szakkÉpzÉsi kerettanterv-adaptÁciÓ · web viewÉp hallású az, akinek hallási ingerküszöbe...

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓa

21 622 02PARKGONDOZÓ

RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLÁSBAN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁHOZ

HALLÁSSÉRÜLTEK (SH) SZÁMÁRAaz 54 581 02 Parképítő- és fenntartó technikus

szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere

A szakmai tantervi adaptáció

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a 21 622 02 Parkgondozó részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendeletalapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 21 622 02

A részszakképesítés megnevezése: Parkgondozó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A részszakképzésbe történő belépés feltételei

1

Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel

Bemeneti kompetenciák: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:nincs

V. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Módszertani ajánlás a hallássérült tanulók szakmai képzéséhezA módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai), vagy integrált (többségi szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek átvételével a felnőttképzés keretében is.

1. A hallássérülés fogalma

2

A hallássérülés a különböző mértékű és jellegű halláscsökkenés gyűjtőfogalmaként használatos. A hallószerv organikus illetve funkcionális elváltozását jelenti, mely állapot valamely betegség, sérülés, fejlődési rendellenesség következménye.A hallássérülés fogalma két fő részre, a nagyothallásra és a siketségre, illetve a köztük húzódó átmeneti sávra, a hallásmaradványos állapotra osztható. Az emberi fül meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik. Ennek regisztrálása audiogrammal történik. Két szempontból jellemezhető a hallás: a még éppen meghallott hangerő és a meghallott hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel, jele: dB. Az emberi fül 20-20000 Hz közötti hangrezgések felfogására képes. (A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz /Hz/.)

Ép hallású az, akinek hallási ingerküszöbe megfelel a teljesen ép hallású fiatal (átlag 18-20 éves) egyének ingerküszöbe 0 dB-lel jelzett átlagértékeinek. Ez a hallás kiterjed a hallható hangok teljes tartományára, vagyis a 20 és a 20 000 frekvenciájú hangok területére. Műszeres hallásvizsgálatot audiológiai állomáson végeznek, audiométerrel. A vizsgálat során megkeresik minden frekvencián (125Hz-8000Hz) azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet éppen meghall a páciens. A hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzítik. Az 0 dB-től - pozitív számok felé - eltérő legkisebb értéket orvosi szempontból már halláscsökkenésként értékelik. Ha az ember hallószerve valamilyen betegség, kórfolyamat következtében annyira károsodik, hogy korlátozottan lesz képes a – főleg a beszédfrekvencia spektrumát alkotó – hangingerek felvételére, illetve ezen hangingerek felvételének képessége súlyos fokban károsodik, hallási fogyatékosság alakul ki. Míg a hallássérülés orvosi értelemben egy tág fogalom, szűkebb terjedelmű gyógypedagógiai-pedagógiai fogalomként értelmezve egy olyan hallási rendellenesség, ahol a sérülés időpontja, mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra szorul.A fentiek értelmében tehát eltér egymástól a hallássérülések orvosi és pedagógiai kategorizálása. Az orvosi jellegű csoportosítás esetén csupán a mennyiségi szempontok elsődleges figyelembevételével sorolja csoportba a hallássérülteket. A hallássérülés fokozatai eszerint a következők lehetnek.

2. A hallássérültek csoportosításaA hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:

Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában.

3

Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a beszédfrekvenciákon.

Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon

A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek, fiatal a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző.

A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás:

Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő hallássérülés.

Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő hallássérülés.

A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és speciális fejlesztési szükségletek szerint:

HallásküszöbA beszéd-,

nyelvprodukció/megértésnehézségei

Speciális fejlesztési szükségletek

25-40 dB

Enyhe fokú nagyothallásCsekély veszteség. A halk vagy távoli beszédmegértésében lehetnek problémái.Iskolai helyzetekben általábannincsenek gondjai.

40 dB megközelítő veszteségnél már felmerülhet a hallókészülék szükségessége.Ügyelni kell a szókincs alakulására. Szükség van a megfelelő ültetésre és világításra.

41-60 dB

Közepes fokú nagyothallás Enyhe veszteségKözelről érti a társalgó beszédet. Ha az osztályban halkan beszélnek, vagy nem látja a beszélőket, a beszélgetés 50%-át nem tudja követni.Lehetséges a szűkebb szókincs, és felléphetnek beszédhibák.Szüksége van szájról olvasásra.

Kedvező lehet a hallókészülék-használat és a hallásnevelés.Megfelelő ültetés, és különösen az alsó tagozaton integrációs utazótanár segítsége.Odafigyelés a szókincsre és az olvasásra. Szükség esetén logopédiai ellátás vagygyógypedagógiai szakvélemény szükséges lehet.

60-80 dB

Súlyos fokú nagyothallásCsak a hangos társalgást érti.Csoportos beszélgetésnél fokozódnak a gondjai.Valószínű a gyengébb beszédérthetőség.Valószínű az expresszív és receptív nyelvi zavar.Feltehető a korlátozott szókincs.

Integráltan valószínűleg folyamatos utazótanári ellátásra van szükség vagy a nagyothallók speciális osztályára.A nyelvi nehézségek, a szókincsbővítés és –használat, az olvasás, fogalmazás, nyelvtan stb. terén fejlesztésre van szüksége.Jól hasznosítja a hallókészüléket éshallásnevelést.Szurdopedagógiai fejlesztés.

81-95 dB Súlyos fokú hallássérülésKb. 40 cm-ről meghallja az erős hangokat.A környezeti zajokat felismerheti.A magánhangzókat és a mássalhangzók egy részét

Teljes, ill. részleges integráció vagy speciális iskolai elhelyezés merül fel. Speciális fejlesztő program a nyelvi készségek, fogalmak, beszéd fejlesztésére.Gyógypedagógusra feltétlenül

4

differenciálhatja.A beszéd és a nyelv valószínűleg sérül vagy torzul. Ha a veszteség az első életévig jelentkezik,nem indul be magától a beszédfejlődés.

szükség van.A hallókészülékre és hallásfejlesztésre nagy szükség van.

95dB vagy több

Átmenet a nagyothallás és a siketség közöttSiketségIgen súlyos veszteség. Egyes erős hangokat meghallhat, de inkább a vibrációt, mint a hangokat érzékeli. Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során.A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérül.Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad a spontán beszédfejlődés.

A speciális iskolai elhelyezésen túl azintegráció is lehetséges jó értelemnél.Speciális fejlesztő program szükséges.Hallásnevelés szükséges.

3. A hallássérülés okaiA hallási fogyatékosság okai lehetnek örökletesek és szerzettek.A halláscsökkenés rendkívül összetett kórkép, a nagyothallás és siketség okai igen sokrétűek. Kórtani szempontból két fő csoportra oszthatóak:1. Örökletes vagy genetikai hallási fogyatékosság2. Szerzett hallási fogyatékosság

1. Az örökletes hallássérülés, mint minden genetikus ártalom domináns és recesszív jellegű. Általában kétoldali. Az örökletes eredetű hallásveszteségek lehetnek idegi, vezetéses vagy kevert típusúak, gyakran fordulnak elő közöttük progresszívek. Löwe (1992.) szerint az örökletes esetek egyharmadánál progrediáló halláskárosodásról van szó.

2. A szerzett hallási fogyatékosság esetében, az ártalmak három csoportját különböztetjük meg: Prenatális - A prenatális sérülések vagy más néven intrauterin, méhen belüli károsodások az intrauterin fejlődés során alakulnak ki és kb. 20%-át alkotja a hallási fogyatékosságnak. A méhen belüli életben a magzatot igen sok károsodás érheti, például: a túlzott alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás és számos fertőző betegség ártalmai, gyógyszerártalmak. Natális vagy perinatális- a szülés körüli időszakban, illetve a szülés alatt meghatározott kórokok, kóros állapotok okozhatnak károsodásokat a hallószerv területén. A koraszülött gyerekek között is gyakori a hallási, illetve halmozott fogyatékosság. Posztnatális - a születés után sokféle kórok (mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai) vezethet halláskárosodáshoz, sokszor egymással kölcsönhatásban. A szülés utáni első években elszenvedett fertőző betegségek közül az agyvelő- és agyhártyagyulladás rendszerint súlyosabb, halmozott fogyatékossággal is járhat. A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. Bár az utóbbi években csökkenőben van a skarlát, diftéria, vörheny, kanyaró és más fertőző betegségek előfordulása, mégis számolni kell ennek

5

veszélyével, mely hallóideg, középfül vagy belsőfül eredetű hallássérülést okozhat.Mechanikai traumák, a hallószervre vagy a koponyára ható különböző erőbehatások a hallószerv sérüléséhez, halláscsökkenéshez vezethetnek. Ezek a sérülések különböző ütések, baleset, roncsolások következtében létrejött traumák, pl. a koponyát érő traumák a belső fül sérülését is okozhatják.Kémiai anyagoknak, bizonyos vegyszereknek, gyógyszereknek a belső fülre gyakorolt, többnyire hosszabb ideig tartó mérgező, károsító hatásuk van. A hallássérülésnek tehát többféle oka lehet. Származhat a külső, a közép- és a belsőfül zavarából.Ha a hallásprobléma oka a külső vagy a középfülben van, akkor a hanghullámok nem vezetődnek át kellő mértékben a belső fül felé. Ezt vezetéses hallászavarnak nevezzük. A „mechanikus” hangátvitel zavara. A hallómező eltolódik, halkabban, de torzításmentesen hall az egyén. Ha a beszédhangok eléggé erősek, a vezetéses hallászavarban szenvedők jól hallják a beszédet. A vezetéses hallássérülés igen nagy százalékban átmeneti jellegű sérülést idéz elő, amit orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni, vagy akár spontán gyógyul (így van ez például egy erősebb megfázás, vagy például a repülőn tapasztalható fülbedugulás esetében). Kisebb számban veleszületett – sokszor anatómiai elváltozás okozza a károsodást –, ilyen esetben szükséges lehet hallásjavító eszköz használata. Ha a belsőfülben, a csigában elhelyezkedő szőrsejtek, vagy az agyhoz vezető idegrostok szenvednek károsodást, akkor a hallászavar idegi eredetű. A hallásveszteség ebben az esetben mennyiségi és minőségi jellegű. A hangbenyomások halkabbak, torzabbak. E hallássérülések kb. 95%-ánál a csiga (cochlea) megbetegedése okozza a hallásproblémát (cochleáris hallássérülés). A fennmaradó, viszonylag ritkább esetekben a hallóideg megbetegedése a hallászavar oka. Az idegi eredetű hallásveszteségben szenvedőknél a beszéd hangerejének növelése nem javítja kellő mértékben a beszédértést. Náluk a megemelt hangerő-torzításokat eredményez, ami még nehezebbé teszi a beszédértést, így számukra a hallókészülék viselése elengedhetetlen. Súlyosabb sérüléseknél azonban nem lehet hallókészülékkel sem elérni a beszédhalláshoz szükséges hallásszintet. Ilyen esetekben műtéti eljárással javítják a beszédhallást.

4. A hallássérülés következményeiA hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti.Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői hallássérülteknélElsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek, fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a

6

hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban hallássérült gyermeknél, fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem is képes eredményesen kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus) nélkül. Leggyakrabban a sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a magánhangzókban is előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét rontja a beszédprozódiai elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a szupraszegmentális hibák hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó hallás-, beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók.A súlyos hallássérültek beszédének jellemző vonásai lehetnek:

Elmosódott, hasonló hangzású magánhangzók Lelassult beszédtempó Bizonytalan izomfeszültséggel képzett szavak Gyakran hibás vagy hiányzó sziszegő hangok Helytelen levegővétel Gyakori orrhangzósság Feszített hangszalagréssel képezz hangok (fejhang) Gyakori hangcserék a hasonló képzésű, a hasonló területeken

képzett, hasonló hangzású és hasonló vizuális képet nyújtó hangok között

Ritmustalan, hangsúlytalan, dinamikátlan beszédtempó Darabos, zavart ritmus

A hibás ejtés gyakran vezet helyesírási hibákhoz. A gyermek, fiatal úgy írja le a szavakat, ahogyan ejti őket, vagyis gyakran hibásan. Ez a hiba az írás és az olvasás egyidejű alkalmazásával jól javítható, és a kiejtésre is pozitívan hat.

A szókincs jellegzetességei hallássérülteknélMinél nagyobb a halláskárosodás mértéke, annál szűkebb mind az aktív, mind a passzív szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és beszédfejlesztő munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének állandó tisztázásával. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az alacsonyabb olvasási szinthez. A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a pedagógusok által tapasztalt szűkített nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli hiányosságaitól. Mivel a hallássérült gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges tanulási folyamat eredménye, szókincséből egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket ismerhetnek. A hallássérült gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a kezdeti szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót és kifejezést ismer meg, a

7

szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési problémákat a szűkebb szókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja.Minél többet társalog a gyermek, fiatal, minél többet olvas, annál erősebb ütemben fog gyarapodni a szókincse.Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg kell győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e azt, amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal megfogalmazott instrukciók adása, néhány kérdéssel a megértés ellenőrzése.

8

A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknélA súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a grammatikai hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi helyzetben fordulnak elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák száma elsősorban a szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal és rendszeres olvasással csökkenthető.

A beszédértés jellemzői hallássérülteknélA nyelvi nehézségek nemcsak az aktív nyelvhasználatot, hanem a beszédértés területét is érinthetik. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatalok a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére, ennek mértéke gyermek, fiatalonként változó. A szájról olvasás megkönnyítése azáltal lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb közlésnél a hallássérült gyermek, fiatal felé fordul. További segítséget jelent a természetes artikuláció, a normális beszédtempó. Téves hiedelem, hogy a hallássérült gyermek, fiatal könnyebben érti a beszédet, ha az nagyon tagolt, lassú, az artikuláció eltúlzott. Előnyös a szájról olvasás szempontjából az is, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben. A szájról olvasást nehezítheti a pedagógus arcába hulló haj (férfiaknál bajusz és szakáll), a fényviszonyok, valamint az, ha a beszélő a száját véletlenül eltakarja.Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól hangsúlyozott, érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás szavába, közlési szándékukat jelezzék.

