sántha károly, a költő pap, 1840-1928. budapest 1931. · meleg kedély, mély szeretet, élő...
TRANSCRIPT
FÁBIÁN IMRE
SAHTHA KÁROLYA KÖLTŐ PAP1840—1928
BUDAPEST, 1931KIADJA A LUTHER-TÁRSASÁG
A LUTHER-TÁRSASÁG NÉPIRATAIÚJ SOROZAT 1.
A LUTHER-TÁRSASÁG KIADVÁNYAI
ŰJ SOROZAT XIV.
*
SÁNTHA KÁROLYA KÖLTŐ PAP
1840- 1928.
ÍRTA
FÁBIÁN IMRE
Ú J N É P I R A T O K 1. S Z Á M
B U D A P E S T , 1 9 3 1
' 'M 7PROTEST/
SÁNTHA KÁROLYA KÖLTŐ PAP
1840 - 1928.
ÍRTA
FÁBIÁN IMREsárszentlőrinci evang. lelkész
B U D A P E S T , 1 9 31
K I A D J A A L U T H E R - T Á R S A S Á GVIII., Üliai-űt 24.
Hornyánszky V. R.-T. m. kir. udv. könyvnyomda, Budapest. — 88.619
Sántha Károly.
ELŐSZÓ.
M agyarhoni ágostai h itvallású evang. keresztyén egyházunk ez em lékfüzettel hálá já t ak a rja le róni S ántha Károly irán t, ak i énekeskönyvünket annyi szép énekkel gazdag íto tta és ezen a réven annyi nem es érzésnek, Istenhez in d u lt felbuzdulásnak lett szülőforrásává. A L uther T ársaság e hozzá átte tt füzetet, am elynek Fábián Im re sárszentlőrinci lelkész, a boldogult énekköltő u tód ja a szerzője, a püspöki kar k ívánatára kü lön bocsátja közre, részint, hogy az országos megemlékezés n ap ján az előadóknak anyagot szolgáltasson, részint, hogy h íveink em lékül m egszerezhessék. Az idő rövidsége m ia tt csupán két képet közölhetünk.
E füzet is em lékeztesse híveinket a rra , mily nagy áldás az egyházi ének az Isten t kereső em beri lélekre és m ennyit köszönhetünk éppen S ántha Ká- ro lynak.
Áldás em lékén, béke po ra ira!
Gyermek- és ifjúkor.
Sántha Károly 1840 október 22-én született Kecskem éten, a h íres városban, a „B ánk b án “ költő jének városában. É desaty ja , S án tha Sándor ugyano tt köz- tiszteletben álló, keresett szűcsiparos volt. É desany ja Devossa K lára. A szorgalm as, istenfélő szülőket a Gondviselés nyolc gyerm ekkel ajándékozta meg. Nyolc gyerm ek nevelésének gondja még a jól kereső iparos szám ára is súlyos gond mindig. A derék édesapa volt a kenyérkereső , de a szelíd lelkű, csupaszív édesanya viszont az, akinek vállaira a szép család felnevelésének boldog gondja súlyosodott. Sántha Sándorné vállalta és boldog öröm m el teljesítette ezt az édesanyai, — annyi öröm et, bút adó — drága feladatot. Nem csak szorgalom m al, takarékossággal, k itartó igyekezettel, hanem csüggedést nem ism erő élő hittel is m egáldotta őt a Gondviselés. Épp azért terhét könnyen vitte, édesanyai h ivatásának teljesítése léleküdítő öröm volt szám ára. Ez a tiszta lélek, m eleg kedély, m ély szeretet, élő h it, m ely az édesanya tekintetéből sugárzott és annak egész lényét el- töltötte, gyakorolta az első és legnagyobb hatást Sántha K ároly lelkére.
Igazi lu theri szellemű házban született és nevelkedett Sántha Károly. L utheri szellemű család volt Sántha Sándorék családja, am ikor az édesanya esténkint körbe ültette a gyerm ek sereget, m int élő sövényt és boldogan énekelte a kis sereg a gyönyörű Gerhardt-féle éneket: „M aradj velünk mi K risztusunk, m ert m ár az éj felé
7ÁRVAHÁZ
vagyunk.“ Ahogyan Petőfit a „C serebogár“ dajkadal egész életén végigkísérte s hallo tta a dalt, „elhangzott b á r“ , úgy k ísérte Sánthát ez a legdrágább dajka dal, G erhardt Pál im ádsága: a szerető édesanya kedves éneke. M intha anya és gyerm eke egyarán t m egérezte volna, hogy akinek ez a Gerhardt-ének volt első feledhetetlen lelki eledele, annak m agyar G erhard t Pállá kell lennie. Addig k ísérte a gyerm eket, m a jd az ifjú t ez a dajkadal, m íg m aga is kobzot fogott s a lelkében gyerm ektisztaságban zsongó dallam ot ezer változatban, csudás szépségben tovább énekelte, fgy az édesanya a m aga m ély bitét, Is ten b en vetett b izodalm át, im ádkozó lelkét, énekszerete té t valósággal beleénekelte fogékony gyerm ekének tisz ta szívébe. Világos bizonyságai ennek a sírig ta r tó mély h a tá sn ak édesany jához írt költem ényei, kü lönösképen pedig az „A nyám nak1 cím ű költem énye, am ely ezt a m ély h a tást énekli meg.
A szorgalm as szülők nagy család jukat tő lü k tel- hetőleg gondosan nevelték. K áro ly t a nép isko la elvégzése u tán a kecskem éti ref. g im názium növendékei közé ad ták . Gim názium i tan u lm án y a it azután, a Sopronban végzett ötödik osztály kivételével, K ecskem éten fejezte is be. T anárai közül E bernyik és F iló gyak o ro ltak m élyebb h a tá s t az if jú ra , akik lá tván szép költői tehetségét, v ersírásra buzd íto tták . De h a tássa l volt reá Czékus István kecskem éti evang. lelkész, a későbbi püspök is, aki többször m egfordult S án tháék o tth o n áb an és akinek hajlék áb an ugyancsak o tthonos volt az eleven eszű, verselgető S án th a Károly.
G im názium i tanu lm ányai befejeztével az if jú n a k pályát kelle tt választania. Jövőjére gondolva — am in t később m aga em legette — az volt a vágya, hogy é le té t gyógyításra szentelhesse, vagyis a k á r m int orvos a beteg testet gyógyíthassa, ak á r m in t lelkész a beteg lelkeken segíthessen. Mivel úgy érezte , hogy a beteg
8
léleknek m ég inkább szüksége van orvosra, m in t a beteg testnek, a lelkészi p á ly á t választotta. B izonyosra vehetjük egyébként — ism erve édesanyja lelkivilágát — hogy ebben a pályaválasztásban nem csekély része volt az édesanya vágyának, im ádságának, valam int Czékus István tanácsának. A budapesti közös protestáns theológiára kerü lt, ahol Ballagi Mór, T örök Pál, Há- berern Jo n ath án , valam int Székács József, az „ország pap ja“ voltak szerető és szeretett tanárai. E nagynevű tanárok és a közös theológián eltöltött idők olyan mély ha tássa l voltak S án tha Károly lelkületére, hogy nála a két egyház testvéri együttm űködésének, sőt uniójának lelkesebb híve nem akadt. Még nyugalm azott lelkész ko rában is többször k ifejezést ado tt az unió m egvalósítására irányu ló óhajának . K öltői te hetségének kifejlődése és felfedezése szem pontjából sem volt közöm bös reá a budapesten eltöltött idő. Kiváló férfiak közül többen felism erték az ifjú szép költői tehetségét és a költészettel való foglalkozásra buzdíto tták, különösképen Székács József, Szász Károly és Karsay Sándor püspökök.
M ind gyakrabban m egjelenő költem ényei röv idesen ism ertté tették S ántha Károly nevét az irodalm i körökben. Székács József egyízben A rany Jánosnak is bem utatta a szép tehetségű ifjút. Képzelhető, hogy Arany kézszorítása és buzdító szavai m ilyen hatással voltak a nagy költőn mély tisztelettel csüggő ifjú poétára.
A munkamezőn.
T an u lm án y a it befejezvén, 1866-ban lelkésszé av a tták és Sárszentlőrincre kerü lt káp lánnak . Egy év m úlva m ár a szomszédos T olnaném edi gyülekezete h ív ta m eg a fiatal káp lán t lelk ipásztoráu l. 1868- ban pedig m ár a tekintélyesebb sandi gyülekezet k ö
9
rében ta lá ljuk . M egint két év m úlva, 1870-ben V árpa lo tára távozik. V árpalo ta valam ivel hosszabb á llo m áshelye volt ez előző gyülekezeteknél, de hatévi szolgálat u tán , 1876-ban Palotától is búcsúzik, hogy végleges m unkam ezejére : kápláni szo lgála tának sz ín helyére, S árszen tlő rincre költözzék. Itt m űködött egészen 1911 április 16-án bekövetkezett nyugalom ba- vonulásáig egyfolytában, teh á t 34 esztendeig. Nyuga- lom bavonulása u tán B udapestre kö ltözö tt, ahol 1928 szeptem ber 6-án bekövetkezett halálá ig lakott.
Am int lá tjuk , S án tha Károly öt gyülekezet k ö ré ben élte le életét s m indegyik gyülekezethez kötötte valam i kedves emlék. T olnaném edin ism erked ik m eg későbbi áldott lelkű feleségével, Sandon a lap ít családot s o tt születik első gyerm eke, V árpa lo tán két gyerm ekkel, Sárszentlőrincen ism ét eggyel gyarapszik a család. U gyanitt tem eti el egy egyéves fiacskáját. B udapesten pedig ro sk ad t vállakkal az élet h arcán m egfáradva, h itvestársá t k íséri el könnyező szem ekkel az utolsó nyugovóhelyre, hogy rövidesen ő m aga is m elléje té rjen végső pihenőre .
