Sárga tóalma

Tudományos neveLudwigia peploides (Kunth) P. H. RavenSzinonim elnevezés: Jussiaea californica (S. Watson) Jeps., Jussiaea diffusa auct non Forssk, Jussiaea gomezii Ram. Goyena,Jussiaea patibilcensis Kunth, Jussiaea peploides Kunth, Jussiaea polygonoides Kunth, Jussiaea repens var. peploides (Kunth)Griseb., Ludwigia adscendens var. peploides (Kunth) H. Hara, Ludwigia clavellina var. peploides (Kunth) M. Gómez

Elterjedése, behurcolás módjaiÚjvilági szubtrópusi faj, mely Dél- és Közép-Amerika nagy részén, továbbá az Egyesült Államok déli és keleti államaibanfordul elő. Nyugat- és Dél-Európa egyes országaiban, valamint Afrikában (Burkina Faso, Mali, Madagaszkár), Ázsiában(Indonézia, Japán, Kambodzsa, Malajzia, Tajvan, Thaiföld), Törökország kis-ázsiai részén, Ausztráliában és Új-Zélandon nagytömegben megjelenő özönnövény. Európán belül Belgiumba, Franciaországba, Görögországba, Hollandiába, Horvátországba,Magyarországra, Nagy-Britanniába, Németországba, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba és Svájcba is behurcolták.Hazai két, bizonyított előfordulása Detk mellől (Tarnóca-patak), valamint Tatáról (Fényes-források) származik (lásd térkép).Kerti tavakba szánt dísznövényként került őshazáján kívülre. Természetes vizekben is telepítés eredményeként jelent meg.

ÉlőhelyeÁlló vagy lassan áramló, sekély vizekben (gyakran azok parti zónájában) él optimálisan 1 m-es vízmélységig; ugyanakkor akár3 m mély részeken is megfigyelhető. Környezeti igényei a nagyvirágú tóalmáéhoz (L. grandiflora) hasonlóak. Bizonyosmértékig tolerálja a kiszáradást; fény, tápanyag és vízminőség tekintetében tágtűrésű, sós vizekben azonban nem fordul elő.

Megjelenése, szaporodásaA ligetszépefélék családjába (Onagraceae) tartozó, elfekvő, gyakran legyökerező-kúszó szárú növény, melynek virágzóhajtásrészei akár 80 cm-rel is a víz fölé emelkedhetnek. Levelei szórt állásúak, ép szélűek, a szárral és a virágkocsányokkalegyütt finoman szőrösek; a szőrök 0,5–1 mm hosszúak. A levél alakja és mérete változatos – a vegetatív szárrész víz színénúszó levelei akár kerekdedek is lehetnek (1–2 cm); a vízből kiemelkedő részeken, a virágzatok alatt megnyúlt vagy elliptikus-tojásdadok, 5–7 cm hosszúak. A pálhák lekerekítettek. Virágai hosszú kocsányúak, sárgák; a szirom- és csészelevelek száma5–5. Szirmai 10–18 mm hosszúak; a csésze a termésen legfeljebb 10 mm hosszú. Hengeres toktermése 13–25x3–4 mm.Nagyszámú termést érlel, ugyanakkor Európában inkább vegetatív úton, legyökeresedő hajtásdarabokkal terjed.

Hatása az őshonos élővilágra, gazdasági és humán-egészségügyi hatásai

Határozóbélyegei A sárga tóalma (Ludwigia peploides) a hozzá nagyon hasonló és hazánkban szórványosan előforduló, idegenhonosnagyvirágú tóalmától (L. grandiflora) kisebb szirom- és csészelevelei, valamint a pálhalevelek alakja alapján különíthetőel. A relatíve szélesebb szárlevelek és a kissé rövidebb virágkocsány nem megbízható határozóbélyegek. A két taxonegymástól való elkülönítése nehéz. A meleg vizeinkben előforduló, adventív pirosfonákú tóalmától (L. repens) annakátellenes levelei, kopasz hajtásai, a virágok négy redukálódott sziromlevele és rövidebb kocsánya, valamint a levélalakalapján különíthető el (lásd L. grandiflora határozólapját). A védett, hazai közönséges tóalma (L. palustris) szára és leveleikopaszok, a levelek átellenesek, sziromlevelei pedig hiányoznak.

Irodalom

• Dandelot, S., Verlaque, R., Dutartre, A. & Cazaubon, A. (2005): Ecological, dynamic, and taxonomic problems due to Ludwigia (Onagraceae) inFrance. – Hydrobiologia 551: 131-136.

• Mesterházy, A., Riezing, N. & Vidéki, R. (2019): Magyarországon előforduló idegenhonos tóalma (Ludwigia) fajok taxonómiai revíziója. – Kitaibelia24 (2): 153-164.

• CABI (2015): Datasheet – Ludwigia peploides (water primrose). Elérhető: www.cabi.org/isc/datasheet/31673

• EPPO (2011): Ludwigia grandiflora and L. peploides. Onagraceae - Water primroses. – EPPO Bulletin 41: 414-418.

10-18 mm

háromszögletű, hegyes

legfeljebb 18 mmlegfeljebb

10 mm

lekerekített

Ludwigia peploides

Fényképek: Mesterházy Attila; Grafikák: Danyik Tibor

Tömeges elszaporodásra hajlamos, jóversenyképességű faj, mely tartósanmegváltoztathatja a természetes hínárközösségekösszetételét, árnyékolásával elnyomva az őshonosfajokat. Óriási biomasszájának egyszerre bekövetkezőbomlása csökkenti a vízben oldott oxigénmennyiségét, növeli a víz szervesanyag összetételét,ezáltal hátrányosan hat a vízminőségre. A növénynagy tömegű megjelenése esetén vízi utakattorlaszolhat el, nehezítheti a vízi közlekedést, a gátak,illetve egyéb műszaki létesítmények használatát.

Ludwigia grandiflora

sziromlevelek hossza

csészelevelek hossza

pálhalevelek alakja

15-23 mm

©