlás napján!

11. Ne szórj minden szélnek, és ne járj minden úton, mert minden bûnöst a kétféle nyelvrõllehet megismerni.

12. Légy állhatatos az Úr útján, a helyes belátásodban és a tudásban, akkor nyomon követ a béke és igazság igéje.

13. Kétséggel hallgasd a szót, hogy megértsd, és helyes választ adj bölcsességgel.

14. Ha értesz hozzá, felelj társadnak, ha pedig nem, akkor tartsd kezedet szádon, hogy sületlen beszéden ne érjenek, és meg ne szégyenülj.

15.

Az okos beszédében becsület és tisztesség van, az oktalan nyelve azonban romlásra szolgál.16. Ne mondják rólad, hogy besúgó vagy; ne ess nyelved csapdájába, hogy szégyent ne vallj.

17. Mert a tolvajra szégyen vár és bûnhõdés, a kétnyelvûre csúfos megbélyegzés, a besúgóra pedig útálat, gyûlölet és gyalázat!

6. rész

1. Ne légy barátból társad ellensége, mert rossz hírnevet és szégyent arat a gonosz, és minden



irigy és kétszínû bûnös.

2. Fel ne fuvalkodj lelked gondolatában, mint a bika, hogy erõd ostobaság folytán le ne törjön;

3. felfalja leveleidet, tönkreteszi gyümölcsödet, és ott maradsz, mint elszáradt fa a pusztában.

4. Mert az alávaló lélek tönkreteszi gazdáját, ellenségei örömére adja, s a gonoszok sorsára juttatja.

5. Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bõven adódik.

6. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezekbõl csak egy legyen!

7. Ha barátot szerzel, próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar;

8

. mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyet a szorongatás napján.9. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyûlölséget, viszályt és szitkot.

10. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján.

11. A barát, aki bejáratos, egyenlõnek tartja magát veled, és adja az urat a házad népévelszemben;

12. amelyik azonban szerény elõtted és színedet kerüli, azzal egyetértõ, jó viszonyban lehetsz.

13. Tartsd magadat távol ellenségeidtõl, és légy résen barátaiddal szemben!

14. A hûséges barát erõs menedék, aki ilyenre akad, kincset talál!

15. Az igaz barátnak nincsen mása, hûsége értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni!

16. A hûséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat.

17. Aki féli Istent, jó barátnak is, mert amilyen õ maga, olyan a barátja is.

18. Fiam! Ifjúkorodtól kezdve fogadd el az intést, akkor vénségedig eléred a bölcsességet.

19. Úgy járulj eléje, mint a szántóvetõ, akkor várhatod bõséges termését;

20. mert egy kevéssé fáradnod kell munkájában, de csakhamar ehetsz is a gyümölcsébõl.

21. Milyen rögös a bölcsesség útja a balga embereknek! Nem marad meg rajta az ostoba.

22. Mint a súlyos kõ, olyan rajtuk a megpróbáltatás, nem is késnek azt levetni magukról.

23. Mert a bölcsesség fegyelme olyan, mint a neve mondja, és nincsen sokaknak kinyilvánítva;de azoknál, akik megismerték, meg is marad, amíg csak Istent meg nem látják.

24. Hallgasd, fiam, és fogadd be az okos útmutatást, és ne vesd meg tanácsomat!25. Illeszd lábadat bilincseibe, és nyakadat igájába;



26. hajtsd alá válladat és hordozt, ne und meg gyeplõjét!

27. Egész lélekkel járulj eléje, és minden erõdbõl tarts ki útjain;

28. fürkéssz utána, és megnyilvánul elõtted, ha megragadtad, el ne engedd magadtól!

29. Mert végül megnyugvást találsz benne, és gyönyörré válik az számodra.

30. Bilincsei erõs menedékeddé, szilárd alapoddá lesznek, kötelékei pedig díszes ruháddá,

31. mert az élet ékessége van benne, és bilincsei üdvös kötelékek.

32. Díszruhának öltheted magadra, és az öröm koronájaként teheted fejedre.

33. Ha ügyelsz rám, fiam, tanulsz majd, ha idefigyelsz, bölcs leszel.

34. Ha idehajtod füledet, tudást szerzel; ha szívesen hallgatsz, bölcs leszel.

35. Szegõdj a tapasztalt öregek csoportjához, és kövesd szívesen bölcsességüket, hogymeghallj minden elõadást Istenrõl, és el ne szalaszd a jeles mondásokat.

36. Ha okos embert látsz, keresd fel korán, és lábad koptassa ajtaja küszöbét!

37. Forgasd elmédben Isten törvényeit, és parancsaira gondolj szüntelen, akkor értelmes szívetad majd neked, és elnyered a bölcsességet kívánságod szerint.

7. rész

1. Ne tégy rosszat, akkor téged sem ér semmi rossz,

2. kerüld az igazságtalanságot, akkor távol marad tõled a baj.

3. Fiam! Ne vess gonosz magot igaztalan barázdába, akkor nem aratod azt hétszeresen!

4. Ne kérj magadnak az Úrtól uralmat, sem a királytól díszes ülõhelyet!

5. Ne tartsd magadat igaznak Isten elõtt, mert õ belát a szívbe, és ne akarj a király mellettokosnak feltûnni.

6. Ne kívánj elöljáró lenni, ha nincsen erõd letörni a jogtalanságot, hogy meg ne ijedj ahatalmas képétõl, és csorbát ne ejts feddhetetlenségeden.

7. Ne véts a város lakossága ellen, és ne elegyedj a nép közé!

8. A bûnt megismételni ne kívánd, mert egyért sem maradsz büntetlenül.

9. Ne légy csüggeteg lelkületû,10. ne restelld az imát és az alamizsnálkodást!



11. Ne mondd: »Adományaim sokaságát tekinti Isten, ha áldozok a fölséges Istennek, elfogadjaajándékaim!«

12. Ne gúnyolj senkit sem lelke keserûségében, mert van, aki megaláz és felemel: a gondviselõIsten!

13. Ne tervezz álnokságot testvéred ellen, de barátod ellen se tégy ilyesmit!

14. Ne kívánj hazudni sohasem, mert nem jó azt megszokni.

15. Ne fecsegj az elõkelõk gyülekezetében, és ne szaporítsd a szót imádságodban!

16. Ne restelld a fáradságos dolgot, a föld megmunkálását, hisz azt a Magasságbeli rendelte!

17. Ne számítsd magad a fegyelmezetlen tömeghez;

18.

gondolj a haragra, amely nem késik!19. Alázd meg magadat nagyon, mert a bûnös testének fenyítéke tûz és féreg!

20. Ne véts barátod ellen, ha késik a fizetéssel, ne vesd meg aranyért drága testvéredet!

21. Ne hagyd el az okos és jó asszonyt, akit elnyertél Isten félelmében, mert tisztességének bájaaranynál is többet ér.

22. Ne bánj rosszul a szolgával, aki híven szolgál, sem a béressel, aki a lelkét is kiteszi!

23. Az értelmes szolgát úgy szeresd, mint magadat; ne tagadd meg tõle a felszabadítást, és nehagyd õt nyomorogni!

24. Barmaid vannak? Ügyelj rájuk, és ha megfelelõk, tartsd meg õket.

25. Fiaid vannak? Neveld meg õket, alakítsd õket gyermekkoruktól fogva!

26. Leányaid vannak? Õrizd a testüket, és ne mutass nekik nyájas arcot!

27. Add férjhez leányodat, akkor nagy dolgot mûveltél, de értelmes férfihez add!

28. Ha kedvedre való feleséged van, ne taszítsd el magadtól, de ne bízd magad eltaszított

asszonyra.

29. Teljes szívvel tiszteld apádat, és meg ne feledkezz anyád fájdalmairól!

30. Gondold meg, hogy nem születtél volna nélkülük, úgy fizess nekik, amint õk neked!

31. Teljes lelkedbõl féld az Urat, és tartsd tiszteletben az õ papjait!

32. Minden erõdbõl szeresd Alkotódat, és ne hagyd cserben az õ szolgáit!

33. Tiszteld Istent teljes lelkedbõl, és becsüld meg a papokat, szerezz magadnak engesztelést

áldozati lapockákkal.



34. Add meg nekik a részt, amint az neked elõ van írva, a zsengébõl és az engesztelõáldozatokból, s a vétségtõl tisztítsd meg magadat csekély adománnyal.

35. Az áldozati lapockát és a megszentelõ áldozatot mutasd be az Úrnak, s a szent zsengéket is!

36. A szegénynek nyújtsd a kezedet, hogy tökéletes legyen engesztelésed és áldásod.

37. Kedves az ajándék minden élõ szemében, de a halottól se tagadd meg a kegyeletet!

38. Ne hagyd a sírókat vigasz nélkül, és tarts a gyászolókkal!

39. Ne restellj beteget látogatni, ezáltal erõsödsz meg a szeretetben!

40. Minden dolgodnál gondolj a végedre, akkor sohasem vétkezel többé!

8. rész

1. Ne szállj perbe hatalmas emberrel, hogy kezébe ne essél!

2. Ne vessz össze gazdaggal, hogy pert ne hozzon fejedre,

3. mert sokakat rontott meg arany és ezüst, hozzáfér az még a királyok szívéhez is, és elhajlítjaazt az igazságtól.

4. Ne vitázz szájaskodóval, és ne rakj fát a tüzére!

5. Ne pajtáskodj balgával, hogy rosszat ne mondjon nemzetségedrõl!

6. Ne nézd le a bûnébõl megtérõ embert, fel ne hányd neki! Fontold meg, hogy mindnyájan büntetést érdemlünk.

7. Ne vesd meg az embert öregkorában, hisz van, aki közülünk is megvénül!

8. Ne ujjongj ellenséged halálán, hisz tudod, hogy mindannyian meghalunk, és nem akarjuk,hogy rajtunk örüljenek!

9. Ne hanyagold el a bölcs öregek szavait, légy otthonos mondásaikban,

10. mert tõlük tanulsz bölcsességet és okos tudást, hogy miként szolgálj gáncs nélkül afejedelmeknek.

11. Ne mellõzd az öregek hagyományát, amit õk is apáiktól tanultak,

12. mert tõlük tanulsz okosságot, hogy miként felelj szükség esetén.

13. Ne gyújtsd meg a bûnösök szenét dorgálás által, hogy meg ne égj bûneik tüzének

lángjában!



14. Ne állj a gúnyoló útjába, hogy lesbe ne üljön szád elé!

15. Ne adj kölcsönt náladnál hatalmasabbnak; ha pedig adtál, vedd úgy, mintha elvesztettedvolna!

16. Ne vállalj kezességet erõdön felül, ha mégis jótálltál, gondolj rá, hogy meg is kell fizetned!

17. Ne perelj bíróval, mert úgy ítélkezik, amint jónak látja.

18. Ne menj vakmerõvel egy úton, hogy rád ne terhelje bajait, mert a saját fejét követi, és balgasága miatt te is tönkremégy!

19. Ne szállj vitába indulatos emberrel, és ne menj hitetlen emberrel a pusztába, mert semmibesem veszi a vérontást, és megöl, amikor nincs segítség!

20. Ne tanácskozz ostobával, mert csak azt kedveli, ami neki tetszik!

21. Ne tanácskozz idegen elõtt, mert nem tudod, mi származik belõle!

22. Ne tárd fel szívedet bárki elõtt, nehogy barátságot színleljen elõtted, késõbb pedig meg neszóljon!

9. rész

1. Ne légy féltékeny szíved asszonyára, hogy rosszat tanulva hitványul ne bánjon veled!

2. Ne hagyd uralkodni magadon az asszonyt, hogy hatalmadat ne birtokolja, és meg neszégyenülj!

3. Ne vesd szemedet csapodár nõre, hogy kelepcébe ne essél!

4. Ne barátkozz táncosnõvel és ne hallgasd, hogy el ne veszítsen mûvészetével!

5. Ne vesd szemedet szûzre, hogy szépsége botlásodra ne legyen!

6. Ne add oda magadat romlott nõnek semmi áron, hogy el ne veszítsd magadat, ésörökrészedet!

7. Ne tekingess körül a város utcáin, és ne bolyongj terein!

8. Takaros asszonytól fordítsd el arcodat, és ne nézz szépséget, amely nem illet téged!

9. Sokan mentek már tönkre asszony szépsége miatt, mert mint a láng, úgy gyúl ki ettõl akívánság.

10. Minden nõt, aki parázna személy, eltaposnak, mint sarat az úton!

11. Sokan vesztek el, akik idegen asszony szépségét bámulták, mert mint a láng, úgy éget a



beszéde.

12. Idegen asszony mellé soha ne telepedj, és ne heverj mellette könyökölve,

13. ne évõdj vele bor mellett, hogy feléje ne hajoljon szíved, és ne zuhanj véresen a verembe!

14. Ne hagyd el régi barátodat, mert az új nem ér fel vele.

15. Új barát – új bor; amikor ó lett belõle, akkor igyad gyönyörûséggel!

16. Ne izgasson a gonosz hírneve és gazdagsága, mert nem tudod, milyen lesz romlása!

17. Ne találd kedvedet az igaztalanok önykényében; fontold meg, hogy a gonosz nem maradkegyben mindhalálig.

18. Maradj távol az olyantól, akinek hatalma van ölni, akkor nem állsz ki halálos félelmet.

19. Ha mégis eléje járulsz, ne véts semmit, hogy el ne vegye életedet.

20. Tudd, hogy közel vagy a halálhoz, mert kelepcék közepette jársz, és bajthozó fegyverek fölött sétálsz!

21. Erõdhöz képest légy óvatos társaddal szemben, s a bölcsekkel és okosakkal tárgyalj:

22. Igaz férfiak legyenek az asztaltársaid, és Isten félelmében legyen dicsekvésed!

23. Okosan elmélkedj Istenrõl, és minden beszéded a Fölséges parancsairól szóljon!

24. A mûvészek kezét alkotásáért, a nép fejedelmét bölcs beszédéért, a vének szavát pedigmegfontoltságáért dicsérik.

25. A fecsegõ ember réme a városnak, és a nagyzolót gyûlölik beszédéért.

10. rész

1. A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.

2. Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.

3. A balga király tönkre teszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.

4. Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.

5. Az ember sikere Isten kezében van, s a fõemberre õ ruházza tekintélyét.

6. Ne tartsd eszedbe társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erõszakot!

7. Isten és ember elõtt gyûlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erõszakossága.



8. Egyik nemzetrõl a másikra szállt az uralom, igazságtalanság, jogsértés, gyalázás éskülönféle cselvetés miatt.

9. Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja.

10. Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belsõ részeit.

11. A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.

12. Minden hatalmasság rövid életû, s a király, aki ma még van, holnap már halott.

13. Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!

14. Az ember gõgjének kezdete az elpártolás Istentõl,

15. amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bûn kezdete ugyanis a kevélység, aki

ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.16. Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg õket végképpen.

17. Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.

18. Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántáltahelyükbe.

19. Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította õket fenekestül.

20. Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta õket, és kiirtotta emlékezetüket a földrõl.

21. Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívûek emlékezetét.

22. Nem született együtt a gõg az emberekkel, sem a harag az asszonynak szülötteivel.

23. Becsben áll az istenfélõk ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.

24. A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme elõtt vannak.

25. Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsõségére válik.

26. Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bûnös férfit, mert gazdag!

27. Becsülik az elõkelõt, a bírót, a hatalmon levõt, de nincs nagyobb az istenfélõnél.

28. Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, hamegfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.

29. Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!

30. Többet ér, aki dolgozik és bõvelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere

sincsen.



31. Tartsd fiam, lelkedet szerénységben, és becsüld meg érdeme szerint!

32. Ki tartaná igaznak a maga ellen vétõt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza?

33. A szegényt ügyessége és istenfélelme miatt dicsérik, másokat pedig vagyunukért

becsülnek;

34. akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább megbecsülik, ha gazdag! Akit csak gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtõl!

11. rész

1.

Az alantas fejét felemeli a bölcsessége, és fõemberek között juttat neki helyet.2. Ne dicsérd meg senki fiát szépsége miatt, és meg ne vess senkit sem külsejéért!

3. Jelentéktelen a méh a repdesõk között, de igen kiváló édesség a terméke.

4. Soha se dicsekedj öltözeteddel, és ne bízd el magad megtiszteltetésed napján, mert csak aMagasságbeli mûvei csodásak, s az õ tettei a dicsõk, rejtettek, és a láthatatlanok.

5. Sokan jutottak alacsony sorból a trónra, s akire ügyet sem vetettek, feltette a koronát.

6. Sok magasrangút nyomtak el nagyon, és sok dicsõséges került mások kezébe.

7. Ne kárhoztass senkit, mielõtt utána nem jártál, miután érdeklõdtél, korholj igazság szerint.

8. Ne adj választ, mielõtt meg nem hallgattál, és más beszéde alatt ne szólj közbe.

9. Ha a dolog nem illet téged, ne pereskedj, s ne állj oda a bûnösök perénél.

10. Fiam! Ne szaporítsd dolgaidat, mert ha így gazdagodsz, nem maradsz vétek nélkül! Hatörtetsz is utána, mégsem éred el, ha jársz is utána, mit sem találsz.

11. Van gonosz, aki fárad, siet és töri magát, de annál kevésbé bõvelkedik.

12. Van olyan, aki lankadt és segítségre szorul, igen szûkölködik erõben, és bõvelkedik szegénységben,

13. de Isten szeme kegyesen tekint rá, és felemeli alacsony helyzetébõl, felmagasztalja fejét,úgyhogy sokan elámulnak rajta, és dicsérik Istent.

