szakdolgozat - midra.uni-miskolc.hu

1

Miskolci Egyetem

Állam - és Jogtudományi Kar

Civilisztikai Tudományok Intézete

Polgári Jogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT

Sportrendezvények szervezőinek felelőssége

KÉSZÍTETTE: KONZULENS:

Kazsimér Bence (JKT6C9) dr. Tóth Gergő József

Jogász szak tudományos segédmunkatárs

Levelező tagozat

Miskolc

2021

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Institue of Civil Sciencies

Department of Civil Law

THESIS

Responsibility of sports event organizers

AUTHOR: SUPERVISOR:

Kazsimér Bence (JKT6C9) dr. Tóth Gergő József

Faculty of Law Research assistant fellow

Correspondence courses

Miskolc

2021

4

Tartalomjegyzék 1 Bevezető ............................................................................................................... 5

2 Történelmi előzmények ........................................................................................ 6

2.1 A sportjog története ....................................................................................... 6

2.2 A sportjog szabályozása ................................................................................ 8

2.3 A sportjog fogalma ...................................................................................... 11

3 A felelősség szabályozása .................................................................................. 13

3.1 2004. évi I. törvény a sportról ..................................................................... 13

3.1.1 A törvényről általánosságban ............................................................... 14

3.2 X. fejezet: A sportrendezvények szervezése ............................................... 16

3.3 54/2004 (III.31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról ......... 24

3.4 Veszélyes üzemi felelősség .............................................................................. 25

3.4.1 Veszélyes üzemi felelősség a sportban ..................................................... 28

4 Bírói döntések egyes ügyekben .......................................................................... 31

4.1 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.21.722/2007/40. számú ügye ................. 32

4.2 Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.985/2009/6. számú ügye ............................. 33

4.3 Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.302/2010/5. számú ügye .................................. 35

4.4 Kúria Pfv.V.20.607/2019/9. számú ügye .................................................... 36

4.5 Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.85.583/2018/12. számú ügye .......... 37

5 Sportrendezvények megtartása és lebonyolítása a COVID-19 és a korlátozó

intézkedések idején .................................................................................................... 39

6 Záró gondolatok ................................................................................................. 41

7 Irodalomjegyzék ................................................................................................. 43

5

1 Bevezető

„ Egy különös dolog, amit a Forma-1 nyújt neked, hogy tudod, mindig veszélynek

vagy kitéve. A sebesülés veszélye, a halál veszélye. Ez az életed részét képezi, és

neked mindkét arcodat, a szakértőt is és a rideg magatartást is el kell dobnod

magadtól. És én túlságosan szeretem ahhoz, hogy eldobjam magamtól.”

Ayrton Senna, a háromszoros Forma-1 világbajnok és legenda gondolatai irányt

mutatnak és rávilágítanak arra, hogy a szakdolgozatom fő irányvonala a veszélynek

kitettség. Az, hogy egy sportoló, akár néző vagy szurkoló egy sportrendezvényen

milyen veszélynek lehet kitéve. Beszélhetünk egy átlagos hétvégi családi programról,

vagy egy olimpiai nagyságú sporteseményről, akár egy kupadöntőről.

Megsebesülhet, másnak okozhat sérülést, vagy legrosszabb esetben haláleset is

bekövetkezhet, amit az eseményen résztvevőnek, tegye akár sportolóként vagy

nézőként, akarva akaratlanul végig kell néznie a helyszínen vagy a televízióban. A

megtörtént sajnálatos, drámai eseményeket követően pedig joggal merülnek fel olyan

kérdések a kérdések. Ki tette? Ki miatt történt? Ki a felelős? Ki vállal ezért

felelősséget?

Szakdolgozatom témája ezért főként erre a négy kérdésre fog fókuszálni a

sportrendezvényekkel kapcsolatban. Munkám során szeretném részletezni

Magyarország sportjogi történetét kisebb külföldi kitekintéssel, majd a

sportrendezvények szervezőinek általános felelősségét fogom boncolgatni hatályban

lévő jogszabályok alapján, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősségre.

Röviden ismertetni fogom a sportjog speciális szabályrendszerét is, ugyanis a

rendező felelősségének vizsgálatához elengedhetetlen a sportrendezvényekre

vonatkozó normákat is ismerni.

Részletezni és elemezni fogok a későbbiekben a releváns bírósági gyakorlatot, a

Kúria által kibocsátott iránymutatásokat, valamint egyéb felmerülő jogeseteket.

Végül, de nem utolsó sorban aktuális jelenségekkel fogok foglalkozni, valamint

azzal, hogy mi várható a jövőben, különösen tekintettel a technika fejlődésére.

https://www.idezzetek.hu/author/1378-Ayrton-Senna/info

6

A fent említett problémákra, jelenségekre szeretnék rávilágítani és konklúziókat

levonni szakdolgozatom záró rendelkezésében, amelyben saját véleményem is

kifejtem.

2 Történelmi előzmények

2.1 A sportjog története

Egy szemlélet szerint XIX. századot megelőzően még sem a gyakorlatban, sem pedig

elméletben nem beszélhetünk sportról. Két évszázaddal jelen korunk előtt még nem

létezett ez a fogalom. Az emberek maximum vallási szertartások keretein belül

hajtottak végre játékszerű mozgásokat, azonban óriási a differencia a mai sportnak

nevezett tevékenység és az akkori rituálékon végrehajtott játékok között. Az említett

vallási rituálék akkoriban még feltételezhetően szabályszerűtlenül és a versenyek

tipikus jellege nélkül történtek. A szabályaik mindenképpen rendszerezettek voltak,

azonban ezek a regulák nem voltak írásba foglalva, ebből kifolyólag az említett

mozgásformák nem tekinthetőek sportnak. 1

Léteznek azonban olyan elméletek is antropológusok szerint, amelyek azt mondják,

hogy a sport már az ókorban is létezett. Wolfgang Decker álláspontja szerint „sport

antropológiai szempontból állandó tényezője az életnek, és a mindenkori kultúrában

jellegzetes, a változó természeti, politikai, társadalmi és történeti körülmények által

meghatározott formát öltött.”2

Abból indul ki, hogy a sport az élet szerves része, egy kulturális és társadalmi

jelenség, amelyet a társadalom különböző rétegei hoztak létre, még nem ismerve a

jelenkori sport fogalmát. Korábbi kutatások már utaltak rá, hogy ugyanazokat a

sportokat művelték, mint a régebben az európai civilizációk többsége. Ilyen például a

1 Dr. Szabó Béla: Sportjogtörténet. Campus Kiadó, Debrecen 14. oldal


7

dobás, a mászás, a futás és a birkózás, mint magasabb fizikai erőnlétet igénylő

mozgások, de megjelentek a labdajátékok is. 3

A fentiek alapján kiderül, hogy nem létezett olyan emberi közösség, ahol ne jelent

volna meg a sport bármely formája. Tehát a sport olyan viselkedésformának

tekinthető, amely jelent volt a görög-római világban, a korai magas-kultúrákban,

valamint a természeti nép körében is.

Az 1952-ben és 1958-ban aláírt Párizsi Szerződések egyike sem rendelkezett a

sportról, de még az 1987-ben aláírt Egységes Európai Okmány sem. Egy 1976-ban

hozott döntés szerint az Európai Közösségen belül a sportot a közösségi jog

szabályozása alá kell vonni, ha az a gazdasági életben meghatározó szerepet ölt. Az

említett irányvonalat követi az Európai Unió 1990-es éveire kialakult sportpolitikája,

amely úgy foglalkozik a sporttal, mint gazdasági tevékenység. Ebből levonható az a

következtetés, hogy ha fizetségért történik a sport, akkor az szolgáltatásnak,

munkának minősül, tehát az EU-jog rendelkezései az irányadóak. 4

Az elmúlt három évtizedben Európa Tanács számos dokumentumot bocsátott ki,

melyek rendszeresen megszervezik az Európai Unió sportpolitikáját. Ide tartozik a

Mindenki Sportja Charta (Sport for All Charter), az Etikai Kódex (Code of Ethics),

az Európai Sport Charta (European Sport Charter), a Nézőtéri Erőszak Elleni Európai

Egyezmény (Convention against Spectators’ Violence), és nem utolsó sorban

Doppingellenes Egyezmény (Anti-Doping Convention).5

Az Európai Unió elismeri a sport társadalmi fontosságát és azt, hogy az élet

meghatározó része. Az Európában élő civil társadalom életében az egyik

legmeghatározóbb intézményévé vált a sport, amely napról napra fejlődik. Az

európai országokban megállíthatatlanul fejlődő tevékenység, amelyet az is rendkívüli

módon szemléltet, hogy körülbelül 600.000 sportklub és ezek tagjaiként

megszámlálhatatlan mennyiségű sportoló van jelen. Az EU-nak rengeteg


4 Dr. Tóth Nikolett Ágnes. PhD értekezés. A sportjog, mint sajátos szakjog. Internetes jegyzet 33.

oldal (Letöltve: 2021.02.10.) 5 Dr. Tóth Nikolett Ágnes. PhD értekezés. A sportjog, mint sajátos szakjog. Internetes jegyzet 33.

oldal (Letöltve: 2021.02.10.)

8

sportnemzet tagja, mondhatni, hogy a világ sporthatalmai közé tartoznak, amelyek

rengeteg sporteseménynek adnak otthont évről évre. Ilyen például az Egyesült

Királyság, Franciaország és Németország is.

Az Európai Unió megalapításával új lendület költözött a sportba. Oly módon

tekintettek rá, hogy közös politika létrehozásában működhet közre, amely

megállíthatatlanul fejlődhet, ezért komolyabb figyelem és az akkorinál átfogóbb

szabályozás létrehozása szükséges.6

Az EU történetében 1990. május 1.-jén Amszterdami Szerződésben az Unió és a

tagállamok kimondták, hogy „a Konferencia aláhúzza a sport társadalmi

jelentőségét, különösen az emberek között az identitás és szövetség kialakításában és

elősegítésében játszott szerepét. Ennél fogva a Konferencia felhívja az Európai Unió

intézményeit, hogy konzultáljanak a sportegyesületekkel, amennyiben a sportot érintő

fontos kérdések kerülnek napirendre. Ebben a tekintetben különösen érdemes

figyelembe venni az amatőr sport sajátosságait.”7

2.2 A sportjog szabályozása

A sport gazdaság és társadalmi vonatkozásainak, jogi vetületének definiálása

rendkívül bonyolult feladatot gördít elénk. Szintén nehéz dolgunk van akkor is, ha a

sportjogot szeretnénk a jogrendszerben elhelyezni, annak ellenére, hogy nagy, a

magyar irodalomban jeleskedő nevek foglalkoznak vele már hosszú évek óta.

A sporthoz való jog emberi és alapvető jog, amely elidegeníthetetlen és tiszteletben

kell tartani. Ezekre az alapvető jogokra és kötelezettségekre törvény állapítja meg a

szabályokat. Alapvető jog abban az esetben korlátozható, ha más alapvető jog vagy

bármely alkotmányos érték érvényesülése szükséges, illetve, ha az érvényesíteni

kívánt jog arányos az elérni kívánt céllal, illetve azt tiszteletben tartják.

