szaray_konyvek tortenelem

8/12/2019 Szaray_konyvek tortenelem

http://slidepdf.com/reader/full/szaraykonyvek-tortenelem 1/31

Száray-történelem

Új, színes változat



Először 2002-ben jelent meg Száray Miklós a középiskola 11. osztálya számára készült tankönyvea Műszaki Kiadó gondozásában. A Száray-történelem méltán nevezhető sikertörténetnek, hiszena szerző és a tankönyv a mai napig egyet jelent a sikeres érettségivel, a forrás éstevékenységközpontú oktatással és a magas szakmai színvonallal.

A tankönyv megjelenésekor nóvumnak számító nagyszámú kép, térképvázlat, a forráselemzés,valamint az önálló kritikai gondolkodás fejlesztése ma is központi szerepet tölt be történelem-tanításunkban. A Műszakinál megjelent Száray-tankönyvek először valósították meg a történelmikulcskompetenciák fejlesztésének és az ismeretanyag alapos bemutatásának egyensúlyát.

A Történelem III. a mai napig hatékonyan valósítja meg a korszerű történelemtanítás alapelveit:• forráshasználat• fokozott tanulói munkáltatás, motiváló képességfejlesztés• a tudás alkalmazására és a mérlegelő értelmezésre való törekvés

Ma már azonban a modern taneszközöknek nem csak metodikájukban, szakmaiságukban kellkiemelkedniük, hogy hatásos és hasznos tankönyvvé válhassanak. A kivitelezés, a színek használata,a képek minősége legalább annyira fontos, hiszen a befogadhatóság mellett az élményszerűségés a szórakoztatás is egyre növekvő relevanciával bír.Ezért 2012-ben már rendelhető a Műszaki Kiadó új, színes Száray-sorozata!

Az oldalak elrendezése, a szerzői szövegek nem változtak. A képek, a térképvázlatok azonbanmostantól színes kivitelben segítik a történelem tanulmányozását és az anyag elmélyítését. Min-dezeken túl a szerző – kihasználva a fiatalok alapvetően vizuális befogadói attitűdjét – számos új,magyarázó folyamatábrát, diagramot és grafikont készített a megújult könyv számára.

2011-ben elkészült a tankönyv digitális, számos kiegészítő feladattal, érdekességgel, plusz infor-mációkkal ellátott internetes OK! könyv verziója is. Így méltán nevezhető a Műszaki Kiadó Száray-sorozata taneszközrendszernek, amely mind tartalmában, mind pedig megjelenésében egyesíti alegmodernebb trendeket, megtartva az „eredeti” Száray-könyvek régóta ismert és bevált értékeit.

Már rendelhető a Műszaki Kiadó új,

színes Száray-sorozata!

Száray 4+4



1 5 2 / F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C ( 1 8 4 8 – 1 8 4 9 )

Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál veze-

tésével maga mellé állította a forra-

dalmi lázban égô várost: elôször az

egyetemistákat, majd a polgárok egy ré-

szét. Landerernél lefoglalták a nyomdát,

s a cenzúra mellôzésével – a sajtósza-

badságot megvalósítva – kinyomatták

a követeléseiket tartalmazó 12 pon-

tot és a Nemzeti dal címû Petôfi ver-

set.

Délután a húszezres tömeg a Nem-

zeti Múzeumnál gyülekezett, majd az if-

jak vezetésével a Városháza elé vonult.

Közben jelentôs változás következett be,

a márciusi ifjakhoz csatlakoztak a li-

berális nemesség Pesten tartózkodó

képviselôi: Nyáry Pál alispán és Klauzál

Gábor. Rövid tanácskozás után Pest vá-

rosának tanácsa is a mozgalom mel-

lé állt.

Most már tekintélyes polgárokkal és

nemesekkel karöltve vonult a tömeg a

hajóhídon át a Helytartótanács épüle-

te elé, a Várba. A tanács vezetôi nem

merték, s nem is akarták a katonasá-

got bevetni, s teljesítették a tüntetôk

kéréseit.

Szabadon bocsátották börtönébôl

Táncsis Mihályt, akit a tömeg diadalme-

netben vitt le a Várból. Este – a koráb-

BUDA ÉS PEST 1848-BAN

Kövessük nyomon a forradalom eseményeit!

Milyen tartalmi és formai különbsé- gek vannak a 12 pont és az EllenzékiNyilatkozat között? Mennyiben be-folyásolja a hatást a rövid, pontokbaszedett forma?

A tömeg március 15-én a Nemzeti Múzeum elôtt Mi volt a tömeg szerepe a pesti forradalomban?

Petôfi Sándor (1823–1849) és az ifjú történelemtanár, Vasvári Pál (1826–1849) Miért engedték át a márciusi ifjak a vezetô szerepet a liberálisoknak?

1 5 2 / F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C ( 1 8 4 8 – 1 8 4 9 )

Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál veze-

tésével maga mellé állította a forra-dalmi lázban égô várost: elôször az

egyetemistákat, majd a polgárok egy ré-

szét. Landerernél lefoglalták a nyomdát,

s a cenzúra mellôzésével – a sajtósza-

badságot megvalósítva – kinyomattáka követeléseiket tartalmazó 12 pon-tot és a Nemzeti dal címû Petôfi ver-set.

Délután a húszezres tömeg a Nem-

zeti Múzeumnál gyülekezett, majd az if-

jak vezetésévela Városháza elé vonult.Közben jelentôs változás következett be,

a márciusi ifjakhoz csatlakoztaka li-berális nemesség Pesten tartózkodóképviselôi: Nyáry Pál alispán és Klauzál

Gábor. Rövid tanácskozás után Pest vá-rosának tanácsa is a mozgalom mel-lé állt.

Most már tekintélyes polgárokkal és

nemesekkel karöltve vonult a tömeg a

hajóhídon át a Helytartótanács épüle-te elé, a Várba. A tanács vezetôi nemmerték, s nem is akarták a katonasá-got bevetni, s teljesítették a tüntetôkkéréseit.

Szabadon bocsátották börtönébôlTáncsis Mihályt, akit a tömeg diadalme-

netben vitt le a Várból. Este – a koráb-

BUDA ÉS PEST 1848-BAN

l K övessük nyomon a forradalom eseményeit!

l Milyen tartalmi és formai k ülönbsé- gek vannak a 12 pont é s az EllenzékiNyilatkozat k özött? l Mennyiben be-foly ásolja a hatást a r övid, pontokbaszedett forma?

A tömeg március 15-én a Nemzeti Múzeum elôttl Mi volt a tömeg szerepe a pesti forradalomban?

Petôfi Sándor (1823–1849) és az ifjú történelemtanár, Vasvári Pál (1826–1849)l Miért engedték át a márciusi ifjak a vezetô szerepet a liber álisoknak?

A T Ö R V É N Y E S F O R R A D A L O M / 1 5 3

ban a cenzúra által betiltott – Bánk bánt

adták elô a Nemzeti Színházban, Katona

József színmûvét.

A márciusi ifjak – Degré Alajos, Pálffy Albert, Irinyi József, Irányi Dániel – tisztában voltak fellépésük politikai jelentôségével és erejével. Ezért bátran vál-lalták a forradalom kirobbantását, de a vezetést át-engedték a liberális nemeseknek és polgároknak.Ahogy Petôfi írta naplójába: „…én csak arra vagyok hivatva, hogy az elsô lökést tegyem … a többit azIstenre bízom és azokra, kik rendelve vannak, hogya kezdetteket folytassák…”

A rend fenntartása és a tulajdon védelme érdeké-ben Közcsendi [közbiztonsági] Bizottmányt válasz-tottak, melyben a márciusi ifjak megelégedtek né-hány hellyel. Petôfi és társai tudatosan vállalták, hogya liberális nemességet a reformok véghezviteléresarkallják, de óvakodtak attól, hogy radikalizmusuk-kal a nemességet a konzervatívok oldalára állítsák.

A pesti forradalom vér nélkül zajlott le, mert azifjak együttmûködtek a megyei és városi vezetôk-kel, akik a zavaros helyzetben a jórészt olaszokbólálló helyôrséget nem merték bevetni.

A FELELÔS KORMÁNY KINEVEZÉSEAz Államtanács a Kossuth által megfo-

galmazott követeléseket elôször visz-szautasította. A pesti forradalom hí-rére, majd István nádor személyesközbelépésére azonban az uralkodó jóváhagyta a feliratot. A nádor, hogy

az eseményeket visszafordíthatatlanná te-

gye, Batthyány Lajost kinevezte mi-niszterelnökké.

Az államtanács szorult helyzetében nem akart enged-ni, mivel az összbirodalom szempontjából végzetes-nek ítélte a független felelôs magyar minisztérium lét-rehozását. Március 16–17-én kötélhúzás kezdôdött.Az ülésen részt vevô István nádor a békés megoldásérdekében mindkét felet kompromisszumra kívántarávenni: a magyarokat mérsékletre, az Államtanácstagjait engedményekre ösztönözte. Mivel a kamarillanem adott szabad kezet az országgyûlésnek, és nemegyezett bele Batthyány kinevezésébe, a nádor sze-mélyesen – a kamarilla megkerülésével – eszközölteki unokatestvére, a király beleegyezését. S mint Ma-gyarország teljhatalmú helytartója nevezte ki Batthyá-ny Lajost miniszterelnökké.

Batthyány Lajos koalíciós kormányt ho-

zott létre. A minisztériumban a ma-gyar politikai élet valamennyi irány-

zata – a konzervatívoktól a centralis-tákig – képviselve volt, a többségetazonban a liberálisok alkották.

Batthyány Lajos – miniszterelnök; Szemere Bertalan – belügy; Esterházy Pál – ki-rály személye körüli; Klauzál Gábor – földmûvelés, ipar és kereskedelemügy;Kossuth Lajos – pénzügy; Mészáros Lázár – honvédelmi; Széchenyi István – köz-munka és közlekedésügy; Eötvös József – vallás és közoktatás; Deák Ferenc – igazságügy miniszterekl Mely politikai csoportokhoz tartoztak a miniszterek? l Miért alakított Batthy ány koalíciós kormányt?

III. tc. Független felelôs minisztérium alakításáról3. § Ô Felsége, s az ô távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat atörvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely ren-deleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelô miniszterek egyike által is aláíratik.4. § A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemû hivatalos eljárásáért felelôs.5. § Mindazon tárgyakra, melyek eddig a m.[agyar] k.[irályi] udvari kancelláriának, k.helytartótanácsnak, s a k. kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak,vagy tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, ésáltalában minden honvédelmi tárgyakban Ô Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl ki-zárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni.8. § A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását nemkülönben a kato-nai hivatalokrai kinevezéseket, szinte úgy Ô Felsége fogja, a 13. § szerint folyvást kirá-lyi személye körül leendô felelôs magyar miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni.14. § A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely a Felség személye körül a 13. §-ban em-lített ügyekre ügyelend, a következô osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénz-ügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök és hajózás, d) Földmûvelés, ipar és kereske-dés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelmi osztály.(Áprilisi törvények, 1848. április 11.)l Mit jelent a törv ény értelmében a „f ü ggetlen” kifejezés? l Milyen állambe-rendezked és valósult meg? l Hogyan kapcsolódik az orszá g a birodalom másik feléhez, az évszázadok sor án kialakult birodalmi hivatalokhoz és szervezetek-hez, a Pragmatica Sanctióhoz? l Mit ért a törv ény magyar hadseregen?

A TÖ R V É N Y E S F O R R A D A L O M / 1 5 3

ban a cenzúra által betiltott – Bánk bánt

adták elô a Nemzeti Színházban, Katona

József színmûvét.

A márciusi ifjak – Degré Alajos, Pálffy Albert, Irinyi József, Irányi Dániel – tisztában voltak fellépésük politikai jelentôségével és erejével. Ezért bátran vál-lalták a forradalom kirobbantását, de a vezetést át-engedték a liberális nemeseknek és polgároknak.Ahogy Petôfi írta napló jába: „…én csak arra vagyok hivatva, hogy az elsô lök ést tegyem … a többit azIstenre bízom és azokra, kik rendelve vannak, hogya kezdetteket folytassák…”

A rend fenntartása és a tulajdon védelme érdek é-ben Közcsendi [k özbiztonsági] Bizottmányt válasz-tottak, melyben a márciusi ifjak megelégedtek né-hány hellyel. Petôfi és társai tudatosan vállalták, hogya liberális nemességet a reformok véghezviteléresarkallják, de óvakodtak attól, hogy radikalizmusuk-kal a nemességet a konzervatívok oldalára állítsák.

