szakközépiskolai szakmai - harruckern1).pdfszakrajz 0,5 cukrász szakmai gyakorlat 3 cukrász...

Ikt. szám: 19. sz. melléklet

Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János

Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája,

Szakiskolája és Kollégiuma

Szakközépiskolai szakmai

képzés 1.-2. szakképzési

évfolyam

esti képzés 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

2017/2018-as tanév Hatályos: 2018. szeptember 1-től

Czeglédiné Szappanos Anita

igazgató

Tartalom

34 811 01 Cukrász 34 541 05 Pék

34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

34 541 03 Húsipari termékgyártó

811 04 Szakács

34 543 02 Asztalos

35 841 02 Tehergépkocsi-vezető

G Y U L A I S Z A K K É P Z É S I C E N T R U M H A R R U C K E R N

J Á N O S S Z A K G I M N Á Z I U M A ,

S Z A K K Ö Z É P I S K O L Á J A , S Z A K I S K O L Á J A É S

K O L L É G I U M A S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

E S T I I S K O L A R E N D S Z E R Ű K É P Z É S B E N

a

34 811 01

CUKRÁSZ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és

– a 34 811 01 számú, Cukrász megnevezésű szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01.

Szakképesítés megnevezése: Cukrász

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai végzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás-turisztika

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy. 160 óra 160 óra


Összesen: 2271 óra 2505 óra

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 5,25 13

96 6,5 12

Összesen 18,25 18,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1

11561-16

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 1 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 1

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0 0,5

Vendéglátás higiéniája 0 0,5

11521-16 Cukrász szakmai

idegen nyelv Cukrász szakmai idegen nyelv 0 1

11522-16 Cukrász szakmai

feladatok

Cukrász szakmai ismeretek 2 2

Szakrajz 0,5

Cukrász szakmai gyakorlat 3

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 10 12

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


Összesen

e gy ögy e gy

:

Összesen 189 468 96

208 384

1345

Összesen 657 592

Elméleti óraszámok (arány ögy-

vel) 397 óra (29,5%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-

vel) 948 óra (70,5%)

11

499

-12

Fo

gla

lko

zta

tás

II.

Foglalkoztatás II. 9 0 0 0 9

Munkajogi alapismeretek 3 3

Munkaviszony létesítése 2 2

Álláskeresés 2 2

Munkanélküliség 2 2

11

497

-12

Fo

gla

lko

zta

tás

I. Foglalkoztatás I. 36 0 0 0 36

Nyelvtani rendszerezés 1 7 7


Nyelvi készségfejlesztés 12 12

Munkavállalói szókincs 10 10

11

561

-16

Gaz

dál

ko

dás

i is

mer

etek

Vendéglátó gazdálkodás 36 0 32 0 68

A gazdálkodás elemei, a piac 4 4

Vendéglátó alapismeretek 14 4 18

Adózási ismeretek 5 5

Ügyvitel a vendéglátásban 7 7

Alap, tömeg-és veszteségszámítás 8 8

Viszonyszámok 5 5

Árképzés 5 3 8

Jövedelmezőség 4 4

Készletgazdálkodás 5 5

Elszámoltatás 4 4

11

518

-16

Éle

lmis

zeri

smer

et

Általános élelmiszerismeret 36 0 32 0 68

Táplálkozás ismeret 10 10

Környezetvédelmi ismeretek 6 6

Fogyasztóvédelem 2 2

Élelmiszerek csoportjai I. 18 2 20

Élelmiszerek csoportjai II. 10 10

Élelmiszerek csoportjai III. 6 6

Élelmiszerek csoportjai IV, 6 6

Élelmiszerek csoportjai V. 8 8

11

519

-16

Éle

lmis

zerb

izto

nsá

gi

alap

ism

eret

ek Élelmiszerbiztonságról általában 0 0 16 0 16

Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 3 3

Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 5 5

Kémia toxikológiai

élelmiszerbiztonság 4 4

Élelmiszerekre vonatkozó

jogszabályok 4 4

Vendéglátás higiéniája 0 0 16 0 16

Vendéglátó üzletek kialakításának

feltételei 8 8

Személyi higiénia 3 3

Vendéglátó tevékenység

folytatásának követelményei 5 5

11

521

-16

Cu

krá

sz s

zak

mai

ideg

en n

yel

v

Cukrász szakmai idegen nyelv 0 0 32 0 32

Cukrászati anyagok mennyiségi

egységek anyaghányadok 5 5

Cukrászati kéziszerszámok, gépek,

berendezések, műveletek 5 5

Cukrászati termékek készítése I. 6 6

Cukrászati termékek készítése II. 10 10

Munkamegosztás, munkaszervezés,

kommunikáció 3 3

Szakmai önéletrajz 3 3

11

522

-16

Cu

krá

sz s

zak

mai

fel

adat

ok

Cukrász szakmai ismeretek 72 0 64 0 136

Cukrászati alapozó ismeretek 10 10

Cukrászati félkész termékek 25 25

Uzsonnasütemények 7 7

Kikészített sütemények I. 30 5 35

Kikészített sütemények II 20 20

Teasütemények 8 8

Hidegcukrászati készítmények,

bonbonok, tányérdesszertek 14 14

Díszítés 8 8

Munkaszervezési feladatok ellátása 4 4

Cukrászati termékek minősége,

forgalomba hozatala 5 5

Szakrajz 0 0 16 0 16

Szegélydíszek 4 4

Feliratok 4 4

Sablonok 4 4

Sütemény és dísztorta rajzok 4 4

Cukrász szakmai gyakorlat 0 108 0 0 108


Cukrászati félkész termékek 34 34

Uzsonnasütemények 24 24

Kikészített sütemények I. 44 44

Cukrász szakmai üzemi

gyakorlat 0 360 0 384 744


Cukrászati félkész termékek 120 12 132

Uzsonnasütemények 70 60 130

Kikészített sütemények I. 80 63 143

Kikészített sütemények II. 76 63 139

Teasütemények 63 63

Hidegcukrászati készítmények,

bonbonok, tányérdesszertek 63 63

Díszítés 40 40

Munkaszervezési feladatok ellátása 10 10

Cukrászati termékek minősége,

forgalomba hozatala 10 10

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A

11499-12 azonosító számú

Foglalkoztatás II.

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fogla

lkozt

atás

II.

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x

Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket x

Vállalkozást hoz létre és működtet x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít x

Diákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló

kötelezettségei, munkavállaló

felelőssége

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka,

diákmunka) x

Álláskeresési módszerek x

Vállalkozások létrehozása és működtetése x

Munkaügyi szervezetek x

Munkavállaláshoz szükséges iratok x

Munkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási,

egészség- és nyugdíjbiztosítási

összefüggései

x

A munkanélküli (álláskereső) jogai,

kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és

pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x

Elemi szintű számítógép használat x

Információforrások kezelése x

Köznyelvi beszédkészség x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Önfejlesztés x

Szervezőkészség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Kapcsolatteremtő készség x

Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás x

Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás II. tantárgy 9 óra

Két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

1.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkajogi alapismeretek 3 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési

formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony,

munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített

foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka),

önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet

keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és

határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés 2 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,

szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban

szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet

segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi

portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség 2 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként

történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési

kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi

szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: a nemzetgazdasági miniszter által vezetett

minisztérium, a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási, munkaerő-piaci

feladatokat ellátó szervezeti egységei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal

járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat

ellátó szervezeti egységei és ezek által ellátott feladatok.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni

vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás

megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka-

és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések egyéni

csoport-

bontás

osztály-

keret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.5. Hallott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x

1.6. Információk önálló

rendszerezése x

1.7.

Információk feladattal

vezetett

rendszerezése

x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Leírás készítése x

2.2.

Válaszolás írásban

mondatszintű

kérdésekre

x

2.3 Tesztfeladat megoldása x

1.6. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Fogla

lkozt

atás

I.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai

vonatkozással) x

egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölt x

idegen nyelvű szakmai irányítás,

együttműködés melletti munkát

végez

x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó

gyakran használt egyszerű szavak,

szókapcsolatok

x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok

kitöltése idegen nyelven x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen

nyelven feltett egyszerű kérdések

megértése, illetve azokra való

reagálás egyszerű mondatokban

x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x


Nyelvi magabiztosság x




Analitikus gondolkodás x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy 36 óra



A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai

vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat

tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai

irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a

mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen

nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4

alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre

az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi

kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

2.3. Témakörök

2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 7 óra

A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó

igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az

állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok

megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a

munkavégzés során az elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a

munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért

eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértésére,

valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz

reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes

és pontos használata révén fog megvalósulni.


A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen

idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) -

használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni

szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja

fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a

3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A

kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá

válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket,

illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a

munkahelyi meghallgatás során.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 12 óra

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése

fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási

képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető

társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által

egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz

alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek

szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a

képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen

nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának

képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv

szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két

fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- étkezés, szállás

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs 10 óra

(Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása)

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása

után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban,

megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai

vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a

munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az

alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai

jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről,

munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a

szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes

tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind

pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. kooperatív tanulás x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

7. digitális alapú

feladatmegoldás

x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x


vezetett feldolgozása x x

1.5.


vezetett

rendszerezése

x


2.1. Levélírás x

2.2.


mondatszintű

kérdésekre

x

3. Komplex információk körében

3.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4. Csoportos munkaformák körében

4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x



értékeléssel.

A


Gazdálkodási ismeretek

megnevezésű



A 11561-16 azonosító számú Gazdálkodási ismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Ven

dég

látó

gaz

dál

kod

ás

FELADATOK

Alkalmazza a gazdálkodás összefüggéseit x

Felméri az üzletben megjelenő keresletet és

kínálatot x

Ételt italt cukrászkészítményt, árukat beáraz x

Választékot állít össze árlapot készít x

Figyelemmel kíséri az árukészletet x

Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a

raktárból x

Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű

dokumentálását x

Rendelést állít össze x

Árut rendel x

Árut vesz át x

Leltározási feladatot végez x

Standol elszámol a napi bevétellel x

Adózással kapcsolatos nyilvántartást végez x

Nyugtát, kézpénzfizetési/átutalási számlát állít ki x

Bizonylatot állít ki x

Munkaidő nyilvántartást vezet x

Elkészíti, módosítja a munkabeosztást x

Anyaghányadot, kalkulációt készít x

Veszteség számításokat végez x

Gazdálkodási számításokat végez x

Kiszámítja az ételek tápanyag és energia

tartalmát x

Figyelemmel kíséri az üzleti eredmény és a

költségek alakulását x

Értékesítést ösztönző tevékenységet folytat x

Megkülönbözteti a vendéglátó vállalkozási

lehetőségeket és azok feltételeit x

A gazdálkodás alapegységei x

A vállalkozás lényege és jellemzői x

Alkalmazza az üzleti kommunikáció eszközeit x

Vendéglátó szoftvert használ x

SZAKMAI ISMERETEK

A gazdálkodás körfolyamatai és elemei x

A gazdálkodás piaci szereplői x

A piacok csoportosítása x

A piac tényezői és azok összefüggései x

A piaci verseny x


A vállalkozások lényege és jellemzői x

Gazdálkodás és ügyvitel x

Áruszükségleti terv, árufedezet, beszerzési

formák x

Raktári készlet kezelése, ellenőrzése x

Az áruátvétel szabályai folyamata x

Költségelszámolás x

Az anyagfelhasználás mérése x

Az étlaptervezés formái jelentősége alapelvei x

A vendéglátás tevékenységének általános

feltételei x

A vendéglátó tevékenység tárgyi és személyi

feltételei x

A munkaadó és a munkavállaló kapcsolata:

munkaszerződés, munkaidő beosztás,

munkabér

x

Az üzleti gazdálkodás bizonylatai x

A gazdálkodás elemei, összefüggései és

eredménye x

A vendéglátás gazdasági számításai x

A jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók. x

Készletgazdálkodással kapcsolatos mutatók x

Árképzés x

Viselkedéskultúra kommunikáció x

Az üzleti élet írásbeli formái x

A vendéglátás üzletkörei üzlettípusai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x

Szakmai nyelvi íráskészség x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x

Szakmai nyelvű beszédkészség x

Elemi számolási készség x


Önállóság x

Szorgalom, igyekezet x


Közérthetőség x


Tervezési képesség x

Rendszerező képesség x

Áttekintő képesség x

3. Vendéglátó gazdálkodás tantárgy 68 óra



A gazdálkodás alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység

megjelenési formáinak megismerése. A munkaviszony, létesítésével és

megszüntetésével, kapcsolatos ismeretek megszerzése. A vendéglátásban

leggyakrabban előforduló vállalkozási formák megismerése. A vendéglátásra jellemző

munkaerő- gazdálkodási feladatok meghatározása. Alapvető adózási ismeretek

elsajátítása. A vendéglátás fő tevékenységeinek, üzletköreinek megismerése.

Alapvető statisztikai, árképzési jövedelmezőségi számítási ismeretek megismerése,

alkalmazása. Termékek és szolgáltatások árának kialakítása, összetételének elemzése.

Vendéglátó üzletek bevételének, kiadásainak, költségeinek, eredményének elemzése.

Optimális készletkialakításhoz szükséges számolási ismeretek elsajátítása. Bevétel,

eredmény, költség, tervezése, elemzése, mutatószámok, viszonyszámok segítségével.

Optimális létszám és bérgazdálkodás megismerése, mutatószámainak alkalmazása


A tantárgy tananyagtartalma kapcsolódik a szakmai modulok méréssel,

anyaggazdálkodással, kínálat összeállítással kapcsolatos területeihez, felhasználva a

közismereti tantárgyakban elsajátított általános kommunikációs és matematikai és

társadalomismereti tartalmakat. A tantárgy tananyagtartalma felhasználja a

közismeretben elsajátított matematikai alapokat, és kapcsolódik az Általános

élelmiszerismeretek tantárgy témaköreihez

3.3. Témakörök

3.3.1. A gazdálkodás elemei, a piac 4 óra

A gazdálkodás alapfogalmai

A gazdálkodás körfolyamata, termelési-újratermelési ciklus, a gazdálkodás összefüggései

(szükséglet, igény, termelés, elosztás, csere, a pénz, mint fizetőeszköz - kialakulásának

rövid áttekintése, fogyasztás)

Szükségletek csoportosítása (fontosság, mennyiség, minőség, stb.)

Nemzetgazdaság fogalma, tagozódása (ág, ágazat, alágazat, szakágazat, szektorok)

A piac fogalma, fajtái (áru, szolgáltatás, pénz, tőke, munkaerő)

A piac történeti áttekintése (tiszta piacgazdaság, tervgazdaság, vegyes piacgazdaság)

A piac tényezői és azok kapcsolata (kereslet – kínálat – ár)

A piaci verseny feltételei, területei, korunk piaci helyzete

3.3.2. A vendéglátó alapismeretek 18 óra

A vendéglátás fogalma, fő tevékenységei:

A vendéglátás fogalma

A vendéglátás helye, szerepe a nemzetgazdaságban

A vendéglátás feladata

A vendéglátás jelentősége (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai)

A vendéglátás fő- és melléktevékenységei:

Beszerzés (árufőcsoportok, vendéglátásban jellemző árurendelési- beszerzési típusok:

szállítási szerződés, cash and carry, árurendelést befolyásoló tényezők: pillanatnyi

készlet, törzskészlet, biztonsági készlet, árak, akciók, szezon, felvett foglalások,

szállítási kondíciók, forgótőke, fizetési feltételek, hűtőlánc) Szerződéskötés,

árurendelés, stb.

Raktározás (áruátvétel kritériumai: mennyiségi, minőségi, értékbeli, számla, szállítólevél,

áruátvétel eszközei pl. mérleg, raktárak típusai: szárazáru, földesáru, hús, hal, tojás,

szakosított tárolás, FIFO elv, raktárak kialakításának szabályai, helyiségek kapcsolatai,

útvonalak)

Termelés (áruvételezés szabályai, vételezési ív, vételezés szempontjai: pillanatnyi készlet,

várt forgalom, szakosított előkészítés: zöldség, hús, hal, tojás, termelés helyiségei:

konyhák típusai)

Értékesítés (választékközlés eszközei: étlap, itallap, árlap, ártájékoztatás, rendelés

folyamata, hidegen – melegen tartás, értékesítési rendszerek: kiszolgálás, felszolgálás,

önkiszolgálás)

Szolgáltatás (szolgáltatás fogalma, vendéglátás jellemző szolgáltatásai)

Mellékfolyamatok (mosogatás: fehér, fekete, hulladékkezelés: veszélyes hulladékok, stb.)

Vendéglátás tárgyi feltételei:

Vendéglátás üzemei, üzletei (termelőüzemek tevékenysége, üzem, üzlet, üzlethálózat

fogalma)

Üzletkörök (melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, italüzletek, zenés

szórakozóhelyek)

Üzlettípusok jellemzői (elhelyezkedés, kialakítás, berendezés, választék,

befogadóképesség, vendégkör, árak, szolgáltatások)

A vendéglátás tárgyi feltételei (üzem, üzlet, termelés és értékesítés helyiségei,

berendezései)

Vendéglátás személyi feltételei:

A vendéglátás személyi feltételei (termelés, értékesítés, szolgáltatás munkakörei) és

munkaügyi ismeretek

Munkáltató és munkavállaló kapcsolata (munkaszerződés fogalma, tartalma, jellemzői)

Munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei

Munkaköri leírás célja, tartalma

Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés célja, főbb tartalmi elemei

Munkaerő- és létszámgazdálkodás célja, tartalma (állományi-, dolgozói-, átlaglétszám,

fluktuáció, termelékenység, átlagbér)

Munkaidő beosztási formák (azonos időben, osztott, törzsidő, rugalmas)

Bérezési formák (minimálbér, alapbér, jutalék, prémium, órabér, béren kívüli juttatási

formák)

Munkaidő beosztás, szabadságolás dokumentumai

A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák:

A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai (állam, gazdálkodó szervezetek, háztartás)

Vállalkozási formák, típusok (egyéni és társas vállalkozások, KKT, BT, KFT, RT)

Vendéglátásra jellemző vállalkozási típusok jellemzői (egyéni, BT, KFT alapítása,

alapításának feltételei, dokumentumai, tagjai, tagok felelőssége, tagok jogai,

vállalkozások vagyona, megszűntetési módjai, belső és külső ellenőrzése, NAV)

3.3.3. Adózási ismeretek 5 óra

Adó fogalma, adó alanya, tárgya, adózás alapelvei, funkciói

Adók csoportosítása, főbb adófajták jellemzői (SZJA, jövedéki adó, osztalékadó,

nyereségadó, helyi adók, ÁFA)

A témakör részletes kifejtése

3.3.4. Ügyvitel a vendéglátásban 7 óra

Bizonylatok típusai, szigorú számadású bizonylatok jellemzői

Ügyvitel fogalma, gazdasági esemény és bizonylatolás

Nyomtatványok felismerése, kitöltése, alkalmazása, tartalmának ismerete (készpénzfizetési

számla, nyugta, átutalási számla, felvásárlási jegy, standív, étkezési utalványok,

vásárlók könyve, stb.)

Készletgazdálkodás a vendéglátásban: a készletgazdálkodás fogalmai (nyitókészlet,

készletnövekedés, készletcsökkenés, értékesítésen kívüli készletcsökkenés, zárókészlet,

átlagkészlet, forgási sebesség) bizonylatainak típusai, kitöltése (szállítólevél, számla,

bevételezési-kiadási bizonylat, vételezési jegy, selejtezési ív)

Leltározás: áruátvétel, bevételezés, készletnyilvántartás, leltározás módjai (elszámoltató,

lecsapó, átadó-átvevő, vagyonmegállapító) folyamata, bizonylatainak ismerete,

kitöltése (leltárív, leltárjegyzőkönyv), standolás

Írásbeli kommunikáció (üzleti / hivatalos levél, önéletrajz, névjegykártya…)

Vendéglátó ipari kommunikáció és viselkedés kultúra

Modern kommunikációs csatornák szerepe, előnye-hátránya, használatának szabályai (e-

mail, fax, SMS, MMS, üzenetrögzítő…)

3.3.5. Alap-, tömeg- és veszteségszámítás 8 óra

Százalékszámítás, kerekítés szabályai

Mértékegység átváltások

Tömegszámítás

Energia- és tápérték táblázat

Anyaghányad-számítás

Veszteség- és tömegnövekedés számítás

3.3.6. Viszonyszámok 5 óra

Bázis- és láncviszonyszám

Százalékszámítás kerekítés szabályai

Megoszlási viszonyszám

3.3.7. Árképzés 8 óra

Árkialakítás szempontjai

Áruk és szolgáltatások árának kialakítása, sajátosságai, felépítése (bruttó és nettó

ár

ÁFA, beszerzési ár, árrés, haszonkulcs)

ÁFA számítás

Árképzés, árkialakítás

Árengedmény- és felárszámítás

Ár és bevételelemzés (árrés-szint, anyagfelhasználási-szint, haszonkulcs

3.3.8. Jövedelmezőség 4 óra

A költség fogalma, fajtái és azok csoportosítása (nemek szerint, bevételhez való viszonya

szerint, elszámolhatóság szerint)

Költséggazdálkodás, költségelemzés (költségszint)

Az eredmény fogalma (nyereség, veszteség, null szaldó / fedezeti pont)

Az eredmény-kimutatás menete, jövedelmezőségi tábla készítése, az adózott és az

adózatlan eredmény kiszámítása

Az eredmény elemzése (eredményszint)

3.3.9. Készletgazdálkodás 5 óra

Átlagkészlet számítási módok, azok alkalmazása (számtani átlag, súlyozott átlag,

kronologikus átlag)

Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása

Készletgazdálkodási mutatószámok alkalmazása (forgási sebesség napokban és

fordulatokban

3.3.10. Elszámoltatás 4 óra

Leltárhiány, többlet értelmezése

Normalizált hiány, készen tartási veszteség értelmezése

Raktár elszámoltatása

Termelés elszámoltatása

Értékesítés elszámoltatása


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Kiselőadás x

3. Megbeszélés x

4. Szemléltetés x

5. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x


rendszerezése x


2.1. Írásos elemzések

készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x

2.4. Tesztfeladat megoldása x

2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x

2.6. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x


3.1. Utólagos szóbeli

beszámoló x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

A

11518-16 - azonosító számú

Élelmiszerismeret

megnevezésű



A 11518-16. azonosító számú Élelmiszerismeret megnevezésű szakmai


kompetenciák

Ált

alán

os

élel

mis

zeri

sm

eret

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű táplálkozástudomány

eredményeit x

Alkalmazza a korszerű életmódhoz kötődő

sajátosságokat x

Alkalmazza az élelmiszerkutatások eredményeit x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az

élelmiszereket x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve minőség-

megőrzési időket és az áruk minőségét x

Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat x

Megtanulja az élelmiszerek táplálkozástani

ismereteit x

Termékkészítésnél és értékestésnél alkalmazza a

legfontosabb fehérje forrásokat x

Termékkészítésnél és értékestésnél alkalmazza a

legfontosabb szénhidrát forrásokat x

Termékkészítésnél és értékesítésnél alkalmazza az

élelmiszerekben található zsírokat, lipideket x

Alkalmazza a vitaminokról és ásványi sókról

megtanult fogalmakat x

Tudatos környezetvédelmi tevékenységet folytat x

Szelektíven gyűjti a hulladékot x

Megkülönbözteti az alapvető élelmiszereket és

élvezeti cikkeket x

Édes, sós és savanyú íz kialakításánál felhasználja

az ízesítőanyagok tulajdonságait x

Tulajdonságaik és felhasználásuk alapján

megkülönbözteti a fűszereket x

Megkülönbözteti a tejkészítményektől a növényi

eredetű termékeket x

Termékkészítésnél, és értékesítésnél felhasználja

a sajtok érleléséről, állagáról tanult

ismereteket

x

Termékkészítésnél felhasználja a tojás

összetételéről, technológiai szerepéről

megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a malomipari termékekről megtanult

ismereteket x

Alkalmazza a száraztésztákról megtanult

ismereteket x

Termékkészítésnél alkalmazza a természetes és

mesterséges édesítőszerekről megtanult

ismereteket

x

Alkalmazza a növényi és állati eredetű

zsiradékokról megtanult ismereteket x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti a

vágóállatokat és a húsrészeket x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti a húsipari

termékeket x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti és

csoportosítja a házi szárnyasokat x

Tanultak alapján megkülönbözteti az édesvízi,

tengeri és egyéb hidegvérű állatokat x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti az

étkezési vadakat és vadszárnyasokat x

Idényjelleg szerint rendszerezi a zöldségeket és

gyümölcsöket x

Táplálkozástani összetételük alapján rangsorolja a

zöldségeket, gombákat és a gyümölcsöket x

Alkalmazza az édesipari termékekről megtanult

ismereteket x

Alkalmazza a kávé és tea hatóanyagairól,

előállításáról felhasználásáról megtanult

ismereteket

x

Alkalmazza az alkoholtartalmú és alkoholmentes

italokról megtanult ismereteket x

SZAKMAI ISMERETEK

Táplálkozástani ismeretek x

Környezetvédelmi ismeretek x

Fogyasztóvédelmi ismeretek x

Alapízesítést befolyásoló anyagok x

Fűszerek x

Tej, tejtermékek x

Tojás x

Malomipari termékek, sütőipari termékek, tészták x

Természetes édesítőszerek x

Zsiradékok x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék, halak,

hidegvérűek, vadak x

Zöldségek x

Gombák csoportjai x

Gyümölcsök x

Édesipari termékek, Koffein tartalmú

élelmiszerek x

Alkohol tartalmú italok, alkoholmentes italok x

Adalékanyagok, kényelmi anyagok, mesterséges

édesítőszerek x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x

Szakmai nyelvű hallott szövegmegértése x



Pontosság x

Felelősségtudat x


Határozottság x



Problémamegoldás, hibaelhárítás x

Általános élelmiszerismeret tantárgy 68 óra

Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak

megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A tanulók

megtanulják az emésztés folyamatát. A minden napi tevékenysége során használni

tudja az emberiség tápanyag és energia szükségletének megtanult szabályait. Képes

lesz értékelni az élelmiszereket. Az élelmiszerismeret tantárgy célja a vendéglátásban

felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai

szerepének és fontosságának megismerése, a felhasználás lehetőségeinek az

elsajátítása


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai

tartalmakra épül. A szakmai ismeretek tantárgyban technológiai alapismeretek

témakörhöz kapcsolódik a tartalom.

3.8. Témakörök

3.8.1. Táplálkozási ismeretek 10 óra

Táplálkozás jelentősége:

Élelmiszerek összetevői víz és szárazanyagok (alaptápanyagok, védőtápanyagok,

járulékos anyagok, ballasztanyagok) jellemzése

Emésztés, tápanyag felszívódás

Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete

Élelmiszerek tápértékének megőrzése:

Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra

Az élelmiszerek előkészítése folyamán bekövetkező változások

Az élelmiszerek elkészítése folyamán bekövetkező változások

Befejező műveletek

Élelmiszerek tartósítása: Fizikai-, fizika-kémiai-, kémiai tartósítási eljárások

3.8.2. Környezetvédelmi ismeretek 6 óra

Vizek védelme

Környezeti elemek védelme

Veszélyes hulladék

Zajvédelem

3.8.3. Fogyasztóvédelem 2 óra

Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme

Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása

Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog

Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel

Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek

Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek

Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek

Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai

Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése

Jegyzőkönyv kitöltése

Válaszadás határideje a bejegyzésre

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama

3.8.4. Élelmiszerek csoportjai I 20 óra

Alap ízeket befolyásoló anyagok:

Édes, sós és savanyú ízt adó anyagok:

Természetes édesítőszerek: (répacukor, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor,

dextróz, invertcukor, keményítőszörp, izoszörp, méz és cukoralkoholok) édesítőereje,

jellemzése, felhasználása. A cukrok technológiai hatása. Cukor szirupok sűrűségének

mérése

Só jellemzése felhasználása

Ecetek jellemzése felhasználása (ecet esszencia, fűszerezett ecetek,

gyümölcs ecetek, balzsamecetek)

Fűszerek:

Fűszerek jellemzése, fűszercsoportok termések, magvak, virágok- virágrészek,

levelek, héjrészek, gyökerek-gyökérrészek, fűszerkeverékek jellemzése, fajtái,

felhasználása

Tej és termékeinek:

A tejtermékek megnevezésének védelmében hozott élelmiszer rendelet értelmezése

A tej, tejkészítmények,(savanyított, dúsított, ízesített, tartósított) tejtermékek

(túrófélék, sajtok) jellemzése, tárolása felhasználása.

Tej és termékeinek érzékszervi vizsgálata

Tojás :

Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása.

Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei

Tojás érzékszervi vizsgálata

Malomipari termékek:

Malomipari termékek alapanyagai, lisztek fajtái lisztek minőségét meghatározó tényezők

Lisztek érzékszervi vizsgálata szín, szag íz, és sikérvizsgálata

Keményítők, darák, hántolt, pelyhesített, puffasztott, és egyéb termékek jellemzése

Sütőipari termékek jellemzése:

kenyerek, péksütemények, morzsák jellemzése

Száraztészták: csoportosítása, jelentősége a táplálkozásban

Zsiradékok:

Állati eredetű zsiradékok

(vaj sertészsír, baromfizsír háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása

Növényi eredetű zsiradékok

(kakaóvaj, étkezési olajak, margarinok, keményített zsiradékok) jellemzése, felhasználása.

Zsiradékok érzékszervi vizsgálata

3.8.5. Élelmiszerek csoportjai II. 10 óra

Hús húsipari termékek

Húst szolgáltató állatok, húsok összetétele táplálkozás élettani jelentősége, érése, a hús

minőségét meghatározó tényezők, különböző húsainak és belsőségeinek jellemzése

Húsipari termékek nyersanyagai, húsfeldolgozás műveletei, töltelékes áruk (gyorsan

romló termékek, tartós termékek) darabos készítmények jellemzése felhasználása.

Baromfiipari termékek, vágott baromfik, libamáj jellemzése tárolása

Vadak jellemzése:

Nagyvadak és apróvadak csoportjai vadhús összetétele, tulajdonságai, kezelése tárolása

felhasználása

Halak és hidegvérűek jellemzése:

Halak összetétele táplálkozás élettani jelentősége, csoportjai felhasználása tárolása

Egyéb hidegvérűállatok fajtái, felhasználása.

3.8.6. Élelmiszerek csoportjai III. 6 óra

Zöldségek:

Zöldségek átlagos összetétele

Burgonyafélék, kabakosok, káposztafélék, hüvelyes zöldségek, hagymafélék,

gyökérzöldségek, levélzöldségek, gombák egyéb zöldségek fajtái jellemzése

felhasználása

Gombák: termesztett gombák és vadon termő gombák fajtái és felhasználása

Gyümölcsök:

Hazai gyümölcsök almatermésűek, csonthéjasok, bogyótermésűek, kabakosok,

száraztermésűek fajtái jellemzése felhasználása

Déli gyümölcsök, friss és szárított déligyümölcsök fajtái jellemzése felhasználása

Friss, lédús, és száraz termésű gyümölcsök kémiai összetétele

Gyümölcsök táplálkozás élettani jelentősége

3.8.7. Élelmiszerek csoportjai IV. 6 óra

Édesipari termékek:

Kakaópor előállítása, fajtái, zsiradéktartalma, felhasználása

Csokoládétermékek,(kakaóvaj, kakaómassza, ét-, tej-, fehér csokoládé) előállítása

összetétele felhasználása

Bevonó masszák fajtái, megkülönböztetése összetétel alapján a csokoládétól,

felhasználása

Csokoládé és bevonó massza összehasonlító érzékszervi vizsgálata

Fondán, marcipán, nugát összetétele jellemzése felhasználása

Koffein tartalmú élelmiszerek:

Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, pörkölt kávé kémiai összetétele,

felhasználása

Kávéital extrakt tartalmának meghatározása refraktométerrel

Tea fajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása

3.8.8. Élelmiszerek csoportjai V. 8 óra

Italok:

Alkoholtartamú italok borok, sörök, szeszesital ipari készítmények jellemzése, készítése,

csoportjai minősége, felhasználása

Pálinka alkoholtartalmának meghatározása szeszfokolóval

Párlatok

Alkoholmentes italok gyümölcs és zöldség levek, szörpök, szénsavas üdítők jellemzése,

készítése, csoportjai, minősége, felhasználása

Adalékanyagok:

Adalékanyagok jellemzése, adagolásának szabályozása, E-szám értelmezése

Mesterséges édesítőszerek fajtái, édesítő hatása, tápértéke energiatartalma felhasználása a

diétás termékeknél

Színezőanyagok, térfogatnövelő szerek, savanyító szerek, mesterséges édesítőszerek

emulgeálószerek, stabilizáló szerek és zselírozó anyagok, tartósítószerek, módosított

keményítők, ízfokozók jellemzői, fajtái felhasználása

Kényelmi anyagok:

Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása


Tanterem

3.10. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek,

tanulói tevékenységformák (ajánlás)



módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x

8. Kooperatív tanulás x

9. Szimultáció x

10. Szerepjáték x

11. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x



2.7. Tapasztalatok helyszíni



3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x

3.3.

Kiscsoportos szakmai

munkavégzés

irányítással

x

3.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x

3.5. Csoportos versenyjáték x



értékeléssel.

A


Élelmiszerbiztonsági alapismeretek

megnevezésű



A 11519-16. azonosító számú Élelmiszerbiztonsági alapismeretek megnevezésű szakmai


Éle

lmis

zerb

izto

ns

ág a

lapja

i

Ven

dég

látá

s

hig

iénéj

e

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű

táplálkozástudomány eredményeit x

Alkalmazza a diétás szabályokat x

Betartja az élelmiszerekre vonatkozó

jogszabályokat x x

Betartja a kémiai szennyeződésekre

vonatkozó szabályokat x x

Alkalmazza az élelmiszerekben lévő

allergénekre vonatkozó szabályokat x

Betartja és betarttatja a HAACCP

előírásait x x

Betartja és betarttatja a higiéniai

előírásokat x x

Megtanulja és alkalmazza a

mikroorganizmusok káros és

hasznos tulajdonságait

x x


élelmiszereket x x

Alapanyagokat vizsgál és/vagy

ellenőríz x x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági illetve a

minőség megőrzési időket és az

áruk minőségét

x x

Az előírásoknak megfelelően

alkalmazza a mintavételi

szabályokat

x x

Magasfokú személyi higiéniát tart fenn

az élelmiszer forgalmazás során x x

SZAKMAI ISMERETEK

Élelmiszerek tápértékének megőrzése x

Mikroorganizmusok jellemzői x

Élelmiszer eredetű megbetegedések x

Élelmiszerek tartósítása x

Élelmiszer vizsgálat x

Kémiai-toxikológiai

élelmiszerbiztonság x

Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok x

A HACCP élelmiszerbiztonsági

rendszer jogszabályai x x

Személyi higiénia x

Nyersanyagok beszerzési átvételi,

tárolási, előkészítési követelményei x

Vendéglátó termékkészítés, tárolás,

szállítás, kiszolgálás kritikus

pontjainak meghatározása

x

Vendéglátó műhely, konyha, eladótér

higiéniája kritikus pontok

ellenőrzése

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg

megértése x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x


Pontosság x x

Felelősségtudat x x


Határozottság x x


Rendszerező képesség x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x

4. Élelmiszerbiztonságról általában tantárgy 16 óra



A tanulókkal megismertetni az élelmiszerbiztonsági alapfogalmakat,

kialakítani a felelős magatartást, az élelmiszerek feldolgozásánál, tárolásánál és

értékesítésénél.

Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak

megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása.

A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei,

feltételeinek elsajátítása



tartalmakra épül.

4.3. Témakörök

4.3.1. Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 3 óra

Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság

Élelmiszer minőség

Élelmiszer higiénia (hús, tej, tojás, zöldség)

Élelmiszer nyomon követhetőség

Az állam, az élelmiszer-vállalkozó és a fogyasztó felelőssége az élelmiszerbiztonság

megteremtésében

Vállalkozói felelősség

Hatósági felügyelet

Fogyasztói magatartás

Élelmiszerlánc biztonsági stratégia

4.3.2. Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 5 óra

Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei

Mikroorganizmusok csoportosítása

Mikroorganizmusok szaporodásának környezeti feltételei

Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. (élesztők, penészek,

fehérjebontók)

Szennyeződés

Romlás, romlást okozó mikrobák

Az élelmiszer előállításban közreműködő mikroorganizmusok

Élelmiszer eredetű megbetegedések

Ételmérgezés

Ételfertőzés

Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében

Leggyakoribb élelmiszerrel is terjedő kórokozók

Az élelmiszerek romlása

A tartósítás fogalma

Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei

4.3.3. Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság. 4 óra

Kémiai szennyezőkre vonatkozó szabályozásról

Kémiai szennyezők az élelmiszerekben

Állatgyógyászati szermaradékok

Peszticid maradékok

Környezeti szennyezők – toxikus nehézfémek- poliklórozott szerves vegyületek-(dioxinok,

poliklórozott bifenilek)

Technológiai eredetű szennyezők (PAH-ok, Nitrózaminok, Transz-zsírsavak)

Zsírban, olajban sütés szabályai

Csomagoló anyagok

Élelmiszerrel érintkező felületek

Biológiai eredetű szennyezők – Mikotoxinok

Tengeri és édesvízi biotoxinok

Hisztamin

Adalékanyagok felhasználásának jelentősége és szabályozása, adalékanyag csoportok

Élelmiszerekben természetes módon előforduló méreganyagok

Mérgező gombák, vadon termő gomba felhasználása a vendéglátásban

Mérgező állatok,

Mérgező növények

4.3.4. Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok. 4 óra

A jogszabályok célja, rendszere, hierarchiája

Élelmiszer-előállításra és forgalmazásra vonatkozó jogszabályok

A GHP helye és szerepe a szabályozásban

Termékspecifikus szabályok: Magyar Élelmiszerkönyv

A fogyasztók tájékoztatásáról szóló jogszabályok; Allergének a vendéglátásban;

Húsok származási helye

Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra és adalékanyagokra

vonatkozó jogszabályok (határértékek)

Speciális területekre vonatkozó jogszabályok

Vendéglátás és közétkeztetés

Ételmérgezés, ételfertőzés

Kártevőirtás, biocid termékek, egészségügyi nyilatkozat


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szimuláció x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.


munkavégzés

irányítással

x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




értékeléssel.

5. Vendéglátás higiénéje tantárgy 16 óra



A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei

és a működéssel kapcsolatos HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a

tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A tanulók megtanulják és tudatosan használják

a korszerű személyi higiénia minden előírását a munkahelyükön és a minden napi

életben. Nincs előtanulmányi követelmény



tartalmakra épül

5.3. Témakörök

5.3.1. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 8 óra

Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei

Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés

követelményei

A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett

övezetek, kereszteződésének tilalma

Bejáratok kialakításának követelményei

Raktárak kialakításának követelményei

Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei

Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei

Mosogatók kialakításának követelményei

Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei

5.3.2. Személyi higiénia 3 óra

Személyi higiénia

Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági

vizsgálat igazolása

Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei

Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek

Jelentősége az élelmiszerbiztonságban

Személyi és tárgyi feltételek

A kéz ápolása, tisztán tartása, a dolgozó helyes magatartása

Védőruha, munkaruha használata, tisztítása

Betegségek, sérülések

Egészségügyi alkalmasság

Látogatók, karbantartók

Helyes magatartás az élelmiszerkészítés, és tálalás során

5.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 5 óra

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei

Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai

Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai


Tanterem, laboratórium





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szerepjáték x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.


munkavégzés

irányítással

x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




értékeléssel.

A

11521-16. azonosító számú

Cukrász szakmai idegen nyelv

megnevezésű



A 11521-16 azonosító számú Cukrász szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai


kompetenciák

Cukrá

sz s

zakm

ai

ideg

en n

yel

v

FELADATOK

Idegen nyelvű receptekben és technológiákban alkalmazza

a cukrászati anyagok mennyiségi egységeit x

Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkot cukrászati

eszközökről és ezekkel végzett cukrászati műveletekről x

Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkot cukrászati

gépekről, berendezésekről és ezekkel végzett cukrászati

műveletekről

x

Idegen nyelven bemutatja a cukrászati termékek készítését x

A munkamegosztást, munkaszervezést idegen nyelven

megbeszéli munkatársaival x

A gyakorlati munka során idegen nyelven utasításokat ad

és fogad x

Idegen nyelvű szakmai önéletrajzot készít x

SZAKMAI ISMERETEK

Cukrász szakma nyersanyagai idegen nyelven x

Mennyiségi egységek és számolás, cukrászati

anyaghányadok idegen nyelven x

Cukrászati eszközök, gépek, berendezések és cukrászati

műveletek összekapcsolása idegen nyelven x

Cukrászati félkész és késztermékek idegen nyelvű

technológiája x

Cukrászati munkaszervezési, munkamegosztási

kommunikáció idegen nyelven x

Szakmai önéletrajz idegen nyelven x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Idegen nyelvű beszédkészség x

Idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése x

Elemi számolási készség idegen nyelven x


Szorgalom, igyekezet x

Pontosság x


Határozottság x



Gyakorlatias feladatértelmezés x

6. Cukrász szakmai idegen nyelv tantárgy 32 óra



A cukrászatban használt szakmai szókincs elsajátítása, alkalmazása. Különböző

cukrászati anyaghányadok, műveletek, technológiák idegen nyelvű ismerete,

alkalmazása. A cukrászati termékkészítés közben lejátszódó szituációk idegen nyelvű

kezelése.


A tantárgy tananyagtartalma a közismereti nyelvtanításban elsajátított ismeretekre épül,

valamint kapcsolódik a Cukrászati szakmai feladatok modul tartalmához

6.3. Témakörök

6.3.1. Cukrászati anyagok, mennyiségi egységek, anyaghányadok 5 óra

A cukrászat nyersanyagai

A nyersanyagok tárolása

Cukrászkészítmények megnevezései

Mennyiségi egységek átváltása, matematikai alapműveletek számolás gyakorlása

Cukrászkészítmények anyaghányada, cukrászati anyagok, mennyiségi egységek

alkalmazása

6.3.2. Cukrászati kéziszerszámok, gépek, berendezések, műveletek 5 óra

A cukrászat kéziszerszámainak megnevezései

Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkotása cukrászati eszközökről és ezekkel végzett

cukrászati műveletekről

A cukrászat gépeinek, berendezéseinek megnevezései

Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkotása cukrászati gépekről, berendezésekről és

ezekkel végzett cukrászati műveletekről

6.3.3. Cukrászati termékek készítése I. 6 óra

Tészták készítése

Töltelékek készítése

Uzsonnasütemények készítése

6.3.4. Cukrászati termékek készítése II. 10 óra

Bevonatok melegítése, olvasztása, temperálása

torták, szeletek, roládok. krémes tejszínes készítmények, desszertek, bonbonok, fagylaltok

készítése

6.3.5. Munkamegosztás, munkaszervezés kommunikáció 3 óra

Munkatársakkal folytatott kommunikáció cukrászati munkamegosztásról,

munkaszervezésről

Gyakorlati munkával kapcsolatos utasítások adása, fogadása

6.3.6. Szakmai önéletrajz 3 óra

Nemzetközi szakmai önéletrajzi nyomtatvány kitöltése idegen nyelven


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés

7. projekt x


9. szerepjáték x

10. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.


munkavégzés

irányítással

x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




értékeléssel.

A


Cukrász szakmai feladatok

megnevezésű



A 11522-16. azonosító számú Cukrász szakmai feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Cukrá

sz s

zakm

ai

ism

eret

ek

Sza

kra

jz

Cukrá

sz s

zakm

ai

gyak

orl

at

Cukrá

sz s

zakm

ai

üze

mi

gyak

orl

at

FELADATOK

Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat x x x

Munkájához alkalmazza az eszközöket,

berendzéseket, gépeket x x x

Betartja és betartatja a munkavédelmi előírásokat x x x

Felméri és összekészíti a szükséges anyagokat,

eszközöket x x x

Cukrász technológiai alapműveleteket végez x x x

Cukrászati félkész termékeket készít x x x

Cukorkészítményeket főz, olvaszt x x x

Töltelékeket főz, forráz, resztel, kever, habbá ver x x x

Gyümölcsöket tartósít x x x

Bevonóanyagokat melegít, hígít, temperál készít x x x

Tésztákat gyúr, hajtogat, resztel, kever, felver,

hengerel, pihentet x x x

Tésztákat ken, nyújt, alakít és kisüt x x x

Cukrászati késztermékeket készít x x x

Uzsonnasüteményeket készít x x x

Kikészített süteményeket készít x x x

Teasüteményeket készít x x x

Eredeti technológiával készíti a hagyományőrző

magyar cukrászati termékeket x x x

Nemzetközi cukrászati technológia

alkalmazásával, cukrászati termékeket készít x x x

Fagylaltot, fagylaltkeveréket készít, főz fagyaszt,

fagylaltkelyhet készít x x x

Parfékat készít x x x

Pohárkrémet készít x x x

Bonbonokat készít x x x

Tányérdesszertet készít x x x

Megtervezi, lerajzolja az új süteményeket,

dísztortákat x

Díszít alkalmi dísztortákat készít x x x x

Munkaszervezési feladatokat végez x x x

Ügyel a termékek minőségére x x

SZAKMAI ISMERETEK

Cukrász szakma higiéniai követelményei x x x

Cukrász szakma tárgyi feltételei x x x

Cukrász szakma munkavédelmi előírásai x x x

Cukrászati gépek x x x

Cukrászati hőközlő berendezések x x x

Cukrászati hőelvonó berendezések x x x

Cukrásztechnológiai alapműveletek és

termékcsoportok x x x

Cukorkészítmények, töltelékek, bevonóanyagok x x x

Gyümölcstartósítás x x x

Tészták, sütési eljárással készült félkész

termékek előállítása x x x

Uzsonnasütemények x x x

Torták, szeletek, tekercsek x x x

Minyonok, desszertek, tartós cukrászati

készítmények x x x

Krémes és tejszínes készítmények x x x

Hagyományőrző magyar cukrászati termékek x x x

Nemzetközi cukrászati termékek x x x

Édes és sós teasütemények x x x

Fagylaltok, parfék, adagolt hidegcukrászati

termékek x x x

Díszítések x x x

Szakrajz x x x x

Bonbonok x x x

Tányérdesszertek x x x

Munkaszervezés x x x

Cukrászati készítmények minősége é forgalomba

hozatala x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Mennyiségérzék x x x

Speciális mozdulatok, műveletek alkalmazása x x

Technológiák alkalmazása x x x

Olvasott és írott szakmai szöveg megértése x x x

Cukrászati eszközök, gépek, berendezések

használata x x


Ízérzékelés x x

Szaglás x x

Kézügyesség x x


Határozottság x x x

Irányíthatóság x x x


Kreativitás, ötletgazdagság x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x

A környezet tisztán tartása x x

7. Cukrász szakmai ismeretek tantárgy 136 óra



A cukrász szakmához szükséges szaktechnológiai elmélet, magában foglalja a gépek,

eszközök nyersanyagok ismeretét, az alapműveleteket, a készítmények technológiáját és a

témákhoz kapcsolódó higiéniai és munkavédelmi előírásokat. megalapozza a gyakorlati

tevékenység minőségét, és a készítés biztonságát.


7.3. Témakörök

7.3.1. Cukrászati alapozó ismeretek 10 óra

Cukrász üzemi ismeretek:

Raktárak, előkészítő helységek, cukrászműhely, mosogatók, expediáló helység, szociális

helységek, irodák bemutatása

A cukrász szakma tárgyi feltételei:

Cukrász üzem berendezései: bútorzat, hőközlő-berendezések (tűzhelyek, zsámolyok,

sütők, mikrohullámú melegítő, csokoládémelegítő, temperáló, krémfőző gépek) és hő

elvonó berendezések (hűtők, mélyhűtő, sokkoló, fagylalt fagyasztó, tároló)

működése, alkalmazása

Cukrász üzem gépei: előkészítő műveletek gépei, (mérlegek, szitáló, aprító gépek) félkész

termékeket előállító és feldolgozógépek (dagasztógép, tésztanyújtó, univerzális

konyhagép, hengergép, fondantgép, habfúvó,) összeállítása, működése, alkalmazása

Munkaeszközök csoportosítása, alkalmazása

A cukrász szakma munkavédelmi előírásai:

Cukrász üzem kialakításának, technológiai folyamatainak, berendezéseinek, gépeinek,

eszközeinek munkavédelmi előírásai

Cukrásztechnológiai alapműveletek és termékcsoportok bemutatása:

Előkészítő műveletek: anyagok, eszközök, gépek előkészítése

Cukrászati félkész termékek jellemzése: cukorkészítmények-, töltelékek-, bevonó

anyagok-, gyümölcstartósítás jellemzése, tészták készítése, lazítása, sütési eljárással

készült félkész termékek általános jellemzése, tészták sütésének általános jellemzői,

sütés utáni műveletek

Cukrászati késztermékcsoportok jellemzése: uzsonnasütemények-, kikészített

sütemények, kikészítés műveletei, teasütemények, bonbonok, tányérdesszertek,

hidegcukrászati készítmények, diétás, cukrászati termékek jellemzése

7.3.2. Cukrászati félkész termékek 25 óra

Cukorkészítmények:

Főzött cukorkészítmények: Cukorfőzet készítés nyersanyagai,- lépései, - tisztasági

előírásai, hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények cukoroldata, karamell

előállításának módszerei, felhasználása Hőfokok, kézi próbák összefüggései

jellemzése

Olvasztott cukorkészítmények: dobos cukor, grillázs (kemény és puha grillázs),

cukorfesték előállítása, felhasználása

Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásai

Töltelékek:

Édes töltelékek: gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós

töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek anyagai, készítési

módja, felhasználása

Sós töltelékek: kisült tésztába és nyers tésztába tölthető sós töltelékek nyersanyagai,

összetétele, készítési módja, felhasználása.

Töltelékkészítés műveleteinek, gépeinek balesetvédelmi előírásai

Bevonó anyagok:

Fondán melegítése, hígítása, fondán felhasználási területei

Csokoládé olvasztása, temperálása, temperálás célja, temperálási módszerek, ét-, tej,

fehércsokoládé temperálási hőmérsékletei, ét-, tej, fehércsokoládé felhasználási

területei,

Bevonómassza olvasztása, hígítása, ét-, tej, fehér felhasználási területe

Zselékészítés módszerei, felhasználási területei

Áthúzó ganache , tükörbevonók készítése, és felhasználása

Gyümölcstartósítás:

Romlás megakadályozása, tartósítási eljárások gyorsfagyasztás, vízelvonás, hőkezelés,

vastagcukorban tartósítás, alkoholban tartósítás jellemzése, tartós

gyümölcskészítmények felhasználási területei

Tészták és feldolgozott, kisült félkész termékei:

Élesztős tészták:

Biológiai lazítás közben lejátszódó kémiai folyamatok, élesztős tészták csoportosítása,

közvetett tésztakészítés, közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés jellemzése,

gyúrt, kevert, hajtogatott, omlós élesztős tésztafajták jellemzése, fajtái, felhasználási

lehetőségei

Omlós tészták:

Zsiradékkal történő lazítás, omlós tészták csoportosítása, jellemzése, tésztahibák,

megelőzésük, kijavításuk.

Gyúrt omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér-, sós linzer tészták készítése,

felhasználási lehetőségei, gyúrt omlós tésztafajták feldolgozott, kisült félkész

termékei, sütési hőfokok, sütés utáni teendők

Kevert omlós tészták készítése, feldolgozás szerinti csoportosítása, fajtái, felhasználási

lehetőségei, kevert omlós tésztafajták feldolgozott, kisült félkész termékei, sütési

hőmérsékletek, - módok, sütés utáni teendők

Vajas- és leveles tészta:

Vajas- és leveles tészta megkülönböztetése a felhasznált zsiradék szerint. Vajas tészta-,

leveles tészta készítése, mechanikai lazítása, felhasználási lehetőségei, feldolgozott,

kisült félkész termékei, sütési hőfokok, sütés utáni teendők

Forrázott tészta:

Forrázott tészta alap és járulékos anyagai, tésztakészítés, tésztahibák és javítási módok,

tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználási lehetőségei

Felvertek:

Felvertek alap és járulékos anyagai, általános jellemzése habbal lazítása, csoportosítása

Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-, készítése, fajtái,

felhasználási lehetőségei, feldolgozott kisült félkész termékei, sütési hőfokok módok,

sütés utáni teendők

Meleg úton készült könnyű felvertek, meleg úton készült nehéz felvertek készítése, fajtái,

felhasználási lehetőségei, feldolgozott kisült félkész termékei, sütési hőfokok módok,

sütés utáni teendők

Hengerelt tészták:

Hengerelt tészták alap és járulékos anyagai, általános jellemzése csoportosítása

Étkezési marcipánok megkülönböztetése olajos mag és cukortartalom szerint, étkezési

marcipánok előállítása hideg és meleg eljárással, az elkészítés hibái, felhasználási

területei

Sütőmarcipánok megkülönböztetése olajos mag és cukortartalom szerint, sütőmarcipánok

előállítása hideg és meleg eljárással, az elkészítés hibái, felhasználási területei

Nugátok előállítása hideg és meleg eljárással, felhasználási területei

Mézes tészták:

Mézes tészták alap és járulékos anyagai, általános jellemzése kémiai lazítása

csoportosítása

Hagyományos érleléssel készült mézes tészták készítése, fajtái, felhasználási területei

Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, fajtái, felhasználási területei

7.3.3. Uzsonnasütemények 7 óra

Uzsonnasütemények általános jellemzői

Élesztős tésztából készült uzsonnasütemények:

Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése

Kevert élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése

Hajtogatott élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése

Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények:

Édes omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése,

Hagyományőrző magyar omlós élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti receptúra

alapján

Sós omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása

Omlós tésztából készült uzsonnasütemények:

Omlós tésztából készült hagyományőrző magyar uzsonnasütemények készítése eredeti

receptúra alapján

Vajas és leveles tésztából készült töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények

készítése

Felvert tésztákból készült uzsonnasütemények:

Hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton készült könnyű-, meleg

úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények készítése

Hengerelt tésztából készült uzsonnasütemények készítése

7.3.4. Kikészített sütemények I. 35 óra

Kikészített sütemények általános jellemzői

Torták:

Torták általános jellemzői, tortakészítés műveleteinek jellemzése, torták csoportosítása

Felvert tésztákból készült torták készítése, ezen belül hagyományőrző magyar torták

készítése eredeti receptúra alapján

Omlós tésztákból készült torták készítése

Szeletek:

Szeletek általános jellemzői, szeletkészítés műveleteinek jellemzése

Felvert, omlós mézes, tésztákból készült szeletek készítése

Tekercsek:

Tekercsek általános jellemzői, tekercskészítés műveleteinek jellemzése

Felvert, gesztenyemasszából és nemes hulladékból készült tekercsek készítése

Minyonok:

Minyonok általános jellemzői, minyon készítés műveleteinek jellemzése, minyonok

csoportosítása

Felvert tésztából készült vágott szúrt, egy- és két tésztahüvelyből készült minyonok

készítése ezen belül hagyományőrző magyar minyonok készítése eredeti receptúra

alapján

Omlós tésztából készült minyonok készítése

Minyon jellegű készítmények általános jellemzői, csoportosítása

Desszertek:

Desszertek általános jellemzői, csoportosítása

Felvert tésztából készült desszertek készítése

Fondánnal, zselével, marcipánnal bevont desszertek

Omlós tésztából készült desszertek készítése

Tartós cukrászati készítmények:

Tartós cukrászati készítmények általános jellemzői, műveletei

Temperált csokoládéba mártott, trüffel krémmel töltött, dúsított tartós cukrászati

készítmények előállítása

7.3.5. Kikészített sütemények II 20 óra

Krémesek:

Krémesek általános jellemzői, csoportosítása

Vajas és leveles tésztából készült krémes sütemények: sárgakrémmel készült és

tojáshabkrémmel készült krémes sütemények készítése

Forrázott tésztából készült krémes sütemények készítése

Tejszínes sütemények:

Tejszínes sütemények általános jellemzői, csoportosítása

Felvert tésztákból készült tejszínes torták, - szeletek, - desszertek készítése,

Hagyományőrző magyar tejszínes sütemények készítése eredeti receptúra alapján

Forrázott tésztából készült tejszínes sütemények készítése

Vajas és leveles tésztából készült tejszínes sütemények készítése

Nemzetközi cukrászati termékek:

Nemzetközi cukrászati termékek tésztáinak, töltelékeinek, bevonatainak készítése

Különböző állagú belső rétegek (betétek) készítése

Nemzetközi cukrászati tortáinak töltése, dermesztése, bevonása, díszítése.

Nemzetközi cukrászati szeleteinek töltése dermesztése, bevonása, díszítése.

Nemzetközi cukrászati desszertjeinek töltése, dermesztése, bevonása, díszítése.

7.3.6. Teasütemények 8 óra

Teasütemények általános jellemzői csoportosítása

Édes teasütemények általános jellemzői, omlós- ,felvert-, hengerelt-,egyéb

tésztából készült töltetlen és töltött teasütemények készítése

Sós teasütemények általános jellemzői, omlós-, vajas tésztából készült töltetlen

és töltött sós teasütemények, forrázott tésztából készült töltött sós

teasütemények előállítása, sütés előtt és sütés után töltött sós teasütemények

készítése

7.3.7. Hidegcukrászati készítmények, bonbonok, tányérdesszertek 14 óra

Hidegcukrászati készítmények: Fagylaltok, parfék, adagolt hidegcukrászati

készítmények

Fagylaltok:

Fagylaltok általános jellemzői, fagylalt összetevői és szerepük fagylaltkészítés

technológiájában

Fagylaltok csoportosítása összetétel szerint: tejfagylaltok, tejes fagylaltok, tejszínes

fagylaltok, gyümölcsfagylaltok, citrusfagylaltok, tejes gyümölcsfagylaltok, joghurt

és túrófagylaltok, zöldségfagylaltok jellemzői

Fagylaltok csoportosítása fagyasztás módja szerint

Fagylaltkészítés műveleteinek jellemzése, fagylaltkészítés hibái

Fagylaltkészítés és értékesítés higiéniája

Fagylalt szárazanyagtartalmának kiszámítása

Parfék:

Parfék általános jellemzői, csoportosítása,

Parfé alapanyagainak előkészítése, a parfé formába töltése, fagyasztása, a forma

eltávolítása, a parfé díszítése, tálalása

Adagolt hidegcukrászati készítmények:

Adagolt fagylaltkészítmények, állandó és változó összetételű fagylaltkelyhek készítése

Pohárkrémek, általános jellemzése, főzött krémből készült pohárkrémek, ízesített

tejszínhabkrémből készült pohárkrémek, vegyes összetételű pohárkrémek készítése

Bonbonok:

Bonbonok általános jellemzői, alapanyagai, csokoládé temperálás szabályai,

Bonbonok csoportosítása, gyümölcsbonbonok, hagyományőrző magyar

gyümölcsbonbonok, marcipánbonbonok, nugát bonbonok, grillázsbonbonok,

krémbonbonok, csokoládébonbonok, cukorkabonbonok jellemzése

Tányérdesszertek:

Tányérdesszertek általános jellemzői, hideg és meleg desszertek csoportjai,

tányérdesszertek kiegészítő anyagai, tányérdesszertek díszítőelemei

Tányérdesszertek tálalása

7.3.8. Díszítés 8 óra

Díszítés általános jellemzői, egyszerű és különleges díszítés műveletei:

bevonás, burkolás, beszórás, felrakás, fecskendezés, formázás anyagainak,

módszereinek jellemzői

Cukrászati késztermékcsoportok egyszerű díszítései

Különleges díszítés módszerei: csokoládé-, marcipán- karamell-

, zselatinmassza-, grillázsdíszítések

7.3.9. Munkaszervezési feladatok ellátása 4 óra

Munkaszervezés általános jellemzői

Üzemszervezési módszerek

A cukrászüzem munkafolyamatainak szervezése fő és mellék munkafolyamatok

bemutatása

7.3.10. Cukrászati termékek minősége, forgalomba hozatala 5 óra

Cukrászati készítmények minősége:

Cukrászati készítmények minőségének általános jellemzői,

Cukrászati készítmények minőségét meghatározó tényezők:

felhasznált nyersanyagok minősége, megválasztott gyártásmenetek,

csomagolás,

tárolás, árukezelés

Cukrászati készítmények tömege

Cukrászati készítmények hibái

Cukrászati készítmények minőségbiztosítási rendszere

Cukrászati készítmények forgalomba hozatala:

Expediálás, szállítás, tárolás, csomagolás, üzleti árukezelés


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x

7. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x


2.1.


mondatszintű

kérdésekre

x






3. Képi információk körében

3.1. rajz készítése leírásból x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2.


munkavégzés

irányítással

x

4.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x

4..4. Csoportos versenyjáték x



értékeléssel.

8. Szakrajz tantárgy 16 óra



A rajzkészség és az esztétikai érzék formálása, sütemények, dísztorták tervezése, díszítési

motívumok, feliratok sablonok készítése segítik a gyakorlati tevékenységen belül az

arányérzék, a precizitás és a kreativitás és a színérzék kialakulását.


8.3. Témakörök

8.3.1. Szegélydíszek 4 óra

Vonalvezetéses motívumok rajzolása négyzethálós papírra

Kör alakú szegélydíszítések szerkesztése rajzolása

8.3.2. Feliratok 4 óra

Álló és dőlt betűk

Zsinórírás

Tortafeliratok

8.3.3. Sablonok 4 óra

Pasztilla rajzok készítése csokoládé és glazúrdíszítéshez

Térbeli sablonok rajzolása (pl. ház, hintó stb.) mézes, tragant tésztához, kivágása,

összeillesztése

Figurális sablonok rajzolása, kivágása

8.3.4. Sütemény és dísztorta rajzok 4 óra

Tészta felvágási, alakítási rajzok uzsonnasüteményekhez

Süteményrajzok gyakorlaton elkészített cukrászati termékekhez

Dísztorta rajzok: születésnapi, névnapi karácsonyi, húsvéti, gyermeknek készülő,

esküvői, és évfordulóra készített torta tervezése


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. projekt x

6. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret


1.1.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x


rendszerezése x

1.3.


vezetett

rendszerezése

x


2.1. rajz értelmezése x

2.2. rajz készítése leírásból x

2.3. rajz készítés tárgyról x

2.4. rajz kiegészítés x





értékeléssel.

9. Cukrász szakmai gyakorlat tantárgy 108 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Csoportos foglalkozás keretében a cukrász tanuló elsajátítja azokat a mozdulatokat,

műveleteket, képességeket melyekkel a cukrászati félkész és késztermékeket a

gyakorlatban előállíthatja. A gyakorlati képzés során, megismeri a cukrászat

nyersanyagainak tulajdonságait és szerepét a technológiában, betartja a cukrászat

munkavédelmi és higiéniai előírásait, alkalmazza az elméletben tanultakat


9.3. Témakörök


Cukrász tanműhely, üzem, helységeinek bemutatása

Balesetvédelmi oktatás, jegyzőkönyv kitöltése, beleseti jegyzőkönyv, menekülési

útvonal megismerése, berendezések, gépek, eszközök bemutatása, összeszerelése,

tisztítása, munkavédelmi előírásai

Személyi higiénia, megjelenéssel kapcsolatos elvárások, munkaruhára vonatkozó

előírások, egészségügyi szabályok, cukrászati termékkészítéses higiéniai

követelményei

Cukrászati alapműveletek, termékcsoportok bemutatása cukrászüzemben,

cukrászdában

Cukrászati nyersanyagok és ezek előkészítő műveleteinek bemutatása


Cukorkészítmények készítése:

Főzött cukorkészítmények: cukorfőzet készítés, besűrítés bemutatása hőmérsékletmérés,

kézi próbák alkalmazása Hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények

cukorfőzete, karamell előállítása,


cukorfesték előállítása

Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásai

Cukorkészítmények előállításának higiéniai követelményei

Töltelékek készítése:

Előkészítő műveletek, főzés, forrázás, resztelés, keverés habbá verés alkalmazása


töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek készítése

Sós töltelékek: kisült tésztába és nyers tésztába tölthető sós töltelékek készítése

Töltelékkészítés élelmiszerbiztonsági követelményei

Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével

Bevonó anyagok alkalmazása:

Fondán melegítése, hígítása felhasználása

Ét-, tej, fehércsokoládé olvasztása, hígítása, temperálása, felhasználása

Ét-, tej, fehér bevonómassza olvasztása, hígítása, felhasználása

Zselé főzése, felhasználása

Áthúzó ganache, tükörbevonó készítése felhasználása


Gyümölcsök előkészítő műveletei, gyorsfagyasztás, vízelvonás, hőkezelés,

vastagcukorban tartósítás, alkoholban tartósítás bemutatása

Gyümölcstartósítás: higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei

Tészták, és feldolgozott, kisült félkész termékeinek készítése:

Élesztős tészták:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, biológiai lazítás közvetett tésztakészítés,

közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés bemutatása

Gyúrt, kevert élesztős tésztafajták készítése, felhasználása

Hajtogatott, élesztős tésztafajták készítése, tészta alap begyúrása érlelése, zsiradék alap

készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás,

hajtogatás, pihentetése, hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása

Omlós élesztős tészta édes és sós ízű készítése, felhasználása

Omlós tészták:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása

készítése, felhasználása


tésztalapok nyújtása, szúrása, sütése

Kevert omlós tészták készítése, nyomózsákkal alakítása, lappá-, formába kenése, sütése

Vajas tészta-, leveles tészta:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, tészta alap begyúrása, pihentetése, zsiradék alap

készítése

A tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetés

Vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése

Forrázott tészta:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, tésztakészítés, tésztahibák javítási módjainak

bemutatása

Tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználása

Felvert tészták:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, a habbal lazítás bemutatása

Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-, meleg úton

készült könnyű felvertek-, meleg úton készült nehéz felvertek készítése

A felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek

alkalmazása

Hengerelt tészták:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, étkezési marcipánok bemutatása és /vagy

készítése, sütőmarcipánok előállítása, makron alakítása, sütése

Mézes tészták:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, kémiai lazítás bemutatása

Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, mézes lapok nyújtása, sütése

Tésztakészítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei

Receptúra alapján tészták és kisült termékeinek anyaghányad számítása a veszteségek

figyelembevételével


Uzsonnasütemény készítés műveleteinek gyakorlása:

tésztakészítés, töltelékkészítés, tészta feldolgozás, töltés, érlelés/vagy pihentetés,

lekenés, sütés

Élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése: Briós tészta készítése,

érlelése, osztása, tészta alakítása, töltött és töltetlen uzsonnasütemény készítése,

lekenése, kelesztése, sütése

Kevert élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése:

Kuglóf tészta készítése, formába töltése, kelesztése, sütése, bevonása, díszítése

Fánk tészta nyújtása szúrása kelesztése, olajban sütése

Hajtogatott élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése:

Hajtogatott élesztős tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, kelesztése, sütése,

díszítése

Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése:

Édes omlós élesztős tészta készítése, tészta feldolgozása, töltése, kelesztése, lekenése

sütése, hagyományőrző magyar omlós élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti

receptúra alapján

Sós omlós élesztős pogácsa tészták készítése, tészta nyújtása, szúrása lekenése szórása,

kelesztése, sütése

Omlós tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Linzer tészta készítése, nyújtása, uzsonnasütemények töltése, sütése szeletelése

Eredeti receptúra alapján omlós tésztából készült hagyományőrző magyar

uzsonnasütemények készítése

Vajas - vagy leveles tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése, tészta készítése, nyújtása,

darabolása, töltése, lekenése sütése, vagy sütés után töltése díszítése

Felvert tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton készült könnyű-, meleg

úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények fajtái készítése

Felvert tészták alakítása, formába töltése, sütése, bevonása, díszítése

Uzsonnasütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek


Uzsonnasütemény készítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei


Torták készítése:

Tortakészítés műveleteinek gyakorlása, felvert tortakarika és kerek tésztalap készítése,

előkészítése, krémkeverés, vagy töltelékkészítés, töltés, dermesztés, bevonás

(csokoládéval, fondánnal, zselével), díszítés

Felvert tésztákból készült torták készítése, gyakorlása, eredeti receptúra alapján,

hagyományőrző magyar torták készítése, dobos-tető bevonás szeletelés és Eszterházy

torta bevonásának gyakorlása

Szeletek készítése:

Szeletkészítés műveleteinek gyakorlása: szögletes lapok és szögletes keretben sütött

felvert tészták készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, bevonás

(különböző bevonó anyagokkal), díszítés

Felvert, tésztákból készült szeletek készítése

Tekercsek készítése:

Tekercskészítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok készítése, előkészítése,

krémkeverés, töltés, feltekerés dermesztés bevonás (sajátkrémmel, dobos cukorral)

díszítés

Minyonok készítése:

Minyon készítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok, tészta hüvelyek készítése,

előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, fondán melegítés,

mártás, díszítés

Felvert tésztából készült vágott, szúrt, egy és két tésztahüvelyből készült minyonok

készítése, eredeti receptúra alapján hagyományőrző magyar minyonok készítése

eredeti receptúra alapján

Desszertek készítése:

Desszert készítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok, tészta hüvelyek készítése,

előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, mártás, burkolás,

bevonás, díszítés gyakorlása

Felvert tésztából vágott, szúrt, tésztahüvelyből készített desszertek készítése fondánnal,

zselével, marcipánnal bevont desszertek előállítása

Omlós tésztából készült desszertek előállítása

Tartós cukrászati termékek készítése:

Tartós cukrászati termékek műveleteinek gyakorlása. trüffel krém készítése, tésztalapok

hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, vágás,

csokoládétemperálás, mártás, díszítés, csomagolás

Kikészített sütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek


Kikészített sütemények készítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei


Tanműhely





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x -

2. megbeszélés x -

3. vita x -

4. szemléltetés x -

5. projekt x -


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök

és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret


1.1.


munkavégzés

irányítással

x

Cukrász

kéziszerszámok,

eszközök

Rozsdamentes, fa és

márványlapos

munkaasztalok

Főzőberendezések

Mikrohullámú

melegítő,

csokoládéolvasztó

berendezések

Mérőberendezések

Hűtő, fagyasztó sokkoló

berendezések

Fagylaltgépek

Asztali gyúró, keverő,

habverő gép

Sütő és kelesztő

berendezések

1.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x


2. Gyakorlati munkavégzés körében

2.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x

Cukrász

kéziszerszámok,

eszközök

Rozsdamentes,fa és

márványlapos

munkaasztalok

Főzőberendezések,

Mikrohullámú

melegítő, csokoládé

olvasztó

berendezések,

Mérőberendezések,

Hűtő, fagyasztó

sokkoló

berendezések,

Fagylaltgépek,

Asztali gyúró

keverő habverőgép,

Sütő és kelesztő

berendezések

2.2. Műveletek gyakorlása x

Cukrász

kéziszerszámok,

eszközök

Rozsdamentes,fa és

márványlapos

munkaasztalok

,Főzőberendezések,

Mikrohullámú

melegítő,

csokoládéolvasztó

berendezések,


Hűtő, fagyasztó

sokkoló

berendezések,

Fagylaltgépek

Asztali gyúró keverő

habverőgép, Sütő és

kelesztő

berendezések

2.3.

Munkamegfigyelés

adott szempontok

alapján

x

3. Vizsgálati tevékenységek körében

3.1. Technológiai próbák

végzése x

3.2. Technológiai minták

elemzése x

3.3. Anyagminták

azonosítása x



értékeléssel.

10. Cukrász szakmai üzemi gyakorlat tantárgy 744 óra



Az üzemi gyakorlat során a cukrász tanuló elmélyíti azokat a mozdulatokat, műveleteket,

képességeket melyek a cukrászati félkész és késztermékek előállításához szükségesek. A

termékkészítés közben fejlődik esztétikai érzéke. Helyesen alkalmazza, a nyersanyagokat

a technológiában, tudatosan betartja a cukrászat munkavédelmi és higiéniai előírásait.


10.3. Témakörök


Cukrász, üzem, helységeinek bemutatása

Balesetvédelmi oktatás, jegyzőkönyv kitöltése, beleseti jegyzőkönyv, menekülési útvonal

megismerése, berendezések, gépek, eszközök bemutatása, összeszerelés, tisztítása,

munkavédelmi előírásai

Személyi higiénia, megjelenéssel kapcsolatos elvárások, munkaruhára vonatkozó

előírások, egészségügyi szabályok, higiéniai követelmények a cukrász munkavégzése

során

Cukrászati alapműveletek, termékcsoportok bemutatása cukrászüzemben, cukrászdában

Cukrászati nyersanyagok és ezek előkészítő műveleteinek elvégzése


Cukorkészítmények készítése:

Főzött cukorkészítmények: cukorfőzet készítés, besűrítés bemutatása hőmérsékletmérés,

kézi próbák alkalmazása

Hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények cukorfőzete, karamell előállítása,


cukorfesték előállítása

Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásainak betartása




töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek készítése


Bevonó anyagok alkalmazása:

Fondán melegítése, hígítása felhasználása

Ét-, tej, fehércsokoládé olvasztása, hígítása, temperálása, felhasználása

Ét-, tej, fehér bevonómassza olvasztása, hígítása, felhasználása

Zselé főzése, felhasználása

Tükörbevonó készítése felhasználása


Gyümölcsök előkészítő műveletei, gyorsfagyasztás, vízelvonás, hőkezelés,

vastagcukorban tartósítás, alkoholban tartósítás


Élesztős tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, biológiai lazítás közvetett tésztakészítés,

közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés



készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás,

hajtogatás, pihentetése

Hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása


Omlós tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása készítése,

felhasználása



Kevert omlós tészták készítése, alakítása, lappá-, formába kenése, sütése

Vajas tészta-, leveles tészta:


készítése

A tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetés,

vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése

Forrázott tészták készítése:


bemutatása , tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználása

Felvert tészták készítése:


Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-, meleg úton

készült könnyű felvertek-, meleg úton készült nehéz felvertek készítése

A felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek

alkalmazása

Hengerelt tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, étkezési marcipánok bemutatása és /vagy

készítése, sütőmarcipánok előállítása, makron alakítása, sütése

Mézes tészták készítése:



Cukrászati félkész termékek előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági

követelményeinek betartása

Előkészítő gépek, tésztanyújtók, dagasztógépek, kelesztő berendezések, hengergépek,

univerzális konyhagépek, hűtőberendezések, sütő és főzőberendezések felügyelet

melletti balesetmentes alkalmazása


Uzsonnasütemény készítése, műveleteinek gyakorlása: tésztakészítés, töltelékkészítés,

tészta feldolgozás, töltés, érlelés/vagy pihentetés, lekenés, sütés


Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése

Briós tészta készítése, érlelése, osztása, tészta alakítása, töltött és töltetlen

uzsonnasütemény készítése, lekenése, kelesztése, sütése





Hajtogatott élesztős tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, kelesztése, sütése,

díszítése

Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Édes omlós élesztős tészta készítése, tészta feldolgozása, töltése, kelesztése, lekenése

sütése, hagyományőrző magyar omlós élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti

receptúra alapján




Linzer tészta készítése, nyújtása, töltése, sütése szeletelése, eredeti receptúra alapján

omlós tésztából készült hagyományőrző magyar uzsonnasütemények készítése


Töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése,

Vajas és leveles tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, lekenése sütése, vagy sütés

után töltése díszítése

Felvert tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Felvertek készítése, hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton

készült könnyű-, meleg úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények fajtái

készítése


Uzsonnasütemény előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeinek

betartása

Előkészítő gépek, tésztanyújtók, dagasztógépek, kelesztő berendezések, hengergépek,

univerzális konyhagépek, hűtőberendezések, sütő és főzőberendezések felügyelet




Tortakészítés műveleteinek gyakorlása, felvert tortakarika és kerek tésztalap készítése,

előkészítése, krémkeverés, vagy töltelékkészítés, töltés, dermesztés, bevonás

(csokoládéval, fondánnal, zselével), díszítés


hagyományőrző magyar torták készítése


Szeletkészítés műveleteinek gyakorlása: szögletes lapok és szögletes keretben sütött

felvert tészták készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, bevonás

(különböző bevonó anyagokkal), díszítés



Tekercskészítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok készítése, előkészítése,

krémkeverés, töltés, feltekerés dermesztés bevonás (sajátkrémmel, dobos cukorral)

díszítés





Felvert tésztából készült vágott, szúrt, egy és két tésztahüvelyből készült minyonok

készítése, eredeti receptúra alapján hagyományőrző magyar minyonok készítése

eredeti receptúra alapján




bevonás, díszítés

Felvert tésztából vágott , szúrt, tésztahüvelyből készült , formában sütött, (fondánnal,

zselével, marcipánnal bevont) desszertek előállítása



Tartós cukrászati termékek műveleteinek gyakorlása: trüffel krémek készítése, tésztalapok

hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, vágás, csokoládé

temperálás, mártás, díszítés, csomagolás

Kikészített sütemények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági


Univerzális konyhagépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó berendezések felügyelet


10.3.5. Kikészített sütemények II. 139 óra

Krémes sütemények készítése:

Vajas vagy leveles tésztából krémlap készítése, tojáskrémek főzése krémesek töltése,

szeletelése, hintése

Forrázott tésztából tésztahüvely készítése, előkészítése, sárgakrém főzése, töltése,

díszítése

Tejszínes sütemények készítése:

Felvert tésztákból készült tejszínes torták, - szeletek, - desszertek előállítási műveleteinek

( tészta előkészítése, tejszínkrém készítés,töltés, dermesztés, bevonás, díszítés)

gyakorlása, Hagyományőrző magyar tejszínes sütemények készítése eredeti receptúra

alapján

Forrázott tésztából készült tejszínes sütemények készítése tésztahüvely előkészítése,

sárgakrém főzése, tésztahüvely töltése, habkészítése, díszítése

Vajas vagy leveles tésztából készült tejszínes sütemények előállítási műveleteinek

(krémlap készítés, bevonás fondánnal, tojáskrémek készítés, töltés, szeletelés)

gyakorlása

Krémes és tejszínes sütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek


Nemzetközi cukrászati termékek készítése:

Nemzetközi cukrászatban alkalmazott tészták, töltelékek, különböző állagú rétegek

készítése

Nemzetközi cukrászatban alkalmazott torták, szeletek , desszertek töltése, dermesztése

Nemzetközi cukrászatban alkalmazott bevonó anyagok készítése,torták, szeletek ,

desszertek bevonása, díszítőelemek készítése, termékek díszítése.