6 Dr. Tóth Nikolett Ágnes. PhD értekezés. A sportjog, mint sajátos szakjog. Internetes jegyzet 33.

oldal (Letöltve: 2021.02. 10.) 7 Dr. Tóth Nikolett Ágnes. PhD értekezés. A sportjog, mint sajátos szakjog. Internetes jegyzet 35.

oldal (Letöltve: 2021.02.10.)

9

A sportról szóló 2004. évi I. törvény bevezető szavai az alábbiak szerint határoz a

sportról: „Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test

művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet

értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport

egyént és közösséget erősítő értékeit.

Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik

tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e

törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy

Magyarország sportoló nemzetté is váljék.” 8

A 2011. évben történt törvénymódosítás során az Országgyűlés a következőket

fogadta el:

„a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos

célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket,

és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. A sport legelőbb is a lelki

egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni

akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak

egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. Magyarország

Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és

e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő

eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy

az egészség megőrzéséről van szó.”9

Két alapjoggal rendelkezünk, amely az összes többit megelőzi: az élethez és az

emberi méltósághoz való jog. Ezek oly módon kapcsolódnak a sporthoz, hogy védik

a sportolók életét és fizikai integritását, valamint szabályaikkal védik a sportolók

emberi méltóságát.

A sportoláshoz való jog a továbbiakban állami reagálást is igényel. Az állami szervek

és az önkormányzatok kötelesek meghatározni, hogy milyen feladatokat kell

8https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3Dspo

rtr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3 9 https://mnasz.hu/letoltes/2012_sporttorveny.pdf 1. oldal, (Letöltve: 2021.02. 11.)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3Dsportr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3


https://mnasz.hu/letoltes/2012_sporttorveny.pdf

10

megteremteni, hogy mi kötelező és mi fakultatív sportfeladat. Azt is szükséges az

állami szerveknek és az önkormányzatok részére meghatározni, hogy milyen módon

kell azt lehetővé tenniük, hogy érvényesüljön az effektív állampolgári jog.

A rendszeres mozgás, sportolás jogalkotási kötelezettséget keletkeztet, valamint

igazgatási és szervezési feladatokat kíván meg az államtól. Ennek eredményeként

született meg a Sporttörvény, illetve annak végrehajtási rendeletei. A sportnak, mint

tevékenységnek elősegítése tehát állami és közfeladat lett, amelyet elsősorban az

államháztartásból vagy a központi költségvetésből történő finanszírozását feltételezi.

A fentiek alapján a Sporttörvény tehát egyértelmű és világos szabályozást tett közzé

számunkra, amelyben szereplő meghatározott feladatokat az állam intézményei

kötelesek végrehajtani.10

Az Alaptörvény XX. cikke kiemeli a sport támogatását:

„Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Magyarország genetikailag

módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és

az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi

ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával,

valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”11

Az Alaptörvényben szereplő testi és lelki egészség harmonizációja – amatőr

sportolóként úgy gondolom, kijelenthetem, hogy – sport nélkül nem megvalósítható.

Egészségünk megőrzése és annak helyreállítása szintén alapvető jogaink közé

sorolható, az ezekhez szükséges feltételek megteremtése pedig szintén az állam

feladatai közé tartozik.

A fentiek alapján joggal kijelenthető, hogy 2012-től az állam már nem csak közvetett

módon foglalkozik a sporttal, hanem nevesíti azt konkrétan, ellentétben a régi

Alkotmánnyal.

10

Fazekas Attila: Sportigazgatási és jogi ismeretek. Jegyzet. Internetes forrás. 2009. 146. oldal 11

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV


11

2.3 A sportjog fogalma

A sport lényege a szabályok betartása és az azoknak való megfelelés. A

szabályozottságot minden definíció az egyik legfőbb kritériumának tekinti.

Huizinga12

gondolatai szerint szabály nélkül nincs játék, de elmaradhatatlan a

szabadság és a rend jelenléte is.

„[A játék] rendet teremt, sőt maga a Rend […] A játék feltétlen rendet követel meg.

A tőle való legcsekélyebb eltérés elrontja a játékot, megfosztja jellegzetességétől,

értéktelenné teszi… Minden játéknak megvan a maga szabálya […] A játék szabályai

feltétlenül kötelezőek, és semmiféle kétséget nem tűrnek. Paul Valéry fejezte ezt ki

egyszer e nagyhorderejű gondolattal:» Egy játék szabályaival szemben nem állhat

fenn semmiféle szkepticizmus. Alapfeltétele, amelytől függ, világosan körülhatárolt.

Mihelyt túllépik a játékszabályt, összedől a játékvilág és vége a játéknak […]«.”13

A versenysportot, amely már a teljesítmény, erő összemérésére irányul normák eltérő

szintjei foglalták körül a múltban, foglalják jelenleg és fogják a jövőben. Ezen

normák egyik szintje a mindenkori állami jog, amely magába foglalja a azokat a

regulákat, amelyek a sportra és részterületeire fókuszál.

A tradicionális felfogás alapján a normák úgy határozhatóak meg, mint amelyben a

társadalmi normákat a bíróságok jogi normaként elismernek, és azok alapján hozzák

meg döntéseiket. Ha a hagyományos felfogást vennénk alapul a múltban történi

kutatásaink során, akkor csak azokkal a normákkal kellene foglalkoznunk, melyet az

állam erre felhatalmazott szervei alkottak és ezek végrehajtó szervei kényszerítettek

ki. Az említett megközelítés nem felel meg a jogtudomány modern sportjogi

definíció meghatározásának, ugyanis a jogászok kettős értelemben használják a

sportjog fogalmát.

Egyrészt a sportra vonatkozó állami jogszabályok, az úgynevezett lex extra sportiva

avagy a tágabb értelemben vett sportjog. A sportra vonatkozó állami jogszabályok

nem képeznek a magánjoghoz hasonlóan önálló jogterületet vagy jogágat. Egy

12

pszichológia professzor, kultúrtörténész és indológus 13

Dr. Szabó Béla: Sportjogtörténet. Campus Kiadó, Debrecen 24. oldal

12

tipikus keresztülfekvő joganyag, amely azt jelenti, hogy állami jogszabályok

keresztmetszetanyaga jelenik meg benne, amely közös szabályozási tárgya maga a

sport.

Másrészt a sportjog górcsője alá vehető a sport önmaga által alkotott joga, a lex

sportiva, a szűkebb jelentéssel bíró sportjog. A modern sportegyesületek,

szövetségek alapszabályaiban jelenik meg, amelyekkel kötelezettséget rónak

tagjaikra és hatalmuk alá rendelt személyekre, mindemellett jogokkal is felruházzák

őket. Így szorítják a sporttevékenységet meghatározott normák közé.

A sport mindig megszervezte saját világát, szabályokat alkotott „magának” és

finomra hangolta, hogy azok érvényesüljenek a későbbiek folyamán. Így alakult ki

egy „lex sportiva” a sportszövetségek által, amely magánjellegű jegyeket tartalmaz

és világszerte összefüggő minden sportág tekintetében. A sport saját maga által

alkotta rendelkezések tekintetében – nemzetközi és országos szinten is – a normák

két alaptípusa különíthető el. A sportszabályok és a szövetségi szabályok.

A sportszabályokon belül kiemelendő két csoport, a játékszabályok és a

versenyszabályok halmaza. A játékszabályok azok, amelyek elsősorban egy sportot

megkülönböztetnek egy másiktól, illetve technikai és általános szabályokkal tölti

meg az adott sportot. Ilyen például a játék célja, tartalma, a játékosok, illetve azok

eszközei, valamint a játéktér, és annak helyszíne. A sportok effajta tipizálása teszi

lehetővé, hogy létrejöhessenek a versenyek. A játékszabályok leginkább belső

hatással bírnak, mivel a sportolókat egyedül a játéktéren köti és csak az ott elkövetett

szabálytalanság miatt érheti őket szankció.

A versenyszabályokat értelmezhetjük akár tágabb értelemben vett

játékszabályokként. Egy adott sportág szervezésével, megrendezésével és a

versenyek lebonyolításával kapcsolatos szabályokat köti le. Példaként felhozható a

sportolók ruházata, felszerelése, a játékokban résztvevők életkora és az

infrastrukturális követelmények, amelyek a rendezvény szervezőjére vannak a

legnagyobb hatással. A játékszabályokkal ellentétben hatásuk leginkább a játéktéren

kívül nyer érvényt, nem az aktuális sportágat tipizálják. Konkrétan ilyen reguláknak

13

tekinthető a nevezési, illetve a kizárási, valamint az átigazolásra vonatkozó

szabályok.

A sport saját maga létrehozott nagyobb csoportja a szövetségi szabályok. Jobb

elnevezés hiányában sportszövetségi jognak nevezhető, amely a versenyeken kívüli

magatartási és viselkedési normáit rögzít, nem mutatják a sport tipikus jellegeit,

annál inkább jelennek meg szervezeti felépítésről, szavazati jogokról, azok

arányairól, valamint a tagdíjak fizetéséről szóló rendelkezések.

A fent említett szabályok minden további nélkül felülvizsgálhatóak bíróságok által,

így érvényesülnek az állami, illetve a közösségi jogok. Összegezve kijelenthető a

sport teljes területén, hogy a sportjog alatt értett szabályrendszer – az állami

törvényektől a szupranacionális jogig – konfliktusokat és jogi problémákat old meg.

3 A felelősség szabályozása

Szakdolgozatomnak ebben a fejezetében a felelősség kialakulására, szabályozására

szeretnék fókuszálni, melynek során elemezni fogom Magyarország hatályban lévő

sporttörvényét, valamint a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelet kap

szerepet. A fejezetben szerepelni fog a 2013. évi V. törvényben, a Polgári

Törvénykönyvben szereplő veszélyes üzemi felelősség, valamint az üzembentartó.

3.1 2004. évi I. törvény a sportról

Jelenleg is hatályban lévő sporttörvényünk 2004.01.13. napján került kihirdetésre. XI

fejezetből épül fel, amelyek tovább bonthatóak címekre. A törvény több alkalommal

módosításra került.

14

3.1.1 A törvényről általánosságban

A törvény I. fejezetében szabályozza a sportoló, sportszakember jogállását, a

sportolóknál külön cím alatt említi meg az amatőr sportolókat és külön cím alá

foglalja a hivatásos sportolókat. A fejezet végén a sportfegyelmi felelősség szerepel.

A II. fejezet a résztvevők „tágabb” csoportjával kapcsolatban ad részünkre

felvilágosítást, ugyanis a sportszervezetek jogállásán belül felsorolja, hogy mi

minősül sportszervezetnek:

„15. § (1) *

Sportszervezetek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a

sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok.” 14

Ahogy a jogszabály is leírja, a II. fejezetben a sportegyesületek és a

sportvállalkozások kaptak főszerepet.

