A falugazdász hálózat működésének A falugazdász hálózat működésének bemutatása,bemutatása,

HVI kapcsolódási pontok HVI kapcsolódási pontok

Lajkó ÁkosLajkó Ákos

természeti és genetikai erőforrásokért felelőstermészeti és genetikai erőforrásokért felelőselnökhelyettes elnökhelyettes

Stadion Szálló, BudapestStadion Szálló, Budapest

2008. december 10.2008. december 10.

2007. január 1-vel

(átszervezéssel, 11 féle, 66 korábbi önálló jogi személyiségű intézmény megszüntetését követően, jogutódként)

egy új, egységes agrárigazgatási szervezet, a

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal(II. Budapest, Keleti Károly u. 24.)

jött létre.

Az agrár-szakigazgatás országos rendszere

- Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok (NTSZ) (19)

- Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) (1)

- Megyei földművelésügyi hivatalok (FM hivatalok) (19)

- Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (ÁEÜ állomások) (20)

- Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) (1)

- Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai (ÁESZ) (1)

- Földművelésügyi Költségvetési Iroda (FKI) (1)

- Országos Borminősítő Intézet (OBI) (1)

- Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (ÁOGYTI) (1)

- Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI) (1)

- Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI) (1)

Az átszervezéssel érintett intézmények

Humánpolitikai FőosztályDr. Szakos Franciska

Személyzeti Osztály

Képzési Osztály

Ellenőrzési Önálló OsztályHorváth Péter

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ELNÖKHELYETTESDr. Bognár Lajos

TERMÉSZETI ÉS GENETIKAI ERŐFORRÁSOKÉRT FELELŐS

ELNÖKHELYETTESLajkó Ákos

GAZDASÁGI ELNÖKHELYETTESKolozsvári Ákos

E L N Ö K

Lukács LászlóLukács László

Elnöki TitkárságKimás Ákos

 

Jogi és Területi Koordinációs FőosztályDr. Pozsega Renáta

Igazgatási Osztály

Jogi Osztály

Informatikai IfőosztályGágyor János

Informatikai Rendszerek Üzemeltetési Osztálya

Informatikai Fejlesztési és Adatvédelmi Osztály

Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment OsztályDr. Mezőszentgyörgyi Dávid

 

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ELNÖKHELYETTESDr. Bognár Lajos

Audit Önálló Osztály

Állategészségügyi Diagnosztikai IgazgatóságDr. Tekes Lajos

Állatgyógyászati Termékek IgazgatóságaDr. Kulcsár Gábor

Állategészségügyi és Állatvédelmi IgazgatóságDr. Földi Zsolt

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági IgazgatóságDr. Búza László

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi IgazgatóságDr. Halmágyi Tibor

Borminősítési IgazgatóságSzalka Péter

Igazgatási és Minőségirányítási Osztály

Gyógyszer-törzskönyvezési Osztály

OltóanyagOsztály

Inspektorátus

Járványvédelmi Osztály

Állatvédelmi Osztály

Igazgatási és Informatikai Osztály

Élelmiszerbiztonsági, és -higiéniai Osztály

Élelmiszer-forgalmazási Osztály

Takarmánybiztonsági és -minőségellenőrzési Osztály

Borászati Hatósági Osztály

Borellenőrzési Osztály

Növényvédelmi igazgató-helyettes

Növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezésiigazgató-helyettes

Talajvédelmi és agrár-környezetgazdálkodásiigazgató-helyettes

Növényvédelmi Osztály

Növény-egészségügyi Osztály

Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály  

Technológiai Osztály

Szerengedélyezési Osztály

Hatóanyag- engedélyezési Osztály

Talajvédelmi Osztály

Agrár- környezetvédelmiOsztály

Területi Laboratóriumok Koordinációs Osztály

Kórbonctani Osztály, Debrecen

Mikrobiológiai Osztály, Debrecen

Kórbonctani Osztály, Kaposvár

Mikrobiológiai Osztály, Kaposvár

 

TERMÉSZETI ÉS GENETIKAI ERŐFORRÁSOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES

Lajkó Ákos 

Növénytermesztési és Kertészeti IgazgatóságErtseyné Dr. Peregi Katalin

Állattenyésztési IgazgatóságDr. Zsilinszky László

Földművelésügyi IgazgatóságZsigmond Richárd

Erdészeti IgazgatóságWisnovszky Károly

Fajtakísérleti igazgató-helyettes

Vetőmag-felügyeleti igazgató-helyettes

Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag felügyeleti igazgató-helyettes

