SZAKDOLGOZAT

Az emberkereskedelem módosult

tényállásának, valamint az elkövetési módok

bizonyításának nehézségei

Készítette: Kubisch Károly

Benyújtás éve: 2014.

2

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

SZAKDOLGOZAT

Az emberkereskedelem módosult tényállásának, vala-

mint az elkövetési módok bizonyításának nehézségei

Készítette: Kubisch Károly V. évfolyam, jogász szak, levelező tagozat

Benyújtás éve: 2014.

Konzulens: Dr. Czine Ágnes

Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

3

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni konzulensemnek, Dr. Czine Ágnesnek, a Fővárosi Íté-

lőtábla Büntetőkollégiuma vezetőjének a dolgozatomhoz nyújtott segítségét, továbbá

tanáraimnak Dr. Dobrocsi Szilviának és Dr. Deres Petronellának a KRE-ÁJK Büntető-

jogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékről, hogy szakmai támo-

gatásukkal segítették munkámat.

Szeretném továbbá megköszönni a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Fő-

osztálya munkatársainak, Simonné dr. Berta Krisztina európai uniós és nemzetközi he-

lyettes államtitkár-asszonynak és dr. Stauber Péter főosztályvezető úrnak, hogy lehetővé

tették a dolgozat főtémájához kapcsolódó egyes gyakorlati kérdések, feladatok megis-

merését. Köszönöm továbbá a Belügyminisztérium munkatársainak, Gál Eszternek,

Kővári Franciskának, Málnássy Andrásnak, Szabó Károlynak, dr. Kajtár Verának és

Szolnoki Zsoltnak, hogy az előrehaladásban segítséget nyújtottak.

Dolgozatom megírásában jelentős szerepe volt szeretett édesanyám támogatásának, aki

a munkám gyümölcsét, a kész szakdolgozatot sajnos már nem érhette meg. Ezúton

mondok köszönetet családtagjaimnak, akik türelemmel, megértéssel, szeretettel viseltet-

tek irántam a szakdolgozati munka ideje alatt. Köszönöm a segítő szándékot és bíztatást

minden testvéremnek, barátomnak, évfolyamtársamnak és ismerősömnek is.

Végül, de nem utolsó sorban pedig hálát adok a Mindenható Istennek, hogy elvezetett

idáig és a szakdolgozatom létrejöhetett.

Kubisch Károly

4

A témaválasztás indoklása (Előszó)

Szakdolgozatomban az emberkereskedelem módosult tényállását és az elkövetés bizo-

nyításának nehézségeit kívánom bemutatni.

Témaválasztásomat a vizsgált téma időszerűsége adja, mivel az emberkereskedelem

elleni hatékony fellépés kérdését a civilizált népek nemzetközi jogközössége mellett,

nemzetközi szervezetek és az Európai Unió is kiemelten fontosnak tartja. Az emberke-

reskedelem olyan rendkívül komplex bűncselekmény, melynek fő jellegzetessége a ha-

tárokon átívelő elkövetési magatartás, mely legtöbbször más bűncselekményekkel

együtt jelenik meg, s leginkább a bűnszervezetben való elkövetés jellemzi. Ezért a kér-

dés kezelése érdekében holisztikus megközelítést javasol a nemzetközi jogközösség a

helyi bűnüldöző szerveknek, valamint az érintett államok részéről gyors és szoros

együttműködést. Az emberkereskedelem történeti gyökereinek felkutatása és bemutatá-

sa mellett, a bűncselekmény tárgyi súlyának történő folyamatos változását kívánom

bemutatni az európai jog történetében.

Annak ellenére, hogy a társadalom többségének szubjektív veszélyérzetét közvetlenül

nem érintő bűncselekményről van szó, rendkívül súlyos következményekkel jár a felde-

rítés elégtelenségéből és a bizonyítás nehézségéből eredő magas látencia. Terjedelmi

okokból nem vállalkozom a bűncselekmény más bűncselekményekkel összefonódó el-

követési magatartásainak részletes bemutatására, illetve nem térek ki a házimunkára

kényszerítésre, a kényszerkoldulás és a gyermekpornográfia kérdésére sem.

5

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás ...................................................................................................... 3

A témaválasztás indoklása (Előszó) ............................................................................... 4

Tartalomjegyzék ............................................................................................................ 5

Ábrajegyzék .................................................................................................................. 7

I. TÖRTÉNETI BEVEZETÉS ....................................................................................... 9

1. Az emberkereskedelem törvényi tényállásának történeti bemutatása ...................... 9

1.1. A Mezopotámiai jogalkotás ................................................................................ 9

1.2. Az ókori zsidó állam törvényei ......................................................................... 11

1.3. Az ókori görög állam törvényei ........................................................................ 11

1.4. Az ókori római törvények ................................................................................. 12

II. AZ EMBERKERESKEDELEM ÉS MÁS BŰNCSELEKMÉNYEK

ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................................................... 12

2. A prostitúció és az emberkereskedelem .................................................................. 12

2.1. Az ókori szabályozás sajátosságai .................................................................... 12

2.2. A kereszténység eszmerendszere által hozott változások ................................. 14

2.3. A középkori Magyarország küzdelme a prostitúció ellen ................................ 15

2.4. A modernkori szervezett bűnözés és az emberkereskedelem kialakulása ........ 16

III. Az emberkereskedelem korábbi európai szabályozása....................................... 17

3.1. A holland modell .............................................................................................. 17

3.2. A svéd modell ................................................................................................... 17

3.3. Az emberkereskedelem német szabályozása .................................................... 18

3.4. Az emberkereskedelem osztrák szabályozása .................................................. 18

3.5. Az emberkereskedelem angol szabályozása ..................................................... 19

3.6. A svájci emberkereskedelemre vonatkozó szabályozás ................................... 20

IV. A NEMZETKÖZI SZERVEZETT BŰNÖZÉS FEJLŐDÉSE .......................... 22

4. A szervezett bűnözés kialakulása és kapcsolata az emberkereskedelemmel .......... 22

4.1. A szervezett bűnözés jellemző formái .............................................................. 22

V. AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI KÜZDELEM HAZAI

SZABÁLYOZÁSA ........................................................................................................ 24

5. Az emberkereskedelem hazai szabályozásának fejlődése ....................................... 24

5.1. A szokásjogi rendszer ....................................................................................... 24

5.2. Az elrettentés elvén alapuló szabályozások ...................................................... 24

6

5.3. A polgári fejlődés és a felvilágosodás időszaka ............................................... 25

5.4. Magyar büntetőjogi törekvések az emberkereskedelem visszaszorítására ....... 25

5.5. Az emberkereskedelem hazai szabályozása az uniós csatlakozás előtt ............ 27

5.6. A palermói egyezmény ..................................................................................... 28

VI. UNIÓS SZABÁLYOZÁS AZ EMBERKERESKEDELEM ELLEN ................ 28

6. Az uniós csatlakozást követő jogszabályváltozás: a 2011/36 EU irányelv átültetése

a magyarországi jogrendszerbe ................................................................................... 28

6.1. Az EU jogalkotás mérföldkövei, irányai .......................................................... 28

6.2. 2002/629 IB tanácsi kerethatározat................................................................... 29

6.3. A stockholmi program ...................................................................................... 31

6.4. A 2011/36 EU irányelv ..................................................................................... 32

VII. AZ EMBERKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOK

ELJÁRÁSJOGI HATÁSAI ......................................................................................... 35

7. A szabályozástól várható előrelépés az emberkereskedelem visszaszorulása terén35

7.1. Az új szabályozás alaptényállása ...................................................................... 35

7.2. Az emberkereskedelem jogi tárgya................................................................... 37

7.3. Az emberkereskedelem elkövetési magatartásai .............................................. 37

7.4. A kizsákmányolás, mint célzat ......................................................................... 38

7.5. Az új szabályozás és nemzetközi kötelezettségekhez való viszony ................. 39

VIII. Az emberkereskedelem új tényállásához kapcsolódó elkövetési módok

bizonyításának nehézségei ............................................................................................ 40

8.1. A magyar kormány erőfeszítései ...................................................................... 45

8.2. Az emberkereskedelem törvényi tényállásába ékelődő polgárjogi elem .......... 47

8.3. Az elkövetői magatartások önálló tettesi vagy társtettesi minőségben............. 49

8.4 Sui generis részesi elkövetői magatartások ....................................................... 51

8.5 Az embercsempészés és az emberkereskedelem ............................................... 54

8.6 Az elkövetési magatartások elhatárolása és a bizonyítási nehézségek .............. 55

8.7 A büntetőeljárásban felmerülő kérdések az emberkereskedelem tényállása kapcsán .................................................................................................................... 56

8.8. A büntetőeljárásban résztvevő áldozat szerepe ................................................ 57

8.9. A tanúvédelmi programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések ................................................................................................................................. 58

8.10. Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezményének kihirdetéséről ................................................................................ 60

8.11. Jogesetek elemzéséből levont következtetések............................................... 61

7

IX. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................... 66

9. Az Emberkereskedelem elleni küzdelem terén szükséges előrelépések ................ 66

9.1. Az Emberkereskedelem elleni küzdelem és a Nemzeti Stratégia 2013-2016 . 66

9.2. Az áldozatazonosítás és az áldozatsegítés ........................................................ 67

9.3. Az emberkereskedelem tárgyi súlyának felmérése természetes személyek válaszai alapján ........................................................................................................ 69

9.4. A büntetőpolitika szerepe, mint ultima ratio .................................................... 76

9.5. A hátrányos helyzetű csoportok helyzetének változásai................................... 78

X. IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................... 81

10. felhasznált irodalom: ............................................................................................. 81

10.1. Phd Értekezés, Könyv: .................................................................................... 81

10.2. Könyvfejezet: .................................................................................................. 82

10.3. Kapcsolódó jogszabályok: .............................................................................. 82

10.4. Cikkek folyóiratok .......................................................................................... 83

9.5. Bírósági határozatok ......................................................................................... 84

Ábrajegyzék

1. táblázat: a kapcsolódó bűncselekmények összehasonlító táblázata ........................... 40

2. táblázat Forrás: Fehér Lenke: Nemzetközi Emberkereskedelem. MTA. Budapest,

2008. 132.o. ..................................................................................................................... 42

3. táblázat Forrás: Fehér Lenke: nemzetközi emberkereskedelem. MTA Budapest, 2008.

134.o. ............................................................................................................................... 43

4. táblázat Forrás: Dr. Czine Ágnes: Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés

egyik megjelenési formája. PhD. értekezés 2008. ........................................................... 52

5. táblázat: probléma mátrix. Forrás: Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia

2013-2016 ....................................................................................................................... 69

6. táblázat a kérdőívet kitöltők neme, életkora és legmagasabb iskolai végzettsége ...... 70

7. táblázat: az emberkereskedelem tényállásának ismerete ............................................ 71

8. táblázat: Az emberkereskedelem bűntettének elterjedtsége ........................................ 71

9. táblázat: az emberkereskedelem felderítési aránya .................................................... 71

10. táblázat: az emberkereskedelem elkövetési magatartásának kiválasztása ............... 72

11. táblázat: Az emberkereskedelem bűntette által sértett alapjog ................................. 72

12. táblázat: áldozattá válás nemek szerinti bontása ..................................................... 73

13. táblázat: az áldozattá válás és az etnikai hovatartozás közötti összefüggés ............. 73

8

14. táblázat: Áldozattá válás és az iskolai végzettség összefüggése ............................... 73

15. táblázat: sértettek egyéni felelőssége az áldozattá válás kapcsán ............................ 74

16. táblázat: az áldozattá válás megelőzése szempontjából legfontosabb feladatok ...... 74

17. táblázat: Nemzetközi szervezetek munkájának szükségessége az emberkereskedelem

visszaszorítása érdekében ............................................................................................... 74

18. táblázat: Nemzetközi nyomozóhatóságok munkájának szükségessége az

emberkereskedelem visszaszorítása érdekében ............................................................... 74

19. táblázat: Helyi nyomozóhatóságok munkájának szükségessége az

emberkereskedelem visszaszorítása érdekében ............................................................... 75

20. táblázat: kormány és a minisztériumok munkájának szükségessége az

emberkereskedelem visszaszorítása érdekében ............................................................... 75

21. táblázat: Egyházak civilszervezetek nem kormányzati szervezetek munkájának

szükségessége az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében................................... 75

22. táblázat: elkövetői attitűdök és a szervezett bűnözés kapcsolata .............................. 75

23. táblázat: Civilszervezetek, belső egyházi jogi személyek NGO-k áldozatsegítéssel

kapcsolatos törekvései ..................................................................................................... 76

24. táblázat A roma etnicitás hatása a szegénységre (1988 és 2000 között). Forrás:

Szociológiai Szemle 2002/4. 72–94. ................................................................................ 79 

9

I. TÖRTÉNETI BEVEZETÉS

1. Az emberkereskedelem törvényi tényállásának

történeti bemutatása

A büntetőjog kialakulása összefügg az állam kialakulásával. Ezt megelőzően, a sérelem-

re adott válaszok nem következetesen történtek, hanem a csoport által követett szokás-

jog alapján, egyfajta érzelmi alapú elégtétel-vétel figyelhető meg. A bűn, illetve a bűn-

cselekmény megítélése kezdetben a tabuk, tilalmak, mítoszok világába tartozott és leg-

inkább szakrális jelleget öltött. A tabuk, közösségi tilalmak „olyan lenyűgöző erővel

hatottak az emberre, éppoly áthághatatlanoknak hatottak, mint a legyőzhetetlen termé-

szeti törvények, és megszegőiket éppoly kérlelhetetlenül sújtotta a törvény (…)”1

A természettel szoros kapcsolatban élő népek életviszonyainak felépítése, rendszere

határozza meg a felelősségi elvek, magatartási szabályok és a hozzájuk kapcsolódó bün-

tetőjogi védelem szükséges mértékét. Ezen életviszonyok között élő népek esetében a

büntetőjogi védelem kiépülésénél különbséget teszünk aszerint, hogy a sérelem a cso-

portot kívülről vagy belülről érte. Mindkettő súlyos következményekkel járt, ám eltérő

szabályozást igényelt. A kívülről érkező sérelmet, minden esetben vérbosszú követte,

amelynek mértékét általában a megélt sérelem érzelmi foka határozta meg. A belső sé-

relmet (az árulást, a vallás parancsainak megszegését, az emberölést), a vélt vagy valós

elkövető kiközösítése, nyilvános - mintegy szakrális feláldozása, megölése követte. „A

normasértő tettre adott válasznak csupán az a szenvedély lesz a mértéke, amely azokban

kel fel, kik magukat sértve érzik és a büntetés is ennek a lelkiállapotnak megfelelni.”2

1.1. A Mezopotámiai jogalkotás

Mezopotámiában uralkodói kötelességnek számított a gyengék védelmezése. Erre ve-

zethető vissza az árszabályozások rendszere és az ún. missarum rendeletek is.

a. Kr. e. 2430 körül keletkezhetett En-temena felirata, aki Lagas állam uralkodója volt

és törvényei a missarum rendeletek klasszikus előképeként értelmezhető, amely

gyakorlatban az uralkodó által a gabonatartozások elengedését és az adósságok el-

törlését jelenti. Kr. e. XXIII. században Uru-inim-gina leváltja az adófelügyelőket,

az elődök visszaéléseiből okulva, illetve restituálja a templomi vagyont. Vagyonvé-

1 Király Tibor: Büntetőeljárási jog in. Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Rejtjel kiadó, Budapest, 2012. 17. o. 2 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Rejtjel kiadó Budapest, 2012. 19. o.

10

delmi szabályokat is felállít, például a lopás szigorú büntetését sorolhatjuk ide, mint

olyan cselekményt, az adott időszakban – elterjedtségére tekintettel a társadalomra

való veszélyességét tekintve kimagasló.

b. Kr. e. XIX, XVIII. századból származnak Ur-nammu törvényei, melyeknek első

részében házassági joggal, illetve a nők védelmére vonatkozó szabályokat alkotott.

Szigorúan bünteti továbbá a hamistanúzást, illetve ebben a korban már számos rab-

szolga is van, s komoly büntetést helyez kilátásba szökés esetén.

c. Lipit-Istár törvényei Kr. e. 1930 körül jönnek létre. Kibocsátásának fő oka az adós-

rabszolgaság elszaporodása, illetve a rabszolga felszabadítás lebonyolításának sza-

bályozása volt. Ebben a formában, tehát ez is missarum rendeletnek minősíthető.

Ezek a törvények szintén sokat foglalkoznak a házassággal. Ekkorra kialakultnak

mondható a monogám házasság, de bizonyos esetekben lehetőséget biztosítanak

más feleség megvásárlására is, elsősorban az asszony betegsége, meddősége esetén,

de ilyenkor sem lehet elbocsátani a korábbi feleséget, hanem az megfelelő tartásra

volt jogosult.

Kifejezetten az emberkereskedelmet szabályozó törvények Hammurapinál nem találha-

tók, ami arra vezethető vissza, hogy a kérdés ebben a korban – a mai fogalmaink alapján

- tehető fel. A meddő feleség esetén új feleség vásárlása azért nem tekinthető emberke-

reskedelemnek, mert a társadalom felépítése ebben a korban a népes családokra, házkö-

zösségekre épült. Szabály alapját a népes családok sokaságához fűződő össztársadalmi

érdek adta. Másfelől, az ókori despotikus társadalmak szerkezetéből következően bizo-

nyos emberek, embercsoportok (pl. foglyok, rabszolgák) élete nem számított, így „tár-

sadalmi értékük” sem igazán volt.

A törvény II. része: Hammurapi törvényei egyfajta missarum3 rendelkezést is tartalmaz-

nak. Újítása az időben korlátozott adósrabszolgaság volt, s több rendelkezést is tartal-

maz a hitelezéssel kapcsolatban. A büntetőjog területén Hammurapi különösen szigorú,

jellemző rá a talio differenciált alkalmazása. A fokozatok jellemzője, hogy azok a jogi

státuszhoz kötődnek. Az emberkereskedelem tehát, a mai fogalmaink szerint még nem

értelmezhető az ókori, mezopotámiai életviszonyok között.

Házasságnak már Hammurapi is csak azt az együttélést tekinti, amit szerződéssel hoztak

létre. A házasság formáját tekintve ekkorra már monogám, s a házasságtörést szigorúan

büntették. A nemi erőszak is hasonlóan súlyos bűncselekménynek számított, melynek

3 A missarum típusú rendeletek, pl. a gabonatartozások elengedése és az adósságok eltörlése társadalmi megfontolásból.

11

elkövetését halállal büntették, melynek alapja a társadalom nemi erkölcsök megtartásá-

hoz fűződő igénye volt (például: ha a feleség csalta az urát, úgy őt vízbe kellett vetni.

Ha megölte a férjét, az asszonyt karóba húzták. Vérfertőzés esetén a büntetés száműze-

tés volt.)

1.2. Az ókori zsidó állam törvényei

„Hogyha rajtakapnak valakit, hogy embert lop az ő atyjafiai közül, Izráel fiai közül, és

hatalmaskodik rajta, vagy eladja azt: halljon meg az a tolvaj.”4

Kultúrtörténeti szempontból az ember, mint kereskedelmi tárgy akkor válik realitássá,

amikor a hadifoglyot nem megölik, hanem inkább munkára fogják vagy eladják. Az

emberrel, mint természetes személlyel történő kereskedés a Szent Biblia értelmezése

szerint azért bűn, mert Isten az embert az ő képére és hasonlatosságára teremtette.5 Isten

által az emberben megjelenő képének kérdését elsősorban nem testi (azaz fizikai) oldal-

ról kell értelmezni, hanem szellemi síkon, melyet Isten által biztosított szabad akarat is

gazdagít. Ezért egy természetes személy áruként való kezelése egyszerre jelenti a sze-

mély dologgá történő lefokozását, illetve egy Isten által is tisztelt és szeretett szellemi

lény akaratának megtörését és megalázását.

„És monda Júda az ő atyjafiainak: Mi haszna, ha megöljük a mi atyánkfiát és eltitkoljuk

az ő vérét? Jertek adjuk el őt az Ismaelitáknak és ne tegyük reá kezünket, mert, atyánk-

fia, vérünkből való ő. (…)”6

1.3. Az ókori görög állam törvényei

Általánosságban elmondható, hogy az ókorban az emberkereskedelem nem volt bünte-

tendő cselekmény. A természetes személy jogi megítélését az ókori görög társadalom-

ban, az ókori Rómában, és Közel-Keleten is másképpen definiálták. Tehát a büntető-

tényállás hatálya csak a szabad polgárra, vagy éppen Izráel fiai közül való emberre ter-

jedt ki, mivel a korabeli jog - státuszukat tekintve - egyedül őket tekintette embernek.

Platón a „Törvények” című művében ismerteti a Kr. e. IV-III. századi athéni állam joga

által védett tárgyakat: az állam elleni a testi épség, egészség, valamint a vagyon elleni

cselekmények felsorolásával, osztályozásával és azokra adandó büntetőjogi szankciók-

kal együtt.

4 Mózes V. 24:7. (Károli). 5 1 Mózes 1:26. (Károli) „ És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra…” 6 Mózes I. 37:26 (Károli ford.).

12

1.4. Az ókori római törvények

„A satus libertatis szempontjából szabad emberek (liberi) vagy rabszolgák (servi) lehet-

tek.” 7 A rabszolga az ókori Rómában „mozgó”dolognak minősült (res se moventes), így

adás-vétel tárgyát képezhette, szabad polgár azonban nem.

Az ókorban az emberkereskedelem alapvetően két felhasználói igény köré szerveződik:

rabszolga-kereskedelem révén az ingyenes emberi munkavégzés,

az asszony, leány- és gyermekkereskedelem.

A római jog alkalmazta még a „noxa” jogintézményét, ami az emberkereskedelem egy

speciális változataként is felfogható, csakúgy, mint a „capitis deminutio maxima”.8

II. AZ EMBERKERESKEDELEM ÉS MÁS BŰNCSELEKMÉNYEK

ÖSSZEFÜGGÉSEI

2. A prostitúció és az emberkereskedelem

2.1. Az ókori szabályozás sajátosságai

Az ókori társadalmakban tehát alapvetően létezett a hagyományos

rabszolgakereskedelem, amely a társadalom fennmaradásához szükséges, rendszeres

munkavégzés igényének kielégítését jelentette. A másik nagy terület a legális vendég-

szerető és vallásos prostitúció, amelynek kezdeteit Chaldeában találjuk meg. A vendég-

szerető prostitúció a hegyes vidékeken élő vad, harcias pásztornépek között fejlődött ki,

míg a vallásos prostitúció a termékeny, déli területeken élő népek között alakult ki.

Amikor Nimród király egyesítette a Chaldeai népeket, ezen néptörzsek szokásai is egyre

inkább egységesültek. Ennek nyomait a babiloni Venus (Melitta) kultuszban találjuk

meg. Hérodotosz részletesen ír arról, hogy minden bennszülött nőnek életében egyszer

kötelezővé tették, hogy megszabott pénzösszegért - Venus templomában - átengedje

magát egy idegen férfinak. Ez a pénzt a templom javára gyűjtötték.

„A vallásos prostitúciónak ilyetén elfajulása természetesen csakhamar tönkretette a

családi élet tisztaságát, kiölte a nők, az anya és hitves iránti tiszteletet és a nyilvános

7 Földi András Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. 204. 8 A capitis deminutio minima csak hatalomalatti státusváltozást jelentett, a capitis deminutio media pedig a római polgárjog elvesztésesével járt, pl. ha az adós polgár vagyonát hátrahagyva a ius migrandit gyako-rolva peregrinussá lett.