A következő rész sportági szakszövetségekkel és egyéb sportszövetségekkel

foglalkozik, amely az előzőtől jóval hosszabb fejezetben taglalja. A III. fejezet

címéből is adódóan felsorolja, hogy Magyarországon milyen típusú szak- és

sportszövetségek létrehozása lehetséges, hogy azoknak kik lehetnek tagjai, továbbá

fennmaradásuk feltételeit, milyen támogatásban részesülhetnek, valamint ki vonthaja

őket ellenőrzés alá.

A IV. fejezet a Sport versenyrendszere címet kapta, amelyből megtudhatjuk, hogy

kik vehetnek részt versenyeken, illetve, hogy a sportszövetségek milyen

versenyrendszert működtethetnek:

„31. § (1) A sportszövetség:

a) amatőr,

b) hivatásos,

c) vegyes (nyílt)

versenyrendszert működtethet (bajnokságot írhat ki).”15

14

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3Dsp

ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3Dsportr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3#lbj56id35ce



15

A fejezet foglalkozik továbbá a nevezési (indulási) joggal, sportszervezetek

jogutódlásával, valamint versenyszabályzatokkal, néhol pedig utánpótlás-nevelési

kérdésekre nyújt kielégítő választ részünkre.

Az V. fejezetben a sporttal kapcsolatos kereskedelmi szerződéseket taglalja a

jogszabály, különös tekintettel a szponzorálási szerződésekre, a marketingjogokra.

A törvény elemzésének a felén túl haladva elérünk a VI. fejezethez, amely A sport

civil igazgatási és érdekképviseleti rendszere címet kapta. A törvény ezen

szakaszában a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a

Nemzeti Versenysport Szövetség, a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidő

Sportszövetség, a Sport Állandó Választottbíróság kap figyelmet.

A következő fejezetben az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos

feladatait ismerhetjük meg részletesen.

A VIII. fejezethez érve tapasztalhatjuk, hogy az itthoni sportban mekkora szerepet

kapnak az állam által nyújtott támogatások, hogy azok milyen forrásból érhetőek el a

sportolók részére, továbbá milyen ösztöndíjat kaphatnak sportolóink. Ki kell itt

emelni a Gerevich Aladár16

-sportösztöndíjat, amelyet az kaphat meg, aki kiemelkedő

sporteredményt ér el. Választ kaphatunk kérdésünkre továbbá az olimpiai járadékkal

kapcsolatban, illetve azt is megtudhatjuk, ki jogosult a nemzet sportolója címre:

„62. § *

(1) *

A Kormány a Nemzet Sportolóinak javaslata alapján a „Nemzet

Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét,

hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív

sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. A

Nemzet Sportolóinak a javaslatát a sportpolitikáért felelős miniszter terjeszti a

Kormány elé.”17

15


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3 16

Hétszeres olimpiai bajnok kardvívó, minden idők egyik legeredményesebb magyar olimpikonja. 17


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3







16

A sporttörvény IX. fejezete a sportlétesítményekkel kapcsolatban ad számunkra

„útbaigazítást”, annak építésének, korszerűsítésének ürügyén, ahol az 54/2004

(III.31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról18

is szerepet kap.

A sorban következő, X. fejezetet három részre bontja a törvény. X., X/A. és X/B. A

X. fejezettel szakdolgozatom következő alpontjában kívánok foglalkozni, ugyanis

munkámban a sportrendezvények szervezése, szervezőinek felelőssége kiemelt

szerepet kap.

A X/A. fejezet az állami tulajdonú, sportcélú ingatlanok és egyéb vagyonelemek

kezeléséről szól, míg a X/B. fejezetben a Nemzeti Sportinformációs Rendszer

szabályait írja le.

3.2 X. fejezet: A sportrendezvények szervezése

„65.§ (1) *

Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban)

szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével

megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában

egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető.”19

A fenti sorokkal kezdődik a X. fejezet, annak is az a címe, amely „A szervezés

feltételei” elnevezést a jogalkotótól. A törvény kiemeli, hogy más jogszabályban

meghatározott sportrendezvény csak sportszervezet, szakszövetség, vagy sportági

szövetséget szervezésével jöhet létre.

„65.§ (3) *

[…] A sportszövetség a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával

kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában határozza meg azokat a

szakirányú képesítéseket, amellyel a biztonsági felelősnek rendelkeznie kell, és azokat

a követelményeket, amelyeket teljesítenie kell.

18

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400054.KOR&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3D

54/2004 19


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3



https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400054.KOR&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3D54/2004




17

(4) *

Kizárólag a szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség előzetes

írásbeli hozzájárulásával tartható olyan sportrendezvény, amelynek résztvevői a

versenyzés során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak (veszélyes üzem). A

szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség a hozzájárulását nem tagadhatja

meg, ha a sportrendezvény lebonyolítása a sportág hazai és nemzetközi

versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban meghatározott biztonsági

előírásoknak megfelel, és megtartása a sportág versenyrendszerének (bajnokság)

működtetését nem veszélyezteti.”20

Fenti sorokat azért emeltem ki ebben a részben, mivel azokat jelenítik meg a törvényt

olvasók számára, amik egy sportrendezvény lezajlásánál rendkívül fontos

szempontok. A bemutatott törvényrészlet meghatározza azokat a feltételeket és

követelményeket, amelyek egy sportrendezvény biztonságos lezajlásához

szükségesek, illetve említést kapnak a fokozott veszéllyel járó sportrendezvények,

azok biztonsági előírásai, illetve a versenyek működtetésének feltételei.

A szervezés feltételei címben kitér a jogalkotó arra is, hogy 14. életévét be nem

töltött gyermek milyen feltételekkel vehet rész küzdősportban, illetve a törvény itt

meghatározza, hogy mi minősül küzdősportnak:

„65.§ (6)[…]

a) küzdősportnak minősül az a sporttevékenység, valamint

b) kontakt harcművészeti ágnak minősül az a harcművészeti ág,

amelyben a testnek test elleni, vagy a testnek a sporttevékenység során használt tárgy

elleni, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenysége a sportág szabályai szerint a győzelem

elérésének eszköze, és amelynek közvetlen célja a másik személy fizikai legyőzése.”21

A törvény X. fejezetének következő címe is rendkívül fontos szakdolgozatomhoz

történő kutatás szempontjából, ugyanis ez a szakasz tartalmazza a szervező

felelősségét.

20


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3 21


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3






18

„66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség,

illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő

lebonyolításáért a szervező - illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a

szervező és a rendező egyetemlegesen - felelős.

(2) *

A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles megtenni és

az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a

sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint

a jogsértések megelőzése érdekében szükséges.

(3) A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő

megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.”22

A törvény nevesítve írja le, adja tudomásunkra, hogy a sportrendezvények

problémamentes lebonyolításáért a szervező a felelős, annak hiányában a rendező

szerv viseli a felelősség terhét. Együttes alkalmazásuk esetén egyetemleges lesz a

felelősség. A rendező köteles minden tőle elvárhatót és telhetőt megtenni, hogy a

résztvevők személyi- és vagyonbiztonsága megóvásra kerüljön, továbbá köteles

megelőzni a jogsértő cselekmények kialakulását. A (3) bekezdésben olvashatjuk,

hogy a résztvevők helyszínre érkezésétől addig tart, amíg azok a sportlétesítményt el

nem hagyják.

A törvény 67.§-a szabályozza, hogy milyen feltételek mellett szervezhető

sportrendezvény, a szervezés során milyen előírásoknak kötelező megfelelni,

továbbá a szervező köteles azoknak az előírásoknak is megfelelni, amelyek a

személyi és vagyonbiztonságra vonatkoznak. A jogalkotó itt gondolt

fogyatékossággal élő személyekre is, mivel a törvény kötelezi a szervezőt, hogy

részükre biztosítsa az akadálymentes bejutás, illetve távozás lehetőségét. Ezen felül

nem elhanyagolhatóak a fogyatékosok különleges szükségletei. Ezeket az MPB23

határozza meg.

A 68.§ további kötelezettségekkel terheli a szervezőt, feladatokat határoz meg

számára. Ilyen feladat például a sportlétesítménybe beléptetés, szurkolótáborok

22


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3 23

Magyar Paralimpiai Bizottság




19

megfelelő elhelyezése, azok figyelemmel kísérése, és ha említettem a beléptetést,

akkor rendkívül fontos feladat a sportrendezvény helyszínének elhagyásának

megszervezése is. Rendkívül fontos feladat a szurkolótáborok megfelelő elhelyezése

biztonsági szempontból – amatőr futballistaként egyértelműen a labdarúgást

szeretném felhozni példának – mivel Európában és Magyarországon is volt példa

futballhuliganizmusra. A futballhuliganizmus ugyanis nem tűnt el, csupán a korszerű

technikai megoldásoknak és a fejlődő biztonsági rendszereknek köszönhetően

sikerült visszaszorítani. Szakdolgozatomban a későbbiek folyamán minimálisan

szeretnék kitekinteni büntetőjogi irányba a sportrendezvényekkel kapcsolatos

jogellenes cselekmények tekintetében.

A sportrendezvény szervezője munkája során köteles tájékozatni az illetékes

rendőrkapitányságot, valamint annak vezetőjével köteles együttműködni és részére

megadni a megfelelő tájékoztatást a rendezvénnyel kapcsolatban. A rendőrség

jogosult a nézőket kizárni a sportrendezvényről, illetve korlátozhatja a nézők számát,

amennyiben a rendezvény szervezésének meghatározott feltételei a sporttörvényben,

illetve a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben24

nem

alkalmasak, vagy ha hiányoznak. Ezen felül a hatóság határozhat a nézők számának

megszorításáról, illetve nézők kizárásáról, ha a szervező nem tartja be a biztonsági

normákat, valamint ha elmaradt a biztonságtechnikai kontroll. Különös esetekben a

rendőrség megtilthatja a rendezvény megtartását is. Ha rendezvény szervezője a

törvénynek megfelelően jár el szervezése során és tájékozatja az illetékes

rendőrkapitányság vezetőjét, abban az esetben az kijelöli állományának egy tagját,

melyet követően az, a kapitányságvezető utasítására megfigyelést hajthat végre,

melyről az általa tapasztaltakat jelenti parancsnoka irányába.

Amennyiben a nézők, szurkolók magatartásbeli problémáiból kifolyólag nem

biztonságos a sportrendezvény megtartása, abban az esetben a szervező köteles a

rendezvényt megszakítani és felfüggeszteni. Így tesz az esemény szervezője akkor is,

ha a folyamatban lévő rendezvényen rendbontó cselekményt, cselekménysorozatot

tapasztal.

24

54/2004 (III.31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról

20

Volt már a történelemben példa arra, hogy futballszurkolók erejüket fitogtatva

próbáltak meg részt venni mérkőzéseken – ez is a futballhuliganizmus

„intézményének” egyik jelensége. Abban az esetben, ha a rendőrség megfigyelő

tagja azt tapasztalja, és úgy ítéli meg, hogy bármely résztvevő testi épsége, élete,

vagy akár a sportlétesítmény – jelen példa esetében futballstadion – megóvása forog

kockán, akkor soron kívül felveszi a mérkőzés szervezőjével, játékvezetőjével és a

vendégként fogadott csapattal a kapcsolatot, mely során dönthet úgy, hogy a

mérkőzést félbeszakítják. Ilyen esetben a mérkőzés játékvezetője köteles eleget tenni

a hatóság által kapott utasításnak, „le kell fújnia a meccset”.

