Spanyolország

Spanyol Királyság Fővárosa: Madrid

Államforma: Alkotmányos monarchia

Hivatalos nyelv: kasztíliai spanyol

Beszélt nyelvek: katalán, galiciai, a baszk, aráni, ezen kívül számos spanyol nyelvjárás

Izabella (Kasztília hercegnője)

és Ferdinánd (Aragónia trónörököse) házasságot kötött. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt.

1492-ben megostromolták Granadát és visszavették a móroktól - 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát.

1492-ben Izabella és Ferdinánd – az inkvizíció hatása alatt – rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről, amelyet még abban az évben végrehajtottak.

A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt.

1492-ben Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat.

Bár a felfedezések révén Spanyolország nagy gyarmatbirodalmat hozott létre, nem sikerült erre tartós fejlődést alapozniuk. A spanyol állam a nagy felfedezések és a gyarmatosítás rövid fénykora után fokozatosan elszegényedett, és kikerült a kontinens gazdaságának fősodorából. Az 1930-as évektől kemény diktatúra volt Spanyolországban. A fejlődés csak az 1960-as évektől indult meg, amit felgyorsított a diktatúra bukása, illetve az Európai Közösséghez történő csatlakozás (1986).

Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot.

Spanyol polgárháború (1936-39)

1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, amelyben több, mint 35.000 spanyol halt meg. A háború befejezése után republikánusokat végeztek ki, börtönöztek be vagy kényszeríttettek száműzetésbe. Franco 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spanyolországot, kizárta a NATO-ból és az ENSZ-ből, illetve tönkre tette a gazdasági recesszió is.

Pablo Picasso: Guernica

A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008 – 2009-es gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.

Spanyolország területének nagy része magas térszín: az országot a Pireneusok fiatal lánchegysége választja el Európa középső területeitől, délen pedig a Sierra Nevada vonulatai helyezkednek el. Az ország túlnyomó részét a Mezeta („asztal”) 700–800 m magas, fennsíkja adja, amely jobbára a földtörténeti óidőben keletkezett kristályos kőzetekből áll.

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk: mediterrán: esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel. kontinentális: hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár. óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár. szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.

A Mezeta felszíne nem egyenletes, kettéosztja a Kasztíliai-választóhegység, szélein pedig röghegységek szegélyezik. Nagyobb alföldek csak a fő folyók mentén alakultak ki, így északon az Ebro vidékén és a Guadalquivír mellékén (Andalúzia).

A Spanyol Királyság észak-keleti csücskében fekvő Katalónia egyike azon területeknek, amelyek népei függetlenedési törekvéseikkel már létrejöttük óta küzdenek anyaországukkal szemben.

Gazdasági erejük ellenére kiválási kísérleteik eddig nem jártak sikerrel.

1992-ben Barcelonában rendezték meg az olimpiát.

Az ország lakosainak 72%-a kasztíliai, 8%-a katalán, ugyanekkora része galíciai, 2%-a baszk nemzetiségűnek vallja magát. Az Európai Unió bevándorlásának 50%-a Spanyolországban csapódik le. Spanyolország az Európai Unió belső migrációjának is a célállomása. Legnagyobb bevándorló csoportok: a latin-amerikaiak (1,5 millió), románok (1 millió) marokkóiak (576 000), britek (314 000), németek (163 000), olaszok (134 000), bolgárok (121 000), kínaiak (104 000), portugálok (100 000), franciák (100 000), ukránok (70 000), lengyelek (61 000).

GAZDASÁG A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.

Belterjes, öntözéses gazdálkodású területén citrusfélék, gabona, olajbogyó, szőlő és zöldségfélék teremnek.

Olíva termesztésében Spanyolország a világon az első, mintegy egymillió tonna évi terméssel. Kiemelkedő bor- és olívaexportja, pezsgőexportjában Európában Katalónia tölt be vezető helyet.

A mezőgazdaság területi elhelyezkedését elsősorban az éghajlat szabja meg. Az északnyugati tengerpart esős, óceáni klímáján sok az erdő, a rét és a legelő, a növénytermesztésben a búza és a kukorica a meghatározó. A partvidéken fontos a halászat is. A Mezeta területén a szárazabb éghajlat miatt gyenge minőségű legelőkön juh- és kecsketartás jellemző, illetve a kevesebb csapadékkal is beérő gabonaféléket is termesztenek.

A szárazság miatt rengeteg duzzasztógát épült a folyókon, amelyek az öntözővizet szolgáltatják – az öntözött gazdaságok jó termésátlagokat adnak. A Földközi-tenger partján és Andalúziában a mediterrán éghajlat adottságait kihasználva olíva- és szőlőtermesztés folyik. Valencia és Murcia környékén az öntözött kertekből (huerták) évente akár két termést is be lehet takarítani. Különböző citrusfélék és a korai zöldségfélék jelentik itt a fő termékeket, amelyek nagy részét exportálják.

Bányászati központok:

szén – Oviedo, vasérc – Bilbao, Santander, réz – Andalúzia.

További nyersanyagok: urán, kőolaj, földgáz, só.

Higany termelésben első a világon.

Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak.

Vaskohászat: centruma Bilbao, Avilés.

Gépgyártás: főleg járműipar, gépkocsigyártás – centruma: Barcelona, vasúti járművek gyártása és hajógyártás.

Vegyipar: kénsavgyártás, műtrágya előállítása, gyógyszergyártás, gumigyártás.

Könnyűipari vezető iparágazatai: textilipar centruma Katalónia

Élelmiszeripar - fontos a halfeldolgozás.

A Katalónia központja, Barcelona fejlődését a nagy múltra visszatekintő textiliparon kívül kikötője és turizmusa is segítette. Barcelona közelében található ma már a Volkswagen tulajdonában álló SEAT autógyár központja is. Az ország elmaradott belső területein csak Madrid ért el gyors fejlődést; itt jobbára fogyasztási cikkeket előállító üzemek telepedtek le.

A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak

57%-a dolgozik.

Az utóbbi két évtizedben a gazdasági növekedés motorjává az idegenforgalom lépett elő: ma Spanyolország a világ egyik leglátogatottabb országa. A főváros, Madrid múzeumai, építészete (pl. Prado, Királyi Palota stb.) rengeteg turistát vonzanak. A mediterrán tengerparton ma már egymásba érnek az üdülőtelepek, eltüntetve az érintetlen tengerpart nagy részét. A turizmusnak hála, a Földközi-tengeren található Baleár-szigetek az ország egyik leggazdagabb tartománya lett.

Madrid jelképe az eperfára mászó medve