5. A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkalA szegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását jelenti. A szegregált, speciális iskolai oktatás igyekszik ideális feltételeket biztosítani (kis osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek, fiatal, fiatal speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul.

A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatal a tanítás teljes idejét a többségi (halló) osztályban tölti.Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van: a korai felismerés, a hallókészülékkel való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a tanterem kedvező akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt segítő gyógypedagógus közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége.A hallássérültekkel foglalkozó többségi pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs lehetőségeket. Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes információt felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra.

9

Mindezekhez nélkülözhetetlen az egyes nevelési helyzetekben az egyéni különbségek figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől, mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ.A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így a képzésben is sikeresebbé válnak.Számolnunk kell szubjektív feltételekkel is az integráció tekintetében: az intellektuális képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér.

6. A hallássérültek által használt technikai eszközökA hallókészülékMa már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni. Ez történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem biztosít megfelelő erősítést -, műtéti eljárással biztosítható a hallás élménye. A modern hallókészülék elemmel vagy akkumulátorral táplált miniatűr hangerősítő készülék. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos rezgésekké alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel történő ellátás elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfelelőbb erősítést - azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények illeszkedjenek az optimális beszédmezőbe. A hallás javítására kifejlesztett készülékek szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül mögé helyezhető változattól egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített hangját a fül mögé helyezhető készülékek esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített fülilleszték juttatja be. A hallókészülék a gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához igazodik. Felírását, ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek.

Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet is erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet általában a beszélő visel.

A Cohleáris inplantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás, amelynek során a belső fülben lévő cochleába (a hanginger idegi felvevő rendszerét tartalmazó csigába) elektródákat ültetnek be. A legjelentősebb és a legnagyobb számban végzett hallásjavító eljárás.A cochleáris implantátum egy olyan összetett technikai eszköz, amely közvetlenül a hallóidegre küld elektromos impulzusokat - tehát ugyanazt a feladatot végzi el, mint az ép hallószerv esetében a csigában lévő szőrsejtek. A cochleáris implantátum beépítésének legfontosabb

10

feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya - ép legyen.A cochleáris implantátum több elemből áll. Ezek egy részét a hallássérültek koponyájába operálják - közvetlenül a fejbőr alá, ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a beszédprocesszor, valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé továbbítja.

7. A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges csatornái Vokális (hangi) - auditív csatorna: a hallásmaradvány

aktivizálásának időpontja meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a felhasználásával történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd megértésének kialakítása. Az enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.

Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás, illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.

Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv használatát jelenti. Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy kézjellel. A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása két úton lehetséges, vagy a hangos beszédnek alárendelt helyzetben, azt mintegy kísérve, kiegészítve, vagy mint önálló információs csatorna. Siket közösségekben az egymás közti fő nyelvi érintkezési forma. A jelnyelv előnye lehet súlyos hallássérülteknél, hogy a beszélő figyelmét kevésbé terheli, és így a siketek számára könnyebb kommunikációs lehetőséget kínál. Használata indokolt olyan esetben, amikor a hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér.

Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás területeit foglalja magába. Feltétele a gazdag szókincs és a nyelv grammatikai szabályainak ismerete. Fontos szerephez juthat, ha a hallássérült beszéde nem eléggé érthető.

Vokális (artikulációs) – taktilis csatorna: a mások, vagy magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján.

8. Különleges előírások, megjegyzésekA hallássérült tanulóknál a szakiskolai képzésben megvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat árnyaltabb alkalmazása, az egyes tantárgyak szakszókincsének kialakítása és értő használata. Fontos a munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása, az érintkezési formák pontos értelmezése és a kommunikációs célnak megfelelő nyelvi formák megválasztása.

11

A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 40%-a nagyothalló, 50%-a siket tanuló esetében.Egyéni rehabilitációs foglalkozások keretében, mely a szabad órasávban tervezhető a következő területeket érinthetjük.

A tanulók sérülés specifikumából fakadó képességbeli hiányosságait, személyiség fejlettségi gyengeségeit és egészségügyi, szociális problémáit kezeli.

Tanulást megalapozó képességek fejlesztése Speciális szakmai megsegítés Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak

tanulásához Számítógépes egyéni tanulást segítő programok használatának

megismerése Kommunikáció, helyesírás fejlesztése

9. Módszertani útmutatásokA speciális szakképzés eredményességében elsődleges szerepe van az ún. team-ben való tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt működésének.A team összetétele:

- közismereti oktatásban résztvevő tanárok,- a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók,- a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus),- a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek),- egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás),- szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói visszajelzéshez.

Az oktatás során kiemelt jelentőségű a beszédértés megfelelő körülményeinek biztosítása.

A pedagógusnak, szakoktatónak minden körülmények között jó szájról olvasási képet kell biztosítania. Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére.

A tanár minden fontosabb közlésnél a hallássérült felé fordul természetes, jó szájról olvasási képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan, dinamikusan beszél.

A hallássérült gyermek, fiatal tanulását az átlagos gyermek, fiatalnál jobban segíti a vizuális szemléltetés. A tanár mimikája ezért legyen kifejező. Ő maga legyen empatikus személyiség, fejlett problémamegoldó képességű, optimista. Egyéntől és a halláskárosodástól függően hasznos lehet a jelnyelv egyes elemeinek ismerete.

Az elméleti tanórákon a hallássérült tanuló üljön elől és középen. A tanterem legyen jól megvilágított. Film-, dia-, videó vetítések

12

előtt a tanár ismertesse, hogy mit kell majd megfigyelni. Sötétben, hallókészülék viselése mellett nem érti a tanuló a magyarázatot.

A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül cselekvő szemléltetésre, azaz mit kell pontosan megfigyelni. Csak a feladat ismeretében tud a tanuló az író – számítógépre, a kezeire, a munkavégzés technikájára koncentrálni. Lehajló testtartás, takart száj esetén az információ tört része jut csak el a diákhoz. Számítógépes gyakorlatkor a tanár a gép mögött, a diákkal szemben állva tud ismereteket közvetíteni.

A tanár, szakoktató természetes hanghordozással, nyugodt tempóban köznapi hangerővel és artikulációval beszéljen! Előadása érthetőségét természetes gesztusokkal, élénk mimikával, finom testbeszéddel fokozhatja.

Zajos hátterű, szűk frekvenciás vagy túl gyors beszéd rontja a beszédértés esélyeit. Munkatevékenység közben, korrekció előtt a tanár érintse meg a tanulót, állítsa le a tevékenységet, amikor feladatot jelöl ki vagy javítja a diák munkáját.

A tanulók vizuális gondolkodásmódja miatt az oktatás során nagy jelentőségű a sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai ismeretek, fogalmak tartalmi megalapozottságáról, és beépüléséről a kognitív rendszerbe. A feldolgozás, alkalmazás szintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos visszacsatolás kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint értékelésekor a, szemléltető eszközök használata melletti tudás értékelése tekinthető reálisnak.

Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb, szókincsük mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított többlet órákon a hosszabb, elvont tartalmú, nehezebben ejthető szavak, kifejezések elsajátítása külön is kapjon megerősítést.

A megértés, bevésés ellenőrzését szómemória játékokkal, képekkel különböző szövegkörnyezetű előfordulások felismertetésével, önálló szövegbe helyezéssel célszerű gyakoroltatni.

Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a hallássérült tanulók ne képezzenek külön csoportot. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás folyamán. Mindig legyen a csoportban segítője, akihez fordulhat

Egyéb tanulásszervezési kérdések, gyakorlati teendők A pedagógus, szakoktató jó szájról olvasási kép nyújtásával

segítheti a beszédértést.Az osztályteremben olyan ülőhelyet találjanak, ahonnan közelről láthatja és hallhatja a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet. Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.

A megértést a vizuális oktatási módszerekre alapozott ismeretátadás segíti (képek, kép-hang és írásalapú kommunikációs eszközök).

13

A tanítási órákon nélkülözhetetlen a közvetlen hallást segítő eszközök használata.

A hallássérültek integrált oktatását, elsősorban a beszédmegértést segíti elő a vezeték nélküli kommunikációs rendszer. A tanár-diák közvetlen kapcsolat URH adóvevő alkalmazásával könnyíthető.

Nehezen kiejthető szakszavak artikulációs ejtésének kialakítását és automatizálását szurdopedagógus, logopédus támogatja.

Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli kommunikációs formák, melyek nyelvi megfogalmazása legyen egyszerű, lényegre törő. Hasznos a tanulóval közösen szerkesztett szakmai szakszótár, szakmai jelszótár segítsége. Az értékelés pozitív és ösztönző legyen.

A gyakorlati tantárgyak csoportbontásakor a hallássérült tanulók létszáma max. 4 fő lehet. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás során.

A hallássérült gyermek, fiatal számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás egyidejű követése és jegyzetelése. A probléma kiküszöbölésére javasoljuk, hogy készítsünk vázlatot a tanulónak, vagy más tanuló órai jegyzetét fénymásoljuk. Ügyeljünk, hogy a szakszavak ne kerüljenek hibásan megtanulásra!

Nem mindig egyszerű a hallássérült tanuló számára a témaváltás. A pedagógus segítheti a hallássérült megértését, ha órákon hangsúlyosabban jelzi ezt, illetve még egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült tanuló esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elemből áll, s minden elem fontos információt hordoz.

Hangsúlyozzuk az órák végén elhangzó információkat! Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat

az egyéni szükséglethez igazodjon. A hallássérült gyermek, fiatal fejlesztése pedagógiai és

egészségügyi célú rehabilitációs eljárásokkal, megfelelő audiológiai ellátással és egyre modernebb hallókészülékek szakszerű használatával történhet.

Az eredményes nevelést, a szakmai képzés színvonalát az előbbieken túl az általános iskolai tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza.

A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk védelmére.

10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok Fontos feladat a szociális kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése, az érintkezési formák pontos értelmezése, a megfelelő nyelvi formák elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében. Elengedhetetlen az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a kognitív funkciók szintjeinek

14

állandó fejlesztése. Fontos a vizuális percepció, az önkifejezés, önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség kibontakoztatása céljából. Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában. Szükséges a tehetség gondozása. Fel kell készíteni a diákokat a felnőttek, a munka világába való beilleszkedésre.

15

VI. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:9.

évfolyam heti

óraszám

9. évfolyaméves

óraszám(36 héttel)

10. évfolyamheti óraszám

10. évfolyaméves

óraszám(35 héttel)

Közismeret 10,5 378 11,5 402,5Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21 756+70 21 735

Összesen 31,5 1134+70 32,5 1137,58-10% szabad sáv(közismereti rész)

1,5 54 1,5 52.5

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

2 72 2 70

Mindösszesen(teljes képzés ideje)

35 1260+70 36 1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

16

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti

óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai

követelmény-modulok

Tantárgyak

Heti óraszám9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorl

ati

10961-12Kertészeti alapismeretek

Növénytan 2

70

2

Termesztési ismeretek 1 1

Termesztési ismeretek gyakorlat

2 4

Műszaki alapismeretek 1

Műszaki alapismeretek gyakorlat

2 2

10962-12Kertészeti munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek 1

11070-12 Dísznövényismeret

Növényismeret 1 2

Növényismeret gyakorlat 3 4

11069-12 Kertfenntartás

Kertfenntartás1

Kertfenntartás gyakorlat

4 4

Kertfenntartás műszaki ismeretei

1

Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

2 2

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 8 13 5 16Összes heti/ögy óraszám 21 70 21Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

17

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és

témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymod

ulTantárgyak/

témakörök

ÓraszámÖsszese

n9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorl

ati10961-12Kertészeti alapismeretek

Növénytan 72 70 142A növények külső, belső felépítése 18 18a növények életjelenségei 18 18

növényrendszertan 18 36 54környezettan 18 34 52Termesztési ismeretek 36 35 71a kertészeti termesztés tárgyi feltételei

8 8

éghajlattan 8 8talajtan 8 8talajművelés 12 12trágyázás 11 11öntözés 11 11növényvédelem 13 13Termesztési ismeretek gyakorlat 72 140 212a kertészeti termesztés tárgyi feltételei

18 16 34

éghajlattan gyakorlatok 12 12 24

talajtan gyakorlatok 16 56 72trágyázás gyakorlatok 14 28 42növényvédelem gyakorlatok 12 28 40Műszaki alapismeretek 36 36anyagismeret 4 4a műszaki ábrázolás alapjai 4 4gépelemek, szerkezeti egységek 4 4

belső égésű motorok 3 3az erőgépek szerkezeti felépítése 3 3

villanymotorok 3 3a termesztés, növényápolás gépei 15 15Műszaki alapismeretek gyakorlat

72 70 142

kéziszerszámok, anyagok ismerete

9 8 17

18

gépelemek, szerkezeti egységek ismerete 7 7motorok szerkezete, működtetése 6 6

erőgépek szerkezete, működtetése 6 6

elektromos berendezések, villanymotorok működtetése

6 6 12

erőgépek, munkagépek összekapcsolása

6 8 14

a termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése

32 48 80

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek 36 36Munkavédelmi szabályozás és felügyelet

2 2

Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei

3 3

Balesetek, baleset-elhárítás 3 3A munkavégzés jellegzetességei 2 2

Munkaegészségtan 2 2Munkalélektan 2 2A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája

2 2

Tűz- és robbanásvédelem 3 3

Környezetvédelem 7 7Természetvédelem 7 7Munkajogi alapismeretek 3 3

11070-12Dísznövényismeret

Növényismeret 36 70 106bevezetés a növényismeretbe 6 6

gyomnövények 3 3ivaros úton szaporítható egynyáriak

3 3

ivartalan úton szaporítható egynyáriak

3 3

rövid tenyészidejű kétnyáriak 3 3hosszú tenyészidejű kétnyáriak 3 3közepes vízigényű évelők

3 3

19

szárazságtűrő évelők 3 3vízi, vízparti, fagyérzékeny évelők 3 3hagymás, gumós évelők 3 3