A m int a Gondviselés egy élőhitű , melegszívű édesanya kebelére helyezte a gyerm ek S ántha K árolyt, úgy ez a Gondviselés a legm egfelelőbb élettá rsa t jelölte ki a szám ára h itvestársában , K irchner Idában, a m ucsfai lelkész fen k ö lt lelkű leányában , aki a szónak szép m agyar je len tése szerint, felesége, életének egyik fele volt. S án tha K ároly h itvese átérezte a költő m ellett a m aga m agasztos h ivatását. O lyan nyu- godttá, olyan széppé, olyan harm onikussá, o ly an gondta lan n á tette S ántha K ároly o tthonát, am ilyen re a kö ltőnek szüksége volt. S ántha K árolynak n em csak arra volt szüksége, hogy o tth o n áb an meleg szerete t lakozzék s hogy gyerm ekeit édesanyai meleg sze rete t vezesse, hanem a rra is, hogy legyen, aki az édesanyai meleg gondviselő szeretetet pótolja. S án th a Ká-
10
ro ly m in t igazi, vérbeli költő az eszm ék világában, egy tisztább világban, gyerm eki álm odozással élte le életét. A földiekkel keveset tö rődött. Nem volt érzéke az élet kicsinyes gondjai, küzdelm ei, m egp róbálta tásai irán t. A hű feleség é rte tt ahhoz, hogy a sa já t életével fogja fel a gondot, küzdelm et, hogy a költő férj lelke örökös napsugárban élhessen. A csa ládnak , a h áz ta rtásn ak gondja — m int egykor az édesanyánál, — teljesen a hű feleség gondos szerete- tére súlyosodott. Sántha K árolyné költői fé rje szám ára gond talanná s m indig verőfényessé tu d ta tenn i a k ed ves családi o tthon t. Nem m indennap i hűségéért, gyengédségéért, önfeláldozásáért édes ju ta lm a nem csak egy boldog családi élet volt, h an em az a tudat, hogy az ő szeretete, h ite is ott lü k te t Sántha K ároly ö rö k szép költem ényeiben. Legszebb ju ta lm a pedig a szerető fé rjnek az az elism erése volt, hogy feleségének képét szívének szentélyében az édesanya helyére tette.
Már em lítettük, hogy S ántha K ároly 9 év alatt 3 gyülekezetben fo rdu lt meg. Annál feltűnőbb, hogy negyedik állom áshelyén, Sárszentlőrincen egyfo ly tában 34 esztendeig m űködött, tehá t szolgálati idejének egész hátra levő részét itt tö ltö tte el. B ár m indegyik szolgálati helye ado tt neki kedves a jándékokat, de az igazi o tthon t mégis S árszentlőrinc ad ta szám ára, az le tt lelkében a „kis fa lum .“
Az elég gyakori helyváltozásokat fiatal éveiben nem szabad nyugtalan, csapongó term észettel m agyaráznunk. Viszont nem szabad a lőrinci m egállapodást m egrekedésnek gondolnunk. Már abban az időben olyan híre-neve volt Sánthának a dunántú li egyházkerületben, sőt költem ényei révén az egész országban, hogy bárm ely ik , esetleg városi gyülekezet is tá r t k a rokkal fogadta volna. S án tha nem ak a rt elm ozdulni Sárszentlőrincről. Előző, elég gyakori helyváltoztatásai azt m u ta tták , hogy keresi az egyéniségének megfelelő
11
m unkahelyet, lőrinci m egállapodása azt bizonyítja , hogy Sárszentlőrincen m egtalálta, am it keresett.
Sárszentlőrincet 1722 szeptem berében Szenicei B árány György vezetése a la tt 8 G yörkönyből b ev án dorolt család a lap íto tta . A török idők u tá n a Sió m en tén puszta volt a község helyén. A b irto k gróf M ercy F lo rim und tábo rnoké volt, aki összes b irto k a ira ez időben telepeseket kerese tt. Öröm m el fogadta b ir to kán a m agyar jövevényeket, ak iknek pap ját k ü lönösen nagyrabecsü lte. A kis telep a földesúr tám ogatása m ellett g yo rsan virágzásnak indult. A nyolc családból p á r év a la tt 15—20 család lett. F ö lö tte gyorsan szaporodo tt a számuk az 1730— 40-es években, tehát a C aro lina Resolutió idején . A felvilágosult földesúr ugyanis m in d en jószágán teljes vallás- szabadságot b iztosíto tt alattvaló inak . Á llítólag a p ro testánsokat nem csak védelm ezte, hanem szeretetével, becsülésével an n y ira k itü n te tte , hogy e m ia tt Bécsben igazolnia kellett m agát.
A pécsi püspök unszo lásá ra azonban a vármegye 1726-ban elűzte a kis te lep lelkét, szeretett papját, Szenicei B árány Györgyöt. H árom évig a zalam egyei A lsódörgicsén kellett szám kivetésben élnie. Azért űzhették el o tthonából, m ert a tábornok-fö ldesúr évekig ta rtó külföldi h ad já ra to k b an volt elfoglalva. Am ikor hazajővén h írü l vette Szenicei B árány elüzetését, h a rag ra lobbant s rá izen t a várm egyére, hogy ám m eglássák, hogy az ő „kedves B árá n y á t“ m egfelelő fo rm ában azonnal visszahozzák lő rinci ek lézsiájába Az izenet kom olyságának világos bizonysága az, hogy a várm egye szolgabírákból álló küldöttséggel hívta vissza Alsódörgicséről a szám kivetett B árány t s neki teljes elégtételt szolgáltatott.
Az akkori zavaros időkben , am ikor az a rtik u láris helyeken kívül egyházaink, h íveink a legképzelhetet- lenebb zaklatásokat, háborgatásokat szenvedték, Du-
12
nán tú l szerte nagy vonzóereje volt a lőrinci biztos m enedéknek. Jö ttek is az evangélikus Győr, Moson, Sopron, Vas, Veszprém megyékből egym ásután. Szenicei B árány György életében 200— 1000 főre rúghato tt a község lak ó in ak száma. A község fe jlődése roham os volt. Még egyszer m egjelent ugyan a pécsi püspök sereggel L őrincen tem plom foglalásra és lelkészűzésre, de a felháborodott nép elől, — mely pap ját a Sárrét nádasában a tem plom kulcscsal együtt elrejtette, —• tanácsosabbnak látta a visszavonulást.
L őrincen egym ást követték a kiváló papok Szenicei B árány u tán . P erlak y Gábor a későbbi püspök, Nagy István püspök, B alassa János m ind fényes n e vek evangélikus lelkészi k a ru n k történetében . Nagy István lelkészkedése idején a gyülekezet 1775-ben az eddigi sártem plom helyett a m áig is m eglevő 1400 ülőhellyel b író szép tem plom ot építette. U gyanekkor a keresztelések szám a évente m ár 130— 150 között váltakozik.
A sárszentlőrinci gyülekezet, roham os fejlődésénél, híveinek jó m ódjánál, valam int pap ja inak kiválóságánál fogva ekkor m ár a to lna— b aran y a— somogyi egyházm egye legkiválóbb gyülekezetévé lett. Ez m a gyarázza meg, hogy am ik o r az egyházm egye vezetősége a ném etnyelvű gyülekezetek m agyarérzelm ű ta n ítókkal való e llá tásá ra isko lát ak a rt építeni, a választás Sárszentlőrinre esett. Az iskola 1806-ban egy t a n árra l meg is nyílt. M indössze 64 esztendeig m űködött Sárszentlőrincen, de ez a 64 esztendő elég volt a rra , hogy a sárszen tlő rinci gyülekezet nevét be írja a m a gyar m űveltség történetébe. Ez a la tt az idő a la tt kiváló tan á ro k vezetése a la tt egész sereg országos h írű s p á r v ilághírű növendéke volt a lő rinci alg im názium nak. Két évig a lőrinci isko lában tan u lt P e tőfi Sándor, ak inek lakóhelyét és isko lá já t m á rványtáblával jelölte m eg a Petőfi Társaság. A lő
13
rinci isko la növendéke volt Balassa János, a h a sonló nevű lőrinci lelkész fia, a v ilág h írű orvospro fesszor, ak inek k iválóságát szobor h ird e ti a budapesti tudom ányegyetem orvosi k lin ikáján . U gyancsak in nen indu lt ú tra Zsivora György közigazgatási bíró, a kiváló em berbará t, ak i irodalm i, tudom ányos és em- b erb ará ti cé lokra több százezer pengő értéket a já n dékozott.
De a lőrinci isk o lán ak hatása nem csak kifelé, érvényesült, hanem a gyülekezet tag ja ira nézve is á ldásos volt. E nnek az isk o lán ak köszönhető , hogy a gyülekezet tag jai so rábó l egész ra jo k indultak tudom ányos pályákra, szereztek m egbecsülést a gyülekezet nevének, az itth o n m arad o ttak közül pedig szinte m inden m ódosabb fiú elvégezte a négy gim názium i osztályt. 1870-ben, am ikor az id ő k m ár n a gyot változtak s az isko lá t L őrincen az elnéptelenedés fenyegette, az egyházm egye vezetősége B onyhádra helyezte át, ahol a lő rinci Gyalog István vezetése a la tt a mai jónevű főgim názium m á, m ajd reálg im názium m á fejlődött.
S ántha K ároly L ő rin cre jövetelekor az alg im názium m ár nem volt Sárszentlőrincen, de hatása, az álta la tám aszto tt fejlődés, m űveltség m egm arad t nem csak Sántha Károly idejében, hanem a m i nap ja ink ig is.
A gyülekezetnek fen t közölt m egkapó fejlődése, története , isko lá ja m ind hozzájáru lt ahhoz , hogy Sántha K ároly szám ára igazi o tthonná, „kis fa lu m “-má váljék. A gyülekezet a m aga, mintegy 2000 leikével elég erős volt ahhoz, hogy pap ja szám ára gondtalan m egélhetést biztosítson, de nem volt an n y ira nagy, hogy gyülekezeti szolgálata a költői foglalkozásban akadályozta volna. H angulatos, érett gerezdet termő lankák alján , a ran y k alást ringató, d ú san fizető földek ölén a Sió-parton, virághím es ré tek szélén, m adárdaltó l hangos gyüm ölcsösben volt S án th a Ká-
14
roly m unkam ezeje. Kertje a Sárrétre dűlt, m ely szinte udvarába hozta be a virágos rétet, m ásrészt szinte az Alföld végtelenjébe vezette a költő tek in tetét.
