szabályzat minta: ŰkÖdÉsi szabÁlyzat (szmsz)a „minta” azt is jelenti, hogy egy olyan...

A KÉZIRAT INTERNETES KIADVÁNYA Jelen kiadványunk kézirat, mely kisebb mértékben el tér a 2004-ben nyomdai úton, B/5-ös formátumban kiadott könyvünkt ől. Ennek oka a nyomdai el őkészítő munkák során végzett változtatások, illetve egyes részeket töröl tünk. Az internetes kiadás mellett azért döntöttünk, mert szükségesnek tartottuk, hogy az érdekl ődők ezúton is tájékozódhassanak alapvet ő társasházi m űködtetési kérdésekr ől, meggy őződhessenek arról, hogy társasházi tanácsadási munkán kat megalapozottan és tudatosan, a gyakorlati tapasztalatok alapján vé gezzük. Természetesen a készlet elfogyásáig a könyv megvásá rolható. A társasházi törvény módosításairól szóló 7. sz. internetes kiadványunk megvásárlása esetén az 1. sz. könyvet a készlet erejéig térítésmentesen adjuk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kiadványban fogla ltak a szakmai egyeztetések és a gyakorlati tapasztalatok alapján is változtak!

Budapest, 2012. 01. hó Mile Bálint

Okl. mérnök-közgazdász

VIKTÓRIA Kft

Ügyvezető igazgató

A honlapon fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik.

MINDEN JOG a Viktória Kft. tulajdonát képezi. A honlapon lévő információkat, dokumentumokat, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül felhasználni, közölni.

Szabályzat minta: SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

(közös képvisel ővel)

© VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT SZÉKHELY: 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 42.

TELEPHELY: 1082 BUDAPEST, CORVIN KÖZ 4. TEL.: 210-3841

3.

Mottó: „El őbb

azt kell tudnunk, hogy

mit nem ismerünk ”

1 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ , SZOLGÁLTATÓ KFT

Szerző: Mile Bálint

Jogi szakértő: Dr. Nagy-Dani Károly

Kiadja: VIKTÓRIA KFT.

Székhely: 1082 Budapest, Corvin köz 4.

Tel/Fax: 06-1-210-3841

Telephely: 1077 Budapest, Rottenbiller u. 42.

MINDEN JOG a Viktória Tanácsadó, Szolgáltató Kft. tulajdonát képezi. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni,

adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül közölni.

Az ezen műben fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell

dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a kézikönyvek

a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik.

Készült:

COMPRESS-PRINT Könyvműhely Kft Tel.: 257-2422

DTP: sticker.hu

2. Átdolgozott kiadás az új társasházi törvénynek megfelelően.

Lezárva:

2004. február hó

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ , SZOLGÁLTATÓ KFT

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT TEL./FAX: 210-3841, 06-30-6345-060 [email protected] [email protected] w w w . t a r s a s h a z i t a n a c s a d a s . h u

2

E L Ő S Z Ó

Tisztelt Olvasók!

A társasházi törvény 1998. évi hatálybalépését követően a gyakorlatban elkezdődött az „átállás” a törvényben foglaltak alkalmazására. Ez egyrészt megnyilvánult a konkrét társasházi működés kapcsán, másrészt a szükséges szabályzatok elkészítésében, alkalmazásában. Örvendetesen megjelentek a társasházkezeléssel foglalkozó szakkönyvek, sőt egy BM rendelet alapján megkezdődött a társasházkezelők szakképesítést nyújtó oktatása is. Mindemellett különböző formában a társasházakkal foglalkozók részére továbbképző tanfolyamok, klubfoglalkozások kerültek megszervezésre. A VIKTÓRIA Tanácsadó, Szolgáltató Kft. bekapcsolódott az oktatási, továbbképzési munkába és közel száz hallgató szerzett államilag elismert társasházkezelői szakképesítést. Ezen túlmenően több mint 300 fő számvizsgáló bizottsági, illetve intézőbizottsági tag és közös képviselő vett részt a továbbképző tanfolyamokon. Ezekhez az oktatásokhoz az 1998-ban megjelent A TÁRSASHÁZKEZELÉS GYAKORLATA című kézikönyvön kívül külön összeállításra került egy tankönyv is. Ez a tankönyv a rövid szöveges magyarázatok mellett összefüggéseket bemutató előadásvázlatokat, valamint a szabályzatok vonatkozásában mintaanyagokat tartalmazott, melyekben megjelentek a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZERBEN több mint 10 éve gyűjtött tapasztalatok-anyagok-. A tanfolyamok is nagyon sok tapasztalatot adtak és tulajdonképpen a hallgatók jelzései-igényei indították el a TÁRSASHÁZI KISKÖNYVTÁR sorozatot, mely A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETE összefoglaló címet viseli. Jelen kézikönyv a 2001. óta megjelenő Társasházi Kiskönyvtár Sorozat része, melyből az elmúlt években 1. kiadásban hét kötet jelent meg és összesen mintegy 15.000 példányban jutott el az olvasókhoz. Az ezekben a kötetekben foglalt tapasztalatok- javaslatok hasznosultak a társasházi törvény elkészítésekor. A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 1998. március 1.-i hatályba lépése óta eltelt idő már önmagában, de a tapasztalatok is indokolttá tették, hogy új társasházi törvény készüljön, melyet az Országgyűlés 2003. december 8-án fogadott el és 2003. évi CXXXIII. számon jelent meg. Az új törvény terjedelmében és tartalmában jelentős változásokat hozott az előző szabályozáshoz képest. Mindezek feldolgozása és a gyakorlatban történő helyes és hatékony alkalmazása megfelelő ismereteket kíván meg. A már megjelent és a várhatóan megjelenő szakkönyvek ehhez nyújthatnak segítséget. A társasházi kiskönyvtár sorozat „hasznos tagja” kíván lenni a társasházi szakirodalomnak és egyúttal hiánypótló is, mert más módon közelít a kérdésekhez. Elsődleges célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a társasházaknak és tisztségviselőknek, de adott esetben mindazoknak, akik valamilyen módon „meghatározó szerepet” töltenek be a társasház működtetésében. A Társasházi Kiskönyvtár sorozat újabb kötetei 2. kiadásban építenek az előző kötetekben megjelenő gondolatokra, ugyanakkor mind tartalmában, mind az egyes kötetek szerkezetében és maga a sorozat összeállítása is azt a célt szolgálja, hogy a társasházak a kötetek segítségével sokkal önállóbban és eredményesebben tudják elvégezni szabályozási feladataikat, ezen keresztül is a társasház működtetését. A most közreadandó kézikönyv alcíme: „Szabályzat minta: SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)”, mely több dolgot is jelez. A kötet egy a gyakorlat által visszaigazolt SZMSZ szabályzat mintát mutat be, mely „minta” vonatkozik a - szabályzat készítés szakmai szempontjait is figyelembe vevő - szerkezetre, az alkalmazott módszerre és a több mint egy évtizedes szisztematikusan „gyűjtött” működési tapasztalatok és az új társasházi törvény alapján kidolgozott szabályokra. A „minta” azt is jelenti, hogy egy olyan társasház közgyűlése által már elfogadott SZMSZ-ről van szó, melyben az előfordulható és jellemző szabályozandó alapesetek (részközgyűlések, központi fűtés, önkormányzati épület és új építés alapján történő alapítás, teremgarázs, m2

szerinti közös költség fizetés, stb.) szerepelnek. Tehát a kézikönyv hasznosítása során, mint egy „étlapból” ki lehet emelni azokat a szabályokat, melyek nem vonatkoznak az adott társasházra, és természetesen a sajátosságai pedig beépíthetők.



A kézikönyv „hasznosításához” fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelen kötet hogyan kapcsolódik a Társasházi Kiskönyvtár sorozat többi kötetéhez. Az 1. kötet az új társasházi törvény alkalmazását elősegítő tudnivalókon és értelmezésen túl igyekszik közreadni olyan ismereteket, amelyek a társasházi szabályzatok elkészítéséhez szükségesek, ezen belül azt, hogy mit és miért kell szabályozni. A 2. kötet az alapító okiratnak a társasház működési „szabályozásában” betöltött szerepével az alapító okirat készítésének követelményeivel és módosításának eseteivel foglalkozik, mivel a szervezeti – működési szabályzat elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapító okiratban foglaltak a törvényi rendelkezéseknek, valamint a társasház adottságainak megfelelően „feldolgozásra” és a szükséges módosítások megfelelő módon elvégzésre kerüljenek. A 4. kötetben ugyancsak mintaszabályzatok olvashatók, melyek különböző módon kapcsolódnak az SZMSZ-hez. A házirend az új társasházi törvény szerint az SZMSZ része, ugyanakkor nemcsak tulajdonosokat érintő szabályokat tartalmaz, ezért indokolt az SZMSZ mellékleteként kezelni. Ez az alapvető oka, hogy külön kötet tartalmazza a HÁZIREND mintát. A tűzvédelmi szabályzatról ugyancsak rendelkezik az SZMSZ, de ez egy „szakmai” szabályzat és adott esetben a számvizsgáló bizottság fogadja el, tehát ezért „önálló” szabályzatként kell kezelni. Jelen kötet „tematikus tartalomjegyzéke” eltér a korábbiaktól azért, hogy az SZMSZ mintát „egy az egyben” lehessen olvasni és „szerkezete”, terjedelme együtt legyen „megtekinthető”. Ezért az előszó után maga az SZMSZ minta következik, és ezt követi a még szükségesnek ítélt „magyarázó” fejezet. Remélhetőleg az olvasók jelen kötetet is hasznosítani tudják az eredményes társasházi működés biztosításához, melyhez sok sikert kívánok.

Budapest, 2004. február hó

dr. Csiha Judit BM Lakáspolitikai Kollégium Elnöke



4

A ….. Bp., …….… u. 110. sz. TÁRSASHÁZ

SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ( S Z M S Z )

É S

H Á Z I R E N D J E

Jóváhagyta: a 2004. ............... . -i közgyűlés a ........ / ........ sz. határozatával.

________________________ _____________________ KÖZÖS KÉPVISELŐ SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG ELNÖKE

A T Á R S A S H Á Z A L A P A D A T A I :

1. HELYRAJZI SZÁM: 10000/A 2. ADÓSZÁM: 10000000-1-43 3. BANKSZÁMLÁK:

………….. U. 110/A ÜZEMELTETÉSI SZÁMLA SZ.: 11700002-11111111 LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR SZÁMA: ...................................................……............

………….. U. 110/B ÜZEMELTETÉSI SZÁMLA SZ.: 10000002-22222222 FELÚJÍTÁSI SZÁMLA SZ.: 10000002-33333333

LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR SZÁMA: ...................................................……............ 4. ÉPÜLETBIZTOSÍTÁS

………….. U. 110/A BIZTOSÍTÓ NEVE: ……………….. Biztosító Rt. KÖTVÉNYSZÁM: 100000000000 ………….. U. 110/B BIZTOSÍTÓ NEVE: ……………….. Biztosító Rt. KÖTVÉNYSZÁM: 2000000000000

5. KÖZÖS KÉPVISELŐ: NEVE: ………………… CÍME: 1000 BUDAPEST, ……………) TELEFON: 400-0000



TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ .......................................................................................................................................................... 6

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ............................................................................................................................. 7

1.1. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA, RENDJE ÉS HATÁLYA......................................................................................................... 7

1.2. FOGALMAK, ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................ 8 1.2.1. A Ttv.56. §-a szerinti értelmező rendelkezések .................................................................................................. 8 1.2.2. Egyéb fogalmak és értelmező rendelkezések ...................................................................................................... 9

1.3. A TÁRSASHÁZ JOGÁLLÁSA ............................................................................................................................................... 9

2. A TÁRSASHÁZRA VONATKOZÓ ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK ...................................... 10

2.1. A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDON MEGHATÁROZÁSA ÉS EGYSÉGE ........ ............................................................ 10 2.2. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA .......................... ................................................................................................... 11

2.3. A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK .......... ......................................... 12

2.4. A TÁRSASHÁZI KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZE TTSÉGEK ......................... 15 2.4.1. A közös tulajdon fenntartás terheiért való felelősség szabályai ........................................................................ 16

2.4.2. Jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó szabályok ................................................................................................ 16

2.5. JOGORVOSLATI LEHET ŐSÉGEK ................................................................................................................................... 17

2.6. A TÁRSASHÁZ „JOGI” SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................... ................................................................................ 18 2.6.1. A közgyűlés funkciója és hatásköre a társasházi törvény rendelkezései szerint................................................ 18 2.6.1.1. Részközgyűlések .................................................................................................................................................................. 19 2.6.2. A közös képviselő funkciója, hatásköre a társasházi törvény rendelkezései szerint ......................................... 20 2.6.3. A számvizsgáló bizottság (SZVB) funkciója, hatásköre a társasházi törvény rendelkezései szerint ................ 21

3. GAZDÁLKODÁSI, KÖZÖS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK ..... ......................................... 22

3.1. A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI A KÖLTSÉGVETÉSRE ÉS AZ ELSZÁMOLÁSRA .................... 22 3.2. GAZDÁLKODÁSI CÉLKIT ŰZÉSEK, ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOK ....................................................................... 22

3.3. KÖLTSÉGFELOSZTÁSI SZABÁLYOK ............................................................................................................................ 23

3.4. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ..................................................................................................................................................... 23

4. AZ ELLEN ŐRZÉS ALAPSZABÁLYAI ........................................................................................... 25 4.1. A TULAJDONOSOK ELLEN ŐRZÉSI JOGKÖRE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ....................................................... 25

4.2. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG JOGKÖRE .................... ............................................................................................. 25

5. A KÖZGY ŰLÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI ................................................................................... 26

5.1. KIZÁRÓLAG KÖZGY ŰLÉSEN TÁRGYALHATÓ ÉS HOZHATÓ HATÁROZATOK ................... ........................... 26 5.2. AZ ÉVES ELSZÁMOLÁS ELFOGADÁSÁNAK SZEMPONTJAI: ............. .................................................................... 26 5.3. A KÖZGY ŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK SZABÁLYAI ....................................................................................................... 26 5.4. A KÖZGY ŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, A MEGHATALMAZÁS SZABÁLYAI ............ .................................... 27

5.5. A MEGISMÉTELT KÖZGY ŰLÉS ...................................................................................................................................... 27

5.6. A KÖZGY ŰLÉS LEVEZETÉSE .......................................................................................................................................... 28

5.7. A JEGYZŐKÖNYV ÉS A KÖZGY ŰLÉSI HATÁROZATOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI, A KÖZGY ŰLÉSI HATÁROZATOK TÁRA ........................................................................................................................... 28

5.8. DÖNTÉSHOZATALI (SZAVAZÁSI) SZABÁLYOK ................... ...................................................................................... 29

5.9. KÖZGY ŰLÉSI HATÁROZATHOZATAL ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL ............... ......................................................... 30

6. A TÁRSASHÁZ MUNKASZERVEZETE ........................................................................................ 31 6.1. A KÖZÖS KÉPVISEL Ő FELADATAI ................................................................................................................................ 31

6.2. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (SZVB) MUNKARENDJE............... ............................................................................. 33 6.3. A KÖZVETLEN ÜZEMELTETÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSE ÉS A HÁTTÉR

SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA ................................................................................................................................ 34

6.4. ESETI BIZOTTSÁG .............................................................................................................................................................. 34

7. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK .......................................................................................................... 35

8. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI (HÁZIREND) ................ ............................................................. 35

9. AZ SZMSZ ÉS HÁZIREND HATÁLYBALÉPÉSE ............... ......................................................... 36

10. A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 62 § (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN ELF OGADOTT SZERVEZETI- M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERINT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............. ................................................ 36

H Á Z I R E N D ................................................................................................................................................... 37



6

Bevezető

A többször módosított 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (továbbiakban: Ptk.), a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (továbbiakban: Ttv.), más vonatkozó jogszabályok, valamint az érvényes társasházi alapító okirat alapján a társasház működését, szervezetét a jelen SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a Ptk. és a Ttv. alábbi rendelkezései alapján:

1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott

szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. [Ptk 578/I. §)]

2) A társasháztulajdonnak Ttv.-ben nem szabályozott kérdéseire a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. [Ttv. 11.§.]

3) A Ttv. hatályba lépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése - az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg - határozatával a szervezeti-működési szabályzatot megállapítja, illetőleg a meglévő szervezeti-működési szabályzatát Ttv. rendelkezéseinek megfelelően módosítja. [Ttv. 62.§.(1)]

4) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani. [Ttv. 13.§.(1)]

5) A szervezeti-működési szabályzatnak –Ttv. keretei között - tartalmaznia kell: [Ttv. 13.§.(2)] a) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető

közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belül

- a közös költség viselésére és a költség-hátralékok megfizetésére, - felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására,

c) a társasházi lakóépület házirendjére, d) a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására, e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira, f) a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira

vonatkozó részletes szabályokat.

6) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: [Ttv. 24.§.(2)] a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes

szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait, c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az

adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - Ttv. rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,

d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén - a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembe vételével - a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.



1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1) A Ttv. hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni. [Ttv. 63.§.(1) ]

2) A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának a Ttv. kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe Ttv. rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni. [Ttv. 63.§.(2)]

3) Jelen SZMSZ a jogszabályok, az alapító okirat (továbbiakban: AO) alapján részletezi, kiegészíti, pontosítja a társasház szervezeti- működési szabályait, figyelembe véve a társasház speciális adottságait, rendeltetésszerű használatát.

1.1. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA, RENDJE ÉS HATÁLYA

1. Az SZMSZ megalkotásának célja, hogy biztosítsa a társasház biztonságos, szabályos, szakszerű, eredményes és költségtakarékos működésének szabályozási feltételeit, a tulajdonosok érdekeinek érvényesítését, az együttélés szabályainak betartását, betartatását, kiterjedjen minden olyan szabályozandó esetre, amely várhatóan a működés során előfordulhat. A tulajdonostársak elé tűzött cél és törekvés az, hogy a felmerülő ellentéteket kiküszöböljék, és megfelelő egyetértésben járjanak el a társasház működtetése során.

2. Az SZMSZ részeként elfogadott üzemeltetési és házirend (továbbiakban: HÁZIREND) célja, hogy rögzítse a ház, mint lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat, követelményeket, valamint meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti – kötelezően elvárt és előírt - magatartását.

3. Az SZMSZ magában foglalja a társasházi törvény (vastagított normál betűk), az alapító okirat (dőlt betűk) vonatkozó részeit és a közgyűlés által elfogadott működési és szervezeti szabályokat (normál betűk).

4. A társasház működési szabályainak kereteit a Ttv és más vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A kötelező jellegű szabályok nem változtathatók meg, míg a nem kötelező jellegű szabályokra a társasház SZMSZ-e kitérhet és részletezheti a tulajdonosok többségi akaratának megfelelően.

5. Az SZMSZ rendelkezései szerint készülnek el más jogszabályok által kötelezően előirt szabályzatok is, függetlenül attól, hogy szakember felelősségével készültek és az SZMSZ felhatalmazása alapján nem közgyűlésen, hanem írásbeli szavazás útján vagy a számvizsgáló bizottság (pl.: társasház Ügyrend, Tűzvédelmi Szabályzat) és/vagy a közös képviselő döntése alapján kerül jóváhagyásra, elfogadásra.

6. A jogszabály változásokat azonnal át kell vezetni az SZMSZ-be, mely a közös képviselő feladata. Erről a tulajdonosokat írásban értesíteni kell a változás bejegyzésétől számított 15 napon belül.

7. A tulajdonosok a szabályzatok módosítását a közgyűlés összehívásának szabályai szerint kezdeményezhetik.

(SZMSZ 5.2. 6), 5.2.8) pontok).

8. Az SZMSZ és HÁZIREND hatálya kiterjed, illetőleg előírásainak betartása kötelező érvényű a tulajdonosokra, mindazon személyekre (szervezetekre), akik (amelyek) a társasházban állandó jelleggel laknak, dolgoznak, valamely lakónál ideiglenesen tartózkodnak, látogatóba vagy más céllal a társasház, a lakóépület területére belépnek.

9. Jelen szabályzat elfogadásával a tulajdonostársak kötelezik a velük együtt lakó személyeket, valamint azokat, akiknek lakásuk használatát átengedték, hogy a külön tulajdonukat megillető birtoklás, használat, hasznok szedése és rendelkezési joguk gyakorlása során ne sértsék a többi tulajdonostársnak, illetve lakónak a dologhoz fűződő jogát és törvényes érdekeit.

[Ttv.20.§.(1) b), SZMSZ 2.3.9),Ttv.16.§., SZMSZ 2.3.1)]



8

1.2. FOGALMAK, ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK

1.2.1. A TTV.56. §-A SZERINTI ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK

1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület. 1.1. lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben

lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. 2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása,

így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása.

2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje.

A karbantartás lehet: 2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű

használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,

2.2.2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése,

2.2.3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka.

2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik.

A felújítás lehet: 2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási

munkák elvégzése, 2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de

abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése, 2.3.3. korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással,

illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése.

3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak.

4. Eredménytelen az írásbeli szavazás 4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos

írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget.

4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét.

5. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.



1.2.2. EGYÉB FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK

1. E szabályzat alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

� „Jogi” szervezet:

a társasház működésében résztvevő azon egységek (személyek) összessége, amelyek jogszabály (társasházi törvény) előírásai alapján létesülnek és működnek (közgyűlés, számvizsgáló bizottság, közös képviselő).

� Munkaszervezet:

a „jogi” szervezet alapján létesített és működtetett azon egységek (személyek) összessége, amelyek a feladatok megoldásának operatív irányítói és végrehajtói.

� Készkiadás:

a közös képviseleti / intézőbizottsági feladatok ellátásával összefüggésben - a társasház érdekében - felmerült költségek, melyek nem képezik a közös képviselő / intéző bizottság munkadíjának / tiszteletdíjának részét.

� Közös költség előleg:

a tulajdonosok által befizetendő, a közgyűlés által határozattal megállapított azon tervösszeg (tulajdonosonként tervezett "hozzájárulás"), mely – előre láthatólag - biztosítja a költségvetési tervben rögzített kötelezettségek teljesítését.

� Pénzforgalmi szemlélet:

a naplófőkönyv vezetésénél követett eljárás, mely szerint a befizetések, a bevételek és a kiadások csak azok pénzügyi teljesítésének dátumával kerülnek könyvelésre és így - a tulajdonosok felé - elszámolásra, függetlenül a kötelezettség keletkezésének vagy a szolgáltatás teljesítésének dátumától.

� Hat hónapnak megfelelő hátralék:

ha a tárgyévi nyitó egyenleg és az ingatlan után teljesített befizetések nem érik el a közgyűlés által elfogadott tárgyévi közös költség előleg és külön befizetési költségként elfogadott kötelezettség felét.

� Évközi hátralék (tartozás):

a tárgyévi nyitó egyenleg és az ingatlan után teljesített befizetések, valamint a közgyűlés által elfogadott tárgyévi közös költség előleg és külön befizetési költségként elfogadott kötelezettség különbözete.

� Közgyűlési határozat:

a társasház döntése, mely meghozható közgyűlésen vagy írásbeli szavazással.

� Rendes közgyűlés:

az évenként – legkésőbb május 31-ig - tartandó elszámoló, tervező közgyűlés.

� Rendkívüli közgyűlés: az éves rendes közgyűlésen kívül szükségessé váló, illetve sürgős esetekben összehívott közgyűlés.

� Ügyrend:

részletezi az SZMSZ-ben foglalt szabályok és feladatok végrehajtására vonatkozóan a munkamegosztást, hatáskört, működési-, ügykezelési-, gazdálkodási-, ellenőrzési és egyéb eljárási szabályokat, különös tekintettel a munkaszervezetre (közös képviselő, ill. számvizsgáló bizottság).

2. Minden egyéb a társasház működtetéséhez szükséges értelmező rendelkezéseket a társasház ügyrendjében kell meghatározni.

1.3. A TÁRSASHÁZ JOGÁLLÁSA

1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

[Ttv. 3.§.(1)].

A társasház jogképes, de nem jogi személy.

2) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - Ttv. eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

[Ttv. 4.§.(1)]

3) A 1000 Bp. …………………… u. ….. . sz. Társasház lakóépület.

4) A társasház tevékenységi köre: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR: 7020)



10

2. A TÁRSASHÁZRA VONATKOZÓ ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK

2.1. A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDON MEGHATÁROZÁSA ÉS EGYSÉGE

1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. [Ttv. 1.§.(1)]

„A ………………….Önkormányzat … 6250/10.000 tul.hányadú ingatlantulajdonos 13 db kész lakást és 3 db üzlethelyiséget üzemeltető részközgyűléssel, önálló döntési joggal az „A” épületre, valamint a ………………… Építőipari és Kereskedelmi Kft. … 3750/10.000 tul.hányadú ingatlan tulajdonos 14 db lakásból és 45 gépkocsi férőhelyes teremgarázsból részközgyűléssel, önálló döntési joggal lakóházat épített.” [A.O. I. Általános rendelkezések] Ennek és a használatbavételi engedélyek alapján alapító okirattal társasháztulajdont alapítottak 2000. március 1-én.

A társasház közösségének külön tulajdona a 10000/A/1-től 31-ig terjedő helyrajzi számok alatt vannak a budapesti …. ker. földhivatal nyilvántartásába felvéve a korábban becsatolt alapító okirat és műszaki rajzok alapján. A külön tulajdoni tartozékok a nem nevesített tartozékon túl minden olyan berendezés, felszerelési tárgy, épületszerkezet és épületrész, amely kifejezetten csak a külön tulajdont szolgálja, így különösen:

− a lakások, helyiségek árammérőjétől az elektromos vezetékek és szerelvények, − a lakások, helyiségek központi fűtés ágvezetékei, berendezései és elzáró szerelvényei, − a lakások, helyiségek nyomóvíz ágvezetékei az alap, illetve felszálló vezetékbe való csatlakozásáig, − a lakások, helyiségek vízlefolyó ágvezetékei és elzáró szerelvényei az alap, illetve ejtő vezetékébe való csatlakozásig, − a lakások, helyiségek alap-, teherhordó, lakáselválasztó falainak belső vakolata, azok festése, tapétázása, burkolata, a

külön tulajdonhoz egyedileg tartozó kéményelvezetés belső vakolata és bélése, − a külön tulajdonon belüli nem teherhordó válaszfalak, kaputelefon-készülék és lakáson belüli vezetéke, − nyílászárók (ablakok, lakásbejárati és garázsajtók), üzletportálok.

2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. [Ttv. 1.§.(2)]

3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlantulajdonnak. [Ttv. 2.§.(1)]

4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog - a Ttv.-ben meghatározott esetek kivételével - egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. [Ttv. 2.§.(2)]

5) Az alapító okiratban foglaltakat alapul véve a külön és közös tulajdonú részek meghatározását, adatait az ügyrend tartalmazza.



2.2. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA

1.) Az alapító okirat megváltoztatásához - ha Ttv. másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. [Ttv. 10.§.(2)]

2) Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a Ttv. 3. § (2) bekezdése szerinti határozatot is, közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 10.§.(1)]

3) Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép. [Ttv. 10.§.(3)]

4) A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. [Ttv. 25.§.(1)].

A közgyűlési határozat írásbeli szavazással vagy közgyűlésen hozható meg. Az érintett (vevő) tulajdonostárs a közös képviselőhöz benyújtott írásbeli ajánlattal kezdeményezheti a döntést. Az ajánlat csak akkor bocsátható szavazásra, ha tartalmaz minden olyan információt, mely a döntéshez és a végrehajthatósághoz szükséges.

A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet. [Ttv. 25.§.(2)]

5) Ha a Ttv. hatálybalépése előtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az alapító okirat módosítása. [Ttv. 63.§.(3) ]

6) Ha a Ttv 21.§ (2) bekezdésben (SZMSZ 2.3.16). pontjában) említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást, illetőleg lakás-összevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. [Ttv. 21.§.(3)]

A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja. [Ttv. 21.§.(4)]

7) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan - a külön tulajdont nem érintő - számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. [Ttv. 60.§.(1)]

8) Ha az önkormányzati tulajdonból átalakult társasház e törvény hatályba lépését megelőzően olyan alapító okirat alapján került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, amely a bejegyzésekor hatályos törvény rendelkezéseivel ellentétesen, vagy hiányosan tartalmazza a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja, illetőleg kiegészítheti. [Ttv. 60.§.(2)]

9) A Ttv. 3. §. (2) bekezdése alapján az érvényes alapító okirat kivéve II. fejezet D fejezetrész 2) pontjának felhatalmazásával a Ttv 1. §. (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

A közös képviselő szükség esetén köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a közös tulajdon elidegenítésére. Amennyiben a közgyűlésen az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többsége igenlő szavazatot ad, úgy ennek alapján kell intézkedni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Ellenkező esetben írásbeli szavazás utján kell kérni a társasház döntését. A közgyűlésen jelenlevők szavazata írásbeli szavazásnak minősül. A bevétel felhasználásáról közgyűlési határozat dönt.



12

2.3. A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETT SÉGEK 1) A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a

rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. [Ttv. 16.§.]

2) Jelen SZMSZ meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően. [Ttv. 17.§.(1)]

3) Ha a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - harminc napos határidőn belül - a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. [Ttv. 18.§.(2)]

A közös képviselő köteles a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belüli értesítéssel közgyűlési határozatot kérni.

4) Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. [Ttv. 18.§.(1)]

A közös képviselő - a nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatási szándékáról értesülve - 15 napon belüli értesítéssel köteles közgyűlési határozatot kérni.

5) A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. [Ttv. 18.§.(3)]

6) A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében (lásd előző 4), 5) pontokban) említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. [Ttv. 19.§.(1)]

7) Üzlethelyiségek tulajdonosait érintő külön kikötések, hogy az üzlethelyiségekben nem folytatható olyan tevékenység, amely a lakástulajdonosok és a lakók nyugalmát, a lakások rendeltetésszerű használatát zavarná.

8) A tulajdonostárs köteles fenntartani a külön tulajdonában álló lakást, [Ttv. 20.§.(1) a)]

A tulajdonostárs köteles öröklakását jó karban fenntartani és köteles a keletkezett hibákat saját költségén kijavítani, ill. kijavíttatni. Tilos az öröklakáson olyan változtatást tenni, vagy azzal oly módon bánni, amely az építmény állagát, vagy a többi tulajdonostárs érdekét sértené. A társasház külső, vagy belső egységes képét a közgyűlés hozzájárulása nélkül senki sem változtathatja meg. Ezért a ház homlokzatán, erkélyein, tetőzetén, kapubejáratán, lépcsőházában, udvarán, stb. a ház egységes képét, vagy művészi hatását bántó feliratú táblát, világítást, vagy reklámot, napellenzőt, bútordarabot, közös tulajdonban lévő területen a közlekedést akadályozó virágtartót, stb. elhelyezni nem szabad. Az előzőekben foglaltak ellenére eljáró tulajdonostárs a rendelkezések megsértéséből eredő mindennemű kárért felelős, és a közös képviselő által a jogellenes állapot megszüntetésére bíróilag is kényszeríthető. Ha a tulajdonostárs, illetőleg a lakó nem tesz eleget fenntartási, felújítási kötelezettségének, úgy a közös képviselő a számvizsgáló bizottság egyetértő véleménye mellett felszólíthatja a tulajdonostársat, a lakót kötelezettsége teljesítésére, illetve köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. (pl.: hatóságok értesítése). Nagymértékű rovarfertőzés esetén ennek megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovar mentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi hatóság kötelezése, vagy a társasház közgyűlési határozata alapján azt eltűrni.

9) A tulajdonostárs köteles a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a 16. § rendelkezését, [Ttv. 20.§.(1) b)]

10) A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, [Ttv. 20.§.(1)c)]

A közös képviselő, ill. megbízottja (műszaki ügyeletes, karbantartó) csak a közös tulajdont és üzemeltetést érintő ügyekben köteles ellenőrizni a külön tulajdonban lévő épületrészeket, berendezéseket, illetve a fenntartási munkák elvégzését intézni, különösen a következő esetekben:



élet- és balesetveszély elhárítása (pl.: csőtörés miatt, födémkárosodás, gázszivárgás),

mellékvízmérő órák hitelesített működése,

vizes berendezések állapota,

higiénia.

11) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt, [Ttv. 20.§.(2) ]

Nem kell megtéríteni a biztosító által kifizetett részt, valamint a külön tulajdonú rész meghibásodása okozta kárt. A közös tulajdonú részben (pl.: nyomó és ejtő vezeték) történt meghibásodás következtében szükségessé váló - a társasházat terhelő - helyreállítási kötelezettség a kőműves helyreállító, illetőleg a biztosító által elismert kárösszegnek megfelelő munkáig terjed.

12) A tulajdonostárs köteles a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét. [Ttv. 20.§.(1) d)] A tulajdonos a külön tulajdonát kiszolgáló kémény bélelését (felújítását, átalakítását) köteles legalább 15 nappal a munka megkezdése előtt a FÖKÉTÜSZ-nek is bejelenteni. Ezzel kapcsolatos minden költség a tulajdonost terheli.