Kikészített sütemények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeinek

betartása

Tészta gyúró és keverő gépek,, tésztanyújtók, habfúvók hő közlő és hő elvonó

berendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

10.3.6. Teasütemények 63 óra

Édes teasütemények készítése:

Omlós-,felvert-, hengerelt-,egyéb tésztából készült töltetlen és töltött teasütemények

készítése, tészták előállítása, alakítása, sütése, töltése, bevonása, díszítése

Sós teasütemények készítése:

Omlós-, vajas tésztából készült töltetlen és töltött sós teasütemények, forrázott tésztából

készült töltött sós teasütemények előállítása Tészták, sós töltelékek előállítása. Sütés

előtt és sütés után töltött sós teasütemények készítése

Teasütemények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeinek

betartása

Tészta gyúró- és keverő gépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó berendezések

,felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

10.3.7. Hidegcukrászati készítmények,

bonbonok, tányérdesszertek 63 óra

Hidegcukrászati készítmények: fagylaltok, parfék, adagolt hidegcukrászati

készítmények előállítása

Fagylaltok készítése:

Tejfagylaltok, tejszínes fagylaltok, gyümölcsfagylaltok, citrusfagylaltok, tejes

gyümölcsfagylaltok, joghurt és túrófagylaltok, készítése

Fagylalt készítés műveleteinek gyakorlása: alap és járulékos anyagok előkészítése,

fagylaltkeverék készítése,- hőkezelése, - szűrése, - homogénezése, - hűtése,

pihentetése, - érlelése, - fagyasztása kifagyott, fagylalt tárolása,

Parfék készítése:

Alapanyagok előkészítése, a parfé formába töltése, fagyasztása, a forma eltávolítása, a

parfé díszítése, tálalása

Adagolt hidegcukrászati készítmények előállítása

Fagylaltkelyhek készítése: öntetek, díszek készítése fagylaltkelyhekhez fagylalt

adagolása, állandó és változó összetételű fagylaltkelyhek készítése

Pohárkrémek készítése: főzött krémből készült pohárkrémek, ízesített tejszínhabkrémből

készült pohárkrémek, vegyes összetételű pohárkrémek előállítása

Hidegcukrászati készítmények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági


Fagylaltfőző és fagyasztó berendezések, fagylalttároló sokkoló berendezések, habfúvó

felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

Bonbonok készítése:

Csokoládé temperálás gyakorlása

Gyümölcsbonbonok, hagyományőrző magyar gyümölcsbonbonok, marcipánbonbonok,

nugátbonbonok, grillázsbonbonok, krémbonbonok, csokoládébonbonok készítése

Tányérdesszertek készítése:

Hideg és meleg desszertek, öntetek, díszítőelemek készítése, tányérdesszertek tálalása

Univerzális konyhagép, habfúvók, hő közlő és hő elvonó berendezések felügyelet


10.3.8. Díszítés 40 óra

Egyszerű és különleges díszítés műveleteinek alkalmazása:

bevonás, burkolás, beszórás, felrakás, fecskendezés, formázás módszereinek gyakorlása

Cukrászati késztermékcsoportok egyszerű díszítéseinek gyakorlása

Alkalmi díszmunkák készítése:

Különleges díszítés módszerek gyakorlása, csokoládé-, marcipán-, zselatinmassza-,

karamell-, grillázsdíszek készítése

Feliratok, szegélydíszítések, csokoládé pasztillák, glazúrdíszek, sablonok készítése,

tortadíszítések tervezése

10.3.9. Munkaszervezési feladatok ellátása 10 óra

Cukrászati munkafolyamatok megtervezése

Termékkészítés előkészítése, félkész és késztermékek munka folyamatainak

szervezése

10.3.10. Cukrászati termékek minősége, forgalomba hozatala 10 óra

Minőséget befolyásoló tényezők kialakítása:

Cukrászati készítmények tápértékének, élvezeti értékének, tetszetősségének

eltarthatóságának kialakítása

Minőséget meghatározó tényezők, nyersanyagok, gyártásmenetek, tárolás, árukezelés

ellenőrzése, cukrászati készítmények tömegének ellenőrzése

Cukrászati készítmények forgalomba hozatalával kapcsolatos teendők

végzése: expediálás, tárolás, csomagolás, üzleti árukezelés gyakorlása


Tanműhely és/ vagy üzem

10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek,

tanulói tevékenységformák (ajánlás)



módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. projekt x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret


1.1.


munkavégzés

irányítással

x

Cukrász

kéziszerszámok,

eszközök

Rozsdamentes fa és

márványlapos

munkaasztalok,


Mikrohullámú

melegítő, Csokoládé

olvasztó

berendezések,


Hűtő, fagyasztó

sokkoló

berendezések,

Fagylaltgépek,

Asztali gyúró,

keverő, habverőgép,

Nyújtógépek, Sütő

és kelesztő

berendezések

1.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x





Cukrász

kéziszerszámok,

eszközök

Rozsdamentes fa és

márványlapos

munkaasztalok,


Mikrohullámú


olvasztó

berendezések,


Hűtő, fagyasztó

sokkoló

berendezések,

Fagylaltgépek,

Asztali gyúró,


Nyújtógépek. Sütő

kelesztő

berendezések


Cukrász

kéziszerszámok,

eszközök

Rozsdamentes fa és

márványlapos

munkaasztalok,


Mikrohullámú


olvasztó

berendezések,


Hűtő, fagyasztó

sokkoló

berendezések,

Fagylaltgépek,

Asztali gyúró,


Nyújtógépek, Sütő

kelesztő

berendezések

2.3.

Munkamegfigyelés

adott szempontok

alapján

x


3.1. Technológiai próbák

végzése x

3.2. Technológiai minták

elemzése x

3.3. Anyagminták

azonosítása x



értékeléssel.

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül

1. évfolyamot követően 96 óra

Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Cukrászati félkész termékek



Édes töltelékek: gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós töltelékek,

tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek készítése



Élesztős tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, biológiai lazítás közvetett tésztakészítés, közvetlen

tésztakészítés, hideg tésztavezetés



készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás,

pihentetése , hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása


Omlós tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása készítése,

felhasználása



Kevert omlós tészták készítése, alakítása, lappá-, formába kenése, sütése

Vajas tészta-, leveles tészták készítése:


készítése

A tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetés

Vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése

Forrázott tészta készítése:


bemutatása , tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználása

Felvert tészták készítése:


Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-

meleg úton készült könnyű felvertek-, meleg úton készült nehéz felvertek készítése. A

felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek

alkalmazása

Hengerelt tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, étkezési marcipánok bemutatása és /vagy készítése,

sütőmarcipánok előállítása, makron alakítása, sütése

Mézes tészták készítése:



Receptúra alapján cukrászati félkész termékek anyaghányad számítása a veszteségek


Előkészítő gépek, tészta gyúró és keverő gépek,, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó


Uzsonnasütemények

Uzsonnasütemény készítés műveleteinek gyakorlása: tésztakészítés, töltelékkészítés, tészta

feldolgozás, töltés, érlelés/vagy pihentetés, lekenés, sütés


Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése:

Briós tészta készítése, érlelése, osztása, tészta alakítása, töltött és töltetlen uzsonnasütemény

készítése, lekenése, kelesztése, sütése





Hajtogatott élesztős tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, kelesztése, sütése, díszítése

Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése

Édes omlós élesztős tészta készítése, tészta feldolgozása, töltése, kelesztése, lekenése sütése,

hagyományőrző magyar omlós élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti receptúra

alapján




Linzer tészta készítése, nyújtása, töltése, sütése szeletelése, eredeti receptúra alapján omlós

tésztából készült hagyományőrző magyar uzsonnasütemények készítése


Töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése,vajas - vagy leveles tészta

készítése, nyújtása, darabolása, töltése, lekenése sütése, vagy sütés után töltése díszítése

Felvert tésztából készített uzsonnasütemények előállítása:

Hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-,

meleg úton készült könnyű-, meleg úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények fajtái

készítése


Uzsonnasütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek


Előkészítő gépek, tésztagyúró és keverő gépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó


Kikészített sütemények I.


Tortakészítés műveleteinek gyakorlása, felvert tortakarika és tésztalap készítése, előkészítése,

krémkeverés, vagy töltelékkészítés, töltés, dermesztés, bevonás (csokoládéval, fondánnal,

zselével), díszítés


hagyományőrző magyar torták készítése


Szeletkészítés műveleteinek gyakorlása: szögletes lapok és szögletes keretben sütött felvert

tészták készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, bevonás (különböző

bevonó anyagokkal), díszítés



Tekercskészítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok készítése, előkészítése, krémkeverés,

töltés, feltekerés dermesztés bevonás (sajátkrémmel, dobos cukorral) díszítés





Felvert tésztából készült vágott, szúrt, egy és két tésztahüvelyből készült minyonok készítése,

eredeti receptúra alapján hagyományőrző magyar minyonok készítése eredeti receptúra

alapján




bevonás, díszítés

Felvert tésztából vágott, szúrt, tésztahüvelyből készített formában sütött (fondánnal, zselével,

marcipánnal bevont ) desszertek előállítása



Tartós cukrászati termékek műveleteinek gyakorlása: trüffel krém készítése, tésztalapok

hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, vágás,

csokoládétemperálás, mártás, díszítés, csomagolás

Kikészített sütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek


Előkészítő gépek, tésztagyúró és keverő gépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó

berendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása”

G Y U L A I S Z A K K É P Z É S I C E N T R U M

H A R R U C K E R N J Á N O S S Z A K G I M N Á Z I U M A ,

S Z A K K Ö Z É P I S K O L Á J A , S Z A K I S K O L Á J A É S

K O L L É G I U M A S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a

34 541 05

PÉK

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ




– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint



– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.

9.) Korm. rendelet és

– a 34 541 05 számú, Pék megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó rendelet

alapján készült.


A szakképesítés azonosító száma: 34 541 05

Szakképesítés megnevezése: Pék

A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar







vagy iskolai végzettség hiányában:

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

kiadó rendelet 3. számú mellékletében az élelmiszeripar szakmacsoportra meghatározott

kompetenciák birtokában.




Pályaalkalmassági követelmények: -



Évfolyam

Heti óraszám

szabadsáv

nélkül

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval


Ögy. 160 óra 160 óra


Összesen: 2271 óra 2505 óra







heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6,75 11 96

8 10,5


11499-12


11497-12


11945-16

Sütőipari alapismeretek

Sütőipari technológia I. 1,5

Szakmai gépek I. 1

Szakmai számítások I. 0,5

Szakmai gyakorlat I. 4

11837-16

Sütőipari ismeretek

Sütőipari technológia II. 1 3

Szakmai gépek II. 0,5 1

Szakmai számítások II. 1

Szakmai gyakorlat II. 7 6

11919-16

Élelmiszerelőállítási

alapismeretek

Mikrobiológia és higiénia 0,5

Munka- és környezetvédelem 0,5

Minőség-ellenőrzés gyakorlat 2

Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek 1

Minőségirányítás 0,5

10942-16

Mézeskalács készítés

Mézeskalács készítés 1,5

Mézeskalács készítés gyakorlat 2,5

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a

teljes képzési idő során kell teljesülnie.




nélkül


Összesen

e gy ögy e gy

A fő szakképe-

sítésre

vonatkozó:


256 336

1327 Összesen 648 592

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 499 óra (38%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 828 óra (62%)

11

499

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.




Álláskeresés 2 2


11

497

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

Foglalkoztatás I. 36 0 0 0 36





11

945

-16

Sü

tőip

ari

alap

ism

eret

ek

Sütőipari technológia I. 54 0 0 0 54

Sütőipari nyersanyagok 18 18

Sütőipari technológia szakaszai 18 18

Kenyérfélék 5 5

Péksütemények 6 6

Finom pékáruk 5 5

Egyéb termékek 2 2

Szakmai gépek I. 36 0 0 0 36

Gépészeti alapok 3 3

Raktározás eszközei, berendezései 5 5

Tésztakészítés gépei 4 4

Tésztafeldolgozás gépei, eszközei 8 8

Kelesztő berendezések és eszközök,

kemencék, sütők 10 10

Szállítás eszközei, járművei, egyéb

berendezések, eszközök 6 6

Szakmai számítások I. 18 0 0 0 18

Mértékegységek átváltása 0 0

Alapszámítások 2 2

Sütőipari anyagnormák típusai 2 2

Nyersanyagszámítások 10 10

Kovász technológiai mutatóinak

kiszámítása 4 4

Szakmai gyakorlat I. 0 144 0 0 144

Pékség működése 2 2

Nyersanyagok tárolása és előkészítése 13 13

Tésztakészítés 13 13

Tésztafeldolgozás 50 50

Kelesztés 12 12

Sütés 30 30

Késztermékek kezelése, csomagolása,

jelölése 24 24

11

837

-16

Sü

tőip

ari

ism

eret

ek

Sütőipari technológia II. 36 0 96 0 132

Anyagismeret, tárolás, előkészítés 24 24

Gyártástechnológia szakaszai 12 25 37

Kenyérfélék gyártása 25 25

Péksütemények és finom pékáruk 30 30

Egyéb sütőipari termékek 16 16

Szakmai gépek II. 18 0 32 0 50

Szállítás, tárolás, előkészítés

berendezései 9 9

Tésztakészítés gépei 9 9

Tésztafeldolgozás gépei 14 14

Kelesztés berendezései 6 6

Sütés, készárukezelés berendezései 12 12

Szakmai számítások II. 0 0 32 0 32

Anyagnorma számítások 18 18

Kovász számítások 5 5

Töltelék számítások 4 4

Teljesítmény számítások 5 5

Szakmai gyakorlat II. 0 252 0 192 444

Anyagismeret, tárolás, előkészítés 32 32

Gyártástechnológia szakaszai 80 80

Kenyérfélék gyártása 80 35 115

Péksütemények és finom pékáruk 60 120 180

Egyéb sütőipari termékek 37 37

11

919

-16

Éle

lmis

zere

lőál

lítá

si a

lap

ism

eret

ek

Mikrobiológia és higiénia 18 0 0 0 18

Mikrobiológiai ismeretek 13 13

Higiéniai ismeretek 5 5

Munka- és környezetvédelem 18 0 0 0 18

Munkavédelem 13 13

Környezetvédelem 5 5

Minőség-ellenőrzés gyakorlat 0 0 0 64 64

Laboratóriumi alapok 5 5

Tömegméréses alapvizsgálatok 8 8

Térfogatméréses alapvizsgálatok 7 7

Szakmaspecifikus titrimetriás

vizsgálatok 12 12

Érzékszervi vizsgálatok 4 4

Üzemi minőség ellenőrzés 8 8

Technológiai tulajdonság vizsgálata 15 15

Szárazanyag, koncentráció, sűrűség

vizsgálata 5 5

Gazdasági és fogyasztóvédelmi

ismeretek 0 0 32 0 32

Gazdasági alapok 15 15

Vállalkozási ismeretek 8 8

Marketing 7 7


Minőségirányítás 0 0 16 0 16

Minőségirányítás 16 16

10

942

-16

Méz

esk

alác

s k

észí

tés

Mézeskalács készítés 0 0 48 0 48

Mézes termékek 3 3

Mézes kalács nyersanyagai 4 4

Mézes tészták készítése, érlelése 12 12

Mézes tészta feldolgozása, sütése 12 12

Mézes termékek díszítése 12 12

Mézes termékek csomagolása, jelölése 2 2

Mézes termékek készítésének gépei,

eszközei 3 3

Mézeskalács készítés gyakorlat 0 0 0 80 80

Mézeskalács készítés eszközei 6 6

Mézes termékek nyersanyagai 11 11

Mézes tészta készítése és érlelése 13 13

Mézes tészta feldolgozása és sütése 13 13

Mézes kalács díszítése, csomagolása,

jelölése 37 37


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig

ajánlás.

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

FELADATOK







SZAKMAI ISMERETEK


kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x



diákmunka) x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség-

és nyugdíjbiztosítási összefüggései x





SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x







A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz,

munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.


—

1.3. Témakörök


Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés,

munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás,

munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló

felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói

biztosíték).






Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új

munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés,

rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági,

turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,

háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.



határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai,

elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó

dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó

járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei,

biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és

munkaviszony.


Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete,

mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai

önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím

és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok,

kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai

Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés,

cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.





A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő

nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb

kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás

szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások,

kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési

segély. Utazási költségtérítés.


Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb

szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti

Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása,

foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási

támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás,

mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének,

megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és

pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.


Tanterem





módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma


szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal


1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x




rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x



2.2. Válaszolás írásban

mondatszintű kérdésekre x



A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x



idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés

melletti munkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran

használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen

nyelven x



megértése, illetve azokra való reagálás

egyszerű mondatokban

x












A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett

képes legyen eredményesen végezni a munkáját.


rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési

eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez

kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a

szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

2.3. Témakörök






megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során

az elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven

feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra

vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű

mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és

pontos használata révén fog megvalósulni.


A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű

feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a

diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes

vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún

idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által

biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető

szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi

állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó

kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.





alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az

idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül

valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját

meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák

koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül

szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik

az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának

képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai,

kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés

hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.



- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely

során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.



A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után

lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi

tartalmi koherenciával tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör

tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a

célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.

Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a

munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során

közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben,

hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a

tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x




rendszerezése x


2.1. Levélírás x





tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x



értékeléssel.

A


Sütőipari alapismeretek

megnevezésű



A 11945-16 azonosító számú Sütőipari alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Sü

tőip

ari

tech

no

lóg

ia

I.

Sza

km

ai g

épek

I.

Sza

km

ai s

zám

ítás

ok

I.

Sza

km

ai g

yak

orl

at I

.

FELADATOK

Anyagszükséglet számítást végez adott összetétel

alapján x x x

Nyersanyagot szakszerűen elhelyez a ratárban

illetve nyersanyagot mozgat x x x

Közreműködik a tésztakészítésben x x x

Tésztafeldolgozást végez, oszt, alakít, pihentet x x x

Irányítással elvégzi a kemence kiszolgálását x x x

Használja a sütőipari eszközöket x x

Irányítással kezeli a sütőipari gépeket és

berendezéseket x x

SZAKMAI ISMERETEK

Nyersanyag szükséglet számításai x x x

Nyersanyagok csoportosítása x x

Tésztakészítési eljárások x x x

Kelesztés feltételei, eszközei x x x

Sütés feltételei x x x

Kéziszerszámok, eszközök használata x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Elemi számolási készség x x x

Komplex eszközhasználati képesség x x

Kisgépek használata x x


Pontosság x x x x

Állóképesség x x


Segítőkészség x x x x

Irányíthatóság x x x x


Áttekintő képesség x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x

3. Sütőipari technológia I. tantárgy 54 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A pék szakmához szükséges alapvető sütőipari ismeretek elméleti tudásanyagának elsajátítása, amely

megalapozza az alapvető gyakorlati ismeretek tudatos alkalmazását és a technológia könnyebb

áttekinthetőségét.


3.3. Témakörök

3.3.1. Sütőipari nyersanyagok 18 óra

Nyersanyagok csoportosítása, lisztek jelölése, elnevezése, tárolása, segédanyagok csoportosítása,

tárolása, járulékos anyagok csoportosítása, tárolása.

3.3.2. Sütőipari technológia szakaszai 18 óra

Nyersanyagok előkészítésének műveletei,

tésztakészítés célja, eljárások, dagasztási módok.

Tésztafeldolgozás célja, műveletei.

Kelesztés célja, leggyakrabban alkalmazott technológiai paraméterek.

Sütés célja, sütés három feltétele.

Késztermékek kezelésének műveletei. Csomagolás célja.

3.3.3. Kenyérfélék 5 óra

Kenyerek csoportosítása MÉ szerint.

Kenyérgyártás eljárásai. Kenyérgyártás műveletei.

Fehér kenyér és félbarna kenyér gyártása.

3.3.4. Péksütemények 6 óra

Péksüteményekhez tartozó termékcsoportok.

Péksütemények jellemzői.

Vizes tésztából készült péksütemények csoportjának termékei, vizes zsemle anyagnormája.

Tejes tésztából készült péksütemények csoportjának termékei, tejes kifli anyagnormája.

Dúsított tésztából készült péksütemények termékei.

3.3.5. Finom pékáruk 5 óra

Finom pékáruk csoportjába tartozó termékcsoportok. Finom pékáruk jellemzői. Tojással dúsított

tésztából készült finom pékáruk termékei.

Omlós tésztából készült finom pékáruk termékei. Omlós tészta kialakítása.

Leveles tésztából készült finom pékáruk termékei. Leveles tészta szerkezet kialakítása.

3.3.6. Egyéb termékek 2 óra

Sütőipar egyéb termékeihez tartozó termékcsoportok. (Tartós termékek, nyers - fagyasztott

termékek, zsiradékban sült termékek, diétás termékek, különleges táplálkozási igényt

kielégítő termékek,


Tanterem, szaktanterem





módszer neve




1. szemléltetés x x x

2. gyakoroltatás x x

3. önálló feladatmegoldás x

4. házi feladat x x x

5. megbeszélés x x

6. előadás x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x x




rendszerezése x x


2.1. Írásos elemzések készítése x x



2.3. Tesztfeladat megoldása x x x





tapasztalatokról x x x


4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x



munkatevékenység x x

5.2. Műveletek gyakorlása x x

5.3. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x x

6. Üzemeltetési tevékenységek körében

6.1. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x x


7.1. Technológiai próbák végzése x x

7.2. Technológiai minták elemzése x x

8. Szolgáltatási tevékenységek körében

8.1.. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x

8.2. Önálló szakmai munkavégzés

közvetlen irányítással x



értékeléssel.

4. Szakmai gépek I. tantárgy 36 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A tantárgy tananyagának elsajátításával a tanuló képet kap a sütőiparban használt gépek,

berendezések, eszközök szakszerű használatáról, munkavédelmi szabályairól, takarításukról.


4.3. Témakörök

4.3.1. Gépészeti alapok 3 óra

Sütőipari gépeknél felhasználható anyagok, erőátviteli gépelemek, hajtások (hajtási elv).

4.3.2. Raktározás eszközei, berendezései 5 óra

Raklapok, polcok, kézi szállító eszközök szakszerű használata, munkavédelmi szabályok,

higiéniai előírások.

Zsákos liszttárolás előírásai, raklapok, kézikocsik használata, munkavédelmi szabályok, higiéniai

előírások.

Szitálás elve.

Lisztcentrifugák kezelése, munkavédelmi szabályok, higiéniai előírások.

4.3.3. Tésztakészítés gépei 4 óra

Dagasztógépek működési elve.

Spirálkarú dagasztógép és a keverő–habverő gép kezelése, munkavédelme, higiéniai előírásai

4.3.4. Tésztafeldolgozás gépei, eszközei 8 óra

Osztógépek: kézi, kisüzemi süteménytészta osztó, karos osztó gömbölyítő gép kezelése,

munkavédelme, higiéniai előírásai.

Szalagos kiflisodrógép kezelése, munkavédelme, higiéniai előírásai.

4.3.5. Kelesztő berendezések és eszközök, kemencék, sütők 10 óra

Kelesztés eszközei: szakajtók, kelesztőláda, sütőlemezek, formák.

Kelesztőkamrák kiszolgálása, higiéniája, munkavédelme.

Kemencék hőközlési módjai: közvetlen, közvetett.

Kemencék üzemeltetésének feladatai.

Kemencék munkavédelme, higiéniája

4.3.6. Szállítás eszközei, járművei, egyéb berendezések, eszközök 6 óra

Rekeszek, ládák, konténerek használata, méretei.

Szállítóautók előírásai.

Hűtőgépek kezelése, higiéniája.

Szeletelő csomagoló gépek kezelése, munkavédelme higiéniája.


Tanterem, szaktanterem, szemléltetéshez: sütőüzem





módszer neve




1. Szemléltetés x x x

2. gyakorlotatás x x

3. megbeszélés x x x

4. önálló munka x

5. csoportmunka x x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x x x


jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x x








felkészüléssel x x x


ismertetése szóban x x







értékeléssel.

5. Szakmai számítások I. tantárgy 18 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Tanulók alapvető számolási készségének fejlesztése. Sütőipari számítási szabályok megismerése,

mértékegységek, nagyságrendek alkalmazása.


5.3. Témakörök

5.3.1. Alapszámítások 2 óra

Aránypár számítások, % számítások, ezrelék számítások, összeadás, kivonás, keverékek

számításai.

Oldatok számításai, sűrűség számítás.

5.3.2. Sütőipari anyagnormák típusai 2 óra

Kenyér anyagnormák %-os és nyersanyag tömeg megadásával.

Péksütemény anyagnormák és finom pékárú anyagnormák % és tömeg megadásával. Töltelék

normák.

Felületi szóróanyagok.

5.3.3. Nyersanyagszámítások 10 óra

Adott termékmennyiség alapján szükséges nyersanyagok számítása, kenyerek, péksütemények és

finom pékáruk megadott normáival.

Tészta tömegének kiszámolása.

5.3.4. Kovász technológiai mutatóinak kiszámítása 4 óra

Kovász technológiai mutatóinak definíciói.

Kovásznagyság számítása megadott összes liszt alapján.

Kovászsűrűség számítása megadott kovászliszt alapján. kovászba adagolt élesztő számítása

összes élesztő, illetve kovászliszt alapján.

Kovász tömegének kiszámolása a kovász nyersanyagainak alapján.


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x x x


3. előadás x x x

4. gyakorlotatás x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


2.1. Írásos elemzések készítése x

2.2. Leírás készítése x x


mondatszintű kérdésekre x x








értékeléssel.

6. Szakmai gyakorlat I. tantárgy 144 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Sütőipari ismeretek alkalmazása abból a célból, hogy a tanuló képet kapjon a pékség

működéséről és az alapműveletek sorrendjéről, jelentőségéről. A tanuló alapokat kapjon a

magasabb évfolyam követelményeinek elsajátításához.


6.3. Témakörök

6.3.1. Pékség működése 2 óra

Pékség helyiségeinek rendeltetése, az adott pékségben gyártott termékek.

Gépek elhelyezése, adott pékség technológia sorrendje.

Pékségben elvárt magatartás, munkafegyelem.

6.3.2. Nyersanyagok tárolása és előkészítése 13 óra

Nyersanyagok tárolásának bemutatása.

Szakosított tárolás elvei. Anyagok szabályos elhelyezése.

Anyagok szabályos mozgatása.

Hűtés ellenőrzése.

Mérési feladatok elvégzése tömegre, térfogatra különböző anyagoknál, különböző

nagyságrendekben (kg, dkg, g, liter, dl.).

Nyersanyagok helyes munkahelyi tárolása.

6.3.3. Tésztakészítés 13 óra

Tészta nyersanyagainak összemérése.

Dagasztás folyamata.

Csészecsere.

Dagasztógép kezelése üzemben lévő gépeken.

Dagasztási idő beállítása.

Megfelelően bedagasztott tészta jellemzői.

Kézi dagasztás.

6.3.4. Tésztafeldolgozás 50 óra

Tésztafeldolgozás műveletei: kézi tésztaosztás, tészta mérés, gömbölyítés, hosszformázás.

Kiflisodrás.

Briósfélék fonása.

Kalácsfonás több szálból.

Osztógépek és kiflisodrók kezelése.

6.3.5. Kelesztés 12 óra

Kelesztőeszközök megismerése, előkészítése. Kelesztőkamrák által jelzett értékek értelmezése.


6.3.6. Sütés 30 óra

Sütés szerepe a pékségben.

Tészták előkészítése a vetésre.

Vetési műveletek.

Kemencék által mutatott értékek értelmezése.

Megsült termékek kisütése, felületkezelés.

Kemencék kiszolgálásának munkavédelme.

6.3.7. Késztermékek kezelése, csomagolása, jelölése 24 óra

Termékek hűtésének és tárolásának körülményei.

Késztermékek csomagolása. Csomagoló anyagok fajtái, zárása.

Termékek jelölésének szabályos elhelyezése.

Késztermékek szabályos elhelyezése szállítóeszközben.


tanműhely, tanüzem, üzem





módszer neve






3. bemutatás x x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret










3.1. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján x

3.2. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x

3.3. Utólagos szóbeli beszámoló x




4.2. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal x

4.3. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x










6.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x

6.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés x x


megfigyelése x

6.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről x



7.2. Technológiai minták elemzése x








értékeléssel.

A


Élelmiszerelőállítási alapismeretek

megnevezésű



A 11919-16 azonosító számú Élelmiszerelőállítási alapismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Mu

nk

a- é

s

kö

rny

ezet

véd

ele

m

Mik

rob

ioló

gia

és

hig

ién

ia

Min

ősé

gir

ány

ítás

Min

ősé

g-e

llen

őrz

és

gy

akorl

at

Gaz

das

ági

és

fog

yas

ztó

véd

elm

i is

mer

etek

FELADATOK

Betartja és betartatja a munkahelyekkel

kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Tudatosan alkalmazza az élelmiszer-ipari

mikroorganizmusait x

Nyersanyagot, készterméket vizsgál x

Betartja és betartatja az élelmiszer-előállításra

vonatkozó higiéniai előírásokat és HACCP

szabályokat

x

Vállalkozási és kereskedelmi tevékenységet

folytat x

Ismeri és alkalmazza a vállalkozás jogkövető

működése érdekében a fogyasztóvédelmi

előírásokat

x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkahelyi egészség és biztonság mint érték x

Laboratóriumi alapmérések, alapműveletek x

Mikrobiológiai alapok x

Alapanyag minősítés, késztermék minősítés,

gyártásközi ellenőrzések alapelvei x

Kereskedelmi és marketing alapok x

A képzéshez illeszkedő haza és európai uniós

fogyasztóvédelmi előírások x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű beszédkészség x x x x x

Jogszabályok ismerete x x

labortechnikai eszközök használata x

Információforrások kezelése x x x x x


Önállóság x x

Megbízhatóság x

Elhivatottság, elkötelezettség x x x


Kapcsolatteremtő készség x x x x x

Kapcsolatfenntartó készség x x x x x


Helyzetfelismerés x x

Numerikus gondolkodás, matematikai készség x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x x

7. Munka- és környezetvédelem tantárgy 18 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A biztonságos és egészséges munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása. A munkavédelem

készség szintű alkalmazása. Balesetvédelmi előírások alkalmazása. Elsősegélynyújtás

alapszintű elsajátítása.


7.3. Témakörök

7.3.1. Munkavédelem 13 óra

Munkavédelem célja, szabályozása, feladata, területei.

Munkavédelmi feladatok a munkaadó és a munkavállaló részéről.

Munkavédelmi jogok és kötelességek.

Munkavédelmi eszközök, védőruha és munkaruha.

Baleset megelőzés feladatai.

Munkaegészségügyi előírások az élelmiszeriparban, és szakmaspecifikusan. Ergonómia.

Hőmunka.

Munkavégzés hatása az emberi szervezetre. Munkalélektan.

Munkavédelmi kockázatértékelés készítésének kötelezettségei.

Érintésvédelem fajtái, ellenőrzése. Villamos berendezések munkavédelme.

Tűz elleni védekezés, teendők tűz esetén.

Elsősegélynyújtás alapjai.

7.3.2. Környezetvédelem 5 óra

Környezetvédelem célja, területei.

Szakmaspecifikus környezetvédelmi szabályok.

Hulladékkezelés előírásai.

Veszélyes hulladékok kezelése.

Füstgáz kibocsátásra vonatkozó szabályok.


tanterem





módszer neve




1. Beszélgetés x x

2. Bemutatás x x x

3. Szemléltetés x x

4. Előadás x x

5. Megbeszélés x x x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x






2.4. Tesztfeladat megoldása x x


felkészüléssel x






3.1. Esetleírás készítése x x


tapasztalatokról x x








értékeléssel.

8. Mikrobiológia és higiénia tantárgy 18 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Az élelmiszeriparban előforduló hasznos és káros mikroorganizmusok tudatos alkalmazása

illetve védekezés ellenük a mikroorganizmusok életfeltételeinek befolyásolásával. Az

élelmiszer-higiéniai szabályainak megismertetése, a biztonságos élelmiszer előállítás

előírásainak alkalmazása.


8.3. Témakörök

8.3.1. Mikrobiológia 13 óra

Mikrobiológia tárgya.

Mikroorganizmusok csoportosítása.

Mikroorganizmusok életfeltételei.

Életfeltételek szabályozása.

Mikroorganizmusok anyagcseréje, anyagcsere termékei.

Mikroorganizmusok szaporodása, szaporodás szabályozása.

Mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szerepe.

Szakma specifikus mikroorganizmusok szerepe az adott élelmiszeripari ágazat technológiájában.

Védekezés a káros mikroorganizmusok ellen.

Élelmiszer fertőzés és mérgezés.

8.3.2. Élelmiszeripari higiénia 5 óra

Élelmiszeripari általános higiéniai előírásai.

Üzemi higiénia: raktározás, feldolgozás, késztermék tárolás és szállítás higiéniája. Gépek

higiéniája.

Személyi higiénia.

Tisztálkodás.

Munkaruha higiéniája.


szaktanterem, tanterem





módszer neve


kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések

egyéni csoport osztály

1. Előadás x x

2. magyarászat x x

3. Önálló munka x

4. feladat megoldás x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x x








felkészüléssel x x









szóban felkészülés után x x






mozaikfeladattal x







értékeléssel.

9. Minőségirányítás tantárgy 16 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Az élelmiszeripari termékek felelősségteljes előállításának elvei. A tanulók felelősségérzetének

fejlesztése. A fogyasztók egészségi és gazdasági érdekei tiszteletének fejlesztése. A hatósági

eljárásrend megismerése.


9.3. Témakörök

9.3.1. Minőségirányítás 16 óra

Minőség fogalma.

Élelmiszerminőség elemei példákkal.

Élelmiszerbiztonsági veszélyek. Veszélyek megelőzése. Veszélyek azonosítása. Minőség

irányítás jogi szabályozása.

Minőségirányítási rendszerek az élelmiszeriparban (kötelező, választott). Minőségirányítás

dokumentumai, dokumentáció vezetése.


szaktanterem, tanterem, tanüzem, üzem





módszer neve




1. előadás x x



4. gyakorlotatás x x

5. szemléltetés x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x








felkészüléssel x













3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x x





mozaikfeladattal x




4.5. Csoportos versenyjáték x x


5.1. Technológiai próbák végzése x



értékeléssel.

10. Minőség-ellenőrzés gyakorlat tantárgy 64 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A nyersanyagok, félkész és késztermékek minőségi előírásainak ellenőrzésével kialakítani a

felelősségtudatot az élelmiszerek előállításánál. Az üzemi minőségellenőrzéssel segíteni az

áttekintőképesség, a precizitás, pontosság kialakítását.


10.3. Témakörök

10.3.1. Laboratóriumi alapok 5 óra

Laboratóriumi rendszabályok ismertetése.

Vegyszerek, kezelése, felhasználásuk szabályai.

Eszközök ismertetése, szakszerű használata.

Laboratóriumi mérések jegyzőkönyvezésének szabályai.

10.3.2. Tömegméréses alapvizsgálatok 8 óra

Tömegmérés eszközei, mértékegységei.

Érzékenység, terhelhetőség fogalma.

Tömegmérés szabályai.

Mérés fogalma, mennyiség jelentése.

Tömegmérési feladatok.

Lemérés, bemérés.

Szabályos mintavétel.

Szakmára jellemző tömegmérési vizsgálatok.

Nyersanyag, félkész és késztermék tömegének mérése.

Termék valamely fizikai alkotójának mérése (töltelék, bevonat).

Nedvességtartalom mérés.

10.3.3. Térfogatméréses alapvizsgálatok 7 óra

Térfogatmérő eszközök ismertetése.

Térfogatmérési feladatok.

Jelre állítás, hitelesítés.

Szakmára jellemző térfogatmérések.

10.3.4. Szakmaspecifikus titrimetriás vizsgálatok 12 óra

Titrimetriás vizsgálatok célja.

Indikátorok szerepe.

Térfogatos elemzés lényege.

Savak, lúgok titrálása.

Szakmára jellemző nyersanyagok vagy késztermékek titrálásos vizsgálata.

10.3.5. Érzékszervi vizsgálatok 4 óra

Nyersanyagok, késztermékek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata, szabvány szerinti

minősítése.

Érzékszervi vizsgálatok értékelése.

10.3.6. Üzemi minőségellenőrzés 8 óra

Gyártásközi ellenőrzések elvégzése.

Nyersanyagok vizsgálata, technológiai paraméterek ellenőrzése, dokumentálása, kiértékelése.

Késztermékek vizsgálata.

10.3.7. Technológiai tulajdonság vizsgálata 15 óra

Szakmára jellemző nyersanyag, félkész vagy késztermék vizsgálatok vonatkozó szabványok

alapján.

10.3.8. Szárazanyag, koncentráció, sűrűség vizsgálata 5 óra

Refraktometriás vizsgálatok.

Sűrűségmérés.

Különböző koncentrációjú oldatok készítése, meghatározása.


labor, tanüzem, üzem





módszer neve





2. bemutatás x x x

3. gyakoroltatás x







szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x







mozaikfeladattal x








3.3. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések x x

3.4. Anyagminták azonosítása x

3.5.. Tárgyminták azonosítása x x








értékeléssel.

11. Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek tantárgy 32 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A gazdasági folyamatok, összefüggések megismertetése. A vállalkozások indításának,

működtetésének feladatainak megismerése, alkalmazása, ezzel a gazdaság alapelemének számító

értékteremtő tevékenységek elsajátítása.


11.3. Témakörök

11.3.1. Gazdasági alapok 15 óra

Gazdaság működése, körfolyamata.

Gazdasági rendszerek.

Piacgazdaság működése.

Szükségletek, hierarchiája.

Igények és javak.

Piac működése, szereplői, elemei.

Piac szabályozása.

Pénzügyi szervezetek, szerepük, működésük.

Hitel fogalma, fajtái.

Pénzforgalom szabályai.

Adózási alapfogalmak.

Kereskedelem fajtái, szereplői, szerepe a gazdaságban.

11.3.2. Vállalkozási ismeretek 8 óra

Vállalkozások szerepe a gazdaságban.

Vállalkozások típusai.

Vállalkozások alapítása, indítása, működtetése, megszüntetése.

11.3.3. Marketing 7 óra

Marketing fogalma.

Marketing mix elemei.

Termékéletpálya.

Reklám szerepe.

Reklám jellemzői, típusai.

11.3.4. Fogyasztóvédelem 2 óra

Alapfogalmak (tudatos fogyasztó, vállalkozás, forgalmazó, termék és szolgáltatás, eladási ár és

egységár, online adásvételi és szolgáltatási szerződés)

Az ár feltüntetése (feltüntetés módja, több ár feltüntetése)

Csomagolás (alapvető előírások) Panaszkezelés, ügyfélszolgálat (panasztételi lehetőségek,

szóbeli, írásbeli panasz, jegyzőkönyv felvétele, válaszadás módja és ideje). Fogyasztói

érdekek képviseletét ellátó egyesületek

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Piacfelügyeleti alapfogalmak A hatósági ellenőrzés

Kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései (méret, súly, használhatóság ellenőrzése,

vásárlók könyvének vezetése, üzlet nyitva tartásáról szóló tájékoztatás, e-kereskedelemhez

kapcsolódó fogyasztóvédelmi előírások)

Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók


tanterem, szaktanterem, tanbolt





módszer neve




1. előadás x x

2. szemléltetés x x



5. egyéni munka x

6. gyakoroltatás x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x x







felkészüléssel x







értékeléssel.

A


Mézeskalács készítés

megnevezésű



A 10942-16 azonosító számú Mézeskalács készítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Méz

esk

alác

s k

észí

tés

Méz

esk

alác

s k

észí

tés

gy

akorl

at

FELADATOK

Mézes tésztaféléket készít, érlel x x

Feladolgozza a mézes termékek tésztáit x x

Bevonja a mézes termékek tésztáit x x

Mézes terméket díszít x x

Süti a mézes termékeket x x

Mézes termékek készárukezelését végzi x x

SZAKMAI ISMERETEK

Mézeskalács nyersanyagai x x

Mézeskalács tészta x x

Mézeskalács üzem helyiségei, gépei, szerszámai x x

Mézes tésztafélék feldolgozása x x

Mézeskalács díszítés és mézeskalács minták x x

Mézeskalács csomagolás és jelölés x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Mennyiségérzék x

Kisgépek, dagasztógépek használata x

Kéziszerszámok, szeletelők, vágók kiszúrók

használata x


Önállóság x x

Felelősségtudat x

Döntésképesség x x


Kapcsolatteremtő készség x x

Kapcsolatfenntartó készség x x


Helyzetfelismerés x x

Numerikus gondolkodás, matematikai készség x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

12. Mézeskalács készítés tantárgy 48 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Mézeskalács, mint hagyományos élelmiszer történetének, változatainak, nyersanyagainak, készítés

módjának, díszítésének megismerése. Méz táplálkozásban betöltött szerepének fontossága. A

díszítés motívumainak néprajzi szerepének megismerése.


12.3. Témakörök

12.3.1. Mézes termékek 3 óra

Mézes termékek jellemzése. Méz szerepe a táplálkozásban. Mézeskalács készítés története A

témakör részletes kifejtése

12.3.2. Mézes kalács nyersanyagai 4 óra

Mézes tésztákhoz felhasznált nyersanyagok. Mézfajták. Méz minőségi követelményei.

12.3.3. Mézes tészták készítése, érlelése 12 óra

Mézes tésztafélék, Különböző eljárásokkal készült mézes tészták (hideg, meleg, hagyományos,

egyszerű.) Mézes tészta érlelése, érlelés szerepe, tészta puhítása. Cukortészták készítése.

Mézes tészták lazítása. Ízesített tészták.

12.3.4. Mézes tészta feldolgozása, sütése 12 óra

Mézes tészták osztása, alakítása, nyújtás, formázás, kiszúrás, vágás. Vert (ütött) mézes kalács

készítése. Mézes tésztafélék sütése, sütés paraméterei

12.3.5. Mézes termékek díszítése 12 óra

Díszítőanyagok. Sütés előtti, utáni díszítés. Díszítő eljárások, műveletek. Hagyományos és

újszerű díszítő motívumok.

12.3.6. Mézes termékek csomagolása, jelölése 2 óra

Mézes termékek minőségi követelményei vonatkozó szabályok szerint. Mézes termékek

változásai tárolás alatt. Mézes termékek csomagoló anyagai. Vonatkozó jelölési előírások.

Mézes termékek hibái

12.3.7. Mézes termékek készítésének gépei, eszközei 3 óra

Mézes tészta készítés gépei, tészta feldolgozás, alakítás, formázás gépei, eszközei.

Kéziszerszámok. Kemencék, sütők kezelése. Díszítés eszközei. Csomagoló eszközök, gépek


tanterem, szaktanterem





módszer neve





2. előadás x x






szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x










rendszerezése x





szövegfeldolgozás x x






5.2. Anyagminták azonosítása x x



értékeléssel.

13. Mézeskalács készítés gyakorlat tantárgy 80 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A mézeskalács készítés elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazása. A formázás és díszítés

sokféleségének gyakorlása. A tanulók kézügyességének fejlesztése


13.3. Témakörök

13.3.1. Mézeskalács készítés eszközei 6 óra

Mézeskalács készítés eszközeinek használata, ismerete.

13.3.2. Mézes termékek nyersanyagai 11 óra

Mézes tészta nyersanyagainak tárolása, előkészítése. Mérés, szitálás, oldás, szirupfőzés,

melegítés

13.3.3. Mézes tészták készítése, érlelése 13 óra

Különböző mézes tésztafélék készítése. Gyúrás kézzel, géppel. Tészta érlelés.

13.3.4. Mézes tészta feldolgozása és sütése 13 óra

Mézes tészta mérése, nyújtása, kiszúrása különböző kiszúrókkal, alakítás. Vert mézes készítése.

Mézes tészta díszítése. Mézes tészta sütése

13.3.5. Mézes kalács díszítése, csomagolása, jelölése 37 óra

Fecskendezés, szórás, bevonás, egyéb műveletek. Érzékszervi minősítés, tömeg ellenőrzés.

Csomagolóanyag kiválasztása, zárási műveletek. Jelölés elhelyezése.


tanműhely, tanüzem, üzem





módszer neve




1. Bemutatás x x x

2. Szemléltetés x x x






szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





jegyzeteléssel x




rendszerezése x x



















5.4. Tárgyminták azonosítása x x








értékeléssel.

A


Sütőipari ismeretek

megnevezésű



A 11837-16 azonosító számú Sütőipari ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Sü

tőip

ari

tech

no

lóg

ia

II.

Sza

km

ai g

épek

II.

Sza

km

ai s

zám

ítás

ok

II

Sza

km

ai g

yak

orl

at I

I.

FELADATOK

Anyagszükséglet számításokat végez x x x

Tésztát készít (dagaszt, gyúr, kever) x x x

Tésztafeldolgozást végez x x x

Beállítja a kelesztés paramétereit, elvégzi a

kelesztést és a felületkezelést x x x

Beállítja a sütés feltételeit, elvégzi a vetést,

felügyeli a sütést x x x

Kezeli és szabályozza a sütőipari gépeket,

berendezéseket x

SZAKMAI ISMERETEK

Nyersanyag szükséglet számításai x x x

Tésztakészítés célja, eljárásai, módjai x x x

Tésztafeldolgozás célja, műveletei, hatása x x x

Kelesztés célja, folyamatai, eljárásai x x x

Sütés célja, feltételei, eljárásai, folyamatai x x x

Csomagolóanyagok, csomagolóeszközök x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Elemi számolási készség x x

komplex eszközhasználati képesség x x

Nyersanyagátvételhez szükséges laboreszközök

használata x


Pontosság x x x x

Önállóság x x x x


Segítőkészség x x

Határozottság x x x x



gyakorlatias feladatértelmezés x

14. Sütőipari technológia II. tantárgy 132 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A sütőipari technológia I. c. tantárgy ismereteire építve a technológiai ismeretek kibővítése. A

technológiai összefüggések, folyamatok mélyebb megismerése. A paraméterek

beszabályozásának és technológiai összefüggéseinek megismerése. A teljes technológia

szabályainak, összefüggéseinek megismerése, összekapcsolása. A sütőipari termékek

előállításának jogi szabályozásának megismerése.


14.3. Témakörök

14.3.1. Anyagismeret, tárolás, előkészítés 24 óra

A sütőiparban használt lisztfajták, liszttípusok jellemzése, a lisztek jelölése. Különleges

lisztek. A liszt kémiai összetétele, az alkotórészek változása a gyártástechnológia folyamán.

A lisztek minőségi követelményei, átvételük, tárolásuk.

A liszt technológiai szempontból fontos tulajdonságai, vizsgálatuk elmélete.

A minőségi jellemzők figyelembe vétele a gyártástechnológia során.

A liszthibák, lisztromlás okai, feldolgozhatóságuk.

A sütőipar nélkülözhetetlen segédanyagai: az élesztő, só jellemzése, technológiai szerepük,

tárolásuk, adagolási mértékük, előkészítésük. Adagolásuk mértéke.

A liszt, illetve a belőle készült tészta, késztermék tulajdonságait javító anyagok.

A technológiai folyamatokat egyszerűsítő anyagok. Felhasználásuk mértéke és az ezt

befolyásoló tényezők.

A sütőipar járulékos anyagai: dúsító‐, ízesítő‐, töltelék‐, és díszítő anyagok szerepe,

felhasználásuk mértéke.

A nyersanyagok előkészítésének célja, műveletei.

14.3.2. Gyártástechnológia szakaszai 37 óra

A tészta kialakulás folyamatai, a búza‐ és rozstészta szerkezete.

A tészta kialakulás folyamatai különböző dagasztógépek esetében, a dagasztási módok

jellemzése.

A kovász‐ és tésztaérés mikrobiológiai, enzimes és kolloid folyamatai.

Közvetett tésztakészítés: a kovász technológiai mutatói, erjedési vesztesége.

A szakaszos kovászolás célja, lényege. Kovászfajták.

Kovászmag felhasználása.

Közvetlen tésztakészítés: a tészta technológiai mutatói, kovászpótló eljárások.

A tésztafeldolgozás célja, műveletei.

A tészta pihentetésének célja, helye a feldolgozásban, paraméterei.

A feldolgozás hatása a tészta szerkezetére.

A kelesztés célja, feltételei.

Kelesztés közben lejátszódó folyamatok, a megkeltség jelei.

Kelesztés közben végzett műveletek. Kelesztési eljárások (késleltetés, megszakítás).

A sütés célja, feltételei.

A tészta felmelegedése sütés közben, a sülő tésztában lejátszódó folyamatok, az

átsültség megállapítása.

Sütési eljárások.

A késztermék kezelésének műveletei.

14.3.3. Kenyérfélék gyártása 25 óra

A kenyerek általános jellemzése, csoportosítása, a kenyérfélék anyagnormája.

Búzakenyerek tésztájának készítése közvetett‐ és közvetlen eljárással.

Rozstészta készítése, jellemzői, rozskenyerek összetétele.

Különböző kovászolási móddal készült kenyerek jellemzői.

Fehér kenyér, félbarna kenyér, egy adott rozsos és rozskenyér összetétele.

A kenyértészta feldolgozásának műveletei, hatásuk a tészta szerkezetére. Kenyérfélék

tésztájának osztása, feladási tömegeik, alakítási műveleteik.

A kenyerek kelesztésének feltételei, technikai megoldásai, kelesztés közben végzett műveletek.

A kenyerek sütésének feltételei, az átsültség megállapítása, az alkalmazott sütési eljárások.

Kenyerek átsültségének megállapítása. Sütési idők meghatározása.

A kisült termék kezelése. Hűtés, tárolás, csomagolás, szállítás.

A kenyérfélékre vonatkozó minőségi követelmények. Kenyérfélék jelölési előírásai.

.

14.3.4. Péksütemények és finom pékáruk gyártása 30 óra

A sütőipari fehértermékek általános jellemzése, csoportosítása, anyag felhasználási normái.

A péksütemények és finom pékáruk jellemzése, tésztakészítési eljárásai, feldolgozási műveletei.

Vizes tésztából készült legjellemzőbb péksütemények ismerete, tésztakészítésük, feldolgozásuk.

Tejes tésztából készült legjellemzőbb péksütemények ismerete, tésztakészítésük, feldolgozásuk.

Dúsított tésztából készült legjellemzőbb péksütemények ismerete, tésztakészítésük,

feldolgozásuk.

Tojással dúsított tésztából készült legjellemzőbb finom pékáruk ismerete, tésztakészítésük,

feldolgozásuk.

Omlós tésztából készült legjellemzőbb finom pékáruk ismerete tésztakészítésük, feldolgozásuk.

Leveles tésztából készült legjellemzőbb finom pékáruk ismerete, tésztakészítésük, feldolgozásuk.

A péksütemények és finom pékáruk kelesztésének célja, feltételei, technikai megoldásai,

kelesztés közben végzett műveletek.

A péksütemények és finom pékáruk sütésének célja, feltételei, az alkalmazott sütési eljárások.

A kisült termékek kezelése.

A késztermékek minőségi követelményei.

14.3.5. Egyéb sütőipari termékek 16 óra

Fagyasztott termékek általános jellemzése A gyorsfagyasztott termékek csoportosítása,

gyártástechnológiája. Gyorsfagyasztott félkész termékek. Fagyasztás technológiája.

A diétát kiegészítő sütőipari termékek általános jellemzése, csoportosítása.

A rostban gazdag diétás termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája. Növényi rostok szerepe a táplálkozásban.

A szénhidrátszegény diétás termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája. Szénhidráttartalom számítása.

A nátriumszegény diétás termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája. Nátriumtartalom számítása.

A gluténmentes termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája.

A tartós sütőipari termékek élelmezési szerepe, a tartósítás elvei, megoldásai.

Zsemlemorzsa előállításának technológiája. Morzsafélék minőségi előírásai.


tanterem, szaktanterem, szemléltetésre tanüzem, üzem





módszer neve




1. Szemléltetés x x

2. Előadás x x

3. Magyarázat x x

4. gyakoroltatás x


6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x x


2.1. Írásos elemzések készítése x x x






felkészüléssel x






4.1. Esetleírás készítése x


tapasztalatokról x








értékeléssel.

15. Szakmai gépek II. tantárgy 50 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A Szakmai gépek I. c tantárgy tananyagára építve, a tanulók részletesebben megismerhetik a

sütőiparban használt eszközök, gépek és berendezések feladatát és kezelését, munkavédelmi

és higiéniai előírásait. A tantárgy tanítása során a tanulók sütőipari gépekkel kapcsolatos

ismerete kibővül.


15.3. Témakörök

15.3.1. Szállítás, tárolás, előkészítés berendezései 9 óra

Ömlesztett és zsákos tárolás megoldásai.

Pneumatikus lisztszállítás.

Sziták, lisztmérlegek, vízkeverők és adagolók

15.3.2. Tésztakészítés gépei 9 óra

Dagasztógépek csoportosítása. Jellemzőik.

Spirálkarú dagasztógép kezelése, munkavédelme, higiéniája

Csigavonalú gyorsdagasztógép kezelése, munkavédelme, higiéniája

Keverő–habverő gép kezelése, munkavédelme, higiéniája.

15.3.3. Tésztafeldolgozás gépei 14 óra

Tésztafeldolgozás gépeinek kezelése, munkavédelme és higiéniája.

Kenyértészta feldolgozó gépek: dugattyús és hidraulikus kenyértészta osztógép, külsőpályás

gömbölyítő gép, hosszformázó gépek.

Egyéb formázógépek.

Süteménytészta osztó‐ és alakító gépek: süteménytészta osztó, szakaszos és folytonos

működésű osztó‐gömbölyítő‐, szalagos kiflisodró gépek, tésztanyújtó gép.

Süteménytészta feldolgozó gépsor.

Tésztapihentető berendezések.

15.3.4. Kelesztés berendezései 6 óra

Kelesztő berendezések kezelése, munkavédelme és higiéniája.

Kamrák kezelése, késleltető és megszakító berendezések kezelése, vetőszerkezetek,

félautomata vetőszerkezetek használata.

Kelesztés eszközei, jellemzőik, használatuk és higiéniájuk.

15.3.5. Sütés, készárukezelés berendezései 12 óra

Kemencék csoportosítása, működésük.

Több sütőteres kiskemencék, forgókocsis kemencék.

Át és visszahordó kemencék.

Fűtési elvük. Kezelésük.

Kiszolgálásuk módjai.

Szabályozásuk, biztonságtechnikájuk.

Kemencék munkavédelme és higiéniája.

Szeletelő, csomagoló berendezések kezelése, munkavédelme, higiéniája.






módszer neve




1. előadás x x

2. bemutatás x x x


4. beszélgetés x x






szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x x








felkészüléssel x









4.1. Géprendszer megfigyelése

adott szempontok alapján x x




megfigyelése x x


üzemeléséről x x



értékeléssel.

16. Szakmai számítások II. tantárgy 32 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A szakmai számítások I. c. tantárgy tananyagára alapozva, a sütőipari nyersanyagszükséglet és

teljesítmény számítások kibővített formában, szélesebb ismeretanyaggal válnak a tanulók

számára elsajátíthatóvá.


16.3. Témakörök

16.3.1. Anyagnorma számítások 18 óra

Anyagnormák önálló alkalmazása.

Kenyérfélék közül a fehér kenyér, félbarna kenyér, burgonyás kenyér, rozsos és rozskenyér

anyagnormájának ismerete.

Péksütemények közül a vizes zsemle, tejes kifli anyagnormájának, dúsított termékcsoport egy

termékének anyagnormájának ismerete.

Finom pékáruk közül egy tojással dúsított, egy omlós és egy leveles termék anyagnormájának

ismerete.

Az anyagnorma bármely üzemi norma lehet, ha az megfelel az MÉ előírásainak.

16.3.2. Kovász számítások 5 óra

Kovász technológiai mutatóinak (nagyság, sűrűség, élesztő mennyiség) számolása. Kovász

nyersanyagainak meghatározása adott termékmennyiség és norma alapján.

16.3.3. Töltelék számítások 5 óra

Töltelékes termékek töltelékének kiszámolása adott norma alapján.

Az anyagnorma bármely üzemi norma lehet, ha az megfelel az MÉ előírásainak.

16.3.4. Teljesítmény számítások 5 óra

Dagasztógép, feldolgozógép, kemence teljesítményének számításai.


tanterem, szaktanterem





módszer neve




1. előadás x x







szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x





mondatszintű kérdésekre x x x



felkészüléssel x







értékeléssel.

17. Szakmai gyakorlat II. tantárgy 444 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A szakmai gyakorlat I. tantárgy tanulása során megszerzett alapvető gyakorlati képességek,

készségek, kompetenciákra épülve a tanuló a teljes sütőipari palettáról ismereteket kapjon.

Az elméleti ismereteket megerősítse a gyakorlaton szerzett ismeretekkel, gyakoroltatással.

Kialakuljon a tanuló rendszerszemlélete, felelősségérzete a jó minőségű termékek

előállítására, a szabályok betartására, és a vevők tiszteletére.


17.3. Témakörök

17.3.1. Anyagismeret, tárolás, előkészítés 32 óra

A gyártáshoz szükséges anyagok mennyiségének kiszámítása

A gyártáshoz szükséges anyagok átvétele, tárolása, előkészítése

Az anyagszükséglet kiszámítása

A gyártáshoz szükséges anyagok mennyiségének és minőségének ellenőrzése A

gyártáshoz szükséges anyagok előkészítéséhez általánosan használt gépek és

berendezések üzemelés előtti ellenőrzése, működés közbeni felügyelete Részvétel a

napi karbantartási feladatokban

17.3.2. Gyártástechnológia szakaszai 80 óra

A sütőipar nyersanyagainak érzékszervi vizsgálata

A liszt hőmérsékletének beállítása, keverése, szitálása, mérése

A dagasztóvíz hőmérsékletének beállítása, mérése

A segéd és járulékos anyagok előkészítése

Az előkészítés gépeinek, berendezéseinek alkalmazása

Különböző sűrűségű, érési idejű kovászok készítése

Szakaszos kovász készítése, kovászmag felhasználása

A kovász tulajdonságai, érettségi állapotának meghatározása

Dagasztás különböző fordulatszámú dagasztógépekkel

A tészta technológiai paramétereinek beállítása, érettségének megállapítása

Élesztőaktiválás, érett tésztára dagasztás, kovászpótló eljárások Szakmai

számítások

A tészta alakításának műveletei: gömbölyítés, hosszformázás, sodrás, fonás

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása, alkalmazása A kelesztő

paramétereinek beállítása, a termék felületének kezelése, a termék elhelyezése a

kelesztőben A kelési folyamat ellenőrzése

A kemence előkészítése a sütésre

A kemence hőmérsékletének‐, gőzviszonyainak szabályozása

Lapátos vetés, vetés vetőszerkezettel

Sütési sorrend megállapítása több termék gyártása esetén

Késztermék csomagolása különböző módszerekkel, tárolás, a tárolási paraméterek ellenőrzése

17.3.3. Kenyérfélék gyártása 115 óra

A kenyértészta készítéséhez szükséges nyersanyagok előkészítése

Kenyértészta készítése közvetett úton: a technológiai mutatók megválasztása, a kovász

elkészítése, érlelése, a tészta technológiai mutatóinak megválasztása, a tészta elkészítése

dagasztással, a tészta érlelése

Kenyértészta készítése közvetlen eljárással: a kovászpótló anyag és a technológiai mutatók

megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése dagasztással, a tészta érlelése

Rozskenyerek tésztájának elkészítése

A kenyértészta feldolgozásának műveletei (osztás, mérés, gömbölyítés, hosszformázás)

Kenyértészta kézi osztása (csípés), mérése

Különböző kenyérformák kialakítása

A feldolgozó gépek alkalmazása

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása

A kelesztő paramétereinek beállítása, a termék felületének kezelése, a termék

elhelyezése a kelesztőben A kelési folyamat ellenőrzése


A termékek előkészítése a sütésre, a sütési paraméterek beállítása, a megkelt termék kemencébe

helyezése (vetés), a sütési folyamat ellenőrzése, az átsültség megállapítása, kisütés

A kisült termék kezelése

A késztermék minőségének ellenőrzése

17.3.4. Péksütemények és finom pékáruk gyártása 180 óra

A péksütemények, finom pékáruk készítéséhez szükséges nyersanyagok előkészítése. Vizes,

tejes, dúsított, tojással dúsított, omlós, leveles tészta készítése közvetlen (közvetett)

eljárással, a technológiai mutatók megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése

dagasztással, a tészta érlelése.

A termékek alakítási műveletei (gömbölyítés, hosszformázás, sodrás, fonás).

A tésztafeldolgozás megtervezése: préstömeg, prések számának kiszámítása. A

feldolgozógépek alkalmazása.

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása.


elhelyezése a kelesztőben. A kelési folyamat ellenőrzése.

A kemence előkészítése a sütésre.


helyezése (vetés), a sütési folyamat ellenőrzése, az átsültség megállapítása, kisütés.

A kisült termék kezelése.

A késztermék minőségének ellenőrzése.

17.3.5. Egyéb sütőipari termékek gyártása 37 óra

Fagyasztott termékek gyártása.

A diétát kiegészítő sütőipari termékek általános jellemzése, csoportosítása.

A rostban gazdag diétás termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája.

A szénhidrátszegény diétás termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája

A nátriumszegény diétás termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája.

A gluténmentes termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája. A tartós

sütőipari termékek tartósításának elvei, megoldásai.

Tartós kenyérfélék, kétszersültek gyártása. Zsemlemorzsa előállításának technológiája.

A késztermék minőségének érzékszervi ellenőrzése.


tanüzem, tanműhely, üzem





módszer neve





2. bemutatás x x







szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



rendszerezése x
































értékeléssel.





Pékség helyiségeinek rendeltetése, adott pékségben gyártott termékek. Gépek elhelyezése, adott

pékség technológia sorrendje. Pékségben elvárt magatartás, munkafegyelem.

Nyersanyagok tárolásának bemutatása. Szakosított tárolás elvei. Anyagok szabályos elhelyezése.

Anyagok szabályos mozgatása. Hűtés ellenőrzése. Mérési feladatok elvégzése tömegre,

térfogatra különböző anyagoknál, különböző nagyságrendekben (kg, dkg, g, liter, dl.)

Nyersanyagok helyes munkahelyi tárolása.

Tészta nyersanyagainak összemérése. Dagasztás folyamata. Csészecsere. Dagasztógép kezelése

üzemben adott gépeken. Dagasztási idő beállítása. Megfelelően bedagasztott tészta

jellemzői. Kézi dagasztás.

Tésztafeldolgozás műveletei: kézi tészta osztás, tészta mérés, gömbölyítés, hosszformázás.

Kiflisodrás. Briósfélék fonása. Kalácsfonás több szálból. Osztógépek kezelése.

Kelesztőeszközök megismerése, előkészítése. Kelesztőkamrák által jelzett értékek értelmezése.


Sütés szerepe a pékségben. Tészták előkészítése a vetésre. Vetési műveletek. Kemencék által

mutatott értékek értelmezése. megsült termékek kisütése, felületkezelés. Kemencék

kiszolgálásának munkavédelme.

Termékek hűtésének és tárolásának körülményei. Késztermékek csomagolása. csomagoló

anyagok fajtái, zárása. Termékek jelölésének szabályos elhelyezése. Késztermékek szabályos

elhelyezése szállítóeszközben

Kenyértészta készítése közvetett úton: a technológiai mutatók megválasztása, a kovász

elkészítése, érlelése, a tészta technológiai mutatóinak megválasztása, a tészta elkészítése

dagasztással, a tészta érlelése

Kenyértészta készítése közvetlen eljárással: a kovászpótló anyag és a technológiai mutatók

megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése dagasztással, a tészta érlelése

Rozskenyerek tésztájának elkészítése

Szakmai számítások

A kenyértészta feldolgozásának műveletei (osztás, mérés, gömbölyítés, hosszformázás)

Kenyértészta kézi osztása (csípés), mérése

Különböző kenyérformák kialakítása

A feldolgozó gépek alkalmazása

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása


elhelyezése a kelesztőben A kelési folyamat ellenőrzése



helyezése (vetés), a sütési folyamat ellenőrzése, az átsültség megállapítása, kisütés

A kisült termék kezelése

A késztermék minőségének ellenőrzése

A péksütemények, finom pékáruk készítéséhez szükséges nyersanyagok előkészítése. Vizes,

tejes, dúsított, tojással dúsított, omlós, leveles tészta készítése közvetlen (közvetett)

eljárással, a technológiai mutatók megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése

dagasztással, a tészta érlelése.

A termékek alakítási műveletei (gömbölyítés, hosszformázás, sodrás, fonás).

A tésztafeldolgozás megtervezése: préstömeg, prések számának kiszámítása. A

feldolgozógépek alkalmazása.

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása.

A kelesztő paramétereinek beállítása, a termék felületének kezelése, a termék elhelyezése a

kelesztőben. A kelési folyamat ellenőrzése.”

S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a(z)

34 762 01

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ





valamint




9.) Korm. rendelet, és

– a(z) 34 762 01 számú Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés szakmai és


alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális

Iskolai rendszerű esti szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év







vagy iskolai végzettség hiányában: —

Bemeneti kompetenciák: —




Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel

rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs

gyakorlat

A szakmai készségfejlesztést csoportvezetésben

jártas pszichológus, személyiségfejlesztő

tréner végezheti; a kommunikációs

gyakorlatot: pszichológus, okleveles szociális

munkás, pedagógiai előadó, okleveles

gyógypedagógus, okleveles szupervízor,

szociális szervező, szociális

kompetenciafejlesztő tréner,

személyiségfejlesztő tréner

Társadalomismeret

Okleveles szociálpolitikus, okleveles szociális

munkás, okleveles szociológus, okleveles

társadalomismeret szakos tanár, szociális

menedzser

Monitorozó gyakorlat

Okleveles szociálpolitikus, okleveles szociális

munkás, okleveles szociológus, szociális

szervező, szociális menedzser, ápoló (BsC)

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Okleveles szociálpolitikus, jogász, okleveles

szociális munkás, szociális menedzser

Pszichológiai alapismeretek Pszichológus, pedagógiai előadó, pszichiáter,

okleveles gyógypedagógus, ápoló (BsC, MsC)

Egészségügyi alapismeretek Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi

szakoktató, egészségtan tanár

Klinikai ismeretek Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató

Ápolási ismeretek Ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató

Népegészségügyi ismeretek Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi

szakoktató, egészségtan tanár

Az elsősegélynyújtás gyakorlata Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi

szakoktató, mentőtiszt

Gondozási ismeretek

Szociális munkás, szociális szervező, szociális

menedzser; szociálpolitikus, szociológus,

akinek minimum 3 éves szociális

intézményvezetői gyakorlata van

Gondozási gyakorlat

Szociális munkás, szociális szervező, szociális

menedzser, szociálpolitikus, egészségügyi

szociális munkás

Szociális munka elmélete

Okleveles szociális munkás, okleveles

szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális

szervező, szociális menedzser, egészségügyi

szociális munkás

Esetmegbeszélés


szociálpolitikus, szociálpedagógus,

szociológus, szociális szervező, szociális

menedzser, egészségügyi szociális munkás,

akinek 3 éves szakmai gyakorlata van a

szociális ellátások és szociális igazgatás

területén

Szupervízió

Diplomás szupervízor vagy a Szociális Szakmai

Szövetség Akkreditációs Bizottsága által

csoportos szupervíziós munkára akkreditált

szupervízor, pszichológus

Mentálhigiéné Mentálhigiénikus-egészségfejlesztő,

mentálhigiénikus, pszichológus

Szociális adminisztráció


szociálpolitikus, szociálpedagógus,

szociológus, szociális menedzser,

egészségügyi szociális munkás, akinek 3 éves

szakmai gyakorlata van a szociális ellátások

vagy a szociális igazgatás területén

A szakmai gyakorlat, a szociális munka gyakorlata

Az alábbi feltételek együttes megléte:

1. tereptanári végzettség

2. a szakma gyakorlását szabályozó rendeletek

(a személyes gondoskodást nyújtó szociális

intézmények szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről, a személyes

gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint

személyek szakmai feladatairól és működésük

feltételeiről) szerinti végzettséggel rendelkező

szakember

3. legalább öt év, az adott szakiránynak

megfelelő szakmai gyakorlat

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelménye (SZVK) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs






heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 12 8 120

14 6

Összesen 20 20

11499-12


11497-12


10569-16 Gondozási-ápolási

alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 2 1,5

Szociálpolitikai, jogi és etikai

ismeretek 2 2

Pszichológiai alapismeretek 2

Egészségügyi alapismeretek 3 0,5

Ápolási, gondozási alapismeretek 2

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 1

10570-16 A szükségletek

felmérése

Társadalomismeret 1

Klinikai ismeretek 2,5

Ápolási gyakorlat 1

Gondozási ismeretek 1,5

A gondozási szükségletek

felmérésének gyakorlata 1

Monitorozó gyakorlat 2

10571-16 Sajátos gondozási

feladatok

Szociális munka elmélete 3

Szociális munka gyakorlata 1

Szociális gondozás 3

Szociális gondozás gyakorlata 1 1,5

Mentálhigiéné 1

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 1

10572-16 Gondozási-ápolási

adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1




nélkül


Összesen

e gy ögy e gy

A szakképe-

sítésre

vonatkozó:


448 192

1480 Összesen 720 640

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 880 óra (59,5%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 600 óra (40,5%)

11

499

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.




Álláskeresés 5 5


11

497

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

Foglalkoztatás I. 36 0 0 0 36





10

569

-

16

Go

n

do

zá

si-

ápo

l

ási

alap

fela

dat

o

k

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 0 72 0 48 120

Tanulástechnikai gyakorlat 20 20

A reális énkép szerepe a szociális

segítésben 20 12 32

A szakmai együttműködés és a segítő

kapcsolat 20 12 32

A veszteségek feldolgozása gyakorlat 12 12

A kongruens kommunikáció 12 12 24

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 72 0 64 0 136

Szociálpolitikai alapismeretek 40 40

A szociálpolitika intézményrendszere 16 16

Jogi és családjogi alapismeretek 20 20

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 24 24

Közigazgatási ismeretek 20 20

A szociális segítés etikája 16 16

Pszichológiai alapismeretek 72 0 0 0 72

Pszichológiai alapismeretek 18 18

Szociálpszichológiai jelenségek és

folyamatok 18 18

Az életút pszichológiája 18 18

A személyiség pszichológiája 18 18

Egészségügyi alapismeretek 108 0 16 0 124

Az emberi test felépítése, szerveződési

szintjei 28 28

Kórok és kórokok 20 20

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés

szempontjai 20 20

A gyógyszerelés 16 16

A társadalmi helyzet és az egészség 10 10

Közegészségügyi és járványtani ismeretek 20 20

Egészségmegőrzés 10 10

Ápolási, gondozási alapismeretek 72 0 0 0 72

Általános ápolási ismertek 24 24

Gondozási alapismeretek 24 24

Az ápolás, gondozás dokumentációja 24 24

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 0 36 0 0 36

Az ápolási folyamat megfigyelése 12 12

A gondozási folyamat megfigyelése 12 12

Elsősegélynyújtási gyakorlat 12 12

10

570

-16

A s

zük

ség

lete

k f

elm

érés

e

Társadalomismeret 0 0 32 0 32

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység

okai 10 10

A mai magyar társadalom 10 10

A szükségletfelmérés módszerei 12 12

Klinikai ismeretek 0 0 80 0 80

A keringés, a vérképző, a légző- és az

emésztőrendszer betegségei 15 15

Pszichiátriai-, neurológia alapismeretek, az

érzékszervek betegségei 15 15

Endokrin, daganatos és sebészeti

beavatkozást igénylő betegségek 15 15

A kiválasztó-rendszer, nemi- és a

reumatológiai betegségek 15 15

Dietetikai ismeretek 10 10

Geriátriai ismeretek 10 10

Ápolási gyakorlat 0 36 0 0 36

Alapápolás belgyógyászati betegek

körében 18 18

Alapápolás sebészeti beavatkozáson

átesettek körében 18 18

Gondozási ismeretek 54 0 0 0 54

A gondozási szükségletek felmérése 13 13

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők

körében 13 13

Gerontológia és az idősek rehabilitációja 13 13

Gondozás és rehabilitáció a

szenvedélybetegek körében 15 15

A gondozási szükségletek felmérésének

gyakorlata 0 36 0 0 36

A gondozási szükségletek felmérése idősek

körében 12 12

A gondozási szükségletek felmérése

fogyatékkal élők körében 12 12

A gondozási folyamat tervezése 12 12

Monitorozó gyakorlat 0 72 0 0 72

A szociális ellátás intézményei 24 24

Az egészségügyi ellátás intézményei 24 24

Egy intézmény részletes megismerése 24 24

10

571

-16

Saj

áto

s g

on

do

zási

fel

adat

ok

Szociális munka elmélete 0 0 96 0 96

Általános szociális munka 24 24

Szociális munka egyénekkel és családokkal 24 24

Szociális munka csoportokkal 24 24

Közösségi szociális munka 24 24

Szociális munka gyakorlata 0 0 0 32 32

Egyénekkel és családokkal végzett

szociális munka gyakorlata 16 16

A csoportokkal végzett szociális munka

gyakorlata 8 8

Közösségi szociális munka gyakorlata 8 8

Szociális gondozás 0 0 96 0 96

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 20 20

Aktivitás és foglalkoztatás 26 26

Háztartási ismeretek 10 10

Munka-, baleset- és tűzvédelem 10 10

A gyógyászati segédeszközök beszerzése 10 10

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 20 20

Szociális gondozás gyakorlata 0 36 0 48 84

Idős emberek gondozása 6 15 21

Fogyatékkal élők gondozása 6 15 21

Foglalkozási gyakorlat 6 5 11

Háztartási gyakorlat 6 5 11

Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 6 4 10

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 6 4 10

Mentálhigiéné 0 0 32 0 32

Elméleti ismeretek 12 12

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 20 20

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 0 0 0 32 32

Esetmegbeszélés 20 20

Szupervízió 12 12

10

572

-16

Go

nd

ozá

si-

ápo

lási

adm

inis

ztrá

ció

A szociális adminisztráció gyakorlata 0 0 32 32 64

Az ápolás adminisztrációja 16 16

A gondozás adminisztrációja 16 16

Számítástechnika a gondozás

adminisztrációjában 32 32


A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű




tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

FELADATOK







SZAKMAI ISMERETEK





diákmunka) x












SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x









—

18.3. Témakörök




munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló

felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói

biztosíték).









turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,

háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.






dokumentumok.




munkaviszony.





önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím

és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.


kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai

Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés,

cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.













Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkoztatás célcsoportja, közfoglalkoztatás

főbb szabályai





támogatások).






18.4. A képzés helyszíne

Tanterem


tevékenységformák

18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek


módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű




tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x





SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:




SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelven x





x






















Idegen nyelvek

19.3. Témakörök






megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során

az elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven

feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra

vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű

mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és






vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún

idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által














szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik

az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának






- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely

során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.






tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a

célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.

Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a

munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során

közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.










módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x




rendszerezése x


2.1. Levélírás x





tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x




értékeléssel.