Gyülekezetét, m unkam ezejét, lelkivilágát ebben a környezetben sem m i sem zavarta. A nép szorgalmas, em berbecsülő, megelégedett. A község tiszta evangélikus. A költőpapot itt m indenki szeretettel, tisztelettel vette körül. így ez a gyülekezet, a „kis fa lum “ m indent m egadott a költőnek, am ire a földön szüksége volt. Nagy igényei nem voltak, békére, harm óniára, n yugalom ra vágyott s azt Lőrincen m ind m egtalálta. Községgel, gyülekezettel, m unkatársakkal, b a rá to k kal csodálatos megértésben, éggel-földdel teljes boldog összhangban élte napjait. Ezért töltött el 44 esztendei lelkészi szolgálatából 34-et, tehát életének javát Sárszentlőrincen; ezért írta költem ényeinek, különösen pedig énekeinek legnagyobb részét ebben a gyülekezetben. Lőrinci m űködése költői tevékenysége szám ára a gazdag term és ideje volt.
Szülőföldjéről és sok — szám ára kedves helyről —- zengett dalt S ántha K ároly lan tja , de sohase volt szárnyalóbb, m eghatóbb az éneke, m in t m ikor Sár- szentlőrincet, a „kis fa lu m a t“ m egénekelte. E bben az énekében fe ltá rja a szívét és őszintén m egm ondja, hogy Lőrinc pó to lhatatlan hely volt szám ára. Lőrinc nem csak elhagyott m unkahelyeit tud ta pótolni, de m ég szülőföldjét, a különben feledhetetlen Kecskemétet is. Lőrincet viszont nem tudta pótolni szám ára a ragyogó főváros: Budapest sem, még annak megkapó budai oldala sem. Mégis elm ent Lőrincről, a kis fa lu m ból, elvitte a „lőrinci o tthonból“ m indazokat, akiket szeretett. E lvitte Lőrincről szeretteit, családját, elm ent m aga is, h ab á r lelkét, m úzsájá t itthagy ta is a „lőrinci o tthonban“.
M agában véve nem volna sem m i rendkívüli abban, ha egy falusi lelkész, ak i életének nagyobb részét a világtól távol, egy fa lu csendjében élte le, öreg
15
nap jaira , —- kivált h a gyermekei is így lesznek közelebb hozzá, — városba s éppen a gyönyörű B udára megy p ihenni. De h a az eddig e lm ondottakat íigye- lemmel kísérjük, S án th a nyugalom bavonulásának van nak re jte tt okai is. Ily okot e sorok író ja a költőtől sohasem hallott, de a lőrinci hívek úgy érzik, hogy itt az ő körükben van a Lőrincről való távozásnak titka. Sántha tudvalevőleg sohasem politizált. Bár csendes szemlélője és tisztelője volt D eáknak és az ő iskolájának annál is inkább, m ert Deák akkor állott hatása és m unkája tetőpontján , m ikor Sántha Budapesten iskoláit végezte, de az országos politikába soha nem av a tkozott. Az 1910. évi választások idején azután a m u n k apárti jelölt tám ogatására Sárszentlőrincre érkezett Zsilinszky Mihály, ak it a m unkapárti jelölt m int fő-fő evangélikust éppen azért hozott le, hogy ezen a réven a nyakas lu theránus lőrinciekhez férkőzhessen. A lőrinci nép ugyanis szelíd, békésterm észetű volt mindig, de egyúttal ha jth a ta tlan , liizes 48-as érzelm ű is. H agyom ány volt a faluban, hogy Lőrinc fehér zászló alatt m indig egytől-egyig a 48-as jelölt szám ára adta szavazatát. A fa luban ja j lett volna annak, aki más jelöltre mer szavazni.
Ebbe a légkörbe jö tt Zsilinszky, egyházunk tisztelt világi vezére b a rá tjáh o z és egyúttal az evang. gyülekezet lelkészéhez, Sántha Károlyhoz. A h áz igazda, S ántha Károly n em tagadhatta meg vendégének azt a kérését, hogy a k ihirdetett gyűlésre elkísérje. E kkor történt, hogy b á r közönség egyáltalában nem gyülekezett a h irdetett m unkapárti gyűlés színhelyére, de a kapuk m ögül izgato ttan figyelő kurucok a gyűlésre igyekvő képviselőjelöltet, lm még oly tekintélyes evangélikus kíséret védelme alá húzódott is, megzáptojásoz- ták. A gyűlés ezzel véget is ért. A lőrinci gyülekezet azon m egingathatatlan meggyőződésben él, hogyha ez, a gyülekezet által sokszor m egbánt, szinte m egs ira to tt kínos jelenet közbe nem jön, költőpapja az ő
16
körében fejezte volna be életét s ez a gyülekezet k ísérhette volna el szeretett p ap já t a sokszor m egénekelt lőrinci akácos tem etőbe. A költő m aga hallgato tt m inderről. De tény és való, hogy egy év m úlva e kínos jelenet u tán az ősz pásztor 1911 tavaszán elbúcsúzott nyájá tó l s a „lőrinci o t th o n itó l . Ha m eggondoljuk, hogy S ántha m enny ire érzékeny lélek volt, m ennyire m indennapi kenyere volt a béke, összhang, szeretet s hogy 34 éven át éppen ez a teljes összhang tette olyan kedvessé szám ára Lőrincet, ak k o r valónak fogadhatjuk el, hogy nyugalom ba vonulásának, Lőrinc- ről való elköltözésének legalább is főoka — ebben a politikai ízetlenségben rejlik.
Érzékeny lelkének e fá jda lm át néhány év m úlva nyom on követte a m ásik. Ha nyugalom ba nem megy, vagy legalább Lőrincről el nem távozik, m egkím élte volna S ánthát a Gondviselés egy igen-igen nagy csalódástól, igen-igen nagy m egpróbáltatástól szeretteivel együtt. B udapesten ugyanis nem csak régi környezetét nem ta lálta meg, am i egy életen át dalra, énekre késztette, hanem Budapest a háborúval a m egpróbáltatás súlyos, gondterhes nap ja it hozta fedele alá. A pénz és nyugdíjának elértéktelenedésével a h ű feleség, a szerető gyerm ek m inden áldozattal se tu d ták táv o lta rtan i S ántha K árolytól öreg n ap ja ib an a nélkülözést, sőt az ínséget. így az ő életében is valóra vált:
„A lkonyuló félben van m ár élte nap ja ,S ilyenkor az em ber nyugodalm at óhajt,S ő reá szegényre a szerencsétlenség,Ő reá, m ostan m ért legtöbb gondot és b a jt.“
Mindez testét, lelkét erősen megviselte a koros k ö ltőnek. Keserűen írja s sorok író jának : „U ram öcsém levelének s a lőrinci „hazainak“ m egérkezésekor éppen a pincéből jö ttem fel, ahol, hej, nem azért voltam, hogy ho rd ó t üssek csapra, hanem , hogy fá t ap rogassak .“
17
A nélkülözésnek ezeket a nehéz n ap ja it is en y h íteni igyekezett a „lőrinci o tthon“ . A disznóölések a lkalm ával szinte m inden házból szán tak a jó öreg tisz telendő ú rn ak is egy kis „hazait“ . K épzelhető, hogy nehéz nap jai, sok keserű fa la tja közö tt nem csak m eg elégített, hanem m eg is nyug tato tt az a lőrinci falat, am elyben a legértékesebb nem is a fa la t volt, hanem a vele jö tt szeretet. 1923-ban szeretett é le ttá rsá t k ísérte el utolsó ú tjá ra azért, hogy 1928 szeptem ber 9-én ő is kövesse a F arkasré ti temetőbe. A költő o tthonának, a „kis fa lum “-nak örök em léket emelt egyik szép költe m ényében.1)
A lelkipásztor.
S ántha K ároly 44 évig fo ly tatta lelkészi szolgálatát. Ez alatt az idő a la tt az az enyhelelkű S ántha K ároly, ak inek szelíd kék szeméből a szeretet, a jóság sugárzott, aki a sokszor m egáldott, sokszor megénekelt édesanyától nem csak éneklésben örvendező hitet, h a nem szinte nőiesen gyengéd, meleg kedély t is örökölt, folyton azon igyekezett, hogy M egváltója nyom án ő is elm ondhassa: É n vagyok a jó Pásztor. Pásztora, édesatyja, szerető b a rá tja igyekezett lenn i nyájának , gyülekezetének. Pályaválasztása előtt az volt a gondolata, hogy gyógyításra és pedig a le lkek gyógyítására szenteli életét; ezt a nem es célt sohasem tévesztette szem elöl. A m int ő m aga jánosi lélek volt, a szeretet h írnöke és énekese s alig-alig van költem énye, am elyben a szeretetnek is valam iképen hangot ne adna, az volt az igyekezete, hogy m indenek fölött a szeretetet ápolja gyülekezete körében. Az egyetértést ápolni, az ellen téteket k iegyenlíteni, fé lreértést el-
*) Lásd a füzet végén.
2
18
oszlatni, m agáé it bosszút nem állani, m egbántóinak m egbocsátani volt legnagyobb öröme.
Estefelé télen úgy, m in t nyáron , ú tn ak indult a lőrinciek pap ja a falu kettős akácfasora alatt. Ezek az esti séták voltak bevezetői lelk ipásztori lá togatása inak . Régi lőrinci szokás, hogy a házak előtt m indenhol k ispadok vannak. M unkájuk u tán , de néha h áz im u n k a közben is, esti p ihenőre, beszélgetésre, vasárnap i bará tkozásra ide ü lnek ki a hívek. Sétái a lk a lm ával m indig tudta, hol kell m egállnia, kikhez kell oda szegődnie. Mindig tu d ta , kivel beszélgethet el ott a kis pádon és kinél kell beljebb is kerü ln ie a házba és segíteni atyai tanácsokkal. Ezekre az ú tjaira verseinek füzeteivel, különféle lapokkal, Koszorú-, trak tá tu sfüzetek példányaival indult el s búcsúzóul a beszélgetőknek m indig ju tta to tt néhány példányt.
