szakgimnÁziumi helyi tanterv elektronika 1.o 52.o...

– 1 –1

formázott: Betűtípus: 10 pt

formázott: Középre zárt

SZAKGIMNÁZIUMI HELYI TANTERV

Elektronika 1.o

Gépészet 52.o

Informatika (rendszerüzemeltető) 113.o

Informatika (szoftverfejlesztő) 181.o

Környezetvédelem 249.o

Vegyészet 295.o

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS

54 523 02

2018-2019 tanév 9. évfolyamtól

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és

– a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02

Szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

formázott: Sorkizárt, Tabulátorok: 12 cm, Balra zárt

formázott: Betűtípus: Nem Félkövér

– 2 –1



Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot

követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: —

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések a szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza.

Iskolánk saját tanüzemmel rendelkezik, elektronikai műhelyek: 3 x 12 fős, mérőlaboratóriumok

szintén 3 x 12 fős, valamint 1 x 12 fő villamos automatika labor. Az iskolaépületben 2 x 12 fős

elektronikai labor található.

– 3 –1



V. Órafelosztás

XI. Villamosipar és elektronika szakmacsoport órafelosztása a kerettantervhez igazodva a helyi tantervben (2018-2019)

tantárgy 9.

évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

5/13.

évfolyam

1/13.

évfolyam

2/14.

évfolyam

neve fő / mellék elm. gyak elm. elm. elm. gyak elm. gyak elm. gyak. elm. gyak elm. gyak

Műszaki ismeretek fő szakképesítés 2 2

Műszaki gyakorlat fő szakképesítés 2 2

Elektrotechnika fő szakképesítés 2 3 5

Elektrotechnika gyakorlat fő szakképesítés 2 3 5

Elektronika fő szakképesítés 2 2 + 1* 1 + 2* 5

Elektronika gyakorlat fő szakképesítés 3 1 + 5* 2 + 2* 6

Irányítástechnika fő szakképesítés 2 2

Irányítástechnika gyakorlat fő szakképesítés 2 2

PLC ismeretek mellék szakképesítés 1 2

PLC programozási gyakorlat mellék szakképesítés 5 2

Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

Elektronikai áramkörök fő szakképesítés 4 4

Elektronikai áramkörök

gyakorlat fő szakképesítés 6 6

Mechatronika fő szakképesítés 2,5 2,5

Mechatronika gyakorlat fő szakképesítés 3 3

Számítógép alkalmazása fő szakképesítés 3 3

Számítógépes szimuláció


PLC programozás gyakorlat fő szakképesítés 3 3

Mikrovezérlők gyakorlat fő szakképesítés 4 4

* Mellék szakképesítés választása esetén dőlt számok törlendők.

– 4 –1



VI. Tananyagtartalom

Műszaki gyakorlat

9. évfolyam 72 óra 2 óra/hét

Anyagok, szerszámok és mérések

Általános munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi elsősegély nyújtási ismeretek.

Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből.

Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás.

Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben.

Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a

munkadarabra.

Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata,

pontos leolvasása.

Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál.

Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel.

Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel.

Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel.

Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel.

Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel.

Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal.

Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása.

Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület

kialakításához.

Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt

felületminőséggel.

Furatok középpontjának előrajzolása.

Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel.

Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése.

Forgácsolási sebesség helyes megválasztása.

Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel.

Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gér-vágó ládában.

Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása,

levágása megfelelő szögben, sorjázása.

Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása.

Érvéghüvelyezés.

Mechanikai és villamos kötések

Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között.

A szegecs alakja, méretei, tulajdonságai.

A szegecselés művelete, szerszámai.

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel).

A szegecs méretének helyes megválasztása.

Menetes alkatrészek ábrázolása.

Csavarok fajtái, adatai.

Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok.

Menetkészítés eszközei és szerszámai.

A menetfúrás és a menetmetszés.

Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal.

Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása.

– 5 –1



Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal.

Csavarkötés létesítése csavaranyával.

Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya).

Ragasztott kötések jellemzői.

Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások.

Villamos kötések. A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés.

A forrasztás anyagjai, segédanyagai és eszközei. A forrasztás művelete.

Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik.

Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.

A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.

Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.

Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása

Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.

Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére

Árammérés lakatfogóval.

Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata.

Vezeték, kötések ellenállásának mérése.

Informatikai alkalmazások

Számítógép alapvető hardver elemei. Operációs rendszerek funkció. Hálózati

kommunikáció.

Számítógép használat szakmai tevékenységekre.

Tevékenység dokumentálása, jegyzőkönyv készítés Office alkalmazásokkal.

Dokumentált file-ok rendszerezése, mentése.

Rendszeres biztonsági mentések fontossága.

Információszerzés. Szakmai oldalak, katalógusok keresése az Interneten.

A böngészőprogramok navigációs eszközei és használatuk.

Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők.

Internetes információk felhasználásával önálló prezentáció készítés. Szerzői jogok

betartása.

Internetes közös munka megvalósítása, közös hozzáférés (helyi hálózat; OneDrive;

Google-drive stb.).

Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem.

Jelszavak, védelem.

A képzés helyszíne

tanműhely

Műszaki ismeretek


Fémek és nem fémes anyagok

A Fémek általános tulajdonságai.

Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján.

A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek.

Halmazállapot, olvadáspont.

Olvadás, dermedés, kristályosodási formák.

Színfém és ötvözet.

Ötvözetek jellemzése.

– 6 –1



Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemző.

A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői.

Megmunkálhatóság, alakíthatóság.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői.

A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői.

Hővezető képesség.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői.

A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői.

Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai.

A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői.

Elektromos vezetőképesség.

Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége.

A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége.

Nemfémes anyagok általános tulajdonságai.

Szerves és szervetlen anyagok jellemzői.

Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői.

Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége.

Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása.

Villamos szilárdság.

Gáznemű szigetelőanyagok, szigetelési tulajdonságaik.

Folyékony szigetelőanyagok: olajok.

Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi.

Szilárd szigetelőanyagok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai.

Műanyagok jellemzői, csoportosításuk.

Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása,

alkalmazása.

Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása megmunkálása,

alkalmazása.

Szakrajz alapjai

A műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata.

Műszaki rajzeszközök és használatuk.

Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői.

Szabványos rajzlapméretek.

A műszaki rajzokon használatos vonalak.

Szabványbetűk, számok és jelek.

Feliratmező kialakítása.

Rajzdokumentáció nyilvántartása.

Vetületi ábrázolás.

Térbeli alakzatok csoportosítása. Vetítési módok, merőleges vetítés.

Térelemek ábrázolása képsíkon. Ábrázolás két képsíkos rendszerben.

Térelemek ábrázolása három képsíkos rendszerben.

A kocka, hasáb, gúla vetületi ábrázolása.

Axonometrikus ábrázolási módok.

Géprajzi ismeretek.

A méretmegadás elemei.

Méretarány.

A méretezés alapelvei.

– 7 –1



A metszeti ábrázolás elve.

A metszeti ábrázolás jelölése.

Metszetek fajtái.

Egyszerű metszetek.

Összetett metszetek.

Szelvények rajzolása.

A metszeti ábrázolás szabályai.

Géprajzi egyszerűsítések.

Minőségbiztosítás

A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban. A teljes körű minőségszabályozás.

A minőségellenőrzés alapfogalmai.

Gyakoriság és valószínűség. Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a

minőségügyben.

Minőség-ellenőrzés fogalma.

A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban. Végellenőrzés

fogalma, módszerei.

Mintavételi alapfogalmak. Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai. A mintavétel

megtervezése.

A minősítés dokumentálása. A mérésen alapuló végellenőrzés.

Minősítéses gyártásközi ellenőrzés. Mintavétel és mintanagyság.

Minőségszabályozás. Minőségpolitika. A minőségszabályozás stratégiái.

A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek.

Minőségügyi rendszerek áttekintése.

Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői.

Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében.

Minőségügyi szervezetek. A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei,

eljárásai.

A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében.

Munkavédelmi alapismeretek

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége.

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló

törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek

értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és

testi épségére.

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei.

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni

védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom. (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők.

– 8 –1



A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai,

témakörök részletes kifejtése.

Munkahelyek kialakítása

Munkahelyek kialakításának általános szabályai.

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények.

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,

megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,

lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében.

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.

Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint

távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

Anyagmozgatás.

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi

anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése.

Raktározás.

Áruk fajtái, raktározás típusai.

Munkahelyi rend és hulladékkezelés.

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

Munkavégzés személyi feltételei

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság

orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi

ismeretek.

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,

irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

Munkaeszközök biztonsága

Munkaeszközök halmazai.

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi.

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre - mint termékre - meghatározott EK-megfelelőségi

nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások.

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság,

meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei.

Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei.

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és

emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

– 9 –1



védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai

követelmények.

Munkakörnyezeti hatások

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz.)

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a

veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a

munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése.

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi

balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók

részvételének jelentősége.

Munkavédelmi jogi ismeretek

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek.

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról

szóló 2000. évi XXV. törvény, és a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A

szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken.

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés,

üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken.

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó

feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok.

Balesetek és foglalkozási megbetegedések.

Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.

Feladatok munkabaleset esetén. A „kivizsgálás” mint a megelőzés eszköze.

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen.

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és

lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.


szaktanterem

– 10 –1



Elektrotechnika


Villamos alapfogalmak, a villamos áramkör

A villamosság fizikai okai, a töltés fogalma.

Villamos feszültség, áram ellenállás, vezetőképesség fogalmai, matematikai

összefüggései, jelölései, mértékegységei.

A villamos áramkör részei: ideális feszültséggenerátor, ideális áramgenerátor,

rövidzár, szakadás, fogyasztó modelljei, jelölése és jellemzőik.

Vezetékek ellenállása, ellenállásuk hőfokfüggése. A fajlagos ellenállás és a

hőfoktényező fogalma alkalmazása számításokban.

Az ellenállások kialakítása: huzalellenállások, tömörellenállások, rétegellenállások.

Változtatható értékű ellenállások: potenciométerek.

Az ellenállás hőmérsékletfüggése: NTK ellenállások, PTK ellenállások.

Ellenállás fajták rajzi jelölései.

Villamos alaptörvények és alkalmazásaik

Ohm törvénye: értelmezés, alkalmazás.

Kirchhoff I. csomóponti törvénye: értelmezés, alkalmazás.

Kirchhoff II. hurok törvénye: értelmezés, alkalmazás.

Részfeszültségek és feszültségesés fogalma.

Ellenállás hálózatok eredő ellenállása: sorosan kapcsolt ellenállások eredője,

párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője, vegyes kapcsolások eredője, delta-csillag

átalakítás, csillag-delta átalakítás.

A feszültségosztás törvénye és alkalmazása. Az áramosztás törvénye és alkalmazása.

Hálózatszámítás a fentiek alkalmazásával.

Villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmai, jelölései, számítása,

mértékegységei.

Passzív és aktív hálózatok

A villamos hálózatok csoportosítása: passzív villamos hálózatok, aktív villamos

hálózatok fogalma.

Összetett passzív hálózatok helyettesítése eredő ellenállással.

Nevezetes passzív villamos hálózatok:

Terheletlen és terhelt feszültségosztó kapcsolás alkalmazása.

Villamos alap merőműszer modellezése, jelölése, alkalmazása.

A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése.

Az árammérő méréshatárának kiterjesztése.

Wheatstone-híd, ellenállás mérése Wheatstone-híddal.

Aktív villamos hálózatok. a valóságos feszültséggenerátor, a valóságos áramgenerátor

és jellemzőik, rajzi jelölésük.

Feszültség-generátorok üzemállapotai: üresjárás, rövidzárás, terhelési állapot.

Generátorok helyettesítő képei: Thevenin-helyettesítő kép, Norton-helyettesítő kép.

A helyettesítő képek jellemzői: üresjárási feszültség, rövidzárási áram, belső

ellenállás.

Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása.

Egy generátort tartalmazó aktív kétpólusok helyettesítése Thevenin és Norton

helyettesítő képpel.

A szuperpozíció elve.

– 11 –1



Több generátort tartalmazó aktív kétpólusok helyettesítése Thevenin és Norton

helyettesítő képpel, a szuperpozíció tételének alkalmazásával.

Valóságos generátort és terhelő ellenállást tartalmazó hálózat jellemzőinek

értelmezése és jellemzőinek számításai: kapocsfeszültség, veszteségi feszültség, áram,

generátor teljesítménye, veszteségi teljesítmény, fogyasztóra jutó hasznos

teljesítmény. A teljesítmény-illesztés fogalma.

A generátorok hatásfokának fogalma és számítása.

Feszültség és áramgenerátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásának

helyettesítése egy generátorral.

A villamos áram hatásai

A villamos áram hőhatása.

Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között. Fajlagos hőkapacitás, fajhő.

Testek melegedése. A hő terjedése. A hőhatás jellemző alkalmazásai. Fűtés és

melegítés.

Gyakorlati példák: izzólámpa, olvadóbiztosító.

A villamos áram fényhatása.

Gyakorlati példák: izzólámpa, fénycső.

A villamos áram vegyi hatása.

Folyadékok vezetése. Faraday törvénye.

Gyakorlati példák:

Az elektrolízis jellemző felhasználásai. Rézgyártás. Alumíniumgyártás. Eloxálás.

Galvanizálás.

Galvánelemek. A galvánelem működési elve.

Szárazelem és más galvánelemek.

Akkumulátorok. Az akkumulátorok működési elve. Savas akkumulátorok. Zselés

akkumulátorok. Lúgos akkumulátorok. Akkumulátorok jellemzői.

Korrózió.

A villamos áram mágneses hatása.

Gyakorlati példák: elektromágnes, elektromágneses kapcsolókészülékek, villamos

gépek.

A villamos áram élettani hatása.

Az áram káros hatása az emberi szervezetre.

Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre.


A villamos erőtér, kondenzátor

A villamos tér jelenségei: töltött test létrehozása; villamos megosztás, villamos

árnyékolás,

villamos kisülés, csúcshatás, légköri villamos jelenségek. Az elektroszkóp.

Pontszerű töltések között ható erő számítása: Coulomb törvénye

A villamos tér jellemzői: villamos térerősség, felületi töltéssűrűség (villamos eltolás),

villamos feszültség és villamos potenciál fogalmai, jelölései, számításai és

mértékegységeik.

A villamos tér szemléltetése térerősségvonalakkal, az ekvipotenciális felület fogalma.

Elektromosan töltött párhuzamos síklemezek közötti villamos erőtér. Homogén

villamos tér fogalma, jellemzői.

Anyagok viselkedése a villamos térben, szigetelő anyagok tulajdonságai.

– 12 –1



Kondenzátor fogalma, jelölése, áramköri jele.

A kapacitás fogalma, definíciós összefüggése, mértékegysége.

Síkkondenzátor kapacitásának meghatározása a geometriai adatokból és alkalmazott

szigetelő jellemzőjéből.

A kondenzátorban tárolt energia.

Kondenzátorok gyakorlati megoldásai. Kondenzátorok típusai, változtatható

kapacitású kondenzátorok, áramköri jelölések.

Kondenzátor az egyenáramú áramkörben. Eredő kapacitás számítása soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén.

Kondenzátorok töltési és kisütési folyamata, A feszültség és áram időfüggvénye

töltéskor és kisütéskor. Az időállandó fogalma.

Az állandó mágneses tér

Erőhatás árammal átjárt egyenes vezetők között. Árammal átjárt egyenes vezető és

árammal átjárt vezető hurok kölcsönhatása: forgatónyomaték.

A mágneses tér fogalma és jellemzői: mágneses indukció, mágneses térerősség,

mágneses fluxus fogalmai, jelölésük, kapcsolataik, számításuk, irányaik,

mértékegységeik.

A mágneses jellemzők iránymeghatározása: jobbkéz szabály. (A teret létrehozó áram

irányából az indukció és a mágneses térerősség iránya; az indukció és az áram

irányából a ható erő iránya)

A gerjesztés fogalma és a gerjesztési törvény.

Mágneses tér szemléltetése indukció vonalakkal. A mágneses indukcióvonalak

tulajdonságai.

Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér fogalma.

Állandó mágnes, a Föld mágneses tere.

Anyagok viselkedése mágneses térben. Dia-, para-, és ferromágneses anyagok

tulajdonságai.

A ferromágneses anyagok mágnesezési görbéje. (első mágnesezési görbe, hiszterézis,

remanens indukció, koercitív erő, mágneses permeabilitás fogalma) Kemény- és

lágymágneses anyagok.

Mágneses kör. Mágneses körök számítása.

Elektromágneses indukció

Mágneses fluxusváltozás hatására keletkező feszültség fogalma.

A Faraday féle indukció törvény és Lenz törvénye.

Nyugalmi és mozgási indukció fogalma.

Mozgási indukció: Egyenes vezetőben keletkező feszültség meghatározása, merőleges

irányú homogén mágneses térben, a térre merőleges irányba egyenletesen mozgatva.

A nyugalmi indukció fajtái: önindukció, kölcsönös indukció. Áramváltozás hatására

keletkező feszültségek meghatározása, az áramváltozást létrehozó tekercsen és csatolt

másik tekercsen.

Tekercs induktivitásának fogalma, meghatározása a geometria adatokból, jele

mértékegysége, áramköri rajzjele. Kölcsönös induktivitás fogalma, meghatározása a

geometria adatokból, jele mértékegysége, áramköri rajzjele. A mágneses csatolás

fogalma. A transzformátor fogalma és működése.

A tekercsben tárolt energia meghatározása.

Tekercsek eredő induktivitásának számítása soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás

esetén.

– 13 –1



Az induktivitás viselkedése az áramkörben: a feszültség és az áram időfüggvénye a

tekercs bekapcsolása és kikapcsolása során. Az időállandó fogalma és számítása.

Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen.

Az indukciós jelenség jellemző felhasználása.

Szinuszosan változó mennyiségek jellemzői

Homogén mágneses térben az indukció vonalakra merőleges tengelyen lévő lapos

tekercs forgatása során keletkező feszültség meghatározása. A szinuszosan váltakozó

feszültség és áram fogalma.

A forgómozgás és a szinuszos mennyiség kapcsolata, forgó vektorok bevezetése.

Váltakozó mennyiségek ábrázolása, időfüggvénnyel és forgó vektorokkal.

Váltakozó mennyiségek jellemzői: amplitúdó, periódusidő, frekvencia, körfrekvencia,

fázishelyzet jelölései, kapcsolataik, mértékegységeik.

Váltakozó mennyiségek középértékei: effektív érték, egyszerű középérték fogalma és

számításuk módja.

Azonos frekvenciájú, 90 fokos fázis-eltérésű váltakozó mennyiségek vektoriális

összegzése.

Váltakozó áramú hálózatok

Alkatrészek viselkedése szinuszos váltakozó áramú körökben.

Ellenállás, kondenzátor és tekercs árama és feszültsége közötti fázishelyzet.

Kondenzátor és tekercs reaktanciájának meghatározása.

Összetett váltakozó áramú körök.

Soros RL-kapcsolás; Soros RC-kapcsolás; Soros RLC-kapcsolás, az impedancia

fogalma, jele, mértékegysége.

Feszültség- áram vektorábra, impedancia vektorábra és alkalmazásaik a

hálózatszámításban.

Párhuzamos RL-kapcsolás; Párhuzamos RC-kapcsolás; Párhuzamos RLC-kapcsolás,

az admittancia fogalma, jele, mértékegysége.

Feszültség- áram vektorábra, admittancia vektorábra és alkalmazásaik a hálózat

számításban.

Teljesítmények a váltakozó áramú körben. Teljesítmény vektorábrák soros és

párhuzamos körökre és alkalmazásuk a számítási feladatokban. Teljesítménytényező

fogalma és számítása.

Fázisjavítás fogalma és megvalósításának módja.

Veszteséges alkatrészek: valóságos tekercs, mint RL-kapcsolás, jósági tényező, soros-

és párhuzamos veszteségi ellenállás; valódi kondenzátor, mint RC-kapcsolás,

veszteségi tényező, soros- és párhuzamos veszteségi ellenállás.

Határfrekvencia, rezonancia frekvencia fogalma.

LC kör szabad rezgései.

Rezgőkörök: RLC kapcsolások alkalmazása rezonancia frekvencián.

Soros rezgőkör és a feszültségrezonancia fogalma.

Párhuzamos rezgőkör és az áramrezonancia fogalma.

Rezgőkörök jellemzőinek számítása: rezonancia frekvencia, jósági tényező,

rezonancia ellenállás, sávszélesség.

Szűrőkörök (alul áteresztő szűrő, felül áteresztő szűrő, sávszűrő.)

– 14 –1



Többfázisú hálózatok

A háromfázisú rendszer.

Generátor háromszögkapcsolása, csillagkapcsolása.

Fogyasztó háromszögkapcsolása, csillagkapcsolása.

Fázisfeszültség és áram, vonali feszültség és áram fogalma, számítása. Három és négy

vezetékes rendszerek. A háromfázisú rendszer teljesítménye. Szimmetrikus és

aszimmetrikus terhelés. A villamos energia szállítása és elosztása.

Forgó mágneses tér. A villamos gépek elméletének alapjai.

A transzformátor felépítése, működése. Villamos forgógépek, szinkrongépek,

aszinkrongépek.

Egyenáramú gépek működésének alapjai.


szaktanterem

Elektrotechnika gyakorlat


Forrasztási gyakorlat

Forrasztott kötés típusai. Keményforrasztás, lágyforrasztás. Lágyforrasztás

kivitelezése.

A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése.

A forrasztás anyagjai, segédanyagai és eszközei. A forrasztás művelete.

Forrasztási gyakorlat.

Vezetékek, kábelek, huzalozások.

Villamos vezetékek és vezetékanyagok és jellemzőik.

Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása.

A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai.

Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése.

Elektromechanikus csatlakozók.

Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása.

Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.

Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. Folírozott lemezek jellemzői,

előkészítésük.

A fóliamintázat kialakítása. A szitanyomás technológiája. Eszközök, segédanyagok.

Nyomtatott áramkörök maratása.

Forrasztandó felületek előkészítése. Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.

Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.

Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,

polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.

Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.

Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. Alkatrészek

jelölése.

Villamos mérőműszerek

A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk

szerint.

Analóg műszerek.

– 15 –1



Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei. Elektromechanikus műszerek

beállítási viszonyai. Elektromechanikus műszerek hibaforrásai. Elektromechanikus

műszerek jellemzői.

Méréshatár, érzékenység, műszerállandó, pontosság, fogyasztás.

Állandó mágnesű műszerek: állandó mágnesű ampermérők, állandó mágnesű

voltmérők.

Deprez-műszerek alkalmazása. Galvanométerek.

Egyenirányítós műszerek.

Elektrodinamikus műszerek. Elektrodinamikus műszerek alkalmazása.

Lágyvasas műszerek. Lágyvasas műszerek alkalmazása.

Digitális műszerek. Digitális műszerek felépítése. Digitális egyenfeszültség-mérők.

Digitális multiméterek.

Digitális műszerek jellemzői: megjeleníthető számjegyek száma, mérési tartományok,

felbontás, pontosság bemeneti impedancia.

Egyenáramú mérések

Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel.

Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel.

Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel.

Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel.

Ellenállásmérés.

Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján.

Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján.

Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával.

Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával.

Ellenállás mérése Wheatstone-híddal.

Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata.

Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata.

Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása.

Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti

törvényének igazolása.

Ellenállások vegyes kapcsolásának vizsgálata.

Feszültségosztók és áramosztók vizsgálata. Potenciométerek vizsgálata.

Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.

Feszültségmérő hitelesítése.

Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése.

Ampermérő hitelesítése.


Alkatrészek jellemzőinek mérése

Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek méréshez használt műszerek alkalmazása:

hanggenerátor, oszcilloszkóp.

Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata: kezelőszervek; beállítási lehetőségek.

Oszcilloszkóp kezelés: kezelőszervek; beállítási lehetőségek.

Mérések oszcilloszkóppal: amplitúdó mérése; periódus idő mérése.

Váltakozó áramú alkatrészek jellemzőinek mérése.

Tekercs mérése, veszteségi ellenállás, jósági tényező megállapítása.

Kondenzátor mérése. Veszteségi ellenállás, jósági tényező megállapítása.

– 16 –1



Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata.

Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség

mérésével.

Tekercs soros kapcsolásának vizsgálata. Tekercs párhuzamos kapcsolásának

vizsgálata.

Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata. Kapacitív feszültségosztó mérése.

Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Váltakozó áramú mérések

Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata.

Határfrekvencia mérése, villamos jellemzők fázishelyzetének mérése.

Soros és párhuzamos RLC tagok vizsgálata.

Váltakozó áramú feszültségosztók jellemzőinek mérése.

Fázisjavítás megvalósítása módosult jellemzők mérése.

Egyfázisú váltakozó áramú teljesítményeinek mérése.

Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata.

Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör)

vizsgálata.

Szűrő áramkörök mérései: alul áteresztő, felül áteresztő, sávszűrő.

Soros és párhuzamos rezgőkörök mérései: rezonancia frekvencia meghatározás,

sávszélesség mérése.

Terhelt rezgőkörök vizsgálata, sávszélesség változása.

Teljesítménymérések egy-és háromfázisú rendszerekben. Szimmetrikus és

aszimmetrikus fogyasztók.

Fogyasztásmérés alapjai. Elektronikus fogyasztásmérők.

Fogyasztásmérés direkt és indirekt módon.


tanműhely

Elektronika


Villamos áramköri alapismeretek

Passzív áramköri elemek: ellenállás, induktivitás, kapacitás és ezek kombinációja.

Helyettesítő képek, impedancia számítás.

Karakterisztika fogalma, rajzolása. Lineáris, nem lineáris karakterisztikájú áramköri

elemek.

Aktív kétpólusok: valóságos feszültség- és áramgenerátorok.

Aktív kétpólusok karakterisztikái.

A munkapont fogalma.

Terheléssel ellátott generátor munkapontjának szerkesztése a karakterisztikákból.

Négypólusok

Négypólusok definíciója, rajzjele, csoportosítása.

– 17 –1



Aktív négypólusok; passzív négypólusok; lineáris négypólusok, nemlineáris

négypólusok.

Szimmetrikus négypólusok, földszimmetrikus négypólusok.

Négypólusok ábrázolása.

Földszimmetrikus négypólusok.

Négypólusok leírási módszerei: meghajtással és adott terheléssel ellátott négypólus

fizikai paraméterei; magában álló négypólus lineáris négypólus paraméterei.

Fizikai négypólus paraméterek: bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás, kimeneti

üresjárási feszültség (ezekből alkotott helyettesítő kép), feszültség- áram- teljesítmény

átvitel. Az átvitelek meghatározása dB-ben. A jellemzők meghatározása adott

kapcsolás esetén.

A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggése. A logaritmikus frekvencia tengely,

dekád fogalma.

Lineáris négypólus paraméterek: impedancia paraméterek, admittancia paraméterek,

hibrid paraméterek. A paramétereket tartalmazó egyenletek elektronikai értelmezése,

áramköri rajza. Paraméterek meghatározása adott kapcsolású négypólusok esetében.

Félvezető alkatrészek

A PN átmenet felépítése és működése. A határréteg kialakulása.

A félvezető dióda felépítése és működése: a félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése,

a félvezető dióda záróirányú előfeszítése. A dióda karakterisztikája, jellemző adatai.

A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák, tűsdiódák,

kapacitásdiódák., alagútdiódák, Schottky diódák felépítése működése,

karakterisztikai, alkalmazási területei.

Tranzisztorok: bipoláris tranzisztorok, unipoláris tranzisztorok.

Bipoláris tranzisztorok felépítése, működése, alapegyenletei.

A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai.

A bipoláris tranzisztor karakterisztikái, műszaki adatai, határértékei.

A bipoláris tranzisztor munkapontjának fogalma, váltakozó áramú helyettesítő képe.

A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére.

Unipoláris tranzisztorok.

Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok és alapkapcsolásaik.

Felépítés és fizikai működés, karakterisztikák, műszaki adatok, határadatok.

A záróréteges térvezérlésű tranzisztor munkapontjának fogalma, váltakozó áramú

helyettesítő képe.

MOSFET-ek: növekményes és kiürítéses típusok felépítése, fizikai működésük,

karakterisztikáik. Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai és alkalmazási

területeik.

Erősáramú félvezető eszközök: négyrétegű diódák, tirisztorok, vezérlő elektródával

kikapcsolható tirisztor, tirisztortetródák, változtatható áramú kapcsolódióda (DIAC),

két irányú tirisztor trióda (TRIAC), egyátmenetű tranzisztor (UJT). Felépítése, fizikai

működése, alkalmazási területei.

Opto-elektronikai alkatrészek: foto-ellenállás, fotodióda, foto-elemek, foto-

tranzisztorok, opto-csatolók, fényt kibocsátó dióda (LED).

A félvezető alkatrészek rajz jelei.

Diódák alkalmazásai

Egyenirányító kapcsolások, egyutas, megcsapolt transzformátoros, Graetz kapcsolás.

Diódás vágó áramkörök, soros és párhuzamos, alul és felül vágók.

Elemi Zener diódás stabilizátor munkapont beállítása, határadatainak számítása.

– 18 –1




Tranzisztoros erősítők

Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása:

Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása, bázisáram táplálású, bázis

osztós.

Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral.

Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képei

Közös emitteres erősítő fokozat bemeneti- kimeneti ellenállásának üresjárási és terhelt

feszültségerősítésének számítása.

Kollektorkapcsolású erősítőfokozat és báziskapcsolású erősítőfokozat jellemzői,

erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása.

Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása.

Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.

Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral.

Közös source-ú erősítő fokozat bemeneti- kimeneti ellenállásának üresjárási és terhelt

feszültségerősítésének számítása.

Drain-kapcsolású erősítőfokozat és gate-kapcsolású erősítőfokozat jellemzői, erősítő

alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása.

Az erősítők általános helyettesítő képe (bemeneti ellenállás, kimeneti üresjárási

feszültség, kimeneti ellenállás) közepes frekvencián.


feszültség, kimeneti ellenállás) kis frekvencián, a csatoló kondenzátorok hatása. Alsó

határfrekvencia számítása.

Az emitter (source) kondenzátor hatása kisfrekvencián, az egy fokozaton belüli

negatív soros áramvisszacsatolás fogalma.


feszültség, kimeneti ellenállás) nagy frekvencián, a szórt kapacitások hatása. Felső

határfrekvencia számítása.

Az erősítés ábrázolása a teljes frekvencia tartományban, sávszélesség fogalma.

Zajviszonyok az erősítőkben. Az erősítőkben keletkező zajok forrása. Az erősítőkben

keletkező zajok típusai. Az erősítők zajtényezője.

Torzítások az erősítőkben. Lineáris torzítások. Nemlineáris torzítások.

Műveleti erősítők

Egyenjel erősítés problémái. (növekvő munkaponti feszültségek, kimeneti munkaponti

feszültség)

Az integrált műveleti erősítő blokkvázlata, egységek feladatai.

Differenciálerősítők, fázisösszegző áramkör, Darlington-kapcsolás, tranzisztoros

áramgenerátorok.

A nagyjelű erősítők alapfogalmai, komplementer végfokozat, műveleti erősítő

kimeneti fokozata.

Integrált műveleti erősítő tulajdonságai: az ideális műveleti erősítő; a valóságos

műveleti erősítő. A nyílt hurkú műveleti erősítő átviteli karakterisztikája.

Alapkapcsolások műveleti erősítővel.

Nem invertáló alapkapcsolás.

Erősítőjellemzők: visszacsatolt erősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás.

Invertáló alapkapcsolás.

– 19 –1



Erősítőjellemzők: visszacsatolt erősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás.

Műveleti erősítők alkalmazásai: különbségképző áramkör, előjelfordító

feszültségösszegző áramkör.

Váltakozó feszültségű erősítők.

Aktív szűrőkapcsolások.

Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában.

Integráló műveleti erősítős kapcsolás.

Differenciáló műveleti erősítős kapcsolása.

Műveleti erősítők munkapont beállítása: a bemeneti nyugalmi áram biztosítása, ofszet

feszültség kompenzálása, ofszet áram kompenzálása.

Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása.


Impulzustechnika

Impulzusok fajtái, négyszög, trapéz, fűrész, tű.

Impulzus jellemzők: felfutási idő, lefutási idő, impulzus idő, periódus idő, kitöltési

tényező, impulzus ismétlődési frekvencia, túllövés, tetőesés.

Aktív és passzív jelformáló áramkörök.

Differenciáló áramkör, felépítés, működés, jelalak.

Integráló áramkör, felépítés, működés, jelalak.

Tranzisztorok és műveleti erősítő kapcsoló üzeme.

Multivibrátorok: (tranzisztoros és műveleti erősítős kialakítással)

Astabil multivibrátor felépítés, működés, jelalakok, alkalmazási terület.

Monostabil multivibrátor felépítés, működés, jelalakok, alkalmazási terület.

Bistabil multivibrátor felépítés, működés, jelalakok, alkalmazási terület.

Schmitt-trigger felépítése, működése, alkalmazási terület.

Digitális technika alapjai

Alapfogalmak: Információ, információforrások, analóg és digitális

információábrázolás. Számrendszerek (2-es,10-es,16-oa alapú), számrendszerek

közötti konverziók.

Bináris összeadás, előjeles számábrázolások.

BCD kódok. alap BCD, Excess-3, Gray, Johnson, Hamming és tulajdonságaik.

Hibafelismerés és javítás: paritás-, Hamming távolság fogalma, hibafelismerés,

hibajavítás feltételei. Alfanumerikus kódok. (ASCII.)

Boole algebra. Logikai változók és logikai függvények fogalma.

Egy változós logikai függvények: biztos „0”, biztos „1”, ismétlés, negáció.

(igazságtáblázat, áramköri jelölés.)

Kétváltozós logikai függvények: ISMÉTLÉS, AND, OR, EKVIVALENCIA,

ANTIVALENCIA, NOR, NAND, NEGÁCIÓ. (igazságtáblázatok, áramköri jelölések,

műveleti jelek.)

Boole algebra alaptörvényei: kommutatív, disztributív, asszociatív.

A Boole algebra alaptételei: változó AND és OR kapcsolata "0"-val, "1"-gyel, saját

magával és a negáltjával, dupla negáció.

De-Morgan azonosságok.

A többváltozós logikai függvények algebrai alakjai (diszjunktív, konjunktív), algebrai

egyszerűsítések.

– 20 –1



A többváltozós logikai függvények magadási módjai: szöveges, igazságtáblázat,

algebrai alak, grafikus alak, kapcsolási vázlat.

Logikai függvények grafikus ábrázolása a függvények egyszerű minimalizálására.

Minimalizálási szabályok diszjunktív alakban. Fogalmak: term, minterm, term

sorszám, sorszámos függvény megadás.)

Minimalizálási szabályok konjunktív alakban. Fogalmak: term, maxterm, term

sorszám, sorszámos függvény megadás.)

Három és négyváltozós függvények realizálása ÉS-VAGY-INVERTER rendszerben

2 szintű hálózattal NAND és NOR rendszerben, 2 bemenetű kapukkal több szintű

hálózat formájában NAND és NOR rendszerben).

Az áramköri késleltetések okozta hazárdok fogalma.

A sorrendi hálózatok fogalma és csoportosítása.

Sorrendi hálózatok alapelemei a tárolók (flip-flop-ok): RS, JK, D, T tárolók működése,

vezérlési táblázatai.

Szinkron és aszinkron hálózatok felépítésének alapjai.

Digitális integrált áramkörök

Bipoláris és MOS logikai integrált áramkörök.

Bipoláris logikai áramkör családok. Tranzisztor-tranzisztor logika (TTL). Inverter,

NAND, NOR kapu felépítése.

Kimeneti megoldások: totempole kimenet; open-collektoros kimenet; tree-state

kimenet.

MOS logikai áramkörcsaládok: N-MOS logikai áramkörök, CMOS (Komplementer-

MOS) áramkörök. Inverter, NAND, NOR kapu felépítése.

Digitális IC katalógus adatok: tápfeszültség, logikai szintek feszültség tartományai,

zajtartalék, bemeneti terhelhetőség, kimeneti terhelhetőség, FANOUT,

teljesítményfelvétel, sebesség jellemzők.

Különböző áramkörcsaládok illesztésének szempontjai.


szaktanterem

Elektronika gyakorlat


Villamos áramköri alapmérések

A tantárgy tanítása során használt műszerek: tárolós oszcilloszkópok; mérési

gyakorlatok tárolós oszcilloszkóppal.

Frekvenciamérési módszerek, fázisszög mérési módszerek.

Váltakozó áramú hálózatok ismétlő mérései, új eszközök és módszerek használatának

gyakorlása.

Négypólusok jellemzőinek mérése

Fizikai négypólus paraméterek meghatározása méréssel, csak ellenállást tartalmazó

csillapító tagok esetében: bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás, feszültség,- áram-

teljesítmény átvitel.

Fizikai négypólus paraméterek meghatározása méréssel, váltakozó áramú csillapító

tagok esetében: bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás, feszültség- áram- teljesítmény

átvitel. Átviteli karakterisztika felvétele a frekvencia függvényében.

– 21 –1



Lineáris négypólus paraméterek meghatározása méréssel.

Adott kapcsolások impedancia, admittancia, hibrid paramétereinek meghatározása.

Ismeretlen erősítő, mint négypólus jellemzőinek mérése.

Elektronikai eszközök mérése

Félvezető diódák vizsgálata.

Szilícium dióda jelleggörbéjének felvétele; dinamikus jellemzők meghatározása

Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele; dinamikus jellemzők meghatározása.

Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése.

Bipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele: bemeneti jelleggörbe meghatározása;

transzfer jelleggörbe meghatározása; kimeneti jelleggörbék meghatározása. Váltakozó

áramú helyettesítőkép (h) paramétereinek meghatározása.

Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele: transzfer jelleggörbe meghatározása;

kimeneti jelleggörbék meghatározása. Váltakozó áramú helyettesítőkép (y)

paramétereinek meghatározása.

Alagútdióda vizsgálata.

Opto-elektronikai alkatrészek vizsgálata, alkalmazási kapcsolások mérései.

Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása: tirisztor jellemzőinek mérése; triak

jellemzőinek mérése.

Diódák alkalmazásai

Zener-diódás elemi stabilizátor építése, mérése.

Munkapontbeállítás, stabilizálási tartomány meghatározása méréssel a bemeneti

feszültségváltozás és a terhelés változás függvényében.

Hőmérséklet függés vizsgálata.

Egyszerű egyenirányítók vizsgálata: egyutas egyenirányító vizsgálata; Graetz-hidas

egyenirányító vizsgálata.

Teljesítményszabályozó áramkörök mérése: tirisztoros teljesítményszabályozó

vizsgálata; triakos teljesítményszabályozó vizsgálata.

11. évfolyam 216óra 6 óra/hét

Tranzisztoros erősítők építése és mérése

Nyomtatott áramkör gyártás

Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. Folírozott lemezek jellemzői,

előkészítésük.

A fóliamintázat kialakítása. A szitanyomás technológiája.

Eszközök, segédanyagok.

Nyomtatott áramkörök maratása.

Forrasztandó felületek előkészítése. Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat.

Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése.

Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend,

polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése.

Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.

Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek

jelölése.

Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan).

Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel

mérése).

– 22 –1



Az áramkör funkcionális vizsgálata.

Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása.

Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése. A mérési eredmények kiértékelése.

Hibakeresés. Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés. Hibás javítási egység

meghatározása.

A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően. A javított

áramkör beüzemelése.

Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése. A javítási művelet dokumentálása.

Tranzisztoros erősítők mérése:

Egyenáramú jellemzők mérése. tápfeszültség; nyugalmi áramfelvétel; munkaponti

adatok.

Váltakozó áramú jellemzők: bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás,

feszültségerősítés, áramerősítés, teljesítményerősítés sávközépi frekvencián.

Az erősítés frekvenciamenete: alsó és felső határfrekvencia, fázismenet.

Az erősítő érzékenysége, kivezérelhetőség, torzítási tényezője, zajtényezője.

A fenti releváns vizsgálatok az alapkapcsolások esetén:

Bipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése: közös emitteres alapkapcsolás

mérése, közös kollektoros alapkapcsolás mérése.

Unipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése: közös source-kapcsolású

erősítőfokozat mérése, közös drain-kapcsolású erősítőfokozat mérése.

Műveleti erősítők mérése

Műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata.

Az erősítő alapáramkör visszacsatolás nélküli jellemzőinek mérése.

Műveleti erősítős invertáló alapkapcsolás vizsgálata.

Visszacsatolt erősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás mérése.

Műveleti erősítős nem invertáló alapkapcsolás vizsgálata.

Visszacsatolt erősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás mérése.

Műveleti erősítős összegző és különbségképző áramkör vizsgálata.

Műveleti erősítős digitál/analóg konverter, mint összegző áramkör vizsgálata.

Váltakozó feszültségű műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata.

Átviteli karakterisztika felvétele, alsó és felső határfrekvencia meghatározása.

Impulzustechnikai mérések

Impulzus jellemzők mérése: lefutási idő, felfutási idő, túllövés, tetőesés, impulzus idő,

periódus idő, impulzus ismétlődési frekvencia, kitöltési tényező.

Tranzisztorok és műveleti erősítők kapcsoló üzemű jellemzőnek mérése.

Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata.

Differenciáló áramkör mérése. Integráló áramkör mérése.

Tranzisztoros és műveleti erősítős multivibrátorok vizsgálata.

Astabil multivibrátor mérése: jelalakok, kitöltési tényező, frekvencia, amplitúdó

mérése.

Monostabil multivibrátor mérése: jelalakok, kitöltési tényező, frekvencia, amplitúdó

mérése.

Bistabil multivibrátor mérése: jelalakok, kitöltési tényező, frekvencia, amplitúdó

mérése.

Schmitt-trigger vizsgálata: jelalakok, kitöltési tényező, frekvencia, amplitúdó mérése.

Hiszterézis feszültség.

– 23 –1




Digitális áramkörök vizsgálata

Kombinációs logikai áramkörök vizsgálata.

Megtervezett kombinációs hálózat működésének vizsgálata.

Logikai kapukat tartalmazó integrált áramkörök alkalmazása, az IC kapcsolatok

kialakítása összekötése. Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.

A kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek logikai mérése különböző

bemeneti kombinációk esetén. Igazság tábla felvétele.

Időfüggvény felvétele, logikai függvény meghatározása.

Statikus hazárd vizsgálata.

A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető és

nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).

A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető és

nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).

Tároló áramkörök (flip-flop) logikai működés ellenőrzése.

Visszacsatolt kombinációs hálózat (aszinkron hálózat) működés vizsgálata.

Szinkron kapcsolt tárolókból álló hálózat működés vizsgálata.

Digitális IC-k mérése

Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.

Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.

Logikai kapukat tartalmazó integrált áramkör működésének ellenőrzése.

TTL-rendszerű integrált áramkörök kimeneti villamos jellemzőinek mérése.

CMOS-rendszerű integrált áramkörök kimeneti villamos jellemzőinek mérése.

Kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek mérése különböző bemeneti

kombinációk esetén.

Különböző technológiájú IC-k együttműködtetése.


tanműhely

Irányítástechnika


Irányítástechnikai alapismeretek

Az irányítás fogalma.

Az irányítás részműveletei:

Érzékelés (információszerzés); ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása

alapján); rendelkezés; beavatkozás.

Az irányítási rendszer felépítése: irányító berendezés, irányított berendezés.

A jelhordozó és a jel fogalma; az analóg és a digitális jel.

Az irányítási rendszer szerkezeti részei: az elem; a szerv; a jelvivő vezeték.

Az irányítás fajtái:

A rendelkezés létrejötte szerint: kézi; önműködő.

A hatáslánc szerint: vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás; szabályozás, mint zárt

hatásláncú irányítás.

Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása: szerkezeti vázlat; működési vázlat;

hatásvázlat.

– 24 –1



Az irányításban használt segédenergiák. (villamos, pneumatikus, hidraulikus, vegyes.)

Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé.

Ellenállás-alapú átalakítók működésének elvei.

Huzalos mérő-átalakítók működésének elvei. (Hőmérséklet-érzékelő ellenállások;

fényérzékelő ellenállások; kapacitív átalakítók; induktív átalakítók.

Villamos irányított berendezések, villamos gépek működésének elvei.

(Aszinkrongépek; szinkrongépek; egyenáramú gépek.)

Vezérlés

A vezérlési vonal részei; a vezérlési vonal jelei; a vezérlési vonal jellemzői.

A vezérlések fajtái.

A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei:

Érzékelő szervek. Kapcsolókészülékek (Kézi kapcsolók; nyomógombok; Reed-

kontaktus; mikrokapcsolók.)

Beavatkozó szervek: (Mágneskapcsolók; mágnesszelepek; relék).

Különféle relék: Időrelék (késleltetve meghúzó; késleltetve elengedő; késleltetve

meghúzó és elengedő.); Hőrelék.

Az áramút rajz, rajzjelek, tervjelek. Áramút rajzok analizálása.

Alapvető villamos relés kapcsolások (Meghúzatás; öntartás; reteszelés.)

Elemi relés vezérlések: Villamos motor indításának vezérlése; villamos motorok

fékezésének vezérlése; forgásirányváltás, fordulatszám-változtatás.

Szabályozás

A szabályozási kör jellegzetességei, részei, jelei, jellemzői.

A szabályozási kör szervei: érzékelő szerv; alapjel képző szerv; különbségképző szerv;

jelformáló szerv; erősítő; végrehajtó szerv; beavatkozó szerv.

A szabályozások felosztása: az alapjel időbeli lefolyása szerint; a hatáslánc jeleinek

folytonossága szerint; a szabályozás folyamatossága szerint; a rendszer szerkezete

szerint.

A szabályozások ábrázolási módjai.

A tag fogalma és értelmezése. Az átviteli tényező.

A tagok csoportosítása jelátvitel szerint. (arányos tag (P); integráló tag (I);

differenciáló tag (D); holtidős tag.)

Stabilitás fogalma. A jel átvivő tagok dinamikus tulajdonságai.

A vizsgáló jel. Az átmeneti függvény.

Az arányos szabályozás és hatásvázlata.

A differenciál szabályozás hatásvázlata.

Az integrálszabályozás és hatásvázlata.

A PI szabályozó, a PD szabályozó, a PID szabályozó példák.


szaktanterem

Irányítástechnika gyakorlat


Villamos irányítások építőelemei és készülékei

Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé.

– 25 –1



Passzív mérő-átalakítók. Ellenállás-alapú átalakítók mérése. Huzalos mérő-átalakítók

mérése.

Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése. Fényérzékelő ellenállások mérése.

Kapacitív átalakítók mérése. Induktív átalakítók mérése.

Villamos készülékek felépítése, bekötése.

Kapcsolókészülékek: kézi kapcsolók; nyomógombok; mechanikus végállás érzékelők;

mágneskapcsoló, relé.

Villamos készülékek jellemzőinek mérése: villamos érintkezők, az érintkezők

átmeneti ellenállásának vizsgálata.

Mágneskapcsoló felépítése, vizsgálata.

Elektromechanikus relék felépítése.

Elektromechanikus relék vizsgálata: relé meghúzása, relé elengedés.

Időrelék felépítése.

Időrelék vizsgálata: késleltetve meghúzó időrelé vizsgálata, késleltetve elengedő

időrelé vizsgálata, késleltetve meghúzó és elengedő időrelé vizsgálata.

Elektronikus relék felépítése, vizsgálata.

Logikai feltételek realizálása relék segítségével.

Tagadás, ÉS kapcsolat, VAGY kapcsolat megvalósítása relékkel.

Vezérlési feladatok

Egyszerű vezérlési feladatok:

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása.

Öntartás:

Elengedésre kitüntetett (dominánsan törlő.)

Meghúzásra kitüntetett (dominánsan beíró.)

Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről.

Direkt-, indirekt vezérlés.

A villamos reteszelés elve; egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás;

nyomógombos keresztreteszelés.

Időfüggetlen logikai feladatok tervezése megépítése relékkel.

Időrelék gyakorlati alkalmazása: késleltetve meghúzó; késleltetve elengedő;

késleltetve meghúzó és elengedő.

Összetett vezérlések tervezése, megvalósítása: sorrendi vezérlések tervezése,

megvalósítása; lefutó vezérlések tervezése, megvalósítása.

Villamos motorok indításának vezérlése, nyomógombos közvetlen vezérlés.

Forgásirányváltás: háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltása; egyenáramú

motorok forgásirányváltása.

Szabályozások

Távadók.

Nyílt hatásláncú távadó vizsgálata.

Zárt hatásláncú távadó vizsgálata.

Példák analóg villamos kimenetű távadóra.

Visszacsatolt műveleti erősítős integráló tag.

Differenciáló tag vizsgálata.

Passzív PI szabályozó vizsgálata.

Aktív PI szabályozó vizsgálata.

PD szabályozó vizsgálata.

PID szabályozó vizsgálata.

Szabályozási feladatok:

– 26 –1



Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata.

Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata.

Folyadékszint-szabályozás vizsgálata.

Fordulatszám-szabályozás aszinkron motorok esetében.

Egyenáramú motorok fordulatszám szabályozása.


tanműhely

Foglalkoztatás II.

5/13, vagy 2/14 évfolyam 16 óra 0,5 óra/hét

Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés-módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

munkaidő, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási

jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Atipikus munkavégzési formák a munka törvénykönyve szerint: távmunka,

bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített foglalkoztatás

(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka).

Speciális jogviszonyok: önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka,

iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

Munkaviszony létesítése

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott

és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

Álláskeresés

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,

szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban

szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet

– 27 –1



segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi

portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

Munkanélküliség

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként

történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési

kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet

által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)

szervezetrendszerének felépítése (a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, a

kormányhivatal, a járási hivatal feladatai).

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni

vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás

megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,

munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

Foglalkoztatás I.

5/13, vagy 2/14 évfolyam 62 óra 2 óra/hét

Nyelvtani rendszerezés 1

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik,

illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az

állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz

a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett

mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő

munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott

tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes

használata révén fog megvalósulni.

– 28 –1



Nyelvtani rendszerezés 2

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes

mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást

kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb

módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék

jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon

tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd

fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a

segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető

szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi

állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó

kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók

és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű

mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az

állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen

tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

Nyelvi készségfejlesztés

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 23 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az

induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az

induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó

szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen

lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül

szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan

kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű

anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az

ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és

kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása

során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- lakás, ház

- utazás,

- étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

Munkavállalói szókincs

A 23 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 39 órás 3 alapozó témakör

elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon

bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket

feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó

– 29 –1



formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél

megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek

elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját

munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.

Elektronikai áramkörök


Digitális technika II.

Összetett kombinációs hálózatok vizsgálata.

Hazárdok megszüntetése.

Aszinkron hálózat analízis: visszacsatolt kombinációs hálózatok működésvizsgálat.

Állapot átmeneti tábla, állapotdiagram, gerjesztési tábla felvétele.

Visszacsatolt hálózatok tervezése.

Funkcionális kombinációs hálózatok.

Aritmetikai áramkörök:

Összeadó áramkörök: egy bites félösszeadó, teljes összeadó tervezése. Soros 4 bites

összeadó kialakítása.

Átvitelgyorsítás célja, elve és megvalósítása.

Konkrét bináris összeadó IC jelképi jelölése, bővítése. Bináris kivonó, BCD összeadó

kialakítása.

Komparátorok: elvi felépítése, két bites komparátor tervezése, négy bites komparátor

tervezése.

Aritmetikai-logikai egységek.

Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése, jelképi jelölése, bővítése

átvitelgyorsító IC-vel.

Konkrét ALU egység működésének vizsgálata.

Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök:

Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése.

Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata, jelképi jelölése.

Kódátalakító áramkörök:

Kódátalakító áramkörök elvi felépítése.

Konkrét kódátalakító áramkör működése, jelképi jelölése.

Kódátalakító áramkör tervezése.

Multiplexerek: feladata, felépítése, jelképi jelölése. Konkrét multiplexer IC bővítése.

Logikai függvények megvalósítása multiplexer segítségével.

Dekódoló/demultiplexer áramkörök: a dekódolás és a demultiplexálás értelmezése,

alkalmazási területek.

Az áramkörök elvi felépítése, konkrét dekódoló/demultiplexer áramkör működése,

jelei, jelképi jelölése, bővítése.

Dekódoló áramkör tervezése.

– 30 –1



Szinkron sorrendi hálózatok:

A szinkron sorrendi hálózatok leírási módszerei: állapotdiagram, állapotátmeneti

tábla, ütemdiagram, kapcsolási vázlat.

A szinkron sorrendi hálózatok tervezései módszere. Tervezés lépései: állapotdiagram,

állapot átmeneti tábla, V-K tábla, vezérlési függvények meghatározása, kapcsolási

rajz.

A szinkron sorrendi hálózatok működésvizsgálatának módszere.

Szinkron sorrendi hálózatok tervezése és analízise.

a szinkron sorrendi hálózatok alkalmazási területei.

Funkcionális sorrendi hálózatok:

Regiszterek: a regiszterek elvi működése típusai.

Puffer regiszterek (párhuzamosan írható és olvasható).

Shift regiszterek (sorosan írható, párhuzamosan és sorosan olvasható)

Párhuzamosan is írható shift regiszterek

Felépítésük D tárolókból, alkalmazási területek. Konkrét regiszter IC-j jelképi jelölése,

bővítése.

Shift regiszterek alkalmazásai gyűrűs számlálóként: n-ből 1 kódú számláló, Johnson

számláló és maximális hosszúságú számláló, kialakítása, működés vizsgálata,

alkalmazási területei.

Bináris és BCD számlálók:

Csoportosírás: szinkron, aszinkron; előre- hátra számláló; vezérelhető előre/hátra

számláló.

Aszinkron számlálók felépítése bináris előre és hátra számláló fel és lefutó élre billenő

tárolókból.

Szinkron számlálók felépítése, soros és párhuzamos átvitelképzés.

Tipikus számláló IC-k jelképi jelölései, bővítési módjaik, alkalmazásuk.

Modulo-N számlálók.

Tetszőleges számlálási állapotú számláló tervezése adott állapot vagy ütemdiagram

alapján, tárolókból felépülő számlálókból és IC-kből.

Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével.

D/A és A/D átalakítók

Digitál-analóg átalakítók kialakítása műveleti erősítővel.

Analóg – digitál átalakítók: flash konverter, Szukcesszív approximációs

átalakító és dualslope konverter.

átalakítók működési elvei, műszaki jellemzőik.

Félvezetős memóriák: csoportosítás: (Csak olvasható tárak, programozható és írható

olvasható tárak)

Memória cellák felépítése, cellák szervezése összetartozó információvá.

Memória tokok kivezetése, alkalmazásuk lehetőségei.

Többfokozatú erősítők, negatív visszacsatolások

Többfokozatú erősítők

Többfokozatú erősítők felépítése: előerősítő, fő erősítő, végfokozat jellemzői.

Erősítőfokozatok csatolása: galvanikus csatolás, RC csatolás és Transzformátoros

csatolás.

megvalósítása, jellemzőik.

Többfokozatú erősítők munkapont beállítása, eredő váltakozó áramú jellemzőinek

számítása. (Bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás, eredő erősítések.)

– 31 –1



A negatív visszacsatolások típusai: soros negatív áram- és feszültség visszacsatolás;

párhuzamos negatív áram- és feszültség visszacsatolások elve, hatása az erősítő

jellemzőire.

A visszacsatolások áramköri megvalósítása.

Visszacsatolt erősítők jellemzőinek számítása.

Szélessávú és hangolt erősítők

Szélessávú erősítők:

Az áramerősítési tényező frekvenciafüggése.

Tranzisztor és szórt kapacitások hatása a nagyfrekvenciás tartományban.

Differenciálerősítő alkalmazása szélessávú fokozatként.

Szimmetrikus szélessávú erősítők: kaszkád kapcsolású differenciálerősítő, fázisfordító

erősítős differenciálerősítő, komplementer kaszkád kapcsolású differenciálerősítő,

ellenütemű differenciálerősítő.

Szélessávú feszültségkövető. Ellenütemű feszültségkövető.

Kisfrekvenciás kompenzálás célja, megvalósítási lehetőségei.

Kisfrekvenciás kompenzálás váltakozó áramú helyettesítő képe.

Nagyfrekvenciás kompenzáláscélja, megvalósítási lehetőségei.

Nagyfrekvenciás, váltakozó áramú helyettesítő kép.

Hangolt erősítők.

Hangolt erősítők felépítése, alkalmazási területei. Nagyfrekvenciás hangolt erősítők.

Hangolt erősítő párhuzamos LC rezgőkörrel.

Emitter kapcsolású, hangolt fokozat egy rezgőkörrel.

A rezgőkör összefüggései rezonancia frekvencián. Az erősítő feszültségerősítése Az

erősítő sávszélessége.

Terhekés illesztése RC és transzformátoros csatolással.

Szinkronhangolt és széthangolt többfokozatú hangolt erősítők jellemzői.

Nagyjelű erősítők

Nagyjelű feszültségerősítők és teljesítményerősítők általános jellemzői.

A, B, AB és C- osztályú munkapont beállítások fogalma és jellemzői.

Az erősítőelemek határértékei: legnagyobb veszteségi teljesítmény, legnagyobb

kollektor feszültség, legnagyobb kollektor áram, telítési tartomány, lezárási tartomány.

Teljesítményerősítők jellemzői.

Kimeneti váltakozó áramú teljesítmény.

A tápfeszültség forrásból felvett egyenáramú teljesítmény.

Veszteségi vagy disszipált teljesítmény.

Átalakítási hatásfok.

Vezérlő teljesítmény

Teljesítmény erősítés.

Nagyjelű erősítőkapcsolások

„A” osztályú teljesítmény erősítő: kapcsolási megoldások, elvi hatásfok, üzemi

jellemzők, alkalmazás.

„B” osztályú teljesítmény erősítő: kapcsolási megoldások, elvi hatásfok, üzemi


„AB” osztályú teljesítmény erősítő: kapcsolási megoldások, elvi hatásfok, üzemi


Nagyjelű erősítők munkapont beállítása. Védőáramkörök. Nagyjelű erősítők torzítása.

Oszcillátorok

Oszcillátorok működési elve és felépítése.

– 32 –1



Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok.

Visszacsatolt oszcillátorok. Visszacsatolás (hurokerősítés). Amplitúdó feltétel.

Fázisfeltétel

LC oszcillátorok: tulajdonságok, általános berezgési feltétel. Transzformátoros

csatolású kapcsolás. Meissner féle kapcsolás és a frekvencia meghatározó elem

vizsgálata.

Három pont kapcsolású oszcillátorok: Hartley-oszcillátor kapcsolás és a frekvencia

meghatározó elem vizsgálata. Colpitts-oszcillátor kapcsolás és a frekvencia

meghatározó elem vizsgálata.

Oszcillátorok alkalmazási területei, üzemi jellemzői.

Kvarc oszcillátorok: alkalmazási terület, tulajdonságok, a rezgőkvarc elektromos

tulajdonságai, frekvencia stabilitás.

RC oszcillátorok alkalmazási területei, tulajdonságai.

Wien-hidas oszcillátor: Wien-osztó, felépítés, átvitel és fázistolás, visszacsatolt

erősítő.

Tápegységek

A tápegységek belső áramkörei:

A hálózati transzformátorok, feladata, üzemi jellemzői.

Hálózati egyenirányítók: egyutas egyenirányítók. Kétutas egyenirányítók: Greatz-

kapcsolás, közép-leágazásos kapcsolás.

A soros és párhuzamos stabilizálás elve.

Áteresztő tranzisztoros stabilizátor kapcsolások: a legegyszerűbb kivitel, fix kimeneti

feszültségű stabilizátorok, változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok, kimeneti

feszültség figyelése, áramkorlátozás, nagyáramú stabilizátorok.

Referenciafeszültség előállítása: Zener diódás megoldások, tranzisztoros

referenciafeszültség források.

Integrált feszültség stabilizátorok felépítése, alkalmazása, jellemzői.

Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok, kis feszültségű stabilizátorok;

negatív feszültségű stabilizátorok.

Kapcsoló üzemű tápegységek:

Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek. Feszültségcsökkentő átalakító. A

kapcsolójel előállítása.

Feszültségnövelő kapcsolás. Polaritás váltó kapcsolás. Tároló induktivitás nélküli

polaritás váltó kapcsolás. Típusválaszték.

Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek. Együtemű átalakítók. Ellenütemű

átalakítók.

Nagyfrekvenciás transzformátorok. Teljesítménykapcsolók. Kapcsolójel előállítása

Integrált vezérlőkapcsolások.


szaktanterem

– 33 –1



Elektronikai áramkörök gyakorlat


Digitális berendezések vizsgálata

Digitális áramkörök jellemzőinek mérése.

Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével.

Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál.

Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata.

Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal.

Kétállapotú billenő-körök működésének elemzése.

RS, JK, flip-flop megvalósítása NAND és NOR kapuk segítségével.

Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlése esetén,

igazságtábla felvétele logikai függvény megadása.

Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata.

Aszinkron számláló működésének vizsgálata.

Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp

segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele.

Aszinkron MSI számláló vizsgálata.

Szinkron számláló működésének vizsgálata.

Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével, állapot átmeneti

tábla felvétele

Szinkron MSI számláló vizsgálata.

Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével.

Funkcionális áramkörök alkalmazása.

Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása.

Digitális áramköri hibák típusai.

Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele

lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).

D/A és A/D átalakítók építése és mérése.

Erősítők alkalmazása

Többfokozatú erősítők építése és mérése

Munkaponti jellemzők mérése.

Áramfelvétel mérése.

Bemeneti ellenállás mérése.

Kimeneti ellenállás mérése.

Feszültségerősítés mérése.

Áramerősítés mérése.

Teljesítményerősítés mérése.

Kivezérelhetőség mérése.

Frekvencia átvitel mérése.

Lehetséges hibák felismerése és javítása.

RC csatolású erősítők építése és mérése.








– 34 –1





Szélessávú erősítők vizsgálata.










Hangolt erősítők vizsgálata.








Frekvenciaátvitel mérése.


Visszacsatolt erősítők vizsgálata.









Teljesítmény erősítők építése, mérése.










Oszcillátorok mérése

Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata. A rezgési frekvencia mérése. A rezgési

feltételek vizsgálata. Amplitúdófeltétel. Fázisfeltétel.

Torzítás mérése

Frekvenciastabilitás mérése.

Amplitúdó stabilitás mérése

LC oszcillátorok jellemzőinek mérése.

Szelektív erősítő és amplitúdó határolás mérése.

– 35 –1



Kimeneti feszültség mérése különböző frekvenciák esetén.

Hangolási frekvencia meghatározása (maximális kimeneti feszültség).

Bemeneti és kimeneti feszültség mérése f0 frekvencián.

Sávközépi erősítés meghatározása.

Az erősítő sávszélességének mérése.

Colpitts-oszcillátor mérése.

Áramfelvétel mérése.

Munkaponti adatok meghatározása.

A visszacsatolt feszültség mérése..

Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása

RC-oszcillátorok jellemzőink mérése.

Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése.

Feszültségátvitel (csillapítás) mérése.

Fázismenet mérése.

Fázistolós oszcillátor mérése.

A visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián.

Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása.

Az erősítésszabályozás nélküli erősítő feszültségerősítésének és fázistolásának

mérése.

Amplitúdó szabályozás vizsgálata.

Wien-hidas oszcillátor építése, mérése.

Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián.

A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása.

A visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián.

Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása.

Kristály oszcillátorok vizsgálata.

Kristály oszcillátor jellemzőinek meghatározása.

Tápegységek mérése

Egyszerű egyenirányítók vizsgálata.

Egyutas egyenirányító vizsgálata.

Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül.

Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral.

Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó

esetén).

Közép kivezetéses, kétutas egyenirányító vizsgálata.




esetén).

Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése.




esetén).

Feszültségtöbbszöröző vizsgálata.

Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata.

Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata.



– 36 –1




esetén).

Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata.




esetén).

Stabilizátorok építése, mérése.

Elemi stabilizátorok vizsgálata.

Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző bemeneti

feszültségek estén.

Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata.

Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások

esetén.

Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása.

Integrált stabilizátorok vizsgálata.

Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások

esetén.

Maximális terhelőáramnál a minimális bemeneti feszültség meghatározása.

Stabilizált kimeneti feszültség mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség

növelésekor.

Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata.

Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor.

Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor.

Visszahajló jelleggörbéjű túláram-védelem vizsgálata.


tanműhely

Mechatronika

5/13, vagy 2/14 évfolyam 78 óra 2,5 óra/hét

Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton

Rezisztív mérő átalakítók:

Potenciométeres átalakítók

Nyúlásmérő bélyeges átalakítók.

Termo-rezisztív átalakítók.

Kapacitív mérő átalakítók.

Kondenzátorok kialakítása.

Síkkondenzátorok.

Hengerkondenzátorok.

Gömbkondenzátorok.

Kapacitív mérő átalakítók hídkapcsolásai.

Induktív mérő átalakítók.

Az átalakítás elve.

Nyitott mágnes-körű átalakítók.

Zárt mágnes-körű átalakítók.

Differenciál típusú átalakítók.

Transzformátoros átalakítók.