13

erkölcstelenség és fajtalanság nemsokára teljesen aláásta a sok millió lakosságú város

életerejét, úgy, hogy a perzsák Kr. e. 331-ben és később Nagy Sándor könnyűszerrel

meghódították és elpusztították a bűnbeesett Babylont”.9

Mózes a Chaldeából terjedő prostitúciót erőskezű törvényekkel (kövezés, tűzhalál)

igyekezett meggátolni, ezért itt nagyon kevés a bennszülött prostituált, azok is inkább a

bevándorló népek közül kerülnek ki. Később azonban a concubinatus elterjedt Izráel fiai

között is: például Delila Sámson ágyasa volt. A görög városállamokban az ázsiai né-

pekkel, - főleg az elfajult perzsa néppel - való sűrű érintkezés a görögök erkölcsét is

megrontotta. „A görög műveltség azonban a kicsapongást, a nemi élet elfajulását min-

dig szellemes allegorikus alakba, mythologiai köntösbe tudta öltöztetni és ezzel, ennek

tetszetős, elfogadható a Venus-imádat jellegét adta. A Venus- és Adonis-imádat ezen

túltengése késztette Solont 600-ban Kr. e. arra, hogy a prostitúció szabályozására tör-

vényt alkosson. Ezen szabályozás által a prostitúció Athénben legális jellegűvé vált

Solon Athénben egy nagyszabású állami bordélyt létesített, melyet államköltségen vasai

olt külföldi rabszolganőkkel népesített be. A bordélynak írásba foglalt házirendje és

minden nő személyére nézve megállapított díjjegyzéke volt. A bordélyokat Dikterionnak

nevezték és Venus-Pandemos védelme alatt állottak.”10

Róma tekintetében már az alapításnál fellelhetjük a prostitúció fogalmát. A Róma alapí-

tásához fűződő monda értelmében az a nőstény farkas (Lupa), amely az alapítókat, Ro-

mulust és Remust felnevelte - Valerius szerint - valójában, egy Faustulus nevű pásztor

Acca Laurencia nevű szeretője volt. Ezt a „nőstényfarkast” - aki mellesleg a többi pász-

tor szeretője is volt -, csak Lupának ismerték, s ajándék ellenében mindenkinek rendel-

kezésére állt. Ebből a munkavégzésből származó keresményéből vásárolta azt a hét

dombból álló területet, amelyen - nevelt gyermekei Romulus és Remus - később Rómát

alapították. A nőstényfarkas lakhelyét pedig lupanarnak11 nevezték. A római bordély

(lupanar) működését Petronius is részletesen leírja. A legális prostitúció kicsapongásai

Julius Caesar, Tiberius, Augustus uralkodása alatt éri el csúcspontját, majd Claudius,

Nero, Antonius Heliogabalus alatt az orgiák egyre féktelenebbé váltak. Caligula volt az

első császár, aki a prostitúcióra állami adót vetett ki, s végül Diodetianus a már-már

őrjöngéssé fajult tobzódást szigorú rendszabályokkal mérsékelni tudta és a legális pros-

titúciót törvény által megszüntette.12

9 Dr. Schreiber Emil: A Prostitúció. Budapest, Pátria. 1917. 7. o. 10 Dr. Schreiber Emil: A Prostitúció. Budapest, Pátria. 1917 12. o. 11 Innen eredeztethető a prostituáltak „lupanariáknak” nevezése. 12 Dr. Schreiber Emil: A Prostitúció. Budapest, Pátria. 1917 19.o.

14

Az ókori társadalmakban az emberkereskedelmi piac háromszögének rendszere (áldo-

zat, a kereskedő, ügyfél) már létezik és a társadalom alapjaként szolgál. Az emberkeres-

kedelem valójában a rabszolgapiac, az ókori társadalmak egyik rendszerszintű alappillé-

re, amely nélkül az ókori társadalom létezése, fejlődése, fennmaradása nem képzelhető

el.

2.2. A kereszténység eszmerendszere által hozott változások

Az ókori népek kultúrája, vallásos szimbólumai életviszonyai tele voltak az emberi test

minden szempontból való kizsákmányolásának és áruvá silányításnak elemeivel. A

megjelenő és terjeszkedő kereszténység egyik kiemelt célja ennek a szemléletnek a

megszüntetése, főként a prostitúció és a rabszolgaság eltörlése volt. Fontos rámutatni

arra, hogy „a nőt lényegében a kereszténység szabadította fel és tette a férfinem megfe-

lelő párjává.”13

A társadalom alapszerveződésének átalakulásával, az emberrel való kereskedés is átala-

kul. Ettől fogva a nyilvános prostitúció alábbhagy, de a társadalmi igények révén a ke-

resztény egyház is kénytelen megtűrni azt. Ennek egyik példája Szent Ágoston irataiban

„De ordine” című könyvének II. kötete 12. fejezete, melyben így nyilatkozik: „Ha a

prostitúciót elnyomjátok, akkor a szenvedélyek ereje mindent el fog pusztítani.” A kö-

zépkori társadalmi normák módosulása, az erkölcsi normák átalakulása révén rabszolga-

kereskedelem és a prostitúció nem tűnnek el, csupán az igényeknek megfelelően átala-

kulnak.

A középkori sajátosság volt a földtulajdonosoknak kiszolgáltatott jobbágyréteg, akik

ugyan nem voltak rabszolgák, mert nem lehettek adásvétel tárgyai, azonban gyakorlati-

lag mégis annak tekinthetők, hiszen nem utazhattak és - a partikuláris jogrendszer érte-

mében - a pallosjog révén minden jobbágy teljes mértékben kiszolgáltatott volt az adott

földterület urának. A földbirtokok középkori urainak háborúskodása miatt a helyi ban-

dériumokat sokszor jobbágyokból szervezték, így asszonyaik, gyermekeik védtelenül

maradva, könnyen prédájává lehettek hasonló ellenséges bandériumoknak. A fosztogató

csapatok zsákmányként tekintettek a szabadon hagyott asszonyokra és gyermekekre, így

őket elhurcolva, tulajdonképpen megvalósították az emberrablás és az emberkereskede-

lem (mai) tényállását.

13 Dr Czine Ágnes: Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egyik megjelenési formája. Pécs, P.h.D. értekezés 2011. 43.o.

15

2.3. A középkori Magyarország küzdelme a prostitúció ellen

A tiltás ellenére Európában - és ezen belül Magyarországon is - olyan méreteket öltött a

szervezett bűnözés és a prostitúció, hogy III. Miklós pápa rendelete alapján 1279-ben

zsinatot tartottak. A zsinati határozat a papság és a polgárság erkölcsi szabályszegése

esetére súlyos büntető intézkedéseket helyezett kilátásba. Ez a határozat például ki-

mondja, hogy „se egyházi, se világi ember, se valamely község, társulat, gyülekezet, ne

engedje meg, hogy városában, falujában, házában, birtokán, nyilvános személyek, szaj-

hák, akik testüket hitvány pénzért áruba bocsátják, lakjanak, mert ezzel sokaknak nyúj-

tanak bűnre alkalmat”.

A középkor végén és az újkor elején, az 1400-1500-as években, a törvényi rendelkezé-

sek tiltása okán az emberkereskedelem és ezen belül a prostitúció Európában egyre in-

kább az illegális tevékenységek körébe szorult vissza. Ezért a kereskedő oldalán szük-

ségessé válik a cselekmény elkövetéséhez egyfajta szervezettségi minimum, amely lehe-

tővé teszi az illegális tevékenység végzésének zavartalanságát. Ebben az időszakban az

emberkereskedelem tárgya leginkább a prostitúcióra vonatkozó igények kielégítése,

melyet csak bűnszervezetben lehetett megvalósítani.

Amerika felfedezése óriási lökést adott a nincstelen rétegeknek, hogy magukat, gyerme-

küket eladva anyagi lehetőséghez jussanak, az emberkereskedők számára pedig hatal-

mas piacot jelentett. A korabeli bűnszervezetek felderítése a kezdetleges eszközökkel

rendelkező bűnüldöző hatóságokat komolyan próbára tette. Megjelenik a kerítés bűntet-

te, amely a szervezettséghez kapcsolódik. 1405 áprilisában tárnoki jogot (ius

tavernicale) Laki Thuz János tárnokmester állítja össze Zsigmond király parancsára.

Ennek 67. fejezetében már büntetőrendelkezést találhatunk a kerítő magatartására vo-

natkozóan.14

I. Ferdinánd 1552-ben bocsátotta ki „a könnyelmű együttélésről és egyéb nyilvános bű-

nökről” szóló reformrendeletét, melynek hatására a törvényhatóságok statútumaikban

tovább szigorították a büntetéseket.

Mária Terézia által 1768-ban kiadott Constitutio Criminalis Theresiana - amely csak

egyes osztrák tartományokban volt hatályos - így formálisan Magyarországon nem volt

kötelező ereje - azonban mégis szokásjogi alapon alkalmazták.15 Az ebben foglaltaknak

14 Dr. Doros Gábor: Küzdelem a leánykereskedés és a prostitúció ellen. Budapest, „a Magyar Egyesület a leánykereskedés ellen”. 1935. 11. 15 Csizmadia- Kovács- Asztalos: Magyar Állam- és Jogtörténet. Budapest, nemzeti Tankönyvkiadó 1998. 256.

16

megfelelően úgynevezett erkölcsbizottságokat hívtak életre, melyek működésének lé-

nyege nem a prostitúciós magatartást érintette, hanem leginkább a nemi betegségek ter-

jedésének megakadályozása volt.

2.4. A modernkori szervezett bűnözés és az emberkereskedelem

kialakulása

A XIX. századra egyértelművé válik, hogy a szervezett bűnözés terjedésének - ezen

belül az emberkereskedelem és a prostitúció - visszaszorítása, a súlyos büntetések elle-

nére sem valósul meg. Ehhez hozzájárult az a körülmény, hogy az ország – az 1848-49-

es forradalom és szabadságharc kudarca miatt is - morálisan is igen leromlott állapotban

volt, s a bűnözés mértéke egyre növekvő tendenciákat mutatott. Ezen a helyzeten ron-

tott az a tény, hogy a hatósági nyilvántartások, ellenőrzések nem követték a bűnöző ma-

gatartás - ezen belül a nemzetközi szervezett bűnözés - által kielégített igények felméré-

sét. A közigazgatás fejlődése azonban jelentős fordulatot hozott. A Magyar Királyi

Közellátásügyi Miniszter 6569/1848. K. M. számú 1848-ban kiadott rendelete értelmé-

ben, a tisztiorvosok átvették a diploma nélküli felcserektől a prostituáltak egészségügyi

ellenőrzését, továbbá egy új hatósági ellenőrző felügyeleti rendszer is kiépült, amely a

reglementációt16 részesítette előnyben. A reglementáció értelmében a prostitúció és mű-

velőinek megtűrése volt a követendő politika.

Ezért a prostitúciót űzni kívánó személynek regisztrálnia kellett magát a felügyeleti

rendszerben. A szervezett bűnözés és ezen belül az emberkereskedelem ezzel a döntés-

sel egyfelől jelentős érvágást szenvedett el, mert a szándékos bűnelkövetés egyik alap-

vető eleme, a titkosság megszűntetése részben sikerült a jogalkotónak. Másik oldalról

azonban a reglementáció a bűnözés ezen formájának egész Európában való elterjedésé-

hez vezetett, amely kedvezett az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés fejlődésé-

nek. A már nemzetközivé terebélyesedett emberkereskedelem - melynek egyik alapvető

pillére a leánykereskedelem, a prostitúciós vagy más célok érdekében való kizsákmá-

nyolás -, a XIX. századra egész Európában olyan méreteket öltött, hogy megfékezésére

több ország részvételével, összefogás szerveződött.

„Hollandia már 1881-ben nemzetközi értekezletet hívott össze a leánykereskedés meg-

akadályozása érdekében, azonban ez az összejövetel nem érte el célját”.17

16 Reglementáció: tűri a prostitúciót, cserébe nyilvántartásba veszi a prostituáltakat, visszaszorítja a járvá-nyokat. 17 Dr. Czine Ágnes i.m. 51.o.

17

III. Az emberkereskedelem korábbi európai szabályozása

Ebben a fejezetben kitekintést szeretnék tenni annak érdekében, hogy röviden bemutas-

sam a német, osztrák, svájci és az angol szabályozást az emberkereskedelem elleni küz-

delem kapcsán. Ezzel az a célom, hogy rávilágítsak arra, hogy a Magyarországi szabá-

lyozás nem marad el az európai országokétól, sem történeti szempontból, sem a hatályos

szabályozást tekintve. Nem hagyható figyelmen kívül az a jelenség, hogy egyes álla-

mok, melyek egyik oldalon büntetőjogi fenyegetést alkalmaznak az emberkereskedelem

tényállásában megfogalmazott magatartásokkal szemben, addig a másik oldalon bizo-

nyos cselekményeket (például prostitúció), melyek egyenesen vezetnek az emberkeres-

kedelemhez, eltűrnek vagy engedélyeznek. Például Hollandiában, Németországban,

Svájcban és más államokban legális tevékenység a bordélyház üzemeltetése, és a prosti-

tuáltak adóznak jövedelmük után. Svédországban és Norvégiában illegális prostituáltak

szolgáltatásait igénybe venni, az ipar visszaszorítása érdekében a klienseket büntetik

igen szigorúan.

3.1. A holland modell

Hollandiában a prostitúció legális tevékenység, a nők bejegyzett vállalkozók, jövedel-

mük után adót fizetni kötelesek. Kényszer, fenyegetés esetén, az adott magatartás em-

berkereskedelemmé alakulhat, ahol prostituált passzív alanya, sértettje, míg a kényszert

alkalmazó, őt futtató személy alanya a bűncselekmények. Hollandia az erre vonatkozó

szabályozást 2000-ben vezette be, melynek hatására az országban valójában felerősödött

a nemzetközi prostitúció, mondhatjuk, hogy egyik központjává vált. Ebből következően

az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek száma 1998-óta közel hatszorosára nőtt.

3.2. A svéd modell

Svédországban tiltott a prostitúció és a prostituált szolgáltatásának igénybevétele. En-

nek alapvető oka az, hogy a Svéd közgondolkodás a nők és a gyermekek elleni erőszak-

nak tartja a prostitúciót. A Svéd szabályozás alapesetben a prostituáltat nem bünteti, a

kényszert fenyegetést alkalmazót és a szolgáltatást igénybe vevőt szankcionálja. A kerí-

tő vagy kitartó akár nyolc év szabadságvesztéssel is büntethető. Az adott szabályzást

1999-ben vezették be, melynek hatására a prostituáltak száma 50 százalékkal esett visz-

18

sza, a szolgáltatást igénybe vevők száma az 1999-évek előtti szám 25 százalékára csök-

kent.

3.3. Az emberkereskedelem német szabályozása

A német büntetőtörvény a nemi szabadság elleni bűncselekmények körében szabályozza

azon magatartást, melynek értelmében „aki mást anyagi haszonszerzés végett kényszer-

helyzetének tiltott kéjelgésre vagy annak folytatására késztet.”18 Emberkereskedelem

elnevezéssel rendeli büntetni a német jogszabály azt, „aki mást erőszakkal, súlyos hát-

ránnyal történő fenyegetéssel vagy fondorlattal öntudatlan állapotba helyez, azért, hogy

rabszolgaságba taszítsa, illetve azért, hogy külföldi katonai szervezetben történő szolgá-

latra kényszerítse.”19 A célzatot tekintve egyértelműen kiderül, hogy a deliktumot az

követi el, aki a cselekményt abból a célból teszi, hogy mást rabszolgaságba vagy külföl-

di katonai szolgálatra kényszerítsen.

3.4. Az emberkereskedelem osztrák szabályozása

Az osztrák szabályozás a nő- és gyermekkereskedelemre 1975-ig nem tartalmazott kü-

lön büntetőrendelkezést, annak ellenére, hogy Osztrák Köztársaság jogelődje az Oszt-

rák-Magyar Monarchia a huszadik század első felében csatlakozott minden, nő- és

gyermekkereskedés elleni egyezményhez. Az osztrák büntetőkódex az egyezményekben

megnevezett cselekményeket külön tényállásokban rendelte büntetni (például kerítés

tényállása, vagy személyi szabadság megsértése). Az első, emberkereskedelemre vonat-

kozó szabályozás elsősorban azért született meg, mert a nemzetközi egyezményekben

vállalt kötelezettségek ilyen módon jobban teljesíthetők. 1974-es szabályozás alapján a

jogi tárgy a közerkölcshöz fűződő társadalmi érdek volt. A jelenlegi, 2004-es szabályo-

zás a passzív alany tekintetében immár a nők és gyermekek mellett a férfiakat is védi,

így sem korra, sem nemre tekintettel nincs hátrányos utalás. Az osztrák szabályozás

tehát a nemzetközi instrumentumokból következő kötelezettségének maradéktalanul

eleget tesz. Sok esetben szó szerinti átvétel jellemzi az osztrák Btk. egyes megfogalma-

zásait. Az emberkereskedelem tényállását a szabadság elleni bűncselekmények fejeze-

tében helyezte el a jogalkotó, amely - Hollán Miklós szerint - fragmentálttá teszi dog-

matikai rendszerből következő logikai építményt, hiszen a szexuális integritás elleni és

18 Német Btk. 180b.§ 19 Német Btk. 234.§ (1) bek.

19

az önrendelkezést sértő bűncselekmények külön szerkezeti egységben helyezkednek el.

A célzat tekintetében a kizsákmányolást az osztrák szabályozás aránytalan ellenszolgál-

tatásban állapítja meg. Az osztrák Btk. ismeri a prostitúciós emberkereskedés fogalmát,

melyet „határátlépő prostitúciós kereskedelem” néven rögzít. Büntetni rendeli a célzatok

között a rabszolgaságot és az ahhoz hasonló kényszermunka típusú magatartásokat is

(utóbbiakat azonban a nagyon súlyos büntetési tétellel fenyegető rabszolga-

kereskedelem tényállása alatt szabályozza).

3.5. Az emberkereskedelem angol szabályozása

Az Egyesült Királyság részese a Fehérkereskedés Elleni Egyezménynek, amelyet 1912.

augusztus 8-án ratifikált. Az Egyesült Királyság aláírta a nőkkel való kereskedés elleni

egyezményt, de ratifikációra már nem került sor.20 Az Egyesült Királyság számos to-

vábbi egyezmény aláírója, ezek közül a fontosabbak:

Gyermekek eladása elleni jegyzőkönyvnek, (2000. szeptember 7-én írta alá, de

csak 2009-ben ratifikálta);

Emberkereskedelem elleni jegyzőkönyvnek (2000. december 14-én írt alá és

2006-ban ratifikálta).

Nem vett azonban részt az Emberkereskedelem elleni Irányelv elfogadásában, így az

abban foglaltak az Egyesült Királyságra nézve nem kötelezőek. Részese azonban az

Emberkereskedelem elleni Egyezménynek, melyet 2007 márciusában aláírt és 2009-ben

ratifikált. A hatályos szabályozás közvetlen előzménye az állampolgárságról, a beván-

dorlásról és a menedékjogról szóló 2002. évi 41. számú törvény 145.§-a, amely a prosti-

túciós emberkereskedés tényállását (traffic in prostitution21 ) tartalmazta.

Az emberkereskedelem büntetőjogi alakulását az angol jogban gyors fejlődés jellemzi.

Eredetileg a 2002-ben szabályozott prostitúció irányításához kapcsolódó tényállást már

egy 2003-as törvény újraalkotta és bevonta abba a szexuális kizsákmányolás egyéb for-

máit is. 2004-ben újabb törvényben terjesztették ki a büntetőjogi védelmet az ember

munkájának és szerveinek kizsákmányolására irányuló magatartások ellenében. Az an-

gol büntetőjogszabály tényállásai nem tartalmaznak elkövetési módokat, így sokkal szé-

lesebb körben jutnak büntetendő magatartáshoz, mint a nemzetközi instrumentumokban

leírt tényállások, melyek erőszakkal, a hatalmi helyzet felhasználásával történő cselek-

vőséget feltételeznek. Az emberkereskedelem szubjektív tényállási elemeként határoz- 20 ENSZ Adattára: http://treaties.un.org/Pages/ViewDetails.aspx?src=TREATY&mtdsg_no=VII-5&chapter=7&lang=en (2013. október 30. 17:58) 21 Hollán Miklós: Emberkereskedelem Budapest, HVG-ORAC 2012. 209. o.

20

ták meg a szexuális kizsákmányolást, melynek körülírásakor más bűncselekmények

tényállásaira utal a jogszabály. További érdekesség, hogy az angol szabályozásban az

emberkereskedelemre vonatkozó tényállás csak alapesetet tartalmaz, de azt olyan súlyos

büntetési tétellel fenyegeti, hogy az túlmegy a kerethatározat egyes minősített eseteinek

tételein is.

3.6. A svájci emberkereskedelemre vonatkozó szabályozás

A svájci Btk. 1903-as tervezetében a 131.§-ban szabályozza a leánykereskedelemre vo-

natkozó magatartást. A büntetőjogi norma azt fenyegette fegyházzal, aki

nőszemélyt mással való fajtalanság végett toboroz, vagy toborozni, áruba bocsá-

tani kíván;

aki tudatosan abban működik közre, hogy nőszemélyeket mással való fajtalan-

ságra átengedjenek;

Minősítő körülmények: 5 év fegyház, ha

a nőszemély kiskorú,

a sértett a tettes felesége, leánya, leányunokája,

vagy a sértett a tettes gondozására, ápolására felügyeletére bízott személy;

a tettes a sértettet bordélyba kívánta küldeni;

a sértettet fajtalanságra külföldön kellett átengedni,

a tettes fondorlatot, erőszakot, személy elleni fenyegetést alkalmazott;

év vagy életfogytiglani fegyház, ha

a nőszemély tisztességes és őt másnak fajtalanságra átengedik.

A további 1918-as szabályozás nem tér el az akkori Nemzetközi Fehérkereskedés elleni

egyezményben előírt szabályozástól, csupán Svájc vonatkozásában nem lépett hatályba,

mivel a tervezet kivitelezése - a Szövetségi Tanács indoklása szerint -, jelentős nehé-

zségbe ütközött volna. Elméletileg a tervezet jelentősen túl is teljesítette a nemzetközi

kötelezettségeket, amikor büntetni rendelte a toborzást is. Az 1924-es nő- és gyerekke-

reskedés elleni javaslat nevesíti és büntetni rendeli az üzletszerűséget, a megtévesztést,

erőszakos fellépést, a hivatali szolgálati viszony felhasználását, a függőségi viszony

kihasználását, és az erőszak egyéb formáit. Külön határozták meg azt, ha 21. életévét be

nem töltött személy ellen tanúsítottak jogellenes magatartást. A nemzetközi kötelezett-

ségek arra sarkalják a svájci jogalkotást, hogy egy egységes büntetőkódex megalkotásá-

val rendezzék, elősegítsék a vállalásból fakadó kötelezettségeket.

21

Az 1925. Szeptember 30-án elfogadott szövetségi nőkereskedés elleni törvény értelmé-

ben az volt büntetendő, „aki abból a célból, hogy más személy fajtalanságát elősegítse,

nőkkel, gyermekekkel kereskedik, őket toborozza, elhurcolja vagy megszökteti”.22 Ezt a

törvényt az 1937-es Svájci büntetőkódex hatályon kívül helyezi, de annak szövegét tel-

jes egészében átveszi. A nő- és gyermekkereskedelem tényállását a svájci Btk. a nemi

erkölcs elleni bűncselekmények között helyezi el. A passzív alanyok köre itt is a nők és

a gyermekkorúak.

o Célzat: egyértelműen a kizsákmányolás, más személy fajtalanságának elősegíté-se;

o Elkövetési magatartás: a toborzás, elrablás, megszöktetés, és a „valódi” keres-kedelem

o Elkövetési mód: nem tartalmazott elkövetési módozatot, így ebből következően Svájci büntetőjogszabály szélesebb halmazt fogott át, mint azt a nemzetközi egyezmény megszabta.

o Bűnösség: a tényállás szerint a nő és gyermekkereskedelem csak szándékosan követhető el, „aki azt tudva, akarva valósítja meg”.

o Stádiumok tekintetében a törvény büntetni rendelte az előkészületet.

Az emberkereskedelem első tényállása Svájcban 1992-ben születik meg, amely felvál-

totta a nő- és gyermekkereskedelem tényállását. Ez része volt a svájci büntetőkódex

újraalkotásának, melynek keretében az ötödik fejezet címe „Szexuális integritás elleni

bűncselekmények”-re változott. Az újdonság az emberkereskedelem tényállásának

megváltozását tekintve az, hogy a passzív alanyok köre jelentősen kibővült. Nem korlá-

tozódik csupán nőkre és gyermekekre, hanem mindenkire kiterjed, így a férfiakat is be-

vonja a büntetőjogi védelem alá. Az 1992-es tényállásnak nincs minősített esetköre, de

ezt a nemzetközi instrumentum nem is írja elő Svájc számára, mivel már az alapeset

igen tág büntetési tételt határoz meg (egy évtől húsz évig terjedő fegyház; előkészület

esetén kiszabható büntetési tétel felső határa öt év.)

