1. Előadás

Statisztikai alapfogalmak.

A statisztikai munka fázisai.

Statisztikai adatok

csoportosításának lehetőségei.

Statisztikai sorok, táblák.

A statisztika fogalma

gyakorlati tevékenység, amelynek

eredményeképpen statisztikai adatokhoz

jutunk;

e tevékenység eredményeképpen kapott

adatok összessége;

a statisztikai tevékenység módszertana

A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen

előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség

egészének tömör, számszerű jellemzése.

A statisztikai tevékenység

fejlődése már az ókori államokban népszámlások,

adóösszeírások,

középkorban: egyházi népmozgalmi

események gyűjtése

1563: Tridenti zsinat

1611: Nagyszombati zsinat

XVII. sz.-ig leíró statisztika (Conring)

XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika

(Graunt, Petty, Halley)

A statisztikai tevékenység

fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség-

számítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev,

Gauss)

Quetelet, statisztika atyja, Bravais

korrelációszámítás

XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat

kialakulása (polgári anyakönyvvezetés)

XX. század számítástechnika fejlődése

Statisztika története Magyarországon 1500 évek közepén adózás megszervezése

céljából

Bél Mátyás (1684-1749): leíró statisztika

képviselője

Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása

Schwartner Márton (1759-1823) XVIII. sz. végi,

XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági

jellemzése

Politikai aritmetika: Hatvani István (1718-1786),

halandóság elemzése, Standardizálás

1775. Kötelező a Statisztika oktatása a

Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia

II. József, első szervezett népességösszeírás

Fényes Elek (1807-1876) 6 kötetes

Magyarországi bemutatás, földrajztudós,

MTA

1848. Országos Statisztikai Hivatal elnöke

1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette

1869 Első teljes körű népességösszeírás

1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal,

vezetője: Kőrösy József (1844-1906)

demográfus

Központi Statisztikai Hivatal

Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella

A KSH jellemzői: o nagy múltú szervezet,

o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik,

o szakmailag önálló,

o országos hatáskörű szervezet.

Fő feladatai: o adatfelvételek megtervezése,

o adatok felvétele,

o adatok feldolgozása,

o adatok tárolása,

o adatok elemzése és közzététele,

o az egyedi adatok védelme.

Központi Statisztikai Hivatal

KSH kialakulásának kronológiája

1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete.

XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai

rendszerek kialakítása.

1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.

1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.

1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

A KSH adatszolgáltatási

tevékenysége

A hivatal tájékoztatása során az alábbi

alapelveket érvényesíti:

objektivitás, szakszerűség,

teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű

védelme mellett),

egyidejű tájékoztatás.

Hivatalos statisztikai szolgálat

Társadalmi, gazdasági, környezeti

jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra,

önkormányzatokra, tevékenységeikre

vonatkozik.

Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása,

szolgáltatása, közzététele, elemzése.

Elemei:

o KHS

o Minisztériumok

o Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei

o Egyéb országos hatáskörű szervek

1993. XLVI. törvény

„ A statisztika feladata és célja, hogy

valósághű, tárgyilagos képet adjon a

társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok,

a környezet állapotáról és változásairól az

államhatalmi és a közigazgatási szervek,

valamint a társadalom szervezetei és tagjai

számára.”

1993. XLVI. törvény

„ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot

csak akkor lehet más célra használni, illetve

mással közölni (átadni), ha az

adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult,

kivéve a közérdekű feladatot ellátó

társadalmi és költségvetési szerveket, ezek

adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra

hozhatók.”

A statisztikai tevékenység ágai

népességstatisztika

gazdaságstatisztika

ágazati statisztikák

vállalati, üzemi statisztika

társadalomstatisztika

igazságügyi statisztika

Statisztikai munka fázisai

1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan)

2. Adatgyűjtés (teljes, részleges)

o Kikérdezés (interjú, telefon, postai út..)

o Megfigyelés (közvetlen megfigyelés,

mérőműszer)

o Kísérlet (hipotézis ellenőrzése)

• 3. Feldolgozás

• 4. Elemzés

• 5. Közzététel

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai sokaság: a statisztikai

megfigyelés tárgyát képező egyedek

összessége, halmaza.

A sokaság egységei: a sokaságot alkotó

egyedek

Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek

szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

A sokaság tipizálása

Véges: pl.: népesség adott időben, térben

Végtelen: pl.: azonos körülmények közt

tetszőlegesen sokszor megismételhető

kísérlet eredményei

Álló sokaság: állapot, időpont (stock)

jellegű

Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow)

jellegű

A sokaság definiálása

egységek tételes felsorolása, vagy

a közös tulajdonságok megadása.

Az ismérvek tipizálása 1.