árnyéki évelők 3 3fűmagkeverékek fajai 6 6lombhullató díszfák 6 6lombhullató díszcserjék 6 6

kúszócserjék 6 6lomblevelű örökzöldek 6 6pikkelylevelű örökzöldek 6 6

tűlevelű örökzöldek 6 6cserepes levéldísznövények 14 14

virágzó cserepesek 14 14Növényismeret gyakorlat 108 140 248gyomnövények 12 12ivaros úton szaporíthatóegynyáriak felismerése

12 12

ivartalan úton szaporítható egynyáriak felismerése

12 12

rövid tenyészidejű kétnyáriak felismerése 12 12hosszú tenyészidejű kétnyáriak felismerése 12 12közepes vízigényű évelők felismerése 12 12szárazságtűrő évelők felismerése 12 12vízi, vízparti, fagyérzékeny évelők felismerése

12 12

hagymás, gumós évelők felismerése 12 12árnyéki évelők felismerése 10 10fűmagkeverékek fajainak felismerése 10 10lombhullató díszfák felismerése 10 10lombhullató díszcserjék felismerése 10 10kúszócserjék felismerése 10 10lomblevelű örökzöldek felismerése 10 10pikkelylevelű örökzöldek felismerése 10 10tűlevelű örökzöldek felismerése

10 10

20

cserepes levéldísznövények felismerése

28 28

virágzó cserepesek felismerése 32 32

11069-12Kertfenntartás

Kertfenntartás 36 36a kertfenntartás alapfogalmai 3 3zöldfelületek csoportosítása, zöldfelületi rendszerek

2 2

városi zöldfelületek jelentősége 2 2

fűfelületek fenntartása 3 3egy- és kétnyári virágfelületek fenntartása

2 2

évelő virágfelületek fenntartása 3 3lombhullató díszfák fenntartása 3 3díszcserjék fenntartása 3 3örökzöld dísznövények fenntartása 3 3edényes növények fenntartása 3 3kúszónövények fenntartása 1 1talajtakaró növények fenntartása 2 2rózsafelületek fenntartása 2 2sziklakertek fenntartása 2 2sírkiültetések fenntartása 1 1fűborítású sportpályák fenntartása 1 1Kertfenntartás gyakorlat 144 140 284fűfelületek fenntartása 18 18egy- és kétnyári virágfelületek fenntartása

38 38

évelő virágfelületek fenntartása 38 38lombhullató díszfák fenntartása 22 22díszcserjék fenntartása 28 28örökzöld dísznövények fenntartása 16 16edényes növények fenntartása 32 32kúszónövények fenntartása

14 14

21

talajtakaró növények fenntartása 20 20rózsafelületek fenntartása 18 18sziklakertek fenntartása 18 18sírkiültetések fenntartása 12 12fűborítású sportpályák fenntartása 10 10Kertfenntartás műszaki ismeretei 36 36

munkavédelem 4 4gépek, kézi eszközök karbantartása 5 5

fűnyírók 3 3gépi fűrészek, sövénynyírók 5 5takarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek

3 3

kerti növényvédő gépek 5 5tápanyag-utánpótlás műszaki berendezései a kertfenntartásban

4 4

anyagszállítás a kertfenntartásban 3 3egyéb kertfenntartó gépek, berendezések (idősfa átültető gépek, emelőkosaras gépek, …)

4 4


72 70 142

munkavédelem 12 10 22gépek, kézi eszközök karbantartása 18 18fűnyírók üzemeltetése, karbantartása 14 14gépi fűrészek, sövénynyírók üzemeltetése, karbantartása

16 16

takarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartása

12 12

kerti növényvédő gépek üzemeltetése, karbantartása

16 16

tápanyag-utánpótlás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása

16 16

22

anyagszállítás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása

14 14

egyéb kertfenntartó gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása

14 14

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 288 468 175 560 1491Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561Elméleti óraszámok/aránya 463 / 29,7%Gyakorlati óraszámok/aránya 1098 / 70,3%

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

23

A10961-12 azonosító számú

Kertészeti alapismeretekmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

24

A 10961-12 azonosító számú, Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10961-12Kertészeti alapismeretek

Növénytan Termesztési ismeretek

Termesztési ismeretek gyakorlat

Műszaki alapismeretek

Műszaki alapismeretek

gyakorlat

A nö

vény

ek k

ülső

, bel

ső fe

lépí

tése

A nö

vény

ek é

letje

lens

égei

Növ

ényr

ends

zert

an

Kör

nyez

etta

n

A ke

rtés

zeti

term

eszt

és tá

rgyi

felté

tele

i

Égha

jlatt

an

Tala

jtan

Tala

jműv

elés

Trág

yázá

s

Önt

özés

Növ

ényv

édel

em

A ke

rtés

zeti

term

eszt

és tá

rgyi

felté

tele

inek

Égha

jlatt

angy

akor

lato

k

Tala

jtang

yako

rlat

ok

Trág

yázá

s gy

akor

lato

k

Növ

ényv

édel

m g

yako

rlat

ok

Anya

gism

eret

A m

űsza

ki á

bráz

olás

ala

pjai

Gép

elem

ek, s

zerk

ezet

i egy

sége

k

Bel

ső é

gésű

mot

orok

Az e

rőgé

pek

szer

keze

ti fe

lépí

tése

Villa

nym

otor

ok

A te

rmes

ztés

, növ

ényá

polá

s gé

pei

Kéz

isze

rszá

mok

, any

agok

ism

eret

e, h

aszn

álat

a

Gép

elem

ek, s

zerk

ezet

i egy

sége

k is

mer

ete

Mot

orok

sze

rkez

ete,

műk

ödte

tése

Erőg

épek

sze

rkez

ete,

műk

ödte

tése

Elek

trom

os b

eren

dezé

sek,

vill

anym

otor

ok

Erőg

épek

, mun

kagé

pek

össz

ekap

csol

ása

A te

rmes

ztés

, növ

ényá

polá

s gé

pein

ek ü

zem

elte

tése

FELADATOKElőkészíti a munkaterületet X X X XKiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat X X X XTalajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez X X X X X X

Tápanyag-utánpótlást végez X X X X XÖntözést végez X X X X XA fényviszonyokat szabályozza X X X X XA hőmérsékleti viszonyokat szabályozza X X X X XNövényvédelmi feladatot lát el X X X X XA növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik X X X X XÜzemelteti, használja a munka- és X X X X X X X X X X X X X X X X

25

erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseketÉpületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart X X X X X

SZAKMAI ISMERETEKA növényi szervek külső alaktana (morfológia) XA növényi szervek felépítése, működése (anatómia) XA növények életjelenségei (fiziológia) XA növénycsoportok jellemzői XNövények felhasználási lehetőségei XA növény és a környezet kapcsolata (ökológia) XA Föld meteorológiai jellemzői XMagyarország éghajlati viszonyai XMeteorológiai műszerek XA talaj alkotórészei, jellemzői XTalajtípusok jellemzői XÖntözés módjai XÖntözés eszközei, gépei X XA talajművelés eljárásai XA talajművelés eszközei, gépei X XA tápanyag-utánpótlás lehetőségei XTrágyafélék jellemzői (szerves- és műtrágyák) XA tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei X XVédekezési eljárások a növényvédelemben XA fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése XA növényvédelem eszközei, gépei X XTermesztő berendezések XA kertészetben előforduló erő- és munkagépek X X X X X X X X X X X X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKOlvasott szakmai szöveg megértése X X X X X X X X X X X X X X X X X

26

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XSzakmai nyelvű beszédkészség X X X X X X X X X X X X X X X X XElemi számolási készség X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKÁllóképesség X XMozgáskoordináció (testi ügyesség) X XTesti erő X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság X X X X X X X X X X X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKIsmeretek helyénvaló alkalmazása X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XKörültekintés, elővigyázatosság X X X X X X X XGyakorlatias feladatértelmezés X X X X X X X X X X X X

27

1. Növénytan tantárgy 142 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaA végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal, és a növények és a környezete kapcsolatával.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakBiológia

1.3. Témakörök

1.3.1. A növények külső, belső felépítése18 óra

A gyökér, a szár, a levél (fogalma, feladata, típusai, módosulásai)

A virág, virágzat (fogalma, részei)A termés (fogalma, valódi és áltermés)A sejt élő részei: citoplazma, színtestek, sejtmagA sejt élettelen részei: sejtfal, sejtüreg-sejtnedv, zárványokA növényi szövetek: osztódó szövetek (merisztéma, kambium, sebkambium); állandósult szövetek (bőrszövet, szállítószövet, különböző alapszövetek)A növényi szervek működése (gyökér, szár, levél, virág, termés)

1.3.2. A növények életjelenségei18 óra

Anyagcsere: asszimiláció (fotoszintézis, kemoszintézis), disszimiláció (légzés, erjedés)Növekedés (mennyiségi változás) és fejlődés (minőségi

változás)A virágos növények fejlődési fázisai: mag nyugalmi állapota, csírázás, vegetatív fejlődés (gyökér, szár, levél), generatív fejlődés (virág, termés)A növények ivaros szaporodása: virágzás, megporzás, kettős megtermékenyítés, termésérésA növények ivartalan szaporodása: természetes szaporító képletek (inda, sarj, fiókhagyma, sarjhagyma, sarjhagymagumó, gumó)Kertészeti szaporítási módokNövényi mozgások: passzív, aktív (helyváltoztató,

helyzetváltoztató)

1.3.3. Növényrendszertan

28

54 óraA rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktanA kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermőkFontosabb két- és egyszikű növénycsaládok

1.3.4. Környezettan52 óra

A növény és környezete: élő környezeti tényezők (más növények, állatok, ember); élettelen környezeti tényezők (levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj)Környezetvédelem

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)egyén

icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. projekt X X1.7. kooperatív tanulás X1.8. házi feladat X X

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete(differenciálási

módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló X

29

feldolgozása1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása X X

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X X

1.6. Információk önálló rendszerezése X X

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése X X X

2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X

2.2. Tesztfeladat megoldása X

2.3. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X X

3. Csoportos munkaformák körében

3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás X

1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

30

2. Termesztési ismeretek tantárgy 71 óra

2.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának a célja, hogy kertészeti termesztés fogalmával, ágazataival ismertesse meg a tanulókat.Éghajlattani és talajtani ismeretek birtokában alapozza meg a kertészeti ágazatok termesztését befolyásoló talajművelési, trágyázási és öntözési eljárások megismerését és felhasználhatóságát. Mutasson rá az eredményes termesztéshez nélkülözhetetlen növényvédelem és környezetvédelem kapcsolatára.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

2.3. Témakörök

2.3.1. A kertészeti termesztés tárgyi feltételei8 óra

A kertészeti termesztésben előforduló termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.)

2.3.2. Éghajlattan8 óra

A növények növekedését befolyásoló éghajlati tényezőkÁltalános meteorológiai fogalmak: idő, időjárás, éghajlat, légkör, légköri elemek, légkör összetétele, légnyomás, szél, csapadék, léghőmérséklet, talajhőmérséklet, páratartalom, napsütésÉghajlattani alapismeretek: az éghajlatot befolyásoló tényezők, éghajlatok osztályozása, makroklíma, mikroklíma, éghajlatot jellemző főbb értékekMagyarország éghajlata, agrometeorológiája

2.3.3. Talajtan 8 óraA talaj képződése és fogalmaA talajok összetételeA talajok fontosabb tulajdonságai (kötöttség, kémhatás, szerkezet, víz-, levegő-, hőgazdálkodás, tápanyag-gazdálkodás)A talajok osztályozásaA talajtulajdonságok vizsgálataKertészeti földnemek, közegek

2.3.4. Talajművelés 12 óra

A talajművelés célja és alapelveiTalajművelési eljárások, azok eszközei, gépei: szántás, tárcsázás, kultivátorozás, boronálás, simítózás, hengerezés, a talajmaró és a mélylazító használata

31

Talajművelési rendszerek kialakítása

2.3.5. Trágyázás 11 óra

A trágyázás céljaA trágyafélék csoportosítása: szerves trágyák (istállótrágya fogalma, összetétele, kezelése, tárolása, hígtrágya, zöldtrágya, egyéb szerves trágyák), műtrágyák (nitrogén-, foszfor-, káliumtartalmú műtrágyák, mikroelem-trágyák jellemzői, használatuk lehetőségei és tárolásuk)A szervestrágyázás és a műtrágyázás hatásának összefüggései, környezetvédelmi vonatkozásai

2.3.6. Öntözés 11 óra

Az öntözés jelentőségeAz öntözés célja: vízpótló, kelesztő, frissítő, párásító, nedvességtároló, talajátmosó, trágyázó, beiszapoló, színező és fagy elleni öntözésAz öntözővíz tulajdonságai: ásványisó-tartalma, keménysége, hőfoka és szennyezettségeÖntözési módok: felületi, esőszerű, altalaj és csepegtető öntözésAz öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása (öntözési norma, idénynorma, öntözési forduló)

2.3.7. Növényvédelem 13 óra

A növényvédelem jelentősége, tárgya, rövid története, feladataLegfontosabb, a növényeket károsító élő szervezetek (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők) életfeltételei, károsításuk megjelenési formáiA kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeiNövényvédő szerek ismerete, felhasználása, tárolásaA növényvédelem módjai, előrejelzés, megelőzés, védekezésA környezetvédelem szerepe a növényvédelembenKomplex és integrált növényvédelem

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)



Sorszám


módszer neve





icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat X1.2. elbeszélés X

32

Sorszám


módszer neve




pontosítása)

egyéni

csoport

osztály

1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. projekt X X1.7. kooperatív tanulás X1.8. házi feladat X X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X X












2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja

33

szerinti értékeléssel.

34

3. Termesztési ismeretek gyakorlat tantárgy 212 óra

3.1. A tantárgy tanításának céljaA gyakorlatokon az eredményes kertészeti termesztéshez szükséges alapismereteket sajátítsák el a tanulók.A meteorológiai eszközök használata, a talajmintavételi módok és az egyszerű talajvizsgálatok, a tápanyag utánpótlásra használt anyagok ismerete elősegíti az eredményes gazdálkodást.A legfontosabb kultúrnövényeket károsító szervezetek, és azok életfeltételeinek ismerete hozzásegít a környezetkímélő növényvédelmi szemlélet elsajátításához.