A közös tulajdonú épületszerkezetet érintő építkezés, ill. hatósági engedélyhez kötött építkezés esetén a közös képviselő köteles közgyűlési határozatot kérni az építkezéshez való hozzájáruláshoz az értesítéstől számított 15 napon belül és ennek eredményéről 30 napon belül értesítenie kell az építkezőt. Ha a tervezett építkezés nem érint közös tulajdonú részt és nem engedélyköteles, úgy a közös képviselő hirdetmény útján értesíti a tulajdonosokat, lakókat az építkezésről (főbb tartalma, kezdete, várható befejezése).

13) Minden helyiséghasználó a takarékos vízfogyasztás érdekében köteles a vizes berendezéseket olyan állapotban tartani, hogy műszaki meghibásodás miatt vízelfolyás ne legyen, anyagi kárt gondatlanságból (szándékosan) ne okozzon. Ha igazolható módon nem tette meg a szükséges intézkedéseket, vagy gondatlanságból, esetleg szándékosan indokolatlan többlet vízfogyasztás következik be, vagy más anyagi kár (pl.: beázás) éri a társasházat, úgy annak anyagi következményeit a károkozó köteles viselni.

14) Szükséghelyzet esetén (pl.: csőtörés, gázszivárgás) a közös képviselőnek a távollévő tulajdonába való bejutáshoz értesítenie kell a rendőrséget és az elhárítást végző szervezetet, valamint biztosítani kell az ingatlan őrzését vagy megfelelő lezárását. A bejutás, lezárás, körülményeiről két tanúval aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A költségek a saját hibájából szükséghelyzetet okozó lakótársat terhelik.

15) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. [Ttv. 21.§.(1)]

16) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti. [Ttv. 21.§.(2)]

17) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást [Ttv. 22.§.(1) a)]

A tulajdonos-változás bejelenthető az adás-vételi szerződés másolatának átadásával, vagy az eladó és vevő által aláirt nyilatkozattal, mely tartalmazza a Ttv. 22.§.(1) b. (lásd következő) pontban foglalt adatokat.

18) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát, [Ttv. 22.§.(1) b)]

A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia: Lakcím, értesítési (levelezési) cím, telefon. Természetes személy adatai (családi és utónév; leánykori családi és utónév; anyja neve; születési év). Nem természetes személy adatai (név; székhely; képviselő (ügyvezető); ügyintéző; cégjegyzék száma, adószáma;

fő tevékenysége)

19) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. [Ttv. 22.§.(1) e)]

20) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) Ttv. 22.§.(1) b) pontnak megfelelő adatát, [Ttv. 22.§.(1) c)]



14

21) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni a külön tulajdonában lakó személyek számát. [Ttv.22.§.(1) d)]

22) Az Ttv. 22. § (1) bekezdés c) és d) [előző 20), 21)] pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz - tájékoztatni. [Ttv. 22.§.(2) ]

23) Ha a Ttv. 22.§ (2) bekezdésben említett esetben a bérlő - írásbeli felszólítás ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani. [Ttv. 22.§.(3)]

24) A szervezeti-működési szabályzat a Ttv. 22. § (1) bekezdésben [a 2.3. 17), 18), 19), 20), 21) pontokban] említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15-60 nap közötti határidőt állapíthat meg. [Ttv. 22.§.(4)]

Jelen SZMSZ alapján a bejelentési határidő 20 nap.

25) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés-és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni. [Ttv. 22.§.(6) ]

26) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a szerződő felek kérésére, részükre - köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. [Ttv. 45.§.(1) ]

27) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. [Ttv. 45.§.(2) ]

28) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. [Ttv. 46.§.(1)]

A közös képviselő ez esetben a régi tulajdonost terhelő évközi hátralékszámítás szerint ad kimutatást, mely nem tartalmazza a társasház közösségét terhelő, de még le nem zárt költségekből az ingatlanrészre eső terhet.

29) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) Ttv.-ben meghatározott nyilatkozatának megadását. [Ttv. 46.§.(2)]

A társasház közössége felé az új tulajdonos felel az általa megismerhető tartozásért (hátralékért), vagy őt illeti meg a tartalék összeg, függetlenül attól, hogy az eladó és vevő milyen adás-vételi szerződést (megállapodást) kötött. A jogilag nem Őt terhelő költségigényével a régi tulajdonossal szemben kell fellépnie.

30) A jogorvoslati lehetőségeket a 2.5. pont tartalmazza.

31) A külön tulajdonú helyiségek használata, hasznosítása módjának megváltoztatására, valamint a társasház rendes működésének, a lakhatás nyugalmát zavaró cselekményekre vonatkozó részletező szabályokat jelen SZMSZ-ben foglaltakon túl a mellékletét képező Házirend tartalmazza.



2.4. A TÁRSASHÁZI KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. [Ttv. 23.§.(1) ]

2) „A ……………..Önkormányzat a jogutódaira is kiterjedő hatállyal kifejezett kötelezettséget vállal – hogy a „B” jelű épület mindenkori tulajdonosai a ……..u. felől az „A” jelű épület kapualján keresztül jogosultak átjárni a „B” jelű épület megközelíthetősége érdekében. Az „A” jelű épület utcai kapualja az ehhez tartozó cégtáblák, levélszekrények, szeméttárolók, valamint a teljes átjáró közös tulajdonba és a teljes ingatlan mindenkori tulajdonosainak közös használatába kerül. Az átjárási szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásban …../2 új hrsz-ú ingatlan, mint uralkodó telek javára és a …../1 új hrsz-ú, valamint a……. hrsz-ú telkek – mint szolgáló telkek – terhére bejegyzésre kerül. Az uralkodó telek az …….u. felől gépkocsival megközelíthető. A 110 „A” épület tulajdonosai örökös, ingyenes használati jogot biztosítanak a 110 „A” épület azon helyiségeire, melyek a 110 „B” épület pinceszinti gépkocsibeálló gyalogos közlekedését, valamint a földszinten történő gyalogos közlekedést biztosítják, továbbá a „B” épület üzemelését biztosító helyiségekre, és a közmű csatlakozásokra. Ezen helyiségek: „A” épület pinceszint

III. tűzgátló előtér, IV/A. lépcsőház, VI. közlekedő.

„A” épület földszint XV. kapualj, XVI. gépkocsitároló lépcsőház, XVIII. kukatároló.”

[A.O. II. A / Közös tulajdon] Az „A” és „B” épület tulajdonosai által közösen használt helyiségekre a fenntartási, üzemeltetési és felújítási költségeket a külön tulajdonok m2 arányában osztják meg.

3) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja. [Ttv. 23.§.(2) ]. A közös tulajdonú részek birtoklása, használata és hasznosíthatósága módjának általános szabályait jelen SZMSZ megfelelő fejezetrészei illetve a Házirend tartalmazza és a közgyűlés ezen kereteken belül dönthet.

4) Közös tulajdonban álló épületrészek és a közös telek birtoklására és rendeltetésszerű használatára a jogszabályok, a hatósági rendelkezések, illetőleg a közgyűlés határozatainak keretei között a tulajdonostársak mindegyike jogosult a többi tulajdonostársat megillető használat sérelme nélkül. Egyik tulajdonostárs használati jogát sem lehet hozzájárulása nélkül elvonni, vagy korlátozni. A használatban azonban egyik tulajdonostárs sem lépheti túl az okszerű szükségesség mértékét és a közös használatra szóló részekből semmit sem foglalhat el saját kizárólagos használatára közgyűlés hozzájáruló határozata nélkül.

5) Ha valamely közös tulajdonban maradó építményrész, felszerelés, vagy berendezés megrongálódik, vagy elpusztul, helyreállításukról azonnal gondoskodni kell. Olyan kár megtérítése, melyet valamelyik tulajdonostárs, vagy az ő jogán használó más személy a közös tárgyban vétkesen, vagy a rendeltetésétől eltérő használattal okozott, az illető tulajdonostársat terheli.

6) A társasház a külön tulajdoni illetőségekhez tartozó építményrészekre épületbiztosítási szerződést köt, melyen keresztül a közös tulajdonú részek is biztosítottak. A biztosítás részletes kérdéseiben a közgyűlés határoz. Ha a közös tulajdonban a kár bekövetkezik, a biztosítási összeget a károsult épület, épületrész helyreállítására kell fordítani.

7) A tulajdonos részére a közös tulajdon egyes részeinek (helyiség, udvar, falfelület, stb.) kizárólagos, ill. többlethasználatát - ha az a többi tulajdonostárs érdekét nem sérti - a közgyűlés egyszerű szavazattöbbségű határozatával engedélyezheti, meghatározva a használat módját, részletes szabályait, a többlet közös költség hozzájárulás és/vagy a költségtérítés mértékét, adott esetben az éves költségvetési tervben. Hasonló módon a nagyobb forgalommal járó (többlet igénybevételt jelentő) tevékenységet (életvitelt) folytató tulajdonostárs, (bérlő, használó) többlet közös költség hozzájárulással és/vagy költségtérítéssel fedezi a többlet költségeket, melynek mértékét adott esetben az éves költségvetési tervben kell meghatározni. Jelen SZMSZ felhatalmazza a közös képviselőt, hogy az SZVB-vel egyeztetve bevétel elérésére céljából bérleti szerződéseket, illetőleg a tulajdonosokkal a használatra megállapodásokat kössön a közös tulajdonra vonatkozóan.



16

2.4.1. A KÖZÖS TULAJDON FENNTARTÁS TERHEIÉRT VALÓ FELEL ŐSSÉG SZABÁLYAI

1) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. [Ttv. 3.§.(3)]

Jelen SZMSZ alapján a társasház egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a lakások és üzlethelyiségek tulajdonosai külön tulajdonuk m2-e (aránya) szerint, míg a teremgarázs tulajdonosai a 3.3. pontban meghatározott költségviselési szabályok szerint felelnek. A Ptk-ban foglaltak szerint, ha a társasház tartozását nem egyenlíti ki, akkor szükség esetén az egyszerű kezes(ek), a tulajdonostárs(ak) mindaddig sortartási kifogást emelhet(nek), amíg e tartozás nem minősül behajthatatlannak. Behajthatatlanság esetén a kívülálló harmadik személy végrehajtási eljárás során érvényesítheti a tulajdonosoktól követelését a meghatározott közös költség viselés szabályai szerint. Amennyiben valamely tulajdonostárs a ráeső részt nem fizeti ki, úgy ennek megfelelően jelzálogjogot jegyeztethetnek a külön tulajdonára.

2) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. [Ttv. 24.§.(1)]

Jelen SZMSZ alapján a lakás és üzlethelyiség tulajdonosokat a közös költség m2 arányuk szerint, míg a teremgarázst 3.3. pontban részletezett közös költség felosztás szabályai szerint terheli.

3) A közös képviselő köteles levélben és /vagy szóban felszólítani azt a tulajdonost, akinek - a nyitó egyenlegét is figyelembe véve - 2 havi közös költség előleg összegének megfelelő fizetési elmaradása keletkezett.

Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a következő eljárást kell alkalmazni: ügyvédi fizetési felszólítás, ügyvédi fizetési meghagyás kibocsátása, ellentmondás esetén ügyvéd megbízása bírósági eljárás

elindítására jelzálog és elidegenítési tilalom bejegyzésére, végrehajtásra, hat hónapnak megfelelő közös költség hátralék esetén jelzálogjog bejegyzés kezdeményezése a

földhivatalnál a 2.4.2. pontokban szabályozottak szerint.

2.4.2. JELZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. [Ttv. 30.§.(1)] A társasház közgyűlése szükség esetén az éves elszámolás elfogadásakor dönt a jelzáloggal való megterhelésről. [Lásd még 2.4.2. 2) pontot]. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. [Ttv. 30.§.(2)] A 30.§ (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére a Ttv.-ben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. [Ttv. 30.§.(3)] A kézbesítést a közös képviselő tértivevényes ajánlott levélben köteles megtenni.

2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. [Ttv. 31.§.] Jelen SZMSZ felhatalmazza a közös képviselőt arra, hogy az elszámoló (éves rendes) közgyűlések közötti időszakban rendelje el a jelzálogjog bejegyzését a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonára.

3) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 32.§.(1)]

4) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. [Ttv. 32.§.(2)]



5) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 32.§.(3)] A jelzálog törlés kérése a földhivataltól a hátralékos tulajdonos feladata. A közös képviselő a törléshez szükséges engedélyt (8 napon belül) csak akkor adhatja ki, ha a hátralék (beleértve a terheket) kiegyenlítésére a társasház bankszámlájára beérkezett az összeg, és időközben újabb hátralék nem keletkezett.

6) A jelzálogjog bejegyzés és törlés valamennyi költsége és a késedelmi kamat a hátralékos tulajdonost terheli.

2.5. JOGORVOSLATI LEHET ŐSÉGEK

1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. [Ttv. 42.§.(1)] A keresetet csak tulajdonos nyújthatja be, a helyileg illetékes Bírósághoz, ha a határozat ellen szavazott, vagy tartózkodott. A jegyzőkönyvben a nemleges és tartózkodott szavazatot név szerint rögzíteni kell. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. [Ttv. 42.§.(2)]

2) A Ttv. 42.§.(1)-(2) rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a 31. § (SZMSZ 2.4.2. 2) pontja) szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell. [Ttv.42.§.(3)]

3) A 60. §-ban (SZMSZ 2.2. 7) és 8) pontjában) említett közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását bármely tulajdonostárs Ttv. rendelkezéseinek megfelelően keresettel kérheti a bíróságtól. [Ttv. 61.§.]

4) A közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában - ha az érintettek megállapodni nem tudnak - a közvetítői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni. [Ttv.57.§.(1)]

5) Az (1) bekezdésben említett eljárás a vitában érintett felek írásbeli - a közösség tekintetében közgyűlési határozat alapján létrejött - közös megegyezésével kezdeményezhető. [Ttv. 57.§.(2)]

6) Ha a tulajdonostárs(ak) a kiadott építési engedély szerinti építkezés következményeit sérelmesnek tartja, akkor fellebbezéssel, vagy a határozat elleni keresettel kérheti(k) törvényes érdekei(k) védelmét.



18

2.6. A TÁRSASHÁZ „JOGI” SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2.6.1. A KÖZGY ŰLÉS FUNKCIÓJA ÉS HATÁSKÖRE A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY REN DELKEZÉSEI SZERINT

1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. [Ttv. 27.§.(1)]

2) A közgyűlés határoz: [Ttv. 28.§] a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget

terhelő kötelezettségek elvállalásáról, b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló

bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának

elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról [48. § (2) bekezdése],

d) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. Jelen SZMSZ tartalmazza a megfelelő fejezetrészeken belül a közös képviselő, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe utalt döntési jogköröket.

3) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. [Ttv. 29.§.(2)]

4) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. [Ttv. 30.§.(1)]

5) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. [Ttv. 32.§.(2)]

6) A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. [Ttv. 15.§.]

A Ttv. 14. §-a: A társasház az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbségű határozatával módosíthatja az SZMSZ-t, mely írásbeli szavazás útján is megtehető.

7) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. [Ttv. 48.§.(2)]



2.6.1.1. RÉSZKÖZGYŰLÉSEK

1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket. [Ttv. 41.§.(1)]

2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [Ttv. 41.§.(2)]

3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében. [Ttv. 41.§.(3)]

4) Jelen SZMSZ alapján a társasház az alábbi részközgyűlési körzeteket állapítja meg: 1. sz. részközgyűlési körzet: 1000 Budapest …………u. 110/A. tulajdoni hányada: 6250, terület:: 1156 m2, 2. sz. részközgyűlési körzet: 1000 Budapest …… u. 110/B., kivéve teremgarázs tulajdoni hányada: 1504 terület: 707 m2, 3. sz. részközgyűlési körzet: 1000 Budapest ……… u. 110/B. teremgarázs tulajdoni hányada: 2246 terület: 1047 m2.

5) Jelen SZMSZ alapján az 1. sz. és a 2. sz. részközgyűlési körzetek önálló döntési jogkörrel rendelkeznek valamennyi az épületüket érintő közös költség vonatkozásában, míg a 3 sz. részközgyűlés a 3.3. pontban leírt szabályok szerint viseli a közös költséget.

6) A részközgyűlés önálló döntési jogkörében akkor határozatképes, ha a részközgyűlési körzet tulajdoni hányadának több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.

7) Külön elhatárolt módon szükséges rögzíteni a részközgyűlési hatáskörbe tartozó, illetőleg a társasházi szintű napirendi pontokat és a határozatokat, mind a meghívókban, mind pedig a jegyzőkönyvekben.

8) A társasházi szintű döntéshozatal esetén a részközgyűlések jegyzőkönyvei alapján a szavazatok összeszámlálása, a határozatok megállapítása és jegyzőkönyvezése a közös képviselő és számvizsgáló bizottság elnökének joga és kötelezettsége.