A sportrendezvény lezajlását követően a nézők távoznak, elhagyják a létesítményt.

Ha a rendezvényre érkeztek vendégszurkolók, akkor őket a rendőrség a hazai

szurkolók távozásáig visszatarthatja. Előfordul azonban, hogy a rendezvényt nem

biztosítja a hatóság, viszont a sporttörvény felhatalmazást ad a szervezőnek, mely

szerint általa is visszatarthatóak a vendég fanatikusok. Értelemszerűen a rendőrség a

vendégszereplő gárda szurkolóinak érkezését, a létesítményhez történő kísérését is

foganatosítja.

Magyar futballpéldának okán kiemelném a Magyar Nemzeti Bajnokság I.

osztályában szereplő Diósgyőri VTK és Ferencvárosi TC csapatait, ugyanis ha

egymás ellen játszik a két csapat – nagy létszámú szurkolóikra tekintettel – akkor az

kiemelt mérőzésként kerül megszervezésre, illetve biztosításra. Ilyen esetben a

rendőrség folyamatosan „szemmel tartja” a hazai, illetve az érkező

vendégszurkolókat, megfigyeli azok érkezési útvonalát, majd a stadionhoz kíséri

azokat.

A szervező és a rendező – akárcsak a nézők vagy szurkolók – megszeghetik a

sporttörvény rájuk vonatkozó előírásait. A rendezvényre vonatkozó biztonsági

előírások megsértése esetén az illetékes rendőrkapitányság közigazgatási bírsággal

sújthatja a rendezvény szervezőjét, amely függhet az okozott kár mértékétől, a

jogsértés súlyától, valamint a megismétlődés lehetőségétől. Amennyiben a kiszabott

bírság nem kerül megfizetésre, a rendőrség korlátozhatja a nézőszámot, valamint

megtilthatja, hogy nézők nélkül rendezzék meg az eseményt.

21

Ahogy már fentebb említettem a példában és az alábbi törvényszöveg is bemutatja:

„68/A.§(2) A sportrendezvény biztonsági minősítése

a) normál,

b) fokozott, vagy

c) kiemelt

biztonsági kockázatú lehet.”25

A sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését az Országos Rendőr-

főkapitányság által működtetett Minősítő Bizottság hajtja végre.

A normál és biztonsági kockázatú rendezvények esetében a létesítményen belül

történtekért kizárólag a rendező felel. Fokozott biztonsági kockázat esetén a rendező

a rendezvényt megelőző 15 napon belül tájékoztatja a helyileg illetékes

rendőrkapitányságot és felkéri együttműködésre – térítés ellenében. Ezzel ellentétben

normál biztonsági fokozat esetében térítés nélkül működik közre a rendőrség.

Fokozott biztonsági kockázat esetén a szervező köteles – annak érdekében, hogy a

lebonyolítás biztonságosan megtörténjen – a rendőrséget tájékoztatni a belépésre

jogosultak számáról, valamint köteles a rendőrség által meghatározott számú

rendezőt az eseményre vezényelni. Köteles a szervező megszervezni a gépjárművel

érkező szurkolók parkolásának biztosítását, valamint a rendezői és közreműködői

listát átadni a rendőrség részére.

Magyarországon a kiemelt biztonsági kockázatú rendezvényeket a rendőrség

közfeladatként hajtja végre a létesítményen belül. Példának okán ismét a labdarúgást

említeném. 2018 nyarán Budapesten rendezték az év egyik legkiemeltebb

sporteseményét. A Ferencvárosi TC az izraeli Maccabi Tel-Aviv csapatát fogadta az

Európa Liga selejtezőjében. A rendezvényre 17.126 néző volt kíváncsi élőben.

„Az izraeli csapat bárhol játszik a világon vendégként, biztonsági szempontból a

legmagasabb szintet követeli meg a rendező ország rendőrségétől a nemzetközi

25


ortr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%25B3



22

szövetség – elemezte a helyzetet Ámán András alezredes. – A tel-avivi csapat elleni

labdarúgó-mérkőzés biztosítása nemcsak biztonsági, hanem politikai szempontból is

érzékeny feladat, nagy odafigyelést követel a világ bármely rendőrségétől.”26

A rendőrség a mérkőzés külső biztosítására ügyelt. A Groupama Aréna környezetét

és a környező kerületeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság járőrei felügyelték, míg

a stadion közvetlen környezetét a Készenléti Rendőrség állománya biztosította és

ellenőrizte.

1. kép27

A jogalkotó külön megemlíti a labdarúgást, mivel Magyarországon a futball vonzza a

legnagyobb nézőközönséget a sportlétesítményekbe. A törvényszöveg kiemeli a

törvény, hogy a vendégcsapat köteles megszervezni a szurkolóinak a beléptetését és

azok számával arányban kell megfelelő számú rendezőről gondoskodni. Ezen felül

részt kell vennie az idegenbe utazó sportszervezetnek a vendégszurkolók

beléptetésében és a vendégszektor biztosításában.

26

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/europai-szintu-

biztositas#3 27

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/europai-szintu-

biztositas (Letöltve: 2021.02.15.)

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/europai-szintu-biztositas#3


http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/europai-szintu-biztositas

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/europai-szintu-biztositas


23

A szurkolók beléptetésénél a szervezőnek jól látható, értelmezhető módon fel kell

tüntetnie a belépés feltételeit és a magatartási szabályokat. Ezeknek mind szerepelnie

kell a belépőjegyen és a bérleten is.

A szervező feladatai közé tartozik továbbá, hogy évente helyzetjelentést készítsen,

melyben szerepel a fejlesztési terv megvalósulásának eredménye, saját tapasztalatai.

Meg kell jelentésében említenie a tett és elmulasztott intézkedéseit, valamint azok

következményét. A helyzetjelentést a versenyrendszerben rendezett utolsó versenyt

követő 45 napon belül meg kell küldenie a rendőrségnek, a Minősítő Bizottságnak,

valamint a sportszövetségnek – hazai vonatkozásban a Magyar Labdarúgó

Szövetségnek.

A helyzetjelentést a Minősítő Bizottság értékeli, majd javaslatot tesz a

sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezet állami támogatásainak

felfüggesztésére, akár visszavonására is.

A X. fejezetben, a továbbiakban a közreműködő fogalmát és feladatait ismerhetjük

meg. A közreműködő a rendezvény szervezésével összefüggő feladatokat lát el:

nézőkkel és egyéb résztvevőkkel kapcsolattartás, tájékoztatás, valamint segítséget

nyújt a létesítményen belüli szolgáltatások igénybevételében. Közreműködő 18.

életévét betöltött személy lehet, akinek büntetlen előélettel kell rendelkeznie. A

közreműködő végezheti feladatait önkéntes jogviszony alapján, akár

munkaviszonyban is. A közreműködőnek ruházatát tekintve el kell térnie a többi

személytől, aki a rendezvény biztosításában részt vesz, amelyen azonosítóját fel kell

tüntetnie.

A fejezet következő címe a rendezővel kapcsolatos előírásokat tartalmazza. A

rendező elsőszámú feladata a rend fenntartása, a személy- és vagyonvédelem. A

sportrendezvényt biztosító rendező csak olyan személy lehet, aki rendelkezik a

megfelelő képesítéssel. A rendezőnek azonosíthatónak kell lennie megjelenése

alapján, amely azt jelenti, hogy ruházatán fel kell tüntetnie jól látható módon, hogy a

rendezvény biztosításában vesz részt, továbbá azonosítóját is fel kell tüntetnie azon.

A Kormány rendeletben szabályozza, hogy a rendezőt ötévente szakirányú

továbbképzésben kell részesíteni.

24

A X. fejezet a következőkben foglalkozik a sportlétesítménybe történő beléptetés

szabályzásával. Normába foglalja a létesítménybe történő belépés feltételeit,

valamint a szervező feladatait a nézők belépésével kapcsolatban. Kiemelt biztonsági

kockázatú labdarúgó mérkőzés esetén a szervező köteles beléptető rendszert

alkalmazni. Ebben az esetben csak névre szóló jeggyel és bérlettel lehetséges a

belépés, amelyeket belépésnél a rendező ellenőrizhet és felhívására a belépő köteles

személyazonosításra alkalmas okmányát átadni részére. Amennyiben a létesítménybe

belépni kívánó ennek nem tesz eleget, a rendező a rendőrség segítségét kérheti.

Abban az esetben, ha a belépőjegyen szereplő adatok nem valósak, vagy nem

egyeznek meg a személy igazolványaiban szereplő adatokkal, akkor a beléptetést

meg kell tagadni.

A fejezet következő címe alatt a sportrendezvényen részvételből történő kizárás

alkalmazását, feltételeit tanulmányoztam. A törvény szabályozza, hogy milyen

esetben zárható ki a néző a rendezvényről és a szervező sportszervezet kötelességeit

ezzel kapcsolatban. A kizárt személy bekerül a sportrendészeti nyilvántartásba.

3.3 54/2004 (III.31.) Kormányrendelet a sportrendezvények

biztonságáról

Magyarországon ezt a rendeletet kell alkalmazni a labdarúgás, a kézilabda, a

kosárlabda, a vízilabda és a jogkorong mérkőzésekkel kapcsolatban. A rendelet szól

továbbá a korábban említett Minősítő Bizottság működéséről, annak tagjairól.

A továbbiakban a rendelet feladatot határoz meg a sportrendezvény szervezőjének

irányába. Sportrendezvény szervezésekor a szervező köteles tájékoztatni a helyileg

illetékes rendőrkapitányságot a rendezvény esedékességét megelőző tizenöt napon

belül. A rendezvények rendelkeznie kell biztonsági tervvel. A biztonsági tervnek

tartalmaznia kell a rendezvény megnevezését, helyét és idejét, a rendező szerv

megnevezését, képviselőjének elérhetőségét, valamint a létesítmény vázlatrajzát és

25

leírását. Ezeken felül további tartalmi kellékeket állapítottak meg későbbi rendeletek

kiegészítő jelleggel.

A rendeletet tovább olvasva tapasztalhatjuk, hogy rendelkezik a közterületen történő

sportrendezvény megszervezéséről, valamint magatartásbeli problémák miatt

eltávolítandó nézőről.

3.4 Veszélyes üzemi felelősség

A veszélyes üzemi felelősséget a 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről

szabályozza. A törvény 2013. február 26.-án került kihirdetésre. Az egyik

legnagyobb terjedelmű jogszabály hazánkban, amely nyolc könyvből épül fel, ezeken

belül pedig részekre, címekre és fejezetekre tagolódik.