Szántóföldi DUS Vizsgálati és Fajtakísérleti Osztály

Zöldség- és Gyógynövény, Szőlő-Gyümölcs Fajtakísérleti Osztály

Vetőmag-minősítési és Nyilvántartási Osztály

Vetőmag-szaporítási Osztály

Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

Dísznövény Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

Szarvasmarha-tenyésztési és Tenyésztéshigiéniai Osztály

Sertés-, Kecske- és Juhtenyésztési Osztály

Baromfi-, Kisállat-tenyésztési és Vágott Test Minősítés-Felügyeleti Osztály

Lótenyésztési Osztály

Földművelésügyi és Vízgazdálkodási Osztály

Vadászati és Halászati Osztály

Erdőfenntartási és –szabályozási igazgató-helyettes

Erdőfelügyeleti igazgató-helyettes

Erdőleltározási, Erdővédelmi és Szabályozási Osztály

Regionális és Zöldövezeti Tervező Osztály

Nyilvántartási és Térképészeti Osztály

Erdőfelügyeleti és Területrendezési Osztály

Pályázatkezelési és Támogatási Osztály

Hatósági Osztály

Statisztikai, Elemzési és Fejlesztési Osztály

 

FŐIGAZGATÓ

Gazdasági és Informatikai Osztály

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓ

NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓ ERDÉSZETI IGAZGATÓ *

Járványügyi és Állatvédelmi Osztály

Élelmiszerbiztonsági és Minőségellenőrzési Osztály

 

Minőségellenőrzési és Takarmányfelügyeleti Osztály

Laboratórium(ok)

Kirendeltség(ek)

Növényvédelmi Osztály

Talajvédelmi Osztály

Laboratórium(ok)

Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály

Erdőleltározási és Szabályozási Osztály

Pályázatkezelési és Támogatási Osztály

Határkirendeltség

Földművelésügyi Hatósági Osztály

Vadászati és Halászati Osztály

FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓ

Nyilvántartási és Térképészeti Osztály

Termelési és Ügyfélszolgálati Osztály

Vetőmagfelügyeleti Osztály*

 

 

 

 

•Erdészeti Igazgatóság 10, a Vetőmagfelügyeleti Osztály – a Földművelésügyi Igazgatóságon belül – 7 megyei MgSZH-nál működik.

Jogi és Humánpolitikai Osztály

A falugazdász hálózat története, jelenlegi struktúrája és aktuális feladatai

Történelmi előzmények • A XIX. század végén Darányi Ignác létrehozta a gazdasági tudósítók

hálózatát, akik feladata a mezőgazdasági információk összegyűjtése volt (termésbecslés, növényegészségügyi információk stb.).

• Magyar Királyi Gazdasági Felügyelői Kar (1921-1949), 480 főA vármegyei rendszer alapján szervezett felügyelőségek függetlenek voltak a helyi közigazgatástól, közvetlenül a szakminisztérium irányítása alatt álltak, 5 kerületi (regionális) főfelügyelő alá rendelve. Ők már hatósági jogkörrel is rendelkeztek, az információgyűjtésen kívül. Elméletben a gazdálkodóknak folyamatos tanácsadást is kellett nyújtaniuk, de a téli tanfolyamok szervezésén felül erre nem jutott idejük a hatósági feladatok sokrétűsége okán.

• A falugazda (gazdajegyző) intézmény (1947-1949) 190 fő A döntően okleveles gazdákból álló hálózat a gazdasági felügyelői kar (hatósági munka) mellett a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartást volt hivatott ellátni. Sajnálatos módon 1949-ben mindkét hálózatot felszámolták.Helyüket a tanácsi mezőgazdasági osztályok vették át.

A rendszerváltás kihívásai • A települési önkormányzatok rendszere az 1990. évi XL. törvénnyel (önkormányzati

törvény) jött létre. 1990-1991-ig a tanács mezőgazdasági osztályának munkáját a megyei önkormányzat keretein belül látták el.

• A Földművelésügyi Minisztérium önálló dekoncentrált megyei szerveként 1991-ben létrejöttek a megyei földművelésügyi hivatalok (44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet).

• A rendszerváltás következményeként 1992-ben elindított kárpótlási folyamat elindította a mezőgazdaság gyökeres átalakulását, a termőföldtulajdonok és termőföldhasználatok elaprózódását. Ennek nyomán tömegesen jelentek meg kisebb üzemek és magángazdálkodók illetve a korábbi integrációk és kapcsolatok is megbomlottak. A politikai vezetés felismerte, hogy elengedhetetlen feladat a termelők szervezésének elősegítése, és az információk lefelé áramlásának a biztosítása, a mezőgazdasági információgyűjtés illetve egyes hatósági jogkörök helyi alkalmazása.