14. Jó- és balsors, élet és halál, szegénység és gazdagság Istentõl vannak.

15. Bölcsesség, tudomány és törvénytudás Istennél van, õnála van a szeretet és jók útjai.

16. Tévedés és sötétség a bûnösökkel jött a világra, s akik szeretik a rosszat, meg is vénülnek arosszban.



17. Isten adománya megmarad az igazaknál, és vállalkozását mindvégig siker koronázza.

18. Van, aki takarékosság útján gazdagodik, és ez a jutalmának osztályrésze.

19. Amikor azt mondja: »Nyugalmat találtam magamnak, most pedig magam fogyasztom

javaimat!<<

20. nem tudja, hogy az idõ múlik, s a halál közeleg, másoknak hagy mindent, és meghal.

21. Maradj hû a szövetségedhez, és róla beszélj, parancsaid teljesítésében öregedj meg!

22. Ne tarts a bûnösök cselekedeteivel, bízzál Istenben, és maradj helyeden,

23. mert könnyû Isten szemében a szegényt egy pillanat alatt gazdaggá tenni.

24. Isten áldása az igazat sietve jutalmazza, és haladása rövid óra alatt is gyümölcsöt terem.

25. Ne mondd: »Van-e egyéb kívánnivalóm?« és: »Mi jó híján vagyok még?«

26. Nem mondd: »Van nekem elég!« és: »Miféle baj érhet ezután?«

27. A jó napon ne feledkezz meg a rosszakról, és a rossz napon ne feledkezz meg a jókról!

28. Mert könnyû Istennek, hogy kinek-kinek megfizessen útjai szerint a halála napján.

29. A rossz óra elfeledteti a nagy élvezetet, s az ember élete végén lesznek cselekedeteinyilvánvalókká.

30. Halála elõtt senkit se dicsérj, mert a végén lehet az embert megismerni.

31. Ne vezess be akárkit a házadba, mert sokfélék a ravasznak fondorlatai;

32. hisz amint a romló belek bûzt árasztanak, és mint a fogolymadarat a verembe csalják, akõszáli kecskét pedig csapdába, éppúgy a dölyfösök szíve is, mint a kém, lesi társa elestét.

33. A jót rosszra csavarja el a besúgó, és hibát fog rá kedvelt emberekre.

34. Egyetlen szikrából nagy tûz támad, egy ármányos sok vért ont, mert a gonosz ember vér után leselkedik.

35. Óvakodj a vészthozó embertõl, mert gonoszt forral, hogy gúny tárgyává tegyen téged örök idõre.

36. Fogadj be idegent a házadba, majd földhöz vág, mint a forgószél, és elidegenít téged ahozzád tartozóktól.

12. rész

1. Ha jót teszel, nézd meg, kivel teszed, akkor sok köszönet lesz jótetteidben.



2. Tégy jót az igazzal, és méltó viszonzásban lesz részed, ha nem tõle, akkor bizonnyal azÚrtól.

3. Nem jár jól, aki állhatatos a rosszban, és alamizsnát nem ad, mert a Magasságbeli is gyûlölia bûnösöket, de megkönyörül a bûnbánókon.

4. Adj az irgalmasnak, de ne karold fel a bûnöst, Õ majd bosszút áll a gonoszokon és a bûnösökön, s elteszi õket a megtorlás napjára.

5. Adj a jónak, de ne fogadd be a bûnöst,

6. tégy jót az alázatossal, de ne adj az istentelennek; ne engedd, hogy kenyeret adjanak neki,hogy ne legyen ezáltal erõsebb tenálad,

7. különben kétszeres rossz ér téged mindazon jó fejében, amit vele tettél, mert a Magasságbeliis gyûlöli a bûnösöket, és bosszút áll az istenteleneken.

8. Nem ismerni fel a barátot a szerencsében, de nem marad az ellenség elrejtve a balsorsban!

9. Amikor az ember jól van, szomorkodnak ellenségei, de amikor bajban van, akkor látszik meg, ki a jó barát!

10. Ne bízzál ellenségedben sohasem, mert, mint a réz, úgy rozsdásodik gonoszsága.

11. Még ha görnyedne is alázkodva, akkor is vigyázz és õrizkedj tõle!

12. Ne engedd, hogy melléd álljon, és ne ültesd jobbodra, hogy helyedre ne tolakodjék és

székedre ne törjön, te pedig késõn értsd meg szavamat, és gyötrõdj beszédemen!

13. Sajnálja-e valaki a bûvészt, ha megmarja a kígyó, vagy azokat, akik fenevadak közelébemennek? Így jár, aki gonosz emberekhez szegõdik, és annak bûneibe gabalyodik;

14. ideig-óráig veled marad, de ha meginogsz, nem tart ki melletted.

15. Ajakával édes hozzád az ellenség, de szívében fondorkodik, hogy verembe döntsön.

16. Könnyet ont szemébõl az ellenség, de ha alkalmat talál, nem gyõz jóllakni vérrel!

17. Ha balsors ér, ott találod elsõnek,

18. könnyet ont szemébõl az ellenség, adja a segítõt, és belédöf sarkadba.

19. Csóválja fejét, összecsapja kezét, mindenfélét suttog s elfintorítja arcát.

13. rész

1. Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.

2. Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegülj társul náladvagyonosabbhoz.



3. Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütõdnek, ez az, ami eltörik!

4. A gazdag erõszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.

5. Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen.

6. Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.

7. Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire vanszükséged?«

8. Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedigkinevet, ha pedig késõbb meglát, elmegy melletted és fejét ingatja fölötted.

9. Alázd meg magadat Isten elõtt, és várd meg az õ kezét.

10.

Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!11. Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!

12. Ha elõkelõbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged.

13. Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tõle, hogy el ne felejtsenek.

14. Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, merta sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tõled titkaidat.

15. Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, de nem kímél meg bántalmazástól, bilincstõl.

16. Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz.

17. Amikor pedig hallod õt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!

18. Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen!

19. Minden élõlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá;

20. minden élõlény a hozzá hasonlókhoz szegõdik, az ember is a maga fajtájával társuljon.

21. Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bûnössel.

22. Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez?

23. Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelõje a szegény.

24. Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyûlöletes a szegény.

25. Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerõsei is eltaszítják.

26. A megcsalt gazdagnak sok védõje támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki.

27. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hiteltneki.



28. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhõkig magasztalják.

29. Ha a szegény beszél, azt kérdezik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják.

30. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bûn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a

szegénység a gonosznak szája szerint.

31. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra.

32. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg.

14. rész

1. Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bûn miatt!

2. Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.

3. A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigyembernek?

4. Aki szívesen gyûjt igaztalan vagyont, másoknak gyûjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.

5. Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony nem talál gyönyörûséget javaiban!

6. Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, gazdagsága bérét magával hordozza!

7. Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégiscsak elárulja galádságát.

8. Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.

9. A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emésztisorvadozó lelkét.

10. A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szûkölködik és bánkódik asztalánál.

11. Fiam! Ha van mibõl, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!

12. Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világtörvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!

13. Tégy jót barátoddal, még halálod elõtt, erõdhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj aszegénynek!

14. Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!

15. Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagynod, amit

szereztél!



16. Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!

17. Halálod elõtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt nyerni az alvilágban.

18. Minden test elfonnyad, mint a fû, mint a fakadó levél a zöldellõ fán:

19. az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérbõl való nemzedék: az egyik bevégzi, amásik születik.

20. Minden romlandó alkotás tönkre megy végül, és alkotója nyomon követi;

21. de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.

22. Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik,és okosan fürkészi Isten gondviselését,

23.

aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, minta nyomkeresõ, és megmarad útjain;

24. aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,

25. aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erõsíti, aki mellette üti fel sátrát, ésörökre megszáll szép hajlékában,

26. aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;

27. aki az árnyékában lel menedéket a hõség elõl, és oltalmában megpihen.

15. rész

1. Aki Istent féli, jól cselekszik, s aki kitart az igazság mellett, elnyeri azt.

2. Aki pedig eléje megy, mint tisztes anya, mint szûz menyasszony fogadja õt;

3. táplálja õt az élet és értelem kenyerével, s itatja az üdvös bölcsesség vizével; támaszra talál benne, és meg nem inog,

4. megtartja õt, és meg nem szégyenül, felmagasztalja õt a társai elõtt.

5. Megnyitja száját a gyülekezet körében, betölti õt a bölcsesség és értelem lelkével, s adicsõség ruháját adja rá.

6. Elárasztja örömmel és ujjongással, s örök hírnevet juttat neki.

7. Nem nyerik el azt a balga emberek, az okosak azonban megtalálják; nem látják meg azt azostoba emberek, mert távol áll az gõgtõl és csalárdságtól.

8. A hazug férfiak nem gondolnak vele, az igazmondó férfiak azonban nála találhatók, éssikerben van részük Isten látogatásáig.



9. Nem illik a dicséret a bûnös szájába,

10. Mert a bölcsesség az Istentõl származik, Isten dicsérete ugyanis a bölcshöz illik, s a hívõszája van tele azzal, mert az Úr megadja azt neki.

11. Ne mondd: »Isten tartja távol!«, ne tégy olyasmit, amit õ gyûlöl.

12. Ne mondd: »Õ vitt engem tévedésbe!«, mert nincs neki szüksége a gonosz emberekre.

13. Gyûlöli az Úr a tévelygés minden undokságát, de azok elõtt sem kedves az, akik félik õt.

14. Megteremtette Isten az embert kezdetben, és õt saját belátására bízta:

15. adta még ezentúl parancsait és törvényeit.

16. Ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a

hûséget, amely elõtte kedves.17. Vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki kezedet!

18. Élet és halál, jó és rossz van az ember elõtt, s azt kapja, ami kedvére van.

19. Mert nagy az Isten bölcsessége, erõs a hatalma, és lát mindent szüntelen.

20. Az Úr szemei vannak azokon, akik félik õt, és számon tartja az ember minden cselekedetét.

21. Senkinek sem hagyja meg, hogy gonoszul cselekedjen, és seninek sem engedi meg, hogyvétkezzen.

22. Nem kívánja hitetlen és haszontalan gyermekek nagy számát.

16. rész

1. Ne örülj a gyermekeknek, ha istentelenek! Legyenek bár számosan, ne ujjongj miattuk, hanincs bennük Isten félelme.

2. Ne bízzál életükben, és ne számíts munkájukra,

3. mert többet ér egy istenfélõ fiú ezer gonosznál,

4. és jobb meghalni gyermek nélkül, mint istentelen gyermekeket hátrahagyni.

5. Egyetlen értelmes akár egy várost benépesít, de a törvényszegõ nemzetség elpusztul.

6. Sok hasonlót látott már szemem, és ezeknél is különbeket hallott a fülem:

7. tûz gyúlt ki a bûnösök gyülekezetében, s az engedetlen nép fölött harag lángja lobogott.

8. Nem nyertek bocsánatot bûneikért a régi óriások, elvesztek, mert bíztak erejükben.9. Nem kegyelmezett meg Lót lakótársainak, mert megutálta õket beszédük gõgösségéért,



10. és nem kegyelmezett annak a népnek, amelyet teljes kiirtásra szánt, mert bûneiveldicsekedett,

11. de éppoly kevéssé a hatszázezernyi gyalognépnek, akik sorjában pusztultak szívük keménysége miatt. Hát még ha olyan lenne nyakas, aki egyedül áll! Csoda lenne, ha

büntetlenül maradna!

12. Mert van nála irgalom is, harag is, meg lehet õt kérlelni, de ki is önti haragját;

13. amennyire irgalmas õ, annyira fenyít is, és az embert tettei szerint ítéli.

14. A bûnös nem menekszik meg zsákmányával, és aki irgalmasságot cselekszik, nem csalódik reményében.

15. Minden jótett helyet biztosít mindenkinek cselekedetei érdeme szerint, úgy, amintokosságban járt és kelt.

16. Ne mondd: »Rejtve vagyok Isten elõl, és ki törõdik velem a magasságban?

17. A sok nép közt meg sem ismernek engem, mit is számítok a mérhetetlen teremtésben!«

18. Íme, az ég és az egek ege, az óceán, az egész föld, és ami azokon van, megrendül, ha õodanéz!

19. A hegyek mind, a dombok és a földkerekség alapjai remegve megrázkódnak, ha Isten rájuk tekint,

20. a szív azonban érzéketlen marad, pedig õ belelát minden szívbe!

21. Ki érti meg az õ útjait, és a vihart, amelyet emberi szem nem lát?

22. Mert legtöbb mûve rejtekben van, és ad-e hírt valaki igaz cselekedeteirõl? Vagy ki tudjakivárni azokat? Mert messzi van a szövetsége egyesektõl, és a végén lesz csak a számonkérésmindenkitõl.

23. Akinek fogyatékos a belátása, balgaságot gondol, s az oktalan, tévelygõ ember dicsõségetállít magában.

24. Hallgass rám, fiam! Tanulj bölcs okosságot, és figyelj szívedben beszédemre!

25. Megfontoltan adom elõ a tanítást, és szerényen terjesztem elõ a tudást. Ügyelj szívedbenszavaimra, mert megfontolt lélekkel beszélek az erõkrõl, amelyeket Isten kezdettõl fogvahelyezett mûveibe, és igazságban hirdetem tudományát.

26. Isten terve szerint állnak fenn mûvei kezdettõl fogva, már alkotásuk idején kijelöltefeladataikat, és mûködésük körét fajtájuk szernit.

27. Elrendezte tevékenységüket örök idõkre: nem éheznek és nem fáradnak, nem hagynak fel

munkájukkal.



28. Egyik sem torzsalkodik társával,

29. és soha át nem hágják törvényét!

30. Letekintett ezután Isten a földre, és betöltötte javaival,

31. benépesítette színét mindenfajta élõvel, amelyek újra visszatérnek a földbe.

17. rész

1. Isten az embert földbõl teremtette, a maga képére alkotta,

2. és úgy rendelte, hogy ismét azzá változzék. Felruházta õt a magáéhoz hasonló erõvel,

3. meghatározta napjai számát és idejét, s uralmat adott neki minden fölött a földön.

4. Félelmetessé tette õt minden élõ elõtt, hogy uralkodjék az állatokon és madarakon.

5. Hozzá hasonló segítõt teremtett belõle, és adott nekik megfontolást és nyelvet, szemet ésfület, szívet adott nekik a gondolkodásra, és betöltötte õket bölcs okossággal.

6. A szellem tudásával látta el õket, értelemmel töltötte be szívüket, és megmutatta nekik, mi arossz és mi a jó.

7. Szemét a szívükbe helyezte, hogy megmutassa nekik mûvei nagyságát,

8. õk pedig magasztalják a szent nevet, dicsekedjenek csodáival, és beszéljék el mûveinagyságát.

9. Ezenfelül tudást adott nekik, s az élet törvényét adta nekik örökrészül.

10. Örök szövetségre lépett velük, kijelentette nekik a jogot és az õ törvényeit.

11. Látta szemük az õ dicsõítõ szentségét, és hallgatta fülük az õ fölséges hangját. Azt mondtanekik: »Óvjátok magatokat minden gonosztól!«

12. És parancsokat adott nekik, mindenkinek a társára nézve.

13. Útjaik elõtte vannak mindenkor, és nincsenek elrejtve szemei elõl.

14. Fejedelmet rendelt minden nép fölé,

15. de Izrael az Úrnak lett nyilvánvaló örökrésze.

16. Minden tettük úgy áll Isten színe elõtt, mint a nap, és szeme folyton útjaikat nézi.17. Nincsenek elrejtve bûnös szövetségeik, és minden bûnük az Úr elõtt van.



18. Olyan elõtte a férfi alamizsnája, mint a pecsétgyûrû, és úgy õrzi az ember jótettét, mint aszeme fényét.

19. Késõbb pedig felkel és jutalmat oszt mindegyiküknek a fejére, és van, akit elvisz a földmélyébe.

20. A bûnbánóknak azonban utat ad az igazsághoz; bátorítja a csüggedõket, s az igazság sorsátrendeli nekik.

21. Térj az Úrhoz, és hagyd el bûneidet,

22. könyörögj az Úr színe elõtt, és kisebbítsd a botlást!

23. Térj az Úrhoz, hagyj fel törvénysértéseddel, és gyûlöld mindenek fölött az utálatosságot!

24. Ismerd meg Isten törvényét és parancsolatait, állandó megszabott hivatásodban: a fölséges

Isten imádatában;

25. tarts a szent nemzetséggel, azokkal, akik élnek és magasztalják Istent!

26. Ne légy megrögzött az istentelenek tévedéseiben! Halálod elõtt mondj dicséretet, mert ahalott számára a dicséret semmivé foszlik.

27. Még életedben zengj dicséretet, amíg élsz és virulsz, dicsõítsd és magasztald Istent, ésdicsekedj az õ irgalmasságával!

28. Mily nagy az Úrnak irgalmassága, és irgalma azokhoz, akik hozzá térnek!

29. Mert nem lehet meg minden az emberekben, hisz az ember fia nem halhatatlan, és hiúgonoszságban tetszeleg.

30. Mi fényesebb a napnál? S az mégis elsötétül! Van-e haszontalanabb, mint amit hús és vér kigondol? De el is veszi büntetését!

31. Ügyel õ meg a magas mennyek seregére is, az emberek pedig mindannyian csak por éshamu!