– 37 –1



Magneto-elasztikus átalakító

Induktív mérő átalakítók hídkapcsolásai.

Indukciós mérő átalakítók.

Mozgási indukció alapján működő indukciós átalakítók

Mágneses tér változása alapján működő indukciós átalakítók.

Örvényáramú indukciós átalakító.

Piezo-elektromos mérő átalakítók.

Az átalakítás elve.

A kvarckristály geometriája.

A piezokristály kapcsolása.

Hall-generátoros mérő átalakítók.

A Hall-hatás kialakulása.

Hallotronos szögelfordulás érzékelő.

Thermo-elektromos mérő átalakítók.

A Peltier-hatás..

A Thomson-hatás

A Seebeck-hatás.

Hőmérsékletmérés termoelemmel.

Termofeszültség mérése Poggendrof – kondenzátorral.

Sugárzási terjedési jelenség alapján működő mérő átalakítók.

A fény méréstechnikai alkalmazása.

Foto-elemek.

Fényelemek.

Fotodiódák.

Foto-tranzisztorok.

Foto-tirisztorok.

A foto-elelektromos átalakítók előnyei.

Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása.

Reflexiós vastagságmérés.

Rezonanciás vastagságmérés.

Tartályszint-mérés.

Ultrahangos áramlásmérés.

A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása.

Fotodiódák.

Foto-tranzisztorok.

Foto-tirisztorok.

A foto-elelektromos átalakítók előnyei.

Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása.

Reflexiós vastagságmérés.

Rezonanciás vastagságmérés.

Tartályszint-mérés.

Ultrahangos áramlásmérés.

A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása.

Pneumatikus, elektro-pneumatikus irányítások

A sűrített levegő előállítása.

Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek fajtái, csoportosításuk, szimbolikus

ábrázolásuk.

Pneumatikus kapcsolási rajz, jelölésrendszere.

Pneumatikus vezérlőrendszer ábrázolása.

– 38 –1



Pneumatikus alapkapcsolások útváltókkal.

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése.

Kétoldali működésű munkahenger vezérlése.

Kétoldali működésű munkahenger alternáló mozgatása.

Sebességszabályozás.

Sebességcsökkentés fojtószeleppel.

Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel.

Sebesség növelése gyors lefúvató szeleppel.

Logikai alapkapcsolások.

Logikai VAGY kapcsolás.

Logikai ÉS kapcsolás.

Logikai NEM kapcsolás.

Nyomásfüggő vezérlések.

Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelővel.

Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelő nélkül.

Időfüggő vezérlések.

Bekapcsolási késleltetés.

Kikapcsolási késleltetés.

Jelrövidítés és jelnyújtás.

Működtetés késleltetése.

A visszafutás késleltetése.

Működtetés és visszafutás külön-külön késleltetése.

Kétoldali működésű munkahenger időfüggő vezérlése.

Váltókapcsolások.

Lezáró jelek keletkezése, feloldása a pneumatikus kapcsolásban.

Elektro-pneumatikus jelátalakítók.

Mágnes szelepek.

Pneumatikus-elektromos jelátalakítók.

Elektro-pneumatikus alapkapcsolások.

Egyoldali működésű munkahenger direkt és indirekt vezérlése.

Kétoldali működésű munkahenger direkt és indirekt vezérlése.

Logikai „ÉS” valamint „VAGY” kapcsolat.

Bistabil mágnes szelep működtetése.

Munkahenger dugattyújának kézi vezérlése.

Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése.

Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása.

Monostabil mágnesszelep működtetése.

Munkahenger dugattyújának vezérlése öntartó kapcsolással

Útfüggő, időfüggő, nyomásfüggő sorrendvezérlések.

Lezáró jelek feloldása az elektro-pneumatikus kapcsolásban jel lekapcsolással,

kaszkád módszerrel.

Léptetőláncok: bistabil és monostabil léptető láncok; Egyszerű léptetőlánc; Kapcsolás

léptetőlánccal.

Villamos irányítások

Érzékelőelemek, jeladók, relék, programadók,

beavatkozó elemek, járulékos elemek.

Villamos hajtások típusai, jellemzői, létesítése,

alkalmazása, üzemeltetése.

Passzív alkatrészek felépítése, jellemzői.

– 39 –1



Aktív alkatrészek felépítése, jellemzői.

Félvezető alkatrészek jellemzői.

Érzékelők felépítése, működése és jellemzői.

Távadók felépítése, működése és jellemzői.

Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése és jellemzői.

Tápegységek felépítése, működése és jellemzői.

Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése.

Elektromechanikus motorvezérlések (motorvédő, indító,

forgásirány váltó, fordulatszám változtató kapcsolások)

telepítése, beüzemelése.

Egyszerű vezérlési feladatok.

Motorvédelem.

Ki- és bekapcsolás, indítás.

Távműködtetés, sorrendi kapcsolás.

Forgásirány váltás.

Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével

(tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése

teljesítményelektronikai eszközökkel.

Lágyindítók.

Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).


szaktanterem

Mechatronika gyakorlat


Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton

Hőmérséklet mérése.

Erő, elmozdulás mérése.

Fordulatszám mérése.

Nyomás mérése.

Villamos vezérlések.

Villamos vezérlések fő elemei:

A jelbevitel eszközei

A jelfeldolgozás eszközei

A jelátalakítás eszközei

A beavatkozó szervek

Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése.

Elektromechanikus motorvezérlések

Motorvédő kapcsolások telepítése, beüzemelése,

Indító kapcsolások telepítése, beüzemelése,

Forgásirány váltó kapcsolások telepítése, beüzemelése,

Fordulatszám változtató kapcsolások telepítése, beüzemelése.

Egyszerű vezérlési feladatok megvalósítása.

Motorvédelem.

Ki- és bekapcsolás, indítás.

Távműködtetés, sorrendi kapcsolás.

– 40 –1



Forgásirány váltás.

Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével

(tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése

teljesítményelektronikai eszközökkel.

Lágyindítók

Frekvenciavált.ók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

Pneumatikus vezérlések

A sűrített levegő előállítása, előkészítése, a léghálózat biztonságos és gazdaságos

üzemeltetése.

Pneumatikus munkavégző és vezérlő elemek alkalmazása.

(Hengerek, forgatóművek, megfogók, vákuum ejektorok, útszelepek, záró és

áramlásirányító elemek, nyomás meghatározó elemek és érzékelők alkalmazása.)

Szelepek szerelése, karbantartása.

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése 3/2-es útszeleppel.

Kétoldali működésű munkahenger vezérlése 5/2-es útszeleppel.

A dugattyú sebességének szabályozása.

Sebességcsökkentés fojtó szelepekkel.

Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel.

Sebesség növelése gyors lefúvató szeleppel.

A dugattyú hatóerejének szabályozása.

Távvezérlés monostabil fő szeleppel.

Távvezérlés bistabil fő szeleppel.

Fél-automatikus ciklus egy végállás kapcsolóval.

Automatikus ciklus két végállás kapcsolóval.

Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásban.

ÉS kapcsolat az elemek sorba kapcsolásával.

ÉS szeleppel megvalósított ÉS kapcsolat.

VAGY szeleppel megvalósított VAGY kapcsolat.

NEM kapcsolat megvalósítása 3/2-es útszeleppel.

Egy kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban.

Két kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban.

Emelő berendezés két munkahengerrel.

Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel, nyomásfeltétellel.

Lezáró jel keletkezése, feloldása jelelnyomással, jellekapcsolással.

Lezáró jel feloldása kaszkád módszerrel.

Pneumatikus rendszerek karbantartása.

Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és segédeszközei (léghengerek, szelepek,

élettartam.)

Elektro-pneumatikus vezérlések

Elektro-pneumatikus jelátalakítók.

Mágnes szelepek felépítése és működtetése.

Az elektro-pneumatikus berendezéseken alkalmazott

érzékelők típusai, használatuk.

Érintéses és érintés nélküli érzékelők alkalmazása.

Elektro-pneumatikus alapkapcsolások.

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése.

Kétoldali működésű munkahenger vezérlése.

– 41 –1



Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése.

Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása.

Logikai feladatok relés megvalósítása.

Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése direkt módon.

Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése indirekt módon.

Öntartó kapcsolások megvalósítása.

Időterv-vezérlések megvalósítása.

Útfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.

Időfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.

Nyomásfüggő sorrendvezérlések megvalósítása.

Lezáró jelek feloldása többféle kaszkád módszerrel.

Elektro-pneumatikus léptetőláncos vezérlések.

Költségkímélő alkalmazások: szelepektől a szelepsziget felhasználásáig.

Elektro-pneumatikus rendszerek karbantartása.

Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és eszközei az elektro-pneumatikában.


tanműhely

Számítógép alkalmazása


Általános PLC ismeret

A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat.

A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust.

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.

A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust.

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.

Az RT (realtime) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása).

Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük.

PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat.

Kompakt- és moduláris PLC-k.

A programozható vezérlők alapfeladatai.

A programozható vezérlő működésének jellemzői.

A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok).

A felhasználói programok végrehajtásának módjai.

A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver,

szoftver).

PLC műszaki leírások, műszaki paraméterek értelmezése.

Egyéb PLC modulok (analóg-, digitális, fuzzy).

Informatikai rendszer (pont-pont kommunikáció, adatok (vonalak száma, átviteli

sebesség, protokollok). Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer

kialakítása, átjárók, ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati

kezelése, protokollok).

Ember-gép kapcsolatra vonatkozó igények (adatbeviteli és adatkiviteli eszközök

(numerikus, alfanumerikus, terminál).

Folyamatvizualizáló szoftverek, SCADA rendszer.

PLC programozás

– 42 –1



Számítógépes problémamegoldás lépései.

Az algoritmus fogalma, jellemzői. Algoritmus megadásának lehetőségei (pszeudo

kód). A folyamatábra elemei, ábra összeállítás szabályai.

Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk.

A programszervezési egységek felépítése, szerepe.

PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája,

dokumentálása.

A programfejlesztés lépései (a forrás-program, a CPU működését vezérlő - gépi

kódsorozatra fordítás, hibák megállapítása, javítás, hibátlan program futtatható

programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben).

A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE).

Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.

Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai

TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven.

Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven.

Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven.

Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása sorrendi folyamat-ábrázolásos

programnyelven.

Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása.

Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven. Késleltetések tipikus

alkalmazásai.

Számlálók, programozása minden programnyelven. Számláló, nagy sebességű

számláló tipikus alkalmazásai.

Fel és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása.

Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk.

Mikrovezérlők

Mikroprocesszoros - rendszertechnika

Mikroszámítógépek felépítése, mikroprocesszor fogalma.

Mikroprocesszor működése.

Mikroprocesszor belső egységei.

Az utasítások felépítése.

Az utasítás végrehajtás lépései.

Utasításkészlet. Az utasítások felépítése és csoportjai. Adatmozgató utasítások

Aritmetikai és logikai műveletek. Ugró utasítások.

Címzési módok: direkt címzés, indirekt címzés, relatív címzések, bázisrelatív címzés,

önrelatív címzés, indexelt címzés, összetett címzés, szegmentált címzés.

Megszakítások.

A megszakítási folyamat lépései.

Maszkolható megszakítások

Nem maszkolható megszakítások

Egyszintű megszakítások

Többszintű megszakítások

Fejlesztő módszerek

– 43 –1



Programozás hexadecimális kódban

Programozás assemblerben

Emuláció

Egyszerű fejlesztőrendszerek háttértár nélkül

A mikroprocesszorok fejlődése.

Minimálrendszerek. Egy egyszerű mikroszámítógép felépítése. Egychipes

mikroszámítógép

Mikroszámítógépek moduláris felépítése. Mikroprocesszor kártya. Tárkártya.

EPROM-ok égetése.

Párhuzamos interface. Egyirányú adatátvitel. Kétirányú párhuzamos interface

Soros interface. IEC busz interface

Programozható számlánc

Megszakításvezérlő

Közvetlen tárhozzáférés (DMA)

Aritmetikai processzor

Adatkiírás kijelzőre. Képernyős kijelzés

Analóg bemenetek és kimenetek

Különös perifériák

PIC mikrovezérlők felépítése

Működési vázlat.

Utasítás végrehajtás.

Az utasítások típusai és felépítése.

Regisztertömb, bankok.

Programmemória, lapozás.

Órajel generálása.

Reset áramkör.

WatchDog időzítő (WDT).

Megszakítás.

Sleep (szundi) üzemmód.

A tokok programozása.

PIC családok.

Virtuális mérőműszerek

A virtuális mérőműszerek felépítése.

Adatgyűjtő és vezérlő műszer.

Jelátalakítók, szenzorok.

PC és a virtuális szoftver felület.

A mérőszoftver használata.

Fejlesztői környezet.

Input adatok bevitele.

Output adatok megjelenítése.

Blokk diagram.

Eszközök paletta.

Villamos mennyiségek mérése virtuális műszerekkel.


szaktanterem

Számítógépes szimuláció gyakorlat

– 44 –1




A számítógépes szimuláció

Szimuláció az elektronikában.

Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei.

Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátjai.

Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői.

A szimuláció szintjei.

Áramköri szintű szimuláció..

Logikai szintű szimuláció

Kevert módú szimuláció.

Az analízis üzemmódjai.

Egyenáramú (DC) analízis.

Váltakozó áramú (AC) analízis.

Tranziens analízis.

Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt.

A szimuláció előkészítése: A szimulációra alkalmas kapcsolási rajz, alkatrészek

paramétereinek meghatározása.

Szimulációs program használata

Egy konkrét áramköri szimulációs program.

Munkaablak.

Alkatrészkészlet.

Mérőműszerek kezelése.

Áramkörök építése, a szimulációs program használata.

Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata.

Az alkatrészek jellemzői.

Az áramköri könyvtár használata.

Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata.

Egyszerű áramkörök szimulációja.

Az elvégzett szimuláció eredményeinek dokumentálása, kiértékel.

Áramköri modulok (makrók) létrehozása és használata.

Elektronikai áramkörök kapcsolási rajza és NYÁK terve

Egyszerű áramkörök műszaki dokumentációjának elkészítése.

Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői.

Kapcsolási rajz készítése.

Alkatrészjegyzék.

Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése.

A PCB kezelése.

Alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok.

Automatikus huzalozás.

Nyomtatás.


számítógép terem

PLC programozás gyakorlat


– 45 –1



PLC program készítése

A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése.

A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése).

A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel.

PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése.

A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése.

Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések,

megszámlálások).

Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata,

allokációs lista készítése.

A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk.

Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel,

létradiagramos programozási nyelven.

Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven.

Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-,

programozási nyelveken.

Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás.

Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken

(létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírt programok átírása egyik programnyelvről

a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén. Átírt programok

ellenőrzése.

PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata.

A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás),

üzemmódok kiválasztása.

Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása.

PLC program tesztelése

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai.

A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken.

A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (online diagnózis)

Hibanapló, hibaelemzés.

A rendelkezésre álló PLC szimuláció és monitor üzemmódjának használata

hibakeresésre.

Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok segítségével.

A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb

lehetőségeinek használata hibakeresésre.


tanműhely

Mikrovezérlők gyakorlat


Programtervezési módszerek

Programtervezési módszerek.

Strukturált programozás.

Moduláris programozás.

Fentről-lefelé történő építkezés (top-down).

– 46 –1



Számítógépes problémamegoldás lépései, jellemzői.

Algoritmus fogalma, jellemzői, megadásának módjai (pszeudo kód). Algoritmus

megadása szövegesen, folyamatábrával. A leírónyelv elemei, használatuk szabályai. A

folyamatábra elemei, használatuk szabályai.

A programtervezés feladata (analízis, összegyűjtött információk és adatokat,

adatstruktúrák és algoritmusok). Tervezési módszer kiválasztása. A tervezés

eredménye (dokumentációja, programterv).

A strukturált programozás alapelve (Dijkstra - 1972), lényege (struktúra jelentése,

feladatot kisebb, egymáshoz csak meghatározott módon kapcsolódó részfeladatokra

bontása, a részfeladatok tovább bontása).

A strukturált programozás célja (teljes feladat kis elemekre osztása, ne legyen átfedés,

logikai kapcsolódások, elemi struktúrák, elemi lépések).

A strukturált programozás szerkezeti elemei (vezérlési szerkezetei, szekvencia,

feltételes elágazás (szelekció), ciklus (iteráció), csak ezeket használjuk).

A moduláris programozás alapelve, lényege (probléma részfeladatokra bontása, a

részfeladatok bonyolultsága, egy részfeladat - egy modul). Team munka (megoldandó

feladat részekre bontása, a részek összekapcsolása, együttműködési felületet

(interfész).

A top-down módszer lényege (megoldandó feladat pontos ismerete, lépésről lépésre

finomítás). A top-down technika folyamata (mit kell megoldani megfogalmazása,

feladat részfeladatokra osztása, megbeszélések a program leendő használójával).

Adatok elemzése (input és output adatok, formátumuk pontos meghatározása, output

adatok előállításának módja).

Programozási lehetőségek

Programozási lehetőségek.

Gépi kód.

Assembly nyelv.

Magas szintű programozási nyelv.

A gépi kód jellemzői (a processzor számára közvetlen utasításként értelmezhető

műveletek és adatok, adatformátumok (bináris - kettes számrendszer, hexadecimális –

számrendszer).

A processzor utasításkészlete (típus szerinti változás, generáció szerinti

változás – új utasítások, kompatibilitási kérdések).

Az assembly nyelv jellemzői (név eredete, viszonya a gépi kódhoz, méret és

hatékonyság). A nyelv előnyei és hátrányai, jellemző használata.

Assembly nyelvű program végrehajtható utasításai - egy gépi kódú utasítás (tárgykód).

Az alacsony szintű programozás eszközei (fordítóprogram – assembler, lefordított

bináris kódot értelmező – disassembler, memóriatartalom vizsgáló – dump, hibakereső

– debugger, állományok hexadecimális (16-os számrendszerű) szerkesztője –

hexadecimális editor, különböző processzorra írt program „futtatása” – processzor

szimulátor).

Az assembly nyelv szintaxisa (néhány betűs rövidítések – mnemonik, direktívák).

Direktívák hatása (változók és program elhelyezése, igazítása, belépési pont

meghatározása). A direktívák hatására létrejövő információk (szintaktikai ellenőrzés,

a szerkesztő vagy a betöltő program számára adott információk).

Az assembly program felépítése (Deklarációs rész: változók, konstansok, makrók

definiálása. Végrehajtható rész: utasítások egymásutánja. Címke: ugró utasítások,

változók, konstansok azonosítása).

– 47 –1



Az assembly utasítás felépítése (operátor, mnemonik, paraméterek, címzési mód

jelölése).

Utasítástípusok (memóriakezelő, regiszterkezelő, aritmetikai és logikai utasítások,

ugró, speciális, megállító, üres, processzor állapot kezelő, megszakítások kezelése).

A magas szintű programozási nyelvek jellemzői (a megoldandó probléma könnyebb

megfogalmazása, utasítások közel állnak az angol nyelvhez és a matematikai

szimbólumrendszerhez).

A magas szintű programnyelvek eszköz függetlensége (egyes eszközök specialitásai

és a fordítóprogramok).

Fordítóprogramok és interpreterek, feladatuk (forráskód - gépi kód).

Adattípusok, adatszerkezetek (elemi, összetett, származtatott, kezelésükhöz szükséges

tároló hely igény).

Numerikus adatok, rajtuk végezhető műveletek (egész számok és a valós számok).

Logikai érték, nyelv szerinti különbségek, műveletek.

Karakter, szöveg (tárolás kódolt formában, ASCII kód, EBCDIC kód). Karakter- és

szövegkezelő műveletek.

Dátum (néhány programozási nyelv), műveleteket.

Konstansok, nevesített konstansok, változók létrehozása, használata (azonosító, típus).

Vezérlési szerkezetek, működésük, jellemző felhasználási lehetőségeik.

MPASM assembler

Az MPASM jellemzői.

MPASM direktívái.

Makrók használata.

Programmodulok használata.

Az MPASM jellemzői (assembler program PIC mikrovezérlőkhöz, bármely PIC-hez

alkalmazható), hardver és szoftver igénye.

Az MPASM tulajdonságai (PIC mikrovezérlő utasításkészlet, parancssoros vagy

szöveges vagy grafikus felület, fordításvezérlő utasítások, makró nyelv, beépített

makrók, hordozható programkód).

Az MPASM assembler változatai, telepítésük.

Az MPASM assembler bemeneti fájltípusai (forráskód fájl - *.asm, csatolt fájl -

*.inc). Forráskód és csatolt állomány jellemzői.

Az MPASM assembler kimeneti fájltípusai (hexadecimális adatfájl - *.hex, fordítási

lista - *.lst, fordítási hibafájl - *.err, segédfájl - *.cod, keresztreferencia - *.xrf,

hordozható objektum fájl - *o).

Az MPASM assembler munkafelülete, beállítások, használata.

Az MPASM assembler által támogatott adatformátumok, számformátumok és

műveletek.

Az MPASM assembler forráskód információ típusai (címke, mnemonik, paraméterek,

megjegyzés).

Hordozható programkód készítése (MPLINK, assembly és C, hordozható objektum

fájlok).

Fordítási üzenetek (Hibaüzenetek, figyelmeztetések, egyéb üzenetek), fordítási

hibafájl és fordítási lista fájlban).

Makró nyelv jellemzői (újra felhasználható forráskód részletek, makróhívás,

hatékonyabb programozói munka, program áttekinthetősége, makrók és szubrutinok

különbsége). Beépített makrók használata.

Fordításvezérlő utasítások (assembler parancsok, direktívák, fordító működését

vezérlik, gépi kódú programban nem jelennek meg). Fordításvezérlő utasítások

– 48 –1



(fordítási folyamatvezérlés, definíciók, adatkezelés, objektum állomány szerkesztés,

feltételes fordítás, makró szerkesztés), bennük rejlő lehetőségek.


tanműhely

Mellék szakképesítés választása esetén !

PLC ismeretek



PLC felépítése, működése

Relés logikai vezérlések áttekintése, helyettesítésük PLC-s vezérléssel.

A PLC-vel megvalósított vezérlések jellemzői, előnyei.

PLC története, fejlődés szakaszai.

A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat.

A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust.

A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.

A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust.

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk.

Az RT (real-time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása).

Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük.

PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat.

Mikroprocesszor alapú PLC hardverfelépítése.

Kompakt- és moduláris PLC-k.

A programozható vezérlők alapfeladatai.

A programozható vezérlő működésének jellemzői.

A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok).

A felhasználói programok végrehajtásának módjai .

Operátor panelek, megjelenítő eszközök, ember-gép interfész (HMI).

PLC kiválasztása

A PLC-k típusai, alkalmazásuk szempontjai (technikai jellemzők, gazdaságossági

szempontok, termék minőségi, mennyiségi jellemzőinek figyelembevétele,

balesetvédelmi szempontok.)

A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver,

szoftver).

PLC műszaki leírások, dokumentációk letöltése a gyártók honlapjáról, műszaki

paraméterek értelmezése.

A CPU utasításkészlet (Boole-műveletek, adatműveletek: olvasás, írás, analóg értékek

kezelése, aritmetikai műveletek, adatkonverzió, adatbázis-kezelő műveletek,

lebegőpontos matematikai műveletek, szubrutinhívási lehetőség, program-

megszakítási lehetőség, soros kommunikációkezelés; taszkkezelési lehetőség, PID

algoritmushívások lehetősége, hálózatkezelő utasítások.

PLC RAM, ill. EPROM memóriakapacitásának meghatározása.

A program méretének becslési algoritmusa.

I/O követelményei (I/O száma, optikai leválasztása, zavarvédettsége, távoli, hálózati

I/O kezelés szükségessége; speciális egységek igénye, I/O egységek tápfeszültség-

ellátása, feszültség- és áramszintje).

– 49 –1



A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, bemeneti modulok.

A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, kimeneti

modulok .

Ember-gép kapcsolatra vonatkozó igények (adatbeviteli és adatkiviteli eszközök

(numerikus, alfanumerikus, terminál).

PLC programozás alapjai

Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk

A programszervezési egységek felépítése, szerepe.

PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája,

dokumentálása.

A programfejlesztés lépései (a forrás-program, a CPU működését vezérlő - gépi

kódsorozatra fordítás, hibák megállapítása, javítás, hibátlan program futtatható

programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben).

A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE).

Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven.

Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven.

Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven.

Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai:


TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása sorrendi folyamat-ábrázolásos

programnyelven.

Strukturált szöveg programnyelv elemei, elemek használatának szabályai.

Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása.

Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven.

Késleltetések tipikus alkalmazásai.

Számlálók, számlálók programozása minden programnyelven.

Számláló, nagy sebességű számláló tipikus alkalmazásai.

Felfutó és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása.

Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk.

Korszerű hibadiagnosztika

Hibadetektálás, hibadiagnosztika jelentése, fontossága.

Folyamat működésképességi elemzés (PHA), módszerek (FTA, HAZOP, FMEA).

Meghibásodás, hibamodellezés, hibadiagnosztika fogalma, jellemzői, célok.

Hibadetektáló, hibadiagnosztikai módszerek (modell nélküli, modell alapú, tudás

alapú).

Gyökér ok, szimptóma, szimptómák és célok, meghibásodás hatáselemzése, veszteség

megelőzés.

Veszélyelemzés, veszélyazonosítás.

PLC-vel vezérelt berendezések felépítése, vizsgálata.

A bemenetek kiosztásának ellenőrzése működőképes berendezésen (vizuális,

folytonosság-, feszültség- és áramfelvétel mérés)

– 50 –1



A kimenetek kiosztásának ellenőrzése működőképes berendezésen (vizuális,

folytonosság- és feszültség mérés).

A használat során előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, a hibák hatásai.

Szisztematikus manuális hibakeresés PLC-vel vezérelt berendezéseken.

Hibanapló használata, hibakódok, hibaelemzés.

A programozó készülék bevonása a hibakeresésbe (online lehetőségek).

Ellentmondás a bemeneti- és a kimeneti jelek között.

Korszerű hibadiagnosztikai rendszerek, hibakereső programok (WatchDog).

A hiba jelzése, a jelzett hiba leellenőrzése, a hiba elhárítása, próbaindítás.

A hiba kijelzésére alkalmas megjelenítő eszközök.

Failsafe rendszer hibáinak diagnosztizálása, hibakeresés a safety programban.

PLC-be integrált biztonságtechnikai rendszerek

Hatékony, rendszerezett automatizálás

Teljesen integrált automatizálás tartalma, új termelékenységi szabványok tartós

versenyelőnyök.

Maximális mérnöki hatékonyság a berendezés életciklusának valamennyi fázisában.

Adatok kezelésének bevált szabványai, adatbiztonság, harmonizált skálázható

biztonsági rendszer.

Leállások minimalizálása.

Személyi és vagyonvédelem.

Biztonságértékelő eszközök.

Alapvető biztonsági követelmények az iparban.

Üzembiztos vezérlők, üzembiztos I/O modulok.

Intelligens és megosztott eszközök.

Biztonságos Integrált Automatika architektúrák.

Az irányítórendszerek alkalmazásának biztonsági szabályai, osztályai (DIN V 19250,

IEC 62061 alapján).

Biztonsági PLC-k fogalomköre, rendszertechnikája.

Failsafe (hibatűrő) I/O konfigurációk (alkalmazási példákkal), kapcsolástechnikai

kialakítások..

Failsafe kommunikáció (pl.: Profisafe)


szaktanterem

PLC programozási gyakorlat



PLC és számítógép hálózat kapcsolata

A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése.

A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése).

A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel.

PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése.

A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük ellenőrzése.

A PC-PLC kommunikáció kialakítása.

RS típusú kommunikációs szabványok (RS 232C szabvány szerinti adatátvitel, RS-

422/485 szabvány szerinti adatátvitel).

– 51 –1



Jelalakok, átviteli jellemzők, számítási feladatok.

RS típusú kommunikáció megvalósítása, jellemzők mérése.

Operátor panelek, megjelenítő eszközök, ember-gép interfész (HMI).

PLC programozás

Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések,

megszámlálások.)

Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata,

allokációs lista készítése.

A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk.

Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel,

létradiagramos programozási nyelven.

Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven.

Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, sorrendi

folyamatábrás és strukturált szöveg programozási nyelveken

Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe. helyezés, dokumentálás.

Programok, programmodulok (multitaszk programozás) létrehozása.

Pneumatikus-, relés (léptetőláncos) vezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos

programozási nyelven (flag-es léptetés)..

Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken

(utasításlistás, funkcióblokkos, sorrendi folyamatábrás) megírt programok átírása

egyik programnyelvről a másikra.

Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén.

Átírt programok ellenőrzése.

PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata.

A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás),

üzemmódok kiválasztása.

Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok.

Hibakeresés

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai.

A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken.

A programozó készülék bevonása a hibakeresésbe (online diagnózis).

Hibanapló, hibaelemzés.

A rendelkezésre álló PLC szimuláció és monitor üzemmódjának használata

hibakeresésre.

A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb

lehetőségeinek használata hibakeresésre.


tanműhely

VII. Számonkérés, értékelés módszerei

Írásbeli feladat, tesztfeladat, rajzfeladat

Szóbeli felelet,

Házi feladat

Órai szereplés, aktivitás

– 52 –1



A százalékos teljesítmények érdemjegyre történő átváltásánál az alábbi fokozatokat

alkalmazzuk:

0-39 % elégtelen (1)

40-54 % elégséges (2)

55-69 % közepes (3)

70-84 % jó (4)

85-100 % jeles (5)

A tantárgyak értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

54 521 03





valamint





– a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet








– 53 –1









Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek






Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

– –

– –

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az

alábbiak: Nincs.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

Nincs.

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma,

tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai

évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes

óraszámával.

– 54 –1



Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év


Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra


5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2729 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.



Ögy. 160 óra



(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)

– 55 –1



Gépész szakmacsoport órafelosztása a kerettantervhez igazodva a helyi tantervben (2018-2019)

tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam

neve fő /

mellék elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak

Foglalkoztatás II. fő 15

Foglalkoztatás I. fő 62

Munkavédelem fő 18 18

Elsősegélynyújtási gyakorlat fő 18 18

Vezérléstechnikai alapismeretek mellék 108

Gépegységek szerelése és karbantartása mellék 144

Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat mellék 77

A gyártásszervezés alapjai mellék 62

Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat mellék 62

Gépészeti alapozó feladatok fő 108 252 72 31 468

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat fő 180 144 72 31 396

Műszaki mérés fő 62 72

Műszaki mérés gyakorlat fő 78 90

Forgácsolási alapismeretek fő 155

– 56 –1



Forgácsolási alapismeretek gyakorlat fő 217

Gyártástervezés és gyártásirányítás fő 202

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat fő 93

Szerszámgépek karbantartása fő 93

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat fő 124

Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy FIZIKA 2 2 2

Kötelezően választható tantárgy 2 2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1

Szakmai tárgyak órakerete 8 12 11 12

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 4

– 57 –1



A

11499-12 azonosító számú

Foglalkoztatás II.

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

– 58 –1



1. Foglalkoztatás II. tantárgy 15 óra/15 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a főszakképesítéshez kapcsolódik.

1.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkajogi alapismeretek





megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték)



munkaidő, pihenőidők, szabadság


jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony



(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka)


iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka

1.3.2. Munkaviszony létesítése










1.3.3. Álláskeresés









– 59 –1




portálok szerepe.




1.3.4. Munkanélküliség






















tanácsadás.

– 60 –1



A


Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



– 61 –1



2. Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű

állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.

Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű

formanyomtatványt kitölteni.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz

kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre

építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív

nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási

témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához

kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

2.3. Témakörök

2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1













A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes

mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást

kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb






szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi





– 62 –1





2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés



A 23 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi





szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen










- a munka világa


- lakás, ház

- utazás,

- étkezés



nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs


elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon










– 63 –1



A


Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

megnevezésű



– 64 –1



3. Munkavédelem tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók

munkavégzésének balesetmentes és biztonságos kialakítását, valamint az önálló

gondolkodásra való nevelését. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a

munkavédelem jellemzőinek és működésének megértésére.


3.3. Témakörök

3.3.1. Munkabiztonság

A munkavédelem fogalma, célja.

A munkavédelem területei.

A baleset és a munkahelyi baleset fogalma.

A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái.

Veszélyforrások kialakulása.

Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények.

A munkavédelmi oktatás dokumentálása.

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása.

Kockázatelemzés fogalmai, kockázatelemzés, kockázatértékelés.

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések.

A munkavégzés fizikai ártalmai.

Zaj- és rezgésvédelem.

Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma.

A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény.

A színek kialakítása.

A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai.

Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai.

Villamos berendezések biztonságtechnikája.

Egyéni és kollektív védelem.

Munkaegészségügy.

Kockázatbecslés.

Kockázatértékelés.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Soron kívüli munkavédelmi vizsgálat.

Jelző és riasztóberendezések.

Megfelelő mozgástér biztosítása.

Elkerítés, lefedés.

Tároló helyek kialakítása.

Munkahely padlózata.

3.3.2. Tűzvédelem

Általános tűzvédelmi ismeretek.

Tűzveszélyességi osztályok, jelölésük.

Tűzveszélyes anyagok.

– 65 –1



Tűzveszélyes anyagok tárolása.

Tűzveszélyes anyagok szállítása.

Tűzveszélyes anyagok dokumentálása.

Az égés feltételei, az anyagok éghetősége.

Tűzveszélyes tevékenységek.

Tűzvédelmi szabályzat.

A tűzjelzés.

Teendők tűz esetén.

Veszélyességi övezet.

Áramtalanítás.

Tűzoltás módjai.

Tűzoltó eszközök.

Tűzoltó eszközök tárolása beltérben.

Tűzoltó eszközök tárolása kültereken.

Porral oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.

Vízzel oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.

Habbal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.

Halonnal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.

Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei.

Oltóhatás.

Tűzmegelőzés.

Tűzjelzés.

Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai.

Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai.

Műszaki mentés.

Elektromos kábelek elhelyezése, elvezetése.

Hő és füstelvezető berendezések.

Jelzőtáblák.

Feliratok.

Irányfények.

Tűzgátló nyílászárók.

Tűzvédő festékek.

Dokumentációk.

3.3.3. Környezetvédelem

A környezetvédelem területei.

Természetvédelem.

Vízszennyezés vízforrások.

A levegő jellemzői, a levegőszennyezés.

Globális felmelegedés és hatása a földi életre.

Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása.

Hulladékgyűjtő szigetek.

Gyűjtőhelyek kialakítása.

Veszélyes hulladékok tárolása.

Veszélyes hulladékok begyűjtése.

Veszélyes hulladékok feldolgozása.

Hulladékok feldolgozása.

Hulladékok újrahasznosítása.

Hulladékok végleges elhelyezése.

Hulladékok lebomlása.

– 66 –1



Az ipar hatása környezetre.

Megújuló energiaforrások.

Levegőszennyezés.

Zajszennyezés.

Hőszennyezés.

Fényszennyezés.

Talajszennyezés.

Nehézfémek.

Vízszennyezés.

Szennyvízkezelés.

Környezetszennyezés egészségi hatásai.

Fontosabb környezetvédelmi jogszabályok.

Fontosabb Európai Uniós jogszabályok.

Fémiparban keletkező szennyezőanyagok.

Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok felhasználása.

Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok tárolása.

Az elhasználódott hűtő-, kenő-, mosófolyadékok hulladékkezelése.

Az épített környezet védelme.

Munkahelyi környezet természetbarát kialakítása.

4. Elsősegélynyújtás gyakorlat tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Elsősegélynyújtás gyakorlat tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy

azon kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett

sérüléseket és képesek legyenek az elsősegélynyújtás elvégzésére.


A kötelező komplex természettudományos tantárgy témakörökben tanult ismeretek.

4.3. Témakörök

4.3.1. Az elsősegélynyújtás alapjai

Mentőhívás módja.

Teendők a baleset helyszínén.

Elsősegély nyújtásának korlátai.

A baleseti helyszín biztosítása.

Vérkeringés, légzés vizsgálata.

Heimlich-féle műfogás.

Rautek-féle műfogás.

Elsősegélynyújtás vérzések esetén.

Életveszély elhárítása.

Újraélesztés.

Mellkasnyomás technikája.

Légútbiztosítás lehetőségei.

Légút akadály-mentesítése.

Lélegeztetés.

– 67 –1



Fizikális vizsgálat.

Stabil oldalfekvő helyzet alkalmazása.

Az eszméletlenség veszélyei.

A sokk tünetei, veszélyei, ellátása.

Idegen test eltávolítása szemből, orrból, fülből.

Agyrázkódás tünetei, veszélyei, ellátása.

Koponyasérülés tünetei, veszélyei, ellátása.

Bordatörés tünetei, veszélyei, ellátása.

Végtagtörések.

Hasi sérülések.

Gerinctörés tünetei, veszélyei, ellátása.

Áramütés veszélyei.

Áramütött személy megközelítése.

Áramtalanítás.

Áramütött személy ellátása.

Égési sérülés súlyosságának felmérése, ellátása.

Fagyás, tünetei, veszélyei és ellátása.

Mérgezések tünetei, fajtái, ellátása.

Leggyakrabban előforduló mérgezések.

Marószerek okozta sérülések veszélyei, ellátása.

Rosszullétek.

Ájulás tünetei, ellátása.

Epilepsziás roham tünetei, ellátása.

Szív eredetű mellkasi fájdalom tünetei, ellátása.

Alacsony vércukorszint miatti rosszullét tünetei, ellátása.

4.3.2. Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

Veszélyforrások kialakulása.

Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények.

Személyi védőfelszerelések helyének meghatározása, tárolása.

A munkavédelmi oktatás dokumentálása.

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása.

Kockázatelemzés fogalmai, kockázatelemzés, kockázatértékelés.

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések.

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések helyének meghatározása, elhelyezése.

A megfelelő biztonsági jelzés kiválasztása.

A munkavégzés fizikai ártalmai.

Zaj- és rezgésvédelem.

Zaj és rezgésvédelem védőeszközeinek fajtái, alkalmazásuk.

Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma.

A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény.

A színek kialakítása.

A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai.

Hegesztő munkahelyek kialakítása, védő eszközök alkalmazása.

Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai.

Anyagmozgatás gépeinek, eszközeinek biztonságos használata, védőeszközök

alkalmazása.

Villamos berendezések biztonságtechnikája, speciális védőeszközök bemutatása,

használata.

Egyéni és kollektív védelem.

– 68 –1



Munkaegészségügy.

Kockázatbecslés.

Kockázatértékelés.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Soron kívüli munkavédelmi vizsgálat.

Jelző és riasztóberendezések.

Megfelelő mozgástér biztosítása.

Elkerítés, lefedés.

Tároló helyek kialakítása.

Munkahely padlózata.

Gépek védőburkolatainak kialakítása, elhelyezése.

4.3.3. Sérülések ellátása

Sebellátás.

Hajszáleres vérzés.

Visszeres vérzés.

Ütőeres vérzés.

Belső vérzések és veszélyei.

Orrvérzés, ellátása.

Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés,

metilalkoholmérgezés.

Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés.

Fektetési módok.

Idegen test szemben, orrban, fülben.

Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén.

Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén.

Az eszméletlenség fogalma, tünetei, leggyakoribb okai, következményei.

Az eszméletlenség ellátása.

A vérzésekkel kapcsolatos ismeretek.

A sokk fogalma és formái.

A termikus traumákkal, hőártalmakkal kapcsolatos ismeretek.

Az ízületi sérülések formái, tünetei és ellátásuk módja.

A csontsérülések formái, tünetei és ellátásuk (fektetési módok).

A hasi sérülés formái, tünetei és ellátásuk módjai.

A kimentés fogalma és betegmozgatással kapcsolatos ismeretek.

A mérgezések fogalma, tünetei és ellátásuk módja.

A belgyógyászati balesetek (áramütés).

A leggyakoribb belgyógyászati kórképek, tüneteik és ellátásuk.

– 69 –1



A


Mechatronikai alapozó feladatok

megnevezésű



– 70 –1



5. Vezérléstechnikai alapismeretek tantárgy 108 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a 31 521 10 Gyártósori gépész mellék-szakképesítéshez kapcsolódik.


A mechatronikában használatos elektronikus, pneumatikus és hidraulikus érzékelő és

beavatkozó elemek működési elvének megismerése. Tipikus vezérlő- és szabályozókörök

(kapcsolások) működésének megértése, alkalmazása. Az informatikai elemek vezérlésben

való használatának megismerése.


5.3. Témakörök

5.3.1. Vezérléstechnikai alapfogalmak

Vezérlés fogalma.

Vezérlés alapelemei.

Vezérlő berendezések.

Érzékelők, szabályzók, beavatkozók.

Vezérlés eszköze.

Automatizálási rendszerek elemei.

5.3.2. Elektrotechnikai alapfogalmak

Villamos alapjelenségek.

Atomszerkezet, töltések, fémek szerkezete.

Feszültségforrások.

Egyen- és váltakozó áram jellemzői.

Egyszerű áramkör.

Áramerősség.

Ohm törvénye.

A villamos áram hatásai.

Az ellenállás számítása.

Mágneses alapjelenségek.

Villamos munka és teljesítmény.

Háromfázisú váltakozó áramú hálózat jellemzői.

Villamos biztonságtechnikai alapismeretek.

Villamos mérőeszközök és mérések.

5.3.3. Fluidtechnikai alapismeretek

Fluidtechnika alapjai, hidrosztatika, hidrokinetika.

Fluidtechnika fizikai alapjai.

Fizikai mennyiségek, erő, nyomás, munka, energia, teljesítmény, sebesség, gyorsulás.

fogalma és mértékegységei.

Pascal törvénye.

Erőátvitel, nyomásátvitel.

Átáramlási törvény.

Súrlódás és nyomásveszteség.

Áramlás fajtái, Reynolds szám.

Pneumatikai alapok.

– 71 –1



Levegő előállítás Levegő előállítás, levegő előkészítők.

Pneumatikus végrehajtók, hengerek, fordítók, forgó légmotorok.

Pneumatikus útszelepek.

Sebességszabályozás pneumatikus rendszerekben.

Pneumatikus kapcsolási rajzokon alkalmazott jelek.

Pneumatikus alapkapcsolások, út - idő vezérlések, logikai vezérlések.

Funkciódiagramok.

Hidraulika alapok.

Hidraulikus berendezések alapfelépítése.

Hidraulikus berendezések rajzjelei.

Hidraulikus berendezések tápellátása.

Hidraulika folyadékok fajtái, tulajdonságai.

Hidraulika szivattyúk fajtái, működési elve.

Hidromotorok fajtái, működési elve.

Axiáldugattyús gépek működése.

Hidraulikahengerek működése.

Hidroakkumulátorok.

Elzárószelepek.

Útváltók.

Nyomásszelepek, áramirányítók.

5.3.4. Villamos vezérléstechnikai alapismeretek

Villamos berendezések fő részei.

Vezérlőszekrény és készülékei.

Túláramvédelmi eszközök.

Mágneskapcsolók, relék.

Gépre szerelt villamos eszközök.

Aktuátorok, szenzorok.

Villamos motorok felépítése.

Villamos motorok működése és mérése.

AC motor.

DC motor.

Szervómotorok.

Villamos motorok fordulatszám és nyomaték szabályozása.

DC szabályzó.

Lágyindító.

Frekvenciaváltó.

AC szervó.

Szenzorok fajtái, működési elvek és bekötések.

Végállás kapcsoló.

Reed érzékelő.

Induktív közelítéskapcsoló.

Kapacitív közelítéskapcsoló.

Optoelektronikai érzékelők.

Munkahengerek pozíció érzékelői.

5.3.5. Műszaki informatikai alapismeretek

Digitális technika alapjai, bináris számrendszer.

Logikai kapcsolatok és igazság táblázatok.

Ipari folyamatok vezérlése PLC-vel.

– 72 –1



PLC alapvető felépítése.

PLC programnyelvek.

Adatátvitel alapjai, párhuzamos, soros.

Soros adatátvitel szabványai.

Hibafelismerő és javító kódok.

Ipari kommunikációs hálózatok.

Profibusz, ASI, DeviceNet, Profinet, Ethernet.

Ethernet kommunikáció, IP cím kiosztás.

6. Gépegységek szerelése és karbantartása tantárgy 144 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A gyártósorok, gyártóegységek mechanikai elemeinek, a hajtások, munkadarab befogó,

adagoló és továbbító szerkezetek, szerszámbefogók, alakító-szerszámok, vezetékek és

lineáris hajtások szerelésének és beállításának begyakorlása.


–

6.3. Témakörök

6.3.1. Hajtástechnikai elemek szerelése

Tengelyek fajtái, legfontosabb részei.

Reteszek, vállak, beszúrások szerepe.

Reteszkötések szerelése.

Seeger gyűrű szerelés és szerszámai.

Tengelybeállítás menete.

Egytengelyűségi hiba mérése.

A tengelybeállítás kézi eszközei.

A tengelybeállítás módszerei.

Élvonalzók, hézagmérők, mérőórák alkalmazása tengelybeállításkor.

Puha láb megállapítása és kiküszöbölése.

A tengelybeállítás korszerű eszközei, lézeres tengelybeállító műszerek.

Csapágyak rendszerezése.

Gördülőcsapágyak jelölési rendszere.

Csapágybeépítések fajtái.

Csapágyhézag beállítása különböző típusú csapágyaknál.

Csapágyak kenése.

Gördülőcsapágyak tömítései és szerelésük.

Csapágy hibajelenségek és jellemző okaik.

Csapágyak kiszerelésének módszerei és eszközei.

Csapágyak beszerelésének módszerei és eszközei.

Tömítések alapvető fajtáinak jellemzői és szerelésük.

Rugós tömítőgyűrű, O gyűrűk, V tömítés, tömszelencék, ajakos tömítések szerelése.

Tengelykapcsolók alapvető fajtái és szerelésük.

Merev és rugalmas tengelykapcsolók szerelése és beállítása.

Fékek alapvető fajtái és szerelésük, beállításuk.

– 73 –1



Szíjhajtások alapvető fajtáinak szerelése.

Szíjak fajtái és jelölésrendszere.

Szíjtárcsa beállítás.

Szíjfeszesség beállítás, mechanikus és elektronikus eszközei, szíjfrekvencia beállítása.

Lánchajtás szerelése és beállítása.

Fogaskerekes hajtóművek szerelése.

Csigakerekes hajtóművek szerelése.

6.3.2. Munkadarab befogó, adagoló, továbbító szerkezetek

Egyetemes munkadarab befogó készülékek, tokmányok, gépsatuk, szorítópatronok

szerelése.

Egyedi munkadarab befogó készülékek szerelése, szabványos készülékelemek

használata.

Munkadarab befogó és továbbító paletták elemei.

Alkatrész adagoló berendezések.

Szalagos, konvejoros, palettás munkadarab továbbítás alapvető gépegységei.

Továbbító szalagok fajtái, szerelésük.

6.3.3. Szerszámbefogó egységek szerelése

Késtartók, gyorsváltó késtartók.

Szerszámgép főtengelyek csatlakozó elemei.

Szabványos Morse kúpok, SK kúpok.

Marótengelyek szerelése.

Képlékeny alakító gépek csatlakozó elemei.

Szerszám felsőrész csatlakoztatása a képlékenyalakító géphez.

Szerszám alsórész csatlakoztatása a gépasztalhoz.

Vezetőlapos, vezetőoszlopos szerszámok csatlakoztatása.

6.3.4. Szerszámok szerelése, beállítása

Hidegalakító szerszámacélból készült szerszámok tulajdonságai és kezelése.

Gyorsacél szerszámok tulajdonságai és kezelése.

Keményfém szerszámanyagok tulajdonságai.

Képlékeny alakítószerszámok főbb elemei.

Szabványos készülékelemek használata.

Lemezalakító szerszámok főbb elemei.

Kivágó, lyukasztó szerszámok felépítése.

Alakítószerszámok fajtái és kialakítása, vezetőlapos, vezetőoszlopos szerszámok.

Vágóélek kialakítása.

Vágóbélyeg, vágólap beállítása.

Vágórés beállításának módszerei.

Szerszámok tisztítása, karbantartása.

Szerszámok kenése.

Szerszámtörések főbb okai és megelőzésük.

6.3.5. Lineáris hajtások szerelése és beállítása

Lineáris vezetékek fajtái.

Csúszó vezetékek, hidrosztatikus vezetékek.

Gördülő vezetékek.

Mágneses vezetékek.

Gördülő vezetékek fajtái, profilsín vezetékek, golyóshüvelyes vezetékek.

– 74 –1



Golyós sínes vezeték, lineáris kocsi felépítése, kenése, karbantartása.

Előfeszítési és pontossági osztályok.

Beépítési tűrések.

Profilsínek rögzítési módjai.

Vezetékek beépítési módjai.

Golyós és görgős vezetékek, gördülő papucsok beépítési, beállítási sorrendje.

Futógörgős vezetékek szerelése és beállítása, előfeszítés beállítása.

Golyóshüvelyes vezeték főbb elemei.

Golyóshüvelyes egység szerelése és pontossága.

Golyósorsós hajtások alapvető tulajdonságai.

Bolygógörgős hajtások.

Golyósorsós egység alapelemei, csapágyazása.

Golyós anya felépítése, kenése, karbantartása.

Golyós orsók előfeszítése.

Golyós orsó beszerelése.

Komplett lineáris egység, lineáris vezeték és golyós orsós hajtás szerelési sorrendje.

Szervómotorral hajtott komplett lineáris egységek szerelése és karbantartása.

7. Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat tantárgy 77 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A mechatronikai szerkezetekben használatos pneumatikus, hidraulikus, hidropneumatikus

és elektropneumatikus, vagy elektrohidraulikus elemek összekapcsolásának,

működtetésének és alapvető karbantartásának elsajátítása, gyakorlása.


7.3. Témakörök

7.3.1. Pneumatikus kapcsolások

Levegőelőkészítők elemei, beállításuk és karbantartásuk.

Légsűrítő berendezések, kompresszorok.

Pneumatikus végrehajtók felépítése és karbantartása.

Egyszeres és kettősműködésű munkahengerek.

Különleges pneumatikus munkahengerek.

Löketvégi csillapítás beállítása.

Henger felerősítések.

Útszelepek fajtái, felépítése, működtetése.

Zárószelepek fajtái és működése.

Sebességszabályozás fojtószelepekkel, primer és szekunder sebességszabályozás.

Nyomásirányítók működése.

Pneumatikus időszelepek.

Pneumatikus alapkapcsolások.

Direkt és indirekt henger működtetés.

Útfüggő, időfüggő és logikai vezérlésekkel működtetett kapcsolások.

Memóriaszelepek alkalmazása.

– 75 –1



Módszeres hibakeresés.

Funkciódiagramok felhasználása hibakereséshez.

7.3.2. Hidraulikus kapcsolások

Hidraulikus berendezés elemei.

Hidraulika folyadékok fajtái és tulajdonságai.

Szűrők, eltömődésjelzők.

Tartályok elemei és karbantartása.

Komplett hidraulikus tápegységek működtetése és karbantartása.

Hidraulika szivattyúk fajtái.

Hidromotorok fajtái.

Axiáldugattyús gépek működtetése.

Hidraulika hengerek működése.

Hidroakkumulátorok működtetése és karbantartása.

Elzárószelepek, útváltók, nyomásszelepek és áramirányítók működtetése.

Csővezetékek és csőcsatlakozások.

Hidraulikus alapkapcsolások.

Mérések hidraulikus berendezésekben, nyomásmérés, szivattyú jelleggörbe

meghatározás, folyadékáram meghatározása, nyomás felépülés.

Hibakeresés hidraulikus berendezésekben.

7.3.3. Hidropneumatikus berendezések szerelése

Hidropneumatikus henger elve, alkalmazása.

Hidropneumatikus munkahenger felépítése és működése.

Hidropneumatikus henger működtetése.

Munkalöket beállítása.

Hidropneumatikus henger szerelése és karbantartása.

Hidropneumatikus henger feltöltése olajjal.

7.3.4. Elektropneumatika, elektrohidraulika

Pneumatikus és elektropneumatikus vezérlések.

Elektromos építőelemek.

Elektromos tápegység.

Nyomógombok, kapcsolók.

Végállás kapcsolók.

Közelítő kapcsolók, Reed, induktív, kapacitív, optikai szenzorok.

Nyomáskapcsolók.

Áramlás érzékelők.

Relék és mágneskapcsolók.

PLC vezérlők alkalmazása.

PLC programozási nyelvek alkalmazása.

Pneumatikus és hidraulikus szimulációs és tervező programok használata.

Mágnesszelepek alkalmazása.

Mágnesszelepek felépítése.

Relés vezérlések alkalmazása.

Direkt és indirekt vezérlés.

Logikai vezérlések.

Jeltárolás.

Öntartás.

Időkövető vezérlések. Folyamatkövető vezérlések.

– 76 –1



Elektropneumatikus relés kapcsolások megvalósítása.

Elektropneumatikus kapcsolások gyakorlati megvalósítása PLC-vel.

Elektrohidraulikus relés kapcsolások megvalósítása.

Elektrohidraulikus kapcsolások megvalósítása PLC-vel.

– 77 –1



A


Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok

megnevezésű



– 78 –1



8. A gyártásszervezés alapjai tantárgy 62 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A gyártásszervezés elméleti alapjainak elsajátítása, az adott feladathoz tartozó műszaki

leírások értelmezése, alkalmazása.


–

8.3. Témakörök

8.3.1. Alapfogalmak

A gyártás alapvető dokumentációi.

Gyártási rendszerek formái.

A gyártási rendszer megválasztásának szabályai.

RCM és TPM karbantartás.

8.3.2. Gyártó- és szerelősorok

Sorozatgyártási rendszerek.

Szerelési rendszerek.

Gyártórendszerek fogalma, osztályozása.

Gyártási rendszerek fajtái.

Műhelyrendszerű gyártás.

Csoportrendszerű gyártás.

Folyamatrendszerű gyártás.

Egyedi és mozgómunkahelyes összeszerelés.

Futószalag rendszerű és automatizált gyártás.

Részegységeket előállító munkahelyek.

Robotok, gyártósori munkahelyek kialakítása és azok kapcsolata.

Gyártósorok irányítási rendszere.

CNC‐technika alkalmazása a gyártásban.

Palettás és konvejor gyártósorok.

8.3.3. Gyártósorok minőségirányítási, logisztikai feladatai

Korszerű logisztikai szervezési módszerek alkalmazása.

JIT

KANBAN

LEAN

MRP

Minőségbiztosítási rendszerek.

ISO 9000, ISO 9001.

ISO 16949.

9. Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat tantárgy 62 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


– 79 –1




A gépbeállítás, átállítás, működtetés és karbantartás folyamatainak elsajátítása, precíz,

pontos, önálló munkavégzés kialakítása.


–

9.3. Témakörök

9.3.1. Gépsorok átállítása, működtetése tervszerű karbantartása

Gépsorok átállítása átállítási terv alapján.

Munkafolyamatok tanulmányozása.

Munkahelyek feltöltése alapanyagokkal, alkatrészekkel és szerelési egységekkel.

Szerszámok és készülékek cseréje.

Próbadarab elkészítése.

Próbadarab ellenőrzése.

Átállítási dokumentáció kitöltése.

Automatizált berendezések kezelése.

Előírás alapján a rendszer, vagy alrendszer elindítása /leállítása.

Érzékelők, végrehajtók, jelátalakítók, tápegységek ellenőrzése és beállítása.

Elektronikus vezérlések, szabályozások kezelése, működtetése.

Kezelési/üzemeltetési/karbantartási előírások tanulmányozása.

Dokumentációk alapján a szükséges beállítások elvégzése.

Dokumentációk és utasítások alapján mérések végzése és jegyzőkönyvek készítése.

Karbantartási munkák végzése a karbantartási utasítás szerint.

Részvétel tervszerű TPM karbantartásban.

TPM kártyák tanulmányozása.

TPM feladatok végrehajtása.

Előre meghatározott, ütemezett karbantartási feladatok végrehajtása.

Az üzemeltetési, karbantartási munkák dokumentálása.

9.3.2. Kenéstechnika

Kenőanyagok feladata.

Viszkozitás fogalma, mérése.

Viszkozitás és üzemi hőmérséklet.

Konzisztencia fogalma, mérése.

Kenőanyagok kiválasztása.

Olajkenés.

Zsírkenés, konzisztens kenőanyagok.

Gépzsírok tulajdonságai.

Szilárd kenőanyagok.

Szilikon kenőanyagok.

Kenőzsír adagolás és kenőeszközök.

Kézi kenőeszközök.

Automata kenőrendszerek.

Nagynyomású zsírkenő berendezések.

Olajkenési módszerek és eszközök.

9.3.3. Módszeres hibakeresés, hibaelhárítás

Módszeres hibakeresés, hibadiagnosztika mechatronikai rendszerekben.

Hibakeresés pneumatikus berendezésekben.

– 80 –1



Hibakeresés hidraulikus rendszerekben.

Hibakeresés HMI panel hibaüzenetek alapján.

Csapágyhibák és okai.

Tömítés hibák felismerése és javítása.

– 81 –1



A


Gépészeti alapozó feladatok

megnevezésű



– 82 –1



10. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy 463 óra/468 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a

tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a

gépészeti alapfeladatok megértéséhez, képessé tegye a tanulókat a munka világának, ezen

belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a gépészeti

eszközök működésének a megértésére.

A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a

törvényszerűségekre. A tanulók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat, tudjanak

döntéseket hozni a gépészeti folyamatokkal és témakörökkel kapcsolatban.


A közismereti kerettanterv matematika, fizika témaköreinek használata. A szakmai

modulok közül a Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata, és a Munkavédelem tantárgy.

10.3. Témakörök

10.3.1. Műszaki ábrázolás

Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma.

Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és

tartalmi követelményei.

Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások.

Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus

ábrázolás.

Ábrázolás képsíkrendszerben.

Testek ábrázolása két képsíkon.

Ábrázolás képsíkrendszerben három képsíkon.

Síkidomok metszéspontjai.

Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés.

Gépszerkezetek valódi nagyságának meghatározása.

Síklapokkal határolt testek palástjainak szerkesztése.

Forgástestek palástkiterítésének szerkesztése.

Síklapú és forgástestek áthatása.

Áthatások alkatrészrajzokon.

Összeállítási és részletrajzok.

Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma.

A metszet és a szelvény fogalma.

Metszeti ábrázolás elve, jelölése.

Metszetek csoportosítása (egyszerű és összetett metszetek).

Szelvények egyszerűsített ábrázolása.

A szelvény megválasztása, elhelyezése és rajzolása.

A metszet alkalmazásának szabályai.

A méretmegadás általános szabályai.

A méretmegadás elemei.

Méretmegadás (húr, ív, szög).

Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások.

A mérethálózat fogalma, a méretek típusai.

– 83 –1



A mérethálózat felépítésének elvei.

Felületi minőség.

A felület egyenetlenségei.

A felületi érdesség geometriai jellemzői.

A felületi hullámosság, a felületkikészítés és a hőkezelés megadása.

Tűrésezetlen méretek esetén alkalmazandó pontosság.

Tűrés, illesztés.

Alapeltérések és szabványos tűrésnagyságok.

Határméretek meghatározása.

Az illeszkedés esetei.

Tűrések és illesztések jelölése, táblázatok használata.

Az alak- és a helyzettűrések fajtái és jelölése.

Jelképes ábrázolások.

Csavarmenetek és csavarok jelképes ábrázolása.

Orsómenet és anyamenet jelölése.

Csavarmenetek méretmegadása.

Csavarkötések és csavarbiztosítások ábrázolása.

Rugók ábrázolása.

Ék- és retesz kötések ábrázolása.

Bordás tengelykötés és ábrázolása.

Gördülőcsapágyak ábrázolásának módjai.

Hegesztett kötések ábrázolása.

Hegesztési varratok jellemzői, rajzjelei.

Hegesztett kötések rajzi jelölése, méretmegadása.

Forrasztott és ragasztott kötések jelölése.

Nem oldható kötések jelképes ábrázolása.

Fogazott alkatrészek jelképes ábrázolása.

Fogazatok jellemző adatai, méretei.

A fogazott alkatrészek műhelyrajzának követelményei.

Csövek- és csőkötések bemutatása, ábrázolása.

Csővezetékek rajzjelei.

A műhelyrajzok és a technológiai rajzok fajtái és jellemzői, követelményei.

Rajzkészítési és rajzszámozási rendszerek.

10.3.2. Gépészeti anyagok

Az anyagok kiválasztásának szempontjai.

Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai.

Az anyagok mechanikai és technológiai tulajdonságainak értelmezése, megállapításuk

módja. (anyagvizsgálatok alapjai)

Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai.

Anyagszerkezettani alapismeretek.

Az ötvözés célja, fajtái.

Színfémek és ötvözetek kristályosodása.

Egyensúlyi diagramok, ikerdiagram.

Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik.

Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira.

Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint.

A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei.

A vas- és acélöntvények osztályozása, tulajdonságai és jelölései a MSZ és EN szerint.

Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok.

– 84 –1



Könnyűfémek és ötvözeteik.

Az alumínium ötvöző anyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN

szerint.

Színesfémek és ötvözeteik.

A réz ötvöző anyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint

Az ón, ólom és a horgany ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az

MSZ és EN szerint.

Kerámiák.

Szinterelt szerkezeti anyagok.

Kompozitok.

Műanyagok.

Természetes és mesterséges alapú műanyagok.

Műanyagok feldolgozási technológiái.

Nemfémes szerkezeti anyagok: fa, gumi, bőr, üveg, textíliák.

Tűzálló-, szigetelő-, tömítő-, kenőanyagok.

Hűtő- és kenőanyag kiválasztása.

Segédanyagok.

Felületvédelem, felületkikészítés.

Korrózió fogalma, fajtái, folyamata.

Korrózióvizsgálat.

Az alkatrészek előkészítése és a korrózió elleni védekezés.

10.3.3. Műszaki mechanika

Merev testek statikája.

Az erő, erőrendszer jellemzése.

A statika alapfogalmai, alaptételei, szerkesztési és számítási módszerei.

Kényszerek fogalma és fajtái.

Síkbeli erőrendszer eredőjének meghatározása számítással és szerkesztéssel közös

pontban metsződő hatásvonalú erőrendszer esetén.

A nyomatéki tétel.

Párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása számítással és szerkesztéssel.

Párhuzamos erőrendszer egyensúlya.

Síkban szétszórt erőrendszer eredője és egyensúlya.

Síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és számítással.

A keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői.

Inerciasugár.

Stabilitás.

Síkbeli összetett szerkezetek statikai vizsgálata.

Tartók statikája.

Kéttámaszú tartó koncentrált, megoszló és vegyes terhelése.

Reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással.

Igénybevételi ábrák (veszélyes keresztmetszet, maximális nyomaték) szerkesztése,

számítása.

Tartók terhelés szerinti vizsgálata.

Egyik végén befogott tartók vizsgálata.

Szilárdságtan, igénybevételek.

Méretezés és ellenőrzés szerepe a műszaki gyakorlatban.

Húzó és nyomó igénybevétel méretezése, ellenőrzése.

Hőmérséklet-változás okozta húzó-nyomó igénybevételek, felületi és palástnyomás.

Hajlító igénybevétel méretezése, ellenőrzése.

– 85 –1



Nyíró igénybevétel méretezése, ellenőrzése.

Csavaró igénybevétel méretezése, ellenőrzése.

Kihajlás jellemzése.

Összetett igénybevételek esetei, méretezése, ellenőrzése.

Dinamikus és ismétlődő igénybevételek.

Kifáradási jelenségek.

10.3.4. Gépészeti technológiák

Az öntés technológiája.

Formázási módszerek és alkalmazásuk.

Öntvénytervezési szempontok.

Öntési hibák.

Képlékeny hideg- és melegalakító eljárások

A kovácsoló eljárások jellemzői, alkalmazása.

Kovácsolás szerszámai, gépei.

A hengerlés technológiája, a hengerelt termékek jellemzői

Képlékeny cső- és rúdgyártó eljárások

Alkatrész gyártás kivágással- lyukasztással

Hajlítás, mélyhúzás, hidegfolyatás

Hidegalakítás gépei

Húzási fokozat, fokozati tényező, anyagkihozatal, sávterv

Képlékeny alakítás okozta hibák.

Porkohászat.

Fémporok gyártása, sajtolása, zsugorítása.

Porkohászati termékek

Hőkezelések, feladatuk, csoportosításuk, elvi alapjai.

Hőkezelő eljárások.

Hőkezelési hibák.

A hegesztés általános jellemzése.

Gázhegesztés és lángvágás gyakorlata, technológiája.

Az ívhegesztés gyakorlata, technológiái.

A különböző sajtoló hegesztések technológiái.

Hegesztési hibák.

A forgácsolás technológiája

A forgácsolás elve, a forgácsképződés folyamata

Gépi forgácsolás szerszámai.

Gépi forgácsoló alapeljárások gépei.

Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.

Esztergagép felépítése, kezelőelemek bemutatása.

Forgácsolási paraméterek közötti összefüggések.

Az esztergakések fajtái, részei, élszögei, befogásuk.

Jellegzetes esztergálási műveletek.

Munkadarab befogása.

Szánok mozgatás kézzel és gépi előtolással.

10.3.5. Gépelemek

Gépelemek fogalma, csoportosítása.

Kötőgépelemek, Szegecskötés.