9) A társasház egészét érintő döntéshozatal esetén, amennyiben a részközgyűléseken jelenlévők tulajdoni hányadát összesítve a határozatképesség a megismételt közgyűlésnek felel meg, úgy azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.



20

2.6.2. A KÖZÖS KÉPVISEL Ő FUNKCIÓJA, HATÁSKÖRE A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RENDELKE ZÉSEI SZERINT

1) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. [Ttv. 27.§.(1)] Jelen SZMSZ alapján a társasház ügyintézését közös képviselő látja el.

2) A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. [Ttv. 3.§.(1)]

3) A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. [Ttv. 15.§.]

4) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva láthatja el feladatait. [Ttv. 43.§.(1)]

5) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. [Ttv. 50.§.]

6) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a Ttv. 22. § (1) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés-és melegvíz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. [Ttv. 22.§.(5)]

7) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelését a közös képviselő hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételheti. [Ttv. 32.§.(2)]

8) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. [Ttv. 33.§.(1)]



2.6.3. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (SZVB) FUNKCIÓJA, HATÁSKÖR E A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI SZERINT

1) Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. [Ttv. 27.§.(2)]

2) A legalább egy elnökből és két tagból álló számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; [Ttv. 27.§.(3)]

3) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: [Ttv. 51. §. (1)] a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a

közösség pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint

a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó

kötelességének nem tesz eleget.

4) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók. [Ttv. 51. §. (2)]

5) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. [Ttv. 51. §. (3)]

Jelen SZMSZ alapján az SZVB elnökét a közgyűlés választja.

6) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban a Ttv. 51. § (1) bekezdés (SZMSZ 2.6.3.3) pontja) rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el. [Ttv. 51. §. (4)]



22

3. GAZDÁLKODÁSI, KÖZÖS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK

3.1. A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI A KÖLTSÉGVETÉSRE ÉS AZ ELSZÁMOLÁSRA

1) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza: [Ttv. 47.§.]

a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével-, a külön

tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.

2) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza: [Ttv. 48.§.(1)]

a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,

b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,

c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével-

, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.

3.2. GAZDÁLKODÁSI CÉLKIT ŰZÉSEK, ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOK

1) A közös költségek fedezetét alapvetően a tulajdonosok befizetéseinek kell biztosítani. A havi rendszeres közös költség előleget, mely tartalmazza az éves költségvetésben meghatározott tartalékképzés összegét is a tulajdonosok átutalással vagy a rendelkezésükre bocsátott csekkel fizetik be, legkésőbb minden tárgyhó 10-i beérkezési határidővel.

2) A közös költség viselése szabályainak kialakításánál alapelv, miszerint a teherviselést a szolgáltatásokhoz, az épület tényleges igénybevételéhez, használatához igazítsa, igazságos legyen és szolgálja a gazdálkodás biztonságát.

3) Gazdálkodási célkitűzések és főbb szabályozási kérdések: Egyenletes havi kiadások megvalósítása (a havi bevételek - kiadások egyensúlya) Olyan tartalékolási (lekötési) stratégia követése, mely lehetővé teszi a magasabb kamatbevételt, ugyanakkor nem

veszélyezteti a költségek időbeni kifizetését. A gazdálkodás biztonságát elősegítő "túlfizetésben" lévő tulajdonosok "kárpótlása" szabályozott módon, melyet

segítsen elő a megfelelően kialakított befizetések könyvelésének, elszámolásának rendje (késedelmi kamat, költségtérítés, közös költség előleg, külön befizetés, stb.).

A bérleti díj bevételek, költségtérítések mielőbbi "behajtása". Készpénzforgalom minimalizálása, a pénzkezelés szabályai. Átmeneti likviditási problémák esetén a kötelezettségek teljesítésének sorrendjének (fedezet hiány miatt kifizetetlen

számlákkal kapcsolatos eljárási rend) kialakítása. Szankcionálás rendjének kialakítása (mire vonatkozzon, vetítési alap, időszak, kamat mértéke, stb.). A „túlfizetések” rendezésének szabályai. Költségek, kiadások visszaosztásának szabályai. A közös költség előleg fizetésének szabályai (havi rendszeres beérkezési határidővel, külön befizetés, stb.). A gazdálkodással összefüggő fogalmak és értelmező rendelkezések. A tervezés és az elszámolás részletes tartalma és szerkezete (táblázatai). Nyilvántartás, irattározás és leltározás szabályai. Az ellenőrzési szabályai (ellenőrzési jogkörök és eljárási szabályok), a közös képviselő értékeléséhez szükséges

szempontok.

4) A társasház felhatalmazza a számvizsgáló bizottságot, hogy jelen SZMSZ keretein belül dolgoztassa ki és hagyja jóvá a társasház ügyrendje részeként a gazdálkodással összefüggő részletes szabályokat, melyek térjenek ki az előző 3) pontban meghatározott gazdálkodási célkitűzések megvalósítási módjára, a szabályok megfelelő részletezésére.



3.3. KÖLTSÉGFELOSZTÁSI SZABÁLYOK

1) A közös költséget a tulajdonostársak külön tulajdonuk m2 arányában viselik, kivéve a teremgarázst (lásd 2.3.4. pontot), valamint a földszinti, utcai üzlet és irodahelyiségeket, melyek esetében a költségvetési terv elfogadásakor a 2. Sz. részközgyűlés dönthet maximum 20 %-os mértékű csökkentésről.

2) A víz- csatorna díjat mellék vízmérő óra alapján a tulajdonosok (bérlők, használók, haszonévezők) közvetlenül fizetik a szolgáltatóknak.

3) A 2. sz. részközgyűlés esetében a fűtés-elszámolás a hőmennyiségmérő, illetve a melegvízmérő-óra alapján történik, figyelemmel a költségvetésen belül elfogadott állandó költségekre, melyek felosztása m2 alapján történik. Amennyiben a hőmennyiségmérő meghibásodik úgy a hasonló m2-ű lakások tárgyi időszaki fogyasztását átlagolva köteles az adott külön tulajdon viselni a fűtési költséget.

4) A 3. sz. részközgyűlési körzetet (teremgarázst) a 2. sz. részközgyűlési körzet közös költségeiből annyi terheli, amennyi igazodik a közös tulajdon tényleges igénybevételéhez. Ennek mértékét mind a költségvetés megállapításakor, mind elszámoláskor a közös képviselő számolja ki, az SZVB-vel egyezteti és ennek alapján fogadja el a 3. sz. részközgyűlés.

5) Egyéb költségfelosztási és elszámolási szabályok � Egyes költségek (például késedelmi kamat, postai közreműködői díj, ügyvédi költség hátralék behajtása esetén,

illeték, stb.) egyedileg terhelik a költséget okozó tulajdonost (költségtérítések) � A közgyűlés határozatával a külön befizetés és az erre vonatkozó költség felosztásának módját (pl. albetétre, lakók

létszámára, stb.) meghatározhatja. � Többlet közös költség hozzájárulást fizetnek azok a tulajdonosok, akik a közös tulajdon többlethasználata miatt

többletköltségeket okoznak, illetőleg a közös tulajdont részben vagy kizárólagosan tartósan használják.

3.4. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1) Részközgyűlési körzetenként kell a költségvetési tervet és az elszámolást elkészíteni és elfogadtatni.

2) Részközgyűlési körzetenként kell bankszámlát nyitni és üzemeltetni.

3) A kerttel kapcsolatos a társasházat terhelő költségekre vonatkozó megállapodás megkötésére a közös képviselő felhatalmazást kap azzal, hogy ezt a megállapodást aláírás előtt az SZVB-vel egyeztetni kell.

4) Kompenzációs jóváírással kapcsolatos eljárási szabályok

Az egyes tulajdonosok kompenzációs összegeinek elszámolása, "jóváírása" a közművek, illetve a Díjbeszedő által kibocsátott és a társasház által ténylegesen kiegyenlített számla alapján történik. A kompenzációs összeg azt a költségnemet csökkenti, amelynek számlaértékéből a jóváírás ténylegesen levonható. A kompenzáció tényleges elszámolásának ellenőrzési lehetőségét a közös képviselő külön listával is biztosítja.

5) A pénzkezelés, az átutalások, kifizetések teljesítésének szabályai

Készpénz a házipénztárban másnapig nem tartható, a pénzfelvételt követően azonnal rendezni kell a kiadásokat. A vállalkozók csak kivételes esetben számla ellenében és kisebb összegről kaphatnak készpénzfelvételre jogosító csekkutalványt, a számlák kifizetése alapvetően utalással történhet. A készpénzfelvételre jogosító csekkutalvány, banki átutalások aláírása a közös képviselő feladata és jogköre, azaz a bankszámlák feletti rendelkezési jog a közös képviselőt illeti. Kifizetés előtt a Számvizsgáló Bizottság elnökének be kell mutatni a 100.000,- Ft feletti számlákat az alábbi esetekben:

− Nem tervezett költségek-kiadások, illetve váratlan meghibásodások.

− Tervezett karbantartások, felújítások.

A közös képviselő törekedjen arra, hogy havi átutalási rendszerben állandó megbízással kerüljenek a rendszeres szolgáltatási díjak kifizetésre, lehetőség szerint a hónap második felében. Megvalósulás esetén havonta, a tárgyhót követő hó 15-ig ellenőrizze az utalás tényét, és elmaradása esetén intézkedjen az átutalásra.

6) Eljárási szabályok fedezethiány esetén:

Átmeneti fedezethiány esetén elsősorban az üzemeltetést közvetlenül befolyásoló szolgáltatások díját kell kifizetni. A gazdálkodás egyensúlyának helyreállítását követően pótolni kell a rendszeres átutalási megbízásoknál elmaradt díjfizetést. Év közben egy alkalommal a közös képviselő max. 1 havi közös költségelőleg befizetésére szólíthatja fel a tulajdonosokat.

7) A társasház leltározási és selejtezési alapszabályai:

� Minden év december 31.-i fordulónappal leltárt kell felvenni azokról az eszközökről, melyek a követő évben a társasház működéséhez felhasználható (bélyeg, izzó, létra, kulcsok, szigorú számadású bizonylatok, stb.). A leltárt legkésőbb III.31.-ig fel kell venni.

� Az iratokat és a tárgyi eszközöket selejtezésre egy listával készíti elő a közös képviselő, melyet véleményezésre átad a számvizsgáló bizottságnak. Ez követően kerülhet sor a selejtezésre (megsemmisítésre) és a listát kell az irattárba tenni, melyet a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság elnöke ír alá.



24

8) A társasház nyilvántartási rendje, az irattározás szabályai: � A társasház adminisztrációs és nyilvántartási rendjének kialakítása a következő célokat kell, hogy szolgálja, illetve

megszervezésénél a következőket célszerű figyelembe venni: − A pénzforgalomhoz kötődő adminisztráció biztosítsa a naprakészséget, a pontosságot és a bizonylati

fegyelem betartását. − A nyilvántartásban alkalmazott eszközöknek legyen egyértelmű felelőse. − El kell kerülni a felesleges adminisztrációt (bürokráciát), ugyanakkor biztosítani kell a gyors informálódási

lehetőséget akkor is, ha a téma felelőse személyesen nem érhető utol az adott pillanatban. − A dokumentumok irattározása igazodjon a társasház életéhez és a jogszabályok előírásaihoz egyaránt.

� A társasház anyagát két csoportosításban kell rendszerezni és a nyilvántartást megszervezni: a.) A társasház működéséhez kapcsolódó állandó jellegű dokumentációk egy helyen történő irattározása (pl.:

alapító okirat és mellékletei, különféle szerződések, APEH, TB alapdokumentumok, stb.). b.) A tárgyidőszakra vonatkozó iratokat tematikusan célszerű irattározni:

� banki kivonatok és kapcsolódó bizonylatok , azaz a „könyvelés” anyagai (banki dosszié), � a működéssel összefüggő események - levelezések, jegyzőkönyvek, árajánlatok, stb. – dokumentációi

(éves anyag dosszié), melyeket az elszámolást követően irattárba kell helyezni.

� A folyamatban lévő ügyek iratait - iktatást követően - azonnal le kell fűzni a dossziékba.

� A dokumentumok (iratok) megőrzési kötelezettsége iratfajtától függően a következő lehet: A társasház működéséhez kapcsolódó alapdokumentációkat minimálisan a működés időtartamáig a

rendeleteknek megfelelő ideig kell megőrizni. (Alapító okirat, APEH bejelentő, TB iratok, stb.) Az adózással, bevallással, stb. összefüggő dokumentációkat öt évig kell megőrizni. Ennek megfelelően

a tulajdonosonkénti elszámolásokat is 5 évig kell megőrizni. A tárgyidőszakra vonatkozó és az elszámolással lezárt témák iratanyagait elvileg a közgyűlési zárást

követően meg lehet semmisíteni, a gyakorlatban célszerű 5 évig megőrizni. A műszaki eseményeket rögzítő iratokat információ tartalmuk jellege, fontossága szerint kell megőrizni.

9) Tulajdonost terhelő késedelmi kamat elszámolása:

Az a tulajdonos, aki befizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, köteles késedelmi kamatot fizetni a tulajdonostársaknak. A késedelmi kamat mértékét a Ptk. szerint kell figyelembe venni. A késedelmi kamat, mint befizetési kötelezettség megállapítása az elszámoló közgyűlés hatásköre. A késedelmi kamatszámítást a közös képviselő végzi el, és a számvizsgáló bizottsággal egyeztetve készíti elő a határozati javaslatokat. Egyebekben a késedelmi kamattal kapcsolatos részletes szabályokat a társasház ügyrendjében kell megállapítani.

10) Mellék-vízmérőórával kapcsolatos eljárási szabályok: Ha a számla a mellék-vízmérőórára vonatkozóan fogyasztást nem tartalmaz, úgy kiegyenlítés előtt a közös

képviselő kérjen a díjbeszedőtől vagy a szolgáltatótól tájékoztatást az okról. Amennyiben a mellék-vízmérőóra meghibásodik, úgy a tulajdonos a külön tulajdon m2 szerint viseli a költségeket. A bekötési vízmérőkön mért vízfogyasztásból közös célú fogyasztásnak kell tekinteni az alábbiakat: takarításhoz,

locsoláshoz felhasznált vízmennyiség, esetlegesen a közös tulajdoni részben történt csőtörés okozta vízelfolyás. Ennek fizetése a külön tulajdon m2 alapján történik. Ennek az un. technikai vízdíjnak a mértékéről az évi költségvetési terv elfogadásakor a közgyűlés határoz.

Amennyiben a tulajdonostárs, vagy a Vízművek rt. a mellékvízmérőre vonatkozó közüzemi szerződést felmondja, a számlázás törlésének időpontjától a külön tulajdon m2–re jutó közös költséget köteles fizetni.

A mindenkor érvényes kormányrendelet értelmében a mellékvízmérő fogyasztására vonatkozóan a Vízművek Rt-vel – a fogyasztás külön számlázása céljából, – a mellékvízórára közüzemi szerződést kötött tulajdonostársnak kötelező elvégeztetni saját költségükre a vízóra időszakos hitelesítését.

11) Tulajdonosokat terhelő (közös költséget nem képező) kiadások:

Külön tulajdoni rész meghibásodása elhárításának – a társasház által kifizetett – költsége (pl. hőmennyiségmérő, hideg, melegvízmérő órák).

Egyedileg igényelt másolás költsége. Hibaelhárítás utáni helyreállítás költsége, amennyiben a biztosítási díjat az érintett kívánja felvenni. A tulajdonost terhelő egyéb kiadások (ügyvédi költség, postaköltség, eljárási illeték, stb.).



4. AZ ELLEN ŐRZÉS ALAPSZABÁLYAI

A társasház tulajdonosai, illetve a számvizsgáló bizottság az SZMSZ-ben meghatározott ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek, míg a közgyűlés az ellenőrzések tapasztalatait megismerve dönt. A tulajdonosok, illetve a számvizsgáló bizottság (elnöke, tagjai) nem adhatnak utasítást, feladatot, megbízást a közös képviselőnek. Az ellenőrzések tapasztalataira fel kell hívni közös képviselő figyelmét és amennyiben a jogosnak vélt intézkedést elmulasztja, úgy a közgyűléshez fordulhatnak. A közös képviselő intézkedése ellen a tulajdonostárs panaszával a számvizsgáló bizottsághoz fordulhat. A közös képviselő jogkörében eljárva történő intézkedését csak a közgyűlés változtathatja meg. Ha a közös képviselő jogkörét meghaladóan intézkedett és a számvizsgáló bizottság észrevételezése alapján nem korrigál, úgy a számvizsgáló bizottság rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti a közös képviselőnél, s ha ennek nem tesz eleget, akkor az SZVB hívhatja össze.

4.1. A TULAJDONOSOK ELLEN ŐRZÉSI JOGKÖRE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az SZMSZ alapján a tulajdonosok ellenőrzési jogköre az általuk történt befizetések és kötelezettség – csökkentések (kompenzáció, mellék vízmérőóra, stb.) összegének az elszámolásban való helyes, a tényeknek megfelelő rögzítésének ellenőrzésére terjed ki.