A pesti forradalom vér nélk ül zajlott le, mert azifjak együttmûk ödtek a megyei és városi vezetôk-kel, akik a zavaros helyzetben a jórészt olaszokbólálló helyôrséget nem merték bevetni.

A FELELÔS KORMÁNY KINEVEZÉSEAz Államtanács a Kossuth által megfo-

galmazott követeléseket elôször visz-szautasította. A pesti forradalom hí-rére, majd István nádor személyesközbelépésére azonban az uralkodó

jóváhagyta a feliratot. A nádor, hogy

az eseményeket visszafordíthatatlanná te-

gye, Batthyány Lajost kinevezte mi-niszterelnökké.

Az államtanács szorult helyzetében nem akart enged-ni, mivel az összbirodalom szempontjából végzetes-nek ítélte a f üggetlen felelôs magyar minisztérium lét-rehozását. Március 16–17-én k ötélhúzás kezdôdött.Az ülésen részt vevô István nádor a bék és megoldásérdek ében mindk ét felet kompromisszumra k ívántarávenni: a magyarokat mérsékletre, az Államtanácstagjait engedményekre ösztönözte. Mivel a kamarillanem adott szabad kezet az országgyûlésnek, és nemegyezett bele Batthyány kinevezésébe, a nádor sze-

mélyesen – a kamarilla megkerülésével – eszk özölteki unokatestvére, a király beleegyezését. S mint Ma-gyarország teljhatalmú helytartó ja nevezte ki Batthyá-ny Lajost miniszterelnökk é.

Batthyány Lajos koalíciós kormányt ho-

zott létre. A minisztériumban a ma-gyar politikai élet valamennyi irány-zata – a konzervatívoktól a centralis-

tákig – képviselve volt, a többségetazonban a liberálisok alkották.

Batthyány Lajos – miniszterelnök; Szemere Bertalan – belügy; Esterházy Pál – ki-rály személye körüli; Klauzál Gábor – földmûvelés, ipar és kereskedelemügy;Kossuth Lajos – pénzügy; Mészáros Lázár – honvédelmi; Széchenyi István – köz-munka és közlekedésügy; Eötvös József – vallás és közoktatás; Deák Ferenc – igazságügy miniszterek● Mely politikai csoportokhoz tartoztak a miniszterek? ● Miért alak í tottBatthyány koalí ciós kormányt?

III. tc. Független felelôs minisztérium alak ításáról3. § Ô Felsége, s az ô távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat atörvények értelmében f üggetlen magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely ren-deleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelô miniszterek egyike által is aláíratik.4. § A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemû hivatalos elj árásáért felelôs.5. § Mindazon tárgyakra, melyek eddig a m.[agyar] k.[irályi] udvari kancelláriának, k.helytartótanácsnak, s a k. kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, k öréhez tartoztak,vagy tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, ésáltalában minden honvédelmi tárgyakban Ô Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl ki-

zárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni.8. § A magyar hadseregnek az ország határain k ívüli alkalmazását nemk ülönben a kato-nai hivatalokrai kinevezéseket, szinte úgy Ô Felsége fogja, a 13. § szerint folyvást kirá-lyi személye k örül leendô felelôs magyar miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni.14. § A minisztériumnak, azon tagján k ívül, mely a Felség személye k örül a 13. §-ban em-lített ügyekre ügyelend, a k övetkezô osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénz-ügy, c) Közmunka és k özlekedési eszk özök és hajózás, d) Földmûvelés, ipar és kereske-dés, e) Vallás és k özoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelmi osztály.(Áprilisi törvények, 1848. április 11.)● Mit jelent a törvény értelmében a „független” kifejezés? ● Milyen állambe-rendezkedés valósult meg? ● Hogyan kapcsolódik az ország a birodalom másik feléhez, az évszázadok során kialakult birodalmi hivatalokhoz és szervezetek-hez, a Pragmatica Sanctióhoz? ● Mit ért a törvény magyar hadseregen?

Az oldalszámozás és a

tartalomjegyzék változatlan maradt.

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Bizonyos képek színesek, helyenként

viszont megtartottuk a régieket.A források színét az esztétikusabb

rozsdabarnára cseréltük.

A főszöveg elrendezése és

tartalma nem változott.

A térképek színesek lettek.



AZ ÉSZ DIADALA A XVII. századbaninduló, s a XVIII. században virág-korát élô korszellem, a felvilágoso-dás a természettudomány XVII. szá-zadi fejlôdésén alapult. A világ hirtelenleírhatónak, kiszámíthatónak, megismer-hetônek, és ezért megváltoztathatónaktûnt. A korábbi vélekedések helyébea tapasztalatra építô ész mindenha-tósága került. A felvilágosodás követôiazt feltételezték: a nevelés, a felvilágosításrévén mind az egyes ember, mind a tár-sadalom felemelhetô, átalakítható.

A megelôzô korok vallási dogmáita természeti törvények és a józanész, a hagyományok tiszteletét a ha-ladás, a fejlôdés fontossága váltotta fel.A fanatizmust a toleranciával, a te-

kintélyt, a zsarnokságot a szabad-sággal kívánták felcserélni.A felvilágosodás Angliából indult

(Hume, Locke). Az új eszmék ott léptekki a tudósok szobáiból a mûvelt közvéle-mény körébe. A XVIII. században fran-cia földön terebélyesedett ki, s onnanáramlott szét Európa jelentôs részére: ki-rályi és fôúri udvarokba, tudóstársaságok-ba, gazdag polgárok szalonjaiba. Azonbanmindvégig a mûvelt világ keretein

belül maradt.

MONTESQUIEU – A HATALMI ÁGAKMEGOSZTÁSA A francia filozófusokpéldaképe az angol alkotmányosrendszer volt, amely a franciaországiviszonyokhoz képest mind a szabadság- jogok, mind a gazdasági fejlôdés terénideálisnak tûnt.

Montesquieu az állam mûködésétvizsgálva (A törvények szellemérôl,1748) az alkotmányos monarchiáttartotta kívánatos államformának.

A felvilágosodás

A FELVILÁGOSODÁS SZÁZADA(1714–1789)

A FELVILÁGOSODÁS ELTERJEDÉSE EURÓPÁBAN

Ázsiában mindenkor nagy birodalmak voltak; Európában sohasem maradtak fenn hosszabb ideig. Ennek az az oka, hogy az általunk ismert Ázsia hatalmassíkságokból áll, amelyeket nagy távolságban szelnek át hegyek és tengerek, sminthogy délebbre fekszik, a kevésbé vízbô folyók jelentéktelenebb akadályo-kat alkotnak.

Egy nagy birodalom szükségszerûen megkívánja az uralkodó despotikus te-kintélyét, mert csak az elhatározás gyorsasága elégítheti ki a helységek nagytávolságát…

Európában a föld természetes tagozódása több közepes terjedelmû államkialakulásához vezetett, s ezekben a törvények uralma nem összeegyeztet-hetetlen az állami rend fenntartásával. Ellenkezôleg, a törvények uralma ittannyira kedvezôen hat, hogy nélkülük romlásba jutna az állam, és más államok

zsákmányává válna. (Montesquieu: A törvények szellemérôl)l Milyen k övetkeztetéseket vont le Montesquieu a f öldrajzi tényezôkbôl? l Mibôl vezeti le a despotikus és a törv ényes rendszerek eredetét?

Charles-Luis de Montesquieu (1689–1755)arisztokrataként viselt hivatalt. Perzsa levelek cí-mû mûvében egy perzsa utazó szemén keresztülbírálta hazája visszásságait. Bejárta Európát – jártMagyarországon is, majd hosszú elôtanulmányokután megjelentette terjedelmes mûvét: A törvé-nyek szellemérôl címû jogtudományi könyvet.l Mely történelmi korszak eszményítése sug ár-

zik a k é prôl?

l

Mi

hatá

rozta

meg

a

felvilá

gosod á

s

terjed é

sé

nek

ir á

nyait? l

Milyen

kultúr-k örrel esik egybe a felvilá gosod ás elterjed ése? l A felvilá gosod ás mely vonásaierôsödtek meg a vonalk ázott ter ületen?



Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét:véleménye szerint a zsarnokságot csak úgy lehet elkerülni, ha ahárom hatalmi ág – törvényhozó, végrehajtó, bírói – egy-mástól függetlenül mûködik, s egymás kölcsönös ellenôr-zésére épül.

Montesquieu a felvilágosodás természeteszményébôl és a logikából kiindulva atársadalom mûködését a földrajzi környezet adottságaiból vezette le. Nemcsak tág összefüggéseiben fogta fel természet és társadalom kapcsolatát: véleményeszerint az éghajlat befolyásolja az emberek vérmérsékletét is. Felfogása szerint anagy államokban despotizmus, a közepesekben alkotmányos monarchia, míg a kisállamokban köztársaságok jönnek létre.

VOLTAIRE – AZ EGYHÁZ BÍRÁLÓJAVoltaire a filozófiai elbeszélés, az iro-nikus fejtegetések mestere volt. A fejlô-dést gátló hagyományokat, a dogmákatostorozta. Elsôsorban az egyházat tá-madta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta,

s a nép erkölcsei szempontjából kívána-tosnak is tartotta: „Ha Isten nem volna,ki kéne találni!”

A hitet nem tagadta, hiszen sok kortársával együtta világ végsô mozgatójának tekintette Istent. Defellépett az egyház ellen, amelyet a vakbuzgóság, azálszentség és a népbutítás eszközének tekintett. A toleranciát hirdette, de az egyházzal szembenmaga is fanatikusan harcolt: csak a rossz oldaláthangsúlyozta, eltúlozta a visszásságokat.

AZ ENCIKLOPÉDIA A XVII. században Ang-liában és Franciaországban is jelentek meg a kor tu-dását összefoglaló szótárak. Le Breton párizsi

1 0 / A F E L V I L Á G O S O D Á S S Z Á Z A D A ( 1 7 1 4 – 1 7 8 9 )

Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alátartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amelya polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. …

Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagyugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tarta-

ni, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azo-kat zsarnoki módon fogja végrehajtani.Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen elválasztva a törvényhozó, va-

lamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kap-csolódik, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bí-ró törvényhozó is volna. Ha a bírói hatalom a végrehajtó hatalomhoz lenne kapcsol-va, a bírónak elnyomó hatalma lenne.

De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember, vagy a fôembereknek, nemesek-nek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három hatalmat, vagyis a tör-vényhozó hatalmat, a közhatározatok végrehajtásának a hatalmát és a magánosok bûn-cselekményei vagy jogi vitái feletti ítélkezés hatalmát…..