Az emberkereskedelem mai hatályos tényállását Svájcban 2006. december elsejétől a

svájci Btk. 182. § tartalmazza. Ennek alapján büntetendő az, aki szexuális kizsákmányo-

lás, szerv kivétele okán eladóként, közvetítőként, vásárlóként emberrel kereskedést foly-

tat. Így az új svájci szabályozás - Európában egyedüliként -, az emberkereskedelem el-

követési magatartását kereskedelemként jelöli meg. Ez a fogalmi kör azonban nem je-

lent jogbizonytalanságot, mert az elkövetési magatartás mindig együtt jelenik meg a

célzattal, mint „prostitúció elősegítésével”, vagy „kizsákmányolással”.

22 Az 1925. Szeptember 30-án elfogadott szövetségi nőkereskedés elleni törvény

22

IV. A NEMZETKÖZI SZERVEZETT BŰNÖZÉS FEJLŐDÉSE

4. A szervezett bűnözés kialakulása és kapcsolata az emberkereske-

delemmel

Mielőtt folytatnám a hazai büntetőjogi vonatkozásokat, szükségesnek tartom a szerve-

zett bűnözés kialakulásáról néhány szót ejteni. A határokon átnyúló szervezett bűnözési

magatartás és az emberkereskedelem kapcsolatát mutatja, hogy olyan nemzetközi szer-

vezetek, mint az Európa Tanács és az Európai Unió is közös cselekvési mechanizmuso-

kat dolgoz ki az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében. A szervezett bűnözői

nyomás ellen a hatékony uniós fellépés érdekében folyamatosan szükséges összehan-

golni az állami és civilszervezetek munkáját, immár szupranacionális szinten. Az e

tárgykörben született bírósági ítéletekből is leszűrhető, hogy az emberkereskedelem

tényállását nem egyéni elkövetők, hanem határokon átnyúló, erre szakosodott bűnszer-

vezetek, szervezett formában valósítják meg. Szükséges tehát a klasszikus szervezett

bűnözői modellek áttekintése ahhoz, hogy az elkövetési magatartás bizonyításának ne-

hézségeit feltárhassuk.

4.1. A szervezett bűnözés jellemző formái

Berta Krisztina23 szerint a szervezett bűnözésnek - a XIX. és XX. század fordulója táján

- Európában modellértékű rendszerként a szicíliai arisztokráciának a politikai hatalom

megtartása érdekében felhasznált korrupciós eszközökkel tanúsított magatartások ne-

vezhetők. Ennek lényege, hogy a szicíliai előkelő réteg egy része a parasztok, szegé-

nyebb népcsoportok támogatását úgy éri el, hogy egy sajátos hierarchikus rendszert

szervez (állam az államban), melynek része a korrupció, a megfélemlítés, és szándékos,

erőszakos bűncselekmények elkövetése - haszonszerzési célzattal. Ez nem csak dél-

európai jelenség, mert az élet- és társadalmi viszonyok bonyolultsága az egész világon

megalkotta a maga szervezett bűnözői létformáit. 1868-ban egy rendőrségi forrás említi

először a Maffiát, mint a szervezett bűnözés az államhatalomba is beépült erőszakszer-

vezetét, amely ősi archaikus magatartásformákat is őriz. Például az „omertá”, a hallga-

23 Berta Krisztina: A szervezett bűnözés In Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó, jogi és Üzleti tartalomszolgáltató Kft. 2012.

23

tás törvénye, „vendetta” a vérbosszú törvénye. A dél-olasz mentalitás - az Amerikába

kivándorolt maffia tagok globalizálódásával - meghatározó tényezője lett a nemzetközi

bűnözésnek. Az 1920-1932 közötti alkoholtilalom idején teljesedett ki és tett szert ha-

talmas bevételekre a szervezett bűnözői hálózat. Rendőrök, politikusok, bírók kerültek

befolyásuk alá. A csempészeten kívül a szerencsejáték, a prostitúció és a kábítószer ke-

reskedelem vált fő profiljukká. Ebből következően számos bűncselekményt, így például

az orgazdaság, a pénzmosás és az emberkereskedelmet tényállását is megvalósították.

További nagy csoport az orosz ajkú szervezett bűnözői csoportok, melyek a Szovjetunió

felbomlásával árasztották el Európát és a világ minden tájékára eljutottak. Napjainkra

egyértelművé vált, hogy a szervezett bűnözés a demokratikus országokra, a békére, a

fejlődésre nézve a legnagyobb veszélyt jelenti. A szervezett bűnözés fejlettségi és szer-

vezettségi szintjében hatalmas minőségi ugrás következett be a XX. század második

felében.

A szervezett bűnözés kezdetben megélhetési bűnözőkből verbuválódik egyes te-

rületek megtartása érdekében.

Eleinte csak meghatározott bűncselekményeket követnek el szervezett formában,

például leánykereskedelem, alkoholcsempészet.

Nagymennyiségű vagyon felhalmozásával belépnek a gazdaság meghatározó te-

rületeire és földrajzilag is kiterjedt formákat vesznek fel.

Politikai hatalomba való beépülés korrupció útján

Széles tömegbázison alapuló politikai mozgalom szervezésén keresztül legálisan

megszerzi/befolyásolja a törvényhozást, és a politikai hatalmat.

A szervezett bűnözés kialakulásának első és legfontosabb eleme az archaikus idők óta

nem változott: a gazdaságilag és morálisan súlyosan leszakadó társadalmi rétegek, ille-

gális migránsok, szegregált kisebbségek - kitörési lehetőséget keresnek. Másik ok a hir-

telen és gyorsan végbemenő társadalmi változások, melyek társadalmi anómiát24 okoz-

nak, s ezzel létrehozzák az előbb említett leszakadó társadalmi rétegeket. Külső destabi-

lizáló tényezők polgárháborúk, faji, vallási, etnikai villongások, természeti katasztrófák,

illetve maga a globalizáció, melynek során egyre nagyobb egységesülő területek kerül-

24 Lásd ehhez, Merton és Durkheim anómia elméletét.

24

nek ki a rendszeres ellenőrzés alól, elősegítve a szervezett bűnözés mozgását fejlődé-

sét.25

V. AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI KÜZDELEM HAZAI

SZABÁLYOZÁSA

5. Az emberkereskedelem hazai szabályozásának fejlődése

5.1. A szokásjogi rendszer

Edvi Illés Károly szerint a magyarság ősi életében a jog legfontosabb forrása a szokás

(consuetudo) volt. A honfoglalás körüli, és az utáni időszakra jellemző közállapotok

elsősorban a tulajdon elleni bűncselekményekre fogalmaztak meg büntetőjogi fenyege-

tettséget. Szent László II. Decretuma tizennyolc szakaszban határozta meg a lopás tény-

állásának alap és minősített eseteit, melyeket az 1085-ben kiadott III. Decretumban to-

vább kellett fejleszteni, mert a jogellenes magatartások tovább szaporodtak. A kezdetle-

ges állami igazgatási szervezet a legfontosabb közjogi tényállások mellett (felségsértés,

hűtlenség), a magánjogi kérdéseket nem volt képes feldolgozni, így a jelentős számú

bűncselekmény elbírálását sem tudta megoldani. Talán ezért Szent László III.

Decretuma nem tilalmazza, hanem egyenesen megengedi a vérbosszú jogi alapján dúló

magánharcokat.

A lopást, útonállást, rablást elkövetőkre azonnali akasztással, rabszolgának eladással

reagált a büntetőhatalom. Emellett az önbíráskodás fennmaradásáról is beszélhetünk:

„amely jogot ad a férjnek arra, hogy parázna feleségét megölje”26, vagyis általánosan

elterjedt volt, hogy a keletkezett sérelmek, egyezkedéssel megváltással, magánharccal

próbálták elrendezni. Ha a jogvitát békésen igyekeztek rendezni, akkor sem rendes bíró-

ságok, hanem a felek által megválasztott békebírák, közvetítők jártak el.

5.2. Az elrettentés elvén alapuló szabályozások

A XI.-XII. századtól hazánkban is megjelentek az elrettentés elvét tükröző bizonyítási

eljárások, büntetések. Horovitz Simon ezt írja erről az időszakról: „a közbiztonság érde-

25 A mondat az Europol által évente kiadott fenyegetettségi felmérés az Organised Crime Threat Assesment/OCTA 2006. évi megállapítását tükrözi. 26 Blaskó Béla. i.m. 43. o.

25

keinek félreértett és túlhajtott megvédéseként az elrettentési elv kegyetlenséggé fajult.”

A Dózsa vezette parasztlázadást követően II. Ulászló 1514. évi VII. törvénykönyve ki-

mondja a minden kegyelem nélküli halálbüntetést, illetve az örök időkre való röghöz

kötést. A XV. századtól a rendiség kialakulásával a partikularizmus kuszaságát felváltó

jogbiztonság megteremtése okán szükségessé vált az egységes alapokon nyugvó bünte-

tőtörvényekre épülő igazságszolgáltatás létrehozása. A XVI.-XVII. században három

szokásjogi gyűjtemény: a Tripartitum, a Quadripartitum, és a Novum Tripartitum elké-

szítése jelezte a jogegyesítési törekvéseket. A XVIII. század második felében a már em-

lített – 1768-ban Mária Terézia által készíttetett Constitutio Criminalis Theresianát szo-

kásjogi alapon alkalmaznak a magyar bíróságok, majd később, 1787-ben életbe lépett II.

József által kiadott Sanctio Criminalis Josephina. E törvénykönyv területi hatálya szin-

tén csak az osztrák tartományokra terjedt ki, ám ezt is alkalmazták a magyar bíróságok.

Végül, II. József az 1790-es leiratával visszavonja, és a Magyar Országgyűlés pedig

1791. évi XV. tc. megalkotásával érvénytelennek nyilvánítja.

5.3. A polgári fejlődés és a felvilágosodás időszaka

A felgyorsult polgári fejlődés, az ország társadalmi és jogéletének átformálását szolgáló

új törvény-tervezetek közöttük új büntetőjogi kérdések felvetését tette szükségessé,

melynek alapját Sonnefeld és Filangeri eszméi, a gyors társadalmi változások, a francia

felvilágosodás Rousseau eszméi és Cesare Beccaria „nullum crimen sine lege” elve ad-

ja. Ennek a törekvésnek első eredménye az 1840. évi V. törvénycikkellyel létrehozott és

kiküldött kodifikációs albizottság, melynek elnöke Deák Ferenc lett. A büntetőjogi tör-

vényjavaslat nem csak számos újítást tartalmazott, hanem európai viszonylatban is ko-

moly előrelépést jelentett. Eltörölte a bot- és a halálbüntetést és javasolta - a Deák Fe-

renc által is támogatott - esküdtszék bevezetését. Börtönkérdésben a pennsylvaniai mo-

dellt követte, illetve a francia Code Napoleon és még 14 büntetőtörvénykönyv egybeve-

tésével készítettek egy teljesen új kódexet.

5.4. Magyar büntetőjogi törekvések az emberkereskedelem

visszaszorítására

Hazai büntetőjogunk a Csemegi Károly által összeállított - nemzetközi szempontból is

komoly büntetőjogi kódexnek számító - 1878. évi V. tc.-ben is megfogalmazta védendő

jogtárgyai között ember önrendelkezési szabadságát illetve, az azt sértő magatartásra

26

vonatkozó szankciót.27 Az emberkereskedelem tényállásának kimunkálása azonban itt -

a kérdés összetettsége okán - nem található meg, ahogyan a szervezett bűnözés sem. A

kódex csupán a csábítás fogalma köré rendezett egyes magatartásokat büntet. Ebből

látható, hogy a társadalmi probléma ugyan már létezik, de azt a jogalkotás csak jóval

később képes követni.

Az 1908. évi XXXVI. tc. büntetőnovella már konkrétabban és differenciáltabban kíván-

ja rendezni a kerítés vétségét. „A kerítés vétségét követi el, a'ki valamely tisztességes nőt

házasságon kívül nemi közösülés vagy fajtalanság céljaira önérdekből más részére

szándékosan megszerez vagy megszerezni törekszik, ha a nő életének még 20-ik évét be

nem töltötte.”28 A novella ezen felül rendelkezik a bűnösség kérdéséről, továbbá a cél-

zatra vonatkozóan. Súlyosító tényezőnek számít, ha a passzív alany húsz évnél fiata-

labb. A cselekmény társadalomra való veszélyességét azzal is kiemeli, hogy a kísérletet

is büntetni rendeli a jogszabály. A speciális elkövetői magatartást (megtévesztéssel,

erőszakkal, csalárdsággal, hozzátartozó, rábízott személy sérelmére, külföldre szállíttat-

ja, üzletszerűség, illetve visszaesőként követi el) önmagában is súlyosító körülményként

értékeli és bűntetté nyilvánítja, háromévi szabadságvesztéssel fenyegeti.29 Itt úgy fo-

galmaz a jogszabály, hogy „tekintet nélkül a nő korára és erkölcsiségére”, ami jelzi,

hogy a társadalmi veszélyt elsősorban a szervezett bűnözésből élő, a prostitúcióra ráépü-

lő rendszer résztvevőit igyekszik kiszűrni.

Az 1913. évi. VII. tc. általános indokolása kiemeli, hogy „kiváló orvosok és természet-

tudósok (…) a társadalmi élet búvárai beigazolták, hogy a bűncselekmény nem vizsgál-

ható csupán egyoldalúan a jog szempontjából hanem azt mint a társadalom-élettani

jelenséget is szemügyre kell venni.”

1921 júniusában a Nemzetek Szövetsége az egyre terjedő „nőkkel és gyermekekkel űzött

kereskedés” mellett egyéb veszélyes árukra vonatkozóan kívánta szabályozni a nemze-

tek közötti kereskedelmet. Magyarország 1922. március 22-én csatlakozott az Egyez-

ményhez, ratifikálta és 1922. évi LXII. tc. és 1925. évi XIX. tc. kötelező normává tette.

Az Egyezmény komoly előrelépést jelentett, a korábbi szabályozásokhoz képest, mivel

a szállított személyek esetében nem csak elindulás, megérkezés, hanem útközben is le-

hetővé tette a hatósági intézkedést. Szélesítette a passzív alanyok körét, továbbá a minő- 27 Itt emlékeztetnünk kell Balogh Jenő: (Fiatalkorúak és büntetőjog. Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari kiadó Részvénytársulat, Budapest 1909.) megjegyzésére, miszerint „fájó szívvel, ugyan de becsületes őszinteséggel meg kell vallanunk: a jelenleg hatályban lévő levő igazságügyi szervezetnek, anyagi bünte-tőjognak és a büntető perjognak minden jelentékeny intézménye és számos alaptétele nem a magyar nem-zeti géniusz jogalkotó terméke,”(…). 28 1908. évi XXXVI. tc. 43. § 29 1908. évi XXXVI. tc. 45. §

27

sítettként elismert korhatárt, huszonegy életévben határozta meg. Fontos körülmény,

hogy az Egyezményhez csatlakozott országok esetében a pályaudvarokon, kikötőkben

figyelmeztető felhívásokat kellett kitenni, amelyeken a biztonságot nyújtó védelmi he-

lyeket is megjelölték. 1923-ban megalakul a Magyar Királyi Belügyminisztérium Er-

kölcsrendészeti Hatósága, amely a fent említett rendelkezések ellenőrzése és betartatása

mellett feladatként kapta a veszélyeztetett csoportok védelmezését, s ezen felül nyomo-

zati jogköre is volt.

Megemlítendő a civil kezdeményezések közül a MELE (Magyar Egylet a Leánykeres-

kedés Ellen).30 Ez a civil szervezet hatékonyan vette fel a küzdelmet a büntetőjogi fe-

nyegetettség ellenére továbbra is virágzó kerítés bűncselekményével szemben.

A XX. század első harmadában megalkotott négy büntetőtörvény31 jelenítette meg a

századfordulón megjelenő reformgondolatokat. A prostitúciós emberkereskedés elleni

egyezményt Magyarország 1955-ben ratifikálta, de a magyar büntetőjogi szabályozást

nem hozták összhangba az egyezmény követelményeivel (például, a felnőtt korú sértet-

tet, ha őt másnak fajtalankodás céljából szerezték meg, az nem számított bűncselekmé-

nyek).

1961. évi büntetőkódex által megváltoztatott hazai szabályozás már rendezi a fenti kér-

dést, de ekkor a büntetőpolitikai szándék elsősorban a munka nélkül való tiltott jövede-

lemszerzés visszaszorítására irányult. Az elkövetési magatartások átgondolatlan egysze-

rűsítése és a tényállásba épített haszonszerzési célzat elválasztja a nemzetközi egyez-

ménytől az akkori hazai büntetőszabályozást, amit az 1978. évi IV. törvény sem korri-

gált.

5.5. Az emberkereskedelem hazai szabályozása az uniós csat-

lakozás előtt

Hazánk 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az emberkereskedelem a

hazai büntetőjogi szabályozásban csak 1998-tól vált önálló bűncselekménnyé. Az 1978.

évi IV. Büntető Törvénykönyvbe az azt módosító 1998. évi LXXXVII. törvény emelte

be az emberkereskedelem tényállását.32 Az alaptényállást a törvényalkotó három évig

terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni. A tényállás jogi tárgya – Hollán Miklós

30 Magyar egyesület a Leánykereskedés Ellen. 31 1908. évi XXXVI. tc., 1913. évi. VII. tc., 1913. évi XXI. tc., 1928. évi X. tc. 32 1998. évi LXXXVII. tv. 43.§-a által az 1978. évi IV. Btk. 175/B. §-ába beiktatott tényállás: „(1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatás fejében átad, átvesz, más személyért elcserél, illetve e célra más-nak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (…)”

28

szerint - az ember önrendelkezési joga. Ez utóbbi nézetet nem osztja minden jogirodal-

mi forrás, sőt a miniszteri indokolás sem. Eszerint ugyanis a jogalkotó által védett érdek

a tényállásban a személyi szabadság, a mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely

megválasztásának szabadsága, valamint az emberi egyenlőség elve. Az 1999-től hatá-

lyos szabályozás kialakításakor azonban a törvényalkotó nem vette figyelembe az Euró-

pai Unió ekkorra már elfogadott, a fentiekben említett együttes fellépéseit, s a nemzet-

közi egyezményekben vállat kötelezettségeit sem tudta teljesíteni. A fenti tényállás je-

lentősebb módosítására 2001-be került sor.

5.6. A palermói egyezmény

A 2001. évi CXXI. törvény jelentősen – a nemzetközi instrumentumokra is figyelemmel

– átalakította az emberkereskedelem tényállását. Az elkövetési magatartások köre kiszé-

lesedett, immár büntetendővé vált a toborzás, a szállítás, az elszállásolás, az elrejtés és a

megszerzés is. A törvény azonban hallgatott az emberkereskedelem leglényegesebb

fogalmi eleméről, a kizsákmányolási célzatról. A módosítás azért vált szükségessé,

mert Magyarország aláírta a 2000. szeptember 14-én az ENSZ keretében létrejött a hatá-

rokon átnyúló szervezett bűnözés elleni Egyezményt (kihirdetve 2006. évi CI. törvény-

ben). Az Egyezményben az emberkereskedelem - azon belül különösen a gyermekek és

nők kereskedelmének megelőzése, visszaszorítása - és a bűncselekmény büntetéséről

szóló kiegészítő jegyzőkönyvében meghatározott további magatartások, cselekmények

bűncselekménnyé nyilvánítását is előírták, melyet 2006. évi CII. törvényben hirdettek ki

a címzettek számára.

VI. UNIÓS SZABÁLYOZÁS AZ EMBERKERESKEDELEM ELLEN

6. Az uniós csatlakozást követő jogszabályváltozás: a 2011/36 EU

irányelv átültetése a magyarországi jogrendszerbe

6.1. Az EU jogalkotás mérföldkövei, irányai

Az EU-s tagállamok – hazánk csatlakozását megelőző években - már komoly küzdelmet

folytattak az emberkereskedelem ellen, s ennek következtében számos, másodlagos jog-

forrás is született a témában. Ezek a jogszabályi „mérföldkövek” vezettek el a

2002/629/IB Tanácsi kerethatározat megalkotásához, majd később az azt felváltó Euró-

29

pai Parlament és a Tanács 2011/36 irányelvhez. E témában a fontosabb, európai jogi

normák közül az alábbiakat emelném ki:

98/428/IB tanácsi együttes fellépés (1998. június 29.): az Európai Igazságügyi

Hálózat létrehozásáról;

98/699/IB tanácsi együttes fellépés (1998. december 3.);

98/733/IB tanácsi együttes fellépés (1998. december 21.);

A nőkereskedelem elleni fellépés terén teendő további intézkedésekről szóló bi-

zottsági közleményről szóló Európai Parlamenti állásfoglalás (2000. május 19.);

293/2000 EK Európai Parlamenti és Tanácsi határozat a Daphne program elfo-

gadásáról

2001/220/IB kerethatározat emberkereskedelemnek áldozatul eső gyermekek a

sértett büntetőeljárásban való jogállásáról.

6.2. 2002/629 IB tanácsi kerethatározat

A kerethatározat célkitűzése, hogy közelítse egymáshoz az Európai Unió tagországainak

jogi szabályozását az emberkereskedelem elleni küzdelemhez kapcsolódó büntető-

ügyekben, valamint az ezekkel kapcsolatos rendőri, igazságügyi együttműködés terén.

További törekvése a Bizottságnak, miszerint - európai szinten - egységesített keretren-

delkezéseket alkosson a büntetések és szankciók, a büntetendőség, a súlyosító körülmé-

nyek, a joghatóság és a kiadatás terén. A Bizottság álláspontja szerint az emberkereske-

delem egy személy kizsákmányolásának szándékával elkövetett, személy elleni bűncse-

lekmény. A kerethatározat 1. cikke definiálja a munkára kényszerítés, a szexuális ki-

zsákmányolás céljából történő emberkereskedelem fogalmát. Eszerint az EU-

tagországok kötelesek büntetni az alapvető jogaitól megfosztott személyek toborzásá-

nak, szállításának, átadásának, bújtatásának bármilyen formáját. Tehát minden olyan

cselekmény büntetendő, amely visszaél egy személy testi vagy mentális kiszolgáltatott-

ságával. A sértett beleegyezését nem veszik figyelembe, ha az elkövető magatartása a

kerethatározat értelmében kizsákmányolásnak minősül, azaz magában foglalja az aláb-

biakat:

kényszer, erőszak vagy fenyegetés, beleértve az erőszakos elhurcolást;

megtévesztés vagy csalás;

hatalommal vagy befolyással való visszaélés, illetve nyomásgyakorlás;

30

ellenszolgáltatás felajánlása. 33

Az emberkereskedelemre való felbujtás, az arra irányuló bűnsegély vagy kísérlet bünte-

tendő. A Bizottság a büntetés felső határát legalább nyolc év szabadságvesztésben hatá-

rozta meg, amely lehetővé teszi más, a rendőri és igazságügyi együttműködés erősítése

céljából már elfogadott jogalkotási eszközök alkalmazását, így a pénzmosásról, az elkö-

vetéshez használt eszközökről, valamint a bűncselekményből származó jövedelmek

azonosításáról, felkutatásáról, zárolásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 98/

669/IB együttes fellépést, valamint a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé

nyilvánításról szóló 98/733/IB együttes fellépést. Szabadságvesztéssel járó büntetést

csak az alábbi körülmények között szabnak ki:

az áldozat élete veszélyben volt;

az áldozat különösen kiszolgáltatott helyzetben volt (például a kora miatt);

a bűncselekményt a 98/733/IB együttes fellépésben meghatározott bűnszervezet

keretében követték el.

A kerethatározat a természetes személyek felelősségével párhuzamosan bevezeti a jogi

személyek büntető- és polgárjogi felelősségének fogalmát. A jogi személyeket felelős-

ségre vonják azokért a bűncselekményekért, amelyet valamely, akár egyénileg, akár a

jogi személy egy szervének részeként eljáró, vagy döntési jogosultsággal rendelkező

személy követett el, az ő javukra. Annak érdekében, hogy a bűncselekmény joghatósági

ütközés miatt ne maradjon büntetlenül, a határozat joghatóságra vonatkozó kritériumo-

kat vezet be. Egy EU-tagállam abban az esetben rendelkezik joghatósággal, ha:

a bűncselekményt a tagállam területén követik el (területiség elve);

az elkövető a tagállam állampolgára (honossági elv);

a bűncselekményt az adott EU-tagállam területén letelepedett jogi személy javá-

ra követik el.