A


Gondozási-ápolási alapfeladatok

megnevezésű



A 10569-16 azonosító számú Gondozási-ápolási alapfeladatok megnevezésű szakmai


Sza

km

ai

kés

zség

fejl

eszt

és

és

ko

mm

un

ikác

iós

gy

akorl

at

Szo

ciál

po

liti

kai

, jo

gi

és e

tik

ai

ism

eret

ek

Psz

ich

oló

gia

i

alap

ism

eret

ek

Eg

észs

égü

gy

i

alap

ism

eret

ek

Áp

olá

si,

go

ndo

zási

alap

ism

eret

ek

Meg

fig

yel

ési

és

első

seg

ély

ny

újt

á

si g

yak

orl

at

FELADATOK

Tiszteletben tartja a szolgáltatást igénybevevők

értékeit, autonómiáját, identitását,

érdekeiket szem előtt tartva oldja meg az

etikai dilemmákat

x x x x x x

Munkája során kezeli előítéleteit, a szerep-

összeférhetetlenségeket x x x x x

A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a

birtokába jutott információkat x x x x x

Együttműködik más szakemberekkel, betartja

szakmai illetékessége határait x x x

Alkalmazza az önismeret-fejlesztés, az

önvédelem és a szakmai hitelesség

megőrzésének technikáit

x

A segítséget kérőkkel nondirektív, segítő

beszélgetést folytat x x

Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza a

konfliktuskezelés különböző módszereit x x x

Értelmezi a szolgáltatást igénybevevő

problémáit a társadalmi, pszichológiai és

szociálpszichológiai folyamatok tükrében

x x x x x

Értelmezi a társadalompolitikai és

szociálpolitikai alapfogalmakat, alapvető

összefüggéseket

x x

Megfigyeli a szolgáltatást igénybevevő

állapotváltozásait, és elvégzi a

szükségletekhez és az orvosi utasításokhoz

igazodó alapápolási feladatokat, valamint

egészségügyi felvilágosító munkát végez

x x x

Elvégzi az alapvető életfunkciók, a

vércukorszint, a testsúly, a testmagasság

mérését és az adatok rögzítését

x x x

Elkészíti a szolgáltatást igénybevevő ágyát,

elvégzi az ágyneműcserét; alkalmazza az

állapotnak megfelelő fektetési módokat,

kényelmi eszközöket

x x

A beteg mozgatására, emelésére és a biológiai

kóroki tényezők elleni védelemre

vonatkozó előírásokat betartja

x x x

Megelőzi, felismeri és ellátja a felfekvést;

szükség szerint segítséget nyújt a hely- és

helyzetváltoztatásban, részt vesz a beteg

mobilizálásában

x x x

Szükség esetén segítséget nyújt a személyes

higiéné megteremtésében, az étkezésben

és a folyadékpótlás biztosításában

x x x

Az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza

a fizikális és természetes gyógymódokat, a

megfelelő gyógyszereket, felismeri a

gyógyszerek esetleges mellékhatását,

valamint összeállítja a házi patika szereit

és szabályszerűen tárolja a gyógyszereket

x x x

Orvosi utasításra intramusculáris és subcután

injekciózást végez, jelzi az injekciózás

esetleges szövődményeit

x x x

Vizsgálatra testváladékot vesz le és tárol x x x

Részt vesz a járvány kialakulásának

megelőzésében és a kialakult járvány

lokalizálásában

x x x

Alkalmazza a fertőtlenítő eljárásokat; kezeli a

veszélyes hulladékokat x x x

Ismeri és alkalmazza a veszélyek és ártalmak

ellen védő egyéni védőeszközöket,

valamint a védőeszközök használatának

szabályait

x x x

Felismeri a közvetlen életveszélyt, elsősegélyt

nyújt heveny rosszullétek, belgyógyászati

kórképek, mérgezések, sebészeti

beavatkozást igénylő balesetek esetén,

szükség esetén mentőt, vagy sürgősségi

segítséget kér

x x x

Ellátja a haldokló beteget; szakszerűen

intézkedik halál esetén x x x

Közélelmezési feladatokat végez, az egészségi

állapotnak megfelelő étrendet állít össze,

szükség esetén segítséget nyújt az ételek

elkészítésében

x x x

Közreműködik a háztartásvitelben;

háztartásgazdálkodással kapcsolatos

praktikus tanácsokat ad

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Jogi, családjogi, adatvédelmi és

államigazgatási alapismeretek, az állam és

az önkormányzat felépítése, feladatai

x x x x x

A szociális, az egészségügyi és a

gyermekvédelmi védelmi rendszer

önkormányzati és nem önkormányzati

keretei, formái, intézményrendszerük

x x x x x

A szociálpolitika alapfogalmai, alapelvei,

technikái, eszközei, a problémának

definiált társadalmi jelenségek és a

megoldásukra hivatott ellátások

x x x x x

Szakmai etikai szabályok és alkalmazásuk a

szociális szolgáltatások területén, a

szociális szakemberek kompetencia

határai, az együttműködés etikai szabályai

x x x x

Az önismeret forrásai, az én-védő technikák x x x x

Lelki jelenségek és folyamatok, a pszichológiai

megfigyelés módszere x x x x

Személyiségpszichológia, fejlődéslélektan,

szociálpszichológia x x x x

A szociális identitás kialakulásának

összefüggései, a szerep fogalma és

jellemzői, a viselkedési rendellenességek

és személyiségzavarok

x x x x

Vonzalmak és taszítások jellemzői, az

előítéletek kialakulásának okai és

működésének jellemzői

x x x

A csoportok kialakulása, szerkezete és a

csoportközi viszonyok jellemzői, az

együttműködés szociálpszichológiai

jellemzői, a konfliktusok fajtái és a

konfliktuskezelés módszerei

x x x

A kommunikáció csatornái, jellemzői, a non-

direktív és a segítő beszélgetés jellemzői,

az együttműködés szociálpszichológiai

jellemzői

x x x

A segítés pszichológiai összefüggései x

A lelki fejlődés meghatározói, az életút

pszichológiai fejlődési szakaszai, a

szocializáció folyamata és színterei

x x x

Válságok az életciklus során; veszteségek és

feldolgozásuk módszerei x x x

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei,

a szervrendszerek felépítése, működése,

működésének szabályozási szintjei

x x

Kórokok holisztikus értelmezése, a betegségek

rizikófaktorai, lefolyása és a szervezet

reakciói

x x x

Gyógyszertani ismeretek, főbb

gyógyszercsoportok és alkalmazási

területeik, a gyógyszer sorsa a

szervezetben, a gyógyszerkezelés

szabályai

x x x

Gyógyszerelés és a fizikális gyógymódok,

fertőtlenítés x x x

Népegészségügy, a leggyakoribb

fertőzőbetegségek járványtana x

Az alapvető emberi szükségletek és az ápolás

összefüggései, ápolási alapismeretek, a

betegmegfigyelés szempontjai, az ápolási

folyamat lélektani összefüggései

x x x

Veszélyeztető állapotból következő elsősegély-

nyújtási feladatok, az elsősegélynyújtás

alapszabályai, módszerei és technikái

x

A haldokló beteg ellátásának feltételei, a halott

körüli tennivalók x x

A gondozás fogalma, célja, feladatai, a

gondozás célcsoportjai; aktivizálás,

foglalkozás, foglalkoztatás

x x x

Háztartásgazdálkodás, háztartásvitel x x

Közélelmezési feladatok x x

Az általános munka-, tűz-, baleset- és

környezetvédelmi előírások betartása x x

Az egészségügyi szolgáltatás keretében

használt éles vagy hegyes munkaeszközök

által okozott sérülések megelőzése, az

ilyen eszközök használatából eredő

kockázatok kezelésére vonatkozó

követelmények

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi és szakmai szöveg megértése,

írásban és szóban való alkalmazása x x x x x x

Az egészségügyi ellátás állóeszközeinek, az

ápolási eszközök használata, műszerek

kezelése, textíliák, kötszerek használata

x

Gyógyászati segédeszközök, kényelmi

eszközök, háztartási gépek és

konyhatechnikai eszközök használata

x



Stressz tűrő képesség x x

Pontosság x x x


Kapcsolatteremtő készség x x x x x

Empatikus készség x x x x x

Segítőkészség x x x x x


Helyzetfelismerés x x x

Rendszerben való gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x x

20. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy 120 óra


Támogatni az egyéni tanulási stratégiák kialakítását, a szociális képzés eredményes elvégzését; a

segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség

fejlesztése. A reális énkép kialakítása, a viselkedés kontrollálása. A szakmai önismeret fejlesztése

és annak tudatosítása, hogy a szociális szakember számára a személyisége a munkaeszköze. A

nyílt és kongruens kommunikáció alkalmazása. A saját kommunikáció kontrollálása, a

kommunikáció fejlesztésének módszereinek, eszközeinek bővítése.

A foglalkozások célja az önismeret és a személyiség fejlesztése, ezért a teljesítmény és az értékelés

mindig egyéni. A csoportos munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően

egyéni és csoportos visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető

aláírásával igazol, és ez megfelel a követelmények teljesítésének. A vizsgára bocsátás feltétele

igazolás, amely minimum „120 órás szakmai (60 óra kommunikációs, 60 óra

személyiségfejlesztő) készségfejlesztés” teljesítéséről szól.


Nem információkra, hanem a tanulók családban, a gyermekellátó és oktatási intézményekben, a

kortárscsoportokban, szűkebb és tágabb társadalmi közegekben szerzett eddigi élettapasztalataira,

önismeretére és személyiségének jellemzőire alapozva folynak a tréningszerű foglalkozások, ahol

a kölcsönös interakciók során felmérhetik saját és mások hatását a társas helyzetekben, társas

kapcsolatokban.

20.3. Témakörök

20.3.1. Tanulástechnikai gyakorlat 20 óra

A tanulást befolyásoló külső, belső és lelki (képességek, készségek, motiváció, érdeklődés,

elvárások) tényezők

A tanulási módszerek, eszközök szerepe a hatékony tanulásban

Írás, olvasás, szövegértés, elemzés, visszaadás problémái; az egyes készségek fejlesztése

A modern technikai eszközök használatának előnyei

A sajátélményű tanulás

A szakmai tanulás a terepen

A vizsgadrukk és kezelése

20.3.2. A reális énkép szerepe a szociális segítésben 20 óra/12 óra

A másik ismerete

Önismeret, önismeret-fejlesztés

A segítő szakmák hatása a személyiségre

Önvédelmi technikák

Rekreációs lehetőségek

A kiégés jelei

A kiégés elleni védekezés

20.3.3. A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat 20 óra/12 óra

Az együttműködés szociálpszichológiai, csoportdinamikai összefüggései

Az eltérő személyiségek, értékek, életstílus, kultúrák elfogadása a gyakorlatban

Empátia

Az előítéletek

A konfliktusok

Konfliktus-megoldási technikák és módszerek modellálása

A kommunikáció szimmetriája és aszimmetriája

A segítséget kérő ember kommunikációjának értelmezése

A segítséget kérő ember kommunikációs hiányosságainak tolerálása

Az emberi kiszolgáltatottság jeleinek felismerése

Nondirektív kommunikáció

A problémafeltárás kommunikációs eszközei

A segítő beszélgetés

20.3.4. A veszteségek feldolgozása gyakorlat 12 óra

A személyes veszteségek

A veszteségek feldolgozásának szakaszai

A veszteségek feldolgozásának lehetőségei a csoportban

20.3.5. A kongruens kommunikáció 12 óra/12 óra

A kommunikáció és a társas érintkezés kultúrája

Az adekvát kommunikáció

A sajátos kommunikációs jelzések értelmezése, tolerálása

A saját kommunikáció kontrollásása és hatótényezőinek felismerése

A nyílt és kongruens kommunikáció gyakorlása

A metakommunikációs jelek értelmezése

A kommunikációs zavarok és a kommunikációt zavaró körülmények felismerése

Az írásos és a szóbeli kommunikáció és információszolgáltatás

A kulturált vitakészség fejlesztése

A meggyőzés kommunikációs eszközeinek alkalmazása

A szakmai fogalomkészlet alkalmazása szóban és írásban

A kliens kommunikációs készségének fejlesztése


8-15 fős csoportokban szervezett csoportmunka, ennyi főre kialakított csoportszobában, ahol

lehetőség van a körbeülésre.





módszer neve




1. szabad interakciós x

2. encounter x x

3. dráma x

4. pszichodráma x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x













értékeléssel.

4.Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek tantárgy 136 óra


Közvetíteni azokat a fogalmakat, összefüggéseket, amelyek a szociálpolitikát, mint elméletet és a

társadalmi integráció megteremtésére és megőrzésére törekvő szakmai gyakorlatot

meghatározzák; bemutatni azokat az érdekeket, értékeket, amelyek befolyásolják a mindenkori

gyakorlatot, az alkalmazott technikákat és eszközöket. Alapismereteket nyújtani az állam-, és

jogtudomány témaköréből, alkalmazható tájékozottságot nyújtani a szociális szolgáltatásokról, a

gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő jogszabályokról. Felvértezni a tanulókat

a feladatuk ellátásához szükséges közigazgatási eljárások szabályaival, hogy mint majdani

szociális szakemberek képesek legyenek a fogyatékkal élő és idős emberek, családok, csoportok,

közösségek érdekérvényesítését, szükségleteik megszerzését támogatni.


A történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalomföldrajzi információk.

4.3. Témakörök

4.3.1. Szociálpolitikai alapismeretek 40 óra

A társadalompolitika, szociálpolitika, jóléti politika, szegénypolitika fogalma

A szociálpolitika, mint elmélet, és mint a társadalmi integritás megőrzésének eszköze, alapvető

összefüggései, feladata, intézményrendszere

A szociálpolitika céljai, az értékek szerepe a szociálpolitikában

Az érdekek szerepe a szociálpolitikában; többszektorúság és finanszírozás a szociális ellátások

területén

A piac szerepe a szükségletek kielégítésében, a piaci működés differenciáló hatása

következtében jelentkező szociális problémák

Az állami újraelosztás és az állami beavatkozás eszközei: piac-befolyásoló intézkedések,

adópolitika, pozitív diszkrimináció, stratégiai szabályozás, stb.

Alapelvek: biztonságra törekvés, prevenció, finanszírozhatóság, kiszámíthatóság, a ráfordítások

és biztonság egyensúlya, megfelelő időben, a szükséges ideig, szubszidiaritás, a kevésbé

választhatóság, értékmegőrzés, rászorultság, érdemesség elve

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás állami, egyházi és civil szervezetei,

intézményrendszere

A szükségletek rendszere és a szükséglet-kielégítés módjai

A társadalmi integráció fogalma, folyamata és az azt veszélyeztető folyamatok és jelenségek

Az egyes társadalmi rétegek tipikus problémái, a helyi társadalom szerkezete

A problémának definiált társadalmi jelenségek és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések, ellátások

A szegénység, munkanélküliség, a munkaképes korúak inaktivitását csökkentő intézkedések, a

lakhatási költségek növekedése, a hajléktalanság, elöregedés, devianciák, a fogyatékosok

hátrányai

A gyermekek hátrányai, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés, a migráció, a menekültek

A támogatások rendszere, célcsoportja, megszerzésének feltételei és szabályai

A diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés

Területi differenciálódás

4.3.2. A szociálpolitika intézményrendszere 16 óra

A szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi

intézményrendszer feladatai és működésük

Az állami, önkormányzati, egyházi és civil szféra intézményei

A térség intézményeinek köre

A támogatások rendszere, megszerzésének feltételei és szabályai

Az ellátottak helye az intézményi struktúrában, a jogosultságok érvényesítésének lehetőségei és

akadályai

A segítő szakmák szerepe az ellátásban

4.3.3. Jogi és családjogi alapismeretek 20 óra

Átfogó ismeretek nyújtása az állam- és a jogtudomány fogalomrendszeréről, az államszervezet

felépítéséről, alkotmányos alapjairól

Az állam fogalma és funkciói

A hatalmi ágak megoszlása

A jogszabályok hierarchiája

Az emberi és polgári jogok szabályai; a személyiség- és adatvédelem szabályai

Az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa

Jog- és adatvédelem, a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánosságának

egymáshoz való viszonya

Az adatvédelem jogi garanciái

A családjogi törvény

Gyermeki és szülői jogok, kötelességek

A szociális jogok és szociális minimumok

Ellátottjogi és gyermekjogi képviselő

4.3.4. A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 24 óra

A szociális ellátás átfogó rendszerei és a lokális ellátások

A jóléti védelem keretei, formái

A társadalombiztosítás rendszere, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások

A családtámogatások

A foglalkoztatással összefüggő ellátások

A munkaerőpiaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások

A munkanélküliek ellátásai

A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései

A hajléktalan személyek ellátásai

Munkajogi szabályok (Munkatörvénykönyv): munkaviszony tartama, létesítése, megszüntetése,

munkaidő, szabadság, bérezés, érdekvédelem, érdekegyeztetés

Közalkalmazotti, közszolgálatai jogviszony létesítése, tartalma, megszüntetése

Közalkalmazotti besorolás, előmenetel, továbbképzési rendszer, működési nyilvántartás

Az egyházi, a civil, nonprofit és közhasznú szervezetek szerepe, lehetőségei a jóléti ellátásban

A jogi szabályozás, alapelvei, rendszere és szereplői

A törvényben szabályozott ellátások és intézményei

Önkormányzati szociális, gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi ellátások: pénzbeli,

természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások a szociális és a gyermekvédelmi

törvényben és kapcsolódó jogszabályaikban

Lokális hatalmi szervek és szervezetek (kormányhivatalok, járási hivatalok) feladatai

A családjogi törvény

A szülői jogok és kötelezettségek; a felügyeleti jog, és a gyámság

A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései

Munkanélküliek és a hajléktalan személyek önkormányzati ellátásai

4.3.5. Közigazgatási ismeretek 20 óra

Az állam és az önkormányzatok felépítése, hatáskörei

Alapismeretek a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről

A helyi önkormányzás alapelvei, az önkormányzati rendszer általános sajátosságai

Az önkormányzati feladatok és hatáskörök rendszere

A települési önkormányzat szervei

Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás

4.3.6. A szociális segítés etikája 16 óra

A társadalmi és a szakmai etika

A szociális munka etikai szabályai

Az emberi értékek, méltóság és autonómia tisztelete a szociális ellátás gyakorlatában

A gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek,

normáinak tiszteletben tartása

A szociális munka értékei és az etikai kódex előírásai

A szociális szakember szerepei, felelőssége

A szakmai kompetenciahatárok és az együttműködés etikája

Az előítéletek hatása a szociális segítésben

Az együttműködés etikai szabályai, a szakmai titoktartás és korrekt tájékoztatás módjai

A szakmai etikai dilemmák értelmezése és megoldási módjai

A szakmai etikai szabályok ismerete és alkalmazása


Átlagos tanterem, előadóterem vagy könyvtár

4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák



módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x


5. vita x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x















4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



értékeléssel.

5. Pszichológiai alapismeretek tantárgy 72 óra


Alapismereteket és alapfogalmakat szolgáltatni az emberi pszichikumról, a személyiségről, a

személyiség fejlődéséről és a társas érintkezés sajátosságairól. A pszichológiai és

szociálpszichológiai módszerek ismertetésével hozzásegíteni a tanulót ahhoz, hogy saját

szemléletének formálásakor támaszkodhasson az elméleti hátterekre. Igénye legyen munkájában

az individuális különbségek megértésére.


A történelem tantárgy kultúrtörténeti fejezetei.

5.3. Témakörök

5.3.1. Pszichológiai alapismeretek 18 óra

A pszichológia alapvető fogalmai és összefüggései; lelki jelenségek és folyamatok

A motiváció; az érzelmek; a megismerés (észlelés, percepció, figyelem, érdeklődés, emlékezet,

képzelet, gondolkodás); a tudatállapotok

Személyészlelést befolyásoló tényezők: szociokulturális környezet, empátia, önértékelés,

intellektuális, emocionális jellemzők

A munka során alkalmazható pszichológiai megismerési módszerek: megfigyelés,

dokumentumelemzés, kérdezés, kísérlet

A szükségletek rendszere, a szükségletkielégítés hiányainak jelei

5.3.2. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 18 óra

A szociálpszichológia fogalma, tárgyköre

A társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségek, szabályszerűségek felismerése

A csoport hatása az egyénre, csoportközi viszonyok, a verbális, nonverbális és a

metakommunikációs jelzések érvényesülése és hatása

Tömeg, közösség, társadalmi nagycsoport, a csoport szerepe az elsődleges és a másodlagos

szocializációban

Csoportdinamikai jelenségek és folyamatok

A társas érintkezés sajátossága, a kommunikáció elmélete, szociálpszichológiai fogalmak és

folyamatok

A kommunikáció és a kommunikációs zavarok

Szociális identitás kialakulása, szociális tanulás

Attitűdök, énvédő funkciók

A sztereotípiák, stigmák, az emberi vonzalmak és taszítások, játszmák

Az előítélet kialakulása és okai

Az előítéletek csoportfolyamatokat befolyásoló hatása

A szerep, a szerepstruktúrák, szerepösszeférhetetlenségek, szerepkonfliktusok

A konfliktusok keletkezése és megoldásának technikája

Az együttműködés

A segítés pszichikus hatása, jellemzői

5.3.3. Az életút pszichológiája 18 óra

Az ember életkori fejlődésének szakaszai, gyermekkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor,

ezek fejlődési sajátosságai, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességei

Az emberi pszichikum fejlődésének, érésének folyamata

Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek érzelmi, szociális és értelmi fejlődésében,

szeparáció és hospitalizáció

A motiváció, az érzelem és az akarat összefüggései és fejlődésmenete

Fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarok, agresszió, pszichoszomatikus tünetek

Az előítéletek életutat befolyásoló hatása

Fejlődési és járulékos krízisek

A játék, tanulás, munka és az aktivitás személyiségalakító hatásai

Társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásai

Hozzászokások, függőségek, szenvedélyek

A veszteségek fajtái, pszichikus hatása és feldolgozásuk folyamata (a gyász lélektana,

gyászreakciók), módszerei

5.3.4. A személyiség pszichológiája 18 óra

A személyiség fogalma

A holisztikus elméletek, humanisztikus személyiségelméletek

Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők hatása a személyiségfejlődésre

A szocializáció fogalma és folyamata

A szocializációs színterek és hatások: anya, család, kortárscsoport, gyermekintézmények,

kiemelten az iskola, munkahely, társadalmi szervezetek és intézmények, a kulturális minták

és normák

A szociális identitás

Az előítéletek szocializációt befolyásoló hatása

Énkép, éntudat, önértékelés, játszma, elhárító mechanizmusok

Empátia

A felnőtt személyiség- és viselkedészavarai

A viselkedési rendellenességek és kezelésük, terápiájuk

Személyiségzavarok, fejlődészavarok és a deviánsviselkedés






módszer neve





2. elbeszélés x x x

3. kiselőadás x x x


5. vita x x x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x






rendszerezése x x


rendszerezése x x


2.1. Írásos elemzések készítése x x x




2.4. Tesztfeladat megoldása x x















4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x






értékeléssel.

6. Egészségügyi alapismeretek tantárgy 124 óra


A holisztikus egészségszemlélet kialakítása érdekében alapfokú ismereteket nyújtani az emberi test

felépítéséről és működéséről, a szervrendszerek élettani szerepéről, működéséről. A szervezet

egyensúlyát megbontó kóroki tényezők, kóros reakciók megismertetése, a kóros működéseket

befolyásoló gyógyszerek alkalmazásához szükséges alapismeretek nyújtása. Megtanítani az egyes

betegségcsoportok tüneteit, lefolyását, a fertőző betegségek elterjedésének módozatait és az

elterjedésüket megakadályozó óvintézkedéseket. Megismertetni a tanulókkal az emberi egészség

testi, lelki, szociális és spirituális összefüggéseit, kölcsönös egymásra hatását. Bemutatni az

ország és a helyi társdalom legfontosabb demográfiai és epidemiológiai jellemzőit.


A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei.

6.3. Témakörök

6.3.1. Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei 28 óra

Az emberi test felépítése, működése, és szerveződési szintjei (Funkcionális anatómia)

Szimmetria síkok és irányok

Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet működése és élettani szerepe

A kromoszómák és kromoszóma-rendellenességek

A kromoszóma-rendellenességek és fogyatékosságok összefüggései

A kültakaró

A mozgásszervek felépítése, funkciója, morfológiai jellemzőik; morfológiai és funkcionális

zavaraik

A mozgás szervrendszert érintő fejlődési rendellenességek

A légzés szervrendszere

A keringési rendszer

Az emésztőrendszer

A kiválasztó és elvezető rendszer

A szaporodás szervrendszere

A belső elválasztású mirigyek rendszere

A nyirokrendszer és az immunrendszer

Az érzékszervek

Az idegrendszer

A szervrendszerek működésnek szabályozása

A szervezet egyensúlyi állapotát meghatározó mechanizmusok

Idegi és endokrin szabályozás

Az emberi élet fejlődési szakaszai, a méhen belüli fejlődés, és az egyes szakaszok testi jellemzői

6.3.2. Kórok és kórokok 20 óra

A kórtan fogalma, szerepe

Kórokok és kóros reakciók

Az egészség és a betegség fogalma, holisztikus értelmezése

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a természetes és mesterséges környezet hatása az

egészségre

Biológiai, pszichikus és szociális kórokok

A betegségek rizikófaktorai

Társadalmi helyzet, szociális körülmények, pszichés állapot

Alkat, lezajlott betegségek, öröklés

Nem és életkor

A betegségek lefolyása, stádiumai, a kórlefolyás szakaszai, a betegség kimenetele

6.3.3. A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai 20 óra

Az élettani adatok

Az állapotváltozások megfigyelési szempontjai

Tipikus kóros reakciók: jelző reakciók (fájdalom), védekező reakciók (allergia, heveny és idült

gyulladás), a szövetek kóros elváltozásai (degeneráció, sorvadás, elhalás), kóros

immunreakciók

Fájdalom, fájdalomfelmérés, fizikai és gyógyszeres fájdalomcsillapítás

A főbb betegségcsoportok és tüneteik

Belgyógyászati betegségek

Sebészeti beavatkozást igénylő állapotok

Ideggyógyászati megbetegedések

Bőrgyógyászati betegségek

Reumatológiai betegségek

A fül-, az orr- és a gége megbetegedései

A szem betegségei

A fog és a száj betegségei

Urológiai betegségek

Nőgyógyászati betegségek

A csecsemő- és a gyermekkor betegségei

6.3.4. A gyógyszerelés 16 óra

Általános gyógyszertani ismeretek: a gyógyszer fogalma, elnevezése, a hatáserősség jelzése, a

gyógyszerformák

A gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe

A főbb gyógyszercsoportok és alkalmazási területük

A központi idegrendszerre ható szerek

A vegetatív idegrendszerre ható szerek

A szívre és a vérkeringésre ható szerek

A sóháztartásra ható szerek

Az emésztőrendszerre ható szerek

A fertőzés megelőzésére és kezelésére szolgáló szerek

A hormonok

A vitaminok

A házipatika szerei

A gyógyszerek bevitele, hatása, esetleges mellékhatása

A gyógyszerelés hatásainak és esetleges mellékhatásainak megfigyelése, megfigyelési

szempontok szerint

A gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe

A gyógyszerek beszerzése

A gyógyszerek tárolása, megsemmisítése

A felhasználás dokumentálása

A házipatika szereinek és gyógyszereinek összeállítása, a gyógyszerkezelés szabályai, a

fertőtlenítőszerek és eljárások

A fizikális és természetes gyógymódok

6.3.5. A társadalmi helyzet és az egészség 10 óra

Az ártó-védő társadalom

A társadalmi helyzet és az életmód összefüggése az egészséggel és betegséggel

A szegénység és a betegség összefüggései

A foglalkozási betegségek és megelőzésük

Az egészséget veszélyeztető szenvedélyek és szokások és ezek társadalmi vetületei

Adatok tanulmányozása a népesség egészségi állapotáról, a legfontosabb helyi, országos és

nemzetközi népegészségügyi adatok, magyarázatuk

6.3.6. Közegészségügyi és járványtani ismeretek 20 óra

Magyarország népegészségügyi helyzete, morbiditás, mortalitás

Társadalom-egészségtani ismeretek, népegészségügyi mutatók

Magyarország és a település lakosságára jellemző legfontosabb demográfiai adatok,

értelmezésük

A Népegészségügyi Program

A népbetegségnek számító krónikus megbetegedések (cardiovasculáris, daganatos betegségek,

alkoholizmus, depresszió, elhízás, cukorbetegség) okai, prevenciós és rehabilitációs

lehetőségei; a prevenció három szintje; a támogató rendszerek

Nemzetközi és világszervezetek, céljaik; WHO; magyar célok

A járvány fogalma, a járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgatóerői (a fertőző forrás, a

fertőzés terjedési módjai, a fogékonyság)

A járványok megelőzésének és lokalizálásának teendői (szűrés, oltás, fertőtlenítés, a

fertőzőforrás elkülönítése)

A leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségek, azok tünetei és járványtana, a

fertőzőbetegek ellátása

A fertőtlenítőszerek és eljárások alkalmazása, a fertőzések elhárítása, a védőfelszerelések és azok

használata

Jelentés és dokumentálási kötelezettség

A leggyakoribb fertőzőbetegségek járványtana:

A légutakon keresztül terjedő fertőzőbetegségek (bárányhimlő, rózsahimlő, kanyaró,

skarlát, mumpsz, influenza, mononucleósis infectiosa, meningococcus-meningitis,

stb.)

A gyomor és bélcsatornán keresztül terjedő betegségek (salmonellosis, Hepatitis-A,

bélférgesség)

A kültakarón keresztül terjedő fertőzőbetegségek (tetanusz, rüh, tetvesség, stb.)

A nemi úton terjedő fertőző megbetegedések (gonorrhea, Hepatitis –B, herpesz, és a HPV-

vírus fertőzés, AIDS stb.)

Az állatról emberre terjedő betegségek (kullancs-encephalitis, toxoplazmosis, veszettség,

hólyag és galandférgesség)

6.3.7. Egészségmegőrzés 10 óra

Az egészség holisztikus értelmezése: az egészség, mint komplex fogalom

Az egészségtudat jelentősége

Az egészségmagatartás, betegségmagatartás

Az egészséges életvitel feltételeinek értelmezése a Maslow-féle szükséglet-rendszerben

A szükségletkielégítés hiányainak hatása az egészségre

Az egészséget veszélyeztető tényezők: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő

rizikófaktorok; mesterséges és természetes környezetből, helytelen életvitelből és a káros

anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorok

Az egészséges táplálkozás kritériumai

A tevékeny életmód és az egészség kapcsolata

A környezetszennyezés, környezetvédelem

A civilizáció vívmányainak hatása az egészségre


Átlagos tanterem, előadóterem, egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem.




módszer neve





2. elbeszélés x x



5. vita x x x

6. szemléltetés x

7. projekt x x

8. kooperatív tanulás x x




szervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök

és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x










rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x x x


ismertetése szóban x x x


ismertetése szóban x x x




tapasztalatokról x







4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x





5.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés x



értékeléssel.

7. Ápolási, gondozási alapismeretek tantárgy 72 óra


Alapápolási és gondozási alapismertek nyújtása, a gondozási és ápolási kapcsolat lélektani és etikai

összefüggéseinek értelmezése. A gondozási, ápolási feladatokra való felkészítés. A szolgáltatást

igénybevevő mindennapi életvitelének támogatását lehetővé tevő módszerek, a

háztartásgazdálkodás, a háztartásvezetés eljárásainak a munka-, baleset- és tűzvédelem

szabályainak bemutatása.


A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei.

7.3. Témakörök

7.3.1. Általános ápolási ismeretek 24 óra

Az emberi szükségletek érvényesülése az ápolási munka során

A szolgáltatást igénybevevő ellátott élettere, személyi és tárgyi környezete

A pihenés fogalma, az igénye, életkori változásai

A beteg, ellátott ágya, az ágy felszereltsége; az otthoni és intézményi körülmények, lehetőségek

Az ágyazás formái és alapszabályai

A beteg kényelmét szolgáló eszközök (háttámasz, lábtámasz, kapaszkodó, ágyasztal, ülőpárna,

sarok- és könyökgyűrű)

Fekvési módok

A beteg állapotának megfelelő fektetési módok

A tartós fekvés szövődményei (tüdőgyulladás, érelzáródás, izomsorvadás, izületi kötöttség,

székrekedés, aranyér, felfekvés)

A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében

Az aktív, passzív mozgás, a helyzetváltoztatás

A beteg mobilizálása

A torna, gyógytorna jelentősége, funkciója

Az ápolást elősegítő eszközök

A személyi higiéné fogalma, főbb területei

Az ellátott testének tisztántartása

A menstruáció higiénéje

Az inkontinens beteg higiénéje

A tisztálkodás eszközei

A táplálkozás és a folyadékszükséglet biztosítása

A táplálkozás, mint biológiai szükséglet, mint örömforrás

Táplálkozás-élettani alapfogalmak

A táplálkozás és tápanyagszükséglet a különböző életkorokban és egészségi állapotban

Az egészséges táplálkozás alapelvei

A diéta fogalma, a diétáskezelés

Az étkezés és étkeztetés feltételei, módjai

A folyadékszükséglet, a folyadék utánpótlás

Ételallergiák

Az ürítés szükségletének biztosítása

Az ürítéssel kapcsolatos ápolási teendők

Az ürítés életkorral együtt járó problémái

A biztonság szükséglete az ápolási folyamat során

Az emberi kapcsolatok szükséglete az ápolási folyamat során

A tudás, a kompetencia szükséglete az ápolási folyamat során

Az esztétikai szükséglet az ápolási folyamat során

Az önmegvalósítás, az alkotás szükséglete, az ápolási folyamat lélektani összefüggései

A betegmegfigyelés szempontjai

Betegmegfigyelés, a megfigyelési tapasztalatok összegzése és a kompetens szakember felé való

közvetítése

Az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási igényei

A gyógyszerek szervezetbe juttatásának szabályai, eljárásai

A haldokló beteg ápolása, kommunikáció a haldoklóval és hozzátartozóikkal; az elhunyt

ellátásának szempontjai, szabályai

Az ápolás etikai szabályai, a betegek jogai

Együttműködés az ápoló teamben

Az ápolási folyamat dokumentációja

7.3.2. Gondozási alapismeretek 24 óra

A gondozás fogalma, célja, feladatai, tevékenységi formái és értelmezése a szociális munka és a

szociálpolitikai ellátás rendszerében

Az emberi szükségletek Maslow-féle rendszerének értelmezése a gondozási folyamat során

A gondozás célcsoportjai: csecsemők és kisgyermekek, családok, idős, fogyatékkal élő emberek,

pszichiátriai és szenvedély betegek peremhelyzetű személyek és csoportok (hajléktalanok,

szegények, etnikai kirekesztettek) gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

A gondozói munka főbb területei:

A személyes gondoskodás a célcsoportok sajátos igényeinek megfelelően

A különböző ellátási formák megszerzésének támogatása

A kapcsolatok fenntartásának segítése

Az aktivitás fontossága, fenntartása, a foglalkozás feltételeinek biztosítása; a foglalkozás

biztosításának elvei

A mindennapi életvitel szervezése, a háztartásgazdálkodás és háztartásvezetés

A gondozó szerepei

A szociális munka etikai szabályainak érvényesítése a gondozói munka során

Munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok és feladatok

7.3.3. Az ápolás, gondozás dokumentációja 24 óra

Az ápolási folyamat, az egyes ápolási tevékenységek dokumentációja

A gondozási folyamat adminisztrációja, dokumentálása

Az elhunyttal kapcsolatos értesítési és dokumentációs feladatok


Átlagos tanterem, előadóterem vagy egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem.




módszer neve





2. elbeszélés x x x

3. kiselőadás x x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x x










rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x










tapasztalatokról x



4..4. Esemény helyszíni értékelése








értékeléssel.

8. Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat tantárgy 36 óra


A gondozási, ápolási és elsősegélynyújtási feladatokra való felkészítés. Az ápolási feladatok

megfigyelése. A szolgáltatást igénybe vevő mindennapi életvitelének támogatását lehetővé tevő

módszerek, a háztartásgazdálkodás, a háztartásvezetés eljárásainak, a munka-, baleset-, és

tűzvédelem szabályainak bemutatása, azok megfigyelése. A gondozó, ápoló szakembert

felvértezni az elemi elsősegélynyújtási készségekkel, módszerekkel, rutinokkal, hiszen ezen a

területen mindennapos szükség lehet ezekre az eljárásokra.


A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei, az egészségügyi ismeretek.

8.3. Témakörök

8.3.1. Az ápolási folyamat megfigyelése 12 óra

Az emberi szükségletek és az ápolás

Megfigyelni, hogy a pihenés, a mozgás, a személyi higiéné, a táplálkozás az ürítés, a biztonság,

az emberi kapcsolatok, a tudás, a kompetencia, az esztétikai és az önmegvalósítás

szükségletének biztosítása hogyan valósul meg az ápolási folyamat során

Megfigyelni az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási feladatainak végzését

Megfigyelni a gyógyszerek szervezetbe juttatásának technikáit (beleértve az injekciózást)

Megfigyelni a haldokló beteg ápolását, a haldoklóval és hozzátartozóikkal történő

kommunikációt; az elhunyt ellátását

Megfigyelni az ápolás etikai szabályainak, a betegek jogainak az érvényesülését

Az ápoló teamben folyó együttműködés megfigyelése

8.3.2. A gondozási folyamat megfigyelése 12 óra

Gondozási szerepek gyakorlása: segítő, támogató, szervező, közvetítő, érdekképviselői, stb.

Különböző foglalkozási lehetőségek feltételeinek biztosítása; motiválás, anyag, tárgyi és

személyi feltételek biztosítása, foglalkozások szervezése

A mindennapi életvitel szervezése, háztartásgazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátása

különböző körülmények között, háztartási eszközök és gépek kezelése

Munka-, tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátása, a szabályok betartása

8.3.3. Elsősegélynyújtási gyakorlat 12 óra

Az elsősegélynyújtás szabályai

Veszélyeztető állapotokból következő elsősegélynyújtási feladatok: újraélesztés, eszméletlen

beteg ellátása

Törések, vérzések ellátása, idegentest a szemben és a légutakban

Termikus trauma

Belgyógyászati megbetegedések, belgyógyászati balesetek

Mérgezések

Epilepszia és lázas eklampszia

Tömegbalesetek, tömegkatasztrófák


Az iskola demonstrációs termében, illetve ápoló, gondozó intézményekben.




módszer neve




1. szimuláció x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



rendszerezése x x


2.1. rajz értelmezése x x











felügyelet mellett x x

5.2 Önálló szakmai munkavégzés




értékeléssel.

A


A szükségletek felmérése

megnevezésű



A 10570-16 azonosító számú A szükségletek felmérése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Tár

sad

alo

mis

mer

et

Kli

nik

ai i

smer

etek

Áp

olá

si g

yak

orl

at

Go

nd

ozá

si i

smer

etek

A g

on

do

zási

szü

ksé

gle

tek

felm

érés

ének

gy

akorl

ata

Mo

nit

oro

zó g

yak

orl

at

FELADATOK

Részt vesz a szükségletek, erőforrások és a

helyi cselekvési lehetőségek

felmérésében; értelmezi az emberi

szükségleteket és a szükségletkielégítés

hiányait

x x x x x

Információkat szerez és tájékoztatást nyújt

az idős és fogyatékos emberek szociális

és egészségügyi ellátásairól, a

jogérvényesítés és jogorvoslat

lehetőségeiről

x x

Ismeri a leggyakoribb belső szervi

megbetegedések okait, tüneteit,

szövődményeit, s az ehhez kapcsolódó

szükségleteket felméri

x

Értelmezi a szociális és egészségügyi

ellátásokhoz való hozzájutás feltételeit

és a szolgáltatást igénybe vevőknek

segítséget nyújt azok megszerzésében

x

Szükség esetén elkíséri a szolgáltatást

igénybe vevőt a megfelelő

intézménybe, szolgáltatóhoz

x

Közreműködik az előgondozási feladatok

elvégzésében x

Felismeri az egyéni, csoportos és közösségi

válsághelyzeteket, az elemi

életfeltételek hiányát, az idős és a

fogyatékos ember pszichés problémáit

x x

Részt vesz az egyéni gondozási, ápolási,

fejlesztési és a rehabilitációs terv

kidolgozásában

x x x

Megbízás alapján képviseli kliense érdekeit x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A mai magyar társadalom szerkezete, az

egyenlőtlenség fogalma, dimenziói, a

társadalmi integrációt veszélyeztető

jelenségek, a veszélyeztetett csoportok,

a szegénység értelmezése és jellemzői

x

A magyar társadalom térbeli jellemzői, a

társadalmi mobilitás fogalma x

A fogyatékossággal élők és az idősek

társadalmi helyzete; az

esélyegyenlőségüket célzó

jogszabályok

x

Az egészségügyi ellátás formái és

intézményei x x x x

Az idős és fogyatékos ellátás formái és

intézményei x x x x

A szociális munka sajátosságai, elméletei és

ideológiái, tevékenységi rendszere, a

problémamegoldás módszerei, értékei,

a szociális munka szabályai és etikai

dilemmái

x

Az egészség, betegség fogalma x

A fogyatékosság orvosi és pszichoszociális

szempontú értelmezése,

fogyatékosságtan

x

A sejtek felépítése és feladata, a

kromoszóma rendellenességek, a

szövetek funkciója

x

A mozgásszervek felépítése, funkciója,

morfológiai és funkcionális zavarai x

A vér felépítése és a vérképzés; a

vérképzőrendszer betegségei, a szív és

a keringési rendszer működése,

megbetegedései

x

A légzőszervrendszer felépítése, funkciói és

megbetegedései x

A kiválasztó rendszer működése és

megbetegedései x

Az irányító rendszerek működései és

betegségei, a pszichiátria és a

neurológia körébe tartozó leggyakoribb

időskori kórképek

x

Anyagcsere betegségek x

Daganatos betegségek x

A sebek klinikuma, a sebészeti ellátást

igénylő sérülések, műtéti javallatok, a

műtéten átesett beteg ápolása

x

Az időskor leggyakoribb reumatológiai

elváltozásai x

Az érzékszervek felépítése, funkciói és

betegségei x

A nemi szervek felépítése, funkciója,

betegségei x

A fog- és szájbetegségek, az

emésztőszervrendszer megbetegedései,

endokrin betegségek

x

A szenvedélybetegségek kialakulásának

okai és típusai x

Rehabilitáció lehetőségei és formái x

Dietetika x x

Geriátria x x

Gondozási, ápolási szükségletek felmérése,

a gondozási, ápolási, fejlesztési és

rehabilitációs tervek készítése

x x x

Az ellátottak érdekérvényesítési és

érdekképviseleti lehetőségei x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


A demonstrációs termi eszközök és kötszerek

használata x

Híradástechnikai és számítástechnikai

eszközök alkalmazása x


Elhivatottság, elkötelezettség x x x x x

Megbízhatóság x x x x

Türelmesség x x x x


Segítőkészség x x x x

Tolerancia x x x x

Közérthetőség x x x x


Információgyűjtés x x x x x

Problémaelemzés, - feltárás x x x

Tervezési képesség x

9. Társadalomismeret tantárgy 32 óra


A társadalomban és a szűkebb környezetben érvényesülő társadalmi törvényszerűségek

felismerésének segítése, a társadalmi folyamatok értelmezése, az egyenlőtlenségek, a szegénység

kialakulásának területi és társadalmi okai, jellemzői, és csökkentésük eszközeinek értelmezése az

előítéletek keletkezésének okaival való szembenézés.


A társadalomismeret és a történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint

társadalomföldrajzi információk, a demográfiai és gazdasági adatok ábrázolási technikái.

9.3. Témakörök

9.3.1. A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai 10 óra

A társadalom fogalma, működése

A szociológia alapfogalmai és alapvető összefüggései

Különbözőség, másság

A fogyaték másság, vagy egyenlőtlenséget generáló hátrány?

A társadalmi egyenlőtlenség fogalma, dimenziói, az egyenlőtlenségek újratermelésének,

újratermelődésének okai, mechanizmusai

A fogyatékkal élők hátrányainak dimenziói

A szegénység és depriváció értelmezése és jellemzői

A szegénység szubkultúrája

Deviáns jelenségek a társadalomban

Veszélyeztetett csoportok és térségek, a diszkrimináció

A társadalom, a család és az iskola szerepe az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és

újratermelésében

A társadalom viszonya a fogyatékos emberhez Európában és Magyarországon

A társadalmi mobilitás fogalma, jellemzői, ösztönzői és akadályai

9.3.2. A mai magyar társadalom 10 óra

A mai magyar társadalom szerkezete, az egyes társadalmi csoportok tipikus problémái

A társadalom összetételét mutató adatok (életkori, egyéb demográfiai megoszlás, nemzetiségi,

etnikai összetétel, foglalkozási szerkezet, stb.) értelmezése

A társadalmi integráció, dezintegráció fogalma, folyamata

A társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek: munkanélküliség, hajléktalanság, a cigányság

hátrányainak halmozódása, kirekesztés, előítéletek

A deviáns jelenségek a társadalomban, okai, formái, mérete és szociológiai jellemzői a mai

Magyarországon

A magyar társadalom, a politika, a szociálpolitika válasza a fogyatékkal élők hátrányaira

A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítását célzó jogszabályok és azok végrehajtása

A magyar társadalom térbeli viszonyai, jellemzői, területi egyenlőtlenségek

A társadalmi mobilitás jellemzői a mai Magyarországon

A társadalom ártó-védő hatása

9.3.3. A szükségletfelmérés módszerei 12 óra

A társadalom megismerésének sajátosságai

A szociológiai adatfelvétel módszerei: megfigyelés, dokumentumelemzés, kísérlet és a

kérdezéses technikák

A tapasztalatok értelmezése a szociológia alapfogalmainak és alapvető összefüggéseinek

rendszerében

A társadalom összetételét mutató adatok értelmezése és ábrázolása

Adatgyűjtés és értelmezés a helyi társadalom szerkezetének és jellemzőinek tárgykörében

Az egyéni erőforrások és hiányok felmérésének módszerei (genogram, ecomap,

környezettanulmány, szükségletlista, erőforrás lista, stb.)

A helyi erőforrások és hiányok felmérési technikáinak gyakorlása






módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x















tapasztalatokról x







4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



értékeléssel.

10. Klinikai ismeretek tantárgy 80 óra


Elméleti háttér biztosítása a gondozási, ápolási feladatok végzéséhez. A leggyakoribb belső szervi

megbetegedések okainak, tüneteinek, szövődményeinek és az ezzel kapcsolatos ápolási

feladatoknak az ismertetése. A sebészeti, baleseti valamint a műtét utáni feladatok ismertetése.


A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei, az egészségügyi fejezetek.

10.3. Témakörök

10.3.1. A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei 15óra

A belső szervek felépítése, funkcióik, leggyakoribb megbetegedéseik

A keringési rendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg

objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápia (különösen:

életmódra vonatkozó utasítások, diéta), alapápolási feladatok, szövődmények

A keringési rendszer betegségei: keringési elégtelenség, gyulladásos szívbetegségek, a szív

vérellátási zavarai, az ingerképzés és az ingervezetés zavarai, az érrendszer betegségei

A vérképző rendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



A vérképző rendszer megbetegedései: anémiák, fehérvérűség, vérzékenység

A légzőrendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg


életmódra vonatkozó utasítások, diéta), alapápolási feladatok, szövődmények.

A légzőszervek betegségei: a felsőlégutak-, a tüdő-, a tüdő ereinek betegségei, a légutak allergiás

megbetegedései, a mellhártya betegségei

Az emésztőrendszer betegségei; a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezők, a beteg objektív

és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápia (különösen az életmódra

vonatkozó tanácsok), szövődmények

A száj és a nyelőcső képleteinek megbetegedései, a gyomor betegségei (gyulladás, fekély,

daganat), a máj (gyulladás, cirrózis, daganat), az epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei, a

bélrendszer és betegségei

Az anyagcsere betegségek; a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezők, a beteg objektív és

szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápia (különösen az életmódra

vonatkozó tanácsok), szövődmények

Cukorbetegség, húgysavanyagcsere zavara, az energiaforgalom zavarai (elhízás, kóros

soványság, hiánybetegségek)

10.3.2. Pszichiátriai-, neurológiai alapismeretek, az érzékszervek betegségei

15 óra

A pszichiátria körébe tartozó kórképek: a betegségek lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg

objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

A neurózisok, pszichózisok, a devianciák elmegyógyászati vonatkozásai, a betegségek tünetei,

terápiás lehetőségek, alapápolási feladatok

A fenti séma alapján: neurózisok, pszichózisok, és a devianciák pszichiátriai vonatkozásai

A központi idegrendszer és megbetegedései, a vegetatív idegrendszer és megbetegedései, a

környéki idegrendszer és megbetegedései, a betegségek tünetei és az ápolási feladatok

Az idegrendszer felépítése és funkciója, leggyakoribb megbetegedései - különös tekintettel az

időskori megbetegedésekre

Az idegrendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg

objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápiás lehetőségek,

alapápolási feladatok

A fenti séma alapján: a központi idegrendszer betegségei (traumák, gyulladásos betegedések,

agyér betegségek, degeneratív betegségek, epilepszia, daganat), a vegetatív idegrendszer

megbetegedései, a környéki idegrendszer megbetegedései

Az érzékszervek felépítése és funkciója, leggyakoribb megbetegedései - különös tekintettel az

időskori megbetegedésekre

Az érzékszervek megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



A bőr baktérium, vírus okozta betegségei és gombás fertőzései, allergia és az élősködők által

okozott bőrbetegségek, daganatos bőrelváltozások

A fül betegségei (gyulladások, sérülések, daganatok), hallászavarok és korrekciója,

hallásvizsgálat; orr-garat és a gége betegségei (gyulladás, vérzés, sérülés, idegentest,

vizenyő, daganat)

A szembetegségei (gyulladás, sérülés, idegentest, fénytörési hibák, zöld- és szürke-hályog,

daganat, a látóideg betegségei, kancsalság) szervi betegségek szemészeti vonatkozásai

A fog- és szájbetegségek (karies, fertőzés okozta gyulladásos állapotok, ínysorvadás, daganat),

kapcsolata a szervezet általános állapotával, a fogpótlás lehetőségei

10.3.3. Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek 15 óra

Az endokrin rendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



A pajzsmirigy- (struma, hipotireózis, hipertireózis), a mellékpajzsmirigy betegségei

(hiperparatireózis, hipoparatireoidizmus), a mellékvesekéreg- (Cushing-, Conn-,

adrenogenitális-szindróma, Addison-kór) a mellékvesevelő betegségei

Az agyalapi mirigy hipo- és hiperfunkciós betegségei

A daganatos betegségek: rizikófaktorok, rákmegelőző állapotok felismerése, daganatos

betegségek diagnosztikája, a daganatos betegek ápolása, gondozása

A sebészet és a baleseti sebészet körébe tartozó kórképek tünetei és a műtét utáni állapot

jellemzői, a tünetek leírása

A beteget veszélyeztető és sürgős beavatkozást igénylő állapotok jellemzői

A sebek fajtái, a sebgyógyulás folyamata, zavarai, a sebellátás alapelvei

A sebészeti ellátást igénylő sérülések: a vérzések -, a vérzéscsillapítás, égési, fagyási sérülések,

vegyi- és sugárhatások, az elektromos áram okozta sérülések, zúzódások, rándulások, törések

A leggyakoribb műtéti beavatkozások, a leggyakoribb műtéti szövődmények

10.3.4. A kiválasztó-rendszer, nemi- és a reumatológiai betegségek 15 óra

A nemi szervek, a vizeletkiválasztó- és – elvezető rendszer betegségei: a betegség lényege, okai,

hajlamosító tényezők, a beteg objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés

szempontjai, terápia (különösen az életmódra vonatkozó tanácsok), szövődmények

A kiválasztó rendszer megbetegedései: a vese fertőzéses megbetegedései, érrendszeri zavarai,

öröklődő vese betegségek, vesekő betegség, veseelégtelenség

A nemi szervek betegségei, a nemi működés zavarai (gyulladások, daganat, meddőség)

A szülészeti és (terhesség, szülés, gyermekágy), nőgyógyászati (pubertás, a klimaktérium

sajátosságai) alapok

A mozgás szervrendszerét érintő fejlődési rendellenességek, az izületek gyulladásos és

degeneratív betegségei, anyagcsere-betegségek, a mozgásfunkciók javítása

A mozgásszervek megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



10.3.5. Dietetikai ismeretek 10 óra

A táplálkozás, mint biológiai szükséglet, táplálkozástudományi alapfogalmak

A korszerű és egészséges táplálkozás alapelvei, feltételei; az életkornak és egészségi állapotnak

megfelelő étrend összeállítása

A leggyakoribb ételallergiák ismerete

A diétás kezelés alapelvei, a diéta fogalma, szerepe a beteg gyógyításában; konyhatechnikai

eljárások; a diéták felosztása

Betegségek étrendi kezelése: a gyomor-bélrendszer, a máj, az epe, a hasnyálmirigy, a vese

betegségeinek étrendi kezelése; a keringési rendszer betegségeiben szenvedők étrendje;

sebészeti betegek étrendje; kalória szegény és roboráló étrend

10.3.6. Geriátriai ismeretek 10 óra

Geriátria fogalma; az időskorra jellemző élettani, kórélettani és funkcionális változások

Az egészséges öregedés: biológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai jellemzői; a kóros

öregedés jelei, azok következményei, az idős ember életvitelére gyakorolt hatása,

megelőzésének lehetőségei

A multimorbiditás jellemző összetevői, a betegségek korai felismerésének jelentősége, a védő- és

elhárító mechanizmusok működése

A leggyakrabban előforduló időskori megbetegedések és azok jellemzői

A gyógyszeres kezelés sajátosságai időskorban

Diagnosztikai nehézségek idős korban


Átlagos tanterem, előadóterem vagy egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem.





módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x x

3. kiselőadás x x


5. vita x x






szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x










felkészüléssel x






3.1. rajz értelmezése x x x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x



értékeléssel.

11. Ápolási gyakorlat tantárgy 36 óra


Ápolási gyakorlatot szerezni a belgyógyászati betegségekben szenvedő és a sebészeti beavatkozáson

átesett betegek körében. Értelmezni és alkalmazni az egészségügyi ismereteket, felismerni és

értelmezni az ápolás lélektani és etikai összefüggéseit.


A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei, az egészségügyi, népegészségügyi és klinikai

ismeretek.

11.3. Témakörök

11.3.1. Alapápolás belgyógyászati betegek körében 18 óra

A belszervi betegségek tüneteinek megfigyelése; a veszélyhelyzetben lévő betegek számára

megfelelő orvosi segítség kérése

A keringés- és vérképző rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

A légző- és a kiválasztó szervek betegségeiben szenvedők ápolása

A belső-elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők ápolása

Az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza a fizikális és természetes gyógymódokat

Felismeri és jelzi a gyógyszerek esetleges mellékhatásait

Elsajátítja és orvosi utasításra alkalmazza az intramusculáris és subcután injekciózást

Jelzi az injekciózás esetleges szövődményeit

A daganatos betegek ápolása

11.3.2. Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében 18 óra

A sebészet és a baleseti sebészet körébe tartozó kórképek tünetei, a tünetek felismerése, ápolási

teendői


A beteget veszélyeztető és sürgős beavatkozást igénylő állapotok felismerése

A veszélyhelyzetben lévő betegek számára megfelelő orvosi segítség kérése

A sebellátás alapelvei és technikái; vérzéscsillapítás, sebellátási eljárások

A gyulladásos sebek kezelése; sebészeti fertőzések kezelése

A műtéten átesett beteg ápolása, műtéti sebkötözés, a szövődmények felismerése


Egészségügyi intézetben (fekvőbeteg ellátás, sebészet, belgyógyászat) vagy pszichiátriai betegeket

ellátó intézményben, valamint olyan személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, ahol

szakápolási tevékenység végzésére szakhatóság általi engedély került kiadásra.





módszer neve




1. megbeszélés x

2. szemléltetés x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x x


























értékeléssel.

12. Gondozási ismeretek tantárgy 54 óra


Gondozási ismertek nyújtása, a gondozási feladatokra való felkészítés, a gondozási kapcsolat

lélektani és etikai összefüggéseinek értelmezése. A szolgáltatást igénybe vevő mindennapi

életvitelének támogatását lehetővé tevő módszerek, a háztartásgazdálkodás, a háztartásvezetés

eljárási szabályainak bemutatása.


12.3. Témakörök

12.3.1. A gondozási szükségletek felmérése 13 óra

A gondozás fogalma, célja, feladatai; a komplex gondozás, mint a szükséglet-kielégítés és az

autonómia megőrzésének eszköze

Az emberi szükségletek rendszere, a válsághelyzetek; az idős emberek sajátos szükségletei,

életminőségét javító tárgyak, eszközök és szolgáltatási lehetőségek

A szükségletfeltárás módszerei és eszközei (genogram, ecomap, környezettanulmány);

komplexitása

A szükségletek kielégítése és az életminőség javításának keretei, tervezhetősége

A gondozási folyamat tervezése

Az érdekképviselet lehetőségei és etikája

12.3.2. Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében 13 óra

A károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma; a visszafordíthatóság, gyógyítás és

maradandóság problémái, meglévő képességek szinten tartása

A fogyatékosság megjelenése, okai

A fogyatékosság formái

A fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, integrációjának lehetőségei, feladatai, a

társadalmi elfogadás és segítés lehetőségei, a foglakozási és munkalehetőségek, a társadalmi

aktivitás, a fogyatékos emberek szociális ellátásai

A komplex rehabilitáció és a társadalmi integráció eszközei, intézményrendszere

12.3.3. Gerontológia és az idősek rehabilitációja 13 óra

Gerontológia, geriátria; az idős korra jellemző élettani, biológiai és funkcionális változások

Az időskor sajátosságai, demográfiai jellemzői, a demográfiai folyamatok főbb trendjei

Az idős ember helye a társadalomban, az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és

családi szerepének változása

Az idősek életkörülményeit, életmódját és életminőségét meghatározó tényezők

Az időskor speciális problémái, szükségletei

Az idős emberek személyiségének változásai, a változások biológiai és társadalmi vonatkozásai

Az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és családi szerepének változásai

Az idősek gondozásának sajátosságai; az időskori speciális terápiák lehetőségei

A fogyatékos emberek öregedése, az öregedő emberek fogyatékossága

A kóros öregedés megelőzésének lehetőségei

12.3.4. Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében 15 óra

A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai és társadalmi okai

A szenvedélybetegségek típusai, prevenciós feladatok

A szenvedélybetegek komplex rehabilitációjának lehetőségei


Átlagos tanterem, előadóterem





módszer neve





2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x x










rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x








tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



értékeléssel.

13. A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata tantárgy 36 óra


Az elméletben tanult szükségletfelmérési technikák gyakorlati alkalmazása különböző célcsoportok

körében, valamint a gondozási feladatok és a gondozási folyamat szükségletek szerinti tervezése,

melynek során a jogszabályok által előírt dokumentáció elkészítését is megismerik a tanulók.


Az egészségnevelés, egészséggondozás területén, a társadalomismeret, az egészségügyi és klinikai

ismeretek, valamint az gondozási és ápolási ismeretek.

13.3. Témakörök

13.3.1. A gondozási szükségletek felmérése idősek körében 12 óra

Komplex gondozás nyújtása, mint a szükségletkielégítés és az autonómia megőrzésének

eszköze

Az idős emberek sajátos szükségleteinek kielégítését, illetve életminőségüket javító tárgyak,

eszközök és szolgáltatási lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú,

genogram, ecomap, környezettanulmány

A szükségletkielégítés és az életminőség javításának tervezése, a válsághelyzetek elhárítása

Az érdekképviselet ellátása a szociális munka etikai szabályainak megfelelően

13.3.2. A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében 12 óra

Komplex gondozás nyújtása, mint a szükségletkielégítés és az autonómia megőrzésének eszköze

A fogyatékos emberek sajátos szükségleteit, életminőséget javító tárgyak, eszközök és

szolgáltatási lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú,

genogram, ecomap, környezettanulmány készítése



13.3.3. A gondozási folyamat tervezése 12 óra

A szükségletekre alapozott tervezés és a tervek elkészítésében való részvétel

A gondozási folyamat tervezése a jogszabályi előírások szerint

Az adekvát gondozási terv kiválasztása (egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program,

egyéni fejlesztési terv)

Az ápolási feladatok tervezése a jogszabályi előírások szerinti tervezési dokumentáció

rendszerében


Az intézményi gyakorlathoz az iskola által összeállított, az adott település ellátási rendszerében

szerepet játszó intézmények köre, akik együttműködnek az iskolával a gyakorlati képzés

lebonyolítása érdekében.





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x












tapasztalatokról x















esetmegfigyelés x

6.2. Szolgáltatási napló vezetése x







értékeléssel.

14. Monitorozó gyakorlat tantárgy 72 óra


A képző intézmény környezetében található szociális és egészségügyi intézmények megismerése. Az

ellátó intézmények struktúrájának, feladatainak és belső rendszerének áttekintése.


A történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalomföldrajzi információk, a

demográfiai és gazdasági adatok ábrázolási technikái.

14.3. Témakörök

14.3.1. A szociális ellátás intézményei 24 óra


intézményrendszerük

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő, elérhető bentlakásos és nappali

szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és

munkaügyi intézmények, különösen a fogyatékkal élők és idősek ellátására szakosodott

intézmények monitorozás-szintű megtekintése, feladatainak és működésüknek áttekintő

megismerése

A jóléti ellátások és támogatások rendszerének megismerése, az ellátások megszerzésének

feltételeinek és szabályainak áttekintése

Élmények és motívumok nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók segítséget kapjanak majdani

munkájuk megismeréséhez

A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról

14.3.2. Az egészségügyi ellátás intézményei 24 óra

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő egészségügyi intézmények áttekintő

megismerése

Az állami, egyházi és civil fenntartók által működtetett intézmények rendszerének monitorozás-

szintű megismerése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése

A területi, a járóbeteg és a kórházi szakellátás területének megismerése

A betegellátás különböző funkciójú, szervezettségű és felszereltségű intézményeinek

megismerése



A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról

14.3.3. Egy intézmény részletes megismerése 24 óra

A monitorozás során megismert intézményekből a tanulók érdeklődésüknek megfelelően

választanak, hogy az adott intézményt részletesebben megismerjék

Az intézmény helye az adott település idős és fogyatékos ellátási rendszerében

Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere

Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése

Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása

Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi feltételeinek, működésének, fenntartásának, döntési

folyamatának megismerése

A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása

Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről

Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés

Az intézmény adminisztrációja

A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról


Az iskolai feldolgozásokhoz átlagos tanterem, vagy könyvtár.








módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x


jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


rendszerezése x





3.1. rajz értelmezése x x x






értékeléssel.

A


Sajátos gondozási feladatok

megnevezésű



A 10571-16 azonosító számú Sajátos gondozási feladatok megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Szo

ciál

is m

un

ka

elm

élet

e

Szo

ciál

is m

un

ka

gy

akorl

ata

Szo

ciál

is g

on

do

zás

Szo

ciál

is g

on

do

zás

gy

akorl

ata

Men

tálh

igié

né

Ese

tmeg

bes

zélé

s és

szu

per

víz

ió a

gy

akorl

ato

n

FELADATOK

Közreműködik az egyéni gondozási, ápolási,

fejlesztési és rehabilitációs folyamat

tervezésében, megvalósításában

x x x x x x

Közreműködik a személyre szóló napirend

kialakításában x x x x

Segítséget nyújt az állapotnak megfelelő,

egészséges élettér kialakításában, illetve

a környezeti higiéné biztosításában

x x x

Megtanítja és szükség esetén segítséget nyújt

a mindennapi tevékenységek

elvégzésében; az öltözködésben, az

étkezésben

x x x

Segítséget nyújt a gyógyászati segédeszközök

beszerzésében és használatában x

Támogatja a szolgáltatást igénybevevőt az

életkori sajátosságok és az új

élethelyzetek elfogadásában

x x x x

Segítséget nyújt a családi és egyéni krízisek

leküzdésében x x x x

Segítséget nyújt a személyes és hivatali

kapcsolatok fenntartásában x x x x

Megszervezi más szolgáltatók

közreműködését x x x x

Segítséget nyújt a háztartásvezetésben x x

Támogatja a fogyatékos emberek társadalmi

befogadásának folyamatát x x x x

Együttműködik a foglalkozások,

csoportfoglalkozások, csoportülések

lebonyolítóival

x x x x

Részt vesz közösségi szociális munka

szervezésében, bonyolításában x x

Szakmai munkája hatékonyabbá tétele

érdekében esetmegbeszéléseken vesz

részt

x

Szakmai személyisége és személyisége

védelmében részt vesz szupervízióban x

Részt vesz adományok gyűjtésében és

elosztásában x x

Munkája során ügyel a munka-, baleset- és

tűzvédelmi utasítások betartására, annak

betartatására

x

SZAKMAI ISMERETEK

Az egyéni esetkezelés módszerei, a segítő

kapcsolat, a segítő tevékenység jellemzői x x x

A problémamegoldó folyamatban alkalmazott

módszerek, az erőforrásokkal való

gazdálkodás lehetőségei

x

A krízis, a krízisintervenció lehetőségei a

szociális munkában x x

Családsegítés, családgondozás feladatai,

módszerei x x

A szociális csoportmunka modelljei, típusai, a

csoporttípusok, csoportdinamikai

jelenségek

x

A szociális csoportmunka folyamata, fázisai,

csoportfejlődési modell, a csoport

tervezése, elindítása, vezetése, lezárása,

az önsegítő csoportok sajátosságai

x

A közösségi szociális munka formái,

folyamata, közösségszervezés és tervezés

gyakorlata, a közösségi gyakorlat taktikái

és technikái

x

A helyi közösségek, a hálózati munka

szervezése x

A gondozás eszközei, praktikus feladatai,

korszerű gondozási formák x

Az idősek és fogyatékosok alap- és szakosított

ellátását végző intézmények tevékenysége x x

Gondozási, ápolási, fejlesztési és

rehabilitációs tervek készítése x x

A fogyatékos ember sajátos életterének

speciális eszközei x x

A fogyatékkal élők önellátásának fejlesztési

módszerei, önálló életvezetésének

támogatási módszerei, a fogyatékkal élők

képességfejlesztési módszerei, a

gyógyászati segédeszközök beszerzése és

használata

x

Az aktivitás, foglalkozás jelentősége, formái,

lehetőségei, a foglalkoztatás személyi- és

tárgyi feltételei

x

A bazális stimulálás x

Játékformák, a zenei és énekformák, a

mozgásformák, a dramatikus játékok, a

médiaformák, a szabadban űzhető

foglalkozások és alkalmazási lehetőségeik

x x

A munka jellegű foglalkozások és a

munkavállalási lehetőségek x x

Az ellátottak érdekérvényesítésének fejlesztési

eszközei, az érdekképviselet gyakorlata, a

személyes és hivatalos kapcsolatok

fejlesztési módszerei

x x

Az időskor sajátosságai, krízisei x x

Gyógyíthatatlan betegek sajátos gondozása, a

haldoklás fázisai, a haldoklók kísérése,

támogatása

x x

Hospice ellátása lényege, formái x

A hozzátartozók támogatásának eszközei a

haldokló kísérésében, a gyász

feldolgozásában, az elhunyt körüli

tennivalók

x x

A team, az esetmegbeszélés és a szupervízió

szerepe x

A családi költségvetés, bevételek, kiadások

főbb csoportjai, a háztartásgazdálkodás és

a háztartásvezetés gyakorlata, az

adósságkezelés lehetőségei

x x

A táplálkozási szokások, táplálkozási hibák,

az élelmiszerek összetevői és fiziológiai

hatásai; az élelmiszerek elő- és

elkészítése, élelmiszerbiztonsági

előírások

x x

A háztartás berendezései, eszközei, a

házimunkák tervezése és szervezése, a

ruházat és textíliák kezelése, funkciója és

tulajdonságai

x x

Egyéni védőeszközök szakszerű alkalmazása x x

A biztonságos élettér kialakítása és higiénéje,

a munkahelyi és háztartási balesetek

megelőzésének lehetőségei

x x

Érintésvédelem, tűzvédelem x

Mérgek tárolása x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Háztartási eszközök használata x x

Híradástechnikai és számítástechnikai

eszközök használata x x

Játékok és sporteszközök használata x x


Stressz tűrő képesség x x x x x

Szervezőkészség x x x x

Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság x x x x x x



Empatikus készség x x x x x x

Motiváló készség x x x x


Rendszerben való gondolkodás x x x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x x x x

15. Szociális munka elmélete tantárgy 96 óra


Átfogó ismeretek nyújtása a szociális munka sajátosságairól, a segítő foglalkozásokban érvényesülő

elméleti irányzatokról, értékekről és etikai követelményekről. A mindennapi szakmai munka

során használható tudás kialakítása a szociális munka formáiról, módszereiről, eszközeiről.

Ismeretek közvetítése a közvetett és közvetlen szociális munkáról. Felkészíteni a tanulókat az

egyéni esetkezelésre, a családokkal, csoportokkal történő szociális munkára. Integrált tudás

nyújtása, hogy a szociális asszisztens és a rehabilitációs nevelő, segítő megfelelő segítséget

tudjon nyújtani a klienseknek problémáik megoldásában.


A történelem tantárgy társadalom- és kultúrtörténeti fejezetei. A szakképzés során megismert

társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai, népegészségi ismeretek és gyakorlatok, valamint

a szükségletfelmérés és a problémamegoldás területéről tanult ismeretek.

15.3. Témakörök

15.3.1. Általános szociális munka 24 óra

A szociális munka definíciója, szándéka, célja, formái és módszerei, színtere

A szociális munka története, a szociális munka XX. századi megjelenése Magyarországon

Elméletek, ideológiák a szociális munkában: általános rendszerelméleti, strukturális, ökológiai,

szociális tanulás, problémamegoldó, szerepelméletre építő modell

A szociális munka tevékenységének rendszere; a közvetlen és közvetett szociális munka

fogalma; tevékenységének és módszereinek áttekintése

A szociális munka értékei és etikai szabályai

A szakmai kompetenciahatárok és az együttműködés a szociális munkában

A szociális szakember szerepei, felelőssége

A segítő munka folyamatának tervezése

A team munka, az esetmegbeszélés és a szupervízió szerepe

15.3.2. Szociális munka egyénekkel és családokkal 24 óra

Az esetkezelés fogalma és jellemzői

A problémamegoldó modell alkalmazása, szakaszai és a szakaszokhoz kapcsolódó módszerek és

technikák

Krízis, krízisállapot, krízishelyzet

Krízisek csoportosítása

Krízisek lefolyása, kimenetele

Krízisben lévő személy jellemzői

A krízisintervenció lépései

A családsegítés, a családgondozás

A családstruktúra fogalma, a családi alrendszerek, a családi hierarchia

A családi életciklus és az ehhez kapcsolódó krízisek

Szociális munka családokkal

15.3.3. Szociális munka csoportokkal 24 óra

A csoport fogalma, célja, a csoport alkalmazásának lehetőségei, keretei a szociális munkában

A csoportmunka modelljei:

társadalmi célmodell (bizottságok, adminisztratív csoport, képviseleti testületek, teamek,

esetkezelési konferenciák, társadalmi akciócsoportok)

gyógyító modell (oktató csoport, személyiségfejlesztő csoport, terápiás csoport,

szocializációs csoport)

reciprok modell (önsegítő csoport)

Az egyetemes emberi jogok és azok érvényesülése a csoportmunka folyamán

A szociális csoportmunka folyamata

Tervezés

Szervezés

A csoportfejlődés öt szakasza

Csoportszerepek

A csoportmunka lezárása

Csoportdinamikai jelenségek

A csoport kommunikációs és interakciós mintái

Csoportkohézió

Csoportnorma, szociális kontroll

Csoportkultúra

A csoportszerepek közötti dinamizmus, építő és destruktív folyamatok

A csoport vezetése

A vezetést meghatározó tényezők

Vezetői stílusok

Kommunikációs hibák

Kezelési technikák

15.3.4. Közösségi szociális munka 24 óra

A közösségi szociális munka formái és folyamata

Szociális tervezés

Közösségfejlesztés, szociális fejlesztés

Közösségszervezés

Szociális akció

Szociális tervezés, közösségfejlesztés

A szociális tervezésszempontjai, fázisai

A közösségfejlesztés szemlélete

A közösségfejlesztés meghatározása

A közösségfejlesztés kialakulás Magyarországon, a XX. századvégi kísérletek (Bakony,

Csenger)

A közösségfejlesztési folyamat fázisai

Cselekvési technikák a közösségfejlesztésben

Közösségszervezés

A közösségi szociális munka történeti gyökerei, az elméletalkotást segítő tudományterületek

A közösségszervezés céljai, a célok elérését szolgáló programok és eljárások

Támogató rendszerek

Szomszédságok megismerése, szomszédsági szociális munka

Közösségi profil

A közösségszervező legfontosabb szerepei

A projektépítés főbb szakaszai


Átlagos tanterem, előadóterem vagy könyvtár.





módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x x



5. vita x x


7. projekt x


9. szerepjáték x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x






rendszerezése x


rendszerezése x












3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x



értékeléssel.

16. Szociális munka gyakorlata tantárgy 32 óra


Az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és a szakmai attitűd integrációjának elősegítése a

mindennapi szakmai munka során használható tudás kialakítása érdekében. A gyakorlat során

megismerni az eseti, a családokkal, a csoportokkal és a közösségekben végzett szociális munkát.

A tanulók 2-3 fős kiscsoportokban személyre szabott feladatokban próbálhassák ki

felkészültségüket.


Történelem, etika. A szakképzés során megismert társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai,

egészségügyi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szociális munka elméletéről tanult ismeretek.

16.3. Témakörök

16.3.1. Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata 16 óra

A tereptanár munkájának, módszereinek, technikáinak, magatartásának és a kliensekkel

kialakított viszonyának megfigyelése

Az esetkezelés és a családsegítés rendjének szabályainak megfigyelése, alkalmazása

Az esetvitel és a családsegítés folyamatának megfigyelése

A korábbi családsegítő folyamatok megismerése, a folyó ügyek figyelemmel kísérése

A tereptanárral közösen kiválasztott család problémáinak megoldásában való részvétel

Az esetmegoldáshoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése

Az esetkezeléshez és a családsegítéshez kapcsolódó adminisztráció megfigyelése, elkészítése,

alkalmazása

A családsegítő munkához szükséges adatok, információk, jogszabályok összegyűjtése,

értelmezése

A szükségletek és erőforrások feltárásában való részvétel

Más, az esetvitelre és a családsegítésre befolyást gyakorló intézményekkel, a jelzőrendszer

tagjaival való kapcsolat

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés feladatainak gyakorlása, a segítő beszélgetés elemeinek

alkalmazása

Az erőforrások alkalmazásának tervezésében való részvétel az egyéni esetsegítés és a

családsegítés során

A krízisek jeleinek felismerése és a krízisintervencióban való részvétel

16.3.2. A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 8 óra



A csoportmunka folyamatának, módszereinek és a csoportdinamikai folyamatoknak a

megfigyelése

Részvétel a csoportmunka tervezésében, a csoportmunka eszközeinek, módszereinek

kiválasztásában

Részvétel a csoportok szervezésében, működési feltételeik kialakításában és vezetésében

Részvétel a csoportmunka eredményeinek értékelésében

Részvétel önsegítő csoportok munkájában, működési feltételeik javításában

A csoportmunka adminisztrációjának megfigyelése és gyakorlása

16.3.3. Közösségi szociális munka gyakorlata 8 óra



A közösségi szociális munka formáinak és folyamatának megfigyelése (a szociális tervezés, a

közösségfejlesztés, a szociális fejlesztés, a közösségszervezés, a szociális akció)

Részvétel a közösségi szükségletek és erőforrások feltárásában, a felmérés módszereinek

kiválasztásában, a felmérési folyamat lebonyolításában

Részvétel a hálózati munka szervezésében

A helyi társadalom spontán önszerveződéseinek, önsegítő szervezeteinek megismerése

Nonprofit szervezetek megjelenési formáinak, struktúrájának és irányítási rendszerének

megismerése

Részvétel közösségi munkában, együttműködés más intézményekkel és az önkormányzatokkal


Az iskola környezetében található, különböző fenntartású szociális alap- illetve szakosított ellátás

intézményei, szociális munkát végző civil szervezetek stb.





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szerepjáték x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x x


rendszerezése x








felkészüléssel x






3.1. rajz értelmezése x x

3.2. rajz készítése leírásból x x




tapasztalatokról x







mozaikfeladattal x







esetmegfigyelés x x








értékeléssel.

17. Szociális gondozás tantárgy 96 óra


Célja a gondozás fogalmának, feladatainak és tevékenységi formáinak komplex bemutatása. A

szellemi és fizikai képességek megőrzését, fejlesztését célzó foglalkoztatás főbb elveinek és

formáinak rendszerezése. Az ellátott mindennapi életvitelének megszervezéséhez szükséges

módszerek, és a háztartásgazdálkodás és háztartásvitel főbb kérdéseinek áttekintése. A

gondozással, a foglalkoztatással és a háztartásvezetéssel kapcsolatos munka-, baleset- és

tűzvédelmi szabályok és eljárások ismertetése.



egészségügyi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szociális munka elméletéről tanult ismeretek.

17.3. Témakörök

17.3.1. Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 20 óra

A gondozás fogalmának értelmezése az időskorúak ellátásában, az idős emberek életének

segítésében: mikor segítsünk, hogyan segítsünk, mivel segítsünk?

A gondozás elemei, eszközei, célcsoportjai, praktikus feladatai

Az idősek és fogyatékos emberek ellátását szolgáló szociális alapszolgáltatások és a szakosított

ellátások

A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások

Az egyes ellátások igénybevételének módja, feltételei, az igénybevétellel kapcsolatos eljárások

A gondozási tervek típusai, az egyéni gondozási terv tartalma, a gondozási tervet készítő team

munkája, a gondozási terv adminisztrálása

A szociális alapellátásban működő korszerű gondozási formák tartama és jelentősége

Az érdekvédelem céljának, fokozatainak, az érdekképviselet megvalósítását szolgáló eszközök

Az ellátottak speciális és általános jogai, a jogérvényesítés garanciái

Az érdekképviselet színterei

17.3.2. Aktivitás és foglalkoztatás 26 óra

A tevékenység, a foglalkozás funkciója, jelentősége: az önmegvalósítás eszköze, a fizikai, a

szellemi aktivitás, az önállóság fenntartásának eszköze

A családi és emberi kapcsolatok megőrzésének eszköze, a nyitottság és az új ismeretek

szerzésének lehetősége, a szórakozás és a rekreáció eszköze

A foglalkozás főbb elvei: önkéntesség, személyre szabottság, célszerűség, hasznosság,

rendszeresség, folyamatosság, az érdeklődést felkeltő és fenntartó változatosság, érték,

elismerés

A tevékenységek formái: az önellátáshoz kapcsolódó, rekreációs és gyógytorna jellegű, a családi

és emberi kapcsolatok fenntartásához kapcsolódó, szellemi és kulturális, művészeti

tevékenységek, és a termelő jellegű foglalkozások

A különböző programok személyi és tárgyi feltételeinek számbavétele

17.3.3. Háztartási ismeretek 10 óra

A háztartásgazdálkodás: a családi költségvetés, a bevételek (tőkejellegű, örökség,

munkajövedelmek, a társadalmi újraelosztásból származó bevételek, a kölcsönös segítségből

származó bevételek)

A családi kiadások: lakásszerzés, nagyberuházások költségei, a lakásfenntartás, a hiteltörlesztés,

az élelmezés, a ruházkodás, a munkába járás, az iskoláztatás, az egészségmegőrzés, az

egészségügyi ellátás költségei, a szórakozás, pihenés költségei

A háztartásvezetéshez szükséges ismeretek; az idős emberek igényei szerinti, a minél teljesebb

önellátás segítésének eszközei és módszerei a háztartásvitel során

Az adósságok kialakulásának megelőzése, törlesztése; adósságkezelési szolgáltatás lehetősége

A házi munkák tervezése, rendszerezése az idős ember igényeinek és lehetőségeinek


A háztartásvezetés technikai megoldásai

A háztartási feladatok ellátása során jelentkező veszélyforrások figyelembevétele

17.3.4. Munka-, baleset- és tűzvédelem 10 óra

A munka,- baleset- és tűzvédelmi szabályok és jelentőségük

A munkavégzéssel összefüggő általános baleseti és egyéb veszélyforrások, a munkahelyre és

munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági szabályok

A veszélyforrások csoportosítása: a háztartási veszélyek, a munkahelyi veszélyek, a közlekedési

veszélyek, a különböző sajátos tevékenységi formák veszélyei

Különféle anyagok (vegyszerek, mérgek, gyógyszerek stb.) biztonságos tárolása, nyilvántartások

vezetése, veszélyes hulladékok tárolásának szabályai

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok adaptálása az idős emberek adottságaihoz

A veszélyek elhárításának lehetőségei, módszerei, eszközei; mindennapi érintésvédelmi és

szigetelési eljárások; a menekülési útvonalak kijelölési feltételei, egyéni védőeszközök

használata

17.3.5. A gyógyászati segédeszközök beszerzése 10 óra

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, használatának ismerete

A gyógyászati segédeszközök karbantartása, tisztítása

A célok megválasztása, a támogatási folyamat tervezése, az eszközök és módszerek kiválasztása

A mindennapi életmenet biztosításának feladatai az ellátott képességeihez adaptált módon; a

környezet átalakításának lehetőségei, feladatai, eszközei

A fejlesztés és rehabilitáció eszközei, szakmai lehetőségei

17.3.6. Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása 20 óra

A célok megválasztása, a támogatási folyamat tervezése, az eszközök és módszerek kiválasztása

A mindennapi életmenet biztosításának feladatai az ellátott képességeihez adaptált módon; a

környezet átalakításának lehetőségei, feladatai, eszközei

A gyógyíthatatlan betegek gondozásának sajátos módszerei

A haldokló ember kísérése, a halott körüli teendők, a gyász feldolgozásának segítése, a család

támogatása

Az eutanázia; hospice-ellátás

A hospice célja, alapelvei

A hospice ellátás formái


Átlagos tanterem, előadóterem.





módszer neve





2. elbeszélés x

3. kiselőadás x


5. vita x x





Tanulói tevékenység szervezési kerete


és felszerelések egyéni csoport-bontás osztály-keret



feldolgozása x x x










rendszerezése x


rendszerezése x











mozaikfeladattal x





4.1. Műveletek gyakorlása x x x


szempontok alapján x x x



értékeléssel.