18. rész

1. Aki örökké él, az teremtett mindent egyaránt. Egyedül Isten az igaz, aki gyõzhetetlen királymarad örökké.

2. Ki gyõzi elbeszélni az õ mûveit,

3. és ki vizsgálja át nagy alkotásait?



4. Ki tudná kifejezni hatalma nagyságát, és ezenfelül még ki írná le az õ irgalmasságát?

5. Nem lehet elvenni belõle, sem hozzátenni, sem kifürkészni Isten nagy csodáit!

6. Amikor bevégzi az ember, akkor kezdi csak, és amikor abbahagyja, zavarba jön.

7. Mi az ember, és mi a haszna, mi jó és mi rossz õbenne?

8. Az ember napjainak száma, ha sokra megy, száz esztendõ: mint a csepp a tenger vizéhezmérve, mint a porszem a homokban, olyan csekélyek esztendei az örökkévalóság mellett.

9. Ezért van Isten türelemmel hozzájuk, és árasztja rájuk irgalmát,

10. látja, hogy rossz az, amire szívük várakozik, és tudja, hogy sivár az enyészetük,

11. ezért öregbítette irgalmát irányukban, és mutatta meg nekik a helyes utat.

12. Az ember a testvére iránt van részvéttel, Isten irgalma azonban kiterjed minden élõlényre.

13. Õ megkönyörül, tanítja és oktatja õket, mint a pásztor a nyáját.

14. Megkönyörül azon, aki elfogadja kegyes intelmeit, és sietve teljesíti törvényeit.

15. Fiam! Ne toldd meg a jótettet szemrehányással, és ne fûzz bántó, rossz szót semmilyenadományodhoz.

16. Nemde a harmat enyhíti a hõséget!? Így a szép szó jobb még az ajándéknál is.

17. Nem ér-e többet a szép szó a jó adománynál? De a jótékony ember mindegyikkel szolgál.

18. A balga kemény szemrehányást tesz, s az irigynek adományától kicsordul az ember szeme.

19. Ítélet elõtt keress magadnak igazolást, és mielõtt szólnál, tanulj!

20. Még a betegség elõtt ápold magadat, és ítélet elõtt vizsgáld meg magadat, akkor engesztelést találsz Isten színe elõtt.

21. Betegség elõtt alázd meg magadat, és betegség alatt mutass megtérést!

22. Ne tartsd vissza magad az állandó imádságtól, és ne restelld mindhalálig keresni azigazulást, mert Isten jutalma örökre megmarad.

23. Ima elõtt készítsd elõ lelkedet, és ne légy olyan, mint az ember, aki kísérti Istent.

24. Gondolj a végnap haragjára, a megtorlás idejére, amikor Isten elfordítja arcát!

25. Gondolj a nélkülözésre a bõség idején, s a szegénység nyomorára a gazdagság napján!

26. Reggeltõl estig változik az idõjárás, gyorsan történik mindez Isten szeme elõtt.

27. A bölcs ember óvatos mindenben, s a bûnök napjain õrizkedik a restségtõl.28. Minden értélmes elsajátítja a bölcsességet, és magasztalja azt, aki elérte.



29. Akik jártasak a mondásokban, maguk is bölcsen cselekszenek, értenek ahhoz, mi igaz éshelyes, és mint az esõt, ontják a mondásokat és döntéseket.

30. Ne indulj vágyaid után, és tartsd vissza magadat kívánságodtól;

31. ha engedsz lelked vágyainak, kárörömmel néznek ellenségeid.

32. Ne gyönyörködj izgalmakban, legyenek bár csekélyek, mert élvezetük szokássá válik.

33. Ne tedd magadat koldussá kölcsönpénzbõl adott lakomákkal, amikor semmi sincserszényedben, mert így megunod még életedet!

19. rész

1. A részeges munkás meg nem gazdagszik, s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.

2. Bor és nõk tévútra viszik a bölcseket, és meghurcolják az okosokat.

3. Aki buja nõkkel tart, elzüllik, rothadás és féreg veszi birtokába, nagy, elrettentõ példa lesz, selveszik lelkét az élõk közül.

4. Aki könnyen megbízik, könnyelmû az, és kárt vall, és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.

5. Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül, s aki utálja a feddést, megrövidíti életét, akiazonban gyûlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.

6. Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja, s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésbenrészesül.

7. Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet, akkor senki sem becsmérel téged.

8. Amirõl tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek, és ha tudsz valami vétekrõl, ne feddfel azt!

9. Mert aki meghallgat, inkább õrizkedik tõled, a bûnt védelmébe fogadja, téged pedigmeggyûlöl, s ilyen marad irányodban mindenkor.

10. Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled; hidd el: nem fordulsz fel miatta.

11. Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás, mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatátszüli.

12. Mint a nyíl a comb húsában, olyan a szóbeszéd a balga szívében.

13. Kérdezd meg elõbb a barátot, hátha nem is tud róla, és azt mondja: »Nem tettem!« Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegyé többé!



14. Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta? Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondjatöbbé!

15. Kérdezd meg a barátot, mert sokszor akad rágalom,

16. és ne adj minden szóbeszédre! Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.

17. Ki az, aki nem vétett még nyelvével? Kérdezd meg elõbb a társat, mielõtt ráförmednél,

18. és adj helyet a Magasságbeli törvényének! Minden bölcsesség istenfélelem, és Isten félelmevan benne:

minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.

19. Nem bölcsesség a jártasság a rosszban, és nem okosság a bûnösök fortélya.

20.

Van gonosz eszesség, s ez utálatos, és van együgyû, aki gonoszság híján van.21. Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjû, ha istenfélõ, mint a nagyeszû, aki megszegia Magasságbeli törvényét.

22. Van vakmerõ ravaszság, amely bûnös,

23. és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond. Van olyan, aki rútulmegalázkodik, és belseje tele van cselvetéssel.

24. Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik, lehajtja fejét, és úgy tesz,

mintha nem is látná, amirõl nem akar tudni.25. Ha erõ híján nem tud vétkezni, mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti agonoszságot.

26. Külsejérõl lehet az embert megismerni, és arca kifejezésébõl ismerni meg az okosat.

27. A test öltözete, az ajkak nevetése, s az ember járása mind rá vallanak.

28. Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt, van megítélés, amely nem álljameg helyét, s van, aki hallgat, és az a bölcs.

20. rész

1. A neheztelésnél mennyivel jobb kérdõre vonni, akkor a beismerõt megkímélik akárosodástól.

2. Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétõl,

3. így tesz, aki erõszakkal akarja érvényesíteni igazát.



4. Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bûnt.

5. Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.

6. Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja azalkalmas idõt.

7. A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magátidõhöz.

8. Önmaga ellen vét a sokbeszédû, s a jogtalanul követelõdzõt meggyûlölik.

9. Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!

10. Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!

11. Van megalázás, amely dicsõségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.

12. Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!

13. A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenbenkárba vész.

14. Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétennyit.

15. Keveset ad és sokat kifogásol, tûz tör elõ, ha kinyitja száját.

16. Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!

17. »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«

18. Akik kenyerét eszik, hamis nyelvûek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!

19. Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nemveszik hasznát.

20. A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a

gonoszok bukása.21. A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.

22. Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellõ idõben.

23. Van, akit szegénysége visszatart a bûntõl, de nyugalmában ösztönzést kap arra.

24. Van olyan, aki tönkremegy restelkedésbõl, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát,tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.

25. Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenbõl, és szükségtelenül ellenségévé teszi.

26. Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!



27. A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettõnek romlás az örökrésze.

28. A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkalhordozzák.

29. Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok elõtt.

30. Aki megmûveli földjét, magas asztagot rak termésébõl, és aki igazságot tesz,felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok elõtt, megmenekül az igaztalanságtól.

31. Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítjafeddésüket.

32. Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettõnek?

33. Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.

21. rész

1. Vétkeztél, fiam? Ne tedd még egyszer, és elõbbi bûneid miatt is imádkozz, hogymegbocsássák neked.

2. Fuss a bûntõl, mint a kígyó színétõl, mert ha közel mész hozzá, hatalmába kerít.

3. Foga mint az oroszlán foga, megöli az emberek lelkét.

4. Minden törvényszegés mint a kétélû pallos: csapására nincsen orvosság.

5. Az erõszak és az igaztalanság felemészti a vagyont, s a túl gazdag házat tönkreteszi akevélység, így pusztul el a dölyfös vagyona!

6. Eljut a könyörgés a szegény szájából Isten füléhez, és sietve megjön számára az ítélet.

7. Aki gyûlöli a feddést, a bûnös nyomán jár, de aki féli Istent, az magába száll.

8. Már messzirõl megismerni a vakmerõ szájhõst, és kisiklását észreveszi az okos.

9. Aki más költségén építi házát, olyan, mint aki télen gyûjti köveit.

10. A bûnösök társasága kóc-csomó, és végezetük tûzláng!

11. A bûnösök útja kõvel van egyengetve, de a végén alvilág van, sötétség és bûnhõdés.

12. Aki megtartja a törvényt, úrrá lesz érzékein,

13. az istenfélelem betetõzése pedig bölcsesség és okosság.

14. Nem lehet azt megnevelni, aki nem okos a jóban!



15. Van okosság, amely bõvelkedik gonoszságban, de nincs valódi értelmesség, ahol keserûségvan!

16. A bölcs tudása növekszik, mint az árvíz, és tanácsa, mint az élõvíz forrása, el nem apad.

17. A balga szíve törött edény, nem tart meg semmiféle bölcsességet.

18. Bármi okos szót halljon az értelmes, dicséri azt, sõt ráadással szolgál; a feslett is hallja, denincs az ínyére, azért a háta mögé hajítja.

19. Olyan a balga beszéde, mint a teher az úton, az okos ajkán azonban kedvesség van.

20. Lesik az okos száját az összejövetelen, és szavait szívükre veszik.

21. Olyan a bölcsesség a balgának, mint az elpusztult ház, s az oktalan tudománya értelmetlenlocsogás.

22. A fegyelem a balgának béklyó a lábán, bilincs a jobb kezén.

23. Fennhangon röhög a balga, az okos ember pedig alig hogy mosolyog.

24. Arany ékszer az okosnak a fegyelem, karkötõ a jobb karon.

25. A balga könnyen teszi be lábát társának házába, a tapasztalt ember pedig elfogódott ahatalmas színe elõtt.

26. Ablakon át nézeget a balga a házba, a mûvelt férfi pedig kívül marad állva.

27. Neveletlenség, ha az ember ajtónál hallgatódzik, feszélyezi az okos embert ez a csúfság.

28. Oktalanságot beszél a balgák ajka, az okosok pedig mérlegre teszik szavaikat.

29. Szájukon hordozzák a balgák szívüket, az okosok szája pedig szívükben van.

30. Amikor az istentelen az ördögöt átkozza, önmaga ellen szór átkot.

31. Önmagát mocskolja a besúgó, és gyûlöltté válik mindenki elõtt; meggyûlölik azt is, akivele tart, a hallgatag és okos pedig tiszteletet arat.

22. rész

1. Sáros kõvel dobálják meg a lustát, és gyalázatosságáról beszél mindenki.

2. Marhatrágyával dobálják meg a lustát, s aki hozzáér, rázza a kezét.

3. A neveletlen fiú szégyene apjának, a leány pedig gyalázata.

4. Az okos leány vagyon a férje számára, a gyalázatos pedig becstelenséget hoz apjára.



5. Az arcátlan leány szégyent hoz apjára s férjére, nem nézik ugyan le az istentelenek, de õk ketten joggal becsmérlik.

6. Mint a zene a gyász idején, olyan a nem helyén való beszéd, de a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.

7. Aki balgát oktat, mintha enyvvel ragasztana cserepet:

8. aki olyannak beszél, aki oda sem hallgat, mintha alvót keltene fel mély álomból.

9. Alvóval beszél, aki balgának hirdet bölcsességet, a beszéd végén azt kérdezi: »Hogy isvolt?«

10. Sirasd a halottat, mert kialudt a világossága, a balgát is sirasd, mert elfogyott az értelme!

11. Csak kevéssé sirasd a halottat, hisz nyugovóra tért,

12. a mihaszna balga élete azonban a halálnál is rosszabb.

13. Hét napig tart a gyász a halottért, a balgáért és istentelenért pedig életük minden napján!

14. Ne beszélj sokat a balgával, és ne járj az ostobával!

15. Óvakodj tõle, hogy terhedre ne legyen, és be ne szennyezd magad a bûnével!

16. Kerüld el õt, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodsz ostobasága miatt.

17. Mi nehezebb az ólomnál? És mi egyéb a neve, mint: balga!

18. Könnyebb elviselni a homok-, só- és vasterhet, mint az oktalan, balga, istentelen embert!

19. A ház falába illesztett fagerendák széjjel nem válnak, ilyen a szív is, amely bölcsmegfontolásra támaszkodik:

20. sohasem csüggeszti el a félelem az okos elméjét.

21. Amint a karók magas helyen s a terméskövek habarcs nélkül a szél rohamát meg nemállják,

22. úgy a szív sem szállhat szembe a félelem támadásával, ha balga töprengéstõl csügged.

23. Mint a szív sem remeg soha, csak ha balga töprengéstõl csügged, úgy az sem, aki Isten parancsai mellett tart ki állandóan.

24. Könnyet csal ki, aki megböki a szemet; aki pedig beledöf a szívbe, érzékenységet ébreszt.

25. Aki követ hajít madárra, elriasztja azt; úgy aki gyalázza barátját, felbontja a barátságot.

26. Ha kardot rántottál is barátodra, ne ess kétségbe, mert van még út visszafelé! Barátod ellen,

27. ha sajnálni való szóra nyitottad szádat, ne félj, mert még ki lehet azt egyenlíteni, kivéve aszidalmat, a gyalázkodást, a dölyföt, a titok elárulását és az álnok csapást, mert mindezek után



távozik a barát!

28. Szerezd meg barátod hûségét, amikor még szegény, hogy majd javainak is örvendhess.

29. Tarts ki mellette híven szorongatása idején, hogy örökségében is részed legyen,

30. A tûz elõtt kályhaszag és füst száll, úgy elõzik meg a vérontást is átkok, szitkok ésfenyegetések.

31. Nem szégyellem menteni barátomat, nem rejtõzöm el színe elõl, és tûröm, ha baj ér általaengem.

32. Mind, aki hallja, óvakodik majd tõle.

33. Bár lenne õre számnak, és jól záró pecsétje ajkaimnak, hogy el ne essem miattuk, ésvesztemre ne legyen nyelvem!

23. rész

1. Uram! Atyám, és életem Ura! Ne hagyj engem kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogyelessem miattuk.

2. Bárcsak ostort tartanának készen elmémnek, bölcs fenyítéket szívemnek, hogy ne

kíméljenek engem tévedéseik miatt, s el ne nézzék botlásaikat,3. hogy meg ne sokasodjanak tévedéseim, el ne szaporodjanak vétkeim, és meg negyarapodjanak bûneim; hogy le ne roskadjak ellenfeleim láttán, és örömét ne lelje rajtamellenségem!

4. Uram! Atyám, és életem Istene! Ne hagyj engem ajkam önkényére!

5. Ne adj nekem fennhéjázó szemet, tarts távol tõlem minden mohóságot!

6. Távoztasd tõlem a test kívánságát, ne vegyen erõt rajtam a fajtalan vágy, és ne engedj át a

szemérmetlen és dõre léleknek!

7. Hallgassátok, fiaim, a tanítást a szájról! Aki ehhez tartja magát, nem megy tönkre ajkamiatt, és nem bukik el a legrútabb tettek által.

8. Hiúsága folytán esik csapdába a bûnös, és miatta botlik a kevély és gyalázkodó.

9. Ne szokja meg szád az esküvést, mert sok botlás következik ezáltal.

10. Ne vedd szádba Isten nevét szüntelen és a Szentnek nevét ne keverd beszédedbe, mert nemmaradsz ezek miatt büntetlenül.

11. Mint a szolga, akit folyton kérdõre vonnak, s a kék foltok nem hiányoznak róla, úgy



mindaz, aki esküdözik és a Nevet száján hordozza, soha nem tisztul meg a bûntõl.

12. A férfi, aki sokat esküdözik, eltelik törvényszegéssel, s a csapás el nem távozik házától.

13. Ha esküszegõ, a bûne rajta van, ha föl sem veszi, kétszeresen vétkezik.

14. Ha pedig hamisan esküdött, nincsen mentsége, és háza betelik büntetéssel.

15. Van még egyéb beszéd is, amely halált érdemel: elõ ne forduljon az Jákob örökségében!

16. Hisz távol állnak mindezek a jámboroktól, mert õk nem hemperegnek bûnökben!

17. Ne szokja meg szád a zabolátlan beszédet, mert bûnös szó van benne!

18. Amikor elõkelõk körében állsz, gondolj apádra és anyádra,

19. hogy el ne feledkezzék rólad Isten a színük elõtt, és szokásodtól elbódítva gyalázatot ne

szenvedj, ne kelljen kívánnod, hogy meg se születtél volna, s meg ne átkozd születésed napját.

20. A gyalázatos beszédhez szokott emberen nem fog a nevelés teljes életében.

21. Kétfajta ember bõvelkedik bûnben, a harmadik pedig haragot és romlást hív ki magára,

22. mert a heves vágy, mint az égõ tûz, el nem alszik, amíg csak el nem emészt valamit:

23. az ember, aki önnön testével vétkezik, fel nem hagy vele, amíg a tûz ki nem ég,

24. minden falat édes a parázna embernek, el nem fárad és mindvégig bûnözik.

