szabados tímea és wéber andrea (ebh) 2011. november 23. kaposvár nemzeti fejlesztési...
DESCRIPTION
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése. „A jó polgár”- jogtudatosság a mai magyar társadalomban a TÁMOP- program kutatásainak bemutatása. Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) 2011. november 23. Kaposvár - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH)2011. november 23.
Kaposvár
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
„A jó polgár”- jogtudatosság a mai magyar társadalomban
a TÁMOP- program kutatásainak bemutatása
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
7 társadalomtudományi kutatásAz „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás
keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok már lezárultak:
1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók
munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései
5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása.
6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre.
7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában.
8. Saját kutatás- A képzéseken résztvevők körében az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság vizsgálata két hullámban.
7 társadalomtudományi kutatás
Az EBH Ügyfélelégedettség-mérései A 2008-2010. évi ügyfélelégedettség-mérések adatai- a már megszületett
határozatok panaszosai körében végzett éves elégedettség-mérések
Ügyfélelégedettség-mérés adatai az ügyfélszolgálatokon 2009.
szeptember 1-től 2011. szeptember 30-ig- a megyei egyenlőbánásmód-
referenseket felkereső panaszosok körében végzett folyamatos
elégedettség-mérés
A mérések célja, hogy a hatóság az ügyfelek elvárásainak és
igényeinek minél inkább megfeleljen az ügyintézés során.
Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5 projekt kutatási programjában
megvalósítandó 7 kutatás egyike.
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végzi a kutatást.
A kutatás célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, ill. az
egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok mérése és
elemzése volt egy 1000 fős országos reprezentatív minta megkérdezésével,
valamint 3x200 fős almintán (fogyatékkal élők, romák, LMBT emberek).
A vizsgálat első hulláma 2010-ben készült. A kutatás második hulláma 2012-ben
indul.
A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a
legfontosabb diszkriminációs okok:1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot
Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.
A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb
Előfordult-e már Önnel, hogy az élet bármely területén hátrány érte az alábbi tulajdonságok bármelyike miatt?(Az ‘igen’ válaszok aránya %-ban.)
15,08,98,37,56,85,85,85,75,65,55,04,12,72,51,3
32,0
18,0
27,8
22,7
24,5
28,1
17,8
18,0
19,6
11,0
16,2
19,3
5,3
21,4
7,8
17,4
15,6
1,5
1,4
életkora miatttársadalmi származása miatt
egészségi állapota miattneme miatt
vagyoni helyzete miattpolitikai vagy más véleménye miatt
nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása manyasága (terhessége) vagy apasága miatt
faji hovatartozása miattbõrszíne miatt
vallási vagy világi meggyõzõdése miattcsaládi állapota miatt
anyanyelve miattfogyatékossága miatt
állampolgársága miattegyéb helyzete miatt
nemzetisége miattnemi identitása miatt
szexuális irányultsága miatt
0,05,010,015,020,025,030,035,0
%
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0
%
Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.
1000 db kérdőív 239 db kérdőív
Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.
TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
A diszkrimináció és az egyenlő bánásmód fontosságának megítéléseÖn személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? - 1000 fős országos reprezentatív minta
33,9
49,2
13,7
1,5
0,7
1,1
Nagyon fontos
Fontos
Közömbös
Nem fontos
Egyáltalán nem fontos
Nem tudja
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
%
Jogorvoslati lehetőségek ismertségeVan-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) -1000 fős országos reprezentatív minta
71,5
70,4
63,3
63,2
52,5
A foglalkoztatásnál
A szociális és egészségügyi ellátásban
Az oktatás és képzés területén
Az áruk és szolgáltatások igénybevételénél
A lakhatásban
0,0 20,0 40,0 60,0 80,0
%
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%)Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt?
Igen
Nem
Nem tudja
60,8%
18,9%
20,3%
Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%)Hallott-e az EBH-ról?
Igen
Nem
Nem tudja34,1%
65,2%
0,7%
Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták
Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta
57,1
21,8
18,5
11,2
10,9
6,5
4,0
Nem tudnak segíteni rajta
Félt, hogy rosszabb helyzetbe kerül
Nem tud kihez fordulni
Nem tudta, hogy büntethetõ
Nem súlyos az eset
Félt a megaláztatástól
Szégyellte
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
%
A 2003-ban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról elfogadott törvényről az országos minta 58,8 százaléka gondolta azt, hogy létezik.
A törvényről legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek 77%-a értesült, de középfokú végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók és a tanulók, illetve a 40-49 éves korosztály körében is eléri vagy megközelíti a 70%-ot arányuk. A törvényről legkevésbé az alacsonyan iskolázott, idős, és a munkaerőpiac perifériáján lévő megkérdezettek hallottak.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos törvény ismertsége
A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk
ismeretségi körben számolt be az esetről24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáróla minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult
valamelyik illetékes hatósághoz.A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak
többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.
Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket.
A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.
Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban
Bejelentené-e a jövőben, ha diszkrimináció érné? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta
Igen
Nem
Nem tudja
47,7%
29,8%
22,5%
Jogtudatosság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt nagyobb arányban ismeri a lakosság mint az EBH-t (59 és 30 százalék).
A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnakA válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy
intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.A diszkrimináció áldozatai többnyire nem bíznak a segítségben vagy
félnek attól, hogy a helyzetük rosszabbá válikLeginkább jogtudatosak az LMBT alminta tagjai voltakA kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink
sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek.