18. Szociális gondozás gyakorlata tantárgy 84 óra


Célja a gondozás feladatainak, folyamatának és tevékenységi formáinak gyakorlása. A szellemi és

fizikai képességek megőrzését, fejlesztését célzó foglalkoztatás alkalmazása. Az ellátott

mindennapi életvitelének megszervezéséhez szükséges módszerek alkalmazása, a

háztartásgazdálkodás és háztartásvitel segítése. A gondozással, a foglakozással, foglalkoztatással

és a háztartásvezetéssel kapcsolatos munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartása,

alkalmazása.



egészségügyi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szociális munka és a szociális gondozás

elméletéről tanult ismeretek.

18.3. Témakörök

18.3.1. Idős emberek gondozása 6 óra/15 óra

Az idős emberek gondozásának, segítésének megfigyelése; a gondozás, segítés dilemmáinak

értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek

kiválasztásában

Részvétel a személyes környezet kialakításban, az életvitel támogatásában, a napirend

kidolgozásában és a megvalósítás támogatásában

A gondozási terv elkészítésének és megvalósításának segítése

Az idős emberek érdekérvényesítő képességének segítése, támogatása felhatalmazásának

mértékében

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, használatának

megtanítása

A gyógyíthatatlan betegek sajátos gondozási módszereinek alkalmazása


támogatása

18.3.2. Fogyatékkal élők gondozása 6 óra/15 óra

A fogyatékos emberek gondozásának, segítésének megfigyelése

A gondozás, segítés dilemmáinak értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek

kiválasztásában

Részvétel a mindennapi környezet kialakításban, az életvitel támogatásában a napirend

kidolgozásában és a megvalósítás támogatásában

A testi ellátás és a testi érintkezés formái, jelentősége

A bazális stimulálás

Játékformák, a zenei és énekformák, a mozgásformák, a dramatikus játékok, a médiaformák, a

szabadban űzhető foglalkozások és alkalmazása

A fejlesztési és rehabilitációs terv kialakításának, és megvalósításának segítése

Segíteni a fogyatékos emberek integrációjának megvalósítását, az akadályok elhárítását, a

lehetőségek felkutatását

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, a használatuk

megtanítása

18.3.3. Foglalkozási gyakorlat 6 óra/5 óra

A tevékenységek tervezésének és szervezésének megfigyelése

Részvétel a tevékenységek tervezésében és szervezésében a tevékenységek feltételeinek

kialakításban, az ellátott motiválásában, az igények felmérésében

Részvétel a mindennapi önellátási tevékenységek megvalósításában, támogatásában a házi

gondozás és a bentlakásos intézményekben

Részvétel a rekreációs és gyógytorna-jellegű foglalkozások megvalósításában, a családi és

emberi kapcsolatok ápolásában, a szellemi, kulturális és művészeti tevékenységek

megvalósításában, a termelő és munka jellegű foglakozások szervezésében

18.3.4. Háztartási gyakorlat 6 óra/5 óra

Részvétel háztartásgazdálkodással kapcsolatos tervezésben és háztartási költségvetés

kialakításban

A háztartásvitel megfigyelése és részvétel a háztartási teendők szervezésében és

megvalósításában; az idős emberek minél nagyobb önállóságának fenntartása, támogatása

Háztartási gépek, konyhatechnikai eszközök használata, tisztítása, karbantartása, az ételek

tárolása, ételminta vételének higiénés előírásai, mosás, szárítás, vasalás, érintésvédelmi

szabályok betartása, háztartási vegyszerek, mérgek szabályszerű tárolása

Részvétel az idős ember lakásának átalakításában, a szükséges források megszerzésében;

részvétel a személyi- és a lakás higiénéjének megteremtésében

18.3.5. Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 6 óra/4 óra

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok értelmezése és alkalmazása

Munkavégzéssel és a munkahellyel összefüggő baleseti és egyéb veszélyforrások felismerése,

megszüntetése vagy intézkedés kérése azok megszüntetésére

Mérgek, vegyszerek biztonságos tárolása, nyilvántartása; veszélyes hulladék tárolása

Gépek, berendezések áramtalanítása veszély esetén vagy a munkafolyamat befejezésével

Tűzoltó készülék használata

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok adaptálása az idős ember adottságaihoz, az adott

környezet viszonyaihoz (lakás, foglakozási terem, csoportszoba stb.)

A veszélyelhárítás lehetőségeinek, módszereinek, eszközeinek alkalmazása

A mindennapi érintésvédelmi és szigetelési eljárások alkalmazása; a menekülési útvonalak

kijelölése

Egyéni védőeszközök használata

18.3.6. Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása 6 óra/4 óra



A haldokló ember kísérése

A halott körüli teendők ellátása

A gyász feldolgozásának segítése, a család támogatása









módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x



Tanulói tevékenység szervezési kerete


és felszerelések egyéni csoport-bontás osztály-keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x












tapasztalatokról x















esetmegfigyelés x








értékeléssel.

19. Mentálhigiéné tantárgy 32 óra


A megszerzett ismeretek integrációja, a lelki egészség megőrzésének, a holisztikus szemlélet

kialakításának segítése, a tapasztalatok holisztikus szemlélet szerinti átgondolása érdekében. Az

egyéni életvezetés segítése, a személyiséget védő mechanizmusok kialakítása.


A természetismereti összefüggések, a történelem tantárgy társadalom- és kultúrtörténeti fejezetei. A

szakképzés során megismert társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai, egészségügyi

ismeretek és gyakorlatok, a szociális gondozás gyakorlata során szerzett tapasztalatok, élmények.

19.3. Témakörök

19.3.1. Elméleti ismeretek 12 óra

A mentálhigiéné fogalma, szerepe, szükségessége

A mentálhigiéné fajtái (egyéni-közösségi, preventív-korrektív); a közösségi mentálhigiéné

színterei

Az elmélet és a gyakorlat integrálása, az emberi kapcsolatok komplexitása, az ember holisztikus

értelmezése

Egészség és társadalom, deviancia és a másság a társadalomban, a természetes támaszok, az

emberi szükségletek változása az életkorok szerint

A mentálhigiénés konzultáció formái (eset-, pedagógus-, programközpontú, segítő)

Az egészség holisztikus szemlélete; a természetes támogató rendszerek, életmód és életvezetés

Az egyéni és közösségi válsághelyzetek

Az én-védő mechanizmusok, a pszichoszomatikus betegségek, krízis és a krízisintervenció

A segítő kapcsolat működtetésének mentálhigiénés vetülete, a segítő beszélgetés, mint sajátos

kommunikációs forma

A társadalmi szolgáltató rendszerek mentálhigiénés vonatkozásai

A munkapszichológiája

Az esetmegbeszélés módszertana

Az esetmegbeszélés, mint segítség a szociális szakemberek számára

A szupervízió módszertana

A szupervízió, mint segítség a szociális szakemberek számára

19.3.2. A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 20 óra

A társadalmi szolgáltató rendszerek mentálhigiénés vonatkozásai

A segítők mentálhigiénéje: a segítő kapcsolat csapdái, a szindrómás segítés jellemzői és

kialakulásának okai, a pihenés, rekreáció formái; szabadidős tevékenység, a kapcsolati és a

személyes erőforrások feltárása

A munka társas vonatkozásai; szervezetpszichológia; vezetők és vezetettek

A saját munka szervezése, időgazdálkodás

A munka- és lelkiegészség, a pihenés pszichológiája

A munkanélküliség lelki hatása


Átlagos tanterem, előadóterem vagy könyvtár.





módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x x x


9. szerepjáték x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x x


rendszerezése x x






felkészüléssel x






tapasztalatokról x







4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x




értékeléssel.

20. Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton tantárgy 32 óra


Az esetmegbeszélés a gyakorlat egész időszakában támogatja a tanulót a felkészülésben és a szakmai

felelősségek felismerésében. Kiscsoportos team munkában segíti a tanulót a gyakorlat során

szerzett élmények feldolgozásában, végig gondolásában. A tanulók tapasztalatot szerezhetnek

arról, hogy az eseteket, hogyan lehet több szempont szerint értelmezni, s ez szerepet játszik

abban, hogy gondolkodásuk rugalmasabb legyen, előítéleteik oldódjanak. A szupervízió

lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy tudja használni a személyiség védelmének eszközeit a

szupervízió folyamatában és igényelje a szupervíziós támogatást szakmai személyisége fejlődése

érdekében.

A tantárgy értékelésének módja miután a foglalkozások célja a tapasztalatok feldolgozása, a szakmai

személyiség fejlesztése, védelme ezért a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos

munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően egyéni és csoportos

visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető aláírásával igazol, és ez

megfelel a követelmények teljesítésének.


A történelem tantárgy társadalom- és kultúrtörténeti fejezetei. A szakképzés során megismert

társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai, egészségügyi ismeretek és a gondozó munka

gyakorlata során szerzett tapasztalatok.

20.3. Témakörök

20.3.1. Esetmegbeszélés 20 óra

Az esetmegbeszélés módszertana

Az esetmegbeszélés, mint segítség a szociális szakemberek számára

A folyamatos gyakorlat támogatása: esetelemzésekkel, esetbemutatásokkal

A személyiségi jogok védelme, a segítő szerepének és céljainak ismertetése, szerepelemzés, a

problémák meghatározása, a kompetenciák tisztázása

A személyes érintettség feltárása, megoldási, kimeneti lehetőségek felvázolása, az elvárások és

az érzelmek feltárása, nehézségek, a felmerülő problémák, dilemmák felvázolása

A munkafolyamatban való részvétel értelmezése

Az esetmegbeszélése, elemzése (kiválasztás, megfigyelés, elemzés, értékelés, stb.)

Az eset bemutatása

Életvesztés – találkozás a halállal

A megoldás, a kimeneti lehetőségek felvázolása

Elvárások, érzelmek feltárása

A nehézségek, felmerülő problémák

A munkafolyamatban való részvétel értelmezése

A gyakorlat során felmerült etikai kérdések mérlegelése, a dilemmák értelmezése a tereptanár és

a gyakorlóhely más szakembereinek segítségével

Az emberi értékek és autonómia tisztelete a szociális gondozás gyakorlatában

20.3.2. Szupervízió 12 óra

A szupervízió módszertana

A szupervízió, mint segítség a szociális szakemberek számára

A szupervíziós támogatás, mint a személyiség védelmének és fejlesztésének eszköze

A segítő munka személyiséget, a kommunikációt, a szakmai munkát fenyegető, kiégést

eredményező hatásai

A szakmai munkával való találkozás első élményének feldolgozása védett környezetben

A csoportmunka támogató lehetőségének alkalmazása a szakmai gyakorlat során

Önreflexió alkalmazásával megelőzni a kiégést

A szupervíziós támogatásra vonatkozó belső igény kiépítése


Csoportszoba a gyakorlóhelyen, vagy a képző iskolában.





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x


7. szimuláció x

8. szerepjáték x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



jegyzeteléssel x


rendszerezése x


rendszerezése x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x












esetmegfigyelés x x

5.2. Szolgáltatási napló vezetése x x


felügyelet mellett x x


közvetlen irányítással x x



értékeléssel.

A


Gondozási-ápolási adminisztráció

megnevezésű



A 10572-16 azonosító számú Gondozási-ápolási adminisztráció megnevezésű szakmai


Szo

ciál

is

adm

inis

ztrá

ció

gy

akorl

ata

FELADATOK

Részt vesz a gondozási anamnézis, az egyéni

gondozási, ápolási terv készítésében x

Dokumentálja saját gondozási munkájának

folyamatát x

Előírásszerűen dokumentált

gyógyszernyilvántartást vezet x

Szükség esetén nyilvántartásokat vezet és

adatokat szolgáltat x

Vezeti a gondozási, ápolási naplót vagy

egyéni gondozási ápolási lapot x

Vezeti az egészségi állapotot rögzítő

dokumentumokat x

Részt vesz a pályázatok írásában és projektek

adminisztrálásában x

Részt vesz a minőségbiztosítással és a

szakmai protokollokkal kapcsolatos

adminisztratív feladatok ellátásában

x

Megbízásra környezettanulmányt készít x

A szolgáltatást igénybe vevő megbízására

beadványokat, kérelmeket fogalmaz x

SZAKMAI ISMERETEK

A szükségletfelmérés dokumentumai x

Az ellátottak nyilvántartása x

Az ellátásokkal kapcsolatos adatok és tények

gyűjtése x

A kérvények, beadványok tartalmi és formai

követelményei x

Esetleírás tartalmi és formai követelményei x

Környezettanulmány tartalmi és formai

követelményei x

Az előgondozási munka adminisztrációja x

Gondozási terv készítése, dokumentációja x

Gondozási-ápolási napló szakszerű vezetése x

A szakmai protokollok és a minőségbiztosítási

adminisztráció x

Foglalkoztatási terv készítése x

Háztartási napló vezetése x

Ügyiratkezelés szabályai x

Az ellátottak adatainak és dokumentumainak

kezelése, ellátások nyilvántartásainak

kezelése

x

Ápolási terv készítése, adminisztrációja x

Az életfunkciók és az egészségi állapot

adatrögzítése x

Az alapápolási feladatok dokumentációja x

A gyógyszerelés adminisztrációja x

A gyógyszernyilvántartás vezetése x

A pályázatok lehetőségei, elkészítési, és

dokumentálási szabályai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi és szakmai szöveg megértése,

írásos és szóbeli alkalmazása x

Elemi szintű számítógép-használat x



Megbízhatóság x

Precizitás x

Felelősségtudat x


Irányíthatóság x

Nyelvhelyesség x

Tömör fogalmazás készsége x




Kontroll (ellenőrzőképesség) x

21. A szociális adminisztráció gyakorlata tantárgy 64 óra


A tanuló ismerje meg az intézményekhez tartozó adminisztrációs feladatokat és dokumentumokat.

Részt tudjon venni a pályázatok megírásában, munkája során tudja alkalmazni a

számítástechnikai és technikai eszközöket. Ismerje meg az internet használat és az elektronikus

ügyintézés alapjait, azokat a programokat, amelyek segítik napi munkáját.


A szakképzés során megismert társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, ismeretek és az ápolási és

gondozási gyakorlatok.

21.3. Témakörök

21.3.1. Az ápolás adminisztrációja 16 óra

Az ápolási folyamat dokumentálása, az ápolási adminisztráció vezetése

Az életfunkciók és egészségi állapotra vonatkozó értékek rögzítése az intézményben szokásos

jelölések és dokumentumok alapján

A gyógyszernyilvántartás és a gyógyszerelés adminisztrációjának vezetése

Részvétel az ápolási protokollok és a minőségbiztosítási dokumentumok kidolgozásában és

alkalmazásában

21.3.2. A gondozás adminisztrációja 16 óra

Az előgondozási munka adminisztrációjának és a gondozási munka folyamatának

dokumentálása, gondozási-ápolási napló, szükségletfelmérés dokumentumai

Kérvények, beadványok készítése, esetleírás, környezettanulmány, foglalkozási terv készítése,

háztartási napló vezetése

Ügyiratkezelés

Az intézményi nyilvántartások vezetése az intézményben használt számítástechnikai programok

segítségével

Részvétel a szakmai protokollok és a minőségbiztosítási dokumentumok kidolgozásában és

alkalmazásában

A pályázatokkal kapcsolatos általános feladatok

Pályázatfigyelés, tájékoztatás, team megszervezése

A pályázatírás tartalmi és formai követelményei

21.3.3. Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában 32 óra

A számítógép alapfokú ismerete és a hozzá tartozó hardver illetve szoftver programok ismerete

(Windows Office Word, Excel, stb., vírusirtó programok, internet használata)

Az ügyintézéshez szükséges alapvető technikák elsajátítása (Szövegszerkesztés, táblázat kezelés

stb.)

Szövegbevitel, szövegek szerkesztése, szerkesztett szöveg mentése, nyomtatása

Az egyes ellátásokhoz kapcsolódó ügyiratok használata a tartalmi és formai követelmények

betartásával

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben alkalmazott dokumentumok

E-mail küldése, fogadása, törlése, csatolt állomány küldése e-mailben


Osztályterem, tábla és projektor, illetve számítástechnika terem, általános tanterem megfelelő

számítógép, laptop elhelyezésével.





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x






















értékeléssel.





10569-16 Gondozási-ápolási alapfeladatok

7. Ápolási, gondozási alapismeretek tantárgy

Témakörök

7.3.1. Általános ápolási ismeretek

Az emberi szükségletek érvényesülése az ápolási munka során

A szolgáltatást igénybe vevő ellátott élettere, személyi és tárgyi környezete

A pihenés fogalma az igény életkori változásai

A beteg, ellátott ágya, az ágy felszereltsége; az otthoni és intézményi körülmények, lehetőségek

Az ágyazás formái és alapszabályai

A beteg kényelmét szolgáló eszközök (háttámasz, lábtámasz, kapaszkodó, ágyasztal, ülőpárna, sarok-

és könyökgyűrű)

Fekvési módok

A beteg állapotának megfelelő fektetési módok

A tartós fekvés szövődményei (tüdőgyulladás, érelzáródás, izomsorvadás, izületi kötöttség,

székrekedés, aranyér, felfekvés)

A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében

Az aktív, passzív mozgás, a helyzetváltoztatás

A beteg mobilizálása

A torna, gyógytorna jelentősége, funkciója

Az ápolást segítő eszközök

A személyi higiéné fogalma, főbb területei

Az ellátott testének tisztántartása

A menstruáció higiénéje

Az inkontinens beteg higiénéje

A tisztálkodás eszközei

A táplálkozás és a folyadékszükséglet biztosítása

A táplálkozás, mint biológiai szükséglet, mint örömforrás

Táplálkozás-élettani alapfogalmak

A táplálkozás és tápanyagszükséglet a különböző életkorokban és egészségi állapotban

Az egészséges táplálkozás alapelvei

A diéta fogalma, a diétáskezelés

Az étkezés és étkeztetés feltételei, módjai

A folyadékszükséglet, a folyadék utánpótlás

Ételallergiák

Az ürítés szükségletének biztosítása

Az ürítéssel kapcsolatos ápolási teendők

Az ürítés életkorral együtt járó problémái

A biztonság szükséglete az ápolási folyamat során

Az emberi kapcsolatok szükséglete az ápolási folyamat során

A tudás, a kompetencia szükséglete az ápolási folyamat során

Az esztétikai szükséglet az ápolási folyamat során

Az önmegvalósítás, az alkotás szükséglete, az ápolási folyamat lélektani összefüggései

A betegmegfigyelés szempontjai

Betegmegfigyelés, a megfigyelési tapasztalatok összegzése és a kompetens szakember felé való

közvetítése

Az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási igényei

A gyógyszerek szervezetbe juttatásának szabályai, eljárásai

A haldokló beteg ápolása, kommunikáció a haldoklóval és hozzátartozóikkal; az elhunyt ellátásának

szempontjai, szabályai

Az ápolás etikai szabályai, a betegek jogai

Együttműködés az ápoló teamben

Az ápolási folyamat dokumentációja

7.3.2. Gondozási alapismeretek

A gondozás fogalma, célja, feladatai, tevékenységi formái és értelmezése a szociális munka és a

szociálpolitikai ellátás rendszerében

Az emberi szükségletek Maslow-féle rendszerének értelmezése a gondozási folyamat során

A gondozás célcsoportjai: csecsemők és kisgyermekek, családok, idős, fogyatékkal élő emberek,

pszichiátriai és szenvedély betegek peremhelyzetű személyek és csoportok (hajléktalanok,

szegények, etnikai kirekesztettek) gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

A gondozói munka főbb területei:

A személyes gondoskodás a célcsoportok sajátos igényeinek megfelelően

A különböző ellátási formák megszerzésének támogatása

A kapcsolatok fenntartásának segítése

Az aktivitás fontossága, fenntartása, a foglalkozás feltételeinek biztosítása; a foglalkozás

biztosításának elvei

A mindennapi életvitel szervezése, a háztartásgazdálkodás és háztartásvezetés

A gondozó szerepei

A szociális munka etikai szabályainak érvényesítése a gondozó munka során

Munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok és feladatok

7.3.3. Az ápolás, gondozás dokumentációja

Az ápolási folyamat, az egyes ápolási tevékenységek dokumentációja

A gondozási folyamat adminisztrációja, dokumentálása

Az elhunyttal kapcsolatos értesítési és dokumentációs feladatok

8. Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat tantárgy

Témakörök

8.3.1. Az ápolási folyamat megfigyelése

Az emberi szükségletek és az ápolás

Megfigyelni, hogy a pihenés, a mozgás, a személyi higiéné, a táplálkozás az ürítés, a biztonság, az

emberi kapcsolatok, a tudás, a kompetencia, az esztétikai és az önmegvalósítás szükségletének

biztosítása hogyan valósul meg az ápolási folyamat során

Megfigyelni az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási feladatainak végzését

Megfigyelni a gyógyszerek szervezetbe juttatásának technikáit (beleértve az injekciózást)

Megfigyelni a haldokló beteg ápolását, a haldoklóval és hozzátartozóikkal történő kommunikációt; az

elhunyt ellátását

Megfigyelni az ápolás etikai szabályainak, a betegek jogainak az érvényesülését

Az ápoló teamben folyó együttműködés megfigyelése

8.3.2. A gondozási folyamat megfigyelése

Gondozási szerepek gyakorlása: segítő, támogató, szervező, közvetítő, érdekképviselői, stb.

Különböző foglalkozási lehetőségek feltételeinek biztosítása; motiválás, anyag, tárgyi és személyi

feltételek biztosítása, foglalkozások szervezése

A mindennapi életvitel szervezése, háztartásgazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátása

különböző körülmények között, háztartási eszközök és gépek kezelése

Munka-, tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátása, a szabályok betartása

8.3.3. Elsősegélynyújtási gyakorlat

Az elsősegélynyújtás szabályai

Veszélyeztető állapotokból következő elsősegélynyújtási feladatok: újraélesztés, eszméletlen beteg

ellátása

Törések, vérzések ellátása, idegentest a szemben és a légutakban

Termikus trauma

Belgyógyászati megbetegedések, belgyógyászati balesetek

Mérgezések

Epilepszia és lázas eklampszia

Tömegbalesetek, tömegkatasztrófák

10570-16 A szükségletek felmérése

14. Monitorozó gyakorlat tantárgy

Témakörök

14.3.1. A szociális ellátás intézményei


intézményrendszerük

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő, elérhető bentlakásos és nappali szociális,

foglalkoztatási, családtámogatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi

intézmények, különösen a fogyatékkal élők és idősek ellátására szakosodott intézmények

monitorozás-szintű megtekintése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése

A jóléti ellátások és támogatások rendszerének megismerése, az ellátások megszerzésének

feltételeinek és szabályainak áttekintése



A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról

14.3.2. Az egészségügyi ellátás intézményei

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő egészségügyi intézmények áttekintő

megismerése

Az állami, egyházi és civil fenntartók által működtetett intézmények rendszerének monitorozás-szintű

megismerése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése

A területi, a járóbeteg és a kórházi szakellátás területének megismerése

A betegellátás különböző funkciójú, szervezettségű és felszereltségű intézményeinek megismerése



A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról

14.3.3. Egy intézmény részletes megismerése

A monitorozás során megismert intézményekből a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak,

hogy az adott intézményt részletesebben megismerjék

Az intézmény helye az adott település idős és fogyatékos ellátási rendszerében

Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere

Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése

Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása

Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi feltételeinek, működésének, fenntartásának, döntési

folyamatának megismerése

A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása

Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről

Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés

Az intézmény adminisztrációja

A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról

11. Ápolási gyakorlat tantárgy

Témakörök

11.3.1. Alapápolás belgyógyászati betegek körében

A belszervi betegségek tüneteinek megfigyelése; a veszélyhelyzetben lévő betegek számára megfelelő

orvosi segítség kérése

A keringés- és vérképző rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

A légző- és a kiválasztó szervek betegségeiben szenvedők ápolása

A belső-elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők ápolása

Az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza a fizikális és természetes gyógymódokat

Felismeri és jelzi a gyógyszerek esetleges mellékhatásait


Jelzi az injekciózás esetleges szövődményeit

A daganatos betegek ápolása

11.3.2. Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

A sebészet és a baleseti sebészet körébe tartozó kórképek tünetei, a tünetek felismerése, ápolási

teendői


A beteget veszélyeztető és sürgős beavatkozást igénylő állapotok felismerése

A veszélyhelyzetben lévő betegek számára megfelelő orvosi segítség kérése

A sebellátás alapelvei és technikái; vérzéscsillapítás, sebellátási eljárások

A gyulladásos sebek kezelése; sebészeti fertőzések kezelése

A műtéten átesett beteg ápolása, műtéti sebkötözés, a szövődmények felismerése

12. Gondozási ismeretek tantárgy

Témakörök

12.3.1. A gondozási szükségletek felmérése

A gondozás fogalma, célja, feladatai; a komplex gondozás, mint a szükséglet-kielégítés és az

autonómia megőrzésének eszköze

Az emberi szükségletek rendszere, a válsághelyzetek; az idős emberek sajátos szükségletei,

életminőségét javító tárgyak, eszközök és szolgáltatási lehetőségek

A szükségletfeltárás módszerei és eszközei (genogram, ecomap, környezettanulmány); komplexitása

A szükségletek kielégítése és az életminőség javításának keretei, tervezhetősége

A gondozási folyamat tervezése

Az érdekképviselet lehetőségei és etikája

12.3.2. Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

A károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma; a visszafordíthatóság, gyógyítás és maradandóság

problémái, meglévő képességek szinten tartása

A fogyatékosság megjelenése, okai

A fogyatékosság formái

A fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, integrációjának lehetőségei, feladatai, a

társadalmi elfogadás és segítés lehetőségei, a foglakozási és munkalehetőségek, a társadalmi

aktivitás, a fogyatékos emberek szociális ellátásai

A komplex rehabilitáció és a társadalmi integráció eszközei, intézményrendszere

12.3.3. Gerontológia és az idősek rehabilitációja

Gerontológia, geriátria; az idős korra jellemző élettani, biológiai és funkcionális változások

Az időskor sajátosságai, demográfiai jellemzői, a demográfiai folyamatok főbb trendjei

Az idős ember helye a társadalomban, az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és családi

szerepének változása

Az idősek életkörülményeit, életmódját és életminőségét meghatározó tényezők

Az időskor speciális problémái, szükségletei

Az idős emberek személyiségének változásai, a változások biológiai és társadalmi vonatkozásai

Az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és családi szerepének változásai

Az idősek gondozásának sajátosságai; az időskori speciális terápiák lehetőségei

A fogyatékos emberek öregedése, az öregedő emberek fogyatékossága

A kóros öregedés megelőzésének lehetőségei

12.3.4. Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai és társadalmi okai

A szenvedélybetegségek típusai, prevenciós feladatok

A szenvedélybetegek komplex rehabilitációjának lehetőségei

13. A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata tantárgy

Témakörök

13.3.1. A gondozási szükségletek felmérése idősek körében


Az idős emberek sajátos szükségleteinek kielégítését, illetve életminőségüket javító tárgyak, eszközök

és szolgáltatási lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú, genogram,

ecomap, környezettanulmány



13.3.2. A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében


A fogyatékos emberek sajátos szükségleteit, életminőséget javító tárgyak, eszközök és szolgáltatási

lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú, genogram,

ecomap, környezettanulmány készítése



13.3.3. A gondozási folyamat tervezése

A szükségletekre alapozott tervezés és a tervek elkészítésében való részvétel

A gondozási folyamat tervezése a jogszabályi előírások szerint

Az adekvát gondozási terv kiválasztása (egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program, egyéni

fejlesztési terv)

Az ápolási feladatok tervezése a jogszabályi előírások szerinti tervezési dokumentáció rendszerében

10571-16 Sajátos gondozási feladatok

18. Szociális gondozás gyakorlata tantárgy

Témakörök

18.3.1. Idős emberek gondozása

Az idős emberek gondozásának, segítésének megfigyelése; a gondozás, segítés dilemmáinak

értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek kiválasztásában

Részvétel a személyes környezet kialakításban, az életvitel támogatásában, a napirend kidolgozásában

és a megvalósítás támogatásában

A gondozási terv elkészítésének és megvalósításának segítése

Az idős emberek érdekérvényesítő képességének segítése, támogatása felhatalmazásának mértékében

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, használatának megtanítása



támogatása

18.3.2. Fogyatékkal élők gondozása

A fogyatékos emberek gondozásának, segítésének megfigyelése

A gondozás, segítés dilemmáinak értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek kiválasztásában

Részvétel a mindennapi környezet kialakításban, az életvitel támogatásában a napirend kidolgozásában

és a megvalósítás támogatásában


A bazális stimulálás

Játékformák, a zenei és énekformák, a mozgásformák, a dramatikus játékok, a médiaformák, a

szabadban űzhető foglalkozások és alkalmazása

A fejlesztési és rehabilitációs terv kialakításának, és megvalósításának segítése

Segíteni a fogyatékos emberek integrációjának megvalósítását, az akadályok elhárítását, a lehetőségek

felkutatását

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, a használatuk megtanítása


támogatása

18.3.3. Foglalkozási gyakorlat

A tevékenységek tervezésének és szervezésének megfigyelése

Részvétel a tevékenységek tervezésében és szervezésében a tevékenységek feltételeinek kialakításban,

az ellátott motiválásában, az igények felmérésében

Részvétel a mindennapi önellátási tevékenységek megvalósításában, támogatásában a házi gondozás

és a bentlakásos intézményekben

Részvétel a rekreációs és gyógytorna-jellegű foglalkozások megvalósításában, a családi és emberi

kapcsolatok ápolásában, a szellemi, kulturális és művészeti tevékenységek megvalósításában, a

termelő és munka jellegű foglakozások szervezésében

18.3.4. Háztartási gyakorlat

Részvétel háztartásgazdálkodással kapcsolatos tervezésben és háztartási költségvetés kialakításban

A háztartásvitel megfigyelése és részvétel a háztartási teendők szervezésében és megvalósításában; az

idős emberek minél nagyobb önállóságának fenntartása, támogatása

Háztartási gépek, konyhatechnikai eszközök használata, tisztítása, karbantartása, az ételek tárolása,

ételminta vételének higiénés előírásai, mosás, szárítás, vasalás, érintésvédelmi szabályok betartása,

háztartási vegyszerek, mérgek szabályszerű tárolása

Részvétel az idős ember lakásának átalakításában, a szükséges források megszerzésében; részvétel a

személyi- és a lakás higiénéjének megteremtésében

18.3.5. Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok értelmezése és alkalmazása

Munkavégzéssel és a munkahellyel összefüggő baleseti és egyéb veszélyforrások felismerése,

megszüntetése vagy intézkedés kérése azok megszüntetésére

Mérgek, vegyszerek biztonságos tárolása, nyilvántartása; veszélyes hulladék tárolása

Gépek, berendezések áramtalanítása veszély esetén vagy a munkafolyamat befejezésével

Tűzoltó készülék használata

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok adaptálása az idős ember adottságaihoz, az adott

környezet viszonyaihoz (lakás, foglakozási terem, csoportszoba stb.)

A veszélyelhárítás lehetőségeinek, módszereinek, eszközeinek alkalmazása

A mindennapi érintésvédelmi és szigetelési eljárások alkalmazása; a menekülési útvonalak kijelölése

Egyéni védőeszközök használata

18.3.6. Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása



A haldokló ember kísérése

A halott körüli teendők ellátása

A gyász feldolgozásának segítése, a család támogatása

1.40.

S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a(z)

34 541 03

HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ





valamint





– a 34 541 03 számú, Húsipari termékgyártó megnevezésű szakképesítés szakmai és


alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Húsipari termékgyártó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar





– 3 évfolyamos képzés esetén:a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140

óra;




vagy iskolai végzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

kiadó rendelet 3. számú mellékletében az élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott

kompetenciák birtokában





IV.A szakképzés szervezésének feltételei


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel




Mikrobiológia és higiénia élelmiszeripari mérnök

Higiénia gyakorlati alkalmazása élelmiszeripari mérnök

Élelmiszervizsgálat gyakorlat élelmiszeripari mérnök

-

Tárgyi feltételek


szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.



évfolyam heti óraszám

éves óraszám

1. évfolyam 18,5 óra/hét 666 óra/év

Ögy. 96 óra


Összesen: 1378 óra






heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 5,5 13

96 5,75 13,5


11499-12


11497-12


10891-16 Mikrobiológia,

higiénia és

minőségbiztosítás

Mikrobiológia és higiénia 1

Minőségbiztosítás 1

Higiénia gyakorlati alkalmazása 0,5

10927-16 Vágóhídi munka

Húsipari technológia 1,5 0,8

Húsipari gépek 0,8 0,4

Technológia gyakorlat 6 0,9

10928-16 Darabolás, csontozás

Húsipari technológia 1

Húsipari gépek 0,2 0,1

Technológia gyakorlat 6 1,5

10929-16 Másodlagos húsipari

feldolgozás

Húsipari technológia 1

Húsipari gépek 0,4

Élelmiszervizsgálat gyakorlat 1

Technológia gyakorlat 1 10

10930-16 Húsipari értékesítés

Húsipari technológia 0,2

Húsipari gépek 0,1

Vállalkozási és kereskedelmi

ismeretek 1 0,5

Technológia gyakorlat 0,1

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra

meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.





nélkül


Összesen

e gy ögy e gy


263 713

1378 Összesen 666 616

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 461 óra (25,6%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 1181 óra (74,4%)

11

499

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 0 8 0 8



Álláskeresés 2 2


11

497

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

Foglalkoztatás I. 0 32 0 32





10

891

-16

Mik

rob

ioló

gia

,

hig

ién

ia é

s

min

ősé

gb

izt

osí

tás

Mikrobiológia és higiénia 36 0 0 0 36

Káros és hasznos mikroorganizmusok 2 2

Vágóállatokra jellemző bakteriális,

vírusos és paraziták okozta

betegségek

8 8

Élelmiszerrel kapcsolatos fertőzések,

mérgezések 1 1

Higiéniához kapcsolódó rendeletek,

jogszabályok 1 1

Személyi, eszköz és üzemhigiénia a

húsiparban 12 12

Tisztítószerek, fertőtlenítőszerek

jellemzői, hatásuk,

alkalmazhatóságuk

10 10

Környezeti higiénia jelentősége a

húsiparban 2 2

Minőségbiztosítás 0 0 32 0 32

Élelmiszerbiztonság 10 10

ISO 22000 és a HACCP

minőségirányítási rendszerek

alapelvei az élelmiszeriparban

16 16

Élelmiszer-biztonsági rendszerek (IFS,

BRC) , nyomonkövetés alapelvei 6 6

Higiénia gyakorlati alkalmazása 0 18 0 0 18

Személyi, -eszköz és üzemi higiénia

betartása 5 5

Jó Higiéniai Gyakorlat alkalmazása a

vágási és gyártási folyamatok

során

5 5

Takarítást, tisztítást, fertőtlenítést

végez 5 5

Betartja a környezethigiéniás

szabályokat 3 3

10

927

-16

Vág

óh

ídi

mu

nk

a

Húsipari technológia 54 0 0 0 54

Vágóállatok szervezeti felépítése 10 10

Vágóállatok fajok, fajták 6 6

Vágóüzem munkavédelmi és

balesetvédelmi előírásai 4 4

Vágástechnológiák 14 14

Vágási fő és melléktermékek

felhasználhatósága 10 10

Magaspálya teljesítmény számítása 5 15

Fő és melléktermék kihozatali

számítások 5 5

Húsipari gépek 28,8 0 0 0 28,8

Géprajzi alapismeretek 3,8 3,8

Gépelemek 4 4

Magaspályák, konvejorok 3,5 3,5

Sertés, marharögzítő berendezések 3,5 3,5

Kábítóberendezések és eszközök 3 3

Véreztető és szőrtelenítő berendezések 3 3

Marhabőrfejtőgépek 2 2

Hasító berendezések 3 3

Bélfeldolgozó gépek 3 3

Technológia gyakorlat 0 216 0 28,8 244,8

Vágóállatok kábítása, szúrása és

elvéreztetése 32 4,5 36,5

Testek forrázása, utótisztítása 32 4,5 36,5

Testüregek bontása, belszervszedés 84 10,3 94,3

Testek hasítása 32 4,5 36,5

Fehéráru elővágása, eltávolítása 36 4,5 40,5

10

928

-16

Dar

abo

lás,

cso

nto

zás


A hús vágás utáni elváltozásai 5 5

Sertés, marha, borjú, juh kereskedelmi

bontása és konyhatechnológiai

felhasználhatósága

10 10

Sertés és marha ipari csontozása,

kivágása, húsok osztályozása 10 10

Sertéshúsok pácolásra történő

előkészítése, formázása 5 5

A csontozó munkavédelmi és


Csontozási veszteség és kihozatal

számítások 4 4

Húsipari gépek 7,2 0 3,2 0 10,4

Hűtő és fagyasztó berendezések 2 2

Daraboló gépek 2,2 2,2

Bontó és csontozó szalagok 2,5 2,5

Csontozó kések 2,5 2,5

Csontszeparátorok 1 1

Bőrkézőgépek 0,2 0,2

Technológia gyakorlat 0 216 0 48 264

Kések köszörülése, fenése 13 13

Szalonnafélék megmunkálása,

előkészítése 36 21 57

Lehúzott sertés féltestek bebontása,

csontozása, osztályozása 56 21 747

Lehúzott sertés féltestek kereskedelmi

bontása, csontozása, 40 14 54

Marha első-és hátulsó negyed teljes

csontozása, kivágása, osztályozása 41 14 55

Marha első-és hátulsó negyed

kereskedelmi bontása 30 14 44

10

929

-16

Más

od

lag

os

hú

sip

ari

feld

olg

ozá

sa


Tartósító eljárások 3 3

Adalékanyagok és burkolóanyagok 2 2

Csomagolástechnológia 2 2

A húsüzem munkavédelmi és


Gyártáselőkészítő- és gyártási

alapműveletek 4 4

Hőkezelt töltelékes készítmények

gyártástechnológiája 8 8

Pácolt, füstölt, füstölt-főtt , lángolt

húsok gyártási műveletei 4 4

Szalámifélék és szárazkolbászok

gyártástechnológiája 3 3

Étkezési szalonnafélék és étkezési

tepertő gyártási műveletei 3 3

Húskonzervek gyártástechnológiája 2 2

Húsipari gépek 0 0 12,8 0 12,8

Aprítógépek 1 1

Keverőgépek 1 1

Töltőgépek 1 1

Pácolóberendezések 2 2

Füstölőberendezések és klímák 2 2

Főzőberendezések 2 2

Szalámigyártó gépsor 1 1

Húskészítmény csomagoló

berendezések 1 1

Zsírolvasztó és zsírcsomagoló

berendezések 1,8 1,8

Élelmiszervizsgálat gyakorlat 0 0 0 32 32

Laboratóriumi alapismeretek 7 7

Élelmiszervizsgálati eljárások 17 17

Szakmai számítások 8 8

Technológia gyakorlat 0 36 0 320 356

Húsipari tartósítási műveletek

alkalmazása, gyakorlása 6 30 36

Alapanyagok és segédanyagok

előkészítése, aprítás, keverés 9 20 29

Hőkezelt töltelékes készítmények

gyártása, töltés, formázás

gyakorlása

7 155 162

Darabos pácolt húskészítmények

gyártása 10 55 65

Húsipari termékek csomagolása 2 25 27

Húskészítmények raktározása 2 25 27

10

930

-16

Hú

sip

ari

érté

kes

ítés

Húsipari technológia 0 0 6,4 0 6,4

Sertés, marha, borjú és juh bolti

bontásakor alkalmazott

elnevezések

3 3

Hús és húskészítmények bolti

tárolásának előírásai 1,6 1,6

Húskészítmények jelölésének

szabályai, előírásai 1,6 1,6

Húsipari gépek 0 0 3,2 0 3,2

Asztali darálók, szeletelők 1,6 1,6

Bolti anyagmozgató berendezések 1,6 1,6

Vállalkozási és kereskedelmi

ismeretek 36 0 16 0 52

A kereskedelmi egységek

munkavédelmi és balesetvédelmi

előírásai

3 3

Vállalkozások alapítása, működtetése 10 10

Kereskedelmi alapismeretek 10 10

Értékesítési módok, folyamatok 8 8

Bolti eredmény keletkezése 3 3

Fogyasztóvédelmi szabályok 2 2

Vállalkozások pénzforgalmi szabályai 0 3 3

Fizetési módok 0 6 6

Vállalkozások adófizetési

kötelezettségei 0 7 7,5

Technológia gyakorlat 0 0 0 3,2 3,2

Tőkehúsok és húskészítmények

(csemegeáruk) elhelyezése a

hűtőpultokban

1,5 1,5

Fagyasztott húsok elhelyezése a

fagyasztókban 0,5 0,5

Húskészítmények szeletelése,

csomagolása, és kiszolgálás a

pultnál

0,2 0,2

Nyershúsok darálása, dagadó

felszúrása, köröm darabolása 0,5 0,5

Nyugta vagy készpénzfizetési számla

kitöltése 0,5 0,5


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói

éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.



A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



268



Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

FELADATOK







SZAKMAI ISMERETEK





diákmunka) x












SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x




270






—

21.3. Témakörök




munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége

(vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).









turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási

munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.



határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás

szabályai, próbaidő.


dokumentumok.




munkaviszony.





önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és

fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.


kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban

271

történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek

adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási

Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).












szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi

Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.



támogatások).







Tanterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


272



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x







A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

273

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



274



Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x





SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:




SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelven x





x









275














Idegen nyelvek

22.3. Témakörök


A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket,

illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne

okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra

adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása

révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz

kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért

eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes

igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos

használata révén fog megvalósulni.





vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen

nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által






(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai

készségfejlesztéssel kiegészítve)

276







szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az

idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának






- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során

a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.






tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi

országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja

azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről,

munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára

vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.








277



módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x




rendszerezése x


2.1. Levélírás x





tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x




279

A


Mikrobiológia, higiénia és minőségbiztosítás

megnevezésű



280

A 10891-16 azonosító számú Mikrobiológia, higiénia és minőségbiztosítás megnevezésű szakmai


Mik

rob

ioló

gia

és

hig

ién

ia

Min

ősé

gb

izto

sítá

s

Hig

ién

ia a

lkal

maz

ása

a g

yak

orl

atb

an

FELADATOK

Betartja az új élelmiszerekhez szükséges

engedélyezési eljárásokat X

Alkalmazza az élelmiszer-higiéniás és

élelmiszer-biztonsági előírásokat (törvény,

rendelet, minőségügyi kézikönyv)

X X

Alkalmazza a Jó Higiéniai Gyakorlatot (GHP) X X

Használja a mikrobák elpusztításának módszereit X

Mikrobák szaporodásának gátlását végzi X

Betartja a HACCP rendszer előírásait X

Betartja a személyi és környezeti higiéniára

vonatkozó előírásokat X X

Takarítást, tisztítást, fertőtlenítést végez X

Élelmiszerek gyártása során kritikus higiéniai

pontokat ellenőriz X

ISO 22000, HACCP rendszerek alapelveit

ismeri, betartja X

Élelmiszer-biztonsági rendszerek (IFS, BRC),

nyomonkövetés alapelveit ismeri,

alkalmazza

X

Jegyzőkönyveket, minőségbiztosítási

dokumentációkat vezet X

Mikrobiológiai alapismereteit használja X X

A hasznos és káros mikroorganizmusok

jellemzőit, szaporodásuk és elpusztításuknak

lehetőségeit alkalmazza

X X

SZAKMAI ISMERETEK

Higiéniához, minőségbiztosításhoz kapcsolódó

rendeletek, jogszabályok X

Tisztító-, fertőtlenítőszerek jellemzői, hatásuk,

alkalmazhatóságuk X

Jó higiéniai gyakorlat elemei X X

Alapvető minőségbiztosítási dokumentumok

Mikrobiológiai ismeretek: élelmiszeriparban

leggyakrabban előforduló káros és hasznos

mikroorganizmusok, életfeltételei, jellemzői

X

Élelmiszerek útján terjedő megbetegedések,

ételmérgezések jelentősége X

281

A mikroorganizmusok szerepe a természetben

(hasznos, káros) X

Vírusok, baktériumok, élesztők, penészek,

élelmiszer-ipari szempontból fontos

mikroorganizmusok fogalma, alaktana,

felépítése, anyagcseréje, telepképzése,

előfordulási valószínűsége

X

Az élelmiszer-ipari és egészségügyi szempontból

fontos mikroorganizmusok X

Az élelmiszer-romlás, a leggyakrabban

előforduló élelmiszer-mérgezések,

élelmiszer-fertőzések tünetei és az ezzel

kapcsolatos higiénés követelmények

X

Az élelmiszertermelés alapvető egészségügyi

követelményei X X

Az életfeltételek és a mikroorganizmusok

szaporodása, anyagcseréje közötti

összefüggés

X

Az endospóraképzés és a vegetatív sejtté

alakulás feltételei X

A mikroorganizmusok anyagcseréjének

jelentősége az élelmiszeriparban és egyéb

területeken (gyógyszer, mezőgazdaság, az

ember anyagcseréjében)

X

Az élelmiszeripar szempontjából károsnak ítélt

mikroorganizmusok elleni védekezés módjai X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű beszédkészség X X X

Szakmai nyelvű íráskészség X X

Szakmai olvasott szöveg megértése X X X

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése X X X

Információforrások kezelése X X X


Felelősségtudat X X

Döntésképesség X

Precizitás X


Kapcsolatteremtő készség X X

Határozottság X


Higiéniás szemlélet X X

Logikus gondolkodás X

282

23. Mikrobiológia és higiénia tantárgy 32 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A húsipari szakmunkás tanulók ismereteket szerezzenek azon mikroorganizmusokról, melyek szerepet

játszanak az élelmiszerek előállításánál, tartósításánál, romlásánál. Ismerjék meg a húsiparban

előforduló káros, hasznos mikroorganizmusokat. A tanulók tudják az alapvető higiéniai

szabályokat, előírásokat. Az elsajátított ismeretek alapozzák meg a húsiparban alkalmazandó

higiéniai szemléletet.


Természetismeret, Húsipari technológia

23.3. Témakörök

23.3.1. Káros és hasznos mikroorganizmusok 2 óra

A mikroorganizmusok elterjedése

Baktériumok jellemzői

Vírusok jellemzői

Gombák jellemzői

Paraziták, élősködők jellemzői

A hasznos mikrobáknak jelentősége a hagyományos és gyorsérlelésű szalámiféléknél

23.3.2. Vágóállatokra jellemző bakteriális, vírusos és paraziták okozta betegségek

8 óra

Bakteriális betegségek:lépfene, botulismus, tetanus, sertésorbánc, gümőkór, E-coli,

Szalmonellózis, Lyme kór, Malleus( takonykór)

Vírus okozta betegségek: Fertőző sertésbénulás, Ragadós száj-és körömfájás, Sertéspestis,

Veszettség

Retrovírus okozta betegség:BSE

Paraziták és élősködők által okozott betegségek:Trichinellózis, borsókakór, mételykór,

tüdőférgesség, ostorférgesség

A BSE megelőzésével kapcsolatos EU-s szabályok

23.3.3. Élelmiszerrel kapcsolatos fertőzések, mérgezések 1 óra

Fertőzés fogalma, forrásai

Közvetlen, Közvetett fertőzés, Kevert fertőzés

A fertőzés folyamata és befolyásoló tényezői

Élelmiszer- mérgezések meghatározása

A megelőzés fontossága

Exotoxonok és endotoxinok.

23.3.4. Higiéniához kapcsolódó rendeletek, jogszabályok 1 óra

Európai uniós és hazai rendeletek

Élelmiszer előállításra, forgalmazásra vonatkozó jogszabályok

Kötelező nyilvántartások, dokumentációk.

283

23.3.5. Személyi, eszköz és üzemhigiénia a húsiparban 12 óra

Fekete-fehér öltözőrendszer kialakítása

Testi higiénia biztosítása

Munka és védőruha tisztasága

Munkaeszközök és egyéni védőeszközök tisztántartása

Az alkalmazott berendezések, kialakított felületek, padozatokkal szemben támasztott

követelmények

Épületek, üzemi helyiségek kialakításának szempontjai

23.3.6. Tisztítószerek fertőtlenítőszerek jellemzői, hatásuk, alklamazhatóságuk

10 óra/10 óra

Takarítás, fertőtlenítés jelentősége

A húsiparban alkalmazható tisztító és fertőtlenítőszerek

Takarítás, tisztítás, fertőtlenítés folyamatai

Tisztító és fertőtlenítő szerekkel szemben támasztott követelmények

23.3.7. Környezeti higiénia jelentősége a húsiparban 2 óra

Szennyes és tiszta övezetek elkülönítése

Szennyvíz kezelése

Vágási hulladékok zárt tárolása a szennyes övezetben

Szociális hulladékok elkülönített tárolása

Levegő tisztaságának megőrzése

Környezetvédelem


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X

4. teszt X


284



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X


vezetett feldolgozása X


jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X


2.1. Leírás készítése X


mondatszintű kérdésekre X

2.3. Tesztfeladat megoldása X X



24. Minőségbiztosítás tantárgy 32 óra


A szakmunkás tanulók megismerjék a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek alapelveit.

Tudják összekapcsolni az üzemi gyakorlatok során a Jó Gyártási gyakorlatot a Jó Higiéniai

gyakorlattal. Képesek legyenek a vágástechnológiai- műveletek és a készítménygyártás során

felismerni a lehetséges veszélyeket, meghatározni a kritikus határértéket és a megfelelő döntést

meghozni az elhárításukra.


Foglakoztatás I. és Húsipari technológia

24.3. Témakörök

24.3.1. Élelmiszerbiztonság 10 óra

Az élelmiszerbiztonság jelentősége Európában

A fogyasztók és dolgozók egészségvédelme

Az élelmiszerbiztonság alapja:GMP, GHP

285

Minőségi előírások az alapanyagok és segédanyagok esetében

Gyártásközi minőség-ellenőrzés

Késztermékek minőségi követelményei és azok ellenőrzése

Kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatok jelentősége

24.3.2. ISO 22000 és a HACCP minőségirányítási rendszerek alapelvei az

élelmiszeriparban 16 óra

ISO 22000 nemzetközi szabvány alkalmazásának belső és külső előnyei

Az ISO 22000 élelmiszerbiztonsági rendszer követelményei, tanúsítás lehetősége

A HACCP rendszer 7 alapelve és azok alkalmazása

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a vágási műveleteknél

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a készítménygyártási

műveleteknél

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a csomagolásnál,

hulladékkezelésnél

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a raktározásnál és

szállításnál

Veszélyek a kereskedelmi folyamatoknál és a megelőzés lehetőségei

A HACCP –hez, minőségirányítási rendszerekhez kapcsolódó dokumentáció ismerete, kezelése

24.3.3. Élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS és BRC), nyomon követés alapelvei

6 óra

BRC eredetileg angol, ma már nemzetközi kereskedőláncok élelmiszerbiztonsági rendszere

A BRC követelménymoduljai és azok tartalmának ismertetése: tárolás, elosztás, nagykereskedői és

szerződött szolgáltatás

BRC tanúsítvány lényege a termelő és vevő oldaláról

IFS eredetileg német kereskedelmi élelmiszerbiztonsági rendszer, mely szintén nemzetközivé vált

Az IFS követelményrendszere az élelmiszer –előállítás teljes folyamatára

Az IFS szigorításai (KO-k): idegen test kezelése, nyomon követhetőség, munkatársak tudatossága,

felelősége stb.

IFS tanúsítvány lényege a termelő és kereskedő oldaláról


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat X

286

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X






25. Higiénia gyakorlati alkalmazása tantárgy 18 óra


A mikrobiológia és higiénia tantárgyban elsajátított elméleti ismereteket tudja alkalmazni gyakorlati

munkavégzés során. A tanulók képesek legyenek betartani a személyi higiéniával, a műszaki

higiéniával és a környezethigiéniával kapcsolatos szabályokat a munkavégzésük során.


Magyar nyelv és kommunikáció, Természetismeret, Mikrobiológia és higiénia

25.3. Témakörök

25.3.1. Személyi,- eszköz és üzemi higiénia betartása 5 óra

Használja a fekete-fehér öltözőrendszert a gyakorlaton

Megfelelő tisztálkodás, haj és köröm ápoltsága, rövidsége

Munkaruha tisztasága, cseréje naponta

Munkaeszközeit a gyakorlat végeztével megtisztítja

Egyéni védőeszközöket a gyakorlat végén megtakarítja és tisztán elteszi

Rendeltetésszerűen használja a személyi higiénia céljait szolgáló eszközöket, berendezéseket

Az üzemi higiéniai előírásokat maradéktalanul betartja

25.3.2. Jó Higiéniai Gyakorlat alkalmazása a vágási és gyártási folyamatok során

5 óra

287

Betartja a kések fertőtlenítésére vonatkozó előírásokat

Biztosítja a szőrtelenítés, bontás, hasítás munkaműveleteinek higiénikus elvégzését

Ellenőrzi a hűtők hőmérsékletét és tisztaságát

A készítménygyártás során a higiéniai előírások betartásával kizárja a fertőzés lehetőségét

Ügyel az eltérő munkaműveletek közötti kézmosásra

Vezeti naprakészen a higiéniával kapcsolatos nyilvántartásokat

25.3.3. Takarítást, tisztítást, fertőtlenítést végez 5 óra

Értelmezi a „Takarítási és Fertőtlenítési Utasításban” foglaltakat

Használja a tisztítás, takarítás eszközeit

Kiválasztja a munkaterületnek megfelelő tisztító és fertőtlenítőszert

Meghatározza a kiválasztott tisztító és fertőtlenítőszerek töménységét, hőfokát, behatásuk idejét

A tisztítás és fertőtlenítés során használja a szükséges védőfelszerelést

Vezeti a takarításról, fertőtlenítésről a kötelező nyilvántartásokat

25.3.4. Betartja a környezethigiéniás szabályokat 3 óra

Betartja a szennyes tiszta övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat

Levegő tisztaságának megőrzését elősegíti

Betartja szerves és szervetlen hulladékok tárolásának és kezelésének szabályait

A vágási hulladékot haladéktalanul eltávolítja a vágócsarnokból

Betartja a szennyes övezetben lévő zárt tárolás (ATEV) előírásait


Tanterem és/vagy üzem





módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X X

4. szimuláció X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret


288




rendszerezése X



ismertetése szóban X


ismertetése szóban X X



289

A


Vágóhídi munka

megnevezésű



290

A 10927-16 azonosító számú Vágóhídi munkamegnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


Hú

sip

ari

tech

no

lóg

ia

Hú

sip

ari

gép

ek

Tec

hn

oló

gia

i

gy

akorl

at

FELADATOK

Élő állatot átvesz X X

Vágásra előkészít X

Technológiai teljesítményt számol X

Kábítást végez X X

Vág vagy szúr, elvéreztet, vért kezel X X

Testtisztítást végez szőrtelenítéssel, kopasztással,

perzseléssel X X

Testtisztítást végez bőrfejtéssel X

Testet bont, zsigerel, testüreget tisztít X X

Testet hasít, testfelületet tisztít X X

Lehúzott sertés féltestet állít elő (leszalonnáz,

szalonna alapanyagot előkészít) X X

Bőrös féltestet állít elő X X

Előhűtést végez X

Kitermelési százalékot számol X

Felméri, előkészíti a szükséges anyagokat,

eszközöket X X X

Alkalmazza az anyagmozgatás

biztonságtechnikáját X X

Betartja a munka-, tűz-, környezetvédelmi,

higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat X X

Alkalmazza a tevékenységre vonatkozó

technológiai előírásokat X

Elkészíti az előírt összesítőket, jelentéseket X

Gépeket, eszközöket használ X X

SZAKMAI ISMERETEK

Sertésfajták és hasznosításuk X

Szarvasmarha fajták és hasznosításuk X

Juhfajták és hasznosításuk X

Vágóállatok szervezeti felépítése X

Vágóállatok felvásárlásának követelményei X

Állatvédelem, szállítási körülmények X X

Vágást előkészítő műveletek X X

Szakmai számítások X

Kábítás X X X

Szúrás, elvéreztetés X X

Testtisztítás szőrtelenítéssel X X

Testtisztítás bőrfejtéssel X X X

Bontás X X

291

Hasítás X X

Húsvizsgálat X

Mérlegelés, minősítés (SEUROP) X

Előhűtés, hűtés X X

Az elsődleges feldolgozás gépei berendezései X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Vágóállatfajták objektív megítélése X

Vágás eszközeinek, berendezéseinek használata X

Anyagmozgató eszközök használata X

Technológiai, higiéniai előírások alkalmazása X

Védőeszközök használata X


Állóképesség X

Kézügyesség X

Monotónia-tűrés X


Irányíthatóság X

Visszacsatolási készség X X

Határozottság X


A környezet tisztántartása X

Körültekintés, elővigyázatosság X

Intenzív munkavégzés X

292

26. Húsipari technológia tantárgy 54 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A tanulók megismerjék a húsipari tevékenységek elméleti alapjait. Ismerjék meg a vágóállatok

fajait, fajtáit. Ismerjék meg a vágóállatok szervezeti felépítését,legyenek képesek alkalmazni a tanult

ismereteket a vágási műveletek üzemi gyakorlása során. Képesek legyenek arra, hogy a

továbbhasznosítási célnak megfelelően tudják az elsődleges feldolgozás műveleteit alkalmazni.

Legyenek képesek alapvető szakmai számításokat, feladatokat megoldani.


Természetismeret, szövegértés

26.3. Témakörök

26.3.1. Vágóállatok szervezeti felépítése 10 óra

Vágóállatok csontváza

Vágóállatok szövetei

Vágóállatok testüregi szervei

Vágóállatok testtájai

Vágóállatok izomcsoportjai, húsrészei

26.3.2. Vágóállatok fajok, fajták 6 óra

Sertésfajták,hasznosítás szerinti típusok

Marhafajták, hasznosítás szerinti típusok

Juhfajták és hasznosítás szerinti típusok

Lófajták

26.3.3. Vágóüzem munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 4 óra

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a vágóüzemben

A tanuló kötelessége a szabályok betartása, saját és társai testi épségének megóvása

A magaspályás anyagmozgatás biztonságtecnikája

A vágóüzemi gépek biztonságtechnikája

Húsipari kések és kéziszerszámok baleseti veszélyei

Érintésvédelmi szabályok a vágóüzemben

Jellemző biztonsági szín és alakjelek ismerete

Egyéni védőeszközök a biztonságos munkavégzés érdekében

26.3.4. Vágástechnológiák 14 óra

Vágást előkészítő műveletek

Vágástechnológia műveletei

Sertések, szarvasmarhák, juhok elsődleges feldolgozása

Borjú és lovak elsődleges feldolgozása

293

26.3.5. Vágási fő és melléktermékek felhasználhatósága 10 óra

Főtermékek meghatározása fajonként

Tőkehús, ipari hús fogalma, minőségi előírásai

Étkezésre alkalmas melléktermékek

Étkezésre alkalmatlan melléktermékek

Vérfeldolgozás: vérplazma, vérpor gyártása

Bélfeldolgozás: sertésgyomor, sertésbél, pacaltisztítás

Zsírgyártás: hagyományos és folyamatos

26.3.6. Magaspálya teljesítmény számítása 5 óra

Magaspálya teljesítmény számítása órára, műszakra

Konvejor sebességének számítása

Bontási pályaszakasz méretének számítása

26.3.7. Fő és melléktermék kihozatali számítások 5 óra

Vágási veszteség számítások

Kitermelési százalékszámítások


Tanterem





módszer neve




1. magyarázat X X

2. megbeszélés X X


gépek, berendezések

bemutatása,

munkavédelmi

eszközök bemutatása

4. házi feladat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret


294


feldolgozása X


vezetett feldolgozása X X


jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X X


2.1. Tesztfeladat megoldása X X X


felkészüléssel X





27. Húsipari gépek tantárgy 28,8 óra


28. A húsipari szakmunkások géptani ismeretei támasszák alá a technológiai folyamatokat. Képesek

legyenek a vágóüzemek technológiai vonalainak, gépeinek, berendezéseinek üzemeltetésére.

Ismerjék a hagyományos és a korszerű vágóüzemek gépeinek, berendezéseinek szerkezeti felépítését,

műszaki paramétereit, balesetvédelmi előírásait.


Húsipari technológia, Természetismeret

28.2. Témakörök

28.2.1. Géprajzi alapismeretek 3,8 óra

A rajzolás eszközei

Ábrázolási módok

Vetületi ábrázolás

28.2.2. Gépelemek 4 óra

Kötő gépelemek

Forgó mozgást közvetítő gépelemek

Tengelykapcsolók

Csapágyak

Erőátviteli gépelemek

295

28.2.3. Magaspályák, konvejorok 3,5 óra

Egysínes laposacél magaspálya

Kétsínes magaspálya

Csőpálya

Konvejor

Magaspályához kapcsolódó szerkezetek

28.2.4. Sertés, marharögzítő berendezések 3,5 óra

Szalagos sertésrögzítő

Egyfülkés sertésrögzítő

Forgódobos sertés rögzítő

Marharögzítő boxok (csővázas, teleoldalas)

28.2.5. Kábítóberendezések és eszközök 3 óra

Mechanikus kábítók

Elektromos kábítók

Gázelegyes kábítók

28.2.6. Véreztető és szőrtelenítő berendezések 3 óra

Szúrókés és csőkés

Vérgyűjtő berendezések

Forrázó berendezések

Kopasztó gépek

Perzselő és lelángoló berendezések

Utótisztógépek

28.2.7. Marhabőrfejtőgépek 2 óra

Dobos marhabőrfejtő gép

28.2.8. Hasító berendezések 3 óra

Fűrészek mozgásformái

Hasító fűrészek

Szegyhasító fűrész

Kertes fűrész

Hasító szalagfűrész

Automatikus hasítóbárd-és fűrészek

28.2.9. Bélfeldolgozó gépek 3 óra

Bélsárkinyomó gép

Nyálkahártya előtörő, törő és utótisztító gépek

Sertésgyomor és pacaltisztító berendezés


Tanterem



296



módszer neve




1. magyarázat X X X

2. megbeszélés X X X


4. házi feladat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


2.1. rajz értelmezése X X X

2.2. rajz kiegészítés X



adott szempontok alapján X X


üzemeléséről X X



29. Technológia gyakorlat tantárgy 244,8 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Olyan húsipari gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése, melyek keretében megismerik a

munkaműveleteket, technológiákat, felhasznált anyagokat, azok gyakorlati alkalmazásait. A

munkavégzés során fejlődjenek a gondolkodás, tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képességei.

Adjon alapot a szakma műveleteinek elvégzéséhez, fejlődjön a munkabírásuk, kitartásuk,

kézügyességük. Munkavégzésük legyen fegyelmezettebb, pontosabb. Legyenek képesek a szakmai

műveleteket önállóan elvégezni, szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez.

297


29.3. Témakörök

29.3.1. Vágóállatok kábítása, szúrása és elvéreztetése 36,5 óra

Sertés kábítása

Bőr elővágása, szúrás, elvéreztetés ipari módon

Bőr elővágása, szúrás, elvéreztetés étkezési célra, alvadásgátló adagolása

29.3.2. Testek forrázása, utótisztítása 36,5 óra

Forrázás előtti testmosás végzése

Forrázó gépek kezelése, forrázási hőmérséklet ellenőrzése

Kézi perzselő használata, kézi utótisztító eszközök használata

29.3.3. Testüregek bontása, belszervszedés 94,3 óra

Kuláré körbevágása késsel, ill. géppel

Szegyhasítás kézzel vagy géppel

Medence, has és mellkas felvágása

A testüregekből gyomor és bélgarnitúra kivétele és a belszervek eltávolítása

Organoterápiás szervek kivétele, gyűjtése

29.3.4. Testek hasítása 36,5 óra

Gerincoszlop ketté hasítása kereskedelmi célra

Gerincoszlop ketté hasítása ipari célra

Hagyományos sertésvágásnál orjázás

Koponyaüreg bontása fejhasítása

29.3.5. Fehéráru elővágása, eltávolítása 40,5 óra

Fehérárú elővágása tokánál, karajnál, hasnál

A féltest lehűtése után a fehérárú hidegen történő eltávolítása

A meleg féltestről a húsvizsgálat után a fehérárú eltávolítása


Vágóüzem





módszer neve






298





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



munkavégzés irányítással X

5.4. Csoportos helyzetgyakorlat X


6.2. Műveletek gyakorlása X X


szempontok alapján X X



adott szempontok alapján X X


üzemeléséről X X


8.1. Technológiai próbák végzése X



felügyelet mellett X


közvetlen irányítással X



299

A


Darabolás, csontozás

megnevezésű



300

A 10928-16 azonosító számú Darabolás, csontozás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Hú

sip

ari

tech

no

lóg

ia

Hú

sip

ari

gép

ek

Tec

hn

oló

gi

gy

ako

rlat

FELADATOK

Átveszi a munkaterületet X

Előkészíti a szükséges anyagokat X X

Betartja a munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és minőségbiztosítási

előírásokat X X

Féltest testtáji darabolását végzi X

Testet húsrészekre bont, csontoz, kivág X

Húsokat osztályoz X X

Testet húsrészekre bont, formáz, pácolásra előkészít X X

Húsokat csomagol és hűtőraktároz X X

Adminisztrációs munkát végez X

Eszközöket használ, gépeket kezel X

Betartja a tevékenységre vonatkozó technológiai előírásokat X

SZAKMAI ISMERETEK

Vágóállatok csontváza, izomcsoportjai X

Vágási főtermékek és melléktermékek jellemzése, feldolgozása X

Sertés húsrészei, csontjai, konyhatechnikai felosztása X X

Szarvasmarha első és hátsó negyedének húsrészei, csontjai, konyhatechnikai

felosztása X X

Juh kereskedelmi húsrészei X

Darabolás gépei, berendezései X

Csontozás, kivágás eszközei X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Darabolás, csontozás eszközeinek használata X

Anyagmozgató eszközök használata X

Húsrészek gazdaságos és szakszerű feldolgozása X

Technológiai, higiéniai előírások alkalmazása X X

Védőfelszerelések használata X X


Állóképesség X

Kézügyesség X

Monotónia-tűrés X


Irányíthatóság X

Visszacsatolási készség X X

301

Motiválhatóság X




Intenzív munkavégzés X

302

30. Húsipari technológia tantárgy 36 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A tanulók ismerjék meg a hús vágás utáni elváltozásait, érési folyamatait és a lehetséges romlási

folyamatokat. A tanulók ismerjék a bolti bontásnál alkalmazott elnevezéseket és a húsok

konyhatechnológiai felhasználhatóságát. A sertés-és marhahúsok ipari csontozásánál tudják a

húsok osztályba sorolását. Szakszerűen tudják pácolásra előkészíteni a sertés húsokat.


Természetismeret, számolási készség

30.3. Témakörök

30.3.1. A hús vágás utáni elváltozásai 5 óra

A hús vágás utáni elváltozásai: hullamerevség, érési folyamatok

A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas hús jellemzői

Nyershús helytelen tárolásából adódó romlási folyamatok

30.3.2. Sertés, marha,borjú, juh kereskedelmi bontása és konyhatechnológiai

felhasználhatósága 10 óra

A sertés tőkehús bolti bontása, húsrészek csomagolása

A marha negyedek bolti bontása, húsrészek csomagolása

A borjúhús bolti bontása, húsrészek csomagolása

A juh bolti bontása, húsrészek csomagolása

30.3.3. Sertés és marha ipari csontozása, kivágása, húsok osztályozása 10 óra

A félsertés darabolása, teljes csontozása, a húsok kivágása, osztályozása

Negyed marha darabolása, teljes csontozása, a húsok kivágása, osztályozása

Sertés-és marhahúsok színhústartalom szerinti osztályba sorolása

30.3.4. Sertéshúsok pácolásra történő előkészítése, formázása 5 óra

Bőrös félsertés pácolásra történő bebontása, darabolása, formázása

Lehúzott félsertés pácolásra történő bebontása, darabolása, formázása

Csontnélküli pácolt húsokhoz csontozás és formázás

30.3.5. A csontozó munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 2 óra

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a csontozó üzemrészben

Hűtőgépek és hűtési rendszerek biztonságtechnikája

Daraboló gépek és csontozó szalagok biztonságtechnikája

A csontozó kések és egyéb kézi szerszámok baleseti veszélyei

Jellemző szín és alakjelek ismerete

Egyéni védőeszközök használatának szabályai

30.3.6. Csontozási veszteség és kihozatal számítások 4 óra

Csontos sertéshúsból és marhahúsból színhús kihozatal számítás

Csontos sertéshúsból és marhahúsból csontozási melléktermék kihozatal számítás

Csontozási veszteség számítás

303


Tanterem





módszer neve







4. házi feladat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X X




felkészüléssel X




304


szövegfeldolgozás X





A húsipari szakmunkások géptani ismeretei támasszák alá a technológiai folyamatokat. Képesek

legyenek a csontozó üzemek technológiai vonalainak, gépeinek, berendezéseinek

üzemeltetésére. Tudják kiválasztani a technológiai művelet végrehajtásához szükséges

munkaeszközöket. Ismerjék a gépek berendezések szerkezeti felépítését, műszaki paramétereit,

balesetvédelmi előírásait.


Természetismeret, Húsipari technológia

31.3. Témakörök

31.3.1. Hűtő és fagyasztó berendezések 2 óra

Hűtő-körfolyamat

Hűtőközeg fajták

Hűtőtermek

Hűtőgépkocsi

Fagyasztó berendezések

31.3.2. Daraboló gépek 2,2 óra

Daraboló szalagfűrész

Daraboló körfűrészek

31.3.3. Bontó és csontozó szalagok 2,5 óra

Csontozó szalagok: fém és műanyag

Görgősor

31.3.4. Csontozó kések 2,5 óra

Hagyományos kések

Zárt markolatú kés

Gyűrűs kés

31.3.5. Csontszeparátorok 1 óra

Dugattyús csontszeparátor

Csigás csontszeparátor

31.3.6. Bőrkézőgépek 0,2 óra

Kézi adagolású bőrkézőgép

305






módszer neve






3. szemléltetés X X projektor

4. házi feladat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X





mondatszintű kérdésekre X X






32. Technológiai gyakorlat tantárgy 264 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

306


Olyan húsipari gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése, melyek keretében

begyakorolják a munkaműveleteket, elsajátítják a szakmai fogásokat. A gyakorlati munka során

fejlődjön a tanulók munkabírása, kitartása, kézügyessége. Törekedjenek a fegyelmezett, pontos

munkavégzésre. Legyenek képesek utasításra a szakmai műveleteket önállóan elvégezni,

szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez.


Húsipari technológia, Húsipari gépek

32.3. Témakörök

32.3.1. Kések köszörülése, fenése 13 óra

A csontozó kések, fenőacélok, polírozók fajtái

Egyéni védőeszközök használata késes munkához

Kések biztonságos tartása, késtartó használata

A köszörűgép működtetésének elsajátítása

Kések köszörülése géppel

Kések fenése, polírozása kézzel

32.3.2. Szalonnafélék megmunkálása, előkészítése 57 óra

A szalonnatábla testtájak szerinti darabolása

Hátszalonna formázása, puha zsiradék és húsdarabok eltávolítása

Tokaszalonnáról a mirigyek és véres részek eltávolítása, toka formázása

Hasa szalonnáról a tejmirigyek és húsdarabok eltávolítása, szalonna formázása

Az oldalszalonnáról a bordák bordaközi izmokkal történő eltávolítása, a kolozsvári szalonna

formázása

Császárszalonnából a bordák eltávolítása késsel vagy bordakihúzóval, a császár formázása

Nyak és vékony hátszalonna formázása kenyérszalonnának

Farszalonna összevágása étkezési tepertőnek

Has és tokaszalonna bőrkézése géppel készítménygyártáshoz

32.3.3. Lehúzott sertés féltestek bebontása, csontozása, osztályozása 77 óra

Félsertések bebontása késsel vagy daraboló fűrésszel testtájakra, húsrészekre

Comb, lapocka, karaj, tarja, oldalas, csülök teljes ipari csontozása

A húsokról a puha zsiradék és véres részek, mirigyek kivágása

A húsok osztályozása színhústartalom alapján: S-90, S-80, S-80k,S-70, S-70k,S-60k

32.3.4. Lehúzott sertés féltestek kereskedelmi bontása, csontozása, 54 óra

Félsertések bebontása késsel testtájakra, húsrészekre

Comb és lapocka csontozása minden esetben

Karaj, tarja előállítása csontosan megformázva

Karaj, tarja előállítása csont nélkül, megformázva

Oldalas csontosan, megformázva kerül értékesítésre

Első és hátsó csülök csontosan kerül forgalmazásra

Sertésfej és köröm csontosan kerül forgalmazásra

A dagadót ketté kell választani tölteni és darálni való húsnak

Bőrös szalonnás félsertés kereskedelmi bontása

307

Bőrös comb, bőrös lapocka, bőrös karaj, bőrös tarja és bőrös császárszalonna előállítása,

formázása

32.3.5. Marha első-és hátulsó negyed teljes csontozása, kivágása, osztályozása 55 óra

Előhűtött marha elülső negyed bontása, darabolása: nyak, lapocka, elülső lábszár, tarja, rostélyos,

csontos oldalas, szegy

Előhűtött marha hátulsó negyed bontása, darabolása: hátszín, comb, vesepecsenye, lengőbordák,

hátulsó lábszár, medencehús, marhafarok

Húskészítménygyártáshoz a marha minden húsrészét csontozni kell.

Húsok kivágása: csontozás után a marhahúsból a nem megengedett kötőszöveti elemeket el kell

távolítani, mint Faggyút, durva inakat, véres részeket.

Marhahúsok osztályozása: Színhústartalom, faggyútartalom és látható kötőszövet alapján: M-90,

M-80, M-80k, M-70, M-70k, M-60k

32.3.6. Marha első-és hátulsó negyed kereskedelmi bontása 44 óra

Előhűtött marha elülső negyed bontása, darabolása: nyak, lapocka, elülső lábszár, tarja, rostélyos,

csontos oldalas, szegy

Csontozásra és szétbontásra kerül az első negyedből a lapocka: oldallapocka, stefánia,

vastaglapocka

Kicsontozva kerül forgalomba:tarja, lábszárhús, nyakhús

Csontosan kerül értékesítésre:rostélyos, oldalas, szegy

Előhűtött marha hátulsó negyed bontása, darabolása: hátszín, comb, vesepecsenye, lengőbordák,

hátulsó lábszár, marhafarok

Csontozásra és szétbontásra kerül a comb: gömbölyűfelsál, hosszúfelsál, felsál-dekli, csípőfartő,

feketepecsenye, fehérpecsenye

Kicsontozva kerül értékesítésre a hátszín, a hátulsó lábszár, lengőbordák

Csont nélküli hús: vesepecsenye, puha hátszín

Csontosan kerül forgalomba a hátsó negyedből: marhafarok






módszer neve




1. magyarázat X X


3. szemléltetés X X szakoktató által elkészített

mintadarab


308



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



munkavégzés irányítással X X












309

A


Másodlagos húsipari feldolgozás

megnevezésű



310

A 10929-16 azonosító számú Másodlagos húsipari feldolgozás megnevezésű szakmai


Hú

sip

ari

tech

no

lóg

ia

Hú

siap

ri g

épek

Éle

lmis

ezrv

izsg

álat

gy

akorl

at

Tec

hn

oló

gia

gy

akorl

at

FELADATOK

Húst és húskészítményt gyárt X X

Tartósító eljárásokat alkalmaz (hűt, fagyaszt, sóz, pácol) X X

Hőkezelési eljárást végez (süt, főz, pasztőröz, sterilez) X X

Füstölést végez X X

Burkolóanyagot, csomagolóanyagot előkészít X X

Húskészítmény gyártásához alapanyagokat, adalékanyagokat előkészít X X

Szakmai számításokat végez X X X

Hőkezelt töltelékes húskészítményt készít X X X X

Nyers töltelékes húskészítményt gyárt X X X X

Darabolt, formázott, pácolt, füstölt, főtt, lángolt, érlelt készítményt gyárt X X X X

Étkezési szalonnát gyárt X X X

Sertészsírt, tepertőt állít elő X X X

Húskonzervet gyárt X X X X

Csomagolást végez, betartja az üzemi és személyi higiéniai előírásokat X X X

SZAKMAI ISMERETEK

Hús összetétele, felépítése, osztályozása X X X

Húsban végbemenő folyamatok (normál hús, PSE hús, DFD hús) X X

Romlások fajtái X

Tartósítási módok X X

Gyártási szalonna, belsőségek, egyéb emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagok

jellemzése X X

Adalék- és egyéb anyagok X X

Szakmai számítások X X

Természetes és mesterséges burkolóanyagok X X

Csomagolóanyagok jellemzése X

Gyártmánylap értelmezése X X

Másodlagos feldolgozás gépei, berendezései X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése X X X X

Elemi számolási képesség X X X

Mennyiségérzék X X


Kézügyesség X

311

Precizitás X X

Szervezőkészség X


Kapcsolatteremtő képesség X

Határozottság X X


A környezet tisztántartása X X

Rendszerben való gondolkodás X

Figyelem összpontosítása X X X X

33. Húsipari technológia tantárgy 32 óra


A tanulók ismerjék meg a húsiparban alkalmazott fizikai, kémiai és hőkezeléssel járó tartósító

eljárásokat, hogy a gyakorlatban alkalmazni tudják. Tudják a hűtés és fagyasztás előírt

paramétereit, a lassú és gyors pácolás közötti különbséget, valamint a hő közlésével járó tartósítási

módszereket.