A veszélyes üzemi felelősséget a Hatodik könyvben találjuk, amely a Kötelmi jog

elnevezést kapta a jogalkotótól. Ha „beljebb ássuk magunkat”, akkor láthatjuk, hogy

a Hatodik könyv „Felelősség szerződésen kívül okozott kárért” címet kapta a

Negyedik rész. A Negyedik részen belül a XXVII. Cím „A felelősség egyes esetei”

alatt találjuk a LXVIII. Fejezetet, melynek elnevezése a „Felelősség fokozott

veszéllyel járó tevékenységért”.

A fejezet az veszélyes üzem definiálásával kezdődik:

„6:535. § [A veszélyes üzemi felelősség]

(1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt

megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan

elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül

esik.

(2) A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi

környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.

(3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban

okozott károkra nem vonatkozik.”28

28

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300005.TV


26

A veszélyes üzemi felelősség megjelenésével a veszély és annak viselése igazán

fontossá vált, mivel a veszély fogalmának említésével képbe kerül a kártérítési

felelősség.

Kauser Lipót29

tágabban határozza meg a veszély definícióját: „valamely jövőbeli

hátrányos esemény lehetséges bekövetkeztének elvárhatósága iránt alkotott

vélemény. A veszély tehát valóságos léttel nem, hanem kizárólag pszichikai léttel bír,

és azt elsősorban az adott hátrányos eredményhez vezető okokról meglévő hiányos

ismereteink eredményezik. Ez a veszélyfogalom nem jogi fogalom, ellenben a

felelősség az.”30

Kauser szerint pszichikai jelenség a felelősség is, mivel egy eljövendő cselekmény

következményeként kötelemhelyzet előképét jelenti. Ha ez a feltételezett későbbi

esemény materiálisan hátrányos – máshogyan fogalmazva vagyoni hátrányt okoz –

szűkebb értelmezésében kárral jár, akkor felmerül a veszély fogalma mellett a

felelősségé is. A veszély és a felelősség egymást metsző halmazában kaphat helyet a

veszélyes üzemi felelősség.

Amikor a bíró által megállapításra kerül a veszélyes üzemi jelleg, akkor gyakran

nyúlnak vissza korábbi bírói gyakorlatokhoz, illetve a köztudathoz, hogy egy átlagos

tevékenység milyen minőségű kárkockázattal járhat.

A veszély definíciójától elhatárolandó a veszélyviselés jelensége. A veszélyviselés

olyan várható károsodás opciójának a rendezése, amely beállhat személyben,

dologban, akár érdekben is. Neves gondolkodók szerint a veszélyviselés megegyezik

a kárfelelősséggel a vétlen elkövetett cselekményért. A korábbi hazai magánjogi

dogmatikában nem létezett a károkozási tilalom normája.

A veszélyes üzemi felelősség tekintetében fontos, hogy megemlítsük az

üzembentartó fogalmát:

29

jogász, egyetemi tanár, az állam-és jogtudomány kandidátusa (1958) 30

Dr. Pusztahelyi Réka: A veszélyes üzemi felelősség szabályozási környezete. Kiadó: Nemzeti

Közszolgálati Egyetem; Államtudományi és Közigazgatási Kar 2018 8. oldal

27

„6:536. § [Az üzembentartó]

(1) A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek

érdekében a veszélyes üzem működik.

(2) Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell

tekinteni.”31

A hazai jog veszélyes üzemi felelősség esetén kijelöl egy személyt, akit abban az

esetben is terhel a felelősség, ha nem ő üzemelteti a veszélyes üzemet. Az

üzembentartónak rendelkeznie kell olyan cselekvési lehetőséggel, amely

csökkentheti a kárt, illetve annak bekövetkezésének lehetőségét, ellenkező esetben

okozónak nem tekinthető. Ahogy a törvényszöveg mutatja, üzembentartónak

minősül, akinek érdekében veszélyes üzem működik.

A fentiek alapján észlelhetjük, hogy megjelenik egy érdekelv, amely további

kérdések merülnek fel: ki irányít? Ki felügyel? Ki tartja fenn az üzemet? Kié az

„utolsó szó”, tehát ki hozza meg a döntéseket?

Továbbiakban felmerül az üzembentartó elővigyázatossága is. A joggazdaságtan

egyik objektív eleme – az objektív tárgyi felelősség (strict liability) mellett – a

kiszámítható vétkességi felelősség (negligence).32

Ez azt jelenti, hogy az a kárt okozó

tisztában van azzal, hogy a bíróság megítélésben ő vétlen vagy vétkes. Azonban a

hazai és egyéb valós kártérítési rendszerekben ennyire nem egyértelmű és átlátható a

veszélyes üzemi felelősség. Nem jelenthető ki az, hogy valaki megbizonyosodott a

bíróság jövőbeli döntéséről, a legfelsőbb szinteken is megállapíthatják a vétkességet.

Ez ellenkező esetben is igaz: tehát előfordulhat, hogy azt a személyt, aki magát

károkozónak véli „előadni”, azt a bíróság vétlenként fogja megállapítani döntésében.

31

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300005.TV 32

Szalai Ákos: Veszélyes üzemi felelősség – Joggazdaságtani hatások. Internetes jegyzet. 11. oldal

(Letöltve: 2021.02.11)


28

3.4.1 Veszélyes üzemi felelősség a sportban

Sport esetében az üzembentartói minőség csak olyan esetben megállapítható, ahol a

sportoló saját maga irányítja a „veszélyes eszközt”. Általában ez a profi sportok

körében merül fel. Példának itt megemlíteném a szakdolgozatom bevezetőjében

szereplő idézetet és annak idézőjét, Ayrton Sennat, Forma-1 versenyzőt. Az ilyen

sportok tekintetében számos intézkedés tehető a veszély elhárításának érdekében,

azonban sajnos ezek a számok végesek.33

Sportok tekintetében tovább példálózhatunk, felhozhatjuk a küzdősportokat is. A

küzdősport olyan sporttevékenység, amely során a versenyzők saját testi erejüket

használják az ellenféllel szemben. Itt megjelenik, hogy a kárt – lehet az fizikai, akár

szellemi sérülés – saját beleegyezésével szenvedi el a sportoló. A károsulti

beleegyezés esetében a legfőbb szempont a jogellenesség, és nem pedig a

felróhatóság kérdése. Amíg az aktuális sport szabályai nem sérülnek, a sportoló nem

cselekszik jogellenesen, addig nem merül fel a vétkesség. Azzal, hogy a sportoló

önként, saját akaratából a „játéktérre” lép elfogadja a sport szabályzatát, tudomásul

veszi a károkat, amelyeket elszenvedhet tevékenységének folytatása során.

A jogellenes magatartás akkor is megállapítható, ha az eredmény a cselekménytől

számított időponttól jóval később követezik be, ugyanis akkor válik jogellenessé a

cselekmény, amikor az eredmény bekövetkezett, ezáltal a károsult hátrányt

szenvedett el.

Ha felmerült a károkozás, akkor meg kell említenünk a kártérítés intézményét is. A

kártérítés elve reparatív funkciót hordoz, ugyanis célja a károkozás előtti állapot

helyreállítása. A Polgári törvénykönyv 6:527 (1) bekezdésének rendelkezése szerint

a kárt okozó elsősorban pénzben köteles megtéríteni az okozott kárt. Kivételt is

határoz a törvény, mely akkor lép életbe, ha a kár természetben térítendő meg.

Értelemszerűen a természetbeni kártérítés akkor lép életben, ha a körülmények

indokolják és így állítható vissza az eredeti állapot. Felmerül annak is a lehetősége,

33

Dr. Pusztahelyi Réka: A veszélyes üzemi felelősség szabályozási környezete. Kiadó: Nemzeti

Közszolgálati Egyetem; Államtudományi és Közigazgatási Kar 2018 73. oldal

29

hogy a károkozó valamilyen szolgáltatással nyújt természetbeni kártérítést. Ebben a

károsult és a károkozó állapodhat meg.34

A károkozásnak feltétele, hogy a károkozó aktívan vegyen részt a cselekményben,

kár okozható mulasztással is, úgynevezett passzív cselekvéssel. A károkozó ebben az

esetben nem tesz eleget cselekvési kötelezettségének. Részére akkor róható fel a

vétkesség, ha rendelkezett ott és akkor azzal a lehetőséggel, amellyel a kár

bekövetkeztének elhárítása lehetséges lett volna. Ha ezt a lehetőséget nem „aknázza

ki” a károkozó, akkor részére felróható a mulasztás.

Példának okán ismételten felhozható az autósport. A versenyzők rendszeresen

használnak gyakorlópályákat autóik tesztelésének céljából. A gyakorlópálya

rendelkezik üzembentartóval – jelen esetben pályafenntartóval – aki köteles

figyelmeztetni a versenyzőket a pálya hibáiról és hiányosságairól. Amennyiben

ezeket a hibákat elmulasztja feltüntetni és a versenyzők által vezetetett járművekben

vagy egészségében kár keletkezik, akkor megállapítható, hogy elmulasztotta azt az

ésszerűen elvégezhető cselekvést, amellyel megakadályozhatta volna a kár

bekövetkeztét.

Hatályos jogszabályunk említ olyan kizáró okokat is, amelyek kizárják a

jogellenességet. Ezeket a Polgári törvénykönyv taxatíve felsorolja annak érdekében,

hogy a károkozás tilalmát ne „csorbítsa” egy gumiszabály jellegű jogszabály.

A Ptk. szerint a jogellenességet kizáró okok a következőek: a szükséghelyzet, a jogos

védelem, a károsult beleegyezése és a rendeltetésszerű joggyakorlás – amely annyit

jelent, hogy valaki törvény szerint cselekszik.

Jogellenességet kizáró ok a szükséghelyzet. Más életét, testi épségét vagy vagyonát

közvetlenül veszélyeztető és egyéb módszerrel el nem hárítható veszély esetén a

dolog tulajdonosa köteles eltűrni, hogy a tulajdonában álló dolgot felhasználják a

szükséghelyzet megszüntetéséhez vagy elhárításához, vagy azt igénybe vegyék a

kellő mértékben. Aránytalanul nagy kár okozása esetén a dolog tulajdonosa

34

Dr. Fézer Ákos: Kártérítési felelősség és személyiségvédelem a sportjogban. Kiadó: Campus Kiadó

Debrecen 2015 21. oldal

30

kártérítésre jogosult. Ebben az esetben a kárt a szükséghelyzetbe került személy

köteles megtéríteni. A szükséghelyzet és a jogos védelem elhatárolásában ez a kulcs.