Minthogy szabad államban minden szabad lelkû ember maga kell hogy kormányoz-za magát, következésképpen a nép egészét kell hogy illesse a törvényhozó hatalom.Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok

hátránnyal jár,

a népnek

a maga

képviselôi

útján

kell

megtennie

mindazt,

amit

maganem tud megtenni. …

Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagyrangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. Ha azonban ezek elvegyülnek a nép kö-zött, és csak annyi szavuk volna mint másnak, a közös szabadság szolgaságuk len-ne, és a szabadság megvédése nem állna többé érdekükben, minthogy a legtöbb ha-tározat ellenük irányulna. A törvényhozásban ôket megilletô résznek tehát arány-ban kell állnia azokkal az egyéb elônyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek;ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a népkezdeményezéseit megállítani, éppúgy mint a népnek is joga van arra, hogy az ôkezdeményezéseiket megállítsa. (Montesquieu: A törvények szellemérôl, 1748)

Kellemes uralkodni embertársainkon; a papok igencsak a maguk hasznára tudták fordíta-ni azt az elismerést, melyet polgártársaikban ébresztettek; azt állították, hogy az istenek

megnyilatkoznak elôttük; hírül adták az isteni parancsokat; dogmákat tanítottak; elôírták,mit kell hinni s mit elvetni; meghatározták, mi tetszik az istenségnek és mi nem; jövendôtmondtak a rettegô és kiváncsi embereknek; félelemmel töltötték el a büntetések iránt,melyekkel a megharagított istenek fenyegetik a papok elhivatottságában kételkedô vagytanaikat vitató vakmerôket. (Denis Diderot, a Papok szócikk az Enciklopédiából)

Az a meghatározatlan lény, aki se barát, se plébános, egyszóval akit abbénak hívnak,ismeretlen szerzet Angliában; az idevaló papok mind tartózkodók, majdnem pedánsak.Ha hallják, hogy Franciaországban vannak fiatalemberek, akik csak kicsapongásaikrólismeretesek, akik nôi ármányok révén jutnak magas méltósághoz, akik nyíltan szeret-keznek, érzelmes dalokat költenek, minden este bôséges és finom vacsorákat adnak,hogy aztán asztalbontáskor a szentlélek kegyelméhez könyörögjenek és nagy meré-szen az apostolok utódainak hirdessék magukat – akkor bizony az anglikánok hálát ad-nak Istennek, hogy protestánsok. De hát ôk még csúf eretnekek, akiket, mint Rabelais

mester mondja, meg kéne égetni a pokolnak, ezért is nem keveredem az ô ügyes-ba- jos dolgaikba. (Voltaire: Filozófiai levelek, 1734)l Miben látta Voltaire a francia és az angol egyházi gyakorlat k ülönbsé geit?

l

Vessü

k ö

ssze

az á

br á

t

Montesquieu

szö

veg é

vel!l Melyek a hatalmi á gak? l Hogyan kell mûk öd-niük, hogy ne alakuljon ki zsarnoksá g? l Hogyanfogja fel Montesquieu a társadalmi szerzôd ést?

Voltaire (1694–1778),az egyház fanatikus bí-rálója. Megjárta Angliát,s istenítette a brit rend-szert.

A HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA



nyomdász az 1740-es években egy angol munkátakart lefordíttatni, s Denis Diderot-t és Jean LeRond d’Alembert-t kérte fel szerkesztônek. Amunka húzódott – Diderot-t három hónapra bör-tönbe zárták egy írása miatt –, s végül önálló szó-tár megírása mellett döntöttek, amely „az emberiszellem erôfeszítéseinek általános képét adja min-den mûfajban és minden században”.

A bôvülô könyvkiadás lehetôségetteremtett a felvilágosodás eszméi-nek összefoglalására az Enciklopé-diában (1751–1772). A 33 kötetes mû afelvilágosodás eszmerendszerének fogla-lata, s egyben egyik legfôbb terjesztôje isvolt. Címszavai megalkotásában afelvilágosodás szinte minden jelen-tôs képviselôje részt vett.

A szerkesztôk – Diderot és d’Alem-bert – igyekeztek a világot egy általános rendszer, az új filo-zófiai felfogás alapján bemutatni, de az Enciklopédia tükröziaz egyes alkotók eltérô felfogását is.

ROUSSEAU – ÚJ TÁRSADALMI SZERZÔDÉS Jean-JacquesRousseau (1712–1778) a felvilágosodás gondolkodója volt, deszámos kérdésben kortársaitól eltérô nézeteket vallott.

Elvetette Locke és Montesquieu társadalmi szerzôdését, mivela nép közvetlen hatalmát (népszuverenitás) hirdette. Elutasította

a képviseleti rendszert, s a jövôt olyan kis közösségekben képzel-te el, melyek tagjai közvetlenül vesznek részt a döntések megho-zatalában. Nem tartotta szükségesnek a hatalmi ágak szétválasztá-sát. Az általa elképzelt közvetlen demokráciában mindenpolgár részt vesz a döntések meghozatalában, s így a több-ségi döntés maga a közjó, ezért nincs szükség ellenôrzésre. Felfo-gása szerint a közjónak mindenki alá kell hogy rendelje magát,még egyéni szabadságát is. Államában nincsen helye a pártos vé-leményeknek, hiszen azok a közjóval állnának szemben.

Rousseau tagadta a mûveltség, a civilizáció fejlesztô hatását az emberre és a tár-sadalomra. Sôt, az általa idealizált ôsi vadembert boldogabbnak képzelte koragyermekeinél, mivel véleménye szerint akkoriban sem vagyoni, sem társadalmikülönbségek nem léteztek, amit rossznak gondolt.Nem tagadta a magántulajdont, de a nagy vagyonikülönbségek ellen fellépett.

KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEK A kor-szak elsô átfogó gazdasági értelmezését a fiziokraták adták. Az elmélet kidolgozói Quesnay (1694 –1774)és Turgot (1727–1781) a merkantilizmus gyámkodá-sával szemben a szabad és természetes fejlôdést tar-tották kedvezôbbnek (Laissez faire, laissez passer =hagyjátok, hogy a dolgok menjenek a maguk rendjeszerint). Vallották: a tulajdon, a vállalkozás és a sza-

bad verseny biztonsága minden központi szándéknáleredményesebb. A korszak francia gazdaságát vizs-gálva csak a mezôgazdaságot tekintették új érték te-

A F E L V I L Á G O S O D Á S / 1 1

A jövedelem a föld és az ember terméke. Az emberek munkája nélkül teljesen érték-telen a föld. Egy nagy állam elsôdleges javait az emberek, a földek és az állatok teszik.A mezôgazdaság termékein kívül a nemzetnek nem lehet más erôforrása, mint az iparés az áruforgalom; de mind a kettô csupán a külföldrôl jövô javak révén tarthatja fennmagát; egyébként az efféle erôforrások erôsen korlátozottak és bizonytalanok, s csak kis államok számára lehetnek elégségesek. (François Quesnay „gabona” címszava az En-ciklopédiában)

Az eladás és a vásárlás általános szabadsága az egyetlen eszköz arra, hogy az egyik olda-lon az eladó számára olyan ár alakuljon ki, amely ösztönzi a termelést, a másik oldalonviszont a fogyasztó számára biztosítsa a legjobb árut a legalacsonyabb áron. (Anne-Robert-Jacques Turgot: Észrevételek a javak képzôdésérôl és felhasználásáról, 1776)

l Miben látja Turgot a gazdasá g fejlôd ésének fô forr ását? l Mi szabályozzalegjobban Turgot szerint a gazdasá got? l Vessük össze a fiziokraták gondolata-it a merkantilizmusról tanultakkal!

Az Enciklopédia címlapja. Az Enciklopé-dia kiadása hatalmas anyagi sikert hozott,1789-ig 25 000 példányban adták el.l Milyen összetevôi voltak az Enciklopé-dia siker ének? l Miért é ppen az Enciklo-

pédia v ált a felvilá gosod ás fô terjesztôjév é?

Ha tehát elhagyunk a társadalmi szerzôdésbôl min-dent, ami nem tartozik a lényeghez, azt találjuk, hogya szerzôdés a következôkben áll. Minden személy, va-lamennyi képességével együtt, az általános akaratlegfôbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testüle-tileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk.A népképviselôk tehát nem a nép képviselôi és nemis lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: sohanem dönthetnek végérvényesen. Minden törvénysemmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, azilyen törvény nem törvény. …

A polgár minden törvényhez beleegyezését adja,még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha meg-szegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyitagjának állandó akarata az általános akarat; ez teszipolgárrá és szabad emberré ôket. Amikor valamilyentörvényt terjesztenek a népgyûlés elé, voltaképpennem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javas-latot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem azáltalános akaratnak, vagyis a nép akaratának. …

Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, aztaz egész testület fogja engedelmességre kényszeríte-ni; más szóval kényszeríteni kell ôt, hogy szabad le-gyen. (Rousseau: A társadalmi szerzôdésrôl, 1762)l Hasonlítsuk össze Rousseau társadalmi szerzô-d ését Locke és Montesquieu elk é pzeléseivel! l Milyen veszélyeket rejt mag ában Rousseau el-

gondolása?



remtôjének, s ennek fejlesztését tartották a fô fel-adatnak az iparral és a kereskedelemmel szemben.

A szabad verseny elônyeit hangsúlyozta az angolAdam Smith (1723–1790). Ô a fiziokratákkal szem-ben az egyéni önérdek által mozgatott munkát tar-totta a gazdasági fejlôdés fô hajtóerejének.

TITOKZATOS SZABADKÔMÛVESEKA szabadkômûvességet különféleképpen értékel-ték a történelem folyamán: hallunk róluk mint a vi-lágot felforgatni vágyó, hatalomra törô összees-küvôkrôl, és mint a mûveltség terjesztéséért tit-kon munkálkodó, önzetlen jobbítókról.

A szabadkômûvesek jelszavai: az egyen-lôség, testvériség, szabadság. Titkos tár-saságukról azt vallották, hogy testvériszövetség, amelynek célja az egészemberiség erkölcsi és szellemi fel-emelése és a rászorulók támogatása.

Londonban, a „Lúdhoz és a rostély-hoz” címzett fogadóban alakult az elsôNagypáholy (1717), s a század folyamánEurópa nagy részén megalakultak páho-lyaik. A titkos összejöveteleken keve-redett a misztikum az új eszmékkel;és a különféle magatartásformák: a ka-landkeresés a jobbító tettvággyal.

A titkos társaság elnevezését a középkori katedrá-lisokat építô kôfaragó céhekrôl kapta, amire a jel-képek – kômûveskanál, kalapács – és a címek – mester – is utalnak. A páholyok tevékenysége ésszellemisége valójában nem volt egységes, amitösszetételük is mutat: tagjaik között voltak tudó-sok (Newton, Locke, Montesquieu, Voltaire) ésuralkodók (II. Frigyes porosz király, LotharingiaiFerenc császár). A XVIII. század második felében amûvelt körökben divattá vált a mozgalom: a tagságegyben a korszellemhez való csatlakozást is kifejez-te. A szabadkômûvesek csak férfiakat fogadtak tag-

jaik közé.


A XVIII. század a dogmák helyett a józan észre építô, a világot a tudás kiterjesztése révén felemelni vágyókorszellem: a felvilágosodás százada.Montesquieu a hatalmi ágak elválasztásával kívánt gátat vetni a zsarnoki hatalomnak.Voltaire az új szellemiség legfôbb ellenségének tartott egyház ellen lépett fel. A korszak tudását a felvilágosodás szellemében összeállított Enciklopédia foglalták össze. A felvilágosodás hívei a gazdaságban is a szabadságot, a termékek szabad versenyét hirdették. A XVIII. században jött létre a szabadkômûves mozgalom, amely a felvilágosodás gondolatvilágát a miszti-

kummal ötvözte.

Szabadkômûves gyûlés korabeli ábrázoláson. A szabadkômûves összejövetele-

ket sejtelmesség és titokzatosság lengte körül, ahol a mûvelt világ és a vezetôréteg számos tagja közösségre talált.l Mi tette lehetôv é a felvilá gosod ás kor ában egy misztikummal átszôtt titkosszervezet elterjed ését?

Istenrôl és a vallásról: A kômûvest hívatása arra kötelezi, hogy engedelmeskedjen azerkölcsi törvénynek. Aki így cselekszik, s valóban ért mesterségéhez, az nem lehetsem korlátolt istentagadó, sem pedig vallástalan szabadgondolkodó. Régebben a kô-mûveseknek abban a vallásban kellett hinniük, amelyet az ország népe, ahol mûköd-tek, magának vallott. Ma azonban úgy véljük, elégséges, ha csupán amellett a vallásmellett kötelezzük el magunkat, amelyben valamennyi ember egyetért. Úgy véljük,tiszteletben kell tartanunk tagjaink személyes meggyôzôdését. Más szóval: a kômûve-sek legyenek jó, hithû, becsületes és tisztességes férfiak, akik elfogadják egymás hit-vallását és meggyôzôdését. Ily módon válik a páholy az egység színhelyévé s egyúttal

annak eszközévé is, hogy hû barátságban összeforrassza azon embereket, kik máskü-lönben idegenek maradnának egymás számára. (James Anderson Szabadkômûves al-kotmányából, 1723)l Mit utasít el az alkotmány? l Hogyan nevez-hetnénk egy szóval a vallással kapcsolatos felfo-

g ásukat? l A szöveg alapján határozzuk meg,mit jelenthetett az egy én számára egy páholy tagjának lenni?