Ismerjék meg a húskészítménygyártáshoz szükséges adalékanyagokat és burkolóanyagokat,

csomagolóanyagokat. Tudják készítmény-csoportonként a gyártás- előkészítő és gyártási

műveleteket a technológiai sorrendnek megfelelően. Ismerjék a Magyar Élelmiszerkönyv

húskészítményekre vonatkozó előírásait és értelmezni tudják a gyártmánylapot.


Szövegértés, Számolási készség, Húsipari gépek

33.3. Témakörök

33.3.1. Tartósító eljárások 3 óra

Fizikai tartósító eljárások: hűtés, fagyasztás, vízelvonás

Kémiai tartósító eljárások: sózás, pácolás, füstölés,

Hőkezeléssel járó tartósítási módok: előfőzés, főzés, sütés, konzerveknél pasztőrözés, sterilezés

Főzés utáni hűtés módjai termékcsoportonként

Hűtési, fagyasztási veszteség számítása

Páclé töménységével kapcsolatos számítások

Füstölés és főzéssel kapcsolatos veszteségszámítások

33.3.2. Adalékanyagok és burkolóanyagok 2 óra

Segédanyagok = adalékanyagok + burkolóanyagok

Adalékanyagok csoportosítása és jellemzése: tartósítószerek, színkialakítók, jelleg –és ízkialakító

fűszerek, mesterséges ízkialakítók, színstabilizálók, állományjavítók, antioxidánsok,

starterkultúrák, szénhidrátok

Természetes és mesterséges burkolóanyagok fajtái, a velük szemben támasztott követelmények,

jellemzésük

Bevonó anyagok, mártómasszák: emészthető és nem emészthető bevonatok

Nemespenész bevonat jelentősége, előnyei

33.3.3. Csomagolástechnológia 2 óra

A csomagolással szemben támasztott követelmények a termék, a fogyasztó és a környezetvédelem

szempontjából

312

Csomagolóanyagok fajtái: szintetikus úton előállított műanyagok, természetes alapú műanyagok,

kombinált csomagolóanyagok, mélyhúzásra alkalmas fóliák

A csomagolás módjai: vákuumcsomagolás, vákuum-skin és védőgázas csomagolás

Egyedi és gyűjtőcsomagolás

Szállítási csomagolás

33.3.4. A húsüzem munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 1 óra

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a húsüzemben: csúszásmentes padozat,

világítás, levegőtisztaság, kézmosók, késfertőtlenítők, csizmamosók

Az egyéni védőruha és védőeszközök biztosítása

Aprítógépek, keverőgépek és töltőgépek biztonságtechnikája

Emelőszerkezetek és a magaspályás szállítás biztonságtechnikája

Füstölők és hőkezelő szekrények biztonságtechnikája

Érintésvédelmi szabályok

Tűzvédelmi szabályok

Környezetvédelmi szabályok

Jellemző szín és alakjelek ismerete

33.3.5. Gyártáselőkészítő és gyártási alapműveletek 4 óra

A húsalapanyagok előkészítése:csontozás, kivágás, osztályozás

Egyéb húsalapanyagok előkészítése: bőrke, belsőségek, sertésfej,vér, vérplazma, szeparátorhús,

restrukturált hús

Fűszerek előkészítése: aromatartó egységcsomagban vagy frissen kimérve

Burkolóanyagok előkészítése, ha szükséges beáztatása

Aprítás művelete a megfelelő szemcseméretre darálógéppel, kutterrel, finomaprítókkal

Jégpehely előállítás fontossága a keverés szempontjából

Keverés művelete keverőgépekkel ill. kutterrel

Töltés különböző típusú töltőgépekkel termékcsoporttól függően

Rúdkialakítás klipszeléssel ill. kézi kötözéssel

Pározás kézi és gépi művelete

A formázott termékek füstölőbotra szedése, keretre rakása hőkezeléshez

33.3.6. Hőkezelt töltelékes készítmények gyártástechnológiája 8 óra

Vörösáruk fajtái, gyártástechnológiája, húspépkészítés módjai és a késztermékek minőségi

követelményei

Mozaikos készítmények csoportjai, gyártástechnológiájuk és a késztermékek minőségi

követelményei

Kolbászfélék csoportjai. A nyers, sütnivaló kolbászfélék gyártástechnológiája és minőségi

követelményei.

A Füstölt-főtt kolbászfélék gyártástechnológiája és minőségi követelményei.

A lángolt kolbászok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Hurkafélék fajtái, gyártástechnológiájuk és minőségi követelményei

Kenősáruk és pástétomok gyártástechnológiája emulzió készítésével, kenőmájasok minőségi

követelményei

Hússajtok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Gyártásközi veszteség számítások

Késztermék kihozatal számítások

313

33.3.7. Pácolt, füstölt, füstölt-főtt , lángolt húsok gyártási műveletei 4 óra

Pácolt, füstölt húsok fajtái, gyártási műveletei és minőségi követelményei, tárolhatósága

Pácolt, füstölt-főtt húsok fajtái, gyártási műveletei és minőségi követelményei, tárolhatósága

Lángolt húsok gyártási műveletei, minőségi követelményei, tárolhatósága.

Formában vagy bélben főtt pácolt húsok (gépsonkafélék, műbeles sonkafélék ) gyártási műveletei

és minőségi követelményei

Gyártásközi veszteség számítások

Késztermék kihozatal számítások

33.3.8. Szalámifélék és szárazkolbászok gyártástechnológiája 3 óra

Hagyományos szárításos érleléssel készült nemes penésszel bevont és penész nélküli szalámik

gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Gyorsított szárításos érleléssel készült penészbevonatos és penészbevonat nélküli szalámifélék

gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Nyers, hagyományos érleléssel előállított szárazkolbászok gyártástechnológiája és minőségi

követelményei

Gyorsérlelésű szárazkolbászok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Starterkultúrák és kémiai savanyítószerek jelentősége napjainkban

Gyártásközi veszteség és termékkihozatal számítások.

33.3.9. Étkezési szalonnafélék és étkezési tepertő gyártási műveletei 3 óra

Sózott, fehér szalonnák formázása, tartósítása, minőségi előírásai

Hagyományos Füstölt szalonnák fajtái, gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Bacon szalonna gyártástechnológiája és minőségi előírásai

Pácolt, füstölt-főtt szalonnafélék gyártási műveletei, minőségi követelményei

Sült szalonnafélék gyártási műveletei, minőségi követelményei

Étkezési tepertő gyártása hagyományos száraz eljárással duplikátorban

Étkezési tepertőkrém előállítása finomaprítással, íz kialakítók hozzáadásával

Sütési veszteség számítások sültszalonnánál, tepertőnél

33.3.10. Húskonzervek gyártástechnológiája 2 óra

Fél és teljes konzervek közötti különbség, pasztőrözés, sterilezés

Hagyományos sonkafélék gyártása fémdobozban, minőségi követelmények

Fóliás sonka gyártása saját lében és hozzáadott vízzel, minőségi követelmények

Darált jellegű húskonzervek gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Húskrémjellegű konzervek gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Készételek, pörköltek gyártási műveletei és minőségi előírásai


Tanterem




314


módszer neve







4. házi feladat X


feladatmegoldás X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X




rendszerezése X






felkészüléssel X







kérdéssor alapján X X

4..4. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után X



315



A húsipari szakmunkások géptani ismeretei támasszák alá a húskészítménygyártást. Képesek legyenek a

húsüzemekben használatos készítménygyártó gépek berendezések üzemeltetésére. Ismerjék a gépek,

berendezések szerkezeti felépítését, műszaki paramétereit, balesetvédelmi előírásait.


Húsipari technológia

34.3. Témakörök

34.3.1. Aprítógépek 1 óra

Húsdarálók

Kockázógép

Hústömbmaró gép

34.3.2. Keverőgépek 1 óra

Kutterek

Vályús keverőgép

Nagykeverő gép (lapátos)

34.3.3. Töltőgépek 1 óra

Dugattyús töltőgépek

Lapátkerekes töltőgép

Csigás töltőgép

34.3.4. Pácolóberendezések 2 óra

Egytűs pácoló

Többtűs pácológép

Húsforgató-és porhanyósító gépek

34.3.5. Füstölőberendezések és klímák 2 óra

Füstölőkamrák

Füstölő-főzőszekrény

Füstfejlesztők, füsttisztítók

Füstoldat-gyártó

Hűtéses klímaberendezés

Gyorsérlelő klímaberendezés

34.3.6. Főzőberendezések 2 óra

Főzőkád

Főzőszekrény

Autokláv

316

34.3.7. Szalámigyártó gépsor 1 óra

Szalámigyártó gépsor elemei: kutter, tömörítőgép, dugattyús töltőgép

34.3.8. Húskészítmény csomagoló berendezések 1 óra

Kamrás csomagológép

Ikerkamrás csomagológép

Mélyhúzásos csomagológép

Tálcás csomagológép

Fóliás övezőgép

34.3.9. Zsírolvasztó és zsírcsomagoló berendezések 1,8 óra

Zsírolvasztó duplikátor

Folyamatos zsírgyártó gépsor elemei: darálógép, olvasztótartály, dekanter, közbülső tartály,

zsírszeparátor, lemezes hűtő

Poharas zsírcsomagoló berendezés


Tanterem





módszer neve







4. házi feladat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X

317


jegyzeteléssel X X







adott szempontok alapján X



35. Élelmiszervizsgálat gyakorlat tantárgy 32 óra


Az élelmiszervizsgálat gyakorlatok során a tanulók ismerjék meg a laboratóriumi tevékenység alapjait.

A tanulók képesek legyenek a húsiparban alkalmazott alapvető nyershús és húskészítmény kémiai

és érzékszervi vizsgálatainak elvégzésére. Tudják dokumentálni az elvégzett vizsgálatokat, és

elvégezni a szükséges számításokat.


Húsipari technológia, számolási készség

35.3. Témakörök

35.3.1. Laboratóriumi alapismeretek 7 óra

Balasetvédelmi ismeretek, veszélyességi jelek, vegyszerek szabályos kezelése

Eszközismeret, egyszerű berendezések összeszerelése

Jegyzőkönyv készítésének előírásai, megvalósítása

Tömegmérés mértékegységei, átváltások, mennyiségérzék kialakítása

Tömegmérés tára-belkereskedelmi –automata mérlegen

Tömegbecsléssel történő ellenőrző mérések

Térfogatmérés eszközei, használatuk.

Sűrűségmérés eszközei, szabályai, fajtái

Sűrűség mérése adott töménységű oldatból

Tetszőleges töménységű páclé készítése

35.3.2. Élelmiszervizsgálati eljárások 17 óra

Mintavételi szabályok, eljárások

Alapanyag, gyártásközi és késztermék vizsgálatok alkalmazása a húsiparban

Sertés, marhahús és gyártási szalonna színének, szagának, állományának vizsgálata,

összehasonlítása

Főzési próba, főzési veszteség meghatározása

Sertés és marha belsőségek színének, szagának, állományának vizsgálata, összehasonlítása

318

Húskészítmények sótartalmának meghatározása műszeres méréssel

Érzékszervi bírálati módszerek a húsiparban

Vörösáruk és mozaikos készítmények érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált

termékek minősítése

Kolbászfélék és szalámifélék érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék

minősítése

Hússajtok és hurkák érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

Kenőmájasok, pástétomok érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék

minősítése

Pácolt, füstölt és füstölt-főtt darabos készítmények érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a

vizsgált termék minősítése

Húskonzervek érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

35.3.3. Szakmai számítások 8 óra

Páclé töménységének kiszámítása

Pácoldatból NaCl, NaN2, KNO3, H2O mennyiségének kiszámítása

Kétféle töménységű pácléből keverési arány számítása

Tömegeltérés számolása százalékosan tömegbecslésnél

Főzési veszteség számítása nyershúsnál, belsőségnél

Sütési veszteség számítása sütnivaló kolbásznál

Víztartalom meghatározása adott készítményből szárítással


Élelmiszeripari laboratórium és/vagy kémiai laboratórium és/vagy üzemi labor





módszer neve




1. magyarázat X X



4. házi feladat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret




319


rendszerezése X X


rendszerezése X X



tapasztalatokról X X

2.2.. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján X X


szóban felkészülés után X X









5.1. Anyagminták azonosítása X






36. Technológia gyakorlat tantárgy 356 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


Legyenek képesek a húskészítménygyártás műveleteit önállóan elvégezni. Az adott termék

alapanyagait, segédanyagait kiválasztani, előkészíteni. A termék jellegének megfelelő tartósítási

eljárást kiválasztani és alkalmazni. A darabos, pácolt húskészítmények formázását és tartósítását

elvégezni. Képes legyen a termékek utasításnak megfelelő csomagolására, raktározására.


36.3. Témakörök

36.3.1. Húsipari tartósítási műveletek alkalmazása, gyakorlása 36 óra

Fehér szalonnák sózása és keresztkötésben máglyába pakolása

Páclé készítése adott töménységre és a töménység ellenőrzése Baume fokolóval

Gyengítő vagy erősítő páclé készítése

Többtűs pácoló és tumbler kiszolgálása pácolandó alapanyaggal

Darabos húsok pácoló kádba helyezése fedőpácoláshoz

320

Füstöléshez a darabos pácolt termékek és szalonnák húshorogra történő ill. zsineggel történő

felfűzése, füstölőbotra és keretre rakása

A füstölés paramétereinek beállítása

Töltelékes áruk botra szedése, keretre rakása és hőkezeléshez szállítása

Hőkezeléshez a berendezésen a felületleszárítás, forrófüstölés és főzés paramétereinek beállítása.

Maghőmérséklet ellenőrzése

36.3.2. Alapanyagok és segédanyagok előkészítése, aprítás, keverés 29 óra

Húsalapanyagok kitárolása az alapanyag hűtőből

A keveréshez szükséges húsalapanyagok kimérése 0,1kg pontossággal

Húsalapanyagok kívánt szemcseméretre aprítása

Előfőzött alapanyagok, mint sertésfej és belsőségek főzés utáni aprítása

Rizs előfőzése, szükséges zöldségfélék előkészítése

Friss sertésmájjal emulzió készítése kenősárukhoz

Bőrkéből bőrkepép vagy bőrkeemulzió készítése

Fűszerkeverék egységcsomag előkészítése, só kimérése a keveréshez

Keverés műveletének elvégzése keverőgéppel ill. kutterrel

36.3.3. Hőkezelt töltelékes készítmények gyártása,töltés, formázás gyakorlása 162 óra

A bekevert töltőmassza töltőgéphez szállítása

Töltés megkezdése előtt a töltési paraméterek (töltési sebesség, adagnagyság, vákuum) beállítása

Burkolóanyag előkészítése, szükség esetén áztatása

Klipszelés esetén a klipeszelő berendezés a töltőgéphez való csatlakoztatása

Töltőgép kezelése

Kolbászfélék pározása kézzel a termékre jellemző méretre

Nagyátmérőjű vörösáruk és mozaikos készítmények rúd kialakítása kötözéssel

Formázott termékek botra szedése, keretre rakása

36.3.4. Darabos pácolt húskészítmények gyártása 65 óra

A pácolásra kerülő húsrészek előformázása

Csontos húsok fedőpácolása

Csontnélküli húsok többtűs pácoló berendezéssel történő pácolása, majd fedőpácolása

Pácolás után a húsok felületének lemosása és a felület utóformázása

Húshoroggal történő felfüggesztés vagy zsineggel történő felfűzés után füstölőbotra szedés és

keretre rakás

Terméktől függően hideg füstölőhöz vagy füstölő-főző szekrényhez szállítás

36.3.5. Húsipari termékek csomagolása 27 óra

A csomagolással szemben támasztott követelmények betartása

Az adott csomagológéphez szükséges csomagolóanyag megválasztása, előkészítése

A csomagológép kiszolgálása a csomagolási módnak megfelelően (vákuum csomagolás,

zsugorfóliás és védőgázas csomagolás)

Szállítói és gyűjtőcsomagolási egységek kialakítása

36.3.6. Húskészítmények raktározása 27 óra

Készáruraktár hőmérsékletének, páratartalmának és tisztaságának ellenőrzése

Húskészítmények betárolása termékcsoportonként

321

Betárolási időpont rögzítése, figyelemmel kísérése

A bolti megrendelésnek megfelelően a rendelés összeállítása


Húsüzem és/vagy tanműhely





módszer neve




1. magyarázat X X






szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





rendszerezése X



ismertetése szóban X X X








munkatevékenység X X





5.1. Technológiai próbák végzése X X


322







323

A


Húsipari értékesítés

megnevezésű



324

A 10930-16 azonosító számú Húsipari értékesítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


Hú

sip

ari

tech

no

lóg

ia

Hú

sip

ari

gép

ek

Vál

lalk

ozá

si é

s

ker

esk

edel

mi

ism

eret

ek

Tec

hn

oló

gia

gy

akorl

at

FELADATOK

Anyagokat átvesz, raktároz X X

Sertés, marha, juh, húsrészeket darabol, csontoz, darál X X

Hús, húskészítmény pultra történő előkészítését elvégzi X

Kereskedelemben húst, húskészítményt értékesít, kiszolgál X

Kereskedelmi egység higiéniai előírásait betartja X

Termékek jelölésével kapcsolatos előírásokat alkalmaz X X

Kést, darálót, szeletelőgépet, egyéb eszközöket biztonságosan,

higiénikusan működtet X

Vevőket segít kiszolgálni, tájékoztat, informál X X

Vevőkkel udvariasan kommunikál X X

Válalkozást indít, működtet X

Ismeri és alkalmazza a vállalkozás jogkövető működése érdekében a

fogyasztóvédelmi előírásokat

X

Árukezelést, raktározást, leltározást X X

SZAKMAI ISMERETEK

Kereskedelmi alapok X

Vállalkozási alapok X

Húsáruismeret X X

A képzéshez illeszkedő hazai és európai uniós fogyasztóvédelmi

előírások X

Dokumentumok, naplók, jegyzőkönyvek vezetése X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi beszédkészség X X X X

Információforrások kezelése X X X X

Elemi számolási készség X X

Mennyiségérzék X


Külső megjelenés X

Pontosság X

Türelmesség X


Kapcsolatteremtő készség X

325

Meggyőzőkészség, udvariasság X

Kommunikációs rugalmasság X




Módszeres munkavégzés X

326

37. Húsipari technológia tantárgy 6,4 óra


Ismerjék a vágóállat fajok húsrészeinek bolti bontásnál alkalmazott elnevezéseit. Tudják az egyes

húsrészek konyhatechnológia szerinti felhasználhatóságát. Ismerjék a húsok és húskészítmények

bolti tárolási előírásait. Tudják a húskészítmények jelölésének előírásait, szabályait.


Húsipari technológia, Húsipari gépek, Magyar nyelv és kommunikáció, Számolási készség,

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

37.3. Témakörök

37.3.1. Sertés, marha,borjú és juh bolti bontásakor alkalmazott elnevezések 3 óra

Sertés bolti bontásának elnevezései: sertésfej, tarja, rövidkaraj, hosszúkaraj, lapocka, comb,

oldalas, tölteni való dagadó, darálnivaló dagadó, első és hátsó csülök, első és hátsó köröm,

sertésfarok

Marha bolti bontásának elnevezései:tarja, rostélyos, nyakhús, stefánia, oldallapocka,

vastaglapocka, csontos szegy, puhaszegy, oldalas, csontos hátszín, puhahátszín,

gömbölyűfelsál, hosszúfelsál, feketepecsenye, fehérpecsenye, nudli, vesepecsenye, lábszárhús,

marhafarok

Borjúhús bolti elnevezései: borjúgerinc, borjúfilé, nyak, lapocka, szegy, hasaalja, lábszár,

frikandó, borjúdió, fartő

Juh( birka) bolti elnevezései:comb, gerinc, filé, nyak, lapocka, szegy, hasaalja

37.3.2. Hús és húskészítmények bolti tárolásának előírásai 1,6 óra

A húsbolt különböző állatfajok húsát forgalmazza: sertés, marha, borjú, juh és baromfi, esetleg

vadak húsát

A húsok bolti bontása és csontozása után hűtőpultba helyezése húsrészenkénti csoportosításban

A húsokon nem lehet véres rész, csonttörmelék, puha zsiradék, idegen szennyeződés

A nyershúsok állatfajonkénti elkülönítése a hűtőpultokba, fagyasztókban és a hűtőraktárakban

A hűtőterek és fagyasztók hőmérsékletének ellenőrzése: hűtőtér 0 és + 5 Co között, fagyasztótér -

18 Co alatt kell hogy legyen

Újrafagyasztás tilalma

Húskészítmények forgalmazása előrecsomagolt formában történik

A fogyasztói csomagolással el nem látott terméket a boltban kell csomagolni és a vevőnek így

lehet átadni

A boltban keletkező szerves hulladék kezelése

A húsboltra vonatkozó higiéniai előírások

37.3.3. Húskészítmények jelölésének szabályai, előírásai 1,6 óra

Az élelmiszereken, így a húskészítményeken is az alábbi adatokat kell feltüntetni:

- a húskészítmény megnevezése

- az összetevők felsorolása csökkenő sorrendben

- előrecsomagolt terméknél annak nettó mennyisége

- a minőség-megőrzési időtartam lejárata

- a minőségmegőrzéshez szükséges tárolási hőmérséklet

- az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának neve vagy cégneve és címe

327

- az eredet vagy származás hely

A jelölésnek olyannak kell lennie, hogy ne vezesse félre a fogyasztót

Egyetlen alapanyagból álló terméknél nem kötelező az összetétel feltüntetése

Hatályos jogszabályok a termékjelöléssel kapcsolatban


Tanterem





módszer neve







4. házi feldat X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X X X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X X



mondatszintű kérdésekre X X

328



felkészüléssel X






szövegfeldolgozás X






A tanuló képes legyen a húsbolti kisgépek szakszerű és balesetmentes használatára.


Húsipari technológia

38.3. Témakörök

38.3.1. Asztali darálók, szeletelők 1,6 óra

Bolti asztali húsdaráló részei, működtetése, takarítása

Felvágott szeletelő berendezés részei, működtetése, takarítása

Asztali mérlegek fajtái, használatuk előírásai

38.3.2. Bolti anyagmozgató berendezések 1,6 óra

Hidraulikus kézi anyagmozgató berendezés részei, működtetése, balesetvédelmi előírásai


Tanterem





módszer neve






3. szemléltetés X X X

329




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X







39. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek tantárgy 52 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A húsipari szakmunkások megismerjék és megértsék a gazdasági folyamatok összefüggéseit. Az

elméleti ismeretek birtokában tudjanak önálló vállalkozást létrehozni, tudatosan tervezni,

vállalkozást irányítani, működtetni. Ismerjék meg a nemzetgazdasági ág, a kereskedelem fő

tevékenységeit, az áruforgalom és értékesítés lehetőségeit. Tudják az élelmiszer-értékesítési

tevékenységhez szükséges kereskedelmi ismereteket.


Szövegértés,

39.3. Témakörök

39.3.1. A kereskedelmi egységek munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 3 óra

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a kereskedelmi egységben

Hűtőgépek és hűtési rendszerek biztonságtechnikája

Asztali darálók, szeletelők biztonságtechnikája

A csontozó kések és szeletelő kések baleseti veszélyei

Egyéni védőeszközök használata a biztonságos munkavégzés érdekében

Az anyagmozgatás biztonságtechnikája

330

39.3.2. Vállalkozások alapítása, működtetése 10 óra

Egyéni vállalkozás alapításának feltételei, működtetése

Társas vállalkozások (Betéti Társaság, Közkereseti Társaság, Korlátolt Felelősségű Társaság,

Nyitott és Zárt Részvénytársaság) alapításának feltételei

Csődeljárás célja, folyamata

Felszámolási eljárás célja, folyamata, törvényi kötelezettségek

Végelszámolás célja, folyamata, törvényi kötelezettségek

39.3.3. Kereskedelmi alapismeretek 10 óra

A kereskedelem jelentősége, a kereskedelmi munka értéke

A kereskedelem ágazati, azok jellemzése (Nagykereskedelem, Kiskereskedelem)

Bolti kereskedelem és bolt nélküli kereskedelem fajtái

Az áru fogalma, főbb csoportjai

Az áruk minőségi osztályba sorolása

A vonalkód értelmezése, jelentősége, alkalmazása

Munkakörök a kereskedelemben: boltvezető, eladó, pénztáros és egyéb munkakörök

Áruforgalom fogalma, típusai

Az áruforgalmi folyamat elemei: beszerzés, készletezés, értékesítés

A beszerzés folyamata: a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása,

szállítók kiválasztása, megrendelés,áruátvétel, pénzügyi lebonyolítás

Készletezés, készletgazdálkodás, árutárolás, árukezelés, áruvédelem

39.3.4. Értékesítési módok, folyamatok 8 óra

Értékesítési módok típusai

Hagyományos értékesítési mód jellemzői, folyamata

Önkiválasztó értékesítési jellemzői, folyamata

Minta utáni értékesítési mód jellemzői, folyamata

Önkiszolgáló értékesítési mód jellemzői, folyamata

Eladóval szemben támasztott követelmények: szaktudás, az eladó személyiségjegyei, magatartása,

külső megjelenése

Sikeres eladói tulajdonságok

Vásárlói magatartást befolyásoló tényezők

Vevőtípusok: könnyen kezelhető és nehezen kezelhető vevők

39.3.5. Bolti eredmény keletkezése 3 óra

Eredménnyel kapcsolatos fogalmak: árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke, árréstömeg,

forgalmazási költségek, nyereség, veszteség

Eredmény levezetésének lépései

Eredmény növelésének lehetőségei

A nyereség felhasználásának lehetőségei

39.3.6. Fogyasztóvédelmi szabályok 2 óra

Alapfogalmak: tudatos fogyasztó, fogyasztó, vállalkozás, forgalmazó, termék éss szolgáltatás,

eladási ár és egységár

Az ár feltüntetése

Csomagolás

Gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló előírások

331

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Békéltető testület

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Piacfelügyeleti alapfogalmak

Hatósági ellenőrzés szabályai

Vásárlók könyve vezetése

Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók

39.3.7. Vállalkozások pénzforgalmi szabályai 3 óra

Pénzforgalom fogalma

Közvetlen pénzforgalom

Közvetett pénzforgalom

Bankszámlanyitás feltételei

Bankszámla kezelése: jóváírás, terhelés

Bankszámla megszűnése ill. megszűntetésének szabályai

39.3.8. Fizetési módok 6 óra

Fizetés időbeli megvalósulása: az áruszállítást megelőzően, az áruszállítással egyidejűleg, az

áruszállítást követően

Készpénzzel történő fizetés szabályai

Készpénz nélküli fizetési módok: átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés

Átutalás folyamata, a fizetési kötelezettség teljesítése vevő és eladó között

Beszedési megbízás fizetési kötelezettség teljesítése eladó és vevő között

Egyéb fizetési mód: váltó

39.3.9. Vállalkozások adófizetési kötelezettségei 7,5 óra

Alapfogalmak: adó, adóztató, adóhatóság, adóalany, adó tárgya, hatáskör, illetékesség,

adókötelezettség, adóalap, adókulcs, adókedvezmény

Adó csoportosítása az adó alanya szerint: közvetlen, közvetett adók

Adó csoportosítása az adó tárgya szerint:fogyasztáshoz, jövedelemhez, vagyonhoz kapcsolódó

adók

Adó csoportosítása az adó beszedője szerint: központi és helyi adók

ÁFA jellemzése, mértéke

Jövedéki adók fajtái

Vállalkozói jövedelemadó mértéke és fizetési kötelezettség keletkezése

EVA, KATA, KIVA választásának lehetőségei

Társasági adó mértéke és fizetési kötelezettség keletkezése

Osztalék adó mértéke, törvényi előírásai

SZJA mértéke, a munkáltató előlegfizetési kötelezettsége

Vállalkozások helyi adófizetési kötelezettsége

Vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége

Egyéb adók és járulékok


Tanterem és/vagy tanbolt

332





módszer neve






3. szemléltetés X X X




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X X


vezetett feldolgozása X X X


rendszerezése X


rendszerezése X X X






felkészüléssel X






4.2. Csoportos versenyjáték X


333


40. Technológia gyakorlat tantárgy 3,2 óra


Képesek legyenek vevőket kiszolgálni, tájékoztatni, informálni és udvariasan kommunikálni. Tudjanak

árukezelést, raktározást, leltározást és alapvető pénzügyi elszámolást végezni.

Képesek legyenek készpénzfizetési számlát vagy nyugtát pontosan kiállítani.


Húsipari technológia, Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, Húsipari gépek, Magyar nyelv-és

kommunikáció

40.3. Témakörök

40.3.1. Tőkehúsok és húskészítmények (csemegeáruk) elhelyezése a hűtőpultokban1,5 óra

A húsok bolti bontása és csontozása után hűtőpultba helyezése húsrészenkénti csoportosításban

A húsok esztétikus formázása a hűtőpultba helyezéshez

A húsokon nem lehet véres rész, csonttörmelék, puha zsiradék, idegen szennyeződés

A nyershúsok állatfajonkénti elkülönítése a hűtőpultokba, fagyasztókban és a hűtőraktárakban

A hűtőterek és fagyasztók hőmérsékletének ellenőrzése és dokumentálása

Újrafagyasztás tilalma

Húskészítmények forgalmazása többnyire előrecsomagolt formában történik, ezért a pultra történő

kipakolásuk a feladat

A fogyasztói csomagolással el nem látott terméket a boltban kell csomagolni és a vevőnek így

lehet átadni

A boltban keletkező szerves hulladék kezelése

A húsboltra vonatkozó higiéniai előírások betartása

40.3.2. Fagyasztott húsok elhelyezése a fagyasztókban 0,5 óra

A fagyasztóládákban is el kell különíteni az állatfajok húsát, ezt elválasztó falakkal oldják meg

Fagyasztó szerényekben külön rekesz áll rendelkezésre

A fagyasztó meghibásodása vagy áramszünet esetén az árut visszafagyasztani tilos, meg kell

semmisíteni azt. A fagyasztót pedig ki kell takarítani és fertőtleníteni

Naponta többször kell a fagyasztva tárolás hőmérsékletét ellenőrizni és dokumentálni

40.3.3. Húskészítmények szeletelése, csomagolása,és kiszolgálás a pultnál 0,2 óra

A vevő kérésére a húskészítményeket szeletelőgéppel, esetleg késsel szeletelni a kívánt

vastagságra

A szeletelt vagy darabos húskészítményt meg kell mérni (előtte a mérleget ki kell tárázni)

becsomagolni, felülcímkézni és a vevőnek átadni

40.3.4. Nyershúsok darálása, dagadó felszúrása, köröm darabolása 0,5 óra

A vevő kérésére a hús ledarálása asztali darálóval nylon tasakban

334

A vevő kérésére a tölteni való dagadót fel kell szúrni, a darálnivalót pedig ledarálni

A körmöt amennyiben kéri a vevő fel kell darabolni: először hosszirányban vágja ketté, majd két

helyen keresztben

A vevő kérésére a csontos húst és a csont nélküli húst is fel kell szeletelni a kívánt vastagságra

40.3.5. Nyugta vagy készpénzfizetési számla kitöltése 0,5 óra

A nyugta és a készpénzfizetési számla kötelező formai és tartalmi elemei

Nyugta kitöltése kézzel

Gépi nyugta kiadása

Készpénzfizetési számla kézzel kitöltése

Készpénzfizetési számla géppel történő kiadása






módszer neve




1. magyarázat X X






szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



munkavégzés irányítással X X





felügyelet mellett X X


közvetlen irányítással X X



335


I




A szakmai követelménymodul azonosító száma: 10927-16

Megnevezése: Vágóhídi munka

Technológia gyakorlat tantárgy

Témakör: Elsődleges feldolgozás műveletei

Vágási főtermék előállítása

Vágási melléktermékek kezelése

Vágási termékek hűtése


Megnevezése: Darabolás, csontozás


Témakör: Állati test darabolása, csontozása

Állati test ipari és kereskedelmi célú darabolása

Kereskedelmi húsrészek előállítása

Húsrészek ipari csontozása, osztályozása a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint


Megnevezése: Másodlagos húsipari feldolgozás


Témakör: Húsipari termékek gyártása

Húsipari tartósítási módszerek

Töltelékes húskészítmények gyártása

Darabos húskészítmények gyártása

Húsipari termékek csomagolása

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV

a

336

34 811 04

SZAKÁCS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ



valamint

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló

150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.)

Kormányrendelet,

– a 34 811 04Szakács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII.27.)

NGM rendelet

alapján készült.



A szakképesítés megnevezése: Szakács

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Iskolai rendszerű felnőttoktatásban a szakképzési évfolyamok száma: 2




Szakmai előképzettség: -

337

Előírt gyakorlat:-


A szakképesítés óraterve iskolarendszerű felnőttoktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

1. évfolyam 18,25 óra/hét 657óra/év

Ögy. 96 óra

2. évfolyam 17,5 óra/hét 542,5 óra/év

Összesen: 1199,5 óra

338






heti

óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 5,25 13 96

5,5 12


11499-12


11497-12


Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 1 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 1

11519-

16Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25

Vendéglátás higiéniája 0,25

339

12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1

12094-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai

elmélet 2


gyakorlat I. 3


gyakorlat II. 10

12095-16 Ételkészítési

ismeretek

Ételkészítési ismeretek elmélet 2

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 12



Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

e gy ögy e gy ögy e gy

340

11500-12

Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 18

18

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4

Munkahelyek

kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi

feltételei 2 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2

Munkavédelmi jogi

ismeretek 4 4

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi

alapismeretek 4 4


Álláskeresés 4 4


341

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 10 10

Nyelvtani rendszerezés

2 10 10



10045-12

Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás 36 36 16 88

Viselkedéskultúra,

kommunikáció. 8 8

A gazdálkodás elemei, a

piac. 8 8

A vendéglátás fogalma,

főtevékenységei. 10 10

Üzletkörök és

üzlettípusok.

Tárgyi-, személyi

feltételek,

munkaügyi

ismeretek.

10 10

A vendéglátásban

jellemző 26 20

342

vállalkozási formák.

Adózási ismeretek.

Marketing a

vendéglátásban. 10 16

Ügyvitel a

vendéglátásban. 16 16

Szakmai számítások 36 36 48 120

Viszonyszámok 14 14

Tápérték-, tömeg- és

veszteségszámítás 12 12

Létszám- és

bérgazdálkodás 10 10

Árképzés 20 10 30

Jövedelmezőség 16 10 26

Készletgazdálkodás 10 10

Elszámoltatás 18 18

10044-12

Élelmiszer,

fogyasztóvédelem

Általános élelmiszer-

ismeretek,

fogyasztóvédelem

36 36

Az élelmiszereket

felépítő anyagok és 20 20

343

tápértékük

megőrzése

Vendéglátó üzlet

kialakításának

feltételei

8 8


folytatásának

követelményei

4 4


Élelmiszerek csoportjai 36 36 32 104

Növényi eredetű

élelmiszerek 36 36

Állati eredetű

élelmiszerek 36 36

Édesítőszerek és

édesipari termékek,

koffeintartalmú

élvezeti áruk

4 4

Fűszerek, ízesítők,

zamatosítók és

állományjavítók

4 4

Italok 24 24

344

10046-12

Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv 36 36 72

Szakmai kifejezések 20 6 26

Szakmai technológiák 10 15 25

Szakmai szituációk 6 15 21

10049-12 Konyhai

kisegítés

Előkészítési és

ételkészítési

alapismeretek

72

72

Munkavédelem,

tűzvédelem, szakmai

elvárások, HACCP

6 6

Technológiai

alapismeretek 18 18

Saláták, öntetek, köretek 23 23

Főzelékek,levesek,

levesbetétek 25 25

Előkészítési és

ételkészítési alapozó

gyakorlat

72 72

Munkavédelem,

tűzvédelem, szakmai

elvárások, HACCP

4 4

345

Technológiai

alapismeretek 18 18

Saláták, öntetek, köretek 30 30

Főzelékek, levesek,

levesbetétek 20 20

10048-12 Ételkészítés

alapjai

Ételkészítési alapok

108

72 180

Meleg mártások, meleg

előételek, halakból,

hidegvérűekből

készíthető ételek

31 31

Házi szárnyasokból

készíthető ételek 26 26

Vágóállatokból

készíthető ételek 51 15 66

Vadakból készíthető

ételek 9 9

Éttermi meleg-tészták,

sós tésztaételek 34 34

Munkaszervezési alapok 14 14

346

Ételkészítési

alapgyakorlat 162 54 216

Meleg mártások, meleg

előételek, halakból,

hidegvérűekből, házi

szárnyasokból


30 30

Vágóállatokból,

vadakból készíthető

ételek

85 20 105


sós tésztaételek 42 30 72

Napi menü technológiai

sorrendjének

megfelelő

munkatervek

készítése

5 4 9

Ételkészítési üzemi

alapgyakorlat 630 630

Saláták, öntetek,

köretek, főzelékek. 140 140

Levesek, levesbetétek,

meleg mártások,

meleg előételek,

halakból,

140 140

347

hidegvérűekből



készíthető ételek 90 90

Vágóállatokból,

vadakból készíthető

ételek

140 140


sós tésztaételek 120 120

10075-12

Ételkészítés

Ételkészítési ismeretek 32 32

Az ételkészítés sajátos

területei

I.(hidegkonyhai

készítmények,

különleges és

összetett levesek)

14 14


területei II:(hideg

édességek,

tányérdesszertek, a

hazai és nemzetközi

konyha jellegzetes

ételei)

10 10

Étlap, hagyományos

étrend és alkalmi 4 4

348

menüsor

összeállításának

szabályai és

kalkulációja,

munkaszervezés

Különleges és új

konyhatechnikák és

kapcsolódó

technológiák

4 4

Ételkészítési gyakorlat 48 48


területei

I.(hidegkonyhai

készítmények,

különleges és

összetett levesek)

10 10


területei II.(hideg

édességek,



konyha jellegzetes

ételei)

10 10

Vendég előtti

ételkészítés 8 8

349

Büfé- és rendezvény

ételek készítése új

konyhatechnológia

eljárásokkal

10 10

Büfé és rendezvény

ételek kalkulációja

számítógépen

10 10


gyakorlat 560 560


területei

I.(hidegkonyhai

készítmények,

különleges és

összetett levesek)

140 140


területei II.(hideg

édességek,



konyha jellegzetes

ételei)

140 140

Vendég előtti

ételkészítés 126 126

350

Büfé- és rendezvény

ételek készítése új

konyhatechnológia

eljárásokkal

140 140


ételek kalkulációja

számítógépen

14 14

Összesen: 378 234

140

216 684

140

208 608 2608

Összesen: 612

900

816

2608

Elméleti óraszámok/aránya 802/30%

Gyakorlati óraszámok/aránya 1806/70%

A


Munkahelyi egészség és biztonság

megnevezésű



A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


Mu

nk

avéd

elm

i

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

ahel

yek

kia

lakít

ása

Mu

nk

avég

zés

szem

ély

i fe

ltét

elei

Mu

nk

aesz

kö

zök

biz

ton

ság

a

Mu

nk

akö

rnyez

eti

hat

áso

k

Mu

nk

avéd

elm

i jo

gi

ism

eret

ek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság

jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel

kapcsolatos munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és

szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi

feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi

képviselővel együttműködve részt vesz a

munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozási

megbetegedések hátrányos következményei x x

A munkavédelem fogalomrendszere,

szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési

feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a

munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x


Felelősségtudat x x x

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x


Visszacsatolási készség x x

Irányíthatóság x x

Irányítási készség x x


Rendszerező képesség x x x



1.Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a

biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

-

Témakörök

Munkavédelmi alapismeretek 4 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési,

szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a

munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények

humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással

összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a

biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái és

rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai.

Munkahelyek kialakítása 4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes

területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó

készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés

adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás

szabályai, hátsérülések megelőzése.

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai.

Munkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja,

eszközei.

Munkavégzés személyi feltételei 2 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata,

foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek.

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége.

Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

Munkaeszközök biztonsága 2 óra

Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalommeghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a

munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a

megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A

biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési

eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők

szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a

biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

Munkakörnyezeti hatások 2 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz).

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások, valamint a veszélyforrások

felismerésének módszerei és a védekezés lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási

megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége.

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó

munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993.

évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a

követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb

feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati

miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A

szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai

a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok.

Foglalkozás-egészségügyi feladatok.

Balesetek és foglalkozási megbetegedések

Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok

munkabaleset esetén. A kivizsgálás ,mint a megelőzés eszköze.

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott

képviselők szerepe, feladatai, jogai.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-

sz

á

m

Tanulói tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -

2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok



A tanult (vagy egy

választott) szakma

szabályainak

veszélyei, ártalmai

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)


módszer neve


szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és


1.1 magyarázat x

Szakkönyvek,

munkavédelmi tárgyú

jogszabályok

1.2. megbeszélés x

Munkabaleset, foglalkozási

megbetegedés

elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

1.4. házi feladat x -

1.5. teszt x -

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul:

A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a

tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot

az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló

szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az

intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló

teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek.

81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)

52-60% elégséges (2)

0-51% elégtelen (1)

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mu

nk

ajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

avis

zon

y

léte

síté

se

Áll

ásk

eres

és

Mu

nk

anél

kü

lisé

g

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x x






SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei,

munkavállaló felelőssége x x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és

nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és

lehetőségei x x


pályaválasztási tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x

Elemi szintű számítógéphasználat x x x x

Információforrások kezelése x x x x

Köznyelvi beszédkészség x x x x


Önfejlesztés x x x x

Szervezőkészség x x


Kapcsolatteremtő készség x x x



Logikus gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x

Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra





-

Témakörök

Munkajogi alapismeretek 4 óra



munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége

(vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés

módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti

jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka

törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas

munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás(mezőgazdasági, turisztikai

idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka,

iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

Munkaviszony létesítése 4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan

munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai,

próbaidő.


dokumentumok.


járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként

egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

Álláskeresés 4 óra



Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz

fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő e-mail cím és fénykép

megválasztása, motivációs levél felépítése.


kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban

történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába

történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási

Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).


Munkanélküliség 4 óra



kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése,

nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a

munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély.

Utazási költségtérítés.



szabályai.

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi

Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.


foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).







Tanterem



Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések E

gyén

i

Cso

port

-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x -

1.6. Információk önálló rendszerezése x -


rendszerezése x -



2.1. Leírás készítése x -

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x -




módszer neve



felszerelések


1.1 magyarázat x -

1.2. megbeszélés x -

1.3. vita x -

1.4. szemléltetés x -

1.5. szerepjáték x -












81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Ny

elv

tan

i

ren

dsz

erez

és I

.

Ny

elv

tan

i

ren

dsz

erez

és I

I.

Ny

elv

i

kés

zség

fejl

eszt

é

s M

un

kav

álla

lói

szó

kin

cs

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x x x x


formanyomtatványt kitölt x x x x



SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelven x x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven

feltett egyszerű kérdések megértése, illetve

azokra való reagálás egyszerű mondatokban

x x x x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x x


Nyelvi magabiztosság x x x



Információgyűjtés x x


Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra












Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:

Idegen nyelvek

Témakörök

Nyelvtani rendszerezés 1 10 óra

A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve

begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon

gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó

egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák

alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a

munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a

jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes igeidő használattal ezekre

egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos

használata révén fog megvalósulni.

Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra

A témakör tananyagaként megfogalmazottnyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód,

illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz

egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt.

Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a

választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket.

A kérdésfeltevés, a szórendalapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra,

hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is

egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.

Nyelvi készségfejlesztés 24 óra

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai

készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez

kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív

memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási

képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz

alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon

idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.

Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű

anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az

anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két

fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.


személyes bemutatkozás

a munka világa

napi tevékenységek, aktivitás

étkezés, szállás

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a

célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

Munkavállalói szókincs 20 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/


lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi

koherenciával be tudjon mutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának

elsajátítása révén alkalmas lesz a munka lehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban.

Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai

jellegű szókincset ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt

kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen

az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.





Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Egyén

i

Cso

port

-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x x -


rendszerezése x -



2.1. Levélírás x -


kérdésekre x -


3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x -



szövegfeldolgozás x -

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x -



módszer neve




1.1 magyarázat x -



1.4. kooperatív tanulás x -



1.7. digitális alapú

feladatmegoldás x -











81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Gazdálkodás

megnevezésű



A 10045-12azonosító számú, Gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


10045-12

Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások V

isel

ked

ésk

ult

úra

, ko

mm

un

ikác

ió.

A g

azd

álk

od

ás e

lem

ei,

a pia

c.

A v

end

églá

tás

fog

alm

a, f

őte

vék

eny

ségei

.

Üzl

etk

örö

k é

s ü

zlet

típu

sok

.

Tár

gyi-

, sz

emél

yi

felt

étel

ek,

munk

aüg

yi

ism

eret

ek.

A v

end

églá

tásb

an j

elle

mző

vál

lalk

ozá

si

form

ák.

Adó

zási

ism

eret

ek.

Mar

ket

ing

a v

endég

látá

sban

.

Ügyv

itel

a v

endég

látá

sban

.

Vis

zon

ysz

ámo

k

Táp

érté

k-,

tö

meg

- és

ves

ztes

égsz

ámít

ás

Lét

szám

- és

bér

gaz

dál

ko

dás

Árk

épzé

s

Jöv

edel

mez

ősé

g

Kés

zlet

gaz

dál

ko

dás

Els

zám

olt

atás

FELADATOK

Alkalmazza a gazdálkodás

összefüggéseit x x

Felméri az üzletben megjelenő

keresletet és kínálatot x x

Választékot állít össze, árlapot

készít x x

Figyelemmel kíséri az

árukészletet x x x

Ellenőrzi a napi árukészletet

és vételez a raktárból x x x

Elvégzi az áruátvétel és

tárolás szakszerű

dokumentálását

x x

Rendelést állít össze x

Árut vesz át x

Leltározási feladatokat végez x x x

Bizonylatokat állít ki x x x x

Standol, elszámol a napi

bevétellel x x x x

Nyugtát,

készpénzfizetési/átutalási

számlát állít ki

x x x

Jelenléti ívet vezet x x

Elkészíti, módosítja a

munkabeosztást x x

Ételt, italt,

cukrászkészítményt,

árukat beáraz

x

Anyaghányadot, kalkulációt

készít x x x

Veszteségszámításokat végez x x

Gazdálkodási számításokat

végez x x x x x x x x

Kiszámítja az ételek tápanyag-

és energiatartalmát x

Az áru tömegével kapcsolatos

számításokat készít x

Figyelemmel kíséri az üzleti

eredmény és költségek

alakulását

x x

Megkülönbözteti a vendéglátó

vállalkozási lehetőségeket

és azok feltételeit

x

Üzlettípusa marketingelemeit

használja x x x

Értékesítést ösztönző

tevékenységet folytat x x x

Alkalmazza az üzleti

kommunikáció eszközeit x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A gazdálkodás körfolyamata

és elemei x

A gazdálkodás piaci szereplői x

A piacok csoportosítása x

A piaci tényezők és azok

összefüggései x

A piaci verseny x


A vállalkozások lényege és

jellemzői x

Gazdálkodás és ügyvitel x

Áruszükségleti terv,

árufedezet, beszerzési

formák

x x

Raktári készletek kezelése,

ellenőrzése x x

Az áruátvétel szabályai,

folyamata x x

Költségelszámolás x x

Az anyagfelhasználás mérése x

Az étlaptervezés formái,

jelentősége, alapelvei x

A vendéglátás

tevékenységének általános

feltételei

x x x

A vendéglátó tevékenység

tárgyi és személyi

feltételei

x

A munkaadó és a

munkavállaló kapcsolata:

munkaszerződés,

munkaidő beosztás,

munkabér

x x

Az üzleti gazdálkodás

bizonylatai x

A gazdálkodás elemei,

összefüggése és

eredménye

x x

A vendéglátás gazdasági

számításai x x x x x x x

A jövedelmezőséggel

kapcsolatos mutatók x

Létszám- és

bérgazdálkodással

kapcsolatos mutatók

x x

Készletgazdálkodással

kapcsolatos mutatók x x x

Árképzés x x

Marketing alapismeretek x

Marketing tevékenység és

reklámeszközök a

vendéglátásban

x

Értékesítés ösztönzés eszközei x

Viselkedéskultúra,

kommunikáció x x

Az üzleti élet írásbeli formái x x

A vendéglátás üzletkörei és

üzlettípusai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg

megértése x x x x x x x x x x x x x x

Szakmai nyelvi íráskészség x x x x x x x x x x x x x x


megértése x x x x x x x x x x x x x x

Szakmai nyelvű

beszédkészség x x x x x x x

Elemi számolási készség x x x x x x x


Önállóság x x x x x x x x x x x x x x

Szorgalom, igyekezet x x x x x x x x x x x x x x


Közérthetőség x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Tervezési képesség x x x x x x x x x x x x x x

Rendszerező képesség x x x x x x x x x x x x x x

Áttekintő képesség x x x x x x x x x x x x x

Vendéglátó gazdálkodás tantárgy 88 óra

A gazdaság alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység megjelenési

formáinak megismerése. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos ismeretek

megszerzése. A vendéglátásban leggyakrabban előforduló vállalkozási formák megismerése. A

vendéglátásra jellemző munkaerő-gazdálkodási feladatok meghatározása. Alapvető adózási

ismeretek elsajátítása. A vendéglátás főtevékenységeinek, üzletköreinek megismerése. A

vendéglátásban alkalmazandó kommunikációs és marketing elemek elsajátítása.


A tantárgy tananyagtartalma kapcsolódik a szakmai modulok méréssel, anyaggazdálkodással és kínálat

összeállítással kapcsolatos területeihez, felhasználva a közismereti tantárgyakban elsajátított

általános kommunikációs, matematikai és társadalomismereti tartalmakat.

Témakörök

Viselkedéskultúra, kommunikáció 8 óra

A kommunikáció fogalma, folyamata, elemei, formái, csatornái, módjai (verbális, non-verbális)

Embertípusok, személyiségtípusok (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus)

Szóbeli kommunikáció (kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás,

kapcsolattartás: beszélgetés, ismertetés, kapcsolat lezárása: elköszönés)

Írásbeli kommunikáció (üzleti / hivatalos levél, önéletrajz, névjegykártya)

Modern kommunikációs csatornák szerepe, előnye-hátránya, használatának szabályai (e-mail, fax, SMS,

MMS, üzenetrögzítő)

A gazdálkodás elemei, a piac 8 óra

A gazdálkodás alapfogalmai

A gazdálkodás körfolyamata, termelési-újratermelési ciklus, a gazdálkodás összefüggései (szükséglet,

igény, termelés, elosztás, csere,a pénz, mint fizetőeszköz - kialakulásának rövid áttekintése,

fogyasztás)

Szükségletek csoportosítása (fontosság, mennyiség, minőség)

Nemzetgazdaság fogalma, tagozódása (ág, ágazat, alágazat, szakágazat, szektorok)

A piac fogalma, fajtái (áru, szolgáltatás, pénz, tőke, munkaerő)

A piac történeti áttekintése (tiszta piacgazdaság, tervgazdaság, vegyes piacgazdaság)

A piac tényezői és azok kapcsolata (kereslet – kínálat – ár)

A piaci verseny (feltételei), korunk piaci helyzete

A vendéglátás fogalma, főtevékenységei 10 óra

A vendéglátás fogalma

A vendéglátás helye, szerepe a nemzetgazdaságban

A vendéglátás feladata

A vendéglátás jelentősége (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai)

A vendéglátás fő- és melléktevékenységei:

Beszerzés (árufőcsoportok, vendéglátásban jellemző árurendelési- beszerzési típusok: szállítási

szerződés, cash and carry, árurendelést befolyásoló tényezők: pillanatnyi készlet, törzskészlet,

biztonsági készlet, árak, akciók, szezon, felvett foglalások, szállítási kondíciók, forgótőke, fizetési

feltételek, HACCP minősítés, hűtőlánc). Szerződéskötés, árurendelés.

Raktározás (áruátvétel kritériumai: mennyiségi, minőségi, értékbeli, számla, szállítólevél, áruátvétel

eszközei pl. mérleg, raktárak típusai: szárazáru, földesáru, hús, hal, tojás, szakosított tárolás, FIFO

elv, raktárak kialakításának szabályai, helyiségek kapcsolatai, útvonalak)

Termelés (áruvételezés szabályai, vételezési ív, vételezés szempontjai: pillanatnyi készlet, várt

forgalom, szakosított előkészítés: zöldség, hús, hal, tojás, termelés helyiségei: konyhák típusai)

Értékesítés (választékközlés eszközei: étlap, itallap, árlap…, ártájékoztatás, rendelés folyamata, hidegen

– melegen tartás, értékesítési rendszerek: kiszolgálás, felszolgálás, önkiszolgálás)

Szolgáltatás (szolgáltatás fogalma, vendéglátás jellemző szolgáltatásai)

Mellékfolyamatok (mosogatás: fehér, fekete, hulladékkezelés: veszélyes hulladékok, stb.)

Üzletkörök és üzlettípusok.

Tárgyi-, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek 10 óra

Vendéglátás üzemei, üzletei (termelőüzemek tevékenysége, üzem-, üzlet-, üzlethálózat fogalma).

Üzletkörök (melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek).

Üzlettípusok jellemzői (elhelyezkedés, kialakítás, berendezés, választék, befogadóképesség, vendégkör,

árak, szolgáltatások).

A vendéglátás tárgyi feltételei (üzem, üzlet, termelés és értékesítés helyiségei, berendezései).

A vendéglátás személyi feltételei (termelés, értékesítés, szolgáltatás munkakörei) és munkaügyi

ismeretek.

Munkáltató és munkavállaló kapcsolata (munkaszerződés fogalma, tartalma, jellemzői) Munkavállaló és

munkáltató jogai és kötelességei.

Munkaköri leírás célja, tartalma.

Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés célja, főbb tartalmi elemei.

Munkaerő- és létszámgazdálkodás célja, tartalma (állományi-, dolgozói-, átlaglétszám, fluktuáció,

termelékenység, átlagbér).

Munkaidő beosztási formák (azonos időben, osztott, törzsidő, rugalmas).

Bérezési formák (minimálbér, alapbér, jutalék, prémium, órabér, béren kívüli juttatási formák).

Munkaidő beosztás, szabadságolás dokumentumai.

A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák.

Adózási ismeretek 20 óra

A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai (állam, gazdálkodó szervezetek, háztartás).

Vállalkozási formák, típusok (egyéni és társas vállalkozások, KKT, BT, KFT, RT).

Vendéglátásra jellemző vállalkozási típusok jellemzői (egyéni, BT, KFT alapítása, alapításának

feltételei, dokumentumai, tagjai, tagok felelőssége, tagok jogai, vállalkozások vagyona,

megszűntetési módjai, belső és külső ellenőrzése, NAV).

Adó fogalma, adó alanya, tárgya, adózás alapelvei, funkciói.

Adók csoportosítása, főbb adófajták jellemzői (SZJA, jövedéki adó, osztalékadó, nyereségadó, helyi

adók, ÁFA).

Marketing a vendéglátásban 16 óra

A marketing fogalma, kialakulása, fejlődési szakaszai.

A marketingtevékenység részfolyamatai (piacszegmentálás és a piaci csoportok jellemzői, a piackutatás

módjai és azok jellemzői, a marketing-mix elemei és jellemzői, végrehajtás és ellenőrzés).

A marketingkommunikáció eszközei: reklám (feladata, célja, formái, fogalma, a reklámüzenet, a

reklámeszköz fogalma és csoportjai, a reklámhordozó fogalma és csoportjai, a vendéglátásban

alkalmazott üzleten belüli és üzleten kívüli reklámeszközök és reklámhordozók).

Személyes eladás (fogalma, jellemzői), közönségkapcsolatok (fogalma, feladatai, fajtái),

eladásösztönzés (fogalma, eszközei), egyéb piacbefolyásoló eszközök.

Ügyvitel a vendéglátásban 16 óra

Bizonylatok típusai, szigorú számadású bizonylatok jellemzői.

Ügyvitel fogalma, gazdasági esemény és bizonylatolás.

Nyomtatványok felismerése, kitöltése, alkalmazása, tartalmának ismerete(készpénzfizetési számla,

nyugta, átutalási számla, felvásárlási jegy, standív, étkezési utalványok, vásárlók könyve).

Készletgazdálkodás a vendéglátásban: a készletgazdálkodás fogalmai (nyitókészlet, készletnövekedés,

készletcsökkenés, értékesítésen kívüli készletcsökkenés, zárókészlet, átlagkészlet, forgási sebesség)

bizonylatainak típusai, kitöltése (szállítólevél, számla, bevételezési-kiadási bizonylat, vételezési

jegy, selejtezési ív).

Leltározás: áruátvétel, bevételezés, készletnyilvántartás, leltározás módjai (elszámoltató, lecsapó, átadó-

átvevő, vagyonmegállapító) folyamata, bizonylatainak ismerete, kitöltése (leltárív,

leltárjegyzőkönyv), standolás.


Tanterem




módszer neve


szervezeti kerete


felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása) egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x -

1.2. elbeszélés x -

1.3. kiselőadás x -


1.5. vita -




1.9. egyéb -


Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -



2.1. Írásos elemzések készítése x -



kérdésekre x -

2.4. Tesztfeladat megoldása x -


felkészüléssel x -

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése

szóban x -

2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése

szóban x -


3.1. Utólagos szóbeli beszámoló x -














81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Szakmai számítások tantárgy 120 óra


Alapvető statisztikai, árképzési, jövedelmezőségi számítási ismeretek megismerése, alkalmazása.

Termékek és szolgáltatások árának kialakítása, összetételének elemzése. Vendéglátó üzletek

bevételének, kiadásainak, költségeinek, eredményének elemzése. Optimális készlet kialakításához

szükséges számolási ismeretek elsajátítása. Bevétel, eredmény, költség tervezése, elemzése

mutatószámok, viszonyszámok segítségével. Optimális létszám és bérgazdálkodás megismerése,

mutatószámainak alkalmazása.


A tantárgy tananyagtartalma felhasználja a közismeretben elsajátított matematikai alapokat, ráépül a

Vendéglátó gazdálkodás tantárgy fogalmi rendszerére és kapcsolódik az Általános élelmiszer-

ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy témaköreihez.

Témakörök

Viszonyszámok 14 óra

Százalékszámítás, kerekítés szabályai

Statisztikai ábrázolási módok (kördiagram, oszlopdiagram, idősor), statisztikai táblázatok

Megoszlási viszonyszám

Bázis- és láncviszonyszám

Dinamikus viszonyszám

Tervfeladat- és tervteljesítési viszonyszám

Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás 12 óra

Mértékegység átváltások

Alapfogalmak (bruttó súly, tárasúly, nettó súly)

Energia- és tápérték táblázat

Anyaghányad-számítás

Tömegszámítás

Veszteség- és tömegnövekedés számítás

Létszám- és bérgazdálkodás 10 óra

Átlaglétszám számítása

Munkabér költség, bérköltség közterhekkel kiszámítása

Termelékenység számítása

Átlagbér számítása

Bérszínvonal, bérszínvonal közterhekkel

Árképzés 30 óra

Árkialakítás szempontjai

Áruk és szolgáltatások árának kialakítása, sajátosságai, felépítése (bruttó és nettó ár, ÁFA, beszerzési ár,

árrés, haszonkulcs)

ÁFA számítás

Árképzés, árkialakítás

Árengedmény- és felárszámítás

Ár- és bevételelemzés (árrés-szint, anyagfelhasználási-szint, haszonkulcs)

Jövedelmezőség 26 óra

A költség fogalma, fajtái és azok csoportosítása (nemek szerint, bevételhez való viszonya szerint,

elszámolhatóság szerint)

Költséggazdálkodás, költségelemzés (költségszint)

Az eredmény fogalma (nyereség, veszteség, null szaldó / fedezeti pont)

Az eredmény-kimutatás menete, jövedelmezőségi tábla készítése, az adózott és az adózatlan eredmény

kiszámítása

Az eredmény elemzése (eredményszint)

Készletgazdálkodás 10 óra

Átlagkészlet számítási módok, azok alkalmazása (számtani átlag, súlyozott átlag, kronologikus átlag)

Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása

Készletgazdálkodási mutatószámok alkalmazása (forgási sebesség napokba és fordulatokban)

Elszámoltatás 18 óra

Leltárhiány, többlet értelmezése

Normalizált hiány, készen tartási veszteség értelmezése

Raktár elszámoltatása

Termelés elszámoltatása

Értékesítés elszámoltatása


Tanterem


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek (ajánlás)


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -






Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




rendszerezése x -















81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Élelmiszer, fogyasztóvédelem

megnevezésű


A 10044-12 azonosító számú, Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Általános élelmiszer-ismeretek,

fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

Az

élel

mis

zere

ket

felé

pít

ő a

ny

agok

és

táp

érté

kü

k

meg

őrz

ése

Ven

dég

látó

üzl

et

kia

lakít

ásán

ak

felt

étel

ei

Ven

dég

látó

tev

éken

ysé

g

foly

tatá

sán

ak

kö

vet

elm

ény

ei

Fo

gy

aszt

óvéd

elem

Áll

ati

ered

etű

élel

mis

zere

k

Nö

vén

yi

ered

etű

élel

mis

zere

k

Éd

esít

ősz

erek

és

édes

ipar

i

term

ékek

,

ko

ffei

nta

rtal

mú

élv

ezet

i ár

uk

Fű

szer

ek, íz

esít

ők

,

zam

atosí

tók

, és

állo

mán

yja

vít

ók

Ital

ok

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű

táplálkozástudomány eredményeit x x x

Alkalmazza a korszerű életmódhoz

kötődő sajátosságokat x x x

Alkalmazza az élelmiszerkutatások

eredményeit x x x

Alkalmazza a diétás szabályokat x x x

Betartja és betartatja a HACCP

előírásait x x x x x

Betartja és betartatja a higiéniai

előírásokat x x x x x


élelmiszereket x x x x x x x x

Alapanyagokat vizsgál és/vagy

ellenőriz x x x x x x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve

minőség-megőrzési időket és az

áruk minőségét

x x x x x

Az előírásoknak megfelelően

alkalmazza a mintavételi

szabályokat

x

Betartja és betartatja a

környezetvédelmi előírásokat x x x x x

Betartja a fogyasztóvédelmi

előírásokat x

Magas fokú személyi higiéniát tart

fenn az élelmiszer forgalmazás

során

x x

SZAKMAI ISMERETEK

Táplálkozástudományi alapismeretek x

Élelmiszerek tápértékének megőrzése x

Mikroorganizmusok jellemzői x

Élelmiszerek tartósítása x

Malomipari termékek, sütőipari

termékek, tészták x

Természetes édesítőszerek,

mesterséges édesítőszerek x

Zsiradékok x x

Tej, tejtermékek x

Tojás x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék,

halak és hidegvérűek, vadak x

Zöldségek, gyümölcsök x

Édesipari termékek, koffeintartalmú

élelmiszerek x

Alkoholtartalmú italok, alkoholmentes

italok x

Fűszerek, ízesítőanyagok,

adalékanyagok, kényelmi anyagok x

Élelmiszer vizsgálat x

A HACCP élelmiszerbiztonsági

rendszer alapelvei x

Személyi higiénia x x

Nyersanyagok beszerzési, átvételi,

tárolási, előkészítési

követelményei

x

Vendéglátó termékkészítés, tárolás,

szállítás, kiszolgálás kritikus

pontjainak meghatározása

x

Vendéglátó műhely, konyha, eladótér

higiéniája, kritikus pontok

ellenőrzése

x x


környezetvédelmi előírásai x

Hazai és EU-s fogyasztóvédelmi

szabályok x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x


megértése x x x x x x x x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x x x x x x x x


Pontosság x x x x x x x x

Felelősségtudat x x x x


Határozottság x


Rendszerező képesség x x x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x x x

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelemtantárgy 36 óra


Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a

táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A vendéglátó üzlet kialakításának és

üzemeltetésének követelményei és a működéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi és HACCP

szabályok elméleti hátterének megismertetése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A

feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

Témakörök

Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése 20 óra

Az élelmiszerek fogalma.

Az élelmiszerek árujellemzői és forgalmazásuk feltételei.

Táplálkozás jelentősége.

Az élelmiszereket felépítő anyagok: víz, fehérjék, zsiradékok és zsírszerű anyagok, szénhidrátok,

vitaminok, ásványi anyagok, adalékanyagok.

Emésztés, tápanyag felszívódás.

Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete.

Élelmiszerek tápértékének megőrzése.

Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra.

Az élelmiszerek feldolgozása folyamán bekövetkező változások.

Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei.

Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége.

Az élelmiszerek romlása.

A tartósítás fogalma.

Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei.

Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei.

Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei.

Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei.

Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 8 óra

Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei.

Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei.

A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek kereszteződésének tilalma.

Bejáratok kialakításának követelményei.

Raktárak kialakításának követelményei.

Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei.

Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei.

Mosogatók kialakításának követelményei.

Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei.


Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat

igazolása.

Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei.

Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek.

Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 4óra

A témakör részletes kifejtése.

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei.

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei.

Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai.

Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai.

Fogyasztóvédelem 4 óra

Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme

Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása

Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog

Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel

Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek

Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek

Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek

Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai

Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése

Jegyzőkönyv kitöltése

Válaszadás határideje a bejegyzésre

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama

Szavatosság és jótállás helytállási bizonyítási kötelezettségei


Tanterem




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -


1.9. szimuláció x -




Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Egyén

i

Cso

port

-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -


szóban x -




3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -


3.4. Csoportos versenyjáték x -











81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Élelmiszerek csoportjai 104 óra


A vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai

szerepének és fontosságának megismerése a felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

Az Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgybanA technológiai alapismeretek témakörhöz

kapcsolódó tartalom.

Témakörök

Növényi eredetű élelmiszerek 36 óra

Növényi eredetű zsiradékok jellemzése és felhasználása.

Zsírok, olajok fogalom-meghatározása.

A növényi olajok, zsírok jellemzői, alapanyagai, előállításuk fő lépcsői.

Az állati eredetű zsírok jellemzői, előállításuk.

Zsírok-olajok minőségértékelésének szempontjai.

A termékcsoport áruinak minőségmegőrzése.

Zöldségek jellemzése és felhasználása.

A gyümölcs- és zöldségáruk árurendszere.

A gyümölcs- és zöldségáruk árutulajdonságai.

Gyümölcsfajták jellemző árutulajdonságai.

Zöldségfajták jellemző árutulajdonságai.

Gyümölcs- és zöldségáruk minőségmegőrzése, forgalmazásuk szabályai.

Gyümölcsök jellemzése és felhasználása

Gabona-, malom-, sütő- és tésztaipari termékek jellemzése és felhasználása.

A gabonafajták és alkalmazásuk az emberi táplálkozásban.

Malomipari műveletek és termékeik.

Száraztészták.

A kenyér.

Sütőipari fehértermékek.

Állati eredetű élelmiszerek 36 óra

Állati eredetű zsiradékok (vaj, sertészsír, baromfizsír, háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése

felhasználása.

Tej, tejkészítmények, tejtermékek jellemzése, felhasználása (tej, túró, joghurt, sajt, vaj, ízesített

tejkészítmények, tejkonzervek, sűrített tej, stb.). A tej és tejkészítmények, tejtermékek tárolása,

eltarthatósága, vendéglátó ipari felhasználása.

Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása. Tojás minősítése, tárolása,

tartósított termékei. A tojás tárolása, eltarthatósága vendéglátó ipari felhasználása.

Hús, húsipari termékek jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Tartós és nem tartós

húsipari termékek, darabos áruk, vörös áruk, pácolt, főtt, füstölt, szárított készítmények. A húsipari

termékek eltarthatósága, tárolása és vendéglátó ipari felhasználása.

A húsfeldolgozó-ipar nyersanyagai.

Alapanyagok, segéd- és járulékos anyagok.

Húsfeldolgozóipari műveletek.

A húsfeldolgozóipar termékeinek jellemzése és csoportosítása, minőségi követelményei.

Töltelékes áruk: hőkezeléssel és hőkezelés nélkül készült töltelékes áruk.

Darabos húskészítmények.

Étkezési szalonnák.

Húskonzervek.

A halfeldolgozóipar termékei.

Halkonzervek.

Baromfiipari termékek, vágott baromfik jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. A

háziszárnyasok (tyúk, liba, kacsa, pulyka, stb.) feldolgozása. A baromfihúsból készült húsipari

termékek, tárolása, eltarthatósága.

Vadak jellemzése felhasználása. A vadhúsok táplálkozástani jelentősége. A vadhúsok kezelése,

feldolgozása. A vadak csoportosítása.

Halak és hidegvérűek jellemzése felhasználása.

Egyéb hidegvérű állatok jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Halak, puhatestűek,

rákok, kagylók, étkezési csigák.

Édesítőszerek és édesipari termékek,

koffeintartalmú élvezeti áruk 4 óra

Természetes édesítőszerek jellemzése és felhasználása.

Mesterséges édesítőszerek jellemzése és felhasználása.

Kakaópor jellemzése és felhasználása.

Csokoládétermékek és bevonómasszák jellemzése és felhasználása.

Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, kávé felhasználása.

Teafajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása.

Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók 4 óra

Fűszerek jellemzése és felhasználása.

Ízesítőanyagok, só és ecet jellemzése, felhasználása.

Adalékanyagok jellemzése és felhasználása.

Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása.

Italok 24 óra

Alkoholtartalmú italok jellemzése és felhasználása.

Alkoholmentes italok.

Természetes vizek, ásványvizek, gyógyvizek fogalma, biológiai hatása, szerepük a kereskedelemben.

Gyümölcs- és zöldséglevek, szörpök (élettani hatásuk, alapanyagaik,

minőségi követelmények).

Szénsavas üdítőitalok (táplálkozástani hatásuk, kereskedelmi jelentőségük, minőségi követelményeik,

minőségmegőrzés időtartama).

Alkoholtartalmú italok.

Az alkohol élettani hatásának ismertetése.

A kulturált alkoholfogyasztás szabályai.

Hazánk borvidékei.

A borok.

A borok fogalma, jellemzése, készítése, kezelése és gondozása, palackozása, tárolása.

Minőséget meghatározó tényezők.

A borok típusai.

Természetes borok.

Likőrborok.

Szénsavas borok.

A pezsgő gyártása, minőségi jellemzői, fajtái, minőségi követelmények, érzékszervi tulajdonságai,

választéka, palacktípusa.

A sör (jellemzése, készítése, minőségét meghatározó tényezők).

Sörök fő típusa, forgalomba hozatala.

Szeszipari készítmények (jellemzése, készítése, minőségi követelménye, kereskedelmi jelentősége).

Alkoholmentes italok jellemzése és felhasználása.


Tanterem




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Egyén

i

Cso

port

-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -


szóban x -





irányítással x -













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A



megnevezésű



A 10046-12azonosító számú, Szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10046-12



Sza

km

ai k

ifej

ezés

ek

Sza

km

ai t

ech

noló

giá

k

Sza

km

ai s

zitu

áció

k

FELADATOK

Idegen nyelven kommunikál a munkatársaival és

a vendégekkel x

Fejleszti az idegen nyelvű beszédkészségét x

Idegen nyelven telefonál x

Technológiai műveleteket, munkafolyamatokat

idegen nyelven mond el x

A gyakorlati munka során idegen nyelven

utasítást ad és fogad x

Az általános gasztronómia idegen nyelvű

szókincsét alkalmazza x x x

A vendéglátás legfontosabb idegen nyelvű

szókincsét alkalmazza x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Általános idegen nyelvű kommunikáció, olvasás,

fordítás x x x

Etikett, protokoll idegen nyelven x

Illemtani formulák idegen nyelven x

Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a

vendégekkel x x

Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a

beszállítókkal, viszonteladókkal,

munkatársakkal

x x

Vevőpanaszok kezelése idegen nyelven x x

Konyhai, cukrászati, éttermi félkész és

késztermékek idegen nyelvű technológiája x x

Italok és ételek neve, készítésük technológiájának

leírása idegen nyelven x x

Konyhai, cukrászati és éttermi gépek,

berendezések nevei és feliratainak ismerete

idegen nyelven

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Idegen nyelvű beszédkészség x

Idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése x x x

Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg

megértése x x

Idegen nyelvű géphasználati feliratok

értelmezése, megértése x x

Elemi számolási készség idegen nyelven x


Szorgalom, igyekezet x x x

Fejlődőképesség, önfejlesztés x x x


Határozottság x




Gyakorlatias feladatértelmezés x x

Szakmai idegen nyelv tantárgy 72 óra


A vendéglátásban használt szakmai szókincs elsajátítása, alkalmazása. Különböző ételkészítési,

cukrászati technológiák idegen nyelvű ismerete, alkalmazása. A vendéglátás termelésében,

értékesítésében jellemző szituációk idegen nyelvű kezelése.


A tantárgy tananyagtartalma a közismereti nyelvtanításban elsajátított ismeretekre épül és kapcsolódik a

11497-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv modul és az alap-szakképesítések

közös moduljaihoz, valamint a saját szakmai modulok tartalmaihoz.

Témakörök

Szakmai kifejezések 26 óra

Gasztronómia nyersanyagai.

Cukrászkészítmények megnevezései.

Ételek megnevezései.

Italok megnevezései.

Vendéglátó ipari egységek és helyiségeik.

Vendéglátásban használatos eszközök, berendezések, gépek megnevezései.

Beszerzési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések.

Termelési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések.

Értékesítési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések.

Szakmai technológiák 25 óra

Cukrászati technológiák.

Ételkészítési technológiák.

Italok készítése, felszolgálás folyamatai.

Szakmai szituációk 21 óra

Kommunikáció a munkatársakkal.

Etikett, protokoll alkalmazása.

Kommunikáció a vendégekkel.

Vendégek fogadása.

Ajánlás idegen nyelven.

Rendelésfelvétel idegen nyelven.

Panaszkezelés.


Tanterem




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -


szóban x -





irányítással x -













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Konyhai kisegítés

megnevezésű



A 10049-12azonosító számú, Konyhai kisegítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


10049-12

Konyhai kisegítés

Előkészítési és ételkészítési

alapismeretek

Előkészítési és ételkészítési

alapozó gyakorlat

Mu

nk

avéd

elem

, tű

zvéd

elem

,

szak

mai

elv

árás

ok,

HA

CC

P

Tec

hn

oló

gia

i al

apis

mer

etek

Sal

áták

, ön

tete

k,

kö

rete

k

Fő

zelé

kek

, le

ves

ek,

lev

esb

etét

ek

Mu

nk

avéd

elem

, tű

zvéd

elem

,

szak

mai

elv

árás

ok,

HA

CC

P

Tec

hn

oló

gia

i al

apis

mer

etek

Sal

áták

, ön

tete

k,

kö

rete

k

Fő

zelé

kek

, le

ves

ek,

lev

esb

etét

ek

FELADATOK

Elvégzi az egyéni előkészületeket x x

Előkészíti a tevékenységéhez

szükséges munkaterületet,

gépeket, berendezéseket,

eszközöket, anyagokat,

gondoskodik a

tisztántartásukról

x x x x x

Nyers és feldolgozott

élelmiszereket készít elő:

húst, halat, zöldség- és

gyümölcsféléket, tojást,

malomipari termékeket

x x x x x x

Ételkészítési alap-, kiegészítő- és

befejező műveleteket végez x x x x x x x

Salátákat, önteteket készít, tálal x x x x

Hagyományos és korszerű

konyha technológiával

készülő főzelékeket,

köreteket készít, tálal

x x x x x x x

Leveseket és levesbetéteket

készít, tálal x x x x x x x

Az étel jellegének megfelelően

készen tart x x x x x x

Gondoskodik a maradvány

tárolásáról x x x x x

Szükség szerint mosogat x x x

Rendet és tisztaságot tart a

munkakörnyezetében x x x

Betartja a munkavédelmi és

tűzrendészeti szabályokat x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Húsbontás x x

Saláták és öntetek x x

Főzelékek, köretek x x x x

Levesek, levesbetétek x x x x

Ételkészítés alap-, kiegészítő- és

befejező műveletei x x x x x x

Anyagfelhasználás ellenőrzése x x x

A konyha és kapcsolódó

helyiségeinek higiéniai,

tűzrendészeti és

munkavédelmi szabályai

x

Munkahelyi és személyi higiénia x x

Gépek, berendezések, eszközök

üzemeltetési jellemző x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi szöveg hallás utáni

megértése x x x


megértése x x x x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x x x x

Elemi számolási készség x x x x


Mozgáskoordináció (testi

ügyesség) x x x

Elhivatottság, elkötelezettség x x x

Önállóság x


Motiválhatóság x x x

Irányíthatóság x x x x x

Együttműködés x x x x


Módszeres munkavégzés x x x x x


A környezet tisztántartása x x x x x

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgy 72 óra


Az ételkészítési folyamatok különböző technológiákhoz köthető mozzanatainak elsajátítása az

előkészítés, elkészítés, készentartás, tálalás folyamatában. A saláták, öntetek, főzelékek, köretek,

levelesek, levesbetétek ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó

ételek ételkészítési technológiáinak elméleti elsajátítása.


A tantárgy az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelemtantárgy, azÉlelmiszerek

csoportjaitantárgy,valamint a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy anyagához kapcsolódik.

Témakörök

Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 6 óra

Munkavédelmi előírások a szakács szakmában.