Szegecstípusok, kötés kialakításának módjai.

Szegecskötés szilárdsági méretezés.

– 86 –1



Hegesztett kötés.

Hegesztési varratok jellemzése.

Hegesztett kötés szilárdsági méretezés.

Forrasztott, ragasztott kötések.

Zsugorkötés kialakítása, méretezése.

Csavarkötések.

Szabványos csavarok és csavaranyák.

Csavarbiztosítások.

Mozgatócsavarok.

A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete.

Kötőcsavarok szilárdsági méretezése.

Szeg- és csapszegkötések kialakítása, méretezése.

Ék- és reteszkötések létrehozása, szilárdsági méretezése.

Bordástengely, kúpos kötések.

Rugók feladata, csoportosítása.

Rugók anyaga, gyártása.

Lengéscsillapítók.

Csövek, csőszerelvények, csőkötések.

Csövek falvastagságának meghatározása.

Csövek anyagai, gyártása.

Tengelyek jellemzése, anyagai, méretezése.

Csapágyazások, sikló- és gördülőcsapágyak szerkezeti elemei, méretezése.

Gördülőcsapágy-típusok.

Csapágybeépítések, csapágyak kenése, tömítése.

Tengelykapcsolók általános jellemzése.

Tengelykapcsoló típusai és szilárdsági méretezése.

Fékek kialakítása, általános jellemzése.

Fékek méretezése, működtetése.

Súrlódáson alapuló nyomaték átszármaztató hajtások:

Dörzshajtás működési elve, alkalmazása, erő- és mozgásviszonyai.

Dörzshajtás ellenőrzése, karbantartása.

Laposszíj- és ékszíj hajtás működési elve, alkalmazása, jellemzői.

Szíjhajtás gépelemei (szíjtárcsák, szíjak, szíjfeszítők).

Laposszíjhajtás méretezése.

Ékszíjhajtás szerelése, méretezése.

Szabványos ékszíjak kiválasztása szabványokból.

Kényszerkapcsolatú nyomaték átszármaztatású hajtások: fogaskerékhajtás {a fogazat

jellemzői, geometriája, elemi fogazat, kompenzált fogazat, általános fogazat, ferde

fogazat}).

Kúpfogaskerekek általános jellemzése, geometriai méretezése.

Csigahajtás jellemzése, méretezése.

A csigahajtás hatásfoka.

Lánchajtás kialakítása.

Lánchajtás gépelemei, elrendezési megoldások.

A lánchajtás méretezése, ellenőrzése, szerelése.

Ipari hajtóművek feladata, típusai.

Szerszámgépek fő- és mellékhajtóműveinek jellemzése, méretezése.

Fordulatszámhatárok, szabályozhatóság fokozatos és fokozat nélküli hajtóművek

estében.

A fokozati tényező.

– 87 –1



Hajtóművek vezérlése.

Hidraulikus hajtóművek.

Mechanizmusok.

11. Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata tantárgy 396 óra/396 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok és

gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag,

anyagminőségek, megmunkálások meghatározását, illetve az alkalmazott vizsgálatok

módját.



modulok közül a Munkavédelem tantárgy és a Gépészeti alapozó feladatok.

11.3. Témakörök

11.3.1. Műszaki ábrázolás gyakorlat

Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus

ábrázolás.

Ábrázolás képsíkrendszerben.

Testek ábrázolása két képsíkon.

Ábrázolás képsíkrendszerben három képsíkon.

Síkidomok metszéspontjai.

Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés.

Gépszerkezetek valódi nagyságának meghatározása.

Síklapokkal határolt testek palástjainak szerkesztése.

Síklapú és forgástestek áthatása.

Áthatások alkatrészrajzokon.

A metszet és a szelvény fogalma.

Metszeti ábrázolás elve, jelölése.

Szelvény egyszerűsített ábrázolása.

Metszetek csoportosítása (egyszerű és összetett metszetek).

A szelvény megválasztása, elhelyezése és rajzolása.

A metszet alkalmazásának szabályai.

Méretmegadás (húr, ív, szög).

Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások.

A mérethálózat fogalma, a méretek típusai.

A mérethálózat felépítésének elvei.

Felületi minőség.

A felület egyenetlenségei.

A felületi érdesség geometriai jellemzői.

A felületi hullámosság, a felületkikészítés és a hőkezelés megadása.

Tűrés, illesztés.

Alapeltérések és szabványos tűrésnagyságok.

Tűrések és illesztések jelölése, táblázatok használata.

– 88 –1



Tűrésezetlen méretek esetén alkalmazandó pontosság.

Határméretek meghatározása.

Az illeszkedés esetei.

Az alak- és a helyzettűrések fajtái és jelölése.

Jelképes ábrázolások.

Csavarmenetek és csavarok jelképes ábrázolása.

Rugók ábrázolása.

Bordás tengelykötés és ábrázolása.

Gördülőcsapágyak ábrázolásának módjai.

Hegesztett kötések ábrázolása.

Fogazott alkatrészek jelképes ábrázolása.

Csövek- és csőkötések bemutatása, ábrázolása.

11.3.2. Kézi forgácsolási gyakorlat

A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése.

Az előrajzolással szembeni követelmények.

Az előrajzolás lépései.

Az előrajzolás szerszámai, eszközei.

Mérő és ellenőrző eszközök.

Egyszerűbb mérő és ellenőrző eszközök (mérőléc, tolómérő, szögmérő, derékszög,

élvonalzó, szögidomszerek) bemutatása.

A felületszínezés lehetőségei.

A térbeli előrajzolás eszközei.

Az előrajzolás folyamata.

Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai.

Síkbeli és térbeli előrajzolás.

Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek

megválasztása adott feladat elvégzéséhez.

Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés,

fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás.

Kézi megmunkáló szerszámok élkiképzése.

Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel.

Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel.

Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel.

Szögmérés mechanikai szögmérővel.

Külső kúpok mérése, ellenőrzése.

Belső kúpok mérése, ellenőrzése

Komplex feladatok elkészítése.

11.3.3. Gépi forgácsolási gyakorlat

A gépi forgácsoló műhely rendje, munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

rendszerezése.

A gépi forgácsoló műhely szerszámgépeinek, berendezéseinek bemutatása.

Esztergálási gyakorlatok (esztergagép felépítése, kezelőelemek bemutatása).

Palástfelület, homlokfelület esztergálás.

Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás).

Dörzsárazás.

Felületek különleges kidolgozása esztergagépeken.

Kúp- és alakfelületek esztergálása, revolvereszterga, automata esztergák.

Esztergálás különféle esztergákon.

– 89 –1



Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás).

Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés).

11.3.4. Szerelési gyakorlat

A gyártásra, szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka-, baleset-, tűz- és

környezetvédelmi utasítások előírása.

Gépelemek szerelése.

Oldható kötések készítése.

Nem oldható kötések készítése.

Oldható és nem oldható kötések szerelőszerszámai.

Fix és állítható csavarkulcsok.

Csavarhúzógépek.

Csavarkötés szétszerelésének szerszámai, készülékei.

Fogók típusai, alkalmazási területei.

Gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégre/ről és csapágyházba/ból.

Ékszíjtárcsák, fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése.

Hengeres fogaskerekek és kúpkerekek szerelése.

Csigahajtómű szerelése, javítása.

Tengelykapcsolók és kilincsművek szerelése, javítása.

Fogaskerekes hajtóművek szerelése, javítása.

Gépek, gépegységek, szerkezetek szerelése, javítása.

A szerelésénél, és javításánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek.

A szerelőmunkák minőségi ellenőrzése, végellenőrzés.

11.3.5. Hegesztési gyakorlat

Az elektróda bevonatok megkülönböztetése, felismerése.

Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.

Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű,

kötény, lábszárvédő, tüzifogó).

Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata (salakverő

kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök).

Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.

Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és

karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata.

Hegesztési paraméterek meghatározása.

Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés).

Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása.

Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során.

Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti vízszintes pozíciókban.

WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok.

Tompavarratok, sarokvarratok készítése.

Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása.

Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése.

Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata.

Munkavégzés befejezési rendjének betartása.

Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése,

elvégzése és minősítése során.

Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.

A különböző sajtoló hegesztés technológiái.

A forrasztás alapelve, technológiája.

– 90 –1



A


Mérőtermi feladatok

megnevezésű



– 91 –1



12. Műszaki mérés tantárgy 62 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Műszaki mérés elméleti tantárgy tanításának célja a műszaki életben előforduló és

alkalmazott mérések megismertetése. Ismerjék a tanulók a mechanikai, villamos

műszereket és méréstechnikai eszközök használatát, a villamos jellegű mérőműszerek

alkalmazását, az anyagvizsgálati módszereket, a szakítóvizsgálatokat, a szilárdsági

vizsgálatokat, a keménységmérést, az alakíthatósági vizsgálatokat. Képesek legyenek a

mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos-, és optikai mérési eredmények

dokumentálására, a mért és számított eredményekről, táblázatkezelő programok

segítségével.



modulok közül a Gépészeti alapozó feladatok modul témaköreinek ismerete.

12.3. Témakörök

12.3.1. Geometriai mérések

Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata, metrológiai alapfogalmak.

A mérés-, ellenőrzés dokumentációja, alkalmazása.

Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma.

Hiba felvételezés, hiba megállapítás.

Mérési hibák.

Műszaki mérés eszközeinek ismerete.

Mechanikus és digitális mérőeszközök.

Külső felületek mérésének eszközei.

Belső felületek mérésére alkalmas eszközök.

Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete.

Mérőeszközök kalibrálásának módja.

Hosszmérés, szögmérés, külső és belső felületek mérése.

Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.

Idomszerek, kaliberek, etalonok.

Dugós és villás idomszerek méretezése.

A munkadarabok geometriai méretei.

Közvetlen és közvetett mérési eljárások.

Kézi és gépi, mechanikai és optikai mérőeszközök.

Optikai mérőeszközök szerkezeti felépítése.

Menetek, fogaskerekek mérése.

Sík-, merőlegesség-, párhuzamosság-, egytengelyűség-, körkörösség mérés menete.

Felületi érdesség mérése, érdességmérő etalon használata.

Érdességmérő berendezések

Mérési hibák és kiküszöbölésük.

A gyártás során használt mérőeszközök nyilvántartása, kalibrálása, hitelesítése.

Számítógépes alkalmazások használata a mérési dokumentációk készítésénél.

Mérési jegyzőkönyv tartalma.

12.3.2. Anyagvizsgálatok

– 92 –1



Anyagvizsgálati módok.

Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat.

Technológiai próbák.

Hajlító- és hajtogató vizsgálat.

Lemezek és szalagok hajtogatása.

Mélyhúzhatósági vizsgálat célja, berendezése.

Csövek gyűrűtágító vizsgálata.

Lapító vizsgálat.

Törésvizsgálat.

Jominy próba

Forgácsolhatósági vizsgálat

Szakítóvizsgálat.

A szakítógép felépítése, kezelése.

Próbatestek, kialakításuk.

A szakítóvizsgálat kiértékelése.

Hegesztett kötések hajlító vizsgálata.

Szívósság vizsgálat, a fajlagos ütőmunka meghatározása

Fárasztóvizsgálatok.

A keménységmérés célja, eljárásai, berendezései.

Metallográfiai vizsgálat.

Makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok.

A fémvizsgáló mikroszkóp szerkezete.

Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (folytonossági vizsgálatok).

Endoszkópos vizsgálat.

Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat.

Mágnesezhető poros repedésvizsgálat.

Ultrahangos repedésvizsgálat.

Radiográfiai vizsgálatok.

12.3.3. Villamos mérések

Villamos alapmérések végzése.


Villamos multiméter ismerete.

Lakatfogó ismerete.

Vezeték folytonosság/szakadás mérése.

Ellenállás, feszültség, áramerősség mérése.

A fázisviszonyok vizsgálata.

Védőföldelés mérése.

Átütési feszültség vizsgálata szigetelőanyagoknál.

Villamos motorok tekercs/testzárlat mérése.

Feszültség AC/DC mérése.

Áramerősség mérése az áramkör megbontásával.

Áramerősség mérése az áramkör megbontása nélkül.

Nem villamos mennyiségek villamos mérése

Passzív mérő-átalakítók (ellenállásos, induktív, kapacitív)

Aktív mérő-átalakítók (indukciós, termoelektromos, piezoelektromos,

fotoelektromos)

12.3.4. Összetett mechanikai-, technológiai vizsgálatok

A sorozatmérés eszközei és módszerei.

– 93 –1



Alak- és helyzetmérések végzése.

Szerszámgépek saját pontossági vizsgálatának végzése.

Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata: géppontossági vizsgálatok,

geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata

(nem statisztikai módszer).

A minőségbiztosítási rendszer működtetése, a minőségügyi rendszerhez tartozó

képességvizsgálatok.

Statisztikai gyártásellenőrzés, matematikai, statisztikai gyártásszabályozás: előzetes

adatfelvétel, statisztikai jellemzők, a mért értékek átlaga, mediánja, terjedelme,

szórása.

Számítógéppel támogatott sorozatmérések (SPC).

A minőségbiztosításban alkalmazott korszerű számítógépes eszközök.

13. Műszaki mérés gyakorlat tantárgy 78 óra/90 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Műszaki mérés gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a műszaki életben előforduló

és alkalmazott mérések elméleti megismertetését követően jártasságot szerezzenek a

tanulók a mérési folyamatban a mérőeszközök megfelelő használatában.



modulok közül a Gépészeti alapozó modul valamint a Műszaki mérés elméleti tantárgy

témaköreinek ismerete.

13.3. Témakörök

13.3.1. Geometriai mérések

Metrológiai alapfogalmak ismerete, mérési eljárások alkalmazása.

Kézi és gépi, mechanikai és optikai mérőeszközökkel való mérés.

Méret és alakhelyesség ellenőrzése tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával,

idomszerrel, mérőmikroszkóppal.

Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel.

Idomszerrel való ellenőrzés.

Hosszméretek, szögek mérése és ellenőrzése.

Mérés, dugós és villás idomszerekkel, kaliberekkel.

Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.

Síkfelületek vizsgálata.

Forgásfelületek (tengelyek, perselyek), fogaskerekek, menetek ellenőrzése.

Csavarok mérése.

Fogaskerekek mérése, értékelése.

Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk.

Külső felületek mérése, mérésének eszközei.

Belső felületek mérése, mérésének eszközei.

Felületi érdesség mérése, érdességmérő etalon használata.

Mérési hibák, hibajellemzők.

Mérőeszközök alkalmassági vizsgálata.

– 94 –1



A munkadarabok geometriai méreteinek gyártásközi és végellenőrzésének végzése.

Statisztikai gyártásellenőrzés, matematikai, statisztikai gyártásszabályozás: előzetes

adatfelvétel, statisztikai jellemzők, a mért értékek átlaga, mediánja, terjedelme,

szórása.

Számítógéppel támogatott sorozatmérések (SPC).

Számítógépes alkalmazások lehetőségeinek ismerete, használata a műszaki

dokumentációk készítésénél.

Mérési jegyzőkönyv készítése, értékelése.

Mérési eredmények dokumentálása táblázatkezelő programok segítségével.

13.3.2. Anyagvizsgálatok

Mechanikai és mikroszkópos anyagvizsgálatok.

Szakítóvizsgálat.

Keménységmérés Poldi kalapáccsal, keménységmérő géppel.

Hajlító vizsgálatok.

Ütőmunka vizsgálat.

Technológiai próbák.

Folytonossági vizsgálatok.

Mérési hibák és kiküszöbölésük.

Próbatestek, kialakításuk.

Anyagelemzés, szövetszerkezetek vizsgálata.


13.3.3. Villamos mérések

Villamos alapmérések végzése.

Egyszerű áramkörök felépítése, mérése.

Villamos multiméterrel, lakatfogóval való mérés.

Vezeték folytonosság/szakadás mérése.

Villamos motorok tekercs/testzárlat mérése.

Ellenállás, feszültség, áramerősség mérése.

Áramerősség mérése az áramkör megbontásával.

Áramerősség mérése az áramkör megbontása nélkül.


13.3.4. Nagypontosságú mérések

Mechanikai és optikai mérőeszközökkel való mérés.

Ezredes mérőórával történő mérések (körkörösség, egytengelyűség, síklapúság,

párhuzamosság).

Sorozatmérés lengőnyelves mikrométerrel, passzaméterrel.

Mérés mérőórás furatmérőkkel.

Mérés optikai mérőeszközökkel.

Hosszmérő gép, Abbe-féle elv.

Mikroszkópos mérések.

Mérőeszközök kalibrálása.

Mérőhasábok, kaliber gyűrűk.


Méréstechnológia dokumentálása, mérési jegyzőkönyv készítése, értékelése.

13.3.5. Szerszámgépek pontossági vizsgálata

Szerszámgépek saját pontossági vizsgálatának végzése.

– 95 –1



Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata: géppontossági vizsgálatok,

geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata.

Alak- és helyzetmérések végzése.

Felületi hibák, felületi érdesség.

A pontossági vizsgálatoknál alkalmazott eszközök, készülékek alkalmazása.

Szerszámgép pontossági előírásai, mérései.

Sajátpontossági vizsgálatok, mérések.

Esztergagép saját pontosságának vizsgálata.

Oszlopos vagy állványos fúrógép saját pontosságának, merevségének vizsgálata.

Vízszintes marógép saját pontosságának vizsgálata.

Esztergagép főorsó ütésvizsgálata.

Szerszámgép párhuzamosság mérése.

Vízszintezés, beállítás.

Szerszámgépek mérési dokumentációi, jegyzőkönyvek.

Mérési jegyzőkönyv készítése, dokumentálás.

– 96 –1



A


Forgácsoló technológia hagyományos és

CNC szerszámgépeken

megnevezésű



– 97 –1



14. Forgácsolási ismeretek tantárgy 155 óra/155 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Forgácsolási ismeretek elméleti tantárgy célja, a gépipar területén alkalmazott forgácsoló

alapeljárások jellemzőinek és alkalmazási területeinek megismertetése. A tanulók ismerjék

meg a szabványok, táblázatok, gépkönyvek kezelésének szabályait a szükséges

technológiai folyamat kiválasztásához.


A Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem és a Gépészeti alapozó feladatok

szakmai követelménymodulok. A közismereti kerettanterv matematika, fizika

témaköreinek használata.

14.3. Témakörök

14.3.1. Forgácsolási ismeretek

A forgácsolás fogalma, fajtái.

A forgácsoló mozgások.

Fogácsolás-technológiai alapfogalmak.

Készülékezési alapfogalmak.

A készülékek általános jellemzése.

Szerszámbefogó, szerszámbeállító és szerszámvezető készülékek.

Forgácsoló alapeljárások.

A forgácsoló alapeljárások gépei, szerszámai, élgeometriája, szabványai.

Szerszám és gép kiválasztása.

Technológiai adatok meghatározása (fajlagos forgácsoló erő, forgácsolási

teljesítmény, stb.).

Az élettartamot befolyásoló tényezők.

Az esztergálás technológiája.

A gyalulás, vésés technológiája.

A fúrás, furatmegmunkálás technológiája.

A marás technológiája.

A köszörülés technológiája.

Aggregát célgépek, gépsorok.

Lemezmegmunkálások.

Menetgyártás.

A fogazás, a fogaskerékgyártás technológiája.

Finomfelületi megmunkálások.

Korszerű technológiák a megmunkálásokban: ultrahang, lézer, stb..

Elérhető pontosság és felületi érdesség.

Az egyes forgácsoló eljárások biztonságtechnikai követelményeinek előírása.

A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása a különböző

technológiák esetében.

14.3.2. CNC alapismeretek

A szerszámgépek általános fejlődése és automatizálása.

NC–CNC-technika.

Az NC-CNC gépek általános jellemzése.

– 98 –1



A gépiparban alkalmazott NC–CNC vezérlések programozásának általános szabályai.

A kontúrleírás lehetőségei.

Geometriai információk meghatározása.

CNC-programozás.

Méretmegadási módok: abszolút, növekményes (inkrementális).

A CNC-gépek koordináta-rendszerei.

A CNC-gépek jellegzetes pontjai: nullpontfelvétel, nullponteltolás.

Szerszámkorrekció.

Útinformációk jellegzetes mozgástípusoknál és gépeknél.

A DIN 66025 utasításkészlete

– programtechnikai utasítások, segédfunkciók: M

– speciális karakterek: %; (; ); /

– útfeltételek (előkészítő funkciók): G

– útinformációk: (előjel) X; Y; Z

– interpolációs paraméterek: I; J; K

– technológiai utasítások: F; S; T

A mondatfelépítés szabályai.

CNC technológiai dokumentációk (programlap, szerszámlista, munkaterv), kitöltésük

módja.

Jellegzetes megmunkálási feladatok programozása: fúrás, furatmegmunkálás,

esztergálás.

Ciklusok (nagyoló ciklus), menetvágó ciklus, beszúrás programozása, simító

esztergálás.

Pályavezérlésű marógép programozása.

Technológiai dokumentációk (felfogási terv, szerszám útterv stb.) készítése.

15. Forgácsolás gyakorlat tantárgy 217 óra/217 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A forgácsolás elméletének ismeretében a gyakorlati felhasználási megoldások

megismerése, használata, begyakorlása.


A Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem és a Gépészeti alapozó feladatok

szakmai követelménymodulok. A közismereti kerettanterv matematika, fizika

témaköreinek használata.

15.3. Témakörök

15.3.1. Forgácsolás hagyományos szerszámgépeken

Szerszám és gép kiválasztása.

Az élettartamot befolyásoló tényezők.

Forgácsoló alapeljárások művelettervezése.

Az esztergálás gyakorlata, technológiája.

A gyalulás, vésés gyakorlata technológiája.

A fúrás, furatmegmunkálás gyakorlata technológiája.

A marás gyakorlata, technológiája.

– 99 –1



A köszörülés gyakorlata, technológiája.

Az esztergálás, gyalulás–vésés, fúrás–furatmegmunkálás, marás forgácsolási adatai,

szerszámai, kiválasztásuk szempontjai.

Lemezmegmunkálások

15.3.2. CNC programozás

Egyszerű CNC programok készítése.

Kontúrleírások.

Ciklusok, nullponteltolások.

Szimulációs szoftver, vezérlés-szimulátor.

Szerszámbemérés, korrekciós adatok meghatározása.

Méretmegadási módok: abszolút, növekményes (inkrementális).





A DIN 66025 utasításkészlete







15.3.3. CNC gyártás


CNC-gép felépítése, működése, részegységei.




A DIN 66025 utasításkészlete:







A mondatfelépítés szabályai.

CNC technológiai dokumentációk (programlap, szerszámlista, munkaterv), kitöltésük

módja.

Jellegzetes megmunkálási feladatok programozása: fúrás, furatmegmunkálás,

esztergálás.

Ciklusok (nagyoló ciklus), menetvágó ciklus, beszúrás programozása, simító

esztergálás.

A vezérlés felépítése, működése:

– a vezérlés főbb részei

– a vezérlő kezelése

– a vezérlő üzenetei.

CNC-szerszámgép kezelési műveletei.

A szerszámgép üzembe helyezése.

– 100 –1



Az üzemmódok jellemzői és alkalmazása.

Biztonságtechnikai tudnivalók.

Gyártás CNC gépen.

– 101 –1



A


Gyártástervezés és gyártásirányítás

megnevezésű



– 102 –1



16. Gyártástervezés és gyártásirányítás tantárgy 202 óra/202 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Gyártástervezés és gyártásirányítás elméleti tantárgy célja, hogy a szakmai alapozó

tantárgyakban megszerzett ismereteket kibővítse, valamint növelje a tanulók jártasságát a

gépipari tervezések megvalósításában.


A Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, a Gépészeti alapozó feladatok, a

Mérőtermi feladatok és a Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

szakmai követelménymodulok. A közismereti kerettanterv matematika, fizika, informatika

vonatkozó témaköreinek használata.

16.3. Témakörök

16.3.1. Alkatrészgyártás tervezése

A gyártástervezés, gyártás-előkészítés feladatai.

A technológiai folyamatok gazdaságossági követelményei.

Gyártási rendszerek összefüggése.

A gyártásautomatizálás irányai, lehetőségei.

A gyártástervezés dokumentációi.

A technológiai tervezés előkészítése.

Az alkatrészek elemzése gyárthatósági szempontból.

A technológiai folyamat elvi vázlata.

A technológiai folyamat műveleti sorrendjének meghatározása, tervezése.

Technológiai paraméterek számítása.

A különböző megmunkálási módokhoz az alkalmazandó technológia előírása.

A szükséges ráhagyások, hozzáadások számítása.

Méretek és tűrések meghatározása.

Bázisválasztás.

A munkadarab helyzet-meghatározása.

A szerszámválasztás szabványok felhasználásával.

A munkadarab-készülék-gép-szerszám-rendszer elemzése.

A szükséges hőkezelések megtervezése.

A gazdaságosság figyelembevételével az előgyártmány kiválasztása.

A technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozása, amelynek során elemzi az

alkatrész rajzán szereplő előírásokat, az egyes gyártási eljárásokkal teljesíthető

paramétereket, a szükséges technikai és gazdasági feltételeket.

A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó

egyes műveletek megtervezése.

Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások,

hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével.

A szerszám típusának, anyagának, méretének kiválasztása.

A gyártás során leggyakrabban előforduló hibák és azok mértéke.

Fő- és mellékidők kiszámítása.

A forgácsnélküli alakító eljárások tervezési szempontjai.

Anyagszükséglet, előgyártmány (félgyártmány) meghatározása, kiválasztása

képlékeny alakításkor.

– 103 –1



Az alakító erő számítása képlékeny hidegalakítás esetében.

A szerszámok üzemeltetésének feltételei, az üzemeltető gépek, biztonságtechnikai

követelmények.

A szerszámok általános felépítése, jellemzői (a bélyeg vezetése, az egyszerre végzett

műveletek szerint, az elérhető pontosság).

Az optimális vágórés, a szerszámelemek tűrése, gazdaságos anyagfelhasználás,

sávterv, a szerszám nyomásközéppontja.

A mélyhúzó-szerszámok (ráncfogó nélküli szerszámok, ráncfogós szerszámok,

ráncfogó.

Típusok, sorozatszerszámok, kombinált szerszámok, a húzóélek lekerekítése, a

húzórés, az alakadó elemek gyártási tűrése és kivitele).

16.3.2. Szerelés technológiai tervezése

A szerelés alapfogalmai.

A gyártási és a szerelési költségek kapcsolata.

Szerelési tervek készítése.

Szerelési dokumentáció összeállítása.

A szerelési családfa felépítése, elemei.

A szerelési vázlat, szerelési módszerek, a szerelés szervezése, a szerelőüzemek

tervezésének szempontjai.

Jellegzetes szerelési eljárások technológiája.

Technológiai dokumentáció (műveletterv, műveleti sorrendterv, szerelési utasítás,

ellenőrzési utasítás stb.) készítése.

Szerszám, eszköz és segédanyag-szükséglete, alkalmazási területe.

Kötések előírása: sajtolókötés, zsugorkötés, anyaggal- és alakkal záró kötések,

csavarkötés.

A hegesztés technológiai előírásai.

Hegesztési hibák.

A hegesztő eljárások csoportosítása, biztonságtechnikája.

Forrasztási műveletek előírása.

A szerelés gépei.

A szerelőmunkák minőségi ellenőrzése, végellenőrzés.

A szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka-, baleset-, tűz- és

környezetvédelmi utasítások előírása.

16.3.3. Gyártórendszerek

CNC-gép felépítése, működése, részegységei.

A vezérlés felépítése, a vezérlés főbb részei, a vezérlő kezelése, a vezérlő üzenetei.

CNC-géptípusok, jellemzőik, programozási sajátosságok, rendszerbe illesztési

(INPUT-OUTPUT) jelek ismertetése, adatátviteli beállítások.

Az ellenőrzés végrehajtása.

Pozicionálás a szerszámgépeken.

Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés).

Az üzemmód kiválasztása.

Referenciapont felvétele.

Az ellenőrzés paramétereinek beállítása.

A grafikus ellenőrzés szabályai.

A megmunkálás CNC-programjának ellenőrzése.

Nullponteltolás megadása a szerszámgépeken, nullpont-tárolók.

Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken.

– 104 –1



Pozíciókijelző jelentése a szerszámgépeken.

A CNC-gép beállítása a munkadarab gyártására.

Bonyolult megmunkáló program betöltése mágneslemezről vagy számítógépes

adatátviteli rendszeren keresztül.

A megmunkáló program grafikus ellenőrzése.

Programfuttatás végzése forgácsolás nélkül.

FMS-megmunkáló cellák.

FMS-szerszámozás, készülékezés.

CNC-gépek összekapcsolási feltételei, ipari robottal történő gépkiszolgálás alapvető

megoldásai.

Cella kiszolgáló robot: betanítási, programozási mód ismertetése, adat,

programkezelés, továbbítás, tárolás lehetőségei, robot érzékelők fajtái, működésük,

bekötési jellemzőik, munkadarab-, szerszám-megfogó szerkezetek, egyéb (pl.

szerelőrobotok).

Az FMS mint a CIM alrendszere.

Egy teljes CIM-rendszer elemzése.

A CIM – gyártócella.

Felhasználói programok (CAD, CAD-CAM, irodai programcsomag stb.) ismerete,

használata a gépészeti gyakorlatban.

Az automatizált gyártás bemutatása, egy CIM-rendszeren történő munkadarabgyártás

folyamata.

A munkadarabok tervezési, gyártási, ellenőrzési lépései, megvalósításának lehetséges

módja.

Egy adott CAD/CAM-program felépítés, alkalmazásának lehetősége egy

gyártócellában készítendő darab megmunkálásakor.

A számítógéppel vezérelt gyártás szakkifejezéseinek meghatározása ( CIM, CAD,

CAE, CAP, CNC, CAM, CAQ, PPS, CAD/CAM rendszer).

Az egyes gyártmányok, gyártócellák végtermékeinek CAD/CAM tervezése.

Gyártási folyamat meghatározása.

CNC-gépek CAD/CAM csatolása, beállítási, paraméterezési, szerszámozási

alapismeretek.

FMS-alkatrészprogramok készítése integrált CAD/CAM tervezőrendszerekkel.

Az egyes munkadarabok termelési folyamatba illesztése: termelékenységi,

jövedelmezőségi kérdések elemzése.

16.3.4. Gyártásirányítás

Gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmak.

A Polgári törvénykönyv.

Vállalati és vállalkozási formák.

Vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei.

Adójogszabályok.

Adózási általános ismeretek (fogalmi meghatározások, alapfogalmak).

Személyi jövedelemadó.

Társasági adó.

Általános forgalmi adó.

Vállalkozói szerződések tartalma és formai követelményei.

Beruházási tevékenységek folyamata.

Vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó külső és belső tényezők.

Munkahelytervezés, szervezés kérdései.

Anyaggazdálkodás folyamatai, a folyamatos anyagellátás feltételei.

– 105 –1



Létszámelemzés módszerei és mutatói.

A költségek értelmezése a vállalkozásoknál.

A költségelemzés.

Vállalkozások pénzforgalma.

Vállalkozások és a bankrendszer kapcsolata.

Banki tevékenységek a vállalkozások működésében (bankügyletek).

Üzleti terv készítése.

Vállalkozások nyilvántartásai, gazdasági tevékenységük elemzése, tervezése.

Munkajogi kérdések.

A Munka törvénykönyve.

Munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei.

Vezetési stílusok.

Kommunikáció a vállalkozás során.

Tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetése.

17. Gyártástervezés gyakorlat tantárgy 93 óra/93 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A szakmai alapozó tantárgyakban megszerzett ismereteket kibővítse, valamint tegye

jártassá a tanulókat gépipari tervezések hagyományos és számítógéppel segített

megvalósításában.


A gyártástervezés és gyártásirányítás tantárgy, valamint a forgácsolási ismeretek és

forgácsolás gyakorlat mellett a gépészeti alapozó ismeretek modul témakörei. A

közismeretei tartalmak közül leginkább a matematika, fizika és informatika témakörök

kapcsolódnak.

17.3. Témakörök

17.3.1. Gyártástervezés

Technológiai tervezés adott munkadarab elkészítéséhez.

Az alkatrészek elemzése gyárthatósági szempontból.

A technológiai folyamat műveleti sorrendje.

A szükséges ráhagyások, hozzáadások számítása.

Méretek és tűrések meghatározása.

Bázisválasztás.

A szerszámválasztás szabványok felhasználásával.

A munkadarab-készülék-gép-szerszám-rendszer elemzése.

Technológiai paraméterek számítása, kiválasztása.

Jellegzetes szerelési eljárások technológiája.

Szerelési dokumentáció összeállítása.

17.3.2. CAD-CAM gyakorlat

A rendelkezésre álló CAD program megismerése.

A CAD program lehetőségeinek használása az alkatrészek rajzolásakor.

– 106 –1



CAD rajzolás, rajzdokumentáció készítése a műszaki ábrázolás szabályainak

használatával.

A munkadarabok oktatószoftveren történő számítógépes grafikus rajzolása.

Az alkatrészek CAD/CAM-gyártási folyamatának megtervezése

Az oktató számítógépes szoftverrel a megmunkáló program elkészítése, szimulációs

és adatátviteli lehetőséggel.

Az oktató szoftver segítségével munkadarabok CAD/CAM-gyártási folyamatának

lépéseinek szimulálása.

– 107 –1



A


Karbantartás és üzemvitel

megnevezésű



– 108 –1



18. Szerszámgépek karbantartása tantárgy 93 óra/93 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Szerszámgépek karbantartása elméleti tantárgy célja, hogy a gépészet szakmai területén

alkalmazott gépek, berendezések, eszközök folyamatos működésének biztosítását

megismertesse a tanulókkal. Ennek birtokában a tanulók képesek lesznek a megfelelő

szerszámgép kiválasztására, üzemeltetésére.


A Foglalkoztatás modulokon kívüli szakmai követelménymodulok. A közismereti

kerettanterv matematika, fizika és az informatika vonatkozó témaköreinek használata.

18.3. Témakörök

18.3.1. Szerszámgépek telepítése, karbantartása

Szerszámgép átvételi előírásai.

A gépkönyv, a kezelési utasítások használata a gépek, berendezések telepítésekor,

átvételekor.

A karbantartást követő gépátvétel folyamata.

A gépek, berendezések alapozásának, elhelyezésének gépkönyv szerinti kialakítása.

A gépek, berendezések szükségszerű rezgéscsillapításának megvalósítása.

A működéshez szükséges energiaellátás kialakítása.

Az automatizált berendezések kezelése.

A pneumatikus és hidraulikus rendszerek kialakítása, ellenőrzése.

Gépek, berendezések minőségképesség vizsgálatai, gépek beállítása, próbasorozat

gyártása.

A vizsgált jellemzők mérési eredményének rögzítése, dokumentálása.

A számított statisztikai jellemzők, a tűrésmező és a szórás összehasonlítása a gépkönyv

előírásaival.

Az új gépek, berendezések, technológiák telepítése.

A karbantartási folyamat megtervezése a gépkönyv alapján.

Karbantartás elmélete, az üzemfenntartás szükségessége, műveletei.

A karbantartás jelentősége, a karbantartás új értelmezése.

A karbantartási rendszer műszaki eszközei, a karbantartási műveletek definíciói.

Karbantartási stratégiák.

Az RCM megbízhatóság központú karbantartás és a TPM teljes körű hatékony

karbantartás.

A karbantartásnál alkalmazott részfeladatok (szerelés, alkatrészek gyártása,

felületvédelem).

Módszeres hibakeresés, hibafelvételi dokumentáció.

A szerelés gépei, szerszámai.

Szerelési tervek készítése: szerelési sorrendterv, szerelési műveletterv, szerelési

műveleti utasítás.


Gépelemek szerelésének szempontjai műveletközi ellenőrzések.

A javításnál alkalmazott technológiák.

Anyagmozgatás szereléskor.

Biztonságtechnikai követelmények kialakítása szereléskor.

– 109 –1



A szerelőmunkák minőségi ellenőrzése, értékelése.

18.3.2. Irányítástechnika

Az irányítástechnika alapjai.

Az irányítási rendszer.

Az irányítás célja, jelképes ábrázolása.

Az irányítási folyamat jellemzése a gépészeti szakterületen.

Vezérléstechnika alapja, részei, jellemzői.

A vezérlések fajtái.

Mechanikus, pneumatikus, hidraulikus és villamos vezérlések alapjai.

Pneumatikus alapvezérlések kialakítása, jellemzői.

Az alkalmazott pneumatikus elemek jellemzése.

Elektropneumatikus vezérlések.

A hidraulikus vezérlési rendszer felépítése, jellemzői.

A hidraulikus rendszer elemei.

Hidraulikus vezérlések.

A villamos vezérlések kialakítása, jellemzői.

Villamos gépek vezérlési feladatai.

A programvezérlés elve.

Szabadon programozható vezérlők jellemzése, alkalmazása.

Szabályozástechnika.

A szabályozási kör és részei.

Szabályozások, vezérlések típusai.

A szabályozások felosztása.

Szabályozók kiválasztása, alkalmazása.

Vezérlési, szabályozási feladatok megoldása programozható berendezésekkel.

PLC fogalma, alkalmazása.

Számítógépes irányítási lehetőségek.

Robottechnika alapjai, alkalmazása a gépészet szakterületen.

A robotok felépítése, jellemzőinek meghatározása.

Az ipari robotok szerkezeti elemei.

Az ipari robotok irányítástechnikája (irányítási módok, vezérlő rendszerek).

19. Karbantartás gyakorlat tantárgy 124 óra/124 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az elméleti ismereteket felhasználva a tanulók képesek legyenek a megfelelő karbantartási,

szerelési feladatok elvégzésére.


A szakmai modulok elméleti és gyakorlati témakörei.

19.3. Témakörök

19.3.1. Karbantartás gyakorlat

Szerszámgép átvételi előírásainak alkalmazása.

– 110 –1



A gépkönyv, a kezelési utasítások használata a gépek, berendezések telepítésekor,

átvételekor.

A gépek, berendezések alapozásának, elhelyezésének gépkönyv szerinti kialakítása.

A gépek, berendezések szükségszerű rezgéscsillapításának megvalósítása.

Az automatizált berendezések kezelése.

A pneumatikus és hidraulikus rendszerek kialakítása, ellenőrzése

Szerszámgép átvételi előírásai.

A karbantartásnál alkalmazott részfeladatok (szerelés, alkatrészek gyártása,

felületvédelem) végzése.

Módszeres hibakeresés, hibafelvételi dokumentáció.

A szerelés gépei, szerszámai.


Biztonságtechnikai követelmények alkalmazása szereléskor.

A szerelőmunkák minőségi ellenőrzése, értékelése, dokumentálása.

A szerszámgépek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek, műszerek és

anyagok kiválasztása, használata.

Automatizált berendezések karbantartása a gépkönyv alapján.

Pneumatikus és hidraulikus rendszerek ellenőrzése, hibafeltárása, javítása.

19.3.2. Irányítástechnika gyakorlat

Az irányítási folyamat jellemzése a gépészeti szakterületen.

Mechanikus, pneumatikus, hidraulikus és villamos vezérlések kialakítása.

Pneumatikus alapvezérlések megvalósítása.

Az alkalmazott pneumatikus elemek jellemzése.

A hidraulikus vezérlési rendszer megvalósítása.

A hidraulikus rendszer elemei.

A villamos vezérlések gyakorlati kialakítása, jellemzése.

Villamos gépek vezérlése.

A programvezérlés elve.

Szabadon programozható vezérlők gyakorlati alkalmazása.

A szabályozási kör és részeinek gyakorlati megvalósítása.

Szabályozók kiválasztása, alkalmazása.

Vezérlési, szabályozási feladatok megoldása programozható berendezésekkel.

– 111 –1



ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

I. Öt évfolyamos oktatás közismereti képzéssel

10. évfolyamot követően 140 óra


Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

A 10. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Kézi forgácsolási gyakorlat
























Hajtástechnikai elemek szerelése

Tengelyek fajtái, legfontosabb részei

Reteszek, vállak, beszúrások szerepe

Reteszkötések szerelése

Seeger gyűrű szerelés és szerszámai

Tengelybeállítás menete

Egytengelyűségi hiba mérése

A tengelybeállítás kézi eszközei

A tengelybeállítás módszerei

Élvonalzók, hézagmérők, mérőórák alkalmazása tengelybeállításkor

Puha láb megállapítása és kiküszöbölése

A tengelybeállítás korszerű eszközei, lézeres tengelybeállító műszerek

Csapágyak rendszerezése

Gördülőcsapágyak jelölési rendszere

Csapágybeépítések fajtái

– 112 –1



Csapágyhézag beállítása különböző típusú csapágyaknál

Csapágyak kenése

Gördülőcsapágyak tömítései és szerelésük

Csapágy hibajelenségek és jellemző okaik

Csapágyak kiszerelésének módszerei és eszközei

Csapágyak beszerelésének módszerei és eszközei

Tömítések alapvető fajtáinak jellemzői és szerelésük

Rugós tömítőgyűrű, O gyűrűk, V tömítés, tömszelencék, ajakos tömítések szerelése

Tengelykapcsolók alapvető fajtái és szerelésük

Merev és rugalmas tengelykapcsolók szerelése és beállítása

Fékek alapvető fajtái és szerelésük, beállításuk

Szíjhajtások alapvető fajtáinak szerelése

Szíjak fajtái és jelölésrendszere

Szíjtárcsa beállítás

Szíjfeszesség beállítás, mechanikus és elektronikus eszközei, szíjfrekvencia beállítása

Lánchajtás szerelése és beállítása

Fogaskerekes hajtóművek szerelése

Csigakerekes hajtóművek szerelése


Gépi forgácsolási gyakorlat

A gépi forgácsoló műhely szerszámgépeinek, berendezéseinek bemutatása.




Dörzsárazás.





Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés

Pneumatikus kapcsolások

Levegőelőkészítők elemei, beállításuk és karbantartásuk

Légsűrítő berendezések, kompresszorok

Pneumatikus végrehajtók felépítése és karbantartása

Egyszeres és kettősműködésű munkahengerek

Különleges pneumatikus munkahengerek

Löketvégi csillapítás beállítása

Henger felerősítések

Útszelepek fajtái, felépítése, működtetése

Zárószelepek fajtái és működése

Sebességszabályozás fojtószelepekkel, primer és szekunder sebességszabályozás

Nyomásirányítók működése

Pneumatikus időszelepek

Pneumatikus alapkapcsolások

Direkt és indirekt henger működtetés

Útfüggő, időfüggő és logikai vezérlésekkel működtetett kapcsolások

Memóriaszelepek alkalmazása

Módszeres hibakeresés

Funkciódiagramok felhasználása hibakereséshez

– 113 –1



II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül


Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Kézi forgácsolási gyakorlat
























Gépi forgácsolási gyakorlat




Dörzsárazás.





Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés.

INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ

54 481 06




– 114 –1




valamint





– a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszerüzemeltető

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika






követően 0 óra;







Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek







alkalmazható:


– –

– –

Tárgyi feltételek

– 115 –1





alábbiak: Nincs.


Nincs.








óraszámával.









– 116 –1
















– 117 –1



Óraterv:

Informatikai rendszerüzemeltető (54 481 06) szakképesítés órafelosztása a kerettantervhez igazodva a helyi tantervben (2018-2019)

Mellékszakképesítéssel

tantárgy 9.

évfolyam 10.

évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam 5/13.

évfolyam 1/13.

évfolyam 2/14.

évfolyam

neve fő/mellék elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak

Foglalkoztatás II. fő 0,5 0,5

Foglalkoztatás I. fő 2 2

IT alapok fő 1 1 2

IT alapok gyakorlat fő 2 1 3

Hálózatok I. fő 2 1 1 3

Hálózatok I. gyakorlat fő 2 3 2 6

Programozás fő 1 2 1 1 4

Programozás gyakorlat fő 2 3 3 3 9

IT szakmai angol nyelv fő 2 1 3

Linux alapok mellék 1

Linux alapok gyakorlat mellék 2

Irodai szoftverek mellék 1

Irodai szoftverek gyakorlat mellék 4

Hálózatok II. fő 4 4

Hálózatok II. gyakorlat fő 8 8

IT hálózatbiztonság fő 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság gyakorlat fő 3 3

Szerverek és felhőszolgáltatások fő 3 3

Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat fő 8 9

ÖSSZESEN: 4 4 6 6 3 8 3 9 11 19 12 18 11 20

8 12 11 12 30 30 31

Megjegyzések:

10. évfolyamon központilag 12 órával számol, de leosztva csak 11 óra történt. Programozás elméletre 2 óra került így az 1 óra helyett.

11. évfolyamon központilag 11 órával számol, de leosztva csak 9 óra történt. Hálózatok I. gyakorlat 3 óra, Programozás gyakorlat 3 óra lett.

11. évfolyamon központilag 12 órával számol, de leosztva csak 10 óra történt. Hálózatok I. 1 óra, Programozás gyakorlat 3 óra lett.

– 118 –1



Mellékszakképesítés nélkül

tantárgy 9.

évfolyam 10.

évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam 5/13.

évfolyam 1/13.

évfolyam 2/14.

évfolyam




IT alapok fő 1 1 2







Linux alapok fő 1

Linux alapok gyakorlat fó 2

Irodai szoftverek

Irodai szoftverek gyakorlat

Hálózatok II. fő 4 4

Hálózatok II. gyakorlat fő 8 8

IT hálózatbiztonság fő 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság gyakorlat fő 3 3

Szerverek és felhőszolgáltatások fő 3 3

Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat fő 8 9

ÖSSZESEN: 4 4 6 6 3 8 2 9 11 19 12 18 11 20

8 12 11 11 30 30 31

Megjegyzések:

10. évfolyamon központilag 12 órával számol, de leosztva csak 11 óra történt. Programozás elméletre 2 óra került.

11. évfolyamon központilag 11 órával számol, de leosztva csak 9 óra történt. Programozás elmélet 2 óra, Programozás gyakorlat 3 óra lett.

11. évfolyamon központilag 12 órával számol, de leosztva csak 10 óra történt. Hálózatok I. 1 óra, Programozás elmélet 2 óra lett.

Mellékszakképesítés nélkül:

12. évfolyamon Hálózatok I. gyakorlatra 4 óra, programozás gyakorlatra 5 óra lett

– 119 –1



9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6

0

2 4

0

1 4 11 20 12 18

0

11 20

Összesen 8 11 6 5 31 30 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10815-16

Információtechnológiai alapok

IT alapok fő szakképesítés 1 1 2

IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 2 1 3

11997-16

Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. fő szakképesítés 2 1 3

Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 2 2 2 6

11625-16

Programozás és adatbázis-kezelés

Programozás fő szakképesítés 1 1 1 1 4

Programozás gyakorlat fő szakképesítés 2 3 2 2 9

11999-16

Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 2 1 3

12010-16

Nyílt forráskódú rendszerek

kezelése

Linux alapok 52 481 02

Irodai informatikus 1

Linux alapok gyakorlat 52 481 02


– 120 –1



12008-16

Irodai szoftverek haladó szintű

használata

Irodai szoftverek 52 481 02


Irodai szoftverek

gyakorlat

52 481 02


10815-16

Információtechnológiai alapok IT alapok

52 481 02

Irodai informatikus

IT alapok gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11997-16


Hálózatok I. 52 481 02

Irodai informatikus

Hálózatok I. gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11625-16


Programozás 52 481 02

Irodai informatikus

Programozás gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

12003-16

Hálózati ismeretek II.

Hálózatok II. fő szakképesítés 4 4

Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés 8 8

IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság


12013-16

Hálózati operációs rendszerek és

felhőszolgáltatások

Szerverek és

felhőszolgáltatások fő szakképesítés 3 3

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

fő szakképesítés 9 9

ágazati kompetenciák fejlesztése helyi

tanterv szerint

– 121 –1



A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



– 122 –1



20. Foglalkoztatás II. tantárgy

A tantárgy a fő szakképesítéshez kapcsolódik.





—

20.3. Témakörök




































– 123 –1




portálok szerepe.


























tanácsadás.

– 124 –1



A


Foglalkoztatás I.


megnevezésű



– 125 –1



21. Foglalkoztatás I. tantárgy



A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű













Idegen nyelvek

21.3. Témakörök














A 8 órás témakör során a tanuló a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű

feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet,

tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb






szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a tanuló arra, hogy egy munkahelyi





– 126 –1








A 23 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a tanuló rendszerezi az idegen nyelvi





szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a tanuló koherensen










- a munka világa


- lakás, ház

- utazás,

- étkezés



nyelvtanuló.



elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a tanuló folyékonyan tudjon










– 127 –1



A



megnevezésű



– 128 –1



22. IT alapok tantárgy



Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai

tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a

belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősítő

vizsga letételéhez szükséges ismereteket.

Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és

egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógéphez

(játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő alkatrészt

választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismerjék a

legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját.

A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi

irányelveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját.


Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.

22.3. Témakörök

22.3.1. Munka- és környezetvédelmi alapismeretek

Általános munkabiztonsági előírások, szabályok.

Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei.

Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása.

Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei.

Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök.

Anyagbiztonsági adatlap (MSDS) funkciója, információi.

Elektronikus hulladékok kezelése.

22.3.2. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Kettes- és tizenhatos számrendszer.

Neumann-elvű számítógép felépítése.

Hardver és firmware fogalma.

Számítógép házak és tápegységek.

Processzortípusok, foglalatok.

Hőelvezetési technológiák.

Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése.

Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.

BIOS feladatai, beállításai.

Input perifériák, KVM kapcsolók.

Háttértárak és típusaik.

Merevlemezek adattárolási struktúrája.

Redundáns adattárolás fogalma, RAID.

Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik.

Nyomtatók típusai, működési elveik.

Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik.

Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása.

Szkennerek típusai, működési elveik.

Multifunkciós nyomtatók.

– 129 –1



Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok.

Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai.

Hálózati topológiák.

Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).

Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása.

Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák.

Dokkoló állomás és portismétlő funkciója.

Hordozható eszközök hardverelemei.

Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.

22.3.3. Szoftverismeret

Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása.

Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL.

Operációs rendszer fogalma, feladatai.

Operációs rendszerek típusai és jellemzőik.

GUI és CLI felhasználói felületek.

Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.

Partíció fogalma, típusai.

Formázás, fontosabb fájlrendszerek.

Rendszerbetöltés folyamata.

Windows indítási módok.

Regisztráció adatbázis.

Multi-boot rendszerek.

Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak.

Fájlkiterjesztések és attribútumok.

Vezérlőpult beállításai.

Archiválási módok.

Kliensoldali virtualizáció, hypervisor.

Hordozható eszközök operációs rendszerei.

Levelezési protokollok.

Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások.

Hibakeresési folyamat lépései.

22.3.4. Információtechnológia biztonság alapjai

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware).

Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.

Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás).

Megtévesztési technikák (social engineering, phishing).

Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei.

Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai.

Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei.

Biztonsági szabályzat.

Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés).

Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme.

Tűzfalak feladata, típusai.

Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek.

IT eszközök fizikai védelme.

22.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Számítógép terem

– 130 –1



22.5. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel.

23. IT alapok gyakorlat tantárgy



Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informatikai

szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai

készségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő

szintű IT munkakörök betöltését.

A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket

cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai és

virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni, azokat

frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számítógépeken.

Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladatokat ellátni.

Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló hibákat

felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni. Tudják a

felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkronizálni,

másik gépre költöztetni.

Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus

védelmi eszközök megfelelő használatára.



23.3. Témakörök

23.3.1. Biztonságos labor- és eszközhasználat

Számítógép-szerelés eszközei és használatuk.

Antisztatikus eszközök szabályszerű használata.

Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata.

Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata.

23.3.2. Számítógép összeszerelése

Számítógép szakszerű szétszerelése.

Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása.

Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata.

Tápegység telepítése.

Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése.

Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása.

Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása..

BIOS funkciója és beállításai.

Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban.

Számítógép alkatrészek cseréje.

Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása.

SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása.

Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei.

– 131 –1



Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése.

Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése.

UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

23.3.3. Telepítés és konfigurálás

Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.

Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése.

Particionálás.

Kötetek formázása.

Operációs rendszerek telepítése.

Meghajtó programok telepítése.

Frissítések és hibajavító csomagok telepítése.

Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése.

Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása.

Lemezkezelés.

Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata.

Alkalmazások telepítése, eltávolítása.

Levelező program konfigurálása.

Felhasználói fiókok kezelése.

Virtuális memória beállítása.

Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta.

Területi és nyelvi beállítások.

Eseménynapló ellenőrzése.

Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai.

Kezelőpult (MMC) használata.

Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok.

Személyes tűzfal beállítása.

Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés.

Lemezklónozás.

Virtuális gép telepítése.

23.3.4. Megelőző karbantartás

Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.

Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai.

Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása.

Monitorok szakszerű tisztítása.

Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje.

Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása.

Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése.

Számítógépek működésének környezeti feltételei.

Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése.

Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés.

Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra.

Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása.

Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása.

Ütemezett karbantartási feladatok.

Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.

– 132 –1



A



megnevezésű



– 133 –1



24. Hálózatok I. tantárgy



A Hálózatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók tisztában legyenek az alapvető

hálózati fogalmakkal, protokollokkal és technológiákkal, rendelkezzenek egy kisvállalati

LAN és WAN hálózat tervezéséhez, megvalósításához és a hálózatfelügyelethez szükséges

elméleti háttérrel. Továbbá ismerjék az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és az

internet szolgáltatásokra fókuszálva a hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások

telepítésének, üzemeltetésének, valamint a hálózati biztonság és hibaelhárítás elméleti

alapjait. A Hálózatok I. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. gyakorlat tantárgy

elsajátításához. A tantárgy további célja, az elméleti szakmai ismeretek elsajátítása mellett

az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.


10815-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy

Munka és környezetvédelmi alapismeretek

Bináris és hexadecimális számrendszer

Személyi számítógépek felépítése

Operációs rendszerek

Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai

Hálózati topológiák

Levelezési protokollok

Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások

Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme

Tűzfalak feladata, típusai

IT eszközök fizikai védelme

24.3. Témakörök

24.3.1. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek

A vállalatok hálózati infrastruktúrájának megismerése

A hálózat elemei

Csatlakozás az internethez

Hálózati operációs rendszerek feladata

Hálózati operációs rendszerek elérése

Kapcsolók hálózati operációs rendszerének alap konfigurációja

Eszközök IP címzése, bevezetés

Kapcsolatok alapszíntű ellenőrzése helyi hálózatban

24.3.2. Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll

Topológiák

Adatok fizikai közegen történő átvitelének szabályai

Kommunikációs szabályok

Kommunikációs protokollok

Szabványügyi szervezetek ismerete

OSI modell jelentősége, rétegei, szerepe

TCP/IP modell jelentősége, rétegei, szerepe

Adatbeágyazás fogalma és menete

Ethernet technológia működése és jellemzői

– 134 –1



Ethernet keret felépítése, tulajdonságai

Hálózati vezetékes átviteli közegek jellemzői (rézkábelek, optikai kábelek)

Vezeték nélküli átvitel típusai

MAC cím jelentősége, felépítése

ARP protokoll feladata és működése

Kapcsoló felépítése, feladatai, működése

Kapcsoló MAC-címtábla felépítése

24.3.3. Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai

IP protokoll jellemzői

Összeköttetés mentes csomagtovábbítás

Az IPv4 és az IPv6 csomag felépítése, fejléce és mezői

A forgalomirányító felépítése, feladatai, működése

A forgalomirányító rendszerindítási folyamata

Irányító tábla felépítése

Szállítási rétegbeli protokollok (TCP és UDP) bemutatása

A TCP kommunikáció

Az UDP kommunikáció

24.3.4. IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok

IPv4 címzési struktúra

IPv4 alhálózati maszk

IPv4 cím dinamikus és statikus hozzárendelése egy állomáshoz

IPv4 címek típusai (nyilvános és privát), osztályok

IPv6 címzés

IPv6 címek típusai

Alapértelmezett átjáró fogalma, feladata

IPv4 hálózat alhálózatokra bontása

Változó méretű alhálózatok

Strukturált címzési tervezés

Alhálózatok kialakítása IPv6 alhálózatban

Kapcsolatok ellenőrzése

24.3.5. Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság

Egyenrangú hálózatok

Kliens szerver szolgáltatások

Alkalmazási rétegbeli protokollok (HTTP, HTTPS, IMAP, POP3, SMTP, DHCP,

DNS, FTP) bemutatása

Hálózati támadások bemutatása, védelmi beállítások, SSH protokoll

Biztonsági mentés jelentősége

Tűzfalak szerepe egy hálózatban

Hálózati teljesítmény ellenőrzése, tesztelése, elemzése

24.3.6. Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok

A kapcsoló MAC-címtáblája, felépítése, feladata

Ütközési- és szórási tartományok

Kapcsoló rendszerindítási folyamata

Kapcsolók védelme, portbiztonság konfigurálása

Kapcsoló biztonságos távoli elérése

Hálózatelérési rétegbeli hibák elhárítása

– 135 –1



VLAN-ok feladata, szerepe

VLAN-ok megvalósítása

VLAN trönkök jelentősége

VLAN hibakeresés

VLAN biztonság és tervezés

24.3.7. Forgalomirányítási ismeretek

A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések

Az útvonalak meghatározásának menete

IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése

Közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülése és szerepe

VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása

VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása

3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe

Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása

Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása

Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata

Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük

Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng)

Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás működése

Egyterületű OSPFv2 és OSPFv3 tulajdonságai és konfigurációja

Forgalomirányítási hibaelhárítás

24.3.8. A biztonságos hálózat, forgalomszűrés

A hozzáférési lista (ACL) célja

Az ACL működése

Normál IPv4 ACL-ek szerepe

Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe

ACL-ek tervezése, létrehozása

ACL-ek konfigurálása

IPv4 ACL-ek hibaelhárítása

IPv6 ACL-ek létrehozása, konfigurálása

IPv6 ACL-ek hibaelhárítás

24.3.9. IP szolgáltatások

DHCP v4 működése

DHCPv4 szerver és kliens konfigurálása

DHCPv4 hibaelhárítás

DHCP v6 működése, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása


IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei

Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása

NAT hibaelhárítás

25. Hálózatok I. gyakorlat tantárgy



– 136 –1



A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a Hálózatok I. tantárgy

keretein belül tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák, egy kisvállalati LAN

és WAN hálózat tervezését, megvalósítását és hálózatfelügyeletét el tudják látni. Képesek

legyenek az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokban szükséges eszközök és

alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére, konfigurálására és hibaelhárítására, valamint a

hálózati biztonság a kialakítására. A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy támogatást nyújt a

Hálózatok I. tantárgy megértéséhez. A tantárgy további célja, az gyakorlati szakmai

ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is

felkészítse a tanulókat.



Biztonságos labor és eszközhasználat

Számítógép alkatrészek cseréje

Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása

SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása


Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta

Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai

25.3. Témakörök

25.3.1. Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja

Hálózati eszközök és hálózati átviteli közegek megválasztása

Topológia ábrák értelmezése


Hálózati operációs rendszerek helye, elérésének módjai és lehetőségei (konzol, telnet,

SSH)

Terminál emulációs programok használata

Hálózati operációs rendszer konfigurációs parancsainak felépítése, súgója

Kapcsoló alapvető konfigurálása

Kapcsolóhoz való hozzáférés korlátozása

Kapcsoló konfigurálásának mentése

Végberendezések automatikus és manuális IP beállítása

A kapcsoló felügyeleti IP címének konfigurálása

Kapcsolatok, hálózati összeköttetések ellenőrzése (ping, tracert)

25.3.2. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz

Az OSI és TCP/IP modellek rétegeihez kapcsolódó protokoll adategységek (PDU-k)

elemzése

Adatbeágyazás elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

MAC-cím és IP-cím használata, azonos hálózaton található eszközök kommunikációja

A megfelelő hálózati átviteli közeg kiválasztása és egy végberendezés csatlakoztatása

egy hálózathoz

Kereszt- és egyeneskötésű Ethernet kábel készítése

Kábelek tesztelése

Kapcsolódás vezetékes LAN-hoz

Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

Ethernet MAC-címek megjelenítése, elemzése

Címmeghatározó protokoll (ARP) működésének elemzése adatforgalom elfogására

alkalmas szoftverrel

– 137 –1



ARP tábla feladata és felépítése

ARP problémák elhárítása

Kapcsoló MAC-címtábla megtekintése

3. rétegbeli kapcsolás

Kapcsolódás vezeték nélküli LAN-hoz

SOHO router vezeték nélküli hozzáférés konfigurálása

Vezeték nélküli biztonság

Vezeték nélküli kliens konfigurálása

Hálózati kártya információinak megtekintése

25.3.3. Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés

IPv4 és IPv6 csomag működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas

szoftverrel

Állomás csomagtovábbítási döntései

Állomás IPv4 és IPv6 irányítótáblájának megjelenítése, elemzése

Forgalomirányító csomagtovábbítási döntései

Forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítése, elemzése

A forgalomirányító felépítése, memóriák tartalmának megjelenítése

A forgalomirányító összetevőinek azonosítása

Csatlakozás a forgalomirányítóhoz

A forgalomirányító rendszerindítási folyamatának megtekintése

Forgalomirányító kezdeti konfigurálása

Állomás és kapcsoló alapértelmezett átjárójának beállítása

Forgalomirányítási problémák hibaelhárítása

Alkalmazások közötti megbízható átvitel, szegmensek nyomon követése

Megérkezett adatok nyugtázásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas

szoftverrel

TCP és UDP szegmens fejlécének összehasonlítása és elemzése adatforgalom

elfogására alkalmas szoftverrel

Portszámok szerepének megismerése

TCP kapcsolatok létrehozásának és lezárásának elemzése adatforgalom elfogására


TCP háromfázisú kézfogás elemzése

UDP szerverfolyamatok vizsgálata

25.3.4. IP-címzés a gyakorlatban

Számrendszerek közötti átváltások

IPv4 egyedi, szórásos és csoportcímzés vizsgálata

IPv4 címek azonosítása és osztályozása

IPv6 címek ábrázolása, rövidítése

Globális egyedi IPv6 cím statikus konfigurálása

Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja SLAAC használatával

Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja DHCPv6 használatával

EUI-64 módszer használata

Dinamikus és statikus link-local címek

IP konfiguráció ellenőrzése

Kapcsolatok ellenőrzése (ICMPv4 és ICMPv6), hibaelhárítás

Címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózatokban

Alhálózatok használata, konfigurálás

Alhálózatok kialakítása

– 138 –1



Alhálózat kalkulátor használata

Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) a gyakorlatban

25.3.5. Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság

Peer-to-peer alkalmazások használata, fájlmegosztó protokollok

Web és e-mail szolgáltatások konfigurálása, hálózati kommunikáció elemzése

DNS kérés megfigyelése

FTP parancssori és böngészőben történő használata

Hálózati forgalom elemzése, protokoll elemzés kis hálózatban

Biztonsági fenyegetések azonosítása

Támadás típusok felismerése

Biztonsági mentések készítése, visszaállítása, frissítés és hibajavítás

Naplózás

Eszközök konfigurálása, biztonsági beállítások

SSH engedélyezése és konfigurálása

Telnet és SSH kapcsolat vizsgálata adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

A hálózat alapállapotának, viszonyítási állapotának meghatározása

Kapcsolatok és konfigurációk ellenőrzése

25.3.6. Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata

Kapcsoló MAC-címtáblájának felépítési folyamata, elemzése

Ütközési és szórási tartományok felosztása hálózati eszközök segítségével

Kapcsoló rendszerindítási folyamatának megtekintése

Kapcsolók LED jelzőfényeinek értelmezése

Kapcsolók védelme, portjainak beállítása, portbiztonság konfigurálása

Kapcsolási problémák felismerése és hibaelhárítás

Kapcsolók felügyeletének megvalósítása

SSH kapcsolat beállítása és ellenőrzése

Biztonsági támadások elleni védelem lehetőségei

Portbiztonság beállítása, ellenőrzése és hibaelhárítás

VLAN ID, Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

VLAN-ok létrehozása, törlése és ellenőrzése egy kapcsolón

Kapcsoló portok VLAN-okhoz rendelése és ellenőrzése

Trönk kapcsolatok konfigurálása

Trönk beállítások ellenőrzése

VLAN Trunking Protokoll (VTP) használata és konfigurálása

VLAN-ok és trönk kapcsolatok hibaelhárítása

VLAN biztonság megvalósítása

25.3.7. Statikus és dinamikus forgalomirányítás

Hálózati címzés dokumentálása, topológia diagram készítése

Loopback interfész használata teszteléshez és menedzseléshez

Forgalomirányító interfészek IPv6 IP-címmel konfigurálása és ellenőrzése


VLAN-ok közötti hagyományos forgalomirányítás megvalósítása

VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása „router-on-a-stick”

forgalomirányítóval, alinterfészek konfigurálása és ellenőrzése

VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása többrétegű kapcsolóval és

hibaelhárítás

VLAN hibakeresés és hibajavítás

– 139 –1



IPv4 hagyományos, alapértelmezett, összevont és lebegő statikus útvonalak

konfigurálása

Következő ugrás címével és kimenő interfésszel megadott statikus útvonalak

konfigurálása

IPv6 statikus útvonal létrehozása és ellenőrzése

IPv4 alapértelmezett útvonalak létrehozása és ellenőrzése

VLSM címzési terv készítése

IPv4 és IPv6 hálózati címek meghatározása, konfigurálása, ellenőrzése

Statikus útvonalak hibaelhárítás

RIP, RIPv2 és RIPng konfigurációja és beállításainak vizsgálata

Passzív interfészek konfigurálása

Hálózati konvergencia vizsgálata

OSPF csomagtípusok azonosítása, helló csomagok

OSPFv2 és OSPFv3 konfigurálása és ellenőrzése

Passzív interfészek szerepe és konfigurálása

Dinamikus forgalomirányítás hibaelhárítás

25.3.8. A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés

Helyettesítő maszkok és kulcsszavak használata

ACL-ek elhelyezésének tervezése

Normál IPv4 hozzáférési lista (ACL) konfigurálása és ellenőrzése

Kiterjesztett IPv4 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése

IPv4 ACL-ek alkalmazása interfészen

ACL-ek módosítása

ACL statisztikák elemzése és jelentősége

A VTY vonalak védelmének konfigurálása és ellenőrzése


IPv6 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése



25.3.9. IP szolgáltatások a gyakorlatban

DHCP v4 szerver alapbeállításainak megadása

DHCPv4 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása

DHCPv4 konfigurálása több LAN számára

DHCPv4 beállításainak ellenőrzése, hibaelhárítás

DHCPv6 SLAAC, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása




Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása és ellenőrzése


25.3.1. Komplex hálózat tervezése, kialakítása

A témakör feladata, hogy az eddig megszerzett gyakorlati készségek ismétlő

összefoglalásaként a tanulók összetettebb hálózat megtervezését, kiépítését és

konfigurálását végezzék el.