Pásztori gondozása azonban nem csak gyülekezetbeli híveire terjedt ki, hanem gyülekezetén kívül a környék szépszám ú evang. m űvelt osztályára is. E n nek a gondozásnak középpontjában a vendégszerető papiak állott, amely állandó találkozóhelyül szolgált reste, m eg is találta a lőrinci paróchia ú tját. így összekötő kapocs s egyúttal az egyházhoz való kapocs volt a hívek szám ára Sántha K ároly háza. Különösen Uzdról a Pesthy-család, köztük Pesthy Pál kerületi felügyelő édesatyja, Pesthy Mór, a Fördős- és Sas-családok voltak gyakori vendégei a lő rinci parók iának . Viszont a költő is szívesen és g y ak ran kereste fel az ő baráti hajléka ika t. N yaranként pedig valóságos irodalm i és tudom ányos központ volt a lőrinci parók ia , annak csendes „tanuló szobája“ . Itt töltötte nyári szabadságát L ehr Albert családjával, gyakori vendégek voltak Budencz József, a Gömböc-, Kirchner-, W ágner-csa- ládok, több, m ár ak k o r is irodalm i nevű család tagjukkal. Valóságos irodalm i, tudom ányos megbeszélésekké hatalm asodtak a kedélyes baráti összejövetelek és növelték a ház tekintélyét. így történt, hogy a nagy-
19
kiterjedésű, népes tolna-baranya-som ogyi egyházme- gyének Sántha K ároly háza szellemi és irodalm i központjává lett, noha a megye legszélén volt. Sok áldás fakad t ebből az egész egyházmegyére.
M int igeh irde tőnek , Sántha K áro lynak szava k ihallatszo tt gyülekezetéiből és elhato tt az egyházmegye m inden részébe. Az egyházm egyének, az egyházm egye valam ennyi gyülekezetének, bonyhádi ta n in tézetének, ha valam i ünnepe volt, az ünnepi szónok rendesen a költő S án tha Károly volt. Beszédei bővelkedtek költői szépségekben és sugározták a szív m elegét, egyúttal m indig és m indenkor a Krisztust és csak a K risztust p réd iká lták , róla te ttek tanúbizonyságot. Ügy gyülekezetében, m in t az egyházm egye ünnepélyein nem ak a rt hirdetni m ást soha, csak a megfeszített és fe ltám adott Krisztust.
L elk ipásztori, igeh irdető i szo lgála tá t nem csak a legnagyobb m éltóságnak tarto tta, h an em élete legdrágább ju ta lm án ak is tekintette. Boldoggá tette ez a szolgálat. Ebbéli felfogását, le lkészi szolgálatáról való em elkedett vélem ényét saját m ag a fejezi ki leg hívebben „Pályám fordu ló ján“ c ím ű költem ényében, m elyet 25 éves lelkészi jubileum a alkalm ával írt.
A költő.
S án tha Károly m in t lelkész e lsősorban sárszent- lőrinci gyülekezetéé, azu tán egyházm egyéé volt, m in t költő az egész nem zeté, m in t énekkö ltő pedig egész m agyar nyelven beszélő evangélikus egyházunké. Az énekkö ltőnek h a tá sa túl terjed nem csak egyházm egyéje, egyházkerü le te h atára in , am elyben énekei a h ívek ajkán élnek , hanem tú l te rjed a csonka ország h a tá ra in , túl te r je d a tengereken s azok az ének m eragadó erejével összekötő k ap cso t alko tnak a világ m inden részén szétszórt m agyar nyelvű evan gélikusok között.
2*
20
Sántha Károly költészetét jellem ezve, ő m aga úgy nyilatkozik : „Zengtem hazát, szerelm et, Istent, Szent eszm ényképem volt e h áro m “ és tényleg költem ényei e három csoportba sorakoznak.
Hazafias költem ényeit rendesen valam i a lk a lom ra vagy ünnepre írta . K öltem ényeit a nem esebb ízlésű olvasóközönség szinte áh íta tta l olvasta, az if jú ság pedig szívébe zárta és szavalataiban híven őrzi. De h e lye ttünk beszéljenek a költő költem ényei a fü zet végén.
Családi költészete körébe tartozó költem ényeit részint édesanyjához, részin t feleségéhez, részint leányaihoz írta . Az édesanyja em lékét m egörökítő versek m élységben, hensőségben m in tha Petőfi e nem ben is utolérhetetlen költem ényeit követnék.
B ár Sántha Károly a lantos költészet m inden terén alkotott m aradandót, jelentősége mégis ének- költészetén alapszik. Mit csodáljunk jobban? azt a gazdag term ékenységét-e a költő lelkének, amellyel annyi p á ra tlan szépségű éneket írt, vagy azt a sok oldalúságát, am ellyel az egyházi életnek s vele a lelki életnek szinte m inden vonatkozását megénekelte? T erm ékenységére nézve jellem ző, hogy a dunán tú li éne- keskönyvbe Sántha K árolytól 105 eredeti és 69 á t dolgozott ének van felvéve. így a neve a la tt szereplő 179 énekkel a dunán tú li énekeskönyvek csaknem “ ..-át S án tha írta. Pedig még a fel nem vett énekek között is akad szép szám m al igazán értékes mű. P ára tlan term ékenységét akkor látjuk teljesen, ha m eggondoljuk, hogy a dunán tú li énekeskönyvben Sántha után a legtöbb énekkel szereplő énekköltőnk, Kiss János püspök csak 63 énekkel van képviselve. Érdekes adat, hogy a ném et énekirodalom egyik legnagyobb költője, G erhardt Pál mindössze 109 éneket hagyott hátra.
Termékenységét és egyúttal sokoldalúságát figyelembe véve, m ondhatjuk , hogy S ántha énekeiből
21
egész énekeskönyvet lehetne összeállítani, am elyben m egtalálható vo lna az egyházi év, az egyházi és lelki élet m inden m egnyilvánu lására vonatkozó a lkalm as ének.
Noha nagy szolgálato t tett Sántha Károly exan- gélikus egyházának az á lta l is, hogy ilyen nagyszám ú énekkel ajándékozta m eg, a fő jelentősége és fo n tossága Sántha költészetének nem költem ényei szám ában és sokoldalúságában, hanem azok bensőségében rejlik. Már énekeinek szám a figyelemre méltó, hiszen nélkülük a m agyar evangélikus ének irodalom ban egy új énekeskönyv ta lán m eg sem jelenhete tt volna, de korszakalkotóvá énekéinek tartalm ával és belső értékével vált.
Sántha énekeiben b en n e lüktet evangyéliom i egyházunk lelke, benne lü k te t az evangyéliom főleg úgy, ahogy arró l a szeretet tan ítványa bizonyságot tett. ír t ugyan néhány éneket kifejezetten szentírásbeli hely alapján, de egyéb énekeiben is, am elyek betű szerint nem szentírásbeli hely a lap já n készültek, a megfeszített és feltám adott K risz tust hirdeti úgy, ahogy az apostoli hitvallás és evangyéliom i egyházunk hiszi és vallja.
Bár Sántha elsősorban jánosi szelíd lélekkel és lutheri b áto r vallástétellel evangyéliomi egyházának énekelt, m inden éneke o ly an hangú és tarta lm ú, hogy azokat az evangyéliom ból élő minden lélek m agáénak érezheti, vallhatja, énekelheti. Ennek m agyarázata az, hogy S ántha költészetének csak egy, de csudás mélységű és csudás sokoldalú forrása s táplálója van: az Ige. Sántha Károly énekköltészete a m agyar p ro testáns énekirodalom nak ú j virágkorát terem tette meg.
Sántha Károly énekköltészetének e csudálatos fo rrásából, am ely m indig az Ige, következik költemé- nyeinek, elevensége, frissesége, k iapadhatatlansága. Nincs olyan ünnepünk s életünknek o lyan alkalm a, am elyen Sánthánk kedves éneke ne köszöntene ben-
22
nünket s amelyen Sántha énekeivel ne ünnepelhetnénk. T udnánk-e ádventet ünnepelni enélkül az ének nélkül: „Nagy öröm hír jő a m ennyből“ , vagy „Ezrek ajkán egy szívvel“ ? Gyerm ekeink tudnának-e karácsonyestére készülni, ha nem énekelhetnék: „Itt vagy, óh szent karácsonyeste“ ? K arácsonykor az ő éneke emeli a m agasba lelkünket: „Szálljon hálánk , galam bszárnyon, vagy „Zendülj m agasztos angyalajkú ének“ . Az új évet is az ő énekével kezdjük meg: „Ki öröktől fogva voltál“ . Mily m egható áh íta tta l m u tat Krisztus vérére, keresztjére ez az ének: „H ullj óh Jézus drága vére“ s a lélek böjti hangulatá t m ily szépen festi a m ásik: „F ájd a lm ában gyászol ég, fö ld“ .
N agypénteken ő jelenti m egrendült lélekkel: „Csendes a sír, Jézus alszik“ és: „Óh zokogjon keresztyének“, viszont öröm m el harsogja húsvéti éneke a boldog diadalt: „Koporsó, hol vagyon fullánkod?“ , vagy „Isten néked térde t h a jtv a“ , áldozócsütörtökön pedig: „Dicsőség néked m enny és föld k irálya“ . A vasárnap és ünnepnap szívet-lelket m egnyugtató csendje ölel körül m inket énekében: „Áldott Isten áldott n ap ja“ . Az ú rasztalához hív: „A nap leszállt nyugovóra“ . Hogy b ű n bána tta l az Űr asztalához előkészítsen, így énekel velünk: „H aragodban meg ne büntess“ s „Istenlelke, áldott lélek“ . Szinte az apostoli hitvallással teszünk vallást vele, am ikor énekeljük: „Hiszekbenned Istenem ben“ . R ám utat a rra az ú tra, am elyen m egtaláljuk a gondviselő A tyát: „Teljes szívemből tégedet szeretlek“ . Ütőn já rtu n k b an ú titá rsa t ad m ellénk: „Kegyes érző pásztorom “. A betegágy mellé is odam egy vigasztaló szavával: „É n Istenem feléd sóh a jto k “ és „Ism ét elm últ az é j“ . A reggelt énekkel köszönteti velünk: „Szétárad ism ét szép napod világa“ , „Hová m ennék, ha nem Teliozzád“ . Este figyelmeztet: „Lem ent a nap végső sugára“ , vagy „Urain, Isten, be
23
m utatom Én estéli áldozatom “. A gyerm ekek a jkára is éneket ad: „H ajnalcsillag Jézusom “ , „Gyermekednek szá ja“ . Belép az iskolába: „H ozzád zeng Isten énekünk“ . Hazafias ünnepeinken vele énekeljük: „Ez a nap, m it az Ür rendelt“ . Az enyészet szelére figyelmeztet: „M intha szárnyon szállna“. V iszont a koporsó mellett vigasztal: „M ár alusznak a virágok, de tavaszig ta rt csak álm ok“. A tem etőben is, az életben is fülünkbe kiáltja : „E ljön az Űr, m in t ígérte“ . E rre az eljövetelre hívő lélekkel azzal felel: „Az égbe vágyom, fel az égbe“ .