Szabadkômûves jelkép, a trianguluml Kíséreljük meg értelmezni a szabadkômûves

jelk é pet!



AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA RENDSZERE Angliára adicsôséges forradalom után nyugodt évtizedek köszöntöt-tek. Vilmos halála után II. Jakab protestáns leánya, Anna került atrónra, majd a Stuartokkal rokon Hannover-ház adta az uralko-dókat. Az alkotmányos monarchia évtizedek gyakorlatikormányzása során formálódott.

A század elsô felében alakult ki a miniszterelnök szerep-köre. I. György alig beszélt angolul, így a miniszterelnök, Sir Robert Walpole szabad kezet kapott. S ahogy erôsödött az elsôminiszter szerepe a század közepére, úgy vonultak vissza a köz-vetlen politizálástól az angol uralkodók. A miniszterek a parla-mentnek voltak felelôsek, s a miniszterelnököt a parlamentlegerôsebb pártjából nevezte ki az uralkodó.

A parlamentbe két párt, a whigek és a toryk jutottak be.Mindkét párt az angol középosztályt képviselte, vezetôik lordokvoltak. A toryk inkább a középbirtokosokra, míg a whigeka pénzemberekre, az iparos polgárságra támaszkodtak.

A magas vagyoni cenzushoz kötött választások nyíltakvoltak, s a kor szellemének megfelelôen csak férfiak vehettekrészt a politikai életben, így a lakosság csekély száma szavazhatott,s általános volt a szavazatok vásárlása. Ebben – többségének

biztosítása érdekében – maga a kormányzat járt az élen.A lordok a megerôsödô középosztállyal együtt irányítot-ták a politikai életet. Mivel ezen csoportok alapvetôen a vállal-

kozásból éltek, a visszaélések ellenére a rendszer elôsegítettemind a gazdaság, mind az alkotmányosság megerôsödését.

Az angol parlament két pártja, pontosabban laza politikai csoportosulása a resta-uráció éveiben alakult ki. Mindkét párt megnevezése gúnynév: a toryk a katolikusír banditákról, a whigek a skót marhahajcsárokról kapták nevüket.

A képviselet a vidék elnéptelenedése és a városok kialakulása miatt is rendkí-vül aránytalan volt, mivel a választókerületeket a középkor óta nem módosítot-ták. Így népes városok gyakorlatilag nem rendelkeztek képviselettel, míg szinte la-katlan területek adták a képviselôk zömét.

NAGY-BRITANNIA SZÜLETÉSE Anglia és Skócia uniójábólszületett meg Nagy-Britannia (1707), majd Írország teljes be-kebelezésével az egész szigetvilág egyesült.

A brit külpolitika homlokterében a gazdaság növekedésétbiztosító gyarmatpolitika állt. Európában a hatalmi egyen-súly fenntartására törekedtek, hogy míg a kontinentális hatalmak

sakkban tartják egymást, addig Anglia elôretörhet a gyarmatokon.

Nagy-Britannia fô ellenfele a kontinens legerôsebb állama, segyben a gyarmatosításban is rivális Franciaország volt. Ezértaz angolok minden európai összecsapásban a franciák ellenfeleittámogatták. A század végére a britek Amerikában és Indiá-ban is a franciák fölé kerekedtek.

N A G Y - B R I T A N N I A S Z Ü L E T É S E – A Z I P A R I F O R R A D A L O M K E Z D E T E / 1 3

Nagy-Britannia születése – az ipari forradalomkezdete

Nagy-Britannia büszkesége: a flotta. Az angol flot-ta a XVIII. században már egyértelmûen a tengerekurává vált. Az angol hajók száma meghaladta a má-sodik és a harmadik flottahatalom, a hollandok és afranciák hajóinak összlétszámát is. A britek nemszívesen szolgáltak a hajókon, mivel a tengerészeknyomorult körülmények között éltek. A kapitá-nyok élet és halál urai voltak, kegyetlen fenyítése-ket alkalmaztak, a legkisebb vétségért is a húst le-szaggató korbácsolás járt. Nem véletlen, hogy aflottához erôszakkal kényszerítették a legénységet.

l Mennyiben volt kedvezôbb helyzetben Britan-nia a fegyverkezés ter ületén a kontinentális ha-talmaknál?

Sir Robert Walpole, Nagy-Britannia elsô minisz-terelnöke (1721–1742). Birtokos családból szárma-zott, jó kedélyû, az életet habzsoló, ravasz politikusvolt. Azt tartotta, hogy mindenki megvásárolható,s kora Angliájában ez többé-kevésbé igaz is volt.



A britek már a spanyol örökösödési háborúban (1700–1714) több spanyol terü-letre (Gibraltár) kiterjesztették fenhatóságukat. Az osztrák örökösödési háború(1740–1768) után angol kézbe került a nagy jövedelmet biztosító rabszolga-keres-kedelem. A hétéves háborúban (1756–1763) William Pitt, a korszakot meghatá-rotó miniszterelnök ügyes politikája óriási sikert hozott: elragadták a franciáktólKanadát, s jórészt Indiából is kiszorították vetélytársaikat.

A MEZÔGAZDASÁG FORRADALMA A XVIII. században azangol mezôgazdaság gyorsan fejlôdött és egyre belterjesebbévált. A Hollandiában már korábban kifejlesztett módszerek – ta-lajjavítás, csatornázás, trágyázás, vetésforgó – Angliábanszéles körben elterjedtek. A hatékonyságot tovább növeltéka fajtanemesítés és az új eszközök: jobb ekék, az aratógép.

A fejlesztéshez komoly tôkére voltszükség, ezért az élen az arisztokrácia

mintagazdaságai haladtak. A beruházá-sok megkövetelték a közös földektagosítását, elkülönítését, ami új len-dületet adott a bekerítéseknek. A fo-lyamat következtében nôtt az élelemter-melés, így a népesség száma is (1700-ban 5 millió lakos, 1795-ben 9 millió la-kos). Mivel egyre kevesebb földmûvesegyre több embert tudott ellátni élelem-mel, kevesebb munkáskézre volt szük-ség. A vidék népessége a városokbaáramlott, biztosítva a fellendülô ipar munkaerô szükségletét.


A háromnyomásos rendszer és a vetésforgól Milyen gazdasá gi elôny öket biztosított a k özös f öldek tagosítása? l Kiknek

jelentette meg élhetésük egyetlen forr ását a k özös f öldek használata? l Hason-lítsuk össze a háromnyomásos rendszert a vetésforgóval! l Milyen összef ü gg ésvan a vetésforgó és a bekerítések k özött?

A bekerítéseknek nevet adó építmények választ- ják el a birtokosok földjeit.

l Mely ter ületeken, kiknek a rov ására hódítottak a britek? l Mi az összef ü gg és a brit gyarmatosítás és kereskedelem k özött? l Mi jellemzi a brit importot és exportot? l Vessük össze ezeket a jellemzôket a kor ábbi évszázad áruforgalmával!

ANGOL GYARMATI TERJESZKEDÉS ÉS KERESKEDELEM



Sir Richard Arkwright görgôk és szárnyas orsók segítségével tökéletesítette afonógépet (1769), majd Samuel Crompton egyesítette Hargreaves és Arkwrighttalálmányát, amely így már kétszáz kézi fonó munkáját helyettesítette.

A következô nagy ugrást a gépek állati, majd vízi erôvel történô meghajtásaeredményezte. Így jöttek létre az elsô „gyárak”, ahol bérmunkásokat alkalmaztak.A vízi erôvel hajtott fonógépeket alkalmazó üzemeket az angolok malomnak, pa-mutmalomnak nevezték.

A GÔZ FELHASZNÁLÁSA Az ember az ókor óta ismeri a gôz erejét, ám aXVIII. századig nem fogták munkába. A kényszer terelte a gôzre a figyelmet: Angliá-ban vészesen fogytak az erdôk, ugyanakkor jelentôs szénkészletek álltak rendelkezés-re. A felszínközeli bányák gyorsan kimerültek, így mélymûvelésre kellett áttérni. A föld mélyén azonban csak a víz folyamatos kiszivattyúzásával lehetett dolgozni, s azállati vagy vízenergiával hajtott szivattyúk nem tudtak megfelelni a követelményeknek.

Thomas Savery alkotta meg az elsô ipari méretekbenalkalmazott gôzgépet, „a bányász barátját” (1698).

Angliában a bányák víztelenítését szolgá-

ló szivattyúkat gôzgépekkel hajtották

meg. Ezek a szerkezetek azonban a kiter-

melt szén jó részét el is emésztették.

A glasgow-i egyetem mûhelyébendolgozó James Watt az erôátvitelt tö-kéletesítve lényegesen termeléke-nyebb gôzgépet épített (1769). Miu-tán Watt a gôzgépet tengely hajtásá-ra is alkalmassá tette (1781), megnyíltaz út a gôzgép széles körû elterjedéseelôtt: alkalmazták a fonó- és szövô-

gépek, fúrók, fûrészek, esztergák meg-hajtására.

A gôzgépek elterjedése megsokszorozta a felhasz-nált vas mennyiségét (vaseke, gépek), Nagy-Britan-nia jelentôs vasbehozatalra (svéd, orosz) szorult.Ezért nagy hordereje volt az Abraham Darby nevé-hez fûzôdô kokszosításnak (1735): fa hiányában avas megolvasztása lehetôvé vált. Darby kôszénbôlzárt térben történô hevítéssel a faszénnel egyen-rangú kokszot állított elô. Az angol vasgyártás abôséges szén- és vaskészletekre támaszkodvagyors fellendülésnek indult. Mindez megkövetelte a

vas megmunkálásának

tökéletesítését

is. Elôállítot-ták a faiparban használatos szerszámokat vasból

(gyalu, eszterga, fúró), melyeket már gôzgépek haj-tottak.

AZ IPARI FORRADALOM KÜSZÖBÉNNagy-Britanniában jelentôs volt agazdasági fejlôdés a XVIII. század-ban. A kézzel dolgozó háziipart és ma-nufaktúrát felváltotta a gépeket alkal-mazó gyár. Az ember, az állat és a vízerejét egyre inkább a gôz szorította ki,az új gyarmatok megszerzésével kitágultak

a piacok, fellendült a kereskedelem.


A „fonó Jenny”l Milyen anyagokból k észült a szerkezet? l Mi-lyen elven mûk öd ött, s elk észítéséhez milyen jel-legû ismeretekre volt szüksé g?

XVIII. századi angol bányatelepl Miért volt szüksé g a bány ászathoz gôzg é pre?

De mindez idô alatt nem gondoltak arra, hogy a kovácsmûhelyekben rúdvasat készítse-nek kôszén segítségével. Úgy 26 évvel ezelôtt [1735] férjem [Abraham Darby] jutott ar-ra a szerencsés gondolatra, hogy talán lehetséges lenne kôszénnel készíteni vasrudat. Er-re elküldött egy kôszénmintát [kokszot] próbaképpen a kovácsmûhelybe, de hogy ne vi-seltessenek elôítéletekkel a dolog iránt, nem fedte fel annak eredetét és minôségét. Ésmiután olyan értesüléseket kapott, hogy azok jól beváltak, a kovácsmûhelyek számárakôszéntüzelésû kohókat állított fel. Edward Knight úr, egy kiváló vasgyáros, sürgette fér-

jemet, szerezzen szabadalmat rá, hogy éveken át élvezhesse ennek a szerencsés felfede-zésnek az elônyeit, de ô azt mondta, hogy nem akarja megfosztani a közösséget egy ilyenvívmánytól, amilyen – errôl meg van gyôzôdve – ez lesz. Ez be is igazolódott, mivel ha-marosan elterjedt, és sok ilyen kohót emeltek mind a környéken, mind pedig számos

más helyen. (ifjabb Darby feleségének levele, 1775)l Hogyan befoly ásolhatta a találmány a szénkitermelést? l Mennyiben alakítot-ta át a felfedezés az angol behozatalt és a vaskohászat f öldrajzi elhelyezked ését? l Milyen elôny öket biztosított egy találmány szabadalmaztatása? l Miben lát-ta Darby a felfedezések mozgatórugóját? Mennyire volt ez jellemzô a korszakra?