A jogos védelem tekintetében nem kerülhet szóba a kártérítés. A szükséghelyzet

jogszerűsége a gyakorlatban legtöbbször valamelyik hatóság vagy közigazgatási

szerv intézkedésének kapcsán jelenik meg. A bíró a hatóságok eljárása alatt is

vizsgálja a feltételek fennállását: azt, hogy volt e szükséghelyzet, illetve a kárt okozó

személy magatartásának az indokát, valamint, hogy az mennyire volt arányos.35

A jogos védelem az élet, testi épség veszélyben forgásánál jelenik meg

leggyakrabban. Főszabályként a jogos védelem feltétele, hogy a támadás jogtalanul

érjen és, hogy a közvetlenül érő támadás elhárítása érdekében alkalmazott

cselekmény arányos legyen. Az arányosságot e tekintetben kiemelten kell vizsgálni,

tehát a defenzív magatartás nem fordulhat át jogellenes cselekménybe. Szintén fontos

az időbeliség. A jogos védelemre csak a támadás előtti, vagy az alatti időpontban

lehet hivatkozni, utólag nem érvényesíthető. A norma olyan reakciót fogad el

jogellenességet kizáró hivatkozásnak, amelyet egy beszűkült tudati állapot

eredményez, amelynek az önvédelem alkalmazása az alapja. A büntetőjoggal

ellentétben itt a védekező magatartást kifejtő személy nem léphet túl az arányos

magatartás határain. Az arányosság jelen esetben olyan követelmény, amelyet a bíró

minden esetben vizsgál. Azt vizsgálja, hogy a védekező személy rendelkezett e

egyéb más olyan „eszközzel”, amellyel kisebb sérelmet okozott volna az őt

támadónak a támadás elhárítása érdekében.36

A károsult beleegyezésének esetében az csak akkor lehet jogellenességet kizáró ok a

hozzájárulása, ha társadalmi érdeket és értéket nem sért, nem veszélyezteti azokat a

károkozás. A szándékos károkozásért, az emberi életet és testi épséget, egészséget

károsító cselekményért a felelősség nem korlátozható, sem kizárható. Ezekbe

beleegyezni nem lehet. A Polgári törvénykönyv erre az esetre alkalmazza a

semmisség intézményét. Ezen klauzula szerepeltetésére azért nincs szükség, mivel

ezek olyan károkozások, amelyeket más jogszabály is tilt – például a büntetőjog,

amely foglalkozik az élet és testi épség elleni bűncselekményekkel.

35


Debrecen 2015 70. oldal 36



31

Sporttevékenységek esetében is alkalmazható a semmisség, ugyanis azzal, hogy a

sportoló saját akaratából pályára lép, elfogadja annak a lehetőségét, hogy őt személyi

kár érheti. A Kúria állásfoglalása szerint a sérülés lehetőségét, annak kockázatát a

sporttevékenység során sérelmet szenvedőre hárítja a veszélyes üzemnek minősülő

eszköz alkalmazása esetében.37

A törvény engedélyének feltétele nem zárja ki, hogy a magatartást jogellenesen

fejtsék ki. Fontos kiemelni jelen esetben a jog rendeltetésszerű gyakorlását. Vizsgálni

kell a jogszabály által biztosított károkozási eshetőségét is. Előfordulhat, hogy két

jogosultság közül – az érdekek összemérése és azok közül történő választás – a

jogalkotó előrevalóbbnak tartja egyiket a másiknál, tehát engedi a másik jog

sérelmét. Természetesen a jog engedélyének kérdése esetében is figyelemmel kell

lenni a jog rendeltetésszerű alkalmazására és annak arányosságára. Ebből kifolyólag

jogszerűtlen az a kényszerintézkedés, amely aránytalanul és szükségtelen mértékben

veszélyezteti a testi épséget. Mivel hivatásosként dolgozom a Miskolci

Rendőrkapitányságon, ezért szeretnék a rendőrhatósággal kapcsolatos példát

említeni. A rendőrség hivatásos állományú tagja intézkedés során nem alkalmazhat

olyan intézkedést, amely szükségtelen az elérni kívánt célhoz. Azzal, hogy

arányosság elvét mellőzi, személyiségi jogot is sérthet, amely megalapozza a

rendőrség kártérítési felelősségét. Tehát az intézkedő rendőrnek mérlegelnie kell,

bizonyos esetekben nagyon rövid idő alatt, hogy milyen tevékenységgel oldhat meg

egy problémát úgy, hogy az jogszerű és szakszerű legyen, emellett arányos és

szükséges.

4 Bírói döntések egyes ügyekben

Szakdolgozatom elkészítéséhez további kutatómunkát folytattam, amely kiterjedt a

megtörtént esetekre. Gondolok itt arra, hogy a múltban a magyar, az ország

különböző pontjain található bíróságok milyen döntést hoztak bizonyos ügyekben

37



32

kártérítési felelősséggel és kötelességgel kapcsolatban. Az elemzések a sporttal

kapcsolatos ügyek mellett kiterjednek egyéb ügyekre is.

4.1 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.21.722/2007/40. számú ügye38

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság fenti számú ügyében kártérítés megfizetéséről

határozott. A felperes és az alperesek 2004 szilveszterén, egy helyen köszöntötték az

újévet. Ahogy az lenni szokott, ahogy éjfélt üt az óra fellövik a tűzijátékokat és

kisebb-nagyobb pirotechnikai eszközöket használtak saját szórakoztatásuk céljából.

Ezen eszközök használata fokozott veszéllyel jár, kellő odafigyelés nélkül

könnyedén sérülés történhet, amely ebben az ügyben meg is történt. 2005. január 1.-

jén a felperes szemsérülést szenvedett a pirotechnikai eszközök használata során,

amely maradandó károsodást okozott jobb szemében. Az ügyben a rendőrség is

nyomozott, azonban azt elkövető hiányában felfüggesztette. A felperes a bírósághoz

benyújtott iratában kérelmezte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket, hogy részére

kártérítést fizessenek. Kereseti kérelmében a felperes leírta, hogy az I. rendű

(továbbiakban: r.) alperes volt a rendezvény szervezője, ebből kifolyólag neki kellett

volna biztosítania a megfelelő rendet. A I. r. alperes a II. r. alperesnél rendelkezik

felelősségbiztosítással. A továbbiakban a III-VIII. r. alperesekkel szemben a

pirotechnikai eszközök szabálytalan működtetésére alapozta keresetét.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, mivel ő nem a rendezvény szervezője volt,

csupán egy peren kívüli személlyel állapodott meg a helyszínről, illetve az étel- és

italfogyasztásról, külön a rendezvényen résztvevőkkel nem vette fel a kapcsolatot. A

II. r. alperes szintén a kereset elutasítását kérte, szintén arra hivatkozva, hogy az I. r.

alperes nem a rendezvény szervezője volt, továbbá, hogy a pirotechnikai eszközöket

alkohol befolyásoltsága alatt használták fel. A III-VIII. r. alperesek arra hivatkozva

kérték a kereset elutasítását, hogy a rendezvényen résztvevői minőségben jelenlévők

nem tekinthetők veszélyes üzemet működtetőnek. A perben megállapítást nyert, hogy

nem minősülnek veszélyes üzemi tevékenységet folytatónak.

38

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P. 21.722/2007/40. - Kártérítés megfizetése (Letöltve: 2021.02.20.)

33

A bíróság döntése szerint a I. és II. r. alperessel szemben a felperes keresete

alaptalan. A III-VIII. r. alperesekkel szemben alaposnak találta a felperes keresetét,

viszont a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség. A rendőrség által készített

nyomozati anyagból kiderült, hogy a fentebb említett perben nem álló személy és a

III-VIII. r. alperesek használták fel a „gyertya” elnevezésű pirotechnikai eszközt. A

bíróság, a szakértői vélemények szerint a felperes szemén „gyertya” okozhatta a

sérülést. A peradatok szerint az is egyértelmű, hogy nem megfelelően használták fel

a pirotechnikai eszközt, annak használati utasítását figyelmen kívül hagyták. Mivel

ezt a III-VIII. r. alperesek elismerték, így a bíróság nem talált olyan körülményt,

amely a kimentésüket megalapozná.

Az I. és II. r. alperesekkel szemben a felperes keresetét a bíróság elutasította,

valamint a felperest 125.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte a II. r. alperes

részére. A III-VIII. r. alperesek tekintetében a bíróság által közbenső ítélet született,

ezáltal nem került döntés arról, hogy ki viseli a perköltséget.

4.2 Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.985/2009/6. számú ügye39

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati

kérelemben hozott döntést a fenti számú ügyben. Döntése szerint kötelezi az I. r.

alperest, hogy az alperesek részére fizessen meg 60.000 Ft felülvizsgálati eljárási

költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Döntését a Legfelsőbb

Bíróság az alábbiak szerint indokolta.

Az I. és II. felperesek 2006. október 23.-án egy rendezvényen vettek részt. Időközben

a távozás mellett döntöttek, amikor azt észlelték, hogy a rendőrség tömegoszlatást

hajt végre. Ekkor próbáltak egy kapualjba behúzódni, hogy elkerüljenek bármiféle

atrocitást, azonban az I. r. felperest fejen találta egy gumilövedék, amely 2 cm hosszú

vérző sebet okozott részére. Az I. r. felperes testi és lelki sérülésre hivatkozott, a II. r.

39

Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.985/2009/6. - Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése

(Letöltve: 2021.02.20.)

34

felperes – aki az I. r. felperes 15 éves lánya – pedig sokkot és sírógörcsöt kapott, lelki

sérülést szenvedett el ez által.

Az I. r. felperes 500.000 Ft, a II. r. felperes 250.000 Ft nem vagyoni kártérítésre

mutattak igényt kerestükben, arra hivatkozva, hogy egy előre bejelentett

rendezvényen vettek részt, ahonnan a rendőri intézkedés miatt nem tudtak távozni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozva, hogy a kártérítés feltételei

nem érvényesülnek. Az I. r. felperes keresetének a bíróság helyt adott, azonban a II.

r. felperes keresetét elutasította. Az I. r. alperes az ítélet ellen fellebbezett, a bíróság

annak egy részét azonban helyben hagyta. A bíróság ezt a döntését azzal indokolta,

hogy nem mentesíti kártérítési felelőssége alól az I. r. alperest, hogy a rendezvény

moderátora a rendezvény végén bemondta a hangosbemondóba, hogy a rendezvény

helyszíne milyen irányban hagyható el, ugyanis azt nem lehetett hallani. Továbbá az

alperes elmulasztott biztosítási tervet készíteni.

Az I. rendű alperes a felperesek ellene irányuló keresetét, valamint a jogerős ítélet

hatályon kívül helyezését kérte. Azzal indokolta, hogy ezen időszakban történő

rendezvényekre nem volt külön egyedi biztosítási terv, hanem egy okiratba foglalták

azt, azonban az nem volt nyilvános. Továbbá az alperes fellebbezésében kitért arra is,

hogy a felperesek valószerűtlen időt határoztak meg távozás idejének, mivel az

általuk említett távolság nem tehető meg – a peradatok szerint – egy perc alatt.

A bíróság szerint az alperes magát hozta olyan szituációba, hogy nem tudja

csökkenteni a felelősség alóli kimentés lehetőségét, mivel titkosította a biztosítási

tervet. A bíróság szerint jelentéktelen az esettel kapcsoltban, hogy az alperes aktív

vagy passzív cselekvéséből keletkezett a sérülés. Továbbá alaptalanul hivatkozott a

rendező tevékenységére is, illetve megállapításra került, hogy az alperes hibájából

távoztak rossz irányba a felperesek. A felperesek által bizonyításra került állításuk,

valamint hátrányaik. Továbbá megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Fővárosi

Bíróság helyesen állapította meg a kártérítés összegét. Továbbá a bíróság kötelezte

az alperes a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére arányban az ügyvédi

tevékenységgel.