M inden éneke arró l tesz bizonyságot, hogy éne- m int m inden éneke arró l tesz bizonyságot, hogy énekeinek középpontja az é rtü n k m egfeszített és feltám adott Krisztus. Ez a ragyogó fényes n a p ja a költő hitének, lelkének és költészetének. Ez a n ap azután a golgotái keresztről s a húsvéti nyitott s írró l szétszórja sugarait az egész világra, am eddig az em beri szem ellát és ahova az em beri lélek elhatol. N incsen olyan mélység, am elyből ki ne em elne, nincsen o lyan bánat, am elybe vigasztalást ne v inne az általa meglátott, m egtapasztalt kegyelem végnélküli szeretete.
Énekeiben szinte szabályszerűen váltakoznak a tárgyias és az egyéni énekek aszerint, m in t egyrészt a m ennyből lehajolt kegyelm et öleli á t hitével, vagy m ásrészt a m aga sóvárgó, vagy u jjongó lelkét emeli fel a kegyelem forrásához. Feltűnhetik ta lán , hogy b á r az ádventi Királyt, a m egszületett Messiást, a szenvedő Megváltót, a keresztet, a halálgyőzö Krisztust sokszor és sok változatban megénekelte, a nem ünnep- köri énekekben szinte ritk án szól éneke a Megváltóhoz, hanem legtöbbször Istenhez, m in t atyához. E nnek a jelenségnek m agyaráza tát azonban m egadják K risztusénekei, am elyekben főleg aztért ad hálát, hogy Jézus Krisztus által az örök Isten n ek ü n k édesatyánkká lett s őt, az öröktől fogva örökké valót édesatyánknak
24
m ondhatjuk . Krisztus földrejövetelének legdrágább eredm énye, hogy m inket m egváltván szabad u tunk van az Atyához. Épp ezért énekei legnagyobb részben e hite a lap ján Istent A tyának érzi, szinte m indig A tyának szólítja s az élő h itű gyerm ek az Atyához küldi alázatos gyermeki fohászát.
E rrő l az álláspontról az életet nagyon értékesnek, nagyon szépnek találja, h ivatását pedig a legértékesebb, a legszebb földi h ivatásnak: Isten drágaju talm ának . Hogy Krisztus á lta l az ő váltsága, vére által beletekinthetünk Isten Atyai szerete- ség öm lik el így egész életünkön. Ez az öröm m ondatja a költővel: „A hatalom Istenének zendüljön ajkunkon ének“ . Szép a világ, m ert az Sántha szemében Isten terem tő kezének áldott alkotása.
Sántha énekét m inden m agát Isten gyermekének, Krisztus m egváltottjának érző em ber énekelheti, m agáénak ta rth a tja és pedig állásra, foglalkozásra, m űveltségre való tekintet nélkül. O lyan egyszerűek, m int a mező virága, azért a legegyszerűbb em ber szívében is visszhangot keltenek; de anny ira term észetesek, igazak, fenségesek is, m int a zöldelő rét élő virága, azért a legkiválóbb szellemek is épülnek rajtok. Itt is egyházának hagyom ányát követte, m ert az evangélikus egyházi ének a m aga lényege szerint nem lehet más, m in t népének, a gyülekezetnek éneke, am elyben, ak ik palotákból, kunyhókból gyülekeznek össze, m int egy atyának gyermekei, m in t egym ásnak testvérei, azok énekelnek. Am iképen az evangyéliom m indenkié, aki szom júhozik az élővizek forrásaira , úgy Sántha énekei is m inden éhező és szomjúhozó léleké, mivel az evangyéliomot ad ják énekszóban.
Népénekké teszi S ántha énekeit azoknak nyelve is. Sántha Károly nem h iában született Katona József szülővárosában, az Alföld közepén, nem hiába nyert
25
buzdítást Aranytól, a m agyar költői nyelv e nagy klasszikusától s nem h iáb a élte le élete jav á t a Petőfi lábanyom a által m egszentelt helyen, Sárszentlőrincen, Nyelve m indig egyszerű, sohasem cifrálkodó, sujtásos, éppen azért m indig világos, mindig könnyen érhető. Em elkedett, de sohasem dagályos. Szebbnél szebb képek egym ást érik, de m indig világosak. Énekei fo rm ája szorosan sim ul énekei tartalm ához. Úgy h a ta lm asan szárnyaló énekeiben, valam int egyszerű, kis im adalaiban ünnepi köntösben jelenik m eg az ének tartalm a. A nyelv sohasem lesz öncéllá. Egyetlen éneke sincs Sánthának , am elyben a vers, a form a, a nyelv fölébe em elkednék tárgyának .
Sántha Károly élete folyását, élete tö rténetét adatokból ism erhetjük meg. H iszen élnek még kortársai, részben baráta i is. M unkája és az ő adataik a lap ján m egism erhetjük egyéniségét, m egrajzolhatjuk lelki képe- m ását. De ha egyéniségéről énekein k ívül egyáltalán nem m arad t volna rán k sem m i feljegyzés, énekeiből teljesen ugyanazt a tiszta, d e rü lt tekintetű lelkipásztort ra jzo lhatnánk meg, aki m egism erni, m egszeretni és soha el nem feledni, egy p illanat m űve volt; ak irő l látjuk, hogy az apostol szavai szerin t kezét az ekeszarvára vetette s többé h á tra nem tekintve, folyton az oda- fennt valókat keresve, a békés szív nyugalm ával, az Istenben gyökerező lélek élő hitével énekelgetve hasíto tta a kem ény ugart. Szinte m agunk előtt lá tju k h a ta lmas term etét, boltozatos hom loka alatt m élységeket sejtető jóságos, szelíd kék szemével, nyájas, derűt, sze- retetet sugárzó arcával. M agunk előtt lá tunk egy Istenben gyökerező, élő h itében kiforrott, Krisztus vérében m egnyugodott, a kereszt tövében álm okat álmodó, életlátással gazdag, örvendező, boldog embert, aki itt já rt köztünk, m in t ahogy tél u tán itt já r a tavasz enyhe szellője s életet fakasztó napsugara, h irdetve, hozva a d iadalm as életet. Élete végén élet-
26
program m ját még egyszer összefoglalta: „Énekeltem , im ádkoztam , S az eget a földre hoztam “. Hogy ezt a program m ot m ilyen m értékben váltotta valóra, annak beszélő bizonysága utolsó költem ényének „Epilógusán ak “ utolsó versszaka, am ely éppen halála napjan jelent meg a „H arangszó“-ban. „Estém itt, jöjj csendes álom, Szebb életre hív halálom , A test lesz csak szálló köddé, Él a lélek, él örökké!“
Epilógus.Kapi Béla ev. püspök úrnak mély tisztelettel ajánlva. (1840 -1928.)
Énekeltem, im ádkoztam S az eget a l'öldrehoztam —Énekelve, im ádkozva Megcsendült szent Dávid kobza.
Énekelvén, im ádkozván A jó Isten így szólt hozzám :Melléd ad tam a Megváltót,Hogy életed legyen áldott.
Szegényen jössz én Királyom,Jöttödet én úgy kívánom —Nincs hely, hová lehajtsd fejed,Az ég a Te méltó helyed.
K orm ánypálcád törékeny nád,Tövisből van a koronád,T rónod szívünk s az égi hon,Töviseden nyit liliom.
Liliom, a tövisek közt,H ervadt ág én a hívek közt,Engem et nem bánt a bánat,Istennél a bűnbocsánat,
27
Áldom Atyám nagy kegyelmét, Szent F iának nagy szerelmét,A szentlélek segedelmét,Mely felülm úl m inden elmét.
T itkon oldik elm e — nagyság, E gyütt mélység és magasság.Ha szom orít a szív mélye, Vígasztal az ég reménye.
ízleltem a m ennyet itt lent Gyermekszívvel félve Istent,Az Űrtől jött az izenet:Boldog, ki hisz, rem él, szeret.
Ha a pap hű és nem béres,A nyáj is az — Istenéhez S a cél felé együ tt mennek, Öröme ez földnek, m ennynek.
Áll a Krisztus keresztfája, Gondolatban hu llj alája,A szent vérnek m inden cseppje E nyhe balzsam égő sebre.
Tem etésre h aran g kondul.Van-e élet a síron túl?A sír így szól: soha többé!A hit m ondja: m indörökké!
Élek-halok Szentkönyv érted! Betűd ölhet, lelked éltet; Olvasván szent b ib liám at Nem kísért bűn, n em sért bánal.
Olvassátok a Szentkönyvet, E ltöröl az m inden könnyet,
28
Könyvek-könyve, térdre esve Szívom mézed reggel-este,
Estém itt, jö jj csendes álom,Szebb életre hív halálom —- A test lesz csak szálló köddé,É l a lélek, él ö rö k k é !1)
Hogy ennek a csupa szívem bernek énekei m enynyire a szív mélyéből fakadtak , erre ékes bizonyság az, hogy énekei egyúttal szinte kivétel nélkül leikétől lel- kezett im ádságok. Énekeit m aga is im ádságnak szánta. E nnek világos b izonyítéka „Buzgóság“ cím ű im ádsá- gos könyve, am elybe énekei jó részét felvette Itt van utolsó ny itja lelkének. Im ádkozva énekelt és énekelve im ádkozott. Im ádkozva boru lt le Isten örök dicsősége előtt, im ádkozva m erü lt el lelke a Krisztus szenvedéseinek mélységeibe s úgy hozta fel szám unkra onnét e „drága kincseket“. „H ogyha beléd m erü lt lelkem, m indig drága kincset leltem “ . Im ádságának, énekének tárgya közös: esdeklés a bűnbocsánatért.