Körülbelül hat mérföldnyire Newcastle-tól van egy vasfeldolgozó manufaktúra, aztmondják, egész Európában az egyik legnagyobb. Több száz munkás dolgozik itt, éven-te ezer font sterlinget fizetnek ki munkabérként. A napszámbér 1 shilling – 2 shilling6 pence közt ingadozik; egyes munkások évi 200 font sterlinget is kapnak.

Az itt feldolgozott vas mennyisége igen nagy. Három hajó évente tízszer teszi megaz utat a Balti-tengeren, egy-egy alkalommal mindegyikük 70 tonna vasat hoz, össze-sen 2100 tonnát egy évben, s még ezen felül 500 tonna vasat hoznak be más hajókon.A svéd vason kívül sok amerikai vasat is felhasználnak itt, amely szintén jó minôségû,…

(Arthur Young, 1769)l Honnan szerezték be az angol vasfeldolgozók az alapanyagot? Vessük össze azolvasottakat Darby felesé g ének levelével! l Milyen a munk ások bére a gy árban?



Mindezek az angol gazdasági fejlôdést hosszúidôre növekedési pályára állították. Nôtt amezôgazdaság, az ipar termelése, a népesség száma.1780-tól a gazdaság valamennyi mutatója meg-

ugrott. Ezt az ugrásszerû átalakulást, melyetipari forradalomnak nevezünk, a XVIII. századpolitikai, társadalmi és gazdasági változásai alapoz-ták meg.

Az ipari forradalom Angliában 1780 és 1850 között zajlott le. A fo-galom meghatározása nem könnyû, hiszen nemcsak a gazdaság át-alakulását, folyamatos bôvülését, hanem az egész társadalom, azéletmód és a világszemlélet átalakulását is jelenti. Kezdetének ésvégének megállapítása sem könnyû: kibontakozása korábban meg-indult folyamatok felgyorsulása, míg vége a gazdaság és társadalomátalakulásának – konkrétan nehezen meghatározható – befejezô-dése.

N A G Y - B R I T A N N I A S Z Ü L E T É S E – A Z I P A R I F O R R A D A L O M K E Z D E T E / 1 7

A XVIII. századi Angliában kiépült az alkotmányos monarchia rendszere, kialakultak a pártok, a minisz-terelnöki hivatal. A rendszer biztosította a gazdaság gyors ütemû fejlôdését.Létrejött Nagy-Britannia, s a britek a franciákat legyôzve megvetették gyarmatbirodalmuk alapjait. Az angol mezôgazdaság a bekerítések felgyorsulásával belterjessé vált. A mezôgazdasági népesség rohamosancsökkent, a termelés ugrásszerûen nôtt. A bôvülô piaci lehetôségek elsôként a textiliparban eredményeztek fellendülést. Az ágazatban a gépek alkal-mazása révén a gyáripar vált uralkodóvá. A tökéletesedô gôzgépek a század második felétôl már a textiliparban, majd a gépiparban is tért hódítottak. A gépesítés, a gyárak, a gôz alkalmazása, a népesség növekedése megalapozta az ipari forradalom kibontako-

zását: az ipar egyre gyorsabb fejlôdését és a társadalom átalakulását.

ANGLIA IPARA A XVIII. SZÁZADBANNAGY-BRITANNIA GAZDASÁGI MUTATÓIA XVIII. SZÁZADBAN

Az egyénnek

a saját

helyzete

javítására

irányuló

törekvése,

ha ez sza-badság és biztonság mellett történik, olyan hatalmas erô, amely egyedül,

minden segítség nélkül képes nemcsak arra, hogy elôbbre vigye a társa-dalmat a jólét és a boldogulás útján, hanem arra is, hogy legyôzzön százelébe tornyosuló akadályt, amellyel az emberi törvény ostobasága olygyakran veszélyezteti igyekezetét; feltéve, ha ezek az akadályok arraszolgálnak, hogy e törekvés szabadságát többé-kevésbé megnyirbálják vagy biztonságát csökkentsék. Nagy-Britanniában az ipar teljesen biz-tonságos; és ha távol is van attól, hogy teljesen szabad legyen, ugyan-olyan szabad vagy inkább szabadabb, mint Európa bármely más részé-ben. (Adam Smith, 1776)l A gazdasá gi fejlôd és mely elôfeltételeit emeli ki a szerzô? Milehet az oka? l Mennyiben tükr özôdnek a XVIII. századi Anglia

jellemzôi Adam Smith elgondolásaiban?

l Hol láthatók tör éspontok a gazdasá g fejlôd ésében? Mi lehetaz oka? l Mely tényezôk hatására alakultak ki a v áltozások?

l Miben mutatkozik meg a textilipar alapanyagv áltása a gyap- júról a gyapotra? l Mely természeti tényezôk segítették az ipa-ri forradalom kibontakozását Angliában?



ÁTALAKULÓ SZÖVETSÉGEK A XVIII.

század folyamatos háborúk története.

A század elején lejátszódó két nagyösszecsapás – a spanyol örökösödési és

az északi háború – Spanyolországot ésSvédországot kiiktatta a nagyhatal-mak sorából, Franciaország hegemóniá-

ját megtörte, ugyanakkor Oroszországmegerôsödéséhez vezetett. A század

közepére Poroszország is nagyhata-lommá vált.

A poroszok megerôsödése miatt a fran-cia – osztrák ellentét tompult, mivel

Ausztria fô ellenfelévé Poroszországvált. A francia–angol szembenállás to-

vábbra is megmaradt, de az európaiegyensúlyra törekvô britek Ausztriahelyett a poroszok mögött sorakoz-tak fel.

A Szilézia birtoklásáért Poroszország és Ausztriaközött folyó osztrák örökösödési háborúban(1740–1748) még a hagyományos felosztás érvé-

nyesült: Ausztria állt szemben a poroszokat támogató franciákkal. A Habsburgo-kat a korábbiaknak megfelelôen Nagy-Britannia támogatta.

Az erôviszonyok megváltozása azonban átrendezte a sorokat. A korszak „világ-háborújában”, a hétéves háborúban (1756–1763) az osztrákok már a franciákkalés az oroszokkal szövetségben harcoltak a poroszokkal s az ôket támogató ango-lokkal szemben.

A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZ-MUS A nagyhatalmi szerepre törek-vô abszolút uralkodók érdekeltek vol-tak az adójövedelmek fokozásában – ebbôl tartották fenn hadseregüket, és fi-zették hivatalnokaikat. Intézkedéseikkel

igyekeztek növelni országaik teher-bíró képességét. Így volt ez már aXVII. századi Franciaországban is, ami-kor Colbert kidolgozta a merkantilizmuselveit.

A XVIII. században a fejlett cent-rumtól leszakadó peremterületek(Ibériai-félsziget, Itália, Skandinávia,Közép-Európa) uralkodói fokozottanérezték lemaradásukat a Nyugattól,ezért reformokkal kísérleteztek. In-tézkedéseikre a század második felében jelentôs hatással volt a felvilágosodás.


Hatalmi átrendezôdés Európában

l Melyek voltak a tartós hatalmi ellentétek a XVIII. századi Európában? Sorol- juk fel, milyen okokra vezethetôk vissza! l Mely államok álltak a szövetsé girendszerek k özé ppontjában? l Hogyan alakultak át a szövetsé gek a század második felére? l Melyek voltak a hanyatló és a felemelkedô hatalmak?

SZÖVETSÉGI RENDSZEREK A XVIII. SZÁZADBAN

MERKANTILIZMUS – KAMERALIZMUS



A reformok a nemesség és az egyházak ellenállását váltották ki,de a részleges kudarcok ellenére a periféria országaiban jelen-tôs modernizáció indult meg.

Az uralkodók abszolút hatalmukkal élve számos területen modernizálták államai-kat. Az adóalap védelmében korlátot szabtak a jobbágyok földesúri kizsákmányo-

lásának, s több helyen a nemességet is megadóztatták.Támogatták az iparfejlôdést: védvámokat vezettek be; adókedvezményeket biz-

tosítottak a vállalkozóknak; utakat és csatornákat építettek a jobb közlekedés ér-dekében; fejlesztették az oktatást, hogy képzett munkaerôt nyerjenek.

Az oktatás- és az egészségügy felkarolása, a vallási türelmetlenség elleni fellépésa felvilágosodás hatását mutatja. Egyes uralkodók (II. Frigyes, II. József) idejüketmunkával töltötték, s országuk elsô hivatalnokának tekintették magukat. A felvi-lágosodás hatott rájuk abban a hitükben is, hogy a társadalmat rendeletekkel, azemberek akarata ellenére is meg lehet változtatni.

A SZÉTTAGOLT NÉMETORSZÁG A harmincéves háborútlezáró westfáliai béke után a Német-római Birodalom pusz-

tán földrajzi fogalommá vált, hiszen néhány nagyobb – Habsburg

Birodalom, Poroszország, Bajorország, Szászország –, tucatnyi kö-

zepes és több száz kisebb állam halmaza volt csupán.

A birodalom széttagoltságának fenntartásában több erô volt érdekelt: elsôsorbana német területeket (Elzász, Lotaringia) bekebelezô Franciaország, az európaiegyensúlyra törekvô Anglia, valamint a létrejött kisebb államok vezetôi.

A német államok jórészt saját vámhatárokat, pénzt, eltérômértékrendszert vezettek be, ami jelentôsen megnehezítettea helyreállítást a harmincéves háború pusztításai után.

Az újjáépítés valamint az abszolút hatalmat kiépítô és

reguláris hadseregeket létrhozó fejedelmek francia mintátkövetô udvartartása rengeteg pénzbe került. Így mindentmegtettek jövedelmeik növelése érdekében. A merkantiliz-mus németországi változata, a kameralizmus, majd a századmásodik felétôl a felvilágosult abszo-lutizmus a kisebb államokban in-kább a vámok és az adók emeléséteredményezte, mintsem a fejlôdést.A fejedelemségek kis mérete nem tettelehetôvé, hogy a változtatások pozitívhatásai érvényesüljenek, ugyanakkor a

fejedelmek céljai meghaladták államaikteherbíró képességét.

A pénz elôteremtésének olyan példáival is találkoz-hatunk, mint az alattvalók eladása zsoldosnak. Szá-mos törpeállam vezetôje a francia udvartól kapottsegélypénzekbôl tartotta fenn magát, ami a franciabefolyást biztosította a birodalomban.

A XVIII. századtól a fejlettebb tartományokban(Szászország, Szilézia, Rajna-mente) megélénkült agazdasági élet, porcelán, vászon, selyem manufak-túrák alakultak. A céhek ugyan megmaradtak, de1731-ben korlátozták jogkörüket. Ez volt az egyet-

len kérdés, amelyben a Regensburgban folyamato-san ülésezô Birodalmi Gyûlés küldöttei a század fo-lyamán egyezségre jutottak.

H A T A L M I Á T R E N D E Z Ô D É S E U R Ó P Á B A N / 1 9

A porosz állam I. Frigyes Vilmos alatt egészen megvál-tozott; az új király feloszlatta a fényes udvart, s a nagynyugdíjakat lényegesen leszállította, sokan, kik addigfogatot tartottak, most gyalog jártak, úgy, hogy aztkezdték mondani: a király a sántáknak visszaadta a lá-baikat. I. Frigyes alatt Berlin az északi Athén volt, Fri-gyes Vilmos alatt az északi Spárta lett. A kormányzás

egész rendszere katonai volt. A hadsereg létszámát a király erôsen felemelte, de mivel a buzgalom elsôhevében iparosokat is erôszakkal besoroztak, a töb-biek megijedtek, és sokan kivándoroltak, mi ismét aziparnak okozott tetemes kárt. A király a bajon gyor-san segített, és különös gondot fordított az ipar eme-lésére: szigorúan megtiltotta a gyapjú kivitelét; 1714-ben raktárat alapított, melybôl a szegényebb gyárosok gyapjút kaptak, melynek árát késôbb munkájuk áránmegtérítették. A posztó biztos vevôt talált a hadsereg-ben, melyet minden évben újra öltöztettek. A posztó-szállítás még külföldre is kiterjedt; 1725-ben megala-kult az orosz kereskedelmi társulat, és porosz keres-kedôk szállították az orosz csapatok számára a posz-

tót. Berlin Mars raktára lett. Mindazt, amire a hadse-regnek szüksége volt, itt állították elô, és a porosz ha-di felszerelési cikkeket egész Németországban keres-ték. Berlinben lôpormalmokat állítottak fel, Spandau-ban kardkészítô mûhelyeket, Potsdamban fegyvergyá-rakat, Neustatdtban vas- és bôrgyárat. (I. Nagy Fri-gyes emlékiratából)l Melyek voltak a porosz felvilá gosult abszolutiz-mus alapvetô jegyei? l Hogyan mutatja be aszerzô elôdje uralmát?

