Szakmai vizsgák az egészségügyi

szakképzésekben

Dr. Betlehem József MESZK

Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság

MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére

Budapest, 2009. augusztus 25.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

SZAKKÉPZÉS (1993. évi LXXVI. törvény

a szakképzésről)

FELNŐTTKÉPZÉS

(2001. évi CI. törvény

a felnőttképzésről)

KÖZOKTATÁS

(1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról)

FELSŐOKTATÁS

(2005. évi CXXXIX. törvény

a felsőoktatásról)

EGÉSZSÉGÜGY

(1997. évi CLIV. törvény

az egészségügyről)

A szakképzési törvény hatálya

SZAKMAI VIZSGÁRA

KÉPZÉSI TÍPUSOKRA (8)

SZAKMAI VIZSGÁT

SZERVEZŐ INTÉZMÉNYRE

KITERJED

KÉPZÉSI TÍPUSOK

SZT hatálya szerint: – a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, – b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, – c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység

gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, – d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú

szakképesítés megszerzésére, – e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a

mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, – f ) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok

számára szervezett képzésre; – g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs

képzésre – h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre

A szakképzés INTÉZMÉNYEI

Felsőoktatási

intézmény

szakképző iskola

(szakközépiskola, szakiskola,

speciális szakiskola,

Készségfejl. speciális szakiskola)

központi képzőhely

iskolarendszeren kívüli

szakmai képzést

folytató intézmény

(felnőttképzési tv. alapján)

állami felnőttképzési

intézmény

20/2008. (I. 16.) SZMM rendelet

a szakmai vizsgadíj

és a vizsgáztatási díjak kereteiről

SZAKMAI VIZSGÁK

34/2003. (XII. 21.) OM rendelet

a szakmai vizsga szervezésére

való jogosultság feltételeiről

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól

és eljárási rendjéről

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

1/2006. (II. 17.) többször módosított OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

OKJ részei (ISCED szerint) I.

1. oszlop a szakképesítés azonosító száma 1-2 szám a szakképesítés szintje 3-5 szám a szakképesítés tanulmányi területe

• 7 Egészségügy és szociális gondoskodás

– 720 Egészségügy (általános programok)

– 723 Ápolás, gondozás

– 724 Fogászati laboratóriumi technológia

– 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák

– 726 Terápia és rehabilitáció

– 761 Gyermek- és ifjúságvédelem

– 762 Szociális munka és tanácsadás

6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű

szakképesítések sorszáma

OKJ részei (ISCED szerint) II.

2. oszlop – Szakképesítés megnevezése

3. oszlop – A szakképesítés köre

– 8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem

– 9. számjegy a részszakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem

– 10. számjegy az elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem

– 11. számjegy a ráépülést jelzi: 1 = igen, 0 = nem

– 12–13. számjegy a részszakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21–61 (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.)

– 14–15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01 .. (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.)

OKJ részei (ISCED szerint) III.

• Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.

• Részszakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

• Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

• Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/részszakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

OKJ részei (ISCED szerint) IV.

• 4. oszlop – Szakmacsoport

1–21-ig a szakmacsoportok sorszáma és elnevezése:

– 1. Egészségügy

– 2. Szociális szolgáltatások

• 5. oszlop – Jegyzékbe kerülés éve

• 6. oszlop – Kizárólag iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések

• 7. oszlop – A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama

• 8. oszlop A FEOR szám a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréből.

• 9. oszlop – A szakképesítésért felelős miniszter

EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI SZAKKÉPZÉSI VONATKOZÁSOK

Egészségügyi Szakképzés irányítása

MINISZTER

Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Tanács

Egészségügyi Tudományos Tanács

FELSŐOKTATÁSI BIZOTTSÁG

Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság

Egészségügyi Szak és

Továbbképzési Bizottság

Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSI és TOVÁBBKÉPZÉSI TANÁCS (ESZTT)

FELADATA

• Kezdeményez

• Véleményez

• Előrejelzések

• közreműködik

TAGOK

• 7 fő felsőoktatás

• 1 fő középfokú szakképzés

• 7 fő szakmai kamarák

• 6 fő szakmai kollégiumok

• 4 fő közvetlen megbízott

EGÉSZSÉGÜGYI SZAK- és TOVÁBBKÉPZÉSI BIZOTTSÁG (ESZTB)