ím e, Sántha K árolyban Isten nagy áldást adott éneklő evang. egyházunknak. A djunk érte hálá t Istennek úgy, hogy vegyük kezünkbe énekeit s az ő csudálatos szép énekei segítenek előre bennünket azon az úton, hogy a föld göröngyei, az élet sű rű felhői között is lássuk dicső célunkat és Jézus nyom dokán járva, élte világát követve, eljussunk jóságos m ennyei A tyánk szent színe elé és az angyali seregekkel együtt dicsőítsük őt, aki úgy szerette e bűnös világot, hogy egyszülött fiát adta érette, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
„H a m inden egyes egyházi ének egy-egy drága ajándék Istentől szám unkra, m ennyivel nagyobb érték
1) Ez a hitvallásszerű költeménye a költőnek a „Harang- szó“-ban éppen halála napján jelent meg. mikor „estéje“ és a „csendes álom“ megjött,
29
egy énekköltő, aki, m in t a folyóvizek mellé p lán tá lt élő fa, tavaszonta, n y aran ta , őszönte, telente egész esztendőn által hu lla tja édes gyümölcsét. Nagyobb érték a tudósnál és p réd iká to rnál, m ert nem csak m egvilágosítja az elmét, hanem fölmelegíti, Istennek tetsző szent zsongásba ringatja a le lket.“ *)
A sárszentlőrinci templom.
*) Költeményei leginkább a Koszorú-füzetekben s a Vasárnapi Újságban láttak napvilágot. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, az Evang. Egyházi és Iskola, minden egyházi lap közöltek tőle költeményeket. Legszebb költeményeit Payr Sándor „Hárfahangok“ című gyűjteménye közölte. Énekeinek java a dunántúli új énekeskönyvben jelent meg. Önálló kötetei: Buzgöság könyve, Költemények, Jó gyermekek verseskönyve, Olajfa levelek, Az életből.
SÁNTHA KÁROLY KÖLTEM ÉNYEIBŐL ÉS ÉN EK EIBŐ L.
Áldásom az ö szent nevén.
Anyám, anyám , szegény anyám ,Ki m eghajolsz bú-gond m iatt: H únyó n ap o d n ak alkonyán Kezed csókolni jö tt fiad.Agg törzsnek én lehajtó ága,V irágba vonnám koronád ;De koronád a jobb világba Vár, fo n n y ad atlan u l reád.
E földön itt nem nyílt neked.Egy szál v irág se ny ílt soha;L áttad , hogy az üdv integet,De elkerü lt, el m osolya.H itednek m écsével derítéd A lem ondásnak éjjelét;S fohász h a szállt s ha hullt veríték Oly szép világ tá ru lt eléd.
Óh szép világ a hűeké,Kik bízva tű rn ek — óh m i szép!A drága jobb rész ezeké Föld nem övék, — övék az ég. , Egy cseppnyi könnyel itt nem ér fel T engernyi gyöngynek halm aza;Ez, tő rbe e jt csalóka fénnyel,Az, édes-fájón hív haza.
31
E szebb hazán függ a szemed, L elkednek szá rn y a bontva m ár; M egáldod ősi fészkedet,S készülsz, m in t költöző m ad ár. Kedveseim Is ten hozzátok, Bevégzém föld i u tam at;B ár elm egy a ti ősz anyátok, Áldása végig i t t m arad!
Anyám , anyám , én jó anyám ,Ki meg nem tö rsz bú-gond m ia tt; Dicső éltednek alkonyán Kezed csókolni jö tt fiad.Ki k arja it á ld ásra tárja,Még ott is, az ú r éjjelén:Áldásom a leg jobb anyára, Á ldásom az ő szent nevén.
Édes anyánk.
Oh anyai hűség — m élyebb a tengernél, Anyai szeretet — m agasabb a m ennynél, Mind a szerencsében, m ind a fá jdalom ban: Hogy dicsőítselek tégedet dalom ban?
H ogyha angyaloknak nyelvén szó lanék is. D alom téged zengve gyenge volna m égis,Ha ecsetem volna a ragyogó villám,Akkor is csak halvány árnyékodat írnám .
Ha veszélyben forgott a mi bimbó éltünk Óvó szeretettel ki rem egett értünk?S hogyha mosolygó fén y szállott az egünkre, K inek öröm könnye h u llo tt a fe jünkre?
Ki kulcsolta össze im á ra kezünket?És ki irán y o z ta az égre szem ünket?
32
Ki ápolt szívünknek kertjében óh drága, Boldogító vallás, te égnek virága?
Nemes önérzettel keblére ölelve,Ki tan íto tt a szép, édes honi nyelvre?Ősök nagy leikénél ki gyu jtá meg benned A V esztatűz láng ját, a szent honszerelm et?
Mint K ornélia rá n k büszkén ki tek in te tt,A gyerm ekszobában gyöngynek vallva m inket? K inek szívét já r ja tő rk én t érted bánat?A vészbe, halálba , ki ro h an u tán ad ?
Hogyha napod h u n y tén m ind a világ elhagy, K inek a szerelm e elfogyhatatlan nagy?H ogyha p ironság tó l ég lelked és orcád,Ki áld még akkor is, ki kegyelmes hozzád?
Óh anyai hűség — mélyebb a tengernél Anyai szeretet — m agasabb a m ennynél:Ég reánk szakadhat, a föld eltem ethet, É desanyánk , ott is velünk h ű szerelm ed!
K ikre még anyai k itá rt k a ro k várnak , C sókoljatok kezet az édesanyának ;S kik sírba tevétek, áldva sirassátok,M ert még a sírban is áld édesanyátok.
Kis fa lum százszor is m egáldlak.
Rovom a várost m élázó kedéllyel,S úgy b án t e jaj, e vásári zsivaj.Itt n ap p a llá lesz m aga is az éjjel, Hívságos gyönyörök forrásival.Édesen tűnsz fel em lékezetem ben Csendes fa lum s úgy felderítesz engem. Sokszor jö n onnan kedves üzenet S százszor m egáldom m inden porszem ed!
33
Fényes term ekben vidám zene zendül S míg ott ö röm ben m erül el a szív, Lelkem ben lágy, halk harm ón ia csendül:A harangszó, m ely a tem plom ba hív.Ülnek so rjában ifjak és a vének S száll az im ádság, forr, buzog az ének.Való boldogsághoz, egyetlen ú t —S százszor m egáldom ezt a kis falut!
Itt áll a vár. Nézek m erengve rája,S eszembe ö tlik nagy M átyás király.A „Szép Ilo n k a“ bús tragéd iája És h írnevünk , m ely félvilágra száll Igazságos! Tégedet emlegetve A falu népe felbuzdul nevedre.H azáért él-hal, m unkál és eped S százszor m egáldom falu, népedet.
Az ab lakom ban nyílnak a virágok,Mi szép ez a virágos Budapest!Majd k ígyó inak a sok ezernyi lángok,Sűrű párával, h a leszáll az est.Jobb volt o tt tépnem csak egy szál virágot. Néznem ak ácfák n á l a holdvilágot, H allgatnom a dalt a bokrok alatt Kis falum százszor is m egáldalak!
M enyasszonyként állsz hegykoszorúzottan Budapest, gyöngyöd: a M argitsziget, Fátyolod: feh éren omló habfodrokban A D una, m ely lábadnál elsiet.G yönyörű vagy főváros, m egcsodállak,De csak téged szeretlek, téged áldlak Szabad term észet — lelkem ott m ulat,S m ind sírig áldom kedves falum at!
1911 szept.3
34
Pályám fordulóján.H uszonöt éve m ár, hogy pap vagyok,S a m agasságba m élyed a szemem ;Az ég visszfénye lelkem ben ragyog És az igát gyönyörrel emelem.Leom lom titk o n szívem et k itárva.És áldom azt a lá th a tlan kezetMely gyöngyöt h in te tt ösvényem porá ra ,A h itn ek gyöngyét s áldva így vezet. ,
M időn pályám ra vágyva léptem én,És gyerm ekálm om szép valóra vált,K önny csörgött végig jó anyám szemén,S anyám az égből engem m ost is áld.A charizm ának nem volt híjával,E nyém az m ost is, több nem kell nekem ; Anyám csókjával és a bibliával M entem a néphez piinkösd ünnepen.
P ünkösd volt akkor, pünkösd reggele, É reztem , hogy a lélek rám fuvallt; L ángbuzgalom m al volt szívem tele És m inden szót a Szentlélek sugallt. P ünkösd i szívvel és pünkösdi nyelven H irde ttem az Úr csoda dolgait,S hogy pász to rt s n y á ja t egyirán t em eljen, B etöltött m inket egyirán t a bit.
Azóta ta rt pünkösdöm napja is P ünkösdi lélek szárnyán vitetem ,Majd pöröly az, m ajd balzsam és paizs,S m indig az egyet, K risztust h irdetem .A K risztust tudni: vágyam, hogy tan ítsak , Vigasztalódom, s úgy vigasztalok;S hogy vétket és b ű n t gyökerestü l irtsak , A b ű n n ek én m inden nap m eghalok.
35
Itt zsong szívem ben ének és im a, G yerm ekkorom ból túlvilági hang,Hozván e rő t é let tusáira,M int o lajággal megtérő galam b.Szívből szak ad t imám ha szívbe mélyedt, Ez is a lélek m űve volt csupán ;Mily édes az Űr! kóstoltam tevéled Istennek népe, annyi év során!
Fogadd h á lá m a t én jó Istenem ,Ezen fölséges szép szolgálatért,Mit rám b ízo tt irgalm ad kegyesen, M unkám ban re jtvén el az égi bért.Nem voltam m éltó ily nagy ju talom ra, Bár m egdicsőült bennem szen t erőd; Lelkem vezéreld! lm sarum megoldva, M eghatva vallom ezt orcád előtt.
Régi dal.