Fenyítés a reguláris hadseregben. A korszak reguláris hadseregeiben kegyetlenfegyelem uralkodott. Az elôírások ellen vétô katonát a gyakran halált okozókikötés, vesszôfutás várta.

l Miért voltak ilyen kegyetlen rendszabályok a kor hadseregeiben? l Mit jelen-tett a polg ári lakossá g számára a k özpontilag élelmezett, jór észt kaszárny ák-ban tartott hadsereg kialakulása?



POROSZORSZÁG FELEMELKEDÉSEA XVIII. század legjelentôsebb poli-tikai változása Poroszország nagy-hatalommá válása volt.

A XVII.

századi

Brandenburgban

III.

Frigyes

Vilmosfejedelem (1640–1688) abszolutisztikusan kor-

mányzott. A magas adókból erôs reguláris hadsere-get szervezett, s erre támaszkodva kivívta államafüggetlenségét, visszaszorította a svédeket. A káp-lár-királynak gúnyolt uralkodó elsôsorban szigorral,takarékossággal lett úrrá a helyzeten, de a 20 000

hugenotta menekült befogadásával komoly lendületet adott a gazdaság fejlôdésé-nek is. Fia 1701-ben Königsbergben királlyá koronáztatta magát.

I. Frigyes Vilmos (1717–1740) a hagyományokat folytatva vasfe-

gyelemmel és takarékossággal, erôs hadsereggel kormányozta

országát. Ennek érdekében reformokat hajtott végre, megadóz-tatta a nemességet, fejlesztette az oktatást, befogadott 15 000

salzburgi protestáns menekültet. Országának ipara fejlôdött, ga-bonakivitele nôtt.

Poroszország nagyhatalommá válása II. Frigyes (1740– 1786) nevéhez fûzôdik. Uralma a porosz hagyományokon – fegyelmen, takarékosságon, reformokon – nyugodott, kibô-vítve a felvilágosult abszolutizmus eszköztárával: a királyibirtokokon 60 000 parasztnak adott szabad földet, megtiltottaa kínvallatásokat, fejlesztette az oktatást, támogatta manufaktúrák

alapítását, a nagybirtokosok (junkerek)

gabonakivitelét, angliai tanulmányutakatbiztosított a tehetséges nemeseknek éspolgároknak.

Nem mulasztott el egyetlen kínálkozóalkalmat sem, hogy újabb tartományokatszerezzen meg. Poroszország területeuralkodása alatt a kétszeresére növe-kedett: Ausztriától két háborúban (oszt-rák örökösödési háború 1740–1748, hét-éves háború 1756–1763) elragadta Szilé-ziát, kivette részét Lengyelország elsô

felosztásából (1772), s több kisebb németállamot is bekebelezett.

A HABSBURG BIRODALOM A törökMagyarországról történô kiûzése és a spa-nyol örökösödési háború után a Habs-burg Birodalom súlypontja a Dunavölgyébe helyezôdött át. A század fo-lyamán az itáliai birtokok jelentôs részeelveszett, míg az Oszmán Birodalom, va-lamint Lengyelország rovására újabb kö-zép-európai területekkel gyarapodott abirodalom.


l Hogyan v áltoztak a hatalmi viszonyok Németorszá gban a XVIII. század-

ban? l Miért fûzôdtek érdekei a szomszédos államoknak a német széttagolt-sá g fenntartásához? l Milyen szerepük volt a német államok hatalmi viszo-nyaiban a német uralkodócsaládok birodalmon kív üli ter ületeinek?

II. Frigyes (1740–1786) a felvilágosultabszolutizmus „minta-uralkodója”.Ifjúkorában a felvilágosodás hatásáralázadt apja zsarnoksága ellen, uralko-dóként azonban folytatta a hagyomá-nyokat. Barátsága Voltaire-rel ezért

nem lehetett tartós.l Miért volt k énytelen nézetein v ál-toztatni az ifjú Frigyes, amikor uralko-dóv á lé pett elô?

NÉMET ÁLLAMOK A XVIII. SZÁZADBAN

A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS



A dinasztia helyzete megszilárdult:Csehországban és az osztrák örököstartományokban abszolút módonkormányozhattak, s a szatmári békekompromisszuma biztosította Ma-

gyarország betagozódását a biroda-lomba. Komoly válságot okozott, hogyIII. (német-római császárként VI.) Ká-rollyal (1711–1740) fiágon kihalt a di-nasztia, s Mária Terézia uralmánakelfogadtatása csak az osztrák örökö-södési háborúban (1740–1748) sike-rült. A háborúban azonban Porosz-ország elragadta a legfejlettebb közép-európai tartományt, Sziléziát.

A század folyamán a Habsburg kor-mányzat igyekezett egységesíteni ésfejleszteni a birodalmat. III. Károlyreformjait a kameralizmus, Mária Terézia(1740–1780) és II. József (1780–1790)rendeleteit a felvilágosult abszolutizmus jellemezte.

OROSZORSZÁG TÉRNYERÉSE Nagy Péter cár (1696–1725) megsze-rezve a Néva torkolatvidékét, s megépítve Pétervárt, kijárót nyitott az oroszok számára Nyugat-Európa felé. Halála után átmeneti belsô viszályok gyengítették azországot, s gátolták a reformokat. Ám az új nagyhatalom így is visszaverte a své-

deket (1741–1743), s megszerezte Finnország déli részét. A helyzetet a férjét me-rényletben elvesztô német származású uralkodónô, II. Katalin szilárdította meg.

II. Katalin (1762–1796) megerôsítette az orosz despotikusrendszert, s kegyenceivel kormányozta a hatalmas országot. Re-formokkal kísérletezett – új iskolák, városok alapítása, a keres-kedelem fejlesztése –, melyeket igyekezett felvilágosult re-formokként felmutatni.

Az orosz állam folytatta a terjeszkedést: megszilárdítot-ták helyzetüket Szibériában, a Baltikumban és a törökökkelharcolva a Fekete-tenger északi partvidékén. 1772-ben –

Lengyelország elsô felosztásakor – jelentôs lengyel területekkerültek orosz kézbe.

Az Oszmán Birodalommal szemben az oroszok több ízben Ausztriával szövetség-ben léptek fel. Az 1730-as években azonban a törökök még visszavágtak: az oro-szok nem tudtak elôretörni, Ausztria elvesztette korábbi hódításai egy részét(Szerbia, Olténia). II. Katalin a ’60-as években nagyszabású támadást indított. A balti flotta Gibraltárnál behajózott a Földközi-tengerre, s Khiosznál legyôzte atörök hajóhadat (1770).

A szárazföldön is (Krím-félsziget) gyôzelmesen törtek elôre az oroszok. ÁmAusztria az erôsödô porosz – orosz szövetségtôl tartva (Lengyelország elsô fel-osztása) ezúttal a Porta oldalára állt. Így gyôzelmeik ellenére a kücsük-kajnardzsibékében (1774) az oroszoknak be kellett érniük a Fekete-tenger északi partvi-

dékével. Kereskedelmi hajóik elôtt megnyíltak a tengerszorosok (Boszporusz,Dardanellák), s az orosz alattvalók az angolokhoz és a franciákhoz hasonló kivált-ságokat nyertek az Oszmán Birodalomban.

H A T A L M I Á T R E N D E Z Ô D É S E U R Ó P Á B A N / 2 1

Miután az orosz császári udvar birodalma érdekeit szem elôtt tartva, kényszerítveérezte magát, hogy végül saját erejébôl vessen gátat a féktelenné vált lengyel zavargá-soknak, megakadályozza az ország szétrombolását, és egyúttal biztosítsa a maga szá-mára törvényes jogainak igazságos kielégítését, teljes megegyezésre jutott a császáriés királyi udvarral, valamint a porosz király ôfelségével, hogy közös erôfeszítéssel ésegységes rendszabályok alkalmazásával éri el ezeknek az országaik szomszédságábólkövetkezôen annyira elengedhetetlen feladatoknak megvalósítását.

Ennek a megegyezésnek az alapján ez a három udvar már tudomására hozta a len-gyel nemzetnek, hogy Lengyelország külsô politikai létét megerôsíteni és szomszédaiközvetlenebb érdekei szempontjából annyira kívánatos megszilárdulását biztosítanióhajtván, szándékuk egyetértô eljárás során Lengyelországban a rendet és a nyugal-mat helyreállítani, ezen állam alkotmányát és a nemzet szabadságát védelmébe venni.Ugyanakkor minden oroszok cárnôje ôfelsége, kielégíteni óhajtván országát és népét,és nem rendelkezvén lehetôséggel arra, hogy nyilvánvaló érdekeinek sérelme nélkültovábbra Lengyelországtól várjon igazságosságot, ebben a helyzetben szükségesnek vélte országa és népe kielégítését most, amiért is teljes birtokába és tulajdonába tet-te a Lengyel Köztársaság alábbiakban megnevezett földjeit és birtokait, jelesen: …Lengyel-Livónia többi részét, továbbá a polocki vajdaságnak a Dvina innensô oldalánfekvô részét, valamint a vityebszki vajdaságot olyképpen, hogy a Dvina folyó termé-szetes határul szolgál a két állam között, egészen a vityebszki és a polocki vajdaság kö-zötti határig, s ezt a határt követve addig a helyig, ahol a három vajdaságnak … a ha-

tárai találkoznak, innen egyenes vonalban a Druzsec folyó forrásáig …, majd a továb-biakban lefelé fordul a folyónak a folyása mentén addig, ahol a Dnyeperbe ömlik…

(II. Katalin kiáltványa, 1772)l Mivel indokolta a cárnô Lengyelorszá g megcsonkítását? V álasszuk k ülön avalós és a propagandisztikus érveket! l Mi határozta meg az új határvonalak kialakítását? l A terv v é grehajtását a poroszok és az oroszok kezdték. Miértvolt szüksé ge a poroszoknak és az oroszoknak Ausztria bevonására is?

l Milyen alapvetô célok vezették az orosz k ülpo-litik át? l Jellemezzük Oroszorszá g geopolitikaihelyzetének kedvezô és kedvezôtlen adottsá gait!

l Elemezzük Ausztria és Oroszorszá g érdekazo-nossá gait és ellentéteit! l Milyen k özös érdekek k ötötték össze a porosz és az orosz politik át?

OROSZ TERJESZKEDÉS A XVIII. SZÁZADBAN



1787-ben II. Katalin rávette II. Józsefet az együttes törökellenes hadbalépésre.Az osztrák fegyvereket ezúttal sem kísérte szerencse, míg az oroszok újabb terü-leteket csatoltak birodalmukhoz.

Az Oszmán Birodalom a század végére elvesztette nagyhatalmi szerepét, sorsátalapvetôen az európai nagyhatalmak érdekei szabták meg. A hanyatlásnak többösszetevôje is volt: a birodalom régi erejét adó rendszerek összeomlottak: örökle-tessé vált a szpáhibirtok, nem szedték be a gyermekadót, ugyanakkor a jövedelmek rohamosan csökkentek – a levantei kereskedelem visszaesett, a birodalom a nyuga-ti termékek piacává vált, de nem hatottak az európai tendenciák.

LENGYELORSZÁG ELSÔ FELOSZTÁSA A XVIII. század ele- jén a rendek már teljes mértékben megkötötték a lengyeluralkodók kezét. A parasztságot megnyomorították: egész telekután már több mint heti két napot kellett robotolni. A rendi köz-társaság, a szabad vétó kormányozhatatlanná tette az országot.