– 140 –1



A



megnevezésű



– 141 –1



26. Programozás tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása,

valamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót

egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus

elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy

oktatásának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A

tantárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a

tanulókat.

A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott

programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek

körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is

kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok

hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet

létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a

kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük

után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a későbbi

munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és hatékony

használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt

ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése

alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,

PHP, C++, stb.)


Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés

Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció

Matematikai, fizikai összefüggések programozása

26.3. Témakörök

26.3.1. Bevezetés a programozásba

A bevezetés a programozásba és a vele párhuzamosan futó azonos nevű gyakorlati

témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a

programozás tantárgy tanulására.

A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így

nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a

résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan

közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg

olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek,

változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik.

A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási

portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi

tevékenységeket kell elvégezni:

- legalább három eszköz bemutatása, a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb

feladatok, problémák megoldásának szemléltetése

- legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb

kurzus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon.

– 142 –1



Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel):

- Scratch

- Kodu

- Minecraft

- Lego vagy más hasonló oktatórobot

- Arduino

Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal):

- Code.org

- freeCodeCamp

- Codacademy

- Khan Academy

- Udacity

A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb

probléma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor.

26.3.2. Weboldalak kódolása

A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a

HTML5 és a CSS3 alapjaival, a JavaScript szerepével, megértsék a stíluslapokat és

JavaScriptet használó HTML oldalak működése mögötti logikát. (A JavaScripttel

történő magasabb szintű ismeretek megszerzése későbbi témakör feladata.)

A weboldalak kódolása elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az

elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek

lesznek

- meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű

módosításokat elvégezni;

- önállóan létre tudnak hozni egyszerűbb weboldalakat, stílusok és stíluslapok

segítségével el tudják végezni a formázásukat, valamint be tudnak illeszteni és fel

tudnak használni kész JavaScript kódot.

A tanulók megismerkednek továbbá a magas szintű felhasználói élményt nyújtó

weboldalak kialakításának alapelveivel, a készítéshez használható népszerű

keretrendszerekkel.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:

- a HTML szabványok rövid ismertetése,

- a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei (tagek),

valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumok: megjegyzés, !DOCTYPE,

html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr,

iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section,

nav, a, img

- Stílusok és stíluslapok (CSS) szerepe, a CSS3 leírók szintaxisa.

- CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport.

- CSS3 jellemzők: color, opacity, background-color, background-image,

background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*,

padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height,

top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align,

text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-

decoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt eleme több jellemzőt jeleznek, pl. margin-

left, margin-right stb.)

- Böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú

beépülő eszköznek (pl. Chrome DevTools, Firebug) a bemutatása

– 143 –1



- A keretrendszerek és a felhasználásukkal járó előnyök bemutatása. A Bootstrap

vagy más hasonló keretrendszer elemeinek és lehetőségeinek bemutatása.

- A reszponzív weboldal kialakítás jelentősége és alapelvei. A Bootstrap vagy más

hasonló keretrendszer segítségével kialakított reszponzív weboldalszerkesztés

bemutatása.

- JavaScript kód beágyazása weboldalba, „Hello World” alkalmazás készítése

alert függvény segítségével

- külön fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolása a weboldalhoz

mások által elkészített JavaScript kód és stíluslapok felhasználása módja (például

animált megjelenítések megvalósítására).

26.3.3. JavaScript

A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript

nyelv szintaktikai elemeivel, az esemény vezérelt webprogramozás alapjaival és a

fejlesztés megkönnyítő és felgyorsító keretrendszerekkel.

A tanulók JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket,

melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során interaktív

weboldalak és egyszerűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségével.


- JavaScript kód futtatása konzolon

- elemi és összetett adattípusok a JavaScriptben, értékadás, aritmetikai és logikai

műveletek, kifejezések kiértékelése

- függvények

- objektumok webes környezetben, tulajdonságok és metódusok, DOM

(Document Object Model), node-ok (csomópontok), element (elem), attribute

(tulajdonság) és text (szöveg) node-ok

- elemek elérése, módosítása és létrehozása

- események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus

események)

- űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése

weboldalakon, és azok interaktív kezelése

- hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése.

- a jQuery JavaScript könyvtár rövid bemutatása

A fejlesztés hatékonyságát növelő JavaScript keretrendszerek rövid bemutatása

(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)

26.3.4. A Java vagy C# nyelv alapjai

A témakör célja egy objektumorientált programozási nyelv alapjainak letétele, a

kiválasztott fejlesztési környezet megismerése.

A Java vagy C# nyelv alapjai elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az


lesznek:

- az integrált fejlesztői környezet használatára

- konzolos vagy grafikus környezetben futó egyszerűbb alkalmazások

létrehozására egyszerű adattípusok, változók, kifejezések és vezérlési szerkezetek

alkalmazásával

- szöveges fájlban található adatok beolvasására és feldolgozására


- a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) bemutatása

– 144 –1



- a programkészítés lépéseinek áttekintése: feladat kitűzése, specifikáció,

algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás.

- a számítógépes program fogalma, elemei, a programozás szintjei.

- változók, kifejezések fogalma, jellemzői, változók deklarálása és definiálása, az

azonosító megválasztásának javasolt gyakorlata a tiszta kód alapelvei szerint

- elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt adattípusok

jellemzői, típuskonverzió.

- összetett adattípusok: karakterláncok, tömbök (vektorok és mátrixok), struktúrák

(rekordok), lista (szótár), halmaz

- értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelésének

szabályai.

- vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció)

- a hibakeresés és tesztelés alapjai.

Az ismeretek elsajátítását egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az

alább felsorolt ismeretelemek mindegyike egy megoldandó probléma eszközeként

kerül elő, nem a leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva. Az algoritmus leírásnál

nem szükséges ragaszkodni a klasszikus és formális leíró eszközökhöz (folyamatábra,

pszeudokód stb.), helyette hétköznapi nyelven megfogalmazva, alapvető fogalmakkal

operálva (pl. ismételd minden elemre:...) a tanulók számára is jobban érthető formát

kapunk. A témakör végén egy rövid összefoglalásban a programok készítésében

előkerült, felhasznált fogalmak rendszerezése történhet. Nem probléma, ha a

felsoroltak közül nem minden fogalom kerül elő, mivel a következő témakörök

lehetőséget adnak azok bevezetésére, felhasználására.

Választható programozási nyelvek: Java vagy C#

26.3.5. Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven

A témakör feladata, hogy egy-egy probléma megoldása közben felmerülő

programozási típusfeladatokat bemutassa. A feladatmegoldás közben a korábban

tárgyalt adattípusok és vezérlési szerkezetek használata mellett sor kerül a függvények

bevezetésére, azok célszerű használatának bemutatására.

A tanulók a programozási típusfeladatok témakör során megszerzik azokat az elméleti

ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör

során elkészíteni a típusfeladatok megoldására szolgáló strukturált, függvényeket is

tartalmazó programokat.

A témakör másik célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a szoftverfejlesztés korszerű

technikáival, ezen belül is elsősorban az objektum orientált programozás (OOP)

alapelveivel. Nem cél, hogy a tanulók emelt szintű elméleti megalapozást kapjanak,

viszont lényeges, hogy megértsék az objektum orientált programozás szemléletét és

logikáját, valamint maguk is lássák az OOP technika előnyeit. A témakör további célja,

hogy megalapozza az eseményvezérelt grafikus alkalmazások készítését.

A tanulók a haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven témakör során

megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a

kapcsolódó gyakorlati témakör során OOP elveket követő és eseményvezérelt grafikus

programok létrehozására.


- függvény fogalma, hívása

- paraméterek fajtái, paraméterátadás módszerei, paraméterátadás folyamata

- visszatérési érték meghatározása

- függvény definiálása a tiszta kód alapvető szabályainak betartásával

- program fejlesztése iteratív módszerrel

– 145 –1



- programozási típusfeladatok tárgyalása: összegzés, megszámlálás, eldöntés,

szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás; lineáris keresés

- a programozási módszerek áttekintése

- az objektum fogalma a hétköznapi életben és az OOP környezetben, a két „világ”

kapcsolata

- az osztályok fogalma és szerepe

- meglévő osztályok használata

- tagtípusok: mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor,

destruktor

- objektum létrehozása osztályok példányosításával

- az OOP fontosabb jellemzőinek és fogalmainak rövid áttekintése

(egységbezárás, öröklés, polimorfizmus, interface)

- az objektum orientált tervezés (OOD) alapjai

- kivételkezelés

- hibakeresés és naplózás

- tesztelés (ismételhetőség, izoláció, automatizálhatóság)

- a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjai; grafikus

felületet megvalósító technológiák; statikus és reszponzív felület készítését támogató

osztályok, gyűjtemények

- vezérlők csoportosítása, ablakok, dialógusablakok

- vezérlők: címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb,

kapcsolókeret

- vezérlők jellemzői, metódusai és eseményei, vezérlők létrehozása tervezési is

futási időben

- felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és

érintőképernyővel

- esemény, eseménykezelő, delegált fogalma, kapcsolatuk

- ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályok, gyűjtemények


26.3.6. Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése

A témakör feladata, hogy elméleti alapozást nyújtson az adatbázis-kezelő

alkalmazások készítéséhez. Ennek keretében elsősorban az adatbázisok alkalmazásból

történő elérésének, lekérdezésének és manipulálásának technikájára koncentrál.

Kiemelt jelentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A

saját adatbázisok létrehozásának kapcsán a témakör áttekinti a legfontosabb tervezési

alapelveket, de azt csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem

alkalmazható ismeretek mellőzésével.

A tanulók az adatbázis-kezelő alkalmazások készítése témakör során megszerzik

azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó

gyakorlati témakör során egyszerű grafikus felületű asztali, illetve webes felületű

adatbázis-kezelő alkalmazást készíteni.


- relációs adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (elsődleges kulcsok,

idegenkulcsok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma)

- fontosabb mezőtípusok és tulajdonságaik

- adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE,

DELETE)

- adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP)

- SQL utasítások elemei: záradékok, módosítók, függvények

– 146 –1



- kifejezések, számított mezők SQL utasításokban

- adatbázis elérése, adatbázis-kezelésre szolgáló osztályok Java vagy C# nyelven

- szerver oldali script nyelvek rövid bemutatása

- egyszerű adatbázis-kezelési feladat megvalósítása példaként a kiválasztott

szerver oldali script nyelven

- Ajax alapok: egyszerű webes adatbázis-kezelési feladat megvalósításának

bemutatása Ajax segítségével

Választható SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLLite

Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP

26.3.7. Összefoglaló projektfeladat

A témakör feladata, hogy ismétlő összefoglalást adjon az összes elméleti témakör

anyagából, és megalapozza egy nagyobb projekt kidolgozását.

A tanulók az összefoglaló projektfeladat témakör során átismétlik a korábbi

legfontosabb ismereteket, és összerendezik azokat a tudnivalókat, melyek segítségével

képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egy összetett alkalmazás

elkészítésére.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek felfrissítésre:

- HTML5 és CSS3 alapú weboldalak készítése

- JavaScript ismeretek

- egyszerű és összetett adatszerkezetek, vezérlési szerkezetek, függvények Java

vagy C# környezetben

- programozási típusfeladatok

- az objektum orientált programozás (OOP) alapjai

- a tiszta kód készítésének alapelvei

- tesztelés és hibakeresés

- grafikus alkalmazások felhasználói interfészének kialakítása, eseménykezelés

- adatbázisok tervezése, az SQL nyelv használata

- adatbázis-kezelő alkalmazások készítése

27. Programozás gyakorlat tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése,

amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a

megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és

adatszerkezetek kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi

területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A

tantárgy további célja, az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a

kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.








– 147 –1








PHP, C++, stb.)





27.3. Témakörök


A Bevezetés a programozásba gyakorlat és a vele párhuzamosan futó azonos nevű

elméleti témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése

a programozás tantárgy tanulására.










- az elméleti órán bemutatott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák

megoldása a tanulók által önállóan, illetve tanári segítséggel

- egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése a tanuló által önállóan, illetve tanári

segítséggel az elméleti órán bemutatott valamelyik portálon.

A javasolt eszközök és portálok megegyeznek az elméleti témakörnél ismertetekkel.

A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel egy nagyobb projektet

készítenek el a tanulók. A tanulók dolgozhatnak egyedül is, de javasolt 2-4 fős

csoportokat szervezni egy-egy projekthez. A projekt céljának kiválasztását is rá lehet

bízni a tanulókra, de ügyelni kell rá, hogy a rendelkezésre álló időben elvégezhető

legyen, és a kódolással ne kerüljön háttérbe az egyéb tevékenységekhez képest. A

projekt megvalósítása során kívánatos, hogy ne csak a témakör során megszerzett

ismereteket használják fel, hanem a tovább lépéshez szükséges további tudást és

készséget is megszerezzék önállóan vagy tanári segítséggel.

Néhány javasolt projekt típus (a felsorolás tetszőlegesen bővíthető hasonló szemléletű

projekttípusokkal):

- Összetettebb kóddal megoldott feladat Scratchben

- Játék készítése Koduval

- Minecraft projekt

- Lego robot építés és programozása egy speciális feladat végrehajtására


A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert HTML5 és a

CSS3 alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

– 148 –1



- meglévő weboldalak vizsgálata a böngészőprogram beépített vizsgálati

eszközével vagy más hasonló célú beépülő eszközzel (pl Firebug), tesztcélú

módosítások elvégzése a html kódban és a stílusokban.


módosítások végrehajtása;

- egyszerűbb weboldalak létrehozása, és stílusok, stíluslapok segítségével a

formázásuk elvégzése (fontosabb tagek és a hozzájuk tartozó jellemzők alkalmazása

feladatok megoldásakor; hivatkozások és képek beillesztése, táblázatok készítése,

stílusok és stíluslapok alkalmazása, fontosabb CSS szelektorok és attribútumok

alkalmazása, kész JavaSrcipt kód beillesztése és felhasználása, JavaScript kódot

tartalmazó fájl csatolása stb.)

- a Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével egyszerű, de igényes,

reszponzív weboldal elkészítése.

A témakör eléjén javasolt, hogy a tanulók valamilyen egyszerűen használható

WYSYWIG webszerkesztő programmal önállóan hozzanak létre egyszerű weboldalt,

majd ennek vizsgálják meg a forráskódját, html elemeit és felhasznált stílusokat. A

tanulók a WYSYWIG eszköz helyett valamilyen CMS rendszert (WordPress, Joomla,

Drupal stb.) is használhatnak a webhely/weblap létrehozására.

A weboldal önálló elkészítésének gyakorlatát célszerű egy 12-16 órában elkészíthető

komolyabb weblap projektbe ágyazni, melynek témáját a tanulók is kiválaszthatják.

Fontos azonban odafigyelni, hogy a készítés során a megtanult html elemek és CSS

jellemzők többségét alkalmazzák. A projekt utolsó szakaszában kerüljön sor a

kiválasztott keretrendszer integrálására, és egyszerű reszponzív dizájn kialakítására is.

27.3.3. JavaScript

A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult

JavaScript ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok

elvégezésére:

- egyszerűbb problémák megoldására szolgáló interaktív, esemény vezérelt

weboldal készítése JavaScript kód segítségével

- stíluslapok és JavaScript kód felhasználásával dinamikus megjelenésű weblap

létrehozása

A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy

feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják

meg. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy adott célú weblap, vagy egy

megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük. Ügyelni kell rá, hogy a feladatok

gyakorlati megvalósításként lefedjék az elméleti témakörben ismertetett valamennyi

fontos ismeretet. A jQuery bevezetése a gyakorlatban nem kötelező, de erősen ajánlott.


A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert programozási

nyelv alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- integrált fejlesztői környezet (IDE) használata

- egyszerűbb feladatok algoritmozálása

- egyszerű és összetett adattípusok használatával változók és konstansok deklarása

és alkalmazása (értékadás, aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, karakterláncok

és tömbök kezelése, kifejezések kiértékelése)

- vezérlési szerkezetek alkalmazására egy feladat vagy részfeladat megoldására

- Szöveges fájlokban tárolt adatok beolvasása, feldolgozása.

– 149 –1





meg. Nem szükséges feltétlenül konzolos alkalmazásokkal kezdeni, a grafikus

környezet a tanulókat valószínűleg jobban motiválja. Az elméleti órákon felsorolt

ismeretelemeknek egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük, a

feladatokat nem a fenti leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva kell elvégezni.

Nem feltétlenül szükséges az összes elméleti témakörben tárgyalt ismeretet ebben a

részben a gyakorlatban is alkalmazni, a következő témakörök lehetőséget adnak a

kimaradó készségek elsajátítására.




ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok

elvégezésére:

- egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatok

felismerésére és a megoldás rutinszerű megvalósítására

- függvényekkel megvalósított strukturált kód készítésére.

Javasolt, hogy a tanulók valamilyen valós probléma megoldásának részeként oldják

meg a típusfeladatokat.

- beépített osztályok használata feladatmegoldások során

- saját osztály definiálása és alkalmazása feladatok megoldásához (konstruktorok,

mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása)

- egyszerű grafikus felhasználói felület tervezése

- fontosabb vezérlők (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb,

opciógomb, kapcsolókeret) alkalmazása feladatok megoldására

- vezérlők létrehozása tervezési is futási időben



- eseményekhez eseménykezelő metódusok készítése

- API dokumentáció használata

- naplózás a nyelv beépített eszközével

Javasolt, hogy a tanulók valós problémák megoldásának részeként tervezzék meg és

készítsék el az osztályokat. Nem cél az öröklés és a polimorfizmus gyakorlati

alkalmazása. A témakör második részében egy nagyobb objektum orientált

programozási feladatként (projektként) készítsenek el a tanulók egy eseményvezérelt

grafikus alkalmazást.

Választható programozási nyelvek: C#, Java




elvégezésére:

- adatmanipulációs és adatdefiníciós SQL utasítások készítése és futtatása SQL

szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE)

- Néhány táblás, redundanciamentes relációs adatbázis tervezése és létrehozása

SQL szerveren

- adatbázisok asztali alkalmazásból történő elérése, lekérdezése és manipulálása,

adatbázis-kezelő alkalmazások készítése (Java vagy C# nyelven)

– 150 –1



- adatbázisok webes környezetben történő elérése, lekérdezése és manipulálása,

egyszerű webes adatbázis-kezelő alkalmazások készítése szerver oldali script nyelv és

Ajax segítségével

A témakör első részének célja, hogy megfelelő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek

a tanulók az SQL nyelv használatában. Ennek érdekében meglévő többtáblás

adatbázisban egyszerűbb, majd összetettebb lekérdezési, adatmanipulációs, illetve

adatdefiníciós feladatokat oldalnak meg a tanulók SQL szerver környezetben.

A témakör második részében egyszerű asztali-, illetve webes adatbázis-kezelő

alkalmazást készítenek, amelyhez az adatbázist is maguk tervezik meg. A webes

alkalmazás során nem cél, hogy a szerver oldali script nyelv használatában mélyebb

ismereteket szerezzenek a tanulók. Célszerű a tanulók számára előkészített szerver

oldali környezetet és példaként egy adatbázis lekérdezést megvalósító oldalt

biztosítani. A tanulók ez utóbbi módosításával tudják majd az adatbázis-elérés szerver

oldali részét megvalósítani.



összefoglalásaként a tanulók egy nagyobb projekt kidolgozását végezzék el.

Az alkalmazás témáját a tanulók önállóan is kiválaszthatják, de az elkészült projektnek

meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak:

- a témakörben rendelkezésre álló idővel arányos léptékűnek kell lennie

- minél több korábban megszerzett gyakorlati készséget felhasználjon

- készüljön hozzá dokumentáció, mely tartalmazza a tervezés legfontosabb

lépéseit, valamint az alkalmazás céljának és használati módjának rövid leírását

- a forráskód feleljen meg a tiszta kód alapelveinek.

A tanár döntése lehet, hogy a tanulók egyénileg, vagy kisebb csoportokban

dolgozzanak a projekten.

– 151 –1



A


Informatikai szakmai angol nyelv

megnevezésű



– 152 –1



28. IT szakmai angol nyelv tantárgy



A műszaki területen általában, de az informatikában különösen fontos szerepe van az angol

nyelvnek. Egy informatikus esetében sem a tanulási folyamat, sem pedig a munkavégzés

nem lehet hatékony a megfelelő szintű angol nyelvi tudás nélkül. Az IT munkahelyeken

egyértelmű elvárás az angol nyelvtudás, ennek hiányában még erős szakmai ismeretek

birtokában is szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A tantárgy elsődleges célja nem az, hogy speciális informatikai kifejezéseket tanuljanak

meg a tanulók, hanem az, hogy hozzájáruljon olyan szintű angol nyelvi kompetencia

kialakulásához, amivel IT munkakörnyezetben képesek lesznek a tanulók szóban és írásban

is angolul magabiztosan kommunikálni, valamint könnyedén megérteni és feldolgozni az

írásos, hang- vagy videó alapú szakmai anyagokat. A cél tehát az, hogy az általános angol

nyelvi kompetencia fejlesztését egy szűkebb területen történő alkalmazás érdekében

végezzük el.

A tantárgy természetesen támaszkodik a közismereti kerettantervben meghatározott idegen

nyelvi órákon megszerzett kompetenciákra. Ideális esetben a tanuló már általános

iskolában stabil alapokat szerzett angol nyelvből, és ezt a közismereti angol nyelvórákon

tovább mélyíti. Szélsőséges esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy adott tanuló

korábban soha nem tanult tanórai keretek között angol nyelvet, és szakgimnáziumi

tanulmányai alatt is másik idegen nyelvet választott. A tantárgy oktatása során minden

esetre fel kell készülni, és vegyes összetételű csoport esetén differenciált oktatási

módszereket kell alkalmazni. A lényeg, hogy minden tanulót a lehetőségeihez és az

előzetesen megszerzett angol nyelvi kompetenciáinak figyelembe vételével, a lehető

legmagasabb angol nyelvi tudásszintre kell hozni annak érdekében, hogy a szakmai tudása

mellett az angol tudása minél kevésbé legyen akadálya a szakmai fejlődésének és a későbbi

hatékony munkavégzésének.


28.3. Témakörök

28.3.1. Hallás utáni szövegértés

A témakör elsődleges célja, hogy az angol nyelvű hallás utáni szövegértést fejlessze,

és felkészítsen a későbbi önálló szóbeli kommunikációra. A tanulók számára az

informatika területe vonzó és könnyen befogadható közeg, az IT nyelve rengeteg

nemzetközi kifejezést és a tanulók által a hétköznapi tevékenységeik során már

korábban megismert angol nyelvű kifejezést tartalmaz. Ez könnyebbé teszi számukra

az ilyen típusú hallott szövegek megértését. A témakör során bevezető szintű szakmai

ismereteket feldolgozó angol nyelvű videót néznek meg szükség szerinti ismétléssel.

A videó kiválasztásánál ügyelni kell rá, hogy valóban csak nagyon egyszerű,

alapszintű szakmai ismeretek tartalmazzon, megértése egy laikus számára se okozzon

nehézséget. Célszerű olyan anyagot használni, ahol mód van feliratozásra is, illetve a

megértést a videón látható képi megjelenítés (pl. prezentáció, élő bemutató) is segíti.

A videó kiváltható hasonló szakmai szintet feldolgozó, animációval ellátott és

narrációval vagy párbeszéddel kísért interaktív elektronikus tananyaggal is. A videók

többszöri megtekintése közben és után természetesen szükség van azok

megbeszélésre, a nehezebben érthető kifejezések tisztázására.

– 153 –1



28.3.2. Szóbeli kommunikáció

A témakör célja, hogy a beszédkészséget fejlessze. Míg az előző témakör során nem

feltétlenül kellett megszólalniuk a tanulóknak, ebben a részben a legfontosabb feladat,

hogy önállóan beszéljenek egy témáról angolul, illetve hétköznapi, munkahelyi vagy

más informatikához kapcsolódó környezetben zajló szituációban párbeszédet

folytassanak.

A tanulók adjanak elő rövidebb bemutatót általuk választott szakmai témában, vagy

kiválaszthatják valamelyik előző témakörben feldolgozott videót, és annak egy részét

ismétlik el, adják elő újra. Időt kell adni az önálló gyakorlásra, és csak akkor kérni az

osztály előtti megszólalást, ha már magabiztosan képes a bemutató pár perces szövegét

előadni. Legyen lehetőség kiegészítő eszközök, pl. prezentáció használatára is, mert

ez megkönnyítheti az előadást, és segít legyőzni a kezdeti szorongást.

A témakör második részében egyszerű szituációkban kell párbeszédet folyatni a

tanulóknak egymással vagy a tanárral. Olyan témaköröket és szituációs helyzeteket

érdemes keresni, ami közel áll a tanulókhoz. Például megbeszélhetik egymással a

kedvenc PC-s játékuk új kiadásának újdonságait vagy egyeztethetik, hogy mikor

fognak aznap este közösen játszani. Fogódzóként érdemes néhány gyakori és jól

használható fordulatot és kifejezést előre megbeszélni, és kérni a tanulókat ezek

beépítésére a dialógusokba.

A témakör során nem az a cél, hogy összetettebb nyelvi szerkezeteket vagy nagyon

választékos szókincset használjanak, a hangsúly a magabiztos megszólaláson van.

28.3.3. Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon I.

Az első két témakörben a hallott szakmai szöveg megértésére és a szóbeli

kommunikációra fektettük a hangsúlyt. Ebben a témakörben a két készség elmélyítését

végezzük egy izgalmas projekt keretében. A tanulóknak három-négy fős csoportban

egy általuk kiválasztott informatikai termék gyártójának vagy forgalmazójának a

szerepét kell felvállalniuk. A projekt végeredménye két saját készítésű pár perces

videó lesz. Az egyiken bemutatják a terméket (mintaként az első témakörben

megtekintett videók szolgálhatnak). A csoport minden tagjának szerepelnie kell, és

meg kell szólalnia a videón. Javasolt megoldás, hogy a bemutató

stúdióbeszélgetésként, párbeszédes formában folyjon (ilyenre is számtalan példát lehet

találni a videómegosztókon és oktatási portálokon). A másik videón egy

videókonferencia beszélgetés zajlik. A csapat egyik része a cég eladásért felelős

részlegét képviseli, míg a többiek vevőként, illetve ügyfélként vesznek részt a

beszélgetésben. A cél itt is a termék bemutatása, az ár és a terméktámogatás

részleteinek megbeszélése.

A kidolgozás során a tanulók minden rendelkezésre álló technikai eszközt

használhatnak, így például a videót akár a saját mobil telefonjukkal vagy tabletjükkel

is rögzíthetik. Ügyeljünk ugyanakkor arra, hogy ne a technika játssza a főszerepet.

Nem szabad hagyni, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb részét a technikai

kivitelezés töltse ki.

28.3.4. Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása

Ebben a témakörben az írásos angol nyelvi szakmai szöveg megértésére helyezzük a

hangsúlyt, ami az egyik legfontosabb készség egy informatikus esetében. A

megszerzett tudás rendkívül gyorsan elavul, csak az képes jó szakemberré válni (és

megmaradni annak), aki folyamatosan tanul és képzi magát. Bár magyar nyelven is

szép számmal érhetők el szakmai anyagok, de ezek száma meg sem közelíti az angolul

– 154 –1



elérhető anyagokét. Egy-egy speciális problémára többnyire csak angol nyelvű

portálokon és fórumokon lehet megtalálni a választ.

A cél érdekében különböző angol nyelvű szakmai anyagokat fognak a tanulók

tanulmányozni és értelmezni. Az alábbi területekről javasolt angol nyelvű

segédanyagokat választani:

- IT alapismeretek, programozás vagy weblapkészítés témakörben a szakmai

tanulmányaikhoz kapcsolódó bevezető jellegű elektronikus tananyag

- Termékleírás, kézikönyv

- IT trendekkel, újdonságokkal, hírekkel foglalkozó portál

Ügyelni kell rá, hogy egyszerű nyelvezetű és akár laikusok által is befogadható

szakmai mélységű anyagot dolgozzanak fel a tanulók. Nem cél, hogy szószerinti,

írásbeli fordítás készüljön, fontosabb, hogy a szöveg jelentésének megértése.

Hagyjunk időt a tanulóknak az önálló szövegértelmezésre, engedjük, hogy egy-egy

szó jelentését önállóan keressék meg egy online szótárban, de semmiképpen ne

engedjük, hogy online fordítót használjanak. Az olvasott szövegről kérhetünk

értelmező jellegű, rövidített magyar nyelvű összefoglalót.

28.3.5. Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail

A legtöbb IT cég nemzetközi környezetben dolgozik, így általánosnak mondható az a

szituáció, amikor különböző országokban élő, különböző anyanyelvű munkatársaknak

kell közös projekten dolgozniuk. Ilyen esetben szinte mindig az angol a közvetítő

nyelv. Leggyakoribb az e-mail kommunikáció, de eléggé elterjedt az azonnali

üzenetküldő szolgáltatások (chat) használata is.

A témakör során ezek használatát fogják a tanulók gyakorolni.

Az e-mail esetében először röviden át kell tekinteni az angol nyelvű e-mail formai

szabályait (megszólítás, köszönetnyilvánítás, elköszönés) és általános formuláit.

Érdemes a gyakran előforduló élethelyzetek kezelésére (pl. hogyan kell elnézést kérni

késedelem miatt) vonatkozó általános formulákat is megismertetni a tanulókkal. Minél

több ilyen építőkockát ismernek, annál könnyebben és magabiztosabban fogalmazzák

majd meg a saját leveleiket. Mutassunk be példaként informatikai témájú

levélváltásokat.

A témakör során a tanulók több saját e-mail-t írjanak meg. Kezdetben rövid és

egyszerű e-mailek készüljenek. A témakör végén már várjunk el 10-12 mondatból és

érdemi információkból álló leveleket. Az e-mailes feladatokat két háromfős

csoportban végezzék a tanulók, és minden esetben találjanak ki egy életszerű

szituációt, majd ebben osszák szét a szerepeket. A levélváltásokra másolatban mindig

tegyék rá a tanárt is, aki így nyomon követheti és tanácsaival segíthet a tevékenységet.

28.3.6. Keresés és ismeretszerzés angol nyelven

A célirányos ismeretszerzés és információhoz jutás különösen jellemző a gyakorló

informatikus szakemberekre. A végtelennek tekinthető internetes tudástár és a

hatékony keresőeszközök lehetőséget biztosítanak, hogy az összes általánosan

előforduló problémára és a legtöbb speciális kérdésre is perceken belül megtaláljuk a

választ. Ezen tevékenységünk hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire

célszerűen tudjuk összeállítani az angol nyelvű keresőkérdéseinket, valamint milyen

gyorsan tudjuk a találati lista értelmezésével kiválasztani a számunkra legrelevánsabb

elemeket. Előbbihez nem csupán angol nyelvi kompetenciák szükségesek, legalább

olyan fontos, hogy a kulcsszavakat célirányosan tudja kiválasztani az információt

kereső személy.

– 155 –1



A témakörnek nem célja, hogy a keresési stratégiákba mélyebb ismereteket nyújtson.

A mai internetes kereső eszközök már kellő intelligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy

akár szavak felsorolásával, vagy mondat formájában megfogalmazott kérdésekre is jól

használható találati listával válaszoljanak. A témakör során a válaszok értelmezését

helyezzük a fókuszba.

A tanulók találjanak ki maguknak egy minprojektet egy olyan szakmai területen, ahol

még nem rendelkeznek számottevő ismeretekkel, majd keressenek minden lépés

megtételéhez megfelelő internetes forrást vagy leírást. A feladat könnyebb

megértéséhez egy lehetséges miniprojekt:

A tanulók egy egyszerű weblapot fognak elkészíteni. Ennek keretében az alábbi

kérdésekre fognak választ keresni:

- Mi az a HTML?

- Hogyan készíthetünk egyszerű weblapot?

- Hogyan formázzunk félkövér stílussal egy szöveget?

- Hogyan helyezhetünk el hivatkozást egy weboldalon?

- Hogyan helyezhetek el egy képet a weboldalon?

- Hogyan készíthetek főcímet és alcímet? stb.

Habár nagyon könnyű olyan forrást találni, ahol minden kérdésre egy helyen

megtalálják a választ, kérjük meg a tanulókat, hogy ezúttal minden lépés megtételéhez

új forrást használjanak. A tanulók dokumentálják a folyamatot. Fogalmazzák meg

egyszerű angol mondat formájában, hogy mire keresnek választ, majd tegyék mellé a

keresőben használt keresőkifejezést, valamint azt, hogy a találati lista hányadik

elemében találták meg a választ.

28.3.7. Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon II.

Az utolsó témakörben ismét egy nagyobb projekten dolgozhatnak a tanulók, amellyel

az az olvasott szöveg értelmezésének, az önálló szövegalkotásnak, valamint az írásbeli

kommunikációnak a készségeit mélyítik el izgalmas, játékos formában. A projekt

célszerűen lehet a harmadik témakörben végzett videós projekt folytatása is, de a

tanulók választhatnak új projekttémát is maguknak.

A feladat ezúttal egy termék vagy szolgáltatás bemutatására szolgáló brosúra

elkészítése. A projektet egy kutatási résszel kezdik a csapatok, ahol igyekeznek

mindenféle információt begyűjteni a népszerűsítendő termékről. A begyűjtött

információk rendszerezése után önálló szövegalkotással készítsék el a brosúrát. Hívjuk

fel a tanulók figyelmét arra, hogy szövegrészletek szó szerinti átvétele a meglévő angol

nyelvű forrásokból nem megengedett. A projektcsoportok igyekezzenek újszerű

formában és megközelítésben elkészíteni az ismertetőt. Az elkészült dokumentumot

angol nyelvű kísérő email csatolmányaként küldjék el a tanáruknak.

A projekt kidolgozása során minden rendelkezésre álló technikai eszközt

használhatnak a tanulók, de a korábbi projektfeladathoz hasonlóan ügyelni kell, hogy

most se a technikai megvalósítással teljen el az idő.

– 156 –1



A


Nyílt forráskódú rendszerek kezelése

megnevezésű



– 157 –1



29. Linux alapok tantárgy

A tantárgy az 52 481 02 Irodai informatikus mellék-szakképesítéshez kapcsolódik.


A tantárgy tanításának a célja, hogy bevezesse a tanulókat a nyílt forráskódú rendszerek,

ezen belül is a Linux operációs rendszer használatába, megalapozza a haladó szintű

ismeretek későbbi elsajátítását, valamint a belépő szintű LPI Linux Essentials ipari

minősítéshez illeszkedő ismereteket biztosítson.


A tantárgy szervesen kapcsolódik a 11996-11 azonosító számú Információtechnológiai

alapok modul IT alapok tantárgyának tartalmaihoz. A tantárgy elsajátítását nagymértékben

segíti a szakmai angol nyelv legalább alapszintű ismerete.

29.3. Témakörök

29.3.1. Bevezetés a Linuxba

A témakör célja a nyílt forráskód fogalmának bevezetése, a Linux bemutatása,

valamint néhány kapcsolódó alapfogalom áttekintése. Az alábbi felsorolás tartalmazza

a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:

– Nyílt forráskód fogalma, nyílt forráskódú licencek.

– Nyílt forráskódú üzleti modell.

– Linux története.

– Linux hardverek sokszínűségének.

– Kernel fogalma és a verziók számozása.

– Linux disztribúciók.

– Grafikus és parancssori felület.

– Ablakkezelők és komplett grafikus környezetek.

– Shell fogalma, népszerűbb Linux shell-ek.

29.3.2. Linux parancssor használata

A témakör célja a Linux parancssori használatának bemutatása, valamint a parancssor

használatakor rendelkezésre álló súgó lehetőségek ismertetése. Az alábbi felsorolás

tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:

– GUI és CLI összehasonlítása.

– Virtuális terminálok és használatuk.

– Linux utasítások általános szintaxisa.

– Parancselőzmények használata.

– Segítség a parancssor használatához (man és info parancsok, --help opció, stb.).

– Alias nevek.

– Környezeti változók fogalma, a PATH változó.

– Helyettesítő karakterek és használatuk.

29.3.3. Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés

A témakör célja a Linux fájl- és könyvtárkezelésének, valamint a fájlok és mappák

tömörített archívba való elhelyezésének bemutatása. Az alábbi felsorolás tartalmazza


– Linux könyvtárszerkezete.

– Abszolút és relatív útvonal hivatkozások.

– Fájl- és könyvtárkezelési utasítások.

– 158 –1



– Szimbolikus és hard linkek. A két link típus összehasonlítása.

– Fájlrendszerek csatolása.

– Archiválás és tömörítés.

29.3.4. Bevezetés a héjprogramozásba

A témakör célja az I/O átirányítás és az utasításláncolás bemutatása, a shell

programozás alapjainak letétele, a tanulók shell programozásba való bevezetése. Az

alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:

– STDIN, STDOUT és STDERR.

– I/O átirányítás.

– Utasítások láncolása (pipeline).

– Fájlok keresése, fájltartalom szűrése, rendezése.

– Shell szkriptek.

– Szkriptek paraméterezése.

– Változók, vezérlőszerkezetek használata.

29.3.5. Felhasználói fiókok kezelése

A témakör célja a tanulók bevezetése a csoportok és felhasználói fiókok kezelésébe.

Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:

– Felhasználói fiókok típusai.

– Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások.

– Az /etc/passwd és /etc/shadow fájlok.

– Felhasználói fiók létrehozásának alapbeállításai, az /etc/default/useradd fájl.

– Felhasználói jelszó beállítása.

– Felhasználói csoportok, az /etc/group fájl.

– Csoportok és felhasználók létrehozása, törlése, módosítása.

– A UID és GID azonosítók. A getent utasítás.

– Felhasználó csoporttagságának a meghatározása.

– Felhasználók csoporthoz rendelése.

29.3.6. Jogosultságok beállítása

A témakör célja, hogy a tanulók megértsék a Linux fájlok és könyvtárak


– Fájlok tulajdonosa és csoportja.

– Fájlok tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás.

– Fájljogosultságok. A SETUID, SETGID és Sticky bitek.

– Újonnan létrehozott fájlok alapértelmezett fájlmódja.

– Fájlok és könyvtárak jogosultságainak megváltoztatása: chmod utasítás.


Számítógép terem (külön partícióra vagy virtuális gépre előre telepített Linux operációs

rendszerrel).



értékeléssel.

30. Linux alapok gyakorlat tantárgy


– 159 –1




A tantárgy célja, hogy a tanulók alapszinten képesek legyenek a Linux operációs rendszer

parancssori használatára, valamint hogy belépő szintű, az LPI Linux Essentials ipari

minősítéshez illeszkedő készségeket adjon át.





30.3. Témakörök


A témakör célja a gyakorlati parancssor használat készségszintű elsajátíttatása. A

tanulók legyenek képesek Linux parancsokat használni, az egyes utasítások

szintaktikáját, a paraméterek használatát önállóan kideríteni. Az alábbi felsorolás


– Virtuális terminálok használata.

– Linux parancssor megismerése néhány utasításon keresztül (pl. whoami, uname,

pwd).


– Környezeti változók, $PATH kiíratása képernyőre. A echo és which utasítások.

– Helyettesítő karakterek használata.

– Alias nevek megadása.

– Manuálok használata. A whatis utasítás.

– Az info oldalak használata.

– Utasítások --help opciója.

– Fájlok keresése, a locate utasítás.


A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek önállóan egyszerű fájl- és

könyvtárkezelés műveleteket elvégezni, fájlokat és könyvtárakat archiválni és

tömöríteni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó

tartalmakat:

– Navigáció a könyvtárszintek között, a cd és pwd parancsok.

– Könyvtártartalom kilistázása.

– Fájlok megtekintése, a cat, more és less utasítások használata.

– Fájlok és könyvtárak másolása, áthelyezése és átnevezése.

– Fájlok és könyvtárak létrehozása és törlése.

– Fájlok véletlen felülírásának megakadályozása.

– Szimbolikus és hard linkek létrehozása.

– Fájlrendszerek csatolása: a mount utasítás.

– Archív és tömörített állományok létrehozása, kicsomagolása: tar, gzip, és

zip/unzip utasítások használata.


A témakör célja a tanulók héjprogramozásba való bevezetése. Nem cél, hogy a tanulók

képesek legyenek egy összetett szkript megírására, de ismerjék a paraméter átadást, és

a vezérlőszerkezetek (elágazás, ciklus) használatának módját. A témakör feldolgozása

során ismerjenek meg legalább egy szkriptek megírására alkalmas parancssori

– 160 –1



szövegszerkesztő programot. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során

feldolgozandó tartalmakat:


– Fájlok és fájltartalmak keresése.


– Szöveges fájlok létrehozása, szerkesztése.

– Egyszerű shell szkriptek létrehozása, paraméter átadás.

– Vezérlőszerkezetek használata szkriptekben.

30.3.4. Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja

A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek a hálózati beállítások ellenőrzésére,

azok konfigurálására. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során


– Hálózati beállítások ellenőrzése, az ifconfig utasítás.

– Irányítási információk megjelenítése, a route utasítás.

– Az /etc/hosts fájl vizsgálata.

– A localhost és egyéb hosztok elérhetőségének vizsgálata ping utasítással..

– Névszerver ellenőrzése, az /etc/resolv.conf fájl vizsgálata.

– A netstat program használata.

– Hálózati interfész konfigurációja, alapértelmezett átjáró beállítása.

– Az ssh utasítás.

30.3.5. Csomag- és processzkezelés

A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek a használt Linux rendszerben

csomagokat telepíteni, frissíteni, törölni, valamint a telepített csomagok listáját

megjeleníteni. Tudják továbbá megnézni a futó processzeket, azok futását szükség

esetén megszakítani. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során


– Csomagkezelés, csomagtípusok.

– Debian csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása.

– RPM csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása.

– Processz hierarchia, a pstree utasítás.

– Folyamatok listázása: ps és top utasítások használata.

– Futó processz megszakítása.

– Napló fájlok vizsgálata.


A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek parancssori eszközökkel

csoportokat és felhasználókat létrehozni, törölni, módosítani, az egyes felhasználókat

csoportokhoz hozzárendelni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során


– Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások használata.

– A who és w utasítások.

– Csoportok létrehozása, törlése, módosítása: groupadd, groupdel, groupmod

utasítások.

– Az /etc/group fájl vizsgálata.

– Felhasználói fiókok létrehozása, törlése, módosítása: useradd, userdel és

usermod utasítások.

– Felhasználói fiókok csoporthoz rendelése.

– 161 –1




A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek fájloknak és könyvtáraknak a

tulajdonosának, csoportjának a meghatározására, azok megváltoztatására. Tudják az

olvasási, írási és végrehajtási jogokat igény szerint beállítani. Az alábbi felsorolás


– Fájlok és könyvtárak tulajdonosának és csoportjának meghatározása.

– Fájlok és könyvtárak tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás.

– Fájl és könyvtárak jogosultságai, azok beállítása: a chmod utasítás.

– 162 –1



A


Irodai szoftverek haladó szintű használata

megnevezésű



– 163 –1



31. Irodai szoftverek tantárgy



A tantárgy tanulásának célja, hogy a tanulók alkalmasak legyenek alapszintű irodai

feladatokon túlmutató problémákat irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) szoftverek

segítségével megoldani, valamint informatikai támogató munkatársként képesek legyenek

az informatikai eszközöket felhasználó munkatársaikat támogatni leendő munkahelyükön.

A tantárgy célja az Irodai szoftverek gyakorlat tantárgyhoz kapcsolódó elméleti

megalapozás. Ezzel elérhető, hogy egy másik irodai szoftvercsomagra való áttérés

akadálymentesebb legyen a tanuló számára a későbbiekben azáltal, hogy a lehetőségeket

fogalmi szinten is ismeri. Az átadandó ismereteknek az életen át tartó tanulás

megalapozását is segítenie kell.


Irodai szoftverek alapszintű kezelése

31.3. Témakörök

31.3.1. Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek

A témakör a szövegszerkesztő program és a szöveges dokumentumok által kínált

haladó szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő

tartalommal.

Szövegszerkesztő program kezelőfelülete, fájlformátumok:

- szöveges dokumentum formátumok;

Navigációs lehetőségek a szöveges dokumentumon belül:

- keresési lehetőségek egy dokumentumon belül szöveg vagy formátum

megadásával;

- dokumentumok különböző nézetei;

- hivatkozások, könyvjelzők.

Dokumentum haladó szintű formázása, kezelése:

- oldalbeállítások, szakaszok, többhasábos tördelések;

- karakterekhez és bekezdésekhez kapcsolódó haladó szintű beállítások;

- sablonok, stílusok, stíluskészletek;

- többszintű felsorolások speciális beállítási lehetőségei;

- élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők lehetőségei;

- speciális karakterek, szövegtörési pontok, automatikus javítás;

- jelszóvédelem lehetőségei, alkalmazási területei.

Nagyméretű dokumentumok kezelése:

- fejezetek, szakaszok, címek, alcímek;

- lábjegyzetek, végjegyzetek, irodalomjegyzék;

- tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék, számozások.

Objektumok a szöveges dokumentumban:

- képek, ábrák, alakzatok;

- diagramok, szervezeti diagramok;

- képletszerkesztő;

- táblázatok haladó szintű formázása, táblázatokban használható képletek.

Makrók:

- makrórögzítés, billentyűparancs hozzárendelése;

– 164 –1



- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása;

- makrókban használható programozási- és adatszerkezetek;

- makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása.

31.3.2. Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek

A témakör a táblázatkezelő program lehetőségeinek és a táblázatok által kínált haladó

szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő

tartalommal.

Táblázatkezelő program kezelőfelülete, fájlformátumok:

- munkafüzet natív formátumai;

- importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával;

Navigációs lehetőségek a táblázaton belül:

- keresés munkafüzetekben;

- hivatkozások, könyvjelzők, név mezők.

Táblázatok haladó szintű formázása, kezelése:

- oldalbeállítások;

- sorok, oszlopok beszúrása, törlése, elrejtése, megjelenítése;

- cellák haladó szintű formázása, cellák egyesítése;

- feltételes formázások lehetőségei;

- adatérvényesítési szabályok helye, szerepe, létrehozásának lehetőségei;

- sablonok, stíluskészletek;

- egyéni értékformátumok lehetőségei, szabályai;

- élőfej, élőláb, vízjel;

- munkafüzet tulajdonságainak használati lehetőségei, egyéni mezők használata;

- munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének lehetőségei, alkalmazási

területei.

Képletek, függvények:

- hivatkozások (relatív, abszolút, vegyes) célszerű alkalmazása;

- hivatkozás másik munkalapra, másik munkafüzetre;

- név mező használata hivatkozásként képletekben;

- összesítések, részösszegek létrehozási lehetőségei;

- függvények, egymásba ágyazott függvények kezelése, szabályai.

Szűrés, rendezés:

- irányított szűrések készítésének lehetőségi, szabályai;

- rendezés egy, illetve több oszlop tartalma szerint;

- duplikátumok eltávolítási lehetőségei.

Objektumok beillesztése:


Diagramok létrehozása, formázása

- grafikonok és diagramok;

- diagramstílusok;

- diagramok tulajdonságai;

- sor- és oszlopadatok alkalmazása.

Makrók használata:





31.3.3. Irodai szoftverek integrált használata

– 165 –1



A témakör az irodai szoftverek integrált használati lehetőségeinek bemutatására

szolgál. Példákat kell adni a szöveges dokumentumba ágyazott, csatolt táblázatok és

diagramok használatára. Ki kell emelni a csatolás és a beágyazás előnyeit valamint

hátrányait, hogy a tanulók az adott probléma megoldásához legcélszerűbb megoldást

tudják választani.

31.3.4. Érettségi felkészülés

A témakör tanításának célja felkészülés az Informatikai ismeretek szakmai érettségi

vizsgára.

32. Irodai szoftverek gyakorlat tantárgy







A tantárgy célja továbbá, hogy az Irodai szoftverek tantárgy keretében megtanult

elmélethez készségszintű gyakorlati tudás kapcsolódjon. Az egyes témakörök tanításánál

elsődleges a munkahelyi feladatokhoz kapcsolódó, hétköznapi példákon keresztüli

gyakorlás.



32.3. Témakörök


A témakör a szövegszerkesztő program lehetőségeinek és a szöveges dokumentumok

által kínált haladó szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az

alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal.


- szöveges dokumentum létrehozása, natív és PDF formátumok kezelésének

lehetőségei;

- a szövegszerkesztő program megjelenésének, a feladathoz igazodó

eszközkészletek testreszabása.


- dokumentum egy részletének megkeresése, cserélése a tartalmazott szöveg vagy

formátumbeállítása segítségével;

- dokumentum nézetek célszerű használata;

- hivatkozások, könyvjelzők létrehozása, alkalmazása.


- oldalbeállítások módosítása, szakaszok kezelése, többhasábos tördelések;


- formátummásolás, sablonok, stíluskészletek használata, azok módosítása;


- stílusok alkalmazása, módosítása, létrehozása;

- élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők alkalmazása;

– 166 –1



- speciális karakterek, szövegtörési pontok beillesztése, automatikus javítás

alkalmazása, beállításainak módosítása;

- jelszóvédelem alkalmazása.


- fejezetek, szakaszok, címek, alcímek kezelése;


- tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék készítése, számozások kezelése.


- képek, ábrák, alakzatok beillesztése, formázása;

- diagramok, szervezeti diagramok beszúrása, formázása;

- képletszerkesztő használata;

- táblázatok beszúrása, haladó szintű formázása, táblázatokban használható

képletek alkalmazása.

Nyomtatási lehetőségek:

- dokumentum egészének illetve részeinek nyomtatása;

- nyomtatás speciális beállításai (pl. többoldalas-, füzetnyomtatás).


- egyszerű makrók rögzítése, billentyűparancs hozzárendelése;

- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása




szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az alábbi felsorolásnak

megfelelő tartalommal.


- táblázat, munkafüzet, munkalap létrehozása, natív formátumok kezelésének

lehetőségei, importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával;

- a táblázatkezelő program megjelenésének, a feladathoz igazodó eszközkészletek

testreszabása.



- hivatkozások, könyvjelzők, név mezők létrehozása, alkalmazása.


- oldalbeállítások módosítása;



- feltételes formázások létrehozása;

- adatérvényesítési szabályok létrehozása, kezelése;


- egyéni értékformátumok alkalmazása, módosítása, létrehozása;


- munkafüzet tulajdonságainak beállítása, egyéni mezők felvétele, használata;

- munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének beállítása, alkalmazása.





- összesítések, részösszegek használata;

- függvények, egymásba ágyazott függvények célszerű alkalmazása.

– 167 –1




- autoszűrők alkalmazása;

- irányított szűrések;


- duplikátumok eltávolítása.




- grafikonok és diagramok létrehozása, formázása;

- váltás diagramstílusok között;

- diagramok tulajdonságainak módosítása, diagram elhelyezése;

- váltás sor- és oszlopadatok között.



- nyomtatás speciális beállításai (pl. nyomtatási terület, cellarácsokkal, ismétlődő

sorok/oszlopok, sor-, oszlopazonosítók).






A témakör az irodai szoftverek integrált használatának begyakoroltatására szolgál. A

rendelkezésre álló időkeretben projektfeladatok segítségével kell szöveges

dokumentumokban alkalmazott beágyazott, illetve csatolt táblázatok, diagramok

használatát gyakoroltatni. A projektfeladat minden esetben nagy méretű, fejezetekre

bontott, táblázatokat és diagramokat tartalmazó dokumentum elkészítése legyen, ahol

a szövegszerkesztésben és a táblázatkezelésben megtanult haladó ismeretekből a

lehető legtöbb elemet használni kell.



vizsgára.

– 168 –1



A


Hálózati ismeretek II.

megnevezésű



– 169 –1



33. Hálózatok II. tantárgy



A Hálózatok II. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek egy nagyobb

és összetettebb hálózatot tervezni és méretezni úgy, hogy a hálózatban egy eszköz vagy

kapcsolat meghibásodása a legkisebb kiesést okozza. Továbbá ismerjék a WLAN és a

WAN hálózatokra fókuszálva a technológiák, a hálózatokban szükséges eszközök és

alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, a redundancia megvalósítás, valamint a

hálózatbiztonság, a hálózat monitorozás és hibaelhárítás elméleti alapjait. Képesek

legyenek a hálózat méreteinek megfelelő forgalomirányítás megtervezésére, a protokoll

kiválasztására. A Hálózatok II. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok II. gyakorlat tantárgy




Hálózatok I. tantárgy

Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek

Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll

Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai

IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok

Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság

Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok

Forgalomirányítási ismeretek

A biztonságos hálózat, forgalomszűrés

IP szolgáltatások

IT hálózatbiztonság tantárgy

Az IT hálózatbiztonság alapjai

IT hálózatbiztonság megvalósítása

33.3. Témakörök

33.3.1. Redundancia szükségessége és megoldásai

Hálózati eszközök kiválasztása nagyvállalati környezetben

Hibatartomány meghatározása

LAN redundancia jelentősége, szerepe, megvalósítási lehetősége

OSI modell első és második rétegbeli redundáns hálózat problémái

Redundáns kapcsolt hálózat protokolljai

Feszítőfa protokoll (STP) feladata és működése

Gyors feszítőfa protokoll (RSTP) feladata és működése

PVST+ áttekintése

STP hibakeresés

Forgalomirányító redundancia szükségessége, lehetőségei

First Hop Redundancy Protocols (FHRP) feladata és működése

Hot Standby Router Protocol (HSRP) feladata és működése

Gateway Load Balancing Protocol (GLBP) feladata és működése

EtherChannel port összevonás előnyei, megvalósítása, konfigurációja

Port Aggregation Protocol (PAgP) és Link Aggregation Control Protocol (LACP)

működése

– 170 –1



33.3.2. Vezeték nélküli LAN

Vezeték nélküli LAN (WLAN) szabványok, technológiák

WLAN összetevők

WLAN topológiák

WLAN működése, megvalósítása

WLAN biztonság (támadási típusok, védelem)

33.3.3. Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás

Egyterületű OSPFv2 és egyterületű OSPFv3 működése

OSPF szomszédsági viszony

DR/BDR választás menete

OSPF területek jelentősége

Többterületű OSPF működése

OSPF hibaelhárítás

EIGRP tulajdonságai, szerepe, feladata

EIGRP működése, szomszédsági viszonyok

EIGRP szomszédtábla, topológiatábla, irányítótábla

DUAL algoritmus

EIGRPv6

EIGRPv4 és EIGRPv6 ellenőrzése

BGP tulajdonságai, szerepe, feladata

33.3.4. WAN technológiák és kapcsolatok

A WAN és az OSI modell kapcsolata

WAN összetevők és eszközök

WAN csatlakozási módok

Soros kommunikációs szabványok

PPP működése

PPP hitelesítés megvalósítási lehetőségei

Frame Relay alapok

Hálózati címfordítás (NAT) megvalósítása

PPPoE protokoll feladata, működése, beállítása

eBGP szerepe, feladata, alapszintű beállítása

33.3.5. Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás

LAN biztonsági beállítások

Site-to-site VPN feladata, lehetőségei

Remote-access VPN feladata, lehetőségei

DMVPN működése, feladata, lehetőségei

Generic Routing Encapsulation (GRE) feladata, működése

IPsec keretrendszer feladata, működése

Syslog protokoll működése, üzenetformátumok

NTP protokoll jelentősége

SNMP és SNMPv3 protokoll működése, feladata

Hibajavításhoz használható hardveres és szoftveres eszközök áttekintése

Hálózati hibák elhárítása az OSI modell rétegei szerint

Hálózat és hibaelhárítás dokumentálása

Viszonyítási alap jelentősége

QoS alapok, szolgáltatásminőség feladata, jelentősége

Hitelesítés (Radius, Tacacs+ szerver) alapok

– 171 –1



IPv6 ACL alapok, hibaelhárítás

Porttükrözés használata hálózat monitorozáshoz

Hálózat programozás, mint új tendencia, megjelenése

34. Hálózatok II. gyakorlat tantárgy



A Hálózatok II. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek egy

nagyobb és összetettebb hálózatot tervezni, megvalósítani és konfigurálni úgy, hogy a

hálózatban egy eszköz vagy kapcsolat meghibásodása a legkisebb kiesést okozza. Továbbá

használni tudják a WLAN és a WAN hálózatokra fókuszálva a technológiák, a

hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, a

redundancia megvalósítás, valamint a hálózatbiztonság, a hálózat monitorozás és

hibaelhárítás gyakorlati megvalósításait. Képesek legyenek a hálózat méreteinek megfelelő

forgalomirányítás konfigurálására, ellenőrzésére, hibaelhárítására. A Hálózatok II.

gyakorlat tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok II. tantárgy elsajátításához. A tantárgy

további célja, a gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó

ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.


Hálózatok I. gyakorlat tantárgy

Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja

Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz

Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés

IP-címzés a gyakorlatban

Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság

Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata

Statikus és dinamikus forgalomirányítás

A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés

IP szolgáltatások a gyakorlatban

IT hálózatbiztonság gyakorlat tantárgy

Az IT hálózatbiztonság alapjai

IT hálózatbiztonság megvalósítása

34.3. Témakörök

34.3.1. Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban

Hálózati eszközök kiválasztása nagyvállalati környezetben

Hálózati operációsrendszerek telepítése

Hibatartomány meghatározása

OSI modell első és második rétegbeli redundáns hálózat problémáinak meghatározása

Redundáns kapcsolt hálózat kiépítése

Feszítőfa protokoll (STP) működésének optimalizálása, gyökérponti híd választásának

befolyásolása

Gyors feszítőfa protokoll (RSTP) működésének optimalizálása, gyökérponti híd

választásának befolyásolása

Rapid PVST+ konfigurálása

STP hibakeresés

– 172 –1



Forgalomirányító redundancia tervezése

First Hop Redundancy Protocols (FHRP) protokollok konfigurálása és ellenőrzése

EthreChannel konfigurálása, ellenőrzése

EthreChannel hibakeresés

34.3.2. Vezeték nélküli LAN megvalósítása

Vezeték nélküli LAN (WLAN) megvalósítása

WLAN eszközök (vezeték nélküli forgalomirányító, hozzáférési pont, kliens)

konfigurálása

Hibakeresés WLAN hálózatban

Hibaelhárítás WLAN hálózatban

34.3.3. Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása

Egyterületű OSPFv2 és egyterületű OSPFv3 beállítása

OSPF működésének ellenőrzése és hibajavítás

DR/BDR választás befolyásolása

Többterületű OSPF konfigurálása, ellenőrzése

Többterületű OSPF hibaelhárítás

EIGRP tulajdonságai, szerepe, feladata

EIGRP konfigurálása IPv4 hálózatban

EIGRP konfigurálása IPv6 hálózatban

EIGRPv4 és EIGRPv6 működésének ellenőrzése, hibajavítás

BGP tulajdonságai, szerepe, feladata, konfigurálása

34.3.4. WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása

PPP kapcsolat konfigurálása

PPP kapcsolat ellenőrzése és hibaelhárítás

PPP hitelesítés konfigurációja

PPP hitelesítés ellenőrzése és hibaelhárítás

PPPoe konfigurálása

eBGP konfigurálása

34.3.5. Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás

Generic Routing Encapsulation (GRE) konfigurálása és hibaelhárítás

Syslog monitorozás konfigurálása, ellenőrzés és hibajavítás

NTP konfigurálása

SNMP konfigurálása, ellenőrzése, hibajavítás

Porttükrözés használata a hibaelhárításban

Hibajavításhoz használható hardveres és szoftveres eszközök használata

Hálózati hibák elhárítása az OSI modell rétegei szerint

Hálózat és hibaelhárítás dokumentálása

Viszonyítási alap készítése

QoS alapok, szolgáltatásminőség feladata, jelentősége

Hitelesítés (Radius, Tacacs+ szerver) alapok

IPv6 ACL alapok, hibaelhárítás

35. IT hálózatbiztonság tantárgy


– 173 –1




A tantárgy célja, hogy a hálózatok biztonságára fókuszálva megismertesse a tanulókkal a

hálózatbiztonság alapelveit, a hardveres és szoftveres védelem eszközeit, azok

telepítésének, üzemeltetésének elméleti alapjait. A tantárgy bevezetést nyújt továbbá a

hálózatbiztonság tervezésébe és támogatásába is.


Hálózatok I. tantárgy

Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek

Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll

Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai

IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok

Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság

Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok

Forgalomirányítási ismeretek

A biztonságos hálózat, forgalomszűrés

IP szolgáltatások

Hálózatok II. tantárgy

Redundancia szükségessége és megoldásai

Vezeték nélküli LAN

Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás

WAN technológiák és kapcsolatok

Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás

35.3. Témakörök

35.3.1. Az IT hálózatbiztonság alapjai

Hálózatbiztonság fejlődése, eszközei, főbb területei, hálózatbiztonsági szervezetek,

hálózatbiztonsági házirendek.

Vírusok, férgek és trójai programok és a veszélyek elhárítása.

Hálózati támadások kategóriái, védekezés lehetőségei.

Titkosítási módszerek, szabványok

Hálózatbiztonság eszközei, biztonság konfigurálása forgalomirányítókon

Hálózatbiztonság, veszélyek azonosítása, kockázatelemzésen alapuló tervezés

35.3.2. IT hálózatbiztonság megvalósítása

Eszközök monitorozása és menedzselése

Biztonságmenedzsment, naplózás (SNMP, syslog, NTP)

Hitelesítés, engedélyezés és tevékenység-követés (AAA) alapfogalmai, konfigurálása,

hibaelhárítása

Tűzfal technológiák, tűzfal típusok.

Hardveres tűzfalak, állapottartó tűzfal eszközök

Hozzáférés-vezérlés listák

Behatolás detektálása és megelőzése (IDS, IPS)

LAN biztonság, biztonsági rések és védelmi módszerek

Vezeték nélküli hálózatok és VoIP biztonsági megfontolásai és megoldásai

VPN hálózatok célja, típusai, technológiák, VPN konfigurálása. Távoli hálózati

hozzáférési módszerek a vállalati hálózatokban

Biztonság tesztelése, katasztrófa helyzet utáni helyreállítás

– 174 –1



36. IT hálózatbiztonság gyakorlat tantárgy



A tantárgy célja, hogy a hálózatok biztonságára fókuszálva megismertesse a tanulókkal a

hálózatbiztonság alapvető gyakorlati feladatainak megoldásait, a hardveres és szoftveres

védelem eszközeit, azok telepítésének, üzemeltetésének gyakorlati alapjait. A tantárgy

bevezetést nyújt továbbá a hálózatbiztonság tervezésébe, gyakorlati megvalósításába és a

biztonság támogató tevékenységébe is.


Hálózatok I. gyakorlat tantárgy

Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja

Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz

Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés

IP-címzés a gyakorlatban

Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság

Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata

Statikus és dinamikus forgalomirányítás

A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés

IP szolgáltatások a gyakorlatban

Hálózatok II. gyakorlat tantárgy

Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban

Vezeték nélküli LAN megvalósítása

Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása

WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása

Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás

36.3. Témakörök

36.3.1. Az IT hálózatbiztonság alapjai

Hálózati támadási eljárások elemzése, védelmi struktúrák kialakítása

Vírusirtó programok telepítése és konfigurálása

Biztonsági mentések (operációs rendszer, konfigurációs állományok) készítése,

helyreállítás

Hálózati eszközök biztonságának növelése és biztonságos távelérése (ssh, https)

Hálózati eszközök monitorozása és menedzselése (SNMP, syslog, NTP)

36.3.2. IT hálózatbiztonság megvalósítása

Hálózatbiztonság konfigurálása forgalomirányítókon, ACL szűrések kialakítása, AAA

védelem beállítása

Hardveres és szoftveres tűzfalak konfigurálása, tűzfalfelügyelet

VPN kapcsolatok konfigurálása ((Site-to-site IPSec VPN, Remote Access VPN), VPN

felügyelet

VLAN-ok biztonsági beállításainak konfigurálása

IPS konfigurálása, felügyelete

Vezeték nélküli hálózatok és VoIP biztonsági beállításai

Biztonságos hálózati szolgáltatások beállítása (https, sftp, tanúsítványkezelés)

Biztonság tesztelése, hibakeresés, javítás

– 175 –1



– 176 –1



A


Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások

megnevezésű



– 177 –1



37. Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy



A Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy tanításának célja a Windows és Linux

szerverekkel megvalósított helyi- és internetszolgáltatások, valamint a felhőszolgáltatások

telepítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges elméleti ismeretek elsajátítása. További cél a

Windows és Linux alapú rendszerek integrációjának megismerése.