H aragos és b ú s az orcád, É desanyánk , M agyarország; Ülsz bú-gondban , feketében, Hej, rossz csillag jár az égen!
Szép csillagod alig derült,M egint fe lhők közé m erült;H ull rem ényed koszorúja,S üppedékeny u tad újra.
P ró fé tá id ak ik voltak,Sorsod felől n em így szóltak;Kai’unk, agy u n k , égő szívünk Mind azt m o n d ja : van még h itü n k !
2*
36
Van még h itü n k s meg nem törik, Az utolsó lehelteiig!A karjuk és te élsz ó hon, Dicsőségben és szabadon.
A szem inkább ap ad jo n el,A szív inkább rohad jon el.Mely nem lát fényt tú l e ködön,S nem dobog meg öröm ödön.
Lesz még fényes Buda vára,Vár még öröm e hazára ,S akik érte éltek, haltak , F ö ltám adnak m ind a holtak .
És látván a honszerelm et,Mely kivívta a győzelm et,Nyugton dőlnek sírja ikba,S beszövik ezt álm aikba.
Boldogok, kik ak k o r éltek,Szent földjén a m agyar népnek, — Kik látjá tok azt a napot,M elyről annyi szív álm odott!
Boldog az is, aki néked Elmét, szívet, verítéket,M indent áldoz oltárodon,Te im ádott, te d rága hon!
Ha fogynánk ez o ltá r körü l R ajtunk az ég sem könyörül,De ha együtt összetartunk ,A poklok sem győznek ra jtunk .
37
A magyar ifjúsághoz.
Légy üdvözölve nem zetem virága,A haza szíve büszkén ver feléd!Te ezredéves tölgynek ifjú ága,Add a rem énynek egy zöld levelét! V irágkehelyként tárd ki kehiedet,S h intsd szét illa tjá t: honszerelm edet És rügybe h a jin a k téged áldani,Az élőfának száraz ágai.
Mert él a tö rzs, am elynek ko ronája Ilyen, m ikén t te, m agyar ifjúság ;Nem egy v ih a r m ért m ár csapást reája,De m eg nem tö rt, kiállta a tusát.E rős a tölgy, m élyen vert gyökeret,M ert gyökere jog és honszeretet:Dalos m adár fa tetejére ül,S ezt zengi folyvást: rendületlenül!
Költők, ti édes éneklők e honban , E lhallgato tt-e m ostan a jk a to k ?Eltévedénk k ietlen , bús vadonban, V ezérszövétneket ti gyújtsatok! V ilágpolgárság korunk jelszava,De hol lesz a k k o r e szűk szent haza?Ki honi nyelvért idegent cserél,
Korcs lesz az a nép s még névben sem él,
Oh ifjúság, te rózsás hajnalodnál Á brándos lelked ég, méláz, hévül;Szép ideálként e hon képe ott áll,S leköt, m egbűvöl önkénytelenül;Ki kész vagy é ln i a Magyar honért,S ha kell, m eghaln i a m agyar jogért: Ihlessen m inket ham vas lelketek ,
Szeplőtlen, tiszta honszerelmetek!
38
Nehéz időkben szom orú n ap o k ra Ju to ttu n k . H űket honfi bú epeszt; H onszerelem nek égő csipkebokra Ja j, hervadozni, ham vadozni kezd.De ifja inkban szent tűz gerjedez:Old le sarud, ap á in k földje ez!S apá ink édes nyelvén kél im ánk:
Hozz, óh hozz Isten szebb jövőt reánk.
Lesz még egyszer ünnep a világon.
„Lesz még egyszer ünnep a világon!“ Zengsz óh költő s visszhangzik szavad. Lesz virág a tan , gyümölcs az ágon,S nép, erényben boldog és szabad.Most nem az, nem! Élvén is halottan, B űn-fertőben teng-leng itt e nép,Az Istentől sújtva elhagyottan,Mert elhagyta áldó Istenét.
Pattan jon fel sírok lom ha zára,Ti próféták, ne aludjatok!Míg hajnal jő a vak éjszakára,H add harsogjon bátor ajkatok.Száraz csontok szerteszét hevernek, Álljatok meg e csontok felett,Ha ti szóltok, m ind életre kelnek,S lelket nyernek ők halál helyett.
Telve hitel s lélektől megkenve, Keljetek föl szent apostolok!Ha megoldik buzgalom tűz nyelve, Millió szív ú jra égni fog;Égni forrón és lángolni hűen,Uram , a te szent oltárodért,És nem csügged el kicsinyhitűén,Ha kem ény harc próbál és kísért.
Jö jj Magad, jöjj! S alkoss új világot, Óh, te tövis-koronás Király!Áldott a szív, sírja ig lan áldott,Hol jó lelked hű szállást talál.Te m osod meg tiszta hófehérre Bűn szennyétől a szegény szívet, Tévelygőnek te m utatsz az égre,S meggyógyítod, ki Hozzád siet.
Jöjj, óh Jézus! P o rba hullva kérünk! Jöjj s gyógyíts, m ert a világ beteg; Hogyha nem Te vagy a mi vezérünk, Elfogy a h it és a szeretet.Elfogy m inden: áldás, üdv és béke, Síron innen és tú l a síron,Óh ihless meg, szent idők emléke,S ülj pünkösdöt, óh m agyar Sión.
Apostol.
VIegvan-e még pünkösdi lelked,S pünkösdi nyelved, óh világ? Csattog-e még galam b feletted? Hevít-e m ég a régi láng?Jer szállj le Szentlélek, galam bja, Ki vagy a tiszta szeretet! Szentlélek tűznyelvű harangja, Im ára h ív jad népedet!
Óh zúgó szélnek zendülése,Te titkos, csodás fuvalom , —Óh szent igének csendülése,Te földöntúli hatalom :A kerek föld m inden határán Ihlessetek, harsogjatok ,S a pusztaságnak éjszakáján Ama dicső nap felragyog.
40
A nap befutja a világot,S ezreknek szíve gerjedez;Gyorsan a déli pontra hágott,S döbbenve kérdezik: mi ez?Új ég s föld lép az ő helyébe,Új szív, új élet, új öröm ; Siralom völgyén égi béke,S tavasz túl a csillagkörön.
\ m ester megy. Jön az apostol, Lelkes tüzet fogván szíve.Szól s a jkán most sújtó az ostor,
M ajd édes balzsam az ige.Oszlik a bűn. megdől a bálvány, A kereszt fényben ünnepel,És az ú j sírnak sziklavárán
H itben erős nép énekel.
De jött az ellen, Ki segítsen? A szentek száma megfogyott. Mozdul az ég, leszáll az Isten És szól: „É n veletek vagyok!“ Apostoloknak sírja pattan. M ártírok ham va lángra gvúl, S az égi szikra o lthatatlan , E gyü tt m unkál velünk az Űr!
Fel népem, fel az Úr javáért, A Sionért és a honért!Ne add vallásod egy világért, De m indent adj vallásodért! Fel, az apostol int. Nevére Légy egy szív és egy akarat.S égi korona száll fejére Annak, ki végig hű m aradi
41
Luther.
Törd szét koporsód, szellem-óriás! lm üdvözölve népek költögetnek.Irigy idő sírt hervadt testnek ás —Négy századév nem árta nagy nevednek.A forró á rb an , am int zúg a hullám ,Föld koszo rú ja s ég csillagja hullván: R endíthetetlen állsz Te fent a szirten, Zengvén: „E rős várunk n ekünk az Isten!'1
Az Isten fén y le tt rémes éjjelen,Ihlett szívében választott nagyoknak ;Az ős terem tő szó hangzók: legyen!S világosság sugári szétragyognak.Hitnek tüzétől m egrendül az ég s föld,S új élet á r ja m indent betölt:Magasztos eszmék készülnek tusára,S a gyötrelem nek küzdés lészen ára.
Dong m ár a harcban wittenbergi vár. Kilencvenötnek súlyos fegyverétől,Európa forr, m integy szülésre vár,S szegletkövén Sión, e rom felépül.A szent h a jd an n a k ím ég csipkebokra,S jó illat á rad , száll az égi boltra Szó zúg v iharra l, m intha az egekből, Apostolok pünkösd i nyelve zendül.
Istennek háza e roppan t világ,Oszlopain m egindul az Igére;Szent lelkesülés, m in t sas, égre hág,S m illjók epednek élet friss vizére.Bételve h itte l és csodás erővel,
A küzdők serge m ind nagyobbra nő fel: „H a a világ m in d ördög volna“ -— dallal, Kész szem beszállni a tüzes pokollal.
42
A b átrak élén Krisztus a vezér,És üdv-sóvárgón m ind nyom ába m ennek,És nincs előttük rém , halál, veszély, Tekintetök függ k á rp itján a m ennynek .
Luther, M elanchthon, jobban bölcs Frigyesnek, És Zwingli, Béza, K álvin égre esdnek:Áradj ki fény, igazság, égi béke!S fut a hom ály s tisztul a bűn vidéke.
Vak éjszakán virágzott a gonosz,S éjféli órán ült lidéi'c a népen.Világ! tenbűnöd á tk a ostoroz,De irgalom nak p írja ég az égen.A nap közelget, p irkadván a hajnal,S köszönti ég-föld vágyó szent sóhajjal;A nap tündöklik és nem megy le többé,Fénye s hevénél hevüliink örökké.
Luther! jövőnk írt s szólt szellemed,A lelkek Lelke ih leté meg ajkad ;Nincs a ki b írna tenni ellened,Szív, elme s ellen megbűvölve hallgat.A szikla-hitnek fundam entornára É pü l Sionnak óriási vára;Az örök Ige győz poklon, veszélyen —„Itt állok! Isten engem úgy segéljen!“
M egálltad, Nagy, a próba nagy tüzét,S em léked áld ják fényes ezredévek;P álm ád a bősz v ih a r sem tépi szét,A csillagokban is zeng rólad ének!A tiszta lelkek o t t az üdv honába,Szent dalt vegyidnek szférák him nuszába,S a dal visszhangzik m indörökre itten — Zengjük: „Erős várunk nekünk az Isten!“
43
Reggeli ének.