25. Mindaz, aki otthagyja saját ágyát, kockára veti életét és mondja: »Ki lát engem?

26. Sötétség vesz körül és falak takarnak; senki sem néz engem! Kitõl féljek? Nem gondol aMagasságbeli

bûneimmel!«

27. És nem tudja, hogy az õ szeme mindent meglát, az ilyen emberi félelem ugyanis elûzimagától Isten félelmét, mert csakis az emberek szemétõl tart.

28. Nem gondol azzal, hogy az Úr szeme a napnál is sokkal fényesebb, kémleli az ember minden útját és a tenger mélységét, és látja az emberek szívének legtitkosabb rejtekét.

29. Mert az Úr Isten ismert mindent, még mielõtt megteremtette, de bevégzésük után is meglátmindeneket,

30. A város utcáin bûnhõdik majd az ilyen, megkergetik, mint a csikót, és elkapják, ahol nem isgondolja,

31. megszégyenül majd mindenki elõtt, mert nem gondolt az Úr félelmével.

32. Így jár minden asszony is, aki elhagyja férjét, és házasságtörésbõl állít örököst,



33. elõször azért, mert engedetlen volt a Fölséges törvénye iránt, másodszor, mert férje ellenvétett, harmadszor, mert házasságot törve bujálkodott, és más férfitõl szerzett magának gyermekeket.

34. A közösség elé vezetik az ilyet, és gyermekei megszenvednek érte.

35. Nem hajtanak gyökeret gyermekei, és ágai nem teremnek gyümölcsöt,

36. átokként hagyja emlékét, és nem lehet eltörölni gyalázatát.

37. A hátrahagyottak pedig belátják, hogy nincs jobb az Isten félelménél, és semmi semédesebb, mint figyelni az Úr parancsaira.

38. Nagy dicsõség követni az Urat, mert ezzel lehet tõle hosszú életet nyerni.

24. rész

1. Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél, s dicsekszik népe körében.

2. Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében, és dicséri magát a közösség elõtt.

3. Magasztalják népe körében, megcsodálják a szentek közösségében,

4. dicsérik a választottak sokasága elõtt, s áldják az áldottak közt, amikor így szól:

5. »A Magasságbeli szájából jöttem elõ, mint elsõszülött valamennyi teremtmény elõtt;

6. el nem múló fényt gyújtottam az égen, és mint köd, borítottam az egész földet.

7. A magasságban van az én lakásom, és trónom felhõoszlopon áll.

8. Bejártam az ég kerekségét egymagam, behatoltam a tenger mélységébe;

9. végigmentem a tenger hullámain, és megálltam a földön mindenhol.

10. Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam,

11. erõmmel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony, nyugalmat kerestem mindezek között, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam.

12. Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtõje, aki teremtett engem, s nyugalmat adottsátramnak,

13. és azt mondta nekem: `Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaimközött verj gyökeret!'

14. Kezdetben teremtettek engem, még a világ elõtt, és nem szûnöm meg sohasem. A szenthajlékban tettem színe elõtt szolgálatot,



15. majd pedig Sionban kaptam állandó lakást, a szent városban találtam ekképp pihenõt, ésJeruzsálem lett uralmam székhelye.

16. A dicsõséges nép közt vertem gyökeret, az én Istenem részében, az õ örökségében, s aszentek gyülekezetében megtelepedtem.

17. Magasra nõttem, mint a cédrus a Libanonon, mint a ciprusfa Sion hegyén.

18. Felnõttem, miként a pálma Káderben, mint a rózsaliget Jerikóban,

19. mint a díszes olajfa a síkságon, magasra nõttem, mint a platán a víz mellett, a tereken.

20. Illatozom, mint a fahéj és a fûszeres balzsam, mint a válogatott mirha, kellemes illatotárasztok,

21. mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be

lakóhelyemet, s illatom, mint a színtiszta balzsamé.

22. Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek.

23. Jó illatot árasztok, mint a szõlõtõ, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem.

24. Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szentreménynek.

25. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény mindenreménye.

26. Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel,

27. mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél!

28. Emlékezetem él minden idõk nemzedékeiben.

29. Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak,

30. aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak, nem esnek bûnbe.

31.

Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.«32. Áll mindez az élet könyvére, a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére,

33. a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt örökül adott Jákob házának, ésígéretül Izraelnek.

34. Megígérte Dávidnak, az õ szolgájának, hogy igen hatalmas királyt támaszt tõle, aki adicsõség trónján örökké ü1.

35. Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson, és mint a Tigris a zsengék napjain.

36. Megtölt belátással, mint az Eufrátesz, és bõséget oszt, mint a Jordán aratáskor.



37. Okulástól duzzad, mint a Nílus, mint a Geon szüret idején.

38. Nem gyõzte átkutatni az elsõ, de az utolsó sem tudott a végére járni,

39. mert bölcsessége bõségesebb a tengernél, és útmutatása a nagy óceánnál!

40. Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból.

41. Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya, úgy érkezem a paradicsomból, mint afolyam medre, mint a csatornája.

42. Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet, és megitatom mezõm terményeit!«

43. És íme, a medrem bõséges folyammá lett, a folyamom pedig majd hogy tengerré nemváltozott!

44.

Mert, mint a hajnal pírját, felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak, és hirdetem aztmessze vidékeknek.

45. Behatolok a föld minden alsó részébe, felkeresem az összes alvót, és megvilágítommindazokat, akik bíznak az Úrban.

46. Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval, azoknak juttatom, akik bölcsességetkeresnek, és nem hagyok fel vele, nemzedékrõl nemzedékre, míg el nem jön a szent korszak!

47. Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam, hanem mindazok javára, akik igazságotkeresnek.

25. rész

1. Három dologban talál gyönyörûséget a lelkem, amelyek kedvesek Isten és emberek elõtt,

2. ezek: a testvérek egyetértése, a jó barátok szeretete, s a férfi és nõ, ha megértik egymást.

3.

Három dolgot gyûlöl a lelkem, és nehezen szívlelem létüket:4. a gõgös szegényt, a hazug gazdagot, s a balga, oktalan öreget.

5. Amit nem gyûjtöttél fiatalkorodban, hogyan találhatnád meg vénségedre?

6. Milyen jól áll az õsz hajnak a döntés, s az öregeknek, ha tanácsot adni tudnak!

7. Milyen jól áll az élteseknek a bölcsesség, s a tiszteseknek az értelem és megfontoltság!

8. Az öregek koszorúja a bõséges tapasztalat, és dicsõségük Isten félelme.

9. Kilenc meglepõ dolgot dicsérek, a tizediket is említi nyelvem az emberek elõtt,



10. ezek: az ember, aki örömét leli gyermekeiben, aki élve éri meg ellenségei vesztét,

11. boldog, aki okos asszonnyal él, aki nem botlik nyelvével, aki nem szolgál magáhozméltatlanoknak,

12. boldog, aki igaz barátot talál, aki hallgató fülnek hirdeti az igazságot,

13. nagy, aki bölcsességet lelt és tudást, és nincs különb annál, aki féli az Urat.

14. Isten félelme mindenen túltesz:

15. boldog az ember, akinek megadatott Isten félelme! Aki ragaszkodik hozzá, van-e párjaannak?

16. Isten félelme az istenszeretet kezdete, a hit pedig az õ követésének a kezdete.

17.

A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága.18. Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne!

19. Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne!

20. Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részérõl ne!

21. Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne!

22. Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél,

23. és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt laknioroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelkû asszonnyal.

24. Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest,mint a gyászzsák! Barátai körében ülve,

25. fohászkodik a férje, és ha meghallja õt, csendesen felsóhajt.

26. Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bûnösök sorsa!

27. Homokos lejtõ az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának!

28. Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt!

29. Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat,

30. az asszony, ha övé az elsõség, ellenkezik férjével.

31. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony.

32. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét.

33. Asszonytól jött a bûnnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan.34. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot



kimenõre!

35. Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid elõtt,

36. vágd el õt testedtõl, és bocsásd el házadból.

26. rész

1. A jó asszonynak boldog a férje, éveinek száma kétszeres lesz.

2. A derék asszony jól tartja urát, s az békében tölti el éveit.

3. Jó feleség jó osztályrész, amely istenfélõ férfinak jut jótettekért.

4. Legyen õ bár gazdag vagy szegény, a szíve jókedvû, és arca is vidám minden idõben.

5. Három dologtól fél a szívem, a negyedik színétõl pedig rettegek:

6. a város pletykájától, a nép zendülésétõl,

7. a hazug rágalomtól. Mindezek a halálnál is rosszabbak,

8. de keserû fájdalom és gyász a féltékeny asszony!

9. A féltékeny asszonynál ostor a nyelv, amely közlékeny mindenkivel szemben.10. A rossz feleség, mint a lötyögõ járom az ökrön, aki hozzáér, mintha skorpiót fogna!

11. Nagy bosszúság a részeges asszony, szégyenét, csúfságát nem lehet eltakarni.

12. Az asszony paráznasága a szeme járásán és a szempilláin is látszik.

13. Az asszonyt, ha nem javul, erõsen õrizd, hogy ne éljen a kínálkozó alkalommal.

14. Vigyázz állandóan illetlen szeme járására, egyébként ne csodáld, ha elhanyagol téged.

15. Mint a szomjas vándor, kitátja száját a forrásnál, és iszik minden közeli vízbõl, leül mindenkaró mellé, s a tegezt minden nyílnak nyitva tartja, amíg csak bele nem fárad.

16. A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét, és megerõsíti csontjait.

17. Isten ajándéka a fegyelmezettsége,

18. az asszony okossága és hallgatagsága, és nincs a jól nevelt léleknek méltó ára!

19. Mindennél bájosabb a szent és szemérmes asszony,

20. és nincsen semmi méltó ellenértéke a mértékletes léleknek!



21. Ami a felkelõ nap Isten magas egén a világnak, az a jó asszony bája házának ékességére.

22. Tündöklõ lámpás a szent mécstartón: ilyen a szép arc a jónövésû termeten.

23. Aranyoszlopok ezüst talapzaton: ilyenek a formás lábak a szép termetû asszony sarkain.

24. Örök alapzat kemény sziklán: ilyenek Isten parancsai a jámbor nõ szívében.

25. Két dolog miatt szomorú a szívem, s a harmadik miatt harag fog el engem,

26. ezek: A harcos, aki nélkülözésben sanyarog, az okos ember, ha lenézik õt,

27. s aki elpártol az igazságtól a bûnhöz, azt Isten pallosra tartogatja!

28. Két dolgot látok nehéznek és veszélyesnek: nehezen marad a kereskedõ vétek nélkül, ésnem marad mentes a szatócs az ajkak bûnétõl!

27. rész

1. Sokan vétkeztek nélkülözés miatt, s aki meg akar gazdagodni, elfordítja szemét;

2. szilárdan áll a karó kövek közé ékelve, így szorul bûn az eladás és vevés közé.

3. A bûnössel együtt a bûnre is összetörés vár.

4. Ha nem ragaszkodsz buzgón az Úr félelméhez, hirtelen összedõl a házad.

5. Visszamarad a pelyva rostáláskor, így az ember gyengéje is, ha elgondolkodik felette.

6. A kemence teszi próbára a fazekas edényeit, az igaz embereket pedig a nyomorúságkísértése.

7. A fa gondozásáról gyümölcse tanúskodik, az ember szívének gondolkodásáról pedig a beszéde.

8. Senkit se dicsérj, mielõtt nem beszélt, mert ez az ember próbája.

9. Ha az igazságosságot nyomon követed, el is éred, és magadra veheted díszes ruha gyanánt. Nála vehetsz lakást, s az oltalmába fogad téged örökre, és erõs támaszod lesz a számadásnapján.

10. A maguk fajtájához gyülekeznek a madarak, a becsületesség is azokhoz tér, akik gyakorolják.

11. Prédára les folyton az oroszlán, így a bûn is azokra, akik jogtalanságot cselekszenek.

12. A jámbor ember állhatatos a bölcsességben, mint a nap, a balga azonban változik, mint ahold.



13. A balgák közt tartogasd a szót a kellõ idõre, az okosok közt azonban állandóan idõzzél.

14. A balgák társalgása utálatos, és nevetésük gyönyörködés a bûnben.

15. Az esküdözõk beszéde hajmeresztõ, tiszteletlenségük elõtt be kell dugni a fület.

16. A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

17. Aki elárulja barátja titkait, elveszti bizalmát, és nem talál többé szíve szerint való barátot.

18. Szeresd barátodat, és légy hû hozzá,

19. de ha elárultad titkait, ne szaladj utána!

20. Mert miként az ember, aki elherdálta örökségét, te is elvesztetted társad barátságát,

21. mint ahogy eleresztik a madarat a kézbõl, te is elengedted barátodat, és nem kapod vissza

többé.

22. Ne járj utána, mert messze távozott, elmenekült, mint a gazella a hálóból, mert sebet kapotta lelke,

23. és nem tudod többé bekötözni. Még szitokszó után is ki lehet békülni,

24. de aki elárulta barátja titkait, annak a boldogtalan léleknek nincs többé reménye!

25. Aki hunyorgat szemével, gonoszban töri fejét, de senki sem veti el magától!

26. Szájával szépeket mond neked szemtõl szembe, és megcsodálja beszédedet, késõbbazonban fordít a szavain, és botrányt talál beszédedben.

27. Sok dolgot utálok, de egyet sem úgy, mint az ilyen embert, s az Úr is gyûlöli õt!

28. Annak a fejére esik a kõ, aki a magasba dobja, s az álnokul ejtett seb az álnoknak okozsebet.

29. Aki vermet ás, maga esik bele, aki követ tesz társa elé, belebotlik abba, s aki másnak tõrtvet, maga vész el benne.

30. Aki gonosz tervet kovácsol, rá gördül az vissza, s azt sem tudja, honnan jött az rá!

31. Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint az oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás.

32. Csapdában vesznek el, akik igazak elestén vigadnak, fájdalom emészti el õket, mielõttmeghalnak.

33. Harag és düh, utálatos mindkettõ, csak a bûnös ember ragaszkodik hozzájuk.

28. rész



1. Aki bosszút akar állni, az Úr áll bosszút rajta, és megtartja az õ bûneit is.

2. Bocsáss meg társadnak, ha vét ellened, akkor te is, amikor könyörögsz, elnyered bûneid

bocsánatát.

3. Ember ember ellen haragot tart, és Istennél keres gyógyulást?

4. A hozzá hasonló embernek nem kegyelmez, és mégis önnön bûneiért imádkozik?

5. Haragot tart, holott csak ember, és bocsánatot kér Istentõl? Ki könyörög majd az õ bûneiért?

6. Gondolj a végsõ dolgokra, és szûnj meg gyûlölködni,

7. a bomlásra és a halálra, s tarts ki parancsai mellett!

8. Gondolj Isten félelmére, és ne tarts haragot társaddal,

9. gondolj a Magasságbeli szövetségére, és nézd el társad tévedését!

10. Tartózkodj a viszálytól, akkor kevesebb lesz a bûn,

11. mert a hirtelen haragú ember viszályt szít, a bûnös ember barátokat fordít szembeegymással, és viszályt hint a békében élõk közé.

12. Amilyen az erdõ fája, olyan a tüze is, amilyen az ember hatalma, olyan a haragja is, ésvagyona szerint növekszik indulata.

13. A parázs veszekedés tüzet gyújt, és a hirtelen viszály vérontásra vezet, az árulkodó nyelv pedig halált okoz.

14. Ha fújod a szikrát, lángra gyúl, ha pedig ráköpsz, elalszik: mind a kettõ a szádból jön elõ.

15. Átkozott a besúgó és a kétnyelvû, mert sok békében élõt háborgat.

16. Már sokakat ingatott meg a rágalmazó nyelv, és ûzött egyik néptõl a másikhoz,

17. elpusztított gazdag, fallal körülvett városokat, s aláásta elõkelõk palotáit.

18. Megtörte népek erejét, és szétszórt hõs nemzeteket.

19. Derék asszonyokat ûzött ki már a rágalmazó nyelv, és fosztott meg munkájuk gyümölcsétõl.

20. Aki ad rá, nem talál nyugalmat, és nem talál barátot, akire hagyatkozzon.

21. Csíkot hagy az ostor csapása, de a nyelv csapása a csontokat is összetöri.

22. Sokan hullottak már el a kard élétõl, de nem annyian, mint ahányan nyelv miatt mentek

tönkre!



23. Boldog, akit megóvnak a gonosz nyelvvel szemben, aki nem volt kitéve dühének, aki nemvonszolta annak igáját, és nem hordozta bilincseit!

24. Mert igája vasiga, és köteléke ércbilincs!

25. Halála csúfos halál, jobb annál az alvilág!

26. Hatalma azonban nem állandó, csak a gonoszok útjait tartja hatalmában, de nem perzselilángjával az igazakat.

27. Akik elhagyják Istent, azok esnek hatalmába. Kigyúl az bennük, s el sem alszik; rájuk rohan, mint az oroszlán, és marja õket, mint a párduc.

28. Kerítsd el füledet tövissövénnyel, és ne hallgass a gonosz nyelvre, készíts szádra ajtót ésreteszt!

29. Ha elzárod aranyodat, ezüstödet, szavaidnak is készíts mérleget, és szádnak megfelelõzabolát!

30. Vigyázz, hogy el ne ess a nyelv miatt, le ne roskadj a rád lesõ ellenségek elõtt, és bukásodgyógyíthatatlan, halálos ne legyen!