3.3. Témakörök

3.3.1. A kertészeti termesztés tárgyi feltételeinek megismerése 34 óra

A kertészeti termesztésben előforduló termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése

3.3.2. Éghajlattan gyakorlatok24 óra

A meteorológiai mérőházA páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximum-minimum hőmérő)A csapadékmérés eszközeiA talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni, mélységi talajhőmérők)A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő)

3.3.3. Talajtangyakorlatok 72 óra

A talaj helyszíni vizsgálata (előzetes tájékozódás, bejárás)Talajmintavétel (szelvényminta, átlagminta)Talajvédelem – műtrágyázás környezetromboló hatásaiSzervestrágyázásA talaj vízgazdálkodásaTalajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatraEgyszerű talajvizsgálatok (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom)

35

3.3.4. Trágyázás gyakorlatok42 óra

Szerves trágyák ismerete (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szerves trágyák, komposzttrágyák)Műtrágyák ismerete (egyszerű, összetett, kevert és mikroelem trágyák)A műtrágyázás környezetromboló hatásaiAlapvető trágyázási eljárások

3.3.5. Növényvédelm gyakorlatok40 óra

Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerése (kór- és kárképek)Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek felismerésePermetlé-összetétel számításA permetlé készítésének szabályai, permetlevek bekeverése (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel)

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)-


3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)magyarázatkiselőadásmegbeszélésvitaszemléltetésprojektkooperatív tanulásszimuláció

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Hallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaÖnálló feladatvégzésSzervezési feladatokTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanXY rajz értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjáték

36

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással


37

4. Műszaki alapismeretek tantárgy 36 óra

4.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának feladata általános műszaki ismeretek nyújtása, a kertészetben használt erő- és munkagépek, eszközök működési elvének, szerkezetének megismertetése.


4.3. Témakörök

4.3.1. Anyagismeret 4 óra

A szerkezeti anyagok tulajdonságai, jellemző felhasználási módjukFémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz, horgany, ólom, ón, nikkel, forraszanyagokNem fémes anyagok: fa, gumi, üvegMűanyagok, tömítő- és szigetelőanyagok, a betonTüzelő- és kenőanyagok, ezek jellemző tulajdonságai, felhasználásuk

4.3.2. A műszaki ábrázolás alapjai 4 óra

A műszaki rajzok rendszere, szabványok, vonalvastagságok, szövegmező, méretarányokAlapvető ábrázolási módok, a vetületek, ezek elrendezéseAlkatrészrajz, összeállítási rajz, metszetMéretjelölés, mérethálóGépészeti működési vázlatÉpítészeti rajz

4.3.3. Gépelemek, szerkezeti egységek 4 óra

Gépelemek, kötőgépelemek fogalmaKötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötésekTengelyek, csapágyak, a csapágyak feladata, fajtái, karbantartásaTengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusai, jellemzőikNyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás)Az áttételMozgást átalakító gépelemek, típusai, jellemzőikSzivattyúk: dugattyús, membrán-, centrifugál-, fogaskerék-szivattyú, centrifugálszivattyú, csavarlapátos szivattyúHidraulikus munkahengerek

4.3.4. Belső égésű motorok 3 óra

A négyütemű Otto-motor szerkezete, működéseA négyütemű Diesel-motor szerkezete, működéseA kétütemű motorok

38

Az Otto-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartásaAz elemi karburátor működése, a hidegindításA Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindításA motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása

4.3.5. Az erőgépek szerkezeti felépítése 3 óra

Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék)A teljesítményleadó-tengely, a függesztő szerkezet, a vonószerkezetA járószerkezet és a kormányzásA fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartásaA járművek elektromos berendezéseiAz akkumulátor működése, karbantartásaAz indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása

4.3.6. Villanymotorok 3 óra

A villanymotorok működési elve, szerkezete, fajtáiA villanymotorok üzemeltetése, biztonságtechnikája

4.3.7. A termesztés, növényápolás gépei15 óra

A talajművelő gépekAz ekék feladata, fajtái, az ágyeke fő részei, működése, beállításaA boronák fajtái, működésükA tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállításaA lazítók és a hengerekA talajmarókAz ásógépMagágykészítőkAz istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozásaA hígtrágya kijuttatásaA műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (szilárd és folyékony műtrágyák kijuttatása)A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési módok Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működéseSzórószerkezetek, a ködpermetezés gépeiA porozógépek, csávázókHáti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos)A permetezőgépek automatikáiPermetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállításaAz üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai

39

A szállítás, rakodás gépeiBiztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeireAz öntözési módok (felületi, esőztető, mikro-, csepegtető öntözés), az öntözőberendezések fő egységei stabil, félstabil öntözőtelep és eszközeikTápanyag - utánpótlás öntözéssel, mikroöntözés




Sorszám


módszer neve





icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat X

1.2. elbeszélés X

1.3. kiselőadás X

1.4. megbeszélés X

1.5. szemléltetés X

1.6. projekt X X

1.7. kooperatív tanulás X

1.8. házi feladat X X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret





1.4. Hallott szöveg feldolgozása X

40




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

jegyzeteléssel1.5. Hallott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása X X










41

5. Műszaki alapismeretek gyakorlat tantárgy 142 óra

5.1. A tantárgy tanításának céljaA gyakorlatok során fel kell készíteni a tanulókat a kertészetben alkalmazott kéziszerszámok, eszközök készségszintű használatára, a gépek, berendezések szakszerű üzemeltetésére.Legyenek képesek elvégezni az egyszerűbb javításokat, az eszközök, berendezések, gépek karbantartását. Meg kell tanulniuk a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásoknak megfelelően, a veszélyeket elhárító módon dolgozni.


5.3. Témakörök

5.3.1. Kéziszerszámok, anyagok ismerete, használata17 óra

A műhely kéziszerszámainak megismertetése, a használat gyakorlásaA gépek anyagai, ezek megmunkálhatóságaKötésmódok (oldható, nemoldható)Kertészeti szerszámok élezése, nyelezése, karbantartása

5.3.2. Gépelemek, szerkezeti egységek ismerete 7 óra

A legfontosabb gépépítő egységek megismertetése (tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, szivattyúk, hidraulikus munkahengerek), működésük, karbantartásuk, jellegzetes meghibásodásuk

5.3.3. Motorok szerkezete, működtetése 6 óra

Az Otto-motorok, Diesel-motorok szerkezete, működéseAz üzemanyag-ellátó rendszerek, a kenési rendszer és a hűtési rendszer, valamint a levegőszűrő fő részei, működéseHidegindítások, indítások gyakorlásaA kétütemű és a négyütemű motorok összehasonlításaÜzemanyagok, kenőanyagok

5.3.4. Erőgépek szerkezete, működtetése 6 óra

Az erőgépek szerkezeti egységei, ezek megnevezése, funkciója, elhelyezkedése a járművönAz erőátvitel egységeiA kormányzás, a járószerkezet, a fékek, a 3 pont felfüggesztésAz erőgép indításának, leállításának, vezetésének gyakorlása

42

5.3.5. Elektromos berendezések, villanymotorok működtetése 12 óra

A járművillamossági berendezések elhelyezkedése a járművön, feladatuk, működésük, karbantartásuk (akkumulátor, generátor, indítómotor, világítás, biztosítékok)Váltóáramú motorok indítása, üzemeltetése

5.3.6. Erőgépek, munkagépek összekapcsolása14 óra

A 3 pont felfüggesztés, ennek állítási lehetőségeiA vonóhorog, a teljesítmény-leadó tengely, a hidraulikus és elektromos csatlakoztatásA traktor és pótkocsi, a traktor és meghajtott munkagép összekapcsolása, szétkapcsolásaA csatlakoztatás biztonságtechnikája, járműszerelvény vezetéseMotoros kisgépek kezelése

5.3.7. A termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése80 óra

A talajművelő gépek szerkezetének, működésének áttekintése, a csatlakoztatások, beállítások, az üzemeltetés és a karbantartás gyakorlása a rendelkezésre álló eszközökkel (ágyeke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, boronák, lazítók, hengerek, rotációs kapák)Az istállótrágya-szórók és műtrágyaszórók szerkezeti részei, csatlakoztatásuk az erőgéphez, beállításuk, üzemeltetésük, karbantartásuk gyakorlásaA vontatott és háti permetezők szerkezetének, működésének bemutatása, üzemeltetése, szabályozása, karbantartásaVontatott gépeknél: hidraulikus porlasztású légporlasztásos és szállítólevegős permetezőkVontatott porozóHáti permetezőnél: szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos motorosSzórófejek, cseppnagyság jelentőségeKörnyezetvédelmi, karbantartási feladatokPermetlé összetétel számításPermetezőgépek automatikáiA traktoros pótkocsik felépítése, a csatlakoztatás, vontatás gyakorlásaA billenthető pótkocsik üzemeltetéseTraktoros és önjáró homlokrakodókKerti traktor és pótkocsi összekapcsolásaKarbantartási teendők, munkabiztonsági követelményekElektromos és gázüzemű rakodókAz esőztető és csepegtető öntözés berendezéseinek főbb egységei (szivattyúk, vezetékek, szórófejek, csepegtető testek, zárószerkezetek)Kézi áttelepítésű vagy mobil berendezés összeszerelése, szétszerelése, üzemeltetése, karbantartásaÖntözési automatika

43

A kertészetben leggyakrabban használatos kisgépek (fűnyírók, komposztálók, láncfűrészek stb.) üzemeltetése, karbantartása, kisebb javítása



5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)magyarázatkiselőadásmegbeszélés/vitaszemléltetésprojektkooperatív tanulásszimuláció


Hallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaÖnálló feladatvégzésSzervezési feladatokTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanXY rajz értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjátékKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással


44

A 10962-12 azonosító számú

Kertészeti munkavállalói ismeretekmegnevezésű



45

A 10962-12 azonosító számú, Kertészeti munkavállalói ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

Mun

kavé

delm

i sza

bály

ozás

és

felü

gyel

et

Mun

kálta

tók

és m

unka

válla

lók

mun

kavé

delm

i jog

ai é

s kö

tele

sség

ei

Bal

eset

ek, b

ales

et-e

lhár

ítás

A m

unka

végz

és

jelle

gzet

essé

gei

Mun

kaeg

észs

égta

n

Mun

kalé

lekt

an

A ke

rtés

zeti

mun

kavé

gzés

bi

zton

ságt

echn

ikáj

a

Tűz-

és

robb

anás

véde

lem

Kör

nyez

etvé

dele

m

Term

észe

tvéd

elem

Mun

kajo

gi a

lapi

smer

etek

FELADATOKMunkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat

X X X X X X X X

Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat X XGondoskodik az áru- és vagyonvédelemről X XA munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat

X

SZAKMAI ISMERETEKBaleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások X X X X X X X XKörnyezetvédelmi szabályok X XTermészetvédelem (védett növények) XAz áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái X XAz áru- és vagyonvédelmi berendezések használata X X

46

Munkajogi fogalmak X XSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése X X X X X X X X X X XSzakmai nyelvű hallott szöveg megértése X X X X X X X X X X XSzakmai nyelvű beszédkészség X X X X X X X X X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság X X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKIsmeretek helyénvaló alkalmazása X X X X X X X X X X XKörültekintés, elővigyázatosság

47

6. Munkavállalói ismeretek tantárgy 36 óra

6.1. A tantárgy tanításának céljaOlyan komplex ismeretanyag biztosítása, amely a kertészet bármely területén lehetővé teszi a munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelelő munkavégzést. Adjon megfelelő biztonságot a balesetek és betegségek megelőzésében; a balesetekkel kapcsolatos operatív és adminisztratív teendők végzésében, valamint tudatosítsa a tűzvédelmi teendőket.A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb munkajogi fogalmakat.


TémakörKapcsolódó szakmai tartalom

(a tantárgy és a témakör megnevezése)

A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája

Műszaki alapismeretek: A termesztés, növényápolás gépei

Termesztési ismeretek: Talajművelés, Trágyázás, Öntözés, Növényvédelem

Környezetvédelem Termesztési ismeretek: Éghajlattan, Talajtan

Természetvédelem

Gyógynövénytermesztés: Nyugalmi időszakban gyűjtendő gyógynövények, Tavasszal gyűjtendő gyógynövények,

Nyáron gyűjtendő gyógynövények, Nyár végén, ősszel gyűjtendő gyógynövények

Termesztési ismeretek: Környezet- és természetvédelmi előírások

6.3. Témakörök

6.3.1. Munkavédelmi szabályozás és felügyelet2 óra

A munkavédelem fogalma és feladataiMunkakörülmények, veszély, veszélyeztetettség, alkalmasság, munkabiztonság, biztonsági eszközrendszer, védőeszközök, biztonságtechnika fogalma, feladataA munkavédelmi törvény, jogszabályokBiztonsági szabályzatokA munkavédelem helyi szabályaiGépkönyv, használati és kezelési utasításTechnológiai dokumentáció, leírás, utasításMűveleti - munkahelyi utasításSzabványok a munkavédelembenA szabvány fogalma, fajtái, formai és tartalmi követelményeiSzabványok alkalmazásaA munkavédelem szervezeteiIrányítás, felügyelet (általános és szakfelügyeletek), társadalmi

48

szervezetek, munkahelyi szervek

6.3.2. Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei

3 óraA vezető, munkahelyi vezető, szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladataiA munkavállalók munkavédelmi feladatai

6.3.3.Balesetek, baleset-elhárítás3 óra

Baleset, munkabaleset, foglalkozási betegség fogalmaA balesetek bejelentése, kivizsgálása, dokumentálásaA balesetek típusai, jellegzetes okaiMegbetegedések bejelentése, kivizsgálása, dokumentálásaBaleseti ellátás, rehabilitációA munkaeszközökre vonatkozó általános követelményekMunkahelyi magatartásBiztonsági berendezések, védőburkolatokBiztonsági szín- és alakjelekRendszeres ellenőrzés, karbantartásAnyagmozgatás általános szabályaiAnyagtárolás általános szabályaiTartályokban, aknákban, magasban végzett munkák általános szabályaiAz elsősegélynyújtó alapvető feladatai, az első ellátás nyújtása, a veszélyes behatás megszakítása, a sérült biztonságba helyezéseSérülések csoportosítása, ellátásukA légzés és vérkeringés fenntartásaGondoskodás az orvosi ellátásrólAz elsősegélynyújtás eszközei