A második kritérium különösen fontos azon országok számára, amelyek nem engedé-

lyezik állampolgáraik kiadatását, mivel ezek az országok kötelesek meghozni a szüksé-

ges intézkedéseket, hogy eljárást indítsanak saját állampolgáraik ellen az ország terüle-

tén kívül elkövetett bűncselekmények ügyében.34

33 http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/fight_against_trafficking_in_human_beings/l33137_hu.htm (Letöltés ideje: 2013. október 16. 12:23) 34 http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/fight_against_trafficking_in_human_beings/l33137_hu.htm (Letöltés ideje: 2013. október 16. 12:43)

31

6.3. A stockholmi program

Az Unió 2014 végéig hatályos bel- és igazságügyi együttműködési keretprogramja, a

Stockholmi Program lényegében a hatékonyabb bűnmegelőzéshez köthető célkitűzése-

ket fogalmaz meg. Felismerve azt a körülményt, hogy a szervezett bűnözés és ezen be-

lül az emberkereskedelem további más bűncselekményekkel összefonódva, határokon

átívelő módon jelenik meg a tagállami bűnüldöző hatóságok számára. Ennek érdekében

egyfelől a bűnmegelőzést, másfelől a multidiszciplináris megközelítést és az egyes tag-

államok közötti hatékony és gyors együttműködést helyezi előtérbe. A 2005. október 18

napján kelt, az Európai Bizottság a Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az emberke-

reskedelem elleni harcról szóló közleményben meghatározta, hogy a bűncselekmény

elleni küzdelemben kiemelt szerepet kap

az emberi jogok tisztelete,

a biztonság,

a szabadság és

a jog érvényesülése,

a külkapcsolatok,

a fejlesztési együttműködés,

a szociális ügyek és

a foglalkoztatás,

a nemek közötti egyenlőség és

a megkülönböztetés tilalma.

A cselekvési terv, a felsorolt területekhez kapcsolódó összehangolt politikai válaszon

alapul. Tehát a Stockholmi Program, mely 2010 és 2014 között adott cselekvési terv

alapján valósul meg az EU tagállamaiban, meghatározza az Európai Unió által a jog

érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térségre vonatkozó prioritáso-

kat. Előzményként - a Tamperei és a Hágai Programnak eredményeire építve - a prog-

ram annak érdekében, hogy sikeresebben megvédje polgárait és küzdjön a határokon

átnyúló bűnözés ellen, a cselekvési terv belső biztonsági stratégia kidolgozását helyezi

kilátásba. A Bizottság célja a meglévő biztonsági eszközök javítása, különösen az in-

formációáramlás kezelésére szolgáló eszközöké, valamint a technológiai biztonsági esz-

32

közök bevezetésének kezdeményezése, mint amilyen az EU-n kívüli országok elítélt

állampolgárainak európai nyilvántartása. A cselekvési terv rendelkezik továbbá a hatá-

ron átnyúló bűnözés elleni küzdelmet szolgáló szakpolitikai intézkedések fejlesztéséről,

így elsősorban az eredményesebb európai bűnüldözési együttműködésről, amelynek

körébe tartozik az Európai Rendőrségi Hivatal, az Eurojust és az Európai Határőrizeti

Ügynökség (Frontex) közötti együttműködés is, illetve a hatékonyabb bűnmegelőzésről

is. Annak érdekében, hogy biztosítsa a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés

elleni védelmet, a cselekvési terv a bűnözés elleni harcot szolgáló konkrét intézkedése-

ket is tartalmaz, így például a következő területekre vonatkozó jogalkotási javaslatokat:

emberkereskedelem;

a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia;

számítástechnikai bűnözés, valamint hálózat- és információbiztonság;

gazdasági bűnözés és korrupció;

kábítószerek;

terrorizmus.35

6.4. A 2011/36 EU irányelv

Az EU abból a megfontolásból, hogy az emberkereskedelem a világon az egyik legsú-

lyosabb bűncselekménynek minősül, amely általában kapcsolódik a nemzetközi szerve-

zett bűnözéshez is, az ellene folytatott küzdelem, a megelőzés és az áldozatok védelmé-

nek megerősítésének érdekében szükségesnek látja az addig meglévő tagállami szabá-

lyozást többletértékekkel, új stratégiákkal bővíteni. Ez az új irányelv felváltja az ember-

kereskedelem elleni küzdelemről szóló 2002/629/IB kerethatározatot. Azáltal, hogy a

kizsákmányolás más formáira is kiterjed, tágabb értelmű fogalom-meghatározást fogad

el a jelenségre vonatkozóan.

Az 2011/36EU irányelvhez kapcsolódó dokumentum: „Az emberkereskedelem felszá-

molására irányuló európai uniós stratégia (2013–2016)” 36

A stratégiai dokumentum öt prioritást állít fel:

az emberkereskedelem áldozatainak beazonosítása, védelme és segítése;

az emberkereskedelem megelőzésének erősítése;

35 http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/fundamental_rights_within_european_union/jl0034_hu.htm (Letöltés ideje: 2013. október 18. 11:54) 36 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0286:FIN:HU:PDF (2013. október 28. 17:47)

33

az emberkereskedők büntetőjogi felelősségre vonásának fokozása;

a kulcsszereplők közötti koordináció és együttműködés fokozása, a szakpolitikák

koherenciája;

az emberkereskedelem valamennyi formájával kapcsolatban felmerülő problé-

mákra vonatkozó ismeretek bővítése és e problémák hatékony kezelése.

A fenti prioritásokon belül a közlemény számos olyan intézkedést felvázol, amelyeket

az Európai Bizottság javaslata szerint a következő öt évben az uniós országokkal, az

Európai Külügyi Szolgálattal, az európai uniós intézményekkel és ügynökségekkel, a

nemzetközi szervezetekkel, az Unión kívüli országokkal, a civil társadalommal és a

magánszektorral együttműködve végre kell hajtani. Ehhez szükséges és elengedhetetlen

az 2007/675/EK határozatot felváltó 2011/502/EU37 határozat, melynek alapján létrejön

„Emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport” amelynek feladata, hogy taná-

csot adjon az Európai Bizottságnak az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcso-

latos kérdésekben.

A csoport főbb feladatai a következők:

írásbeli munkák előterjesztése a Bizottságnak az emberkereskedelemmel foglal-

kozó kérdésekről a jelenség következetes megközelítésének biztosításával;

segítségnyújtás a Bizottságnak az erre a területre vonatkozó nemzeti, európai és

nemzetközi szintű politikák alakulásának értékelésében, valamint a meghozandó

intézkedések feltárásában;

az emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdések megvitatását lehetővé tevő fó-

rum biztosítása.

A csoport tizenöt tagból áll, akiket a Bizottság nevez ki négy évre pályázati felhívás

alapján. A tagok szakismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek az emberkereskedelem

megelőzése és az ellene folytatott küzdelem területén. Az Európai Unió (EU) valamely

tagállamának, tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország vagy az Európai Gazdasági

Térség országának állampolgárai.

A csoport elnöki tisztségét emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordiná-

tora tölti be. Az üléseken meghívott szakértők vagy megfigyelők is részt vehetnek.

Jól látható, hogy az EU – tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az arányosság elvét – az

emberkereskedelmet és a hozzá kapcsolódó jogellenes cselekményeket kivonja a tagál-

lamok büntetőjogi szabályozása alól és közös cselekvéstervet dolgoz ki. Ennek alapját a

37 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:207:0014:0021:HU:PDF (2013. október 28. 17:56)

34

2009-ben Lisszabonban megszületett EUMSZ 83. Cikk (1) adja: „Az Európai Parla-

ment és a Tanács rendes jogalkotási keretében elfogadott irányelvekben szabályozási

minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meg-

határozására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, me-

lyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve

amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapo-

kon nyugodjék. Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkeres-

kedelem és a nők gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem,

tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz- és fizetőeszközök hamisítása,

számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.”38

A Működési Szerződés lehetővé teszi az EU intézményei számára azt a lehetőséget is,

hogy szükség esetén további bűncselekményekre vonatkozó szabályozási területeket

vonjanak el tagállami hatáskörből.

„A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi

területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott

feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyhangúan

határoz.”39 A 2011/36EU irányelv átültetésének határideje 2013. április 6. napja volt,

Magyarország kormánya a T/10093. számú törvényjavaslatot terjesztette elő. A törvény-

javaslatot a külügyi bizottság 2013. március 4-ei ülésén megvitatta, majd egyhangúlag,

tartózkodás és ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak nyilvánította.

A Magyar Parlamentben lezajlott általános vitában dr. Vejkey Imre, a külügyi bizottság

előadója felszólalásában elmondta, hogy az egyezményt a mai napig 43 állam, többek

között hazánk is aláírta, továbbá 39 állam már ratifikálta is. Az egyezmény 2005. május

16-i elfogadása óta Magyarországot számos alkalommal érte kritika a ratifikáció elma-

radása miatt. A kötelező hatály elismerésének hiánya elsősorban a nem megfelelő belső

jogi környezetben rejlett, amelyet a parlament megfelelően reparált az alábbiak szerint:

egyrészt átültette az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről

és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

Másrészt, a teljes jogharmonizációt az új büntető törvénykönyv teremti meg, amely

2013. július 1-jével hatályba lépett. Az egyezmény tárgykörére tekintettel, a nemzetközi

szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a)

pontja alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást az egyezmény kötelező hatályának

38 EUMsz 83 cikk (1) 39 EUMsz 83. Cikk (1)

35

elismerésére. Dr. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy Ma-

gyarország az egyezmény kihirdetésével megerősíti az emberkereskedelem megelőzésé-

ért és leküzdéséért felelős szervek közötti nemzeti együttműködést. Vállalja azt, hogy az

emberkereskedelmet előidéző kereslet csökkentése érdekében intézkedéseket tesz, min-

den formájában üldözi és bünteti az emberkereskedelmet, ugyanakkor segítséget nyújt

az áldozatok fizikai, pszichológiai és szociális felépüléséhez is. Ehhez kapcsolódóan

létrejött az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről szóló 2013-2016 közötti Nemzeti

Stratégia (továbbiakban: Nemzeti Stratégia), amely a 2008-2012 évek irányvonalát vált-

ja fel.40

Ide kapcsolódik a 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet az emberkereskedelem áldozatai

azonosításának rendjéről”, amelyet a kormány a bűncselekmények áldozatainak segíté-

séről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (4) bekezdésé-

ben kapott felhatalmazás alapján alkotott meg. A Nemzeti Stratégia meghatározza azo-

kat a prioritásokat, melyek az ország szempontjából az EU irányelvében meghatározot-

tak szerint csoportosítható. „Magyarország helyzetét figyelembe véve, a nemzetközi és

európai uniós elvárásokkal, illetve az emberkereskedelem felszámolására irányuló eu-

rópai uniós stratégia prioritásaival összhangban kerültek megállapításra a stratégia

beavatkozási területei. A magyar állampolgárokat ért sérelmek tekintetében - mind a

belföldi, mind pedig a külföldre irányuló emberkereskedelem tekintetében – a szexuális

célú kizsákmányolása leginkább meghatározó, de jelentős a munka célú kizsákmányolás

is.”41

VII. AZ EMBERKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁ-

LYOK ELJÁRÁSJOGI HATÁSAI

7. A szabályozástól várható előrelépés az emberkereskedelem vissza-

szorulása terén

7.1. Az új szabályozás alaptényállása

Az új szabályozás értelmében az emberkereskedelem passzív alanya bármilyen nemű

természetes személy lehet. A tényállás jogi tárgya az önrendelkezési jog, amely széle-

40 http://emberkereskedelem.kormany.hu/emberkereskedelem-elleni-kuzdelemrol-szolo-2013-2016-kozotti-nemzeti-strategia-tervezete (2013. október 28. 19:22) 41 Az Emberkereskedelemről szóló 2013-2016 Nemzeti Stratégia: vezetői összefoglaló 4. o.

36

sebb halmaz, mint a személyi szabadság, így az elkövetési magatartások szempontjából

a jogalkalmazás területén ez új fejezetet nyithat.

Kétségtelen, hogy különösen a pénzügyi válság sújtotta övezetek régióiban, lényegében

a középkori rabszolga-kereskedők módszereit használó embertelenséggel gyűjtik be és

exportálják azokat - a jórészt - fiatal lányokat, hölgyeket, gyermekeket, és nemritkán

fiatal férfiakat is - akik utána egy olyan alvilági bűnözői rendszerben találják magukat,

amelyből önerőből szinte már nincs menekvés. Fel kell térképezni a prostitúció és a

rabszolgamunka alapját megteremtő igényeket is, mert az nyilvánvaló hogy az egész -

főleg prostitúciós célú emberkereskedelmet - a kereslet tartja fönn. Ennek ellenére kevés

ítélet született emberkereskedelem tényállásának megállapítása nyomán. Itt fontos elő-

relépésként deklarálható, hogy a büntetőjogi védelem a férfiakat kevéssé illette meg

azon oknál fogva, hogy a múltban az emberkereskedelem törvényi tényállását főként

nők és gyermekek sérelmére követték el. Ez kriminológiai szempontból is alátámasztha-

tó, hiszen a nemek közötti bűnelkövetés eltérései is valójában a nemek közötti biológiai

eltérésből fakadnak. A férfiak bűnelkövetése döntően az egymás közötti versengés körül

zajlik, a hatalmi pozíciók megszerzésére és megtartására irányulnak, a nők szexuális,

társadalmi ellenőrzésére koncentrálnak. A férfiak ezért döntő többségében elkövetői és

áldozatai is a bűncselekményeknek – kivéve a csecsemőgyilkosságot és a prostitúciót. A

súlyos, életellenes, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén a különbség még

szembetűnőbb, mint az úgynevezett bagatellcselekmények esetén.

A statisztikák alapján a nők döntő többségében inkább áldozatai a szexuális bűncselek-

ményeknek. A női elkövetőkre inkább jellemző, hogy gyakrabban követnek el bűncse-

lekményt hozzátartozóik, gyermekeik, házastársuk, partnerük ellen, mint a férfiak. A

kriminál-viktimológia és büntetőanyagi jogi szempontból az áldozat fogalma, a sértett

és a passzív alany, amely fogalmak nem mindig ugyanazon személy. Kiindulási pont-

ként kijelenthetjük, az áldozat az a személy vagy dolog, akire/amire nézve a bűncselek-

ményt elkövetik. Azonban vannak olyan magatartások - például a csalás különös törvé-

nyi tényállása - melyek esetében a megtévesztést, tévedésben tartást a cselekmény pasz-

szív alanya sérelmére követik el, a sértett azonban lehet más, akinek - a jogellenes ma-

gatartás következményeként - ezzel kárt okoznak. Ebből egyenesen következik, hogy ha

emberkereskedelem passzívalanya lesz egy anya, akkor sértettként a gyermekeit is vagy

férjét figyelembe kellene vennünk.

Mint azt az előzőekben írtam, az emberkereskedelem elsősorban a nőnemű sértetteket

érinti, de az új szabályozás 2011/36/EU irányelvben meghatározottak értelmében ma

37

már ugyanúgy érinthet férfi sértetteket, mint nőket vagy gyermekeket. A nemek közötti

különbségek értelmében a férfi sértetteket más „célra használják”: kényszermunkára,

vagy extrém esetben illegális szervkereskedelem passzív alanyává válnak, de találha-

tunk köztük férfiprostituáltakat is. A 2001. évi CXXI. törvény 21.§- a ugyan átalakította

az emberkereskedelem korábbi tényállását, s kibővült az elkövetési magatartások köre,

illetve jelentősen átalakult a minősített esetek szabályozása is, de ekkor még koncepcio-

nálisan nem történt átfogó, fogalmi átalakítás.42

7.2. Az emberkereskedelem jogi tárgya

Amint azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is kinyilvánítja, minden ember

szabadnak születik, illetve minden emberi lény egyenlő jogokkal és méltósággal rendel-

kezik. Az emberkereskedelem tényállásának új szabályozása szerint a jogi tárgy az em-

beri szabadsághoz fűződő társadalmi érdek. Ez szorosan kapcsolódik az önrendelkezés-

hez való joghoz, amelynek anyajoga az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Al-

kotmányjogi megközelítésben az élethez és az emberi méltósághoz való jog, mint olyan,

inkább jog felett állónak minősül.43 Az Alkotmánybíróság értelmezésében az élethez és

emberi méltósághoz való jog egymással elválaszthatatlan egységet alkotó alapjog,

amely kifejezi a személy emberi minőségét, s tartalommal tölti fel a jogképesség formá-

lis kategóriáját. Ezzel az ember - normatív fogalommá válik. Az Alkotmánybíróság a

monista emberfelfogás mellett foglalt állást, amivel elvetette az embert test és lélek dua-

lizmusára épülő megközelítést. Azonban az élethez és az emberi méltósághoz való

anyajogjogból levezethető jogok - így az önrendelkezés joga is - korlátozhatók.44

Az emberkereskedelmet megvalósító alany az önrendelkezési jogot megsérti, mert a

passzív alany helyett és nevében jogellenes módon az egyén akarata és személye ellen

cselekszik. A legfontosabb alapjog-sérelem azonban az, hogy az ember, mint, jogképes

természetes személy nem dolog, így nem lehet adás-vétel tárgya.

7.3. Az emberkereskedelem elkövetési magatartásai

Az emberkereskedelem elkövetési magatartására vonatkozó cselekmények körei:

Más személy

eladása, megvásárlása

42 Hollán Miklós: Emberkereskedelem. Budapest, HVG-ORAC kiadó 2012. 294.o. 43 23/1990(X.31.) AB határozat, ABH 1990 88, 95 Lábady tamás és Tertyánszky Ödön párhuzamos in-doklása 44 Schanda Balázs – Balogh Zsolt: Alkotmányjog – Alapjogok, Budapest, 2011 PPKE JÁK.

38

elcserélése

ellenszolgáltatásért átadása, átvétele

illetve, ennek érdekében

szállítása, elszállásolása, elrejtése, vagy másnak megszerzése.

Az alapcselekmény immateriális bűncselekménynek minősül, így nincs eredménye. A

minősített esetek azonban legtöbbször már materiálisak pl.: erőszak, fenyegetés, sértett

sanyargatása, emberi test tiltott felhasználása.

7.4. A kizsákmányolás, mint célzat

Lényeges további változás, hogy megjelent, mint minősítő körülmény a kizsákmányolás

célzatként, továbbá a 2012. évi. tv. 192. § (5) d) és (6) c) pontja súlyosító körülmény-

ként nevesíti a gyermekpornográfia célzatát. Értelmezésként a 2012. évi. tv. 192. § (8)

bekezdésben a jogalkotó nevesíti, hogy a kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe

hozott és/vagy tartott sértett e helyzetének kihasználása. A törvény miniszteri indoklá-

sából kiderül, hogy az európai uniós jogharmonizációs szempontokra figyelemmel az

emberkereskedelem, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselek-

mények vonatkozásában az elévülési időt az általánostól eltérően kell meghatározni.

Ennek oka az, hogy a sértettnek a tizennyolcadik életévének betöltése után is legyen

lehetősége feljelentés megtételére vagy magánindítvány megtételére, amennyiben azt

korábban az arra jogosult nem tette meg.

A kizsákmányolás pontos definícióját a 2011/36/EU irányelv, és egyéb, az emberkeres-

kedelem megelőzésére és leküzdésére vonatkozó nemzetközi dokumentumok nem adják

meg, csupán annak tipikus, minimálisan büntetendő előfordulási eseteit sorolják fel.

Ezek:

a más prostitúciójának kihasználása, és

egyéb szexuális jellegű kizsákmányolás,

a kényszermunka,

a kényszerszolgáltatások, ideértve

a koldulást,

a rabszolgaságot,

a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatot,

a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolást és

a szervek eltávolítását is.

39

Látható, hogy a kizsákmányolói magatartásokat teljes körűen felsorolni nem lehet. Erre

tekintettel a törvény megfelelő absztrakcióval határozza meg értelmező rendelkezésben

a kizsákmányolás fogalmát, miszerint a kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe

hozott vagy abban tartott sértett, e helyzetének kihasználásával előny szerzésére

törekvés.45

Fontos leszögezni, hogy a kizsákmányolási célzat fennáll már azzal, hogy ha az elköve-

tő törekszik az előny megszerzésére. A befejezett bűncselekmény megállapításához nem

szükséges tehát az, hogy az elkövető ténylegesen előnyhöz jusson, például a sértett ke-

resményét, bevételét tőle ténylegesen elvegye. Előnyön nemcsak az anyagi előnyt, ha-

nem bármely más olyan kedvezményt, kedvezőbb helyzetet is érteni kell, amely a sértet-

ti kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés révén áll, vagy állhat elő.

7.5. Az új szabályozás és nemzetközi kötelezettségekhez való

viszony

Igen fontos, hogy a törvény az előkészületet is büntetni rendeli. A társtettesi cselekmé-

nyeket tekintve a BH 2004.217. megállapítja, hogy emberkereskedelem bűncselekmé-

nye esetén társtettesség csak az azonos oldalon - a sértett eladásában, illetve megvásár-

lásában - közreműködő elkövetőknél állapítható meg. Fontos további körülmény, hogy

ugyan a törvény nem nevesíti a sértett belegyezésének kérdését, a bíróságok korábbi

ítélkezési gyakorlatukban sem értékelik a terhelt javára az elkövetési magatartás kifejté-

sét követően a sértett előzetes beleegyezését.

Ennek értelmében az emberkereskedelem kérdésében létrejövő Nemzeti Stratégia 2013-

2016 egyik lényeges eleme, az áldozat-felderítő, áldozatsegítő és kártalanító rendelke-

zés. Ez igen lényeges előrelépés, hiszen - ahogy Cecilia Malmström, az Európai Bizott-

ság uniós belügyekért felelős tagja is nyilatkozta -, „Annak ellenére, hogy évente több

százezerre becsülik az Unión belüli és az Unióba irányuló emberkereskedelmet, csak

néhány ezret tesz ki a segítségben részesülő áldozatok száma.”46

További újítás, hogy a rabszolgaságba taszításnak a törvény szerint az emberkereskede-

lem és a kényszermunka tényállása feleltethető meg. Ennek alapja a Genfben, 1926. évi

szeptember hó 25-én kelt nemzetközi egyezménynek. (Becikkelyezte az 1933. évi III.

törvény, ezen Egyezmény módosítása tárgyában, New Yorkban, 1953. évi december hó

7. napján kelt Jegyzőkönyvnek (kihirdette az 1958. évi 18. törvényerejű rendelet), to- 45 2012. évi C. törvény miniszteri indoklása 46 Dr. Czine Ágnes: Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egyik megjelenési formája (PhD értekezés tézisei) Témavezető: Dr. Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora

40

vábbá a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a rabszolgasághoz hasonló in-

tézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában - Genfben, 1956. évi szeptember hó 7.

napján kelt Kiegészítő Egyezménynek (a továbbiakban: rabszolgaságról szóló egyez-

mények). Ebből következően a rabszolgaságról szóló egyezmények alapján a Részes

Államok kötelesek a rabszolgaságot felszámolni és a rabszolga-kereskedelmet és a rab-

szolgatartást büntetendővé nyilvánítani. A rabszolgaság intézménye azonban mára el-

avult és e magatartásnak inkább - amint azt a 2011/36/EU irányelv is meghatározza - a

kényszermunka feleltethető meg.