29. rész

1. Aki irgalmas, kölcsönad társának, s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.

2. Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul, de fizesd is vissza idejében társadnak.

3. Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta, és bármikor megkapod, amire szükségedvan.

4. Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt, és kellemetlenséget szereznek segítõiknek.

5. Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja, és alázatos szóval tesznek ígéretet,

6. amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen, kedvetlenül beszél, panaszkodik, ésaz idõt okolja.

7. Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét, és talált jószágnak gondolja.

8. Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétõl, és ellenségévé teszi, holott az rá nemszolgált arra.

9. Szitokkal és átokkal fizet neki, tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.

10. Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból, hanem attól való félelmükben, hogyok nélkül kárt vallanak.



11. Mindazonáltal légy nagylelkû a nyomorúságos iránt, és ne zaklasd az alamizsnáért!

12. Karold fel a szegényt a parancs kedvéért, és szorultságában ne engedd el üresen!

13. Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért, és ne rejtsd kõ alá, hogy ott vesszen.

14. Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint, akkor aranynál is többet ér azneked.

15. Zárd az adományt a szegény szívébe, és õ majd közbenjár érted minden bajban. (16) (17)

18. A hõs pajzsánál és lándzsájánál is jobban megvéd az téged ellenségeddel szemben!

19. A jó ember kezességet vállal társáért, csak az hagyja õt magára, aki elvesztetteszégyenérzetét.

20.

El ne felejtsd a kezes jótettét, hisz önmagát adta érted. (21

)22. A bûnös a kezes vagyonát eltékozolja, s a hálátlan cserbenhagyja megmentõjét. (23)

24. Sok tehetõs embert tett már tönkre gonosz kezesség, és hányta-vetette õket, mint a tenger hullámait.

25. Gazdag férfiakat tett már hontalanná, úgyhogy idegen népek között bujdostak.

26. Gonosz kezességbe a bûnös rohan, aki áthágja az Úr parancsait, aki sok ügybe kezd, perbekeveredik.

27. Karold fel társadat, amint csak teheted, de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!

28. A fõ dolog az ember életében a víz és a kenyér, a mezítelenséget befedõ ruha és a lakás.

29. Jobb a szegény élete deszkafödél alatt, mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül.

30. Érd be kevéssel sok helyett, akkor nem kell a kóborlás vádját viselned!

31. Nyomorúságos élet házról házra járni, ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon,és nem nyithatja ki száját.

32. Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat, emellett még efféle sértéseket hallhat:

33. »Eredj, idegen, terítsd az asztalt, s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!«

34. »Eredj máshová, tisztes barátaim miatt, vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!«

35. Nehezére esik mindez a jó ízlésû embernek: hogy szemére vetik nemzetségét, és szidják,mint valami uzsorást!

30. rész



1. Aki szereti fiát, nem sajnálja tõle a vesszõt, hogy a végén öröme legyen benne.

2. Aki fenyíti fiát, dicséretet arat miatta, és büszke lehet rá házanépe elõtt.

3. Aki oktatja fiát, irigyévé teszi ellenségét, és nagyra lehet vele barátai elõtt.

4. Ha meghal az apa, mintha meg sem halt volna, mert hasonmását hagyta maga után.

5. Látja életében, és örömét leli benne, halálakor pedig nincs miatta gondja, és nem szégyenülmeg ellenségei elõtt,

6. mert védõt hagy hátra házának az ellenségekkel szemben, barátainak pedig társat, akihálával fizet.

7.

Aki kényezteti fiait, saját sebeit kötözheti, és minden kiáltásukra megrendül bensejében.8. Csökönyös a ló, ha nem idomítják, a szabadjára engedett fiú pedig arcátlan lesz.

9. Kényeztesd a fiút: majd rémületbe ejt! Csak mókázzál vele, majd megszomorít téged!

10. Ne mulass vele, hogy meg ne bánd, és végül el ne vásson a fogad!

11. Ne engedd szabadjára ifjúkorában, és ne nézd el önfejûségét!

12. Hajtsd meg nyakát ifjúságában, és verd a hátát, amíg gyermek, hogy dacos ne legyen, sellened ne szegüljön, mert ez fájdalmat okozna szívednek!

13. Fenyítsd fiadat és bajlódj vele, hogy meg ne ütközz majd a gyalázata miatt.

14. Jobb a szegénynek, aki ép és egészséges, mint a gazdagnak, aki gyenge és nyavalyaverte.

15. Igaz szentség mellett többet ér a lélek egészsége bármennyi aranynál, ezüstnél, és az ép testmérhetetlen gazdagságnál.

16. Nincs gazdagság, amely felér az ép test gazdagságával, és nincsen gyönyör, amely túltesz aderûs kedélyen!

17. Jobb a halál a keserves életnél, s az örök nyugodalom a hosszas betegségnél.

18. Jó falat csukott száj elõtt olyan, mint a sír köré rakott ételáldozat.

19. Mire jó az áldozat a bálványnak, ha sem meg nem eszi, sem a szagát nem érzi?

20. Ilyen az is, akit üldözõbe vett az Úr, aki bûne bérét hordozza!

21. Csak nézi a szeme és felsóhajt, mint az eunuch, aki leányt ölel és epekedik.

22. Ne add át lelkedet a bánatnak, és ne gyötörd magadat gonddal!

23. A szívbeli öröm: élet az ember számára, és ki nem fogyó szent kincs, meghosszabbítja a



vidámság az ember életét.

24. Könyörülj lelkeden és légy Istennek tetszõ, légy tartózkodó, uralkodj szíveden az õszentsége szerint, és tartsd távol magadtól a szomorúságot!

25. Mert már sokakat megölt a búsongás, nincs is haszon belõle!

26. Az irigység és harag életet rövidít, s idõ elõtt öregít a gond!

27. Vidám a szív és jókedvû az étkezésnél, mert étkeit gondosan készítik.

31. rész

1. A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elûzi az álmot.

2. A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.

3. Fárad a gazdag a vagyon gyûjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.

4. Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.

5. Nem marad bûn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.

6. Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.

7. Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.

8. Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodottsem pénzben, sem kincsben!

9. Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!

10. Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetettvolna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!

11. Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdetialamizsnáit.

12. Ha elõkelõ asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsõként!

13. Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«

14. Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!

15. Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová õ néz,

16. ne nyúlj oda elsõnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.



17. Ne tolakodj étkezés közben!

18. Magadról tudd meg, mi jár társadnak!

19. Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.

20. Hagyd abba elõbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!

21. Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet elõbb, mint mások, és ne akarj innielsõként!

22. Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tõle alvásközben, és nem érzel fájdalmat.

23. Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.

24.

A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.25. Ha pedig sok evésre erõltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajttestednek.

26. Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:

27. Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.

28. Aki a vendégségben bõkezû, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.

29. Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!

30. Ne hõsködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!

31. Próbára teszi a tûz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét.

32. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz.

33. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak?

34. Mi foszt meg az élettõl? A halál!

35. Élvezetre van teremtve a bor kezdettõl fogva, de nem részegeskedésre!

36. A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme,

37. egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital.

38. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz.

39. A sok borital a lélek keserûsége.

40. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erõt, és sebeket ejt.

41. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le õt jókedvében!



42. Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!

32. rész

1. A lakoma gazdájává tettek? El ne bízd magadat! Légy olyan a társaságukban, mint akiközülük való!

2. Viseld gondjukat, azután leülhetsz, ha elláttad minden kötelességedet, dõlj le te is,

3. hogy örömöd legyen bennük, a hála dísze gyanánt elvehesd a koszorút, s az egybehívottak elismerését

elnyerhesd!4. Mint idõsebb, úgy beszélj, mert úgy illik,

5. hogy elõször te szólj komoly hozzáértéssel, de ne zavard a zenét!

6. Ne pazarold a szót, amikor nem hallgatják, és ne kérkedj rosszkor bölcsességeddel

7. Karneol kövecske arany ékszeren, ilyen, ha borvendégségnél zenészeket fogadnak.

8. Smaragd pecsétkõ arany foglalatban: a zene ritmusa jóízû és kevés bor mellett.

9. Figyelj és hallgass, akkor tisztességtudásod miatt tetszésben lesz részed.

10. Ha fiatal vagy, a saját ügyedben is alig szólj valamit,

11. még ha kétszer kérdeznek is, csak bólintással adj választ!

12. Sokban úgy tégy, mintha nem tudnád, figyelj, hallgass és kérdezz!

13. Elõkelõk között ne légy tolakodó, s ahol öregek vannak, ne beszélj sokat!

14. Villám elõzi meg a jégesõt, a szerénység elõtt pedig kedvesség jár, és tisztességtudásod

miatt jóindulatban lesz részed.

15. Felkelés idején ne lustálkodj, menj haza jó korán, s ott vigadj és ott szórakozz,

16. ott töltsd a kedvedet, de ne bûnnel és kérkedéssel!

17. Mindezekért pedig áldd az Urat, Teremtõdet, aki elárasztott téged mindezen javaival!

18. Aki féli az Urat, útbaigazítást nyer tõle, s akik hozzá fordulnak, áldásban részesülnek.

19. Aki kutatja a törvényt, eltelik azzal, a ravaszkodó azonban belegabalyodik.

20. Akik félik az Urat, megtalálják a helyes döntést, és meggyújtják az igazság szövétnekét.



21. Kerüli a bûnös ember az útbaigazítást, és kedve szerint magyarázgat.

22. A bölcs ember nem homályosítja el az értelmet, az elbizakodott és dölyfös azonban nemtiszteli a törvényt:

23. miután pedig megfontolás nélkül bánt el vele, megcáfolják õt saját következtetései.

24. Fiam! Semmit se cselekedj megfontolás nélkül, akkor nem kell a tett után bánkódnod!

25. Ne járj veszélyes úton, akkor nem botlasz kövekbe! Ne vállalkozz göröngyös útra, akkor nem botránkoztatod meg lelkedet!

26. Még fiaiddal szemben is légy óvatos, és házad népétõl is õrizkedj!

27. Minden tettednél gondosan vigyázz magadra! Aki ezt teszi, teljesíti a parancsokat.

28.

Aki hisz Istenben, figyel a parancsokra, s aki bízik benne, meg nem fogyatkozik.

33. rész

1. Aki féli az Urat, azt nem éri baj, megóvja õt Isten a kísértésben, és kiragadja a bajból.

2. Nem gyûlöli a bölcs a parancsokat és az elõírásokat, és nem hányódik, mint a hajó aviharban.

3. Megbízik az értelmes ember Isten törvényében, és megbízható számára a törvény,

4. mint az Urim. Készülj a beszédre, akkor hallgatnak rád, állítsd egybe a tanítást, és úgy adjválaszt!

5. A balga észjárása, mint a kocsi kereke, és okoskodása, mint a kerékagy forgása.

6. A gúnyolódó barát olyan, mint az útrakész ló, nyerít, bárki üljön is fel rá.

7. Miért különb az egyik nap a másiknál, világosság más világosságnál, az egyik év a másiknál

a nap alatt?

8. Az Úr bölcsessége tette õket különbözõkké, õ teremtette a napot, amely megtartja atörvényét.

9. Õ tette, hogy idõk, és bennük szent napok váltakozzanak, hogy azokon ünnepet üljenek -mind ez óráig.

10. Kiemelt közülük Isten némelyeket, és felmagasztalta õket, másokat pedig köznapokkárendelt. Az emberek is mindnyájan agyagból és földbõl vannak, amelybõl Ádám teremtetett.

11. Bölcsessége bõségében mégis különbséget tett közöttük az Úr, és különbözõ utat jelölt kinekik:



12. egyeseket közülük megáldott és felmagasztalt, némelyeket megszentelt és magához vont,másokat pedig eltaszított és megalázott, és kiirtott helyükrõl.

13. Amint az agyag a fazekas kezében van, hogy gyúrja és alakítsa,

14. és kénye-kedve szerint bánjék vele, úgy van az ember is Alkotója kezében, aki végzéseszerint juttat neki.

15. A rosszal jó áll szemben, s a halállal élet, így áll a bûnös is az igaz férfival szemben.Ekként nézd a Magasságbeli minden mûvét: párosával vannak, az egyik a másik ellenében.

16. Én pedig mint utolsó serkentem fel, mint aki szüretelõk után böngész szõlõszemet.

17. Isten áldásában bizakodtam én is, és megtöltöttem a prést, mint a szüretelõ!

18. Lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradoztam, hanem mindazok javára, akik okulást

keresnek.

19. Hallgassatok engem, fõemberek és népek mind, és figyeljetek, közösség elöljárói!

20. Se gyermeknek, se feleségnek, se testvérnek, se jó barátnak ne adj hatalmat magad fölöttéletedben! Ne add másnak vagyonodat, hogy meg ne bánd, és könyörögnöd ne kelljen érte.

21. Ameddig élsz és lélegzet van benned, ne engedd, hogy más halandó lépjen helyedbe,

22. mert illõbb, hogy gyermekeid kérjenek tõled, mint hogy te lesd gyermekeid kezét.

23. Minden cselekedetedben te maradj felül,24. és ne ejts foltot tekintélyeden! Élted napjainak végén, kimúlásod idején oszd elörökségedet!

25. Abrak, bot és teher kell a szamárnak, élelem, fenyítés és munka a rabszolgának.

26. Fenyíték alatt dolgozik csak, mert nyugodni kíván, engedj kezének pihenõt, és szabadságotkeres.

27. Iga és gyeplõ meghajtja a kemény nyakat, a rabszolgát pedig a folytonos munka hajlítja

meg.

28. A rosszakaratú rabszolgának kaloda való és bilincs, küldd õt munkára, hogy ne henyéljen,

29. mert a semmittevés sok gazságra tanít!

30. Fogd õt munkára, hisz arra való, ha pedig nem hajlik a szóra, verd bilincsbe lábait, de nelégy túlzó senkivel szemben sem, és ne tégy semmi fontosat meggondolás nélkül!

31. Ha hûséges rabszolgád van, úgy tartsd, mint magadat, úgy bánj vele, mint édestestvéreddel, hisz annyit ér neked, mint saját lelked!

32. Ha ok nélkül bántod, megszökik,



33. ha pedig odébb állt, nem tudod, kit kérdezz, és melyik úton keresd!

34. rész

1. Hiú és hazug az oktalan ember reménye, és álmok szédítik meg a balgákat.

2. Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan, aki hazug álmokra ad!

3. Az egyik a másikkal szemben - ez az álomkép -, emberi arc mása emberi arccal szemben.

4. Mi lehet tiszta a tisztátalanból? És mi lehet igaz a hazugságból?

5. Hiúk a csalfa jóslások, a hazug jelfejtések és a varázslók álmai,

6. s képzelõdik szíved, mint a vajúdó asszonyé, hacsak a Magasságbeli nem küldi látogatásgyanánt. Ne is törõdj velük!

7. Már sok embert vezettek tévútra az álmok, és kárt vallottak, akik azokban bíztak.

8. Csalhatatlanul teljesedik a törvény igéje, és tökéletes a bölcsesség megbízható szájból.

9. Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? A férfi, aki sokat tapasztalt, sokat tud is, saki sokat tanult, értelmesen beszél.

10. Aki nem próbált semmit sem, keveset tud, de aki sok helyen megfordult, bõvelkedik ravaszságban.

11. Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? Csak aki sokszor csalódott, bõvelkedik fortélyban.

12. Sokat láttam utazás közben, és sok dolgot tapasztaltam.

13. Többször jutottam miattuk halálos veszélybe, de megszabadultam Isten kegyelme által!

14. Becsben áll az istenfélõk lelke, és áldásban részesül, ha õ rájuk tekint,

15. Mert Megmentõjükbe vetik õk reményüket, és Isten szeme van azokon, akik szeretik õt.

16. Aki az Urat féli, semmitõl sem retteg, és nem fél, hisz õ a reménye!

17. Boldog annak lelke, aki az Urat féli!

18. Ki másra hagyatkozzon, és ki legyen erõssége?

19. Az Úr szeme van azokon, akik õt félik, hiszen õ hatalmas oltalmazó, szilárd erõsség,menedék a forróság, árnyék a déli hõ ellen,

20. védelem a botlás ellen, és segítség a bukáskor, felemeli a lelket, és derût ad a szemnek,



egészséget ad, életet és áldást!

21. Az igaztalanból áldozónak förtelmes az áldozata, és nem kedvesek a gonoszok gúnyolódásaí!

22. Az Úr csak azokkal van, akik hívek hozzá az igazság és jámborság útján.

23. Nem kellenek a Magasságbelinek a gonoszok adományai, és nem tekint az igaztalanok áldozataira, nem bocsátja meg bûneiket áldozataik sokasága miatt.

24. Mint aki fiút áldoz apja szeme láttára, olyan, aki szegények vagyonából áldoz.

25. A szegényeknek szûkös a kenyere a megélhetéshez, aki az ilyet megcsalja, vér embere!

26. Aki megvonja a verítékkel érdemelt kenyeret, olyan, mint aki megöli társát.

27.

Mint aki vért ont, olyan, aki megcsalja a bérest.28. Épít az egyik, a másik lebontja, mi marad nekik a fáradságon kívül`?

29. Imádkozik az egyik, átkozódik a másik, vajon kinek szavát hallgatja meg Isten?

30. Aki tetem illetése után megfürdik, és újból érinti, mi haszna mosakodásának`?

31. Így van az az ember, aki böjtöl bûneiért, és újból elköveti õket, mi haszna sanyargatásának?Ki hallgatja meg imáját?