A tulajdonosok a tárgyévet követő hónap 31-ig kézhez kapott táblázat alapján ellenőrzik, hogy befizetéseik beérkeztek-e a bankszámlára és az adatrögzítés megfelelően történt-e. Ha eltérést tapasztalnak, úgy még a közgyűlés összehívása előtt a közös képviselővel egyeztethetnek, aki a szükséges korrekciót elvégezteti. A közös képviselő a kiküldő levélben az esetleges észrevételek határidejét 8 napban határozza meg. Ezt követően az SZVB véleményének ismeretében az elszámolás lezárható, a közgyűlés összehívható.

A tulajdonosok év közben abban az esetben egyeztet(het)nek a közös képviselővel, ha fizetési felszólítást, fizetési meghagyást, stb. kaptak.

Amennyiben az elszámolással összefüggésben a számvizsgáló bizottság véleménye nem áll rendelkezésre, nem építhető be az írásos előterjesztésbe (döntés-előkészítő jegyzőkönyvtervezetbe), úgy a közös képviselő az értékelési szempontok alapján köteles beszámolni, és a teljes elszámolás anyagát megküldeni a tulajdonosoknak. Ebben az esetben a meghívót s mellékleteit legalább 20 nappal korábban meg kell küldeni a tulajdonosoknak. A tulajdonostársak közül az elsőként jelentkező jogosult legkésőbb a közgyűlés napját megelőző 10 munkanappal a teljes ellenőrzést lebonyolítani, és a közgyűlésnek a tapasztalatairól beszámolni.

4.2. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG JOGKÖRE

A számvizsgáló bizottság ellenőrző funkciót tölt be, alapvetően véleményezési - javaslattételi jogköre van. Meghatározott kérdéskörökben a társasházi törvény vagy a szervezeti- működési szabályzat felhatalmazása alapján intézkedési- döntési jogkörrel rendelkezik, melyek az ellenőrző funkcióhoz kapcsolódhatnak.



26

5. A KÖZGY ŰLÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

5.1. KIZÁRÓLAG KÖZGY ŰLÉSEN TÁRGYALHATÓ ÉS HOZHATÓ HATÁROZATOK

Kizárólag közgyűlésen tárgyalható és hozható határozat:

A közös képviselőnek, illetőleg az intéző bizottság és számvizsgáló bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról. A felmentés során figyelembe kell venni a jogviszonytól függően meghatározott (pl.: megbízási szerződésben foglalt) felmondási szabályokat.

A társasház éves költségvetésének és elszámolásának az elfogadásáról, valamint a közös képviselő ügykezelő tevékenységének jóváhagyásáról.

5.2. AZ ÉVES ELSZÁMOLÁS ELFOGADÁSÁNAK SZEMPONTJAI:

Az éves elszámolás elfogadása együtt jár a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységének jóváhagyásával. Ezért a társasház közgyűlése a számvizsgáló bizottság komplex szempontok szerint történt értékelése alapján dönt. Az értékelési szempontokat az Ügyrend részeként a számvizsgáló bizottság hagyja jóvá. Ennek során a következő alapszempontoknak kell érvényesülni:

a közös képviselő határidős feladatainak, a határozatok teljesítése a kellő gondossággal történő eljárás a havi ellenőrzések tapasztalatai.

A számvizsgáló bizottság az értékelési szempontok alapján a döntés-előkészítő írásos előterjesztésben (jegyzőkönyv tervezetben) tesz javaslatot az éves elszámolás elfogadására. Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az elszámolást, úgy az okokat és a szükséges eljárásokat határozatban kell rögzíteni. Nem lehet a teljes elszámolás elfogadását elutasítani - korrigálható - egyéni tulajdonosi kifogások alapján.

5.3. A KÖZGY ŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK SZABÁLYAI

1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. [Ttv. 33.§.(1)]

Az írásbeli meghívás módja általában a meghívónak a társasházban lévő postaládába és egyúttal a faliújságon való elhelyezése. Amennyiben valamely tulajdonostárs jelzi, hogy nem kapott meghívót, úgy a közös képviselőnek soron kívül kézbesítenie kell. Az a tulajdonos, aki nem a társasházban lakik, köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában lévők értesítsék a meghívóról. Ha levelezési címét írásban megadja és kéri, úgy a közös képviselő levélben köteles a tulajdonos költségére a meghívót elküldeni.

2) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet. [Ttv. 34.§.(1)]

A rendes, éves közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása a Ttv-t figyelembe véve a közös képviselő feladata. Bármelyik tulajdonostárs - minden év december 31-ig, illetve a közgyűlést megelőző 20 nappal korábban - a napirend pontos meghatározásával és az ok(ok) megjelölésével – kezdeményezheti más napirend felvételét. Amennyiben a meghívóban nem szerepel javaslata, úgy a tulajdonostárs a SZMSZ 5.2.8) és 5.2.6) pontja szerint járhat el. A következő közgyűlés napirendjére közgyűlésen is tehetnek javaslatot a tulajdonosok.

3) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. [Ttv. 34.§.(2)]

4) Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. [Ttv. 33.§.(2)]

Sürgős esetnek tekintendő még az élet és balesetveszély elhárítás, valamint ha a társasház érdekének érvényesítése válik szükségessé. A közös képviselő lehetőség szerint egyeztessen a számvizsgáló bizottság elnökével a sürgősség megítélésében.

5) A közös képviselő - sürgős esetet kivéve - köteles határozati javaslatokat tartalmazó döntés-előkészítő írásbeli előterjesztést (jegyzőkönyv-tervezetet) készíteni, s azt egyeztetni a számvizsgáló bizottsággal. A közös képviselőnek és a számvizsgáló bizottság elnökének aláírásával az írásbeli előterjesztést (a döntés-előkészítő jegyzőkönyv-tervezetet) mellékelni kell a meghívóhoz.



6) Amennyiben a közgyűlési meghívó kiküldését követően sürgős eset miatt szükségessé válik közgyűlési döntés, úgy az eredeti közgyűlés időpontjára külön meghívóval összehívható rendkívüli közgyűlés és határozatképesség esetén a napirendi pontok összevontan tárgyalhatók.

7) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani. [Ttv. 35. §. (1)]

Jelen SZMSZ alapján az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló részközgyűléseket minden év március 31. napjáig meg kell tartani.

8) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják. [Ttv. 35. §. (2)] A közös képviselő köteles egyeztetni a számvizsgáló bizottság elnökével a közgyűlés összehívását illetően és véleménye ismeretében dönt a közgyűlés összehívása kérdésében. Amennyiben nemleges a döntése, úgy a kezdeményező tulajdonostársakat köteles szóban vagy írásban értesíteni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 5 napon belül. Nem lehet kezdeményezni olyan napirenddel és okkal közgyűlés összehívását, amelyben érvényes határozatok születtek. Ebben az esetben a tulajdonostársak az SZMSZ 2.5. pontban [Ttv.42. §.] foglaltak szerint járhatnak el. Az indokolatlanul összehívott közgyűléssel kapcsolatos költségek és az okozott károk megtérítése a közgyűlés összehívását kezdeményező tulajdonosokat terhelik.

Az SZMSZ, a házirend, az ügyrend, és a tűzvédelmi szabályzat módosításának kezdeményezése esetén meg kell jelölni, hogy közgyűlésen vagy írásbeli szavazás utján kívánják-e a döntéshozatalt.

5.4. A KÖZGY ŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, A MEGHATALMAZÁS SZABÁLYAI

1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. [Ttv. 36. §. (1)]

A közgyűlés határozatképességének megállapítására jelenléti ívet kell alkalmazni, amelyet a jelenlevő tulajdonostársak vagy meghatalmazottaik kézjegyükkel látnak el.

2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg. [Ttv. 36. §. (2)]

3) A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók. [Ttv. 36. §. (2)]

A közgyűlésen a tulajdonostárs meghatalmazottal képviseltetheti magát. A teremgarázs tulajdonosai kötelesek képviselőt választani és meghatalmazni a közgyűlésen való képviseletükre. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a közgyűlés elnökének át kell adni. A meghatalmazást minden egyes közgyűlésre külön kell adni, feltüntetve abban, hogy mely határozati javaslatokra milyen szavazatot adhat le a meghatalmazott. Amennyiben közeli hozzátartozók (tulajdonos és haszonélvező) közötti a meghatalmazás, vagy szervezet, illetve a teremgarázs képviselőjéről van szó, úgy a meghatalmazás lehet általános jellegű és visszavonásig érvényes. A meghatalmazott a meghatalmazó utasításai szerint köteles eljárni. A meghatalmazott nem járhat el, ha a szembenálló, vagy ellentétesen érdekelt fél önmaga, vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. A közgyűlés elnöke ellenőrzi, hogy a meghatalmazás megfelel-e az előírásoknak.

4) A tulajdonosok a közgyűlést megelőző 4 nappal kötelesek a közös képviselőnek jelezni, ha nem tudnak részt venni a közgyűlésen, és meghatalmazottal sem képviseltetik magukat. Amennyiben ezt elmulasztják, és emiatt a közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt közgyűlés költségét a mulasztást elkövető tulajdonosok külön tulajdonuk m2 arányában viselik. Ez alól az a tulajdonos menthető fel, aki igazolja, hogy önhibáján kívül nem tudta a bejelentést megtenni, illetve váratlan akadályoztatás miatt nem tudott részt venni a közgyűlésen.

5.5. A MEGISMÉTELT KÖZGY ŰLÉS

1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. [Ttv. 37. §. (1)]

2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell



28

összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető. [Ttv. 37. §. (2)]

3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol Ttv. a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható. [Ttv. 37. §. (3)]

4) Amennyiben a megismételt közgyűlési meghívó kiküldését követően sürgős eset miatt szükségessé válik közgyűlési döntés, úgy a megismételt közgyűlés napjára eltérő időpont (óra) kezdéssel külön meghívóval rendkívüli közgyűlés hívható össze a sürgős eset napirendi pontjainak tárgyalása céljából. A határozatképességi szabályokat be kell tartani és a rendkívüli közgyűlésről külön jegyzőkönyvet kell vezetni.

5.6. A KÖZGY ŰLÉS LEVEZETÉSE

1) A közgyűlést általában az előkészítést végző közös képviselő, illetve megbízottja vezeti le. A közgyűlés megnyitását és a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető megválasztását követően a határozatképesség megállapítása, majd két tulajdonostárs hitelesítő választása következik. (Az egyik hitelesítőnek a számvizsgáló bizottság jelen lévő tagját célszerű választani.) Ezt követően a napirendek elfogadása, - vagy nem elfogadása - következik. Az elfogadott napirendi pontokat viszont a határozatképes közgyűlésnek meg kell tárgyalnia és a szükséges döntéseket meg kell hoznia. Ettől csak határozatképtelenség esetén lehet eltérni. A közgyűlés dönthet úgy is, hogy más sorrendben tárgyalja az elfogadott napirendeket.

2) A közgyűlést az előre kiküldött és az elfogadott sorrendű napirendi pontok alapján kell levezetni.

5.7. A JEGYZŐKÖNYV ÉS A KÖZGY ŰLÉSI HATÁROZATOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI, A KÖZGY ŰLÉSI HATÁROZATOK TÁRA

1) A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. [Ttv. 39. §. (1)]

2) A jegyzőkönyvvezetést általában a közös képviselő által kijelölt személy végzi és alapja a tulajdonosoknak előre megküldött írásbeli előterjesztés (döntés-előkészítő jegyzőkönyv-tervezet). Az írásbeli előterjesztésben (döntés-előkészítő jegyzőkönyv-tervezetben) szereplő információkon kívül a közgyűlésen elhangzottakból csak azokat a javaslatokat szükséges a jegyzőkönyvben rögzíteni, amelyek a döntéshozatalt alapvetően befolyásolták.

3) Amennyiben valamelyik hitelesítő bármilyen oknál fogva nem írja alá a jegyzőkönyvet, úgy a többi jelenlévő tulajdonosnak kell a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesíteni.

4) A határozatokat minden évben új sorszámozással ellátva kell vezetni. A jegyzőkönyvben a határozatoknál tulajdoni hányadok szerint kell rögzíteni az igen, nem, tartózkodott szavazatokat.

5) A határozatokban rögzíteni kell minden olyan lényeges információt, adatot és tényt, amelyek egyértelművé teszik a feladatot és a végrehajtás körülményeit.

6) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. [Ttv. 39. §. (2)]

A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell. [Ttv. 39. §. (3)]

Jelen SZMSZ alapján a közös képviselő köteles a meghívó kiküldésének szabályai szerint a tulajdonosoknak a közgyűlési jegyzőkönyvet megküldeni. A névre szóló közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet az érintett tulajdonosnak tértivevényes ajánlott levélként kell megküldeni vagy átadókönyv, illetve átvételi elismervény utján átadni.



5.8. DÖNTÉSHOZATALI (SZAVAZÁSI) SZABÁLYOK

1) Valamennyi tulajdonos hozzájárulása (aláírása) szükséges:

� Az alapító okirat megváltoztatásához. [Ttv. 10. §. (2)]

2) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. [Ttv. 38. §. (1)] A szavazat csak külön tulajdoni egységenként (lakásonként, üzletenként, teremgarázsként) adható le. A teremgarázs tulajdonosai kötelesek képviselőt választani és meghatalmazni a közgyűlésen való részvételre, illetőleg szavazásra.

3) Ha Ttv. másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg. [Ttv. 38. §. (2)]

4) Az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbségű határozatok:

� Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép. [Ttv. 10. §. (3)]

� A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról. [Ttv. 29. §. (1)]

5) Az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 2/3-os szavazattöbbségű határozatok:

� A Ttv.1. § (2) bekezdésében (SZMSZ 2.1.2) pontjában) meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazása alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés. [Ttv. 3. §. (2)]

� Az önkormányzati tulajdonból átalakult társasház az alapító okiratot módosíthatja, illetőleg kiegészítheti, ha Ttv. hatályba lépését megelőzően olyan alapító okirat alapján került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, amely a bejegyzésekor hatályos törvény rendelkezéseivel ellentétesen, vagy hiányosan tartalmazza a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását. [Ttv. 60. §. (2)]

6) Az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatok:

� A szervezeti-működési szabályzat elfogadása [Ttv. 14. §. (1)], módosítása [Ttv. 62. §. (2)].

� A 21. §. (2) bekezdésben (SZMSZ 2.3.16) pontjában) említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - munka alapján a lakás-megosztás, illetőleg lakás-összevonás miatt az alapító okiratot módosíthatja, ha a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad. [Ttv. 21. §. (3)]

7) A jelenlévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított legalább 2/3-os szavazattöbbségű határozatok:

� Lakástakarékpénztári szerződés kötése.

8) A jelenlévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatok:

� Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan - a külön tulajdont nem érintő - számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. [Ttv. 60. §. (1)]

9) Speciális döntéshozatali szabályok:

� A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében (lásd alábbiakban) említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. [Ttv. 19. §. (1)]

- Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. [Ttv. 18. §. (1)]

- A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. [Ttv. 18. §. (3)]

� Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. [Ttv. 21. §. (1)]



30

� A jelzálogjog bejegyeztetéséről szóló határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. [Ttv. 30. §. (2)]

10) Szavazategyenlőség esetén meg kell ismételni a szavazást. Ha ismét szavazategyenlőség következik be, akkor új közgyűlést kell összehívni az adott napirend kapcsán.

11) Határozathozatal során az utolsó javaslatot kell feltenni szavazásra, s ha ez nem kerül elfogadásra, úgy mindig a sorban utolsó javaslatról kell dönteni.

5.9. KÖZGY ŰLÉSI HATÁROZATHOZATAL ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL

1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg. [Ttv. 14. §. (1)]

Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. [Ttv. 14. §. (2)]

A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. [Ttv. 15. §.]

2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a [Ttv. 19. §. (1), SZMSZ 2.3.6) pontja szerinti] határozati javaslatról a tulajdonostársak - a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően - írásban is szavazhatnak. [Ttv. 19. §. (2)]

3) Az előző pont szerinti írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. [Ttv. 19. §. (3)]

4) A Ttv.-ben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak. [Ttv. 40. §. (1)]

5) Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni. [Ttv. 40. §. (2)]

6) Az írásbeli szavazás eredményéről a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a 19. § (3) bekezdésében (SZMSZ 5.8.3) pontban) foglaltaknak megfelelően – tájékoztatja a tulajdonostársakat. [Ttv. 40. §. (3)]

7) Írásbeli szavazás tartható minden olyan ügyben, melyek nem tartoznak a kizárólag közgyűlésen tárgyalható napirendek közé. (SZMSZ 5.1.1) pont)

8) A társasház listás (körözvény szerinti) szavazással bonyolítja le az írásbeli szavazást. A társasház hirdetőtábláján kell értesíteni a tulajdonosokat a szavazásról. A listás írásbeli szavazás akkor érvényes, ha az adott témában megfelel a határozatképességre és döntéshozatalra vonatkozó szabályoknak.