6.3.4. A munkavégzés jellegzetességei2 óra

A munkák csoportosításaAz ember energiaszükségleteA fizikai munka energiaszükségleteAlap, munka- és szabadidős tevékenységi energiaA dinamikus és statikus munka jellemzéseAz idegi és szellemi munka energiaszükségleteA szervezet alkalmazkodása a terheléshezA fáradás fizikai és pszichikai módjaiA munka minőségét befolyásoló tényezők (a munkateljesítmény időbeni alakulása, életkor, monotonitás, a munka szervezettsége)Munkaidő-pihenőidő összhangja

6.3.5. Munkaegészségtan2 óra

Fogalmak és feladatok az általános és részletes munkaegészségtannal kapcsolatban, a foglalkozás-egészségügyi

49

szolgálatAz üzemek, munkahelyek telepítésének, elrendezésének, berendezésének általános követelményeiTelepítés, elrendezés (tájolás), domborzati viszonyok, talajviszonyok, közművesítés, úthálózat, uralkodó szélirány, tömbös és pavilonos rendszerMunkahelyi klíma, hőmérséklet, nedvességtartalom, légsebesség, légszennyezettségLégzésvédők fajtái és használataMunkahelyek világítása, természetes és mesterséges világítás Színdinamikai kérdések, a munkahely színezésének élettani, lélektani hatása a munkateljesítményreÜzemi létesítmények, egészségügyi és szociális létesítmények hatása, következményeiZaj- és rezgéshatásMérgezések, fertőzésekA foglalkozási betegségek megelőzésének módszereiAlkalmassági vizsgálat, (előzetes, időszakos)Egészségügyi könyvNők és fiatalkorúak védelmeVédőeszközök, védőitalAz ergonómia fogalma és feladata, az ember és a gépkialakítás kapcsolatának jelentősége a hatékony és az egészséges munkavégzés szempontjából

6.3.6. Munkalélektan2 óra

A munkalélektan fogalma és feladata, alapfogalmakMunkabiztonság pszichikai háttereSzemélyiség, magatartás, intelligencia, rátermettség, tehetség, érdeklődés, alkalmazkodás, képesség (értelmi és manuális), jártasság, készségA pszichikai tényezők befolyásoló szerepe, a balesetek keletkezésének pszichikai okaiA munkát végző közösség és a biztonságos munkavégzésAz alkoholos és egyéb befolyásoltság

6.3.7. A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája2 óra

Veszélyes anyagok kezelése, tárolása, munkavégzés általános szabályaiA villamos áram élettani hatása, villamos berendezések üzemeltetésének általános szabályai, szabad vezeték közelében végzett munkákVillámvédelem, villámhárító berendezésekA kertészeti termesztés, parképítés technológiai munkáinak biztonsági szabályaiSzabadföldi kézi és gépi munkák biztonságtechnikája, biztonságos eszközhasználatMunkagépek felszerelése, használata

50

Kézi munkák során használandó védőfelszerelésekErőgépek, munkagépek biztonságos üzemeltetésének szabályai, üzembe helyezési eljárás jelentőségeNövényvédő szerek vásárlásának, használatának személyi feltételeiAz előkészítés (bekeverés), kijuttatás, és tárolás általános biztonságtechnikai előírásai, környezetvédelmi vonatkozásaiA szabadföldi és zárttéri növényvédelem biztonságtechnikai szabályai, környezetvédelmi vonatkozásaiA szermaradványok, csomagolóanyagok kezeléseVédőfelszerelések használata, azok karbantartása, elsősegélynyújtás növényvédőszer-mérgezéskorÁru- és vagyonvédelem

6.3.8. Tűz- és robbanásvédelem3 óra

Tűz- és robbanásvédelmi alapfogalmakTűzveszélyességi osztályokÉghetőség, tűzállóságTűzvédelmi jogszabályok, irányító szervek, tűzoltóságokAz üzemi tűzvédelmi feladatok, tűzvédelmi oktatás, tűzriadó-tervGépek és létesítmények tűzbiztonsági szabályaiGépszínek, gépek (erő- és munkagépek) üzemeltetéseTűzoltó anyagok: oltóporok, víz, oltóhabok, oltógázok (szén-dioxid)Tűzoltó eszközök és készülékekGázpalackok, gázkészülékek kezelésének biztonsági szabályai

6.3.9. Környezetvédelem7 óra

A környezetvédelem fogalma és feladataiA környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetekA különböző környezet- és természetvédelmi (a veszélyes hulladékokról, az erdőkről, a vadakról stb.) szóló törvényekA minisztérium és a hatóságokKörnyezetvédelmi feladatokA talajvédelem: sík és dombvidékiTalajerózió, deflációA talajok szennyeződése, az öntözés, műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem hatásaA víz védelmeA víz szennyeződésének forrásai, megelőzés lehetőségei, víztisztítási lehetőségekTisztított szennyvíz elhelyezéseA levegő tisztaságának védelmeA levegő szennyezettsége, a légszennyezés folyamata, a levegőtisztaság megóvásának lehetőségeiAz erdők és a vadak védelmeHulladékok, a hulladék fogalma, csoportosításuk, a hulladékok ártalmatlanításának, újrahasznosításának eljárásaiA veszélyes hulladékok és ártalmatlanításuk

51

Környezetvédelmi károk és bírságolás

6.3.10. Természetvédelem7 óra

A természetvédelem feladata, jelentősége, elvárások az Európai UnióbanVédett növények fogalma, a legfontosabb védett növényfajokA kertész lehetőségei a környezetvédelem területénTalajvédelem jelentősége a kertészeti termesztés soránTalajművelés, talajfertőtlenítés, speciális tápközegek használata

6.3.11. Munkajogi alapismeretek3 óra

Munkajogi fogalmakMunkaviszony megszűnése és megszüntetése, munkaidő, pihenőidő, munka díjazásaAz Európai Unió vonatkozó jogszabályai

6.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem



Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer

neve





icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. projekt X X1.7. kooperatív tanulás X1.8. házi feladat X X


52




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret
















53


Dísznövényismeretmegnevezésű



54

A 11070-12 azonosító számú Dísznövényismeret megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Növényismeret

Bev

ezet

és a

növ

ényi

smer

etbe

Gyo

mnö

vény

ekIv

aros

úto

n sz

apor

íthat

ó,

Ivar

tala

n út

on s

zapo

ríth

ató

Röv

id te

nyés

zide

jű k

étny

ária

kH

ossz

ú te

nyés

zide

jű k

étny

ária

kK

özep

es v

ízig

ényű

éve

lők

Szár

azsá

gtűr

ő év

elők

Vízi

, víz

part

i, fa

gyér

zéke

ny é

velő

kH

agym

ás, g

umós

éve

lők

Árny

éki é

velő

kFű

mag

keve

réke

k fa

jai

Lom

bhul

lató

dís

zfák

Lom

bhul

lató

dís

zcse

rjék

Kús

zócs

erjé

kLo

mbl

evel

ű ör

ökzö

ldek

Pikk

elyl

evel

ű ör

ökzö

ldek

Tűle

velű

örö

kzöl

dek

Cse

repe

s le

véld

íszn

övén

yek

Virá

gzó

cser

epes

ek

FELADATOKEgy-, kétnyári dísznövényeket felismer és megnevez

x xX

xX

xÉvelő dísznövényeket felismer és megnevez x x x x x xLombhullató dísznövényeket felismer és megnevez

x x xÖrökzöld dísznövényeket felismer és megnevez

x x xCserepes, edényes dísznövényeket felismer és megnevez

x xxSZAKMAI ISMERETEK

Egy-, kétnyári dísznövények jellemzői x x x x x xÉvelő dísznövények jellemzői x x x x x x x xLombhullató dísznövények jellemzői x x x x xÖrökzöld dísznövények jellemzői x x x x xCserepes, edényes dísznövények jellemzői x x x x

55

SZAKMAI KÉSZSÉGEKOlvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xSzakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xInformációforrások kezelése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xMennyiségérzék x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvhelyesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKEmlékezőképesség (ismeretmegőrzés) x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

56

7. Növényismeret tantárgy 106 óra

7.1. A tantárgy tanításának céljaA tananyag elsajátítása során a tanulók megismerkednek a magyarországi viszonyok között jelentős, kertépítészetileg fontos növényfajokkal és fajtákkal. Minden növénynél részletesen megismerik a növény nevét,származási helyét,kertépítészeti jelentőségét,leírását, fajtáit,igényeit,felhasználását,esetleges kórokozóit, kártevőit.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakBiológia (növénytan)

7.3. Témakörök

7.3.1. Bevezetés a növényismeretbe6 óra

kettős nevezéktan (binomenális nomenklatúra)faj feletti rendszertani egységekfaj alatti és természetes és mesterséges rendszertani egységeka fajták elnevezésének szabályainövények származása – a növényföldrajz alapjaia dísznövények csoportosítása

7.3.2. Gyomnövények3 óra

gyomnövény fogalma, a fajok csoportosításagyomnövények jelentőségea legfontosabb fajok és életformájuk

7.3.3. Ivaros úton szaporítható egynyáriak 3 óra

a legfontosabb magról szaporítható egynyári dísznövények csoportosításaa legfontosabb magról szaporítható egynyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.4. Ivartalan úton szaporítható egynyáriak3 óra

a legfontosabb ivartalan úton szaporítható egynyári dísznövények csoportosítása

57

a legfontosabb ivartalan úton szaporítható egynyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.5. Rövid tenyészidejű kétnyáriak3 óra

a legfontosabb rövid tenyészidejű, kétnyári dísznövények jelentőségea legfontosabb rövid tenyészidejű, kétnyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.6. Hosszú tenyészidejű kétnyáriak3 óra

a legfontosabb hosszú tenyészidejű, kétnyári dísznövények jelentőségea legfontosabb hosszú tenyészidejű, kétnyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.7. Közepes vízigényű évelők3 óra

a legfontosabb közepes vízigényű évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb közepes vízigényű dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.8. Szárazságtűrő évelők3 óra

a legfontosabb szárazságtűrő évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb szárazságtűrő dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.9. Vízi, vízparti, fagyérzékeny évelők3 óra

a legfontosabb vízi, vízparti és fagyérzékeny évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb vízi, vízparti és fagyérzékeny dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.10. Hagymás, gumós évelők3 óra

a legfontosabb hagymás, gumós évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb hagymás, gumós dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.11. Árnyéki évelők3 óra

58

a legfontosabb árnyéki évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb árnyéki dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.12. Fűmagkeverékek fajai6 óra

a fűmagkeverékeket alkotó legfontosabb fűfajok csoportosításaa legfontosabb fűfajok és fajták részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.13. Lombhullató díszfák6 óra

a legfontosabb lombhullató díszfák csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lombhullató díszfák részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.14. Lombhullató díszcserjék6 óra

a legfontosabb lombhullató díszcserjék csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lombhullató díszcserjék részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.15. Kúszócserjék6 óra

a legfontosabb kúszócserjék csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb kúszócserjék részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.16. Lomblevelű örökzöldek6 óra

a legfontosabb lomblevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lomblevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.17. Pikkelylevelű örökzöldek 6 óra

a legfontosabb pikkelylevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb pikkelylevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.18. Tűlevelű örökzöldek 6 óra

a legfontosabb tűlevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb tűlevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

59

7.3.19. Cserepes levéldísznövények 14 óra

a legfontosabb cserepes levéldísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb cserepes levéldísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.3.20. Virágzó cserepes dísznövények 14 óra

a legfontosabb virágzó cserepes dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb virágzó cserepes dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felhasználásukra

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem és/vagy tankert és/vagy növényház


7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)magyarázatelbeszéléskiselőadásmegbeszélés/vitaszemléltetésprojektházi feladatkooperatív tanulásszimuláció

7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Olvasott szöveg önálló feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzetelésselHallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanXY rajz értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjátékKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

7.6. A tantárgy értékelésének módja

60

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

61

11070-12Dísznövény-ismeret

Növényismeret gyakorlat

Ivar

os ú

ton

szap

oríth

ató

egyn

yári

ak

Ivar

tala

n út

on s

zapo

ríth

ató

egyn

yári

ak

Röv

id te

nyés

zide

jű k

étny

ária

k fe

lism

erés

eH

ossz

ú te

nyés

zide

jű k

étny

ária

k fe

lism

erés

eK

özep

es v

ízig

ényű

éve

lők

felis

mer

ése

Szár

azsá

gtűr

ő év

elők

felis

mer

ése

Vízi

, víz

part

i, fa

gyér

zéke

ny é

velő

k H

agym

ás, g

umós

éve

lők

felis

mer

ése

Árny

éki é

velő

k fe

lism

erés

eFű

mag

keve

réke

k fa

jain

ak fe

lism

erés

eLo

mbh

ulla

tó d

íszf

ák fe

lism

erés

eLo

mbh

ulla

tó d

íszc

serj

ék fe

lism

erés

eK

úszó

cser

jék

felis

mer

ése

Lom

blev

elű

örök

zöld

ek fe

lism

erés

ePi

kkel

ylev

elű

örök

zöld

ek fe

lism

erés

eTű

leve

lű ö

rökz

ölde

k fe

lism

erés

eC

sere

pes

levé

ldís

znöv

énye

k fe

lism

erés

eVi

rágz

ó cs

erep

esek

felis

mer

ése

FELADATOKEgy-, kétnyári dísznövényeket felismer és megnevez

x x x xÉvelő dísznövényeket felismer és megnevez x x x x x xLombhullató dísznövényeket felismer és megnevez

x x xÖrökzöld dísznövényeket felismer és megnevez

x x xCserepes, edényes dísznövényeket felismer és megnevez

x xSZAKMAI ISMERETEK

Egy-, kétnyári dísznövények jellemzői x x x xÉvelő dísznövények jellemzői x x x x x xLombhullató dísznövények jellemzői x x xÖrökzöld dísznövények jellemzői x x xCserepes, edényes dísznövények jellemzői x x

62

SZAKMAI KÉSZSÉGEKOlvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x xSzakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x xInformációforrások kezelése x x x x x x x x x x x x x x x x x xMennyiségérzék x x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x x x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvhelyesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKEmlékezőképesség (ismeretmegőrzés) x x x x x x x x x x x x x x x x x x

63

8. Növényismeret gyakorlat 248 óra

8.1. A tantárgy tanításának céljaA tananyag elsajátítása során a tanulók megismerkednek a magyarországi viszonyok között jelentős, kertépítészetileg fontos növényfajokkal és fajtákkal. Minden növénynél részletesen megismerik a növény nevét,származási helyét,kertépítészeti jelentőségét,leírását, fajtáit,igényeit,felhasználását,esetleges kórokozóit, kártevőit.