Időbeli: időpont vagy időtartam

megnevezéséből áll

Területi: földrajzi megjelölés,

Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín

Mennyiségi: számmal jellemezzük

◦ diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel.

◦ folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott

összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása

A sort létrehozó összefüggés származhat:

1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor);

2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor);

3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor).

A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint:

- minőségi

- mennyiségi

- területi

- időbeli

Összehasonlító sor

Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok

Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. ◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását

mutatja ◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását

mutatja.

2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a

terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

Csoportosító sorok

Azonos fajta és mértékegységű adatokat

tartalmaz.

Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok

nagyságát adják meg.

Tartozéka az összesítő adat.

Leíró sor

Általában különböző fajta és

különböző mértékegységű adatokat

tartalmaz

Az adatok mindegyike egy

meghatározott jelenségre, társadalmi

vagy gazdasági egységre vonatkozik

Statisztikai táblák

A táblák csoportosítása:

1.) rendeltetése szerint:

feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított

közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze

munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk

2.) csoportosítás szerepe szempontjából:

egyszerű

csoportosító

kombinációs

A statisztikai táblák

szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból:

oszlop a tábla függőleges része,

sor a tábla vízszintes része,

rovat a sor és az oszlop találkozása.

Szöveget is tartalmazó rovatok:

fejrovat a táblában felül helyezkednek el,

oldalrovat a sorok előtt találhatók,

összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak

összegzését tartalmazó rovatok.

Statisztikai sorok/táblák tartozékai

cím

mértékegység

időpont, időszak

üres sort, oszlopot, rovatot nem

tartalmazhat

forrás megjelölés

Munkaerő-piaci helyzet a régiókban

Régiók Munkanélküliségi ráta (%)

2010 II. né. 2011 II. né.

Közép-Magyarország 8,9 8,9

Közép-Dunántúl 10,4 9,3

Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3

Dél-Dunántúl 11,8 11,9

Észak-Magyarország 16,0 16,6

Észak-Alföld 14,3 14,5

Dél-Alföld 10,3 10,6

Országos átlag 11,1 10,9

Forrás: www.ksh.hu

Magyarország néhány adata (2010)

Megnevezés Adatok

Területe (ezer km2) 93,0

Évközepi népesség (millió fő) 10,0

Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer

fő)

2701,9

Munkanélküliségi ráta (%) 11,2

Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd

euró)

98,4*

Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0

Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3

Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4

Fogyasztói árindex (%) 104,7 Forrás: www.ksh.hu

*EUROSTAT előrejelzés

A bruttó hazai termék

összefoglaló adatai

Volumen-

index

2008/2000

(%)

Részesedés a világ

össztermeléséből, %

Egy főre

jutó GDP

2008-ban

vásárlóerő

-paritáson

(PPP)

2000

2008

EU-27 117 25,2 22,1 29950

USA 119 23,5 20,7 46860

Japán 111 7,7 6,4 34100

Kína 217 7,2 11,4 5960

India 176 3,6 4,8 2760

Forrás: www.ksh.hu

A munkanélküliség alakulása Magyarországon

Időszak Munkanélküliségi ráta (%)

2009.

I. n.év 9,7

II. n.év 9,6

III. n.év 10,4

IV. n.év 10,5

2010.

I. n.év 11,9

II. n.év 11,2

III. n.év 10,9

IV. n.év 10,9

2011.

I. n.év 11,7

II. n.év 10,9

Fogyasztóiár-index Magyarországon

2010

Árufőcsoport (%)

Élelmiszerek 103,2

Szeszes italok, dohányáruk 108,2

Ruházkodási cikkek 99,6

Tartós fogyasztási cikkek 100,2

Háztartási energia 106,3

Egyéb cikkek, üzemanyagok 108,8

Szolgáltatások 104,3

Összesen 104,9

Forrás: www.ksh.hu

Regionális munkaügyi adatok

2011. II. negyedév

Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek

száma (ezer fő)

Közép-Magyarország 1225,2 119,6

Közép-Dunántúl 443,4 45,5

Nyugat-Dunántúl 407,8 32,1

Dél-Dunántúl 334,8 45,2

Észak-Magyarország 383,2 76,3

Észak-Alföld 505,5 85,5

Dél-Alföld 476,8 56,4

Összesen 3776,8 460,6

Forrás: www.ksh.hu

Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport 2009.

EU-27 101,0

Ausztria 100,4

Bulgária 102,5

Csehország 100,6

Észtország 100,2

Görögország 101,3

Lengyelország 104,0

Magyarország 104,0

Németország 100,2

Olaszország 100,8

Portugália 99,1

Románia 105,6

Szlovákia 100,9

Szlovénia 100,9

Egyesült Államok 99,6

Japán 98,6

Forrás: www.ksh.hu