Informatika tantárgy– Operációs rendszerek ismerete és informatikai eszközök használata

témakörök

IT alapok tantárgy - Személyi számítógépek felépítése, Operációs rendszerek témakörök

37.3. Témakörök

37.3.1. Windows Server telepítése és üzemeltetése

Windows Server kiadások és licencelési módjuk

A hardverkövetelmények meghatározása

A telepítési módok áttekintése

Frissítés és migráció

Szerepkörök és tulajdonságok megtekintésének és telepítésének módja

Állapotlekérdezés és üzemeltetési feladatok ellátásának módja a Server Manager

segítségével

PowerShell alapok

A rendszerfelügyeleti eszközök bemutatása

Az állomány-kiszolgáló beállítási és kezelési lehetőségeinek áttekintése

(megosztások, tárolók, kvóták és szűrések)

A nyomtatószolgáltatás beállítási és kezelési lehetőségeinek áttekintése

Hálózati alapszolgáltatások áttekintése

Biztonsági megfontolások a Windows operációs rendszerekben (hitelesítés,

engedélyezés, fájlrendszer jogosultságok, Windows tűzfal, felhasználók felügyelete)

Címtárszolgáltatás alapok

A címtárszolgáltatás objektumai (Felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és

szervezeti egységek)

Active Directory haladó ismeretek

A csoportházirend

A távoli elérési módok áttekintése

Virtualizáció Hyper-V-vel

Terminálszolgáltatás alapok

A Web- és az FTP szerver

Adatbázis kiszolgáló

A Server Core telepítési változat

Szerverek távoli kezelése (RSAT)

A Windows Server Backup

37.3.2. Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

A szerver hardverkövetelményének meghatározása

A szerver betöltési folyamatának áttekintése

A futási szintek meghatározása, azok funkciói

– 178 –1



Linux fájlrendszerek

A Linux rendszereknél használt lemezpartícionálások

A boot manager működése

A megosztott és rendszer könyvtárak meghatározása

A csomagkezelők és függőségek áttekintése

Munka a parancssorban

Parancssori szűrők áttekintése

Fájlok és könyvtárak tulajdonságai

Szabványos bemenet, szabványos kimenet, szabványos hibacsatorna, csővezetékek

Folyamat-menedzsment áttekintése

Folyamatok futási prioritása

Alapvető reguláris kifejezések

Fájlrendszer integritásának fenntartása, monitorozás alapjai

Rendszernaplózás

Grafikus felhasználói felület beállításai

Rendszerfelügyelet időzített folyamatokkal

E-mail továbbítás

Nyomtatás, nyomtatási sor

Hálózati alapok, hálózati alapszolgáltatások

Névfeloldás működése, beállításai

Címfordítás áttekintése

Biztonságos adattovábbítás bemutatása

Forgalomirányítás Linux szerver segítségével

Biztonsági mentés alapjai

Webszerver szolgáltatás

Adatbázis kiszolgáló

Tűzfal és proxy szolgáltatások (pl. iptables, squid)

Levelezési szolgáltatások (SMTP protokoll, postfix, sendmail, exim, POP3, IMAP)

37.3.3. Linux és Windows alapú rendszerek integrációja

Windows és Linux rendszerek együttműködése

Szabványos TCP/IP szolgáltatások vegyes szerver-kliens környezetben

Címtár szolgáltatások használata vegyes szerver-kliens környezetben

Fájlkiszolgáló használata vegyes szerver-kliens környezetben

Levelezési szolgáltatás üzemeltetése vegyes szerver-kliens környezetben

37.3.4. Felhőszolgáltatások

A privát felhő, a nyilvános felhő és a hibrid felhő jellemzői

– Az adatközpontok jellemzői, felépítésük, fizikai és adatbiztonság

– Népszerű SaaS megoldások (Onedrive, Dropbox, O365, stb.) kezelése

– Ismerkedés a publikus felhőszolgáltatások portál megoldásaival

– PaaS alapszolgáltatások konfigurálása (adatbázisok, webszerverek)

– Hálózat, tárolás és virtuális gépek az IaaS-ban

– A publikus felhőszolgáltatás címtármegoldásai (AAD)

Felhő alapú szolgáltatások: az infrastruktúra-szolgáltatás (Infrastructure-as-a-Service,

IaaS), a platformszolgáltatás (Platform-as-a-Service, PaaS) és a szoftverszolgáltatás

(Software-as-a-Service, SaaS) jellemzői

Infrastruktúta-szolgáltatás

Virtuális gépek létrehozása és menedzselése

– Virtuális gépek és virtuálisgép-sablonok

– 179 –1



– Virtuális lemezek

– Virtuális hálózatok; hibrid felhőmegoldások – VPN

– Magas rendelkezésre állás biztosítása

– Skálázhatóság

– Biztonsági mentés

– Active Directory a felhőben – Azure Active Directory

Adattárolás a felhőben

– Adatlemezek

– Fájlmegosztás

– Menedzselt adattárolási megoldások

– Adatbázisok

38. Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat tantárgy



A Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat tantárgy tanításának célja a Windows és

Linux szerverekkel megvalósított helyi- és internetszolgáltatások telepítése, valamint

üzemeltetése során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari

minősítés megszerzésére. További cél a Windows és Linux alapú rendszerek

integrációjával, valamint a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos gyakorlati készségek

elsajátítása.


Informatika tantárgy– Operációs rendszerek ismerete és informatikai eszközök használata

témakörök

IT alapok gyakorlat tantárgy - Személyi számítógépek felépítése, Operációs rendszerek

témakörök

38.3. Témakörök

38.3.1. Windows Server telepítése és üzemeltetése

A Windows Server telepítése

A Windows Server frissítése és migrációja

Szerepkörök és tulajdonságok megtekintése és telepítése a Server Manager eszköz

segítségével

Állapotlekérdezés és üzemeltetési feladatok ellátása Server Manager segítségével

PowerShell parancsok és scriptek

Rendszerfelügyeleti eszközök használata

Megosztások és tárolók beállítása

Kvóták és szűrések beállítása

A nyomtatószolgáltatás beállítása és üzemeltetése

A DHCP, a DNS, a DFS és a WINS szerver telepítése és beállítása

Hitelesítés és engedélyezés beállítása

A fájlrendszer jogosultságainak beállítása

A Windows tűzfal beállítása

Az Active Directory telepítése és beállítása

Felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és szervezeti egységek létrehozása és

kezelése

– 180 –1



Read-only tartományvezérlő telepítése

Csoportházirendek beállítása

Távoli elérés klasszikus távoli asztal kapcsolattal

Távoli elérés DirectAccess segítségével

A Hyper-V szerepkör hozzáadása, a Hyper-V beállítása és kezelése

Virtuális desktop gépek üzemeltetése

A terminálszolgáltatás beállítása

A Web- és az FTP szerver telepítése, beállítása és üzemeltetése

Adatbázis kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

A Server Core telepítése

Szerverek távoli kezelése (RSAT)

A Windows Server Backup telepítése, beállítása és üzemeltetése

38.3.2. Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

A szerver hardver konfigurálása

A futási szintek beállítása, alapértelmezett futási szint beállítása, váltás a futási szintek

között

A rendszer leállítása, újraindítása parancssorból

A lemezek partícionálása (a fájlrendszer és a swap terület elválasztása)

A boot manager telepítése és beállítása

Megosztott könyvtárak telepítése

Különböző csomagkezelők használata, a függőségek kezelése

Programok telepítése forrásból

A parancssor és héj használata (shell parancsok, a shell környezet konfigurálása,

egyszerű szkriptek írása)

Parancssori szűrők használata, szöveges fájlok kezelése

Fájlok és könyvtárak kezelése (másolás, áthelyezés, törlés, helyettesítő karakterek,

fájltulajdonságok lekérdezése, módosítása)

Folyamatok kezelése (előtérben, háttérben futtatás, folyamatok monitorozása, jel

küldése folyamatnak)

Folyamatok futási prioritásának módosítása

Szövegfeldolgozás reguláris kifejezések segítségével

Egyszerű szövegszerkesztési lépések (pl. vi editor alapszolgáltatásai)

Fájlrendszer monitorozása, egyszerű hibák elhárítása

Fájlhozzáférések és lemezkvóták kezelése

Hardlink és szimbolikus link létrehozása, törlése

X Window System, képernyőkezelők használata; bejelentkezés a grafikus rendszerbe,

a grafikus környezet kiválasztása

Időzített rendszerfelügyeleti beállítások (cron)

Nyomtatási sor kezelése, általános nyomtatási hibaelhárítás

Hálózati címek beállítása, hálózati alapszolgáltatások használata (ftp, telnet, ssh, ping,

dig, traceroute, tracepath)

Címfordítással kapcsolatos beállítások

Hálózati hibaelhárítás

Névfeloldás működése, beállításai

Kétkulcsos titkosítása használata a biztonságos adattovábbításban (OpenSSH, GnuPG,

X11 tunnels)

Forgalomirányítási beállítások

A rendszer biztonsági mentése, részleges és teljes mentés készítése, és rendszer

visszaállítása ezekből

– 181 –1



Apache webszerver telepítése, konfigurálása

Adatbázis kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

Tűzfal és proxy szolgáltatások beállítása (pl. iptables, squid, ACL, kliensazonosítás)

Levelezési szolgáltatások alapbeállításai (SMTP protokoll, postfix, sendmail, exim,

POP3, IMAP)

38.3.3. Linux és Windows alapú rendszerek integrációja

A különböző operációs rendszereket futtató gépek multiboot rendszerének beállítása

Samba szolgáltatás beállítása Linux szerveren Windows kliensek kiszolgálására

LDAP szolgáltatás beállítása Linuxon az Active Directory használatához

Exchange szerver elérése Linuxon futtatott POP3, IMAP kliensek segítségével

38.3.4. Felhőszolgáltatások

A privát felhő, a nyilvános felhő és a hibrid felhő jellemzői

– Népszerű SaaS megoldások (Onedrive, Dropbox, O365, stb.) kezelése

– Ismerkedés a publikus felhőszolgáltatások portál megoldásaival

– PaaS alapszolgáltatások konfigurálása (adatbázisok, webszerverek)

– Hálózat, tárolás és virtuális gépek az IaaS-ban

– A publikus felhőszolgáltatás címtármegoldásai (AAD)

Virtuális gépek létrehozása és menedzselése

– Virtuális gépek és virtuálisgép-sablonok

– Virtuális lemezek

– Virtuális hálózatok; hibrid felhőmegoldások – VPN

– Magas rendelkezésre állás biztosítása

– Biztonsági mentés

– Active Directory a felhőben – Azure Active Directory

Adattárolás a felhőben

– Adatlemezek

– Fájlmegosztás

– Menedzselt adattárolási megoldások

– Adatbázisok

SZAKGIMNÁZIUMI HELYI TANTERV

SZOFTVERFEJLESZTŐ

54 213 05





valamint

– 182 –1







– a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Szoftverfejlesztő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika






követően 0 óra;







Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek


– 183 –1









alkalmazható:


– –

– –

Tárgyi feltételek



alábbiak: Nincs.


Nincs.








óraszámával.














– 184 –1











– 185 –1



Óraterv:

Szoftverfejlesztő (54 312 05) szakképesítés órafelosztása a kerettantervhez igazodva a helyi tantervben (2018-2019)

Mellékszakképesítéssel

tantárgy 9. évfolyam 10.

évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam 5/13.

évfolyam 1/13.

évfolyam 2/14.

évfolyam




IT alapok fő 1 1 2







Linux alapok mellék 1

Linux alapok gyakorlat mellék 2

Irodai szoftverek mellék 1

Irodai szoftverek gyakorlat mellék 4

Szoftverfejlesztés fő 7,5 7,5

Szoftverfejlesztés gyakorlat fő 12 12

Webfejlesztés fő 4 4

Webfejlesztés gyakorlat fő 5 5

ÖSSZESEN: 4 4 6 6 4 7 4 8 14 17 12 18 14 17

8 12 11 12 31 30 31

Megjegyzések:




– 186 –1



Mellékszakképesítés nélkül


évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam 5/13.

évfolyam 1/13.

évfolyam 2/14.

évfolyam




IT alapok fő 1 1 2







Linux alapok fő 1

Linux alapok gyakorlat fő 2

Irodai szoftverek

Irodai szoftverek gyakorlat

Szoftverfejlesztés fő 7,5 7,5

Szoftverfejlesztés gyakorlat fő 12 12

Webfejlesztés fő 4 4

Webfejlesztés gyakorlat fő 5 5

ÖSSZESEN: 4 4 6 6 4 7 3 9 14 17 12 18 14 17

8 12 11 12 31 30 31

Megjegyzések:




Mellékszakképesítés nélkül:

12. évfolyamon Hálózatok I. gyakorlatra 3 óra, programozás gyakorlatra 6 óra lett

– 187 –1



9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6

0

2 4

0

1 4 14 17 12 18

0

14 17

Összesen 8 11 6 5 31 30 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10815-16


IT alapok fő szakképesítés 1 1 2

IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 2 1 3

11997-16


Hálózatok I. fő szakképesítés 2 1 3

Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 2 2 2 6

11625-16


Programozás fő szakképesítés 1 1 1 1 4

Programozás gyakorlat fő szakképesítés 2 3 2 2 9

11999-16

Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 2 1 3

12010-16

Nyílt forráskódú rendszerek

kezelése

Linux alapok 52 481 02


Linux alapok gyakorlat 52 481 02


– 188 –1



12008-16

Irodai szoftverek haladó szintű

használata

Irodai szoftverek 52 481 02


Irodai szoftverek

gyakorlat

52 481 02


10815-16


IT alapok 52 481 02

Irodai informatikus

IT alapok gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11997-16


Hálózatok I. 52 481 02

Irodai informatikus

Hálózatok I. gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11625-16


Programozás 52 481 02

Irodai informatikus

Programozás gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

12011-16 Szoftverfejlesztés

Szoftverfejlesztés fő szakképesítés 7,5 7,5

Szoftverfejlesztés


12012-16 Webfejlesztés I. Webfejlesztés fő szakképesítés 4 4

Webfejlesztés gyakorlat fő szakképesítés 5 5

ágazati szakmai kompetenciák erősítése 52 481 02

Irodai informatikus

– 189 –



A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



– 190 –



39. Foglalkoztatás II. tantárgy






—

39.3. Témakörök



































– 191 –





portálok szerepe.


























tanácsadás.

– 192 –



A


Foglalkoztatás I.


megnevezésű



– 193 –



40. Foglalkoztatás I. tantárgy



A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű













Idegen nyelvek

40.3. Témakörök














A 8 órás témakör során a tanuló a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű

feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet,

tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb






szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a tanuló arra, hogy egy munkahelyi





– 194 –








A 23 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a tanuló rendszerezi az idegen nyelvi





szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a tanuló koherensen










- a munka világa


- lakás, ház

- utazás,

- étkezés



nyelvtanuló.



elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a tanuló folyékonyan tudjon










– 195 –



A



megnevezésű



– 196 –



41. IT alapok tantárgy



Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai

tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a

belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősítő

vizsga letételéhez szükséges ismereteket.

Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és

egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógéphez

(játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő alkatrészt

választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismerjék a

legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját.

A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi

irányelveket, valamint a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések

kezelésének megfelelő módját.



41.3. Témakörök

41.3.1. Munka- és környezetvédelmi alapismeretek

Általános munkabiztonsági előírások, szabályok.

Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei.

Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása.

Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei.

Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök.

Anyagbiztonsági adatlap (MSDS) funkciója, információi.

Hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések kezelése.

41.3.2. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Kettes- és tizenhatos számrendszer.

Neumann-elvű számítógép felépítése.

Hardver és firmware fogalma.

Számítógép házak és tápegységek.

Processzortípusok, foglalatok.

Hőelvezetési technológiák.

Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése.

Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.

BIOS feladatai, beállításai.

Input perifériák, KVM kapcsolók.

Háttértárak és típusaik.

Merevlemezek adattárolási struktúrája.

Redundáns adattárolás fogalma, RAID.

Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik.

Nyomtatók típusai, működési elveik.

Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik.

Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása.

Szkennerek típusai, működési elveik.

– 197 –



Multifunkciós nyomtatók.

Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok.

Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai.

Hálózati topológiák.

Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).

Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása.

Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák.

Dokkoló állomás és portismétlő funkciója.

Hordozható eszközök hardverelemei.

Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.

41.3.3. Szoftverismeret

Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása.

Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL.

Operációs rendszer fogalma, feladatai.

Operációs rendszerek típusai és jellemzőik.

GUI és CLI felhasználói felületek.

Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.

Partíció fogalma, típusai.

Formázás, fontosabb fájlrendszerek.

Rendszerbetöltés folyamata.

Windows indítási módok.

Regisztráció adatbázis.

Multi-boot rendszerek.

Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak.

Fájlkiterjesztések és attribútumok.

Vezérlőpult beállításai.

Archiválási módok.

Kliensoldali virtualizáció, hypervisor.

Hordozható eszközök operációs rendszerei.

Levelezési protokollok.

Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások.

Hibakeresési folyamat lépései.

41.3.4. Információtechnológia biztonság alapjai

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware).

Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.

Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás).

Megtévesztési technikák (social engineering, phishing).

Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei.

Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai.

Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei.

Biztonsági szabályzat.

Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés).

Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme.

Tűzfalak feladata, típusai.

Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek.

IT eszközök fizikai védelme.

– 198 –



– 199 –



42. IT alapok gyakorlat tantárgy



Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informatikai

szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai

készségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő

szintű IT munkakörök betöltését.

A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket

cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai és

virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni, azokat

frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számítógépeken.

Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladatokat ellátni.

Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló hibákat

felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni. Tudják a

felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkronizálni,

másik gépre költöztetni.

Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus

védelmi eszközök megfelelő használatára.



42.3. Témakörök

42.3.1. Biztonságos labor- és eszközhasználat

Számítógép-szerelés eszközei és használatuk.

Antisztatikus eszközök szabályszerű használata.

Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata.

Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata.

42.3.2. Számítógép összeszerelése

Számítógép szakszerű szétszerelése.

Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása.

Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata.

Tápegység telepítése.

Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése.

Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása.

Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása..

BIOS funkciója és beállításai.

Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban.

Számítógép alkatrészek cseréje.

Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása.

SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása.

Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei.

Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése.

Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése.

UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

42.3.3. Telepítés és konfigurálás

– 200 –



Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.

Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése.

Particionálás.

Kötetek formázása.

Operációs rendszerek telepítése.

Meghajtó programok telepítése.

Frissítések és hibajavító csomagok telepítése.

Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése.

Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása.

Lemezkezelés.

Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata.

Alkalmazások telepítése, eltávolítása.

Levelező program konfigurálása.

Felhasználói fiókok kezelése.

Virtuális memória beállítása.

Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta.

Területi és nyelvi beállítások.

Eseménynapló ellenőrzése.

Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai.

Kezelőpult (MMC) használata.

Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok.

Személyes tűzfal beállítása.

Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés.

Lemezklónozás.

Virtuális gép telepítése.

42.3.4. Megelőző karbantartás

Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.

Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai.

Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása.

Monitorok szakszerű tisztítása.

Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje.

Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása.

Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése.

Számítógépek működésének környezeti feltételei.

Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése.

Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés.

Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra.

Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása.

Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása.

Ütemezett karbantartási feladatok.

Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.

– 201 –



A



megnevezésű



– 202 –



43. Hálózatok I. tantárgy



A Hálózatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók tisztában legyenek az alapvető

hálózati fogalmakkal, protokollokkal és technológiákkal, rendelkezzenek egy kisvállalati

LAN és WAN hálózat tervezéséhez, megvalósításához és a hálózatfelügyelethez szükséges

elméleti háttérrel. Továbbá ismerjék az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és az

internet szolgáltatásokra fókuszálva a hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások

telepítésének, üzemeltetésének, valamint a hálózati biztonság és hibaelhárítás elméleti

alapjait. A Hálózatok I. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. gyakorlat tantárgy





Munka és környezetvédelmi alapismeretek

Bináris és hexadecimális számrendszer

Személyi számítógépek felépítése

Operációs rendszerek


Hálózati topológiák

Levelezési protokollok

Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások

Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme

Tűzfalak feladata, típusai

IT eszközök fizikai védelme

43.3. Témakörök

43.3.1. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek

A vállalatok hálózati infrastruktúrájának megismerése

A hálózat elemei


Hálózati operációs rendszerek feladata

Hálózati operációs rendszerek elérése

Kapcsolók hálózati operációs rendszerének alap konfigurációja

Eszközök IP címzése, bevezetés

Kapcsolatok alapszíntű ellenőrzése helyi hálózatban

43.3.2. Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll

Topológiák

Adatok fizikai közegen történő átvitelének szabályai

Kommunikációs szabályok

Kommunikációs protokollok

Szabványügyi szervezetek ismerete

OSI modell jelentősége, rétegei, szerepe

TCP/IP modell jelentősége, rétegei, szerepe

Adatbeágyazás fogalma és menete

Ethernet technológia működése és jellemzői

– 203 –



Ethernet keret felépítése, tulajdonságai

Hálózati vezetékes átviteli közegek jellemzői (rézkábelek, optikai kábelek)

Vezeték nélküli átvitel típusai

MAC cím jelentősége, felépítése

ARP protokoll feladata és működése

Kapcsoló felépítése, feladatai, működése

Kapcsoló MAC-címtábla felépítése

43.3.3. Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai

IP protokoll jellemzői

Összeköttetés mentes csomagtovábbítás

Az IPv4 és az IPv6 csomag felépítése, fejléce és mezői

A forgalomirányító felépítése, feladatai, működése

A forgalomirányító rendszerindítási folyamata

Irányító tábla felépítése

Szállítási rétegbeli protokollok (TCP és UDP) bemutatása

A TCP kommunikáció

Az UDP kommunikáció

43.3.4. IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok

IPv4 címzési struktúra

IPv4 alhálózati maszk

IPv4 cím dinamikus és statikus hozzárendelése egy állomáshoz

IPv4 címek típusai (nyilvános és privát), osztályok

IPv6 címzés

IPv6 címek típusai

Alapértelmezett átjáró fogalma, feladata

IPv4 hálózat alhálózatokra bontása

Változó méretű alhálózatok

Strukturált címzési tervezés

Alhálózatok kialakítása IPv6 alhálózatban

Kapcsolatok ellenőrzése

43.3.5. Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság

Egyenrangú hálózatok

Kliens szerver szolgáltatások

Alkalmazási rétegbeli protokollok (HTTP, HTTPS, IMAP, POP3, SMTP, DHCP,

DNS, FTP) bemutatása

Hálózati támadások bemutatása, védelmi beállítások, SSH protokoll

Biztonsági mentés jelentősége

Tűzfalak szerepe egy hálózatban

Hálózati teljesítmény ellenőrzése, tesztelése, elemzése

43.3.6. Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok

A kapcsoló MAC-címtáblája, felépítése, feladata

Ütközési- és szórási tartományok

Kapcsoló rendszerindítási folyamata

Kapcsolók védelme, portbiztonság konfigurálása

Kapcsoló biztonságos távoli elérése

Hálózatelérési rétegbeli hibák elhárítása

– 204 –



VLAN-ok feladata, szerepe

VLAN-ok megvalósítása

VLAN trönkök jelentősége

VLAN hibakeresés

VLAN biztonság és tervezés

43.3.7. Forgalomirányítási ismeretek

A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések

Az útvonalak meghatározásának menete


Közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülése és szerepe

VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása

VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása

3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe

Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása

Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása

Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata

Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük

Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng)

Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás működése

Egyterületű OSPFv2 és OSPFv3 tulajdonságai és konfigurációja

Forgalomirányítási hibaelhárítás

43.3.8. A biztonságos hálózat, forgalomszűrés

A hozzáférési lista (ACL) célja

Az ACL működése

Normál IPv4 ACL-ek szerepe

Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe

ACL-ek tervezése, létrehozása

ACL-ek konfigurálása


IPv6 ACL-ek létrehozása, konfigurálása


43.3.9. IP szolgáltatások

DHCP v4 működése

DHCPv4 szerver és kliens konfigurálása


DHCP v6 működése, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása



Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása


– 205 –



44. Hálózatok I. gyakorlat tantárgy



A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a Hálózatok I. tantárgy

keretein belül tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák, egy kisvállalati LAN

és WAN hálózat tervezését, megvalósítását és hálózatfelügyeletét el tudják látni. Képesek

legyenek az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokban szükséges eszközök és

alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére, konfigurálására és hibaelhárítására, valamint a

hálózati biztonság a kialakítására. A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy támogatást nyújt a

Hálózatok I. tantárgy megértéséhez. A tantárgy további célja, az gyakorlati szakmai

ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is

felkészítse a tanulókat.



Biztonságos labor és eszközhasználat

Számítógép alkatrészek cseréje

Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása

SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása


Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta

Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai

44.3. Témakörök

44.3.1. Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja

Hálózati eszközök és hálózati átviteli közegek megválasztása

Topológia ábrák értelmezése


Hálózati operációs rendszerek helye, elérésének módjai és lehetőségei (konzol, telnet,

SSH)

Terminál emulációs programok használata

Hálózati operációs rendszer konfigurációs parancsainak felépítése, súgója

Kapcsoló alapvető konfigurálása

Kapcsolóhoz való hozzáférés korlátozása

Kapcsoló konfigurálásának mentése

Végberendezések automatikus és manuális IP beállítása

A kapcsoló felügyeleti IP címének konfigurálása

Kapcsolatok, hálózati összeköttetések ellenőrzése (ping, tracert)

44.3.2. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz

Az OSI és TCP/IP modellek rétegeihez kapcsolódó protokoll adategységek (PDU-k)

elemzése

Adatbeágyazás elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

MAC-cím és IP-cím használata, azonos hálózaton található eszközök kommunikációja

A megfelelő hálózati átviteli közeg kiválasztása és egy végberendezés csatlakoztatása

egy hálózathoz

Kereszt- és egyeneskötésű Ethernet kábel készítése

Kábelek tesztelése

– 206 –



Kapcsolódás vezetékes LAN-hoz

Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

Ethernet MAC-címek megjelenítése, elemzése

Címmeghatározó protokoll (ARP) működésének elemzése adatforgalom elfogására


ARP tábla feladata és felépítése

ARP problémák elhárítása

Kapcsoló MAC-címtábla megtekintése

3. rétegbeli kapcsolás

Kapcsolódás vezeték nélküli LAN-hoz

SOHO router vezeték nélküli hozzáférés konfigurálása

Vezeték nélküli biztonság

Vezeték nélküli kliens konfigurálása

Hálózati kártya információinak megtekintése

44.3.3. Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés

IPv4 és IPv6 csomag működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas

szoftverrel

Állomás csomagtovábbítási döntései

Állomás IPv4 és IPv6 irányítótáblájának megjelenítése, elemzése

Forgalomirányító csomagtovábbítási döntései

Forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítése, elemzése

A forgalomirányító felépítése, memóriák tartalmának megjelenítése

A forgalomirányító összetevőinek azonosítása

Csatlakozás a forgalomirányítóhoz

A forgalomirányító rendszerindítási folyamatának megtekintése

Forgalomirányító kezdeti konfigurálása

Állomás és kapcsoló alapértelmezett átjárójának beállítása

Forgalomirányítási problémák hibaelhárítása

Alkalmazások közötti megbízható átvitel, szegmensek nyomon követése

Megérkezett adatok nyugtázásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas

szoftverrel

TCP és UDP szegmens fejlécének összehasonlítása és elemzése adatforgalom

elfogására alkalmas szoftverrel

Portszámok szerepének megismerése

TCP kapcsolatok létrehozásának és lezárásának elemzése adatforgalom elfogására


TCP háromfázisú kézfogás elemzése

UDP szerverfolyamatok vizsgálata

44.3.4. IP-címzés a gyakorlatban

Számrendszerek közötti átváltások

IPv4 egyedi, szórásos és csoportcímzés vizsgálata

IPv4 címek azonosítása és osztályozása

IPv6 címek ábrázolása, rövidítése

Globális egyedi IPv6 cím statikus konfigurálása

Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja SLAAC használatával

Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja DHCPv6 használatával

EUI-64 módszer használata

Dinamikus és statikus link-local címek

– 207 –



IP konfiguráció ellenőrzése

Kapcsolatok ellenőrzése (ICMPv4 és ICMPv6), hibaelhárítás

Címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózatokban

Alhálózatok használata, konfigurálás

Alhálózatok kialakítása

Alhálózat kalkulátor használata

Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) a gyakorlatban

44.3.5. Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság

Peer-to-peer alkalmazások használata, fájlmegosztó protokollok

Web és e-mail szolgáltatások konfigurálása, hálózati kommunikáció elemzése

DNS kérés megfigyelése

FTP parancssori és böngészőben történő használata

Hálózati forgalom elemzése, protokoll elemzés kis hálózatban

Biztonsági fenyegetések azonosítása

Támadás típusok felismerése

Biztonsági mentések készítése, visszaállítása, frissítés és hibajavítás

Naplózás

Eszközök konfigurálása, biztonsági beállítások

SSH engedélyezése és konfigurálása

Telnet és SSH kapcsolat vizsgálata adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

A hálózat alapállapotának, viszonyítási állapotának meghatározása

Kapcsolatok és konfigurációk ellenőrzése

44.3.6. Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata

Kapcsoló MAC-címtáblájának felépítési folyamata, elemzése

Ütközési és szórási tartományok felosztása hálózati eszközök segítségével

Kapcsoló rendszerindítási folyamatának megtekintése

Kapcsolók LED jelzőfényeinek értelmezése

Kapcsolók védelme, portjainak beállítása, portbiztonság konfigurálása

Kapcsolási problémák felismerése és hibaelhárítás

Kapcsolók felügyeletének megvalósítása

SSH kapcsolat beállítása és ellenőrzése

Biztonsági támadások elleni védelem lehetőségei

Portbiztonság beállítása, ellenőrzése és hibaelhárítás

VLAN ID, Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel

VLAN-ok létrehozása, törlése és ellenőrzése egy kapcsolón

Kapcsoló portok VLAN-okhoz rendelése és ellenőrzése

Trönk kapcsolatok konfigurálása

Trönk beállítások ellenőrzése

VLAN Trunking Protokoll (VTP) használata és konfigurálása

VLAN-ok és trönk kapcsolatok hibaelhárítása

VLAN biztonság megvalósítása

44.3.7. Statikus és dinamikus forgalomirányítás

Hálózati címzés dokumentálása, topológia diagram készítése

Loopback interfész használata teszteléshez és menedzseléshez

Forgalomirányító interfészek IPv6 IP-címmel konfigurálása és ellenőrzése


VLAN-ok közötti hagyományos forgalomirányítás megvalósítása

– 208 –



VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása „router-on-a-stick”

forgalomirányítóval, alinterfészek konfigurálása és ellenőrzése

VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása többrétegű kapcsolóval és

hibaelhárítás

VLAN hibakeresés és hibajavítás

IPv4 hagyományos, alapértelmezett, összevont és lebegő statikus útvonalak

konfigurálása

Következő ugrás címével és kimenő interfésszel megadott statikus útvonalak

konfigurálása

IPv6 statikus útvonal létrehozása és ellenőrzése

IPv4 alapértelmezett útvonalak létrehozása és ellenőrzése

VLSM címzési terv készítése

IPv4 és IPv6 hálózati címek meghatározása, konfigurálása, ellenőrzése

Statikus útvonalak hibaelhárítás

RIP, RIPv2 és RIPng konfigurációja és beállításainak vizsgálata

Passzív interfészek konfigurálása

Hálózati konvergencia vizsgálata

OSPF csomagtípusok azonosítása, helló csomagok

OSPFv2 és OSPFv3 konfigurálása és ellenőrzése

Passzív interfészek szerepe és konfigurálása

Dinamikus forgalomirányítás hibaelhárítás

44.3.8. A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés

Helyettesítő maszkok és kulcsszavak használata

ACL-ek elhelyezésének tervezése

Normál IPv4 hozzáférési lista (ACL) konfigurálása és ellenőrzése

Kiterjesztett IPv4 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése


ACL-ek módosítása

ACL statisztikák elemzése és jelentősége

A VTY vonalak védelmének konfigurálása és ellenőrzése


IPv6 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése



44.3.9. IP szolgáltatások a gyakorlatban

DHCP v4 szerver alapbeállításainak megadása


DHCPv4 konfigurálása több LAN számára

DHCPv4 beállításainak ellenőrzése, hibaelhárítás

DHCPv6 SLAAC, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása




Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása és ellenőrzése


44.3.10. Komplex hálózat tervezése, kialakítása

– 209 –




összefoglalásaként a tanulók összetettebb hálózat megtervezését, kiépítését és

konfigurálását végezzék el.

– 210 –



A



megnevezésű



– 211 –



45. Programozás tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása,

valamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót

egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus

elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy

oktatásának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A

tantárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a

tanulókat.













PHP, C++, stb.)





45.3. Témakörök


A bevezetés a programozásba és a vele párhuzamosan futó azonos nevű gyakorlati

témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a

programozás tantárgy tanulására.










- legalább három eszköz bemutatása, a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb

feladatok, problémák megoldásának szemléltetése

- legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb

kurzus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon.

Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel):

– 212 –



- Scratch

- Kodu

- Minecraft

- Lego vagy más hasonló oktatórobot

- Arduino

Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal):

- Code.org

- freeCodeCamp

- Codacademy

- Khan Academy

- Udacity

A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb

probléma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor.


A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a

HTML5 és a CSS3 alapjaival, a JavaScript szerepével, megértsék a stíluslapokat és

JavaScriptet használó HTML oldalak működése mögötti logikát. (A JavaScripttel

történő magasabb szintű ismeretek megszerzése későbbi témakör feladata.)

A weboldalak kódolása elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az


lesznek


módosításokat elvégezni;

- önállóan létre tudnak hozni egyszerűbb weboldalakat, stílusok és stíluslapok

segítségével el tudják végezni a formázásukat, valamint be tudnak illeszteni és fel

tudnak használni kész JavaScript kódot.

A tanulók megismerkednek továbbá a magas szintű felhasználói élményt nyújtó

weboldalak kialakításának alapelveivel, a készítéshez használható népszerű

keretrendszerekkel.


- a HTML szabványok rövid ismertetése,

- a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei (tagek),

valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumok: megjegyzés, !DOCTYPE,

html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr,

iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section,

nav, a, img

- Stílusok és stíluslapok (CSS) szerepe, a CSS3 leírók szintaxisa.

- CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport.

- CSS3 jellemzők: color, opacity, background-color, background-image,

background-repeat, background-position, background-attachment, border*, margin*,

padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height,

top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align,

text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-

decoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt eleme több jellemzőt jeleznek, pl. margin-

left, margin-right stb.)

- Böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú

beépülő eszköznek (pl. Chrome DevTools, Firebug) a bemutatása

- A keretrendszerek és a felhasználásukkal járó előnyök bemutatása. A Bootstrap

vagy más hasonló keretrendszer elemeinek és lehetőségeinek bemutatása.

– 213 –



- A reszponzív weboldal kialakítás jelentősége és alapelvei. A Bootstrap vagy más

hasonló keretrendszer segítségével kialakított reszponzív weboldalszerkesztés

bemutatása.

- JavaScript kód beágyazása weboldalba, „Hello World” alkalmazás készítése

alert függvény segítségével

- külön fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolása a weboldalhoz

mások által elkészített JavaScript kód és stíluslapok felhasználása módja (például

animált megjelenítések megvalósítására).

45.3.3. JavaScript

A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript

nyelv szintaktikai elemeivel, az esemény vezérelt webprogramozás alapjaival és a

fejlesztés megkönnyítő és felgyorsító keretrendszerekkel.

A tanulók JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket,

melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során interaktív

weboldalak és egyszerűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségével.


- JavaScript kód futtatása konzolon

- elemi és összetett adattípusok a JavaScriptben, értékadás, aritmetikai és logikai

műveletek, kifejezések kiértékelése

- függvények

- objektumok webes környezetben, tulajdonságok és metódusok, DOM

(Document Object Model), node-ok (csomópontok), element (elem), attribute

(tulajdonság) és text (szöveg) node-ok

- elemek elérése, módosítása és létrehozása

- események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus

események)

- űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése

weboldalakon, és azok interaktív kezelése

- hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése.

- a jQuery JavaScript könyvtár rövid bemutatása

A fejlesztés hatékonyságát növelő JavaScript keretrendszerek rövid bemutatása

(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)


A témakör célja egy objektumorientált programozási nyelv alapjainak letétele, a

kiválasztott fejlesztési környezet megismerése.

A Java vagy C# nyelv alapjai elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az


lesznek:

- az integrált fejlesztői környezet használatára

- konzolos vagy grafikus környezetben futó egyszerűbb alkalmazások

létrehozására egyszerű adattípusok, változók, kifejezések és vezérlési szerkezetek

alkalmazásával

- szöveges fájlban található adatok beolvasására és feldolgozására


- a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) bemutatása

- a programkészítés lépéseinek áttekintése: feladat kitűzése, specifikáció,

algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás.

- a számítógépes program fogalma, elemei, a programozás szintjei.

– 214 –



- változók, kifejezések fogalma, jellemzői, változók deklarálása és definiálása, az

azonosító megválasztásának javasolt gyakorlata a tiszta kód alapelvei szerint

- elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt adattípusok

jellemzői, típuskonverzió.

- összetett adattípusok: karakterláncok, tömbök (vektorok és mátrixok), struktúrák

(rekordok), lista (szótár), halmaz

- értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelésének

szabályai.

- vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció)

- a hibakeresés és tesztelés alapjai.

Az ismeretek elsajátítását egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az

alább felsorolt ismeretelemek mindegyike egy megoldandó probléma eszközeként

kerül elő, nem a leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva. Az algoritmus leírásnál

nem szükséges ragaszkodni a klasszikus és formális leíró eszközökhöz (folyamatábra,

pszeudokód stb.), helyette hétköznapi nyelven megfogalmazva, alapvető fogalmakkal

operálva (pl. ismételd minden elemre:...) a tanulók számára is jobban érthető formát

kapunk. A témakör végén egy rövid összefoglalásban a programok készítésében

előkerült, felhasznált fogalmak rendszerezése történhet. Nem probléma, ha a

felsoroltak közül nem minden fogalom kerül elő, mivel a következő témakörök

lehetőséget adnak azok bevezetésére, felhasználására.



A témakör feladata, hogy egy-egy probléma megoldása közben felmerülő

programozási típusfeladatokat bemutassa. A feladatmegoldás közben a korábban

tárgyalt adattípusok és vezérlési szerkezetek használata mellett sor kerül a függvények

bevezetésére, azok célszerű használatának bemutatására.

A tanulók a programozási típusfeladatok témakör során megszerzik azokat az elméleti

ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör

során elkészíteni a típusfeladatok megoldására szolgáló strukturált, függvényeket is

tartalmazó programokat.

A témakör másik célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a szoftverfejlesztés korszerű

technikáival, ezen belül is elsősorban az objektum orientált programozás (OOP)

alapelveivel. Nem cél, hogy a tanulók emelt szintű elméleti megalapozást kapjanak,

viszont lényeges, hogy megértsék az objektum orientált programozás szemléletét és

logikáját, valamint maguk is lássák az OOP technika előnyeit. A témakör további célja,

hogy megalapozza az eseményvezérelt grafikus alkalmazások készítését.

A tanulók a haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven témakör során

megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a

kapcsolódó gyakorlati témakör során OOP elveket követő és eseményvezérelt grafikus

programok létrehozására.


- függvény fogalma, hívása

- paraméterek fajtái, paraméterátadás módszerei, paraméterátadás folyamata

- visszatérési érték meghatározása

- függvény definiálása a tiszta kód alapvető szabályainak betartásával

- program fejlesztése iteratív módszerrel

- programozási típusfeladatok tárgyalása: összegzés, megszámlálás, eldöntés,

szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás; lineáris keresés

- a programozási módszerek áttekintése

– 215 –



- az objektum fogalma a hétköznapi életben és az OOP környezetben, a két „világ”

kapcsolata

- az osztályok fogalma és szerepe

- meglévő osztályok használata

- tagtípusok: mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor,

destruktor

- objektum létrehozása osztályok példányosításával

- az OOP fontosabb jellemzőinek és fogalmainak rövid áttekintése

(egységbezárás, öröklés, polimorfizmus, interface)

- az objektum orientált tervezés (OOD) alapjai

- kivételkezelés

- hibakeresés és naplózás

- tesztelés (ismételhetőség, izoláció, automatizálhatóság)

- a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjai; grafikus

felületet megvalósító technológiák; statikus és reszponzív felület készítését támogató

osztályok, gyűjtemények

- vezérlők csoportosítása, ablakok, dialógusablakok

- vezérlők: címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb,

kapcsolókeret

- vezérlők jellemzői, metódusai és eseményei, vezérlők létrehozása tervezési is

futási időben



- esemény, eseménykezelő, delegált fogalma, kapcsolatuk

- ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályok, gyűjtemények



A témakör feladata, hogy elméleti alapozást nyújtson az adatbázis-kezelő

alkalmazások készítéséhez. Ennek keretében elsősorban az adatbázisok alkalmazásból

történő elérésének, lekérdezésének és manipulálásának technikájára koncentrál.

Kiemelt jelentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A

saját adatbázisok létrehozásának kapcsán a témakör áttekinti a legfontosabb tervezési

alapelveket, de azt csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem

alkalmazható ismeretek mellőzésével.

A tanulók az adatbázis-kezelő alkalmazások készítése témakör során megszerzik

azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó

gyakorlati témakör során egyszerű grafikus felületű asztali, illetve webes felületű

adatbázis-kezelő alkalmazást készíteni.


- relációs adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (elsődleges kulcsok,

idegenkulcsok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma)

- fontosabb mezőtípusok és tulajdonságaik

- adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE,

DELETE)

- adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP)

- SQL utasítások elemei: záradékok, módosítók, függvények

- kifejezések, számított mezők SQL utasításokban

- adatbázis elérése, adatbázis-kezelésre szolgáló osztályok Java vagy C# nyelven

- szerver oldali script nyelvek rövid bemutatása

– 216 –



- egyszerű adatbázis-kezelési feladat megvalósítása példaként a kiválasztott

szerver oldali script nyelven

- Ajax alapok: egyszerű webes adatbázis-kezelési feladat megvalósításának

bemutatása Ajax segítségével

Választható SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLLite

Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP


A témakör feladata, hogy ismétlő összefoglalást adjon az összes elméleti témakör

anyagából, és megalapozza egy nagyobb projekt kidolgozását.

A tanulók az összefoglaló projektfeladat témakör során átismétlik a korábbi

legfontosabb ismereteket, és összerendezik azokat a tudnivalókat, melyek segítségével

képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egy összetett alkalmazás

elkészítésére.

A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek felfrissítésre:

- HTML5 és CSS3 alapú weboldalak készítése

- JavaScript ismeretek

- egyszerű és összetett adatszerkezetek, vezérlési szerkezetek, függvények Java

vagy C# környezetben

- programozási típusfeladatok

- az objektum orientált programozás (OOP) alapjai

- a tiszta kód készítésének alapelvei

- tesztelés és hibakeresés

- grafikus alkalmazások felhasználói interfészének kialakítása, eseménykezelés

- adatbázisok tervezése, az SQL nyelv használata

- adatbázis-kezelő alkalmazások készítése

46. Programozás gyakorlat tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése,

amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a

megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és

adatszerkezetek kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi

területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A

tantárgy további célja, az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a

kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.











– 217 –





PHP, C++, stb.)





46.3. Témakörök


A Bevezetés a programozásba gyakorlat és a vele párhuzamosan futó azonos nevű

elméleti témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése

a programozás tantárgy tanulására.










- az elméleti órán bemutatott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák

megoldása a tanulók által önállóan, illetve tanári segítséggel

- egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése a tanuló által önállóan, illetve tanári

segítséggel az elméleti órán bemutatott valamelyik portálon.

A javasolt eszközök és portálok megegyeznek az elméleti témakörnél ismertetekkel.

A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel egy nagyobb projektet

készítenek el a tanulók. A tanulók dolgozhatnak egyedül is, de javasolt 2-4 fős

csoportokat szervezni egy-egy projekthez. A projekt céljának kiválasztását is rá lehet

bízni a tanulókra, de ügyelni kell rá, hogy a rendelkezésre álló időben elvégezhető

legyen, és a kódolással ne kerüljön háttérbe az egyéb tevékenységekhez képest. A

projekt megvalósítása során kívánatos, hogy ne csak a témakör során megszerzett

ismereteket használják fel, hanem a tovább lépéshez szükséges további tudást és

készséget is megszerezzék önállóan vagy tanári segítséggel.

Néhány javasolt projekt típus (a felsorolás tetszőlegesen bővíthető hasonló szemléletű

projekttípusokkal):

- Összetettebb kóddal megoldott feladat Scratchben

- Játék készítése Koduval

- Minecraft projekt

- Lego robot építés és programozása egy speciális feladat végrehajtására


A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert HTML5 és a

CSS3 alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- meglévő weboldalak vizsgálata a böngészőprogram beépített vizsgálati

eszközével vagy más hasonló célú beépülő eszközzel (pl Firebug), tesztcélú

módosítások elvégzése a html kódban és a stílusokban.

– 218 –




módosítások végrehajtása;

- egyszerűbb weboldalak létrehozása, és stílusok, stíluslapok segítségével a

formázásuk elvégzése (fontosabb tagek és a hozzájuk tartozó jellemzők alkalmazása

feladatok megoldásakor; hivatkozások és képek beillesztése, táblázatok készítése,

stílusok és stíluslapok alkalmazása, fontosabb CSS szelektorok és attribútumok

alkalmazása, kész JavaSrcipt kód beillesztése és felhasználása, JavaScript kódot

tartalmazó fájl csatolása stb.)

- a Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével egyszerű, de igényes,

reszponzív weboldal elkészítése.

A témakör eléjén javasolt, hogy a tanulók valamilyen egyszerűen használható

WYSYWIG webszerkesztő programmal önállóan hozzanak létre egyszerű weboldalt,

majd ennek vizsgálják meg a forráskódját, html elemeit és felhasznált stílusokat. A

tanulók a WYSYWIG eszköz helyett valamilyen CMS rendszert (WordPress, Joomla,

Drupal stb.) is használhatnak a webhely/weblap létrehozására.

A weboldal önálló elkészítésének gyakorlatát célszerű egy 12-16 órában elkészíthető

komolyabb weblap projektbe ágyazni, melynek témáját a tanulók is kiválaszthatják.

Fontos azonban odafigyelni, hogy a készítés során a megtanult html elemek és CSS

jellemzők többségét alkalmazzák. A projekt utolsó szakaszában kerüljön sor a

kiválasztott keretrendszer integrálására, és egyszerű reszponzív dizájn kialakítására is.

46.3.3. JavaScript


JavaScript ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok

elvégezésére:

- egyszerűbb problémák megoldására szolgáló interaktív, esemény vezérelt

weboldal készítése JavaScript kód segítségével

- stíluslapok és JavaScript kód felhasználásával dinamikus megjelenésű weblap

létrehozása



meg. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy adott célú weblap, vagy egy

megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük. Ügyelni kell rá, hogy a feladatok

gyakorlati megvalósításként lefedjék az elméleti témakörben ismertetett valamennyi

fontos ismeretet. A jQuery bevezetése a gyakorlatban nem kötelező, de erősen ajánlott.


A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert programozási

nyelv alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére:

- integrált fejlesztői környezet (IDE) használata

- egyszerűbb feladatok algoritmozálása

- egyszerű és összetett adattípusok használatával változók és konstansok deklarása

és alkalmazása (értékadás, aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, karakterláncok

és tömbök kezelése, kifejezések kiértékelése)

- vezérlési szerkezetek alkalmazására egy feladat vagy részfeladat megoldására

- Szöveges fájlokban tárolt adatok beolvasása, feldolgozása.



meg. Nem szükséges feltétlenül konzolos alkalmazásokkal kezdeni, a grafikus

környezet a tanulókat valószínűleg jobban motiválja. Az elméleti órákon felsorolt

– 219 –



ismeretelemeknek egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük, a

feladatokat nem a fenti leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva kell elvégezni.

Nem feltétlenül szükséges az összes elméleti témakörben tárgyalt ismeretet ebben a

részben a gyakorlatban is alkalmazni, a következő témakörök lehetőséget adnak a

kimaradó készségek elsajátítására.





elvégezésére:

- egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatok

felismerésére és a megoldás rutinszerű megvalósítására

- függvényekkel megvalósított strukturált kód készítésére.

Javasolt, hogy a tanulók valamilyen valós probléma megoldásának részeként oldják

meg a típusfeladatokat.

- beépített osztályok használata feladatmegoldások során

- saját osztály definiálása és alkalmazása feladatok megoldásához (konstruktorok,

mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása)

- egyszerű grafikus felhasználói felület tervezése

- fontosabb vezérlők (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb,

opciógomb, kapcsolókeret) alkalmazása feladatok megoldására

- vezérlők létrehozása tervezési is futási időben



- eseményekhez eseménykezelő metódusok készítése

- API dokumentáció használata

- naplózás a nyelv beépített eszközével

Javasolt, hogy a tanulók valós problémák megoldásának részeként tervezzék meg és

készítsék el az osztályokat. Nem cél az öröklés és a polimorfizmus gyakorlati

alkalmazása. A témakör második részében egy nagyobb objektum orientált

programozási feladatként (projektként) készítsenek el a tanulók egy eseményvezérelt

grafikus alkalmazást.

Választható programozási nyelvek: C#, Java




elvégezésére:

- adatmanipulációs és adatdefiníciós SQL utasítások készítése és futtatása SQL

szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE)

- Néhány táblás, redundanciamentes relációs adatbázis tervezése és létrehozása

SQL szerveren

- adatbázisok asztali alkalmazásból történő elérése, lekérdezése és manipulálása,

adatbázis-kezelő alkalmazások készítése (Java vagy C# nyelven)

- adatbázisok webes környezetben történő elérése, lekérdezése és manipulálása,

egyszerű webes adatbázis-kezelő alkalmazások készítése szerver oldali script nyelv és

Ajax segítségével

A témakör első részének célja, hogy megfelelő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek

a tanulók az SQL nyelv használatában. Ennek érdekében meglévő többtáblás

– 220 –



adatbázisban egyszerűbb, majd összetettebb lekérdezési, adatmanipulációs, illetve

adatdefiníciós feladatokat oldalnak meg a tanulók SQL szerver környezetben.

A témakör második részében egyszerű asztali-, illetve webes adatbázis-kezelő

alkalmazást készítenek, amelyhez az adatbázist is maguk tervezik meg. A webes

alkalmazás során nem cél, hogy a szerver oldali script nyelv használatában mélyebb

ismereteket szerezzenek a tanulók. Célszerű a tanulók számára előkészített szerver

oldali környezetet és példaként egy adatbázis lekérdezést megvalósító oldalt

biztosítani. A tanulók ez utóbbi módosításával tudják majd az adatbázis-elérés szerver

oldali részét megvalósítani.



összefoglalásaként a tanulók egy nagyobb projekt kidolgozását végezzék el.

Az alkalmazás témáját a tanulók önállóan is kiválaszthatják, de az elkészült projektnek

meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak:

- a témakörben rendelkezésre álló idővel arányos léptékűnek kell lennie

- minél több korábban megszerzett gyakorlati készséget felhasználjon

- készüljön hozzá dokumentáció, mely tartalmazza a tervezés legfontosabb

lépéseit, valamint az alkalmazás céljának és használati módjának rövid leírását

- a forráskód feleljen meg a tiszta kód alapelveinek.

A tanár döntése lehet, hogy a tanulók egyénileg, vagy kisebb csoportokban

dolgozzanak a projekten.

A


Informatikai szakmai angol nyelv

megnevezésű


– 221 –




– 222 –



47. IT szakmai angol nyelv tantárgy



A műszaki területen általában, de az informatikában különösen fontos szerepe van az angol

nyelvnek. Egy informatikus esetében sem a tanulási folyamat, sem pedig a munkavégzés

nem lehet hatékony a megfelelő szintű angol nyelvi tudás nélkül. Az IT munkahelyeken

egyértelmű elvárás az angol nyelvtudás, ennek hiányában még erős szakmai ismeretek

birtokában is szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A tantárgy elsődleges célja nem az, hogy speciális informatikai kifejezéseket tanuljanak

meg a tanulók, hanem az, hogy hozzájáruljon olyan szintű angol nyelvi kompetencia

kialakulásához, amivel IT munkakörnyezetben képesek lesznek a tanulók szóban és írásban

is angolul magabiztosan kommunikálni, valamint könnyedén megérteni és feldolgozni az

írásos, hang- vagy videó alapú szakmai anyagokat. A cél tehát az, hogy az általános angol

nyelvi kompetencia fejlesztését egy szűkebb területen történő alkalmazás érdekében

végezzük el.

A tantárgy természetesen támaszkodik a közismereti kerettantervben meghatározott idegen

nyelvi órákon megszerzett kompetenciákra. Ideális esetben a tanuló már általános

iskolában stabil alapokat szerzett angol nyelvből, és ezt a közismereti angol nyelvórákon

tovább mélyíti. Szélsőséges esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy adott tanuló

korábban soha nem tanult tanórai keretek között angol nyelvet, és szakgimnáziumi

tanulmányai alatt is másik idegen nyelvet választott. A tantárgy oktatása során minden

esetre fel kell készülni, és vegyes összetételű csoport esetén differenciált oktatási

módszereket kell alkalmazni. A lényeg, hogy minden tanulót a lehetőségeihez és az

előzetesen megszerzett angol nyelvi kompetenciáinak figyelembe vételével, a lehető

legmagasabb angol nyelvi tudásszintre kell hozni annak érdekében, hogy a szakmai tudása

mellett az angol tudása minél kevésbé legyen akadálya a szakmai fejlődésének és a későbbi

hatékony munkavégzésének.


47.3. Témakörök

47.3.1. Hallás utáni szövegértés

A témakör elsődleges célja, hogy az angol nyelvű hallás utáni szövegértést fejlessze,

és felkészítsen a későbbi önálló szóbeli kommunikációra. A tanulók számára az

informatika területe vonzó és könnyen befogadható közeg, az IT nyelve rengeteg

nemzetközi kifejezést és a tanulók által a hétköznapi tevékenységeik során már

korábban megismert angol nyelvű kifejezést tartalmaz. Ez könnyebbé teszi számukra

az ilyen típusú hallott szövegek megértését. A témakör során bevezető szintű szakmai

ismereteket feldolgozó angol nyelvű videót néznek meg szükség szerinti ismétléssel.

A videó kiválasztásánál ügyelni kell rá, hogy valóban csak nagyon egyszerű,

alapszintű szakmai ismeretek tartalmazzon, megértése egy laikus számára se okozzon

nehézséget. Célszerű olyan anyagot használni, ahol mód van feliratozásra is, illetve a

megértést a videón látható képi megjelenítés (pl. prezentáció, élő bemutató) is segíti.

A videó kiváltható hasonló szakmai szintet feldolgozó, animációval ellátott és

narrációval vagy párbeszéddel kísért interaktív elektronikus tananyaggal is. A videók

többszöri megtekintése közben és után természetesen szükség van azok

megbeszélésre, a nehezebben érthető kifejezések tisztázására.

– 223 –



47.3.2. Szóbeli kommunikáció

A témakör célja, hogy a beszédkészséget fejlessze. Míg az előző témakör során nem

feltétlenül kellett megszólalniuk a tanulóknak, ebben a részben a legfontosabb feladat,

hogy önállóan beszéljenek egy témáról angolul, illetve hétköznapi, munkahelyi vagy

más informatikához kapcsolódó környezetben zajló szituációban párbeszédet

folytassanak.

A tanulók adjanak elő rövidebb bemutatót általuk választott szakmai témában, vagy

kiválaszthatják valamelyik előző témakörben feldolgozott videót, és annak egy részét

ismétlik el, adják elő újra. Időt kell adni az önálló gyakorlásra, és csak akkor kérni az

osztály előtti megszólalást, ha már magabiztosan képes a bemutató pár perces szövegét

előadni. Legyen lehetőség kiegészítő eszközök, pl. prezentáció használatára is, mert

ez megkönnyítheti az előadást, és segít legyőzni a kezdeti szorongást.

A témakör második részében egyszerű szituációkban kell párbeszédet folyatni a

tanulóknak egymással vagy a tanárral. Olyan témaköröket és szituációs helyzeteket

érdemes keresni, ami közel áll a tanulókhoz. Például megbeszélhetik egymással a

kedvenc PC-s játékuk új kiadásának újdonságait vagy egyeztethetik, hogy mikor

fognak aznap este közösen játszani. Fogódzóként érdemes néhány gyakori és jól

használható fordulatot és kifejezést előre megbeszélni, és kérni a tanulókat ezek

beépítésére a dialógusokba.

A témakör során nem az a cél, hogy összetettebb nyelvi szerkezeteket vagy nagyon

választékos szókincset használjanak, a hangsúly a magabiztos megszólaláson van.

47.3.3. Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon I.

Az első két témakörben a hallott szakmai szöveg megértésére és a szóbeli

kommunikációra fektettük a hangsúlyt. Ebben a témakörben a két készség elmélyítését

végezzük egy izgalmas projekt keretében. A tanulóknak három-négy fős csoportban

egy általuk kiválasztott informatikai termék gyártójának vagy forgalmazójának a

szerepét kell felvállalniuk. A projekt végeredménye két saját készítésű pár perces

videó lesz. Az egyiken bemutatják a terméket (mintaként az első témakörben

megtekintett videók szolgálhatnak). A csoport minden tagjának szerepelnie kell, és

meg kell szólalnia a videón. Javasolt megoldás, hogy a bemutató

stúdióbeszélgetésként, párbeszédes formában folyjon (ilyenre is számtalan példát lehet

találni a videómegosztókon és oktatási portálokon). A másik videón egy

videókonferencia beszélgetés zajlik. A csapat egyik része a cég eladásért felelős

részlegét képviseli, míg a többiek vevőként, illetve ügyfélként vesznek részt a

beszélgetésben. A cél itt is a termék bemutatása, az ár és a terméktámogatás

részleteinek megbeszélése.

A kidolgozás során a tanulók minden rendelkezésre álló technikai eszközt

használhatnak, így például a videót akár a saját mobil telefonjukkal vagy tabletjükkel

is rögzíthetik. Ügyeljünk ugyanakkor arra, hogy ne a technika játssza a főszerepet.

Nem szabad hagyni, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb részét a technikai

kivitelezés töltse ki.

47.3.4. Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása

Ebben a témakörben az írásos angol nyelvi szakmai szöveg megértésére helyezzük a

hangsúlyt, ami az egyik legfontosabb készség egy informatikus esetében. A

megszerzett tudás rendkívül gyorsan elavul, csak az képes jó szakemberré válni (és

megmaradni annak), aki folyamatosan tanul és képzi magát. Bár magyar nyelven is

szép számmal érhetők el szakmai anyagok, de ezek száma meg sem közelíti az angolul

– 224 –



elérhető anyagokét. Egy-egy speciális problémára többnyire csak angol nyelvű

portálokon és fórumokon lehet megtalálni a választ.

A cél érdekében különböző angol nyelvű szakmai anyagokat fognak a tanulók

tanulmányozni és értelmezni. Az alábbi területekről javasolt angol nyelvű

segédanyagokat választani:

- IT alapismeretek, programozás vagy weblapkészítés témakörben a szakmai

tanulmányaikhoz kapcsolódó bevezető jellegű elektronikus tananyag

- Termékleírás, kézikönyv

- IT trendekkel, újdonságokkal, hírekkel foglalkozó portál

Ügyelni kell rá, hogy egyszerű nyelvezetű és akár laikusok által is befogadható

szakmai mélységű anyagot dolgozzanak fel a tanulók. Nem cél, hogy szószerinti,

írásbeli fordítás készüljön, fontosabb, hogy a szöveg jelentésének megértése.

Hagyjunk időt a tanulóknak az önálló szövegértelmezésre, engedjük, hogy egy-egy

szó jelentését önállóan keressék meg egy online szótárban, de semmiképpen ne

engedjük, hogy online fordítót használjanak. Az olvasott szövegről kérhetünk

értelmező jellegű, rövidített magyar nyelvű összefoglalót.

47.3.5. Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail

A legtöbb IT cég nemzetközi környezetben dolgozik, így általánosnak mondható az a

szituáció, amikor különböző országokban élő, különböző anyanyelvű munkatársaknak

kell közös projekten dolgozniuk. Ilyen esetben szinte mindig az angol a közvetítő

nyelv. Leggyakoribb az e-mail kommunikáció, de eléggé elterjedt az azonnali

üzenetküldő szolgáltatások (chat) használata is.

A témakör során ezek használatát fogják a tanulók gyakorolni.

Az e-mail esetében először röviden át kell tekinteni az angol nyelvű e-mail formai

szabályait (megszólítás, köszönetnyilvánítás, elköszönés) és általános formuláit.

Érdemes a gyakran előforduló élethelyzetek kezelésére (pl. hogyan kell elnézést kérni

késedelem miatt) vonatkozó általános formulákat is megismertetni a tanulókkal. Minél

több ilyen építőkockát ismernek, annál könnyebben és magabiztosabban fogalmazzák

majd meg a saját leveleiket. Mutassunk be példaként informatikai témájú

levélváltásokat.

A témakör során a tanulók több saját e-mail-t írjanak meg. Kezdetben rövid és

egyszerű e-mailek készüljenek. A témakör végén már várjunk el 10-12 mondatból és

érdemi információkból álló leveleket. Az e-mailes feladatokat két háromfős

csoportban végezzék a tanulók, és minden esetben találjanak ki egy életszerű

szituációt, majd ebben osszák szét a szerepeket. A levélváltásokra másolatban mindig

tegyék rá a tanárt is, aki így nyomon követheti és tanácsaival segíthet a tevékenységet.

47.3.6. Keresés és ismeretszerzés angol nyelven

A célirányos ismeretszerzés és információhoz jutás különösen jellemző a gyakorló

informatikus szakemberekre. A végtelennek tekinthető internetes tudástár és a

hatékony keresőeszközök lehetőséget biztosítanak, hogy az összes általánosan

előforduló problémára és a legtöbb speciális kérdésre is perceken belül megtaláljuk a

választ. Ezen tevékenységünk hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire

célszerűen tudjuk összeállítani az angol nyelvű keresőkérdéseinket, valamint milyen

gyorsan tudjuk a találati lista értelmezésével kiválasztani a számunkra legrelevánsabb

elemeket. Előbbihez nem csupán angol nyelvi kompetenciák szükségesek, legalább

olyan fontos, hogy a kulcsszavakat célirányosan tudja kiválasztani az információt

kereső személy.

– 225 –



A témakörnek nem célja, hogy a keresési stratégiákba mélyebb ismereteket nyújtson.

A mai internetes kereső eszközök már kellő intelligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy

akár szavak felsorolásával, vagy mondat formájában megfogalmazott kérdésekre is jól

használható találati listával válaszoljanak. A témakör során a válaszok értelmezését

helyezzük a fókuszba.

A tanulók találjanak ki maguknak egy minprojektet egy olyan szakmai területen, ahol

még nem rendelkeznek számottevő ismeretekkel, majd keressenek minden lépés

megtételéhez megfelelő internetes forrást vagy leírást. A feladat könnyebb

megértéséhez egy lehetséges miniprojekt:

A tanulók egy egyszerű weblapot fognak elkészíteni. Ennek keretében az alábbi

kérdésekre fognak választ keresni:

- Mi az a HTML?

- Hogyan készíthetünk egyszerű weblapot?

- Hogyan formázzunk félkövér stílussal egy szöveget?

- Hogyan helyezhetünk el hivatkozást egy weboldalon?

- Hogyan helyezhetek el egy képet a weboldalon?

- Hogyan készíthetek főcímet és alcímet? stb.

Habár nagyon könnyű olyan forrást találni, ahol minden kérdésre egy helyen

megtalálják a választ, kérjük meg a tanulókat, hogy ezúttal minden lépés megtételéhez

új forrást használjanak. A tanulók dokumentálják a folyamatot. Fogalmazzák meg

egyszerű angol mondat formájában, hogy mire keresnek választ, majd tegyék mellé a

keresőben használt keresőkifejezést, valamint azt, hogy a találati lista hányadik

elemében találták meg a választ.

47.3.7. Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon II.