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakbiológia (növénytan)

8.3. Témakörök

8.3.1. Gyomnövények 12 óragyomnövény fogalma, a fajok csoportosításagyomnövények jelentőségea legfontosabb fajok és életformájuk (Capsella bursa-pastoris, Lamium purpureum, Stellaria media, Veronica sp., Poa annua, Papaver rhoeas, Ambrosia elatior, Amaranthus retroflexus, Chenopodium album, Erigeron canadensis, Setaria sp., Digitaria sanguinalis, Portulaca oleracea, Polygonum aviculare, Galinsoga parviflora, Cirsium vulgare, Agropyron repens, Convolvulus arvensis, Cynodon dactylon, Oxalis corniculata, Plantago major, P. lanceolata, Trifolium repens, Taraxacum officinale, Cichorium intybus, Sambucus nigra, Clematis vilatlba, Rubus sp., Ailanthus altissima, Celtis occidentalis, Prunus cerasifera).

8.3.2. Ivaros úton szaporítható, egynyáriak felismerése 12 óra

a legfontosabb magról szaporítható egynyári dísznövények csoportosításaa legfontosabb magról szaporítható egynyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.3. Ivartalan úton szaporítható egynyáriak felismerése 12 óra

a legfontosabb ivartalan úton szaporítható egynyári dísznövények csoportosítása

64

a legfontosabb ivartalan úton szaporítható egynyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.4. Rövid tenyészidejű kétnyáriak felismerése 12 óra

a legfontosabb rövid tenyészidejű, kétnyári dísznövények jelentőségea legfontosabb rövid tenyészidejű, kétnyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.5. Hosszú tenyészidejű kétnyáriak felismerése 12 óra

a legfontosabb hosszú tenyészidejű, kétnyári dísznövények jelentőségea legfontosabb hosszú tenyészidejű, kétnyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.6. Közepes vízigényű évelők felismerése 12 óra

a legfontosabb közepes vízigényű évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb közepes vízigényű dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.7. Szárazságtűrő évelők felismerése 12 óra

a legfontosabb szárazságtűrő évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb szárazságtűrő dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.8. Vízi, vízparti, fagyérzékeny évelők felismerése 12 óra

a legfontosabb vízi, vízparti és fagyérzékeny évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb vízi, vízparti és fagyérzékeny dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.9. Hagymás, gumós évelők felismerése 12 óra

a legfontosabb hagymás, gumós évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb hagymás, gumós dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

65

8.3.10. Árnyéki évelők felismerése 10 óraa legfontosabb árnyéki évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb árnyéki dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.11. Fűmagkeverékek fajainak felismerése 10 óra

a fűmagkeverékeket alkotó legfontosabb fűfajok csoportosítása

a legfontosabb fűfajok és fajták részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.12. Lombhullató díszfák felismerése 10 óra

a legfontosabb lombhullató díszfák csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lombhullató díszfák részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.13. Lombhullató díszcserjék felismerése 10 óra

a legfontosabb lombhullató díszcserjék csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lombhullató díszcserjék részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.14. Kúszócserjék felismerése 10 óraa legfontosabb kúszócserjék csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb kúszócserjék részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.15. Lomblevelű örökzöldek felismerése 10 óra

a legfontosabb lomblevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lomblevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.16. Pikkelylevelű örökzöldek felismerése 10 óra

a legfontosabb pikkelylevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb pikkelylevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.17. Tűlevelű örökzöldek felismerése 10 óra

a legfontosabb tűlevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségük

66

a legfontosabb tűlevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.18. Cserepes levéldísznövények felismerése 28 óra

a legfontosabb cserepes levéldísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb cserepes levéldísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

8.3.19. Virágzó cserepes dísznövények felismerése 32 óra

a legfontosabb virágzó cserepes dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb virágzó cserepes dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre.

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tankert és/vagy növényház.


8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)magyarázatelbeszéléskiselőadásmegbeszélésvitaszemléltetésprojektházi feladatkooperatív tanulásszimuláció

8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Olvasott szöveg önálló feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzetelésselHallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanRajzok értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjáték

67

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással


68


Kertfenntartásmegnevezésű



69

A 11069-12 azonosító számú Kertfenntartás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Kertfenntartás

A ke

rtfe

nnta

rtás

ala

pfog

alm

ai

Zöld

felü

lete

k cs

opor

tosí

tása

, zöl

dfel

ület

i re

ndsz

erek

Váro

si z

öldf

elül

etek

jele

ntős

ége

Fűfe

lüle

tek

fenn

tart

ása

Egy

- és

kétn

yári

vir

ágfe

lüle

tek

fenn

tart

ása

Éve

lő v

irág

felü

lete

k fe

nnta

rtás

a

Lom

bhul

lató

dís

zfák

fenn

tart

ása

Dís

zcse

rjék

fenn

tart

ása

Örö

kzöl

d dí

sznö

vény

ek fe

nnta

rtás

aE

dény

es n

övén

yek

fenn

tart

ása

Kús

zónö

vény

ek fe

nnta

rtás

aTa

lajta

karó

növ

énye

k fe

nnta

rtás

aR

ózsa

felü

lete

k fe

nnta

rtás

aSz

ikla

kert

ek fe

nnta

rtás

aSí

rkiü

lteté

sek

fenn

tart

ása

Fűbo

rítá

sú s

port

pály

ák fe

nnta

rtás

a

FELADATOKFűfelületet fenntart x xEgy- és kétnyári virágfelületet fenntart x xÉvelő virágfelületet fenntart x xLombhullató díszfákat és díszcserjéket fenntart

x x xÖrökzöld dísznövényeket fenntart x xEdényes növényeket fenntart x xKúszónövényeket fenntart x x

70

Talajtakaró növényeket fenntart x xRózsafelületeket fenntart x xSziklakerteket fenntart x xSírkiültetéseket fenntart x xFűborítású sportpályákat fenntart x x Parkfenntartási gépeket, eszközöket használ és karbantart

x x x x x x x x x x x x x xSZAKMAI ISMERETEK

Fűfelületek fenntartása x xEgy- és kétnyári virágfelületek fenntartása x xÉvelő virágfelületek fenntartása x xLombhullató díszfák és díszcserjék fenntartása

x x xÖrökzöld dísznövények fenntartása x xEdényes növények fenntartása x xKúszónövények fenntartása x xTalajtakaró növények fenntartása x xRózsafelületek fenntartása x xSziklakertek fenntartása x xSírkiültetések fenntartása x xFűborítású sportpályák fenntartása x xParkfenntartási gépek, eszközök ismerete x x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

x x x x x x x x x x x x x x x x Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x Információforrások kezelése x x x x x x x x x x x x x x x x Elemi számolási készség x x x x x x x x x x x x x Mennyiségérzék x x x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség x x x

71

Monotónia-tűrés x xTÁRSAS KOMPETENCIÁK

Irányíthatóság x x x x x x x x x x x x xMÓDSZER KOMPETENCIÁK

A környezet tisztán tartása x x x x

72

9. Kertfenntartás tantárgy 36 óra

9.1. A tantárgy tanításának céljaA tananyag elsajátítása során a tanulók megismerkednek a zöldfelületek fenntartási munkáival. Minden zöldfelület képző növénycsoportnál részletesen megismerik a növénycsoport általános és speciális fenntartási munkáit.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakBiológia (növénytan)

9.3. Témakörök

9.3.1. A kertfenntartás alapfogalmai3 óra

A parkfenntartásban használt mértékegységekA zöldfelület, kert, park, zöldövezet fogalmaZöldfelület gazdálkodás fogalma

9.3.2. Zöldfelületek csoportosítása, zöldfelületi rendszerek 2 óraVárosi zöldfelületek történeti áttekintéseZöldterületek csoportosítása; kerttípusok

9.3.3. Városi zöldfelületek jelentősége2 óra

Tervezés, építés, fenntartás kapcsolata; zöldterületek gazdasági jelentőségeZöldfelületek osztályozásaZöldfelületek fenntarthatósága, fenntartás tervezésZöldfelület védelem

9.3.4. Fűfelületek fenntartása3 óra

Fűfelületek jelentősége.Fűfelületek csoportosítása. Gyep. A pázsit. Virágos gyep. Fűmagkeverékek.Tápanyag-utánpótlás, fenntartó trágyázás.Fűfelületek öntözése.Fűfelületek növényvédelme.Fűfelületek talajápolása.Kaszálás. Kaszálék gyűjtése.Gyepszélvágás.Lombgyűjtés. Gyepszellőztetés, gereblyézés. Homokszórás.

73

Hengerezés, tömörítés.Takarítás. Felújítás, felülvetés.

9.3.5. Egy- és kétnyári virágfelületek fenntartása2 óra

Virágfelületek csoportosítása.Egynyári virágfelületek fenntartása.Egynyári virágfelületek általános ápolási munkái. Egynyári virágfelületek öntözése. Egynyáriak tápanyag-utánpótlása. Egynyáriak talajápolása. Egynyáriak növényvédelme. Egynyáriak speciális ápolási munkái. Kétnyári virágfelületek jelentősége.Kétnyári virágfelületek fenntartása.

9.3.6. Évelő virágfelületek fenntartása3 óra

Évelő virágfelületek jelentősége. Évelő virágfelületek fenntartási munkái. Évelők általános ápolási munkái.Évelőágyak öntözése.Évelőágyak tápanyag-utánpótlása. Évelőágyások talajpótlása. Évelő virágfelületek növényvédelme. Évelő virágfelületek speciális ápolási munkái.

9.3.7. Lombhullató díszfák fenntartása3 óra

Díszfák, díszcserjék jelentősége. Díszfák, díszcserjék csoportosítása. Díszfák ápolási munkái.Díszfák öntözése. Díszfák tápanyag-utánpótlása. Díszfák talajápolása. Díszfák növényvédelme. Díszfák metszése. Díszfák koronaformái.Díszfák ifjító metszése.Idős fák speciális ápolási munkái. Faértékelési módszerek.Odúkezelés.Koronabiztosítás.Átültetés. Fakivágás. Kalodázás. Talajszellőztetés.

74

9.3.8. Díszcserjék fenntartása3 óra

Díszcserjék jelentősége. Díszcserjék csoportosítása. Díszcserjék ápolási munkái. Díszcserjék öntözése. Díszcserjék tápanyag-utánpótlása. Díszcserjék talajápolása. Díszcserjék növényvédelme. Díszcserjék metszése. Díszcserjék alakító és fenntartó metszése. Díszcserjék ifjító metszése. Sövények metszése.

9.3.9. Örökzöld dísznövények fenntartása3 óra

Örökzöldek jelentősége. Örökzöldek csoportosítása. Örökzöldek öntözése. Örökzöldek tápanyag utánpótlása.Örökzöldek talajápolása. Örökzöldek növényvédelme.Örökzöldek metszése. Örökzöld sövények nyírása.Téliesítés.Örökzöldek karózása.

9.3.10. Edényes növények fenntartása3 óra

Edényes növények jelentősége. Edényes növények öntözése. Edényes növények tápanyag utánpótlása. Edényes növények talajápolása. Edényes növények növényvédelme. Edényes növények speciális ápolási munkái.

9.3.11. Kúszónövények fenntartása1 óra

Kúszónövények jelentősége. Kúszónövények öntözése. Kúszónövények fenntartó trágyázása. Kúszónövények talajápolása. Kúszó növények növényvédelme. Kúszónövények speciális ápolási munkái.

9.3.12. Talajtakaró növények fenntartása2 óra

Talajtakaró növények jelentősége. Talajtakaró növények általános fenntartási munkáiTalajtakaró növények speciális fenntartási munkái

75

9.3.13. Rózsafelületek fenntartása2 óra

Rózsafelületek jelentősége.Rózsafelületek öntözése.Rózsafelületek tápanyag utánpótlása. Rózsafelületek talajápolása. Rózsafelületek növényvédelme. Takarás. Nyitás.Vadalás. Kötözés. Ifjítás.

9.3.14. Sziklakertek fenntartása2 óra

Sziklakertek jelentősége, csoportjai. Szárazon rakott támfalak. Szárazon rakott kerti lépcsők.Kőlapos utak. Sziklakertek öntözése. Sziklakertek tápanyag- utánpótlása. Sziklakertek növényvédelme. Sziklakertek talajápolása. Metszés.Visszaszorítás.Talajtakarás megújítása.Elnyílott virágok, száraz részek eltávolítása. Lombgyűjtés. Kövek igazítása.Pótlás, felújítás.

9.3.15. Sírkiültetések fenntartása1 óra

Általános zöldfelület-fenntartási munkák az évszakoknak és a kegyeleti, temetőlátogatási ünnepeknek megfelelően. Pázsit gondozási munkái. Sövényápolás, nyírás.Idős fa ápolása.

9.3.16. Fűborítású sportpályák fenntartása1 óra

Fűborítású sportpályák öntözése.Fűborítású sportpályák tápanyag-utánpótlása.Fűborítású sportpályák növényvédelme.