VIII. Az emberkereskedelem új tényállásához kapcsolódó elkövetési

módok bizonyításának nehézségei

Az emberkereskedelem hazai törvényi szabályozását nemzetközi egyezmények, illetve

az azokhoz való csatlakozás alapozta meg. Ezek a nemzetközi univerzális és regionális

egyezmények elsősorban a jelenség meghatározását és elhatárolási szempontjait adják

meg más, hasonló természetű bűncselekményekkel szemben. Az 1. táblázatban bemu-

tatott adatsorok az emberkereskedelem és más kapcsolódó bűncselekmények arányát

kívánom bemutatni. Ha mindehhez hozzá tesszük az emberkereskedelem bűntettének

éves szinten jogerős ítéleteinek adatait, akkor láthatjuk, hogy a nemi erkölcs elleni bűn-

tettek illetve a kerítés bűntette magasan meghaladja azt. Ebből nem következik az, hogy

a nyomozás során az emberkereskedelem ezekben az esetekben nem merülhetett fel,

mint súlyosító tényező. Sokkal inkább az, hogy bizonyítás nehézsége és vagy lehetet-

lensége miatt ezekben a tényállásokban tudott a vádhatóság a bíróság számára életképes

vádat összeállítani. Erről a kérdésről a Fővárosi Törvényszék büntető ügyszakos bírójá-

val dr. Kenéz Andreával beszélgettem. Érdekes kérdéseket vet fel a bizonyítás, ha az

emberkereskedelem bűntette halmazatban a kényszermunkával jelenik meg egy eljárás-

ban. Kérdés, hogy ekkor alaki heterogén álhalmazatot képeznek-e a magatartások és

tényállások halmozódása és így megint az emberkereskedelem bűntettét tesszük félre és

csak kényszermunkáért marasztalható a terhelt. 47

A 2. táblázatban láthatóan az elkövetők nemek szerinti megosztását tekintve - az ada-

tok tanúsága szerint - a férfi elkövetők többségben vannak. A női elkövetők leginkább

férfiakkal társtettességben követik el az emberkereskedelem bűntettét.

47 A Belügyminisztérium gyakornokaként 2014. augusztus 4-én megbeszélésen voltam Dr. kenéz Andrea

a Fővárosi Törvényszék büntető ügyszakos bírájánál, akivel az emberkereskedelem új törvényi tényállá-

sának alkalmazásával kapcsolatban beszéltem: minősítési lapom 22. sz. csatolmánya

41

1. táblázat: a kapcsolódó bűncselekmények összehasonlító táblázata

42

2. táblázat Forrás: Fehér Lenke: Nemzetközi Emberkereskedelem. MTA. Budapest, 2008. 132.o.

43

Az 2. táblázatban szerepelnek azok az adatok is, melyek az elkövetők csalását 3. táblázat Forrás: Fehér Lenke: nemzetközi emberkereskedelem. MTA Budapest, 2008. 134.o.

44

A 3. táblázatban megtekinthető adatok is mutatják, hogy az emberkereskedelem elkö-

vetői profilja: házasságban élő, büntetett előéletű férfi. Ez a statisztika azonban némi-

képpen megtévesztő lehet, hiszen csupán azokra a magatartásokra fókuszál, melyek az

áldozatok „első összegyűjtését” végzik. Egyértelmű, hogy az emberkereskedelem áldo-

zatainak kizsákmányolását végző immár nagyobb halmazt képviselő bűnözői csoportok

szervezetten, határokon átívelő módon, bűnszervezeti minőségben végzik. A sértettek

tekintetében a statisztikai adatok további segítséget nyújtanak az elkövetői magatartás

pontosabb feltérképezéséhez. A büntetőeljárásban sértetti pozícióban lévő személyek

kapcsán látható, hogy leginkább magyar állampolgárságúak, illetve a környező, Magya-

rországgal határos országokból (Románia és Ukrajna) kerülnek ki, elenyésző 1% tarto-

zik az egyéb kategóriába. Az Egyesült Államok 2013. június 19-én kelt jelentésében48

az Emberkereskedelem elleni harc és a vállat intézkedésekkel kapcsolatban a követke-

zőket állapítja meg:

A 2000 októberében született átfogó törvényi szabályozás49 a Trafficking Victims

Protection Act (TPVA) amely meghatározza és minősíti a kiinduló, tranzit és országo-

kat. Ezen belül azon országokat azonosítja, melyek teljesítik, közelednek vagy elutasít-

ják a törvényben foglalt követelményeket az emberkereskedelem visszaszorítása tekin-

tetében.

1. TIER 1 - Azon országok, melyek minden törvényi feltételnek megfelelnek és

maradéktalanul teljesítik a követelményeket.

2. TIER 2 - Azon országok, melyek a teljesítés felé haladnak, azonban addig nem

érték el a törvényben foglalt alapkövetelményeket.50

3. TIER 3 - Azon országok, melyek nem teljesítik és nem is haladnak a törvény

alapkövetelményeinek megvalósítása felé.51

Hazánk a dolgozat írásának idején a TIER 2 szerint minősített ország. Magyarország

származási, tranzit-és célország is egyben, de súlyát tekintve inkább származási ország-

nak tekinthető. Ennél fogva nők és fiatal, illetve nem ritkán gyermekkorú lányok van-

nak kitéve a szexuális célú emberkereskedelemnek és a kényszermunka veszélyének.

Az emberkereskedelem útján véghezvitt szexuális célzatú kizsákmányolás bűntettének a

magyar nők és leánygyermekek leginkább Hollandiában, Svájcban, az Egyesült Király-

ságban (UK), Dániában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Norvégiában, 48 http://www.refworld.org/docid/51c2f3b818.html (letöltés ideje: 2014.02.18. 12:31) 49 2000 évi Emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló törvény (Trafficking Victims Protection Act.) 50 Magyarország ebben a kategóriában van. 51 Például: Algéria, Bahrein, Kuba, Omán, Katar, India, Mexikó, Oroszország, Szíria, Venezuela

45

Spanyolországban, Írországban, Belgiumban, Görögországban és az Egyesült Államok-

ban vannak kitéve, mint sértettek.

Az emberkereskedelem bűntettének másik igényterülete a kényszermunkára kötelezés.

A magyar férfiak és nők tekintetében a felvevő - célországok - az Egyesült Királyság,

Spanyolország, Kanada, Hollandia és az Egyesült Államok. Ezek a kényszermunkára

kötelezett személyek leginkább a mezőgazdasági és az építőipari ágazatokhoz sorolt

nehéz fizikai munkát végzik. A bűnüldöző hatóságok beszámoltak arról, hogy a kény-

szermunka fokozott felderítésére került sor az elmúlt évek során.

A szexuális célú emberkereskedelem áldozatai közé tartozó nők és leánygyermekek,

fokozottan ki vannak téve a kizsákmányolásnak, az utcai prostitúciónak. A legelterjed-

tebb azonban a bordélyháznak álcázott bárokban és masszázs szalonokban, valamint a

magántulajdonú lakásokban és családi házakban megvalósított szexuális kizsákmányo-

lás. Az áldozatokat általában a tulajdonos - aki együttműködik a csempészekkel –

melléképületnek álcázott ingatlanban rejtegeti. A szakértői jelentés beszámol arról,

hogy az embercsempészek többnyire roma származásúak, illetve árvaházak lakói közül

toboroznak áldozatokat a szexuális célú emberkereskedelem országon belül igényeinek

kielégítésére. A felmérés szerint az emberkereskedelem áldozatai között aránytalanul

magas a roma nők és gyerekek száma Magyarországon.

8.1. A magyar kormány erőfeszítései

A tanulmány alapján52 a magyar kormány erőfeszítései még mindig nem felelnek meg a

minimumkövetelményeknek abban a tekintetben, hogy az emberkereskedelem vissza-

szoruljon, illetve megszűnjön Magyarországon. A tanulmány kiemeli, hogy komoly

lépések történtek a kormány részéről, miszerint pontosította az emberkereskedelem el-

követőire vonatkozó jogszabályt, és az áldozatsegítő stratégia is elindult. Az elkövetők-

kel szemben való hatékony fellépést még mindig akadályozza a jogrendszer, amely a

büntetőeljárás során megköveteli az adásvétel konkrét bizonyítását az elkövetők részé-

ről az áldozatra vonatkozóan.

2012-ben a kormány általános áldozatsegítő jogszabályokat fogadott el és indított útjára

annak érdekében, hogy az emberkereskedelem áldozatai kapjanak támogatást. Hozzá-

férhetnek a védett menedékházaknak nevezett intézményekhez is, függetlenül attól,

hogy a büntetőügyben szerepelnek-e. 2012-ben a kormány kiadta a 354/2012 kormány-

52http://photos.state.gov/libraries/hungary/231771/PDFs/tip2014_hu.pdf (letöltve:2014.augusztus10. 11ó)

46

rendelet,53 amely 2013. január 1-jén lépett hatályba és az emberkereskedelem áldozatai

azonosításának rendjéről szól. Ez a jogszabály „nemzeti áldozatirányítási mechaniz-

mus54” alapjául szolgál és tartalmazza a magyar, valamint a szabad mozgás és tartózko-

dás jogával rendelkező áldozatok irányításának rendszerét.

Összességében elmondható, hogy a magyar kormány továbbra is korlátozottan nyújt

segítséget az emberkereskedelem áldozatainak. A résztvevő civilszervezetek továbbra is

jelzik, hogy néhány áldozatot - akik nem hajlandók tanúskodni az emberkereskedők

ellen - a bűnüldöző hatóságok nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetésével vádol-

ják és fogva tartják.

A szakértői jelentés55 szerint a magyar kormány nem megfelelő módon foglalkozik az

országon belül előforduló emberkereskedelemmel, mert a feladattal megbízott tisztvise-

lők továbbra is gyermekprostituáltként és elkövetőként kezelik az emberkereskedelem

áldozatait. A szexuális célú gyermekkereskedelemmel kapcsolatos félreértések miatt a

kormány nem képes hatékony fellépést megfogalmazni a magyarországi emberkereske-

delemmel kapcsolatban.

Az USA Külügyminisztériumának56 2014-es TIP riportjában hivatkozott szakértői je-

lentés iránymutatást fogalmaz meg Magyarország számára, hogy folytassa e törekvéseit

hatékonyabban és bővítse az áldozatok részére kialakított menedékek kapacitását és

számát az országban. Segítse és működjön együtt azokkal a civilszervezetekkel, ame-

lyek az áldozatok ellátását végzik. Fokozza a védelmet az emberkereskedelem áldozatai

részére, akik komoly fenyegetettségre és bosszúra számíthatnak az emberkereskedők

részéről.

Támogassa a hosszabb távú fejlődési lehetőségeket, hogy ezzel is javuljanak a re-

integráció feltételei Magyarországon. Lényeges egy speciális képzés elindítása a szociá-

lis munkások részére, amely megkönnyíti visszailleszkedést és segítséget nyújt az áldo-

zatok részére. Bővíteni szükséges az emberkereskedelem elleni szakosított rendőri egy-

ségek számát. Ez annak érdekében elengedhetetlen, hogy a belföldi ügyek tekintetében

új áldozatazonosítási eljárást honosítsanak meg, melynek segítségével az emberkeres-

kedelem áldozatai felismerhetők legyenek, naprakész képet adva arról, hogy hány sze-

mély él ma Magyarországon az emberkereskedelem áldozataként, kizsákmányolás alatt.

53 2013. január 1-jén hatályba lépett, az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012 kormányrendelet. 54 http://emberkereskedelem.kormany.hu/kulcsfontossagu-a-szervezetek-kozotti-egyuttmukodes-az-emberkereskedelem-gyermekaldozatinak-azonositasa-szempontjabol (letöltve: 2014.02.18. 15:29) 55 http://photos.state.gov/libraries/hungary/231771/PDFs/tip2014_hu.pdf (letöltve:2014.augusztus10. 11ó) 56 http://www.state.gov/j/tip/rls/tiprpt/2014/index.htm (letöltve: 2014. augusztus 10-11:30.ó )

47

Ez leginkább a súlyosan érintett kistelepülések, elsősorban roma származású gyermeke-

ivel kapcsolatos prostitúcióra koncentrálna, egyben iránymutatást is adna a helyi rend-

őrségnek, hogy a gyermekeket prostitúció miatt ne kezeljék automatikusan bűnözőnek

és ne büntessék meg jogellenes cselekmények miatt, hogy az elkövetőben felismerjék az

emberkereskedelem áldozatát.

Fontos lenne növelni és ösztönözni az áldozatsegítési önkéntes együttműködést a bűn-

üldöző hatóságokkal. A magyarországi emberkereskedelem elleni törvény a Btk. 192.§

teljes összhangban legyen az EU 2011/36/EU irányelv által előirányzott elvekkel és

jogalkotói akarattal. Ideértve a gyermekprostitúcióval, szexuális kényszerítéssel, a

kényszermunkával, a koldulással, és a kizsákmányolással összefüggő más bűncselek-

ményeket is. Szükséges lenne erre a feladatra kiképzett és specializált különleges ügyé-

szek és bírák kinevezése az emberkereskedelemmel kapcsolatos perekben.

A bűnüldöző hatóságok munkájának áttekintése során kimondható, hogy a magyar ható-

ságok és a magyar kormány - az emberkereskedelem elleni bűnüldözési erőfeszítéseit

tekintve - 2012-ben haladást ért el.

8.2. Az emberkereskedelem törvényi tényállásába ékelődő pol-

gárjogi elem

Az elmúlt évek bírói joggyakorlatából ítélve látható, hogy a büntetőjog elvei által meg-

követelt szűk bírói értelmezés által teremtett szigorú bizonyítási követelmények követ-

keztében az ügyészek sokszor képtelenek bizonyítani az emberkereskedelem bűntettét.

Különösen azért, mert a tényállásszerűség bizonyításához elvárt fizikai lebonyolítás (pl.

adásvétel) követelményeinek bizonyítása, illetve a közvetlen vagy a közelmúltban elkö-

vetett erőszakot sokszor nem lehet, vagy nagyon nehézkes alátámasztani.

A 2012. évi C. törvény már nagyrészt az új emberkereskedelem elleni törekvések irá-

nyába mutat. Az új szabályozás bevezetésével szabályozásra került a kizsákmányolási

célzattal elkövetett cselekmények sora, valamint megjelenik a törvényben külön tényál-

lásként a kényszermunka57 tilalma is. A törvény kiemelten kezeli a kényszerítés erő-

szakkal fenyegetéssel való elkövetési módjait, illetve az emberi test tiltott felhasználá-

sának célzatát. Ugyanakkor az új törvény még mindig nem teljesen egyeztethető össze

azokkal a törekvésekkel, amelyeket az emberkereskedelem elleni EU irányelvben58 fo-

galmaz meg. Amiatt, hogy a szükséges elemeket, a kizsákmányolást, a szexuális kény- 57 Btk. 193.§. 58 2011/36/EU irányelv

48

szerítést, a gyermekprostitúciót, vagy koldulás bűntettét nem hozta összhangba az em-

berkereskedelem tényállásával.

Az említett kritikákra válaszként megfontolandónak tartom azt a lehetőséget, mely sze-

rint – a könnyebb alkalmazhatóság céljából - a jogalkotó az emberkereskedelem tényál-

lását az általános részben helyezné el. Ennek következtében minden érintett, különös

tényállás összeállása során - a bűnszervezetben való elkövetéshez hasonlóan - hozzá-

rendelhető lenne súlyosító körülményként az emberkereskedelem tényállása. Annál is

inkább, mert az emberkereskedelem mindig más bűncselekményekkel együtt jelenik

meg.

A bizonyítási nehézségekre dr. Kenéz Andrea Fővárosi Törvényszék bírája úgy érvelt,

hogy igaz sokszor más tényállásokra „csúszik” át a büntetőeljárás során a vádképviselet,

de a bűnelkövető - ha nem is emberkereskedelem miatt - de mindenképpen marasztalás-

ra kerül.59 Ez a statisztikákon is jól látható, mivel 2012-ben bűnüldöző hatóságok ugya-

nannyi emberkereskedelmi ügyben jártak el, mint 2011-ben. 2012-ben, a magyar ható-

ságok 50 speciális rendőr kiképzésével előreléptek az áldozatok védelmére és azonosítá-

sára vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik terén. A magyar hatóságok részéről 2012-

ben nem jelent meg olyan adat, amely magyar bűnüldöző személy, tisztviselő bűnré-

szességéről szólna emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekben. A civil-

szervezetek részéről azonban továbbra megjelennek azok az aggályok, melyek azt jel-

zik, hogy a hatóságok részéről sokszor fizikailag visszaélnek az áldozatok kiszolgálta-

tott helyzetével, megalázzák őket, illetve nincs védelem arra vonatkozóan, hogy ha az

elkövetők (futtatók) nyilvánosságra hozzák az áldozatok nevét. A büntetőjogi védelem

tekintetében elmondható, hogy 2012-ben a magyar kormány folyamatos erőfeszítéseket

tett arra vonatkozóan, hogy megvédje az emberkereskedelem áldozatait.

„Magyarország Nemzeti Koordinációs Mechanizmusa 2005-ben egy ötoldalú szerződés-

sel született meg. A rendszer 2011. december 20-án egy úgynevezett nem kormányzati

(Non-governmental organization)60 kerekasztallal egészült ki, amely egy civil konzultá-

ciós munkacsoportot jelent. Magyarországon az emberkereskedelem elleni fellépés ko-

ordinátora a Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár-

sága. Ez a szerv biztosítja az együttműködést a különbözőállami és nem állami szerveze-

tek között, valamint nemzetközi, európai és nemzeti szinten is felelősséget vállal Magya-

59 Belügyminisztérium gyakornokaként 2014. augusztus 4-én megbeszélésen voltam Dr. kenéz Andrea a Fővárosi Törvényszék büntető ügyszakos bírájánál, akivel az emberkereskedelem új törvényi tényállásá-nak alkalmazásával kapcsolatban beszéltem: minősítési lapom 22. sz. csatolmánya 60 NGO

49

rország emberkereskedelem ellenes lépéseiért. Az emberkereskedelem elleni kormányza-

ti fellépés kereteit a hazai együttműködő szereplők számára az emberkereskedelem elle-

ni 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008 (III. 26.) Korm. határozat

fektette le, amely 2012. december 31-én hatályát vesztette. Az Emberkereskedelem Elle-

ni Küzdelemről szóló 2013 - 2016 közötti Nemzeti Stratégia elfogadásáról a Kormány

2013. május 29-én döntött. 2013. június 19-én jelent meg az Emberkereskedelem Elleni

Küzdelemről szóló 2013 - 2016 közötti Nemzeti Stratégiáról szóló 1351/2013. (VI. 19.)

kormányhatározat”.61

A kormány azonban továbbra is kriminalizálja és megbünteti az áldozatokat az elköve-

tett bűncselekmények miatt, mint az emberkereskedelem követlen elkövetési magatartá-

sát megvalósító személyeket. Az USA 2014-es TIP riportja is kiemeli, hogy a kérdésben

érintett szakértői jelentés szerint továbbra is mély félreértés van a magyar bűnüldöző

szerveknél és kormányzati hatóságoknál a gyermekkereskedelem kérdéseinek tekinteté-

ben. A civilszervezetek által észrevételezett problémák szerint, a hatóságok nem proak-

tívak a potenciális emberkereskedelem áldozatainak megvédése kapcsán. Az országban

a potenciális gyermekáldozatok és más, hazai emberkereskedelem áldozatai leginkább a

nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények megsértése okán eljárás

alá kerülnek, mint elkövetők.

Továbbá, az emberkereskedelem áldozatai Magyarországon - a bűnüldözői gyakorlat

szerint - csak akkor tekintendők hivatalosan is emberkereskedelem áldozatainak, ha

tanúskodnak a bíróságon az elkövetőkkel szemben. Ha nem hajlandók vallomást tenni -

akár félelemből akár más okból -, az áldozatok is eljárás alá kerülnek. Aki az áldozatok

közé tartozik, jelentős kockázatokkal kell számolnia a csempészek részéről érkező meg-

torlás miatt. A magyar emberkereskedőknek gyakran sikerül élő kapcsolatot fenntartani

az áldozatokkal azután is, hogy azok elhagyták az országot. 2012-ben a kormány még

nem találta meg a kellő ösztönzést, hogy az áldozatok önként részt vegyenek a nyomo-

zásban és segítsék a büntetőeljárást az emberkereskedőkkel szemben.

8.3. Az elkövetői magatartások önálló tettesi vagy társtettesi

minőségben

Az emberkereskedelem megvalósításához szükséges elkövetési magatartás két fő csa-

pásirányra oszlik a büntetőtörvény 2012. évi C. tv 192. § értelmében. Az első csoportba

61 EMN FOCUSSED STUDY 2013: Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása a nemzetközi véde-lem és a kényszerített hazatérés eljárásai során.

50

természetes személy „eladása”, „megvásárlása”, „elcserélése”, ellenszolgáltatásért

való „átadása”, „átvétele” tartozik. Fehér Lenke szerint62 ezek a polgárjogi kategóriák

melyeknek direkt alkalmazása egy büntetőjogszabályban nem szerencsés. Talán igaz,

hogy egy büntetőeljárásban - sokszor bonyolult szövevényes cselekménysorozatból -

nehéz pontosan egy „rendszeridegen” fogalom alapján, egy magatartást elkülöníteni és

arra a büntetőjogi védelmet alkalmazni.

Miért nehéz a büntetőeljárásban még a nyomozati szakaszban elhatárolni, hogy mivel

állunk szemben az emberkereskedelem kapcsán?

Egy jog- és cselekvőképes személy eladása és megvásárlása valójában azért jelent ve-

szélyt a társadalomra, mert egy olyan szabályt szakít át, amelyet már az ENSZ alapok-

mányában illetve az Európai Unióról szóló Szerződésben és az Alaptörvényben is rögzít

a társadalom: ez pedig az, hogy az ember nem tárgy. Az ember olyan társadalomalkotó

„dolog”, amely nem forgalomképes. Fogantatása óta jogképes63 és - bizonyos feltételek

mentén - cselekvőképes. Az emberkereskedelem tehát ennek az alapvető jognak a korlá-

tozásához, majd teljes megszüntetéséhez vezethet. Ezért a polgári jogban definiált fo-

galmakat a büntetőjog szűrőjén keresztül kell értelmezni.

Egy természetes személy eladásán olyan szituációt értünk, melynek értelmében a meg-

vásárolt személy a vevő teljes és kizárólagos hatalmába kerül, aki birtokosává és tulaj-

donosává is válik a személynek, annak minden jogkövetkezményével együtt. Néhány a

tulajdonost megillető - polgári jogból ismert – fogalom:

A tulajdonos jogosult a dolgot használni és szedni annak hasznait.

A tulajdonos mindenkivel szemben megvédheti tulajdonát

A tulajdonos jogosult a tulajdonában álló dolgot megsemmisíteni.

Azok az érdek- és hatalmi viszonyok, melyek egyes alacsony státuszú közösségek tagjai

között jogszerűen vagy anélkül létrejönnek, az említett polgárjogi fogalmak büntetőjogi

kibontását sokszor szinte lehetetlenné teszik. Ehhez kapcsolódik az a nem ritka jelenség,

hogy az a tényállásszerű magatartás, amely egyik országban kerítés bűntette vagy sze-

xuális visszaélés, az nálunk emberkereskedelem lehet vagy fordítva. További probléma,

hogy a polgári jogi fogalomkészlet általában az adás-vétel kapcsán egy visszterhes jog-

ügyletet feltételez, amelynek megléte a tényállásszerűséget jelenti. Annak hiánya esetén

- a joggyakorlat szerint - nem állítható fel a tényállás. Kérdés azonban hogy egy nyo-

62 Fehér Lenke- Hollán Miklós- Végváry Réka: Nemzetközi Emberkereskedelem. Budapest, MTA jogtu-dományi intézetének kiadványa. 2008. 63 Nótári Tamás: a jognak asztalánál... Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó. 2008. (Paulus D. 50. 16, 231) „Nasciturus pro iam nato habetur, quotiens de comodo eius quaeritur”

51

mozati szakaszba kerülő eljárás során mit tekintsen a hatóság befejezett cselekmények?

Mivel a bűncselekmény immateriális, elméletileg már a megállapodás megvalósítja a

tényállást kísérletét. Mivel a törvény büntetni rendeli az előkészületet, így minden a

cselekményhez kapcsolódó, annak létrehozására vagy azt könnyítő feltételek biztosítása,

illetve felhívás, ajánlkozás, vállalkozás vagy közös elkövetésben való megállapodás ezt

megvalósítja. Az, hogy a megállapodásban szereplő ellenszolgáltatás teljesítése, nem

teljesítése megtörténik-e, nem érinti a cselekmény befejezettségét.64

Érdekes, hogy a Belovics Ervin65 szerint „átadás-átvétel megvalósul azon tevékenységek

kapcsán, amelynek során a természetes élő személy más természetes személy hatalmába

kerül”. Fehér Lenke szerint ez a magatartás akkor is megvalósul, amikor ellenszolgálta-

tásért munkaerő-kölcsönzés történik. Szükséges tehát a büntetendő átadás-átvétel befe-

jezettségéhez, hogy a passzív alany végleges jellegű - a sértett részéről befolyásolhatat-

lan – átadása megtörténjen. A csere - önálló tettesség esetében valójában a már aláren-

delt tárgyként kezelt passzív alanyok egyikének átadásával és a másik elkövető részéről

történő átvételével megvalósul, illetve a másik passzív alanyt is átadják és átveszik. Így

létrejön a passzív alany - passzív alanyra történő cseréje.