FELADATA

• Képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos döntések

• Szakképzést és továbbképzést érintő pályázatok

• Szakképzés követelményei

• Új szakképzések bevezetése

• Továbbképzések pontértéke

TAGOK

• Felsőoktatási intézmények

• Szakképző intézmények

• Szakmai kollégiumok

• Szakmai szervezetek

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI VIZSGÁT SZERVEZŐ INTÉZMÉNYEK (2008-2013)

ETI + 19 intézmény

13/2005. (IV. 21.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló

szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről

(szakmánként és régiónként eltérő)

Debrecen (3)

Nyíregyháza

Szombathely

Zalaegerszeg

Szeged

Szolnok

Budapest (7+1)

Esztergom

Kecskemét

Pécs

Békéscsaba

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI VIZSGÁK

32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

Szakmai vizsgaszervezés jogosultsága

• Szakképzést folytató intézmény

• Legalább két évente egy alkalommal pályázati úton

• Szakképzésért felelős miniszter bírálja el

A vizsga előkészítése • Képzés és a vizsga OKJ szerint • Vizsgára jelentkezés (vizsga csoport min. 10 fő) • Jelentés a vizsga indításáról • Bizottsági döntés

– Központosított vizsgák – Vizsgaelnöki felkérések – Ellenőrzési szempontok

• Mikor (vizsgaidőszak)? – Február-március (dec. 15.) – Május-június (feb.15.) – Október-november (aug. 31)

• Ideje (45 napon belül, összesen 5 nap; napi max. 8 órát nem meghaladóan; szóbeli, írásbeli, interaktív 8-18 h; gyakorlati 7-19 h)

• Tájékoztatni legalább 10 nappal előbb mindenkit • Jelentés az előkészítésről (15 nap-30 nap) MESZK is

A vizsga részei

VIZSGAPROGRAM szerint

• Írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység (országos időpont)

• Gyakorlati vizsgatevékenység (helyi időpont)

• Szóbeli vizsgatevékenység (helyi időpont)

• Belépési feltételek

– Dokumentumok bemutatása

A vizsgabizottság felépítése

A vizsgabizottság

elnöke

Szakmai szervezet, kamara

képviselője

Szakmai vizsgát

szervező int. mb.

Szakképzésért

Felelős Miniszter

Szakmai szervezet

vezetője Az iskola igazgatója

Jegyző MESZK!

3 fő min. előírt szakképesítéssel, írásos megbízással

Szakértők

(felügyelő, javító

és kérdező tanárok)

A vizsgabizottság elnökének feladatai

• a vizsga szakmai előkészítésének az ellenőrzése

• vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat jóváhagyása

• Szakmai feltételek egészséges és biztonságos körülmények ellenőrzése

• a vizsgabizottság értekezleteinek a vezetése

• a vizsgára jogosultság ellenőrzése

• a vizsgázók tájékoztatása

• jóváhagyja a gyakorlati tételsort és a dolgozatok javítását

• részt vesz a vizsgázók értékelésében

• a szakmai vizsga tapasztalatainak

az összefoglalása írásban (1 héten belül megküldi)

A szakmai vizsgát szervező intézmény feladatai

• A szakmai vizsga előkészítése

• a szóbeli és az írásbeli vizsgarész megtervezése

• a gyakorlati szakmai vizsga előkészítése

• a vizsgadokumentáció elkészítése

• részvétel a vizsgázók értékelésében

A gazdasági kamara képviselőjének a feladatai

• a gyakorlati vizsga feltételeinek az ellenőrzése

• a biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzése

• közreműködés a gyakorlati feladatok kiválasztásában

• részvétel a vizsga értékelésében

A gyakorlati tételsor összeállítása

• Hol lesz a vizsga? • A gyakorlati vizsga technikája? • Van e az SZVK-ban vagy a curriculumban

ajánlás? • Milyenek a gyakorlati vizsga személyi és

tárgyi feltételei? • Milyen feladatok végrehajtására van

lehetőség? • Mit gondolunk a prioritásokról?

Előkészítési feladatok • szakmai és vizsgáztatási követelmények áttekintése

• a központi helyi oktatási programok tanulmányozása

• egyeztetés

– a vizsga elnökével

– a gyakorlati oktatásvezetővel

– a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjével

– a vizsga helyszínével

• a vizsga helyszínének a megtekintése

• az elvárások és a lehetőségek egyeztetése

A tételsor

• validitás

• a tételek megfogalmazása

• súlyozása

• száma

• értékelhetősége

• a húzás technikája

„Hivatásunk képviseletével az egészségért és a betegekért!”

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!