• Ez szükségessé tette egy mezőgazdasági szakemberekből álló hálózat életre hívását.

A falugazdász hálózat megalakulása

1994-ben kormányhatározattal (2003/1994. (I. 17.) ) megalakult a falugazdász hálózat, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok működtettek. 1994. március 1-én országosan 768 fővel indult a szervezet, tagjai vállalkozói szerződéssel látták el munkájukat. Feladataikat az önkormányzatokkal együttműködve kellett ellátniuk, megbízatásuk célja a mezőgazdasági termelők segítése és információval való ellátása volt. A gyakorlatban segítettek az APEH-nél igényelhető támogatások (területalapú, gázolaj) igénylésénél, előadásokat szerveztek helyi szinten (vetőmaghasználat, növényvédelem), az akkor alakuló terméktanácsoknak segítettek (pl. juh terméktanács), még gyümölcsfa csemete kiosztásban is részt vettek.

Hatósági munkát tulajdonképpen még nem végeztek, a hatósági igazolásokat az földművelésügyi hivatal köztisztviselő munkatársai adták ki.

A falugazdász hálózatból gazdajegyzők

Az 1996. évi költségvetésről szóló tv. a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatának támogatásáról rendelkezett, így az addigi falugazdász hálózat tulajdonképpen átkerült feladataival együtt a területi Agrárkamarákhoz.

1995. július 1-től az Agrárkamara alkalmazásában álltak a gazdajegyzők (572 fő), 1998-ban közigazgatási alapvizsgát is kellett tenniük. A hálózat feladatai hasonlóak voltak a falugazdászokéhoz, de részt vettek például a vízitársulatok szervezésében és a földkiadásnál is.

1997. január 1-től hatósági feladatot is elláttak a gazdajegyzők (őstermelői igazolványok kiadása).

A falugazdász hálózat újjászervezéseAz 1163/1998. (XII. 19.) Korm. határozat és a 204/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet ismét a földművelésügyi hivatalok hatáskörébe utalta a falugazdász hálózat működtetését, így ezzel egyidejűleg a gazdajegyzői hálózat támogatása megszűnt és mintegy 500 fővel csökkent a gazdajegyzők száma. 1998. decemberében pályáztatás útján meghirdették a falugazdász munkaköröket, így mintegy 650 fő felvételére került sor 1999. január 1-től, ebből 450 fő köztisztviselő, 110 fő szerződéses vállalkozó és 90 fő megbízásos munkavállaló volt.1999. év folyamán kialakították a a falugazdászok működési területét. A személyi és tárgyi munkafeltételeket a megyei hivatalok biztosították. A fogadóórák megtartásához szükséges helyiségek döntő részben az önkormányzatok, művelődési házak, faluházak, teleházak, könyvtárak, szövetkezetek, illetve kft-k, rt-k épületeiben voltak. Fő célkitűzés volt a heti egyszeri településszintű ügyfélfogadás megvalósítása. Második lépcsőben megtörtént a megyén belüli falugazdász területközpontok kialakítása és felszerelése. A területi központok száma megyénként változó volt (összesen 133 db).

Az újjászervezett falugazdász hálózat létszámának alakulása napjainkig

• 1999. január 1-től 649 fő, ebből 448 fő köztisztviselő, 110 fő szerződéses vállalkozó és 91 fő megbízásos.

• 2000. augusztustól 985 fő, ebből 605 fő köztisztviselő, 251 fő szerződéses vállalkozó és 129 fő megbízásos.

• 2001-ben 1146 fő, ebből 758 fő köztisztviselő, 388 fő szerződéses vállalkozó.

• 2002-ben 1086 fő, ebből 713 fő köztisztviselő, 373 fő szerződéses vállalkozó.

• 2004. márciusától 650 fő köztisztviselő (leépítések: 2003. szeptember és december, valamint 2004. március).

• 2006-tól a körzetközpontokban dolgozó operátorok is falugazdászként folytatták a munkájukat.

Az újjászervezett falugazdász hálózat feladatai 2004-ig

• 1999. év folyamán az egységes gazdaregisztráció végrehajtása, illetve utána évenkénti frissítése.

• Az őstermelői igazolvány kiadása/bevonása, azokról nyilvántartás vezetése és jelentése az APEH felé.

• A területalapú támogatási kérelmek befogadása, feldolgozása, igazolás kiadása.

• Gázolaj jövedéki adó visszaigénylése esetén igazolás kiállítása, segítségnyújtás a kérelmek kitöltéséhez

• Az elemi károk (ár- és belvíz, jég, vihar stb.) felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése, helyszíni ellenőrzése, hatósági bizonyítvány kiállítása.