Az írásbeli szavazás eljárási szabályai

� A szavazóív hátoldala tartalmazza a döntéshez szükséges alapinformációkat, megjelölve a részletes információk beszerezhetőségének helyét, a számvizsgáló bizottság véleményét, a határozatképességi és döntéshozatali (szavazási) szabályokat, a beérkezés határidejét, a szavazatleadás módját, helyét, a szavazás eredményének közlési határidejét, dátumot, a közös képviselőnek és számvizsgáló bizottság elnökének aláírását.

� Elkülönülten a szavazóíven a határozat pontos szövegét, igen, nem, tartózkodik rovatot, tulajdonos aláírásának helyét.

� Az írásbeli szavazást a közgyűlés összehívására, határozatképességére és döntéshozatalára vonatkozó szabályok szerint kell lebonyolítani.

� A leadott szavazat érvényességi feltétele, hogy ha az adott témában megfelel a határozatképességre és döntéshozatalra vonatkozó szabályoknak, és a meghatározott határidőre a szavazóívet a tulajdonosok aláírták, azaz ezzel leadták szavazatukat.

9) Az írásbeli szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítve a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság elnöke állapítja meg, két tulajdonos hitelesíti.



6. A TÁRSASHÁZ MUNKASZERVEZETE

6.1. A KÖZÖS KÉPVISEL Ő FELADATAI

1) Közgyűlési határozat alapján a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelése. [Ttv. 30. §. (1)] A határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére a Ttv.-ben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. [Ttv. 30. §. (3)]

2) Jelen SZMSZ-ben a közös képviselő felhatalmazást kap arra, hogy az elszámoló (éves rendes) közgyűlések közötti időszakban rendelje el szükség esetén a jelzálogjog bejegyzését a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonára. (lásd még SZMSZ 2.4.2.2) pontot)

3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 32. §. (3)]

4) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 32. §. (1)]

5) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. [Ttv. 32. §. (2)]

6) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: [Ttv. 43. §. (1)]

a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,

b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,

c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit.

7) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát. [Ttv. 43. §. (3)]

8) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. [Ttv. 44. §. (1)]

� A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza: [Ttv. 44. §. (2)]

a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg

a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban,

c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.

� Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni. [Ttv. 44. §. (3)]

9) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a szerződő felek kérésére, részükre - köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. [Ttv. 45. §. (1)]

10) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. [Ttv. 45. §. (2)]

11) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. [Ttv. 46. §. (1)]

12) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot köteles készíteni. [Ttv. 47. §. ]



32

13) A költségvetési terv tárgyalásakor először az egyedi ügyekben szükséges a döntéshozatal, majd ezt követően lehet a teljes költségvetési tervet jóváhagyni. Az áthúzódó kiadásokat költségnemenként kell betervezni.

14) A költségvetési terv elfogadása esetén a költségnemenként meghatározott költségkereteken belül a közös képviselő jogosult döntéseket hozni. Az egyedi közgyűlési határozatokban rögzíteni szükséges a közös képviselő feladat- és hatáskörét. A közgyűlések közötti időszakban a költségvetést és az egyedi határozatokat nem érintő kérdésekben a közös képviselő a számvizsgáló bizottság véleményének kikérését követően dönthet.

15) A közös képviselő sürgős esetet kivéve köteles közgyűlésre a határozati javaslatokat is tartalmazó írásbeli előterjesztést (döntés-előkészítő jegyzőkönyv-tervezetet) készíteni. Ezt egyeztetés céljából megfelelő időben a számvizsgáló bizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A közös képviselő és a számvizsgáló bizottság véleményeltérését a tervezetben rögzíteni kell, és a tulajdonosoknak kiküldendő tervezetet a közös képviselőnek és a számvizsgáló bizottság elnökének alá kell írni. Amennyiben a számvizsgáló bizottság vagy működés képtelensége esetén egy tagja a tervezetre a kézhezvételt követő 5 napon belül nem reagál, úgy a közös képviselő köteles a döntés-előkészítő jegyzőkönyv-tervezetet a tulajdonosoknak megküldeni.

16) Jelen SZMSZ alapján a társasház felhatalmazza a közös képviselőt, hogy a számvizsgáló bizottsággal egyeztetve bevétel elérése, illetőleg térítés céljából bérleti szerződéseket, megállapodásokat kössön. A közvetlenül érintett tulajdonosok hozzájárulását be kell kérni. Amennyiben az SZVB vagy a közvetlenül érintett tulajdonosok többsége nem ért egyet a bérleti szerződés, megállapodás megkötésével, úgy közgyűlési döntést kell kérni.

17) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság köteles éves elszámolást készíteni. [Ttv. 48. §. (1)]

18) A közös képviselő végzi a hőmennyiségmérők és melegvízmérő órák leolvasását, és készíti el a fűtés-elszámolást.

19) Az éves költségvetés és elszámolás tartalmát és szerkezetét az ügyrend részeként kell jóváhagyni.

20) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) - ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti - köteles az új közös képviselő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül, írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni. [Ttv. 48. §. (3)]

21) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó - ha a közgyűlés így határozott - köteles a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni. [Ttv. 49. §. (2)]

22) A gazdasági társaság vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat - a közgyűlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelően - köteles beszerezni és bemutatni. [Ttv. 49. §. (3)]

23) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, illetőleg nem láthat el társasház-kezelői tevékenységet: [Ttv. 49. §. (1)]

a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt, c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével

összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

24) A külön tulajdonban történt meghibásodás elhárítása nem képezi a közös képviselő feladatát, kivéve a külön tulajdonon belül lévő közös tulajdonban történt meghibásodást.

25) A közös képviselő ügyfélfogadási rendjét a Házirendben kell szabályozni. 26) A közös képviselőt a Ttv-ben és SZMSZ-ben, házirendben, a társasház ügyrendjében, illetőleg a tűzvédelmi szabályzatban

foglalt (felsorolt) feladatok ellátásáért munkadíj, illetve készkiadás (költségtérítés) illeti meg, melyet minden évben a költségvetési terv állapit meg. A munkadíj és készkiadás költsége a társasház rendes működésére vonatkozik. Rendkívüli feladatok ellátása esetén (pl.: rendkívüli közgyűlés, megismételt közgyűlés, pályázatok, felújítás stb.) a munkadíjat és költségeket a társasház külön számla alapján egyenlíti ki.

27) A közös képviselő jogkörében akkor jár el kellő gondossággal és teszi meg a szükséges intézkedést, ha maradéktalanul végrehajtja az SZMSZ-ben és a társasház ügyrendjében foglalt ügykezelés eljárási szabályait. Ha bizonyítható módon nem kellő gondossággal jár el és ebből adódóan kár éri a társasházat, akkor azt részben vagy egészben a közgyűlés határozata szerint köteles megtéríteni.

28) A közös képviseleti feladatok ellátásának részletes munkarendjét a társasház ügyrendjében kell megállapítani.



6.2. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (SZVB) MUNKARENDJE

1) Az SZVB feladatait a társasház SZMSZ-e, tűzvédelmi szabályzata, házirendje és az ügyrend (benne a gazdálkodási- ellenőrzési szabályzat) előírásai szerint végzi.

2) A Ttv. 27.§. (2)-(3) bekezdését (SZMSZ 2.6.3. 1) és 2) pontokat) figyelembe véve a tulajdonosok közül a társasház 5 fős számvizsgáló bizottságot választ a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére. Az 5 főből egy-egy főt a részközgyűlési körzetekből kell beválasztani. A számvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja a közös képviselő és közeli hozzátartozója, valamint 18 év alatti személy. A közgyűlés közvetlenül dönt a számvizsgáló bizottság elnökének személyéről.

3) Az SZVB testületként működik. A számvizsgáló bizottság határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A részközgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az ellenőrzést a részközgyűlésből választott SZVB tag végzi. Amennyiben a számvizsgáló bizottság működésképtelenné válik, úgy egy tagja jogosult a számvizsgáló bizottságra vonatkozó feladatok ellátására a közgyűlés megfelelő döntéséig. Az ellenőrzéseket és a számvizsgáló bizottsági üléseket megfelelően dokumentálni kell (jegyzőkönyv, emlékeztető a döntésekről, állásfoglalásokról, ellenőrzésről).

4) Az SZVB feladat és hatásköre: Előzetes időpont-egyeztetés alapján bármikor a közös képviselő ügyintézésének ellenőrzése és havonként a társasház

pénzforgalmának ellenőrzése. Véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, közgyűlési határozat-tervezeteket, így különösen a költségvetést,

az elszámolást, a szabályzatok módosítását, pályázati anyagokat. A közös képviselővel a megbízási szerződést az SZMSZ, illetve közgyűlési határozat keretei között a számvizsgáló

bizottság elnöke köti meg a számvizsgáló bizottság jóváhagyása alapján. A tűzvédelmi szabályzat és a társasház ügyrendjének (beleértve a társasház gazdálkodási és ellenőrzési

szabályzatának) elkészíttetése, jóváhagyása. Véleményezi szükség esetén a számlákat, szerződéseket. Beszámol a közgyűlésnek a tevékenységéről, az ellenőrzésekről, azok értékeléseiről, tapasztalatairól. Javaslatot tesz a közös képviselő tárgyévi díjára, valamint az előző év értékelése alapján "premizálására". Továbbítja a lakók, tulajdonosok által felvetett közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közös képviselő felé. A számvizsgáló

bizottság dönti el, hogy mely kérdések rendezhetők egymás között, és melyeket kell a szükséges intézkedések megtétele miatt a közös képviselőnek továbbítani.

Amennyiben megszűnik a közös képviselő megbízatása és a társasház a felmondási idő alatt nem választott új közös képviselőt, akkor a társasház iratait a számvizsgáló bizottság veszi át és intézi tovább az ügyeket.

A közös használatra szolgált területekre vonatkozóan javasolhatja a lakók, tulajdonosok kérelmére a bútorok, egyéb tárgyak, valamint építkezésből származó anyagok és eszközök ideiglenes tárolásának engedélyezését a közös képviselőnek.

A havi pénzforgalom ellenőrzésénél döntési jog az ellenőrzési módszerről. Nem terjed ki a hatásköre a közös képviselő utasítására, feladatok, megbízások adására. Közgyűlési napirendi pontra javaslattétel. Birtokvédelmi eljárási kezdeményezése írásban a közös képviselő felé. Tulajdonostársi panasz kivizsgálása a közös képviselő tevékenységével kapcsolatosan. Közgyűlés összehívása, ha a közös képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a számvizsgáló bizottság

észrevételezése alapján nem korrigálja a jogkörét meghaladó intézkedését.

5) Az SZVB elnökének feladat-hatásköre: Sürgős esetben összehívandó közgyűlés kérdésében a közös képviselővel egyeztet. Tulajdonosok tulajdoni hányad szerint több mint 1/10-e kezdeményezésére a közgyűlést összehívja, amennyiben a

közös képviselő nem tesz eleget kötelezettségének. Döntés-előkészítő jegyzőkönyvtervezetek aláírása. SZVB ülésekről emlékeztetők aláírása. Írásbeli szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv aláírása. SZVB ülés összehívása (szóban vagy írásban). A közös képviseletre a megbízási szerződés aláírása. Az SZVB részéről tartja a kapcsolatot a közös képviselővel, szükség esetén gazdasági ügyintézőjével (könyvelővel). Az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerülő panaszokat a közös képviselővel egyezteti. Ha ez nem vezet eredményre,

akkor szükség esetén kezdeményezi a közgyűlés összehívását. Selejtezési jegyzőkönyv aláírása.



34

6) A pénzforgalom havi ellenőrzésének alapdokumentációja a "Bankszámla forgalom", valamint "Pénztárforgalom" című táblázatok. Ezen táblázatokat 2 pld.-ban minden hónapot követő hónap - legkésőbb 15. napjáig a közös képviselő az SZVB elnökének átadja vagy tértivényes levélben megküldi.

Az ügyrendben meghatározottak szerint az SZVB, illetőleg a részközgyűlésből választott tagok eldöntik, hogy a tárgyhóra milyen ellenőrzési módszert választanak:

a., Listás ellenőrzés : a kapott táblázatok adatainak ellenőrzése, bizonylatokkal való egybevetés nélkül; ebben az esetben megfelelőség esetén "ellenőrizve, rendben " megjegyzéssel és az SZVB elnök aláírásával 1 pld-t a közös képviselő vissza kap.

b., Szúrópróba szerinti ellenőrzés : a táblázatok bizonylatokkal történő "szúrópróba" szerinti egybevetése; ebben az esetben az ellenőrzött tételek megjelölésével és megfelelőség esetén kell a táblázatra ráírni az "ellenőrizve, rendben" megjegyzést és így írja alá az SZVB elnöke, kapja vissza a közös képviselő.

c., Tételes ellenőrzés : A táblázatok adatainak tételes egybevetése a bizonylatokkal, eljárás megegyezik a b., pontban foglaltakkal

7) A személyesen végzendő ellenőrzések időpontját és tartalmát a megfelelő körülmények és a jó előkészítés érdekében legalább 5 munkanappal korábban jelezni kell a közös képviselőnek mind az ügyintézés, mind a pénzforgalom ellenőrzése tekintetében. Az ellenőrzés helyszíne az iratok őrzésének helye, azaz a közös képviselet irodája. Amennyiben az egyeztetett időpont munkaidőn belüli, úgy az ellenőrzésről a helyszínen számítógépes szövegszerkesztéssel jegyzőkönyvet célszerű felvenni. Amennyiben munkaidőn kívüli időpontra esik az ellenőrzés, úgy emlékeztetőt kell készítenie a közös képviselőnek, melyet az SZVB részéről ellenőrző tag vagy az elnök írja alá. Az ügyintézés ellenőrzése az iratok megtekintésével, szóbeli és/vagy írásbeli tájékoztató kérésével történhet. Az írásbeli tájékoztató elkészítési határidejéül minimum 5 munkanapot kell adni.

8) A számvizsgáló bizottság működéséhez szükséges technikai és személyi feltételeket (helyiség, számítógép, jegyzőkönyvvezető) igény szerint a közös képviselő biztosítja a társasház költségére.

9) A számvizsgáló bizottság munkarendjével kapcsolatos feladatok és eljárási szabályok részletezését a társasház ügyrendjében kell szabályozni.

6.3. A KÖZVETLEN ÜZEMELTETÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK MEGS ZERVEZÉSE ÉS A HÁTTÉR SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

A közvetlen üzemeltetési feladatok ellátásának (házgondnok, takarító, stb.) és a háttérszolgáltatások (gyorsszolgálat, karbantartók, épületbiztosítás, közművek, stb.) megszervezése, biztosítása a közös képviselő feladata. A közreműködők nevét, főbb tevékenységét és telefonszámát a faliújságon ki kell függeszteni. A közvetlen üzemeltetést ellátók feladatainak részletezését a társasház ügyrendje, illetve a házirend tartalmazza Az üzemeltetési feladatokat ellátók, illetve háttérszolgáltatásokat végzőkkel az együttműködési megállapodásokat, szerződéseket, illetőleg feladatköri leírásokat az ügyrend mellékleteként kell kezelni.

6.4. ESETI BIZOTTSÁG

A társasház egyes feladatok döntés-előkészítése céljából közgyűlési határozattal létrehozhat bizottságot. A határozatban pontosan meg kell határozni a feladatot, a határidőt és a döntés előkészítéssel kapcsolatos eljárási szabályokat.



7. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

1) A társasház az épület lakóinak testi épsége, a személyek szervezetek tulajdona védelme érdekében a ház lakóinak, az épületben bármilyen tevékenységet folytató személyeknek, szervezeteknek, valamint a ház kezelőinek tűzvédelmi feladatait, kötelezettségeit TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATBAN határozza meg. Az utasítás hatálya kiterjed az épület egész területére, az ott folytatott tevékenységre, továbbá szállításra és tárolásra, valamint az épület területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet folytató személyre. Az utasítás végrehajtásáért valamennyi tulajdonos és bérlő anyagilag, és büntetőjogilag felelős. Az utasításban foglaltak végre nem hajtása szabálysértési, vagy büntetőeljárást vonhat maga után.

2) A társasház tűzvédelmére vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot szakemberrel a közös képviselő dolgoztatja ki, és a számvizsgáló bizottság hagyja jóvá.

A jóváhagyott tűzvédelmi szabályzat 1 példányát minden lakásba el kell juttatni, át kell vetetni, kivonatát ki kell függeszteni.