8.4 Sui generis részesi elkövetői magatartások

A tényállás másik részében olyan magatartások vannak, melyek kapcsolódnak az első

részben felsorolt magatartásokhoz. Vaskuti András szerint ezek az úgynevezett sui ge-

neris bűnsegédi magatartások: „toborzás”, „szállítás”, „elszállásolás”, „elrejtés”, „más-

nak való megszerzés”. A megszerzés más részére szintén felvet kérdéseket, mert a kerí-

tés66 bűntettének tényállásában is találkozhatunk ezzel a magatartással:

„Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Úgy gondolom, hogy ez egy igen szűk terület arra vonatkozóan, hogy a célzatot rendkí-

vül pontosan bizonyítani kell a büntetőeljárásban, mert az emberkereskedelem tényállá-

sa itt könnyen elcsúszhat kerítés bűntette irányába. A 4. táblázat esetében azt láthatjuk,

hogy emberkereskedelem és kerítés bűntettében hány esetben sikerült az ügyészségnek

64 Dr. Vaskuti András: A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények. In: Jakucs Tamás: Büntetőtörvény magyarázata. KJK kiadó. Budapest, 2004. 65 Belovics Ervin: Büntetőjog II. (Különös rész). Budapest, HVG-ORAC kiadó, 2012.159.o. 66 Btk. 200.§.

52

vádemelésig elvinni az ügyeket 2009-ig. Például 2009-ben 19 alapos gyanút követően

csak 9 vádemelést láthatunk.67

4. táblázat Forrás: Dr. Czine Ágnes: Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egyik megjelenési formája. PhD. értekezés 2008.

67 Dr. Czine Ágnes: Emberkereskedelem. PhD. értelkezés 157.o.

53

Az emberkereskedelem új tényállása már az 36/2011/EU irányelv alapján épül fel,

melynek már része a kizsákmányolás fogalma is. Büntetendőnek minősül a személyek

kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadá-

sa, az adott személyek feletti ellenőrzés megváltoztatását vagy átadását is ideértve. A

kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában:

1. a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás más

formái;

2. a kényszermunka vagy - szolgáltatások (a koldulást, a rabszolgatartást vagy a

rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot és a szolgaságot, a bűncselekményhez

kapcsolódó kizsákmányolást, illetve a szervek kivételét is ideértve);

A kizsákmányolás akkor válik értelmezhetővé, ha az adott személlyel szemben kény-

szert alkalmaztak (fenyegetéssel, erőszakkal, emberrablással, csalással, megtévesztéssel

stb.); Elhanyagolható, hogy az áldozat beleegyezett-e vagy sem. Amennyiben az áldozat

gyermek (18 év alatti személy), a kizsákmányolásra irányuló cselekmények még akkor

is automatikusan emberkereskedelemnek minősülnek, ha a fentiekben említett kénysze-

rítő eszközök egyikét sem alkalmazták.68

Megjelenik a jogi személyekkel szembeni fellépés lehetősége. A 2011/36/EU irányelv

értelmében a jogi személyek is felelősségre vonhatók, amennyiben a bűncselekménye-

ket vezető tisztséget betöltő személy követte el a jogi személy nevében. Ugyanez vonat-

kozik arra az esetre, ha az említett személy általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya lehe-

tővé tette, hogy egy neki alárendelt személy az adott bűncselekményeket elkövesse.

Másik nagyon fontos újítás, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem indítanak

büntetőeljárást az emberkereskedelem áldozataival szemben a rájuk kényszerített bűn-

cselekményekben való részvételért, amely rendkívül nehéz bizonyítást igényel.

Az elkövetőkkel szembeni büntetőeljárás tekintetében az irányelv rendelkezik arról a

lehetőségről, hogy a tagállamok büntetőeljárást indíthatnak saját állampolgáraik ellen az

Unió másik tagállamában elkövetett bűncselekmények ügyében, továbbá a szervezett

bűnözés elleni, jellegzetes nyomozási eszközökhöz is folyamodhatnak69 (pl. lehallga-

tás). Ezek együttesen hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a határokon átívelő nemzetközi

szinten szervezett bűnözői csoportok által elkövetett rendkívül nehezen bizonyítható 68 http://europa.eu/legislahttp://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/fight_against_trafficking_in_human_beings/jl0058_hu.htm (Letöltés ideje: 2014. 02. 17. 20:41) 69 Titkosszolgálati eszközök illetve pénzügyi áramlások ellenőrzése közös tagállami együttműködés kere-tében (lásd bővebben az Európai Tanács 2009. november 30-i 2009/902/IB határozatát az európai bűn-megelőzési hálózat (EUCPN) létrehozásáról és a 2001/427/IB határozat hatályon kívül helyezéséről (leg-inkább annak 4. cikke), amely rendelkezik az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) létrehozásáról.)

54

emberkereskedelem tényállásának feltárása ne csak álom legyen. Az új tényállás 192.§

(8) bekezdése már megadja a kizsákmányolás büntetőjogi fogalmát: „kiszolgáltatott

helyzetbe hozott, vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny

szerzésére való törekvés.” Ebben a kérdésben tehát minden olyan magatartás, körül-

mény értékelhető, amely eredeti állapothoz képest előnyösebb helyzetet teremt a kiszol-

gáltatott sértett állapotát kihasználó számára.

Arra a kérdésre,70 hogy miért csökken az emberkereskedelem kapcsán született ítéletek

száma, Myria Vassiliadou71 a következőket fogalmazza meg: „.. az egyik probléma az,

hogy az áldozat nem tesz vallomást félelemből, az életét vagy a családjukat fenyegető

veszély miatt. Ezért arra törekszünk, hogy az áldozattá vált személyek a jövőben, sokkal

jobb, körülmények között biztonságban érezhessék magukat. Lesz továbbá a gyermekko-

rú áldozatok számára külön úgynevezett védelmi gondnokság. Valamennyi érintett ese-

tében arra törekszünk, hogy a szociális munkások és az ügyészek is képezzék magukat az

ilyen esetekre. Sajnos nehezíti és gátolja munkánkat és törekvéseinket a korrupció”.

Arra felvetésre, hogy a bűncselekményeket elkövető szervezett bűnözői körök jobban

szervezettek-e, Myria Vassiliadou ezt a választ adja: „nagyon fejlődnek és ma sokkal

szervezettebbek, mint öt, tíz évvel ezelőtt. Sokkal jobbak az eszközeik és az internetes

rendszerek hálózatok fejlődésével ők is egy új dimenzióba léptek, mert immár ezen ke-

resztül toborozzák áldozataikat. Az új technológiák használata megnehezíti, hogy az

elkövetési magatartást bizonyítottnak lássa a bíróság és elítélje őket. Az a tény, hogy a

közlekedés is egyre gyorsabbá könnyebbé válik, egyben azt is jelenti, hogy az emberke-

reskedelem szempontjából az elkövetési magatartás kifejtése is egyre könnyebb lesz.”

8.5 Az embercsempészés és az emberkereskedelem

Az embercsempészés természeténél fogva kapcsolódik az emberkereskedelem elköveté-

si magatartásához.

Három lényeges összefüggés található a két elkövetési magatartás között, melyet a bün-

tetőeljárás során a még a nyomozati szakaszban felismerni és értelmezni szükséges:

1. az embercsempészésnél maga a sértett akarja a cselekményt, ő ad megbízást az

elkövetési magatartásra, vagyis belegyezik a bűncselekménybe az emberkeres-

kedelem esetében kényszer, fenyegetés hatására indul, történik a cselekmény. 70 http://derstandard.at/1353208927506/Menschenhandel-Mehr-als-ein-Viertel-der-Opfer-sind-Kinder (letöltés ideje: 2014.02.18. 09:47) 71 A szociológia doktora, az Európai Női Lobbi főtitkára, 2010 óta a ciprusi Európai Uniós koordinátor az emberkereskedelem ellen

55

2. Az embercsempészés esetében a büntetendő elkövetési magatartás megszűnik a

határ átlépésével, az emberkereskedelem esetében a sértettek szállítása kizsák-

mányolás céljából és a jogellenes hatalomban tartás folyamatos.

3. A jogellenes államhatár-átlépés az embercsempészés lényegi eleme, amely ab-

ból a célból történik, hogy a „megbízót” - aki maga is a bűncselekmény aktív ré-

szese - a határon átjuttassa. Az emberkereskedelem elkövetési magtartásához

nincs államhatár átlépési „kényszer”, a személy „eladása”, „átadása”, „elcserélé-

se” stb. megvalósulhat annak fizikai mozdítása nélkül is.

8.6 Az elkövetési magatartások elhatárolása és a bizonyítási

nehézségek

A gyakorlat alapján csupán az a jelenség, hogy az emberkereskedelem - összefüggésben

a házimunkára kényszerítésből és a prostitúcióval - sok magatartás értékelését teszi

szükségessé. Az ügyészi vádindítványban megfogalmazott elkövetési magatartás - mely

nem ritkán sértetti és más tanúvallomásokon alapul – a bírói szakasz megindulása után

megrendül, mert a terhelti vagy sértetti vallomásokat visszavonják. Ez nem ritkán védői

taktika része, de nagyon sokszor a sértettek megfenyegetése az oka. Az eljáró bíróságok

16-ból 10 ügyben hivatkoztak az ítélet indoklásában hogy tetten érhető volt a sértettek

befolyásolása, megfélemlítése, melynek okán a sértettek visszavonták, megváltoztatták,

vallomásaikat, illetve meg sem jelentek a tárgyalásokon.72

A büntetőeljárási törvény lehetőséget ad arra, ha a hatóság érzékeli, hogy a tanú és vagy

a sértett testi épsége vallomástétele okán veszélyben van, adatait zártan kezelje73 vagy

külön törvényben szabályozott tanúvédelmi program keretében védelmet nyújtson szá-

mára. Ekkor a tanút a terheltek távollétében hallgatja meg a bíróság, vagy engedélyezi,

hogy a tanú kivételesen írásban tegye meg a vallomását a közvetlenség és a szóbeliség

elvének - a tanú épségének védelme érdekében - feloldásával.

A büntetőeljárásokat nagyban nehezíti a már említett körülmény, hogy a nyomozati sza-

kasz elhúzódása miatt, mire az ügyek bírói szakba jutnak - azok a tanúk, akiknek vallo-

másán alapult a tényállás, már nem voltak elérhetők és kihallgathatók, mert az országból

eltávoztak stb. Ezekben az ügyekben rendre megfigyelhető a büntetőeljárás során, hogy

72 Czine Ágnes: Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egyik formája. (PhD. értekezés - Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi kar) 2011. 73 1998. évi XIX. törvény - a büntetőeljárásról 95.§ 96.§

56

nem kezdő bűnelkövetőkről révén szó, a terheltek tagadták bűnösségüket, nem működ-

nek együtt a hatóságokkal beismerő vallomás csak nagyon ritkán, - mondhatni kivételes

esetben - történik. Ezért elmondható, hogy eredményesség szempontjából a titkos adat-

gyűjtés és információszerzés lehetőségeinek felhasználása indokolt.

A bizonyítási nehézség abban is tetten érhető, hogy nemritkán a terheltek és a sértettek

között érzelmi kapcsolat áll vagy állt fenn. A terhelt nem ritkán azzal védekezik, hogy a

sértett(ek) féltékenységből tesznek rá nézve terhelő vallomást. Ennek bizonyítása és

feltárása egy bonyolult családi, rokoni kapcsolatban élő közösség tagjai között kifejezet-

ten nehéz vagy lehetetlen.

Az idő múlása legtöbbször nagyon elnehezíti az büntetőeljárás lefolytatatását. A vádlot-

tak szökése, külföldre távozása, valamint a tanúvallomásokban felsorolt jogi tények és a

tanúk emlékeinek megkopása jelentős problémákat okoz. Ezekben az ügyekben a titkos

információgyűjtés az egyetlen megbízható tényalap, mely lehetővé teszi a büntetőeljárás

lefolytatását. A bíróság kénytelen a nyomozási bíró által megadott engedélyben megha-

tározott terheltre vonatkozó adatokra szorítkozni. Nem teheti meg, hogy figyelembe

vegyen olyan titkos információkat, melyek ugyan rendelkezésre állnak a nyomozásból

következően - de az engedély célszemélye csak egy terhelt volt. További bizonyíték-

vesztést eredményezhet a titkos megfigyelésre kiadható maximális időtartam (90 nap,

illetve további 90 nap meghosszabbítás) figyelmen kívül hagyása.

Ebből következően ezekben az ügyekben a törvényesség a büntetőeljárási törvényben

megfogalmazott eljárási szabályok megtartása, a nyomozási taktika megválasztása kü-

lönösen fontos. Az ügyek határon átnyúló volta miatt – sok esetben -már a megismételt

eljárásban sincs lehetőség a sértettek összegyűjtésre.

8.7 A büntetőeljárásban felmerülő kérdések az emberkereske-

delem tényállása kapcsán

Büntetőeljárásban azt vizsgálja a bűnüldöző hatóság, hogy a felmerülő bűncselekményt

elkövették-e, ha igen, hol, mikor, mivel, ki és miért követte el. A hatóság a cselekmény

büntetőjogi minősítését követően az okozati összefüggés meglétének bizonyításához

tárgyi, okirati bizonyítékokat és tanúvallomásokat gyűjt, illetve egyéb eljárási cselek-

ményeket végez.

Az emberkereskedelem tekintetében is - mint minden bűncselekmény kapcsán -, szük-

séges vizsgálni, hogy „kinek”, „kiknek” a sérelmére követték el a cselekményt. A sértetti

57

pozícióban talált személy - mint az emberkereskedelem áldozata -, általában lényegesen

eltérő attitűdökkel rendelkezik, mint más bűncselekmény sértettje. Gyakori, hogy men-

tálisan, érzelmileg és fizikailag is bántalmazott, sérült gyermek-vagy fiatalkorú leány-

gyermekről van szó, akinek esetében az úgynevezett érzelmi „betörés”, állapotába kerül,

ha az adott bűncselekmény körülményeiről kérdezik. Ez pedig minden esetben speciáli-

san képzett ügyészt, bírót, nyomozószakembert igényel.

8.8. A büntetőeljárásban résztvevő áldozat szerepe

Fontos és lényeges tehát, hogy a büntetőeljárásban a mellékszemélyként résztvevő em-

berkereskedelem sértettje előzetesen kapjon meg minden áldozatvédelmi segítséget a

hatóságtól. Ez azért is fontos, mert nagyon sokszor az emberkereskedelem feltárásához

a sértett személy értékelhető, jogilag releváns tanúvallomása felgöngyölítheti a cselek-

ményt vagy akár egy egész a bűnszervezetet. Az emberkereskedelem tényállása leg-

többször további megelőző felderítő munkával hozható felszínre, mert ennek hiányában

„csupán” más - enyhébb - tényállások lesznek láthatók, az emberkereskedelem ténye

pedig fedve marad. Ennek tudatában érzelmileg és fizikailag is meg kell nyerni az áldo-

zatot, még az előtt, hogy elkövetők tudomást szereznek a sértett kihallgatásáról.

Természetesen szükséges körültekintően eljárni, mert elkövetők - nemzetközi tanulmá-

nyok szerint -, „kapcsolatban vannak”74 a bűnüldöző hatóságok egyes munkatársaival,

akik kisebb nagyobb szívességekért cserébe információkat szolgáltatnak egyes eljárási

cselekményekről.

Szükséges tehát még a meggyanúsítás előtt olyan megelőző intézkedések megtétele,

amelyek a büntetőeljárás sikerét is jelenthetik. Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljá-

rásról 95.§ rendelkezik a tanú életének testi épségének szabadságának védelméről, an-

nak érdekében a tanú vallomástételi kötelezettségének félelem nélkül eleget tehessen.

Ehhez a törvény a tanú személyi adatainak zártan kezelését teszi lehetővé. A jogalkotó

létrehozta a 97.§-ban a különösen védett tanú intézményét, amelyek értelmében „a tanú

különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha

a. vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,

b. a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,

c. a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó

hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,

74 Korrupciós magatartás

58

d. személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy

személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve”.

A jogszabály rendelkezik a büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme kérdésében

is.

98. § (1) Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke,

ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az

egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a

szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel

más személy a külön jogszabályban75 meghatározott védelemben részesüljön.

(2) A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál

lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állo-

mányába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy személyi védelmét a

bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-

végrehajtási intézet parancsnoka kezdeményezheti.

(4) A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntetőügy iratai között kell kezelni. Az

iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell

kezelni”76.

8.9. A tanúvédelmi programban részt vevő személyekre

vonatkozó rendelkezések

98/A. § „A külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban részt vevő

terheltnek, sértettnek, és tanúnak e programban való részvétele a felsoroltak büntetőel-

járási jogait és kötelezettségeit nem érinti, a programban részt vevő személy esetén e

törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a. a programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, ille-

tőleg értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot csak a vé-

delmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

b. a programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti személyazono-

sító adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének közlése he-

lyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,

75 2012. évi LXXVII. Törvény a tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális megál-lapodás kihirdetéséről 76 Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

59

c. a programban részt vevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról máso-

lat, illetve az ilyen személyre vonatkozó bármely felvilágosítás - ideértve a hiva-

talos szerveket is - csak annak adható, akinek a részére a védelmet ellátó szerv

ezt engedélyezte,

d. a programban részt vevő személy megjelenésével, illetve közreműködésével fel-

merült költség nem számolható el bűnügyi költségként,

e. a tanú és a terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek is-

meretében az új személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási

helyére lehet következtetni.”77

A 2012-ben elfogadott tanúvédelmi egyezmény hatályba lépett 2012. XII. 1-jén a

49/2012. (XI. 16.) KüM közlemény alapján. „(1) a Szerződő Felek 10. Cikkben hivatko-

zott nemzeti kapcsolattartó pontjai írásbeli megkeresések útján közvetlen együttműkö-

dést folytatnak a tanúvédelem terén. A nemzeti kapcsolattartó pontok hatásköréről a

nemzeti jogszabályok rendelkeznek.

(2) Az együttműködés magába foglalja különösen a személyek áttelepítését és védelmét,

az információcserét, az adminisztratív, technikai és logisztikai támogatást, valamint a

tanúvédelmi egységek munkatársainak képzését.

(3) Az áttelepítendő védett személynek szerepelnie kell a megkereső Szerződő Fél nem-

zeti védelmi programjában, vagy sürgős szükség esetén valószínűsíthetőnek kell lennie,

hogy felvételt fog nyerni a megkereső Szerződő Fél nemzeti védelmi programjába, ha

ezt a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogszabályai lehetővé teszik. Ilyen személyek

védelmével kapcsolatban alkalmazott támogató intézkedések végrehajtásakor a megke-

resett Szerződő Fél nemzeti jogszabályait kell megfelelően alkalmazni. A védendő sze-

mély a megkereső Szerződő Fél nemzeti védelmi programjának hatálya alatt marad.”

A fent említettek és az emberkereskedelem sértettjének helyzetét bemutató felvezetés

egyértelművé teszik, hogy a legalitás elvét valló büntetőeljárási rendszerünk némikép-

pen változni kényszerül. Ebben a kontextusban szakadozni látszik az a felfogás, hogy

bűncselekmény üldözése feltétlenül az állami hatóság feladata és a sértett szerepe egyál-

talán nem, vagy csak kis mértékben jelenik meg a büntetőeljárásban. Az állam, mint a

büntetőjog kizárólagos monopóliumával rendelkező entitás, (zárt ajtók mögött tevé-

kenykedve) felderíti, megfogja és megbünteti az elkövetőt. Ez a tétel e speciális bűncse-

lekmény-kategória kapcsán nem mindig maradhat változatlanul. Ha a cselekmény tárgyi

súlya igényli, szükségessé teszi a sértettek együttműködését is a büntetőeljárásban. Nem 77 Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

60

engedheti meg magának a társadalom, hogy a bűnüldöző hatóság bemerevedve egyes

állapotaiba, megelégedjen - a nemzetközi viszonylatban is nagyon súlyos problémákat

felvető – bűncselekmény egyes részcselekményeinek felderítésével. Netán inkább a

sértetteket vonja eljárás alá és büntesse meg, mert nem működik az áldozatfelmerési

mechanizmus.

Figyelembe kell venni, hogy sok esetben fordul elő Magyarországon, illetve azok között

is, akik visszatérnek külföldről, hogy elveszik, vagy egyenesen megsemmisítik a szemé-

lyi azonosító okmányaikat az emberkereskedők. A megalázott, bántalmazott, megfélem-

lített sértettek részére nagyon nagy szükségük van veszélyeztetettségük miatt a kiemelt

védelemre és segítségnyújtásra. Ezeknek az áldozatoknak szempontjából - függetlenül

attól, hogy eljárást folytatnak-e az tettesek ellen vagy sem -, lényeges együttműködési

alap lehet, ha megfelelő a türelmi időszak erejéig nem rohanják le őket és kezdik meg a

kihallgatásukat az eljárásba való bevonással. Figyelemmel kell lennie az büntetőeljárás-

ban dolgozó hatósági személyeknek ügyészeknek nyomozóknak, hogy az elkövetői ma-

gatartás feltárása során minden esetben súlyosan traumatizált áldozatokkal dolgoznak.

Ezen áldozatoknak komoly személyiségtorzulásuk van/lehet, melyet a hosszadalmas

nem ritkán testben, lélekben történő megalázásuk sérüléseik csak hosszú távú gondos-

kodással hozhatók valamennyire helyre. Ezen gondoskodás keretében a cél nem a bün-

tetőeljárásban való maradéktalan részvétel, hanem a visszaillesztés a társadalomba, te-

hát az önálló életvitelhez szükséges alapvető készségek megteremtése. Ehhez segítheti

hozzá a sértetteket a megfelelő áldozat-felismerési program beindítása és a bűncselek-

mények áldozatainak segítéséről szóló törvény78 megfelelő alkalmazása.

8.10. Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépés-

ről szóló Egyezményének kihirdetéséről79

Ebben az egyezményben foglaltak összhangban vannak a 2012. évi C. törvény 192.

Szakaszában foglaltakkal.

Az Egyezmény céljait az alábbiakban foglalja össze a jogszabály:

a. az emberkereskedelem megelőzése és leküzdése, biztosítva a nemek közötti

egyenlőséget;

b. az emberkereskedelem áldozatai emberi jogainak védelme, továbbá egy átfogó

keret kidolgozása az áldozatok és a tanúk védelme és támogatása érdekében, biz- 78 2005. évi CXXXV. Törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 79 2013. évi XVIII. törvény, Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezmé-nyének kihirdetéséről

61

tosítva a nemek közötti egyenlőséget, valamint a hatékony nyomozás és vád-

emelés biztosítása;

c. a nemzetközi együttműködés elősegítése az emberkereskedelem elleni küzdelem

területén.

Az Egyezmény rendelkezéseinek a Felek általi hatékony végrehajtása érdekében az

Egyezmény „speciális ellenőrzési mechanizmust” állít fel. Az ellenőrző mechanizmus

lényegi eleme az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportja az úgyne-

vezett „GRETA” lesz.

A „GRETA” legalább tíz és legfeljebb tizenöt tagból áll, figyelemmel a nemek megosz-

lására és a földrajzi egyensúlyra, valamint a több tudományágat átfogó tapasztalatokra.