Balesetvédelmi előírásokszakács szakmában.

Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban.

Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata.

Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata.

Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában.

HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság.

Technológiai alapismeretek 18 óra

A konyhák és kapcsolódó helyiségek kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései.

Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai.

A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, összetételük.

A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése.

Malomipari termékek előkészítése.

Állati eredetű élelmiszerek előkészítése.

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés.

Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek,

kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés.

Befejező műveletek.

Saláták, öntetek, köretek 23 óra

Saláták:

Nyers saláták,főzve készült saláták,tartósított saláták.

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek,tejtermék alapú öntetek.

Köretek készítése:

Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel,sütéssel éspárolással készíthető zöldségköretek.

Burgonyából készíthető köretek:

Főttburgonya– köretek,sültburgonya-köretek,főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek.

Gabonafélékből készíthető köretek:

Főzéssel,pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.

Tésztaköretek:

Főzéssel,sütéssel,párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek.Gyümölcsökből készíthető köretek:

Főzéssel,sütéssel,párolással készíthető gyümölcsköretek.

Vegyes köretek.

Főzelékek, levesek, levesbetétek 25 óra

Főzelékek.

Levesek, levesbetétek.

Levesek.

Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves).

Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek).

Levesbetétek.

Főzelékek.

Sűrített főzelékek.

Angolos főzelékek.

Franciás főzelékek.

Lengyeles főzelékek.

Különleges főzelékek.


Szaktanterem




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -




Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -


szóban x -





irányítással x -











81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat 72 óra


Az ételkészítési folyamatok különböző technológiákhoz köthető mozzanatainak elsajátítása készség

szinten. A saláták, öntetek, főzelékek, köretek, levelesek, levesbetétek, ételcsoportok rendszereinek

elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó ételek elkészítésének elsajátítása, begyakorlása.


A tantárgy az Előkészítési és ételkészítési alapozó ismeretek tantárgy anyagára épül és a 10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelemtantárgyés

azÉlelmiszerek csoportjaitantárgy anyagához kapcsolódik.

Témakörök

Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP

4 óra

Munkavédelmi előírások a gyakorlatban.

Balesetvédelmi előírásoka gyakorlatban.

Tűzvédelmi előírások. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása.




HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai.

A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával.

Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság.

Technológiai alapismeretek 18óra

A tankonyha és üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának

szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései.

Konyhákon használt edények és kéziszerszámok.

Az élelmiszerek kiválasztása.


Az élelmiszerek előkészítésének formái, lehetőségei, előkészítés a gyakorlatban.

A zöldség és gyümölcsfélék előkészítése.



Az elkészítés műveletei.

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés

különböző alapanyagokkal.

Az elkészítés kiegészítő műveletei.


kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés gyakorlása.

Befejező műveletek gyakorlása.

Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés gyakorlása.

Saláták, öntetek, köretek 30 óra

Saláták:

Nyers saláták,főzve készült saláták,tartósított saláták.

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek,tejtermék alapú öntetek.


Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel,sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek.


Főttburgonya – köretek,sültburgonya-köretek,főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek.


Főzéssel,pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.

Tésztaköretek:

Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek:

Főzéssel, sütéssel,párolással készíthető gyümölcsköretek.

Vegyes köretek.

Főzelékek, levesek, levesbetétek 20 óra




Levesbetétek.

Főzelékek.







Tanműhely




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -


1.3. vita x -


1.5. projekt x -



Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -





munkatevékenység x -

2.2. Műveletek gyakorlása x -

2.3. Munkamegfigyelés adott szempontok

alapján x -


3.1. Technológiai próbák végzése x -

3.2. Technológiai minták elemzése x -

3.3. Anyagminták azonosítása x -











81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Ételkészítés alapjai

megnevezésű



A 10048-12azonosító számú, Ételkészítés alapjai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


10048-12

Ételkészítés alapjai

Ételkészítési

alapok

Ételkészítési

alapgyakorlat


alapgyakorlat M

eleg

már

táso

k, m

eleg

elő

étel

ek,

hal

akb

ól,

hid

egv

érű

ekb

ől

kés

zíth

ető

étel

ek

Ház

i sz

árn

yas

ok

ból

kés

zíth

ető

éte

lek

Vág

óál

lato

kb

ól

kés

zíth

ető

éte

lek

Vad

akb

ól

kés

zíth

ető

éte

lek

Étt

erm

i m

eleg

-tés

zták

, só

s té

szta

étel

ek

Mu

nk

asze

rvez

ési

alap

ok

Mel

eg m

ártá

sok

, m

eleg

elő

étel

ek,

hal

akb

ól,

hid

egv

érű

ekb

ől,

ház

i

szár

ny

aso

kb

ól

kés

zíth

ető

éte

lek

Vág

óál

lato

kb

ól,

vad

akb

ól

kés

zíth

ető

étel

ek

Étt

erm

i m

eleg

-tés

zták

, só

s té

szta

étel

ek

Nap

i m

enü

tec

hn

oló

gia

i so

rren

djé

nek

meg

fele

lő m

un

kat

erv

ek k

észí

tése

Sal

áták

, ön

tete

k,

kö

rete

k,

főze

lék

ek

Lev

esek

, le

ves

bet

étek

, m

eleg

már

táso

k,

mel

eg e

lőét

elek

, h

alak

ból,

hid

egvér

űek

ből

kés

zíth

ető

éte

lek

Ház

i sz

árn

yas

ok

ból

kés

zíth

ető

éte

lek

Vág

óál

lato

kb

ól,

vad

akb

ól

kés

zíth

ető

étel

ek

Étt

erm

i m

eleg

-tés

zták

, só

s té

szta

étel

ek.

FELADATOK

Tájékozódik a napi

feladatokról x x x x x x x x x x

Előkészíti a

munkaterületet,

gépeket,

berendezéseket,

eszközöket,

anyagokat

x x x x x x x x x

Használja a korszerű

technikai gépeket,

berendezéseket,

eszközöket

x x x x x x x x x x

Hagyományos

ételekhez tartozó

mártásokat készít,

tálal

x x x x x x x x

Meleg előételeket

készít, a tálalási

szabályokat

nyomon követi és

alkalmazza

x x x x x x x x

Sós tészta ételeket

készít, tálal x x x x x x x x

Halakból és egyéb

hidegvérű

állatokból ételeket

készít, tálal

x x x x x x x x

A hazai és nemzetközi

vágóállatok

húsrészeiből

ételeket készít, tálal

x x x x x x x x x x x


ételeket készít és

tálal

x x x x x x x x x

Vadhúsokból ételeket

készít és tálal x x x x x x x x x x x

Éttermi meleg-tésztákat

készít törekedve a

hagyományos

készítési módra,

újszerű megjelenési

formában tálalva

x x x x x x

Egyszerű menüt elkészít

és tálal x x x x x x x x x x

Helyben fogyasztásra

vagy elvitelre

ételeket adagol,

tálal, díszít


Ügyel a

vagyonbiztonságra x x x x x x x x x x

Betartja a higiéniai

előírásokat,

HACCP

szabályokat

x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Az ételkészítés alap,

kiegészítő, és

befejező műveletei

x x x x x x x x x x x x x x

Hagyományos

ételekhez tartozó

mártások

x x x x

Meleg előételek x x x x

Sós tésztaételek x x x x x

Halakból, egyéb

hidegvérű

állatokból


x x x x

Vágóállatok

húsrészeinek,

belsőségeinek

felhasználhatósága

x x x x x x


készíthető ételek x x x x x

Vadhúsokból készíthető

ételek x x x x x x

Éttermi meleg-tészták x x x x x

Menü összeállítás

alapszabályai x x x x x x

Gépek, berendezések,

eszközök

üzemeltetési

jellemzői

x x x x x x x x x x

Üzemtan x x x x x x x x x

A konyha és

kapcsolódó

helyiségeinek

higiéniai,

tűzrendészeti,

minőségbiztosítási,

munka- és

vagyonvédelmi

szabályai

x x x x x x x x x

Napi konyhai feladatok x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Kézírás x x x x x x x x x

Olvasott szakmai

szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x

Szakmai nyelvű hallott

szöveg megértése x x x x x x x x x x x

Szakmai nyelvű

beszédkészség x x x x x x x x x x x x

Elemi számolási

készség x x x x x x x x x x x x x


Állóképesség x x x x x x x x

Mozgáskoordináció

(testi ügyesség) x x x x x x x x

Kézügyesség x x x x x x x x


Kompromisszum-

készség x x x x x x x x x


Áttekintő képesség x x x x x x x x x x x

A környezet

tisztántartása x x x x x x x x

Problémamegoldás,

hibaelhárítás x x x x x x x x x

Ételkészítési alapok 180 óra


A meleg mártások, meleg előételek, halak, hidegvérűek, vágóállatok, házi szárnyasok, vadak, éttermi

meleg-tészták, sós tésztaételek ételcsoportok elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó ételek

ételkészítési technológiáinak elméleti elsajátítása.


A tantárgy az 10049-12 Konyhai kisegítés modul szakmai tartalmára épül és kapcsolódik a Vendéglátó

gazdálkodás tantárgy tananyagtartalmához.

Témakörök

Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthetőételek 31 óra

Mártások, pecsenyelevek.

Melegmártások:

Egyszerű meleg mártások.

Gyümölcsmártások.

Világos alapmártások.

Barnamártások.

Pecsenyelevek.

Meleg előételek:

Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött előételek, ropogósok,

felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények).

Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek, sós omlós tésztából

készíthető meleg előételek, főtt tésztából készíthető meleg előételek, palacsintából készíthető meleg

előételek, fánkok, tekercsek).

Rizottók.

Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb készítmények).

Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások, tojáslepények,

tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás).

Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, ropogósok, felfújtak,

csőben sültek, egyéb készítmények).

Meleg vegyes ízelítő.

Halakból, hidegvérűekből készíthető ételek:

Édesvízi fehér húsú halakból készíthető ételek.

Édesvízi barna húsú halakból készíthető ételek.

Tengeri fehér húsú halakból készíthető ételek.

Tengeri barna húsú halakból készíthető ételek.

Vándorhalakból készíthető ételek.

Hidegvérű állatokból készíthető ételek.

Háziszárnyasokból készíthető ételek 26óra

Házi szárnyasokból készíthető ételek.

Egészben sütéssel, töltéssel készíthető háziszárnyas ételek.

Frissen sütéssel készíthető háziszárnyas ételek.

Párolással készíthető háziszárnyas ételek.

Főzéssel készíthető háziszárnyas ételek.

Vágóállatokból készíthető ételek 66 óra

Marhahúsból készíthető ételek:

Egészben sütéssel készíthető ételek.

Frissen sütéssel készíthető ételek.

Párolással készíthető ételek.

Apróhúsból készíthető marhahús ételek.

Borjúhúsból készíthető ételek:




Sertéshúsból készíthető ételek:




Főzéssel készíthető ételek.

Belsőségekből készíthető ételek.

Bárány és ürühúsból készíthető ételek:

Egészben sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek.

Frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek.

Párolással készíthető bárány és ürühús ételek.

Vadakból készíthető ételek 9óra

Vadhúsokból készíthető ételek:

Egészben sütéssel készíthető vadhúsételek (nagyvadakból és apróvadakból).

Frissen sütéssel készíthető vadhúsételek (nagyvadakból és apróvadakból).

Párolással készíthető vadhúsételek (nagyvadakból és apróvadakból).

Főzéssel készíthető vadhúsételek (nagyvadakból és apróvadakból).

Éttermi meleg tészták, sós tésztaételek 34 óra

Éttermi meleg tészták és sós tésztaételek:

Gyúrt tészták:

Főtt tészták (egyszerű, burgonyás, túrós, gesztenyés).

Főtt-sült tészták (édes, sós).

Kevert tészták:

Palacsinták.

Galuskák.

Morzsafélék.

Egyéb kevert tészták.

Omlós tészták.

Rétesek.

Felvert tészták.

Vajastészták.

Égetett tészták.

Felfújtak, pudingok.

Munkaszervezési alapok 14óra

Egyszerű menü összeállításának szabályai és az összeállított menükhöz szükséges gépek, berendezések,

eszközök, idő- és munkaerőigény hozzárendelése.

A konyhai munkafelosztás (reszort).

A konyhai személyzet hierarchiája.

Az étlap feladata, szerepe.

Az étlap rendszere, tartalma.

Nyugat-európai rendszerű ételcsoportosítás.

Közép-európai rendszerű ételcsoportosítás.

Az étlap összeállításának szempontjai.

Étrend.


Szaktanterem / informatikaterem




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -




Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása) E

gy

éni

Cso

po

rt-

bon

tás

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -


szóban x -





irányítással x -











81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Ételkészítési alapgyakorlat 216 óra


A meleg mártások, meleg előételek, halak, hidegvérűek, vágóállatok, házi szárnyasok, vadak, éttermi

meleg-tészták, sós tésztaételek ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba

tartozó ételek elkészítésének elsajátítása, begyakorlása.


A tantárgy tananyagtartalma a 10049 Előkészítési és előkészítési alapgyakorlatok modul

tananyagtartalmára épül.

Témakörök

Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből, háziszárnyasokból készíthető ételek

30 óra

Mártások, pecsenyelevek begyakorlása.

Meleg mártások begyakorlása:

Egyszerű meleg mártások



Barnamártások.

Pecsenyelevek.

Meleg előételek elkészítése:


felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények).




Rizottók.






Meleg vegyes ízelítő összeállítása.

Halakból, hidegvérűekből készíthető ételek elkészítése:







Házi szárnyasokból készíthető ételek gyakorlása.





Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek 105óra

Marhahúsból készíthető ételek elkészítése:









Sertéshúsból készíthető ételek gyakorlása:






Bárány és ürühúsból készíthető ételek elkészítése:




Vadhúsokból készíthető ételek gyakorlása:





Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek 72 óra

Éttermi meleg tészták és sós tésztaételek gyakorlása:

Gyúrt tészták:



Kevert tészták:

Palacsinták.

Galuskák.

Morzsafélék.


Omlós tészták.

Rétesek.

Felvert tészták.

Vajastészták.

Égetett tészták.


Napi menü technológiai sorrendjének megfelelő munkatervek készítése 9 óra

Egyszerű menü összeállításának szabályai és az összeállított menükhöz szükséges gépek, berendezések,

eszközök, idő- és munkaerőigény hozzárendelése.

Munkaterv készítése 3 adagra (a szükséges gépek, berendezések eszközök, idő- és munkaerőigény

hozzárendelése).

Munkaterv készítése nagy létszámra (a szükséges gépek, berendezések eszközök, idő- és

munkaerőigény hozzárendelése számítógép használattal).

A konyhai munkafelosztás (reszort).

A konyhai személyzet hierarchiája.

Az étlap feladata, szerepe.

Az étlap rendszere, tartalma.

Nyugat-európai rendszerű ételcsoportosítás.

Közép-európai rendszerű ételcsoportosítás.

Az étlap összeállításának szempontjai.

Étrend.


Tanműhely és/vagy gyakorlati képző hely




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x x -


1.3. vita x x -

1.4. szemléltetés x x -

1.5. projekt x -



Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -





munkatevékenység x x -

2.2. Műveletek gyakorlása x x -


alapján x -















81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Ételkészítési üzemi alapgyakorlat 630 óra


A saláták, öntetek, köretek, főzelékek; levesek, levesbetétek, meleg mártások, meleg előételek,

halakból, hidegvérűekből készíthető ételekrendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba

tartozó ételek elkészítésének elsajátítása, begyakorlása.


A tantárgy tananyagtartalma a 10049 Előkészítési és előkészítési alapgyakorlatok modul

tananyagtartalmára épül.

Témakörök

Saláták, öntetek, köretek, főzelékek 140 óra

Saláták:

Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták.

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek.


Zöldségekből készíthető köretek főzéssel, gőzöléssel készíthető zöldségköretek, sütéssel készíthető

zöldségköretek, párolással készíthető zöldségköretek.


Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek.


Főzéssel készíthető gabonaköretek, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.

Tésztaköretek:

Főzéssel készíthető tésztaköretek, sütéssel készíthető tésztaköretek, párolással készíthető tésztaköretek,

gőzöléssel készíthető tésztaköretek.

Gyümölcsökből készíthető köretek:

Főzéssel készíthető gyümölcsköretek, sütéssel készíthető gyümölcsköretek, párolással készíthető

gyümölcsköretek.

Vegyes köretek.

Főzelékek:






Levesek, levesbetétek, meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek

140 óra


Levesek.



Levesbetétek.


Meleg mártások:




Barnamártások.

Pecsenyelevek.

Meleg előételek:


felfújtak, csőbensültek, egyéb készítmények).




Rizottók.














Házi szárnyasokból készíthető ételek 90 óra





Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek 140 óra

























Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek 120 óra

Éttermi meleg tészták és sós tésztaételek.

Gyúrt tészták.



Kevert tészták:

Palacsinták.

Galuskák.

Morzsafélék.


Omlós tészták.

Rétesek.

Felvert tészták.

Vajastészták.

Égetett tészták.







módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,




1.3. vita x x -


1.5. projekt x -



Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -








alapján x -















81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Ételkészítés

megnevezésű



A 10075-12azonosító számú, Ételkészítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


10075-12 Ételkészítés

Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

Az

étel

kés

zíté

s sa

játo

s

terü

lete

i I.

A

z ét

elk

észí

tés

sajá

tos

terü

lete

i II

. É

tlap

öss

zeál

lítá

sa,

mu

nk

asze

rvez

és

Kü

lön

leg

es é

s új

ko

ny

hat

echn

ikák

,

kap

csoló

dó

tech

no

lógiá

k

Az

étel

kés

zíté

s sa

játo

s

terü

lete

i I.

Az

étel

kés

zíté

s sa

játo

s

terü

lete

i II

.

Ven

dég

elő

tti

étel

kés

zíté

s

Bü

fé-

és r

end

ezv

ény

étel

ek k

észí

tése

Bü

fé é

s re

nd

ezvén

yét

elek

kal

kulá

ciója

szám

ító

gép

en

Az

étel

kés

zíté

s sa

játo

s

terü

lete

i I.

Az

étel

kés

zíté

s sa

játo

s

terü

lete

i II

.

Ven

dég

elő

tti

étel

kés

zíté

s

Bü

fé-

és r

end

ezv

ény

étel

ek k

észí

tése

Bü

fé é

s re

nd

ezvén

yét

elek

kal

kulá

ciója

szám

ító

gép

en

FELADATOK

Kapcsolatot tart a

társrészlegekkel x x x

Alkalmazza a különleges

és új

konyhatechnikát,

technológiákat,

alapanyagokat

x x x x x x x x x x

A korszerű táplálkozás

ismérveinek

megfelelően

vegetáriánus és

reformételeket készít

x x x x x x x x x x x x

A nemzetközi étkezési

szokások alapján

jellegzetes

nemzetközi ételeket

készít és tálal


Nemzeti ételeket készít és

tálal x x x x x x x x x

Hideg, meleg előételeket

készít és tálal x x x x x x x

Hidegtálat tervez és

készít x x x x x x x

Büfé és

rendezvényételeket

készít

x x x x x x x x x x

Tányérdesszerteket készít

és tálal x x x x x x x x x

Hideg édességeket készít

és tálal x x x x x x x x x

Vendég előtti

ételkészítési

műveleteket végez

x x

Díszítőelemeket készít x x x x x

Alkalmi menüsort állít

össze és készít x x x x x x x

Étlapot tervez és készít x x x x x x x

Étrendet állít össze x x x x x x x

Megtervezi és

megvalósítja az

ételek tálalását és

díszítését


Számítógépet kezel,

menüt állít össze,

adatokat rögzít,

szakmai számításokat

végez excel táblában

x x x

Betartatja a higiéniai

előírásokat, HACCP

szabályokat

x x x x x x x x x x

Betartatja a

munkavédelmi és

tűzrendészeti

szabályokat

x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Termelés technológiai

folyamatai, a

beszerzéstől az

értékesítésig

x x x x x x x x x x

Az ételkészítés alap,

kiegészítő és befejező

műveletei

x x x x x x x x x x

Vegetáriánus, reform

ételek x x x x x

Egyes nemzetek

jellegzetes ételei x x x x x

Hazai

ételkülönlegességek x x x x x x x x x x

Hideg és meleg előételek x x x

Különleges és összetett

levesek x x x

Hidegkonyhai

készítmények x x x

Tányérdesszertek x x x x x x

Hideg édességek x x x x x x


ételek x x

Tálalás x x x x x x x x x x

A hagyományos és az

alternatív étrendek

összeállításának

szabályai

x x

Vendég előtti ételkészítés x x

Tálalási szabályok,

műveletek x x x x x x x x x x

Díszítési szabályok,

műveletek x x x x x x x x x x

Gépek, berendezések,

eszközök

üzemeltetési

jellemzői

x x x x x x

Szövegszerkesztés,

táblázatkezelés,

alkalmazott

számítástechnikai

alapismeretek

x x x

Üzemtan x x x x x x

A konyha és kapcsolódó

helyiségeinek

higiéniai,

tűzrendészeti,

minőségbiztosítási,

munkavédelmi és

vagyonvédelmi

szabályai

x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg

megértése x x x x x

Szakmai nyelvű hallott

szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x

Szakmai nyelvű

beszédkészség x x x x x x x x x x x x

Elemi számolási készség x x x x x x x x x x x x x

Elemi szintű számítógép

használat x x x


Külső megjelenés x x x x x x x x

Elhivatottság,

elkötelezettség x x x x x x x x x x x x x x

Fejlődőképesség,

önfejlesztés x x x x x x x x x x x x x x


Rugalmasság x x x x x x x x

Kompromisszumkészség x x x x x x x x

Irányítási készség x x x x x x x x


Rendszerező képesség x x x x x x x x x x x x

Új ötletek, megoldások

kipróbálása x x x x x x x x x x x

Harmóniára, esztétikára

való törekvés x x x x x x x x x x x

Ételkészítési ismeretek tantárgy 32 óra


A hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek, hideg édességek, tányérdesszertek, a

hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei, ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott

ételcsoportokba tartozó ételek technológiáinak elméleti elsajátítása, technológia újdonságok

bevezetésének elméleti megalapozása, kínálattervezés.


A tantárgy az 10048-12 Ételkészítés alapjai modul tananyagtartalmáraépül és kapcsolódik a Vendéglátó

gazdálkodás tantárgy anyagához.

Témakörök

Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) 14 óra

Hidegkonyhai készítmények:

Hideg előételek:

Zöldség- és főzelékfélékből készíthető hideg előételek:

Összetett saláták, töltött zöldség- és főzelékfélék.

Gyümölcsökből készíthető hideg előételek.

Tojásból készíthető hideg előételek (töltött tojások, kocsonyázott tojások).

Pástétomok (kocsonyázott, párolt, tésztában párolt).

Galantinok.

Kocsonyák.

Hideg halételek.

Hideg húsételek, felvágottak.

Vegyes ízelítők.

Dísztálak.

Szendvicsek (nyitott, zárt, rakott).

Különleges és összetett levesek.

Levesbetétek.

Az ételkészítés sajátos területei II:(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha

jellegzetes ételei) 10óra

Hideg édességek: hideg gyümölcs készítmények, fagylaltserlegek, tányérdesszertek.

A tányér desszertek alapvető alkotóelemei:

Éttermi tészták

Hideg édességek

Felfújtak, pudingok

Cukrászsütemények

Rétesfélék

Zselék (gyümölcs, bor, joghurt, stb.)

Parfék, fagylaltok

Öntetek, mártások, habok

Dekorációk

Öntetek, egyéb kiegészítők:

- Szószok

- Mártások

- Sabayon-ok

- Redukciók

Dekorációk:

- Touille-ok („ropogósok”)

- Ostyák

- Csokoládék

- Cukrok

- Piskóták

- Gyümölcsök

Hazánk tájjellegű ételkülönlegességeiről

Hazánkkal szomszédos nemzetek konyháinak ételeiről

A francia konyha jellegzetes ételeiről

Az angol konyha jellegzetes ételeiről

A német konyha jellegzetes ételeiről

A skandináv konyha jellegzetes ételeiről

A mediterrán konyha jellegzetes ételeiről

Távol-keleti konyhák jellegzetes ételeiről

Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai és kalkulációja,

munkaszervezés 4óra

Étlap összeállítása.

Hagyományos étrend összeállítása.

Alkalmi menüsor összeállítása.

Az anyaghányadok és a szükséges nyersanyagok mennyiségeinek meghatározása.

Ármeghatározás szabályai.

A konyhai személyzet hierarchiája, feladatkörök, hatáskörök.

A munkarend kialakítása.

Kapcsolattartás a társrészlegekkel.

Különleges és új konyhatechnikák, kapcsolódó technológiák 4óra

Különleges és új konyhatechnológiák bemutatása:

Különleges és új konyhatechnológiák alkalmazása az ételkészítés során.

Hőkezelés légritkított térben (Sous-vide) .

Alacsony hőmérsékleten történő hőkezelés.

Konfitálás.

Sokkolás (cook and chill) .

Mikrohullámú hőkezelés.

Hidegen sütés technológia.

A mindenkor jelentkező új irányzatok követése.

Különféle tálalási módok, díszítésiműveletek.


Szaktanterem/Számítógépterem




módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -




Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Egyén

i

Cso

port

-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -


jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -





szóban x -


szóban x -





irányítással x -











81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Ételkészítési gyakorlat 48 óra




ételcsoportokba tartozó ételek ételkészítése, technológia újdonságok bevezetése, kínálattervezés.




Témakörök

Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) 10 óra

Hidegkonyhai készítmények termelése:

Hideg előételek:






Galantinok.

Kocsonyák.

Hideg halételek.


Vegyes ízelítők.

Dísztálak.


Különleges és összetett levesek készítése.

Levesbetétek.

Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha

jellegzetes ételei) 10óra

Hideg édességek: hideg gyümölcs készítmények, fagylaltserlegek, tányérdesszertek elkészítése.


Éttermi tészták

Hideg édességek

Felfújtak, pudingok

Cukrászsütemények

Rétesfélék

Zselék (gyümölcs, bor, joghurt, stb.)

Parfék, fagylaltok

Öntetek, mártások, habok

Dekorációk


- Szószok

- Mártások

- Sabayon-ok

- Redukciók

Dekorációk:


- Ostyák

- Csokoládék

- Cukrok

- Piskóták

- Gyümölcsök









Vendég előtti ételkészítés 8óra

Vendég asztalánál végzett műveletek:

Ételkészítés és flambírozás a vendég asztalánál

Szeletelés a vendég asztalánál

Tálalás a vendég asztalánál

Büfé- és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal 10 óra


Különleges és új konyhatechnológiák alkalmazása az ételkészítés során

Hőkezelés légritkított térben (Sous-vide)

Alacsony hőmérsékleten történő hőkezelés

Konfitálás

Sokkolás (cook and chill)

Mikrohullámú hőkezelés

Hidegen sütés technológia

A mindenkor jelentkező új irányzatok követése

Különféle tálalási módok, díszítési műveletek

Büfé és rendezvényételek kalkulációja számítógépen 10 óra

A vendéglátásban alkalmazott adminisztrációs számítógépes programok felépítése.

A vendéglátásban alkalmazott adminisztrációs számítógépes programok különböző menüpontjainak

használata.

Napi, heti és havi anyagfelhasználás nyomon követése.

Leltározás előkészítése, bonyolítása, kiértékelése.

Napi menük összeállítása.

Rendezvények ajánlatának elkészítése.

Kalkulációkészítés.

Tápanyagszámítás.






módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,




1.3. vita x x -


1.5. projekt x -



Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Egyén

i

Cso

po

rt-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -








alapján x -















81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Ételkészítési üzemi gyakorlat 560 óra




ételcsoportokba tartozó ételek ételkészítése, technológia újdonságok bevezetése, kínálattervezés.




Témakörök

Az ételkészítés sajátos területei I. (hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) 140 óra

Hidegkonyhai készítmények:

Hideg előételek:






Galantinok.

Kocsonyák.

Hideg halételek.


Vegyes ízelítők.

Dísztálak.


Különleges és összetett levesek.

Levesbetétek.

Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha

jellegzetes ételei) 140 óra

Hideg édességek: hideg gyümölcs készítmények, fagylaltserlegek, tányérdesszertek.


éttermi tészták

hideg édességek

felfújtak, pudingok

cukrászsütemények

rétesfélék

zselék (gyümölcs, bor, joghurt, stb.)

parfék, fagylaltok

öntetek, mártások, habok

dekorációk


- Szószok

- Mártások

- Sabayon-ok

- Redukciók

Dekorációk:


- Ostyák

- Csokoládék

- Cukrok

- Piskóták

- Gyümölcsök









Vendég előtti ételkészítés 126 óra

Vendég asztalánál végzett műveletek:

Ételkészítés és flambírozás a vendég asztalánál

Szeletelés a vendég asztalánál

Tálalás a vendég asztalánál

Büfé- és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal 140 óra


Különleges és új konyhatechnológiák alkalmazása az ételkészítés során

Hőkezelés légritkított térben (Sous-vide)

Alacsony hőmérsékleten történő hőkezelés

Konfitálás

Sokkolás (cook and chill)

Mikrohullámú hőkezelés

Hidegen sütés technológia

A mindenkor jelentkező új irányzatok követése

Különféle tálalási módok, díszítési műveletek.

Büfé és rendezvényételek kalkulációja számítógépen 14 óra

A vendéglátásban alkalmazott adminisztrációs számítógépes programok felépítése.

A vendéglátásban alkalmazott adminisztrációs számítógépes programok különböző menüpontjainak

használata.

Napi, heti és havi anyagfelhasználás nyomonkövetése.

Leltározás előkészítése, bonyolítása, kiértékelése.

Napi menük összeállítása.

Rendezvények ajánlatának elkészítése.

Kalkulációkészítés.

Tápanyagszámítás.






módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,




1.3. vita x x -


1.5. projekt x -



Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Egyén

i

Cso

port

-

bontá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -








alapján x -















81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Összefüggő szakmai gyakorlat

Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel

1/9évfolyamot követően 140 óra

2/10évfolyamot követően 140 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az

összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni

kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10049-12 Konyhai kisegítés

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások,

HACCP

Technológiai alapismeretek

Saláták, öntetek, köretek

Főzelékek, levesek, levesbetétek

10048-12 Ételkészítés alapjai

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

Meleg mártások, meleg előételek, halakból,

hidegvérűekből készíthető ételek

Házi szárnyasokból készíthető ételek

Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek

Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek

10049-12 Konyhai kisegítés*

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat tantárgy

Témakörök

Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP

Munkavédelmi előírások a gyakorlatban.

Balesetvédelmi előírások a gyakorlatban.

Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak

begyakorlása.




HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai.

A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával.

Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság.

Technológiai alapismeretek

A tankonyha és üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának

szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései.

Konyhákon használt edények és kéziszerszámok.

Az élelmiszerek kiválasztása.


Az élelmiszerek előkészítése.

A zöldség és gyümölcsfélék összetétele és szezonális áttekintése.

A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése.



Az elkészítés műveletei.

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés.

Az elkészítés kiegészítő műveletei.


kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés.

Befejező műveletek.

Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés.

Saláták, öntetek, köretek

Saláták:

Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták.

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek.


Zöldségekből készíthető köretek főzéssel, gőzöléssel készíthető zöldségköretek, sütéssel készíthető

zöldségköretek, párolással készíthető zöldségköretek.


Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek.


Főzéssel készíthető gabonaköretek, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.

Tésztaköretek:

Főzéssel készíthető tésztaköretek, sütéssel készíthető tésztaköretek, párolással készíthető tésztaköretek,

gőzöléssel készíthető tésztaköretek.

Gyümölcsökből készíthető köretek:

Főzéssel készíthető gyümölcsköretek, sütéssel készíthető gyümölcsköretek, párolással készíthető

gyümölcsköretek.

Vegyes köretek.

Főzelékek, levesek, levesbetétek

Főzelékek.


Levesek.

Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves)..

Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek)..

Levesbetétek.

Főzelékek.






10048-12 Ételkészítés alapjai*

Ételkészítési üzemi alapgyakorlattantárgy

Témakörök

Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek


Meleg mártások:




Barnamártások.

Pecsenyelevek.

Meleg előételek:


felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)..




Rizottók.














Házi szárnyasokból készíthető ételek

Házi szárnyasokból készíthető ételek.





Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek

























Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek

Éttermi meleg tészták és sós tésztaételek:

Gyúrt tészták:



Kevert tészták:

Palacsinták.

Galuskák.

Morzsafélék.


Omlós tészták.

Rétesek.

Felvert tészták.

Vajastészták.

Égetett tészták.


1.4.

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

a

34 543 02

ASZTALOS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ





valamint



– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a 34 543 02 Asztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.



A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %


3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra



vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 11. Faipar szakmacsoportra

meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -





A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:


- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei

az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs.


Évfolyam Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval


Ögy. 96 óra


Összesen 1343 óra




Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül


elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,25

11499-12

Foglalkoztatás

II.

Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás

I.

Foglalkoztatás I. 1

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés

alapjai

0,5

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

0,5

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 1

Faipari szakmai

gyakorlat 6

10225-12

Asztalosipari

szerelés

Asztalosipari

szerelési

ismeretek

0,5

Asztalosipari

szerelési

gyakorlat

2 1

10226-12

Asztalosipari

termékek

gyártása

Szerkezettan-

szakrajz és

technológia

2 2

Asztalosipari

szakmai

gyakorlat

6 8,5

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek 1

Gépkezelési

gyakorlat 5

10229-12

Gyártáselőkészítési

feladatok

Faipari szakrajz 0,5


ismeretek 1 0,5

Összes óra 5,25 14,5 5,25 14,5

Összes óra 19,75 96 19,75

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.




Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök


nélkül

Óraszám

Összesen 1. évfolyam 2. évfolyam

e gy ögy e gy

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 9

9

Munkavédelmi

alapismeretek 2 2

Munkahelyek kialakítása 2 2

Munkavégzés személyi

feltételei 1 1

Munkaeszközök biztonsága 1 1

Munkakörnyezeti hatások 1 1

Munkavédelmi jogi

ismeretek 2 2

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 8 8



Álláskeresés 2 2


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 32 32

Nyelvtani rendszerzés 1 5 5




11371-12 Biztonságos munkavégzés

alapjai 16 16

Biztonságos

munkavégzés Munka- és tűzvédelem 8 8

Környezetvédelmi- és

technológiai szabályok 5 5

Faipari alapgépek,

szerszámok, eszközök

biztonságtechnikája

3 3

Biztonságos munkavégzés

gyakorlata 18 18

Faipari szerszámok,

eszközök

biztonságtechnikája

6 6

Faipari alapgépek

biztonságtechnikája 9 9

Munkabiztonság 3 3

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 36 36

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal,

kisgépekkel

12 12

Fűrészelés és

keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

12 12

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése 3 3

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és

gyártástechnológiái

9 9

Faipari szakmai gyakorlat 216 216

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal,

kisgépekkel

32 32

Fűrészelés és

keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

28 28

Alkatrészek felületi 11 11

előkészítése, ellenőrzése

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és

gyártástechnológiái

145 145

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési

ismeretek 18 18

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

6 6

Alapszerkezetek és

asztalosipari

szerkezetek szerelése

7 7

Helyszíni szerelési

feladatok 5 5


gyakorlat 72 32 104

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

36 36

Alapszerkezetek és

asztalosipari

szerkezetek szerelése

36 36

Helyszíni szerelési

feladatok 32 32

10226-12

Asztalosipari termékek

gyártása

Szerkezettan-szakrajz és

technológia 72 64 136

Bútorasztalos termékek

típusai, szerkezete 36 14 50

Épületasztalos termékek

típusai, szerkezete 24 24


készítésének technológiája 15 12 27

Lapszerkezetű termékek

gyártása 11 8 19

Ragasztás, felületkezelés

technológiája 10 6 16

Asztalosipari szakmai

gyakorlat 216 272 488


típusai, készítése 58 108 164

Lapszerkezetű termékek

gyártása 48 37 85

Ragasztás, felületkezelés

technológiája 110 127 237

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek 32 32

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai 23 23

Lapanyagok

megmunkálása 5 5

Felületkezelés gépei,

berendezései 4 4

Gépkezelési

gyakorlat 160 160

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai 110 110

Lapanyagok

megmunkálása 30 30

Felületkezelés gépei,

berendezései 20 20

10229-12


feladatok

Faipari szakrajz 18 18

Alapfogalmak, síkmértani

szerkesztések 3 3

Ábrázolási módok, rajzok

fajtái 3 3

Fakötések ábrázolása 12 12


ismeretek 36 16 52

Anyagismeret 18 8 26

Műszaki dokumentáció 3 8 11

Vállalkozásműködtetés 9 9

Számítástechnika a

faiparban 6 6

Összesen: 189 522 96

168 464 1343

Összesen: 711 632 1439

Elméleti óraszámok/aránya 27%

Gyakorlati óraszámok/aránya 73%

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.



A



megnevezésű



A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai


kompetenciák

11500-12



Mu

nk

avéd

elm

i

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

ahel

yek

kia

lak

ítás

a

Mu

nk

avég

zés

szem

ély

i

felt

étel

ei

Mu

nk

aesz

kö

zök

biz

ton

ság

a

Mu

nk

akö

rny

ezet

i h

atás

ok

Mu

nk

avéd

elm

i jo

gi

ism

eret

ek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság

jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és

szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi

feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi

képviselővel együttműködve részt vesz a

munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

hátrányos következményei x x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési

feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a

munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x


Felelősségtudat x x x

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x


Visszacsatolási készség x x


Irányítási készség x x





1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 9 óra


A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák

elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.


1.3. Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 2 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló

törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

feltételeinek értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi

épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,

egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 2 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,

megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,

lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.

Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok,

valamint távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi

anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai

Munkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 1 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság

orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi

ismeretek

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás

szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 1 óra Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi

nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,

biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes

munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi

tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai

követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 1 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz)

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a

veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a

munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi

balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók

részvételének jelentősége

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 2 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai

biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati

miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.

Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó

feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok

Balesetek és foglalkozási megbetegedések

Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.

Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A

választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.


Tanterem





módszer neve




1.1 magyarázat x Szakkönyvek, munkavédelmi

tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási

megbetegedés elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

1.4. házi feladat x

1.5. teszt x


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


és felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x



2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x

A tanult (vagy egy

választott) szakma

szabályainak

veszélyei, ártalmai



értékeléssel.

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mu

nk

ajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

avis

zony

lét

esít

ése

Áll

ásk

eres

és

Mu

nk

anél

kü

lisé

g

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x x






SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei,

munkavállaló felelőssége x x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és

nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és

lehetőségei x x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási

tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x

Elemi szintű számítógéphasználat x x x x

Információforrások kezelése x x x x

Köznyelvi beszédkészség x x x x


Önfejlesztés x x x x



Kapcsolatteremtő készség x x x



Logikus gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x


2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz,



-

2.3. Témakörök


Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).






Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák

az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-

kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás

(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás,

őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett

diákmunka, önkéntes munka.





Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.


Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.


önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email

cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat

az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő

álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.






nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség

főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás

szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott

szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.


Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai



Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).







Tanterem





módszer neve




1.1 magyarázat x


1.5. vita x

1.6. szemléltetés x

1.10. szerepjáték x



(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x


feldolgozása x


jegyzeteléssel x



feldolgozása x

1.6. Információk önálló rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x




A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai


kompetenciák

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Ny

elv

tan

i re

nd

szer

ezés

I.

Ny

elv

tan

i re

nd

szer

ezés

II.

Ny

elv

i k

észs

égfe

jles

ztés

Mu

nk

avál

laló

i sz

ók

incs

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x x x


formanyomtatványt kitölt x x x x



SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven x x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett

egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás egyszerű mondatokban

x x x x




Nyelvi magabiztosság x x x







A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai

vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat

tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai

irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.


rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a

mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen

nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4

alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre

az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi

kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:

Idegen nyelvek

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 5 óra





megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés

során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen

nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli

feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre

egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és




feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata

révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és

személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az

állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető

igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a

szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy

egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is

egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.


/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése

fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés

és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön

keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv

struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz,

hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven

reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.

Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az

idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a

kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai

és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása

során valósul meg.



- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.


/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása

után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő

nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai

vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a

munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat

tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind

pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1.1 magyarázat x


1.5. szemléltetés x

1.7. kooperatív tanulás x

1.8. szerepjáték x


1.10. digitális alapú feladatmegoldás x


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x


feldolgozása x



feldolgozása x x


rendszerezése x



2.1. Levélírás x


kérdésekre x


3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x





3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

A



megnevezésű



A 11371-12 azonosító számú, Biztonságos munkavégzés megnevezésű szakmai


kompetenciák

11371-12


Biztonságos

munkavégzés

alapjai

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

Mu

nk

a- é

s tű

zvéd

elem

Kö

rny

ezet

véd

elm

i- é

s te

chn

oló

gia

i

szab

ály

ok

Fai

par

i al

apg

épek

, sz

ersz

ámok

, es

zkö

zök

biz

ton

ság

tech

nik

ája

Fai

par

i sz

ersz

ámo

k é

s es

zkö

zök

biz

ton

ság

tech

nik

ája

Fai

par

i al

apg

épek

biz

ton

ság

tech

nik

ája

Mu

nk

abiz

ton

ság

FELADATOK

Betartja a munka- és balesetvédelmi előírásokat x x

Betartja a biztonságtechnikai előírásokat x x

Betartja a tűzvédelmi előírásokat x x

Betartja a környezetvédelmi előírásokat x

Betartja a karbantartásra vonatkozó előírásokat x x x

Betartja a gépek biztonságos használatára vonatkozó

előírásokat x x x

Kéziszerszámokat, kézi kisgépeket, munkaterületet előkészít x x

Gépeket, szerszámokat ellenőriz, beállít x x

Biztonságtechnikai eszközöket beállít x x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkabiztonsági szabályok, rendeletek x

Munkavégzési környezeti és technológiai szabályok x x

Munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei x

Elsősegélynyújtás x x

Tűzvédelem x x

Tűzoltó berendezések és eszközök feladatai x x

Tűzkárbejelentés x x

Érintésvédelmi szabályok, előírások x x x x

Környezetvédelem x

Faipari hulladék kezelésének előírásai x x

Faipari termékek készítésének általános követelményei x

A faipari munkavégzés feltételei x x

Géptani alapfogalmak x

Kéziszerszámok, kézi kisgépek x x

Faipari alapgépek felépítése, szerszámai és beállításai x x

Faipari alapgépek kezelésének szabályai és

biztonságtechnikai előírásai x x

Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x

Köznyelvi és szakmai szöveg hallás utáni megértése x x x

Olvasott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x x


Precizitás x x

Döntésképesség x x x

Kézügyesség x



Közérthetőség x x x

Kompromisszumkészség x



Problémaelemzés,-feltárás x x x


4. Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy 16 óra


A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse a

munkaterületen jelentkező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatok

ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal, eszközökkel történő körültekintő és

elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős,

környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban.



tartalmakra épül.

4.3.Témakörök

4.3.1. Munka- és tűzvédelem 8 óra

A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.

A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelességei.

A biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.

Az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikája.

Baleset fogalma, csoportosítása, megelőzése.

Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása.

Tennivalók baleset esetén.

Az elsősegélynyújtás szabályai.

Szakhatóságok jogai.

Egészséges munkahelyek kialakítása, szervezeti intézkedések.

Gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése.

Kéziszerszámok biztonságos használata.

Munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használata.

Egyéni és kollektív védőfelszerelések használata a biztonságos munkavégzéshez.

A foglalkozási ártalom fogalma, csoportosítása, okai, következményei, valamint

megelőzésének lehetőségei.

Foglalkozási betegségek.

Foglalkozás-egészségügy tárgykörei (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi

tényezők, munkakultúra).

Orvosi alkalmassági vizsgálatok.


Ergonómia.

A tűzvédelem célja és feladatai.

Az égés feltételei, fajtái.

Tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás.

Tűzoltó anyagok és eszközök, kezelésük.

Tennivalók tűz esetén, tűzoltási módok.

A villamosság biztonságtechnikája.

Érintésvédelem.

4.3.2. Környezetvédelmi- és technológiai szabályok 5 óra

Ökológiai alapismeretek.

A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége.

Környezetvédelem eszközei, módszerei.

A víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme.

A fa- és bútoriparban keletkező hulladékok feldolgozása, tárolása, ártalmatlanítása.

Beruházások környezetvédelmi előírásai.

A faipari beruházás előkészítése, szakhatóságok előírásai és telephely engedélyezési eljárás.

Szennyvíz- és hulladékkezelés.

Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása.

Biztonsági adatlapok, R-S mondatok.

Zajvédelem.

4.3.3. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája

3 óra

Biztonságtechnika a faiparban.

Ergonómiai előírások, gépek kezelhetősége.

Faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai.

Faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek.

Alapvető kéziszerszámok, kézi kisgépek biztonságtechnikája.

Elsősegély-nyújtási ismeretek.

4.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

4.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói


4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sor-

sz

á

m

Alkalmazott oktatási

módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -


rendszerezése x -





3.1. Munkavédelemi táblák értelmezése x -


4.1. Esetleírás készítése x -



4.6.A tantárgy értékelésének módja


értékeléssel.

5. Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy 18 óra

5.1.A tantárgy tanításának célja

A biztonságos munkavégzés gyakorlata oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a faipari

alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságos használatára. A tantárgy oktatása során

elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari termelésben a

kézi és gépi munkavégzés szabályainak maradéktalan betartására, a munkabiztonsági

eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos használatára.

5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak


tartalmakra épül.

5.3.Témakörök

5.3.1. Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 6 óra

Műhelyrend.

Padszerszámok, közös szerszámok.

Szerszámok tárolása.

Szerszámok tárolása munka közben.

Kéziszerszámok kezelése, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok.

Egyéb szerszámok biztonságos használata.

5.3.2. Faipari alapgépek biztonságtechnikája 9 óra

Faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása.

Védőberendezések, védőeszközök használata.

Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.

A gépek üzemi körülményei, gépápolás.

Gépi szerszámok kezelése, tárolása.

Gépi szerszámok biztonságos szállítása és tárolása, szerszámok ellenőrzése.

Gépi munkavégzés szabályai.

5.3.3. Munkabiztonság 3 óra

A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben.

Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben.

Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben.

Veszélyes anyagok kezelése, tárolása.

Elsősegélynyújtás.

Tűzoltó berendezések és eszközök használata.

Tűzkárbejelentés.

Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben.

Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.

5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet

5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói


5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek

(ajánlás)


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




alapján x




2.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x


megfigyelése x

2.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x

5.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

Sor-

sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -



A


Alapvető tömörfa megmunkálás

megnevezésű



A 10224-12 azonosító számú, Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű szakmai


kompetenciák

10224-12


Faipari szakmai és

gépismeret Faipari szakmai gyakorlat

Tö

mö

rfa

meg

mu

nk

álás

kéz

i sz

ersz

ámo

kk

al,

kis

gép

ekk

el

Fű

rész

elés

és

ker

eszt

met

szet

-

meg

mu

nk

álás

gép

ei é

s sz

ersz

ámai

Alk

atré

szek

fel

üle

ti e

lők

észí

tése

,

elle

nő

rzés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek k

iala

kít

ásán

ak j

elle

mző

típ

usa

i és

gy

ártá

stec

hn

oló

giá

i

Tö

mö

rfa

meg

mu

nk

álás

kéz

i sz

ersz

ámo

kk

al,

kis

gép

ekk

el

Fű

rész

elés

és

ker

eszt

met

szet

-

meg

mu

nk

álás

gép

ei é

s sz

ersz

ámai

Alk

atré

szek

fel

üle

ti e

lők

észí

tése

,

elle

nő

rzés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek k

iala

kít

ásán

ak j

elle

mző

típ

usa

i és

gy

ártá

stec

hn

oló

giá

i

FELADATOK

Kézi szerszámokat használ x x x x

Porelszívót ellenőriz, bekapcsol x x x x x x

Ellenőrzi az alapgépek paramétereit, működését x x x x

Szabászati tevékenységet végez x x x x

Keresztmetszeti megmunkálást végez x x x x

Fúrási műveleteket végez x x

Csiszolási műveleteket végez x x

Szerkezeti kötéseket kialakít x x

Faipari alapszerkezeteket készít x x

Gyártásközi ellenőrzést végez x x

Lambéria, padló, parketta alapanyagot készít x x x x

Lépcsőlapok, lépcsőkorlátok gyártását végzi x x x x

Fahulladékot feldolgoz x x

SZAKMAI ISMERETEK

Gyártási utasítások értelmezése x x

Faipari alapgépek kezelése, védőberendezések használata x x x x x x

Alkatrészek gyártása faipari alapgépeken x x

Fűrészelés x x

Gyalulás x x

Fúrás x x

Csiszolás x x

Csiszolóanyagok x x

Faipari alapgépeken alkalmazható szerszámok jellemzői x x x x

Szerszám-karbantartási feladatok x x

Minőségbiztosítási feladatok x x x x

Forgácsolással kapcsolatos számítások x x

Anyaggazdálkodási feladatok x x x x

Megmunkálási ráhagyások, anyagkihozatal számítás x x x x x x

Kéziszerszámok, kézi kisgépek használata x x x x

A faanyagok műszaki tulajdonságai x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Faipari rajz olvasása, értelmezése x x x x x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x x x x x x


Precizitás x x x x x x x x

Önállóság x x x x x x

Kézügyesség x x x


Segítőkészség x x x

Közérthetőség x x x x


Körültekintés, elővigyázatosság x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x x x x x x

6. Faipari szakmai és gépismeret tantárgy 36 óra


A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák speciális

tananyagainak. Megismertesse a tanulókkal a fa megmunkálásának kézi technológiáit, a

faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét, tegye alkalmassá a tanulókat a szakelméleti

ismeretek gyakorlati alkalmazására.



tartalmakra épül.

6.3. Témakörök

6.3.1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel

12 óra

A forgácsolás elmélete.

Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek, oszlopos

fúró).

Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál.

Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra.

Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás).

Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség.

Forgácsolás egyenes vonal mentén.

Forgácsolás ív mentén.

Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, fűrészszalag

hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép

forgácsolási sebessége, előtoló sebessége).

Kézi szerszámok műhelyszintű használata.

Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk.

Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk.

Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása.

Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel.

Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari

kisgépekkel.

Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája.

Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek

működése, alkalmazása.

Kézi gyalugépek működése, alkalmazása.

Kézi fúrógépek működése, alkalmazása.

Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése,

alkalmazása.

Kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő) működése, üzemeltetése, alkalmazása.

Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók.

Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai.

Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

6.3.2. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai

12 óra

Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).

Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.

Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.

Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók.

Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése.

Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai.

Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés.

Sík és térgörbék vágása.

Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel.

Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben.

Méretre munkálás faipari gyalugépeken.

6.3.3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 3 óra

Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel.

Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése.

Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák.

Sík, mart, profilozott felületek csiszolása.

Sarkok, élek letörése.

6.3.4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

9 óra

Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek).

Toldások, fakötések.

Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással) szerkezeti

kialakítása, felhasználási területei.

Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és alkalmazásai.

Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei.

Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai.


Tanterem




Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -

1.2. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -





kérdésekre x -




értékeléssel.

7. Faipari szakmai gyakorlat tantárgy 216 óra


A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják meg

használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket.

A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a

felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma

tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel.



tartalmakra épül.

7.3. Témakörök

7.3.1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 32 óra

Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, kézi szerszámokkal és

kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése, szerszámok beállítása,

működtetése).

Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés menete, terpesztés-

oldallapsúrlódás csökkentés).

Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata,

anyagkiosztás).

Fűrészelési technológia - anyagbefogás, rögzítési módok, ellenőrzés, munkavédelem.

Fűrészelési gyakorlatok.

Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata.

Gépi fűrészelési gyakorlatok.

Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok

jellemzői, késcsere, gépbeállítás.

Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok.

Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe.

Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés.

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk.

Méretre gyalulás, méretellenőrzés.

Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.

Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

Kézi marógépek, marószerszámok, szerszámcsere, gépbeállítás, biztonságtechnikai eszközök

és berendezések alkalmazása, marási típusok.

Felsőmarógép bemutatása, használata.

Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata.

Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási típusok,

technológiák.

7.3.2. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai

28 óra

Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).

Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak bemutatása)

felépítése, beállítása.

Asztalos szalagfűrészgép felépítése, beállítása, szalagcsere, fűrészelési gyakorlat.

Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe.

Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek

kialakítása.

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata, gyalulási

gyakorlat.

Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre gyalulás,

méretellenőrzés.

Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.

Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

7.3.3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 11 óra

Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel.

Csiszolóanyagok.

Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt, lazúr,

lakkozott felület alá.

Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek használata,

működése.

Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása.

Méret- és minőség-ellenőrzés.

A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai követelményei.

7.3.4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

145 óra Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel.

Szélesbítő toldás idegen csappal.

Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Sarokkötések lapolással, 90°-os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti sorrend,

összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás.

Sarokkötés ollós csapozással, 90°-os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás, fűrészelés, vésés).

Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott méretek,

vállazási méretek összhangja).

Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésett- csappal.

„T” kötés átvésett csappal.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.






sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -




alapján x -



értékeléssel.

A



megnevezésű



A 10225-12 azonosító számú, Asztalosipari szerelés megnevezésű szakmai


kompetenciák

10225-12



ismeretek


gyakorlat

Sze

relé

si d

ok

um

entá

ció

has

znál

ata,

alk

atré

szek

elő

szer

elés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek é

s as

ztal

osi

par

i

szer

kez

etek

sze

relé

se

Hel

ysz

íni

szer

elés

i fe

lad

ato

k

Sze

relé

si d

ok

um

entá

ció

has

znál

ata,

alk

atré

szek

elő

szer

elés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek é

s as

ztal

osi

par

i

szer

kez

etek

sze

relé

se

Hel

ysz

íni

szer

elés

i fe

lad

ato

k

FELADATOK

Szerelési dokumentációt értelmez x x x x x x

Előszerelési műveleteket végez x x

Asztalosipari alapszerkezeteket szerel x x

Összeállítja a terméket a technológiai sorrend, illetve a

szerelési utasítás szerint x x

Helyszíni szerelést végez x x

SZAKMAI ISMERETEK

Kézi szerszámok, kézi kisgépek használata x x x x x x

Összeállítási feladatok megszervezése x x x x

Ragasztók felhasználása x x x x x x

Csiszolóanyagok felhasználása x x x x x x

Helyszíni szerelési műveletek x x

Pneumatikus kézi kisgépek használata x x x x

Kézi szorítóeszközök x x x x x x

Keretprések, korpuszprések x x

Termék gyártástechnológiai leírások értelmezése x x

Vasalatok, szerelvények, szerelés anyagai x x x x x x

Rögzítés-technikai alapismeretek x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Faipari rajz olvasása, értelmezése x x x x x x

Építőipari rajz olvasása, értelmezése x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x x x x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x x x x


Pontosság x x x x x x

Önállóság x x



Határozottság x x

Irányíthatóság x x x x



A környezet tisztántartása x x x x x x


8. Asztalosipari szerelési ismeretek tantárgy 18 óra


A tanuló ismerje meg az asztalosipari szereléshez, javításához szükséges technológiai

folyamatokat. A szerelési dokumentáció alapján legyen képes elvégezni a különböző

szerelési feladatokat kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal és gépekkel.



tartalmakra épül.

8.3. Témakörök

8.3.1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

6 óra

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése.

A minőségbiztosítás alapjai, az ISO rendszer elve, minőségbiztosítás esetei a szereléskor a

bútor- és faiparban.

Alkatrészek méret- és, minőségellenőrzése, dokumentációja.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítások (pl.: fiókcsúszók

korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése, mosogatótálcák

helyének kivágása, stb.).

8.3.2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 7 óra

Alapszerkezetek – idegencsapos szerkezetek – kialakításának alapjai, módszerei.

Alapszerkezetek – szerkezeti ragasztások – kialakításának alapjai, módszerei.

Alapszerkezetek – szerkezeti vasalással kialakított kötések – kialakításának alapjai,

módszerei.

Alapszerkezetek – bontható „mechanikus”szerkezeti kötések – kialakításának alapjai,

módszerei.

Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok, stb. kialakításának

alapjai, módszerei.

Asztalosipari alapszerkezetek (korpusz, káva, keret, állványszerkezet) elkészítése,

alkalmazható technológiák.

Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása, technológiai sorrend és szerelési

dokumentáció alapján.

Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, beállítása.

Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése, hibajavítási lehetőségek.

8.3.3. Helyszíni szerelési feladatok 5 óra

Asztalosipari termék csomagolása, előkészítése szállításra, helyszíni szerelésre.

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése.

Bútoripari termékek helyszíni szerelésének alapjai.

Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelésének alapjai.

Kültéri asztalosipari termékek helyszíni szerelésének alapjai.

Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelésének alapjai.


Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -




értékeléssel.

9. Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy 104 óra


A tanuló az elméletben elsajátított szerelési ismereteket a gyakorlatban képes legyen

alkalmazni. A tanuló értelmezze a szerelési dokumentumokat, és az asztalosipari

szerkezetek szerelését a műveletekhez szükséges szerszámok és gépek kiválasztásával és

kezelésével el tudja végezni.



tartalmakra épül.

9.3. Témakörök

9.3.1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

36 óra

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése.

Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése).

9.3.2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 36 óra

Alapszerkezetek – idegencsapos szerkezetek – kialakítása.

Alapszerkezetek – szerkezeti ragasztások – kialakítása.

Alapszerkezetek – szerkezeti vasalással kialakított kötések – kialakítása.

Alapszerkezetek – bontható „mechanikus”szerkezeti kötések – kialakítása.

Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok kialakítása,

előkészítése.

Egyéb bútoralkatrészek beépítésének előkészítése (mosogató, kézmosó, tükör, üveg).

Asztalosipari alapszerkezetek, korpusz, káva elkészítése.

Asztalosipari alapszerkezetek szerelésének előkészítése.

Asztalosipari alapszerkezetek (korpusz, káva, keret, állványszerkezet) elkészítése.

Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása technológiai sorrend és szerelési

dokumentáció alapján.

Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, szerelése, beállítása.

Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése.

Asztalosipari termék hibajavítása.

9.3.3. Helyszíni szerelési feladatok 32 óra

Asztalosipari termék csomagolása, előkészítése szállításra, helyszíni szerelésre.

A helyszíni felmérés elvégzése.

A helyszíni felmérés dokumentációjának elkészítése, vázlatrajz készítése.

Helyszíni szerelés előkészítése szerelési dokumentációk, rajzok, szerelési utasítások

alapján.

A helyszíni szereléshez szükséges gépek, szerszámok, segédanyagok (ragasztóanyagok,

rögzítőelemek, csavarok).

Bútoripari termékek helyszíni szerelése.

Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelése.

Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelése.






sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -




alapján x -



értékeléssel.

A


Asztalosipari termékek gyártása

megnevezésű



A 10226-12 azonosító számú, Asztalosipari termékek gyártása megnevezésű szakmai


kompetenciák

10226-12


Szerkezettan-szakrajz és

technológia

Asztalosipari

szakmai

gyakorlat

Bú

tora

szta

los

term

ékek

típ

usa

i, s

zerk

ezet

e

Ép

üle

tasz

talo

s te

rmék

ek t

ípu

sai,

sze

rkez

ete

Asz

talo

sip

ari

term

ékek

kés

zíté

sén

ek

tech

no

lóg

iája

Lap

szer

kez

etű

ter

mék

ek g

yár

tása

Rag

aszt

ás,

felü

letk

ezel

és t

ech

no

lóg

iája

Asz

talo

sip

ari

term

ékek

típ

usa

i, k

észí

tése

Lap

szer

kez

etű

ter

mék

ek g

yár

tása

Rag

aszt

ás,

felü

letk

ezel

és t

ech

no

lóg

iája

FELADATOK

Korpuszbútorokat, tároló bútorokat gyárt x x

Asztalokat gyárt x x

Ülőbútorokat készít x x

Fekvőbútorokat készít x x

Kiegészítő bútorokat gyárt x x

Irodai bútorokat gyárt x x

Lapok, lemezek szabását végzi x x

Felület-előkészítést, egalizáló csiszolást végez x x

Ragasztási műveleteket végez x x

Éllezárást végez x x

Sík-és íves felület furnéroz x x

Furnérozott felület előkészítését végzi x x

Felületkezelést végez x x

Beépített bútorokat készít x x

Ajtókat és ablakokat készít x x x

Fém-műanyag kombinált nyílászárókat gyárt x x x

Spaletta és zsalugáter készítését végzi x x x

Árnyékolástechnikai berendezéseket gyárt, szerel x x x

Lépcsők és korlátok készítését végzi x x x

Padlók, parketták gyártását, lerakását végzi x x x

Faburkolatokat készít x x x

Egyéb asztalosipari termékeket gyárt x x x

Épületasztalos-ipari szerkezeteket elhelyez és rögzít x x x

Épületasztalos-ipari szerelvényeket, vasalatokat felszerel,

beállít x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Formaterv készítése x x

Metszeti rajz készítése x x

Csomóponti rajz készítése x x

Alkatrészrajzok készítése x x

Bútortípusok rendeltetése, formai, szerkezeti kialakítása x x

Fa- és egyéb anyagok alkalmazása x x

Lapok, lemezek szabás technológiája x x

Szabástérkép, darabjegyzék készítése, használata x x

Lapanyagokkal kapcsolatos számítások x x

Felület- előkészítés anyagai x x

Csiszolóanyagok felhasználása x x

Ragasztási technológiák x x

Ragasztással kapcsolatos számítások x x

Furnérok fajtái, tulajdonságai, felhasználása x x

Furnérozási technológiák x x

Felület-előkészítési és felületkezelési technológiák x x

Felületkezelő anyagok x x

Ajtók, ablakok szerkezeti kialakítása, nyitásiránya x x x

Üvegek felhasználási módjai, üvegezési feladatok x x x

Árnyékolástechnikai berendezések szerkezete x x x

Padlók, parketták, falburkolatok szerkezete x x x

Faburkolatok készítésének technológiája x x x

Lépcsők szerkesztése, készítése x x x

Épületasztalos munkák vasalatai, szerelési technikák x x x

Kiegészítő anyagok tulajdonságai x x x

Minőség-ellenőrzés feladatai, kísérő dokumentációk

összeállítása x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai és köznyelvi beszédkészség, íráskészség,

szövegértés x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x x x x x x

Faipari rajz készítése, olvasása, értelmezése x x

Építőipari rajzok olvasása, értelmezése x

Folyamatábrák olvasása, értelmezése x


Precizitás x x x x x x x x

Önállóság x x x x x



Fogalmazókészség x x x

Irányítási készség x


Figyelem összpontosítás x x x

Áttekintő képesség x x x


10. Szerkezettan-szakrajz és technológia tantárgy 136 óra


A tanulók ismerjék meg a különböző rajzfajtákat, a rajzkészítés technikai, minőségi és a

szabvány által előírt rajzi követelményeit. Ismerjék és értsék a rajzi ábrázolás szabályait,

alakuljon ki térszemléletük, fejlődjön esztétikai érzékük, képesek legyenek a szakmai

elmélet és gyakorlat során tanult faipari szerkezetek műszaki rajzának elkészítésére. A

tanulók megismerjék a különböző bútor- és épületasztalos-ipari termékek jellemzőit,

szerkezetét, elkészítésének műveleti sorrendjét. A tanuló képes legyen kiválasztani a

műszaki dokumentáció alapján az egyes termékek előállításához szükséges anyagokat,

technológiákat, szerszámokat, gépeket.



tartalmakra épül.

10.3. Témakörök

10.3.1. Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete 50 óra

Bútorasztalos alapismeretek.

A bútor fogalma, rendeltetése.

A bútorok csoportosítása.

A bútorok jellemzői.

A történelmi bútorok ismertetőjegyei.

Szekrények jellemző típusai és gyártása (állványpolc, könyvszekrény, ruhásszekrény,

beépített szekrény, iratszekrény, éjjeliszekrény fiókkal, írószekrény, fiókos szekrény,

tálalószekrény).

Fiókos éjjeliszekrény (ajtólappal) szerkezeti rajza.

Asztalok jellemző típusai és gyártása (fiókos asztal, étkezőasztal, elfordítható lapú asztal,

eltolható, kinyitható lapú asztal, kulisszás nagyobbítható asztal, villás kihúzós asztal,

íróasztalok).

Egy- és kétfiókos asztal szerkezeti rajza.

Ülőbútorok jellemző típusai és gyártása (szék, karosszék, fotel állványszerkezete).

Támlás szék szerkezeti rajza.

Fekvőbútorok jellemző típusai és gyártása (fix, nagyobbítható és átalakítható

fekvőbútorok, egyszemélyes, kétszemélyes ágy szerkezete, heverők, kanapék

szerkezete, emeletes ágy).

10.3.2. Épületasztalos termékek típusai, szerkezete 24 óra

Az építőipar és faipar kapcsolata, szabványok.

Falazatok, falnyílások, falkávák.

Tokméretek, névleges méret.

Beépített bútorok elhelyezése.

Ajtótokok fajtái, szerkezete, ácstok, gerébtok, hevedertok, pallótok.

Az egyes tokok részei, jellemző méretei.

Utólag beépíthető tokszerkezetek.

Ajtólapok, válaszfalak, térelválasztók, tolóajtók.

Vázkeretes ajtólapok.

Üreges ajtólapok.

Külső bejárati ajtólapok.

Belső bejárati ajtólapok.

Ablakok rendeltetése, csoportosítása, méretmegadása.

Egyrétegű és kapcsolt gerébtokos ablak.

Egyesített szárnyú ablak.

Hőszigetelő üvegezésű ablakok.

Különleges épületasztalos- ipari termékek (térelválasztók, tolóajtók, árnyékoló

szerkezetek).

Falburkolatok, álmennyezetek.

Falépcsők szerkezete, felépítése.

10.3.3. Asztalosipari termékek készítésének technológiája 27 óra

Korpuszbútorok és tároló bútorok gyártása.

Asztalok gyártástechnológiája.

Ülőbútorok készítése.

Fekvőbútorok készítése.

Beépített bútorok gyártása.

Bútorasztalos-ipari szerelvények, vasalatok, csavarok.

Ajtók és ablakok gyártástechnológiája.

Fém-műanyag kombinált nyílászárók.

Spaletta és zsalugáter készítésének technológiája.

Egyéb asztalosipari termékek gyártása.

Épületasztalos-ipari szerkezetek elhelyezésének és rögzítésének szabályai.

Épületasztalos-ipari szerelvények, vasalatok.

Ajtók, ablakok szerkezeti kialakítása.

Árnyékolástechnikai berendezések szerkezete és gyártása.

Padlók, parketták, falburkolatok szerkezete és gyártása.

Faburkolatok készítésének technológiája.

Lépcsők szerkesztése, készítése.

Kiegészítő anyagok tulajdonságai.

Minőségellenőrzés feladatai, kísérő dokumentációk összeállítása.

10.3.4. Lapszerkezetű termékek gyártása 19 óra

Szabástérkép készítése darabjegyzék alapján.

Optimalizáló program alkalmazása.

Lapok, lemezek szabása.

Élek zárása felületborítás előtt (élléc, T-léc).

Leszabott lapok egalizálása.

Borítóanyag (furnér szabása, illesztése, táblásítása).

Ragasztóanyag előkészítése, felhordása.

Ragasztás technológiája (préselés).

Lapok, lemezek furnérozása.

Préselés utáni műveletek.

Felületborításnál előforduló hibák és javításuk.

Íves felületek borítása.

Éllezárás.

Pontos méretre alakítás felületborítás után.

Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS).

Élek megmunkálása.

10.3.5. Ragasztás, felületkezelés technológiája 16 óra

A ragasztás alapfogalmai.

A ragasztóanyagok fajtái, tulajdonságai.

A ragasztandó felületek előkészítése.

A ragasztóanyagok előkészítése.

A ragasztás szerszámai és eszközei.

A ragasztás technológiája és a ragasztási hibák.

Ragasztással kapcsolatos számítások (műgyanta ragasztóanyag összetétele, felhordandó

ragasztóanyag mennyisége).

A felületek előkészítése (halványítás, gyantamentesítés, tapaszolás, csiszolás).

Pácolás anyagai, előkészítésük, felhordásuk a felületre.

Pácolási hibák, javításuk, megelőzésük.

Felületkezelési technológiák.

A lakkok csoportosítása, NC; PE; PU; SK és diszperziós lakkok.

Lazúrok felhordásának technológiái.

A viaszolás módszerei.

Bio felületkezelő anyagok és használatuk.

Politúrozás anyagai, technológiája.

Felületkezelési hibák, javítása, megelőzése.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás műveletei.

A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai.

Felületkezeléssel kapcsolatos számítások (felhordandó anyagmennyiség számítása).


Tanterem




Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -



3.1. Asztalosipari rajz értelmezése x -

3.2. Asztalosipari rajz készítése leírásból x -

3.3. Asztalosipari rajz készítés tárgyról x -



11. Asztalosipari szakmai gyakorlat tantárgy 488 óra


A tantárgy ismertesse meg a tanulókat az asztalos szakma tevékenységi körével,

lehetőségeivel, munkamódszereivel. A tanulók szerezzenek kellő ismeretet és elegendő

gyakorlatot tömör fából, lapokból és lemezekből készült asztalosipari termékek

gyártásához, szereléséhez, javításához. Képesek legyenek műszaki dokumentáció

alapján faipari termékek gyártására, a munkafolyamatok megtervezésére, a munka

minőségi elvégzésére.



tartalmakra épül.

11.3. Témakörök

11.3.1. Asztalosipari termékek típusai, készítése 164 óra

Keretszerkezetű szekrények.

Kávaszerkezetű szekrények.

Állvány- és vegyes szerkezetű szekrények.

Asztalok, ülő- és fekvőbútorok gyártási feladatai.

Tároló és kiegészítő bútorok kis- és nagyüzemi gyártása.

Irodai bútorok, belső terek burkolatai, berendezései.

Épületasztalos-ipari szerkezetek készítése.

Ajtólapok készítése gépekkel.

Ablakok gyártása gépekkel.


Falburkolatok, álmennyezetek készítése.

Vizsgaremek elkészítése (a vizsgázónak az általa választott és a vizsgát szervező intézmény

által jóváhagyott bútor- vagy épületasztalos-ipari terméket kell készítenie a műszaki

dokumentációjával együtt).

11.3.2. Lapszerkezetű termékek gyártása 85 óra

Lapalkatrészek szabása.

Lécbetétes és felületkezelt lapok és lemezek szabása a szálirány figyelembevételével.

Faforgácslapok szabása.

Íves felületek méretre alakítása.

Lapszabászati technológiák.

Lapalkatrészek furnérozási technológiája.

Leszabott lapok és lemezek egalizálása.

Borítóanyag (furnér szabása, illesztése, táblásítása).

Ragasztóanyag előkészítése, felhordása.

Ragasztás technológiája (préselés).

Préselés utáni műveletek.

Felületborításnál előforduló hibák és javításuk.

Íves felületek borítása.

11.3.3. Ragasztás, felületkezelés technológiája 237 óra

A ragasztóanyagok fajtái, tulajdonságai.

A ragasztandó felületek előkészítése.

A ragasztóanyagok előkészítése.

A ragasztás szerszámai és eszközei.

A ragasztás technológiája és a ragasztási hibák.

Ragasztással kapcsolatos számítások (műgyanta ragasztóanyag összetétele, felhordandó

ragasztóanyag mennyisége).

A felületek előkészítése (halványítás, gyantamentesítés, tapaszolás, csiszolás).

Pácolás anyagai, előkészítésük, felhordásuk a felületre.

Pácolási hibák, javítása, megelőzése.

Felületkezelési technológiák.

A lakkok csoportosítása, NC; PE; PU; SK és diszperziós lakkok.

Lazúrok felhordásának technológiái.

A viaszolás módszerei.

Bio felületkezelő anyagok és használatuk.

Politúrozás anyagai, technológiája.

Felületkezelési hibák, javítása, megelőzése.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás műveletei.


Felületkezeléssel kapcsolatos számítások (felhordandó anyagmennyiség számítása).






Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás) Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

lebontása,

pontosítása)



irányítással x -



6.1. Árutermelő szakmai munkatevékenység x -



alapján x -



A


Gépkezelés

megnevezésű



A 10228-12 azonosító számú, Gépkezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek

Gépkezelési

gyakorlat

Fai

par

i m

egm

unk

álás

gép

ei,

szer

szám

ai

Lap

any

ago

k

meg

mu

nk

álás

a

Fel

üle

tkez

elés

gép

ei,

ber

end

ezés

ei

Fai

par

i m

egm

unk

álás

gép

ei,

szer

szám

ai

Lap

any

ago

k

meg

mu

nk

álás

a

Fel

üle

tkez

elés

gép

ei,

ber

end

ezés

ei

FELADATOK

Ellenőrzi a gépek paramétereit, működését x x x x x x

Porelszívót ellenőriz, bekapcsol x x x x x x

Lap megmunkálást végez x x

Marási műveleteket végez x x

Elemi esztergályozási műveleteket végez x x

Szerkezeti és szerelvényhely kialakítást végez x x

Csiszolási műveleteket végez x x

Ragasztási műveleteket végez x x

Felületkezelő eszközt, berendezést működtet x x

Gyártásközi ellenőrzést végez x x x x

Faipari NC- és CNC-gépeket kezel x x

SZAKMAI ISMERETEK

Gyártási utasítások értelmezése x x x x x x

Alkatrészek gyártása faipari gépeken x x

Faipari gépek kezelése, védőberendezések használata x x x x x x

Marógépek x x

Csapozó marógépek x x

Fúrógépek x x

Láncmarógépek x x

Faesztergagépek x x

Csiszológépek x x

Furnérozás gépei x x x x

Lap- és élmegmunkáló gépek x x

Felületkezelő berendezések x x

Megmunkáló központok kezelése x x

Adatátvitel számítógépről CNC-re x x

Faipari gépeken alkalmazható szerszámok jellemzői,

szerszámcsere x x x x x x

Szerszám-karbantartási feladatok x x x x x x

Gépkarbantartás x x x x x x

Minőségbiztosítási feladatok x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata x x x x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x x x x

Faipari rajz olvasása, értelmezése x x x x

Szakmai szoftverek használata, felhasználó szintű

számítógép ismeret x x


Precizitás x x x x x x

Önállóság x x




Határozottság x x


Figyelem összpontosítás x x x x x x


Körültekintés, elővigyázatosság x x x x x x

12. Gépkezelési ismeretek tantárgy 32 óra


A tanulók megismerjék a fa megmunkálásának gépi technológiáit, segítse a faipari gépek

szerkezetének megismerését, nevelje a tanulókat az új gépek, technológiák iránti

érdeklődésre, ráirányítsa a figyelmet a gépek megóvására, szakszerű karbantartására.



tartalmakra épül.

12.3. Témakörök

12.3.1. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 23 óra

Faipari forgácsoló gépek és szerszámok fajtái és alkalmazásuk.

Marógépek (asztalos marógép, felsőmarógép, csapozó marógépek) működése,

falhasználása és üzemeltetési szabályai.

Fúrógépek (hosszlyukfúró, sorozatfúró) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Láncmarógépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.

Szerkezeti megmunkálások marógépeken.

Szerkezeti kötések kialakítása asztalos marógépen, csapozó marógépen, láncmarógépen,

felsőmarógépen.

Fúrógépek, fúrási technológiák, a hosszlyuk- és sorozatfúró gépekkel kialakítható kötések.

Faipari esztergagépek alaptípusai, esztergályos szerszámok.

Csiszológépek (szalagcsiszólógépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek,

élcsiszológépek) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Furnérolló működése, furnérteríték-képzés gépeinek felhasználása és üzemeltetési

szabályai.

Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,

felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Prések működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Éllezáró gépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

A felületkezelés gépei és berendezései, működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, felhasználása és

üzemeltetési szabályai.

Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.

Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Por- és forgácselszívó berendezések.

Karbantartás műveletei, típusai.

Szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, körpályán mozgó szerszám forgácsolási

sebessége, előtoló sebessége).

CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.

Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.

12.3.2. Lapanyagok megmunkálása 5 óra

Lapszabászgépek, táblafelosztók típusai, szerkezeti felépítésük, működésük,

üzemeltetésük.

Fűrészelési hibák, előfordulásuk, a hibák oka és megelőzősük lehetőségei.

Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.

Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.

Csiszológépek és szerszámaik csoportosítása.

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek szerkezeti felépítése, működése.

Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek.

Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása.

A csiszolási hibák javítása.

Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.

Éllezárás gépei, élek megmunkálása.

12.3.3. Felületkezelés gépei, berendezései 4 óra

A felületkezelő anyagok felhordásának gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás, öntés

gépei, különböző szóróberendezések).

Lakkozott felületek szárító berendezései, működésük.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás gépi berendezései.



Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -




13. Gépkezelési gyakorlat tantárgy 160 óra


A tanulók megismerjék a gépi megmunkálások technológiai előírásait, az asztalosipari gépek

szerkezetét, működési elvét, tanulják meg használni a gépek védőberendezéseit, a

balesetmentes munkavégzés feltételeit, szerszámkarbantartás előírásait.



tartalmakra épül.

13.3. Témakörök

13.3.1. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 110 óra

Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése,


Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai.

Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai.

Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken.

Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.

Keret körbemarása vezető gyűrű, sablon segítségével.

Esztergályozási alapműveletek.

Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek)

működése, üzemeltetési szabályai.

Furnérolló működése.

Furnérteríték képzés gépeinek működése, üzemeltetési szabályai, furnérteríték készítése.

Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,


Hidraulikus hőprésgépek működése, üzemeltetési szabályai.

Éllezáró gépek működése, üzemeltetési szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési

szabályai.

Élezőgépek, működésük.

Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.

Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Por- és forgácselszívó berendezések kezelése, karbantartása.

A karbantartás műveletei, típusai.

Megmunkáló gépek kiegészítő berendezései, sablonok.

CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.

Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.

13.3.2. Lapanyagok megmunkálása 30 óra

Lapszabászgépek, táblafelosztók üzemeltetése.

Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.

Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.

Csiszológépek és szerszámaik kiválasztása.

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek üzemeltetése, csiszolási gyakorlatok.

Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek, csiszolási gyakorlatok.

Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása, csiszolási gyakorlatok.