Az utolsó témakörben ismét egy nagyobb projekten dolgozhatnak a tanulók, amellyel

az az olvasott szöveg értelmezésének, az önálló szövegalkotásnak, valamint az írásbeli

kommunikációnak a készségeit mélyítik el izgalmas, játékos formában. A projekt

célszerűen lehet a harmadik témakörben végzett videós projekt folytatása is, de a

tanulók választhatnak új projekttémát is maguknak.

A feladat ezúttal egy termék vagy szolgáltatás bemutatására szolgáló brosúra

elkészítése. A projektet egy kutatási résszel kezdik a csapatok, ahol igyekeznek

mindenféle információt begyűjteni a népszerűsítendő termékről. A begyűjtött

információk rendszerezése után önálló szövegalkotással készítsék el a brosúrát. Hívjuk

fel a tanulók figyelmét arra, hogy szövegrészletek szó szerinti átvétele a meglévő angol

nyelvű forrásokból nem megengedett. A projektcsoportok igyekezzenek újszerű

formában és megközelítésben elkészíteni az ismertetőt. Az elkészült dokumentumot

angol nyelvű kísérő email csatolmányaként küldjék el a tanáruknak.

A projekt kidolgozása során minden rendelkezésre álló technikai eszközt

használhatnak a tanulók, de a korábbi projektfeladathoz hasonlóan ügyelni kell, hogy

most se a technikai megvalósítással teljen el az idő.

– 226 –



A


Nyílt forráskódú rendszerek kezelése

megnevezésű



– 227 –



48. Linux alapok tantárgy



A tantárgy tanításának a célja, hogy bevezesse a tanulókat a nyílt forráskódú rendszerek,

ezen belül is a Linux operációs rendszer használatába, megalapozza a haladó szintű

ismeretek későbbi elsajátítását, valamint a belépő szintű LPI Linux Essentials ipari

minősítéshez illeszkedő ismereteket biztosítson.





48.3. Témakörök

48.3.1. Bevezetés a Linuxba

A témakör célja a nyílt forráskód fogalmának bevezetése, a Linux bemutatása,

valamint néhány kapcsolódó alapfogalom áttekintése. Az alábbi felsorolás tartalmazza


– Nyílt forráskód fogalma, nyílt forráskódú licencek.

– Nyílt forráskódú üzleti modell.

– Linux története.

– Linux hardverek sokszínűségének.

– Kernel fogalma és a verziók számozása.

– Linux disztribúciók.

– Grafikus és parancssori felület.

– Ablakkezelők és komplett grafikus környezetek.

– Shell fogalma, népszerűbb Linux shell-ek.


A témakör célja a Linux parancssori használatának bemutatása, valamint a parancssor

használatakor rendelkezésre álló súgó lehetőségek ismertetése. Az alábbi felsorolás


– GUI és CLI összehasonlítása.

– Virtuális terminálok és használatuk.

– Linux utasítások általános szintaxisa.


– Segítség a parancssor használatához (man és info parancsok, --help opció, stb.).

– Alias nevek.

– Környezeti változók fogalma, a PATH változó.

– Helyettesítő karakterek és használatuk.


A témakör célja a Linux fájl- és könyvtárkezelésének, valamint a fájlok és mappák

tömörített archívba való elhelyezésének bemutatása. Az alábbi felsorolás tartalmazza


– Linux könyvtárszerkezete.

– Abszolút és relatív útvonal hivatkozások.

– 228 –



– Fájl- és könyvtárkezelési utasítások.

– Szimbolikus és hard linkek. A két link típus összehasonlítása.

– Fájlrendszerek csatolása.

– Archiválás és tömörítés.


A témakör célja az I/O átirányítás és az utasításláncolás bemutatása, a shell

programozás alapjainak letétele, a tanulók shell programozásba való bevezetése. Az

alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:

– STDIN, STDOUT és STDERR.



– Fájlok keresése, fájltartalom szűrése, rendezése.

– Shell szkriptek.

– Szkriptek paraméterezése.

– Változók, vezérlőszerkezetek használata.


A témakör célja a tanulók bevezetése a csoportok és felhasználói fiókok kezelésébe.


– Felhasználói fiókok típusai.

– Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások.

– Az /etc/passwd és /etc/shadow fájlok.

– Felhasználói fiók létrehozásának alapbeállításai, az /etc/default/useradd fájl.

– Felhasználói jelszó beállítása.

– Felhasználói csoportok, az /etc/group fájl.

– Csoportok és felhasználók létrehozása, törlése, módosítása.

– A UID és GID azonosítók. A getent utasítás.

– Felhasználó csoporttagságának a meghatározása.

– Felhasználók csoporthoz rendelése.


A témakör célja, hogy a tanulók megértsék a Linux fájlok és könyvtárak


– Fájlok tulajdonosa és csoportja.

– Fájlok tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás.

– Fájljogosultságok. A SETUID, SETGID és Sticky bitek.

– Újonnan létrehozott fájlok alapértelmezett fájlmódja.

– Fájlok és könyvtárak jogosultságainak megváltoztatása: chmod utasítás.


Számítógép terem (külön partícióra vagy virtuális gépre előre telepített Linux operációs

rendszerrel).



értékeléssel.

49. Linux alapok gyakorlat tantárgy

– 229 –





A tantárgy célja, hogy a tanulók alapszinten képesek legyenek a Linux operációs rendszer

parancssori használatára, valamint hogy belépő szintű, az LPI Linux Essentials ipari

minősítéshez illeszkedő készségeket adjon át.





49.3. Témakörök


A témakör célja a gyakorlati parancssor használat készségszintű elsajátíttatása. A

tanulók legyenek képesek Linux parancsokat használni, az egyes utasítások

szintaktikáját, a paraméterek használatát önállóan kideríteni. Az alábbi felsorolás


– Virtuális terminálok használata.

– Linux parancssor megismerése néhány utasításon keresztül (pl. whoami, uname,

pwd).


– Környezeti változók, $PATH kiíratása képernyőre. A echo és which utasítások.

– Helyettesítő karakterek használata.

– Alias nevek megadása.

– Manuálok használata. A whatis utasítás.

– Az info oldalak használata.

– Utasítások --help opciója.

– Fájlok keresése, a locate utasítás.


A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek önállóan egyszerű fájl- és

könyvtárkezelés műveleteket elvégezni, fájlokat és könyvtárakat archiválni és

tömöríteni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó

tartalmakat:

– Navigáció a könyvtárszintek között, a cd és pwd parancsok.

– Könyvtártartalom kilistázása.

– Fájlok megtekintése, a cat, more és less utasítások használata.

– Fájlok és könyvtárak másolása, áthelyezése és átnevezése.

– Fájlok és könyvtárak létrehozása és törlése.

– Fájlok véletlen felülírásának megakadályozása.

– Szimbolikus és hard linkek létrehozása.

– Fájlrendszerek csatolása: a mount utasítás.

– Archív és tömörített állományok létrehozása, kicsomagolása: tar, gzip, és

zip/unzip utasítások használata.


A témakör célja a tanulók héjprogramozásba való bevezetése. Nem cél, hogy a tanulók

képesek legyenek egy összetett szkript megírására, de ismerjék a paraméter átadást, és

a vezérlőszerkezetek (elágazás, ciklus) használatának módját. A témakör feldolgozása

– 230 –



során ismerjenek meg legalább egy szkriptek megírására alkalmas parancssori

szövegszerkesztő programot. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során



– Fájlok és fájltartalmak keresése.


– Szöveges fájlok létrehozása, szerkesztése.

– Egyszerű shell szkriptek létrehozása, paraméter átadás.

– Vezérlőszerkezetek használata szkriptekben.

49.3.4. Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja

A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek a hálózati beállítások ellenőrzésére,

azok konfigurálására. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során


– Hálózati beállítások ellenőrzése, az ifconfig utasítás.

– Irányítási információk megjelenítése, a route utasítás.

– Az /etc/hosts fájl vizsgálata.

– A localhost és egyéb hosztok elérhetőségének vizsgálata ping utasítással..

– Névszerver ellenőrzése, az /etc/resolv.conf fájl vizsgálata.

– A netstat program használata.

– Hálózati interfész konfigurációja, alapértelmezett átjáró beállítása.

– Az ssh utasítás.

49.3.5. Csomag- és processzkezelés

A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek a használt Linux rendszerben

csomagokat telepíteni, frissíteni, törölni, valamint a telepített csomagok listáját

megjeleníteni. Tudják továbbá megnézni a futó processzeket, azok futását szükség

esetén megszakítani. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során


– Csomagkezelés, csomagtípusok.

– Debian csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása.

– RPM csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása.

– Processz hierarchia, a pstree utasítás.

– Folyamatok listázása: ps és top utasítások használata.

– Futó processz megszakítása.

– Napló fájlok vizsgálata.


A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek parancssori eszközökkel

csoportokat és felhasználókat létrehozni, törölni, módosítani, az egyes felhasználókat

csoportokhoz hozzárendelni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során


– Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások használata.

– A who és w utasítások.

– Csoportok létrehozása, törlése, módosítása: groupadd, groupdel, groupmod

utasítások.

– Az /etc/group fájl vizsgálata.

– Felhasználói fiókok létrehozása, törlése, módosítása: useradd, userdel és

usermod utasítások.

– Felhasználói fiókok csoporthoz rendelése.

– 231 –




A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek fájloknak és könyvtáraknak a

tulajdonosának, csoportjának a meghatározására, azok megváltoztatására. Tudják az

olvasási, írási és végrehajtási jogokat igény szerint beállítani. Az alábbi felsorolás


– Fájlok és könyvtárak tulajdonosának és csoportjának meghatározása.

– Fájlok és könyvtárak tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás.

– Fájl és könyvtárak jogosultságai, azok beállítása: a chmod utasítás.

– 232 –



A


Irodai szoftverek haladó szintű használata

megnevezésű



– 233 –



50. Irodai szoftverek tantárgy







A tantárgy célja az Irodai szoftverek gyakorlat tantárgyhoz kapcsolódó elméleti

megalapozás. Ezzel elérhető, hogy egy másik irodai szoftvercsomagra való áttérés

akadálymentesebb legyen a tanuló számára a későbbiekben azáltal, hogy a lehetőségeket

fogalmi szinten is ismeri. Az átadandó ismereteknek az életen át tartó tanulás

megalapozását is segítenie kell.



50.3. Témakörök


A témakör a szövegszerkesztő program és a szöveges dokumentumok által kínált

haladó szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő

tartalommal.


- szöveges dokumentum formátumok;


- keresési lehetőségek egy dokumentumon belül szöveg vagy formátum

megadásával;

- dokumentumok különböző nézetei;

- hivatkozások, könyvjelzők.


- oldalbeállítások, szakaszok, többhasábos tördelések;


- sablonok, stílusok, stíluskészletek;


- élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők lehetőségei;

- speciális karakterek, szövegtörési pontok, automatikus javítás;

- jelszóvédelem lehetőségei, alkalmazási területei.


- fejezetek, szakaszok, címek, alcímek;


- tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék, számozások.

Objektumok a szöveges dokumentumban:


- diagramok, szervezeti diagramok;

- képletszerkesztő;

- táblázatok haladó szintű formázása, táblázatokban használható képletek.

Makrók:



– 234 –







szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő

tartalommal.


- munkafüzet natív formátumai;

- importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával;



- hivatkozások, könyvjelzők, név mezők.


- oldalbeállítások;



- feltételes formázások lehetőségei;

- adatérvényesítési szabályok helye, szerepe, létrehozásának lehetőségei;

- sablonok, stíluskészletek;

- egyéni értékformátumok lehetőségei, szabályai;


- munkafüzet tulajdonságainak használati lehetőségei, egyéni mezők használata;

- munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének lehetőségei, alkalmazási

területei.





- összesítések, részösszegek létrehozási lehetőségei;

- függvények, egymásba ágyazott függvények kezelése, szabályai.


- irányított szűrések készítésének lehetőségi, szabályai;


- duplikátumok eltávolítási lehetőségei.




- grafikonok és diagramok;

- diagramstílusok;

- diagramok tulajdonságai;

- sor- és oszlopadatok alkalmazása.







– 235 –



A témakör az irodai szoftverek integrált használati lehetőségeinek bemutatására

szolgál. Példákat kell adni a szöveges dokumentumba ágyazott, csatolt táblázatok és

diagramok használatára. Ki kell emelni a csatolás és a beágyazás előnyeit valamint

hátrányait, hogy a tanulók az adott probléma megoldásához legcélszerűbb megoldást

tudják választani.



vizsgára.


Osztályterem, tanári bemutatásra alkalmas számítógéppel, kivetítésre alkalmas

megjelenítővel (pl. projektor, nagyméretű TV)



értékeléssel.

51. Irodai szoftverek gyakorlat tantárgy







A tantárgy célja továbbá, hogy az Irodai szoftverek tantárgy keretében megtanult

elmélethez készségszintű gyakorlati tudás kapcsolódjon. Az egyes témakörök tanításánál

elsődleges a munkahelyi feladatokhoz kapcsolódó, hétköznapi példákon keresztüli

gyakorlás.



51.3. Témakörök


A témakör a szövegszerkesztő program lehetőségeinek és a szöveges dokumentumok

által kínált haladó szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az

alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal.


- szöveges dokumentum létrehozása, natív és PDF formátumok kezelésének

lehetőségei;

- a szövegszerkesztő program megjelenésének, a feladathoz igazodó

eszközkészletek testreszabása.


- dokumentum egy részletének megkeresése, cserélése a tartalmazott szöveg vagy

formátumbeállítása segítségével;

- dokumentum nézetek célszerű használata;

- hivatkozások, könyvjelzők létrehozása, alkalmazása.

– 236 –




- oldalbeállítások módosítása, szakaszok kezelése, többhasábos tördelések;




- stílusok alkalmazása, módosítása, létrehozása;

- élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők alkalmazása;

- speciális karakterek, szövegtörési pontok beillesztése, automatikus javítás

alkalmazása, beállításainak módosítása;

- jelszóvédelem alkalmazása.


- fejezetek, szakaszok, címek, alcímek kezelése;


- tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék készítése, számozások kezelése.



- diagramok, szervezeti diagramok beszúrása, formázása;

- képletszerkesztő használata;

- táblázatok beszúrása, haladó szintű formázása, táblázatokban használható

képletek alkalmazása.



- nyomtatás speciális beállításai (pl. többoldalas-, füzetnyomtatás).



- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása




szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az alábbi felsorolásnak

megfelelő tartalommal.


- táblázat, munkafüzet, munkalap létrehozása, natív formátumok kezelésének

lehetőségei, importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával;

- a táblázatkezelő program megjelenésének, a feladathoz igazodó eszközkészletek

testreszabása.



- hivatkozások, könyvjelzők, név mezők létrehozása, alkalmazása.


- oldalbeállítások módosítása;



- feltételes formázások létrehozása;

- adatérvényesítési szabályok létrehozása, kezelése;


- egyéni értékformátumok alkalmazása, módosítása, létrehozása;


- munkafüzet tulajdonságainak beállítása, egyéni mezők felvétele, használata;

– 237 –



- munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének beállítása, alkalmazása.





- összesítések, részösszegek használata;

- függvények, egymásba ágyazott függvények célszerű alkalmazása.


- autoszűrők alkalmazása;

- irányított szűrések;


- duplikátumok eltávolítása.




- grafikonok és diagramok létrehozása, formázása;

- váltás diagramstílusok között;

- diagramok tulajdonságainak módosítása, diagram elhelyezése;

- váltás sor- és oszlopadatok között.



- nyomtatás speciális beállításai (pl. nyomtatási terület, cellarácsokkal, ismétlődő

sorok/oszlopok, sor-, oszlopazonosítók).






A témakör az irodai szoftverek integrált használatának begyakoroltatására szolgál. A

rendelkezésre álló időkeretben projektfeladatok segítségével kell szöveges

dokumentumokban alkalmazott beágyazott, illetve csatolt táblázatok, diagramok

használatát gyakoroltatni. A projektfeladat minden esetben nagy méretű, fejezetekre

bontott, táblázatokat és diagramokat tartalmazó dokumentum elkészítése legyen, ahol

a szövegszerkesztésben és a táblázatkezelésben megtanult haladó ismeretekből a

lehető legtöbb elemet használni kell.



vizsgára.

– 238 –



A


Szoftverfejlesztés

megnevezésű



– 239 –



52. Szoftverfejlesztés tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek és kompetenciáknak a

fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex számítógépes szoftver (program,

adatbázis) megtervezésére, a megvalósításhoz szükséges adatszerkezetek kiválasztására, a

fejlesztői dokumentáció elkészítésére és a tesztelési tervének elkészítésére.


Programozás tantárgy

Webfejlesztés tantárgy

52.3. Témakörök

52.3.1. Programozási nyelv I.

A témakör oktatásának célja, hogy elmélyítse a programozás és adatbázis-kezelés

követelménymodul keretein belül megismert programozási nyelvhez köthető

ismereteket, technológiákat. Speciális adatstruktúrákat és algoritmusokat mutasson be.

Csoportmunka és verziókövetés támogatása: Egy elterjedt módszert ismertessen a

csoportban végzett szoftverfejlesztés és verziókövetés támogatására.

Programok strukturálása a clean code elveinek betartásával.

OOP haladó ismeretek: Öröklés és polimorfizmus, virtuális metódusok, interface-ek,

absztrakt és lezárt osztályok.

Speciális modulok, osztályok, lambda kifejezések.

Adatstruktúrák és algoritmusok jellemzői, kiválasztásuknak szempontjai.

Hash táblák felépítése, műveletei.

Fa adatszerkezet felépítés, műveletei, bejárások típusai. Bináris fák, rendezett bináris

fák, alkalmazási területek (pl. rendezés, keresés, játékok)

Gráf adatszerkezet felépítés, műveletei. Gráfok szélességi és mélységi bejárása,

alkalmazási területek.

Az „A*” (A star) algoritmus és alkalmazási területei.

Javasolt programozási nyelvek: Java, C#

52.3.2. Programozási nyelv II.

A témakör oktatásának célja, hogy a tanuló a képzés során megismerjen egy elterjedt,

második programozási nyelv jellemzőit, elemeit, szintaxisát. Az integrált fejlesztői

környezet felépítése és funkciói.

Adattípusok fajtái, csoportosításuk.

Vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció) megvalósításának szintaxisa.

Összetett adattípusok: tömbök, kollekciók.

Osztályok tervezése, definiálása. Osztályok tagtípusai.

A kivételkezelés és a nyomkövetés technikái.

Generikus adattípusok.

Állományok és adatbázisok kezelése.

Több szálon futó ciklusok, programok készítése (pl.: Mandelbrot-halmazok rajzolása).

Szálbiztosság, szálbiztos adatszerkezetek, executorok, holtpont.

Javasolt programozási nyelvek: C#, Java, C++, Python

52.3.3. Adatbázis-kezelés

– 240 –



Adatbázis-kezelő rendszerek fajtái, aktuális technológiai trendek, megoldások (pl.:

ORM).

Adatbázisok tervezése az Egyed-kapcsolat modell segítségével.

Haladó relációs adatbázis-kezelési ismeretek.

A fontosabb DDL és DML utasítások ismétlése.

Felhasználók kezelése, jogrendszer kialakítása (DCL: GRANT, REVOKE)

Tranzakció-kezelés (DTL: START TRANSACTION, SAVEPOINT, COMMIT,

ROLLBACK).

Migráció és rollback tervezése.

Laza illesztések fogalma, szerepe.

Nézettáblák kezelése.

Tárolt eljárások és triggerek szerepe, készítésük szintaxisa.

Mobil platformok adatbázis-kezelése: SQLite főbb jellemzői, felhasználási területei,

telepítése, adminisztrációs programjai.

Javasolt SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLite.

52.3.4. Operációs rendszerek

A témakör oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, kompetenciáknak a

fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót az operációs rendszerek általános

felépítésének, működésének és az operációs rendszer, mint szoftverfejlesztési és

üzemeltetési platform megértésére.

Az operációs rendszerek szerepe a számítógépes rendszerekben.

Az elterjedt operációs rendszerek jellemzői, összehasonlításuk, kiválasztásának

szempontjai.

Személyi számítógépek és mobileszközök operációs rendszerei, multitask és

valósidejű rendszerek.

Processzek kezelése a gyakorlatban.

Fájlok, katalógusok fogalma, jogosultságok kezelése, fájlműveletek.

Háttértárak típusai, lemezgyorsítási algoritmusok.

Folyamatok az operációs rendszerben. Erőforrás-foglalási gráf fogalma. Folyamatok

állapotai.

Virtualizációs technológiák.

Virtualizációs eszközök használata a szoftverfejlesztés során. (vgrant, docker,

VirualBox, Hyper-V)

52.3.5. Tesztelési ismeretek

A témakör oktatásának célja, hogy a tanulók általános ismereteket szerezzenek az

automatikus tesztelés módszeréről egy elterjedt keretrendszer (pl.: Selenium)

megismerésével, használatával.

A tesztelés szintjei, a tesztelési piramis felépítése.

Tesztelési alapelvek (FIRST).

Keretrendszer komponensei, IDE felépítése, használata. API (WebDriver) fontosabb

szolgáltatásai.

Tesztkörnyezet kialakítása: mock, stub, dependency injection, config management.

Tesztek futtatást biztosító osztályok és beállítások az elterjed böngészőkhöz.

Tesztek készítése és futtatása.

Elemek kiválasztása lokátorok (ID, Name, Class Name, CSS, stb.) segítségével.

HTML elemek, vezérlők elérése és programozása: Hivatkozások, parancsgombok,

beviteli mezők, opció gombok, kapcsolókeretek, listák.

– 241 –



Böngésző kezelése (oldalak betöltése, navigáció, frissítés, ablak méretezése,

mozgatása, ablakok kezelése).

Az ellenőrzés (Assert osztály) eszközei és módszerei.

Hibakeresés módszerei és eszközei a tesztprogramokban.

Véletlenszerű adatok (dátumok, logikai értékek, karakterláncok) előállítása.

Unit tesztek a frontend oldalon.

Szerveroldali (backend) tesztek fontossága és a tesztelés módszerei.

52.3.6. Játékfejlesztés

A témakör oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjenek egy elterjed

játékfejlesztési környezetet, melynek használatával egyszerűbb játékok elkészítésére

lesznek képesek multi-platformos környezetben.

A választott fejlesztői környezet felépítése, jellemzői. Játékok típusai, összetevői.

Játékfejlesztés fázisai.

A játékfejlesztői környezet felhasználói felületének elemei.

Nézetek, koordináta rendszerek.

Játék objektumok fajtái.

Prefab fogalma, jellemzői.

Projektek és assets-ek kapcsolata.

Anyagok és textúrák fogalma, jellemzőik.

Modellek fajtái, jellemzőik.

Animáció készítési technikák, trükkök.

Fizikai tulajdonságok, hatások, ütközésvizsgálati módszerek.

Fényforrások típusai, tulajdonságaik.

Játék objektumok fajtái, tulajdonságaik.

Vizuális effektusok, hanghatások készítésének módszerei, osztályai.

A játék felhasználói felületének tervezése.

Játékok tesztelése.

Játék fordítása és terjesztése desktop és mobil eszközökre.

Javasolt fejlesztői eszközök: Unity, JavaScript keretrendszerek (pl.: Phaser, Pixi.js,

three.js)

52.3.7. Szoftvertechnológia

A témakör oktatásának célja hogy a tanulók megismerkedjenek a nagyobb méretű

szoftverrendszerek tervezésének, fejlesztésének és karbantartásának alapjaival.

Szoftvertechnológia alapfogalmai, szoftver fogalma.

Az eladható szoftverrendszerek jellemzői.

Szoftverek karbantartása.

Szoftvertechnológia definíciója, kialakulása.

A szoftverfejlesztés életciklusa, a fejlesztési folyamat elemei (tervezés,

implementálás, tesztelés, dokumentálás), modelljei.

Iteratív és agilis fejlesztési módszerek.

Unified Modeling Language (UML) szerepe, diagramjai.

Fontosabb UML diagramok szerepe, felépítése, jelölésrendszere.

Adatmodell megtervezése, algoritmizálás.

Logikai és fizikai rendszerterv fogalma, elemei.

Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása.

Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció.

Szoftverek karbantartása.

Verziókezelést és csoportmunkát támogató megoldások, SVN, GIT, TFS.

– 242 –



Folyamatos integráció és delivery szerepe, megvalósítása open source eszközökkel.

53. Szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, kompetenciáknak a

fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex számítógépes szoftver (program,

adatbázis) elkészítésére, kódolására és tesztelésére.


Programozás gyakorlat tantárgy

Webfejlesztés gyakorlat tantárgy

53.3. Témakörök

53.3.1. Programozási nyelv I.

A témakör oktatásának célja, hogy a programozás és adatbázis-kezelés

követelménymodul keretein belül megismert programozási nyelv haladó

alkalmazásával fejlessze a tanulók algoritmizálási és kódolási készségeit, az

elméletben megismert technológiákhoz gyakorlati példákat mutasson be. Egy elterjed

módszer alkalmazásával a tanulók megismerjék a csoportban végzett

szoftverfejlesztés gyakorlatát.

Csoportmunkát és verziókövetést támogató eszközök alkalmazása.

Programok strukturálása a clean code elveinek betartásával.

Öröklés és polimorfizmus, interface-ek, absztrakt osztályok alkalmazása.

Speciális modulok, osztályok, lambda kifejezések használata, készítése.

Hash táblák műveletei.

Fa és gráf adatszerkezetek alkalmazása feladatok megoldása során.

Az „A star” (A*) algoritmus alkalmazása.

Nagyobb feladatok megoldása csoportban.

Javasolt programozási nyelvek: C#, Java

53.3.2. Programozási nyelv II.

A témakör oktatásának célja, hogy a tanuló a képzés során megtanuljon alkalmazni

egy elterjedt, objektum orientált második programozási nyelvet feladatok

megoldásához.

Adattípusok, vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció) használata.

Összetett adattípusok: tömbök, kollekciók alkalmazása.

Kifejezések készítése.

Osztályok definiálása, objektumok példányosítása.

Tagtípusok kiválasztása, alkalmazása.

A kivételkezelés és a nyomkövetés alkalmazása.

Generikus adattípusok alkalmazása.

Állományok és adatbázisok kezelése.

Több szálon futó programok készítése (pl.: Mandelbrot-halmazok rajzolása).

Szálbiztos adatszerkezetek, executorok alkalmazása.

Feladatok algoritmizálása, kódolása.

Javasolt programozási nyelvek: C#, Java, C++, Python

– 243 –



53.3.3. Adatbázis-kezelés

SQL lekérdezőnyelv haladó használata, összetett lekérdezések (pl. al-lekérdezések)

alkalmazása. Feladatok megoldása SQL nyelv alkalmazásával.

Felhasználók kezelése, jogrendszer kialakítása (DCL: GRANT, REVOKE)

Tranzakciók kezelése (DTL: START TRANSACTION, SAVEPOINT, COMMIT and

ROLLBACK)

Migráció és rollback alkalmazása.

Laza illesztések alkalmazása.

Mobil platformok adatbázis-kezelése: SQLite használata mobil alkalmazások

adatbázis kiszolgálójaként.

Javasolt SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLite

53.3.4. Hálózati operációs rendszer

Hálózati kiszolgáló kiválasztásának szempontja, a telepítés tervezése.

Telepítési opciók választása, a hálózati operációs rendszer telepítése.

Meglévő kiszolgálók frissítése a migráció szabályok alkalmazása.

Szerver konfigurálása: telepítés utáni feladatok.

Server Manager használata, az adminisztráció delegálása

Szerepkörök és szerepkör-szolgáltatások telepítése.

Csoportházirend szerepe, csoportházirend objektumok.

Házirend beállítások, a beállítások öröklésének rendszere.

Az automatikus szoftvertelepítés lehetőségei és eszközei.

Telepítő csomagok összeállítása, publikálása, frissítése és törlése.

Rendszer- és alkalmazásnaplózás beállítása, a naplók elemzése.

Az alkalmazások terjesztésének és működésének biztonsági kérdései.

Virtualizációs eszközök alkalmazása.

Javasolt hálózati kiszolgáló: Microsoft Server

53.3.5. Tesztelési ismeretek

A témakör oktatásának célja, hogy a tanulók gyakorlati ismereteket szerezzenek az

automatikus tesztelés módszeréről egy elterjedt keretrendszer (pl.: Selenium)

használatán keresztül.

IDE és API (WebDriver) használata, tesztek készítése és futtatása.

Tesztkörnyezet kialakítása: mock, stub, dependency injection, config management

használatval.

Elemek kiválasztása lokátorok (ID, Name, Class Name, CSS, stb.) segítségével.

HTML elemek, vezérlők elérése és programozása: Hivatkozások, parancsgombok,

beviteli mezők, opció gombok, kapcsolókeretek, listák.

Böngésző kezelése (oldalak betöltése, navigáció, frissítés, ablak méretezése,

mozgatása, ablakok kezelése), Assert osztály használata.

Hibakeresés tesztprogramokban.

Véletlenszerű adatok (dátumok, logikai értékek, karakterláncok) előállítása.

Frontend oldali unit tesztek készítése, futtatása.

Szerveroldali (backend) tesztek készítése és alkalmazása.

53.3.6. Játékfejlesztés

A témakör oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjenek egy elterjed

játékfejlesztési környezetet, melynek használatával egyszerűbb játékok elkészítésére

lesznek képesek platform-független környezetben.

– 244 –



A választott fejlesztői környezet telepítése.

A játékfejlesztői környezet felhasználói felületének kezelése.

Játék objektumok kezelése.

Prefab készítése, alkalmazása.

Projektek és assets-ek kezelése.

Anyagok és textúrák készítése, felhasználása.

Modellek importálása és exportálása.

Animáció készítése.

Fizikai tulajdonságok, hatások implementálása, ütközésvizsgálat kódolása.

Fényforrások alkalmazása.

Játék objektumok programozása, irányítása.

Vizuális effektusok, hanghatások készítése.

A játék felhasználói felületének kódolása.

Játékok tesztelése.

Játék fordítása és terjesztése desktop és mobil eszközökre.

Javasolt fejlesztői eszközök: Unity, JavaSript keretrendszerek (Phaser, Pixi.js, three.js

53.3.7. 3D grafika

A fejlesztői környezet telepítése, felépítése. Nézetablakok kezelése. Egyszerű testek

létrehozása, kijelölése, mozgatása, forgatása, átméretezése, duplikálása, törlése és

elnevezése. Testfelületek finomítása.

Rétegek szerepe, kezelése.

Globális és lokális orientáció.

Objektumok térbeli elhelyezésének lehetőségei (középpont, origin, pivot pont

kezelése), koordinátarendszerek.

Otliner editor használata.

Kamerák (nézetek) kezelése.

Szerkesztő mód használata: kijelölések, műveletek (vágás, kihúzás, forgatás, csavarás,

stb.)

Testek készítésének módszerei, technikái.

Anyagok és textúrák használata, renderelés.

Fényforrások típusa és használatuk.

Animációk típusai, egyszerű animációk készítése.

Módosítók (modifiers), scene-ek kezelése, összetett modellek alkotása.

Látványos effektusok (füst, tűz), hatások készítése a ParticleSystem használatával.

Kényszerek létrehozása, kezelése.

Javasolt 3D modellező: Blender

– 245 –



A


Webfejlesztés I.

megnevezésű



– 246 –



54. Webfejlesztés tantárgy * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek és kompetenciáknak a

fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex web alkalmazás megtervezésére,

a megvalósításhoz szükséges adatszerkezetek kiválasztására.


Programozás tantárgy

Szoftverfejlesztés tantárgy

54.3. Témakörök

54.3.1. HTML technológia

Fejlesztési módszerek, eszközök (prototyping).

Platform-független alkalmazások készítésének előnyei és hátrányai. Platform-

függetlenséget megvalósító technológiák áttekintése.

A HTML leírónyelv fejlődése, a HTML5 újdonságai.

HTML5 alapú alkalmazások készítésének lépései.

Fejlesztői eszközök áttekintése, kiválasztásának szempontjai.

Állapotadatok tárolásának módszerei (localStorage, sessionStorage).

Érintőképernyők tulajdonságai, kezelésük (érintés, csípés, stb.).

HTML5 kód validálása.

Felhasználói felület haladó programozása HTML5 nyelven.

Szövegek, grafikák és médiaelemek (animációk, hangok (zenék), videók).

Felhasználói interakciók kezelésének objektumai, bevitt adatok kliensoldali

ellenőrzése.

Weboldalak haladó formázása CSS3 leírók, stíluslapok használatával.

CSS3 szelektorok, tulajdonságok, értékek.

Weboldalak tartalmának elrendezése (layout) CSS3 stílusokkal (flexbox, grid layout,

grid sablonok, tulajdonságok öröklése).

Szöveges tartalom elrendezésének technikái, elválasztás.

Grafikus effektusok alkalmazása CSS3 stílusokkal (animáció, lekerekítés, árnyék,

színátmenetek, transzformációk 2D-3D, átlátszóság, SVG filter, stb.)

HTML5 és CSS3 elemek kezelésének módszerei Bootstrap keretrendszer

használatával.

54.3.2. Kliensoldali programozás

A témakör oktatásának célja hogy a tanulók elmélyítsék ismereteiket a JavaScript

(TypeScript) nyelv használatával és a HTML5 oldalak programozásával kapcsolatban.

A JavaScript nyelv tulajdonságai, felépítése, verziói, alkalmazásának területei.

Fejlesztői környezet telepítése, felépítése, használata.

A JavaScript programozási nyelv alapjainak, elemeinek (azonosítók, megjegyzések,

foglalt szavak, változók, egyszerű adattípusok, operátorok, vezérlési szerkezetek,

függvények) ismétlése.

Referenciatípusok (objektumok, tömbök, dátumok, reguláris kifejezés (RegExp) típus,

függvények, beépített objektumok (pl.: Math))

JavaScript programok nyomkövetése, hibakeresés eszközei és módszerei.

– 247 –



Objektum orientált programozás JavaScript nyelven.

JSON formátum jellemző, alkalmazása.

Browser object model (BOM): window, location, navigator, screen és history

objektumok.

Document object model (DOM) felépítése, csomópontok típusa, jellemzői, elemek

kiválasztása, hierarchia bejárása, elemek kezelése (olvasás, írás, törlés, létrehozás)

Események típusai, kezelésük.

Elterjedt keretrendszerek használata HTML5 oldalak készítéséhez, programozásához

(pl.: jQuery, AngularJS, React, stb.).

Kliens oldal tesztelése egységtesztekkel.

Webservice használata Ajax hívással (pl. Facebook API).

54.3.3. PHP programozás

A témakör oktatásának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a PHP programozási

nyelv jellemzőivel és használatával.

Elterjedt szerver oldali programozási nyelvek (pl. PHP, ASP.NET/C#, JEE/Java,

Ruby, Perl, stb.), technológiák jellemzői, kiválasztásának szempontjai. Új trendek,

technológiák (pl.. Node.js).

PHP programozási nyelv alapjai (változók, adattípusok, kifejezések és operátorok)

Vezérlési szerkezetek (elágazások, ciklusok)

Karakterláncok kezelése (keresés, csere, átalakítások, karakterláncok formázása)

Tömbök (vektorok és mátrixok, elemek kezelése, speciális függvények, rendezés,

konvertálás)

Függvények (definíció, hívás, paraméterezés, anonymous függvények,

függvényreferenciák, rekurzív függvények)

Osztályok, objektumok: definíció, osztálytagok típusai.

Jellemzők és metódusok: definíció, láthatósági szintek, statikus jellemzők és

metódusok, konstansok, visszatérési típus, metódusok paraméterezése.

Konstruktorok és destruktorok.

Öröklés és túltöltés.

HTML formok létrehozása, kezelése, elérése PHP-vel.

Query stringek, sütik és session adatok kezelése.

Fájlok és könyvtárak kezelése.

MySQL adatbázisok (adatok) lekérdezése, megjelenítése, kezelése PHP-vel.

54.3.4. Grafika

A témakör oktatásának célja, hogy gyakorlati példákon keresztül megismertesse a

tanulókat egy elterjed grafikus szerkesztőprogrammal, melyet elsődlegesen

rasztergrafikus képek létrehozására, szerkesztésére fejlesztettek.

A grafikus szerkesztőprogram telepítése, a felhasználói felület felépítése.

Kijelölő eszközök fajtái, beállításaik, kijelölési technikák.

Rajzoló eszközök fajtái, jellemző paramétereik.

Átalakító eszközök fajtái, beállításaik.

Színkezelő és speciális eszközök (pl.: pipetta).

Rétegek ablak felépítése, elemei.

Maszkok fogalma, fajtái (rétegmaszkok, csatornamaszkok)

Színterek fajtái, jellemzői. Fedési módok fajtái. Átlátszóság.

Retusálási technikák (tónusok, elszíneződések, hibák javítása)

Képek készítése kitöltő eszközökkel.

Javasolt képszerkesztő alkalmazások: Gimp, Photoshop

– 248 –



55. Webfejlesztés gyakorlat tantárgy



A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, kompetenciáknak a

fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex web alkalmazás elkészítésére,

kódolására és tesztelésére.


Programozás gyakorlat tantárgy

Szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy

55.3. Témakörök

55.3.1. HTML technológia

HTML5 fejlesztői eszközök telepítése. Állapotadatok és offline fájlok tárolása.

Érintőképernyők kezelésük (érintés, csípés, stb.).

HTML5 kód validálása.

Felhasználói felület programozása HTML5 nyelven. Szövegek, grafikák és

médiaelemek (animációk, hangok (zenék), videók).

Felhasználói interakciók kezelésének objektumai, bevitt adatok kliensoldali

validálása.

Weboldalak formázása CSS3 leírók, stíluslapok használatával. CSS3 szelektorok,

tulajdonságok, értékek.

Weboldalak tartalmának elrendezése (layout) CSS3 stílusokkal (flexbox, grid layout,

grid sablonok, tulajdonságok öröklése).

Szöveges tartalom elrendezésének technikái, elválasztás.

Grafikus effektusok alkalmazása CSS3 stílusokkal (animáció, lekerekítés, árnyék,

színátmenetek, transzformációk 2D-3D, átlátszóság, SVG filter, stb.)

55.3.2. Kliensoldali programozás

A témakör oktatásának célja hogy a tanulók elmélyítsék alkalmazói ismereteiket a

JavaScript (TypeScript) programozási nyelven.

Fejlesztői környezet telepítése, használata.

A JavaScript programozási nyelv elemeinek (azonosítók, megjegyzések, foglalt

szavak, változók, egyszerű adattípusok, operátorok, vezérlési szerkezetek,

függvények) alkalmazása összetett feladatok megoldásához.

Referenciatípusok (objektumok, tömbök, dátumok, reguláris kifejezés (RegExp) típus,

függvények, beépített objektumok (pl.: Math)) alkalmazása összetett feladatokhoz.

JavaScript programok nyomkövetése, hibakeresés.

Objektum orientált programok készítése JavaScript nyelven.

JSON állományok alkalmazása.

Browser object model (BOM): window, location, navigator, screen és history

objektumok alkalmazása.

Document object model (DOM) használata elemek kiválasztására, hierarchia

bejárására, elemek kezelésére (olvasás, írás, törlés, létrehozás)

Események kezelése, eseményhez tartozó metódusok készítése.

Elterjedt keretrendszerek használata HTML5 oldalak készítéséhez és

programozásához. (pl.: jQuery, AngularJS, React, stb.)

– 249 –



55.3.3. PHP programozás

A témakör oktatásának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a PHP programozási

nyelv alkalmazásával.

Változók, adattípusok, kifejezések és operátorok használata.

Vezérlési szerkezetek alkalmazása.

Karakterláncok kezelése (keresés, csere, átalakítások, karakterláncok formázása).

Tömbök kezelése: vektorok és mátrixok, elemek kezelése, speciális függvények,

rendezés, konvertálás.

Függvények alkalmazása: definíció, hívás, paraméterezés, anonymous függvények,

függvényreferenciák, rekurzív függvények.

Osztályok, objektumok definiálása, inicializálása.

Jellemzők és metódusok alkalmazása: definíció, láthatósági szintek beállítása, statikus

jellemzők és metódusok használata, metódusok paraméterezése.

Konstruktorok és destruktorok alkalmazása.

Példák, feladatok öröklésre és túltöltésre.

HTML formok létrehozása, kezelése, elérése PHP-vel.

Query stringek, sütik és session adatok kezelése.

Fájlok és könyvtárak kezelése.

MySQL adatbázisok (adatok) lekérdezése, megjelenítése és kezelése PHP-vel.

55.3.4. Grafika

A témakör oktatásának célja, hogy gyakorlati példákon keresztül megismertesse a

tanulókat egy elterjed grafikus szerkesztőprogram használatával, melyet elsődlegesen

rasztergrafikus képek létrehozására, szerkesztésére fejlesztettek.

A grafikus szerkesztőprogram telepítése.

Kijelölő eszközök alkalmazása, kijelölési technikák.

Rajzoló eszközök használata, jellemző paramétereik.

Átalakító eszközök alkalmazása, beállításaik.

Színkezelő és speciális eszközök (pl.: pipetta) használata.

Rétegek létrehozása, szerkesztése.

Maszkokolási módszerek, technikák alkalmazása.

Fedési módok beállítása. Átlátszóság alkalmazása.

Retusálási technikák használata (tónusok, elszíneződések, hibák javítása)

Képek készítése kitöltő eszközökkel.

Javasolt képszerkesztő alkalmazások: Gimp, Photoshop

H E L Y I T A N T E R V

a

KÖRNYEZETVÉDELEM

ágazathoz tartozó

54 850 01

KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

– 250 –



(a 31 851 02 HULLADÉKFELVÁSÁRLÓ- ÉS GAZDÁLKODÓ

mellék-szakképesítéssel)





valamint





– a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Környezetvédelmi technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. környezetvédelem

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. környezetvédelem






III. A szakképzés szervezésének feltételei




végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi

tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:


Földtudományi alapok

Környezetvédelem szakirányának

megfelelő szakos tanár, vagy egyetemi

szintű vagy mesterfokozatú földrajz

szakos tanár

Környezeti kémia,

környezetvédelmi gyakorlat,

műszeres analitika gyakorlat,

környezeti analitika gyakorlat



szintű vagy mesterfokozatú kémia szakos

tanár

– 251 –



Műszaki ismeretek, gépészeti

gyakorlat



szintű vagy mesterfokozatú fizika szakos

tanár, vagy gépész szakiránynak megfelelő

szakos tanár

Tárgyi feltételek


szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza.


Bemutató jellegű gépelemek, hajtások, szivattyúk.

IV. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:




Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra


tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

neve fő / mellék elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat

Földtudományi alapok fő 1.5

Műszaki ismeretek fő 1 1

Környezeti kémia fő 2 2 2-0

Környezetvédelmi alapismeretek fő 4 3-2 4-2

környezettechnika fő 2-2 2-2

környezetvédelmi gyakorlat fő 3 5 1 3 5-4

Hulladékkereskedelem és gazdálkodás mellék 2.5 2

Hulladékgazdálkodási gyakorlat mellék 3.5 2

szakmai matematika 1 1

9.évfolyam

– 252 –



A 9. évfolyamon a heti 7.5 órát az iskolai órakeret terhére az igazgatósággal egyeztetett

módón 8 órára kerekítettük.

A


Környezetvédelmi alapismeretek

megnevezésű



– 253 –



A 11937-16 azonosító számú Környezetvédelmi alapismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák:

F

öld

tud

om

ány

i

alap

ok

Mű

szak

i is

mer

etek

Kö

rny

ezet

i k

émia

Kö

rny

ezet

-véd

elm

i

alap

ism

eret

ek

Kö

rny

ezet

-tec

hn

ika

Kö

rny

ezet

-véd

elm

i

gy

ako

rlat

FELADATOK

Környezeti mérésekhez, vizsgálatokhoz

kapcsolódva alkalmazza az informatika

alapelemeit

x

Szabadkézi rajzot, folyamatábrát készít,

műszaki rajzot értelmez x x x

Részt vesz geodéziai mérésekben x

Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja

az ember és a környezete kapcsolatát x x

Figyelemmel kíséri a világ környezeti

állapotának változásait x x

Ismeri és használja az ökológiai

alapfogalmakat x x

Megfogalmazza a természetvédelem

fontosságát, alapelveit x

Ismeri és célszerűen alkalmazza a

természetvédelem eszközrendszerét x

Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai,

kémiai és biológiai jellemzőit x x x x

Ismeri a környezeti elemek kapcsolatát,

azok földrajzi hátterét x x

Ismeri a természetes vizek típusait,

összetételét, tulajdonságait és a

felhasználási lehetőségeit

x x

Megfigyelései, vagy vizsgálati eredmények

alapján felismeri a leggyakoribb

vízszennyezési formákat

x x

Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az

egyes rétegek tulajdonságait, a

légszennyezés forrásait, anyagait és azok

környezetre gyakorolt hatásait

x x x

Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét,

összetételét, tulajdonságait és a főbb

talajtípusokat

x

Megfigyelései, vagy vizsgálati eredmények

alapján felismeri a leggyakoribb

talajdegradációs folyamatokat

x

– 254 –



Felismeri a termelési technológiák

környezetre gyakorolt általános hatásait és

a közöttük lévő összefüggéseket

x x

Ismeri és alkalmazza a környezeti kémia

összefüggéseit x x x

Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási

módszereket x

Részt vesz környezeti minták vételében, a

laboratóriumi minták előkészítésében,

tárolásában és tartósításában

x

Környezeti terepi mérésekben vesz részt,

alkalmazza az alapismereteket x

Vizsgálatai során alkalmazza a környezeti

minták elemzésére szolgáló fizikai, kémiai

és biológiai módszereket

x

Ismeri a zajszennyezéshez kapcsolódó

alapfogalmakat x x

Használja a radiológiai alapfogalmakat x x

Települési alapismereti alapján a település

környezeti állapotára vonatkozó

megfigyeléseket végez

x x

Ismeri a környezetvédelem területén

alkalmazható környezettechnikai

megoldások alapjait

x

SZAKMAI ISMERETEK

Alkalmazott informatikai ismeretek x x

Geodéziai alapmérések x

Az ember és a természeti környezet x x

Világméretű környezeti problémák x x

A természeti környezet rendszerszerű

értelmezése x x

Ökológiai alapfogalmak x

A természetvédelem célja, feladatai,

eszközei x

Felszín alatti és felszíni vízformák x x

Hidrológiai alapok x x

A víz minősége és a víz tulajdonságai x x

A vízszennyezés formái és következményei x

A vízminősítés alapelvei, módszerei x x

A légkör szerkezete és összetétele x x

A légszennyezés folyamata és formái x

A levegőminősítés alapelvei, módszerei x x

A talaj tulajdonságai x

A talaj képződése és degradációja x

A talajminősítés alapelvei, módszerei x x

Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi

mérések alapjai x

Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati

eljárások alapjai x x

– 255 –



A főbb termelési technológiák környezetre

gyakorolt általános hatásai x x

Környezeti kémia alapjai x

Környezettechnikában alkalmazott fizikai,

kémiai és biológiai módszerek x x

Települési alapfogalmak x

Radiológiai alapfogalmak x

Zajszennyezéshez kapcsolódó

alapfogalmak x

Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Laboratóriumi alapeszközök használata x

Környezeti elemek megfigyelése x x x x

Szakmai alapszámítások elvégzése x x x x x

Szakmai nyelvű szöveg megértése x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Megbízhatóság x x

Önállóság x x x x

Precizitás x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Motiválhatóság x x x x x x

Interperszonális rugalmasság x

Kompromisszumkészség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás x x x x x x

Áttekintő képesség x x x x x

Figyelem-összpontosítás x x

56. Földtudományi alapok tantárgy

54 óra/72 óra



A földtudományi alapok, mint alapozó tantárgy oktatásának a célja a környezeti rendszerek

földtudományi és hidrológiai összefüggéseinek a bemutatása. A tantárgy oktatásának

további célja, hogy a földrajzi térben történő tájékozódáshoz segítséget nyújtson. A tanulók

kapjanak képet a környezeti rendszerek felépítéséről, összefüggéseiről. A földrajz

szemléletének megfelelően a tanulók ismerjék meg a környezeti rendszerekhez kapcsolódó

társadalmi igényeket is, hogy az igények és lehetőségek kapcsolatának megvilágításán

keresztül fejlődjön rendszerszemléletük.


-

56.3. Témakörök

56.3.1. A Föld, mint bolygó

A Föld helye a Világegyetemben

A Föld mozgásai és következményei

– 256 –



A Földrajzi környezet ábrázolása

Méretarány használata, térképi mérések

Műholdak szerepe a mindennapjainkban

56.3.2. A kőzetburok anyagai és folyamatai

A Föld gömbhéjas szerkezete és fizikai, geokémiai jellemzői

A kőzetlemezek és mozgásaik

A kőzetlemezek mozgásának következményei: vulkanizmus, földrengések

A kőzetek csoportosítása

Kőzetek, ércek és gazdasági jelentőségük

Fosszilis energiahordozók képződése

Fosszilis energiahordozók gazdasági jelentősége

Bányászathoz kapcsolódó környezeti problémák

A talaj képződése és funkciói

56.3.3. A légkör anyagai és folyamatai

A légkört felépítő anyagok

A légkör szerkezete és az egyes rétegek jelentősége

A levegő fölmelegedésének folyamata

A nagy földi légkörzés kialakulása

Csapadékképződés folyamata

Ciklonok és anticiklonok

Időjárási előrejelzések készítése, értelmezése

Időjárási elemek (hőmérséklet, napsugárzás időtartama, légnyomás, szél, párolgás és

párologtatás, páratartalom, csapadék) mérése

56.3.4. A vízburok anyagai és folyamatai

A víz körforgása

A vízburok felosztása

A tengervíz jellemzői

A tengervíz mozgásai

Felszín alatti vízformák és jellemzésük

Felszín alatti vízadók jellegzetességei

A karsztosodás, karsztos formakincs

A felszíni vizek jellemzése

Vízfolyások felszínformáló tevékenysége

Tavak és jellemzőik

A Föld jég formájában tárolt vízkészlete

56.3.5. Hidrológiai alapok

A csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás kapcsolata

A vízgyűjtő terület fogalma, jellemzői

A lefolyást befolyásoló tényezők: a vízgyűjtő terület alakja, nagysága, domborzata,

talaja

Vízkészlet fogalma

A vízkészlet és változásai egy vízgyűjtőn

A csapadékos és aszályos év

56.3.6. Magyarország természeti és társadalmi földrajza

A Kárpát-medence földrajzi adottságai

– 257 –



Hazánk földrajzi helyzete

Hazánk természeti erőforrásai

Hazánk egyes nagytájainak természeti környezete és ásványkincsei

Gazdasági ágazatok jelentősége hazánkban

Magyarország és az Európai Unió


Tanterem



értékeléssel.

57. Műszaki ismeretek tantárgy 36 óra



A műszaki ismeretek, mint alapozó tantárgy oktatásának célja a környezetvédelmi

jelenségek és tevékenységek fizikai, műszaki hátterének bemutatása és alapvető

rajztechnikai, szerkesztési ismeretek nyújtása. Az alapvető fizikai ismeretek elsajátítása

megteremti a lehetőséget a környezeti rendszerekre jellemző mozgások, áramlások

vizsgálatára, így nélkülözhetetlenek a környezetvédelemben használt eljárások,

berendezések megértéséhez. Míg a műszaki rajz alapjainak az elsajátítása olyan

térszemlélet kialakításában segít, amelynek birtokában a tanulók sikeresen megoldják az

egyszerű rajzfeladatokat, valamint képessé válnak kész műszaki rajzok olvasására, képesek

lesznek értelmezni a technológiai folyamatábrákat.


Komplex természettudomány és matematika tantárgy.

57.3. Témakörök

57.3.1. Szakmai számítások

Az SI alapmennyiségek és azok mérése

Prefixumok és átváltások

A hosszúság, terület, térfogat, erő, nyomás, munka, teljesítmény mértékegységei

Különböző síkidomok területe

Különböző testek térfogata, felszíne

Szabálytalan alakú síkidomok területe

Adatok grafikus ábrázolása (oszlopdiagram, pontdiagram, vonaldiagram)

Lejtés meghatározása

Egyszerű statisztikai számítások, átlagok

Környezettechnikai, analitikai számítások alapjai


Fizikai kísérletek elvégzésére alkalmas tanterem.



értékeléssel.

– 258 –



58. Környezeti kémia tantárgy 72 óra



A környezeti kémia, mint alapozó tantárgy oktatásának célja a tanulók számára a természeti

környezetben lejátszódó kémiai folyamatok bemutatása. A tanulók értsék, hogy a

természetben a kémiai folyamatok sajátosságai eltérőek és bonyolultabbak, mivel egy

nyitott rendszerben több tényező befolyásolja azokat. Ismerjék a természeti környezetben

lejátszódó reakciók típusait és mechanizmusait. Napjainkban az emberi tevékenységek

nagy mennyiségű kémiai anyagokat juttatnak a környezetbe, melyek jelentős mértékű

kémiai változásokat okoznak a bioszférában. Értsék ezeknek az anyagoknak az

ökoszisztémákra gyakorolt hatásait, kémiai következményeit. A tantárgy feladata, hogy

kellő segítséget nyújtson a tanulók számára a környezetvédelmi problémák megértéséhez,

valamint azok lehetséges megoldásához.


Komplex természettudomány tantárgy.

58.3. Témakörök

58.3.1. Anyagi rendszerek

Gázok és gázelegyek

Folyadékok (oldatok, oldódás)

Szilárd anyagok

Heterogén rendszerek

58.3.2. Kémiai kötések és kémiai reakciók

Elsőrendű kötések

Kötések és a molekulák polaritása

Másodrendű kötések

Ionok képződése, összetett ionok

Kémiai reakciók és feltételeik

Reakciósebesség és a kémiai egyensúly

Sav-bázis reakciók

Közömbösítés

Redoxireakciók

58.3.3. Környezetvédelmi szempontból fontos szervetlen anyagok tulajdonságai

Savak és lúgok

Sók

Nitrogéntartalmú vegyületek

Foszforvegyületek

Szervetlen légszennyező anyagok

A víz fizikai és kémiai tulajdonságai

A víz amfoter tulajdonsága

A víz és a vizes oldatok kémiája, disszociáció, autoprotolízis, vízionszorzat, pH és a

pOH fogalma

Kölcsönhatások az atmoszférában

Fotofizikai és fotokémiai folyamatok

– 259 –



A troposzférában lejátszódó fotodisszociációs folyamatok

Kémiai folyamatok az atmoszférában

Az oxigén és az oxigénvegyületek reakciói

Ózon képződése és bomlása a sztratoszférában

A nitrogén és a szénvegyületek reakciói

Porok, aeroszolok

Egyszerű kémiai számítások


Kémia szaktanterem



értékeléssel.

59. Környezetvédelmi gyakorlat tantárgy 108 óra



A környezetvédelmi gyakorlat tantárgy oktatásának célja a laboratóriumi munkában

alkalmazott alapműveletek szakszerű elvégzésének, laboratóriumi eszközök használatának

elsajátítása. A tanulók ismerjék az alapvető minőségi jellemzők meghatározásához

szükséges módszereket, fizikai, kémiai és biológiai laboratóriumok alapfelszereléseinek,

vegyszereknek a biztonságos használatát, tárolását.

A tanulók sajátítsák el az élettelen környezeti tényezők fizikai és kémiai jellemzőinek

meghatározását terepi és laboratóriumi eszközökkel. Tudjanak meteorológiai jellemzőket

mérni és értékelni. Szakszerűen tudják használni a munkájukhoz szükséges laboratóriumi

és terepi eszközöket és berendezéseket (zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt,

sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). Ismerjék az állat- és

növényhatározás menetét.

Legyenek képesek a helymeghatározások során irányokat, távolságokat,

magasságkülönbségeket meghatározni, adatokat feldolgozni, helyszínrajzokat készíteni.

A gyakorlat a tanulókban alakítson ki olyan manuális készségeket, amelyekkel a különböző

mérőeszközöket megfelelő biztonsággal tudják kezelni a munkavédelmi szabályok

betartásával.


Komplex természettudomány, biológia, földtudományi alapok, környezeti kémia,

környezetvédelmi alapismeretek és környezettechnikai alapok tantárgyak.

59.3. Témakörök

59.3.1. Fizikai vizsgálatok

Laboratóriumi eszközök és használatuk

Tömegmérés és eszközei

Térfogatmérés és eszközei

Fizikai anyagjellemzők vizsgálata:

Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség fogalma, számítása és mérése

– 260 –



Hidrotechnikai tulajdonságok fogalma, vizsgálata

Mechanikai jellemzők fogalma és vizsgálatuk

Szemcsés anyagok vizsgálata

Témakörökhöz kapcsolódó szakmai számítások, jegyzőkönyvek készítése

59.3.2. Kémiai vizsgálatok

Laboratóriumi munka szabályai, elsősegélynyújtás sérülések,balesetek esetén

Laboratóriumi eszközök és használatuk

Laboratóriumi vegyszerhulladékok és tárolásuk

Laboratóriumi alapműveletek:

oldódás, oldatkészítés

szárítás

lecsapás

ülepítés, szűrés

kristályosítás

bepárlás

desztillálás

Bevezetés az elemző kémiai módszerekbe: tömeg- és térfogat szerinti elemzés

Témakörökhöz kapcsolódó szakmai számítások, jegyzőkönyvek készítése

59.3.3. Biológiai vizsgálatok

A biológiai laboratórium eszközei, műszerei és használatuk

A mikroszkóp felépítése és szakszerű használata

Kész preparátumok mikroszkópos vizsgálata

Biológiai mintakészítési alaptechnikák (kaparék, macerátum, preparátum stb.)

Sejtalkotók vizsgálata (állati és növényi sejtek)

Állati szövetek vizsgálata, mintakészítés

Állati egysejtűek, férgek, ízeltlábúak, puhatestűek megfigyelése

Állatélettani vizsgálatok

Védett állatok, állathatározás


Szakmai laboratórium



értékeléssel.

10. évfolyam

A 10. évfolyamon a heti 11.5 órát az iskolai órakeret terhére az igazgatósággal egyeztetett

módón 12 órára kerekítettük, valamint a műszaki ismeretek 1.5 óra tantárgyi

– 261 –



követelményeinek 30%-át átraktuk a környezetvédelem alapismeretek tantárgyhoz, így annak

óraszámát 4-re emeltük.

60. Műszaki ismeretek tantárgy 36 óra*



A műszaki ismeretek, mint alapozó tantárgy oktatásának célja a környezetvédelmi

jelenségek és tevékenységek fizikai, műszaki hátterének bemutatása és alapvető

rajztechnikai, szerkesztési ismeretek nyújtása. Az alapvető fizikai ismeretek elsajátítása

megteremti a lehetőséget a környezeti rendszerekre jellemző mozgások, áramlások

vizsgálatára, így nélkülözhetetlenek a környezetvédelemben használt eljárások,

berendezések megértéséhez. Míg a műszaki rajz alapjainak az elsajátítása olyan

térszemlélet kialakításában segít, amelynek birtokában a tanulók sikeresen megoldják az

egyszerű rajzfeladatokat, valamint képessé válnak kész műszaki rajzok olvasására, képesek

lesznek értelmezni a technológiai folyamatábrákat.


Komplex természettudomány és matematika tantárgy.

60.3. Témakörök

60.3.1. Általános rajztechnikai ismeretek

Műszaki rajz tartalma

Szabványosítás

Rajzolás eszközei

Rajzlapok anyaga, mérete

Vonalak vastagsága, fajtái

Méretezés, szövegek felírása

Vetületi és axonometrikus ábrázolás

Monge-féle képsíkrendszer

Síkalapú mértani testek ábrázolása

Forgástestek ábrázolása

Ábrázolás metszetekkel

Metszet fogalma

Egyszerű metszetek, teljes-, rész- és félmetszet

Jelképes ábrázolás

Folyamatok ábrázolása

60.3.2. Mechanika

Statikai alapfogalmak

Erő

Nyomaték

Statika alaptételei

Síkbeli erőrendszer eredőjének meghatározása szerkesztéssel, számítással

Szilárdságtani alapismeretek

Szilárdsági jellemzők

Alakváltozások

Út, idő, sebesség kapcsolata

– 262 –



A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség

Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége

A helyzeti energia, mozgási energia

Energia-megmaradás

A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata

A teljesítmény fogalma, mértékegysége

A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése

60.3.3. Hidrosztatika

Folyadékok jellemzői

Hidrosztatika alapegyenlete

Közlekedőedények

Felhajtóerő és az úszás

Víznyomásábrák

60.3.4. Hidrodinamika

A folyadékmozgások osztályozása

Szabadfelszínű vízmozgás vizsgálata

Nyomás alatti vízmozgás

Bernoulli egyenlet és alkalmazása


Fizikai kísérletek elvégzésére alkalmas tanterem.



értékeléssel.

61. Környezeti kémia tantárgy 72 óra



A környezeti kémia, mint alapozó tantárgy oktatásának célja a tanulók számára a természeti

környezetben lejátszódó kémiai folyamatok bemutatása. A tanulók értsék, hogy a

természetben a kémiai folyamatok sajátosságai eltérőek és bonyolultabbak, mivel egy

nyitott rendszerben több tényező befolyásolja azokat. Ismerjék a természeti környezetben

lejátszódó reakciók típusait és mechanizmusait. Napjainkban az emberi tevékenységek

nagy mennyiségű kémiai anyagokat juttatnak a környezetbe, melyek jelentős mértékű

kémiai változásokat okoznak a bioszférában. Értsék ezeknek az anyagoknak az

ökoszisztémákra gyakorolt hatásait, kémiai következményeit. A tantárgy feladata, hogy

kellő segítséget nyújtson a tanulók számára a környezetvédelmi problémák megértéséhez,

valamint azok lehetséges megoldásához.


Komplex természettudomány tantárgy.

61.3. Témakörök

61.3.1. Környezetvédelmi szempontból fontos szerves anyagok és tulajdonságaik

– 263 –



Nyílt szénláncú, telített és telítetlen szénvegyületek

Zárt szénláncú, telített és telítettlen szénvegyületek

Aromás szénhidrogének

Zsírok, olajok, szénhidrátok

Aminosavak, fehérjék

Szerves szennyezők:

Aromás policiklusos szénhidrogének (PAH)

VOC

Fenolok

Klórozott szénhidrogének

Poliklórozott bifenilek (PCB)

Dioxinok, PCDD/PCDF vegyületek

Szerves vegyületek vízoldhatósága

PAH-ok, freonok, halonok


Kémia szaktanterem



értékeléssel.

62. Környezetvédelmi alapismeretek tantárgy 144 óra


A környezetvédelmi alapismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók környezetvédelmi

és természetvédelmi jelenségekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek megalapozása és a

jelenségek, összefüggések ismeretének elmélyítése. Adjon tájékozottságot Magyarország

ökológiai, természeti és környezeti adottságairól. Formálja a tanulók gondolkodásmódját,

természet- és környezettudatos magatartását. Világítson rá napjaink globális problémáira

és azok mérséklésének lehetséges útjára. Nyújtson átfogó ismereteket a környezeti elemek

állapotáról, azok sérülékenységéről. Segítse a tanulókat leendő szakterületük

kiválasztásában. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai vizsgákra való felkészülést,

segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.


Komplex természettudomány, biológia, műszaki ismeretek, földtudományi alapok és

környezeti kémia szakmai tantárgyak.

62.3. Témakörök

62.3.1. Környezet- és természetvédelem

Az ember és környezete

A környezetvédelem fogalma, célja

A környezetvédelem kialakulásának története

A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata

A környezetvédelem és a természetvédelem alapelvei

62.3.2. Globális problémák

Környezeti problémák előtérbe kerülése

Ózonritkulás és a Montreáli Egyezmény

– 264 –



Globális éghajlatváltozás és a Párizsi Egyezmény

Biológiai sokszínűség és a riói Biológiai Sokféleség Egyezmény

További globális problémák

Globális környezeti problémák és helyi feladatok

62.3.3. Ökológia alapjai

Az ökológia fogalma

Környezet fogalma, a környezet elemei

Biotikus és abiotikus környezeti elemek

Abiotikus környezeti tényezők

Biotikus környezeti tényezők

Forrás- és feltétel jellegű környezeti tényezők

Biológiai organizáció szintjei, szupraindividuális szerveződési szintek

A populáció fogalma

A populációk sajátosságai: korszerkezet, morfológiai változatosság, térbeli eloszlás

Populációk változása: populációdinamika, populációdemográfia

Niche fogalma

Populációk közötti kölcsönhatások

Táplálkozási szintek, tápláléklánc típusok

Társulások fogalma

Társulások térbeli eloszlása

Társulások időbeli változása

A biológiai sokféleség formái és védelme

Anyag- és energiaáramlások, biogeokémiai körfolyamatok:

Víz körforgása

Szén körfolyamata

Nitrogén körfolyamata

Foszfor körforgása a talajban és a vízben

Az emberi tevékenység hatása a természetes körfolyamatok

62.3.4. A természetvédelem alapjai

A természetvédelem fogalma, célja

Aktív, passzív természetvédelmi tevékenység

A természetvédelem tárgykörei: földtani, víztani, állattani, növénytani, tájképi és

kultúrtörténeti értékek

Védett természeti értékek csoportosítása

Terület nélküli védett értékek

Fajszintű természetvédelem: veszélyeztetettség

Területtel rendelkező védett értékek

Ex lege védett értékek

Védett természeti területek hazai kategóriái és jellemzőik

Nemzetközi védelmi kategóriák, Natura 2000-es területek

Természetvédelmi kezelés

Védetté nyilvánítás folyamata

Helyi és országos jelentőségű védett természeti értékek

Tájvédelem

Hazánk élőhelyei és növényzeti térképe

Védett élőlényeink

Inváziós fajok

62.3.5. Hidrosztatika

– 265 –



Folyadékok jellemzői

Hidrosztatika alapegyenlete

Közlekedőedények

Felhajtóerő és az úszás

Víznyomásábrák

62.3.6. Hidrodinamika

A folyadékmozgások osztályozása

Szabadfelszínű vízmozgás vizsgálata

Nyomás alatti vízmozgás

Bernoulli egyenlet és alkalmazása


Széles pedagógiai és technikai eszköztár használatára (pl. ökológiai ábrák, víz körforgása,

növénytani bemutató eszközök stb.) lehetőséget biztosító tanterem.