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem

76



Sorszám


módszer neve





icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. projekt X X1.7. kooperatív tanulás X1.8. házi feladat X X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret












77




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret





78



Fűfü

lete

k fe

nnta

rtás

a

Egy-

és

kétn

yári

vir

ágfe

lüle

tek

fenn

tart

ása

Ével

ő vi

rágf

elül

etek

fenn

tart

ása

Lom

bhul

lató

dís

zfák

fenn

tart

ása

Dís

zcse

rjék

fenn

tart

ása

Örö

kzöl

d dí

sznö

vény

ek fe

nnta

rtás

a

Edé

nyes

növ

énye

k fe

nnta

rtás

a

Kús

zónö

vény

ek fe

nnta

rtás

a

Tala

jtaka

ró n

övén

yek

fenn

tart

ása

Róz

safe

lüle

tek

fenn

tart

ása

Szik

lake

rtek

fenn

tart

ása

Sírk

iülte

tése

k fe

nnta

rtás

a

Fűbo

rítá

sú s

port

pály

ák fe

nnta

rtás

a

FELADATOKFűfelületet fenntart x xEgy- és kétnyári virágfelületet fenntart xÉvelő virágfelületet fenntart xLombhullató díszfákat és díszcserjéket fenntart

x xÖrökzöld dísznövényeket fenntart xEdényes növényeket fenntart xKúszónövényeket fenntart xTalajtakaró növényeket fenntart xRózsafelületeket fenntart x

79

Sziklakerteket fenntart xSírkiültetéseket fenntart xFűborítású sportpályákat fenntart x x Parkfenntartási gépeket, eszközöket használ és karbantart

x x x x x x x x x x x x xSZAKMAI ISMERETEK

Fűfelületek fenntartása xEgy- és kétnyári virágfelületek fenntartása xÉvelő virágfelületek fenntartása xLombhullató díszfák és díszcserjék fenntartása

x xÖrökzöld dísznövények fenntartása xEdényes növények fenntartása xKúszónövények fenntartása xTalajtakaró növények fenntartása xRózsafelületek fenntartása xSziklakertek fenntartása xSírkiültetések fenntartása xFűborítású sportpályák fenntartása x xParkfenntartási gépek, eszközök ismerete x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

x x x x x x x x x x x x x Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x Információforrások kezelése x x x x x x x x x x x x x Elemi számolási készség x x x x x x x x x x x x x Mennyiségérzék x x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség x x x Monotónia-tűrés x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

80

Irányíthatóság x x x x x x x x x x x x xMÓDSZER KOMPETENCIÁK

A környezet tisztán tartása x x x

81

10. Kertfenntartás gyakorlat tantárgy 284 óra

10.1. A tantárgy tanításának céljaA tananyag készség szintű elsajátítása során a tanulók gyakorlatban ismerkednek meg a zöldfelületek fenntartási munkáival. Minden zöldfelület képző növénycsoportnál részletesen elsajátítják és begyakorolják a növénycsoport általános és speciális fenntartási munkáit.


10.3. Témakörök

10.3.1. Fűfelületek fenntartása 18 óra

Fűfelületek tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázás.Fűfelületek öntözése.Fűfelületek növényvédelme.Fűfelületek talajápolása.Kaszálás. Kaszálék gyűjtése.Gyepszélvágás.Lombgyűjtés. Gyepszellőztetés, gereblyézés. Homokszórás. Hengerezés, tömörítés.Takarítás. Felújítás, felülvetés.

10.3.2. Egy- és kétnyári virágfelületek fenntartása 38 óra

Egynyári virágfelületek öntözése. Egynyáriak tápanyag-utánpótlása. Egynyáriak talajápolása. Egynyáriak növényvédelme. Egynyáriak speciális ápolási munkái. Kétnyári virágfelületek fenntartása.

10.3.3. Évelő virágfelületek fenntartása 38 óra

Évelőágyak öntözése. Évelőágyak tápanyag-utánpótlása. Évelőágyások talajpótlása. Évelő virágfelületek növényvédelme. Évelő virágfelületek speciális ápolási munkái.

82

10.3.4. Lombhullató díszfák fenntartása 22 óra

Díszfák öntözése. Díszfák tápanyag-utánpótlása. Díszfák talajápolása. Díszfák növényvédelme. Díszfák metszése. Díszfák ifjító metszése.Fafelmérés.Odúkezelés.Koronabiztosítás.Átültetés. Fakivágás. Kalodázás. Talajszellőztetés.

10.3.5. Díszcserjék fenntartása 28 óra

Díszcserjék öntözése. Díszcserjék tápanyag-utánpótlása. Díszcserjék talajápolása. Díszcserjék növényvédelme. Díszcserjék alakító és fenntartó metszése. Díszcserjék ifjító metszése. Sövények metszése.

10.3.6. Örökzöld dísznövények fenntartása 16 óra

Örökzöldek öntözése. Örökzöldek tápanyag utánpótlása.Örökzöldek talajápolása. Örökzöldek növényvédelme.Örökzöldek speciális ápolási munkái. Örökzöldek metszése. Örökzöld sövények nyírása. Téliesítés. Örökzöldek karózása.

10.3.7. Edényes növények fenntartása 32 óra

Edényes növények öntözése. Edényes növények tápanyag utánpótlása. Edényes növények talajápolása. Edényes növények növényvédelme. Edényes növények speciális ápolási munkái.

10.3.8. Kúszónövények fenntartása 14 óra

Kúszónövények öntözése.

83

Kúszónövények fenntartó trágyázása. Kúszónövények talajápolása. Kúszó növények növényvédelme. Kúszónövények speciális ápolási munkái.

10.3.9. Talajtakaró növények fenntartása 20 óra

Talajtakaró növények általános fenntartási munkáiTalajtakaró növények speciális fenntartási munkái

10.3.10. Rózsafelületek fenntartása 18 óra

Rózsafelületek öntözése.Rózsafelületek tápanyag utánpótlása. Rózsafelületek talajápolása. Rózsafelületek növényvédelme. Takarás. Nyitás.Vadalás. Kötözés. Ifjítás.

10.3.11. Sziklakertek fenntartása 18 óraSziklakertek öntözése. Sziklakertek tápanyag- utánpótlása. Sziklakertek növényvédelme. Sziklakertek talajápolása. Metszés.Visszaszorítás.Talajtakarás megújítása.Elnyílott virágok, száraz részek eltávolítása. Lombgyűjtés. Kövek igazítása.Pótlás, felújítás.

10.3.12. Sírkiültetések fenntartása 12 óra

Általános zöldfelület-fenntartási munkák az évszakoknak és a kegyeleti, temetőlátogatási ünnepeknek megfelelően.

10.3.13. Fűborítású sportpályák fenntartása 10 óra

Fűborítású sportpályák öntözése.Fűborítású sportpályák tápanyag-utánpótlása.Fűborítású sportpályák növényvédelme.Fűborítású sportpályák fűfajtái.Fűborítású sportpályák füvének gondozása.Fűnyírás.

84

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tankert és/vagy külső szakmai vonatkozású helyszín



10.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Hallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaÖnálló feladatvégzésSzervezési feladatokTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanXY rajz értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjátékKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással


85


Kertfenntartás műszaki ismeretei

Mun

kavé

dele

m

Gép

ek, k

ézi e

szkö

zök

karb

anta

rtás

a

Fűny

írók

üze

mel

teté

se, k

arba

ntar

tása

Gép

i fűr

észe

k, s

övén

ynyí

rók

üzem

elte

tése

, ka

rban

tart

ása

Taka

rító

, sík

ossá

g-m

ente

sítő

, lom

bszí

vó g

épek

üz

emel

teté

se, k

arba

ntar

tása

Ker

ti n

övén

yvéd

ő gé

pek

üzem

elte

tése

, ka

rban

tart

ása

Tápa

nyag

-utá

npót

lás

műs

zaki

ber

ende

zése

inek

üz

emel

teté

se é

s ka

rban

tart

ása

Anya

gszá

llítá

s m

űsza

ki b

eren

dezé

sein

ek

üzem

elte

tése

és

karb

anta

rtás

a

Egy

éb k

ertf

ennt

artó

gép

ek, b

eren

dezé

sek

üzem

elte

tése

, kar

bant

artá

sa

FELADATOKFűfelületet fenntart x x x x x x xEgy- és kétnyári virágfelületet fenntart x x x x xÉvelő virágfelületet fenntart x x x x xLombhullató díszfákat és díszcserjéket fenntart

x x x x x x x xÖrökzöld dísznövényeket fenntart x x x x x xEdényes növényeket fenntart x x x x x xKúszónövényeket fenntart x x x x xTalajtakaró növényeket fenntart x x x x x xRózsafelületeket fenntart x x x x xSziklakerteket fenntart x x x x x x

86

Sírkiültetéseket fenntart x x x x x x x xFűborítású sportpályákat fenntart x x x x x x x x Parkfenntartási gépeket, eszközöket használ és karbantart

x x x x x x x x xSZAKMAI ISMERETEK

Fűfelületek fenntartása x x x x x x xEgy- és kétnyári virágfelületek fenntartása x x x x xÉvelő virágfelületek fenntartása x x x x xLombhullató díszfák és díszcserjék fenntartása

x x x x x x x xÖrökzöld dísznövények fenntartása x x x x x xEdényes növények fenntartása x x x x x xKúszónövények fenntartása x x x x xTalajtakaró növények fenntartása x x x x x xRózsafelületek fenntartása x x x x xSziklakertek fenntartása x x x x x xSírkiültetések fenntartása x x x x x x x xFűborítású sportpályák fenntartása x x x x x x x xParkfenntartási gépek, eszközök ismerete x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

x x x x x x x x x Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x x x x x Információforrások kezelése x x x x x x x x x Elemi számolási készség x x x x x x x x Mennyiségérzék x x x x x x x x x


TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x x x x x x x x

87

MÓDSZER KOMPETENCIÁK A környezet tisztán tartása x x x x x x x x x

88

11. Kertfenntartás műszaki ismeretei tantárgy 36 óra

11.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának feladata a kertfenntartáshoz kötődő műszaki ismeretek nyújtása, a kertfenntartásban használt erő- és munkagépek, eszközök működési elvének, szerkezetének megismertetése.


11.3. Témakörök

11.3.1. Munkavédelem4 óra

A munkavédelem fogalmaA munkavédelem területeiÁltalános munkavédelmi ismeretekTűzvédelmi ismeretek, eszközökEgyéni védelem

11.3.2. Gépek, kézi eszközök karbantartása5 óra

Főbb karbantartási tevékenységekGépek, eszközök tisztítása

11.3.3. Fűnyírók3 óra

Rotációs forgókéses fűnyírókHengerkéses fűnyírók

11.3.4. Gépi fűrészek, sövénynyírók5 óra

A motorfűrészek fő szerkezeti részei, rendeltetésükA motorfűrész biztonsági berendezéseiA motorfűrészek karbantartásaSövénynyírók

11.3.5. Takarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek3 óra

takarító gépek fő szerkezeti részei, rendeltetésüksíkosság-mentesítő gépek fő szerkezeti részei, rendeltetésüklombszívó gépek fő szerkezeti részei, rendeltetésüktakarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek karbantartása

11.3.6. Kerti növényvédő gépek5 óra

A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési

89

módok Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működéseSzórószerkezetek, a ködpermetezés gépeiA porozógépek, csávázókHáti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos)A permetezőgépek automatikáiPermetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállításaAz üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai

11.3.7. Tápanyag-utánpótlás műszaki berendezései a kertfenntartásban

4 óraAz istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozásaA hígtrágya kijuttatásaA műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (szilárd és folyékony műtrágyák kijuttatása)

11.3.8. Anyagszállítás a kertfenntartásban3 óra

Anyagmozgatógépek csoportosításaSzállítójárművek Pótkocsik (egytengelyes, többtengelyes)TehergépkocsikFolyamatos üzemű szállítószerkezetek és rakodógépekSzakaszos üzemű rakodógépekTargoncákEgyéb rakodók

11.3.9. Egyéb kertfenntartó gépek, berendezések (idősfa átültető gépek, emelőkosaras gépek,…)

4 óraidősfa átültető gépek fő szerkezeti részei, rendeltetésükemelőkosaras gépek fő szerkezeti részei, rendeltetésükegyéb kertfenntartó gépek fő szerkezeti részei, rendeltetésük

11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanterem


Sorszám


módszer neve





icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat X

1.2. elbeszélés X

1.3. kiselőadás X

90

Sorszám


módszer neve




pontosítása)

egyéni

csoport

osztály

1.4. megbeszélés X

1.5. szemléltetés X

1.6. projekt X X

1.7. kooperatív tanulás X

1.8. házi feladat X X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret















91


Olvasott szöveg önálló feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzetelésselHallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanXY rajz értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjátékKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással


92



Mun

kavé

dele

m

Gép

ek, k

ézi e

szkö

zök

karb

anta

rtás

a

Fűny

írók

üze

mel

teté

se, k

arba

ntar

tása

Gép

i fűr

észe

k, s

övén

ynyí

rók

üzem

elte

tése

, ka

rban

tart

ása

Taka

rító

, sík

ossá

g-m

ente

sítő

, lom

bszí

vó g

épek

üz

emel

teté

se, k

arba

ntar

tása

Ker

ti n

övén

yvéd

ő gé

pek

üzem

elte

tése

, ka

rban

tart

ása

Tápa

nyag

-utá

npót

lás

műs

zaki

ber

ende

zése

inek

üz

emel

teté

se é

s ka

rban

tart

ása

Anya

gszá

llítá

s m

űsza

ki b

eren

dezé

sein

ek

üzem

elte

tése

és

karb

anta

rtás

a

Egy

éb k

ertf

ennt

artó

gép

ek, b

eren

dezé

sek

üzem

elte

tése

, kar

bant

artá

sa

FELADATOKFűfelületet fenntart x x x x x x xEgy- és kétnyári virágfelületet fenntart x x x x xÉvelő virágfelületet fenntart x x x x xLombhullató díszfákat és díszcserjéket fenntart

x x x x x x x xÖrökzöld dísznövényeket fenntart x x x x x xEdényes növényeket fenntart x x x x x xKúszónövényeket fenntart x x x x xTalajtakaró növényeket fenntart x x x x x xRózsafelületeket fenntart x x x x xSziklakerteket fenntart x x x x x x

93

Sírkiültetéseket fenntart x x x x x x x xFűborítású sportpályákat fenntart x x x x x x x x Parkfenntartási gépeket, eszközöket használ és karbantart

x x x x x x x x xSZAKMAI ISMERETEK

Fűfelületek fenntartása x x x x x x xEgy- és kétnyári virágfelületek fenntartása x x x x xÉvelő virágfelületek fenntartása x x x x xLombhullató díszfák és díszcserjék fenntartása

x x x x x x x xÖrökzöld dísznövények fenntartása x x x x x xEdényes növények fenntartása x x x x x xKúszónövények fenntartása x x x x xTalajtakaró növények fenntartása x x x x x xRózsafelületek fenntartása x x x x xSziklakertek fenntartása x x x x x xSírkiültetések fenntartása x x x x x x x xFűborítású sportpályák fenntartása x x x x x x x xParkfenntartási gépek, eszközök ismerete x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

x x x x x x x x x Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x x x x x x x Információforrások kezelése x x x x x x x x x Elemi számolási készség x x x x x x x x Mennyiségérzék x x x x x x x x x


TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x x x x x x x x

94

MÓDSZER KOMPETENCIÁK A környezet tisztán tartása x x x x x x x x x

95

12. Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat tantárgy 142 óra

12.1. A tantárgy tanításának céljaA tananyag készség szintű elsajátítása során a tanulók gyakorlatban ismerkednek meg a kertfenntartásban használt erő- és munkagépekkel, eszközökkel.