Táblásított- és furnérozott lapok csiszolása felületkezelés alá.

A csiszolási hibák javítása.

Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.

Éllezárás gépei, élek megmunkálása.

Ragasztás (préselés).

A ragasztás technológiája (présgép bemutatása, működése, préselési paraméterek

meghatározása).

Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS).

13.3.3. Felületkezelés gépei, berendezései 20 óra

Pácfelhordó eszközök, berendezések.

Pácolási gyakorlat.

A felületkezelő anyag felhordásának módjai, gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás,

különböző szórástechnológiák, öntés).

Felületkezelési gyakorlatok.

Felületkezelési hibák, javításuk, megelőzésük.







Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -




alapján x -



szempontok alapján x -


megfigyelése x -

7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x -



A


Gyártáselőkészítési feladatok

megnevezésű



A 10229-12 azonosító számú, Gyártáselőkészítési feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

10229-12

Gyártáselőkészítési feladatok

Faipari

szakrajz

Gyártás-

előkészítési

ismeretek

Ala

pfo

gal

mak

, sí

km

érta

ni

szer

kes

ztés

ek

Áb

rázo

lási

mó

dok

, ra

jzok

faj

tái

Fak

öté

sek

áb

rázo

lása

An

yag

ism

eret

Mű

szak

i d

ok

um

entá

ció

Vál

lalk

ozá

smű

kö

dte

tés

Szá

mít

áste

chn

ika

a fa

ipar

ban

FELADATOK

Piaci igényt felmér x

Üzleti tervet előkészít x

Helyszíni felmérést végez x

Műszaki rajzot és műszaki leírást készít x

Szabásjegyzéket, anyagnormát készít x

Művelettervet, technológiai leírást készít x

Árkalkulációt készít x

Árajánlatot készít x

Szerződést köt x

Beszerzi a termék előállításához szükséges anyagokat,

eszközöket x

Fűrészárut osztályoz, válogat, szakszerűen máglyáz x

Alap-, segédanyagot választ, minőségellenőrzést végez x

Szállítólevelet, számlát ír x

Vásárokon, kiállításokon vesz részt x

Számítógépet kezel, faipari célszoftvereket használ x

Napi feladatokat adminisztrál x x

SZAKMAI ISMERETEK

Helyszíni felmérés x

Műszaki rajzi alapismeretek x

Ábrázolási módok x x

Fakötések ábrázolása x

Formaterv x x

Metszeti rajz x x

Csomóponti rajz x x

Alkatrészrajzok x x

Műszaki leírás x

Szabásjegyzék, anyagnorma x

Szabásterv x

Műveletterv, technológiai leírás tartalma, szerepe x

Árkalkuláció x

Alapanyagok tulajdonságai és felhasználási lehetőségei x

Alap- és segédanyagokkal kapcsolatos szabványok x

Alap- és segédanyagokkal kapcsolatos szakmai számítások x

A faanyag alakváltozásai x

A fa hibái és betegségei x

Hazai fafajták ismerete, megmunkálhatósága x

Faanyagok kezelése, tárolása x

A vállalkozás működésével kapcsolatos feladatok x

Árajánlat x

Szerződéskötés, garanciavállalás szabályai x

Szállítólevelek, számlakészítés szabályai x

Vásárok és kiállítások x

Számítógép, faipari célszoftverek használata x

Adminisztrációs feladatok x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Faipari rajz készítése, olvasása, értelmezése x x x x

Szabadkézi vázlatkészítés x x x x

Szakmai és köznyelvi beszédkészség, íráskészség, szövegértés x x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x

Szakmai szoftverek használata, felhasználó szintű számítógép

ismeret x


Precizitás x x x x

Térlátás x x x



Határozottság x

Prezentációs készség x x


Gyakorlatias feladatértelmezés x



14. Faipari szakrajz tantárgy 18 óra


A tantárgy megismertesse a tanulókkal a rajzkészítés technikai, minőségi és a szabvány által

előírt rajzi követelményeit, fejlessze a tanulók térszemléletét, rajzkészségét, esztétikai

érzékét. Rámutasson a metszetkészítés szükségességére, szabványos jelölésére. Felkészítse

a szakmai elméletben és gyakorlatban tanult fakötések, faipari alapszerkezetek műszaki

rajzának és méretezésének elkészítésére.



tartalmakra épül.

14.3. Témakörök

14.3.1. Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések 3 óra

A faipari szakrajz alapfogalmai.

Rajzeszközök használata, rajzok fajtái.

A szabvány, szabványos vonalak és betűk.

Vonalvastagságok, vonalfajták.

Méretarány, a méretmegadás elemei, módjai a faipari szakrajzokon.

A faiparban alkalmazott anyagok rajzi jelölései.

Síkmértani szerkesztések.

Ábrázolás vetületekkel.

Ábrázolás axonometrikusan.

Metszetek ábrázolása, anyagjelölések.

14.3.2. Ábrázolási módok, rajzok fajtái 3 óra

Ábrázolási módok.

Vetületi ábrázolás alapfogalmai a faipari szakrajzban.

Axonometrikus ábrázolás alapjai, az egyméretű és a frontális axonometria. Perspektivikus

ábrázolás.

Nézet és metszet fogalma.

Metszősíkok típusai a faipari szakrajzban.

A faipari szakrajzok fajtái (jellegrajz, csomóponti rajz, összeállítási rajz, alkatrészrajz,

műhelyrajz).

14.3.3. Fakötések ábrázolása 12 óra

Fakötések ábrázolása.

Szélesítő toldások (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, saját csappal, idegen

csappal, gépi toldással).

Szélesítő toldások erősítései (lap- és élheveder, fejelőléc).

Hosszabbító toldások (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, csapozásokkal, gépi

toldással).

Vastagító toldások.

Keretkötések ábrázolása.

Sarokkötések (rálapolással aljazás nélkül, aljazva, ollós csappal, vésett csappal aljazás

nélkül, 1/3 és 2/3 anyag-vastagságban aljazva, árkolva).

„T” kötések, „kereszt-kötések” (rálapolással aljazás nélkül, aljazva, csapozással aljazás

nélkül, aljazva, árkolva).

Kávakötések ábrázolása.

Beeresztések (egyenes és fecskefarkú, 1/2 és teljes anyag vastagságban).

Fogazások (egyenes és fecskefarkú, nyílt, félig takart).

Kávakötések (idegen csappal, köldökcsappal, lamellóval, kávakötés szakállas vésett

csappal, kávakötés ékelve).

Tömörfából készített egyszerű bútorok szerkezeti rajzai (ékelt lábú kispad, konyhai ülőke,

keretszerkezetű asztal, kávaszerkezetű faliszekrény).


Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -



3.1. Faipari rajz értelmezése x -

3.2. Faipari rajz készítése leírásból x -

3.3. Faipari rajz készítése tárgyról x -



15. Gyártáselőkészítési ismeretek tantárgy 52 óra


A tanuló megismerje a faanyag szerkezeti felépítését, tulajdonságait, a gyakrabban használt

fafajokat, a faiparban használt különböző alap- és segédanyagokat, műanyagokat,

ragasztóanyagokat, felületkezelő anyagokat.

A tanulót felkészítse a műszaki dokumentáció értelmezésére, szerepére és alkalmazására, a

bútor- és az épületasztalos-ipari termékek műszaki dokumentációjának elkészítésére.

A tanulók megismerjék a vállalkozások fő jellemzőit és az üzleti terv készítésének alapjait.

A tanulók áttekintést kapjanak a faiparban használt számítógépes programokról.



tartalmakra épül.

15.3. Témakörök

15.3.1. Anyagismeret 26 óra

A fa szerkezeti és vegyi felépítése.

A faanyag nedvességtartalma (szabadvíz, kötött víz, rosttelítettségi határ, egyensúlyi

fanedvesség, víztartalmi fokok, nedvességmérés, nedvességtartalom számítás,

zsugorodás és dagadás mértékének számítása, a fűrészáru alakváltozása száradás

közben).

A fa műszaki tulajdonságai (a fa külső megjelenése, sűrűsége, tartóssága, mechanikai

tulajdonságai).

A fa hibái és betegségei (alaki, szövetszerkezeti hibák, farontó gombák károsításai, állati

eredetű károsodások).

Védekezés a farontó gombák és rovarok ellen.

Faanyagok kezelése, tárolása (természetes- és mesterséges szárítás, gőzölés, permetezés,

áztatás, fűrészáru tárolása, laptermékek tárolása, furnér tárolása).

Fafaj felismerés, elsődleges fafaj meghatározók, másodlagos fafaj meghatározók.

A hazai fafajták (tűlevelű és lombos fák) makroszkopikus felismerése, műszaki

tulajdonságai, megmunkálhatósága, felhasználási területei.

Trópusi fafajok.

Hazai fafajok helyettesítésének lehetőségei trópusi fafajokkal.

Alapanyagok (furnérok, rétegelt termékek, bútorlapok, agglomerált termékek) jellemzői,

tulajdonságai és felhasználási lehetőségei.

Alapanyag szabványok tartalma, minőségi előírások.

A faanyag minőségi osztályozása, a szabványok felépítése.

Alapanyagok kiválasztása, mérése, nyilvántartása.

Segédanyagok (műanyagok, fémek, kiegészítő anyagok/ kárpitozás anyagai, üvegek,

tükrök, márványok) jellemzői, tulajdonságai és felhasználási lehetőségei.

Segédanyag szabványok tartalma, minőségi előírások.

Segédanyagok kiválasztása, mérése, nyilvántartása.

15.3.2. Műszaki dokumentáció 11 óra

A műszaki dokumentáció részei.

A műszaki rajzok fajtái, szerepe (formaterv, nézeti rajzok, metszetek, csomóponti rajzok,

összeállítási rajz, alkatrészrajz, műhelyrajz).

A műszaki rajz alapján alkatrészjegyzék készítése.

Műszaki leírás készítése.

Szabásjegyzék, anyagnorma készítése.

Szabásterv készítése.

Műveletterv, technológiai leírás tartalma, szerepe.

Árkalkuláció készítése (anyagköltség, bérköltség, bérre vetített egyéb költségek, gyártási

külön költség, önköltség, nyereség, előkalkuláció, utókalkuláció).

Vizsgaremek műszaki dokumentációjának elkészítése és ellenőrzése.

A vizsgaremek műszaki dokumentációjának tartalmazni kell a vizsgaremekhez tartozó

műszaki rajzokat, szabásjegyzéket, anyagnormát, műszaki leírást, gyártási

folyamatábrát, általános technológiai leírást, és árkalkulációt.

15.3.3. Vállalkozásműködtetés 9 óra

Vállalkozási formák, a vállalkozás indításának műszaki, jogi, pénzügyi feltételei.

A vállalkozás működésével kapcsolatos feladatok.

Az üzleti terv fogalma, készítésének célja.

Az üzleti terv fő tartalmi egységei, felépítése.(a vállalkozás adatai, vezetői összefoglaló,

helyzetfelmérés, háttérelemzés, a vállalkozás bemutatása, marketing terv, működési

terv, a vállalkozás szervezeti felépítése, pénzügyi terv, kockázati-készenléti terv).

A piackutatás célja, lehetőségei, területei, a piackutatás módszerei, eszközei.

A termék piacképessége, versenyképessége.

Árajánlat készítésének szabályai (közvetlen anyagköltség /nettó, közvetlen bérköltség,

közvetlen bérek járulékai, egyéb közvetlen költség, közvetlen költség összesen,

általános költség, teljes önköltség, nyereség, termelési ár, kiszámlázott ár, áfa,

összköltség).

Árajánlat készítés adott termékről.

Szerződéskötés, garancia vállalás fogalma, alapvető szabályai (megrendelő, szerződés

nyomtatvány kitöltése).

Szállítólevek, számla készítés alapvető szabályai (szállítólevél, számla kitöltése).

Vásárok és kiállítások szerepe, lehetőségei a vállalkozás életében.

Faipari szakkiállításon, vásáron való részvétel, tájékozódás.

Kiállítás tervezése, szervezése, költségei.

Marketingkommunikáció, promóció, reklámozási lehetőségek.

15.3.4. Számítástechnika a faiparban 6 óra Műszaki leírás készítése szövegszerkesztéssel.

Szabásjegyzék, anyagnorma készítése táblázatkezeléssel.

Adatbázis kezelés feladatok (konszignációs lap fűrészáru vásárlásáról, raktári készletek

készítése, ügyfelek- szállítók nyilvántartása, jelenlétív készítése).

Információ gyűjtés az internet segítségével.

Kapcsolattartás a vevővel, e-mail segítségével (árajánlatküldés, műszaki rajzok csatolása).

Faipari cél szoftverek használata.

CAD programok, rajzok felépítése CAD programokban (2D, 3D ábrázolás).

Látványtervező-, optimalizáló programok.


Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -




értékeléssel.

Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Háromévfolyamos oktatás közismereti képzéssel

1/9. évfolyamot követően 96 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése

nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.


10224-12


Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Alapszerkezetek kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

10225-12


Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy

Szerelési dokumentáció használata,

alkatrészek előszerelése

10226-12


Asztalosipari szakmai gyakorlat tantárgy

Asztalosipari termékek típusai, készítése

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési gyakorlat tantárgy

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai

II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 96 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése

nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.


10224-12



Alapszerkezetek kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

10225-12



Szerelési dokumentáció használata,

alkatrészek előszerelése

10226-12




10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás


Témakörök

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.

10225-12 Asztalosipari szerelés


Témakörök

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése.

Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése).

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása


Témakörök


Keretszerkezetű szekrények.

Kávaszerkezetű szekrények.

Állvány- és vegyes szerkezetű szekrények.

Asztalok, ülő- és fekvőbútorok gyártási feladatai.

Tároló és kiegészítő bútorok kis- és nagyüzemi gyártása.

Irodai bútorok, belső terek burkolatai, berendezései.

Épületasztalos-ipari szerkezetek készítése.

Ajtólapok készítése gépekkel.

Ablakok gyártása gépekkel.


Falburkolatok, álmennyezetek készítése.

3.123.

S Z A K K É P Z É S I H E L Y I T A N T E R V

a(z)

35 841 02

TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐ

SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ





valamint





– a(z) 35 841 02 számú, Tehergépkocsi vezetőmegnevezésű szakképesítés szakmai és


alapján készült.

II. A szakképesítés-ráépülés alapadatai

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35841 02

Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Tehergépkocsi-vezető

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 év





Bemeneti kompetenciák: „B” kategóriára érvényes vezetői engedély

Szakmai előképzettség:150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletének 2.2.5. pontjában

meghatározott szakmacsoportokban megszerzett végzettség.






A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel




Közlekedési alapismeretek

Az Alapelvek a közlekedésiben tantárgy

oktatásához a 24/2005. (IV.21.) GKM

rendelet előírása szerinti "Közlekedési

ismeretek" tantárgy oktatására szóló

jogosultság.

Az infokommunikáció és közlekedésföldrajz

tantárgy tanításához:

Bármely egyetem közlekedés karán szerzett

- közlekedésmérnöki oklevél és e

mellett tanári oklevél;

- műszaki szakoktató;

- közlekedési műszaki tanár,

valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a

tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok

oktatási módszereit.

Szerkezeti, üzemeltetési ismeretek

A 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet előírása

szerinti „Műszaki ismeretek” tantárgy

oktatására szóló jogosultság.

Rakodás és rakományrögzítés

A 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet előírása

szerinti, „C” kategóriás gyakorlati

oktatásra jogosító „Járművezetési

gyakorlat” szakos szakoktatói oklevél

illetve 2 éves szakmai gyakorlat, valamint

bármely egyetem vagy főiskola közlekedés

karán szerzett, közlekedésmérnöki oklevél;

- közlekedésmérnök-tanári oklevél,

- közlekedési műszaki tanár és legalább

2 éves szakmai gyakorlattal,

valamint szakmai ismeretekkel

rendelkezik a tantárgy

ismeretanyagáról és ismeri azok

oktatási módszereit.

Egészség-, munka és tűzvédelem

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott,

hatályos „Tantervi és

Vizsgakövetelmények az autóbuszvezetői

és a tehergépkocsi-vezetői alap- és

továbbképzési képesítésre felkészítő

szaktanfolyamok számára” szerint előírt

képesítések valamint szakirányú szakmai

gyakorlat megléte.

Előírások alkalmazása

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott,

hatályos „Tantervi és

Vizsgakövetelmények az autóbuszvezetői

és a tehergépkocsi-vezetői alap- és

továbbképzési képesítésre felkészítő

szaktanfolyamok számára” szerint előírt

képesítések valamint szakirányú szakmai

gyakorlat megléte.

Veszélyhelyzetek

A 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet előírása szerinti

„C” kategóriás „Járművezetési gyakorlat”


Tehergépkocsi vezetés

A 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet előírása szerinti

„C” kategóriás „Járművezetési gyakorlat”


Tárgyi feltételek


szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:

„C” kategóriás oktató tehergépkocsi (A 24/2005.

GKM rendelet 5. és 6. számú melléklete

szerint)

Raklapok

Küldeménydarabok

Villás kézi raklapemelő (béka)

Rakományrögzítő eszközök

Kéziszerszámok

Egyéni védőfelszerelések

Tűzvédelmi és munkabiztonsági eszközök

Korszerű szimulátor berendezés

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

Számítógép

Projektor

Fali tablók

Jármű-makett

Lámpa-makett

V. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x

35 óra)

A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén:

504 óra (16 hét x 31,5 óra)


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai

követelménymodulok

Tantárgyak Elméleti heti

óraszám

Gyakorlati heti

óraszám


Összesen 17,5

12062-16

Közlekedési ismeretek

Alapelvek a közlekedésben 1 0

Infokommunikáció 0,5 0

Közlekedés-földrajz 0,5 0

12064-16

Szerkezeti, üzemeltetési

ismeretek

Gépjárművek szerkezettana 3 0

Gépjárművek szerkezettana

gyakorlat 0 1

11976-16


Rakományok rögzítése

a közúti szállításban

2 0

Rakodás és rakományrögzítés a

közúti szállításban gyakorlat 0 0,5

11747-16

Egészség-, munka -és

tűzvédelem

Munkavédelmi és tűzvédelmi

ismeretek 1 0

Tehergépjárművek

karbantartásának és javításának

speciális esetei, a nagytestű

járművek mozgatásának

veszélyei

1 0

Tehergépjárművek

karbantartásának és javításának

speciális esetei, a nagytestű

járművek mozgatásának

veszélyei, gyakorlat

0 0,5

12066-16


Gépjárművezetők szociális szabályai,

tachográf ismeret 1,25 0

Felelősségi körök az

árufuvarozásban 0,5 0

12063-16 Az angol vagy német nyelv alapjai 0,5 0

Szakmai idegennyelvi

ismeretek (válsztható)

Tehergépkocsivezetők munkavégzési

körülményeinek szakmai nyelvi

ismeretei

0,5 0

12065-16

Veszélyhelyzetek

Emberi tényezők,

Elsősegélynyújtási feladatok,

egészségmegőrzés

0,5

0

Veszélyhelyzetek a közúti

forgalomban gyakorlat 0 0,5

11977-16

Tehergépkocsi vezetése

Alapoktatás 0 0,25

Vezetés forgalomban 0 1,25

Módszerátadó gyakorlat 0 1,25

A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma”

megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat

az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak/témakörök Elméleti órák

száma

Gyakorlati órák

száma

Összesen 196 84

Összesen 280

12

062

-16

Kö

zlek

edés

i is

mer

etek

Alapelvek a közlekedésben 16 0

Jogszabályi alapok

A gépjárműközlekedés környezeti

hatásai, környezetvédelem alapjai

A közlekedésben való részvétel személyi

és tárgyi feltételei

A járművek forgalomban való

részvételének feltételei

A közlekedésben való részvétel külön

feltételei

Elindulás előtti teendők

A jármű ellenőrzése

Teherszállítás

Személyszállítás; a járművek utasaira

vonatkozó szabályok

Tehergépkocsival közlekedve

A forgalomirányítás logikai sorrendje

Biztonságos sebességhatárok nagytestű

járművekkel közlekedve

Követési távolságok

Előzés, kikerülés, kitérés

Bekanyarodás, megfordulás, hátramenet

Megállás, várakozás

Behajtási tilalmak

16 0

Párhuzamos úton közlekedve

Nehéz tehergépjárművek hétvégi és

ünnepnapi forgalomkorlátozása

A magyar közlekedés szabályaitól eltérő

speciális külföldi jelzések és

szabályok ismerte

Infokommunikáció 8 0

Az infokommunikáció alapjai

Vezetésirányító és támogató eszközök és

rendszerek

Az Ember-gép kapcsolat (Human-

Machine-Interface) (HMI)

Az önálló modulokból kiépített közös

rendszer (Head-up-Display)

felépítése, működése

Haszonjárművek asszisztens rendszerei

Az útdíjbevallási (OBU) fedélzeti egység

használata, gyors indítása

A GPS-fedélzeti eszközök működési

elve, használata

8 0

Közlekedés-földrajz 8 0

Alapfogalmak

Közlekedési rendszerek

A pályák csoportosítása

Közlekedési módok

Szállítási technológiák

A közlekedéssel szemben támasztott

követelmények

Magyarország közlekedésföldrajza

Nemzetközi közlekedésföldrajz

A Duna-Rajna-Majna csatorna

Kombinált árufuvarozás

8 0

12

064

-16

S

zerk

ezet

i, ü

zem

elte

tési

ism

eret

ek

Gépjárművek szerkezettana 48 0

Járművek felépítése

Vázszerkezet, kocsiszekrény A

vezetőfülke (billenthető, speciális)

A fülkebillentő karbantartása

Tehergépjárművek rakfelületeinek

kialakítása

Speciális felépítményű járművek

A járműszerelvények

kapcsolószerkezetei

Ablaktörlő- és mosóberendezések

A központi vészkapcsoló

A kocsiszekrény utastér, rakfelület

tisztítása, karbantartása

8 0

A motor és segédberendezései

Motorok szerkezeti felépítése

Ottó-motorok működése

Diesel-motorok működése

A motor hűtése

A motor kenése

A motorok tüzelőanyag ellátása

9 0

Az Ottó-motor tüzelőanyag-ellátása

A dízelmotor tüzelőanyag-ellátása

A szívó-és kipufogórendszer

A gépjármű elektromos berendezése

Az akkumulátor, felépítése és

karbantartása

A generátor, ellenőrzése és karbantartása

Az indítómotor

Gyújtóberendezések

Világító és jelzőberendezések

Dízelmotorok indítását segítő

berendezések

Egyéb villamos berendezések

A pótkocsi villamos berendezései

Hatósági előírások

8 0

Tengelykapcsoló és kormányszerkezet

A tengelykapcsoló és

sebességváltóművek

Mellékhajtóművek

Kardántengely

Differenciálmű és differenciálzár

A hajtótengelyek

A kormányzás geometriája, a

kormányzott kerekek állása

Tehergépkocsik, pótkocsik kormányzása

Kormányberendezések

7 0

A futómű

Kerekek

Gumiabroncsok felépítése

Kerékagyak, keréktengelyek

Kereke felfüggesztése és rugózása

Ikertengelyek

Segédfutóművek

A lengéscsillapító

Stabilizátorok

7 0

A fékberendezések

Fékberendezésekre vonatkozó előírások,

feladata

Kerékfékszerkezetek

Gépjárművek üzemifék-berendezései

Gépjárművek lassító fék-berendezései

A blokkolásgátló berendezés

A kipörgés-gátló berendezés

A rögzítőfék-berendezések típusai,

működésük és felépítésük

9 0

Gépjárművek szerkezettana

Biztonságos ellenőrzési,

karbantartási és üzemeltetési

feladatok gyakorlat





A futómű

A fékberendezések

0 32

11

976

-

16

Rak

od

ás

és

rak

o

mán

yrö

g

zíté

s

A rakományok rögzítése a közúti

szállításban 32 0

A rakományrögzítés szükségessége

Tömeg és súly

A tömegközéppont

A rakomány által kifejtett gyorsulási

erők

Csúszás

Dőlés és billenés

A rakomány merevsége

A teher eloszlása

A jármű kiválasztása és megrakodása

Több módozatú szállítási műveletek

7 0

A járművek felépítménye és

torlaszolásos rögzítésre szolgáló

eszközök a járműveken

A homlokfal

Az oldalfalak

A hátsófalak

Dobozos típusú felépítmények

Nyitott oldalú felépítmény

(ponyvás/léckeretes vagy billenő

típusú)

Oldalponyvás felépítményű járművek

Rakoncák

A hevederek és rögzítési pontjai.

ISO-konténerek

Cserefelépítmények

7 0

Visszatartási módszerek

Torlaszolásos rögzítés

Kötözés

Megfogószerkezetes rögzítés

Több visszatartási módszer kombinálása

Kiegészítő eszközök

6 0

A szükséges kötözésmennyiség

számítása, ellenőrzés vezetés közben

Szabványosított vagy félig

szabványosított rakományok

Tekercsek, hordók és henger alakú

rakományok

Zsákok, bálák és zacskók

Rakodólapok és görgős rakodólapok

Lapos fémlemezek

Hosszú szelvények

Gerendák

Tekercselt áruk

Nagy rakományegységek és öntvények

Akasztott rakományok

Nagy mennyiségű folyadékból álló

rakomány

6 0

Néhány konkrét rakományra vonatkozó

követelmény

Általános rakományok

Farakományok

Nagy konténerek vagy nagy, nehéz

csomagok

Megfogószerkezet nélküli

cserefelépítmények

Nyitott (hulladékgyűjtő jellegű)

konténerek

Áruk elhelyezése konténerekben

Nagy tömegű ömlesztett rakományok

Lemezek szállítása lapos rakodófelületen

A-bakokkal

6 0

Ipari munkagépek / építőipari gépek /

mozgó munkagépek

Veszélyes áruk szállítása

Rakomány és rakományrögzítési,

rakodási gyakorlatok

A járművek felépítménye és torlaszolásos

rögzítésre szolgáló eszközök a

járműveken

Visszatartási módszerek

Szabványosított vagy félig

szabványosított rakományok

Néhány konkrét rakományra vonatkozó

követelmény

0 16

11

747

-16

E

gés

zség

-, m

unk

a-és

tű

zvéd

elem

Munkavédelmi és tűzvédelmi

ismeretek 16 0

Az egészséges és biztonságos

munkavégzés feltételei

A munkáltató és a munkavállaló jogai és

kötelezettségei

Foglalkozási ártalmak, foglalkozási

megbetegedések

Balesetek, munkabalesetek szakszerű

ellátása, bejelentése, kivizsgálása

Védőeszközök használata

A karbantartás és javítás általános

biztonsági előírásai

Járművek mozgatása

Az égés folyamata

Tűzveszélyességi osztályok

16 0

Létesítmények használata

Üzemanyagtöltő állomásra vonatkozó

tűzrendészeti szabályok

Tűzriadó terv, tűzjelzés, tűzeset

Tűzoltó készülékek, tűzoltó anyagok és

jelölésük

Járműtüzek, mentési folyamatok

A tűzoltás szabályai

Tűzvédelmi szabályok megszegésének

jogi következményi

Tehergépjárművek karbantartásának

és javításának speciális esetei, a

nagytestű járművek mozgatásának

veszélyei

16 0

Munkavégzés szerelőaknában

Járművek emelése


Gumiabroncsok javítása, tisztítása

Járművek mosása

Akkumulátorok karbantartása

Motor és segédberendezéseinek

karbantartása

Veszélyes hulladékok kezelése, szállítása

A közúti szállítás során bekövetkező

balesetek

16 0

Balesetek bekövetkeztének okai, baleseti

faktorok

Teendők baleset bekövetkezése esetén

Tehergépjárművek karbantartásának

és javításának speciális esetei, a

nagytestű járművek mozgatásának

veszélyei, biztonságos ellenőrzési,

karbantartási és üzemeltetési

feladatok gyakorlat


Járművek emelése


Gumiabroncsok javítása, tisztítása

Járművek mosása

Akkumulátorok karbantartása

Motor és segédberendezéseinek

karbantartása


A közúti szállítás során bekövetkező

balesetek

Balesetek bekövetkeztének okai, baleseti

faktorok


0 8

12

066

-16

E

lőír

áso

k a

lkal

maz

ása Gépjárművezetők szociális szabályai,

tachográf ismeret 20 0

Jogi alapfogalmak

Az Európai Unióról

Az Európai Unió jogforrási rendszer

elemei

A Magyar jogforrási rendszer elemei

10 0

A jogszabályok hierarchiája

Jogharmonizációs folyamatok

A fuvarozási szerződés-fuvarjog

A feladó jogai és kötelezettségei

A fuvarozó jogai és kötelezettségei

Gépjárművezetők vezetési és

pihenőidőkre vonatkozó szabályok

Bevezető rendelkezések

Vezetési idők, szünetek és pihenőidők

A szállítási vállalkozások felelősségi

köre

Kivételek a használat alól

Ellenőrzési eljárások és szankciók

A közúti közlekedésben használt

menetíró készülékek

A járművezetői kártyák és az adatrögzítő

lapok használata

Alapelvek, hatály és követelmény

Intelligens menetíró készülékek

10 0

Felelősségi körök az árufuvarozásban 8 0

A rakományrögzítő felelőssége

Jogszabályi alapok

A baleset-megelőzés szabályai

Szankciók

Polgári jogi felelősség és büntetőjogi

következmények

3 0

A közúti árufuvarozásra vonatkozó

szabályok

A fuvarozás jogi alapjai

A fuvarozási engedélyek

Különleges feltételekkel szállítható áruk


3 0

A jogsértő közlekedési magatartás

következményei

Általános tudnivalók

A vezetői engedély visszaszerzésének

feltételei

A pályaalkalmassági vizsgálatról (PÁV)

A közúti közlekedési előéleti

pontrendszer

Az utánképzés rendszere

2 0

12

063

-16

S

zak

mai

id

egen

ny

elv

i is

mer

etek

(v

álsz

that

ó)

Az angol vagy német nyelv alapjai 8 0

Személyes névmások, cselekvések,

főnevek

Személyi adatok, kérdések, számok

Köszönés, segítségnyújtás-segítségkérés

különböző helyzetekben

Időjárás, egészségügyi problémák,

testrészek

Kérdőszavak, segédigék

Néhány alapvető helyesírási és kiejtési

szabály

8 0

Tehergépkocsivezetők munkavégzési

körülményeinek szakmai nyelvi

ismeretei

8 0

Etikett

Úti okmányok, dokumentáció

Földrajzi helyek

Forgalmi helyzetek

Kompon, vasúton közlekedve

Árukezelés

Kommunikáció a diszpécserrel

Időbeli kifejezések

Szervizben

8 0

12

065

-16

V

eszé

lyh

ely

zete

k

Emberi tényezők 8 0

Emberi tényezők a közlekedésben

Az észlelés-mérlegelés-dőntés-cselekvés

folyamata

Az emberi információfeldolgozás

törvényszerűségei

A mozgásügyesség

A lelki jelenségek

Az alkalmazkodás

Az életmód szerepe a közlekedésben

Az emberi kapcsolatok

Az alkoholfogyasztás, dohányzás,

gyógyszerek hatása a

gépjárművezetőre

Partnerek viselkedése

2 0

Vezetéstechnikai alapok

A jármű és az út kapcsolata

A jármú súlypontjának meghatározása

A rakomány hatása a gépjármű

mozgására

Vezetéstechnika különleges

helyzetekben

Energiatakarékos és környezetkímélő

vezetéstechnika

2

0

Közlekedési balesetek

Közlekedésbiztonság

Dynomen helyzetek

Veszélyhelyzetek kialakulása

Kárenyhítési feladatok

2 0

Elsősegélynyújtási feladatok,

egészségmegőrzés

Alapelvek

Teendők a baleseti helyszínen

Betegvizsgálat, fektetési módok

Légúti idegentest

Vérzések

Törések

Égések

Mérgezések

Rosszullétek

Veszélyes anyagotszállító járművek

balesete

2 0

Veszélyhelyzetek a közúti

forgalomban 0 8

Járművezetés speciális kialakítású

tanpályán vagy szimulátoron

8

11

977

-16

T

eher

gép

ko

csi

vez

etés

e

Alapoktatás 0 4

Elindulás előtti teendők 0 0,5

Önálló elindulás, megállás 0 0,5

Nyomgyakorlatok 0 0,5

Megközelítési gyakorlatok 0 0,5

Haladás bóják között 0 0,5

Megállás, elindulás emelkedőn 0 0,5

Megfordulás, hátramenet, parkolás 0 0,5

Saroktolatás 0 0,25

Beállás rakodórámpához 0 0,5

Intenzív fékezés 0 0,25

Vezetés forgalomban 0 20

Elindulás előtti teendők 0 1

Vezetés gyér forgalomban 0 1

Vezetés közepes forgalomban 0 2

Vezetés nagy forgalomban 0 4

Vezetés emelkedőn, lejtőn 0 2

Vezetés éjszakai körülmények között 0 3

Vezetés lakott területen kívül

főútvonalon 0 2

Vezetés autóúton, autópályán 0 3

Vezetés földúton, könnyű terepen 0 1

Vizsga 0 1

Módszerátadó gyakorlat 0 20

Vezetési és rakodási gyakorlati

ismeretek átadása kezdő

gépkocsivezető részére

0 20

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban

a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati

óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a

teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig

ajánlás.

A


Közlekedési alapismeretek

megnevezésű



A 12062-16 azonosító számú Közlekedési alapismeretekmegnevezésű szakmai


Ala

pel

vek

a

kö

zlek

edés

ben

In

fok

om

mu

nik

áció

Kö

zlek

edés

föld

rajz

FELADATOK

Folyamatosan bővíti közlekedési ismereteit X X X

Ismeri a közlekedés szabályait X

Ismeri a közlekedési jeleket X

Helyesen alkalmazza a közlekedés szabályait X

Ismeri a szakmához kapcsolódó fizikai

összefüggéseket X X

Részt vesz az időszakos szakmai

továbbképzéseken X X X

SZAKMAI ISMERETEK

KRESZ ismeretek X

A közlekedési alapelvek elsajátítása X

A közlekedés feltételei X

Közlekedés tehergépkocsival X

A tehergépkocsi és az út kapcsolata X

A magyar közlekedés szabályaitól eltérő

speciális külföldi jelzések és szabályok

ismerete

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai

nyelvezet ismerete X X X

Elemi számolási készségek X X X

Tájékozódási készségek fejlesztése X X X

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése X X X

Szakmai nyelvű beszédkészség X X X

Infokommunikációs készségek fejlesztése


Fejlődőképesség, önfejlesztés X X X

Precizitás X X X

Elhivatottság, elkötelezettség X X X


Motiválhatóság X X X

Empatikus készség X X


Logikus gondolkodás X X X

Emlékezőképesség(ismeretmegőrzés) X X X

Következtetési képesség X X X

41. Alapelvek a közlekedésben tantárgy 16 óra


A tehergépjárművekkel történő közlekedés alapjainak megismerése, összefüggések felismerése,

tudatos környezetvédelem szemléletének kialakítása, a tanulók a közlekedésnek a társadalom

fejlődésében, életében betöltött szerepével, jelentőségével megismertesse és a közlekedéssel

összefüggő alapvető ismeretek elsajátításának lehetőségét biztosítsa.

A tehergépjárművek vezetéséhez kapcsolódó jogszabályi előírások megismerése. Kulturált közlekedési

magatartásformák kialakítása, személyes példamutatás, a közlekedési partnerekkel történő

viselkedésformák megismerése.

A biztonságos közlekedésre nevelés automatizmusának kialakítása, a jogkövető magatartás alapjainak

megteremtése, valamint a tanulók természetes üzemi körülmények között ismerkedjenek meg az

egyes közlekedési ágazatok járműveivel, kiszolgáló létesítményeivel és a két alapvető

szolgáltatáshoz a személyszállítás és árufuvarozáshoz kapcsolódó feladatokkal. Úgy, mint

menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás és különböző okmányok kitöltése.

Forgalmi helyzetek, forgalmi szituációk, konfliktushelyzetek megoldása, a helyes cselekvések-

cselekvés sorok, mozgáskoordinációk kialakításának, elméleti alapjainak megteremtése.

41.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak

41.3. Témakörök

41.3.1. Jogszabályi alapok 1 óra

A közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok megismerése.

A közúti közlekedés forgalomirányítására vonatkozó jelzések ismerete.

Nagytestű járművekkel történő közlekedés speciális ismereteinek elsajátítása.

41.3.2. A gépjármű-közlekedés környezeti hatásai, környezetvédelem alapjai 1óra

A fosszilis energiák elégetésének következtében keletkező károsanyagok környezeti hatásainak és

annak következményeinek megismerése. A gépjárművekhez használt anyagok felhasználását

követő veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása. Környezetkímélő megoldások a

gépjármű iparban. A megelőzés, kárenyhítés és helyreállítás lehetőségei a

környezetvédelemben.

1.3.3 Személyi és tárgyi feltételek a közlekedésben 1óra

A közlekedés szabályozásának, a helyes közlekedéskultúra megismerése, a szabályos és biztonságos

vezetés alapfeltételeinek kialakítása.

1.3.4. A járművek forgalomban való részvételének feltételei 1 óra

A gépjárművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásáról, valamint a műszaki

megvizsgálásáról szóló rendeletek megismerése, értelmezése.

1.3.5. A közlekedésben való részvétel külön feltételei 1 óra

A tehergépjárművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának a közúti közlekedésben

használt egyéb külön feltételként használt berendezéseiről szóló rendeletek megismerése,

értelmezése.

1.3.6. Jármű ellenőrzése 1óra

A gépjárművezető elindulás előtti teendőinek helyes sorrendben történő ellenőrzési

cselekvésfolyamatának kialakítása, egyéb, különleges ellenőrzési folyamatok bemutatása. A

jogszabályi háttér megismerése

1.3.7. Teherszállítás, személyszállítás; a járművek utasaira vonatkozó szabályok 1óra

A tehergépjárművön elhelyezett rakomány méretére és helyes elhelyezésére, a túlnyúló rakomány

feltételeire, jelölésük módjára vonatkozó előírások megismerése. A rakományokhoz

kapcsolódóan az okmányok megismerése. A gépjármű utasterében utazókra vonatkozó általános

és speciális szabályok megismerése, valamint a gépjármű más egyéb részén utazókra vonatkozó

speciális előírások, menetjegyeladással, poggyászkezeléssel kapcsolatos ismeretek megismerése

1.3.8. A forgalomirányítás logikai sorrendje 1óra

A rendőri karjelzések, jelző lámpák, jelzőtáblák, útburkolati jelek valamint egyéb forgalmi

szabályok, tehergépjármű-közlekedésre vonatkozó egyéb ismeretei

1.3.9. Biztonságos sebességhatárok nagytestű járművekkel közlekedve 1óra

A relatív és abszolút gyorshajtás veszélyei. Az évszakoknak megfelelő valamint azútviszonyoknak

megfelelő sebességhatárok megismerése, a veszélyhelyzetek kialakulásának okai.

1.3.10. Követési távolságok 1óra

A helyes követési távolság betartására, különös tekintettel a tehergépjárművek súly, méret és

lassulásértékeire vonatkozó paramétereinek figyelembe vételével történő megismerésével.

1.3.11. Előzés, kikerülés, kitérés 1óra

Az előzés, kikerülés, kitérés általános feltételeinek megismerése, különös tekintettel a

tehergépjárművek súly, méret és gyorsulásértékeire vonatkozó paramétereinek figyelembe

vételével történő megismerésével

1.3.12. Bekanyarodás, megfordulás, hátramenet 1óra

Bekanyarodás, megfordulás, hátramenet végzés általános feltételeinek megismerése, különös

tekintettel a tehergépjárművek súly, méret és lassulás-gyorsulásértékeire vonatkozó

paramétereinek figyelembe vételével történő megismerésével.

1.3.13. Megállás, várakozás, behajtási tilalmak 1óra

Tehergépjárművel történő megállás és várakozás általános és speciális feltételeinek megismerése,

különös tekintettel a tehergépjárművek súly és méretadataiból adódó paramétereinek figyelembe

vételével.

Tehergépjárművekre vonatkozó behajtási tilalmak jogi, közlekedésbiztonsági és egyéb általános

feltételek megismerése

1.3.14. Párhuzamos úton közlekedve 1óra

Tehergépjárművel párhuzamos úton történő közlekedés általános és speciálisfeltételeinek

megismerése, különös tekintettel a tehergépjárművek súly, méret és lassulás-

gyorsulásértékeire vonatkozó paramétereinek figyelembe vételével történő megismerésével.

1.3.15. Nehéz tehergépjárművek hétvégi és ünnepnapi forgalomkorlátozása 1óra

A 7,5 tonna feletti járművekre vonatkozó ünnepnapi és hétvégi forgalomkorlátozások

megismerése Magyarországon, illetve az Európai Unió területén.

1.3.16. A magyar közlekedés szabályaitól eltérő speciális külföldi jelzések és szabályok

ismerte 1óra

Az Európai Unió országaiban, valamint az európai Unión kívüli országokban, hazánk közúti

jelzésrendszerétől eltérő jelzések megismerése, különös tekintettel a forgalombiztonság

figyelembe vételével.


Tantermi oktatás





módszer neve


kerete


felszerelések


1. magyarázat x Számítógép, projector, ppt.

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

"Közúti jelzőtáblák" tablók

Jogszabálygyűjtemény

Fali tablók, jármű-makett,

lámpa-makett

alkalmazása

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X


2.1. Írásos elemzések készítése X




2.4. Tesztfeladat megoldása X


felkészüléssel X







2. Infokommunikáció tantárgy 8 óra


A gépjárművezető munkájához kapcsolódó, tevékenységét támogató rendszerek megismerése,

megfelelő alkalmazásuknak módjai. Alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítása az

informatikai alapok megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson magasabb szintű

infokommunikációs rendszerek használatára a gépjárművezetői munkakörök betöltéséhez

szükséges ismeretek elsajátítására.


2.3. Témakörök

2.3.1. Az infokommunikáció alapjai 1óra

Az infokommunikáció története, kialakulási fázisai, a modern infokommunikációs rendszerek

szerepe a közlekedésben

2.3.2. Vezetésirányító és támogató eszközök és rendszerek 2óra

A gépjárművezető tevékenységét segítő berendezések megismerése, jelentőségük, előnyei és

hátrányai a gépjárművezetőre, valamint a forgalombiztonságra

2.3.3. Az ember-gép kapcsolat (Human-Machine Interface) 1óra

A HMI fejlődéstörténetének megismerése. A HMI rendszerek felépítése, kapcsolatrendszerük.

Alkalmazási területek a gépjárműközlekedésben.

2.3.4. Az önálló modulokból kiépített közös rendszer (Head-up-Display) felépítése,

működése 1óra

A Head-up Display rendszer működése, alkalmazásának lehetőségei a közlekedésbiztonság

fokozásában.

2.3.5. Haszonjárművek asszisztens rendszerei 1óra

ACAN-BUS rendszer felépítése, működése. Az asszisztens rendszerek működési feltételei. Az

ABS, ASR, DBL, ACC, ADAS, BAS, DSP, LKAS, PDC, ROP és TROP rendszerek

működése, kommunikációja a fedélzeti egységgel.

2.3.6. Az útdíjbevallási (OBU) fedélzeti egység használata 1óra

Azútdíjbevallási (OBU) fedélzeti egység működési elvének és használatának megismerése. A

tanuló megfelelő módon tudja kezelni az eszközt, értse működését.

2.3.7. A GPS-fedélzeti eszközök működési elve, használata 1óra

A GPS-fedélzeti eszköz működési elvének és használatának megismerése. A tanuló megfelelő

módon tudja kezelni az eszközt, értse működését


Tanterem





módszer neve



felszerelések



2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x GPS, OBU, videó filmek

5. szerepjáték x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X








felkészüléssel X







3. Közlekedés-földrajz tantárgy 8 óra


Alapvető tájékozódási ismeretek elsajátítása, a kapcsolódó szállítási technológiák megismerése, a

közlekedési és szállítási lehetőségek optimalizálása. A tananyag kapcsolódik a Földrajz tantárgy

„A földi tér ábrázolása”, ezen belül különösen a térképolvasás, „Magyarország – helyünk a

Kárpát-medencében és Európában”, valamint „A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális

különbségei Európában” című témaköreihez.

Megalapozza a személyszállítási, árufuvarozási és forgalmi jellegű szaktantárgyak tanítását, az

ismeretek hatékonyabb elsajátítását.


Általános földrajzi ismeretek. Megalapozza a személyszállítási, árufuvarozási és forgalmi jellegű

szaktantárgyak tanítását, az ismeretek hatékonyabb elsajátítását.

3.3. Témakörök

3.3.1. Alapfogalmak 1óra

A forgalom optimális rendszerének kifejlesztési feladata a földrajzi lehetőségek, valamint a

társadalmi, gazdasági tér meghatározó elemeinek vizsgálatával. A közlekedési tevékenység,

mint a folyamat működtetője és szervezője az ember.

A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és társadalom-földrajzi tényezők.

A közlekedés alágazatai, földrajzi munkamegosztás.

A földrajz fogalma, kialakulása és tagozódása. Közlekedés-földrajzi alapfogalmak.

A térkép. Fajtái, jelrendszer, méretarány, mérések.

3.3.2. Közlekedési rendszerek 1óra

A közlekedési hálózatok térbeliségének vizsgálata, valamint a helyváltoztatási folyamatok

vizsgálata a humán erőforrás (ember) és technikai eszközök szempontjából.

- A közlekedés fogalma, feladata, értelmezése

- A közlekedés pályája, a pálya vonalvezetése

- A raktárak, mint a közlekedés fontos kiszolgáló létesítményei

- A jármű.

- A közlekedés kiszolgáló létesítményei

- Az ember szerepe a közlekedésben

- A közlekedés felosztása

- Közlekedési alapfogalmak

- A közlekedési alágazatok átfogó jellemzése

- A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés és a csővezetékes szállítás

- A közlekedési munkamegosztás

3.3.3. A pályák csoportosítása 1óra

A közlekedésre kiválasztott tér, mint pályák kialakítása, jellemző tulajdonságai. A pályákon

történő mozgások ellenállásai. A kiszolgáló egységek és a közlekedési tevékenység működését

elősegítő infrastruktúrák kialakítása, a közlekedési ágazatokkal történő kapcsolatteremtésre

szolgáló létesítmények kialakítása.

3.3.4. Közlekedési módok 1óra

A vasúti közlekedés jellemzői

A közúti közlekedés jellemzői.

A vízi közlekedés jellemzői.

A légi közlekedés jellemzői.

A kombinált közlekedés jellemzői.

A tanuló sajátítsa el a különböző közlekedési módok jellemzőit. Értse a megfelelő alkalmazási

módokat.

3.3.5. Szállítási technológiák 1óra

Meghatározott szállítási folyamatok elemzése. A sajátos közlekedési vagy szállítási igényekhez

való alkalmazkodás szükségességnek meghatározása. A speciális technológiák, speciális

rakodási eljárások megismerése, a járművek kialakítása, gyártása, ezen technológiák

figyelembe vételével.

3.3.6. A közlekedéssel szemben támasztott követelmények 0,5óra

A főbb minőségi követelmények térbeli rendelkezésre állások, gyakoriságok megismerése, a

rendszeresség és időbeli rendelkezésre állás meghatározása. A gazdaságossági, a

hatékonysági, a pontossági, a biztonsági, a gyorsasági és a kényelmi minőségi követelmények,

mint fogalmak megismerése, mutatóinak értelmezése

3.3.7. Magyarország közlekedésföldrajza 0,5óra

Magyarország szárazföldi, vasúti és vízi hálózatának megismerése.

Közlekedési lehetőségek a különböző módon kialakított pályákon, beleértve a Ro-RO, Ro-La

rendszerét is.

A közúti közlekedés története

A közúti járművek fejlődése

Magyarország közúthálózatának története

A közútépítés fejlődése

A közúti közlekedés feladata és jellemzői

Hazánk közúthálózata, számozási rendszer, első- és másodrendű főútvonalak, körgyűrűk

A közutak csoportosítása és műszaki jellemzői

Hálózatsűrűség, útellátottság, a közutak terhelése

Határátkelőhelyek, E utak.

3.3.8. Nemzetközi közlekedésföldrajz 0,5óra

Európa szárazföldi, vasúti és vízi hálózatának megismerése. Közlekedési lehetőségek a különböző

módon kialakított pályákon, beleértve a Ro-RO, Ro-La rendszerét is.

A páneurópai közlekedési folyosók jelentőségének megismerése, a transzeurópai közlekedési

hálózat, mint az áruk hatékony szállítási, versenyképességi és a gazdasági növekedés

szempontjából.

Európa közúthálózata, számozási rendszer, első- és másodrendű főútvonalak, körgyűrűk

3.3.9. A Duna-Rajna-Majna csatorna 0,5óra

A vízi közlekedés jelentősége a folyami áruszállítás nemzetgazdasági viszonylatában.

Lehetőségek, előnyök és hátrányok a folyami áruszállítás vonatkozásában.

A vízi közlekedés története, a vízi közlekedési eszközök műszaki fejlődése

A vízi közlekedés jellemzői, fő feladatai, szerepe a közlekedésben

A vízi közlekedés fajtái és eszközei

Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái, tengeri hajózása

Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben

Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai.

3.3.10. Kombinált árufuvarozás 1óra

https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzeur%C3%B3pai_k%C3%B6zleked%C3%A9si_h%C3%A1l%C3%B3zat

https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzeur%C3%B3pai_k%C3%B6zleked%C3%A9si_h%C3%A1l%C3%B3zat

A közlekedés, gazdaság és a társadalom kapcsolata.

A kombinált árufuvarozás megismerése.

Előnyök és hátrányok a kombinált szállítás alkalmazásakor.

A kombinált fuvarozás lebonyolítási módjai.

Konténeres áruszállítás

Közút- vasút huckepack szállítás

Közút-vízi huckepack szállítás

Folyam- tengeri kombinált áruszállítás

A kombinált áruszállítás termináljai

A közlekedés, mint nemzetgazdasági ág

Az ember szerepe a közlekedés lebonyolításában.


Tanterem





módszer neve



felszerelések



2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x Földrajzi térkép, autós

térkép

5. szerepjáték x

6. házi feladat x Vaktérkép




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X








felkészüléssel X






3.1. rajz értelmezése X

3.2. rajz készítése leírásból X

3.3. rajz készítés tárgyról X


3.5. rajz elemzés, hibakeresés X

3.6. rajz készítése Z-rendszerről X

3.7. rendszerrajz kiegészítés X

3.8. rajz elemzés, hibakeresés X



A


Szerkezeti, üzemeltetési ismeretek tehergépkocsi-

vezetőknek

megnevezésűszakmai követelménymodul


A 12064-16azonosító számú Szerkezeti, üzemeltetési ismeretek tehergépkocsi-vezetőknek

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák

Gép

járm

űv

ek

szer

kez

etta

na

Gép

járm

űv

ek

szer

kez

etta

na

gy

akorl

at

FELADATOK

Folyamatosan bővíti műszaki ismereteit x x

Elvégzi a napi elindulás előtti műszaki

ellenőrzést, előkészíti a járművet a feladat

elvégzésére

x x

Az út során figyelemmel kíséri a jármű

működését x x

Elvégzi a napi elindulás előtti műszaki

ellenőrzést, előkészíti a járművet a feladat

elvégzésére

x x

Kezdeményezi a jármű javítását, kitölti a

karbantartási, javítási könyvet x x

Részt vesz az időszakos szakmai,

munkavédelmi oktatáson x x

SZAKMAI ISMERETEK

A tehergépjármű felépítésének megismerése x x

A motor szerkezeti felépítésének és

működésének megismerése x x

Motor hűtésének és kenésének megismerése x x

A gépjármű elektromos berendezéseinek

megismerése x x

A tengelykapcsoló és kormányszerkezet

felépítésének megismerése x x

A fékberendezések felépítése és működésük

megismerése x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelvezet ismerete x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése,

értelmezése x x




Kézügyesség x x

Önállóság x x


Motiválhatóság x x

Interperszonális rugalmasság x x

Kezdeményezőkészség x x


Áttekintő képesség x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x


4. Gépjárművek szerkezettana tantárgy 48óra


Megfelelő ismeretek elsajátítása a tehergépjárművek felépítésével, működésével kapcsolatban.

Alapvető hiba-felismerési és javítási készség megalapozása és a gépjárművezetőtől elvárható,

adott esetben történő üzemzavar okának megállapítása és megszüntetése, illetve az előírt

karbantartási műveletek szakszerű elvégzése, a szükséges szerszámok alkalmazása.

Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a

tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását, a hagyományos, a műszaki gyakorlatban

használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.

Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű

értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.

A hagyományos eljárások elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb

technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.

Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a

tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani

tudja.

Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül

szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.

A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken

konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai

fejlődés várható kihívásainak megfelelni.

Alakítson ki a tanulókban kellő szakmai hivatástudatot, olyan kritikai szemléletet, mely a

közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően

szükséges.

A gépjármű elektromos berendezései tantárgy tanításának célja, hogy olyan elméleti ismeretek

birtokába jusson a tanuló, amely alapján képes a közúti jármű szakterületen karbantartási és

javítási munkát ellátni. Ehhez fontos, hogy megismertessük a munkakörben elvégzendő

feladatokat, az ahhoz szükséges tulajdonságokat, alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai

készségeket és képességeket. Ismernie kell a korszerű technológiákat, elektromos és elektronikus

egységeinek működését, elektronikus irányítórendszereinek felépítését, működését.

Szakmai tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet,

lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a problémamegoldó készséget.

Cél, hogy a tanuló legyen képes a műszaki hibás jármű esetében a gépkocsi meghibásodását

megállapítani, a hibát kijavítani.

A képzés végére a tanulónak el kell érni, hogy olyan elméleti alapokkal rendelkezzen, mint ami

követelmény egy frissen végzett szakmunkásnál.

A gépjárművekben használt elektromos berendezések, funkciójuk megismerése. Alapvető hiba-

felismerési és javítási készség megalapozása, a szükséges szerszámok alkalmazása.


-

4.3. Témakörök

4.3.1. Járművek felépítése 8 óra

- Vázszerkezet, kocsiszekrény

A vázépítési rendszerek bemutatása, a gépkocsi alvázkeretével szemben támasztott követelmények, a

tehergépkocsi felépítmény rakfelületek kialakításának módjainak megismerése.

- Az alváz feladata és változatai

az önhordó építési mód

az aktív biztonság és jellemzői

a passzív biztonság, külső és belső biztonsági zóna elemei.

- A vezetőfülke (billenthető, speciális)

A vezetőfülke kialakítására vonatkozó követelmények megismerése, a gépjárművezető munkaterének

kialakítása, mint a munkahelyükkel szemben támasztott követelmények, magas elvárások.

- A fülkebillentő karbantartása

A fülkebillentő szerkezeti kialakítása, biztonsági előírások használatukkor, karbantartási műveletek

megismerése, alkalmazása.

- Tehergépjárművek rakfelületeinek kialakítása

A billenő rakfelületű tehergépkocsi-felépítmény szerkezetének megismerése, a felépítmények

használatára vonatkozó biztonsági előírások és munkavédelmi szabályok elsajátítása. A

gépjárműállomány gazdaságos felhasználásának követelményének, az improduktív rakodási és

várakozási idő csökkentésének lehetőségei a speciális kialakítású felépítmények alkalmazásával.

- Speciális felépítményű járművek

A speciális kialakítású felépítmények használatára vonatkozó biztonsági előírások és munkavédelmi

szabályok elsajátítása. A különleges szállítási feladatok megoldására készült célgépjárművek

alkalmazási területei. A célgépkocsik különféle feladatprofiljainak megismerése a szállítandó

áruval kapcsolatos követelmények szempontjából (különleges védelmet (bútorszállító) vagy

megfelelő hőmérsékleti viszonyokat (hűtő gépkocsi) biztosító, darabos áruk, szóródó

(ömlesztett) anyagok, hosszú anyagok (rönkfák, deszkák, csövek stb.) szállításához).

- A járműszerelvények kapcsolószerkezetei

A járműszerelvények kapcsolási lehetőségei. A vonóhorog és vonóháromszög valamint a

forgószsámoly kialakítása, működése, karbantartása, biztonsági előírások elsajátítása.

- Ablaktörlő-és mosóberendezések

Az ablaktörlő és mosóberendezésekre vonatkozó szabványok és előírások megismerése,

működésükre és karbantartásukra vonatkozó ismeretek elsajátítása

- A központi vészkapcsoló

A központi vészkapcsoló szerepe, kialakítása, működése. Használatára vonatkozó előírások.

- A kocsiszekrény, utastér, rakfelület tisztítása, karbantartása

A tisztítás, karbantartás során betartandó munkavédelmi előírások megismerése. A veszélyes

munkafolyamatokra vonatkozó speciális előírások betartása. A gépjárművekhez használt tisztító

anyagok, a felhasználását követő veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása.

Környezetkímélő tisztító anyagok használata a környezetvédelemi előírások figyelembe

vételével.A tisztítás fontossága, alkalmazása, alkatrészekre tapadó szennyeződések osztályozása

Vegyi összetételük (szerves, szervetlen, zsíros, lúgos, semleges)

Halmazállapotuk (szilárd, cseppfolyós)

Eredetük (az érintkező munkaközeg lerakódásai, korrózió, felületre való tapadásuk mértéke

alapján (por, hámló festékréteg) is

A tisztítás fizikai és kémiai alapjai

A tisztítás leggyakoribb módszerei

Fizikai tisztítás módszerei:

lángsugaras tisztítás

oldószeres mosás

gőzsugár-tisztítás

Mechanikai tisztítási módszerek:

tisztítás kézi, vagy gépi kefével, csiszolás

szemcseszórás

Folyadéksugaras tisztítás alkatrész tisztító berendezések.

4.3.2. A motor és segédberendezései 9 óra

- A motorok szerkezeti felépítése

A különféle motorszerkezetek kialakítása, működése

- Ottó-motorok működése

A négyütemű Otto-motor indikátor diagramja

- a belső égésű motorok csoportosítása

- az Otto-motor elméleti körfolyamata

- az Otto-motor valóságos körfolyamata

- a működési ciklus vagy munkafolyamat leírása

A négyütemű Otto-motor hatásfokai

- a hatásfokok értelmezése és a közöttük levő kapcsolat

- a fajlagos fogyasztás meghatározása

- a légviszony fogalma

A négyütemű Otto-motor jelleggörbéi

- az égés lefolyása az égéstérben

- a kopogásos égés és okai

- teljes terhelési és részterhelési jelleggörbék a fordulatszám függvényében

- a négyütemű Otto-motor szerkezete

- a négyütemű Otto-motor felépítése

- a dugattyú feladata,

- a dugattyúgyűrűk feladata,

- a dugattyúcsapszeg feladata,

- a hajtórúd feladata,

- a forgattyús tengely feladata,

- a lendkerék feladata,

- a henger és hengerfej feladata,

- az égéstér kialakítása

- a hengerfejtömítés feladata,

- a szívócső és forgattyúház feladata.

- Dízel-motorok működése

A négyütemű dízelmotor működése és szerkezete

- az elméleti dízel körfolyamat

- a négyütemű dízelmotor indikátordiagramja és munkafolyamata

- a dízelmotor működésével kapcsolatos alapfogalmak összehasonlítása a

benzinmotorral és alkalmazási területe

- a dízelmotor szerkezeti felépítése

- a dízelmotor alkatrészeinek a benzinmotorhoz viszonyított eltérő kialakításai

- a keverékképzés típusai: közvetlen befecskendezési rendszerek

- a keverékképzés típusai: közvetett befecskendezési rendszerek

- A motor hűtése

- a hűtés feladata, fajtái

- a léghűtés szerkezeti kialakítása, előnyei és hátrányai

- a folyadékhűtés szerkezeti megoldásai, szerkezeti elemeinek feladata, működése

- a hűtés intenzitásának szabályozása,

- a folyadékhűtés előnyei és hátrány

- A motor kenése

- a kenés feladata, súrlódási módok

- a kenőolaj igénybevétele és jellemzői

- a motor kenésrendszerének felépítése: frissolaj-kenés, keverékolajozás

- szivattyús nyomóolajozás

- szárazteknős nyomóolajozás

- az olajszivattyúk szerkezeti kialakításai

- az olajszűrők típusai és beépítése az áramkörbe

- az olajhűtése és az olajhűtési módok

- levegőszűrők

- tüzelőanyag-szűrők.

- A motorok tüzelőanyag ellátása

- Bosch Mono-Motronic

- GM-Multec SPi motorvezérlési rendszer

- egyéb gyártók SPi motorvezérlési rendszerei

- Integrált motorvezérlési rendszerek hengerenkénti befecskendezéssel

- Bosch Monotric befecskendező rendszer

- egyéb gyártók MPi rendszerei

- A Bosch VE rendszerű soros befecskendezőszivattyú

- az elosztós befecskendezőszivattyú rendszer felépítése

- a tüzelőanyag szállítása az elosztódugattyúban

- a befecskendezés kezdetének állítása

- az alapjárati és legnagyobb fordulatszámot szabályzó szerkezet működése

- a hidegindító, az alapjárati fordulatszámot a hőmérséklet függvényében változató,

a ciklusadagot töltőnyomástól függően változtató szerkezetek felépítése, működése

- Az Ottó-motor tüzelőanyag ellátása

- A dízel-motor tüzelőanyag ellátása

Piezo-inline injektor szerkezete és működése

- nagynyomású szivattyúk és tartozékai, nyomásszabályozók, porlasztók

- dízelmotoros járművek károsanyag emisszió korlátozása, rendeletek, határértékek

- kipufogógáz-utókezelés oxidációs katalizátorral

- nitrogénoxidok csökkentése a dízelmotoroknál NOX-tároló katalizátorral (NSC)

- nitrogénoxidok csökkentése a dízelmotoroknál katalitikus redukciós eljárással

(SCR)

- részecskeszűrők és regenerációs eljárások

- AdBlue adalék szerepe

Közös nyomásterű dízelbefecskendező rendszerek

- alkalmazási területük, főbb szerkezeti egységei

- tüzelőanyag-ellátás (kisnyomású rész)

- tüzelőanyag-ellátás (nagynyomású rész), mágnes szelep vezérelt injektor szerkezete

és működése.

- Szívó-és kipufogórendszer

A kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése

- a kipufogógáz összetétele

- a kipufogógáz összetételének változása a légviszony függvényében

- a kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése a motorra vonatkozó

megoldásokkal

- a kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése a kipufogógáz visszavezetéssel

- a kipufogógáz károsanyag tartalmának csökkentése katalitikus utókezeléssel

- a katalizátor szerkezeti felépítése, működése, a működés feltételei

4.3.3. A gépjármű elektromos berendezése 8óra

- Az akkumulátor, felépítése, karbantartása

- az akkumulátorok működési elve

- a síklemezes indító akkumulátorok szerkezeti felépítése

- spirálcellás, savas ólomakkumulátorok

- az indító akkumulátorok jellemző adatai

- a gépjármű akkumulátorának kiválasztása

- akkumulátor töltési módok

- A generátor felépítése, ellenőrzése és karbantartása

A generátor működési elve

- nagyobb teljesítményű generátorok

- egyéb különleges generátorok

- hűtés, üzemeltetés, jellemző paraméterek

- Feszültségszabályozás

- a szabályozás elve

- mechanikus, érintkezős feszültségszabályozók

- elektronikus feszültségszabályozók.

- Az indítómotor

Az indítómotor működése

- csúszófogaskerekes indítómotorok

- a csúszóarmatúrás indítómotor

- a tolófogaskerekes indítómotor

- belső áttételes indítómotor

- az indítómotorok jellemzői

- Gyújtóberendezések

A gyújtóberendezések jellemzői

- Világító és jelzőberendezések

A fény jellemzői

- a világítóberendezések feladatai és csoportosítása

- távolsági és tompított fényszórók

- irány- és elakadásjelző

- a külső világítás többi eleme

- Dízelmotorok indítását segítő berendezések

- lángkeltésű indító berendezés

- fűtőbetétes izzító berendezések

- Egyéb villamos berendezések

- ablak- és fényszórótisztító berendezések

- szintjelző berendezések

- hangjelző és riasztó berendezések

- kényelmi berendezések

- rádiózavar-szűrés alapfogalmak

- rádiózavar-források az autón

- zavarmentesítés

- utastéri hűtő/fűtő rendszer elemei

- vezetőtámogató asszisztens rendszerek elemei

- A pótkocsi villamos berendezései

A pótkocsik villamoshálózatának megismerése, kapcsolódásuk a vonó jármű villamos-

csatlakozóihoz.

- Hatósági előírások

A villamos-berendezésekre vonatkozó hatósági előírások megismerése, műszaki alkalmazása.

4.3.4. Tengelykapcsoló és kormányszerkezet 7 óra

- A tengelykapcsoló és sebességváltóművek

- A tengelykapcsoló

- száraz súrlódó tengelykapcsoló feladata

- az egytárcsás tengelykapcsoló szerkezete, csavarrugós és tányérrugós kivitel

- a kéttárcsás és a lemezes tengelykapcsoló felépítése

- a tengelykapcsoló-tárcsák szerkezeti kialakítása

- a tengelykapcsoló hidraulikus és mechanikus működtetése, a holtjáték

- tengelykapcsoló cseréje

- a hidrodinamikus tengelykapcsoló felépítése, működése, hatásfoka a

mozgásviszonyok függvényében

- a hidrodinamikus tengelykapcsoló előnyei, hátrányai

- Nyomatékváltó

- gépjárművek menetellenállásai: gördülési ellenállás és teljesítményszükséglete,

légellenállás és teljesítményszükséglete

- gépjárművek menetellenállásai: emelkedési ellenállás és teljesítményszükséglete,

gyorsítási ellenállás és teljesítményszükséglete

- menetteljesítmény diagram

- vonóerő diagram

- a szinkronszerkezet nélküli toló fogaskerekes, vonóékes, kapcsolókörmös,

- kapcsolóhüvelyes nyomatékváltók felépítése és működése

- Automata nyomatékváltóművek

- az egyszerű bolygókerekes hajtómű felépítése, a nyomatékmódosítás

lehetőségeinek meghatározása

- a bolygómű áttételi fokozatainak meghatározása (lassító áttételek)

- a bolygómű áttételi fokozatainak meghatározása (gyorsító áttételek)

- a bolygómű áttételi fokozatainak meghatározása (forgásirány-váltó áttételek)

- a hidrodinamikus nyomatékváltó felépítése, az olajáramlás körfolyamata

- a nyomatékmódosítás keletkezése és az azt meghatározó tényezők, hatásfoka a

mozgásviszonyok függvényében, a hidrodinamikus nyomatékváltó tulajdonságai

- a vezetőkerék szabadonfutózása és az áthidaló kapcsoló alkalmazása

- a hidraulikusan vezérelt, többfokozatú automata nyomatékváltó felépítése

- a hidraulikus vezérlés elemei és azok működése

- az olajos lemezes tengelykapcsolók és fékek, valamint a szalagfék kialakítása és

működése, váltómű olajok

- a hidraulikusan vezérelt, többfokozatú automata nyomatékváltó működésének

meghatározása a választókar „D1” helyzetében

- a hidraulikusan vezérelt, többfokozatú automata nyomatékváltó működésének

meghatározása a választókar „R” helyzetében

- Mellékhajtóművek

A mellékhajtóművek feladata

- A mellékhajtóművek előtolássorainak elvi felépítése

- A mellékhajtóművek csoportosítása

- A fokozatos mellékhajtóművek előtolássora

- Kardántengely

Kardánhajtások, kiegyenlítőművek

- a csuklós tengely, függesztőcsapágy és csuklók feladata

http://cms.sulinet.hu/get/d/23471272-fac4-44e4-b41a-ebd8e965cc79/1/3/b/normal_mp3/audio.mp3

- a kardáncsuklók kialakítása, a szöghiba-mentes elrendezés feltételei

- a kettős szinkron kardáncsukló működése

- Differenciálmű és differenciálzár

A differenciálmű feladata, felépítése, működése és a működését leíró összefüggések

alakulása különféle üzemi körülmények között

- a differenciálzár feladata, felépítése

- a lemezes tengelykapcsolóval kialakított önzáró differenciálmű feladata, felépítése

és működése

- automatikusan záró differenciálmű

- A kormányzás geometriája, a kormányzott kerekek állása

A kormányzás feladata, szerkezeti változatai, a tengelycsonk kormányzás geometriája,

kormánytrapéz

- a kerék helyzetét meghatározó geometriai jellemzők, a beállítás oka, értéke

- a kerék kúszásának oka, hatása a kormányzási tulajdonságra;

- a kormányművek feladata, a fogasléces, globoid csigás, golyósoros kormánymű

szerkezeti kialakítása, működése

- a kormányrudazat feladata, részei, nyomtávrúd elrendezései

- a kormánymű szerelése, javítása

- a kormányrásegítés alkalmazásának oka, kialakításának jellemzése

- tehergépkocsik, pótkocsik kormányzása

- Kormányberendezések, tehergépkocsik, pótkocsik kormányzása

- a fogasléces hidraulikus szervokormánymű szerkezeti felépítése, működése

- a rásegítés mértékének és a jármű haladási sebességének kapcsolata

- szervokormánymű szerelése, javítása

- korszerű szervokormányok

- elektro-hidraulikus szervokormányok

- elektro-mechanikus szervokormányok.

4.3.5. A futómű 7 óra

- A kerekek

- kerékszerkezetek

- keréktárcsák és jelölésük

- A futómű és a gumiabroncsok felépítése

- Futóművek

- hátsó futóművek szerelése

- első futóművek szerelése

- futóművek geometriája

- gumiabroncsok

- gumiabroncsok méreteinek jelölése

- Kerékagyak, keréktengelyek

- kerékagy csapágyazási megoldások

- kerékcsapágyak

- lengőkarszilentek

- gömbcsuklók

- Kerekek felfüggesztése és rugózása

- merev kerékfelfüggesztés

- független kerékfelfüggesztés

- keresztirányú, lengőkaros kerékfelfüggesztés

- hosszirányú, lengőkaros kerékfelfüggesztés

- ferde lengőkaros kerékfelfüggesztés

- független kerékfelfüggesztés a hátsó tengelyeknél

- elektronika a kerékfelfüggesztésnél

- Ikertengelyek

- Az ikertengelyek feladata, felépítése, működtetése és karbantartása.

- Segédfutóművek

- A segédfutóművek felépítése, működése, üzemeltetése, karbantartása.

- A lengéscsillapító és a rugózás

- laprugók

- csavarrugók

- torziós rugók

- gumirugózás

- légrugó

- folyadék-gáz rugó

- stabilizátor

- lengéscsillapítók

- rugók és lengéscsillapítók szerelésének szabályai

- Stabilizátorok

- Stabilizátor kialakítása és feladata.

- Aktív és félig aktív stabilizátorok.

4.3.6. A fékberendezések 9 óra

- Fékberendezésekre vonatkozó előírások, feladata

- Az „M1járműkategória”: személygépkocsik,

- „M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű

autóbuszok,

- „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű

autóbuszok és trolibuszok,

- „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű

tehergépkocsik és vontatók,

- „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb

össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

- „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű


- „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű

pótkocsik,

- „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb

össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

- „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb

össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

- „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű

pótkocsikra vonatkozó előírások, valamint a nemzetközi forgalomban résztvevő

gépkocsikra vonatkozó előírások megismerése, helyes szemlélet kialakítása.

- Kerékfékszerkezet

- dobfékek

- merevnyerges és úszónyerges tárcsafékek

- Gépjárművek üzemifék-berendezései.

- hidraulikus fékek

- főfékhenger

- csővezetékek

- kerékfékhengerek

- kétkörös, hidraulikus fékberendezések

- fékrásegítés

- fékerő-szabályozás

- fékfolyadék

- korszerű fékszerkezetek szerelése

- elektro-mechanikus rögzítőfék

- elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP)

- elektronikus fékerő-elosztó (EBV)

- elektronikus vészfékasszisztens (EBA)

- légfékek

- a légfékszerelvények szerkezete és működése

- a terheléssel arányos fékerő-szabályozás

- kerékfék-működtető berendezése

- pótkocsifékek

- kipufogófék

- Gépjárművek lassító fék-berendezései.

A tartós lassító fékek szükségessége.

A haszonjárművek tartós lassítófék berendezései:

A motor fékező nyomatékát növelő rendszerek.

- Hidrodinamikus elven működő tartós lassítófékek.

- A sebességváltóba szerelt hidrodinamikus nyomatékváltó működtetéseretarderként.

- Elektor-hidraulikus tartós lassítófék.

- Elektromágneses elven működő, örvényáramú retarderek.

- A beépítés helye szerinti csoportosítás:

- Off-line beépítés – a hajtáslánc vonalán kívüli, gyakran gyorsító áttétellel ellátott változat.

- On-line – a hajtásláncba beépített változat.

- A primer retardert a motor és a sebességváltó mechanikus áttételei közé építik be.

- A sebességváltó fokozatai közé beépített retarder.

A szekunder retarder (melyet a sebességváltó és a hátsó futómű között helyeznek el) működése.

- A blokkolásgátló berendezés

- A blokkolásgátlás

- blokkolásgátló berendezés működése(ABS)

- blokkolásgátló berendezés légtelenítése

- A kipörgés gátló berendezés

- A kipörgés gátló (ASR, Tracs, EDB) berendezések kialakítása, működési elve, a

beavatkozás formái.

- A rögzítő fék-berendezések típusai, működésük és felépítésük

- A rögzítő fék-berendezés kialakítása, a légfékes szerelvények kialakítása, (rugóerő tárolós

rögzítő-fék berendezések) működése, karbantartásuk.


Tanterem, tanműhely





módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x x Számítógép. Projektor, ppt.

2. megbeszélés x

3. vita x x

4. szemléltetés x Makett autó, fali tablók

5. szerepjáték x

6. házi feladat x x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x







3.2. rajz elemzés, hibakeresés x




5. Gépjárművek szerkezettana gyakorlat 32 óra


Alapvető hiba-felismerési és javítási készség megalapozása és a gépjárművezetőtől elvárható, adott

esetben történő üzemzavar okának megállapítása és megszüntetése, illetve az előírt karbantartási

műveletek szakszerű elvégzése, a szükséges szerszámok alkalmazása.

A gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a

készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.

Cél, hogy a tanuló legyen képes a műszaki hibás jármű esetében a tehergépkocsi meghibásodását

megállapítani, a kisebb hibát elhárítani.

Alapvető hiba-felismerési és javítási készség megalapozása, a szükséges szerszámok alkalmazása.


-

5.3. Témakörök

Biztonságos ellenőrzési, karbantartási és üzemeltetési feladatok gyakorlat

A feladatok során betartandó munkavédelmi előírások elsajátítása. A feladatok gyakorlati

végrehajtása. A biztonságos munkavégzés feltételeit a műszaki megelőzés eszközével oldja meg.

Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtésével kialakított munkafeltételek

pozitív hatásokat jelentenek a munkavállalók számára. A tanulók ismerjék és alkalmazni tudják

a biztonságtechnika követelményeit.


- Vázszerkezet, kocsiszekrény

A vázépítési rendszerek bemutatása, a gépkocsi alvázkeretével szemben támasztott követelmények, a

tehergépkocsi felépítmény rakfelületek kialakításának módjainak megismerése.

- Az alváz feladata és változatai

az önhordó építési mód

az aktív biztonság és jellemzői

a passzív biztonság, külső és belső biztonsági zóna elemei.

- A vezetőfülke (billenthető, speciális)

A vezetőfülke kialakítására vonatkozó követelmények megismerése, a gépjárművezető munkaterének

kialakítása, mint a munkahelyükkel szemben támasztott követelmények, magas elvárások.

- A fülkebillentő karbantartása

A fülkebillentő szerkezeti kialakítása, biztonsági előírások használatukkor, karbantartási műveletek

megismerése, alkalmazása.

- Tehergépjárművek rakfelületeinek kialakítása

A billenő rakfelületű tehergépkocsi-felépítmény szerkezetének megismerése, a felépítmények

használatára vonatkozó biztonsági előírások és munkavédelmi szabályok elsajátítása. A

gépjárműállomány gazdaságos felhasználásának követelményének, az improduktív rakodási és

várakozási idő csökkentésének lehetőségei a speciális kialakítású felépítmények alkalmazásával.

- Speciális felépítményű járművek

A speciális kialakítású felépítmények használatára vonatkozó biztonsági előírások és munkavédelmi

szabályok elsajátítása. A különleges szállítási feladatok megoldására készült célgépjárművek

alkalmazási területei. A célgépkocsik különféle feladatprofiljainak megismerése a szállítandó

áruval kapcsolatos követelmények szempontjából (különleges védelmet (bútorszállító) vagy

megfelelő hőmérsékleti viszonyokat (hűtő gépkocsi) biztosító, darabos áruk, szóródó

(ömlesztett) anyagok, hosszú anyagok (rönkfák, deszkák, csövek stb.) szállításához).

- A járműszerelvények kapcsolószerkezetei

A járműszerelvények kapcsolási lehetőségei. A vonóhorog és vonóháromszög valamint a

forgószsámoly kialakítása, működése, karbantartása, biztonsági előírások elsajátítása.

- Ablaktörlő-és mosóberendezések

Az ablaktörlő és mosóberendezésekre vonatkozó szabványok és előírások megismerése,

működésükre és karbantartásukra vonatkozó ismeretek elsajátítása

- A központi vészkapcsoló

A központi vészkapcsoló szerepe, kialakítása, működése. Használatára vonatkozó előírások.

- A kocsiszekrény, utastér, rakfelület tisztítása, karbantartása

A tisztítás, karbantartás során betartandó munkavédelmi előírások megismerése. A veszélyes

munkafolyamatokra vonatkozó speciális előírások betartása. A gépjárművekhez használt tisztító

anyagok, a felhasználását követő veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása.

Környezetkímélő tisztító anyagok használata a környezetvédelemi előírások figyelembe

vételével. A tisztítás fontossága, alkalmazása, alkatrészekre tapadó szennyeződések osztályozása

A tisztítás leggyakoribb módszerei

Fizikai tisztítás módszerei:

lángsugaras tisztítás

oldószeres mosás

gőzsugár-tisztítás

Mechanikai tisztítási módszerek:

tisztítás kézi, vagy gépi kefével, csiszolás

szemcseszórás

Folyadéksugaras tisztítás alkatrész tisztító berendezések.