A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat valamennyi tulajdonosnak, lakónak tudomásul kell vennie, és be kell tartania, illetve tartatnia.

8. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI (HÁZIREND)

1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel. [Ttv. 26. §. (1)]

2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is. [Ttv. 26. §. (2)]

3) A társasház HÁZIRENDJE jelen SZMSZ melléklete. A közös képviselő a társasház költségére köteles lemásoltatni és valamennyi lakásba eljuttatni a lakóépület üzemeltetési és házirendjét, illetve 1 pld-t a falitáblán el kell helyezni. A napi élettel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket plakáton külön is ki kell függeszteni.



36

9. AZ SZMSZ ÉS HÁZIREND HATÁLYBALÉPÉSE Az SZMSZ ................................... lép hatályba, kivéve az 5.9.1. 8) pontban foglalt határozatok könyvének vezetését, melyet a törvényi rendelkezések szerint a közös képviselő 2005. január 1-től köteles vezetni. Továbbá a 3. sz. részközgyűlési körzet bankszámláját 2005. január 1-től kell megnyitni. A 2005. évről szóló elszámolást jelen szabályzat alapján kell elkészíteni. A gazdálkodással, elszámolással kapcsolatos szabályokat a tárgyévet megelőzően lehet az SZMSZ módosításával változtatni és teljes elszámolási (gazdálkodási) évre vonatkozhat.

10. A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 62 § (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN ELF OGADOTT SZERVEZETI- M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERINT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A 2004. ……… …-án megtartott határozatképes közgyűlés ……tulajdoni hányad igen, …….. tulajdoni hányad nem, ….. tulajdoni hányad tartózkodás mellett leadott tulajdoni hányad szerinti szavazattal elfogadta a társasház szervezeti - működési szabályzatát 2004. ………………-i hatállyal, egyúttal hatályát vesztik a korábban készült szervezeti - működési szabályzatok. Ennek megfelelően az alapító okirat II. fejezet B. pont Külön tulajdon részét az alábbi szövegezéssel egészíti ki:

A külön tulajdoni tartozékok a nem nevesített tartozékon túl minden olyan berendezés, felszerelési tárgy, épületszerkezet és épületrész, amely kifejezetten csak a külön tulajdont szolgálja, így különösen:

− a lakások, helyiségek árammérőjétől az elektromos vezetékek és szerelvények − a lakások, helyiségek központi fűtés ágvezetékei, berendezései és elzáró szerelvényei a felszálló és ejtő-vezetékébe

való csatlakozásig − a lakások, helyiségek nyomóvíz ágvezetékei az alap, illetve felszálló vezetékbe való csatlakozásáig − a lakások, helyiségek vízlefolyó ágvezetékei és elzáró szerelvényei az alap, illetve ejtő vezetékébe való

csatlakozásig − a lakások, helyiségek alap-, teherhordó, lakáselválasztó falainak belső vakolata, azok festése, tapétázása, burkolata − a külön tulajdonon belüli nem teherhordó válaszfalak, kaputelefon-készülék és lakáson belüli vezetéke, − nyílászárók (ablakok, lakásbejárati és garázsajtók), üzletportálok.

A társasházi törvény 62. § (1) bekezdése alapján az alapító okirat II. fejezet D. és E. fejezetrészét, valamint a társasház működésére vonatkozó, ezen belül a költségviselésre vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ-ben történt szabályozás miatt törlik, kivéve II. fejezet D fejezetrész 2) pontját. A társasház ezen kiegészítéssel, illetve módosítással tartják magukra nézve érvényesnek a Budapest 1999. március 01-én kelt és 1999. 04. 19.-én bejegyzett alapító okiratukat. A közgyűlés felhatalmazta a közös képviselőt és a számvizsgáló bizottság elnökét a szervezeti- működési szabályzat aláírására és annak földhivatali benyújtására.

B u d a p e s t, 2004. …………………hó

A fenti SZMSZ-t az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 34. § (4) bekezdése alapján 2004. …. …-án ellenjegyzem. Dr. ………………………………. ügyvéd 1000 Budapest, ………………………… u. ……….



H Á Z I R E N D

A HÁZIREND célja, hogy rögzítse a ház, mint lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat, követelményeket, valamint meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen

alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti - kötelezően előírt - magatartását.

( A HÁZIREND mintát lásd Társasházi Kiskönyvtár sorozat 4. kötetében)

Jegyzet



38

EMLÉKEZTETŐ AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLSZERŰ FOLYAMATÁRÓL (RÉSZLETEKET LÁSD: TÁRSASHÁZI KISKÖNYVTÁR SOROZAT 1. ÉS 2. KÖTETÉBEN)

1. A szükséges dokumentumok összegyűjtése, áttanulmányozása, a szükséges információk összegyűjtése, feldolgozása alapján

az SZMSZ (házirend) nyers tervezetének elkészítése. 2. Konzultáció az SZMSZ-ről a közös képviselővel.

Az SZMSZ-tervezet elkészítése a számvizsgáló bizottság ( SZVB ) részére. 3. Konzultáció az SZMSZ tervezetről az SZVB-vel és a közös képviselővel. 4. A tulajdonosok részére kiküldendő levél, SZMSZ - tervezet elkészítése és átadása.

A tulajdonosok módosító javaslatainak benyújtására határidő: a levél kiküldésétől 8-10 nap 5. Javaslatok feldolgozása, konzultáció személyesen és/vagy telefonon a beérkezett észrevételekről, javaslatokról a módosítást

benyújtó tulajdonosokkal. Közgyűlési előterjesztés-tervezet elkészítése határozati javaslatokkal, ennek egyeztetése a közös képviselővel és az SZVB-vel.

6. Közgyűlési előterjesztés elkészítése határozati javaslatokkal. 7. Közgyűlés. 8. A döntések átvezetése, az elfogadott SZMSZ aláírása. 9. Aláírást követően az SZMSZ benyújtása ügyvédi ellenjegyzéssel a Földhivatalhoz.

A tulajdonosoknak kiküldendő levélminta:

„ T i s z t e l t T u l a j d o n o s ! Mellékelten megküldöm a társasház SZERVEZETI–MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK (SZMSZ) TERVEZETÉT. Az SZMSZ-t is tárgyaló közgyűlés tervezett időpontja 2004………..-a …….óra, melyre külön meghívót küldök.

Kérem, hogy a jelen levél hátoldalán található űrlap felhasználásával az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslatokat szíveskedjék hozzám legkésőbb 2004………..-ig eljuttatni. A javaslatok feldolgozásra kerülnek, és a közgyűlés előtt a módosításokat határozati javaslat formájában a tulajdonosok írásban kézhez kapják. Budapest, 2004…………….

Tisztelettel:

közös képviselő”



MINTA ! JAVASLATOK A SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ

…. SZ. JAVASLAT: A szabályozandó eset leírása: A javasolt szabályozás szövege (kérjük megjelölni az oldal és pontszámot):

…. SZ. JAVASLAT: A szabályozandó eset leírása: A javasolt szabályozás szövege (kérjük megjelölni az oldal és pontszámot):

…. SZ. JAVASLAT: A szabályozandó eset leírása: A javasolt szabályozás szövege (kérjük megjelölni az oldal és pontszámot): Budapest, 2004………………………….. javaslattevő neve, címe, telefon

Beérkezési határidő: 2004. ………... (beküldendő a közös képviselő címére)



40

MINTA !

M E G H Í V Ó !

TT ii sszz ttee ll tt TT uu ll aa jj dd oo nn oo ss !! Értesí tem, hogy a ……. Bp. , …………….. sz. társasház 2004. március 1-én 18:00 órai kezdet te l rendkívül i közgyűlést tar t , melyre t isz te let te l meghívom. A közgyűlés helye : Budapest …. ker . …………... ….- i he ly iségben Napirendi pontok:

a. ) Levezető e lnök, jegyzőkönyvvezető megválasztása Határozatképesség esetén:

b . ) Hite les í tő két tu la jdonostárs megválasztása Szavazásra e lő ter jeszte t t nap i rend:

1 . A társasházakró l szó ló 2003. Év i CXXXI I I . tö rvény 62 . § (1 ) bekezdés a lap ján a társasház Szervezet i – működési szabályzatának (SZMSZ) megál lap í tása (e l fogadása) , az a lap í tó ok i ra t vonatkozó rendelkezéseinek és a korábban készü l t SZMSZ hatá ly ta lan í tása

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ha a közgyűlésen nem tud részt venni, kérjük, hogy 2 tanú által aláírt, írásos meghatalmazással felruházott személlyel képviseltesse magát.

B u d a p e s t , 2004. február 20. T iszte let te l : …………………………….. közös képviselő

MEGHATALMAZÁS

Alulírott ____________________ a Bp. ……., ker., ………. u. …. sz. ____ em. ____ ajtószámú lakás tulajdonosa

meghata lmazom : __________________________________________________________________ (meghata lmazot t neve, c íme), hogy a 2004. év márc ius hó 1- i közgyűlésen képvisel jen.

B u d a p e s t , 2004.________________ ____________________________ ________________________________ meghata lmazó meghata lmazot t

____________________________ ________________________________

____________________________ ________________________________ tanú (c ím) tanú (c ím)

Közös képviselő: ……………………………. T Á R S A S H Á Z ……. Budapest, ………………….. ….. Budapest Tel: …………..; Fax: ………….. ………………...



MINTA ! Í R Á S O S E L Ő T E R J E S Z T É S H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T O K R A

A ….. Bp., ………….u. …. sz. társasház

2004. március 1-i közgyűlés 1. sz. napirendjéhez

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 62. § (1) bekezdés alapján a társasház szervezeti – működési szabályzatának (SZMSZ) megállapítása (elfogadása), az alapító okirat vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanítása

T isz te l t Tu la jdonostá rs !

A számvizsgá ló b izo t tság 2004. február 4 -én tá rgya l ta a tá rsasház SZMSZ te rveze té t és javas la ta ika t f igye lembe véve az á tdo lgozo t t SZMSZ te rveze te t a tu la jdonosok 2004. február 6 -án kap ták kézhez. Egy tu la jdonostó l é rkeze t t módosí tó javas la t a .…. . o ld . 5 .3 . 4 ) , va lamin t …. . . o ld . 5 .9 . 23) . pon tokhoz, és ezeke t , va lamin t a más tá rsasházakná l szerze t t tapasz ta la toka t i s f igye lembe véve módosí tásoka t ind í tványozunk, i l le tve az a lább i ha tá roza tok meghoza ta lá t javaso l juk :

/2004 . (03 .01 . ) sz . Határozat A határozatképes közgyűlés ….th igen, ….th nem, ….th tartózkodott szavazattal elfogadta, hogy a korábban a

tulajdonosoknak megküldött SZMSZ-be az alábbi módosítások kerüljenek végrehajtásra: � 7. old. 2.2. 8) pont törlése.

� 8. old. 2.3. 12) pontból a törvény szövege utáni két mondat törlése.

� 9. old. 2.4. 2) pont kiegészül az alapító okiratbeli szövegrésszel: „A 37165/3 hrsz. közös zöld területű önkormányzati ingatlan művelése, karbantartása a lakóközösség feladata, a kész KZ területet az Önkormányzat használatba átadja.”

� 11. old. 2.6.1.1. 4) pontba az 1. sz. részközgyűléshez a hiányzó adatok beírása: 103 lakás és nem lakás célú helyiség 7174 tulajdoni hányad 5012,77 m2

� 13. old.3.3. 1) pontban foglalt szöveg helyére a következő kerül: „A közös költséget a tulajdonostársak külön tulajdonuk m2 arányában viselik, kivéve a teremgarázst (lásd 2.3.4. pontot), valamint a földszinti, utcai üzlet és irodahelyiségeket, melyek esetében a költségvetési terv elfogadásakor az 1. sz. részközgyűlés dönthet maximum 20 %-os mértékű csökkentésről.”

� 13. old.3.3. 3) pontban foglalt szöveg helyére a következő kerül: „Az 1. sz. részközgyűlés esetében a fűtés-elszámolás a hőmennyiségmérő, illetve a melegvízmérő-óra alapján történik, figyelemmel a költségvetésen belül elfogadott állandó költségekre, melyek felosztása m2 alapján történik. Amennyiben a hőmennyiségmérő meghibásodik úgy a hasonló m2-ű lakások tárgyidőszaki fogyasztását átlagolva köteles az adott külön tulajdon viselni a fűtési költséget.”

� 17. old. 5.3. 4) pont törlése.

� 21 old. 5.9.1. 23) pont kiegészül a következő mondatrésszel: „Ha a számvizsgáló bizottság vagy a közvetlenül érintett tulajdonosok többsége nem ért egyet a bérleti szerződés, illetőleg megállapodás megkötésével, úgy közgyűlési döntést kell kérni.”

� 21 old. 5.9.2. 3) pontbeli felsorolás tizenegyedik („A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét (alternatíva: az SZMSZ rendelkezése szerint a közgyűlés közvetlen választást ír elő.”) szövegének törlése.

� 25. old. Házirend 11. pontból a következő szövegrész törlése: „egyetértésével (alternatíva: az SZVB…)”

� A törvényi szabályozás és SZMSZ hivatkozási pontok beépítése, ahol ez hiányzik, továbbá az elírások kijavítása.

Közös képviselő: ……………………………. T Á R S A S H Á Z ……. Budapest, ………………….. ….. Budapest Tel: …………..; Fax: ………….. ………………...



42

Az előző módosításokkal együtt a közgyűlés az alábbi határozati javaslatot fogadhatja el:

/2004. (03.01.) sz. Határozat A határozatképes közgyűlés ….th igen, ….th nem, ….th tartózkodott szavazattal a …… /2004 (03.01.) sz. határozatban foglalt

módosításokkal együtt a Ttv. 62. § (1) bekezdése alapján megállapította (elfogadta) a társasház szervezeti–működési szabályzatát 2004. április 1-jei hatállyal.

Ennek megfelelően a társasház tulajdonostársai az alapító okirat II. fejezet B. pont Külön tulajdon részét az alábbi szövegezéssel egészíti ki: A külön tulajdoni tartozékok a nem nevesített tartozékon túl minden olyan berendezés, felszerelési tárgy, épületszerkezet és épületrész, amely kifejezetten csak a külön tulajdont szolgálja, így különösen:

− a lakások, helyiségek árammérőjétől az elektromos vezetékek és szerelvények − a lakások, helyiségek központi fűtés ágvezetékei, berendezései és elzáró szerelvényei a felszálló és ejtő-vezetékébe

való csatlakozásig, − a lakások, helyiségek nyomóvíz ágvezetékei az alap, illetve felszálló vezetékbe való csatlakozásáig, − a lakások, helyiségek vízlefolyó ágvezetékei és elzáró szerelvényei az alap, illetve ejtő vezetékébe való

csatlakozásig, − a lakások, helyiségek alap-, teherhordó, lakáselválasztó falainak belső vakolata, azok festése, tapétázása, burkolata − a külön tulajdonon belüli nem teherhordó válaszfalak, kaputelefon-készülék és lakáson belüli vezetéke, − nyílászárók (ablakok, lakásbejárati és garázsajtók), üzletportálok.

A társasházi törvény 62. § (1) bekezdése alapján az alapító okirat II. fejezet D., E. pontjaiban foglalt rendelkezéseket a társasház tulajdonosai az SZMSZ-ben történt szabályozás miatt törlik. A társasház tulajdonosai ezen kiegészítéssel, illetve módosítással tartják magukra nézve érvényesnek a Budapest 2003. december 20.-án kelt és 2003. december 29-én bejegyzett alapító okiratukat. A közgyűlés felhatalmazta a közös képviselőt és a számvizsgáló bizottság elnökét a szervezeti- működési szabályzat aláírására és annak földhivatali benyújtására. A tu la jdonosok a jegyzőkönyve t a h i te les í tés t köve tően kézhez kap ják , így ezze l együ t t rende lkezhe tnek é rvényes SZMSZ-e l . Azonban dön the tnek úgy is , hogy a Fö ldh iva ta lhoz benyú j to t t SZMSZ- rő l va lamenny i tu la jdonos kap jon kézhez egy máso la t i pé ldányt . Budapest , 2004 . február 19 . __________________________________ …………………………… közös képviselő



„SEGÉDLET” AZ SZMSZ MINTÁHOZ

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk, hogy az SZMSZ minta milyen „adottságú” társasházra készült:

1) Az SZMSZ minta alapját egy már működő társasház által az új társasházi törvény szerint készült és elfogadott SZMSZ képezi.

2) Az SZMSZ minta a vezetési megoldások közül a közös képviselői „formára” készült, mely a társasházak többségére jellemző. Amennyiben intézőbizottság működik, úgy az SZMSZ-t ennek megfelelően át kell dolgozni, figyelemmel arra, hogy az IB testületként, vagy munkamegosztásosan működik.