35

4.3 Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.302/2010/5. számú ügye40

A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.3022010/5. számú ügyében ismételten kártérítésről esik

szó, illetve azzal szemben történő fellebbezésről. A Fővárosi Ítélőtábla rész- és

közbenső ítéletében meghozta azon döntését, miszerint az alperest egyetemleges

kártérítési felelősség terheli az alábbiak alapján.

Jelen ügy – az előzőhöz hasonlóan – a Gyülekezési törvénnyel (továbbiakban: Gytv.)

kapcsolatos. A Gytv. hatálya alá tartoznak azok a demonstrációk is, amelyen spontán

jönnek létre – foglalta indoklásába a Fővárosi Ítélőtábla. Azért releváns az ügy

megítélésének szempontjából, mivel a felperes technikai eszközeiben keletkezett kár

egy spontán demonstráció során, amely a Magyar Televízió székháznál történt 2006-

ban. Az elsőfokú bíróság ítéletében alperesi minőségben a Gytv. hatálya alá tartozó

rendezvény szervezője volt, akit kötelezett a bíróság a kár és annak kamatainak

megtérítésére.

Az alperes szervezői minősége úgy valósult meg, hogy ő hívta át a tömeget a

Kossuth térről a Szabadság térre. A bíróság indoklásában olvasható, hogy az alperes

olyan személynek tűnt, aki kontrol alatt tudja tartani az ott összegyűlt embertömeget,

valamint azokat irányítani is képes.

Mivel a bíróság nem tudta egyénileg megállapítani a kárt okozó kilétét, ezért a

szervező került felelősségre vonásra. Ő rendelkezett azzal a cselekvési lehetőséggel,

hogy a károkozást megelőzze, vagy a minimumra csökkentse annak opcióját. Az

alperes tagadta, hogy a cselekménye szervezővé „avanzsálta” volna őt, nem felel a

többi károkozó által elkövetett cselekményért, ezért ellenkérelmet nyújtott be. Azzal

az indokkal szerette volna hárítani a kártérítési felelősséget, hogy a Szabadság téren

választási gyűlést tartottak, amely nem tartozik a Gytv. hatálya alá, ebből kifolyólag

ő nem válhatott a rendezvény szervezőjévé.

Az elsőfokú bíróság ítéletében elutasította a felperes keresetét, valamint az alperesi

képviselők részére egyenként 370.000 Ft perköltséget ítélt meg, amely ellen a

40

Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf. 21.302/2010/5. – Kártérítés (Letöltve: 2021.02.20.)

36

felperes fellebbezett, melyben arra hivatkozott, hogy első fokon tévesen vonta le a

következtetéseket. A felperes azt vitatta az első fok ítéletében, hogy a rendezvényt

spontánnak minősítette. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a bizonyítékokból kiderül, hogy

az alperes tevékenyen kezdeményezett, aktívan befolyásolta a jelenlévő személyeket.

Az alperes ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság döntésének helybenhagyását.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletét helybenhagyta, mely döntését azzal

indokolta, hogy a Kossuth téren és Szabadág téren történt cselekményeket el kell

egymástól különíteni. A szabadság téri rendezvény előre el nem tervezett volt, így

nem tekinthető a kettő egy „fedél” alá. A másodfok döntésében azonban felperest

mentesítette a megfizetendő költségek alól.

4.4 Kúria Pfv.V.20.607/2019/9. számú ügye41

A fenti ügy esetében sportrendezvénnyel kapcsolatos kártérítési igény merült fel. A

felperes keresetében megemlítette, hogy rali versenyen vett részt nézőként, mely

során megsérült. Sérülése egy versenyautó balesetéből kifolyólag következett be. Az

elsőfokú bíróságon a felperessel szemben I., II. és III. r. alperesek álltak. Az I. r.

alperes, mint versenyszervező, a II. r. alperes pedig pályafelügyelőként.

A felperes olyan helyen tartózkodott a verseny nézése során, ahol nem lehetett volna,

a baleset is ezen a helyen következett be. A felperes keresetében kitért arra, hogy

versenyszervező tartozik részére kártérítéssel a rendezvényszervezői

felelősségbiztosításra hivatkozva. A felperes ellenkérelmében a kereset elutasítását

kérte, mivel a gépjármű által okozott balesetből következő kárra a

felelősségbiztosítás nem terjed ki. Továbbá hivatkozott arra, hogy a

pályafelügyelővel szemben a bíróság kimondta bűnösségét, valamint őt a kár

megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete alapján az alperes köteles a

felperesnek okozott károkért helytállni.

A másodfokú bíróság az üggyel kapcsolatban állást foglalt, mely szerint nem ért

egyet az elsőfokú bíróság ítéletével, mivel a biztosítási szerződés bizonyos feltételeit

41

Kúria Pfv.V.20.607/2019/9. – Megállapítás (Letöltve: 2021.02.20.)

37

figyelmen kívül hagyta. A szerződő felek behatárolták, szűkítették a biztosítási

események körét, illetve a másodfokú bíróság nem észlelt olyan körülményt, amiért

ezen események körét semmisnek kellene tekinteni. Mivel a felperest ért kárt

versenyautó okozta, ezért a felek szerződése azt kizárja biztosítási események közül.

Kiemelte továbbá a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem volna

végrehajtható.

A másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet

nyújtott be. Kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését

kérte, mindemellett az elsőfokú bíróság ítélet helybenhagyását szerette volna. Fő

hivatkozási szempontja az volt, hogy ha a rendezvényszervező nem követ el

mulasztást, akkor nem következik be a baleset. Mondván, ha nem engedik a

felperest, hogy „bukózónából” kövesse a verseny eseményeit, akkor nem történik

baleset, nem szenved kárt. A felperes szerint a rali verseny veszélyes üzemnek

minősül, de ha az alperes ezt az álláspontot nem tudja elfogadni, akkor a

pályabiztosító fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül.

A Kúria álláspontja szerint, mivel létrejött a felelősségbiztosítási szerződés a

rendezvény szervezője és a biztosító által, amelyben kizárja a felperes kártérítésének

lehetőségét, annak jogalapja nincs. Ezáltal megállapításra került, hogy a felperes

kereseti kérelme alaptalan. Továbbá a Kúria ítéletében megemlítésre került, hogy a

korábbi eljárásjogi események a Kúria által nem került vizsgálat alá. A Kúria a

felperest a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte.

4.5 Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.85.583/2018/12. számú

ügye42

A Pesti Központi Kerületi Bíróság fenti számú kártérítési ügyében ismételten rali

versenyen bekövetkezett kár megtérítésében hozott ítéletet. Az ügyben ismételten a

felperes szenvedett sérülést. A perben három alperessel állt szemben.

42

Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P. 85.583/2018/12. – Kártérítés (Letöltve:2021.02.20.)

38

A rali versenyre ebben az esetben is rendezvényszervezői felelősségbiztosítást

kötöttek, melynek területi hatálya a verseny területére terjedt ki, a fedezettartama

pedig a verseny idejéig terjedt ki. A szerződésben kártérítési limit is került kikötésre.

A perben megállapításra került, hogy a III. r. alperes – felelősségbiztosító – a

biztosítási szerződésben kikötöttek szerint kártérítésre köteles jogellenesen okozott

kár miatt. A bíróság hivatkozott továbbá az akkor hatályos vagyonjogszabályokra.

Kikötésre került továbbá, hogy az autóverseny – mint extrém sportnak minősülő

sporttevékenység – körében okozott kárért a III. r. alperesnek nincs kártérítési

felelőssége.

A felperes, mint a rendezvény nézője, olyan helyen szenvedett el személyi sérülést,

ahol nem tartózkodhatott volna a verseny során, mivel az fokozottan

balesetveszélyesnek volt minősítve. A felperes kereseti kérelmében előadta, hogy

mulasztás történt, mivel az I. r. alperes a II. r. alperest nem igazította el megfelelően

a versenyen végrehajtandó feladataival kapcsolatban, ebből kifolyólag keletkezett

kára a felperesnek. A III. r. alperes a kereset elutasítását kérte, valamint az I. r. és II.

r. alperesekkel szemben zajló kártérítési per felfüggesztését. Azzal indokolta e

kérelmét, hogy a kárt versenyautó okozta.

A bíróság véleménye szerint a kereset megalapozott, ellentétben a III. r. alperes

kérelmével. Döntésében a bíróság vizsgálta, hogy a rendezvényszervezői

tevékenység milyen magatartást foglal magában, milyen cselekmény várható el tőle.

A bíróság arra az állásfoglalásra jutott, miszerint a rendezvény szervezője felel a

nézők testi és lelki egészségért, valamint a vagyontárgyakban és egyéb dolgokban

bekövetkezett kárért.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság azzal a véleménnyel állt elő, hogy az autóverseny

veszélyes üzemi felelősség alá tartozó tevékenység, mivel több nagyteljesítményű

gépjármű közlekedik, amelyek hordozzák a veszély kockázatát. A bíróság a felperes

keresetében szereplő indokoknak helyt adott, azonban az I. r. alperessel a kereseti

kérelmének korlátai miatt nem tudta érvényesíteni, ugyanis külön perben

vizsgálandó, hogy a II. r. alperes felkészítése, eligazítása során mulasztott e. A

bíróság a III. r. alperest kötelezte a perköltség megfizetését a felperes részére.

39

5 Sportrendezvények megtartása és lebonyolítása a COVID-

19 és a korlátozó intézkedések idején

Szakdolgozatom írásakor nem kell sokat gondolkoznom, hogy az edzőteremben

kezdjem a napomat vagy már reggeltől jelen munkámra koncentráljak, ugyanis a

tavaly óta tomboló járvány felborította az életünket. Nem csak a szolgáltatások –

mint például wellness, fodrászatok, stb. – kerültek ideiglenesen bezárásra, hanem a

kondicionáló termek sem látogathatóak csak igazolt sportolók által, továbbá nem

látogathatóak az uszodák sem. A kormány döntése értelmében a sportrendezvények

sem látogathatóak.43

Az „első hullám” után némi enyhítés következett, a Kormány úgy határozott, hogy

nézők részt vehetnek szabadtéri sportrendezvényeken, azonban maszkviselésre

kötelezte a sportlétesítményekbe belépőket. „Szabadtéri rendezvénynek minősül az

olyan program, amely teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt,

fedett épületen kívül zajlik, vagy amely során a nézőket az időjárás miatt sátorral

védik (például cirkuszsátor), illetve azok is, amelyek a rendezvény céljából épített

fallal körülhatárolt, fedetlen vagy részben fedett létesítményben zajlanak (például

stadion, uszoda, szabadtéri színpad, szabadtéri mozi).”44

A rendezvények biztonságát és rendjét biztosító, sportszervezet által alkalmazott

rendezők szigorúan figyelték és betartatták a szabályokat. Saját tapasztalatom, hogy

a rendezők figyelmeztették a maszkot szabálytalanul, vagy egyáltalán nem viselő

nézőket. Tavaly novemberben nézőként vettem részt a Kisvárda FC – Diósgyőri

VTK NB1-es labdarúgó mérkőzésen, amikor a rendezőknek több vendégszurkolót

kellett figyelmeztetniük a maszk nem megfelelő viselése miatt, ugyanis a fanatikus

diósgyőri szurkolók kedvenc csapatuk buzdításakor több alkalommal félrehúzták a

DVTK címerrel ellátott egyedi maszkjaikat, hogy szurkolásuk hangosabb legyen.