A tagokat a Felek Bizottsága választja meg egyszer meghosszabbítható, négy éves idő-

tartamra, a jelen Egyezmény Szerződő Államainak állampolgárai közül. Két ugyanazon

állam polgára nem lehet a GRETA tagja. A GRETA, mint ellenőrző csoport kölcsönös

értékelések rendszerében az első értékelési körben80 egy kérdőívet küld szét, a résztve-

vők államok koordinációs képviselőinek. Az Egyezmény monitorozási mechanizmusa

ezeken a kérdőívek bekérésével történik meg. Mindezért a GRETA szakértői csoportja a

felelős.81

8.11. Jogesetek elemzéséből levont következtetések

A következő jogesetek elemzésével kívánom bemutatni azokat a gyakorlati kérdéseket

melyeknek elméleti vonatkozásait a dolgozat előző fejezeteiben már ismertettem. Alá

kívánom támasztani azt a tényt, miszerint az új büntetőtörvényben megfogalmazott

tényállásbeli változás kiterjeszti, pontosítja az emberkereskedelemre vonatkozó bünte-

tendő magatartást, amely illeszkedik az EU irányelvben, a palermói, illetve a stockholmi

egyezményben megfogalmazottakhoz. Arra is rá kell mutatni, hogy az új tényállás sem

orvosolja azokat az eredeti, nemzeti sajátosságainkból fakadó problémákat, melyeket a

bűnüldöző hatóságok, a gyakorlatban dolgozó nyomozók többsége jól ismer.

„A Vas Megyei Bíróság Szombathelyen, előzőekben megtartott nyilvános tárgyalások

alapján meghozta és 2009. február 5. napján kihirdette a következő ítéletet:.

A 2006. január 3. napjától őrizetben, majd 2006. január 5. napjától 2006. május 17.

napjáig előzetes letartóztatásban lévő, azt követően jogerős szabadságvesztés büntetését 80 Kérdőív az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezménye végrehajtásának értékeléséről (Elfogadta az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportja (GRETA) 2010. február 1-jén) 81 www.coe.int/trafficking

62

töltő, majd 2008. január 9. napjától ismételten előzetes letartóztatásban lévő elsőrendű

vádlott bűnös:

Egy rendbeli kerítés bűntettében (Btk. 207. § (1) és (3) bekezdés a.) pontja),

Egy rendbeli kényszerítés bűntettében (Btk. 174. §),

Egy rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.

274. § (1) bekezdés b.) pontja),

Egy rendbeli emberkereskedelem bűntettében (Btk. 175/B. § (1) és (4) bekezdés

a.) pont I. fordulata),

Egy rendbeli kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 282. § (1) bekezdés és (5)

bekezdés a.) pontja),

Egy rendbeli kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 282/A. § (1) és (6) bekez-

dés a.) pontja),

A 2006. január 17. napjától őrizetben, majd 2006. január 19. napjától 2006. február 17.

napjáig előzetes letartóztatásban, azóta szabadlábon lévő harmadrendű vádlott bűnös:

Egy rendbeli emberkereskedelem bűntettében (Btk. 175/B. § (1) és (4) bekezdés

a.) pont I. fordulata),

Egy rendbeli könnyű testi sértés vétségében (Btk. 170. § (1) bekezdés),

A 2009. január 29. napjától őrizetben, majd 2009. január 30. napjától előzetes letartóz-

tatásban lévő negyedrendű vádlott bűnös:

Egy rendbeli emberkereskedelem bűntettében (Btk. 175/B. § (1) és (4) bekezdés

a.) pont I. fordulata),

A szabadlábon lévő ötöd rendű vádlott bűnös:

Egy rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274.

§ (1) bekezdés b.) pontja),

A szabadlábon lévő nyolcad rendű vádlott bűnös:

Egy rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274. § (1) bekezdés b.) pont-

ja).

A történeti tényállásból kiderül, hogy a fiatalkorú elsőrendű vádlott és családja, ismerő-

sei kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek, és jól ismerik a sértettek családját. Életkö-

rülményeik bemutatása során látható, hogy kábítószer használók és terjesztők, illetve

keresőfoglalkozást nem folytatnak. A köreikben lévő hölgytagokat, erőszakkal, fenye-

getéssel illetve a közösség által felállított normák értelmében szexuális szolgáltatásra

bírják rá, és abból remélnek bevételekhez jutni. Ehhez - ha szükséges volt - bántalma-

63

zást is alkalmaztak. Ausztriába szállították a sértetteket, akik nem egyszer fiatalkorúak

voltak és hamis személyazonosító iratokkal közlekedtek a terheltek által szervezett jár-

művekkel. A terheltek nem egyszer egymás között is adják-veszik a sértetteket, akinek

kötelességük az őt megvásároló által előírt munkákat szolgáltatásokat teljesíteni. Ez

általában szexuális szolgáltatások nyújtása harmadik személyek részére pénzért. A ter-

heltek részéről az emberkereskedelem egyik alapeleme az „adás-vétel” megvalósult (a

büntetődogmatika szerint) - más bűncselekmények (testi sértés) mellett is.

Jól látható, hogy a bizonyítékok között szereplő tanúvallomások időközben visszavo-

násra kerülnek vagy megváltoznak. „E körben kiemelendő, hogy a sértett már a nyomo-

zati eljárás során is visszavonta egyes vádlottakat terhelő vallomását, főként a szembesí-

tések alkalmával, azonban a későbbiek során mégis a feljelentésében, illetve legelső

vallomásaiban foglaltakat tartotta fenn. A bíróság előtt, a legelső kihallgatása alkalmá-

val (2008. január 9. napja) szintén a vádlottakat terhelő vallomást tett. Azonban még

aznap, tárgyalási szünet után ezen vallomását visszavonta és a későbbiek során már azt

a vallomását tartotta fenn, melynek lényege az volt, hogy a vádlottak terhére bűncse-

lekményt nem követtek el, az egész hazugság, amit korábban elmondott. Feljelentését

azzal indokolta, hogy bosszút akart állni I. r. vádlotton, aki elhagyta, és visszament ko-

rábbi élettársához".82

Továbbiakban a bíróság indokolásában is kimondta, hogy „a fent írtak tükrében a bíró-

ság igazoltnak látta a fenyegetések tényét, annál is inkább, mert a tárgyalásokon is rend-

szeresek voltak a rendzavarások és észlelhető volt egyfajta fenyegető hangulat, amely

egyrészt a vádlottak, másrészt a hallgatóság soraiból, a vádlottak rokonai és érdekkör-

ükbe tartozó személyek felől irányult a sértett és családja felé.”

Ezzel a két idézettel alátámasztva látom, hogy a hatóság nem képes kellő körültekintés-

sel kezelni a terheltek és a sérttettek elkülönítését, ezekben az ügyekben. Komoly ve-

szélyt jelenthet a sértettek számára, hogy nem csupán a terheltek, hanem az érdekkörük-

ben lévő más személyek is bosszút állhatnak a hatóságokkal együttműködő áldozatokon

és/vagy családtagjaikon.

Értelmeznünk kell azt a jelenséget is, hogy egyes településeken - ahol a munkához jutás

lehetősége szinte a nullával egyenlő - egész családok épülnek büntetőjogilag értékelhető

pénzkereseti tevékenységekre. Ezen magatartások közül kiemelendő, hogy a közösség-

82 Részlet, 7625 sz. bírósági határozatban található bizonyítékok értékeléséről.

64

ben lévő fiatal nő- és leánytagjait prostitúciós tevékenységre nevelik. Ebből már eleve

következik, hogy a tevékenység űzéséhez „kinevelt személyt”, a megfelelő kereslettel

rendelkező területekre kell szállítani, aki - nem ritkán fiatal kora miatt - már ekkor

„kénytelen” eleve hamis papírokkal létezni. A családtól való megvásárlás szinte napi

rutin ezekben a közösségekben, amelyre sokszor nincs, illetve nem található tárgyi bi-

zonyíték.

„Az ítélőtábla a Be. 352. § /1/ bekezdésének a) pontjára figyelemmel a 3.B.21/2009/15

számú első fokú ítélet 3. oldalán a negyedik bekezdés utolsó mondatát a következők

szerint helyesbítette: II.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy I.r. vádlott prostitúciós tevé-

kenység végzése céljából vásárolja meg tőle a sértettet. (…) Az emberkereskedelem vo-

natkozásában I.r. vádlott cselekményének minősítése megfelel az anyagi jog szabályai-

nak, II. r. vádlott terhére rótt ezen bűncselekmény további minősítő körülménye kap-

csán az ítélőtábla osztotta a megyei főügyészség fellebbezésében és a fellebbviteli fő-

ügyészség átiratában foglaltakat. A tényállás alapján megállapítható, hogy I. r. vádlott

a fiatalkorú sértettet más férfiakkal való közösülés, fajtalankodás céljából vásárolta

meg, II.r. vádlott ezt felismerve adta el neki. Mindketten tisztában voltak azzal is, hogy

a sértett még nem töltötte be a 18. életévét. Mindezek alapján II. r. vádlott magatartá-

sa, mellyel a fiatalkorú sértett helyzetéből adódó kiszolgáltatottságát kihasználva, őt

tanú 1-től nem M-ba a családjához vitte, hanem I.r.vádlottnak megvételre felajánlotta,

majd annak feltételeit elfogadva gépkocsival a megbeszélt helyre szállította, és fajtalan-

ság vagy közösülés céljából neki a megbízott személyeken keresztül átadta, megvalósí-

totta a helyesen emberkereskedelem bűntettének minősített bűncselekményt.”83

Komoly feladat a bűnüldöző hatóságok részére, hogy ezeket a sértetteket - akinek ki-

szolgáltatottságát a családja is tudja - begyűjtse, feltérképezze, és a re-integrációjukat

megoldja. Ezeknek a vádlottaknak a meggyanúsítása és a cselekmény bizonyítsa nagyon

nehézkes, mert olyan személyek között történik a tényállásból fakadó jogsértő cselek-

mény, akiknek „nem érdeke” a nyilvánosságra kerülés. Az a sajátos helyzet áll elő, hogy

egy adásvétel „tárgya” maga a passzív alanya lesz. Ez ügyben tehát ő sem tud, nem akar

együttműködni a nyomozóhatósággal. Ennek oka lehet, hogy kényszer fenyegetés hatá-

lya alatt áll vagy nem akar, mert a sértett abból a tevékenységből él, ami kapcsolódik az

emberkereskedelem tényállásához, így eleve őt is vádlottként kezelik. Ennek ellensú-

lyozására még a nyomozati szakaszban megindított lehallgatás, titkos információgyűjtés

83 Az Ítélőtábla részéről a 3.B.21/2009/15 számú elsőfokú bírósági határozat helyesbítése

65

komoly lehetőség, ha a nyomozási bíró időben és megfelelő rugalmassággal kezeli az

ezt alátámasztó információkat.

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.159/2009/48. számon készült ítéletének

indokolásában olvashatjuk a következőket: „A 2005. november 16. napján 8 óra 26

perckor rögzített telefonbeszélgetés (nyomozati iratok 2787. oldal) szerint a Jutka nevű

nő és a Gábor nevű férfi két nőt is felajánlott a III.r. vádlottnak megvételre. Azt a nőt,

akit biztosra ígértek a III.r. vádlottnak úgy jellemezték, hogy „pattanós”, vagyis mint

prostituált nem dolgozik megbízhatóan, várhatóan megszökik attól a személytől, aki

futtatja. A lehallgatás adatai szerint ennek a nőnek vannak iratai, személyi igazolványa,

adókártyája és 21 éves. A lehallgatott személyek közötti beszélgetésből az állapítható

meg, hogy a Gábor nevű személy beszélt ennek a nőnek az apjával is, sőt egy alkalom-

mal már eladta S.......ba”.84

Tehát az előzetes információgyűjtés nem csak bizonyítási eszközként szolgálhat, hanem

amennyiben - a terheltek és a sértett esetleges összebeszélése miatt - hamis adatok ér-

keznének a hatósághoz, az könnyedén ellenőrizhetővé válik. Ez a kihallgatás során egy

az ügyből jól felkészült nyomozónak kivételes lehetőséget biztosít, mert egy-egy jól

időzített bekérdezéssel zavarba ejthető a legrafináltabb terhelt is. Ezekben az ügyekben

megfontolandó, hogy az angolszász típusú büntetőeljárásokban alkalmazott „ügyfélelvű”

kihallgatási taktikákat85 alkalmazzák a nyomozóhatóságok. Ennek lényege, hogy min-

den bizonyíték - illetve a legnagyobb része - a kihallgatásokból származó tanúvallomás-

okból ered. Ezekben az esetekben a tanú illetve a sértett, esetleg a terhelt - ha kíván val-

lomás tenni - szerepe a büntetőeljárásban is felértékelődik. Az emberkereskedelem el-

követési magatartásának természetéhez hozzátartozik, hogy az áldozattá vált passzív

alany sokszor annyira alárendelt állapotban él, hogy akár már egy „ismert” gépkocsi

feltűnése okán is elbizonytalanodik, és a tanúvallomását visszavonja, megváltoztatja.

Felmerül a kérdés, hogy nem problémás-e, hogy a passzív alany, aki mint az emberke-

reskedelem egyik súlyosan bántalmazott sértettje netán hónapok múlva is pontosan em-

lékezzen a neki feltett kérdések alapján bizonyos eseményekre - amelyeket talán már

nagyon szeretne elfelejteni.

„…az elmúlt évek büntetőjogi és büntetőeljárási változásait követően a sem a hazai, sem

az európai büntetőjogászok többé nem tekinthetik a sértettet az eljárásban mellőzhető

84 Pécsi Ítélőtábla Bf.I.159/2009/48 sz. határozata 85 Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyomozásban.

66

személynek, mert számos európai uniós és magyar büntetőeljárási rendelkezés az áldo-

zat javát és érdekeit szolgálja”.86 Ezen bűncselekménynél fokozottan érvényes a bünte-

tőeljárásban a sértett szerepének felértékelése. Adott esetben egy „jól irányzott” sértetti

vallomás és tevékeny együttműködés sikeresebb lehet, mint a költséges, és évekig tartó

tárgyi, okirati bizonyítékok gyűjtögetése.

Érdekesnek találtam, hogy a kutatási adatok szerint 2010, 2011, 2012-ben született em-

berkereskedelem tényállását tárgyaló büntetőeljárások során a bíróság egyetlen esetben

sem alkalmazott távoltartási végzést. Annak ellenére, hogy a sértettek bántalmazása

megfélemlítése, a terheltek részéről - majd ennek következtében vallomásuknak vissza-

vonása, megváltoztatása, napirenden lévő általános probléma volt.

Arra a következtetésre jutottam, hogy a sértett szerepét a büntetőeljárásban növelni ér-

demes. Ezen felül lényeges az áldozattá vált sértett körültekintő védelme a teljes bünte-

tőeljárás során. Ennek a büntetőpolitikai hozzáállásnak további hozadéka lehet, hogy a

büntetőeljárásban sértettként- és/vagy tanúként szereplő mellékszemélyek hozzáértő

személy által történő kihallgatásával, nagyságrendekkel javíthatna az eredményességen.

Egyetértve Ibolya Tiborral „meggyőződésem, hogy a modern bűnözéssel szemben a kor-

szerű bűnügyi technikai módszerek felvonultatása önmagában nem elég, a méregdrága

gépeket és berendezéseket működtető szakértői gárda mellett az igazságszolgáltatás

hagyományos szereplőinek is maximális felkészültséggel és a hagyományos „fegyvertá-

rak” birtokában, a „fegyverek” kezelését készség szinten elsajátítva kell mindennapi

harcukat megvívni. A kihallgatás taktikai szabályainak ismerete ilyen hagyományos

fegyver.”87

IX. ÖSSZEGZÉS

9. Az Emberkereskedelem elleni küzdelem terén

szükséges előrelépések

9.1. Az Emberkereskedelem elleni küzdelem és a

Nemzeti Stratégia 2013-2016

86 Dobrocsi Szilvia: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. Glossa Iuridica – II. évfolyam 1. szám • www.glossaiuridica.hu 87 Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyomozásban. (tanulmány)

67

Az emberkereskedelem tárgyában érezhető fokozott figyelmet és átfogó, egységes uniós

szintű szabályozást az a körülmény is indokolja, hogy az Európai Bizottság 2013. április

15-én közzétett jelentésében leszögezi, hogy az emberkereskedelem bűncselekmények

ügyében egyre több az áldozat és egyre kevesebb az elítélt. A Bizottság által 2008 és

2010 között vizsgált időszakban több mint 23 000 ember vált bizonyítottan emberkeres-

kedők áldozatává, ami 18%-os emelkedést mutat a korábbi időszakhoz képest. Az áldo-

zatok számának emelkedése mellett 13%-kal csökkent az ilyen tárgyú ítéletek aránya –

jelentette ki Cecilia Malmström. "Hihetetlennek tűnik, hogy szabad és demokratikus

Európai országainkban 23 600 embert megfoszthatnak szabadságától, kizsákmányol-

hatnak, és haszonért cserébe adhatnak el, mint holmi árucikket. De ez a szomorú iga-

zság, ebben a percben is férfiakat, nőket és gyerekeket adnak el, hogy aztán szexre, vagy

kemény munkára kényszerítsék őket a mezőgazdaságban, az építő- vagy a textiliparban.

Házasságba kényszerítik őket, cselédet csinálnak belőlük, koldulniuk kell, vagy szervei-

ket kioperálják és eladják" - ismertette a jelentés részleteit Cecília Malmström.88

9.2. Az áldozatazonosítás és az áldozatsegítés

A Nemzeti Stratégia elsősorban az áldozatazonosításra és az áldozatsegítésre összponto-

sít, de szintén fontos szerepe van benne a nyomozati és igazságszolgáltatási munkának,

valamint a megelőzésnek – mondta Berta Krisztina helyettes államtitkár, aki ismertette:

az emberkereskedelem elleni harcot a Belügyminisztérium koordinálja, de a munkában

kormányzati és nem kormányzati szervek is részt vesznek. A helyettes államtitkár az

emberkereskedelmet a modern kor legvisszataszítóbb jelenségének nevezte. Példaként

említette, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint világszinten

20,9 millióra tehető a kényszermunka áldozatainak száma.

A 1351/2013. (VI. 19.) Korm. határozat az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről

szóló 2013-2016 közötti Nemzeti Stratégiáról, amely az Emberkereskedelem elleni

irányelvhez és az Emberkereskedelem Felszámolását Célzó Európai Stratégiához kap-

csolódó, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2008-2012 közötti

nemzeti stratégiát felváltó 4 éves stratégiai tervdokumentum. Ennek alapvető fontossá-

gát és lényegét az adja, hogy az emberkereskedelmet tekintve egy olyan nagy tárgyi

súlyú bűncselekményről van szó, amely helyi, regionális és világszinten is szedi áldoza-

tait, s amely nem ritkán a szervezett bűnözéssel összefonódva más bűncselekményekhez

88 Cecilia Malmström felszólalása: Emberkereskedelem - Egyre több áldozat, és egyre kevesebb elítélt - Az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséről: 2013.04.15. Jogi Fórum / MTI

68

is kapcsolódik. Magyarország helyzetét figyelembe véve, a nemzetközi és európai uniós

elvárásokkal, illetve az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stra-

tégia prioritásaival összhangban kerültek megállapításra a nemzeti stratégia beavatkozá-

si területei. A stratégia kialakításakor fontos figyelembe venni, hogy a magyar állam-

polgárokat ért sérelmek kapcsán - a belföldi, és a külföldre irányuló emberkereskedelem

tekintetében - leginkább a szexuális célzatú kizsákmányolás terjedt el, de egyre erősödik

a házi, illetve a feketemunkára irányuló „munka célzatú” kizsákmányolás is.

Ennek értelmében létrejött az úgynevezett „Nemzeti Koordinációs Mechanizmus” a

megelőzés, a felvilágosítás, illetve az emberkereskedelem áldozatainak ellátása, védel-

me és re-integrációja mint az áldozatsegítés általános mechanizmusa. A kormány és az

ezzel megbízott szervek az áldozat-felismerés hiánya okán - az alacsony esetszám miatt

jelentkező kapacitás-, és gyakorlathiány nehézségét észlelve szükségesnek látja az eljá-

rások hatékony és áldozatközpontú kommunikáció fejlesztését az eltérő feladatú kor-

mányzati szervezetek között.

Általánosnak mondható az a probléma, hogy az egyes minisztériumok, hatósági szervek

között nincs egységes informatikai és adatbázis rendszer. Az eltérő rendszerek okán az

egyes adatrekordok regisztrálása - még ha erre lenne is emberi kapacitás teljesen feles-

leges adatbeviteli feladatokat eredményeznek, mert azt más hatóság szerv nem képes

sem elérni, sem használni. Jóllehet, a civil szervezetek, egyházak komoly segítséget

nyújtanak, de nyújthatnának többet is, ha erre létezne megfelelő tájékoztatás és konkrét

információ,89 továbbá lenne elegendő forrás a megfelelő közfeladatot is vállaló egyhá-

zak és civil szervezetek számára. Az állami és a civilszféra együttműködése számos

kívánnivalót hagy maga után.

Erre vonatkozóan megfogalmazódott egy jól működő áldozatazonosítási, irányítási és

védelmi rendszer működtetése. Ennek lényege, hogy alakítsunk ki egy hatékony meg-

előző és tudatformáló programot, mely tudatosságnövelésének elősegítésével, az elkö-

vetők felelősségre vonása, a sértettek, áldozatok jogainak és érdekeinek megóvása kerül

homloktérbe. Ehhez szükséges kormányzati és a kormányhatározatban is megnevezett

NGO és civilszervezetek közötti koordináció további erősítése mellett, a biztonságos

visszatérés és a reintegráció lehetőségeinek országos szintű feltárása, illetve a szükséges

támogató intézkedések kidolgozása.

89 Felesleges adminisztrációtól mentes folyamatos és gyors adatáramlás.

69

5. táblázat: probléma mátrix. Forrás: Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia 2013-2016

A 5. táblázaton egy úgynevezett probléma mátrix látható, amely az emberkereskedelem

területén jelentkező megoldásra váró feladatokat, problémákat jeleníti meg, egymáshoz

való viszonyuk feltárásával.

9.3. Az emberkereskedelem tárgyi súlyának felmérése termé-

szetes személyek válaszai alapján

Az emberkereskedelem elleni harc három alapvető pillére

1. az áldozatsegítés,

2. a bűnüldözés (az elkövetők felelősségre vonása), valamint

3. az áldozattá válás megelőzése.

70

Annak ellenére, hogy rendkívül súlyos kérdésről beszélünk, hazánk esetében az ember-

kereskedelem, mint bűnözési tényező a társadalom számára nem olyan irritáló, mint a

személyes biztonságot súlyosan érintő, de kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények. Az

emberkereskedelem belföldi megjelenési formáival kapcsolatos tendenciák - a témában

érintett szakértők, nyomozók bűnüldöző hatóságok számára – ismertek. Mivel a társada-

lom többsége nem értékeli szubjektív biztonságérzetét veszélyeztető cselekménynek az

emberkereskedelem bűntettét, így sem a kormányra sem a bűnüldöző hatóságokra nem

nehezedik komolyabb társadalmi nyomás. Ennek kérdéskörnek felmérésére készítettem

egy kérdőívet melyben arra kerestem a választ, hogy az társadalom egyes szereplői

mennyire érzik lényeges kérdésnek az emberkereskedelem bűntettének tárgyi súlyát a

társadalomban, illetve mennyire tartják fontosnak az emberkereskedelem áldozatainak

felismerését és segítését. A kérdőívet 98 személy töltötte ki. Arra a kérdésre, hogy mi-

lyen ismeretekkel rendelkezik az emberkereskedelem hazai szabályozásával kapcsolat-

ban a tízes skálán kettes számot jelölték meg legtöbben 19%, amit igazolnak a további

válaszok is.

6. táblázat a kérdőívet kitöltők neme, életkora és legmagasabb iskolai végzettsége

71

7. táblázat: az emberkereskedelem tényállásának ismerete

A következő kérdésre adott válaszok igazolják, hogy az emberkereskedelemnek tárgyi

súlya a társadalom általános megítélése szerint nem jelentős, illetve a nemzetközi szer-

vezetek által jelzett magas látencia sem tükröződik. Nem támasztják azonban alá, az

éves szinten lefolytatott büntetőeljárások és jogerős ítéletek számát.

9. táblázat: az emberkereskedelem felderítési aránya

8. táblázat: Az emberkereskedelem bűntettének elterjedtsége

72

Az emberkereskedelem bűntettének elkövetési magatartásának elhatárolása más jogi

tárgyat sértő bűncselekményektől. A kérdésre adott válaszok mutatják, hogy az ember-

kereskedelem tényállása a köztudatban sokkal inkább kapcsolódik az emberrabláshoz

illetve a prostitúcióhoz, semmint az adásvételhez.

10. táblázat: az emberkereskedelem elkövetési magatartásának kiválasztása

A10. táblázaton látható kérdésre a bűncselekmény jogi tárgyát a kitöltők 92%-a helye-

sen jelölte meg.