35. rész

1. Aki megtartja a törvényt, gyakran áldoz;

2. békeáldozat, ha valaki ügyel a parancsokra, és távol tartja magát minden gonoszságtól.

3. Vétségért engesztelõ áldozat és bocsánatkérés a bûnért, ha valaki jogsértéstõl tartózkodik.

4. Lisztlángot áldoz, aki szeretetet tanúsít, és hálaáldozatot mutat be, aki alamizsnát osztogat.

5. Az Úrnak tetszõ adomány: otthagyni a gonoszságot, és engesztelés a bûnökért: tartózkodni a jogsértéstõl.

6. Ne jelenj meg az Úr színe elõtt üres kézzel.

7. mert Isten parancsa miatt kell történni mindezeknek.

8. Az igaz áldozata juttat zsíros húst az oltárra, és gyönyörûséges illat az a Magasságbeli színeelõtt!

9. Kedves az igaz áldozata, meg nem feledkezik az Úr az õ emlékeztetõ áldozatáról.



10. Jó lélekkel tiszteld Istent, és ne vonj el semmit kezed adományából!

11. Minden adományodnál vidám legyen arcod, és örömmel ajánld fel tizedeidet!

12. Úgy adj a Magasságbelinek, ahogy õ ad neked, add jó lélekkel, amennyire kezedbõl telik,

13. Mert az Úr megfizet, hétannyit ad neked helyette.

14. Ne jöjj silány áldozattal, mert az nem kell neki,

15. és ne várj semmit igaztalan áldozattól, mert az Úr igaz bíró, és nincs nálaszemélyválogatás.

16. Nem nézi az Úr a személyt a szegénnyel szemben, és meghallgatja az elnyomott esdeklését.

17. Nem veti meg az árva könyörgését, de az özvegyét sem, ha kiönti panaszszavát.

18. Nemde az özvegynek könnyek peregnek arcán, és panaszt tesznek az ellen, aki fakasztottaõket!

19. Arcáról ugyanis felszállnak az égbe, s az Úr, aki meghallgatja õket, nem leli kedvét bennük.

20. Aki készséges lélekkel imádja Istent, elfogadásra talál, és könyörgése a felhõkig ér.

21. A megalázkodó imádsága áthatol a felhõkön, és meg nem nyugszik, amíg oda nem jut, nemtágít, amíg a Magasságbeli rá nem tekint.

22. Az Úr nem is késlekedik, hanem igazságot szolgáltat az igazaknak, és ítéletet mond. A Hõsnem türtõzteti magát velük szemben, amíg össze nem zúzza hátukat,

23. és meg nem fizet a népeknek, amíg el nem ûzi a gõgösök seregét, és össze nem töri azigaztalanok kormánypálcáját,

24. amíg meg nem fizet az embereknek tetteik szerint, az ember cselekedetei és vakmerõségeszerint,

25. amíg igazságot nem tesz népének, és meg nem örvendezteti az igazakat irgalmával.

26. Gyönyörûséges az Isten irgalma az elnyomás idején, mint az esõt hozó felhõk szárazságidején.

36. rész



1. Könyörülj rajtunk, mindenség Istene, tekints ránk, és mutasd meg nekünk irgalmadvilágosságát!

2. Bocsásd félelmedet a népekre, akik nem keresnek téged, hadd tudják meg, hogy nincs Istenkívüled, és híreszteljék csodás tetteidet!

3. Emeld fel kezedet az idegen népek ellen, hogy lássák hatalmadat!

4. Amint fölöttünk szentnek bizonyultál az õ szemük láttára, úgy mutasd magad dicsõnek irányukban szemünk elõtt,

5. hadd ismerjék meg, amint mi már tudjuk, hogy nincs Isten kívüled, Uram!

6. Újítsd meg a jeleket és ismételd a csodákat,

7. dicsõítsd meg kezedet, jobb karodat!

8. Szítsd haragodat és öntsd ki bosszúságodat,

9. törd meg az ellenséget és verd meg az ellenfelet!

10. Siettesd az idõt és emlékezz meg a végrõl, hogy megemlegessék csodás tetteidet!

11. Pusztuljon el a tûz haragjától, aki menedéket keres,- hadd vesszenek, akik gonoszul bánnak népeddel !

12. Rontsd meg az ellenséges fejedelmek fejét, akik mondják: »Kívülünk nincsen más!«

13. Gyûjtsd egybe Jákob minden törzsét! Hadd ismerjék meg, hogy nincs más Isten kívüled, ésemlegessék csodás tetteidet! Tekintsd õket örökségednek, úgy, mint egykor.

14. Könyörülj népeden, amely nevedet viseli, Izraelen, akit elsõszülöttednek hívtál.

15. Könyörülj szent városodon, Jeruzsálemen, nyugalmad helyén!

16. Töltsd meg Siont kimondhatatlan igéiddel, és népedet dicsõségeddel.

17. Tégy tanúságot azok mellett, akik teremtményeid között az elsõk, és teljesítsd a

jövendöléseket, amelyeket a régi próféták mondtak nevedben.18. Jutalmazd meg azokat, akik benned bizakodnak, hogy prófétáid igazmondóknak

bizonyuljanak, és hallgasd meg szolgáid könyörgését

19. Áronnak népedre adott áldása szerint, és vezess minket az igazság útján! Hadd tudja meg aföld minden lakója, hogy te vagy az Isten, az örökkévalóság szemlélõje.

20. A gyomor minden étket bevesz, de van étel, amely jobb a másiknál.

21. Az íny a vadhúst vizsgálja, az értelmes szív pedig a hazug szavakat.

22. A csalfa szív szomorúságot okoz, az okos férfi azonban ellenáll neki.



23. A nõ minden férfit elfogad, de van leány, aki különb másoknál.

24. Az asszony szépsége felderíti férje arcát, és túltesz mindenen, ami szemet gyönyörködtet.

25. Ha még a nyelve is kegyes, szelíd és jóságos, akkor férje nem is olyan, mint a többi

emberfia.

26. Aki jó asszonyt vesz el, a legkiválóbb birtokhoz jut, magához hasonló segítsége, támasztóoszlopa lesz.

27. Ahol kerítés nincsen, kifosztják a birtokot, s ahol nincs asszony, a férfi szûkölködvefohászkodik.

28. Ki bízik meg abban, akinek nincsen fészke, és ott tér be, ahol az éjszaka éri, és mintfelövezett rabló városról városra siet?

37. rész

1. Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde, halálos szomorúság,

2. ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!

3. Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színétgonoszsággal és álnoksággal?

4. Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belõle.

5. A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.

6. Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el õt gazdagságodban!

7. Ne kérj tanácsot irigyedtõl, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.

8.

Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.9. Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg elõbb, mire van szüksége, mert õ ismagáról gondoskodik,

10. hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:

11. »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.

12. Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyalvetélytársnõjérõl, gyávával háborúról, kereskedõvel üzletrõl, vevõvel eladásról, irigy emberrel

háláról,13. könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességrõl, rest munkással bármi



munkáról,

14. esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgasssemmiféle tanácsukra!

15. De keresd fel gyakran a jámbor embert, akirõl tudod, hogy Isten félelmében jár,

16. aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!

17. De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!

18. A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét õr, akik magashelyükön ülve kémlelnek.

19. Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezéreljeutadat.

20. Helyes megfontolás elõzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden Tettedet!

21. A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belõle: a jó és a rossz, az élet és ahalál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.

22. Van olyan tudós férfi, alá sokakat tanít, és maga is hasznát látja.

23. Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;

24. nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.25. Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,

26. s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.

27. A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják õt, boldognak mondják.

28. Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!

29. Aki bölcs a nép javára, dicsõséget arat, és hírneve örökké él!

30. Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.

31. Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden.

32. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után,

33. mert a nagyétkûség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége.

34. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.



38. rész

1. Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte õt

2. Istentõl van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül.

3. Az orvos tudománya felmagasztalja az õ fejét, és dicséretet nyer a fõemberek elõtt.

4. A Magasságbeli teremtette a földbõl az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tõlük.

5. Nem a fától lett édes a keserû víz,

6. hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek,hogy csodás erõivel dicsekedhessenek.

7. Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belõlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állítelõ gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az õ alkotásai,

8. és Isten békéje legyen a földön.

9. Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyíttéged.

10. Fordulj el a bûntõl, légy igaz kezû, és tisztítsd meg szívedet minden vétektõl.

11. Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetõül, mutass be kövér áldozatot! De orvost isengedj magadhoz,

12. hisz az Úr rendelte õt, el ne távozzon mellõled, mert szükség van fáradozására.

13. Mert van idõ, amikor kezükre kell magad bíznod,

14. és õk is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az õ mûködésük által.

15. Aki vétkezik Alkotója színe elõtt, orvos kezére kerül.

16. Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét

annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését!

17. Sirasd õt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és neszomorkodj.

18. Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt!

19. Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erõt, s a szívbeli fájdálom meghajlítja anyakat.

20. Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek.

21. Ne add át szívedet a búbánatnak, ûzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végrõl!



22. El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,

23. elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked!

24. A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.

25. Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel,

26. aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde,

27. barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hízlalása a gondja!

28. De így van minden kézmûves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés,akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzimunkáját;

29. éppígy a kovács, aki üllõ mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tûz heve pörköli bõrét, s akemence hõségét állja.

30. Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét,

31. munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja.

32. Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonosgondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,

33. agyagot gyúr karjával, és Iába elõtt meghajlitja merevségét,

34. a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze.

35. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében.

36. Nélkülük nem épül város,

37. nem jövevények õk, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülõhelyük,

38. nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem õk mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban.

39. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk ûzése a legfõbb kívánságuk. Demásképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!

39. rész



1. Az összes réginek bölcsességét kutatja a bölcs, és a prófétákkal tölti idejét,

2. megjegyzi magának neves férfiak elbeszéléseit, és behatol a példabeszédek fordulataiba.

3. A bölcs mondások titkait fürkészi, s a példabeszédek talányaival foglalkozik.

4. A fõemberek között tesz szolgálatot, és megjelenik a fejedelem elõtt.

5. Beutazza idegen népek földjét, hogy jót és rosszat próbáljon az emberek között.

6. Arra adja szívét már hajnalban, hogy keresse az Urat, az õ Alkotóját, és könyörög aMagasságbeli színe elõtt.

7. Imára nyitja száját, és bûneiért könyörög.

8. Ha az Úr, a hatalmas, úgy akarja, eltölti õt az értelem lelkével,

9. akkor úgy hullatja bölcs igéit, mint a záport, és imában dicséri az Urat,

10. aki irányítja megfontolását és tudományát, õ pedig annak titkain tanakodik.

11. Nyilvánosságra hozza tudös tanítását, s az Úr szövetségének törvényével dicsekszik.

12. Sokan magasztalják bölcsességét, s az nem múlik el sohasem.

13. Nem megy feledésbe emléke, és neve él nemzedékrõl nemzedékre.

14. Bölcsességét népek emlegetik, és dicséretét hirdeti a közösség.

15. Ha tovább él, ezreknél különb a neve, ha pedig pihenõre tér, az is hasznára van.

16. Hadd beszéljek tovább, megfontoltan, mert telítve vagyok lelkesedéssel!

17. Fennhangon mondja: Hallgassatok rám, istenfélõ fiaim, hogy viruljatok, mint a patak melléültetett rózsa.

18. Édes lesz illatotok, mint a Libanoné,

19. s virágoztok, mint a liliom, illatot árasztotok, és levéldíszbe öltöztök! Zengjetek dalt és

áldjátok az Urat mûveiért!

20. Adjátok meg nevének a tiszteletet, és dicsérjétek õt ajkatok szavával, ajkatok dallamával,lantszóval, és magasztalva ekként szóljatok:

21. »Nagyon jó az Úr minden mûve, és a maga idejében meglesz minden, amit parancsol!« Nekérdezze senki: »Mi ez?« vagy »Mire jó az?« mert mindennek megvan a rendeltetése.

22. Szavára megállt a víz, mint a töltés, szája igéjére, mint a vízmedence,

23. mert akaratának kívánsága teljesül, s ahol õ segít, ott nincsen akadály.

24. Minden élõlény mûve nyilvánvaló elõtte, és semmi sincs elrejtve színe elõl.



25. Átfogja tekintetével az örökkévalóságot, és semmi sem csodás a színe elõtt!

26. Nem lehet azt mondani: »Mire jó ez, meg az?« mert mindenre szükség van a magaidejében.

27. Áldása kiárad, mint a folyam,

28. és megitatja a szárazföldet, mint az áradás. Így ûzte el haragja a népeket, amelyek nemkeresték õt,

29. így változtatott vizet szárazsággá, úgyhogy a föld kiszáradt; így egyengetett utatátvonulásokhoz, a bûnösöknek pedig gáncsot vetett haragjában.

30. Jót teremtett a jóknak kezdettõl fogva, éppígy jót és rosszat a gonoszoknak.

31. Az ember életének fõ szükségletei: víz és tûz, vas meg só, tej, búzakenyér, méz, a szõlõ

fürtje, olaj és ruha.

32. Mindez a jámborok javára szolgál, de a gonoszok és bûnösök ártalmára válik.

33. Vannak szellemek, amelyeket megtorlásra teremtett, és ezek dühöngésükkel súlyosbítják kínjaikat,

34. a Vég idején kiadják erejüket, és lecsillapítják Alkotójuk haragját.

35. Tûz és jégesõ, éhség és döghalál, mindezeket bosszúállásra teremtették.

36. A ragadozók fogai, a skorpiók s a kígyók és a bosszú pallosa az istentelenek kiirtásáértvannak.

37. Ha parancsot ad nekik, ujjonganak, szükség esetére készen állnak a földön, és nem késnek szót fogadni kellõ idõben.

38. Ezért kezdettõl fogva meg voltam gyõzõdve, meghánytam-vetettem, s írásba is foglaltam:

39. »Jók az Úr mûvei mind egy szálig, és minden szükségletrõl idejében gondoskodik.«

40. Nem lehet azt mondani: »Ez rosszabb amannál!« mert mindegyik beválik a maga idejében.

41. Most tehát teljes szívvel és szájjal dicsérjétek és áldjátok az Úr nevét!

40. rész

1. Nagy veszõdség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva,hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig. amíg el nem temetik õket mindenek anyjába,



2. gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig

3. - az olyané, aki trónján ül dicsõségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,

4. azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik -, nem egyéb, mint

harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.

5. Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait,

6. alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik,

7. megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitõl félnie.

8. Minden élõ mellett, az embertõl az állatig, s a bûnösök mellett hétszeresen is,

9.

ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatásés a csapások.

10. Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is.

11. Mind, ami földbõl van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.

12. Minden vesztegetõ ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökkémegáll.

13. Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a

záporban.14. Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bûnösök azonban végképp elenyésznek.

15. A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.

16. Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévõ elõbb sodródik el, mint atöbbi fû.

17. A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s ajótékonyság örökre megmarad.

18.

Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne.19. A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalanasszony.

20. A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettõn túltesz a bölcsesség szeretete.

21. A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettõn túltesz a nyájas nyelv.

22. A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés.

23. Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettõnél többet ér az asszony a férjemellett.



24. A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment azirgalmasság.

25. Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettõnél többet ér a jó tanács.

26. A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettõn túltesz az Úr félelme.

27. Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni.

28. Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsõséget.

29. Fiam! Sohase légy életedben másokon élõsködõ, mert jobb meghalni, mint másra szorulni!

30. Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert máskenyerén élõsködik.

31.

A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentõl!32. Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tûz emészti!

41. rész

1. Ó, halál! De keserû rád gondolni annak, aki békében élvezi javait,

2. a gondtalan embernek, akinek útjai szerencsések mindenben, aki még jóízûen tud enni!

3. Ó, halál! De kedves a végzésed a nyomorgó embernek, az ereje fogytán levõnek,

4. annak, aki elaggott, és akinek minden csak terhére van, aki bizalmatlan és reményvesztett!

5. Ne félj a haláltól, kiszabott végzetedtõl, gondolj azokra, akik elõtted voltak és utánadkövetkeznek, ez minden élõnek osztályrésze az Úrtól!

6. Miért ócsárlod tehát a Magasságbeli végzését? Legyen bár az évekbõl tíz, vagy száz, sõtezer:

7. az alvilágban nincs az életkor miatt szemrehányás.

8. Utálatos fajzattá lesz a gonoszok nemzetsége, s akik az istentelenek házában járatosak!

9. A bûnösök gyermekeinek öröksége elenyészik, és magzatukat gyalázat kíséri.

10. Az istentelen apa ellen panaszt emelnek gyermekei, mert miatta vannak gyalázatban.

11. Jaj nektek, istentelen férfiak, akik elhagytátok az Úrnak, a Magasságbelinek törvényét!12. Ha születtetek is, átokra születtetek, és ha meghaltok, átokban lesz részetek.



13. Mind, ami földbõl való, a földbe tér vissza, ekként a gonoszok is átokból romlásba térnek.

14. Csak testüket siratják az emberek, az istentelenek neve azonban elenyészik.

15. Gondod legyen a jó hírnévre, mert az inkább megmarad neked, mint ezer drága nagy kincs.

16. Néhány napig tart a kellemes élet, a jó név pedig örökre megmarad!

17. Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. Mertláthatatlan kincs az elrejtett bölcsesség, mi haszna hát az egyiknek vagy a másiknak?

18. Békében õrizzétek, fiaim, a rendet,

19. s azok miatt érezzetek szégyent, amit most szám említ,

20. mert nem mindig illõ a restelkedés, és nem minden szégyenkezés talál tetszésre.