- A motorok szerkezeti felépítése

- Ottó-motorok működése, a négyütemű Otto-motor hatásfokai

- A négyütemű Otto-motor jelleggörbéi

- Dízel-motorok működése. A négyütemű dízelmotor működése és szerkezete.

- A négyütemű motor töltéscsere vezérlése

- A motorok feltöltése

- A motor hűtése

- A motor kenése

- A motorok tüzelőanyag ellátása

- Az Ottó-motor tüzelőanyag ellátása

- Az Otto-motor tüzelőanyag ellátó rendszere

- A karburátorok szerkezete, működése. A mechanikus benzinbefecskendezés (K-

Jetronic). Az elektromechanikus benzinbefecskendezés (KE-Jetronic).

- A dízel-motor tüzelőanyag ellátása

- Közös nyomásterű dízelbefecskendező rendszerek

- Szívó-és kipufogórendszer


- Az akkumulátor, felépítése, karbantartása

- A generátor felépítése, ellenőrzése és karbantartása. A generátor működési elve.

- Feszültségszabályozás

- Az indítómotor működése

- A gyújtóberendezések jellemzői

- Világító és jelzőberendezések

- Dízelmotorok indítását segítő berendezések

- Egyéb villamos berendezések

- A pótkocsi villamos berendezései. A pótkocsik villamoshálózatának megismerése,

kapcsolódásuk a vonó jármű villamos-csatlakozóihoz.

- Hatósági előírások. A villamos-berendezésekre vonatkozó hatósági előírások

megismerése, műszaki alkalmazása.


- A tengelykapcsoló és sebességváltóművek

- Nyomatékváltó

- Automata nyomatékváltóművek

- Mellékhajtóművek

- Kardántengely, kardánhajtások, kiegyenlítőművek

- Differenciálmű és differenciálzár. A differenciálmű feladata, felépítése, működése és a

működését leíró összefüggések alakulása különféle üzemi körülmények között

- A kormányzás geometriája, a kormányzott kerekek állása. A kormányzás feladata,

szerkezeti változatai, a tengelycsonk kormányzás geometriája, kormánytrapéz.

- Kormányberendezések, tehergépkocsik, pótkocsik kormányzása

A futómű

- A kerekek

- A futómű és a gumiabroncsok felépítése

- Kerékagyak, keréktengelyek

- Kerekek felfüggesztése és rugózása

- Ikertengelyek

- Segédfutóművek

- A lengéscsillapító és a rugózás

- Stabilizátorok

A fékberendezések

- Fékberendezésekre vonatkozó előírások, feladata

- Az „M1járműkategória”: személygépkocsik,

- „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű


- „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb

össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

- „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű


- „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű

pótkocsik,

- „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb

össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

- „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb

össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

- „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű

pótkocsikra vonatkozó előírások, valamint a nemzetközi forgalomban résztvevő

gépkocsikra vonatkozó előírások megismerése, helyes szemlélet kialakítása.

- Kerékfékszerkezet

- dobfékek

- merevnyerges és úszónyerges tárcsafékek

- Gépjárművek üzemifék-berendezései.

- hidraulikus fékek

- főfékhenger

- csővezetékek

- kerékfékhengerek

- kétkörös, hidraulikus fékberendezések

- fékrásegítés

- fékerő-szabályozás

- fékfolyadék

- korszerű fékszerkezetek szerelése

- elektro-mechanikus rögzítőfék

- elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP)

- elektronikus fékerő-elosztó (EBV)

- elektronikus vészfékasszisztens (EBA)

- légfékek

- a légfékszerelvények szerkezete és működése

- a terheléssel arányos fékerő-szabályozás

- kerékfék-működtető berendezése

- pótkocsifékek

- kipufogófék

- Gépjárművek lassító fék-berendezései.

A tartós lassító fékek szükségessége.

A haszonjárművek tartós lassítófék berendezései:

A motor fékező nyomatékát növelő rendszerek.

- Hidrodinamikus elven működő tartós lassítófékek.

- A sebességváltóba szerelt hidrodinamikus nyomatékváltó működtetéseretarderként.

- Elektor-hidraulikus tartós lassítófék.

- Elektromágneses elven működő, örvényáramú retarderek.

- A beépítés helye szerinti csoportosítás:

- Off-line beépítés – a hajtáslánc vonalán kívüli, gyakran gyorsító áttétellel ellátott változat.

- On-line – a hajtásláncba beépített változat.

- A primer retardert a motor és a sebességváltó mechanikus áttételei közé építik be.

- A sebességváltó fokozatai közé beépített retarder.

A szekunder retarder (melyet a sebességváltó és a hátsó futómű között helyeznek el) működése.

- A blokkolásgátló berendezés

- A blokkolásgátlás

- blokkolásgátló berendezés működése(ABS)

- blokkolásgátló berendezés légtelenítése

- A kipörgés gátló berendezés

- A kipörgés gátló (ASR, Tracs, EDB) berendezések kialakítása, működési elve, a

beavatkozás formái.

- A rögzítő fék-berendezések típusai, működésük és felépítésük

- A rögzítő fék-berendezés kialakítása, a légfékes szerelvények kialakítása, (rugóerő tárolós

rögzítő-fék berendezések) működése, karbantartásuk.


Tanműhely, műhely







A



megnevezésű



A 11976-16 azonosító számú Rakodás és rakományrögzítés megnevezésű szakmai


A r

ako

mán

yrö

gzí

tés

a k

özú

ti

szál

lítá

sban

R

ako

dás

és

rak

om

ány

rög

zíté

s g

yak

orl

at

FELADATOK

Ellenőrzi a rakodást, vagy részt vesz benne x x

Az utasítások szerint átveszi az árut

Rakodásnál ellenőrzi a rakomány elhelyezését,

a súlyelosztást, rögzítést x x

Elvégzi a rakomány rögzítését, a rakománytól

függően megfelelő jelzésekkel látja el a

járművet

x x

Ellátja az áru átadásával kapcsolatos

feladatokat, egyeztet a lerakodásról,

figyelemmel kíséri a lerakodást

x x

Részt vesz az időszakosszakmai és

munkavédelmi továbbképzéseken x x

SZAKMAI ISMERETEK

Csomagolás és rakományegységek x x

Az árufajták x x

Rögzítési módok, közvetlen rögzítések x x

Rögzítőeszközök és használatuk, kitöltő

anyagok x x

Hálók és ponyvák használata x x

Rakományok rögzítése, kezelési bárcák

ismerete x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK



Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x



Erős fizikum x x


Precizitás x x

6. Rakodás és rakományrögzítés tantárgy 32 óra


A közúti teherszállítás az európai szállítás és logisztika gerince. Európának olyan közúti teherszállításra

van szüksége, amely nemcsak hatékony, de biztonságos is. A rakománymegfelelő rögzítése

nélkülözhetetlen a közúti teherszállítás biztonságának további növeléséhez.

Becslések szerint a teherautókat érintő balesetek akár 25%-a is a rakomány nem megfelelő rögzítésére

vezethető vissza. Rakományrögzítésre vonatkozó előírások számos tagállamban léteznek, de

gyakran különböznek tartalmukban és tematikájukban, ezért a nemzetközi szállítók számára nagyon

nehéz feladat tudomást szerezni arról, hogy a rakomány rögzítésére mely minimális követelmények

vonatkoznak egy konkrét határon átnyúló szállítás esetében. Cél az áruk biztonságos elhelyezése és

rögzítése a tehergépjármű rakfelületén, az áru jellegének figyelembe vételével. A megfelelő rögzítő

eszközök kiválasztása, helyes rögzítési módok alkalmazása. A rakományok jelölésére és

elhelyezésére vonatkozó előírások megismerése. A rakodástechnológiák munkavédelmi

előírásainak megismerése.

A rakományrögzítéssel kapcsolatos jogszabályok, kötelezettségek és műszaki előírások megismerése:

- nemzeti és nemzetközi rakományrögzítési műszaki szabványok,

- egyéb információforrások,

- fizikai elvek, súlyok és erők,

- a rögzítőfelszerelés használata,

- a rakományrögzítés alapvető elvei és módszerei, valamint

- visszafogó anyagok


-

6.3. Témakörök

6.3.1. A rakományrögzítés szükségessége 7 óra

- Tömeg és súly

- A tömeg és a súly eltérő természete.

- Az anyag tulajdonsága

- A testet alkotó anyag mennyisége.

- A mértékegységek modern nemzetközi rendszere.

- A tömegközéppont

- Az adott test tömegeloszlásának az átlaga.

- A nem egyenletes eloszlású test anyaga.

- A tömegközéppont jelentősége a rakományrögzítés szempontjából.

- A rakomány által kifejtett gyorsulási erők

- A tárgy sebességének megváltozása fékezéskor illetve gyorsuláskor.

- A tárgy sebességének megváltozása kanyarban, gyors sávváltoztatáskor.

- Csúszás

- A súrlódási erők a rakománynak és a tehergépjármű vele érintkező rakodófelületének

kölcsönös tulajdonságai

- Dőlés és billenés

- A dőlés kockázata

- A dőlés kockázatának számolása

- A dőlés kockázata a rakomány tömegközéppont magasság és keresztmetszet

függvényében.

- A rakomány merevsége

- A rögzítési módszer kiválasztása a rakomány merevségének függvényében.

- A torlaszoláshoz/támasztáshoz szükséges anyag mennyiségének kiválasztása és kiszámítása

- A teher eloszlása

- A teher elhelyezése a maximálisan engedélyezett méretekre a tengelyekre eső és

összsúlyokra vonatkozó méretek figyelembe vételével.

- A jármű kiválasztása és megrakodása

- A jármű és felépítménye kivitelének és szerkezetének kiválasztási módjai a - szállítandó

terhek befogadására, különös tekintettel a felhasznált anyagok jellemzőire és teherbírására.

Ép és rendeltetésszerűen használható a rakfelület:

- A rakodófelület tiszta és száraz;

- A padozat jó állapotban van, egy deszkája sincs eltörve, nincsenek kiálló szögek, sem

bármi egyéb, ami kárt okozhatna a rögzítő felszerelésben vagy a rakományban;

- A homlokfal rendeltetésszerűen használható állapotban van;

- A ponyvatartó vázszerkezet rendeltetésszerűen használható állapotban van, minden deszka

a helyén van.

- Konténer vagy cserefelépítmény esetén minden megfogószerkezet és szerelvény ép és

rendeltetésszerűen használható állapota.

A rögzítőfelszerelés ép, tiszta és rendeltetésszerűen használható állapota.

A hevederek rögzítési pontjainak kopása és korróziója.

A jármű rendelkezik a szállítandó rakomány rögzítéséhez szükséges, megfelelő számú

hevederrögzítési ponttal.

- Több módozatú szállítási műveletek

A leggyakoribb több módozatú/kombinált szállítási módok.

A tengeren vagy vasúton is szállítható járművek.

A vasúti (UIC, 2. melléklet) és tengeri szállítási (IMO/ILO/UNECE, Teherszállító

egységek rakodására vonatkozó irányelvek) gyakorlatot rögzítő nemzetközi

szabályzatok ismerete.

6.3.2. Járművek felépítménye és torlaszolásos rögzítésre szolgáló eszközök a járműveken 7 óra

- A homlokfal

- Az EN12642 vagy valamely ezzel egyenértékű szabvány ismerete.

- A homlokfal teherbírására vonatkozó követelmények.

- Az oldalfalak


- Az oldalfalak teherbírására vonatkozó követelmények.

- A hátsó falak


- A hátsó falak teherbírására vonatkozó követelmények.

- Dobozos típusú felépítménye

- Az EN12642 vagy valamely ezzel egyenértékű szabvány ismerete. - A dobozos típusú felépítmények oldalfalainak teherbírására vonatkozó követelmények

- Nyitott oldalú felépítmény (ponyvás/léckeretes vagy billenő típusú


- A ponyvás/léckeretes vagy billenő felépítményű járművek oldalfalai.

- A ponyvás/léckeretes vagy billenő felépítmények oldalfalainak teherbírására vonatkozó

követelmények

- Oldalponyvás felépítményű járművek

- Az EN283 számú európai szabvány ismerete - Az oldalponyvás felépítmények oldalfalainak teherbírására vonatkozó követelmények

- Rakoncák

- A rakoncák feladata.

- A henger alakú rakományt tartó rakoncák feladata, méretezése.

- A nem henger alakú rakományt tartó rakoncák feladata, méretezése.

- A hevederek és rögzítési pontjai

- Az EN12642 vagy valamely ezzel egyenértékű szabvány ismerete

- A hevederek és rögzítési pontjainak elhelyezése a járműveken.

- Az egybefüggő hevederrögzítő rudak használata.

- ISO-konténerek

- A konténer felépítése és szerkezete, emelésük

- A végfalak

- Az oldalfalak

- A csatlakozó- és hevederrögzítő pontok

- Cserefelépítmények

- A cserefelépítményekre vonatkozó terhelésierő-értékek, az EN283 szabvány ismerete.

- A támasztólábakon álló cserefelépítmény.

6.3.3. Visszatartási módszerek 6 óra

- Kötözés

- A leszorításos lekötözés

- Hurkos kötözés

- Ferde kötözés

- Átkötés

- Közvetlen kikötözés

- Kötöző eszközök

- Hevederes kötözőelemek

- Rögzítőláncok

- Sodronykötél kötözőelemek

- Csavaros feszítő

- Hálók vagy takaróponyvák kötözéssel

- Kötelek

- Acélpántok

- Rögzítősínek az oldalfalakon rudak és kötözőelemek számára

- Megfogószerkezetes rögzítés

- Megfogószerkezet felépítése.

- Megfogószerkezet alkotórészei.

- A megfogószerkezetek rögzítése az alváz/szerkezethez.

- A reteszelőkre vonatkozó szabványok.

- Süllyeszthető megfogószerkezetek.

- Nem süllyeszthető megfogószerkezetek

- Több visszatartási módszer kombinálása

- Kiegészítő eszközök

- A súrlódási tényezőt növelő betétek

- A közbetétek

- A szokványos méretek és súlyok

- Fából készült talpak

- Zsugorodó fólia és nyújtható fólia

- Acél vagy műanyag pántolószalagok

- Saroklécek

- Kopásvédők műanyag hevederek számára

- A rakomány és a kötözőeszközök sérülésének elkerülése végett használt élvédők.

- Rakományvédő távtartók

- Karmos alátétek - A szükséges kötözőmennyiség számítása, ellenőrzése fuvarfeladat közben

- A csúszás megakadályozásához szükséges kötözésmennyiség kiszámítása.

- A felbillenés megakadályozásához szükséges kötözésmennyiség kiszámítása.

- Az IMO/ILO/UNECE “Teherszállító egységekrakodására vonatkozó

irányelvek”megismerése.

6.3.4. Szabványosított vagy félig szabványosított rakományok 6 óra

- Tekercsek, hordók és henger alakú rakományok

- A merev alakú tekercseket, hordókat és henger alakú rakományok szállítása.

- A biztonságos és módszeres fel- és lerakodás szögperemes ékek használatával.

- Hordók rakodástechnikájára, valamint elrendezésére vonatkozó előírások.

- Zsákok, bálák és zacskók

- Zacskók és zsákok valamint bálák és nagy zsákok biztonságos és módszeres fel- és

lerakodási módszerei.

- Zacskók és zsákok valamint bálák és nagy zsákok rakodástechnikájára, valamint

elrendezésére vonatkozó előírások

- Rakodólapok és görgős rakodólapok

- Az europaletta (ISO 445-1984) használata.

- A görgős rakodólap.

- A keretes rakodólap használata az élelmiszerszállításban.

- Lapos fémlemezek

- Lapos fémlemezek rakományrögzítése, rakodástechnikájára, valamint elrendezésére

vonatkozó előírások.

- Ha a rakomány nem a homlokfal mentén van elhelyezve.

- Ha a rakományt hátrafelé is meg kell támasztani.

- Alemezek egy vagy több rakományszelvényben történő elhelyezése.

- Ha a rakomány nem fekszik rá az oldalrakoncákra.

- Hosszú szelvények

- A rakomány visszatartására vonatkozó előírások.

- A megfelelő leszorításos módszer és kötöző anyag kiválasztása.

- A hosszirányú elmozdulás megakadályozása.

- Gerendák

- Az ékágy kialakítása




- Teendők, ha a rakomány nem a homlokfal mentén van elhelyezve.

- A hátrafelé történő megtámasztás.

- Tekercselt áruk

- Széles lemezekből álló tekercsek - vízszintes tengellyel

- Széles lemezekből álló tekercsek - függőleges tengellyel

- Tekercsekbe kötött drót, rudak vagy gerendák

- Nagy rakományegységek és öntvények

- A nagy rakományegységek és öntvények rögzítése




- A kötözésre, alátététre, támasztókeretre valamint a járműre szerelt ékre vonatkozó

előírások, munkavédelmi megoldások.

- Akasztott rakományok

- Az akasztott rakomány lengése kanyarodás közben

- Szakszerű rögzítési módok kilengés és elmozdulás ellen.

- Nagy mennyiségű folyadékból álló rakomány

- A folyadékrakományok és olyan egyéb rakományok kapcsán, amelyek a folyadékokkal

azonos módon viselkednek, a megfelelő rakodástechnológia alkalmazása, vagy megfelelő

műszaki megoldások megismerése, a jármű dinamikai jellemzőinek figyelembe vételével.

6.3.5. Néhány konkrét rakományra vonatkozó követelmény 6 óra

- Általános rakományok

- A súlyeloszlás és a tömegközéppont

- A rakomány alakjából adódó rakodási és rögzítési követelmények.

- A csomagolásból adódó különbségek rakományegység elhelyezésénél.

- A párnázó anyagok használata a rakomány megfelelő kitámasztása és stabilitása érdekében.

- Farakományok

- A fűrészelt faáruk (ISO 4472-nek és ezzel rokon szabványok ismerete), rakodás- és

rögzítés technikája.

- A kör keresztmetszetű faáruk, rakodás- és rögzítés technikája.

- A hosszirányú halmozás

- A keresztirányú halmozás

- Egész fák szállítása az uniós (96/53/EK) irányelvnek megfelelően. - Nagy konténerek vagy nagy, nehéz csomagok

- A megfogószerkezetek vagy hasonló reteszelő mechanizmusok befogadására kiképezett

rögzítési pontok kialakítása, használatuk, munkavédelmi előírások.

- A nemzetközi szabványok (ISO 1496) megismerése.

- Megfogószerkezet nélküli cserefelépítmények

- Az ISO típusú sarokelemekkel nem rendelkező cserefelépítmények

speciálisrögzítőbilincsekkel vagy kötözőgyűrűkkel történő emelés, rögzítés és szállítás

szabályai.

- Nyitott (hulladékgyűjtő jellegű) konténerek

- A nyitott (hulladékgyűjtő jellegű) konténerek emelés, rögzítés és szállítás szabályai.

- A nyitott konténer lapos, emelőkaros rakodófelületen, valamint lapos, emelőkarokkal el

nem látott rakodófelületen.

- A gépjárművezető felelőssége a biztonságos fuvarozás érdekében, a takaró vagy háló

használata.

- Áruk elhelyezése konténerekben

- A szabványos ISO-konténerek

- A konténer kezelése és szállítása a közúti biztonság szempontjából

- A 20 láb hosszúságú konténer

- Nagy tömegű ömlesztett rakományok

- A felépítmény és az alváz közötti összes rögzítési pont és a felépítményen található összes

szerelvény kialakítása.

- A felépítmény és az alváz rendeltetésszerű használata.

- Lemezek szállítása lapos rakodófelületen A-bakokkal

- A-bakok kialakítása

- Lemezek elhelyezése lapos rakodófelületen A-bakok felhasználásával.

- Ha a rakomány nem a homlokfal mentén van elhelyezve,

- A torlaszolásos rögzítési módok illetve sarokpánt használata.

- Párnázóanyag, hevederek és kopásvédő használata.

- Ipari munkagépek / építőipari gépek / mozgó munkagépek

- A lánctalpas és kerekes ipari munkagépek biztonságos szállítása.

- Fel- és leállás a szállító járműre.

- Megfelelő rögzítés a szállító járművön.

- Mozgatható szerelvények szállítási helyzete.

- A jármű elhelyezése a helyes terhelés eloszlása figyelembe vételével.

- A tengelyterhelésre vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazása a jármű irányíthatósága,

egyéb szerkezeti tulajdonságai, súlya alapján.

- A munkagép rögzítési feltételei a kerekei, lánctalpai vagy hengerei alapján.

- A legalább négy különálló rögzítési pont kialakítása.

- Veszélyes áruk szállítása

- A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó az UNECE veszélyes anyagok nemzetközi

közúti szállításáról szóló európai megállapodása (ADR) ismerete.

- Az ADR rendelkezései az Európai Unión belül a nemzeti és nemzetközi közúti

szállításban. - A jármű felszerelése.

- A gépjárművezetőre vonatkozó előírások.

- A veszélyes áruk rögzítésére, biztonsági és környezeti hatásaira vonatkozó előírások.


Tanterem,





módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x Számítógép. Projector, ppt.

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x















7. Rakomány és rakományrögzítés gyakorlat tantárgy 16 óra


Az elsajátított elméleti és gyakorlati tanagyag készség szintű elsajátítása, konkrét gyakorlati feladatok

végrehajtásával


-

7.3. Témakörök

7.3.1. Biztonságos ellenőrzési, karbantartási és rakományrögzítés üzemeltetési feladatok,

rakodási gyakorlatok 16 óra

A feladatok során betartandó munkavédelmi előírások betartása.

A rakományrögzítésre vonatkozó tíz legfontosabb parancsolatára vonatkozó gyakorlati

elsajátítása:

1. Mielőtt megrakodjuk a járművet, ellenőrizzük, hogy ép és rendeltetésszerűen használható

állapotban van-e a rakfelület, a felépítmény és minden rakományrögzítő felszerelés.

2. Úgy rögzítsük a rakományt, hogy ne tudjon a helyéről eltolódni, elgurulni, csúszkálni a

rázkódás hatására, ne tudjon leesni a járműről, és ne tudja felbillenteni azt.

3. Döntsük el, hogy mely rögzítési módszer(ek) a legalkalmasabb(ak) a rakomány

tulajdonságaitól függően (megfogószerkezet, torlaszolás, közvetlen kikötözés, leszorításos

lekötözés vagy ezek kombinációja).

4. Ellenőrizzük, hogy a jármű és a torlaszolásos rögzítő felszerelés gyártójának

ajánlásaiteljesülnek-e.

5. Ellenőrizzük, hogy a rakományrögzítő felszerelés megfelel-e azoknak a követelményeknek,

amelyek az utazás során várhatóak. A vészfékezés, az akadály kikerüléséhez szükséges éles

kanyarodás, a rossz út- és időjárási viszonyok olyan körülmények, amelyek bármely utazás

során nagy valószínűséggel előfordulhatnak.

Arögzítő felszerelésnek ellen kell tudni állni ezeknek a körülményeknek.

6. Minden be- és kirakodáskor és a rakomány átrendezésekor vizsgáljuk meg arakományt,

ellenőrizzük, hogy nincs-e túlterhelés, és hogy a súlyeloszlás megfelelőenkiegyensúlyozott-

e. Győződjünk meg arról, hogy a rakomány úgy van elrendezve,hogy a teljes rakomány

tömegközéppontja minél közelebb essen a jármű hossztengelyéhez és minél alacsonyabban

legyen: a nehéz áruk alul legyenek, akönnyebbek felül.

7. Rendszeresen ellenőrizzük a rakomány rögzítését az út során, ahol csak lehetséges. Azelső

ellenőrzést lehetőség szerint néhány kilométernyi vezetés után egy biztonságosmegállóhelyen

végezzük el. Továbbá ellenőrizzük a rögzítést erős fékezés után és avezetés során adódó más

rendhagyó helyzeteket követően is.

8. Ha lehetséges, használjunk olyan eszközöket, amelyek segítik a rakományrögzítést, pl.

súrlódási tényezőt növelő betéteket, közbetéteket, pántokat, sarokléceket stb.

9. Győződjünk meg arról, hogy a rögzítés nem okoz kárt a szállított áruban.

10. Vezessünk nyugodtan, azaz a sebességet a körülményeknek megfelelően válasszukmeg annak

érdekében, hogy így elkerülhessük a hirtelen irányváltozást és az erősfékezést.

7.3.2. A rakományrögzítés szükségessége

- Tömeg és súly

- A tömeg és a súly eltérő természete.

- Az anyag tulajdonsága

- A testet alkotó anyag mennyisége.

- A mértékegységek modern nemzetközi rendszere.

- A tömegközéppont

- Az adott test tömegeloszlásának az átlaga.

- A nem egyenletes eloszlású test anyaga.

- A tömegközéppont jelentősége a rakományrögzítés szempontjából.

- A rakomány által kifejtett gyorsulási erők

- A tárgy sebességének megváltozása fékezéskor illetve gyorsuláskor.

- A tárgy sebességének megváltozása kanyarban, gyors sávváltoztatáskor.

- Csúszás

- A súrlódási erők a rakománynak és a tehergépjármű vele érintkező rakodófelületének

kölcsönös tulajdonságai

- Dőlés és billenés

- A dőlés kockázata

- A dőlés kockázatának számolása

- A dőlés kockázata a rakomány tömegközéppont magasság és keresztmetszet

függvényében.

- A rakomány merevsége

- A rögzítési módszer kiválasztása a rakomány merevségének függvényében.

- A torlaszoláshoz/támasztáshoz szükséges anyag mennyiségének kiválasztása és kiszámítása

- A teher eloszlása

- A teher elhelyezése a maximálisan engedélyezett méretekre a tengelyekre eső és

összsúlyokra vonatkozó méretek figyelembe vételével.

- A jármű kiválasztása és megrakodása

- A jármű és felépítménye kivitelének és szerkezetének kiválasztási módjai a - szállítandó

terhek befogadására, különös tekintettel a felhasznált anyagok jellemzőire és teherbírására.

Ép és rendeltetésszerűen használható a rakfelület:

- A rakodófelület tiszta és száraz;

- A padozat jó állapotban van, egy deszkája sincs eltörve, nincsenek kiálló szögek, sem

bármi egyéb, ami kárt okozhatna a rögzítő felszerelésben vagy a rakományban;

- A homlokfal rendeltetésszerűen használható állapotban van;

- A ponyvatartó vázszerkezet rendeltetésszerűen használható állapotban van, minden deszka

a helyén van.

- Konténer vagy cserefelépítmény esetén minden megfogószerkezet és szerelvény ép és

rendeltetésszerűen használható állapota.

A rögzítőfelszerelés ép, tiszta és rendeltetésszerűen használható állapota.

A hevederek rögzítési pontjainak kopása és korróziója.

A jármű rendelkezik a szállítandó rakomány rögzítéséhez szükséges, megfelelő számú

hevederrögzítési ponttal.

- Több módozatú szállítási műveletek

A leggyakoribb több módozatú/kombinált szállítási módok.

A tengeren vagy vasúton is szállítható járművek.

A vasúti (UIC, 2. melléklet) és tengeri szállítási (IMO/ILO/UNECE, Teherszállító

egységek rakodására vonatkozó irányelvek) gyakorlatot rögzítő nemzetközi

szabályzatok ismerete.

7.3.3. Járművek felépítménye és torlaszolásos rögzítésre szolgáló eszközök a járműveken

- A homlokfal


- A homlokfal teherbírására vonatkozó követelmények.

- Az oldalfalak


- Az oldalfalak teherbírására vonatkozó követelmények.

- A hátsó falak


- A hátsó falak teherbírására vonatkozó követelmények.

- Dobozos típusú felépítménye

- Az EN12642 vagy valamely ezzel egyenértékű szabvány ismerete. - A dobozos típusú felépítmények oldalfalainak teherbírására vonatkozó követelmények

- Nyitott oldalú felépítmény (ponyvás/léckeretes vagy billenő típusú


- A ponyvás/léckeretes vagy billenő felépítményű járművek oldalfalai.

- A ponyvás/léckeretes vagy billenő felépítmények oldalfalainak teherbírására vonatkozó

követelmények

- Oldalponyvás felépítményű járművek

- Az EN283 számú európai szabvány ismerete - Az oldalponyvás felépítmények oldalfalainak teherbírására vonatkozó követelmények

- Rakoncák

- A rakoncák feladata.

- A henger alakú rakományt tartó rakoncák feladata, méretezése.

- A nem henger alakú rakományt tartó rakoncák feladata, méretezése.

- A hevederek és rögzítési pontjai

- Az EN12642 vagy valamely ezzel egyenértékű szabvány ismerete

- A hevederek és rögzítési pontjainak elhelyezése a járműveken.

- Az egybefüggő hevederrögzítő rudak használata.

- ISO-konténerek

- A konténer felépítése és szerkezete, emelésük

- A végfalak

- Az oldalfalak

- A csatlakozó- és hevederrögzítő pontok

- Cserefelépítmények

- A cserefelépítményekre vonatkozó terhelésierő-értékek, az EN283 szabvány ismerete.

- A támasztólábakon álló cserefelépítmény.

7.3.4. Visszatartási módszerek

- Kötözés

- A leszorításos lekötözés

- Hurkos kötözés

- Ferde kötözés

- Átkötés

- Közvetlen kikötözés

- Kötöző eszközök

- Hevederes kötözőelemek

- Rögzítőláncok

- Sodronykötél kötözőelemek

- Csavaros feszítő

- Hálók vagy takaróponyvák kötözéssel

- Kötelek

- Acélpántok

- Rögzítősínek az oldalfalakon rudak és kötöző elemek számára

- Megfogószerkezetes rögzítés

- Megfogószerkezet felépítése.

- Megfogószerkezet alkotórészei.

- A megfogószerkezetek rögzítése az alváz/szerkezethez.

- A reteszelőkre vonatkozó szabványok.

- Süllyeszthető megfogószerkezetek.

- Nem süllyeszthető megfogószerkezetek

- Több visszatartási módszer kombinálása

- Kiegészítő eszközök

- A súrlódási tényezőt növelő betétek

- A közbetétek

- A szokványos méretek és súlyok

- Fából készült talpak

- Zsugorodó fólia és nyújtható fólia

- Acél vagy műanyag pántolószalagok

- Saroklécek

- Kopásvédők műanyag hevederek számára

- A rakomány és a kötözőeszközök sérülésének elkerülése végett használt élvédők.

- Rakományvédő távtartók

- Karmos alátétek - A szükséges kötözőmennyiség számítása, ellenőrzése fuvarfeladat közben

- A csúszás megakadályozásához szükséges kötözésmennyiség kiszámítása.

- A felbillenés megakadályozásához szükséges kötözésmennyiség kiszámítása.

- Az IMO/ILO/UNECE “Teherszállító egységek rakodására vonatkozó

irányelvek”megismerése.

7.3.5. Szabványosított vagy félig szabványosított rakományok

- Tekercsek, hordók és henger alakú rakományok

- A merev alakú tekercseket, hordókat és henger alakú rakományok szállítása.

- A biztonságos és módszeres fel- és lerakodás szögperemes ékek használatával.

- Hordók rakodástechnikájára, valamint elrendezésére vonatkozó előírások.

- Zsákok, bálák és zacskók

- Zacskók és zsákok valamint bálák és nagy zsákok biztonságos és módszeres fel- és

lerakodási módszerei.

- Zacskók és zsákok valamint bálák és nagy zsákok rakodástechnikájára, valamint

elrendezésére vonatkozó előírások

- Rakodólapok és görgős rakodólapok

- Az europaletta (ISO 445-1984) használata.

- A görgős rakodólap.

- A keretes rakodólap használata az élelmiszerszállításban.

- Lapos fémlemezek

- Lapos fémlemezek rakományrögzítése, rakodástechnikájára, valamint elrendezésére

vonatkozó előírások.

- Ha a rakomány nem a homlokfal mentén van elhelyezve.

- Ha a rakományt hátrafelé is meg kell támasztani.

- Alemezek egy vagy több rakományszelvényben történő elhelyezése.

- Ha a rakomány nem fekszik rá az oldalrakoncákra.

- Hosszú szelvények




- Gerendák

- Az ékágy kialakítása




- Teendők, ha a rakomány nem a homlokfal mentén van elhelyezve.

- A hátrafelé történő megtámasztás.

- Tekercselt áruk

- Széles lemezekből álló tekercsek - vízszintes tengellyel

- Széles lemezekből álló tekercsek - függőleges tengellyel

- Tekercsekbe kötött drót, rudak vagy gerendák

- Nagy rakományegységek és öntvények

- A nagy rakományegységek és öntvények rögzítése




- A kötözésre, alátététre, támasztókeretre valamint a járműre szerelt ékre vonatkozó

előírások, munkavédelmi megoldások.

- Akasztott rakományok

- Az akasztott rakomány lengése kanyarodás közben

- Szakszerű rögzítési módok kilengés és elmozdulás ellen.

- Nagy mennyiségű folyadékból álló rakomány

- A folyadékrakományok és olyan egyéb rakományok kapcsán, amelyek a folyadékokkal

azonos módon viselkednek, a megfelelő rakodástechnológia alkalmazása, vagy megfelelő

műszaki megoldások megismerése, a jármű dinamikai jellemzőinek figyelembe vételével.

7.3.6. Néhány konkrét rakományra vonatkozó követelmény

- Általános rakományok

- A súlyeloszlás és a tömegközéppont

- A rakomány alakjából adódó rakodási és rögzítési követelmények.

- A csomagolásból adódó különbségek rakományegység elhelyezésénél.

- A párnázó anyagok használata a rakomány megfelelő kitámasztása és stabilitása érdekében.

- Farakományok

- A fűrészelt faáruk (ISO 4472-nek és ezzel rokon szabványok ismerete), rakodás- és

rögzítés technikája.

- A kör keresztmetszetű faáruk, rakodás- és rögzítés technikája.

- A hosszirányú halmozás

- A keresztirányú halmozás

- Egész fák szállítása az uniós (96/53/EK) irányelvnek megfelelően. - Nagy konténerek vagy nagy, nehéz csomagok

- A megfogószerkezetek vagy hasonló reteszelő mechanizmusok befogadására kiképezett

rögzítési pontok kialakítása, használatuk, munkavédelmi előírások.

- A nemzetközi szabványok (ISO 1496) megismerése.

- Megfogószerkezet nélküli cserefelépítmények

- Az ISO típusú sarokelemekkel nem rendelkező cserefelépítmények speciális

rögzítőbilincsekkel vagy kötözőgyűrűkkel történő emelés, rögzítés és szállítás szabályai.

- Nyitott (hulladékgyűjtő jellegű) konténerek

- A nyitott (hulladékgyűjtő jellegű) konténerek emelés, rögzítés és szállítás szabályai.

- A nyitott konténer lapos, emelőkaros rakodófelületen, valamint lapos, emelőkarokkal el

nem látott rakodófelületen.

- A gépjárművezető felelőssége a biztonságos fuvarozás érdekében, a takaró vagy háló

használata.

- Áruk elhelyezése konténerekben

- A szabványos ISO-konténerek

- A konténer kezelése és szállítása a közúti biztonság szempontjából

- A 20 láb hosszúságú konténer

- Nagy tömegű ömlesztett rakományok

- A felépítmény és az alváz közötti összes rögzítési pont és a felépítményen található összes

szerelvény kialakítása.

- A felépítmény és az alváz rendeltetésszerű használata.

- Lemezek szállítása lapos rakodófelületen A-bakokkal

- A-bakok kialakítása

- Lemezek elhelyezése lapos rakodófelületen A-bakok felhasználásával.

- Ha a rakomány nem a homlokfal mentén van elhelyezve,

- A torlaszolásos rögzítési módok illetve sarokpánt használata.

- Párnázóanyag, hevederek és kopásvédő használata.

- Ipari munkagépek / építőipari gépek / mozgó munkagépek

- A lánctalpas és kerekes ipari munkagépek biztonságos szállítása.

- Fel- és leállás a szállító járműre.

- Megfelelő rögzítés a szállító járművön.

- Mozgatható szerelvények szállítási helyzete.

- A jármű elhelyezése a helyes terhelés eloszlása figyelembe vételével.

- A tengelyterhelésre vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazása a jármű irányíthatósága,

egyéb szerkezeti tulajdonságai, súlya alapján.

- A munkagép rögzítési feltételei a kerekei, lánctalpai vagy hengerei alapján.

- A legalább négy különálló rögzítési pont kialakítása.

- Veszélyes áruk szállítása

- A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó az UNECE veszélyes anyagok nemzetközi

közúti szállításáról szóló európai megállapodása (ADR) ismerete.

- Az ADR rendelkezései az Európai Unión belül a nemzeti és nemzetközi közúti

szállításban. - A jármű felszerelése.

- A gépjárművezetőre vonatkozó előírások.

A veszélyes áruk rögzítésére, biztonsági és környezeti hatásaira vonatkozó előírások

A feladatok gyakorlati végrehajtása. A biztonságos munkavégzés feltételeit a műszaki megelőzés

eszközével oldja meg. Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtésével kialakított

munkafeltételek pozitív hatásokat jelentenek a munkavállalók számára. A tanulók ismerjék és

alkalmazni tudják a biztonságtechnika követelményeit.


Kijelölt rakodóhely, logisztikai központ





módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x


2.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x












adott szempontok alapján x


szerkezetelemzés x






A


Egészség-, munka -és tűzvédelem

megnevezésű



A 11747-16 azonosító számú Egészség-, munka-éstűzvédelemmegnevezésű szakmai


Mu

nk

avéd

elm

i és

tűzv

édel

mi

ism

eret

ek

Teh

erg

épjá

rmű

vek

kar

ban

tart

ásán

ak é

s

jav

ítás

ának

sp

eciá

lis

eset

ei,

nag

yte

stű

járm

űv

ek

mo

zgat

ásán

ak

ves

zély

ei

Teh

erg

épjá

rmű

vek

kar

ban

tart

ásán

ak é

s

jav

ítás

ának

sp

eciá

lis

eset

ei,

nag

yte

stű

járm

űv

ek

mo

zgat

ásán

ak

ves

zély

ei g

yak

orl

at

FELADATOK

Részt vesz a munkavédelmi képzésen,

továbbképzésen x x x

Munkaképes állapotban jelentkezik munkába x x

A munkavégzés biztonsági és

környezetvédelmi előírásait betartja,

alkalmazza

x x

Gondoskodik biztonsági előírások

betartásáról x x

Használja az egyéni védőeszközöket x x

Védi egészségét a foglalkozással összefüggő

megbetegedésektől x x

SZAKMAI ISMERETEK

Az egészségkárosodás megelőzése x x

Terhelések és igénybevételek x x

A gerincoszlop és a porckorongok x x

Ergonómiai ismeretek x x x

Az egészséges és kiegyensúlyozott

táplálkozás x x x

Stressz és fáradtság x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


nyelvezet ismerete x x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x x x



Elhivatottság x x

Precizítás x x


Motiválhatóság x

Határozottság x x

Meggyőzőkészség x x


Felfogóképesség x


8. Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek tantárgy 16 óra



biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.Megismeri,

figyelemmel kíséri, és üzemképes állapotban tartja a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi

berendezéseket, készüléket, felszerelést, technikai eszközt, s gondoskodik azok időszakos

ellenőrzéséről. Biztosítja a munkavégzés során előforduló tűzesetekhez az oltóvizet és az egyéb

oltóanyagokat. A tűzoltásra, a műszaki mentésre szolgáló felkészítéseken részt vesz, a helyszíni

gyakorlatokban közreműködik.

Biztosítani kell a tevékenységi körrel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a

műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott

feltételeit.


-

8.3. Témakörök

8.3.1. Munkavédelmi ismeretek 8 óra

- Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei

- A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi

követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési,

intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése.

- A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei

- A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek. Az Alaptörvényben

biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó

munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

- A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló

2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek

szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a

munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

- Foglalkozási ártalmak, foglalkozási megbetegedések

- A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi

épségére. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

- Balesetek, munkabalesetek szakszerű ellátása, bejelentése

- A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében.

A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök

és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

- Védőeszközök használata

- A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi

vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek. A

munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás

szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

- A karbantartás és javítás általános biztonsági előírása

- Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz). Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások,

valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A

stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése. A kockázatok azonosításának, értékelésének és

kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések

megelőzésében. A munkavállalók részvételének jelentősége.

8.3.2. Tűzvédelmi ismeretek 8 óra

- Az égés folyamata

- Az égés három alapfeltétele

- Az égés körülményei

- Az égéshő

- Az égési sebesség

- Az égés szakaszai

- Az éghető anyag és az oxigén eloszlása

- Az égés külső megjelenése

- Égéstermékek

- Tűzveszélyességi osztályok

- Az anyagok Tűzveszélyességi Osztályai:

- Robbanásveszélyes osztály (gyakorlatilag majdnem a régi „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba

tartozó anyagok)

- Tűzveszélyes osztály (gyakorlatilag majdnem a régi „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó

anyagok)

- Nem tűzveszélyes osztály (nem éghető anyag és gyakorlatilag a régi „E” tűzveszélyességi

osztályba tartozó anyagok)

- A tűzoltás szempontjából alkalmas tűzoltó készülék kiválasztásához az éghető anyag fizikai és

égési jellemzői alapján meghatározott tűzosztályok.

- Létesítmények használata

- A munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó helységek és belső

szolgáltatások használatával, a munkavégzés tárgyi feltételeihez kapcsolódó munkavédelmi

és biztonságtechnikai előírások megismerése.

- Üzemanyagtöltő állomásra vonatkozó tűzrendészeti szabályok

- Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat megismerése az üzemanyagtöltő állomás építményei

és berendezései között megengedett elhelyezési távolságok függvényében.

- A Vonatkozó műszaki követelmény többek között az Éghető folyadékok és olvadékok

tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásairól szóló MSZ

15633 szabványsorozat megismerése

- Tűzriadó terv, tűzjelzés, tűzeset

- A tervre vonatkozó jogszabály megismerése - A Tűzriadó Terv tartalma:

- a tűzjelzés módja;

- a Tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendje, a létesítmény

elhagyásának módja;

- tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit /tűzvédelmi berendezések kezelése,

tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.;

- főbb veszélyforrások megnevezését – utalással a védekezési szabályokra;

- a létesítmények helyszínrajzát, alaprajzokat - a tűzvédelmi szempontból fontos

berendezések /eszközök/, központi elzárók /kapcsolók/ és vízszerzési helyek, kiürítési

útvonalak, és a helyiségek maximális befogadóképességének megjelölésével.

- Tűzoltó készülékek, tűzoltó anyagok és jelölésük

- A tűzoltó készülék típusai:

- Vízzel,

- habbal, porral,

- szén-dioxiddal,

- halonnal oltó készülékek

- A tűzoltás szempontjából alkalmas tűzoltó készülék kiválasztásához az éghető anyag fizikai

és égési jellemzői alapján meghatározott tűzosztályok (Az A; B; C; D;) megismerése.

- Járműtüzek, mentési folyamatok

- Biztonsági előírások betartása:

- Gépjármű motorjának leállítása, járműszerelvény szétválasztása.

- Különös körültekintéssel kell elvégezni a jármű stabilizálását.

- Fokozott figyelmet kell fordítani a járművekben elhelyezett aktív biztonsági berendezésekre

és azokat működtető rendszerekre, melyek a hő vagy mechanikai hatásra üzemszerű vagy

attól eltérő folyamatokat idézhetnek elő.

- Személyek biztonságos kimentésének folyamatai.

- A tűzoltás szabályai

- A beosztott munkavállalók jogai, kötelességei és feladatai.

- Napi ellenőrzések

- A munka befejeztével kapcsolatos feladatok

- Tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok megismerése

- Szállítás

- Tárolás szabályai

- Tűz- vagy kárjelzés, tűz esetén tanúsítandó magatartás

- Tűzeset utáni feladatok

- Tűzvédelmi szabályok megszegésének jogi következményei

- A vétkes magatartás formái

- egyenes szándék

- vagylagos szándék

- tudatos gondatlanság

- hanyag gondatlanság

- A fegyelmi eljárás

- A szabálysértési eljárás

- A büntető eljárás

- A kártérítési eljárás

- A tűzvédelmi bírság fizetése


Tanterem, kijelölt rakodóhely, logisztikai központ


(ajánlás)



módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x projector, számítógép

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x ambu, defibrillátor

5. szerepjáték x

6. házi feladat x




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x












9. Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, nagytestű járművek

mozgatásának veszélyei 16 óra


Munkavégzés környezetvédelmi előírásainak betartatása.

Hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerű kezelése, illetve tárolása.

Munkavégzés balesetvédelmi előírásainak ismerete, betartása, alkalmazása.

A balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, alkalmazása.

A szükséges és előírásszerűvédőeszközök, védőfelszerelések szakszerű használata.

Betartja a balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírásokat.

Fokozottan felügyel a forgó alkatrészek okozta balesetek megelőzésére.

Szakszerűen részt vesz a balesetet szenvedett személyek elsősegélynyújtásában.

A tantárgy fő célkitűzése a nagytestű járművek vezetéséből adódó stresszhelyzetek, konfliktusok

megismerése, illetve a súly és méretből adódó vezetéstechnikai eltérések értelmezése, a helyes

közlekedési kultúra pszichológiai alapjainak megteremtése.


-

9.3. Témakörök

9.3.1. Tehergépjárművek karbantartása, mozgatása 16 óra


- A padlószint alá süllyesztett árokjellegű munkahelyeken végzett, amelyből a gépjárművek

alsó részein a gépjármű-fenntartási műveletek elvégezhetők biztonságtechnikája. A műhely

szintje alá helyezett, a szerelőaknai tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek.

- Járművek emelése

- A vezetett teherfelvevő szerkezettel ellátott emelőberendezések, teherfelvevő szerkezetek

megismerése, biztonságos használatuk.

- Gumiabroncsok javítása, tisztítása

- A gumiabroncsok javítására, tisztítására vonatkozó szabályok, veszélyforrások és

veszélyhelyzetek megismerése.

- Járművek mosása

- Járművek tisztítására vonatkozó környezetvédelmi szabályok, jelzések, feliratok, biztonsági

szín- és alakjelek megismerése. Különféle vegyi anyagok tulajdonságai.

- Akkumulátorok karbantartása

- Az akkumulátorok javítására, tisztítására vonatkozó szabályok, veszélyforrások és


Motor és segédberendezéseinek karbantartása

- A motor és segédberendezéseinek karbantartásár, tisztítására vonatkozó környezetvédelmi

szabályok, jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek megismerése. Különféle vegyi

anyagok tulajdonságai


- Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

A közúti szállítás során bekövetkező balesetek

- A közúti baleset definiálása

- A közvetlen életveszély és egyéb veszély kockázatának, felismerése, csökkentése.

- A beavatkozás szükségességének és kockázati tényezőinek felismerése. Balesetek bekövetkeztének okai, baleseti faktorok

- Emberi tényezők szerepe a balesetek bekövetkezésében

- Az észlelési hibák

- A figyelmi hibák

- A becslési hibák

- A döntési hibák

- A cselekvési hibák

- A motiváció szerepe.

- Gyalogosok, gyermekek és idős emberek veszélyeztetettségének felismerése.

Főbb baleseti okok elemzése, mint:

- Magatartási hibák

- Vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre

- Tiltott helyen való áthaladás

- Álló jármű vagy tárgy előtt való áthaladás

- Tilos jelzésen való áthaladás

- Zavaró magatartás az úttesten való áthaladás közben. Teendők baleset bekövetkezése esetén.

A megfelelő teendők megismerésének folyamata.


Tanterem, kijelölt rakodóhely, logisztikai központ





módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x projector, számítógép

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x ambu, defibrillátor

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x












10. Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, nagytestű járművek

mozgatásának veszélyei gyakorlat 8 óra



biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

A tantárgy fő célkitűzése a nagytestű járművek vezetéséből adódó stresszhelyzetek, konfliktusok

megismerése, illetve a súly és méretből adódó vezetéstechnikai eltérések értelmezése, a helyes

közlekedési kultúra pszichológiai alapjainak megteremtése.


-

10.3. Témakörök

Biztonságos ellenőrzési, karbantartási és üzemeltetési feladatok

A feladatok során betartandó munkavédelmi előírások elsajátítása. A feladatok gyakorlati

végrehajtása. A biztonságos munkavégzés feltételeit a műszaki megelőzés eszközével oldja meg.

Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtésével kialakított munkafeltételek

pozitív hatásokat jelentenek a munkavállalók számára. A tanulók ismerjék és alkalmazni tudják a

biztonságtechnika követelményeit.


- A padlószint alá süllyesztett árokjellegű munkahelyeken végzett, amelyből a gépjárművek

alsó részein a gépjármű-fenntartási műveletek elvégezhetők biztonságtechnikája. A műhely

szintje alá helyezett, a szerelőaknai tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek.

- Járművek emelése

- A vezetett teherfelvevő szerkezettel ellátott emelő berendezések, teherfelvevő szerkezetek

megismerése, biztonságos használatuk.

- Gumiabroncsok javítása, tisztítása

- A gumiabroncsok javítására, tisztítására vonatkozó szabályok, veszélyforrások és


- Járművek mosása

- Járművek tisztítására vonatkozó környezetvédelmi szabályok, jelzések, feliratok, biztonsági

szín- és alakjelek megismerése. Különféle vegyi anyagok tulajdonságai.

- Akkumulátorok karbantartása

- Az akkumulátorok javítására, tisztítására vonatkozó szabályok, veszélyforrások és


- Motor és segédberendezéseinek karbantartása

- A motor és segédberendezéseinek karbantartásár, tisztítására vonatkozó környezetvédelmi

szabályok, jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek megismerése.

- Veszélyes hulladékok kezelése, szállítása

- Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

A közúti szállítás során bekövetkező balesetek

Balesetek bekövetkeztének okai, baleseti faktorok



Kijelölt rakodóhely, logisztikai központ





(ajánlás)



A



megnevezésű



A 12066-16 azonosító számú Előírások alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Gép

járm

űv

ezet

ők

szo

ciál

is

szab

ály

ai,

tach

og

rá i

smer

et

Fel

elő

sség

i k

örö

k a

z

áru

fuvar

ozá

sban

FELADATOK

Felveszi az okmányokat, eszközöket,

járatellátmányt, indulás előtt elvégzi a

szükséges adminisztrációt

x x

Folyamatosan vezeti a menetlevelet,

fuvarlevelet. Elvégzi a feladat

befejezéséhez kapcsolódó adminisztrációt,

valamint leadja a feladat végzésével

kapcsolatos okmányokat.

x x

Ismeri az Európai Unióban érvényes szociális

előírásokat: A vezetési és pihenőidőkre

vonatkozó szabályok szerint megtervezi és

végzi a munkáját; Használja a menetíró

készüléket; Szükség szerint kézi

feljegyzéseket és nyomtatott bizonylatokat

készít.

x x

Betartja a munkaidőről szóló jogszabályi

előírásokat.

Jártas a fuvarozási szerződések

gépkocsivezetőt érintő részeiben.

x x

Ismeri a fuvarozó jogait és kötelezettségeit.

Ismeri a jogsértő közlekedési magatartás

következményeit.

x x

Folyamatosan bővíti szakmai ismereteit.


továbbképzésen.

x x

SZAKMAI ISMERETEK

Az Európai Unióban érvényes szociális

szabályok és az AETR;

A tachográf készülékről szóló rendelet;

Közúti közlekedési törvény és kapcsolódó

rendeletek;

x x

Különleges feltételekkel fuvarozható áruk:

Élelmiszerek fuvarozása;

Élőállatok fuvarozása; Hulladékszállítás;

Veszélyes anyagok szállítása (ADR)

x x

Mentíró készülék x x

Közúti ellenőrzés x x

Határátlépés x x

Büntetőjogi következmények;

Polgári jogi felelősség;

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK






Precizitás x x

Önállóság x x



Konfliktusmegoldó készség x x



Ellenőrzőképesség (kontroll) x x

11. Gépjárművezetők szociális szabályai, tachográfismeret tantárgy 20 óra


A közlekedési szabályok, valamint az ezekkel összefüggő kérdések megismerése, a közúti közlekedésre

vonatkozó szociális keretszabályok, valamint a közúti közlekedésre vonatkozó előírások uniós és

az AETR egyezmény szabályai szerint, valamint a magyar jogszabályok jogharmonizációs

folyamatainak megismerése.Az Uniós jogszabályok hatálya alá tartozó alkalmazottak szociális

helyzetének javítása, valamint a közúti személy- és áruszállítást végző járművezetőkre vonatkozó

vezetési időkkel, szünetekkel és pihenőidőkkel kapcsolatos szabályok megismerése a megfelelő

alkalmazás a szárazföldi szállítási módok közötti verseny feltételeinek harmonizálása érdekében,

különös tekintettel a közúti szektorra, valamint a munkakörülmények és a közúti biztonság

javítására. Továbbá a hatékonyabb tagállami ellenőrzési és végrehajtási gyakorlat elősegítésére,

valamint a jobb munkagyakorlat bevezetésére a közúti szállítási iparágon belül


-

11.3. Témakörök

11.3.1. Jogi alapfogalmak 10 óra

Az Európai Unióról

1945-1959 Az együttműködés kezdetei

1960-1969 A gazdasági fellendülés időszaka

1970-1979 Bővülő közösség – a csatlakozók első köre

1980-1989 Európa átalakulóban

1990-1999 Határok nélküli Európa

2000-2009 További bővülés

2010-től napjainkig: Lehetőségek és kihívások

Az Európai Unió jogforrási rendszer elemei

A Lisszaboni Szerződés

Az Európai Unió jogi aktusai

Jogalkotási aktusok

Felhatalmazáson (delegáláson) alapuló jogi aktusok

Végrehajtási aktusok

Egyéb kötelező jogi aktusok

A Magyar jogforrási rendszer elemei

A jogforrás fogalma

A jogforrási rendszer elemei

A jogalkotó szervek:

Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét, valamint törvényt;

A Kormány rendeletet;

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete

Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) rendeletei;

Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete;

A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletei

Az állami irányítás egyéb jogi eszközei

A nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében

Az alkotmánybírósági határozat

Szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog

A jogforrások érvényessége és hatálya

A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása

A jogalkotás alkotmányossága és törvényessége

Jogszabályok hierarchiája

A hierarchiában alacsonyabb szinten álló jogszabály nem lehet tartalmilag ellentétes a

magasabb szinten álló jogszabállyal.

A jogszabályok:

Az Alkotmány

A Törvény

A Kormány rendelet

Miniszterelnöki rendelet

Miniszteri rendelet

Az Önkormányzati rendelet

Jogharmonizációs folyamatok

A közösségi jog (EK jog) önálló jogrendszere.

Közösségi intézmények jogalkotási folyamata (Európai Bizottság, Tanács, Európai Parlament,

Európai Bizottság, Európai Bíróság, Számvevőszék.)

A nemzeti (tagállami) jogrendszer és a közösségi jog rendelkezései közötti összhang

megteremtése.

A magyar jogharmonizáció a csatlakozás előtt és a csatlakozás után.

A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, az Országgyűlés szerepe.

A fuvarozási szerződés-fuvarjog

A fuvarozási szerződés fogalma

A jogviszony tárgya

A fuvarozási jogviszony szerkezete

A nemzetközi közúti árufuvarozási fuvarjogi egyezmény, CMR

Nemzetközi fuvarokmányok / CMR

A fuvaroztató utólagos rendelkezési joga a CMR szerint

Az árufuvarozási okmány szerepe

Vámeljárások:

Biztosítékok a közösségi árutovábbításban

TIR egyezmény

A járműre vonatkozó előírások

A TIR igazolvány

Vámhivatal feladatai

A feladó jogai és kötelezettségei

A feladó elállása a fuvarozás megkezdése, a kárigény megtérítése.

Az utólagos rendelkezés joga.

A küldemény kiszolgáltatása.

A küldemény csomagolására vonatkozó előírások.

A feladó kötelessége a szükséges okmányok átadására a hatósági kezeléshez.

A küldemény berakása és kirakásának kötelezettsége.

A fuvarozó jogai és kötelezettségei

A fuvareszköz kiállítása

A fuvarozó kártérítési felelőssége a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt, ha a küldemény teljes vagy

részleges elvesztéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett.

A fuvarozó bizonyítási eljárása károkozás esetén.

Az elévülés

11.3.2. Gépjárművezetők vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szociális szabályai

10 óra

Bevezető rendelkezések

A járművekre vonatkozó hatály

Területi hatály

Vezetési idők, szünetek és pihenőidők

A vezetési időkre vonatkozó előírások

A pihenőidőkre vonatkozó előírások:

napi pihenőidők

heti pihenődők

a pihenőidők eltöltésére vonatkozó egyéb szabályok

A szállítási vállalkozások felelősségi köre

A megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetés.

Az utasítás és ellenőrzés kötelezettsége.

A gépjárművezető időbeosztása

Kivételek a használat alól

Kivételek az Uniós jogszabályok szociális előírásai alól.

Ellenőrzési eljárások és szankciók

A tagállamok ellenőrzési és szankcionálási jogköre.

A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes

rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással

összefüggő hatósági feladatokról szóló rendelet megismerése.

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékek

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről valamint a közúti szállításra vonatkozó

egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló rendelet megismerése, a helyes alkalmazás

elsajátítása.

Alapelvek, hatály és követelmény

Tárgy és elvek

Fogalommeghatározások

Hatály

Követelmények és rögzítendő adatok

A digitális menetíró készülék funkciói

A járművezetői kártyák és az adatrögzítő lapok használata

A járművezetői kártyák kiállítása

Járművezetői kártyák érvényessége

A járművezetői kártyák megújítása

Eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyák

A járművezetői kártyák kölcsönös elismerése és cseréje

A járművezetői kártyákra vonatkozó elektronikus információcsere

A járművezetői kártyák és az adatrögzítő lapok használata

Sérült járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok

Intelligens menetíró készülékek

A jármű helyzetének rögzítése bizonyos pontokon a napi munkaidő során

A menetíró készülékeket és az intelligens közlekedési rendszereket összekapcsoló interfész

Az esetleges manipulációk és visszaélések korai távészlelése

Az intelligens menetíró készülékre vonatkozó részletes rendelkezések


Tanterem





módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x

analóg tachográf készülék,

digitális tachográf

demo

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat


(ajánlás)



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x










12. Felelősségi körök az árufuvarozásban tantárgy 8 óra


A különféle közlekedési ágazatokban igen sok jogszabály rendelkezik a személyszállítás

lebonyolításáról. Ezek a jogszabályok figyelembe veszik az egyes személyszállítási módok

sajátosságait és ezeknek megfelelően tartalmaznak előírásokat.

A személyszállítási feladatok szorosan kapcsolódnak az egyéb gazdasági feladatokhoz, így a

vonatkozó törvényi rendelkezések is a gazdasági törvényekhez.

A tantárgy oktatásának célja, hogy bemutassa azokat az alapvető jogszabályokat, amelyek az egyes

közlekedési ágazatokban meghatározzák a piaci szereplők magatartását és keretet adnak a

tevékenységükhöz.


-

12.3. Témakörök

A rakományrögzítő felelőssége 3 óra

Jogszabályi alapok

A balesetmegelőzés szabályai

Polgári jogi felelősség és büntetőjogi következmények

Szankciók

A közúti árufuvarozásra vonatkozó szabályok 3 óra

A fuvarozás jogi alapjai

A Polgári Törvénykönyv XLI. fejezete: a szerződéskötés.

A fuvarozási szerződés alanyai: A fuvarozó, a fuvaroztató, a fuvarozás tárgya.

Az áru átvétele fuvarozásra

- A fuvarozás lebonyolítása

- fuvarozási útvonal

- hatósági kezelés

- árukíséret

- fuvarozási akadály

- fuvarozási határidő

- kiszolgáltatás

- Belföldi közúti árufuvarozás

- Nemzetközi közúti árufuvarozás

- A fuvarozó felelőssége

- A CMR egyezmény

A fuvarozási engedélyek

A közúti közlekedési szolgáltatás gyakorlásához, kevés kivételtől eltekintve, engedély

szükséges.

Az árufuvarozói és az autóbuszos engedélyezés részletes feltételeit és az engedélyeket érintő

alapvető előírásokat, az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009.

október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös

szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül

helyezéséről, az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október

21.), az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete (2009. október 21.), és a

nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól, továbbá a

közúti árutovábbítási, saját számlás áruszállítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett

személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló 261/2011. (12.

07.) Kormányrendeletek tartalmazzák. Célunk ezeknek a rendeleteknek a pontos

megismerése.

Különleges feltételekkel szállítható áruk

Élőállat szállítás

ATP egyezmény

Hulladékszállítás


Napjainkban rendkívül nagy mennyiségű vegyi anyag vesz körül bennünket, amelyek lehetnek

környezetkárosítóak, egészségkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyesek; sőt egy-egy anyagban

több tulajdonság is kombinálódhat. Az anyagok csomagolásának kell a tárolás, a szállítás és a

fogyasztó általi felhasználás során védelmet jelentenie, a fogyasztó és a környezet

vonatkozásában egyaránt. A veszélyes áruk növekvő szállítási igénye miatt a kockázat egyre

nagyobb. A fuvarozó kötelessége, hogy a lehető legnagyobb felkészültséggel, a

csúcsszínvonalon álló szabályozások szellemében a veszélyes áruk szállítási kockázatát

elviselhetővé tegye mindenki számára. A veszélyhelyzet, illetve a „baj" megelőzése érdekében

minden ismeretlen, nem tisztázott eredetű vagy egyértelműen nem azonosítható veszélyes árut

erősen mérgezőnek, valamint tűz- és robbanásveszélyesnek kell tekinteni mindaddig, amíg

elismert szakértő nem azonosítja.

A veszélyes áruk

Berakó

A csomagolási csoport

Együvé rakási tilalom

Feladó

GHS (Globally Harmonized System)

IBC (Intermediate Bulk Container)

Kemler-szám (veszélyt jelző szám)

Kirakó

MEMU

MEG-konténer

A küldeménydarab

A minősített (UN) csomagolás

A nagycsomagolás (LP, minősített)

Osztályba sorolás

Ömlesztett szállítás

Összeférhetőségi csoport

R (Risk)-mondatok

S (Safety)-mondatok

A tankkonténer

A tartály

Tartányjármű

Az UN-szám

A veszélyességi bárcák

A veszélyt jelző tábla

X kódolású minősített csomagolóeszköz

Y kódolású minősített csomagolóeszköz

Z kódolású minősített csomagolóeszköz

A veszélyes hulladék

A jogsértő közlekedési magatartás következményei tantárgy 2 óra

Általános tudnivalók

A vezetői engedély visszaszerzésének feltételei

A pályaalkalmassági vizsgálatról (PÁV)

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer

Az utánképzés rendszere


Tanterem





módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x számítógép, projector

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

Veszélyt jelző bárcák

ADR védőfelszerelés

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x



A


Szakmai idegennyelvi ismeretek

megnevezésű



A 12063-16 azonosító számú Az angol vagy német nyelv alapjai megnevezésű szakmai


An

go

l v

agy

ném

et

ny

elv

ala

pja

i

Teh

erg

épk

ocs

ivez

ető

k

mu

nk

avég

zési

kö

rülm

ény

ein

ek

szak

mai

ny

elv

i

ism

eret

e

FELADATOK

Folyamatosan bővíti idegennyelvi ismereteit x x

Fuvarfeladattal kapcsolatban idegennyelvű

területen kommunikál x x

Angol vagy német nyelvű okmányokat

értelmezi x x

Angol, vagy német nyelven útbaigazítást,

tájékoztatást kér, ad x x

Az olvasható angol, vagy német mondatokat

értelmezi x x

SZAKMAI ISMERETEK

Angol vagy német szakmai kifejezések x x

Angol vagy német nyelven, alapszinten kérdez,

válaszol x x

Angol vagy német nyelven egyszerű

mondatokat olvas x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott egyszerű angol vagy német szöveg

megértése, szakmai nyelvezet ismerete x x

Egyszerű angol vagy német hallott szavak,

tőmondatok megértése x x



Szorgalom, igyekezet x x

Türelmesség x x



Hatékony kérdezés készsége x x

Adekvát metakommunikációs készség x x


Kreativitás, ötletgazdagság x x

Általános tanulóképesség x x


13. Az angol vagy német nyelv alapjai (választható) tantárgy 8 óra


Az alapvető nyelvtani ismeretek a kommunikáció alapja ezért ezt a kiejtés mellett szintén egyszerűsített

módon van lehetőség elsajátítani és gyakorolni. Cél, hogy a gépkocsivezető megértse és megértesse

magát a nemzetközi porondon, minél egyszerűbb legyen az „élete”.

Témakörök

Személyes névmások, cselekvések, főnevek

Személyi adatok, kérdések, számok

Köszönés, segítségnyújtás-segítségkérés különböző helyzetekben

Időjárás, egészségügyi problémák, testrészek

Kérdőszavak, segédigék

Néhány alapvető helyesírási és kiejtési szabály


Tanterem, nyelvi laboratórium




(ajánlás)


módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x



14. Tehergépkocsivezetők munkavégzési körülményeinek szakmai nyelvi ismeretei tantárgy 8

óra


Fuvarozóknak és kamionsofőröknek az egyszerű nyelvezettel történő kifejezéssel és kiejtéssel, de

érthető módon való megszólalás lehetőségének a biztosítása.

Témakörök

Etikett

Úti okmányok, dokumentáció

Földrajzi helyek

Forgalmi helyzetek

Kompon, vasúton közlekedve

Árukezelés

Kommunikáció a diszpécserrel

Időbeli kifejezések

Szervízben


Tanterem, nyelvi laboratórium




(ajánlás)


módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

14.3.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói




szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x








felkészüléssel x


3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x






A


Veszélyhelyzetek

megnevezésű



A 12065-16 azonosító számú Veszélyhelyzetek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó


Em

ber

i té

ny

ező

k

Els

őse

gél

y n

yú

jtás

i

fela

dat

ok

,

egés

zség

meg

őrz

és

Ves

zély

hel

yze

tek

a

kö

zúti

forg

alom

ban

FELADATOK

Folyamatosan bővíti szakmai ismereteit x x x

Veszélyhelyzetek, balesetek elemzésével

fejleszti gondolkodását. x

Ismeri a veszélyhelyzetekre vonatkozó alapvető

szabályokat.

Defenzív vezetési stílussal igyekszik

elkerülni a veszélyhelyzeteket.

x x x

A kialakult veszélyhelyzeteket igyekszik

elhárítani

Elháríthatatlan veszélyhelyzetekben a kisebbik

rosszat választja.

x

Baleset esetén elvégzi a teendőket.

Elsősegélyt nyújt.

Aktívan részt vesz a kárenyhítésben

x


továbbképzéseken x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Veszélyhelyzetek kialakulásai

Dynomen helyzetek x x

Jármű és út kapcsolata

A jármű súlypontja

x x

Különböző jártműfajták viselkedése


x x

Vezetéstechnika különleges helyzetekben x

Helyszínbiztosítás, elsősegélynyújtás,

kárenyhítés x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértse, szakmai

nyelvezet ismerete x x x

Magas szintű vezetéstechnikai készség x x x


Mozgáskoordináció x x


Stressztűrő képesség x x x


Határozottság x x x

Konfliktuskerülő készség x x x

Konfliktusmegoldó készség x x x


Kritikus gondolkodás x x x

Információ gyűjtés x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x x

15. Emberi tényezők tantárgy 8 óra


- Kiemelt szerepe van az emberi alrendszernek, mert az ember képes rá, hogy bizonyos határok

között alkalmazkodjon a környezeti és a jármű alrendszer hiányosságaihoz, neki van leginkább

lehetősége arra, hogy korrigálja a másik két alrendszer hibáit. Célunk ezeknek az alrendszereknek

a megismerése, a megfelelő attitűdök kialakítása és elsajátítása.

- Amennyiben a fizika oldaláról vizsgáljuk a járműveket, kivétel nélkül mindegyik három

tengellyel rendelkezik. E tengelyek mentén zajlanak le a gépkocsi olyan mozgás- és

terhelésváltozásai, mint a gyorsítás, a lassítás, a tömegerő-változás vagy a megcsúszás. A három

tengely egy pontban metszi egymást. Ennek a metszéspontnak a helye – amelyet súlypontnak

nevezünk – alapvetően befolyásolja a jármű mozgásviszonyait. Érdemes elfogadni azt, hogy

tökéletes autóvezető nincs. Mindenkit becsaphat egy síkos kanyar vagy meglephet egy erdőből

előugró vad. A jó vezetőt az különbözteti meg átlagos társaitól, hogy ezekben a helyzetekben

következetes korrekciókba kezd, és visszaszerzi az uralmat a járműve fölött. Célunk ezekben a

helyzetekben a megfelelő mozgáskoordináció alapjainak elméleti síkú megszerzése.

A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése

- Valamennyi közlekedésbiztonsági törekvés középpontjában az ember testi és lelki sértetlensége áll.

A közlekedésbiztonság, mint egészségügyi kérdés.

- A közúti balesetek hatalmas nemzetgazdasági veszteségeket okoznak, melyeket végül is

mindannyiunknak kell megfizetnünk. A nagy teljesítményű, biztonságos és környezetbarát

közlekedési rendszerek létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos beruházások munkahelyeket

teremtenek, elősegítik vállalkozások létrejöttét és a regionális infrastruktúra kiépítését A

közlekedésbiztonság, mint gazdasági kérdés.

- A közlekedésbiztonsági tevékenység tehát egyrészt az általános biztonság része, másrészt átfogóan

szolgálja az élet és az életfeltételek védelmét; A közlekedésbiztonság, mint környezetvédelmi

kérdés.

- A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése elsősorban az állam feladata. Az ezen a

területen tett erőfeszítéseket csak széles körű társadalmi összefogás viheti sikerre. A közúti

biztonság alapvető kérdése, hogy képesek vagyunk-e olyan szintű felelősséget tanúsítani mások

iránt a mindennapi közúti közlekedésben, mint amilyet mi magunk várunk el másoktól. A közúti

közlekedésben mutatott magatartás a társadalmi magatartás olyan megjelenési formája, amelyet

egyrészt mi magunk alakítunk, másrészt a közlekedési szabályok. Még ha az előírások betartása és

betartatása nélkülözhetetlen is, a közlekedés biztonságát sem elrendelni, sem kikényszeríteni nem

lehet. Ezért az előírások és azok betartatása, mellett a közlekedők felelősségtudatára is súlyt kell

helyezni. A közlekedésbiztonság, mint társadalmi kérdés.

Emberi tényezők a közlekedésben 2óra

Az észlelés-döntés-cselekvés folyamata

Az emberi információ feldolgozás törvényszerűségei

A mozgásügyesség

A lelki jelenségek

Az alkalmazkodás

Az életmód szerepe a közlekedésben

Az emberi kapcsolatok

Az alkoholfogyasztás, dohányzás, gyógyszerek hatása a gépjárművezetőre


Vezetéstechnikai alapok 2 óra

A jármű és a talaj kapcsolata

A jármű súlypontjának meghatározása

A rakomány hatása a gépjármű mozgására

Vezetéstechnika különleges helyzetekben

Energiatakarékos és környezetkímélő vezetéstechnika

Közlekedésbiztonság 2 óra

Közlekedési balesetek

Dynomen helyzetek

Veszélyhelyzetek kialakulása

Kárenyhítési feladatok

Elsősegélynyújtás feladatok, egészségmegőrzés 2 óra

Alapelvek

Az elsősegélynyújtás alapmozzanatainak elsajátítása a laikus emberek számára is már

egy nagyon fontos dolog az emberi életben, és már kisgyermekkortól együtt jár a

segítségnyújtó attitüd kialakulásával.

Teendők a baleseti helyszínen

Minden olyan anyag, készítmény, amely fizikai, kémiai, biológiai hatása révén

valamilyen élőlényre, környezetre károsító hatással bír, illetve bírhat. Ilyen veszélyek

lehetnek többek között a mérgező-, a maró-, a robbanó-, a tűzveszélyes-, a sugárzó-, a

fertőző-, a rákkeltő anyagok. Ezek felismerése nem egyszerű, de életmentő lehet.

Veszélyes anyagot szállító járművek balesete

A veszélyes anyagok jelölése, azonosítása

A veszélyt jelző számok jelentése

Veszélyességi bárca

Betartandó magatartási szabályok, ha veszélyes anyagot szállító jármű szenved

balesetet

Elsősegélynyújtási feladatok speciális helyzetekben

Az elsősegélynyújtás különleges helyzetekben viszont, mint a közúti közlekedésben,

mint veszélyes üzemben, további körültekintést, helyzetfelismerést és tudatos

gondolkodást igényel

Elsősegélynyújtási feladatok alkalmazása

A helyesen elsajátított elsősegélynyújtási mozdulatsorok alkalmazása.


Tanterem




(ajánlás)


módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x számítógép, projector

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x Elsősegélyláda

5. szerepjáték x

6. házi feladat x





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x



16. Veszélyhelyzetek a közúti forgalomban tantárgy 8 óra


A képzésnek az a lényege, hogy az a gyakorlat, amit 5-6 alkalommal végigcsinálunk, azt automatikus

mozdulatsorként rögzítjük a fejünkben. Amikor vészhelyzetbe kerülünk, már van esélyünk arra,

hogy már begyakorolt mozdulatokként, ösztönösen végrehajtsuk a helyes lépéseket, gondolkodás

helyett reflexszerűen előjönnek a mozdulatok. A mai gépjárművezetés-képzésben úgy veszünk

részt, főleg a nyári hónapokban, hogy vizet nem is látunk, csak pohárban. Egyszerűen nem esik

manapság annyit az eső, és van olyan friss jogosítványú pilóta, akivel a tanfolyamon keressük, hogy

hogy kéne az autón bekapcsolni az ablaktörlőt. A látás kiemelt szerepet kap a vezetésnél, az

információk 90 százaléka a szemünkön keresztül érkezik. Az emberek egy része nem törődik a jó

látással, a havas autó tetejét már nem takarítják le. "Harckocsi" üzemmódban egy erős fékezésnél

lezúdul a rengeteg hó, amiről nemcsak nem látunk majd ki, de még meg is ijeszti a sofőrt. Fontos

figyelni a holttérre, hogy rendszeresen hátra is ki-kitekintsünk. Az monitoron látszik, hogy az út

egy részén hókása van, másik részén jég. Itt nagyon fontos, hogy a belépő, érkezési tempónk legyen

megfelelő, és soha nem szabad benyomott kuplunggal menni! Mindig legyen kapcsolat a motor

(sebességváltó) és a kerekek között.

Cél a megfelelő szemlélet kialakítása, az adekvát mozdulatsorok beidegződésével.


16.3. Témakörök

Járművezetés speciális kialakítású tanpályán vagy szimulátoron 8 óra

Veszélyhelyzetek életszerű gyakorlásának a lehetősége, különleges időjárási viszonyok és

különleges feltételek kialakulása esetén.


Korszerű szimulátor berendezés, vagy speciális tanpálya




(ajánlás)


módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték

6. házi feladat





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret










A


Tehergépkocsi vezetése

megnevezésű



A 11977-16 azonosító számú Tehergépkocsi vezetése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Ala

po

kta

tás

Vez

etés

fo

rgal

om

ban

,

Fő

ok

tatá

s

FELADATOK

Tehergépkocsival a rakodóhelyre áll

Útvonaltervet készít x x

Az áru jellegétől függően választja mega

vezetési stílusát x x

Az út-, időjárási- és forgalmi viszonyokhoz

alkalmazkodva vezeti a járművet x

A szabályok betartásával alkalmazkodik a

közúti forgalomhoz

Környezet kímélően, takarékosan vezeti a

járművet

x

Forgalmi zavar esetén előírás szerint cselekszik.

Az út során figyelemmel kíséri a jármű

működését

x

Szükség szerint intézkedik a késés miatt x

SZAKMAI ISMERETEK

A jármű vezetése

A jármű kezelőeszközeinek, berendezéseinek

használata

x x

A közúti közlekedés ismerete x

A külföldi közúti közlekedés ismerete x

Térképek, navigációs eszközök használata x

Különböző járművek sajátosságainak ismerete x x

Különböző utak sajátosságainak ismerete x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Magas szintű vezetéstechnikai készség x x

Magas szintű közlekedési készség x

Járművek ismerete x x

Úthálózatok ismerete x

Különböző rakodóhely kialakítások ismerete x x


Mozgáskoordináció x x

Térbeli tájékozódás x x

Monotónia tűrés x x


Udvariasság x x



Információ gyűjtés x x


17. Tehergépkocsi vezetése tantárgy 44 óra


Témakörök

Alapoktatás 4 óra

Elindulás előtti teendők 0,5 óra

Önálló elindulás, megállás 0,5 óra

Nyomgyakorlatok 0,5 óra

Megközelítési gyakorlatok 0,5 óra

Haladás bóják között 0,5 óra

Megállás, elindulás emelkedőn 0,5 óra

Megfordulás, hátramenet, parkolás 0,5 óra

Saroktolatás 0,25 óra

Beállás rakodórámpához 0,5 óra

Intenzív fékezés 0,25óra


Tanpálya, gyér forgalmi úttest

Vezetés forgalomban, főoktatás 20 óra

Elindulás előtti teendők 1 óra

Vezetés gyér forgalomban 1 óra

Vezetés közepes forgalomban 2 óra

Vezetés nagy forgalomban 4 óra

Vezetés emelkedőn, lejtőn 2 óra

Vezetés éjszakai körülmények között 3 óra

Vezetés lakott területen kívüli főúton 2 óra

Vezetés autóúton, autópályán 3 óra

Vezetés földúton, könnyű terepen 1 óra

Vizsga 1 óra


Közforgalmú közút

Módszerátadó gyakorlat 20 óra

Vezetési és rakodási gyakorlati ismeretek átadása, tapasztalt oktatóval kezdő gépkocsivezető

részére


Közforgalmú közút




(ajánlás)


módszer neve



felszerelések


1. magyarázat x

„C” kategóriás oktató

tehergépkocsi

Raklapok

Küldeménydarabok

Villás kézi raklapemelő (béka)

Rakományrögzítő eszközök

Kéziszerszámok

Egyéni védőfelszerelések

Tűzvédelmi és

munkabiztonsági

eszközök

2. megbeszélés x

3. vita

4. szemléltetés x

5. szerepjáték

6. házi feladat





szervezési kerete


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret








Gyula, 2019. szeptember 1.

Czeglédiné Szappanos Anita

igazgató

szakközépiskolai szakmai - harruckern1).pdfszakrajz 0,5 cukrász szakmai gyakorlat 3 cukrász...

Documents