A XVIII. században a lengyel ügyekben a döntô szót már amegerôsödô, abszolút hatalmat kiépítô szomszédos uralko-dók mondták ki. A lengyel örökösödési háború (1733–1738)küzdelmei már jórészt nem is lengyel földön folytak.

A szász királyok után trónra lépô Po-niatowski Szaniszló Ágost (1764– 1795) szembefordult egykori patrónusá-val, II. Katalinnal, s a felvilágosult neme-si reformerekre támaszkodva változtatnikívánt az ország helyzetén: oktatásireformokat vezetett be, feloszlatta a je-zsuita rendet, új alkotmányt készített elô.

Az intézkedések az ország moder-

nizálását jelentették volna, ezértII. Katalin és II. Frigyes hadai jelen-tôs területeket ragadtak el a védekez-ni képtelen országtól. A két nagyhata-lom, hogy az egyensúlyt biztosítsa, Auszt-riát is rávette a beavatkozásra. 1772-benaz osztrák haderô elfoglalta Galíciát.A megcsonkított Lengyelországban azon-ban nem mondtak le a reformokról.


Poroszország megerôsödése és Franciaország meggyengülése átalakította a szövetségi rendszereket: Francia-ország Ausztriához közeledett, míg az angolok Ausztria helyett a poroszok mögött sorakoztak fel.Európa peremvidékein az abszolút hatalommal rendelkezô uralkodók reformokkal igyekeztek felzárkóztatni te-rületeiket. A széttagolt Német Birodalomban új nagyhatalomként Ausztria mellé felzárkózott a reformok révén megerô-södô Poroszország.Oroszországban II. Katalin a despotikus rendszert óvatos, felvilágosult reformokkal erôsítette. A birodalom folytatta elôretörését Lengyelország és az Oszmán Birodalom rovására. A rendek uralta Lengyelország elvesztette erejét, s az ország az abszolút hatalmat kiépítô szomszédok mar-

talékává vált.

II. Katalin és II. József személyes találkozójal Miért volt Ausztria kev ésbé érdekelt egy oszmánellenes háborúban, mintOroszorszá g?

LENGYELORSZÁG ELSÔ FELOSZTÁSA

l Mely tényezôk járultak hozzá Lengyelorszá g felosztásázoz?



ÉSZAK-AMERIKA GYARMATOSÍTÁSA Az amerikai konti-nens északi részét a XVI. században a spanyolok dél felôlkezdték birtokba venni. Ôket még ugyanebben az évszázad-ban a Szent Lôrinc-folyó irányából a franciák követték. Az an-golok két irányból törtek elôre: a Hudson-öböl vidékén és az at-lanti partok mentén.

A spanyolok arany után kutatva megszerezték Floridát és a Sziklás-hegység vidékét.Kincseket nem leltek, de a konkvisztádorok elbitangolt lovai elszaporodtak a prérivégtelen síkságain.

A franciák a Kínába vezetô észak-nyugati átjárót keresve bukkantak a SzentLôrinc-folyó mély tölcsértorkolatára. Rövidesen hugenotta bevándorlók telepei

jelentek meg a parti erdôségekben.A britek elsô telepeiket csak a XVII. század elején alapították Virginiában (1607).

A brit szigetekrôl politikai és vallási okokból jórészt puri-tán csoportok érkeztek a végeláthatatlan erdôvidékre. A pro-testáns közösségek Angliából magukkal hozták az önigazga-tás igényét és gyakorlatát. Mivel a kietlen vidéken az angolkorona nem rendelkezett közigazgatással, a telepesek magukalakították ki szervezeteiket.

A bevándorlókat tôkés vállalkozók szállították az Újvilágba. Akinek nem volt pén-ze a hosszú (6–12 hetes), veszélyes és viszontagságos útra, az lekötötte magát pár

évre, s mint rabszolga dolgozta le tartozását (4–7 év). Felszabadulva az új közös-ségek teljes jogú tagjává vált.

A telepesek folytonos harcban álltak a természettel és azindiánokkal. A vallási menekültek után a jobb élet reményeegyre több embert vonzott az Újvilágba Angliából, az ír szigetrôl és német földrôl.

A betelepülôk elsô partraszállásuk kezdetétôl kapcsolatbakerültek az ôslakos indiánokkal. Kapcsolatukat az együtt-mûködés és a harc váltakozása jellemezte.

A fehérekkel folytatott kereskedelem elônyös volt az indiánok-

nak, hiszen prémekért fegyvereket, szerszámokat szerezhettek be,ami növelte erejüket a szárazföld belsejében élô törzsekkel szem-ben. A vadászterületek megszállása azonban összetûzésekhez ve-zetett. Békében az új betegségek és az élettér elvesztése, ellenál-lás esetén a telepesek fegyverei végeztek velük. Az indiánokszáma gyorsan fogyatkozott.

A prémkereskedelem biztosítása érdekében az iro-kézek öt törzse létrehozta az Irokézek Ligáját(1570), mely a törzsek számára belsô függetlenségetbiztosított, és lehetôvé tette a fehérekkel szembeniegységes fellépést. A Liga a francia–brit háborúban

az angolok mellé állt, s egészen a függetlenségi hábo-rúig fennállt, amikor megosztottságuk bukásukatokozta.

Ú J N A G Y H A T A L O M S Z Ü L E T I K – A Z A M E R I K A I F Ü G G E T L E N S É G I H Á B O R Ú / 2 3

Új nagyhatalom születik – az amerikaifüggetlenségi háború

l Hogyan v áltozott a kontinens felosztása a hét-

éves háborút (1756–1763) k övetôen? l Hasonlít-suk össze a brit és a spanyol ter ületeket gazdasá giés né pessé gi szempontból! l Milyen demogr áfiai,

gazdasá gi és politikai okok vezethettek a kiv án-dorláshoz Angliából, Írorszá gból vagy a német te-r ületekrôl?

„…politikai testületekbe tömörülünk jobb irányításunk és fennmaradásunk végett…és a fentiek folyományaként olyan igazságos és mindenkire érvényes törvényeket, ren-deleteket, alkotmányokat és hivatalokat hozunk, alkotunk és fogalmazunk meg… ame-lyeket a legalkalmasabbnak és legmegfelelôbbnek tartunk a gyarmati közjó érdeké-ben…” (A Mayflower [a puritán telepesek hajójának neve] szerzôdés, 1620)

l Mibôl ered a Mayflower maroknyi utasának eltök éltsé ge, önbizalma? l Mi-lyen berendezked ést kív ántak kialakítani a telepesek? l Mivel indokolják a te-lepesek elk é pzeléseiket?

ÉSZAK-AMERIKA 1700 KÖRÜL

ÉSZAK-AMERIKA 1763-BAN



A TIZENHÁROM GYARMAT Az európaiak a számukra ked-vezô éghajlatú partvidéken telepedtek le. A vidék birtokba-vételét megkönnyítették az Appalache-hegység felôl az óceánbafutó folyók, amelyek egyben a telepesek malmait is hajtották.

A települések a XVII. század végén gyarmatokká egyesül-

tek, utolsóként Georgia csatlakozott (1732). A gyarmatok önállótörvényhozó testületeket alakítottak ki, amelyeket kezdetbenaz adózó, majd rövidesen minden felnôtt férfi választott. Georgiakormányzati rendszerének kiépítésében John Locke is részt vett.Mivel a szabad földterületek lehetôvé tették, hogy a helyze-tükkel elégedetlenek nyugatra vándoroljanak, s önálló pa-rasztgazdaságokat, farmokat hozzanak létre, megszilárdult apolgárok ellenôrzése a hatalom felett. A lakosság megtartása érde-kében a kormányzatnak folyamatosan engedményeket kelletttennie a politikai jogok, a szabad földfoglalás és a vallássza-badság terén.

Az északi gyarmatok termôföldje köves volt, ezért a farmok mellett a lakosság ipar-ral is foglalkozott. A malmokban feldolgozták az erdôk fáját, a deszkából hajók épül-tek, s a gyarmatosok maguk is hajóra szálltak. Halásztak a halban gazdag vizekben, sbekapcsolódtak a kereskedelembe. Rumot szállítottak Afrikába, ahol cserébe rab-szolgákat vásároltak. A karibi szigeteken eladták ôket, s onnan melaszt hoztak be,amibôl rumot készítettek. A térség legjelentôsebb városává Boston fejlôdött.


l Milyen okokra vezethetô vissza a rendkív üli né- pessé gnöveked és?

l Jellemezzük a gyarmatok kereskedelmi kapcsolatait! l Hogyanbefoly ásolták a kereskelemi kapcsolatok a politikai törekv éseket?

Két világ – a telepeseké és az indiánoké –, amely nem élhetett

békésen egymás mellettl Mi jellemezte a k ét vilá g életmódját? l Miért volt elker ülhe-tetlen, hogy ellensé gekk é v áljanak?

A 13 ANGOL GYARMAT

A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE AZ USA-BAN




A középsô gyarmatokat is a farmergazdálkodás és a kézmûvesipar jellemezte. A terület központjává a Hudson torkolatánál fekvô New York vált.

A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények jöttek létre. Dél indigót, do-hányt, cukornádat, gyapotot termelt és szállított Európába. Az ültetvényesek élet-módja az európai nemességére emlékeztetett, de alapvetôen vállalkozók voltak. A nagybirtokosok mellett itt is jelentôs számú farmer élt, és az északihoz hason-ló politikai berendezkedés jött létre.

A GYARMATOK ÉS ANGLIA ELLENTÉTE A gyarmatok jó vi-szonyban álltak az anyaországgal: az északi területek bekap-csolódhattak a brit gyarmati kereskedelembe, a déliek ottis eladhatták mezôgazdasági termékeiket. Az anyaországa XVII. században belsô gondjai miatt szabad utat engedetta gyarmatok önálló fejlôdésének. Növelte az egymásra utalt-ságot a francia jelenlét. A hétéves háborúban azonban a franciákkiszorultak a kontinensrôl.

A hétéves háború kezdetekor Új Anglia gyarmatainak gyûlése „fennmaradásuk ér-

dekében feltétlenül

szükségesnek”

ítélte

egységüket.

A gyûlésen

született

Egyesü-lési Tervet Benjamin Franklin fogalmazta meg.

Gyôzelmük után az angolok hozzáláttak, hogy megszervez-zék a térség védelmét és igazgatását. Ennek költségeit agyarmatokkal kívánták megfizettetni. Az adókat növel-ték, a háborúban megerôsödô gyarmati önigazgatást – mivelmár elmúlt a francia veszély – vissza akarták szorítani. A meg-erôsödô észak ipari termékeivel szemben az anyaország számárakedvezô vámokat vezettek be, s kitiltották az amerikai keres-kedôket a Brit Birodalom piacairól.

A brit kormányzat megtiltotta a telepeseknek a nyugati földfoglalást (1763). Ezszerencsétlen intézkedés volt, mert egyrészt nem tudták végrehajtani, másrészt a különbözô érdekû gyarmatokat egységbe kovácsolták

1764-ben a cukoradóval lehetetlenné tették a rum–rabszolga–melasz kereske-delmet. Szinte minden termékre vámot vetettek ki. A pénzadó megakadályozta a gyarmatok bankjegykibocsátását, a beszállásolási törvény pedig alapvetôen sér-tette a szabadságjogokat. A legnagyobb felháborodást a bélyegadó váltotta ki,amelynek értelmében az iratokra, újságokra kötelezô illetéket vetettek ki.

AZ ELLENTÉTEK KIÉLEZÔDÉSE A gyarmatok élesen reagál-tak a brit lépésekre. A polgárok nem fizették meg az adót, a vá-mokat, csempésztek, elkergették a vámtiszteket. A virginiai képvi-

selôház indítványára New Yorkban közös tanácskozást tartottak,ahol kimondták a „képviselet nélkül nincs adózás” elvealapján, hogy „az alkotmány értelmében saját törvényhozóikkivételével senki semmilyen adót nem vethet ki rájuk”. Ki-fogásolták, hogy a gyarmatosok választójoggal rendelkezô szabadbrit alattvalók, még sincs képviseletük.