21. Restelld a paráznaságot apád és anyád elõtt, a hazugságot fejedelem és hatalmas elõtt,

22. a vétséget bíró és elöljáró elõtt, a törvényszegést a közösség és a nép elõtt,

23. az igazságtalanságot társad és barátod elõtt, szállóhelyeden

24. a lopást, a megfeledkezést az Istenre tett eskürõl és szerzõdésrõl, a könyökölést étkezéskor,az adott és vett jó becsmérlését,

25. a hallgatást, ha köszöntenek, parázna nõre tekintést, az arc elfordítását rokontól,

26. arcod elfordítását társadtól, az illetmény elvevését és meg nem térítését,

27. szemed jártatását más férfi feleségén, a leskelõdést szolgálója után, és ágyának megközelítését,

28. a becsmérlõ szavakat barátaid elõtt, és a szemrehányást, amikor adakozol.

42. rész

1. Restelld továbbadni a hallott szót, és feltárni a titkos beszédet, akkor megvan benned ahelyes szégyenérzés, és tetszésre találsz minden ember elõtt. De kicsit se szégyelld akövetkezõket, és senki kedvéért ne vétkezzél:

2. a Magasságbeli törvényét és rendelkezését, az igazságosságot, hogy felmentsd a gonoszt,

3. az elszámolást társakkal és utasokkal, az osztozkodást barátaiddal az örökségen,

4. a pontosságot mérlegben és súlyban, a keresetet, legyen az sok vagy kevés,



5. a hasznot adásnál-vevésnél, a gyermekek gyakori fenyítését, s a rossz rabszolga hátának véresre verését.

6. Hitvány asszony mellett helyén való a pecsét,

7. és ahol sok a kéz, tarts mindent zár alatt. Amit átadsz, számláld és mérd meg, jegyezz felminden kiadást és bevételt!

8. Ne restelld rendreutasítani a balgát és az ostobát, az öreget, akit ifjak is elítélnek, akkor jónevelésû leszel mindenben, és elismerést aratsz minden élõ szemében!

9. Olyan kincs a leány, amely anyjának álmatlanságot okoz, és elûzi az álmát a miatta valóaggodalom, hogy lánysorsban meg ne öregedjék, ha pedig férjnél van, meg ne gyûlöltessemagát;

10. hogy meg ne rontsák szüzességében, és teherbe ne essen az apai házban; hogy félre nelépjen férjes állapotában, és magtalan se maradjon.

11. A könnyelmû leányt õrizd gondosan, hogy szégyenbe ne hozzon az ellenségek elõtt a városmegszólása és a nép szóbeszéde miatt, és gyalázatodra ne legyen a nép sokasága elõtt.

12. Ne nézd senkinek szépségét, és ne idõzz asszonyok között,

13. mert a ruhából jön elõ a moly, s az asszonyból a férfi rosszasága.

14. Jobb a férfi keménysége az asszony kedvességénél, az ocsmány asszony pedig gyalázattáválik.

15. Hadd emlékezzem meg az Úr mûveirõl, és hadd hirdessem azt, amit láttam! Az Úr szavaáltal lettek az õ alkotásai.

16. Miként a tündöklõ nap beragyogja a mindenséget, úgy telik be az Úr dicsõségével az õalkotása.

17. Nemde az Úr a szentek által hirdeti minden csodatettét? A mindenható Úr erõt adott nekik,hogy megállhassanak dicsõsége elõtt!

18. Kifürkészi a tenger mélységét és az emberek szívét, átlát az õ furfangjukon,19. mert az Úr minden tudás birtokában van, és látja az idõk jelét, tudtul adja a múltat és a

jövendõt, és fölfedi a titkok leplét.

20. Egy gondolat sem kerüli el figyelmét, s egy szó sincs rejtve elõtte.

21. Ékessé tette bölcsessége remekmûveit, aki öröktõl fogva örökké van. Nincs ahhoz semhozzátenni,

22. sem attól elvenni való, és nem szorul õ senki tanácsára.

23. Mily gyönyörû minden mûve, pedig csak szikrányi az, amit látni lehet!



24. Mindezek élnek és örökké megmaradnak, és bármikor szükséges, mindegyik szót fogadneki,

25. mind különböznek, egyik a másiktól, és semmit sem alkotott, ami elégtelen lenne.

26. Biztosította mindegyik jóságát, - ki gyõzne betelni dicsõsége látásával?

43. rész

1. Dísze az égbolt a magasban; az ég szépségének látványa milyen dicsõ!

2. A felkelõ nap, amikor megjelenik, hirdeti, hogy csodálatos a Magasságbeli alkotása!

3. Perzseli délben a földet, ki tudja hõségét elviselni? Izzó tüzelõvel megtelt kemencénél

4. háromszorta inkább perzseli a nap a hegyeket, tüzes sugarakat lövell, és fényben úszvamegvakítja a szemet.

5. Nagy az Úr, aki azt alkotta, az õ parancsára siet pályáján.

6. A hold is mindenkor a maga idejében mutatja az idõt, és jel örök idõkre.

7. A hold jelzi az ünnepnapot, világító az, amely telte után megfogyatkozik,

8. - az õ neve szerint van a hónap - majd csodás módon növekszik töltéig.

9. Magasságbeli harci fegyver az, amely dicsõn ragyog az égbolton.

10. Az ég dísze a csillagok pompája, beragyogja velük az Úr a világot a magasból.

11. A Szent szavára rendben állnak, és nem lankadnak õrhelyükön.

12. Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját, mert igen gyönyörû az a pompájában,

13. átfogja az eget nagyszerû ívével, a Magasságbeli keze feszítette ki.

14. Parancsa által sietteti a havat, és szaporán küldi el ítélete villámait,

15. ezért nyílnak meg a tárházak, és repülnek ki a felhõk, mint a madarak.

16. Fölségében helyezte el a felhõket, és tördeli össze a jégesõ szemeit.

17. Megrendülnek a hegyek tekintetétõl, és akarata szerint fúj a déli szél,

18. mennydörgésének szava felriasztja a földet, s az északi vihar, a szelek összecsapása.

19. Elhinti a havat, mint a pihenni szálló madarakat, s az leereszkedik, mint a szálló sáska.



20. Csodálja a szem fehér színének szépségét, és elámul a szív a hullásától.

21. Mint a sót, úgy hinti a zúzmarát a földre, s amikor megfagyott, olyan az, mint a bojtorjántüskéi.

22. Fúj a hideg északi szél, mire kristállyá fagy a víz színe, bevon minden állóvizet, és mintegy páncéllal borítja a tavat.

23. Elemészti a hegyeket és megperzseli a pusztát, és mint a tûz, elégeti a zöldet.

24. Gyógyulás minderre a felhõk csepegese, a hulló harmat, amely felüdíti azt, ami elszikkadt.

25. Szavára eláll a szél, akaratával csendesítette le a világtengert, és helyezte el benne az Úr aszigeteket.

26. Akik bejárták a tengert, beszélnek veszedelmeirõl, ha hallunk róluk, szinte elámulunk.

27. Nagyszerû csodadolgok vannak benne: állatok és mindenféle szörnyetegek különbözõ fajai,iszonyatos teremtmények!

28. Általa ér az út sikeres véghez, és szava rendez el mindent.

29. Még sokat mondhatnánk, de szavunk elégtelen. A beszéd vége pedig: õ van mindenben!

30. Ha dicsõítjük, meddig jutunk el? Hisz õ hatalmasabb minden mûvénél!

31. Félelmetes az Úr és szerfölött hatalmas, csodálatos az õ ereje!

32. Dicsérjétek az Urat, amennyire tõletek telik, mert õ még többre méltó, és csodálatos az õfensége!

33. Áldjátok az Urat, magasztaljátok õt, amennyire tudjátok, mert nagyobb minden dicséretnél!

34. Akik magasztaljátok õt, kapjatok új erõre, ne lankadjatok, mert el nem éritek!

35. Ki látta õt, hogy le tudná írni, és ki tudta magasztalni, úgy, amint kezdettõl fogva van?

36. Van sok elrejtett dolog, ezeknél is különb, mert keveset láttunk mûveibõl.

37. Mindezt azonban az Úr alkotta, és bölcsességet adott a jámboroknak.

44. rész

1. Hadd dicsérjük a híres férfiakat, a mi õseinket nemzedékeik sorában.

2. Sok dicsõséget juttatott nekik az Úr fensége által régtõl fogva.



3. Voltak, akik hatalommal uralkodtak, akik híresek voltak vitézségük miatt. Voltak, akik okossággal ékeskedtek, mások hírnevet szereztek a prófétai tisztnek jövendöléssel,

4. voltak, akik parancsoltak az akkori népnek, és szentséges igéket mondtak a nemzeteknek bölcsességük révén.

5. Voltak, akik dallamokat gondoltak ki mûvészetükkel, és írásba foglalták költeményeiket,

6. férfiak, akik bõvelkedtek vagyonban, s olyanok, akik szép életre törekedtek, és békébenlaktak házukban.

7. Becsben is álltak mindannyian népük nemzedékei elõtt, és dicséretet arattak napjaikban.

8. Voltak közöttük, akik nevet hagytak hátra, amelyrõl dicsérettel beszélnek,

9. és voltak, akiknek nem maradt emlékük: kimúltak, mintha nem is lettek volna, születtek,

mintha nem is születtek volna, éppígy gyermekeik is utánuk.

10. De azoknak a jámbor férfiaknak, akiknek jósága nem ért véget,

11. a javaik megmaradnak ivadékuknál,

12. és szent örökségük unokáiknál, a szövetségek részese marad utódjuk,

13. és miattuk gyermekeik is mindörökre. Törzsük és hírnevük el nem enyészik,

14. testüket békében eltemették, de nevük él nemzedékrõl nemzedékre.

15. Népek emlegetik bölcsességüket, és dicséretüket hirdeti a közösség.

16. Hénok tetszett Istennek, ezért a paradicsomba vitték, hogy a népeknek bûnbánatraszolgáljon.

17. Feddhetetlen igaz volt Noé, s a harag idején engesztelésül szolgált.

18. Miatta maradt a földön maradék a vízözön idejében.

19. Szövetséget kötött vele Isten örök idõkre, hogy el ne pusztuljon többé minden élõ a vízözön

által.20. Ábrahám népek sokaságának volt dicsõ atyja, nem is volt dicsõségben hozzá hasonló.Megtartotta a Magasságbeli parancsát, és szövetségre lépett vele.

21. Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s a kísértésben hûnek bizonyult.

22. Dicsõséget adott neki ezért nemzetében, megesküdött, hogy gyarapítja õt, mint a föld porát,

23. felmagasztalja ivadékát, mint a csillagokat, és örökrészt ad nekik tengertõl tengerig, s aFolyamtól a föld határáig.

24. Ugyanígy tett Izsákkal is Ábrahámnak, atyjának kedvéért.



25. Az összes elõdjével kötött szövetségeket átadta neki, s az áldás Jákob fején nyugodott.

26. Elismerte õt áldásai által, és megadta neki örökrészét, õ pedig elosztotta részét a tizenkéttörzs között,

27. és belõle támasztotta azt a jámbor férfit, aki kegyet talált minden élõ szemében.

45. rész

1. Kedves volt Isten és emberek elõtt Mózes, akinek áldva legyen emléke.

2. Hasonlóvá tette õt dicsõségben a szentekhez, és naggyá az ellenségek megfélemlítésében, bõsz állatokat szelídített meg szavával.

3. Megdicsõítette õt királyok színe elõtt, parancsokat adott neki népéhez, és megmutatta nekidicsõségét.

4. Hûsége és szelídsége miatt szentté tette õt, és kiválasztotta minden élõ közül.

5. Megengedte, hogy hallja szavát, és bevezette a felhõbe.

6. Parancsokat adott neki szemtõl szembe, az élet és a fegyelem törvényét, hogy megtanítsaJákobot rendelkezéseire és Izraelt szabályaira.

7. Felmagasztalta Áront, az õ testvérét Lévi törzsébõl, hasonlóan õhozzá.

8. Örök törvényt állapított meg javára: neki adta a papi méltóságot a nép körében, és boldoggátette õt a dicsõséggel.

9. Felövezte a dicsõség övével, díszes ruhába öltöztette, és megkoronázta a hatalom jelvényeivel.

10.

Sarut adott rá, lábravalót és felsõruhát, sok arany csengõvel vette õt körül,11. hogy járás közben csengjenek, és hangozzanak a templomban népe fiainak emlékezetére;

12. szent ruhát aranyból, kék és vörös bíborból mûvészi hímzéssel, ellátva az ítélettudakolójával,

13. karmazsin szövetbõl, mûvészi munkát, metszett drágakövekkel, arany foglalatban,amelyeket kõmetszõ munkája vésett Izrael törzseinek száma szerint, emlékeztetõül.

14. Süvegén arany korona volt, ellátva a »Szent« felírással, pompás ékesség, felséges munka,

dísze kívánatos a szemnek.15. Nem volt azelõtt ehhez hasonló szép dolog kezdettõl fogva.



16. Nem öltheti magára semmiféle idegen, egyedül csak fiai és unokái mindenidõben.

17. Áldozatait a tûz naponta teljesen megemészti.

18. Megtöltötte Mózes a kezét, felkente szent olajjal,

19. és örök feladatul jutott neki és ivadékának, hogy ameddig az ég áll, papi szolgálatotteljesítsen, dicséretet mondjon, és áldja a népet az õ nevében.

20. Õt szemelte ki az összes élõk közül, hogy áldozatot mutasson be Istennek, tömjént éskellemes illatot emlékeztetõül, hogy engesztelést szerezzen népének,

21. és hatalmat adott neki parancsai körül, törvényei és ítéletei dolgában, hogy megtanítsaJákobot a szabályokra, és felvilágosítsa Izraelt törvényével.

22. De fellázadtak ellene illetéktelenek, és irigykedve törtek ellene férfiak a pusztában, azok,

akik Dátánnal voltak és Abironnal, és Kóré pártja bõsz haraggal.

23. Látta ezt az Úristen, és nem hagyta annyiban, s elemésztette õket haragja indulatában.

24. Szörnyû csodát mûvelt velük: elpusztította õket tüzes lánggal.

25. Gyarapította Áron dicsõségét, és megadta örökrészét: a föld gyümölcseinek zsengéjét juttatta neki.

26. Elõször is kenyeret rendelt nekik táplálékul, de az Ur áldozataiból is ehetnek, amelyeketnekik adott és ivadékaiknak.

27. A nép földjébõl azonban nem részesedik, s a nép között nem kap osztályrészt, mert magaIsten az õ része és öröksége.

28. Fineesz, Eleazár fia harmadik lett a tisztségben, mert az Úr félelmében a nyomdokábalépett,

29. helytállt a nép becsületéért, jámborságával és lelke készségével engesztelést szerzettIzraelnek Istennél.

30. Ezért vele is a béke szövetségét kötötte, hogy õ lesz fejedelme a szentélynek és népének,hogy õt és ivadékát illesse a fõpapi méltóság mindörökre.

31. De Dávid királlyal is volt szövetsége, Jessze fiával Júda törzsébõl, hogy az örökség neki jusson és ivadékának, azért, hogy bölcsességgel töltse meg szívünket, népe igazságosmegítélésére, hogy feledésbe ne menjenek javaik, és dicsõségüket nemzetségükben örökkétegye.

46. rész



1. Bátor volt a harcban Józsue, Nún fia, Mózes utóda a prófétaságban, nagy volt õ, mint neveis mondja.

2. Igen nagy volt Isten választottjainak megmentésében: leverte az ellenszegülõ ellenséget,hogy örökrészéhez juttassa Izraelt.

3. Milyen dicsõ volt, amikor fölemelte kezét, és dárdát ragadott a város ellen!

4. Volt-e, aki vele szembe tudott szállni?Hiszen az Úr adta kezébe ellenségeit!

5. Intésére nem állt-e meg a nap, s egy nap olyan lett, mint kettõ?

6. Segítségül hívta a Magasságbelit, a hatalmast, amikor ellenségek szorongatták mindenfelõl,és meghallgatta õt a nagy és szentséges Isten hatalmas jégesõ köveivel:

7. az ellenséges népre zúdította azt, és tönkreverte a lejtõn az ellenségeket,

8. hadd tudják a népek, milyen hatalmas õ, hogy nem könnyû Istennel harcolni! Õ pedig hívenkövette a Hatalmast,

9. jámborságot tanúsított már Mózes napjaiban, õ és Káleb, Jefóne fia, amikor állhatatosak voltak az ellenséggel szemben, visszatartották a népet a bûntõl, és elhallgattatták a gonoszzúgolódást.

10. Ezért kettõjüket szemelte ki Isten, hogy megkímélje õket a hatszázezer gyalogosra váró

veszedelemtõl, és elvezesse õket örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó földre.

11. Erõt adott ezért az Úr Kálebnek, és megmaradt benne az erõ öregségéig, hogy megszállja amagas földet, utóda is megtartotta az örökrészt,

12. hadd lássák Izrael fiai megannyian, milyen jó a szentséges Istent híven követni.

13. A bírák is név szerint, mindazok, akiknek szíve meg nem romlott, s akik el nem fordultak az Úrtól:

14. legyen áldott az emlékük, és sarjadjanak ki csontjaik a helyükrõl!