A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák.
Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását.
Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával.
Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.
Szenzitív kérdések a népszámlálás soránEgyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban)
- 1000 fős országos reprezentatív minta
Roma származás
Szexuális irányultság
Fogyatékosság
39,8%
24,8%
35,5%
Szenzitív kérdések a kutatások soránEgyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) - 1000 fős országos reprezentatív minta
Roma származás
Szexuális irányultság
Fogyatékosság
37,5%
27,9%
34,6%
A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok lakóhelye (%)
33,0
31,3
18,2
17,5
18,3
39,4
14,7
27,5
község
város
megyeszékhely
Budapest
0,010,020,030,040,0
%
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0
%
Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.
1000 db kérdõív 239 db kérdõív
A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok iskolai végzettsége (%)
8,3
29,2
17,2
2,6
21,5
5,7
1,3
0,6
8,0
4,9
0,8
1,8
4,1
16,5
1,8
19,3
8,3
5,5
3,2
17,9
15,1
6,0
0,5
befejezetlen nyolc osztály
befejezett általános iskola
szakmunkásképzõ, szakiskola
befejezetlen középiskola
érettségi, befejezett középiskola
érettségire épülõ, középfokú technikum
felsõfokra akkreditált szakképzés, felsõfokú techn
befejezetlen felsõfokú tanintézet (fõiskola, egyet
fõiskolai diploma
egyetemi diploma
felsõfokú végzettség, tudományos fokozattal
egyéb
0,05,010,015,020,025,030,035,0
%
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0
%
Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.
1000 db kérdõív 239 db kérdõív
Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? (%)Átlag: 6,18Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. - 239 fő
14,2
1,76,4
3,9 4,77,3 6,9 7,7
10,7 9
27,5
teljesen elégedetlen1 2 3 4 5 6 7 8 9teljesen elégedett0
5
10
15
20
25
30
%
Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyének kimenetelével? (%)Átlag: 4,86Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő
31,5
5,5 3,8 3,4 38,1
2,6 4,3 5,1 3
29,8
teljesen elégedetlen1 2 3 4 5 6 7 8 9teljesen elégedett0
5
10
15
20
25
30
35
%
Ha ismételten hátrányos megkülönböztetés érné, meglévő tapasztalatai alapján ismételten felkeresné-e az EBH-t?Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő
igen
nem
nem válaszolnem tudom
58,3%
33,2%0,9%7,6%
Ajánlaná-e, ajánlotta-e szívesen az EBH-t ismerőseinek, ha őket bármilyen hátrányos megkülönböztetés éri?Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő
igen
nem
68,5%
31,5%
Mennyire bízik megaz alábbi intézményekben?
Átlagos Intézményi Bizalmi Index változása
100,00
81,8480,86
66,54
84,17
20022003
20042005
20062007
20082009
2010
60,00
70,00
80,00
90,00
100,00
ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010
6,36,1
5,95,6 5,6 5,6
5,4
4,9 4,84,6 4,6 4,6 4,6 4,5 4,4 4,3 4,34,1
3,9 3,8 3,8 3,8 3,7
3,33,2 3,22,9
2,2
Denmark
Finlan
d
Norway
Sweden
Netherl
ands
Switzerl
and
Cypru
s
Belgium
German
ySpa
in
France
Estonia
Turke
y
United
King
dom
Slovak
ia
Sloven
ia
Hungary
- 20
10Rom
ania
Portug
al
Czech
Rep
ublic
Greece
Poland
Russia
n Fed
eratio
n
HungaryLatv
ia
Coatia
Bulgari
a
Ukrain
e1,5
2,5
3,5
4,5
5,5
6,5
Átlag
Mennyire bízik mega társadalmi intézményekben 2009-ben?
Intézményi Bizalom Indikátor (IBI)
ESS European Social Survey EUTE EU rópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010
0:egyáltalán nem bízik meg 10: teljesen megbízik
ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010
0: Egyáltalán nem bízik meg – 5: is,is – 10: Teljesen megbízik
1,3
2,4
6,6
9,7
11,9
24,4
11,3
11,5
7,0
4,8
9,1
10 A legtöbb ember megbízható
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0 Nem lehetünk elég óvatosak
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0
%
A legtöbb emberben meg lehet bízni, vagy nem lehetünk elég óvatosak az emberi kapcsolatokban?
Mean = 4,47Std. Error of Mean = ,061Median = 5,00Mode = 5Std. Deviation = 2,401Skewness = -,162Std. Error of Skewness = ,062Kurtosis = -,493Std. Error of Kurtosis = ,124
2,8
3,3
9,7
11,2
9,6
23,2
11,3
9,5
8,0
5,4
6,0
10 A legtöbb ember tisztességes lenne
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0 A legtöbb ember kihasználna
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0
%
A legtöbb ember, megpróbálná kihasználni Önt, vagy igyekeznének tisztességesek lenni?
Mean = 4,82Std. Error of Mean = ,064Median = 5,00Mode = 5Std. Deviation = 2,488Skewness = -,096Std. Error of Skewness = ,063Kurtosis = -,574Std. Error of Kurtosis = ,125
ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010
Szabados Tímea- EBH, szakmai vezető[email protected]
06 1 336 76 58Wéber Andrea- EBH, kutatási koordinátor
06 1 336 76 [email protected]
Köszönjük a figyelmet!