Szétárad ism ét szép napod világa,Terem tő Isten , az egész v ilágra .A kies reggelt öröm m el köszöntőm ,S szívem k iön töm .
K iöntöm szívem buzgó liá ladásban ,Lelkem m élyéből fakadó fohászban ,É s áldva-áldom atyai hűséged S gondviselésed.
Téged d icsérnek füvek, fák, virágok,S a m esszeségben kékelő h a tá ro k ,Téged dicsőít az egész m indenség,Óh, égi Felség.
N incs bár beszédök ég s föld seregének. Mégis m eghallik nyelvükről az ének,K ihat zengésük az Istent im ádva,M ind e világra.
Buzgó fohászom engedd, hogy vegyítsem A m illióknak énekébe, Isten.H álásan érzem, ho g y mily jó az élet, Já rv án tevéled.
A tyám , oh, ta rts m eg m indvégiglen engem, T ehozzád hajló gyerm ekded hitem ben, H ogy így n ap o n k in t boldogabb lehessek,S hozzád m ehessek.
44
A dventi ének.
Szállj lelkem nek m inden gondolatja Ahhoz, aki m indn y áju n k n ak A tyja,S ö rü lj őbenne,M ert F iában m egjelent kegyelm e.
Á ldjad Istent s hajts előtte térdet,Aki kiddé egyszülöttjét érted,B űnös halandó!É lsz örökké, nem vagy m ár m úlandó.
Oh, Istennek d rága egyszülöttje,Nagy hálám at a jkam m int rebegje M éltóan hozzád,Aki által m egnyílt a m ennyország!
B ujdosván a siralom völgyében,H it világa m ár dereng az éjben.Oh, vezess, hívlak,É des Jézus, te hajnali csillag!
Oh, vezérelj, m ert nehéz a pálya,É n hitem nek tenger a próbája,Míg lelkem végre,M egtisztulva hozzád ju t az égbe.
Oh, vezetgess, m íg jön a nagy éjjel, S írom at is h in tsd be szép rem énnyel, Hogy álm odásom Véget ér és lesz feltám adásom .
H ála néked, m ert te vagy az élet, B űnt elhagyva, benned, néked élek. U ram , így lészen Születésed újjászületésem !
45
Karácsonykor.
Zendiilj m agasztos, angyalajkú ének: Dicsőség legyen a menny Istenének, Jó a k a ra t az em b erek szívébe’S a földön béke!
K ondulj harangszó , hívogass im ára :Ma született a szeretet k irá ly a!T érd m eghajo ljon , szív hálát dobogjon, Neki hódoljon!
Ragyogj fel csillag, szép h a jn a li csillag, M elynek sugári üdvösségre h ív n ak ;A nap közelget, oszlik már az éjjel. Fény űzi széjjel.
A szent próféták ígérete hétölt: K risztusban ú jjászü le tik az ég s föld,A terem tettség m ag a is felsóhajt, V áltságot óhajt.
K orhadt fa volt az ó-világ, szúette , Im m ár a fejsze gyökerére vetve.Szelíd o lajfa nő, h a j t m ár az ága,A h it virága.
A tűz m eggerjedt, nem alszik ki többé, N apként világít s m elegít örökké; Szeretet lángja ég szelíden, áldón Egész világon.
Fel, K risztus népe, fel, buzgó im ára , Égig hasson m a az öröm , a hála. Legyen istennek, k it im ád a föld s ég, Örök dicsőség.
46
N agypénteken.
Sírj én bennem ,Oh, én lelkem!Mert az Isten fia volt,Aki m a bűneidért A keresztfán megholt.
Nap elborul,Föld m egindul,Kősziklák m egrepednek. H alottak feltám adnak, Sírván keseregnek.
Oh Jézusom ,En orvosom !Vélem nagy irgalm at tégy: Sebeiddel gyógyuljak, Békességem te légy!
lm könnyezek!Vallást teszek Bűneim ről előtted, M elyekkel m egbántottam Az én Terem tőm et.
Hittel várom, Közbenjáróm ,B űneim bocsánatát.Szent véred hullásáért Engeszteld az Atyát.
É rzem : megvan Nyugodalm am ,Kereszted átölelem, É letem et a sírig Tenéked szentelem!
47
Esdeklés bűnbocsánatért.
Oh, m ennybéli Felség,Oh, m agas Istenség, íme, én szegény Előlied pirulva,Lábadhoz boru lva Esd ve kérlek én:Ne büntess és el ne vess Szent orcád elől, m ert érzem S m élyen b ánom vétkem!
Nincs, oh n incs nyugalm am , Csak gyötrő fájdalm am ,Hogy bűn te rh e nyom.Sátán, csapdosásod Érzem s m ardosásod —Hol vagy irgalom ?Porba hullt napom s lehunyt, Ah, ki adja vissza nékem E ltűn t békességem !
Fényes hajnalcsillag,Jézus, téged hívlak, Üdvösségemet,Mert te mondod, nékem,Hogy öröm van égben Megtérő felett,S angyalok vigadnak ott A bűnösnek könnyes arcán,S megszűnt lelki harcán.
Érzem segedelmed,Mely által kegyelm et Istentől, nyerek.Érzem úju lásom És felvidulásom ,
48
S üdv, m it érezek. H aladást, m arasztalást Zeng teneked, e szív s lélek, Atyám , míg csak élek!
Űrvacsora előtt.
Atyám, kegyelmezz,Atyám irgalmazz,T örü ld el én vétkem! lm oltárodhoz B ünbánattal léptem.
Szerelmes Jézus,Ki a keresztfán É rettem m egholtál: Em lékezz rólam,Hogy hozzám hajoltál.
Szentlélek Isten,T itkos erőddel M unkálkodjál bennem. Segélj, oh, segélj,Űj em berré lennem!
El Isten az égben!
Él Isten az égben!Légy jó reménységben, M eggyötrött szívem!Bár zápor m ódjára Hull könnyeid árja,Véd, áld ő híven. Meglássad, könnyhullásod összeszedi töm lőjében - Él Isten az égben!
49
Él Isten az égben!Lát ő ínségedben,Szeret, ha dorgál;Amitől én félek,Amit rossznak vélek,Az jóm ra szolgál.Bús éjjel ragyog s kél fel Ama hajnalcsillag szépen - Él Isten az égben!
Él Isten az égben!A Krisztus jö tt értem,A nagy szenvedő.Nézd nem es pályáját,Véres keresztfáját,Nézd, m in t szenved ő!Tűr, bízik, im ádkozik:Mint A tyám akarja , légyen Él Isten az égben!
Él Isten az égben!Kik alusznak mélyen A sír öliben;Kiket úgy szerettem ,Kiket eltem ettem ,Kikért fá j szívem :Fölkelve új reggelre, Visszaadja őket nékem.Aki él az égben
Él Isten az égben!Hogy hozzá m egtértem, F iává lettem.Áldom a M egváltót,Ki engem m egváltott,
50
S m egm osta lelkem Szent vére hófehérre És m egnyugtat érdem ében — Él Isten az égben!
Élsz, Atyám, nagy Isten! Megállók a h itben Rendületlenül.Te vagy én kősziklám ,Bár az ég esik rám S a föld összedűl.Szám lálva h a jam szála,Van, ki áldjon, megsegítsen: Élsz, Atyám, nagy Isten!
Öli, m aradj vélem!
Teljes szívem ből tégedet szeretlek,Oh, térj be hozzám s én el nem eresztlek,Te vagy, oh, Jézus, nyugalm am , reményem , Oh, m arad j vélem!
Oh, m arad j vélem, ha napom leszálla, Reáborulván bánat éjszakája;Te vezetsz engem csillagként az éjben — Oh, m arad j vélem!
Ha sírba tettem m ind, akik szeretlek,És nehéz szívvel zokogok felettek:Te m utatsz égre, fe ltám adt vezérem - Oh, m arad j vélem!
Hogyha lefonnyad öröm öm virága S búsan csorog rá könnyeim nek árja ,Te öröm forrást akkor is nyitsz nékem — Oh, m arad j vélem!
51
Kísértetek közt pályám at ha fu tván, Meginog lábam az erénynek ú tján :Csak te emelsz föl s megbocsátod vétkem — Oh, m arad j vélem!
Végre ha eljön az utolsó óra,S a végső nagy h a rc vár rám . bajvívóra, Benned halálom édes álom lészen —Oh, m arad j vélem!
Temetőben.
Múló a világ, v irág ja lehull,Csillag leesik, m inden megavul. Legszebb öröm ünk víg napja leszáll, M indent m egem észt a sír, a halál.
De tú l a síron, ezt vallja h itünk:Valódi hazánk p a r tjá n kikötünk;S m íg itten a szív m ély gyászban eped, O tt szűnik a köny, a seb beheged.
Oh, d rága rem ény, je r szállj le ide.Oh, szállj ide, s ülj e sír fölibe;S ha a kesergő itt sírva fakad, Nyugtassa meg őt te szent ajakad.
4 *
TARTALOM.
Életrajz.Gyermek- és i f j ú k o r .............................................................................6A munkamezőn ..................................................................................8A le lk ip á sz to r ..................................................................................... 17A költő ................................................................................. ..... . 19
Költemények és énekekE p i ló g u s ................................................................................................26Áldásom az ő szent n e v é n .................................................................80É d e sa n y á n k ................................................................. 31Kisfalum, százszor is megáldlak ..................................................32Pályám f o r d u ló j á n ........................................................................... 31Régi d a l ................................................................................................35A magyar ifjú sá g h o z........................ 37Lesz még egyszer ünnep a v ilá g o n .................................................. 38Apostol ................................................................................................ 39Luther ................................... 41Reggeli é n e k ..................................................................................... . 4 3Ádventi ének .................................................. 44Karácsonykor .................................................. 45N a g y p é n te k e n .............................................. 46Esdeklés bűn bocsánatért..................................................................47Úrvacsora e l ő t t .....................................................................................48Él Isten az é g b e n ! ...........................................................................48Oh, maradj v é l e m ! ...........................................................................50Temetőben .......................................................................................... 51
Képek.Sántha Károly arcképe (C ím kép)....................................................... 5A sárszentlőrinci templom .............................................................29
Hornyánszky Viktor R.-T., Budapest. — 88.619.