értékeléssel.


















betartásával.




63.3. Témakörök

63.3.1. Hidrometeorológiai vizsgálatok

Természet közvetlen megfigyelése

Természeti jelenségek: időjárás, felszínformálódás

Változások jelei: meteorológiai jellemzők változása, tájkép változása időszaktól

függően, aszpektusok vizsgálata

– 266 –



Éghajlat, időjárás, időjárási elemek

A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai

Hómérés, hó-víz egyenérték mérése

Csapadékadatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás

A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása

A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása

A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása

A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása

Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása

Időjárási térképek elemzése

Időjárás jelentések elemzése

63.3.2. Ökológiai vizsgálatok és megfigyelések

Ökológiai megfigyelések, ökológiai mutatók vizsgálata

Élőhelyek, társulások vizsgálata

Közvetlen környezet társulásainak vizsgálata

Baktériumok mikroszkópos vizsgálata

Baktériumok tenyésztése

Algológiai alapismeretek, hazai algafajok megismerése, rendszerezése

Algák tenyésztése

Algák mikroszkópos vizsgálata

Dúsított minták mikroszkópos vizsgálata, fajfelismerése

Biológiai vízminták gyűjtése, minták előkészítése

Vízi puhatestűek felismerése, meghatározása

Hazai halfajaink ismerete

Vízparti zonáció vizsgálata

Zuzmótérkép készítése

Terepgyakorlat

63.3.3. Mechanikai, hidrosztatikai és hidrodinamikai vizsgálatok

Alaktani, szilárdságtani vizsgálatok

Keménység vizsgálat

Nyomásmérés

Vízáteresztő képesség vizsgálat

Vízhozam mérése, köbözés

Hidraulikai veszteségmérés

Vízsebesség mérése

Kapcsolódó számítási feladatok

63.3.4. Biológiai vizsgálatok

Gombák mikroszkópos megfigyelései, egy- és többsejtű gombák, spórák

Növényi szövetek vizsgálata, mintakészítés

Növényi szervek metszeteinek fénymikroszkópos vizsgálata

Virágos és virágtalan növények vizsgálata, megfigyelése

Növények virágainak és terméseinek morfológiai vizsgálata

Növényélettani vizsgálatok

Védett növények, növényhatározás

Talajlakó élőlények vizsgálata


– 267 –






értékeléssel.

– 268 –



11. évfolyam A 11. évfolyamon a heti 9 órát az iskolai órakeret terhére az igazgatósággal egyeztetett módón

11 órára egészítettük ki, hogy a szakgimnáziumi képzésünk heti és éves szakmai óraszáma

megfeleljen a Szakképzési Kerettanterv által előírt óraszámoknak.

A. variáció: helyi tanterv a mellék szakképesítést nem választó tanulók részére

Az elméleti és gyakorlati órák arányának megtartása mellett folytatjuk a Környezeti kémia

tantárgy tanítását heti 2 órában, a Környezetvédelmi alapismeretek óra óraszámát 3-ra, a

Környezettechnika tantárgy óraszámát 2-re emeljük, valamint a 3.5 gyakorlati órát

kiegészítjük 4-re, és úgy osztjuk fel, hogy abból 3 óra Környezetvédelmi gyakorlat és egy óra

Szakmai matematika hetente.

A szakmai számítások (mint szakmai matematika) a közismereti matematika órák eggyel

történő megemelése mellett, azon belül integráltan került elhelyezésre.

A környezeti kémia tantárgy tananyaga ugyan az, mint a 9. és 10. évfolyamon, csak

mélyebben strukturáltan, az emelt szintnek megfelelően oktatva.















64.3. Témakörök

64.3.1. A víz, mint környezeti elem

Víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzői

Vízminőség fogalma

Vízhasználatok minőségi igényei

Vízszennyező anyagok, forrásai és hatásuk a vízi életközösségre

Leggyakoribb vízszennyezési jelenségek (eutrofizáció, olaj- és hőszennyezés)

A víz öntisztulása, hígulási számítások

A vízkészletek mennyiségi és minőségi jellemzőihez kapcsolódó globális problémák

– 269 –



Vizek fizikai és kémiai jellemzőihez kapcsolódó egyszerű számítások

64.3.2. A levegő, mint környezeti elem

A levegő fizikai állapothatározói

A légszennyezés folyamata, jellemzése

A légszennyező anyagok forrásai és hatásuk a környezetre

Leggyakoribb légszennyezéshez kapcsolódó jelenségek, folyamatok (savas ülepedés,

szmog és fajtái, globális éghajlatváltozás)

Légszennyezés, mint a lokális probléma

Légszennyezés mérséklésének helyi eszközei

Légszennyezés, mint globális probléma

Nemzetközi egyezmények a légszennyezés és hatásainak a mérséklésére

A levegő öntisztulása

A légszennyezéshez kapcsolódó számítások fizikai normál és standard állapotban

64.3.3. A talaj, mint környezeti elem

A talaj, mint környezeti elem

A talajban lejátszódó anyag- és energia átalakítási folyamatok

A talajok genetikai osztályozása

A talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai

Természeti erők, hatások okozta talajkárosodási folyamatok: erózió, defláció

Antropogén hatások okozta talajkárosodási folyamatok: mezőgazdasági művelés,

beépítés és a bányászat hatása

A talajkárosodás elleni védelem lehetőségei, talajok mennyiségi és minőségi védelme

A leggyakoribb talajszennyező anyagok forrásai és azok hatása

Talajtani számítások: Arany-féle kötöttség, nedvesség tartalom és higroszkóposság.






értékeléssel.

65. Környezettechnika tantárgy 72 óra


A környezettechnika tantárgy oktatásának célja olyan elméleti ismeretek átadása, amelyek

birtokában a tanulók képessé válnak a környezettechnika fizikai-, kémiai- és biológiai

eljárásainak megértésére, azok optimális paramétereinek megadására.

Az alapműveletek és eljárások elveinek elsajátításával sikeresen közreműködhessenek a

környezettechnikai berendezések működtetésében.

Az egyes témakörökhöz kapcsolódó számítási feladatok fejlesszék a tanulók áttekintő és

rendszerező, problémafeltáró és önálló feladatmegoldó képességét, hogy a leendő

szakterületükön adódó technológiai kihívásoknak eredményesen megfelelhessenek.

A tantárgy tanítása biztosítsa az a szakmai vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-

piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.


– 270 –



Komplex természettudomány, biológia, környezeti kémia, környezetvédelmi

alapismeretek és műszaki ismeretek szakmai tantárgyak.

65.3. Témakörök

65.3.1. Fizikai eljárások

Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik

A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások:

Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk, használatuk

A felúsztatás alapelve, berendezései, olaj-, zsír-és benzinfogók

A flotációs eljárások elve, levegőztetéses és elektroflotáció

Porkamrák

A sűrítési folyamat elvi alapjai

Ülepítés centrifugális erőtérben, ciklonok

Ülepedési sebesség, ülepedési és tartózkodási idő számítása

Ülepítési hatásfok számítása

Lebegőanyag terheléshez kapcsolódó számítások

A méretkülönbség elvén alapuló eljárások:

Szűrés elméleti alapjai

Szűrők csoportosítása (rács, szita és szövet, szemcsés anyagú szűrők)

Rácsok és típusai

Szűrési hatásfok számítása

Egyéb fizikai eljárások:

Adszorpció elve és a leggyakoribb adszorbensek

Abszorpció elve és berendezéseik

Levegőztetés és szerepe a környezettechnikában

Stripping-gázeltávolítás és módszerei

Egyéb műveletek: centrifugálás, fordított ozmózis, extrakció, hőkezelés, szárítás

Bepárlás és a desztilláció elve és alkalmazása a környezettechnikában

Membrán eljárások, fordított ozmózis

65.3.2. Kémiai eljárások

Kémhatás, pH fogalma

Erős savak és lúgok vizes oldatainak pH - számítása

Vízkeménység fogalma, jelentősége

Vízkeménységhez kapcsolódó számítások

Vízlágyítási módok (hőkezelés, ionkicsapás, ioncsere)

Sómentesítés


Szaktanterem kapcsolódó folyamatábrákkal és sematikus technológiai ábrákkal.



értékeléssel.





– 271 –
















betartásával.




66.3. Témakörök

66.3.1. Földméréstan

A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén

Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány

Alapfogalmak

Pontjelölések: ideiglenes, állandó

Egyszerű geodéziai eszközök

Vízszintes mérések

Derékszögű koordinátamérés

Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés

Globális helymeghatározó rendszer (GPS)

Pontok magassági értelmű helymeghatározásának elve és módjai, pont abszolút

magassága, relatív magasság

Szintezési feladatok

Keresztszelvények, hossz-szelvények, szintvonalas ábrák

Mérési eredmények feldolgozása

66.3.2. Környezeti elemek vizsgálata

Vízmintavétel, vízminták típusai

A felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálata és minősítése

Talajmintavétel, talajminták típusai

Talajminták fizikai vizsgálata

Levegő légszennyező anyagainak mintavétele

Emisszió és immisszió vizsgálatok

Gyorstesztek és kézi mérőberendezések használata




– 272 –




értékeléssel.

B. variáció: helyi tanterv a mellék szakképesítést választó tanulók részére

A mellék szakképesítés esetén a Környezetvédelmi alapismeretekhez tartozó fél órákat egészre

kiegészítve, míg a Hulladékkereskedelem és-gazdálkodáshoz tartozó tárgyakat, az eredeti

óraszámon oktatjuk.

A


HULLADÉKKERESKEDELEM ÉS -GAZDÁLKODÁS

megnevezésű



– 273 –



A 12091-16 azonosító számú Hulladékkereskedelem és -gazdálkodás megnevezésű szakmai


kompetenciák:

Hu

llad

ékk

eres

ked

elem

és

-

gaz

dál

ko

dás

Hu

llad

ékg

azd

álk

o

dás

i g

yak

orl

ato

k

FELADATOK

Betartja, betartatja a számlázás, a pénzelszámolás, -kezelés

szabályait x

Betartja, betartatja a kereskedelmi, munkajogi szabályokat és a

fogyasztói érdekvédelem előírásait x

Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási

kötelezettségeinek x

Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket x

Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet, telephelyet a biztonsági

és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően x

Betartja, betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi,

környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai

előírásokat

x x

Ajánlatot tesz és kér hulladék megvásárlására, adás-vételi

szerződést köt x

Intézkedik a képződő hulladékok elkülönített gyűjtéséről és

megfelelő kezeléséről x

Ismeri és munkája során figyelembe veszi a

hulladékhierarchiát x

Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból x

Méri a hulladék fizikai, kémiai jellemzőit, részt vesz a

hulladék minősítésében x

A hulladékvizsgálat eredményétől függően dönt a hulladék

átvételéről x x

Anyagmérleget készít x x

Dönt a hulladékazonosító kód szerinti besorolásról x x

SZAKMAI ISMERETEK

Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok,

egészségügyi előírások x

Az egyes hulladékfajtákra vonatkozó forgalmazási,

környezetvédelmi követelmények x

A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai x

A pénzkezelésre vonatkozó szabályok x

A számlázás, nyugtaadás, adás-vételi szerződéskötés szabályai x

A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek

betartásának szabályai x

A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó

szabályok x

– 274 –



Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok x

Pénzforgalmi nyilvántartások x

Munkaügyi nyilvántartások x

A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai x

A kommunikációs eszközök, irodai eszközök használata x x

A számítógépek és perifériáik használata x x

Hulladékkereskedelmi folyamatok, árképzés x

Fémkereskedelmi ismeretek x

Ipari, kereskedelmi és szolgáltatási technológiák jellemző

hulladékai x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Elemi számolási készség x x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Számítógép elemi szintű használata x x

Szakmai szöveg hallás utáni megértése x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x


Felelősségtudat x x

Pontosság x



Konfliktusmegoldó készség x

Kapcsolatteremtő készség x

Határozottság x x


Gyakorlatias feladatértelmezés x x

Ismeretek helyén való alkalmazása x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

67. Hulladékkereskedelem és -gazdálkodás tantárgy 90 óra


Célja, hogy a tanulók elsajátítsák a hulladékkereskedelmi tevékenységhez elengedhetetlen

általános kereskedelmi ismereteket. Megismerjék a kereskedelmi munka tárgyi és személyi

feltételeit, a pénzforgalom jellemzőit, a bizonylat- és iratkezelés szabályait. Ismerjék a

tanulók a hulladékkereskedelmi folyamatokat, a hulladékok, mint áruk sajátosságait és

piacát, az árképzés folyamatát, a hulladékkereskedelmi egység szabályszerű működtetését.

A tantárgy tanításának további célja, hogy a tanulók megismerjék a

hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapelveket, alkalmazzák a hulladékkal kapcsolatos

ismereteiket a hulladékhierarchia megértésében. Ismerjék a hulladékok csoportosítását,

fajtáit, környezetre gyakorolt hatásait, legjellemzőbb tulajdonságait. Ismerjék

hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségeit. Ismerjék meg a

hulladékgazdálkodásban alkalmazott kezelési technológiákat.


Pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy.

– 275 –



67.3. Témakörök

67.3.1. Kereskedelmi alapismeretek

A kereskedelem fogalma

Kereskedelem és környezetvédelem

A kereskedelem tagozódása:

Kiskereskedelem

Nagykereskedelem

Külkereskedelem

A kereskedelmi munka tárgyi feltétele

A kereskedelmi munka személyi feltételei

Vállalkozási formák a kereskedelemben

Pénzforgalom a kereskedelemben:

Pénzforgalom fogalma és fajtái

Bankszámla nyitása, fajtái

Készpénz nélküli fizetési módok

Készpénzforgalom

Pénztár

Pénzforgalmi nyilvántartások

Készletezés:

A készlet meghatározása

Leltározás célja, szerepe

Bizonylatkezelés a kereskedelmi egységekben:

Bizonylat fogalma, bizonylatok osztályozása, alaki és tartalmi kellékei

Bizonylati fegyelem

Szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok

Iratkezelés szabályai:

Iratkezelés szervezete

Iratok iktatása, tárolása, megőrzése, selejtezése

Üzleti levelezés

67.3.2. Kereskedelmi egységek működtetése

Kereskedelmi egységek létesítésének és működtetésének szabályai:

A kereskedelmi egység nyitásához szükséges hatósági engedélyek, gyakorlati teendők

(a kereskedelmi egység elnevezése, nyitva tartása, területfoglalás stb.)

Munka-, tűz- és balesetvédelmi előírások a kereskedelmi egységekben

Kereskedelmi tevékenység környezetvédelmi előírásai

Áru- és vagyonvédelem a hulladékkereskedelemben

67.3.3. Hulladékkereskedelmi ismeretek

Hulladékkereskedelmi folyamatok,a hulladék útja a termelőtől a kezelőig

Hulladékok, mint áruk:

Árképzés és befolyásoló tényezői

Adózási ismeretek: áfa, fordított áfa

Árfolyamok

Szabványok, minőségi követelmények

Veszélyes hulladékokra vonatkozó főbb szabályok

Fémhulladékok értékesítésére vonatkozó szabályok a termelőnél és kereskedőnél

Hulladékok besorolása vámtarifaszám szerint

Piac, kereslet, kínálat fogalma, piacot befolyásoló tényezők

Marketing szerepe, stratégiák és marketing eszközök

– 276 –



Fogyasztói érdekvédelem, kötelező vásárlói tájékoztatók, árak feltüntetésének

szabályai, szavatosság, jótállás, vásárlók könyve, vásárlói kifogások kezelése

Hatósági ellenőrzések szabályai, teendők

Hulladékkereskedelmi adminisztráció:

Számlázás, pénzkezelés szabályai

Nyilvántartások és vezetésük

67.3.4. Hulladékgazdálkodási alapismeretek

Környezetvédelem és fenntartható fejlődés összefüggései

Környezetvédelem jelentősége

Hulladék fogalma, csoportosítása, hulladékjegyzék és az azonosító számok

A hulladékgazdálkodás fogalma, célja, jelentősége

A hulladékgazdálkodás alapelvei:

az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve,

a gyártói felelősség elve,

az önellátás elve,

a közelség elve,

a szennyező fizet elve,

a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve,

a költséghatékony

hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve

Hulladékhierarchia

A hulladékok környezeti, egészségügyi, gazdasági és társadalmi káros hatásai

Hulladékok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai

Hulladékgazdálkodási rendszer felépítése, egyes szereplőinek feladatai,

kötelezettségei: gyártó, forgalmazó, birtokos, hulladékgazdálkodó, önkormányzat,

közszolgáltató, hatóság


Tanterem, számítógépes szaktanterem



értékeléssel.

68. Hulladékgazdálkodási gyakorlatok tantárgy 126 óra


A hulladékgazdálkodási gyakorlatok tantárgy tanításának célja a hulladékgazdálkodás

elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazása, rendszerezése, integrálása. A tanulók

ismerjék a hulladékok vizsgálatának eljárásait, a hulladékok minősítését, veszélyességi

jellemzőinek meghatározását. A hulladékkezelési folyamatok ismeretében a tanulók tudják

a hulladék mennyiségi és minőségi tulajdonságait meghatározni. Ismerjék a technológiák

anyagmérlegét, anyagforgalmi diagramjait, a technológia és a hulladék kibocsátás közötti

kapcsolatot, a nyilvántartás és adatszolgáltatás szabályait, tudjanak dokumentációkat

kitölteni (számlák, bizonylatok, bejelentőlapok, kísérőjegyek, nyilvántartások).


Hulladékgazdálkodási ismeretek és környezetvédelmi gyakorlat tantárgyak

– 277 –



68.3. Témakörök

68.3.1. Hulladékfajták anyagismerete

Műanyaghulladékok felismerése és minőségi követelmények

Hőre lágyuló és keményedő műanyagfajták

Műanyagok újrahasznosítása, feldolgozása

Műanyagok felismerése átvételhez

Fémhulladékok felismerése és minőségi követelmények:

Fémhulladék fajtái, megjelenési formái

Alumínium azonosítása

Acél és acélötvözetek azonosítása

Rézötvözetek azonosítása

Egyéb nemvasfémek azonosítása (magnézium, cink, ólom, ón, nikkel)

Elektromos és elektronikai hulladékok berendezéseinek hulladékazonosítása

Elem- és akkumulátorhulladékok azonosítása

Papírhulladékok felismerése és minőségi követelmények az MSZ EN 643:2014

szabvány szerint

Üveghulladékok felismerése és minőségi követelmények

Gumihulladékok felismerése és minőségi követelmények

Hulladékká vált gépjárművek kezelése

68.3.2. Hulladék mintavétel

Mintavétel szabályai szilárd, folyékony és iszapszerű hulladékoknál

Hulladékminták típusai: nyersminta, pont- és átlagminta

Mintavételi terv tartalma

Minták csomagolása, tárolása, szállítása, mintavételi jegyzőkönyv tartalma

68.3.3. Hulladékok fizikai jellemzőinek vizsgálata

Mennyiség, vizuális értékelés

Térfogattömeg (testsűrűség, halmazsűrűség)

Mechanikai összetétel

Darabosság

Elektromos vezetőképesség

Nedvességtartalom


Szakmai laboratórium, szaktanterem, hulladékkezelő létesítmény.



értékeléssel.

– 278 –

















69.3. Témakörök

69.3.1. A víz, mint környezeti elem

Víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzői

Vízminőség fogalma

Vízhasználatok minőségi igényei

Vízszennyező anyagok, forrásai és hatásuk a vízi életközösségre

Leggyakoribb vízszennyezési jelenségek (eutrofizáció, olaj- és hőszennyezés)

A víz öntisztulása, hígulási számítások

A vízkészletek mennyiségi és minőségi jellemzőihez kapcsolódó globális problémák

Vizek fizikai és kémiai jellemzőihez kapcsolódó egyszerű számítások

69.3.2. A levegő, mint környezeti elem

A levegő fizikai állapothatározói

A légszennyezés folyamata, jellemzése

A légszennyező anyagok forrásai és hatásuk a környezetre

Leggyakoribb légszennyezéshez kapcsolódó jelenségek, folyamatok (savas ülepedés,

szmog és fajtái, globális éghajlatváltozás)

Légszennyezés, mint a lokális probléma

Légszennyezés mérséklésének helyi eszközei

Légszennyezés, mint globális probléma

Nemzetközi egyezmények a légszennyezés és hatásainak a mérséklésére

A levegő öntisztulása

A légszennyezéshez kapcsolódó számítások fizikai normál és standard állapotban

69.3.3. A talaj, mint környezeti elem

A talaj, mint környezeti elem

A talajban lejátszódó anyag- és energia átalakítási folyamatok

A talajok genetikai osztályozása

A talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai

Természeti erők, hatások okozta talajkárosodási folyamatok: erózió, defláció

– 279 –



Antropogén hatások okozta talajkárosodási folyamatok: mezőgazdasági művelés,

beépítés és a bányászat hatása

A talajkárosodás elleni védelem lehetőségei, talajok mennyiségi és minőségi védelme

A leggyakoribb talajszennyező anyagok forrásai és azok hatása

Talajtani számítások: Arany-féle kötöttség, nedvesség tartalom és higroszkóposság.






értékeléssel.
















70.3. Témakörök

70.3.1. Fizikai eljárások

Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik

A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások:

Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk, használatuk

A felúsztatás alapelve, berendezései, olaj-, zsír-és benzinfogók

A flotációs eljárások elve, levegőztetéses és elektroflotáció

Porkamrák

A sűrítési folyamat elvi alapjai

Ülepítés centrifugális erőtérben, ciklonok

Ülepedési sebesség, ülepedési és tartózkodási idő számítása

Ülepítési hatásfok számítása

Lebegőanyag terheléshez kapcsolódó számítások

A méretkülönbség elvén alapuló eljárások:

Szűrés elméleti alapjai

Szűrők csoportosítása (rács, szita és szövet, szemcsés anyagú szűrők)

Rácsok és típusai

Szűrési hatásfok számítása

– 280 –



Egyéb fizikai eljárások:

Adszorpció elve és a leggyakoribb adszorbensek

Abszorpció elve és berendezéseik

Levegőztetés és szerepe a környezettechnikában

Stripping-gázeltávolítás és módszerei

Egyéb műveletek: centrifugálás, fordított ozmózis, extrakció, hőkezelés, szárítás

Bepárlás és a desztilláció elve és alkalmazása a környezettechnikában

Membrán eljárások, fordított ozmózis


Kémhatás, pH fogalma

Erős savak és lúgok vizes oldatainak pH - számítása

Vízkeménység fogalma, jelentősége

Vízkeménységhez kapcsolódó számítások

Vízlágyítási módok (hőkezelés, ionkicsapás, ioncsere)

Sómentesítés





értékeléssel.


















betartásával.




71.3. Témakörök

– 281 –



71.3.1. Földméréstan

A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén

Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány

Alapfogalmak

Pontjelölések: ideiglenes, állandó

Egyszerű geodéziai eszközök

Vízszintes mérések

Derékszögű koordinátamérés

Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés

Globális helymeghatározó rendszer (GPS)

Pontok magassági értelmű helymeghatározásának elve és módjai, pont abszolút

magassága, relatív magasság

Szintezési feladatok

Keresztszelvények, hossz-szelvények, szintvonalas ábrák

Mérési eredmények feldolgozása

71.3.2. Környezeti elemek vizsgálata

Vízmintavétel, vízminták típusai

A felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálata és minősítése

Talajmintavétel, talajminták típusai

Talajminták fizikai vizsgálata

Levegő légszennyező anyagainak mintavétele

Emisszió és immisszió vizsgálatok

Gyorstesztek és kézi mérőberendezések használata





értékeléssel.

12. évfolyam

A 12. évfolyamon a heti 11 órát az iskolai órakeret terhére az igazgatósággal egyeztetett

módón 12 órára egészítettük ki, hogy a szakgimnáziumi képzésünk heti és éves szakmai

óraszáma megfeleljen a Szakképzési Kerettanterv által előírt óraszámoknak.

A. variáció: helyi tanterv a mellék szakképesítést nem választó tanulók részére

– 282 –



Az elméleti és gyakorlati órák arányának megtartása mellett folytatjuk a Környezetvédelmi

alapismeretek óra óraszámát 4-re, a Környezettechnika tantárgy óraszámát 2-re emeljük,

valamint az összesen 5 gyakorlati órát úgy osztjuk fel, hogy abból 4 óra Környezetvédelmi

gyakorlat és egy óra Szakmai matematika hetente.

A szakmai számítások (mint szakmai matematika) a közismereti matematika órák eggyel

történő megemelése mellett, azon belül integráltan került elhelyezésre.















72.3. Témakörök

72.3.1. Települési környezet védelme

Település fogalma és típusai, funkcionális területi egységei

Urbanizáció szakaszai és jellemzői

Infrastruktúra fogalma, jellemzői

Infrastruktúra szektorai

Településeket ellátó közművek (energia-ellátó, vízgazdálkodási és távközlési

közművek)

Hangtani alapfogalmak

Zaj és rezgés élettani hatásai

Zajforrások és jellemzésük

Zaj és rezgés hatása az épített környezetre

Radioaktivitás alapfogalmai

Természetes és mesterséges sugárterhelés

Radioaktív hulladékok csoportosítása, forrásai

Sugárzás élettani hatásai

Fényszennyezés fogalma és forrásai

Fényszennyezés hatása az élővilágra

Hulladékok környezetszennyező hatása, hulladékpiramis

Települési hulladékok kezelése és ártalmatlanítása

Épített értékek védelme, műemlékvédelem feladatai, sajátos eszközei

– 283 –



A témakörökhöz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok: phone érték

meghatározása, hangsebességhez kapcsolódó számítások, hangteljesítményszint,

hangintenzitásszint és hangnyomászint számítása, eredő zaj számítása






értékeléssel.
















73.3. Témakörök

73.3.1. Kémiai eljárások alapjai

Egyéb kémiai eljárások:

Oxidáció, redukció, gyakorlatban alkalmazott oxidáló- és redukáló szerek

Fertőtlenítés

Dehalogénezés jelentősége és módjai

Kolloidok tulajdonságai

Derítés. A derítés fizikai, kémiai alapjai

Koagulálás és flokkulálás

A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk

73.3.2. Biológiai eljárások alapjai

Mikrobiológiai folyamatok jellemzése, mikroorganizmusok életműködése,

anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai

Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés

Mikroorganizmusok tápanyagszükséglete

Eleveniszapos szennyvíztisztítás

Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás

Merülőtárcsás szennyvíztisztítás

– 284 –



Biogáz képződésnél lejátszódó folyamatok: a hidrolízisben, a savak keletkezésében és

a metán képződésében szerepet játszó mikroorganizmusok

Biogáz termelési technológiák csoportosítása

Nitrogén- és foszforeltávolítás biológiai eljárásai

Komposztálás és feltételei





értékeléssel.


















betartásával.




74.3. Témakörök

74.3.1. Épített környezet vizsgálata

Település-szerkezet vizsgálata térképek, alaprajzok alapján

Zajmérő eszközök használata

Zajmérések (háttérzaj, közlekedési zaj, üzemi zaj)

Hulladékok fizikai, kémiai jellemzőinek vizsgálata

Házi komposztálás, komposztvizsgálat

Háttérsugárzás mérése

Mérési jegyzőkönyvek készítése, értékelés

Alapvető számítási feladatok

74.3.2. Analitika

Analitikai laboratórium eszközei

– 285 –



Mintavételi eljárások

Minták előkészítése, tárolása

Kémiai elemző módszerek, mérések pontossága

Térfogatos elemzések alapjai

Sav-bázistitrálások, mérőoldatok készítése, oldatok pontos koncentrációjának

meghatározása, indikátorok használata

Csapadékos titrálások, kloridion tartalom meghatározása Fajans szerint

Komplexometriás titrálások

EDTA mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása

Kalcium- és magnéziumion mennyiségi meghatározása.

Redoxi-titrálások

Permanganometriás alapmérések

Jodometriás alapmérések

Mérési jegyzőkönyvek számítógépes elkészítése, a mérési eredmények értékelése





értékeléssel.

B. variáció: helyi tanterv a mellék szakképesítést választó tanulók részére

A mellék szakképesítés esetén a Környezetvédelmi alapismeretekhez tartozó fél órákat egészre

kiegészítve, míg a Hulladékkereskedelem és-gazdálkodáshoz tartozó tárgyakat, az eredeti

óraszámon oktatjuk.

A


HULLADÉKKERESKEDELEM ÉS -GAZDÁLKODÁS

megnevezésű


– 286 –




– 287 –



A 12091-16 azonosító számú Hulladékkereskedelem és -gazdálkodás megnevezésű szakmai


kompetenciák:

Hu

llad

ékk

eres

ked

elem

és

-

gaz

dál

ko

dás

Hu

llad

ékg

azd

álk

o

dás

i g

yak

orl

ato

k

FELADATOK

Betartja, betartatja a számlázás, a pénzelszámolás, -kezelés

szabályait x

Betartja, betartatja a kereskedelmi, munkajogi szabályokat és a

fogyasztói érdekvédelem előírásait x

Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási

kötelezettségeinek x

Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket x

Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet, telephelyet a biztonsági

és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően x

Betartja, betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi,

környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai

előírásokat

x x

Ajánlatot tesz és kér hulladék megvásárlására, adás-vételi

szerződést köt x

Intézkedik a képződő hulladékok elkülönített gyűjtéséről és

megfelelő kezeléséről x

Ismeri és munkája során figyelembe veszi a

hulladékhierarchiát x

Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból x

Méri a hulladék fizikai, kémiai jellemzőit, részt vesz a

hulladék minősítésében x

A hulladékvizsgálat eredményétől függően dönt a hulladék

átvételéről x x

Anyagmérleget készít x x

Dönt a hulladékazonosító kód szerinti besorolásról x x

SZAKMAI ISMERETEK

Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok,

egészségügyi előírások x

Az egyes hulladékfajtákra vonatkozó forgalmazási,

környezetvédelmi követelmények x

A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai x

A pénzkezelésre vonatkozó szabályok x

A számlázás, nyugtaadás, adás-vételi szerződéskötés szabályai x

A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek

betartásának szabályai x

A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó

szabályok x

– 288 –



Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok x

Pénzforgalmi nyilvántartások x

Munkaügyi nyilvántartások x

A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai x

A kommunikációs eszközök, irodai eszközök használata x x

A számítógépek és perifériáik használata x x

Hulladékkereskedelmi folyamatok, árképzés x

Fémkereskedelmi ismeretek x

Ipari, kereskedelmi és szolgáltatási technológiák jellemző

hulladékai x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Számítógép elemi szintű használata x x

Szakmai szöveg hallás utáni megértése x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x


Felelősségtudat x x

Pontosság x



Konfliktusmegoldó készség x

Kapcsolatteremtő készség x

Határozottság x x



Ismeretek helyén való alkalmazása x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

75. Hulladékkereskedelem és -gazdálkodás tantárgy 62 óra


Célja, hogy a tanulók elsajátítsák a hulladékkereskedelmi tevékenységhez elengedhetetlen

általános kereskedelmi ismereteket. Megismerjék a kereskedelmi munka tárgyi és személyi

feltételeit, a pénzforgalom jellemzőit, a bizonylat- és iratkezelés szabályait. Ismerjék a

tanulók a hulladékkereskedelmi folyamatokat, a hulladékok, mint áruk sajátosságait és

piacát, az árképzés folyamatát, a hulladékkereskedelmi egység szabályszerű működtetését.

A tantárgy tanításának további célja, hogy a tanulók megismerjék a

hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapelveket, alkalmazzák a hulladékkal kapcsolatos

ismereteiket a hulladékhierarchia megértésében. Ismerjék a hulladékok csoportosítását,

fajtáit, környezetre gyakorolt hatásait, legjellemzőbb tulajdonságait. Ismerjék

hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségeit. Ismerjék meg a

hulladékgazdálkodásban alkalmazott kezelési technológiákat.


Pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy.

– 289 –



75.3. Témakörök

75.3.1. Települési és termelési hulladékgazdálkodás

Települési hulladékok fogalma,

Települési hulladékok keletkezése, összetétele, mennyisége

Termelési hulladék fogalma

Hulladékok keletkezése, mennyisége, összetétele az iparban, a kereskedelemben és a

szolgáltatásban

Életciklus szemlélet

Veszélyes hulladékok, veszélyességi jellemzők

Termék, melléktermék és hulladék kapcsolata

Technológia fogalma, forgalmi diagramok módszere

Anyagáramok, a technológiába be- és kilépő anyagok (alapanyag, főtermék,

melléktermék, hulladék)

Anyagmérleg

75.3.2. Hulladékok gyűjtése

Hulladékgyűjtés jelentősége (kevert, elkülönített), eszközei

Hulladékgyűjtés módjai és szervezése, logisztikai megoldások

Elkülönített hulladékgyűjtő-helyek kialakítása, gyűjthető hulladékok köre

Munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyre vonatkozó szabályok

Országhatárokon át történő szállítás főbb szabályai és dokumentumai

Hulladékszállítás kísérő dokumentumai

75.3.3. Hulladékkezelés folyamatai

Hulladékok előkezelésének célja, eszközei

Fizikai hulladékkezelési (fázisszétbontás, komponens-szétválasztás, beágyazás)

technológiák áttekintő ismeretei

Kémiai hulladékkezelési eljárások áttekintő ismeretei

Biológiai-, és termikus hulladékkezelési eljárások áttekintő ismeretei

Hulladékhasznosítási lehetőségek

Hulladékártalmatlanítás lerakással, lerakók fajtái, lerakható hulladékok köre

75.3.4. A hulladékgazdálkodás dokumentációs feladatai

Közigazgatási alapismeretek, hatósági eljárások szabályai

Nyilvántartások vezetése: nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre

Hulladéktermelő és –kereskedő nyilvántartási kötelezettsége, a nyilvántartás kötelező

tartalmi elemei

Nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre: hulladéktermelő, közvetítő, kereskedő,

hulladékkezelő, hulladékbirtokos, szállító

Hulladékkereskedelem engedélyeztetése, nyilvántartásba vétele

Hulladékszállítás kísérő dokumentumai, mérlegjegy, SZ- és GY- lap

Adatszolgáltatási kötelezettség: KÜJ és KTJ-szám, KAR és HIR rendszerbe való

belépés, bejelentőlapok tartalmi elemei

Szakhatósági ellenőrzés szabályai


Tanterem, számítógépes szaktanterem


– 290 –




értékeléssel.

76. Hulladékgazdálkodási gyakorlatok tantárgy 62 óra


A hulladékgazdálkodási gyakorlatok tantárgy tanításának célja a hulladékgazdálkodás

elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazása, rendszerezése, integrálása. A tanulók

ismerjék a hulladékok vizsgálatának eljárásait, a hulladékok minősítését, veszélyességi

jellemzőinek meghatározását. A hulladékkezelési folyamatok ismeretében a tanulók tudják

a hulladék mennyiségi és minőségi tulajdonságait meghatározni. Ismerjék a technológiák

anyagmérlegét, anyagforgalmi diagramjait, a technológia és a hulladék kibocsátás közötti

kapcsolatot, a nyilvántartás és adatszolgáltatás szabályait, tudjanak dokumentációkat

kitölteni (számlák, bizonylatok, bejelentőlapok, kísérőjegyek, nyilvántartások).


Hulladékgazdálkodási ismeretek és környezetvédelmi gyakorlat tantárgyak

76.3. Témakörök

76.3.1. Hulladékok kémiai jellemzőinek vizsgálata

Hulladékminta előkészítése

Hulladék kivonatok készítése és vizsgálata

pH

Hamutartalom vizsgálata

Fémionok vizsgálata

Anionok vizsgálata

76.3.2. Hulladékok biológiai vizsgálata

Hulladékok biológiai bonthatóságának vizsgálata

Biológiailag lebomló hulladékok vizsgálata

Csurgalékvíz ökotoxikológiai vizsgálata teszt élőlényekkel: csíranövény-, hal-,

Daphnia-, és alga teszt

Komposztlakó makro- és mikroszervezetek meghatározása

Komposzthalom biológiai aktivitásának mérése

Toxikus anyagok hatása a komposztálási folyamatra

76.3.3. Anyagmérleg és forgalmi diagram

Anyagforgalmi diagram szerkezete és fajtái

Anyagforgalmi diagram kidolgozásának lépései

Anyagmérleg készítés feltételei

Példák anyagmérleg készítésére

Hulladékgazdálkodás mutatóinak számítása

Főtermék-, melléktermék-, hulladék- és komplexitási mutató

76.3.4. Dokumentáció kezelés a hulladékgazdálkodásban

Számlák, bizonylatok, mérlegjegy kiállítás

Szállítás kísérő dokumentumainak kitöltése

Adatszolgáltatás: OKIR, ÁNYK, Ügyfélkapu, bejelentőlapok

Fémkereskedelmi adatszolgáltatás, nyilvántartás, dokumentáció

– 291 –




Szakmai laboratórium, szaktanterem, hulladékkezelő létesítmény.



értékeléssel.

– 292 –

















77.3. Témakörök

77.3.1. Települési környezet védelme

Település fogalma és típusai, funkcionális területi egységei

Urbanizáció szakaszai és jellemzői

Infrastruktúra fogalma, jellemzői

Infrastruktúra szektorai

Településeket ellátó közművek (energia-ellátó, vízgazdálkodási és távközlési

közművek)

Hangtani alapfogalmak

Zaj és rezgés élettani hatásai

Zajforrások és jellemzésük

Zaj és rezgés hatása az épített környezetre

Radioaktivitás alapfogalmai

Természetes és mesterséges sugárterhelés

Radioaktív hulladékok csoportosítása, forrásai

Sugárzás élettani hatásai

Fényszennyezés fogalma és forrásai

Fényszennyezés hatása az élővilágra

Hulladékok környezetszennyező hatása, hulladékpiramis

Települési hulladékok kezelése és ártalmatlanítása

Épített értékek védelme, műemlékvédelem feladatai, sajátos eszközei

A témakörökhöz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok: phone érték

meghatározása, hangsebességhez kapcsolódó számítások, hangteljesítményszint,

hangintenzitásszint és hangnyomászint számítása, eredő zaj számítása





– 293 –




értékeléssel.
















78.3. Témakörök


Egyéb kémiai eljárások:

Oxidáció, redukció, gyakorlatban alkalmazott oxidáló- és redukáló szerek

Fertőtlenítés

Dehalogénezés jelentősége és módjai

Kolloidok tulajdonságai

Derítés. A derítés fizikai, kémiai alapjai

Koagulálás és flokkulálás

A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk

78.3.2. Biológiai eljárások alapjai

Mikrobiológiai folyamatok jellemzése, mikroorganizmusok életműködése,

anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai

Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés

Mikroorganizmusok tápanyagszükséglete

Eleveniszapos szennyvíztisztítás

Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás

Merülőtárcsás szennyvíztisztítás

Biogáz képződésnél lejátszódó folyamatok: a hidrolízisben, a savak keletkezésében és

a metán képződésében szerepet játszó mikroorganizmusok

Biogáz termelési technológiák csoportosítása

Nitrogén- és foszforeltávolítás biológiai eljárásai

Komposztálás és feltételei



– 294 –





értékeléssel.


















betartásával.




79.3. Témakörök

79.3.1. Épített környezet vizsgálata

Település-szerkezet vizsgálata térképek, alaprajzok alapján

Zajmérő eszközök használata

Zajmérések (háttérzaj, közlekedési zaj, üzemi zaj)

Hulladékok fizikai, kémiai jellemzőinek vizsgálata

Házi komposztálás, komposztvizsgálat

Háttérsugárzás mérése

Mérési jegyzőkönyvek készítése, értékelés

Alapvető számítási feladatok

79.3.2. Analitika

Analitikai laboratórium eszközei

Mintavételi eljárások

Minták előkészítése, tárolása

Kémiai elemző módszerek, mérések pontossága

Térfogatos elemzések alapjai

Sav-bázistitrálások, mérőoldatok készítése, oldatok pontos koncentrációjának

meghatározása, indikátorok használata

Csapadékos titrálások, kloridion tartalom meghatározása Fajans szerint

Komplexometriás titrálások

– 295 –



EDTA mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása

Kalcium- és magnéziumion mennyiségi meghatározása.

Redoxi-titrálások

Permanganometriás alapmérések

Jodometriás alapmérések

Mérési jegyzőkönyvek számítógépes elkészítése, a mérési eredmények értékelése





értékeléssel.

2.185.

S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a(z)

XV. VEGYÉSZ

ágazathoz tartozó

54 524 03

VEGYÉSZ TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ





valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,


217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a(z) 54 524 03 számú, Vegyész technikus megnevezésű szakképesítés szakmai

és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.


A szakképesítés azonosító száma: ..54 524 03

– 296 –



Szakképesítés megnevezése: Vegyész technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XV. Vegyész





– 4+1 évfolyamos képzés esetén: a 11. évfolyamot követően 140 óra;














alkalmazható:


Szakmai fizika Fizika szakos tanár

Szakmai biológia

Szakmai földrajz

Biológia szakos tanár

Földrajz szakos tanár

Tárgyi feltételek



alábbiak: Nincs.


Nincs.

– 297 –








Ögy.


Ögy. 140 óra








szakmai programjában kell rendelkezni

(A szakgimnázium 9-12. évfolyamán az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti

csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt

keletkezik!)

– 298 –



Vegyész szakmacsoport órafelosztása a kerettantervhez igazodva a helyi tantervben (2018-2019)

Kék színű *-gal megjelölt számok CSAK a mellékszakképesítés választása esetén értendők, ekkor a piros számok törlendők!

Piros betűvel és számmal a magunk által kitalált, de a jogszabályi keretek között legálisan lerakható olyan órákat jelenti, amelyek egyébként a mellékszakképesítési órák figyelembe vételével sem lennének ott.


évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam

neve fő / mellék elm. gyak elm. gyak elm. gyak elm. gyak

Szakmai kémia vegyész 2 1 1

Fizikai kémia szakmai 2 2

Szakmai földrajz elmélet 1

Műszaki és irányítástechnika 1 1*

Szakmai biológia 1,5 2

Laboratórumi gyakorlat laboratórumi 2 3,5 3,5 3

Kémiai és laboratóriumi számítások feladatok 1 1 0,5 1

Gyógyszeripari alapismeretek gyógyszeripari 0,5* 1,5*

Gyógyszergyártási gyakorlat feladatok 1,5* 1,5*

Műszaki és irányítástechnika 1

Szakmai kémia kémiai 1

Szakmai fizika feladatok 1,5 1

Laborítórumi gyakorlatok 2 1,5

"szabad" órakeret terhére

szakmai matematika 1 1

szakmai biológia 2 1 1

Összesen 7 4 7 5 5 5 5,5 4,5

11 12 10 10

– 299 –



1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 7 4 7 5

0

5 5

140

5,5 4,5

Összesen 11 12 10 10

11849-16. Vegyész szakmai

elmélet

Szakmai kémia 2 1 1

Fizikai kémia 2 2

Szakmai földrajz 1

Műszaki és

irányítástechnikai

ismeretek

1 1

Szakmai biológia 1,5 2

11797-16. Laboratóriumi

feladatok

Laboratóriumi gyakorlat 2 3,5 3,5 3

Kémiai és laboratóriumi

számítások 1 1 0,5 1

11781-16 Gyógyszeripari

feladatok

Gyógyszeripari

alapismeretek 0,5 1,5

Gyógyszergyártási

gyakorlat 1,5 1,5

Műszaki és


ismeretek

1

11782-16 Kémiai feladatok Szakmai kémia 1

Szakmai fizika 1,5 1

– 300 –



Laboratóriumi

gyakorlatok 2 1,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

– 301 –



2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakkép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

éshez

kap

csoló

dó ö

ssze

s óra

szám

e gy e gy ögy e gy ögy e gy

A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 462 144 462 180 0

180 180 140

170,5 139,5

1638 453 1045

Összesen 396 432 360 310

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1201 óra (55%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 991 óra (45%)

11

84

9-1

6 V

egyés

z sz

akm

ai e

lmél

et

Szakmai kémia 72 0 0 0 36 0 31 0 139 0 139

Atomok, molekulák 24 24

Kémiai kötések , anyagi

rendszerek 16 16

Kémiai reakciók,

tanulókísérletek 32 32

Szénhidrogének 10 10

Oxigén tartalmű szerves

vegyületek 20 20

Nitrogéntartalmű szerves

vegyületek 6 6

Szervetlen kémia a

környeztetünkben 10 10

Szerves kémia a

környeztetünkben 10 10

Tanulókísérletek 11 11

Fizikai kémia 0 0 0 0 72 0 62 0 134 0 134

Halmazállapotok,

halmazállapováltozások 36 36

– 302 –



Homogén többkomponensű

rendszerek: gázelegyek 18 18

Homogén többkomponensű

rendszerek:folyadékelegyek 18 18

Kémiai egyensúlyok 18 18

Sav-bázis egyensúlyok 21 21

Heterogén egyensúlyok 4 4

Elektrokémia 19 19

Szakmai földrajz 36 0 0 0 0 0 0 0 36 0 36

A kőzetburok anyagai és

folyamatai 8 8

A levegőburok anyagai és

folyamatai 8 8

A vízburok anyagai és

folyamatai 8 8

Társadalmi hatások 6 6

Magyarország természeti és

társadalmi viszonyai 6 6

Műszaki és


ismeretek

0 0 36 0 36 0 0 0 72

0 72

Szerkezeti anyagok és

tulajdonságaik 2 2

Korrózióvédelmi alapok és

eljárások 2 2

Gépelemek és ábrázolásuk,

kötőgépelemek 10 10

Forgómozgás-átvitel gépei

és működésük 6 6

Folyadékok áramlása,

szállítása és mérése 16 16

– 303 –



A hőátadás alapjai,

közvetlen és közvetett

hőcsere

8 8

Hőátadás

halmazállapotváltozás

nélkül

6 6

Hőátadás

halmazállapotváltozással 6 6

Elegyek és keverékek

hőcseréje, levegő hőcsere 8 8

Ipari hőcserélők, fűtő és

hűtőrendszerek működése 8 8

Szakmai biológia 54 0 72 0 0 0 0 0 126 0 126

Bevezetés 4 4

Vírusok, baktériumok,

gombák 14 14

Növénytan, állattan 18 18

Embertan: kültakaró,

táplálkozás, légzés, mozgás 18 18

Embertan:kiválasztás,

táplálkozás,

hormonrendszer

31 31

Az ember biológiája –idegi

szabályozás, érzékelés 17 17

Biokémia, sejtbiológia 14 14

Genetika 10 10

11

79

7-1

6

Lab

ora

tóri

um

i

fela

dat

ok

Laboratóriumi gyakorlat 0 72 0 126 0 126 0 93 417 0 417

Fizikai alapmennyiségek

mérése 24 24

Oldatkészítés 48 48

Szervetlen preparátum

készítés 63 63

– 304 –



Minőségi elemzés 63 63

Bevezetés az analitikai

vizsgálatokba 63 63

Bevezetés a szerves

laboratóriumi munkába 63 63

Klasszikus és műszeres

analitikai vizsgálatok 46 46

Szerves laboratóriumi

munka 47 47

Kémiai és laboratóriumi

számítások 36 0 36 0 18 0 31 0 121

0 121

Kémiai alapszámítások 18 18

Oldatokkal kapcsolatos

számítások 18 18

Koncentráció és

oldhatósági számítások 18 18

Sztöchiometriai számítások 18 18

Szerves kémiai számítások 9 9

Analitikai és szerves

laboratóriumi számítások I. 9 9

Egyensúlyokkal

kapcsolatos számítások 14 14

Analitikai és szerves

laboratóriumi számítások

II.

17 17

11

78

1-1

6 G

yó

gysz

erip

ari

fela

dat

ok

Gyógyszeripari

alapismeretek 0 0 0 0 18 0 46,5 0 64,5

64,5 0

Általános gyógyszeripari

ismeretek 3 3

Gyógyszerhatóanyag-

gyártás 15 15

Gyógyszerformák

előállítása 28,5 28,5

– 305 –



Aszeptikus gyártás 4 4

Csomagolás 4 4

Gyógyszeripari

minőségbiztosítási

ismeretek

10 10

Gyógyszergyártási

gyakorlat 0 0 0 0 0 54 0 46,5 100,5

100,5 0

Mérés és irányítástechnikai

gyakorlat 42 42

Gyógyszerkészítmények,

hatóanyagok előállítása 12 12

Hatóanyag-tartalom

vizsgálata 46,5 46,5

Műszaki és


ismeretek

0 0 36 0 0 0 0 0 36

36 0

Méréstechnika 14 14

Mérési adatgyűjtők

működése, számítógépes

kapcsolatuk

8 8

A vezérlés és szabályozás

alapjai, vezérlési körök

működése

14 14

11

78

2-1

6 K

émia

i fe

lad

ato

k Szakmai kémia 0 0 36 0 0 0 0 0 36 36 0

Nemfémes elemek és

vegyületeik 11 11

Víz a természetben 4 4

Fémek és vegyületeik 11 11

Tanulókísérletek 10 10

Szakmai fizika 54 0 36 0 0 0 0 0 90 90 0

Mennyiségek,

mértékegységek,

átváltásuk

12 12

– 306 –



Kinematikai

alapfogalmak 12 12

Az erővel kapcsolatos

ismeretek 15 15

Folyadékok és gázok

mechanikája 15 15

Elektrotechnikai alapok 6 6

Egyenáram, váltóáram 13 13

Elektromágneses

hullámok 2 2

Optikai ismeretek 10 10

Hangtani fogalmak 5 5

Laboratóriumi

gyakorlatok 0 72 0 54 0 0 0 0 126

126 0

Bevezetés a laboratóriumi

munkába. 10 10

Fizikai alapmennyiségek és

jellemzők mérése. 20 20

Oldatkészítés 42 42

Biológiai vizsgálatok 30 30

Egyszerű kivonatok

készítése 12 12

Folyékony készítmények

előállítása és vizsgálata 12 12

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

– 307 –



A


Vegyész szakmai elméleti feladatok

megnevezésű



– 308 –



A 11849-16 azonosító számú Vegyész szakmai elméleti feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Sza

km

ai k

émia

Fiz

ikai

kém

ia

Sza

km

ai f

öld

rajz

Műsz

aki

és

irán

yít

áste

chn

ikai

ism

eret

ek

Sza

km

ai b

ioló

gia

FELADATOK

Szakmai számításokat végez a kiindulási

anyagra, reagensekre, oldószerekre,

végtermékre, egyéb segédanyagokra

vonatkozóan

x

Szakmai számításait a mérési eredményekkel

összehasonlítja, dokumentálja x x x x x

Ipari műszerekkel mennyiséget, nyomást és

hőmérsékletet mér x

Egyszerűbb szervetlen és szerves kémiai

reakciók lefolyását, egyensúlyi állapotát

értékeli reakció-egyenletük és az ehhez

kapcsolódó kémiai számítások alapján;

x x x

Kémiai, fizikai, fizikai kémiai és műszaki

szabvány táblázatokat használ; x x

Minősíti a szerkezeti anyagokat anyagi

tulajdonságuk, összetételük, korróziós

tulajdonságuk és terhelhetőségük alapján;

x

Műszaki ábrákat értelmez, gépelemeket

azonosít ábrájuk alapján; x

Kötő- támasztó, és forgó gépelemek műszaki

tulajdonságait, fizikai terhelhetőségét,

munkavégző képességét értékeli egyszerű

számítások és műszaki katalógusok alapján;

x

A korrózió és korrózióvédelmi ismeretek x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A korrózió és korrózióvédelmi ismeretek x x x x

Fizikai kémiai ismeretek (Halmazállapotok,

halmazállapot-változások, egy- és

többkomponensű rendszerek, egyensúlyi

rendszerek, elektrokémia, összetett rendszerek

szétválasztása, híg oldatok tulajdonságai,

reakció kinetika, termokémia)

x x

Fénytani fogalmak (fénytörés, poláros fény,

fényelnyelés, spektrum, abszorpció maximum) x x x

Kromatográfia fogalma, kromatográfiás

módszerek x

Szerves kémiai alapfolyamatok x

Sztöchiometriai számítások x

Az anyagok szállításával és hőcseréjével

kapcsolatos számítások x

Csövek és csőszerelvények típusai, működése

és karbantartása x

– 309 –



Folyadék- és gázszállítás elve, a

mennyiségmérés eszközei x

Gépek, gépszerkezetek ábrázolása és működése x

Hőátadási módszerek folyadékok, gőzök és

gázok között, a hőmérsékletmérés eszközei x

Kötőgépelemek és forgásátszármaztató

gépelemek ábrázolása, működése x

Mennyiségi, hőtani és termokémiai ismeretek x x

Szerkezeti anyagok fizikai, korróziós és

szilárdsági tulajdonságai x

Tengelyek, csapágyak és tömítések típusai,

kialakítása és működése x

Tömeg-, térfogat, hőmérséklet és nyomásmérő

eszközök, műszerek működése x

Idegen nyelvű szakmai kifejezések x x x x x

Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok

szelektív kezelése x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Gépelemek, gépek, vegyipari berendezések

azonosítása ábrájuk alapján x

Idegen nyelvű szakmai kifejezések megértése

írásban és szóban x

Kémiai írásmód alkalmazása x x

Szakmai számolási készség, egyenletek

megoldása x

Szakmai szöveg megértése írásban és szóban x x x x x

Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok

használata x x x


Megbízhatóság x x x x x

Precizitás x xx x


Kapcsolatfenntartó készség x x x x x

Tömör fogalmazás készsége x x x x x

Visszacsatolási készség x x x x x


Absztrakt (elméleti) gondolkodás x x x

Áttekintő képesség x x x

Rendszerező képesség x x x

– 310 –



1. Szakmai kémia tantárgy 139 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános

törvényszerűségeket és az így szerzett ismereteiket alkalmazzák a vegyipari folyamatok

megértésében, a vegyipari műszaki feladatok elvégzésében. A tanuló minél több olyan

kémiai anyag tulajdonságaival ismerkedjen meg, amelyekkel a környezetükben és az

iparban is találkozhat. Ismerje meg a különböző szervetlen és szerves vegyületek

szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk,

laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi

vonatkozásait. A tanuló megismerje, megértse és alkalmazza a természettudományos

vizsgálati módszereket a tanulókísérletek elvégzése vagy tervezése során. A tanuló képes

legyen az ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a kémiai és fizikai laboratóriumi

kísérleteket előkészítésében és elvégezésében. A tanuló rendelkezzen olyan

kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik a gyakorlatban reagensek oldatok,

segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismeretében azok kiválasztására,

előkészítésre a laboratóriumi vagy technológiai eljárásokhoz


Kémia, fizikai kémia, laboratóriumi gyakorlat, vegyipari technológia

1.3. Témakörök

1.3.1. Atomok, molekulák 9. évfolyam

Az atomok és belső szerkezetük

Az atomok elektronszerkezete.

A periódusos rendszer ismerete és használata.

A molekulák, ionok felépítése és szerkezete.

Ionok képződése atomokból.

A molekulák, képződésük, felépítésük, polaritásuk.

1.3.2. Kémiai kötések, anyagi rendszerek 9. évfolyam

Kémiai kötéstípusok.

– Első rendű és másod rendű kötések

– Kötések modellezése illetve azok modelljeinek tanulmányozása, felismerése.

– A kötéstípusok azonosítása.

Rácstípusok:

– Molekularács, atomrács, ionrács, fémrács jellemzői, azonosítása, ismeretek

alkalmazása pl. oldószer választásnál.

Anyagi rendszerek és csoportosításuk.

– Gázok, gázelegyek, oldatok.

– Kolloidok és heterogén rendszerek.

1.3.3. Kémiai reakciók, tanulókísérletek 9. évfolyam

A kémiai átalakulások, kémiai reakciók általános jellemzése.

A kémiai reakciók csoportosítása, a résztvevő anyagok száma szerint,

részecskeátmenet szerint.

A kémia reakciók energia változása, termokémiai fogalmak.

A kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezők.

– 311 –



Savak és bázisok reakciói. A pH fogalma, értelmezése.

Redoxireakciók, oxidációs szám fogalma, meghatározása.

A kémiai egyenletek szerkesztése.

Tanulókísérletek:

– Savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára.

– Sók hidrolízisére.

– Közömbösítési reakciókra.

– Ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra.

– Oxidálószerek és redukálószerek hatására.

– Reakciók hőszínezetének érzékeltetésére

1.3.4. Szénhidrogének 11. évfolyam

A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma, a szénvegyületek

csoportosítása.

A szénhidrogének összetétele és csoportosítása.

– Alkánok.

– Az izoméria.

– Az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságai.

– A földgáz és a kőolaj.

– A cikloalkánok.

– Alkének, fizikai és kémiai tulajdonságok.

– Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének. Butadién, izoprén.

– A kaucsuk és a gumi.

– Az alkinek. Az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságai.

– Aromás szénhidrogének, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

Irányítási szabályok.

Halogéntartalmú szénvegyületek és reakcióik.

Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének.

1.3.5. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 11. évfolyam

Oxigéntartalmú szénvegyületek.

Alkoholok

– Az alkoholok, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

– A fenolok

Az éterek, éterképződés.

Oxovegyületek

– Az aldehidek, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

– A ketonok, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

A karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

Az észterek, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

Zsírok, olajok.

Mosószerek.

Szénhidrátok

– A szénhidrátok, a szőlőcukor és tulajdonságai.

– Fontosabb monoszacharidok.

– Diszacharidok és poliszacharidok.

1.3.6. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 11. évfolyam

– Az aminok, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

– Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek.

– 312 –



– Az amidok, fizikai és kémiai tulajdonságaik.

– Heterociklusos aromás vegyületek

1.3.7. Szervetlen kémia a környezetünkben 12. évfolyam

Általános kémiai fogalmak rendszerező ismétlése.

– A periódusos rendszer és a belőle leolvasható tulajdonságok.

– A kötések, kötéstípusok, halmazszerkezet és kapcsolata a fizikai

tulajdonságokkal.

– A kémiai reakciók típusai, feltételei.

– A pH számítása.

– A redoxireakciók irányának meghatározása a standardpotenciálok alapján.

– Termokémiai egyenletek.

Légköri gázok.

– Természetes összetevők kémiai jellemzői: N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok.

– Légszennyező gázok és forrásaik, kémiai jellemzőik: O3, SO2, NO, NO2, CO2,

CO.

– Légszennyezők környezeti hatása: üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg

A víz környezeti és ipari jelentősége.

– A természetes víz összetétele

– A vízszennyező anyagok.

– A víz felhasználása.

Szervetlen kémiai anyagok.

– Építőanyagok: mész, gipsz, cement.

– Szervetlen háztartási anyagok.

Anyagismeret:

– Savak, lúgok és sók használata, ipari jelentősége.

– Fémek, nemfémek és vegyületeik vegyipari jelentősége.

Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik.

Fémes és nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai.

A korrózióvédelme célja, főbb eljárásai.

1.3.8. Szerves kémia a környezetünkben 12. évfolyam

Szerves kémiai anyagok.

– Szerves háztartási anyagok

– Szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentősége: telített, telítetlen és aromás

szénhidrogének.

Megújuló és nem megújuló energiaforrások

Szerves eredetű légszennyező anyagok.

Kőolaj előfordulása, feldolgozása, petrolkémiai jelentősége.

Ipari alapanyagok és oldószerek: alkoholok, tiolok, fenolok, ketonok, aldehidek,

karbonsavak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek jellemzői.

Természetes makromolekulák:

– Szénhidrátok, fehérjék, kaucsuk.

– Műanyagok és a gumi.

1.3.9. Tanulókísérletek 12. évfolyam

Felfedezéses tanulás: tanulókísérletek a szervetlen és szerves kémia témaköreiből.

Választási javaslat az emelt kémia kísérleteiből és a természettudományos laborok

kísérletgyűjteményéből. .

– 313 –




Tanulókísérletezésre alkalmas szaktanterem vagy laboratórium.

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1. magyarázat X prezentáció

2. gyakorlás X X

3. megbeszélés

4. szemléltetés X molekula modellek

5. projekt X

6. kooperatív tanulás X

7. házi feladat X

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és

felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x x

1.6. Információk önálló

rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x x



értékeléssel.

2. Fizikai kémia tantárgy 134 óra


– 314 –



A tantárgy tanításának célja az alapvető fizikai kémiai fogalmak, ismeretek, törvények

közvetítésével hátteret biztosítani a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek és képességek

kialakításához. Fejleszti a tanuló problémafeltáró és problémamegoldó készségét,

természettudományos szemléletét, megalapozza a szakmai elméleti és gyakorlati

tantárgyak tanulását. A tanuló a tanultak birtokában képes legyen vegyipari műszaki

feladatok megoldására. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a

kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésében és elvégezésében. A tanuló

rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik a gyakorlatban

reagensek oldatok, segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak, halmazállapotának,

oldódásának, oldhatóságának ismeretében azok kiválasztására, előkészítésre a

laboratóriumi vagy technológiai eljárásokhoz.


Szakmai kémia, kémia, fizika, műszeres analitika, műszaki ismeretek

2.3. Témakörök

2.3.1. Halmazállapotok, halmazállapot változások 11. évfolyam

A gázhalmazállapot.

– Általános jellemzői, tökéletes és reális gázok.

– Az egyszerű gáztörvények áttekintése (megfogalmazásuk, matematikai alakjaik,

grafikus képük).

– Az egyetemes gáztörvény alkalmazása.

– A gázmolekulák sebessége, a Maxwell-Boltzmann féle sebesség-eloszlási

diagram.

A folyadékállapot.

– Általános jellemzés, a folyadékok belső szerkezet.

– Viszkozitás, felületi feszültség.

A szilárd állapot.

– Általános jellemzése, rácstípusok.

Halmazállapot-változások.

– Párolgás-kondenzáció nyílt és zárt térben, a tenzió.

– A forrás, a forráspont és befolyásoló tényezői.

– Az olvadás és a kristályosodás.

2.3.2. Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek 11. évfolyam

Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői.

– Az elegyek fogalma, jellemzői, csoportosítása.

– Elegyek összetételének jellemzése (koncentrációk).

– A gázelegyek általános jellemzése, a Dalton-törvény.

– A parciális nyomás fogalma és számítása.

– Móltört, átlagos moláris tömeg számítása.

2.3.3. Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek 11. évfolyam

A folyadékelegyek általános jellemzése, párolgásuk, a parciális tenzió.

– Tenziógörbék típusai, forráspont- és harmatpont-görbék.

– A Konovalov-törvények.

Folyadékelegyek szétválasztása:

– Desztilláció.

– Az extrakció: Nernst-féle megoszlási törvény, megoszlási hányados.

– Az extrakció a gyakorlatban.

– 315 –



2.3.4. Kémiai egyensúlyok 12. évfolyam

A dinamikus egyensúly, egyensúlyi koncentrációk.

– A tömeghatás törvényének matematikai alakja, és megfogalmazása (Kc).

– Az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségei.

– Homogén egyensúlyok, gázegyensúlyok.

A disszociáció fogalma, típusai.

– A disszociációfok, a van’t Hoff-tényező.

– A gázok termikus disszociációja.

– Az elektrolitos disszociáció.

– Fogalma, jellemző mennyiségei: disszociációfok, disszociáció állandó, gyenge

és erős elektrolitok jellemzői.

2.3.5. Sav-bázis egyensúlyok 12. évfolyam

A víz autoprotolízise.

A pH fogalma.

Erős és gyenge savak, eős és gyenge bázisok pH-ja.

Sók hidrolízisének leíró értelmezése.

A pufferek fogalma, működése, gyakorlati felhasználása.

Pufferkapacitás fogalma.

2.3.6. Heterogén egyensúlyok 12. évfolyam

Az oldhatósági szorzat.

Az oldhatósági szorzat értelmezése.

Az oldhatósági szorzat gyakorlati alkalmazása.

2.3.7. Elektrokémia 12. évfolyam

Az elektródpotenciál..

Az elektródpotenciál fogalma, kialakulásának értelmezése.

A standard elektródpotenciál.

Galvánelemek.

– Galvánelemek és jelentőségük.

– Az elektromotoros erő fogalma, számítása standard elektródpotenciál alapján.

– Primer és szekunder elemek.

Elektrolízis.

– Az elektrolízis és gyakorlati jelentősége.