Fontos megemlíteni, hogy miután a nézők visszatérhettek a létesítmények, azt csak

43

484/2020 (XI.10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések

második üteméről 44

https://koronavirus.gov.hu/cikkek/visszaterhetnek-nezok-sportrendezvenyekre


40

azzal a feltétellel tehették meg, hogy minden negyedik széket foglalnak el és egymás

előtt közvetlenül nem ülnek.

A jogszabályok értelmezése szerint az a személy, aki megtagadja a maszk viselését

sportlétesítményben, az a rendezvényről kivezethető és a rendőrség részére átadható.

Hivatásosként kijelenthetem, hogy rendkívül sok feladatunk akadt a maszkviselést

elutasító személyekkel szemben. A maszk viselésével kapcsolatban a

sportszervezetek is kötelesek voltak a tőlük elvárható intézkedések megtételére. Fel

kellett hívniuk a sportrendezvényen résztvevők, nézők, szurkolók figyelmét a

hatályban lévő szabályok betartására. Amennyiben ennek nem tettek eleget,

szankcióra számíthattak.

A Kormány az „első hullám” idején szabályozta sportfoglalkozások láthatóságát is.

Rendelkezett arról, hogy csak és kizárólag a tünetmentes, teljes mértékben

egészséges személyek vehetnek az edzéseken részt. A szabályozás értelmében a

foglalkozásokon részt vevők kötelesek betartani a létesítmény személyi higiénia

szabályait a megfelelő fertőtlenítésre vonatkozóan, továbbá a köhögés etikai

szabályait is. A Kormány nem csak a sportolók részére határozott meg betartandó

normákat, hanem a létesítmények üzemeltetőjének is. A létesítményeket kötelesek

fertőtleníteni, valamint kihelyezni kézfertőtlenítőket, valamint a szellőztetést sem

hanyagolhatják el. A létesítményekben törekedni kell arra, hogy a lehető legkisebb

létszámú foglalkozások részesüljenek előnyben, azok is a megfelelő védőtávolság

betartásával.45

Mivel tovább nőtt a fertőzöttek száma, a Kormány úgy döntött, hogy megtiltja a

nézők sportrendezvényeken történő részvételét, csökkentve ezzel a további

fertőzések kockázatát:

„6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.

(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.”46

45

https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/645-tajekoztatas-a-sportedzesek-soran-

betartando-jarvanyugyi-megelozo-szabalyokrol 46

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000484.KOR&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3D

484/2020

https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/645-tajekoztatas-a-sportedzesek-soran-betartando-jarvanyugyi-megelozo-szabalyokrol




41

Szakdolgozatom írásakor jelenleg is korlátok közé vagyunk szorítva, amely

remélhetőleg minél hamarabb véget ér és visszakapjuk régi életünket.

6 Záró gondolatok

Úgy gondolom az általam választott téma rendkívül sokrétű. Azért gondolom ezt,

mert szakdolgozatom elkészítéséhez szükséges kutatásom során tapasztalhattam,

hogy a sportot mennyi jogszabály öleli körül. A sport a testi és lelki egészség alapja,

ezáltal úgy gondolom, hogy azt fontos jogszabályban rögzíteni. A szakdolgozatomat

olvasó láthatja, hogy kutatásim során „elővettem”segítségül hívtam a hatályos

sporttörvényünket, annak az alapjait, amely visszanyúl egészen a XX. századig. A

2004. évi I. törvénnyel kapcsolatban elemzésre került általam bővebben a jogszabály

X. fejezete, amely a „Sportrendezvények szervezése” címet kapta a jogalkotótól. A

sporttörvényhez kapcsolódó rendeletek, így például az 54/2004 (III.31.)

Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról is vizsgálat tárgya lett.

A továbbiakban a jelenleg hatályos Polgári törvénykönyvünkhöz és a kapcsolódó

irodalmat hívtam segítségül. A Ptk.-ból kiemeltem a veszélyes üzemi felelősséget,

amelyről nem is gondolná egy laikus, hogy életünk különböző részein szerepet kap.

A veszélyes üzemi felelősség mellett természetesen az üzembentartó fogalma is

szerepet kapott. Kutatásaim során szemben találtam magam cikkekkel, jogászi

elemzésekkel, amelyeket felhasználva építettem tovább munkámat, kitérve arra is,

hogy a veszélyes üzemi felelősség miként jelenik meg a sportban.

Ezután próbáltam a jogászi gyakorlatra helyezni a hangsúlyt, mégpedig úgy, hogy

Magyarország különböző helyein található bíróságok miként jártak el kártérítési

ügyekben. Ezek elemzésekor tanultam olyan új dolgokat, amelyeket úgy gondolom,

felhasználhatom nem csak a jövőben a munkám során, hanem akár ha nézőként

veszek részt egy sportrendezvényen.

42

Szakdolgozatom végéhez közeledve igyekeztem a jelenlegi helyzetet ismertetni az

olvasóval. A koronavírus az életünk részévé vált, amellyel jelenleg kénytelenek

vagyunk együtt élni. Megváltoztatta az életünket, körbehatárol minket, leszűkítette

jogainkat és lehetőségeinket.

Ahogy az általam elemzett jogszabályok és jogesetek mutatják, egész életünket

körülöleli sport. Legyen az labdarúgás, falmászás, autósport, vagy akár egy egyszerű

futás a szabadban, minden mozzanata szabályozásra került, amivel egyetértek. Azért

gondolom helyesnek a sport szabályozását, mivel ha nem lenne szabályozva

egyszerű játék- és mozgásformáknak lehetne azokat tekinteni. Ez különböztet meg

minket őseinktől.

Véleményem szerint azáltal, hogy belevágtam a sportrendezvények szervezőinek

felelősségének témájába jól választottam. Azért gondolom ezt, mivel magam is

amatőr sportoló vagyok, közel áll hozzám a sport és az általam választott téma.

Korábban gondoltam arra is, hogy sporttal kapcsolatos munkát szeretnék vállalni a

jövőben, azonban más irányba sodort az élet, a Miskolci Egyetemet választottam,

valamint a Miskolci Rendőrkapitányság hivatásos állományú tagja lettem. Ezáltal,

hogy nem csak felületesen foglalkoztam a sporttal, hanem beleástam magam

részletesen a jogszabályokba és jogesetekbe, így még közelebb került hozzám a

sport, illetve azt is megtanultam ezalatt, hogy a sportrendezvények szervezőinek

nincs könnyű feladata, azonban annál izgalmasabb, érdekesebb eseményekkel

találkozik munkája során.

Mivel szakdolgozatomat egy sportlegenda szavaival nyitottam, ezért szeretném

keretbe foglalni a munkámat, és egy másik, nem kisebb legenda idézetével zárni, akit

a világ minden pontján ismernek és felnéznek rá:

„A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert

számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az

erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény, hanem vélemény. A lehetetlen nem

kinyilvánítás, hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A

lehetetlen nem létezik.” – Muhhamad Ali

43

7 Irodalomjegyzék

1. Dr. Szabó Béla: Sportjogtörténet. Campus Kiadó, Debrecen 2015

2. Tóth Nikolett Ágnes, PhD értekezés. A sportjog, mint sajátos szakjog

Internetes jegyzet.

http://midra.uni-

miskolc.hu/document/18501/13628.pdf?fbclid=IwAR1z5AtySbcs5vxrkpHFk

oNcbjs4X51T_p91yoO9NO7YAJAHzKWQdbYitWM

3. https://mnasz.hu/letoltes/2012_sporttorveny.pdf

4. Dr. Madai Sándor: Büntetőjogi felelősség a sportjogban. Campus Kiadó,

Debrecen 2015

5. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV&searchUrl=/gyorskere

so%3Fkeyword%3Dsportr%25C3%25B3l%2520sz%25C3%25B3l%25C3%2

5B3

6. http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-

magazin/europai-szintu-biztositas#3

7. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

8. Fazekas Attila: Sportigazgatási és jogi ismeretek. Jegyzet. Internetes forrás.

2009

https://docplayer.hu/4703527-Sportigazgatasi-es-sportjogi-ismeretek.html

9. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400054.KOR&searchUrl=/gyorsker

eso%3Fkeyword%3D54/2004

10. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300005.TV

11. Dr. Pusztahelyi Réka: A veszélyes üzemi felelősség szabályozási környezete.

Kiadó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Államtudományi és Közigazgatási

Kar 2018

12. Szalai Ákos: Veszélyes üzemi felelősség – Joggazdaságtani hatások.

Internetes jegyzet. (Letöltve: 2021.02.11.)

https://jog.tk.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudomany/2015_4/2015-

4-szalai.pdf?fbclid=IwAR0iHcnjQWdJpdmybCK5HwgeC7vD-7AyN-

shK4P9qRY1x4zE-eAwL4OOJ5s

13. Dr. Fézer Ákos: Kártérítési felelősség és személyiségvédelem a sportjogban.

Kiadó: Campus Kiadó Debrecen 2015

http://midra.uni-miskolc.hu/document/18501/13628.pdf?fbclid=IwAR1z5AtySbcs5vxrkpHFkoNcbjs4X51T_p91yoO9NO7YAJAHzKWQdbYitWM



https://mnasz.hu/letoltes/2012_sporttorveny.pdf







https://docplayer.hu/4703527-Sportigazgatasi-es-sportjogi-ismeretek.html




https://jog.tk.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudomany/2015_4/2015-4-szalai.pdf?fbclid=IwAR0iHcnjQWdJpdmybCK5HwgeC7vD-7AyN-shK4P9qRY1x4zE-eAwL4OOJ5s



44

14. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.21.722/2007/40. – Kártérítés megfizetése

(Letöltve: 2021.02.20.)

15. Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.985/2009/6. – Közigazgatási jogkörben

okozott kár megtérítése (Letöltve: 2021.02.20.)

16. Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf. 21.302/2010/5. – Kártérítés (Letöltve: 2021.02.20.)

17. Kúria V.Pfv. 20.607/2019/9. – Megállapítás (Letöltve: 2021.02.20.)

18. Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.85.583/2018/12. – Kártérítés

(Letöltve:2021.02.20.)

19. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000484.KOR&searchUrl=/gyorsker

eso%3Fkeyword%3D484/2020

20. https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/645-tajekoztatas-

a-sportedzesek-soran-betartando-jarvanyugyi-megelozo-szabalyokrol

21. https://koronavirus.gov.hu/cikkek/visszaterhetnek-nezok-

sportrendezvenyekre







szakdolgozat - midra.uni-miskolc.hu

Documents