15. Maradjon meg nevük örökre, maradjon fönn fiaik számára a szent férfiak dicsõsége!

16. Az Úmak, Istenének kedveltje, Sámuel, az Úr prófétája, felállította a királyságot, ésfejedelmeket kent fel népében,

17. igazságot tett a gyülekezetben az Úr törvénye szerint, és Isten meglátogatta Jákobot.Megbízható prófétának bizonyult,

18. hûnek bizonyult igéiben, mert látta a világosság Istenét.

19. Õ is kiáltott a mindenható Úrhoz, amikor az ellenségek mindenfelõl körülvették ésszorongatták; õ bemutatta a hibátlan bárány áldozatát,



20. az Úr pedig mennydörgött az égbõl, hatalmas zengéssel hallatta szavát,

21. és tönkreverte az ellenséges fejedelmeket, s a filiszteusok minden vezérét.

22. Életének és korának vége elõtt pedig tanúul hívta az Urat és felkentjét, hogy »sem pénzt, de

még sarut sem fogadott el senkitõl sem!« és nem vádolta õt senki sem.

23. Miután pedig elszenderült, tudtul adta és megmutatta a királynak élete végét, felemelteszavát a földbõl jövendõmondásra, hogy eltörölje a nép bûnét.

47. rész

1. Nátán próféta jött ezek után Dávid napjaiban.

2. Mert amint a hájat elválasztják a hústól, úgy Dávid is kiválóbb volt Izrael fiainál.

3. Oroszlánokkal úgy játszott, mint bárányokkal, és medvékkel úgy bánt, mint a juhok kisbárányaival.

4. Már ifjúkorában megölte az óriást, és elvette népérõl a gyalázatot,

5. amikor felemelte kezét, s a parittya kövével leütötte a gõgös Góliátot,

6. mert segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erõt adott jobbjának, hogy leterítse a bátor harcos férfit, és felmagasztalja népe szarvát.

7. Dicsõvé tette õt ekként tízezer között, és magasztossá tette az Úr áldásaival, azzal, hogyfelajánlotta neki a dicsõ koronát,

8. és letiporta az ellenséget körös-körül, kiirtotta az ellenséges filiszteusokat - mind a mainapig -, és letörte szarvukat örökre.

9.

Minden tette után magasztalást zengett a Szentnek és Magasságbelinek dicsõítõ szavakkal.10. Teljes szívébõl dicsérte az Urat, szerette Istent, aki õt alkotta, és erõt adott neki azellenséggel szemben.

11. Énekeseket állított fel az oltár elõtt, és kellemes dallamokat énekeltetett velük.

12. Fényt adott az ünnepségeknek, és szépekké tette az évenként visszatérõ ünnepeket azzal,hogy magasztalták az Úr szent nevét, és már hajnalban dicsõvé tették Isten szentélyét.

13. Az Úr megtisztította õt bûneitõl, és felmagasztalta szarvát örökre, neki adta a jogot a

királyságra, és a dicsõ trónt Izraelben.14. Bölcs fiú következett utána, s õérte leverte az ellenség minden hatalmát.



15. Békés idõben uralkodott Salamon, mert Isten alávetette minden ellenségét, hogy házatépítsen az õ nevének, és szentélyt készítsen örök idõkre. Milyen bölcs voltál ifjú korodban!

16. Mint a folyó, tele voltál bölcsességgel, elárasztottad a földet szellemeddel,

17. és megtöltötted rejtélyes mondásokkal. Hírneved eljutott messze szigetekig, és kedveltlettél békeszereteted miatt.

18. Énekeid, mondásaid, talányaid és megfejtéseid miatt megcsodáltak az országok.

19. Elneveztek az Úr, az Isten nevérõl, akit Izrael Istenének hívnak.

20. Úgy gyûjtötted az aranyat, mint a sárgarezet, és úgy halmoztad az ezüstöt, mint az ólmot,

21. de odaadtad ágyékodat asszonyoknak, és szabadjára éltél testeddel,

22.

foltot ejtettél hírneveden, és meggyaláztad ivadékodat, haragot vontál gyermekeidre, és bánat követte balgaságodat,

23. mert birodalmad kettészakadt, Efraimból pedig pártütõ ország lett.

24. De Isten mégsem hagy fel irgalmával, el nem emészti, tönkre nem teszi alkotásait, nem irtjaki gyökerestül kiválasztottja ivadékát, és nem pusztítja el annak nemzetségét, aki szerette azUrat.

25. Maradékot hagy meg Jákobnak és Dávidnak gyökérhajtást belõle.

26. Salamon pedig pihenõre tért atyáihoz,27. és maga után hagyta utódát: »a nép balgaságát«,

28. Roboámot, aki híján volt az okosságnak, és elhidegítette magától a népet döntésével,

29. aztán Jeroboámot, Nábát fiát, aki bûnbe vitte Izraelt, és bûnös útra térítette Efraimot.Bûneik nagyon gyarapodtak,

30. a földjüktõl nagyon messzire vitték õket,

31.

és mindenféle gonoszságra adták magukat, amíg csak el nem érte õket a megtorlás, és végetnem vetett minden bûnüknek.

48. rész

1. Illés próféta jött ezután; tûzhöz volt hasonló, - a szava lángolt, mint a fáklya -,

2. éhínséget hozott rájuk, és megfogyatkozott a száma azoknak, akik gonosz akarattal



bosszantották, és nem tudták szívlelni az Úr parancsait.

3. Az Úr szavával elzárta az eget, és három ízben tüzet hozott le az égbõl.

4. Ilyen dicsõ volt Illés a csodáival! Ki is dicsekedhetne hozzád hasonlóan,

5. aki felhoztál megholtat az alvilágból, a halál sorsából az Úristen igéje által,

6. aki romlásba döntöttél királyokat, játszva megtörted hatalmukat, és sírba taszítottál ágyukróldicsõségeseket,

7. aki ítéletrõl értesültél Sínai hegyén, és megtorló büntetésekrõl a Hóreben,

8. aki királyokat kentél fel megtorlásra, és prófétát tettél meg utódodnak,

9. aki felvitettél tüzes forgószélben, tüzes ló húzta kocsin,

10. akirõl meg van írva, hogy az ítélet idején csillapítod az Úr haragját. Kiengeszteled az apaszívét fiával, és helyreállítod Jákob törzseit!

11. Boldogok, akik meglátnak téged, és barátságoddal dicsekednek,

12. mert mi élünk ugyan életünkben, de halálunk után ilyen nevünk nem lesz!

13. Miután Illést a forgószél elrejtette, Elizeus telt el szellemével. Nem félt fejedelemtõléletében, és senki sem múlta felül hatalomban.

14. Semmi sem volt számára lehetetlen, sõt még holttestében is prófétai erõ lakozott,

15. csodákat vitt véghez életében, és bámulatos dolgokat mûvelt halálában.

16. Mindamellett mégsem tért meg a nép, és nem hagytak fel bûneikkel, amíg csak el nemûzték õket országukból, s el nem széledtek az egész földön.

17. De megmaradt azért egy parányi nép, és fejedelem Dávid házában.

18. Voltak köztük, akik azt tették, ami tetszett Istennek, mások ellenben sokat vétkeztek.

19. Hiszkija megerõsítette városát: vizet vezetett belsejébe, megfúrta a sziklát vassal, és

vízgyûjtõt épített.

20. Napjaiban vonult fel Szanherib, és elküldte Rábsakét, felemelte kezét ellenük, kinyújtottakezét Sion ellen, és elbízta magát hatalmában.

21. Megrendült ekkor szívük és kezük, és gyötrõdtek, mint a vajúdó asszony,

22. hívták az Urat, az irgalmast, kiterjesztették kezüket és ég felé emelték, s a szentséges Úr, azIsten csakhamar meghallgatta szavukat.

23. Nem gondolt bûneikre, és nem adta át õket ellenségeiknek, hanem megmentette õket Izajás,a szent próféta keze áltai.



24. Megverte az asszírok táborát: tönkretette õket az Úr angyala.

25. Mert azt tette Hiszkija, ami Istennek kedves, és állhatatosan járt õse, Dávid útján, amintmeghagyta neki Izajás, a nagy és Isten színe elõtt hûséges próféta.

26. Az õ napjaiban ment hátrafelé a nap, és õ meghosszabbította a király életét.

27. Nagy lélekkel meglátta a végsõ dolgokat, és vigasztalta Sionban a gyászolókat, örök idõkremegmutatta a jövendõt,

28. s a rejtett dolgokat, mielõtt meglennének.

49. rész

1. Jozija emléke, mint az illatos tömjén keveréke, amely illatszerkészítõ kezemûve,

2. édes az említése minden szájnak, mint a méz, mint a zene borozás mellett,

3. mert Isten küldte õt a nép megtérítésére, s õ el is távolította az istentelen undokságokat.

4. Odaadta szívét az Úrnak, s a bûnök napjaiban megszilárdította a vallásosságot.

5. Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindannyian gonoszt cselekedtek,

6. mert elhagyták a Magasságbeli törvényét Júda királyai, és megvetették Isten félelmét,

7. ezért másnak adták át uralmukat, és idegen nemzetnek dicsõségüket.

8. Ezek felgyújtották a kiválasztott szent várost, és elhagyottá tették útjait Jeremiás miatt,

9. mert gonoszul bántak vele, holott még anyja méhében prófétává szentelõdött, hogyfelforgasson, kitépjen és romboljon, újra építsen és helyreállítson.

10. Ezekiel látta a dicsõség látomását, amelyet Isten a kerubok kocsiján mutatott meg neki,

11. és megemlékezett Jóbról is, aki az igazság útjaihoz ragaszkodott.

12. A tizenkét próféta csontjai is sarjadozzanak helyükön, mert megerõsítették Jákobot, ésmegsegítették biztos reménnyel.

13. Miképp magasztaljuk Zerubbábelt? Hisz olyan volt õ is, mint a pecsétgyûrû a jobb kézen,

14. és Józsuét, Joszedek fiát, akik napjaikban építették Isten házát, és emeltek az Úrnak szenttemplomot, amelyet örök dicsõségre rendeltek.

15. Nehemiás is sokáig maradjon emlékezetben! Õ építette fel nekünk a lerombolt falakat, õ



állította helyre a kapukat és a zárakat, és építette meg házainkat.

16. Nem született a földön Hénokhoz hasonló, ezért el is vitték a föld színérõl.

17. Olyan ember sem született, mint József, aki testvérei fejedelme volt s a nemzet erõssége,

rokonságának vezére és a népnek támasza.

18. Gondját viselték még csontjainak is, amelyek holta után prófétai erõvel bírtak.

19. Szet és Szem is becsben álltak az emberek elõtt, minden élõ fölött pedig Ádám van, mert õvolt az elsõ.

50. rész

1. Simon, Oniás fia, a fõpap, élete folyamán rendbehozta Isten házát, és napjai soránmegerõsítette a templomot.

2. Õ építette ki a templom magasságát, a kettõs épületet és a templom oromzatát.

3. Napjaiban a kutak vízben bõvelkedtek, és megteltek módfelett, mint a tenger.

4. Gondját viselte népének, és megmentette a pusztítástól,

5. a várost erõs kézzel nagyobbította. Dicsõséget nyert, amikor a nép elõtt járt-kelt, kibõvítettea templom és az udvar bejáratát.

6. Olyan volt õ, mint a hajnalcsillag a felhõk között, miként a telihold, mikor világít a magaidején,

7. mint a ragyogó nap, úgy tündökölt õ Isten templomában,

8. mint a fölséges felhõk közt pompázó szivárvány, mint a rózsa a tavasz napjain, és mint a

liliom a folyóvíz mellett, mint a Libanon virágai a nyár napjain,9. mint a lobogó tûz, mint a tûzben égõ tömjén,

10. mint az edény színaranyból, amely mindenféle drágakõvel ékes,

11. mint a viruló olajfa s a magasba törõ ciprus. Ilyen volt õ, amikor magára vette a díszruhátés teljes pompába öltözött,

12. amikor felment a szent oltárhoz, s a szent ruhában ékeskedett.

13. Amikor átvette a papok kezébõl a hússzeleteket, s az oltár mellé állt, körülvette õt atestvérek koszorúja, mint a cédruscsemeték Libanon hegyén,



14. és körülötte álltak, mint a pálmalevelek, Áron összes fiai díszükben,

15. az Úr áldozataival kezükben Izrael egész közössége elõtt, amíg be nem végezte azoltárszolgálatot, és el nem rendezte a Magasságbeli Király áldozatát.

16. Majd kinyújtotta kezét italáldozatra, és áldozott a szõlõfürt vérébõl,

17. kiöntötte az oltár aljára, fölséges illatul a magasságbeli Fejedelemnek.

18. Ekkor Áron fiai felkiáltottak, vert harsonákba fújtak, és hatalmas harsogást hallattak emlékeztetõül Isten elõtt.

19. Az egész nép együttvéve pedig sietve arcra borult a földön, hogy imádják az Urat,Istenüket, és könyörögjenek a mindenható, fölséges Istenhez.

20. Majd az énekesek hallatták hangjukat, s a nagy templom betelt a felhangzó kellemes

énekkel.

21. Imával könyörgött a nép a felséges Úrhoz, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, és be nemfejezték a teendõket.

22. Akkor leszállt és kiterjesztette kezét Izrael fiainak egész közösségére, hogy Isten áldásátvegye ajkára, s az õ nevével dicsekedjen.

23. Ekkor leborultak másodízben, hogy fogadják áldását.

24. Most pedig kérjétek a mindenség Istenét, aki nagy dolgokat vitt véghez az egész földön, aki

megsokasította napjainkat anyánk méhétõl fogva, és irgalma szerint cselekedett velünk:

25. adja meg nekünk a szív vidámságát, s hogy béke legyen napjainkban Izraelben, örök idõkre,

26. hogy Izrael elhiggye: Velünk van Isten irgalma, és megment minket napjaiban!

FÜGGELÉKEK: 50,27-51,38

27. Két népet utál a lelkem, a harmadik pedig nem is nép, hogy gyûlölhetném:

28. akik Szeír hegyén laknak, s a filiszteusok, meg a balga nép, amely Szíchemben lakik.

29. A bölcsesség és fegyelem tanítását ebbe a könyvbe írta Jézus, Sírák fia Jeruzsálembõl, akiszívébõl újra kiárasztotta a bölcsességet.

30. Boldog, aki ezekben a javakban foglalatoskodik! Aki megszívleli õket, bölcs leszmindenkor,

31. mert ha ezeket cselekszi, ereje lesz mindenre, mert Isten világosságának nyomában jár.



51. rész

1. Jézusnak, Sírák fiának imája. »Hadd magasztaljalak, Uram, királyom! És dicsérjelek téged,szabadító Istenem!

2. Hadd hirdessem nevedet, mert segítõm és oltalmazóm lettél!

3. Megmentetted testemet az enyészettõl, a gonosz nyelv tõrétõl, a hazugságot cselekvõk ajkától, és megsegítettél a támadókkal szemben.

4. Megmentettél neved nagy irgalma szerint a prédára lesõ ordítozóktól,

5.

és azok kezébõl, akik életemre törtek, a nagy szorongatásból, amely körülvett engem,6. a fojtó lángtól, amely körülvett, úgyhogy meg sem perzselõdtem a tûzben,

7. az alvilág méhének mélységébõl, az elvetemült nyelvtõl és a hazug beszédtõl, a gonoszkirálytól és az álnok nyelvtõl.

8. Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat,

9. mert életem közel járt az alvilághoz odalenn.

10. Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen, segítség után néztem az emberek között, de hiába!

11. Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram, és a régi idõben véghezvitt mûvedrõl,

12. hogy megmentetted a benned bízókat, Uram, és kiszabadítottad õket a pogányok kezébõl.

13. Fölemeltem a földrõl szavamat, és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól.

14. Kiáltottam az Úrhoz: »Ó, Uram, te atyám vagy, ne hagyj el szorongatásom napján, akevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok!

15. Hadd dicsérjem nevedet szüntelen, és magasztalva emlegessem!« Imám ekkor meghallgatásra talált.

16. Megszabadítottál a romlástól, és megmentettél a szorongatás napjától.

17. Ezért magasztallak, dicsõítelek, és áldom az Úr nevét!

18. Amikor még ifjú voltam, mielõtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan,imámban.

19. A templom elõtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, minta korán érõ szõlõ.



20. Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam.

21. Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam,

22. nagy bölcsességre tettem szert, és nagy elõmenetelt tettem benne.

23. Dicsõítem õt, aki bölcsességet adott nekem!

24. Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent.

25. Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerõsödtem.

26. A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását.

27. Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem.

28. Általa nyertem értelmességet kezdettõl fogva, ezért nem is akarom elhagyni.

29. Égett a bensõm, hogy keressem, azért el is nyertem, mint értékes vagyont.

30. Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul, dicsérni is kívánom õt vele.

31. Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok, gyülekezzetek iskolámba!

32. Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok? Hiszen lelketek szomjazik nagyon!

33. Megnyitottam számat és mondtam: »Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen!

34. Hajtsátok nyakatokat igája alá, és fogadja be Lelketek az intelmet, mert közel van annak megtalálása.

35. Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam, mégis bõséges megnyugvásttaláltam magamnak.

36. Fogadjátok be tanításomat minél többen, mert ezüstöt, bõséges aranyat szereztek vele!

37. Örvendjen lelketek az õ irgalmasságának, és ne szégyelljétek az õ dicséretét!

38. Végezzétek el dolgotokat még idõ elõtt, akkor megadja jutalmatokat idejében!«

sírák fiának könyve

Documents