– Elektródfolyamatok.

– Az elektrolízis mennyiségi törvényei.


Szaktanterem




– 316 –




módszer neve





2. gyakorlás X X

3. megbeszélés

4. szemléltetés X molekula modellek

5. projekt X


7. házi feladat X


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x



értékeléssel.

3. Szakmai földrajz tantárgy 36 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a szűkebb és tágabb

környezet természeti kincseivel, gazdasági jellemzőivel, folyamataival, nyersanyag és

vízbázisával. Az ismeretek birtokában képes legyen a vegyipari technológiák nyersanyag

ellátását értelmezni, nyersanyaglelőhelyeket térben elhelyezni, a vízben és levegőben

lejátszódó folyamatokat megérteni, ezeket, mint erőforrásokat alkalmazni. Képesek

legyenek a technológiákból adódó globális problémák megértésére


Vegyipari technológia, szakmai kémia, környezetvédelem

– 317 –



3.3. Témakörök

3.3.1. A kőzetburok anyagai és folyamatai 9. évfolyam

A kőzetburok folyamatai

– A Föld gömbhéjas szerkezete és fizikai, geokémiai jellemzői

– A kőzetlemezek és mozgásaik

– A kőzetlemezek mozgásának következményei: vulkanizmus, földrengések

– A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzői

– A talaj képződése és funkciói

Kőzetburok, mint nyersanyag

– A jelentősebb kőzetalkotó ásványok jellemzői

– A kőzetek csoportosítása

– Kőzetek és gazdasági jelentőségük

– Magmás és üledékes ércképződés

– Ércek és gazdasági jelentőségük

– Fosszilis energiahordozók képződése

– Fosszilis energiahordozók gazdasági jelentősége

– Bányászathoz kapcsolódó környezeti problémák

3.3.2. Levegőburok anyagai és folyamatai 9. évfolyam

Folyamatok a légkörben

– A légkört felépítő anyagok

– A légkör szerkezete és az egyes rétegek jelentősége

– A levegő felmelegedésének folyamata.

– A nagy földi légkörzés kialakulása

– Csapadékképződés folyamata

– Ciklonok és anticiklonok

– Időjárási előrejelzések készítése, értelmezése

Légkör, mint erőforrás

– Légkört felépítő anyagok gazdasági jelentősége

– Légszennyezés következményei (savas ülepedés, szmog, globális éghajlat-

változás)

– Légszennyező anyagok átalakulása a légkörben, öntisztulás

3.3.3. Vízburok anyagai és folyamatai 9. évfolyam

Vízburok folyamatai

– A víz körforgása

– A vízburok felosztása

– A tengervíz fizikai, kémiai jellemzői

– Felszín alatti vízformák és jellemzésük

– A karsztosodás, a jelenség kémiai háttere

– A felszíni vizek jellemzése

– A Föld jég formájában tárolt vízkészlete

Vízburok, mint erőforrás

– A tengervíz hasznosítása

– A felszíni és felszín alatti vizek hasznosítása

– A legjellemzőbb vízszennyezési formák és következményei

– A szennyező anyagok átalakulása a vízben, öntisztulás.

3.3.4. Társadalmi hatások 9. évfolyam

Az élővilág sokszínűségének csökkenése

– 318 –



Energiaigény és környezetszennyezés (fosszilis és megújuló energiaforrások)

Környezeti problémák hatása a társadalomra

Népesedési válság (népességrobbanás és elöregedés)

Hulladékaink és a hulladékpiramis

Gazdasági növekedés és fenntarthatóság

3.3.5. Magyarország természeti és társadalmi viszonyai 9. évfolyam

A Kárpát-medence földrajzi adottságai

Hazánk földrajzi helyzete

Ásványkincsek hazánkban

Hazánk vízkészlete és hasznosítása

Hazánk egyes nagytájainak természeti környezet






módszer neve





2. gyakorlás X X

3. megbeszélés

4. szemléltetés X térképek, ásványok

5. projekt X


7. házi feladat X


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x

– 319 –




rendszerezése x x



értékeléssel.

4. Műszaki és irányítástechnikai ismeretek tantárgy 72 óra


A tanulók a tantárgy elsajátítása keretében megismerik a műszaki életben, és különösen a

vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeit és módszerei.

Célja, hogy a tanuló megismerje az ipari gyakorlatban használt gépek, gépelemek,

eszközök szerkezetét, működését, azonosításukat ábrájuk alapján, a biztonságos

működtetés eszközeit és szabályait. Értse a szállító-, hűtő és fűtő berendezések működési

elvét, és alkalmazásuk, kiválasztásuk technológiai szempontjait, képes legyen a

kiválasztással vagy működtetéssel kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére vagy

ellenőrzésére. Felkészíti a tanulót ismeretei komplex módon való alkalmazására a

vegyipari műveletek tanulásakor, illetve az ezekhez fűződő gyakorlatok végrehajtásakor.

Fejleszti a tanulók szintetizáló és absztrakciós képességét a műszaki ábrák készítésének és

elemzésének gyakorlásával.


Kémiai és laboratóriumi számítások és fizikai kémia tantárgyak.

A tantárgy kapcsolódik a szakgimnáziumi képzés során az érettségi vizsgával

megszerezhető szakképesítés műszaki tartalmához, elméleti vagy gyakorlati

foglalkozásaihoz, elméleti anyaga azok megértését, elsajátítását támogatja.

4.3. Témakörök

4.3.1. Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik 10. évfolyam

A tanulók megismerik a fémes és nem fémes szilárd anyagok szerkezeti anyagként

való alkalmazását, fizikai igénybevételük, terhelhetőségük fogalmát.

– Szerkezeti anyagok fizikai tulajdonságai, csoportosításuk

– Fémes szerkezeti anyagok és különösen a vas- és acélfajták jellemzői

– Nem fémes szerkezeti anyagok, szigetelők jellemzői

– A terhelés fogalma, hatása a szerkezeti anyagokra

– Terhelést okozó fizikai hatások jellemzői (erő, nyomás, nyomaték stb.)

– A szerkezeti anyagok kiválasztásának szempontjai

4.3.2. Korrózióvédelmi alapok és eljárások 10. évfolyam

A tanulók megismerik az ipari korrózió-védelem legfontosabb anyagait és eljárásait.

– A korrózió és a korrózió-védelem fogalma, típusai

– Aktív és passzív korrózió-védelem

– Szerkezeti elemek korrózió-védelme ötvözéssel, különleges bevonatok

készítésével

4.3.3. Gépelemek és ábrázolásuk, kötőgépelemek 10. évfolyam

– 320 –



A témakör keretében a tanulók megismerik és gyakorolják a műszaki ábrázolás

készítésének alapjait, a műszaki szabványokat, az ábrázolási típusokat, és a tárgyak,

gépek, gépcsoportok műszaki ábráin alkalmazott méretezési, mértmegadási módokat.

– Gépek, gépelemek, alkatrészek fogalma, megkülönböztetésük, csoportosításuk

– Műszaki ábrázolás alapjai

– A szabványosítás fogalma, műszaki rajzi szabványok, térbeli és vetületi

ábrázolások

– A vetületi és metszeti ábrázolás célja, lényege, egyszerűsítései, jelképes

ábrázolás - rajzi jelképek szerkezeti és folyamatábrákon

– A méretmegadás alapvető szabályai, méretarányok és rajzi méretezés

– Folyamatábrák célja, jellemzői, olvasása - a folyamatok értelmezése

– Oldható és nem oldható kötő és támasztó gépelemek.

– Műszaki ábrázolás gyakorlása az egyszerű gépelemek témaköréből

– Korszerű ábrázolás-technika eszközei, számítógépes ábrázolás

4.3.4. Forgómozgás átvitel gépei és működésük 10. évfolyam

A tanulók korábbi fizikai tanulmányaik során szerzett ismereteik felhasználásával

megismerik a forgó mozgások gépelemeit, a teljesítmény-átvitel módját és eszközeit

– Tengelyek, tengelykapcsolók és csapágyak célja, típusai, kiválasztásuk vagy

szerkezeti alak meghatározásuk szempontjai

– Az erőgép és munkagép kapcsolata, a teljesítmény-átvitel módja forgó

rendszereknél

– Hajtóművek célja, típusai: dörzshajtás, szíjhatás, fogaskerekes hajtóművek

– Nyomaték- és fordulatszám váltás eszközei, az áttétel alkalmazása

– Forgómozgás és egyenes vonalú alternáló mozgás kapcsolata, forgattyús

hajtóművek

4.3.5. Folyadékok áramlása, szállítása és mérése 10. évfolyam

A tanulók megismerik az anyagok szállításának célját, legfontosabb eszközeit és

különösképpen a folyadékok és gázok szállításának fizikai alapjait, a

szállítórendszerek tulajdonságait.

– A szállítás fogalma, célja, főbb jellemzői. Helyi (üzemi) és távolsági szállítás

– A darabáru fogalma, szállíthatósága

– Porszerű vagy szemcsés szilárd halmazok jellemzői (sűrűség, ömlesztett

sűrűség, porozitás) és szállíthatóságuk.

– Szállító szalagok, emelő rendszerek, pneumatikus szállítás

– Folyadékok és gázok szállításának elvi alapjai. A folytonosság, a hidrosztatikai

nyomás, az áramlási kép, és az áramlási energia fogalma, szerepe a szállításkor

– A folyadékszállítás eszközei: csövek, csőszerelvények és áramlási

tulajdonságaik. Csővezetékek ellenállása

– A folyadék- és gázszállítás gépei: szivattyúk, ventillátorok és kompresszorok

főbb típusai, szerkezeti kialakításuk, felhasználási területük, gépi jellemzőik

– A folyadékszállítás energiaigénye, a hasznos szállítási teljesítmény és a

hatásfok fogalma, meghatározása és jelentősége

– Folyadékszállítási feladatok, számítási gyakorlatok. Ipari katalógusok

használatának gyakorlása

4.3.6. A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere 11. évfolyam

A tanulók megismerik a vegyipari műveletekben és eljárásokban kiemelkedő

jelentőségű hőátadási folyamatokat, ezek energetikai alapját, jellemzőt. Egyszerű

– 321 –



számítási feladatokon keresztül tanulmányozzák és értelmezik a legfontosabb

hőátadás módszereket, megismerik alapvető gépi berendezéseiket.

– A hőátadás célja, feladata, feltételei. A hőmérséklet, fajhő, hőtartalom,

átalakulási hő fogalma, mértékegysége, hőtani táblázatok, mint adatforrás

– A hőáramlás kialakulása, terjedésének módja: átadás, vezetés, sugárzás

– A hő terjedését befolyásoló tényezők, hőellenállás és hővezetési, hőátadási

együttható

– A hőmennyiség és a hőteljesítmény (hőáram) fogalma, számítása

– A közvetett hőcsere fogalma, jellemző megvalósulási módjai

– A közvetett hőcsere fogalma, típuskészülékei

4.3.7. Hőátadás halmazállapot-változás nélkül 11. évfolyam

A tanulók megismerik a folyadékok és gázok halmazállapot-változás nélküli

hőcseréjének energetikai alapjait, célját, megvalósításuk legfontosabb eszközeit

– Különböző hőmérsékletű folyadékok keveredése, hőkiegyenlítés

– Közvetett hőátadás különböző hőmérsékletű folyadékok között kettőscsöves és

csőköteges hőcserélőben. A hőcserélő szerkezete, főbb típusai

– A hőátadás hőmérséklet-különbsége. A közepes hőmérséklet-különbség

értelmezése és számítása egyenáramú- és ellenáramú anyagvezetésnél

4.3.8. Hőátadás halmazállapot változással 11. évfolyam

A tanulók megismerik a folyadékok halmazállapot-változással járó hőcseréjének

energetikai alapjait, célját, megvalósításuk legfontosabb eszközeit

– A halmazállapot-változás folyamata, folyadékok párolgása, gőzök állandó

nyomású kondenzációja. A párolgáshő fogalma és jelentősége a hőcserében

– Gőzfűtésű hőcserélők működése, anyagvezetési módok gőzfűtésű

folyadékmelegítőknél

– Forraló készülékek működése, az elpárologtatás folyamata

– A hőátadás hőmérséklet-különbsége. A közepes hőmérséklet-különbség

értelmezése és számítása gőzfűtésű folyadék melegítőknél és

elpárologtatóknál.

– Vízgőz táblázatok aktív használata számításoknál

4.3.9. Elegyek és keverékek hőcseréje, levegő hőcsere 11. évfolyam

A tanulók komplex módon alkalmazzák az egyszerű hőcsere során tanult ismereteiket,

megtanulják a hőtani táblázatok és diagramok használatának módját

– Két- vagy többkomponensű folyadékelegyek melegítése, hűtése, a jellemző

közös hőtechnikai adatok meghatározása

– Vízgőz és víz keveredése, közvetlen kondenzáció, barometrikus

keverőkondenzátor célja, felhasználási területe, működése

– A nedves levegő hőtartalma, nedvességtartalma, állapotjellemzőinek

meghatározása diagramból

– A nedves levegő melegítése és hűtése. A hőcsere mennyiségi és hőátadási

számításai, a diagramok aktív használata

4.3.10. Ipari hőcserélők, fűtő- és hűtőrendszerek működése 11. évfolyam

A témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az ipari hőcserélő berendezések

szerkezetét, kiválasztásuk vagy főbb méreteik meghatározásának módját.

Tanulmányozzák a korszerű energiagazdálkodási elveken működő ipari

alkalmazásokat, az energiatermelés és felhasználás módját

– 322 –



– A hőátbocsátás értelmezése, lefolyása, a hőátbocsátási együttható

meghatározása

– Hőcserélők aktív felületének értelmezése és számítása folyadék hőcserélőknél

– Csőköteges hőcserélők felülete, járatszáma, szerkezeti kialakításuk jellemzői

– Ipari vízgőz előállítása kazánban. A vízgőz energetikai felhasználása, a vegyi

gyár helyi energiaközpontjának feladatai

– Ipari hűtővíz előállítás levegővel működő hűtő rendszerekben


A képzést megfelelő szemléltető eszközökkel és multimédiás alkalmazásokkal felszerelt

szaktanteremben célszerű folytatni. Az elméleti órák megtartásának kiemelkedően jó

helyszíne a gyakorlóhellyel, félüzemi laboratóriummal egy helyszínen található

oktatóterem. Előnyös lehet a rajzoláshoz szükséges rajztáblás tanulóasztalok alkalmazása,

illetve a rajzolás technikáját bemutató számítógépes - szoftveres - támogatás



Számítási feladatok, irányított témafeldolgozás a tanulói érdeklődéshez vagy elsajátító

képességhez igazított nehézségű egyéni és csoportos projekt feladatokkal.

Különösen a gépészeti, rajztechnikai feladatokat, és a katalógusok, táblázatok, diagramok

használatával kapcsolatos feladatokat célszerű valós mérési adatok, üzemi

(üzemlátogatási) tapasztalatok alapján, differenciáltan megfogalmazni és megoldatni.



módszer neve




1. magyarázat X szemléltető ábrák és

eszközök

2. elbeszélés X

3. kiselőadás X

4. megbeszélés X

5. szemléltetés X X szemléltető ábrák és

eszközök

6. projekt X mintaadatok, táblázatok


8. szimuláció X szimulációs és bemutató

szoftverek

9. házi feladat X X


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

– 323 –






jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Írásos elemzések készítése x

2.2. Leírás készítése x

2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x

2.4. Tesztfeladat megoldása x x

2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x

2.6. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x

3. Képi információk körében

3.1. rajz értelmezése x x

3.2. rajz készítése leírásból x

3.3. rajz készítés tárgyról x

3.4. rajz kiegészítés x x

3.5. rajz elemzés, hibakeresés x

3.6. rendszerrajz kiegészítés x x

3.7. rajz elemzés, hibakeresés x

4. Komplex információk körében

4.1. Esetleírás készítése x

4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4.3. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján x

4..4. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x

5. Csoportos munkaformák körében

5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x x

6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x x

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x x

7.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés x

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x

7.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről x x

– 324 –



8. Vizsgálati tevékenységek körében

8.1. Geometriai mérési gyakorlat x x

8.2. Anyagminták azonosítása x x

8.3. Tárgyminták azonosítása x x



értékeléssel.

5. Szakmai biológia tantárgy 126 óra/160 óra mellékszakképesítést választ/nem választ


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a különböző szerveződési

szintű élő rendszerekkel. Biológiai ismereteik birtokában megértsék a biológiai

mikrobiológiai folyamatokat a vegyipari, gyógyszeripari technológiákban. Értsék a

növényi-, állati eredetű és szintetikus gyógyszerek emberi szervezetre gyakorolt hatását. A

tanulók megismerjék és alkalmazzák a természettudományos gondolkodás módszereit,

elsajátítják a megismerés gyakorlati készségeit.


Vegyipari technológia, kémia, biokémia, gyógyszeripari ismeretek

5.3. Témakörök

5.3.1. Bevezetés 9. évfolyam

Természettudományos megismerés, módszerek.

Bevezetés a biológiai vizsgálatokba.

5.3.2. Vírusok, baktériumok, gombák szerepük az iparban 9. évfolyam

Vírusok, szubvirális rendszerek felépítése.

– Vírusos betegségek, kezelési módjuk.

– Védőoltások története, kötelező oltások.

Baktériumok felépítése.

– Baktériumok anyagcseréje.

– Bakteriális fertőzések és kezelésük.

– Baktériumok szerepe: Komposztálás, bioetanol gyártás, eleveniszapos

szennyvíztisztítás.

Gombák

– Egysejtű eukarióták, betegségek és kezelési módjuk.

– Egysejtű gombák és felhasználásuk: Élesztő és anyagcseréjük.

– Többsejtű gombák és felhasználásuk: Pennicillium sp.

– Gombamérgezések és megelőzésük.

– Gombák szerepe: aerob bontás, talajképződés

5.3.3. Növénytan, állattan szerepük az iparban 9. évfolyam

Növények főbb rendszertani csoportjai (mohák, harasztok, nyitvatermők,

zárvatermők).

– Növények sejtjei szövetei.

– Növények szervei, a gyökér, szár, levél, virág, termés alaktana.

– 325 –



– Növényhatározási ismeretek.

– Növények gyógyászati felhasználása, ehető és mérgező növény fajok.

Állatok

– Állatok főbb rendszertani csoportjai (szivacsok, csalánozók, laposférgek,

gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek).

– Állati szövetek.

– Állatok gyógyászati felhasználása, állatfajok kiemelése.

5.3.4. Embertan: kültakaró, táplálkozás, légzés, mozgás 9. évfolyam

A bőr felépítése, egészsége.

A csontrendszer, a vázizomzat felépítése, egészsége.

A táplálkozási szervrendszer felépítése, működése.

A légzőrendszer felépítése, működése.

5.3.5. Embertan: kiválasztás, szaporodás, hormonrendszer 10. évfolyam

A vér összetétele, alkotói.

A nyirokrendszer felépítése, az immunitás.

Az immunrendszer működése, az immunitással összefüggő betegségek.

A keringési rendszer felépítése (szív, értípusok).

A keringési rendszer működése, megbetegedései.

A kiválasztó szervrendszer felépítése és működése.

A kiválasztó szervrendszer egészségtana.

A szaporodási szervrendszer felépítése és működése.

Hormonrendszer

5.3.6. Az ember biológiája –idegi szabályozás, érzékelés 10. évfolyam

Gyógyszerek hatása az idegrendszerre

Idegsejtek felépítése, működése.

Neurotranszmitterek és hatásuk, lassító és gyorsító drogok hatásmechanizmusa.

Az idegszövet, a reflexív elve.

Az elemi idegjelenségek.

A központi idegrendszer felépítése (gerincvelő, agyvelő).

A környéki idegrendszer felépítése.

Az idegrendszer érzőműködése (látás, hallás és egyensúlyérzékelés, kémiai érzékelés).

Az idegrendszer mozgatóműködése.

Az idegrendszer vegetatív működése.

Az idegrendszer egészségtana.

Szem és a fénytörés, betegségek és kezelésük.

A hang rezgése, a hallás, betegségek és kezelésük.

5.3.7. Biokémia, sejtbiológia 10. évfolyam

A lipidek és a szénhidrátok.

A fehérjék.

A nukleotid típusú vegyületek .

A sejtalkotók.

Az enzimek és működésük.

A felépítő és lebontó anyagcsere.

Fehérjeszintézis.

A sejtosztódás.

– 326 –



5.3.8. Genetika 10. évfolyam

Alapfogalmak (gén allél, genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta).

Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése.

Néhány emberi tulajdonság és betegség öröklődése.

Többgénes öröklődés, független öröklődés, kapcsoltság.

A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése.

A mennyiségi jellegek öröklődése.

Az örökítőanyag megváltozása.

A klónozás és a géntechnológia.

11. és 12. évfolyamon ha a tanuló nem választotta a mellékszakképesítés

megszerzését, a szakmai órákból heti 2 órát szakmai biológia tantárgyra fordítunk.

Ennek tananyagtartalma a 9. és 10. évfolyamon középszinten tanult (fentebb

részletezett) ismeretek emelt szintű elsajátítását jelenti.


Szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat X X szemléltető ábrák és

eszközök, prezentációk

2. elbeszélés X

3. kiselőadás X prezentációval kísért

4. megbeszélés X

5. szemléltetés X X biológia modellek

6. projekt X




(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x

– 327 –




rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x

2.4. Tesztfeladat megoldása x


felkészüléssel x


ismertetése szóban x x

2.7. Tapasztalatok helyszíni





tapasztalatokról x



3.4. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x x

3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x x



szövegfeldolgozás x

4.2. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal x

4.3. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x

4..4. Csoportos helyzetgyakorlat x

4.5. Csoportos versenyjáték x



értékeléssel.

– 328 –



A


Laboratóriumi feladatok

megnevezésű



– 329 –



A 11796-16 azonosító számú Laboratóriumi feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Labora

tóri

um

i

gyak

orl

at

Kém

iai

és

labora

tóri

um

i

szám

ítás

ok

FELADATOK

Használatra előkészíti a laboratóriumi

eszközöket, műszereket, a recept szerinti

reagenseket, oldatokat, segédanyagokat

x

Vizsgálatra előkészíti a mintát (aprítás, oldás,

homogenizálás, törzsoldat készítés stb.) x

Alapvető fizikai méréseket végez (tömeg-,

térfogat, hőmérséklet, sűrűség, olvadáspont,

forráspont)

x

Előírt összetételű oldatokat és mérőoldatot

készít, meghatározza a pontos koncentrációt x x

Előkészíti és összeszereli a feladathoz

szükséges eszközöket, készülékeket x

Szervetlen ionok kimutatását végzi x

Preparátumokat állít elő laboratóriumban,

elválasztási és tisztítási műveleteket végez x

Gravimetriás és térfogatos meghatározást, pH

mérést, refraktometriás és fotometriás mérést

végez

x

Végrehatja a receptben előírt reakciókat,

alapfolyamatokat, laboratóriumi műveleteket x



végtermékre vonatkozóan egyéb

segédanyagokra vonatkozóan

x

Felismeri és azonosítja a veszélyt jelző

szimbólumokat, biztonsági szabályokat x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel

kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi,

személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket

x

Biztonságtechnikai adatlap alapján felkészül a

vegyi anyagok biztonságos használatára (P és

H mondatok)

x

Ellenőrzi a munkavégzéséhez szükséges

feltételek meglétét (víz, gáz, elektromos áram

stb.)

x

Folyamatosan vezeti a dokumentációt x x

Munka során használja a szükséges

védőeszközöket x

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék

anyagokat x

– 330 –



SZAKMAI ISMERETEK

Szilárd, folyékony halmazállapotok jellemző

tulajdonságai x x

Szervetlen anyagok fizikai és kémiai

tulajdonságai x x

Halmazállapot-változások jellemző paraméterei x x

Oldatkészítési számítások x x

Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata x x

Olvadáspont, forráspont, törésmutató fogalma

és meghatározása x


eszközök, műszerek működése x

Sztöchiometriai számítások, adott

reakcióegyenlet alapján x x

Laboratóriumi eszközök használata,

berendezések működése x

Gravimetriás és titrimetriás analitikai mérések

elve, végrehajtása x

Fénytani mérések elve (refraktometria,

polarimetria, fotometria), műszerinek

használata

x

Elektroanalitikai (pH-mérő, konduktométer)

műszerek használata x

Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök

használata x

Idegen nyelvű szakmai kifejezések x

Mérési hibák típusai, csökkentése x

Veszélyt jelző szimbólumok, biztonsági

szabályok x

A munkabalesetek és foglalkozási

megbetegedések hátrányos következményei x

A munkavédelem fogalomrendszere,

szabályozása, munkahelyek kialakítása x

A munkavégzés általános személyi és

szervezési feltételei x

Tűzvédelmi fogalmak, tűzveszélyes anyagok,

tűzveszélyességi osztályba sorolás. x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Kémiai írásmód alkalmazása x x

Laboratórium eszközök használata x

Munkavédelmi eszközök használata x

Vegyi anyagok biztonságos kezelése x



Kézügyesség x


Precizitás x x


Határozottság x

Kapcsolatfenntartó készség x

Visszacsatolási készség x x


– 331 –



A környezet tisztántartása x


Módszeres munkavégzés x

– 332 –



6. Laboratóriumi gyakorlat tantárgy 417 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a laboratóriumban szerves

vegyipari anyagokat előállítani, előkészíteni a recept szerinti reagenseket, oldatokat,

segédanyagokat, összeszerelni a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket,

készülékeket, végrehajtani a reakciót és a termék kinyerése érdekében a megfelelő

elválasztási és tisztítási műveleteket elvégezni. A tanuló képes legyen az alapvető szerelési

munkák elvégzésére, valamint az eszközök, készülékek tisztításának elvégzésére. Képes

legyen alkalmazni az iparban használatos mérési eszközöket, műszereket a kémiai és

biokémiai vizsgálatok végzése közben. Tudjon a mérési feladatáról szabályos

jegyzőkönyvet készíteni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen

kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a

környezetvédelmi előírásokat és szabványokat.


Kémia, szakmai kémia, gyógyszergyártási gyakorlat

6.3. Témakörök

6.3.1. Fizikai alapmennyiségek mérése 9. évfolyam

Bevezetés a laboratóriumi munkába.

– A laboratórium munka rendje.

– Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek

kezelése tárolása.

– Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása.

– A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása.

– A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata.

Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése.

– Tömegmérés: laboratóriumi mérlegek jellemzői, fajtái és felhasználásuk.

– Konkrét mérési gyakorlat a tömegméréshez kapcsolódóan.

– Térfogatmérés: térfogatmérő eszközök fajtái, csoportosításuk pontosság szerint,

kiválasztásuk adott feladathoz, térfogatmérési szabályok.

– Konkrét térfogatmérési gyakorlat térfogatméréshez kapcsolódóan:

csepptérfogat, pipetta kalibrálás.

Megadott szempontok szerint a mérésekről jegyzőkönyv készítése

6.3.2. Oldatkészítés 9. évfolyam

Oldatkészítés

– Oldat készítése, különböző kristályvizes és kristályvízmentes sóból, oldatokból

hígítással, keveréssel, töményítéssel

– A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató

méréssel.

– Különböző koncentrációjú, összetételű, pontosságú reagens oldatok készítése

laboratóriumi feladatokhoz.


6.3.3. Szervetlen preparátum készítés 10. évfolyam

Bevezetés a laboratóriumi munkába.

– 333 –









Szervetlen anyagok előállítása.

– A preparátumokhoz szükséges anyagok jellemzőinek megismerése.

– A preparátum-készítéshez szükséges eszközök kiválasztása, készülékek

összeszerelése.

– A kiindulási anyagok előkészítése.

– Mérési leírás alapján a preparátumok elkészítése.


6.3.4. Minőségi elemzés 10. évfolyam

Minőségi elemzés

– Kvalitatív vizsgálatok.

– Kationok osztályba sorolása, osztályreakciók.

– Kationok szétválasztása.

– Fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal vagy

lángfestéssel.


6.3.5. Bevezetés az analitikai vizsgálatokba 11. évfolyam

Bevezetés az analitikai laboratóriumi munkába.







– Laboratóriumi gyakorlatok előkészítése.

Titrimetria

– Vegyipari anyagok mintavétele, a minta előkészítése.

– Környezeti elemek mintavétele, a minta előkészítése.

– Térfogatos analízis: indikátorok kiválasztása, titeraalapanyagok kiválasztása,

mérőoldatok készítése, meghatározandó anyagok mennyiségének kiszámítása.

– Sav-bázis elemzések, komplexometriás elemzések, permanganometriás

elemések kivitelezése konkrét feladatokban.

– Megadott szempontok alapján mérési jegyzőkönyvek készítése az adott

feladatról.

Gravimetria

– Különböző típusú gravimetriás mérések kivitelezése: legalább egy konkrét

meghatározás elvégzése. A mérési eredmények alapján az anyag

összetételének megadása.

Megadott szempontok alapján mérési jegyzőkönyvek készítése az adott feladatról.

6.3.6. Bevezetés a szerves laboratóriumi munkába. 11. évfolyam

A laboratórium munka rendje.

– 334 –









Készülékek szerelése

– Desztilláló berendezések összeállítása: légköri desztilláló, vákuumdesztilláló,

vízgőzdesztilláló.

– Reaktorok (reakcióedények) felszerelése.

– Hűtési, melegítési eszközök.

– Szűrők, elválasztásra alkalmas eszközök.

Szerves preparátumok előállítása.

– Kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőinek megismerése.

– Kiindulási anyagok előkészítése.

– Adott preparátumhoz a készülék összeszerelése.

– Mérési leírás alapján egyszerű preparátum elkészítése alapfolyamatok és

laboratóriumi műveletek

– alkalmazásával.

Megadott szempontok alapján jegyzőkönyv készítése az elvégzett feladatról

6.3.7. Klasszikus és műszeres analitikai vizsgálatok 12. évfolyam








Titrimetria

– Térfogatos analízis.

– Permanganometriás, jodometriás titrálások alkalmazása.

Műszeres vizsgálatok

– Komplex vízanalitikai vizsgálatok: keménység, lúgosság, KOI

– Konduktometriás titrálások, pH mérés, fotometriás mérés

– Legalább egy-egy konkrét meghatározás elvégzése az adott módszerrel.

– A mérési eredmények alapján az anyag összetételének megadása.

Megadott szempontok alapján mérési jegyzőkönyvek készítése az adott feladatról.

6.3.8. Szerves laboratóriumi munka 12. évfolyam

Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése.

– Szerves anyag előállítása összetett, több szerves alapfolyamat alkalmazásával.

– A folyamat megtervezése.

– Kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőinek megismerése.

– Kiindulási anyagok előkészítése.

– Adott preparátumhoz a készülék összeszerelése.

– Mérési leírás alapján preparátum elkészítése alapfolyamatok és laboratóriumi

műveletek alkalmazásával.

– Preparátumok ellenőrzése.

– 335 –



– Ellenőrzés olvadáspont-méréssel, forráspont-méréssel, refraktometriás

ellenőrző méréssel, vékonyréteg kromatográfiával.

– Megadott szempontok szerint a mérésekről jegyzőkönyv készítése


Laboratórium





módszer neve




1. magyarázat X X prezentációval

2. elbeszélés X


4. megbeszélés X

5. szemléltetés X X laboratóriumi eszközök,

anyagok

6. projekt X



9. gyakorlati munka X X kialakított mérőhelyek


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x


jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x

– 336 –





felkészüléssel x






3.1. Esetleírás készítése x x


tapasztalatokról x x





3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x





mozaikfeladattal x






5.1. Technológiai minták elemzése x x

5.2. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések x x

5.3. Anyagminták azonosítása x x



értékeléssel.

7. Kémiai és laboratóriumi számítások tantárgy 121 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák

a számítási feladatok megoldása során, ez segítse a tanulókat a tanult összefüggések

megértésében. Tudjanak a gyakorlati feladathoz kapcsolódó szakmai számításokat

végezni, reakcióegyenletet felírni. Képesek legyenek a tanulók az elsajátított kompetenciák

birtokában az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és számításokat alkalmazni

a gyakorlati munkahelyi feladatok megoldása során.


Laboratóriumi gyakorlat, gyógyszeripari gyakorlat, szakmai kémia, fizikai kémia, kémia

7.3. Témakörök

7.3.1. Kémiai alapszámítások 9. évfolyam

– 337 –



Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra

vonatkozóan.

Relatív atom- és molekulatömeg számítása.

Anyagmennyiség számítása.

Sűrűség számítása, tömeg, térfogat, sűrűség kapcsolata

Moláris tömeg számítása.

Gázok moláris térfogata.

Avogadro törvényével kapcsolatos számítás.

Kémiai egyenlet alkalmazása egyszerű sztöchiometriai számításokban.

Termokémiai számítások.

Erős sav, erős bázis pH-jának számítása.

7.3.2. Oldatokkal kapcsolatos számítások 9. évfolyam

Oldatokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása más típusú (pl. sztöchimetriai)

feladatokban.

Oldatösszetétel számítások. Százalékos összetétel.

Kristályvíztartalmú vegyületek

Oldatkészítéssel, hígításukkal, töményítésükkel kapcsolatos számítások

7.3.3. Koncentráció és oldhatósági számítások 10. évfolyam

Koncentrációk számítása, anyagmennyiség koncentráció, tömegkoncentráció

Koncentrációk átváltása.

Szilárd anyagok anyagmennyiség-százalékos összetételével kapcsolatos feladatok.

Oldhatósággal, oldhatóság hőmérséklet függésével kapcsolatos számítások.

7.3.4. Sztöchiometriai számítások 10. évfolyam

Szakmai számítások végzése.

Kémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokban.

A reakcióegyenlet alapján kémiai feladatok megoldása sav-bázis, redoxi,

csapadékképződési és gázfejlődési reakciók során.

Vegyipari folyamatokra, szervetlen preparátumokra vonatkozó számítások, tisztaság,

kitermelés, anyagszükséglet számítása.

Preparátumokhoz szükséges oldatok, reagensek készítéséhez szükséges számítások

7.3.5. Szerves kémiai számítások 11. évfolyam

Gázelegyekkel kapcsolatos számítások, gázelegyek összetétele.

Szerves vegyületek képletének meghatározása.

Szerves vegyületek égetésével kapcsolatos számítások.

Gáztörvények alkalmazása számítási feladatokban. Gázelegyek.

7.3.6. Analitikai és szerves laboratóriumi számítások I. 11. évfolyam

Vegyipari folyamatokra, szerves preparátumokra vonatkozó számítások, tisztaság,

kitermelés, anyagszükséglet számítása.

Preparátumokhoz szükséges oldatok, reagensek készítéséhez szükséges számítások

Titrimetriához kapcsolódó számítások.

7.3.7. Egyensúlyokkal kapcsolatos számítások 12. évfolyam

Kémiai egyensúlyokkal kapcsolatos számítások, gázegyensúlyok, heterogén

egyensúlyok (oldhatósági szorzat).

Sav-bázis egyensúlyok: erős és gyenge sav, erős és gyenge bázis pH-jának számítása

– 338 –



Elektrokémiai számítások: galvánelemek, elektrolízis.

7.3.8. Analitikai és szerves laboratóriumi számítások II. 12. évfolyam

Adott összetételű laboratóriumi munkához szükséges oldatok, reagensek készítéséhez

szükséges számítások.

Sztöchiometriai számítások.

Koncentrációk számítása, koncentrációk átváltása

Titrimetrival kapcsolatos számítások.

Természetes víz összetételének számítása, szennyezőanyag koncentráció, keménység

számítás.


Szaktanterem





módszer neve




1. magyarázat X X szemléltető ábrák és

eszközök, prezentációk

2. elbeszélés X


4. megbeszélés X

5. szemléltetés X X molekulamodellek

6. projekt X



9. kísérletek X X tanulókísérleti eszközök


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x x x


jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x x


rendszerezése x

– 339 –




rendszerezése x x x





kérdésekre x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x





3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x





mozaikfeladattal x







értékeléssel.

– 340 –



A


Gyógyszeripari feladatok

megnevezésű



– 341 –



A 11781-16 azonosító számú Gyógyszeripari feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Gy

óg

ysz

ergyár

tási

alap

ism

eret

ek

Gy

óg

ysz

ergyár

tási

gyak

orl

at

Műsz

aki

és

irán

yít

áste

chn

ikai

ism

eret

ek

FELADATOK

Ellenőrzi és méri a vegyi anyagok

tulajdonságait. X

Gyógyszeripari mérlegeket, műszereket,

berendezéseket megfelelően alkalmaz. X

Gyógyszertechnológiai alapműveleteket végez. X

Szilárd, folyékony, félszilárd

gyógyszerformákat kialakít, vizsgál. X

Gyógyszeralapanyagokat vizsgál, előállít. X

Egyszerű gyógyszerkönyvi vizsgálatokat

végez. X

Ismeri a fermentációs alapműveleteket. X

Ismeri a folyamatirányítás alapjait. X

Betartja a munkavégzésre vonatkozó munka-,

tűz- és balesetvédelmi szabályokat. X

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi,

személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket.

X

Az egyéni védőeszközökhöz tartozó

tájékoztatók ismerete, és az azokban foglaltak

alkalmazása.

X

SZAKMAI ISMERETEK

Kémiai alapismeretek.

Biológiai és biotechnológiai alapismeretek. X

Gyógyszergyárak működésének jellemzői. X

Gyógyszertechnológiai alapismeretek. X

Gyógyszeripari minőségbiztosítási ismeretek. X

Gyógyszergyártási alapműveletek, eljárások. X

Folyamatirányítási alapismeretek. X

Veszélyt jelző szimbólumok, biztonsági

szabályok X

A munkavédelem fogalomrendszere,

szabályozása, munkahelyek kialakítása X

A munkavégzés általános személyi és

szervezési feltételei X

Tűzvédelmi fogalmak. X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése. X X X

Berendezések és eszközök használata. X

Szakmai kifejezések megértése, használata. X X X

Információforrások kezelése. X X X

Munkavédelmi eszközök használata X

– 342 –




Felelősségtudat X

Precizitás X X X

Önállóság X


Konszenzus készség X

Közérthetőség X X X

Kompromisszum-készség X


Rendszerező képesség X X

Helyzetfelismerés X

Gyakorlatias feladatértelmezés X

– 343 –



8. Gyógyszeripari alapismeretek tantárgy 64,5 óra


Az gyógyszergyártási alapismeretek elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló

áttekintést kapjon a gyógyszeripar történetéről, a gyártást segítő egyéb tevékenységekről.

A tanuló megismerje a gyógyszerhatóanyagok és a gyógyszerkészítmények gyártását és

csomagolását. A tanulók ismerjék a gyógyszeripari minőségirányítási rendszereket. A

tanuló ismerje a gyógyszergyárakban alkalmazott minőségügyi irányelveket, ismerje a

szabályozó rendszereket. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel

alkalmassá válik, hogy irányítással részt vegyen a gyógyszer- és gyógyszeralapanyag-

gyártási folyamatban.


kémia, szakmai kémia

8.3. Témakörök

8.3.1. Általános gyógyszeripari ismeretek 11. évfolyam

A természetes hatóanyagok és a gyógyszeripar fejlődése.

‒ A gyógyszer jelentősége.

‒ Gyógyszer, gyógyszerkészítmény, gyógyszerforma, gyógyszeranyag,

hatóanyag, segédanyag, készítményalap, vivőanyag fogalma.

‒ Gyógyszerek csoportosítása (pl. halmazállapot szerint, hatóanyag leadás

módja, beviteli kapu szerint).

‒ Gyógyszerek felosztása a gyógyszerek hatása szerint.

Egy gyógyszergyár felépítése

8.3.2. Gyógyszerhatóanyag-gyártás 11. évfolyam

Gyógyszerhatóanyagok előállítása színtézissel, kivonással, fermentálással.

‒ Egy tetszőleges szintetikus gyógyszerhatóanyag gyártása.

‒ A fermentáció bemutatása egy választott ipari példán. Fermentáció, fermentor,

mikroorganizmus, táptalaj, inokulum fogalma, a mikroorganizmusok

növekedésének szakaszai.

‒ Növényi és állati eredetű hatóanyagok kinyerésének lehetőségei bemutatása egy

választott ipari példán. Kivonás fogalma, kivonatok típusai. pl. növényi

kivonatok

‒ A technológiákhoz közvetlenül kapcsolódó gyógyszeripari műveletek.

8.3.3. Gyógyszerformák előállítása 12. évfolyam

Gyógyszerformák (oldat, emulzió, szuszpenzió, aeroszol, por, kenőcs, kúp, kapszula,

tabletta) fogalma.

‒ Folyékony gyógyszerformák: emulziók, szuszpenziók

‒ Szilárd gyógyszerformák

‒ Granulálás (nedves, száraz) tabletta gyógyszerforma előnyei.

‒ Tabletták alakja, tablettázógépek (excenteres, rotációs).

‒ Segédanyagok funkciója, tabletták vizsgálata.

‒ Bevonás célja, típusai (drazsírozás, filmbevonás).

‒ Bevonó berendezések (drazsírozó üst).

‒ Kapszulázás (fogalma, művelete

Gyógyszeripari műveletek:

– 344 –



‒ Anyag-előkészítő műveletek: aprítás, porítás, őrlés.

‒ Kémiai folyamatot megvalósító műveletek: homogenizálás, keverés.

‒ Befejező műveletek: tisztító, anyagelválasztó.

‒ Szűrés fogalma, szűrés kivitelezése (légköri, csökkentett, fokozott nyomáson),

szűrőtípusok centrifugálás fogalma, centrifugák működése, gyógyszeripari

alkalmazása.

‒ Szárítás fogalma, szárítás típusai (pl. tálcás, porlasztásos, vákuum,

fagyasztásos).

8.3.4. Aszeptikus gyártás 12. évfolyam

Sterilezés fogalma, módszerei.

Fizikai, kémiai, szűréssel való sterilezés.

Steril termék, aszeptikus termék fogalma, tiszta terek.

8.3.5. Csomagolás 12. évfolyam

Csomagolás célja, csomagolás alapformái (elsődleges, másodlagos).

Csomagolóanyag, csomagolóeszköz fogalma, csomagolóanyagok típusai.

8.3.6. Gyógyszeripari minőségbiztosítási alapismeretek 12. évfolyam

Főbb minőségbiztosítási fogalmak.

GMP, GLP, GCP rendszerek célja, rövid jellemzése

Gyógyszerkészítményekre vonatkozó általános minőségbiztosítási szabályok.

Személyzettel kapcsolatos szabályok (kulcsemberek, oktatások a gyógyszergyárban).

Dokumentációval kapcsolatos alapszabályok, főbb dokumentumtípusok (pl: műveleti

utasítások, gyártáskísérő lapok.

Minőség-ellenőrzés a gyógyszergyárban.


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X

4. házi feladat X

5. teszt X X


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret


– 345 –




feldolgozása X


vezetett feldolgozása X X


jegyzeteléssel X X


jegyzeteléssel X X


feldolgozása X X


rendszerezése X


rendszerezése X X


2.1. Írásos elemzések készítése X

2.2. Leírás készítése X


kérdésekre X

2.4. Tesztfeladat megoldása X


felkészüléssel X


ismertetése szóban X


ismertetése szóban X X


3.1. Esetleírás készítése X


tapasztalatokról X X


kérdéssor alapján X X


szóban felkészülés után X

3.5. Utólagos szóbeli beszámoló X



szövegfeldolgozás X


mozaikfeladattal X


munkavégzés irányítással X



értékeléssel.

9. Gyógyszergyártási gyakorlat tantárgy 100,5 óra/ óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


– 346 –



A gyógyszeripari laboratóriumokban alkalmazott ellenőrző vizsgálatok, a laboratóriumban

használatos eszközök, s azok szakszerű használatának megismerése. A tanulók tudjanak

oldatot készíteni, fizikai és kémiai jellemzőket mérni. Ismerjék a gyógyszeripari fizikai és

kémiai vizsgálatokat, azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során.

Képesek legyenek mintavételezésre, kvalitatív és kvantitatív analitikai vizsgálatok

elvégzésére, és az eredmények dokumentálására. A tanulók ismerjék meg a szintetikus úton

előállítható gyógyszerhatóanyagokat, a szerves preparatív feladatokat kísérő műveleteket,

eljárásokat.

A tanulók ismerjék, és önállóan alkalmazzák azokat a műszeres méréseket, melyek

alkalmasak gyógyszeripari termékek hatóanyagának meghatározására.

A megszerzett ismeretek segítsék a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű

ismeretek megszerzését.


Gyógyszeripari ismeretek, szakmai kémia, kémia, szakmai fizika

9.3. Témakörök

9.3.1. Mérés és irányítástechnikai gyakorlat 11. évfolyam

Bevezetés a méréstechnikába

– Mérőműszerek használata, hőmérsékletmérés, nyomásmérés

– Mechanikus és elektromos mérőműszerek

– Mérési adatgyűjtés

– Nyomás- és hőmérsékletmérő műszerek használata, mérési adatgyűjtők

csatlakoztatása számítógéphez, adatrögzítés.

Anyagszállítási és mennyiségmérési módszerek

– Anyagszállítási és mennyiségmérési módszerek

– Mérés vízórával, rotaméterel, szállítási feladat egyszerű csőhálózaton

– Mérés mérőperemmel

– Szállítás szivattyúval

Gyógyszeripari műveletek

– Vegyi- és gyógyszeripari alapkészülék kezelése,

– Anyagelőkészítés, aprítás, szitaelemzés

– Gyógyszeripari műveletek vizsgálata (pl. szűrés, ülepítés, keverés, bepárlás)

– Hőcsere a vegyipari folyamatokban

– Hőmérsékletmérés, fűthető tartály (duplikátor, keverő) fűtése, hűtése.

– Pneumatikus vezérlő vagy elektronikus vezérlő-szabályozó rendszerek

kapcsolása, beállítása, működtetése. (amennyiben az iskolában nem állnak

rendelkezésre a szükséges eszközök akkor külső helyszínen

9.3.2. Gyógyszerkészítmények, hatóanyagok előállítása 11. évfolyam

Emulziók készítése és vizsgálata

Félszilárd gyógyszerforma(kúpok) készítése és vizsgálata pl. cseppenéspont,

lágyuláspont tömegegységesség vizsgálat

Gyógyszerhatóanyag előállítása szerves alapfolyamatokkal (pl. aszpirin, jodoform)

A szükséges alapanyagok kiválasztása, készülékek összeszerelése, elválasztás,

termékek ellenőrzése.

9.3.3. Hatóanyag-tartalom vizsgálata 12. évfolyam

Folyékony és szilárd gyógyszerkészítmények kémiai vizsgálata, pontos hatóanyag-

tartalmának analitikai módszerrel történő meghatározása.

– 347 –



Titrimetriás módszerekkel: sav-bázis titrálással, komlexometriásan,

permanganometriásan, jodometriásan.

Fotometriás módszerek alkalmazása hatóanyag-tartalom vizsgálatnál

Konduktometriás titrálás alkalmazása hatóanyag-tartalom vizsgálatnál.

Gyógyszerkészítmények fizikai vizsgálata.


Laboratórium





módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X

4. házi feladat X

5. teszt X X


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X X


jegyzeteléssel X X


feldolgozása X X


rendszerezése X


rendszerezése X X





kérdésekre X


– 348 –




felkészüléssel X













3.5. Utólagos szóbeli beszámoló X





mozaikfeladattal X





értékeléssel.

10. Műszaki és irányítástechnikai ismeretek tantárgy 36 óra


A tantárgy a gyógyszeripari szakember műszaki ismereteit erősíti a vegyész technikus

szakképesítés keretében tanult szakmai elméleti alapokkal összefüggésben. A tanulói

tevékenység elsősorban az elméleti ismeretek elmélyítését, az eszközök és módszerek

megértését, használatuk elsajátítását célozza.

A feldolgozás módja igazodik a képzőhelyek helyi sajátosságaihoz és lehetőségeihez, és

ezzel - áttételesen - a képzőhelyi környezet ipari igényeihez. Ennek alapján a képzés

helyszíne akár szaktanterem, akár a szakgimnáziumban kialakított mérőszoba, akár a

kapcsolatban álló vállalat, gyár megfelelően kialakított és felszerelt gyakorlóhelye is lehet.

Ez utóbbi esetben az egyes témakörökhöz a helyi tantervben a lehetőségek figyelembe

vételével gyakorlati tevékenység is tervezhető.


Gyógyszergyártási gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat

10.3. Témakörök

10.3.1. Méréstechnika 10. évfolyam

Méréstechnikai alapfogalmak: mérés fogalma, eredménye.

A mérés pontossága, mérési hiba, mérési átlag és szórás fogalma.

Mérőműszerek alapvető típusai.

– 349 –



Hagyományos mérőműszerek, számlap típusok, pontosság, osztálypontosság fogalma.

Digitális mérőműszerek kialakítása, alkalmazása

Villamos mennyiségek és teljesítménymérő műszerek

Mérési adatgyűjtő rendszerek jellemző tulajdonságai.

10.3.2. Mérési adatgyűjtők működése, számítógépes kapcsolatuk 10. évfolyam

A digitális mérési adatgyűjtés elve és eszközei, kapcsolódás számítógépekhez.

Érzékelők és jelátalakítók típusai, feszültség, áramerősség és ellenállás érzékelők. Az

ipari jelszint tartományok (szabványok, "élőnullás" rendszerek.

Ellenállás hőmérők és termoelemek alkalmazása, kapcsolása, kapcsolódásuk az

elektronikus mérőkörökhöz, mérési adatgyűjtőkhöz. Hőmérők hitelesítése

Elektronikus erőmérők, nyúlásmérő bélyegek alkalmazása.

10.3.3. A vezérlés és szabályozás alapjai, vezérlési körök működése 10. évfolyam

Szabályozás alapfogalmai: szabályozott szakasz, szabályzó berendezés, szabályozott

jellemző, alapjel, zavar.

Szabályozástechnikai alapismeretek, nyílt és visszacsatolt irányítási körök.

Gyakorlati megvalósítás vegyipari környezetben: szintszabályozás,

mennyiségszabályozás, nyomásszabályozás, hőmérséklet szabályozás, kaszkád

szabályzások.

Ipari folyamatirányító rendszerek

A PLC technológia alapjai, programozható vezérlési rendszerek működési elve, főbb

tulajdonságaik. Az érzékelő (eseményfigyelő) és vezérlő utasítások tartalma.


Megfelelő műszerekkel, valóságos, vagy modell hálózatokkal ellátott mérőszobában,

szaktanteremben, vagy tanműhelyben célszerű lebonyolítani.



A tanulók ezzel a tevékenységgel a következő tanévi Gyógyszergyártási gyakorlatok,

(rendszerkezelő gyakorlatokat) alapozzák meg. Fontos szempont, hogy olyan

méréstechnikai ismeretet és egyes elemeiben készség szintű kompetenciát szerezzenek,

amely lehetővé teszi az ipari folyamatok paramétereinek biztonságos felismerését, és a

mérési adatok beavatkozásra kész értékelését. A feladatoknál fontos szerepe van a

szemléltetésnek, a szakmai kommunikációnak és a team-munkának.



módszer neve




1. Magyarázat x Szaktantermi felszerelés

2. Szemléltetés x Kísérleti eszközök, médiák

3. Megbeszélés x x

4. Kooperatív tanulás x

Probléma felvető műszaki

kérdések, mérési adatok,

ábrák, rajzok, korábbi

feladatok eredményei

– 350 –



5. Projekt x x

Önálló feladatkitűzés,

kapcsolódó mérési adatsor

feldolgozása

6. Házi feladat x

7. Digitális alapú

feladatmegoldás x

Folyamatszimulációs

szoftverek


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X


vezetett feldolgozása X X X


jegyzeteléssel X X


jegyzeteléssel X X


feldolgozása X X


rendszerezése X


rendszerezése X


2.1. Írásos elemzések készítése X X



kérdésekre X



felkészüléssel X






3.1. rajz értelmezése X X X

3.2. rajz készítése leírásból X X

3.3. rajz készítés tárgyról X

3.4. rajz kiegészítés X

3.5. rajz elemzés, hibakeresés X X







– 351 –



4..4. Esemény helyszíni értékelése


4.5. Utólagos szóbeli beszámoló X X






5.3. Csoportos helyzetgyakorlat X


6.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján X X


szerkezetelemzés X X



értékeléssel.

– 352 –



A


Kémiai feladatok

megnevezésű



– 353 –



A 11782-16.. azonosító számú Kémiai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Sza

km

ai k

émia

Sza

km

ai f

izik

a

Labora

tóri

um

i

gyak

orl

at

FELADATOK

Vegyi anyagokat azonosít tulajdonságaik,

halmazállapotuk, csomagolási információjuk,

biztonsági adatlapjuk (P és H (EUH)

mondatok) alapján.

X

Anyagmennyiség laboratóriumi vizsgálaton

alapuló meghatározásával kapcsolatos

számításokat végez.

X

Oldatok, keverékek készítésével kapcsolatos

egyszerű számításokat végez. X X

Egyszerűbb szervetlen és szerves kémiai

reakciókat a gyakorlatban alkalmaz. X



végtermékre és egyéb segédanyagokra

vonatkozóan.

X X

Kémiai, fizikai, fizikai kémiai és műszaki

szabvány táblázatokat használ. X X X

Használatra előkészíti a laboratóriumi

eszközöket, műszereket, a recept szerinti

reagenseket, oldatokat, segédanyagokat.

X

Vizsgálatra előkészíti a mintát (aprítás, oldás,

homogenizálás, törzsoldat készítés stb.). X

Alapvető fizikai méréseket végez (tömeg-,

térfogat, hőmérséklet, sűrűség, olvadáspont,

forráspont).

X X

Előírt összetételű oldatokat és mérőoldatot

készít, meghatározza a pontos koncentrációt. X

Előkészíti és összeszereli a feladathoz

szükséges eszközöket, készülékeket. X

SZAKMAI ISMERETEK

Kémiai és fizikai mennyiségek fogalma, az SI

alapjai, mértékegységek és átváltásuk. X X

Reakció egyenletek tartalma, felépítése és

alkalmazása kémiai számításoknál. X

Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata. X X

Oldatokkal, keverékekkel kapcsolatos számítási

feladatok megoldása. X X

Általános, szervetlen és szerves kémiai

ismeretek. X X

Halmazállapotok jellemző tulajdonságai. X X X

Halmazállapot-változások jellemző

paraméterei. X

– 354 –



Folyamatábrák, jelképes és egyszerűsített

ábrázolások értelmezése, különös tekintettel a

gyógyszeripari alkalmazásokra.

X

Szervetlen anyagok fizikai és kémiai

tulajdonságai. X

Olvadáspont, forráspont, törésmutató fogalma

és meghatározása. X


eszközök, műszerek működése. X X

Laboratóriumi eszközök használata,

berendezések működése. X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai szöveg megértése írásban és szóban,

egyszerű kémiai számítások értelmezése. X X X

Legfontosabb mértékegységek értelmezése,

nagyságrendi átváltása (tömeg, térfogat,

hosszúság, tömeg- és térfogatáram, munka,

energia, teljesítmény).

X X X

Reakcióegyenlet megértése, olvasása,

értelmezése, anyagi tulajdonságok jellemzése

halmazállapot szerint.

X X

Laboratórium eszközök használata. X


Fejlődőképesség, önfejlesztés X X X

Önállóság X

Szorgalom, igyekezet. X X X


Motiválhatóság X X X

Fogalmazó készség X X

Kommunikációs rugalmasság. X


Logikus gondolkodás X X X

Lényegfelismerés (lényeglátás) x X X

Figyelem összpontosítás. X X X

– 355 –



11. Szakmai kémia tantárgy 36 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános

törvényszerűségeket és az így szerzett ismereteiket alkalmazzák a vegyipari folyamatok

megértésében, a vegyipari műszaki feladatok elvégzésében. A tanuló minél több olyan

kémiai anyag tulajdonságaival ismerkedjen meg, amelyekkel a környezetükben és az

iparban is találkozhat. Ismerje meg a különböző szervetlen vegyületek fizikai és kémiai

tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk

lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait.


Kémia, fizikai kémia, gyógyszeripari ismeretek, laboratóriumi gyakorlat,

gyógyszergyártási gyakorlat

11.3. Témakörök

11.3.1. Nemfémes elemek és vegyületeik. 10. évfolyam

A hidrogén és tulajdonságai.

Nemesgázok és tulajdonságaik.

A halogénelemek és vegyületeik jellemzői.

A kén és a kénsav vizsgálata, és jellemzői.

A nitrogén, és vegyületeinek vizsgálata, jellemzői.

A szén, szén-dioxid és a szénsav jellemzői.

11.3.2. Víz a természetben 10. évfolyam

A víz fizikai és kémiai tulajdonságai

A természetes vizek összetétele, víz előfordulása, vízkeménység, vízlágyítás.

A víz felhazsnálása

11.3.3. Fémek és vegyületeik 10. évfolyam

A fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzői.

A p-mező fémei: alumínium, ón, ólom és vegyületeik.

A d-mező fémeinek atomszerkezete és ebből adódó tulajdonságaik:

vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz, arany, ezüst, platina, cink,

kadmium, higany.

Fémek korrózióvédelme.

11.3.4. Tanulókísérletek 10. évfolyam

Halogéncsoport elemeivel és vegyületeivel.

Oxigéncsoport elemeivel és vegyületeivel.

Nitrogéncsoport elemeivel és vegyületeivel.

A széncsoport elemeivel és vegyületeivel.

Alkáliföldfémekkel.

Alumíniummal, vassal, rézzel, cinkkel, kálium-permanganáttal.


Tanterem

– 356 –







módszer neve




1. magyarázat X

2. elbeszélés X

3. kiselőadás X

4. megbeszélés X

5. vita X

6. szemléltetés X X

7. projekt X


9. szimuláció X



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X X


jegyzeteléssel X X X


feldolgozása X


rendszerezése X


rendszerezése X





kérdésekre X X



felkészüléssel X







– 357 –








szóban felkészülés után X X

3.5. Utólagos szóbeli beszámoló X X






4.3. Csoportos helyzetgyakorlat X



alapmérések X X X



értékeléssel.

12. Szakmai fizika tantárgy 90 óra


A szakmai fizika a műszaki életben, és különösen a vegyipari gyártásokban használatos

gépek, berendezések működésének megértését, az erő, munka, teljesítmény, hőmennyiség,

energiaátvitel gyakorlati megvalósításának megismerését támogató elméleti tantárgy.

Alapot ad a hatóanyag vizsgálat műszeres analitikai feladatok megoldásához. Célja az

általános iskolában szerzett fizikai alapismeretek elmélyítése egyfajta műszaki,

technológiai megközelítésben. A tantárgy tanulása során megismerik a fizikai

folyamatokkal kapcsolatos számításokat, azok értékelését, a különböző fizikai

mennyiségek nagyságrendjének becslését, és a számítási eredmények alkalmazását a

műszaki folyamatok minősítésében.


Fizika és szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak

12.3. Témakörök

12.3.1. Mennyiségek, mértékegységek, átváltásuk 9. évfolyam

Mennyiségek

SI alapegységek

Származtatott mértékegységek

Prefixumok

SI-n kívüli korlátlanul ill. korlátozottan használható mértékegységek

12.3.2. Kinematikai alapfogalmak 9. évfolyam

Egyenes vonalú egyenletes mozgás: út, Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás

Szabadesés, nehézségi gyorsulás

Forgómozgások

– 358 –



Összetett mozgások

12.3.3. Az erővel kapcsolatos ismeretek 9. évfolyam

Newton törvényei, tehetetlenség törvénye

Erő, nyomaték, egyensúly,erő törvények

Nehézségi erő hatása

Tapadási és csúszási súrlódás

Newton gravitációs törvénye, kölcsönhatás törvénye

Munka, energia, teljesítmény hatásfok

Fizikai munkavégzés és teljesítmény

Energia fajták, energia megmaradás törvénye

Teljesítmény átvitel forgó rendszereknél

A súrlódás, mint veszteségokozó műszaki jelenség.

A hatásfok fogalma, számításának és megadásának módja.

12.3.4. Folyadékok és gázok mechanikája 9. évfolyam

Hidrosztatikai és aerosztatikai ismeretek

Légnyomás ismerete

Hidrosztatikai nyomás, alkalmazása hidraulikus gépek esetén

Felhajtóerő, felületi feszültség

Folyadékok és gázok áramlása, kontinuitási egyenlet

Az áramló közegek energiája

12.3.5. Elektrotechnikai alapok 10. évfolyam

Elektrosztatikai alapjelenségek.

Elektromos kölcsönhatás.

Elektromos töltés, Coulomb törvénye, töltés eloszlás, feszültség, potenciál,

Kondenzátorok, kondenzátor energiája

12.3.6. Egyenáram, váltóáram 10. évfolyam

Elektromos áram fogalma

Ohm törvénye

Elektromos munka, elektromos teljesítmény, elektromos hőhatása

Ellenállások

Elektromágneses tér

Váltóáramú áramkörök

Elektromos energia

12.3.7. Elektromágneses hullámok 10. évfolyam

Hullámjelenségek

12.3.8. Optikai ismeretek 10. évfolyam

Fény, mint elektromágneses hullám, terjedése, fénysebesség, fénytörés

Interferencia, polarizáció, fehér fény színekre bontása

Fénytani mérések elve

12.3.9. Hangtani fogalmak 10. évfolyam

A hang, mint a térben terjedő hullám.

A hang fizikai jellemzői, alkalmazások: hallásvizsgálat.

Hangszerek, a zenei hang jellemzői.

Ultrahang és infrahang.

– 359 –



Zajszennyeződés fogalma


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat X X

2. elbeszélés X X

3. megbeszélés X X X

4. szemléltetés X X

5. projekt X


7. szimuláció X

8. házi feladat X


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X








feldolgozása X X X


rendszerezése X


rendszerezése X X X



2.2. Leírás készítése X X


kérdésekre X X



felkészüléssel X

– 360 –














szerkezetelemzés X



értékeléssel.

13. Laboratóriumi gyakorlatok tantárgy 126 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a gyakorlat keretében megismerkedjen a

laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával. Megismerje a

vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjon oldatot készíteni, fizikai jellemzőket

mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. Gondoskodjon a laboratórium általános

rendjéről, képes legyen biológia, mikrobiológiai, kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket

elvégezni. Tudjon egyszerű gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos feladatokat elvégezni.

Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat.


Természettudományos ismeretek, szakmai fizika, kémia, szakmai kémia,szakmai biológia.

13.3. Témakörök

13.3.1. Bevezetés a laboratóriumi munkába 9. évfolyam


Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése

tárolása.

Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása.

A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása.

A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata

13.3.2. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése. 9. évfolyam

Tömegmérés gyakorlása.

Térfogatmérés gyakorlati feladathoz kacsolódóan.

Hőmérsékletmérés lehetőségei, hőmérséklet skálák.

13.3.3. Oldatkészítés 9. évfolyam

Oldat készítése szilárd anyagból.

Oldatkészítés oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel.

A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel

– 361 –



13.3.4. Biológiai vizsgálatok 10. évfolyam

Egyszerű mikrobiológiai műveletek táptalajkészítés, sterilizálás, oltás, szélesztés

Mikroszkópikus vizsgálatok

Metszetek, kaparékok, kenetek készítése, festések alkalmazása a vizsgálatoknál

13.3.5. Egyszerű kivonatok készítése 10. évfolyam

Forrázatok, főzetek, hideg vizes kivonatok, szirupok készítése

Extrakciós művelet gyakorlása

13.3.6. Folyékony készítmények előállítása és vizsgálata 10. évfolyam

Emulziók készítése és vizsgálata, emulziótípusok, emulgensek.

Szuszpenziók készítése és vizsgálata, ülepedés, viszkozitás

Hatóanyagaik kimutatása

Fehérjék, szénhidrátok kimutatása


Laboratórium





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés

3. megbeszélés

4. szemléltetés

5. projekt x x

6. kooperatív tanulás

7. szimuláció

8. házi feladat x x

9. gyakorlati tevékenység x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X X




jegyzeteléssel X X


jegyzeteléssel X X

– 362 –




feldolgozása X


rendszerezése X


rendszerezése X X



ismertetése szóban X X X


ismertetése szóban X X X


3.1. rajz készítés tárgyról X X

3.2. rajz kiegészítés X











alapmérések X X



értékeléssel.

14. Szakmai matematika tantárgy 67 óra

A szakmai matematika (szakmai számítások) tantárgy a közismereti matematika órák

1-gyel történő megemelése mellett, azon belül integráltan került elhelyezésre.

– 363 –



ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

I. 4+1 évfolyamos oktatás közismereti képzéssel


Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.


Évközi gyakorlatok feladatainak és szakmai ismeretinek munkahelyi környezetben való

gyakorlása. Az alább felsorolt feladatok közül ajánlott választani az adott gyakorlóhely

adottságainak megfelelően laboratóriumi vagy üzemi területen:

‒ fizikai jellemzők vizsgálata,

‒ oldatkészítés,

‒ kémiai jellemzők vizsgálata,

‒ analitikai vizsgálatok,

‒ preparátum készítés,

‒ biológiai vizsgálatok,

‒ gyártási folyamatokban való részvétel (félüzemi) tanüzemi, kísérleti üzemi vagy gyártó

tevékenységet folytató üzemi körülmények között

szakgimnÁziumi helyi tanterv elektronika 1.o 52.o...

Documents