11. táblázat: Az emberkereskedelem bűntette által sértett alapjog

73

Az emberkereskedelem áldozatainak nemek szerinti megoszlására vonatkozó kérdések-

re adott válaszok abba az irányba mutatnak, hogy a társadalom megítélése szerint a ne-

mek közötti eltérést mutatják, erős túlsúllyal a leánygyermekek, illetve a felnőtt korú

nőkre vonatkozóan.

12. táblázat: áldozattá válás nemek szerinti bontása

A társadalomban meglévő előítéleteket szerettem volna az emberkereskedelem áldoza-

tainak kapcsán feltárni a következő kérdésekkel, hogy van-e összefüggés az etnikai ho-

vatartozás vagy az iskolai végzettség és az áldozattá válás között. Az adott válaszokból

látható, hogy a válaszadók 52%-a elképzelhetőnek tartja az összefüggést.

13. táblázat: az áldozattá válás és az etnikai hovatartozás közötti összefüggés

14. táblázat: Áldozattá válás és az iskolai végzettség összefüggése

74

15. táblázat: sértettek egyéni felelőssége az áldozattá válás kapcsán

16. táblázat: az áldozattá válás megelőzése szempontjából legfontosabb feladatok

A bűnmegelőzésre vonatkozó felmérés további kérdéseivel elsősorban az emberkeres-

kedelem elleni küzdelemben résztvevő állami szervek és nemzetközi szervezetek által

tett törekvések társadalmi ismertségét és az általuk végzett munka szükségességét kí-

vántam feltárni.

17. táblázat: Nemzetközi szervezetek munkájának szükségessége az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében

18. táblázat: Nemzetközi nyomozóhatóságok munkájának szükségessége az emberkereskedelem vissza-szorítása érdekében

75

19. táblázat: Helyi nyomozóhatóságok munkájának szükségessége az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében

20. táblázat: kormány és a minisztériumok munkájának szükségessége az emberkereskedelem visszaszorí-tása érdekében

21. táblázat: Egyházak civilszervezetek nem kormányzati szervezetek munkájának szükségessége az em-berkereskedelem visszaszorítása érdekében A bűncselekmény elkövetőire vonatkozó kérdések elsősorban egyéni elkövetők, helyi

bűnszervezetek, illetve nemzetközi bűnszervezetek részvételére kérdez rá az emberke-

reskedelemmel kapcsolatban. Jellemzően a mindhárom illetve a nemzetközi szervezett

bűnözést jelölték meg, ami megfelel a magyarországi bűnelkövetési tendenciáknak il-

letve mutatja a vizsgált bűncselekmény komplexitását.

22. táblázat: elkövetői attitűdök és a szervezett bűnözés kapcsolata

Az utolsó kérdésben a civilszervezetek egyházi jogi személyek valamint nem kormány-

zati szervezetek emberkereskedelem elleni törekvéseinek társadalmi ismertségét kíván-

tam feltárni. A kapott válaszokból jól látható hogy többségében ezen szervezetek a kér-

dőívet kitöltők többsége számára „rejtve dolgoznak”.

76

23. táblázat: Civilszervezetek, belső egyházi jogi személyek NGO-k áldozatsegítéssel kapcsolatos törek-vései

9.4. A büntetőpolitika szerepe, mint ultima ratio

A büntetőpolitika csak mint ultima ratio képes a kérdéshez viszonyulni és kétségtelen,

hogy erre fokozottan szükség van, azonban a kérdés vizsgálatánál eltagadhatatlanok

azok a társadalmi problémák, melyek valójában sértetti oldalról táplálják, alanyi oldalról

kiváltják a büntetendő magatartást. Ennek bizonyítéka, hogy nem ritkán a nehezen élő

család adja el a gyermeket, vagy a sértett maga bocsátja áruba testét, hogy megélhetése

valahogyan biztosított legyen. Ezért egyértelműen fokozni kell az elmaradott térségek

felzárkóztatását, a munkához jutás és az oktatás lehetőségét. Az alacsonyabb státuszú

társadalmi rétegek részére átfogó, komplex megoldásokat kell felépíteni, akár pozitív

diszkrimináció lehetőségével is.

A Bizottság által közzétett jelentésben a közétett statisztikai adatok tanúsága szerint az

emberkereskedők áldozatainak döntő többsége, több mint kétharmada, 68% -a nő, min-

tegy hatoda, 17%-a férfi, 12%-a kiskorú lány, 3%-a pedig kisfiú. Az áldozatok túlnyo-

mó többségét, 62% -át szexuálisan kizsákmányolják, negyedüket, az áldozatok 25% -a

pedig munkára kényszerítik. A vizsgált esetek túlnyomó többségében, 61%-ban az ál-

dozatok uniós országból származtak, a legtöbben Romániából és Bulgáriából.

77

Az unión kívülről pedig Nigériából és Kínából került ki a legtöbb áldozat. A bűnelköve-

tőkre vonatkozó adatok szerint a háromnegyedük, 75% -a férfi. Az ilyen ügyekben bíró-

ság elé állítottak túlnyomó többségét, 84% olyan bűncselekmény elkövetéséért ítélik el,

amelyben az áldozatot vagy áldozatokat szexuálisan kizsákmányolják. Fontos lenne

vizsgálni, hogy a passzív alanyok hol és milyen arányban, mely államokban koncentrá-

lódnak leginkább. Ennek értelmében egyértelmű, hogy a gazdaságilag elmaradottabb

tagállamok állampolgárai táplálói/kiszolgálói, a gazdaságilag erősebb tagállamok ál-

lampolgárai pedig felvevői az emberkereskedelem elkövetői magatartását megvalósítói

számára.

Ebből a szempontból az Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia legfontosabb

irányvonalai:

az emberkereskedelem áldozatainak segítésével, irányításával, azonosításával kapcsolatos célok;

az emberkereskedelem hatékony megelőzésével kapcsolatos célok; az emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett valamennyi kormányzati és

nem kormányzati intézmény közötti nemzeti és nemzetközi szintű koordináció javításához szükséges célok;

az emberkereskedelem áldozatainak fokozott védelméhez, illetve az elkövetők felelősségre vonásával kapcsolatos szabályozási háttér javítása érdekében meg-valósítandó célok;

az emberkereskedelem áldozatainak hatékony re-integrációjához elengedhetetlen célok teljesítésére korlátozódik.

Horizontális kérdésként foglalkozik a nemzetközi együttműködéssel és a képzéssel.

Kiemelten, sérülékeny csoportként kezeli a gyermekeket, fiatalokat, a fogyatékkal élő-

ket, a mélyszegénységben élőket, a munkanélkülieket, valamint a nőket- ezen belül is az

állami gondoskodásból kikerülő, fiatalkorú nőket. A preventív szempontú megközelítés

a kiváltó okokat vizsgálva, azokat próbálja megszüntetni, enyhíteni. Tekintettel arra,

hogy a leghangsúlyosabb kiváltó okok közé tartozik a szegénység általi fenyegetettség,

a nők elleni erőszak, a társadalmi integráció hiánya, a munkalehetőségek, a megfelelő

képzéshez, oktatáshoz való hozzáférés hiánya, így egyértelműen a fent felsorolt ténye-

zők által sújtott társadalmi csoport(ok) igényel(nek) dominánsabb beavatkozást. Mivel a

mélyszegénységben élők nagyrészt roma származásúak, továbbá a szexuális célú ki-

zsákmányolás női áldozatainak 80-85 százaléka roma, így a tudatosság növelése a ro-

mák körében kulcsfontosságú, és a társadalmi csoport specifikumait tekintve sajátos

eszközöket kíván meg, azaz figyelemmel kell lenni az iskolázottságukra, körülményeik-

re, a kulturális feltételekre.

78

9.5. A hátrányos helyzetű csoportok helyzetének változásai

A kérdőíves felmérésből kapott válaszokból egyenesen következik, hogy az emberke-

reskedelem áldozatává válásának vizsgálatakor Magyarországon, a hátrányos helyzetű

csoportok rövid elemzését is megtegyük. Dr. Loss Sándor kutatásai90 mutatnak rá arra a

körülményre, hogy egyes helyi, zárt közösségben élő népcsoportok íratlan szabályrend-

szere nagyon eltérő lehet az állam által alkotott jogi normarendszertől, amiből követke-

zően rendkívül nagy számban lehetnek veszélyezettjei az emberkereskedelemnek egy

adott társadalmi csoport tagjai. Továbbmenve, az emberkereskedelem szempontjából

különös jelentőségűvé válik, hogy hogyan változtak meg a romák életkörülményei

1988-2000 között. Számukra a piaci átalakulás súlyos áldozatokat követelt a korábbi

„államszocialista” országok lakosságától, és hogy még tizenkét évvel a rendszerváltás

után is többen vannak a térségben olyanok, akik a rendszerváltás vesztesének tekintik

magukat, mint olyanok, akik nyertesként élték meg a piacgazdaságba való átmenet idő-

szakát. Jellemző az életszínvonal visszaesésének mértéke, az életfeltételek ellehetetlenü-

lése, amelynek üteme meglehetősen eltérő volt az egyes országokban, és eddig nem

rendelkeztünk megfelelő, országok közötti összehasonlítást is lehetővé tevő adatokkal

arra nézvést, hogy mindez hogyan érintette a romákat. A 23-as táblázatban jól látható,

hogy 1988 és 2000 között az életkörülmények igen számottevő romlása ment végbe a

vizsgált három országban, és ez a roma és nem roma népességet egyaránt érintette.91

Ország Év Minta Nagyon szegény

Szegény Nem

szegény

Összesen (100,0%)

N=

Bulgária 1988

Nem Roma 1,3% 6,6% 92,1% 808 Roma 15,0% 23,6% 61,4% 435

2000 Nem Roma 13,4% 38,4% 48,2% 901

Roma 66,7% 27,3% 6,0% 557

Magyarország 1988

Nem Roma 2,3% 3,3% 94,4% 871 Roma 7,4% 8,6% 84,0% 428

2000 Nem Roma 6,1% 11,3% 82,6% 902

Roma 21,4% 28,1% 50,5% 459

Románia 1988

Nem Roma 4,8% 12,7% 82,5% 825 Roma 16,7% 17,1% 66,2% 297

2000 Nem Roma 15,5% 27,5% 57,0% 997

Roma 51,7% 23,0% 23,3% 397

90 Szabadfalvi József: Loss Sándor Emlékkönyv A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának

Kiadványa, 2005. Debrecen 91 Forrás: Szociológiai Szemle 2002/4. 72–94.

79

24. táblázat A roma etnicitás hatása a szegénységre (1988 és 2000 között). Forrás: Szociológiai Szemle 2002/4. 72–94.

Az 24-es táblázatban foglalt kutatási eredményből is jól látható, hogy a kirekesztődés a

társadalom többségi tagjainak sorából eleve determinálja ezeket a társadalmi csoporto-

kat az alannyá vagy passzív alannyá válás tekintetében.

Annak fényében, hogy a társadalomba való visszailleszkedés nem kapott kellő hang-

súlyt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, jelentős előrelépést sürget minden

kormányzati stratégia és ezzel kapcsolatos dokumentum. Kérdés azonban csupán az,

hogy ha a gyakorlatban megtekintünk egy, az emberkereskedelem áldozatává vált sze-

mélyt, akkor rögtön szembeötlik, hogy az úgynevezett „reintegráció” nem arra vonat-

kozik, hogy a sértettet az áldozattá válás előtti élethelyzetében rekonstruáljuk, mert an-

nak egyenes következménye lesz a másod- vagy harmadszori áldozattá válás. Kérdés,

hogy milyen stratégia mentén lenne ésszerű kialakítani azt a helyes álláspontot, amely-

nek értelmében a megfelelő viszonyokat ismerve ne csupán újabb papírok, tanulmányok

szülessenek az íróasztalok fiókjainak, hanem egy ténylegesen működőképes stratégia,

ami megoldást jelent a címzettek számára.

Külön kérdésként szerepelnek a rendszerben az emberkereskedelem „hazatérő áldoza-

tai”, illetve a „belföldön áldozatul eső személyek” köre. Két eltérő csoport, akit szeren-

csés lenne eltérő módon nyilvántartani és kezelni. Részükre lényeges a védett helyen

való elhelyezés, melyet a nemzeti stratégia is elismer és támogat. Az ilyen súlyos élet-

és egészségügyi helyzetben lévő áldozatok részére szükséges ellátást és komplex segítő-

szolgáltatást biztosító intézmény nagyon kevés van, mert nincs kialakítva az ehhez

szükséges férőhelyek száma. Leginkább az történik, hogy anyagi okok miatt - egy ilyen

krízishelyzetben lévő személy esetében az azonnali sürgős életmentő, illetve súlyos ál-

lapotának elhárítását követően elengedik a kezét.

Egyelőre nincs a társadalomba való visszavezetés, sem a nehéz helyzeten átsegített ál-

dozatok sorsának nyomon követését biztosító rendszer, vagy arra vonatkozó terv. Ha

történik is valamilyen utókövetés, az leginkább szervezetlen formában, ötletszerűen

zajlik.

Lényeges továbbá a kísérő nélkül hazánkba érkezett vagy emberkereskedelem áldozatá-

vá vált gyermekek védelme. Itt a legfontosabb - álláspontom szerint -, hogy ne lehessen

akadály az esetleges - ránk mindenhol jellemző - forráshiányosság. Kiemelt és megkü-

lönböztetett figyelem szükséges azon kisgyermekek esetében, akik már áldozattá váltak,

illetve a potenciálisan veszélyeztetettek esetében is. Itt jön szóba a mentális, pszicholó-

80

giai segítségnyújtáshoz való hozzáférés lehetőségének fejlesztése. A sértettek lelki

egyensúlyi helyzete a bántalmazás, a bűncselekmények sorozatos és időben elnyúló

volta, továbbá a kényszertől és a fenyegetéstől való rettegés miatt jelentősen sérül. A

sértettek lelki egyensúlyának helyreállítása nem csupán az áldozatok és hozzátartozóik,

hanem a bűnüldöző szervek számára egyaránt fontos. Itt lényeges a hatóságok részére

történő „érzékenyítési” folyamat megkezdése, illetve az áldozatok felismerését követően

részükre egy úgynevezett „alacsonyküszöbű” ellátási rendszer felépítése.

Erre vonatkozóan a 2011/36/EU irányelv 11. cikk (5) bekezdése fel is vázolja, hogy az

áldozatok pszichológiai segítségnyújtásban részesüljenek. Erre vonatkozóan ilyen tá-

mogatást az emberkereskedelem áldozatai megkaphatnák a védett szálláson vagy az

áldozatsegítő szolgálatnál, ha a bűnüldöző hatóság időben felismerné, hogy áldozattal

van dolga és nem egy elkövetővel.

A nemzeti emberkereskedelem elleni stratégia az áldozatsegítés és rehabilitáció rend-

szeréhez szükségesnek tart az emberkereskedelem trendjeit vizsgálni képes anonimizált

adatbázis létrehozását, mely a bűnözési térképhez hasonlóan egy úgynevezett beavatko-

zási térképet tartalmazna. Tartalmazná az áldozatok nemét, az életkorát, és a tipikus

kizsákmányolási formákat. Álláspontom szerint tartalmaznia kellene a húzótényezőket

is, vagyis egy emberkereskedelmet életben tartó, a bűncselekményt finanszírozó

„igénytérképet”.

Dolgozatomhoz szükséges kutatások során bizonyítást nyert számomra az a feltételezés,

mely szerint az emberkereskedelem és az azzal összefüggő problémák leginkább a kilá-

tástalan helyzetben lévő családok fiatal nő- és leánygyermekeit érintik elsősorban. A

bizonyíthatóság nehézsége az új módosult tényállás létrehozásával sem csökkent. Meg-

fontolandó, hogy az emberkereskedelem törvényi tényállását a különös rész helyett, az

általános részben elhelyezve a bűnszervezetben való elkövetéshez hasonlóan súlyosító

elemként szerepeltetve, a tényállás könnyebb, jobb alkalmazhatóságot feltételezne. Ál-

láspontom szerint az emberkereskedelem olyan társadalmi kérdés is, amely rendkívül

szorosan kapcsolódik az alapjogok és az emberi méltóság és szabadság védelmének

kérdéséhez. Magyarország Alaptörvénye a Szabadság és Felelősség III. cikkének első

bekezdése is tiltó normaként külön is rögzíti, hogy „Tilos az emberkereskedelem”.

Ezeken felül az elkövetési magatartás olyan polgárjogi kötelem meglétét feltételezi,

amelynek „létrejöttét” azért kell bizonyítani, hogy „létre sem jöttként” tekinthessünk rá.

Feltételezve hogy a tényállás, az általános részben foglalna helyet, a megfelelő különös

81

tényállások mellett szerepeltethető lenne külön hivatkozás nélkül automatikusan, mint

minősített magatartás. Így a korábban említett dogmatikai ellentmondások feloldódná-

nak.

Ennek a súlyos bűncselekménynek felszámolásához szükség lenne a büntető anyagi jogi

és a büntetőeljárás szabályozás mellett egy modern szociálpolitikára, is mely egyszerre

két fontos társadalmi célt valósítana meg: a stabilitást és a mobilitást.

A „stabilitás” a családok életében a társadalomban elfogadott jövedelemhez ju-

tás reális lehetősége.

A „mobilitás” pedig a munkához/tanuláshoz szükséges elmozdulás önálló lehe-

tősége.

Ezek olyan prioritások, amelyek nélkül a társadalom megmerevedik, hatékonysága és

versenyképessége csökken, belső feszültségei robbanásig növekednek. Talán kimond-

hatjuk, hogy sikeres szociálpolitika az, amely a szolidaritási elemre szorulók számát

folyamatosan csökkenti egy mobilitási, önellátási, önkiteljesítési elem hatékony működ-

tetésével. Ugyanakkor el kell fogadnom, hogy ez a folyamatos csökkentési szándék so-

ha nem lehet teljesen sikeres. Nem elterelve a dolgozat eredeti célját, de mindenképpen

meg kell említenem, hogy a modern büntetőpolitika mellett a szociálpolitikának párhu-

zamosan feladata az is, hogy szembenézzen a be nem vonhatók és a helyzetbe nem hoz-

hatók támogatásának szükségességével is. A társadalmi szolidaritás részben arról is

szól, hogy mindenki számíthasson rá: ha ő kerül bajba, akkor rajta is segíteni fog a kö-

zösség. Ebből következően a valós feladat, a méltósággal élt emberi élet lehetőségének

megteremtése a végső cél, s ehhez egy modern, rugalmas büntetőeljárási rendszer ko-

moly eszköz a társadalom birtokában.

……..……………………….

Kubisch Károly aláírás

X. IRODALOMJEGYZÉK

10. felhasznált irodalom:

10.1. Phd Értekezés, Könyv:

Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog II. (különös rész). HVG-ORAC budapest 2012. Berta Krisztina: A szervezett bűnözés. In: Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó, jogi és Üzleti tartalomszolgáltató Kft. 2012. Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Rejtjel kiadó Budapest, 2012

82

Czine Ágnes: Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egyik megjelenési formája (PhD értekezés) Pécs. 2011. Csizmadia- Kovács- Asztalos: Magyar Állam- és Jogtörténet. Budapest, nemzeti Tan-könyvkiadó 1998. Dobrocsi Szilvia: Büntetőeljárás jog I. II. Budapest, Patrocinium kiadó. 2012. Dobrocsi Szilvia: A sértett szerepének változása a büntetőeljárásban. Glossa Iuridica - II. évfolyam 1. szám - www.glossaiuridica. (http://www.glossaiuridica.hu/gi1101/bun/gi1101_bun_dobrocsi_szilvia.pdf - letöltve: 2014.02.28. ) Doros Gábor: Küzdelem a leánykereskedés és a prostitúció ellen. Budapest, „a Magyar Egyesület a leánykereskedés ellen”. 1935. Fehér Lenke- Hollán Miklós- Végváry Réka: Nemzetközi Emberkereskedelem. Buda-pest, MTA jogtudományi intézetének kiadványa. 2008. Földi András Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. Hollán Miklós: Az emberkereskedelem. HVG-ORAC 2012 Király Tibor: Büntetőeljárási jog. In: Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Rejtjel kiadó, Budapest, 2012. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris kiadó Budapest, 2008. Loss Sándor: A szokásjog értelme és a hagyományok értéke: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban (1996) Schreiber Emil: A Prostitúció. Budapest, Pátria. 1917. Schanda Balázs – Balogh Zsolt: Alkotmányjog – Alapjogok, Budapest, 2011 PPKE JÁK Szabadfalvi József: Loss Sándor Emlékkönyv A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtu-dományi Karának Kiadványa, 2005. Debrecen

10.2. Könyvfejezet:

Cecilia Malmström felszólalása: Emberkereskedelem - Egyre több áldozat, és egyre kevesebb elítélt - Az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséről: 2013.04.15. Jogi Fórum / MTI Fehér Lenke: Nemzetközi migráció, embercsempészet, emberkereskedelem. P. 235-283. Fehér Lenke: Általános ismeretek és módszertan, IOM, Budapest 2004 (Kézikönyv az emberkereskedelemről, 1-4 kötet) Fehér Lenke: Emberkereskedelem Magyarországon. 425-446 o. Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem (tanulmány az OTKA támogatásával: nyilv. szám: 46973) Póczik Szilveszter - Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció-nemzetközi kocká-zatok. HVG-Orac, 2008. Budapest.

10.3. Kapcsolódó jogszabályok:

1933. évi III. törvény a rabszolgaság tárgyában, Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről 1945. ENSZ Alapokmány 1948. dec. 10. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1966. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1953. évi New Yorki Egyezmény a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában, Genfben,

83

1953. évi december hó 7. napján kelt Jegyzőkönyv (kihirdette: az 1958. évi 18. tvr. rab-szolgaság eltörlésére vonatkozó csomag) 1956. évi Genfi Egyezmény a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a rab-szolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában, Genfben, 1956. évi szeptember hó 7. napján kelt Kiegészítő Egyezmény Az ENSZ keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szerve-zett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyerme-kek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (2006. évi CII. törvény) 2009. évi Lisszaboni Szerződés (EUsz és EUMsz) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberke-reskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról A Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. április 29.) a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncse-lekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabá-lyok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 1950. november 4. Emberi Jogok Európai Egyezménye - Európa Tanács, Róma Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezménye2011/36. uniós irányelv Magyarország Alaptörvénye 2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről. 2005. évi CXXXV. tv. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami káreny-hítésről 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2013. évi XVIII. tv. az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezményének kihirdetéséről 354/2012 XII. 13. Kormányrendelet az emberkereskedelem áldozatai azonosításnak rendjéről 17/2007. III. 23. IRM rendelet a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól 32/2011. XI. 18. KIM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyer-mekmeghallgató szobák kialakításáról 1/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a gyermekmeghallgató szoba használatbavételéről, hasz-nálatának rendjéről 2/2013. (I. 8.) ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól 13/2014. (V. 16.) ORFK utasítás a prostitúcióval összefüggő jogsértések és az emberke-reskedelem kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról 1351/2013 kormányhatározat az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről szóló 2013-2016 közötti Nemzeti Stratégiáról 1995. évi XLI. törvény a büntető jogszabályok módosításáról T/10093. számú törvényjavaslat Council of Europe Treaty Series – No.197 (Az Európa Tanács Egyezménye az ember-kereskedelem elleni fellépésről) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0286:FIN:HU:PDF (2013. október 28. 17:47)

10.4. Cikkek folyóiratok

Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyomozásban (http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/3.pdf [letöltve: 2014.02.28.])

84

Transznacionális Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ Egyezmény, United Nations Convention against Transnational Organised Crime, 2000, Magyarország, 2006. de-cember 22-én ratifikálta. Journal of the United Nations No. 2006/248

http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/fight_against_trafficking_in_human_beings/l33137_hu.htm (Letöltés ideje: 2013. október 16. 12:23)

9.5. Bírósági határozatok

23/1990(X.31.) AB határozat, ABH 1990 88, 95 Lábady tamás és Tertyánszky Ödön párhuzamos indoklása

ABH46-2007. (VI. 27.)

ABH46-2007. (VI. 27.)

BH 2004.217.

2009. február 5. BH 7625

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.14/2010/ 19. Szám

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.159/2009/48. Szám

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.78/2011/ 70. Szám

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.99/2006/22. szám

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.108/2007/47. szám