12.3. Témakörök

12.3.1. Munkavédelem 22 óratűzvédelmi eszközök és használatukegyéni védőeszközök és használatuk közösségi védőeszközök és használatuk

12.3.2. Gépek, kézi eszközök karbantartása 18 óra

Főbb karbantartási tevékenységekGépek, eszközök tisztítása

12.3.3. Fűnyírók üzemeltetése, karbantartása 14 óra

rotációs forgókéses fűnyírók üzemeltetése, karbantartása, hengerkéses fűnyírók üzemeltetése, karbantartása

12.3.4. Gépi fűrészek, sövénynyírók üzemeltetése, karbantartása 16 óraA motorfűrészek fő szerkezeti részei, rendeltetésükA motorfűrész biztonsági berendezéseiA motorfűrészek üzemeltetése, karbantartásaSövénynyírók üzemeltetése, karbantartása

12.3.5. Takarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartása

12 óratakarító gépek üzemeltetése, karbantartása síkosság-mentesítő gépek üzemeltetése, karbantartása lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartása

12.3.6. Kerti növényvédő gépek üzemeltetése, karbantartása 16 óra

Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek üzemeltetése, karbantartásaSzórószerkezetek, a ködpermetezés gépeinek üzemeltetése, karbantartásaA porozógépek, csávázók üzemeltetése, karbantartása

96

Háti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos) üzemeltetése, karbantartásaA permetezőgépek automatikáiPermetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállítása

12.3.7. Tápanyag-utánpótlás műszaki berendezéseinek üzemeltetése, karbantartása

16 óraAz istállótrágya-szórók üzemeltetése, karbantartása A hígtrágya-szórók üzemeltetése, karbantartásaA műtrágyaszórók üzemeltetése, karbantartása

12.3.8. Anyagszállítás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása

14 óraSzállítójárművek üzemeltetése, karbantartásaPótkocsik (egytengelyes, többtengelyes) üzemeltetése, karbantartásaTehergépkocsik üzemeltetése, karbantartásaFolyamatos üzemű szállítószerkezetek és rakodógépek üzemeltetése, karbantartásaSzakaszos üzemű rakodógépek üzemeltetése, karbantartásaTargoncák üzemeltetése, karbantartásaEgyéb rakodók üzemeltetése, karbantartása

12.3.9. Egyéb kertfenntartó gépek, berendezések (idősfa átültető gépek, emelőkosaras gépek,…) üzemeltetése, karbantartása

14 óraIdősfa átültető gépek üzemeltetése, karbantartása Emelőkosaras gépek üzemeltetése, karbantartása Egyéb kertfenntartó gépek üzemeltetése, karbantartása

12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tankert és/vagy külső szakmai vonatkozású helyszín



97

12.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Hallott szöveg feldolgozása jegyzetelésselInformációk önálló rendszerezéseVálaszolás írásban mondatszintű kérdésekreTesztfeladat megoldásaÖnálló feladatvégzésSzervezési feladatokTapasztalatok utólagos ismertetése szóbanRajzok értelmezéseUtólagos szóbeli beszámolóInformációk rendszerezése mozaikfeladattalCsoportos versenyjátékKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással


98

Összefüggő szakmai gyakorlatA 9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök


Növényismeret gyakorlatGyomnövényekIvaros úton szaporítható egynyáriak felismeréseIvartalan úton szaporítható egynyáriak felismeréseRövid tenyészidejű kétnyáriak felismeréseHosszú tenyészidejű kétnyáriak felismeréseKözepes vízigényű évelők felismeréseSzárazságtűrő évelők felismeréseVízi, vízparti, fagyérzékeny évelők felismeréseHagymás, gumós évelők felismeréseÁrnyéki évelők felismerésefűmagkeverékek fajainak felismeréseLombhullató díszfák felismeréseLombhullató díszcserjék felismeréseKúszócserjék felismeréseLomblevelű örökzöldek felismerésePikkelylevelű örökzöldek felismeréseTűlevelű örökzöldek felismeréseCserepes levéldísznövények felismeréseVirágzó cserepesek felismeréseKertfenntartás gyakorlatFűfelületek fenntartásaEgy- és kétnyári virágfelületek

99


fenntartásaÉvelő virágfelületek fenntartásaLombhullató díszfák fenntartásaDíszcserjék fenntartásaÖrökzöld dísznövények fenntartásaEdényes növények fenntartásaKúszónövények fenntartásaTalajtakaró növények fenntartásaRózsafelületek fenntartásaSziklakertek fenntartásaSírkiültetések fenntartásaFűborítású sportpályák fenntartásaKertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlatMunkavédelemGépek, kézi eszközök karbantartásaFűnyírók üzemeltetése, karbantartásaGépi fűrészek, sövénynyírók üzemeltetése, karbantartásaTakarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartásaKerti növényvédő gépek üzemeltetése, karbantartásaTápanyag-utánpótlás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartásaAnyagszállítás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartásaEgyéb kertfenntartó gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása

100

11070-12 Dísznövényismeret

Növényismeret gyakorlat

Gyomnövényekgyomnövény fogalma, a fajok csoportosításagyomnövények jelentőségea legfontosabb fajok és életformájuk

Ivaros úton szaporítható egynyáriak felismerése a legfontosabb magról szaporítható egynyári dísznövények csoportosításaa legfontosabb magról szaporítható egynyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Ivartalan úton szaporítható egynyáriak felismerésea legfontosabb ivartalan úton szaporítható egynyári dísznövények csoportosításaa legfontosabb ivartalan úton szaporítható egynyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Rövid tenyészidejű kétnyáriak felismerésea legfontosabb rövid tenyészidejű, kétnyári dísznövények jelentőségea legfontosabb rövid tenyészidejű, kétnyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Hosszú tenyészidejű kétnyáriak felismerésea legfontosabb hosszú tenyészidejű, kétnyári dísznövények jelentőségea legfontosabb hosszú tenyészidejű, kétnyári dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Közepes vízigényű évelők felismerésea legfontosabb közepes vízigényű évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb közepes vízigényű dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Szárazságtűrő évelők felismerésea legfontosabb szárazságtűrő évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb szárazságtűrő dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

101

Vízi, vízparti, fagyérzékeny évelők felismerésea legfontosabb vízi, vízparti és fagyérzékeny évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb vízi, vízparti és fagyérzékeny dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Hagymás, gumós évelők felismerésea legfontosabb hagymás, gumós évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb hagymás, gumós dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Árnyéki évelők felismerésea legfontosabb árnyéki évelő dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb árnyéki dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Fűmagkeverékek fajainak felismerésea fűmagkeverékeket alkotó legfontosabb fűfajok csoportosításaa legfontosabb fűfajok és fajták részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Lombhullató díszfák felismerésea legfontosabb lombhullató díszfák csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lombhullató díszfák részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Lombhullató díszcserjék felismerésea legfontosabb lombhullató díszcserjék csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lombhullató díszcserjék részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Kúszócserjék felismerésea legfontosabb kúszócserjék csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb kúszócserjék részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Lomblevelű örökzöldek felismerésea legfontosabb lomblevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb lomblevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Pikkelylevelű örökzöldek felismerésea legfontosabb pikkelylevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb pikkelylevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

102

Tűlevelű örökzöldek felismerésea legfontosabb tűlevelű örökzöldek csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb tűlevelű örökzöldek részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Cserepes levéldísznövények felismerése a legfontosabb cserepes levéldísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb cserepes levéldísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre

Virágzó cserepes dísznövények felismerésea legfontosabb virágzó cserepes dísznövények csoportosítása, jelentőségüka legfontosabb virágzó cserepes dísznövények részletes megismerése, jellemzőik, különös tekintettel felismerésükre.



Témakörök

Egy- és kétnyári virágfelületek fenntartásaEgynyári virágfelületek öntözése. Egynyáriak tápanyag-utánpótlása. Egynyáriak talajápolása. Egynyáriak növényvédelme. Egynyáriak speciális ápolási munkái. Kétnyári virágfelületek fenntartása.

Évelő virágfelületek fenntartásaÉvelőágyak öntözése. Évelőágyak tápanyag-utánpótlása. Évelőágyások talajpótlása. Évelő virágfelületek növényvédelme. Évelő virágfelületek speciális ápolási munkái.

103

Lombhullató díszfák fenntartásaDíszfák öntözése. Díszfák tápanyag-utánpótlása. Díszfák talajápolása. Díszfák növényvédelme. Díszfák metszése. Díszfák ifjító metszése.Fafelmérés.Odúkezelés.Koronabiztosítás.Átültetés. Fakivágás. Kalodázás. Talajszellőztetés.

Díszcserjék fenntartásaDíszcserjék öntözése. Díszcserjék tápanyag-utánpótlása. Díszcserjék talajápolása. Díszcserjék növényvédelme. Díszcserjék alakító és fenntartó metszése. Díszcserjék ifjító metszése. Sövények metszése.

Örökzöld dísznövények fenntartásaÖrökzöldek öntözése. Örökzöldek tápanyag utánpótlása.Örökzöldek talajápolása. Örökzöldek növényvédelme.Örökzöldek speciális ápolási munkái. Örökzöldek metszése. Örökzöld sövények nyírása. Téliesítés. Örökzöldek karózása.

Edényes növények fenntartásaEdényes növények öntözése. Edényes növények tápanyag utánpótlása. Edényes növények talajápolása. Edényes növények növényvédelme. Edényes növények speciális ápolási munkái.

Kúszónövények fenntartásaKúszónövények öntözése. Kúszónövények fenntartó trágyázása. Kúszónövények talajápolása. Kúszó növények növényvédelme. Kúszónövények speciális ápolási munkái.

104

Talajtakaró növények fenntartásaTalajtakaró növények általános fenntartási munkáiTalajtakaró növények speciális fenntartási munkái

Rózsafelületek fenntartásaRózsafelületek öntözése.Rózsafelületek tápanyag utánpótlása. Rózsafelületek talajápolása. Rózsafelületek növényvédelme. Takarás. Nyitás.Vadalás. Kötözés. Ifjítás.

Sziklakertek fenntartásaSziklakertek öntözése. Sziklakertek tápanyag- utánpótlása. Sziklakertek növényvédelme. Sziklakertek talajápolása. Metszés.Visszaszorítás.Talajtakarás megújítása.Elnyílott virágok, száraz részek eltávolítása. Lombgyűjtés. Kövek igazítása.Pótlás, felújítás.

Sírkiültetések fenntartásaÁltalános zöldfelület-fenntartási munkák az évszakoknak és a kegyeleti, temetőlátogatási ünnepeknek megfelelően.

Fűborítású sportpályák fenntartásaFűborítású sportpályák öntözése.Fűborítású sportpályák tápanyag-utánpótlása.Fűborítású sportpályák növényvédelme.Fűborítású sportpályák fűfajtái.Fűborítású sportpályák füvének gondozása.Fűnyírás.


Témakörök

Munkavédelemtűzvédelmi eszközök és használatukegyéni védőeszközök és használatuk közösségi védőeszközök és használatuk

105

Gépek, kézi eszközök karbantartásaFőbb karbantartási tevékenységekGépek, eszközök tisztítása

Fűnyírók üzemeltetése, karbantartásarotációs forgókéses fűnyírók üzemeltetése, karbantartása, hengerkéses fűnyírók üzemeltetése, karbantartása

Gépi fűrészek, sövénynyírók üzemeltetése, karbantartásaA motorfűrészek fő szerkezeti részei, rendeltetésükA motorfűrész biztonsági berendezéseiA motorfűrészek üzemeltetése, karbantartásaSövénynyírók üzemeltetése, karbantartása

Takarító, síkosság-mentesítő, lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartás

Takarító gépek üzemeltetése, karbantartása Síkosság-mentesítő gépek üzemeltetése, karbantartása Lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartása

Kerti növényvédő gépek üzemeltetése, karbantartásaHidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek üzemeltetése, karbantartásaSzórószerkezetek, a ködpermetezés gépeinek üzemeltetése, karbantartásaA porozógépek, csávázók üzemeltetése, karbantartásaHáti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos) üzemeltetése, karbantartásaA permetezőgépek automatikáiPermetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállítása

Tápanyag-utánpótlás műszaki berendezéseinek üzemeltetése, karbantartásaAz istállótrágya-szórók üzemeltetése, karbantartása A hígtrágya-szórók üzemeltetése, karbantartásaA műtrágyaszórók üzemeltetése, karbantartása

Anyagszállítás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartásaPótkocsik (egytengelyes, többtengelyes) üzemeltetése, karbantartásaTehergépkocsik üzemeltetése, karbantartásaFolyamatos üzemű szállítószerkezetek és rakodógépek üzemeltetése, karbantartása, szállítójárművek üzemeltetése, karbantartásaSzakaszos üzemű rakodógépek üzemeltetése, karbantartásaTargoncák üzemeltetése, karbantartásaEgyéb rakodók üzemeltetése, karbantartása

Egyéb kertfenntartó gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása

106

Idősfa átültető gépek üzemeltetése, karbantartása Emelőkosaras gépek üzemeltetése, karbantartása Egyéb kertfenntartó gépek üzemeltetése, karbantartása

107

szakkÉpzÉsi kerettanterv-adaptÁciÓ · web viewÉp hallású az, akinek hallási ingerküszöbe...

Documents