• Termésbecsléssel, állapotminősítéssel, összefüggő feladatok illetve az FVM által elrendelt statisztikai adatgyűjtések.

Az újjászervezett falugazdász hálózat feladatai 2004-ig

• Folyamatos tájékoztatás a gazdálkodók részére a kormányzati döntésekről, támogatási lehetőségekről, illetve a Minisztérium tájékoztatása a helyi szinten felmerülő kérdésekről.

• Az aktuális agrártámogatási célokkal kapcsolatosan általános tájékoztatás a kedvezményezettek részére, technikai segítségnyújtás a nyomtatványok, kérelmek beszerzésében és kitöltésében

• Gazdafórumok, tájékoztatók megszervezése, előadások tartása, különös tekintettel az Uniós csatlakozás kihívásaira

• Kapcsolattartás önkormányzatokkal, társhatóságokkal és más gazdálkodói szervezetekkel

Az újjászervezett falugazdász hálózat feladatai 2004. után

Az uniós csatlakozást megelőző időszak feladatai túlnyomó részt megmaradtak napjainkig, kivéve a gazdaregisztrációt és a területalapú támogatás nyilvántartását, ellenőrzését, amelyek átkerültek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.A csatlakozás óta újabb, delegált, az Uniós támogatásokhoz kötődő feladatok elvégzésével bízták meg a falugazdász hálózatot:

• A közösségi (SAPS) és az azt kiegészítő nemzeti (TOP-UP) területalapú, valamint az állattenyésztési támogatási kérelemcsomagok eljuttatása a termelőkhöz, ezek kitöltésével kapcsolatos segítségnyújtás, előzetes formai ellenőrzés, esetleges hiánypótlásokban való közreműködés. 2007. évtől kiemelkedő feladat volt a területalapú kérelmek elektronikus kitöltése és beadása. 2008. évben a helyszíni ellenőrzésben is részt vettek a falugazdászok.

• A nemzeti támogatások, valamint – az MVH által adott megbízások alapján – a területalapú és állattenyésztési, továbbá a gabonaintervenció és NVT-s támogatási jogcímek helyszíni ellenőrzése.

Falugazdász területközpontok (133 db) 2006.

A falugazdász hálózat jelene az MgSzH-n belül I.

Az 1054/2006. Korm. határozat rendelkezett - egyebek mellett - egyes agrárintézmények összevonásáról. Ennek megfelelően a 274/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet megalakította 2007. január elsejével a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MgSzH). Az MgSzH általános jogutódként átvette többek között a megyei földművelésügyi hivatalok - így a falugazdász hálózat – feladatait is. Jelenleg a 19 Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságain 143 területközpontban 650 falugazdász dolgozik.

2007-2008. év során folyamatosan fejlesztésre került a terület központok telekomunikációs hálózata és informatikai eszközállománya, ezáltal biztosítottá vált egyes termelői támogatások elektronikus kérelemkitöltése, benyújtása.

Az új hivatal célként tűzte ki a hatékonyabb, az MgSzH többi hatóságaival közös ügyfélszolgálati rendszer kialakítását, ahol az ügyfelek egyablakos ügyintézéssel találkozhatnak.

A falugazdász hálózat jelene az MgSzH-n belül II.

2008. őszén felülvizsgálatra került a települési ügyfélszolgálati rendszer, az önkormányzat lehetőségeihez és igényeihez igazodó, még magasabb színvonalú és hatékonyabb feladatvégzés javára.

Az együttműködés érdekében megkeresésre került az ország összes települési önkormányzata.

A visszajelzések alapján az önkormányzatok 95%-a továbbra is igényt tart a település vonatkozásában a falugazdászi ügyfélszolgálatra és biztosította a szélessávú internet elérhetőséget és a megfelelő infrastruktúrával felszerelt irodahelységet.

A falugazdász hálózat és a HVI-k kapcsolódási lehetőségei

2008. őszén felmérés készült a falugazdász területközpontok és a HVI-k elhelyezési körülményeiről

közös elhelyezés lehetősége•129 településen van HVI és falugazdász területközpont is•143 falugazdász területközpontból 16-nál összesen 28 iroda szabadítható fel, további 62 irodánál 114 irodahelyiséggel bővíthető

„egyablakos” irodarendszer kialakítása a kormányzati hálózatok számára

kölcsönös információcsere (I-II. és III-IV. tengely!)

a termelők, a vidéki lakosság érdekében!

Köszönöm megtisztelő Köszönöm megtisztelő figyelmüket!figyelmüket!