3) A társasház egy meglévő önkormányzati és egy új építésű épület alapításával létesült, bejegyzett alapító okirattal, a feljegyzett alapítás után készült SZMSZ-el.

4) Az alapító okirat és a korábban készült SZMSZ két részközgyűlést határozott meg épületenként önálló döntési jogkörrel. Ennek megfelelően két bankszámla megnyitására is sor került. Ugyanakkor mind a két épület bejelentkezett az APEH-nél, mely két adószámot meg kellett szüntetni, mivel egy társasházról van szó.

5) Az új építésű épület alatt külön albetétben szerepel 45 gépkocsi férőhelyes teremgarázs, melyre vonatkozóan a tulajdoni hányad számítás a teljes m2 területre vonatkozik, ugyanakkor a társasházi közös költségekből csökkentett összeg terheli. A gyakorlatban a külön tulajdonon belüli költségek a társasházi költségek között is megjelentek, melynek terheit a teremgarázs tulajdonosok fedezték. Ez utóbbi nem „jogszerű”, tehát az SZMSZ-ben olyan megoldást kellett kidolgozni, hogy a teremgarázs, mint külön tulajdon is tudjon működni, ugyanakkor egyértelmű legyen a társasházi közös tulajdon költségeinek a viselésére vonatkozó szabályozás. Ezért válik szükségessé külön bankszámla nyitása, „egyszemélyes” részközgyűlés alkalmazása (a magas tulajdoni hányad miatt), illetve a költségviselésre vonatkozó döntési és eljárási szabályok „speciális” kidolgozása. Ennek megfelelően az SZMSZ minta három részközgyűlést határozott meg. A szavazati jog, a költségviselés felelőssége és terhe összhangja így került biztosításra (lásd: SZMSZ 2.4.1. 1), 2), 2.6.1.1. 4), 5), 3.3., 3.4. 1), 2), valamint 5.4. 3) pontokat.). A részközgyűlések költségvetésének megállapítása és az elszámolás tehát önállóan történik, és ezeket összesítve készül el a társasházi szintű költségvetés és elszámolás.

6) Az eddig elkészített SZMSZ-ek kapcsán az a tapasztalat összegezhető, hogy a költségviselés felelősségére, ezzel összhangban a költségfelosztási szabályokra, illetőleg a költségvetés megállapítására és az elszámolásra a szabályozás az alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Ez az igény mind a közös képviselő, mind a társasház részéről fogalmazódott meg, mert a részletek kidolgozásához további tapasztalatokra és időre van szükség. A részletesebb szabályokat például a költségvetés és elszámolás tartalmát és táblázatait a társasház ügyrendjében kell rögzíteni.

7) Az SZMSZ minta alapvetően a számvizsgáló bizottság vonatkozásában testületi működést ír elő, bizonyos fokig meghatározva az alapvető munkamegosztást és hatáskört az SZVB, illetőleg az SZVB elnöke között. Ugyanakkor tartalmaz egy speciális munkamegosztást is, miszerint a részközgyűlésenként beválasztott SZVB tag végzi a havi ellenőrzéseket a részközgyűlés vonatkozásában. A társasház ügyrendjében az SZVB munkarendjének meghatározásakor ezen peremfeltételekből kell majd kiindulni. Amennyiben az SZVB munkamegosztásosan működik, úgy az SZMSZ-t ennek megfelelően át kell dolgozni.

8) Mivel az alapító okirat tartalmaz szolgalmi jogokat, illetőleg használati jogot, ezért ezt az SZMSZ minta is tartalmazza (lásd 2.4. 2) pontot).

9) Mivel az alapító okirat nem tartalmazza „precízen” a külön tulajdon meghatározását, ezért az SZMSZ-ben ezt szükséges rögzíteni, és a közgyűlési határozatot is ennek megfelelően meghozni.

10) Mivel az alapító okirat tartalmazza a Ttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért az SZMSZ-be a vonatkozó szabályok beépítésre kerültek.

A fentiekkel azt kívántuk jelezni, hogy az SZMSZ minta mint „étlap” felhasználása megfelelő feldolgozást igényel több szempontból (az alapító okirat tartalma, a társasház adottságai, a szabályozni kívánt esetek, stb.), valamint feltétlen át kell tekinteni az összefüggő szabályokat is. Ez utóbbi esetében, ha valamelyik rendelkezés változtatására sor kerül, akkor a kapcsolódó szabályok módosítását is el kell végezni.



44

2003. évi CXXXIII. törvény

a társasházakról

AZ ORSZÁGGYŰLÉS A TÁRSASHÁZTULAJDON LÉTESÍTÉSE ÉS BIZTONSÁGOS F ENNTARTÁSA , A TÁRSASHÁZAK

SZABÁLYSZERŰ, SZAKSZERŰ ÉS BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSE, VALAMINT A TULAJDONOSOK ÉRDEKEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

ÉRDEKÉBEN A KÖVETKEZ Ő TÖRVÉNYT ALKOTJA :

I.FEJEZET

ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK ( 1. - 15. § )

A TÁRSASHÁZ ( 1.-4. § ) 1. §

(1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

2. § (1) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség

alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlantulajdonnak. (2) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára

szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.

3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület

fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.

4. § (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell a nem

lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségekből álló minden egyéb

épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak.



A TÁRSASHÁZ ALAPÍTÁSA, ALAPÍTÓ OKIRAT ( 5.-11. §) 5. §

(1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki.

(2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.

(3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.

(4) A (3) bekezdés szerinti elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezése.

(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

6. § A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.

7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának

megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.

(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható

használatbavételi engedély alapján kérhető. Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belül módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják.

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.

Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. (2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad

szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.

(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.

9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

10. § (1) Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a 3. § (2) bekezdése szerinti határozatot is, közokiratba vagy ügyvéd

- jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (2) Az alapító okirat megváltoztatásához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs

hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. (3) Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben

maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.

11. § A társasháztulajdonnak e törvényben nem szabályozott kérdéseire a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.



46

ALAKULÓ KÖZGY ŰLÉS ( 12. § ) 12. §

(1) Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének vagy - a közös képviselő helyett - intézőbizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a bankszámla megnyitásáról.

(2) Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs, vagy az építtető hívhatja össze. (3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követően a

tulajdonostársak - a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően - gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik.

A SZERVEZETI-M ŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ( 13.-15. § ) 13. §

(1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.

(2) A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell: b) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi

és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belül

- a közös költség viselésére és a költség-hátralékok megfizetésére, - felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására,

c) a társasházi lakóépület házirendjére, d) a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására, e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira, f) a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira

vonatkozó részletes szabályokat. (3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben

meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon

belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.

(3) A szervezeti-működési szabályzat tervezetét a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az (1) bekezdésben előírt határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni.

15. § A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A

szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.



II: FEJEZET JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TÁRSASHÁZBAN ( 16.-26.§ )

A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS

KÖTELEZETTSÉGEK ( 16.-22.§ ) 16. §

A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.

17. § A szervezeti-működési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően.

18. § (1) Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség

használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. (2) Ha a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott

engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - harminc napos határidőn belül - a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot.

(3) A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat.

19. § (1) A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a

közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak - a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően - írásban is szavazhatnak.

(3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

20. § (1) A tulajdonostárs köteles:

a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást, b) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát

átengedte, betartsa a 16. § rendelkezését, c) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló

épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,

d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét. (2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.

21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli

hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti.

(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást, illetőleg lakás-összevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.

(4) A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.



48

22. § (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az

intézőbizottság elnökének bejelenteni: a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy

nyilvános adatát, c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát, d) a külön tulajdonában lakó személyek számát, e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz - tájékoztatni.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő - írásbeli felszólítás ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.

(4) A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15-60 nap közötti határidőt állapíthat meg.

(5) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés-és melegvíz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

(6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés-és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

A KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ( 23.-25.§ )

23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a

többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. (2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.

24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának

költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás

módját, b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes

szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait, c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az

adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,

d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén - a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembe vételével - a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.

25. § (1) A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan

épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.

(2) A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet.



A TÁRSASHÁZI LAKÓÉPÜLET HÁZIRENDJE ( 26.§ ) 26. §

(1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is.

Jegyzet



50

III. FEJEZET A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE ( 27.-51.§ )

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (27. §)

27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt

vehet. (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt

lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak

saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.

A KÖZGY ŰLÉS ( 28.-42.§ ) 28. §

A közgyűlés határoz: a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő

kötelezettségek elvállalásáról, b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a

megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról,

valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról [48. § (2) bekezdése], d) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság,

illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.

29. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a

tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak. (2) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti.

30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba

került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.

(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.

31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza.

32. § (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az

intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(2) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. (3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a

kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat

írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.

(2) Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.



(3) A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók.

34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a

jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet. (2) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.

35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés

megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31.-éig meg kell tartani.

(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.

36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező

tulajdonostársak jelen vannak. (2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást

megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.

37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt

berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. (2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a

határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető.

(3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.

38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő

tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

39. § (1) A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és

két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. (2) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. (3) A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének valamennyi

tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell.

40. § (1) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a

közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak.

(2) Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni.

(3) Az írásbeli szavazás eredményéről a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a 19. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – tájékoztatja a tulajdonostársakat.

41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja;

ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket. (2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések

megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai

tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.



52

42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését

sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. (3) E § rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a 31. § szerinti rendelkezésére is

alkalmazni kell.

KÖZÖS KÉPVISEL Ő, ILLET ŐLEG INTÉZ ŐBIZOTTSÁG ( 43.-50.§ ) 43. §

(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok,

az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében, c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a

közösség ezzel kapcsolatos igényeit. (2) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is

elláthat. (3) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és

szervezeti-működési szabályzat egy példányát.

44. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról

nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. (2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:

a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a

tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban,

c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.

(3) Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni.

45. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a szerződő felek

kérésére, részükre - köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni.

(2) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.

46. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs

kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.

(2) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) e törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását.

47. § A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza:

a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével-, a külön tulajdonban

lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.



48. § (1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság éves

elszámolása tartalmazza: a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési

szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,

b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,

c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével-, a

külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. (2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő

tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. (3) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) - ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti - köteles az új közös

képviselő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül, írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni.

49. § (1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, illetőleg nem láthat el társasház-kezelői

tevékenységet: a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez

fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt, c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően

keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó - ha a közgyűlés így határozott - köteles a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni.

(3) A gazdasági társaság vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat - a közgyűlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelően - köteles beszerezni és bemutatni.

50. § A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

A számvizsgáló bizottság ( 51.§ ) 51. §

(1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség

pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a

szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének

nem tesz eleget. (2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók. (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. (4) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-

működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el.



54

IV. Fejezet TÁRSASHÁZKEZELÉS, INGATLANKEZELÉS ( 52.-55.§ )

ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK ( 52.-53.§ )

52. § (1) A társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával,

működésével összefüggő gazdasági, műszaki és jogi követelmények ismerete. (2) A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:

a) a társasház adottságainak ismeretében - gazdasági elemzés alapján - ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan,

b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

53. § (1) Az ingatlankezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges az ingatlangazdálkodás,

valamint az ebben kialakult piaci viszonyok gazdasági, műszaki és jogi követelményeinek ismerete. (2) Az ingatlankezelő a tevékenységi körén belül:

a) az ingatlan jellemzőinek ismeretében - gazdasági elemzés alapján - tervajánlatot készít az ingatlan fenntartására vonatkozóan,

b) a megbízóval kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja az üzemeltetési és a karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, a befektetés kérdéseiben.

A SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSE ( 54.-55.§ )

54. § (1) Az üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet kizárólag

olyan természetes személy, illetőleg olyan gazdasági társaság láthatja el, aki - illetőleg gazdasági társaság esetén legalább egy tagja vagy alkalmazottja - a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést megszerezte.

(2) A szakképesítés megszerzését a természetes személy egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyző részére, a gazdasági társaság vezetője a cégbíróság részére - a szakképzettséget tanúsító állam által elismert bizonyítvány átvételétől számított harminc napon belül - köteles igazolni. Az igazolás nem mentesít a tevékenység végzéséhez szükséges - a külön jogszabályokban előírt - más kötelezettségek teljesítése alól.

55. § (1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke

részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt a közös képviselő nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli.

(2) Az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.



V. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ( 56.-64.§ )

ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK ( 56.§ )

56. § E törvény alkalmazásában: 1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.

1.1. lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

1.2. nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).

2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. 2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a

közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása.

2.2 Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás lehet: 2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű

használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,

2.2.2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése,

2.2.3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka.

2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: 2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső

javítási munkák elvégzése, 2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő,

de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése, 2.3.3. korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással,

illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás

és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak.

4. Eredménytelen az írásbeli szavazás 4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli

szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget. 4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri

el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét.

5. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGEL ŐZÉSE ( 57.§ ) 57. §

(1) A közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában - ha az érintettek megállapodni nem tudnak - a közvetítői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárás a vitában érintett felek írásbeli - a közösség tekintetében közgyűlési határozat alapján létrejött - közös megegyezésével kezdeményezhető.



56

HATÁLYBALÉPÉS ( 58.-59.§ ) 58. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 44. §-a, továbbá 45. §-ának „a Közgyűlési Határozatok Könyvének, illetőleg” szövegrésze, a 45. §-a (2)

bekezdésének, valamint 54. §-ának rendelkezései 2005. január 1. napján lépnek hatályba. (3) E törvény 13. §-ának, 17. §-ának, 22. §-ának, 24. §-ának, 26. §-ának, 28. §-a d) pontjának, 40. §-a (2) bekezdésének,

41. §-ának, 48. §-a (1) bekezdése a) pontjának, 51. §-a (1) bekezdése b) pontjának és 51. §-a (4) bekezdésének rendelkezései a törvény hatályba lépéséig már bejegyzett társasház vonatkozásában 2005. január 1. napján lépnek hatályba.

59. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény - a (2) bekezdésben

meghatározott kivételekkel - hatályát veszti. (2) A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 10. §-a d) pontjának, 18. §-ának, 22. §-a e) pontjának rendelkezései,

továbbá 30. §-a (1) bekezdésének második mondata, valamint 31. §-a (1) bekezdésének, 35. §-a (1) bekezdése a) pontjának és 38. §-a (1) bekezdése b) pontjának rendelkezései 2004. december 31. napján vesztik hatályukat, de azokat csak az e törvény hatályba lépéséig már bejegyzett társasház vonatkozásában kell alkalmazni.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ( 60.-64.§ ) 60. §

(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan - a külön tulajdont nem érintő - számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

(2) Ha az önkormányzati tulajdonból átalakult társasház e törvény hatályba lépését megelőzően olyan alapító okirat alapján került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, amely a bejegyzésekor hatályos törvény rendelkezéseivel ellentétesen, vagy hiányosan tartalmazza a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja, illetőleg kiegészítheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezései szerint meghozott határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(4) A (2) bekezdésben említett közgyűlési határozatot 2005. június 30. napjáig lehet érvényesen meghozni; e határozat alapján az alapító okiratnak a földhivatalhoz 2005. július 31. napjáig benyújtott módosítása, kiegészítése, illetőleg kijavítása illetékmentes.

61. § A 60. §-ban említett közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását bármely tulajdonostárs e törvény rendelkezéseinek megfelelően keresettel kérheti a bíróságtól.

62. § (1) Az e törvény hatályba lépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése - az alapító okirat erre vonatkozó

rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg - határozatával a szervezeti-működési szabályzatot megállapítja, illetőleg a meglévő szervezeti-működési szabályzatát e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítja.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalára a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; e határozatot a közösség 2004. december 31. napjáig hozza meg.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meghozott határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni; a határozat érvénytelenségének megállapítása e törvény rendelkezéseinek megfelelően keresettel kérhető a bíróságtól.

(4) Az (1) bekezdésben említett, a földhivatalhoz 2004. december 31. napjáig benyújtott alapító okirat módosítása illetékmentes.

63. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint

kell elbírálni. (2) A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az e törvény kötelező jellegű rendelkezéseivel

ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e törvény rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni.

(3) Ha az e törvény hatálybalépése előtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az alapító okirat módosítása.



64. § (1) Az e törvény hatályba lépésekor bejegyzett társasház közgyűlése - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával -

dönthet arról, hogy a társasháztulajdont lakásszövetkezeti tulajdonná átalakítja. (2) Az átalakulásról hozott közgyűlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és működésére a

lakásszövetkezetekről szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Jegyzet

szabályzat minta: ŰkÖdÉsi szabÁlyzat (szmsz)a „minta” azt is jelenti, hogy egy olyan...

Documents