A gyarmatok hatásos fegyverként vetették be az angoláruk bojkottját is. Az anyaországgal folytatott kereskedelem tö-

redékére esett vissza, érzékenyen érintve a brit gazdaságot. A britüzleti körök nyomására enyhítettek a gazdasági megszorí-tásokon. A londoni parlament azonban nem lépett vissza,s kinyilvánította, hogy jogában áll a gyarmatokra kötelezô törvé-

nyeket alkotni.

A bostoni teadélután (1773). Indiánnak öltözött ame-rikaiak a kikötô vizébe szórták a megvámolt teát.l Milyen gazdasá gi érdekei fûzôdtek az angolok-nak a v ámrendeletekhez?

George Washington(1732–1799) virgi-niai ültetvényes. Azelsô összecsapásban

1754-ben ô vezettea telepeseket a fran-ciák ellen. A függet-lenségi háborúbanaz amerikai hadseregparancsnoka lett.

Ennél értelmesebb ügyre még sohasem ragyogott anap. Itt nem egy városnak, egy tartománynak vagy egykirályságnak, hanem egy egész földrésznek – a lakhatóvilág legalább egy nyolcadának – dolgáról van szó. …

Egyesek, mint hallom azt állítják, hogy mivel AmerikaNagy-Britanniához fûzôdô korábbi kapcsolata valóbanvirágzásnak indult, ezért e kapcsolat jövendô boldogu-lásunknak is záloga, s e jótékony hatás mindörökrefennmarad. Ennél hamisabb érvelést már elképzelni sem

lehetne. Ugyanilyen

joggal

állíthatnánk,

hogy

egy

gyerek-nek, aki tejen szépen fejlôdött, sohasem lesz szüksége

húsra, vagy hogy az életünk elsô húsz esztendeje iránytszab a következô húsz esztendônek. De még ez a meg-állapítás is elferdíti az igazságot, mert én erre kerekenkijelentem, hogy Amerika ugyanúgy, sôt valószínûlegmég zavartalanabbul virágzott volna, ha egyetlen euró-pai hatalomnak se lett volna semmi köze hozzá. …

Ti, akik összhangról és kibékülésrôl papoltok, vajonvissza tudjátok-e adni a prostituáltnak egykori ártat-lanságát? Éppoly kevéssé tudjátok összebékíteni Bri-tanniát és Amerikát. Most már az utolsó kötelék is el-szakadt, Anglia népe vádakkal lép fel ellenünk. (Tho-mas Paine: A Józan Ész címû röpiratából, 1776)

l Miért v áltott ki nagy hatást a r ö pirat? l Kiketcélzott meg a r ö pirat szerzôje? l Milyen érveketsorakoztat fel a szerzô?



Az ellentétek tovább fokozódtak, amikor a britek – a költségvetésérdekében – ismét növelték a vámokat és az adókat. A gyarmatok bojkottálták a végrehajtást, támadták a vámtiszteket. Az angol ka-tonák Bostonban a fegyverüket használták (1770) az ôket provoká-ló tömeggel szemben. Hárman meghaltak, a közvélemény felhábo-rodott a „bostoni mészárláson”. A brit kormány a teavám kivéte-lével visszavonta intézkedéseit, a kedélyek lecsillapodni látszottak.Egy maroknyi radikális csoport Samuel Adams vezetésével – kiknek célja a teljes függetlenség volt – ébren tartotta az ellentéteket.

Amikor a brit kormány a Kelet-Indiai Társaság-nak a teára monopóliumot adott, a kereskedôk aradikális függetlenségiek mögé álltak: megakadályoz-ták a tea kirakodását. Bostonban azonban a Társaságkísérletet tett a készlet partra szállítására. A radikálisfüggetlenségiek Bostonban indiánnak öltözve atengerbe szórták a szállítmányt. Nagy-Britanniakomoly tekintélyvesztés nélkül nem hagyhattamegtorlatlanul az eseményeket. A britek blokádalá vették Bostont, korlátozták a helyi igazgatás jog-körét, s megerôsítették a nyugatra költözés tilalmát.

A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ Az angol megtorlástkövetôen a gyarmatok képviselôi összegyûltek Phila-

delphiában „a gyarmatokon kialakult szerencsétlen helyzet megvi-tatására” (1774). Az Elsô Kontinentális Kongresszus 55 tagjakinyilvánította a kényszerítô rendelkezések törvénytelensé-gét, s a gyarmatok jogát önálló törvényhozásra. A kongresz-

szus megalakította a „Kontinentális Szövetséget”, mely átvette agyarmatok irányítását. Rövidesen fegyveres összeütközésre kerültsor a gyarmatosok és a brit hadsereg között: 1775-ben egy Bostonközeli kisváros fegyverraktára közelében eldördültek az elsô lö-vések: kitört a függetlenségi háború.

A mérsékelt amerikaiakat a függetlenség hívei megfélemlítették, az ingadozókatmagukkal ragadták. Kezükre játszott III. György elutasító magatartása. A mérsé-keltek petíciójára rövid választ adott: „A kocka el van vetve, a Gyarmatok vagybehódolnak vagy gyôzedelmeskednek.” Az uralkodó magatartása a késôbbiekbenis meghiúsította a mérsékeltek kezdeményezéseit.


A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ

Thomas Jefferson bemutatja a Függetlenségi Nyilatkozatot a Kongresszusnakl Milyen szemléletet tükr öz a festmény?

Magától értetôdônek tartjuk azokat az igazságokat,hogy minden ember egyenlônek teremtetett, az em-

bert teremtôje

olyan

elidegeníthetetlen

jogokkal

ru-házta fel, amelyekrôl le nem mondhat, s ezek közé a

jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadság-hoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzato-kat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kor-mányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor,bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányza-tot megváltoztassa, vagy eltörölje és új kormányzatotlétesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyanmódon szervezve, amely jobban védi biztonságát és

jobban elôsegíti boldogulását. (A Függetlenségi Nyilat-kozat részlete, 1776)

l Mely elvek tükr özôdnek a nyilatkozatban? l Mi-ért nem sorolták a fekete rabszolg ákat „mindenember” k özé?

l Milyen volt az önálló állammá v ált Egyesült Államok geopoli-tikai helyzete?

A BRIT POLITIKA



A Kongresszus megbízásából Thomas Jeffersonmegfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot,mely kinyilvánította a gyarmatok függetlensé-gét és a felvilágosodás eszméit követve az emberiszabadságjogokat és a képviseleti kormányzat

szükségességét.

A második Kontinentális Kongresszus Philadelphiában megszavaztaa hadba lépést, s a seregek élére George Washingtont állította.Kezdetben a brit reguláris haderô gyôzelmeket aratott. Az ameri-kaiak az indiánháborúkban kialakított taktikát követve kitértek atúlerô elôl, majd lesbôl támadtak. A britek a csatákat megnyerték,de lassan felmorzsolódott erejük. Az amerikaiak elsô jelentôsgyôzelmüket Saratoga-nál érték el (1777). A tengeren az angolok mindvégig fölényben voltak. Blokád alá vették a kikötôket, NewYorkot is elfoglalták, melyet a háború végéig a kezükben tartottak.

Az amerikaiak sikereit látva az angol gyarmatielôretörést féltékenyen figyelô Franciaország,Spanyolország és Hollandia beavatkoztak agyarmatok oldalán (1778). Ez felgyorsította az ese-ményeket, Yorktownnál (1781) az amerikaiakdöntô gyôzelmet arattak.

A felek 1783-ban Versailles-ban aláírták a békét: Nagy-Bri-tannia elismerte az Egyesült Államok függetlenségét. Az új ál-lam a békekötés révén megszerezte a Mississippiig terjedôhatalmas területet.

AZ EGYESÜLT

ÁLLAMOK

ALKOTMÁNYA Az 1787-ben Phi-

ladelphiában tartott Alkotmányozó Gyûlés megalkotta azEgyesült Államok alaptörvényeit, alkotmányát, mely megol-

dást adott a tagállamok és a központi (szövetségi) kormányzat vi-

szonyára. A Függetlenségi Nyilatkozat szellemében rögzítettékaz emberek szabadságjogait, a képviseleti rendszeren ala-puló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezkedést.

A szövetségi kormányzatot megerôsítették: a védelem, a külpolitika, a posta, abankjegykibocsátás a központi kormányzat kezébe került. Erôs elnöki hatalmathoztak létre, az elnököt a polgárok közvetett módon (elektorok) választhatták.

A nagyobb és kisebb államok arányos képviseletét úgy biztosították, hogy a két-

kamarás törvényhozás alsó házába (Képviselôház) a számaránynak megfelelôképviselôt küldhettek, míg a felsôházba (Szenátus) minden állam egységesen két kül-döttet delegált. A hatalmi ágak kölcsönös ellenôrzése érdekében létrehozták aLegfelsô Bíróságot.


Az atlanti partvidékre érkezô telepesek a puritánok hagyományaira támaszkodva önállóan irányították ügyeiket. Az anyaországtól való nagy távolság és a földbôség megerôsítette a gyarmatok önálló törvényhozásait. A brit kormányzat sérelmes gazdasági intézkedései egységbe kovácsolták a gyarmatokat. Az irreguláris amerikai csapatok francia segítséggel megadásra kényszerítették a briteket. A versailles-i békében az USA megszerezte a Mississippiig terjedô területeket, ami elôsegítette a további fejlôdést. Az 1787-es alkotmány rendezte a szövetség és a tagállamok viszonyát, biztosította a hatalmi ágak

megosztását és a polgári szabadságjogokat.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA

2.§ Csak olyan személy lehet képviselô, aki elérte 25.életévét, 7 éve az Egyesült Államok polgára…

A képviselôket és a közvetlen adókat az Unió részétalkotó államok között számarányuknak megfelelôenkell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy aszabad személyek számához, beleértve a bizonyos szá-mú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket,de nem értve bele az adót nem fizetô indiánokat, hoz-

záadják minden egyéb személy számának háromötödét.A számarány tényleges megállapítását az Egyesült Álla-mok Kongresszusának elsô összeülését követô hároméven belül, majd minden következô tíz évben kell a tör-vényben meghatározott módon elvégezni. Harminc-ezer személyre legfeljebb egy képviselô esik, azonbanminden államnak legalább egy képviselôje van;

3.§ Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államo-kat képviselô két-két szenátorból áll, akiket az államtörvényhozó testülete hatévi idôtartamra választ;minden szenátor egy szavazattal rendelkezik. (AzEgyesült Államok alkotmányából)l Hogyan oldották meg a kis és a nagy államok ar ányos k é pviseletét az Unióban? l Kiknek voltszavazati joga? l Vessük össze a forr ást és az áb-r át!

l Hogyan valósul meg a hatalmi á gak megosztása az AmerikaiEgyesült Államokban? l Hogyan oszlik meg a hatalom a tag ál-lamok és a szövetsé gi kormányzat k özött?



AZ ANCIEN RÉGIME ELLENTMONDÁSAI XIV. Lajos halá-lakor Franciaország mély válságban volt. A szakadatlanul fo-

lyó háborúk, a protestánsüldözések, az udvar költekezései teljesenkimerítették az országot. A túladóztatott ország éhezett, a kincs-tár üres volt. A francia abszolutizmus, a régi rendszer (ancienrégime) továbbra sem tudott megbirkózni a nagyhatalmihelyzetbôl fakadó kényszerítô feladattal: a háborúkhozszükséges erôforrások elôteremtésével. A század francia tör-ténete a fejlôdés és a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságokbonyolult szövevénye.

GAZDASÁG A francia gazdaság XVIII. századi fejlôdését jól jellem-

zi a népesség számának növekedése: az ország lakossága a századeleji 22 millióról 26–28 millióra növekedett, mely háromszoro-

san meghaladta a korabeli Anglia lélekszámát.

A XVIII. századi francia gazdaság helyzetének elemzése fontos kérdés a késôbbiesemények megítélése szempontjából. Ha ugyanis a gazdasági nehézségeket állít-

juk elôtérbe, akkor a forradalom a gazdasági fejlôdés akadályait elhárítószükségszerû folyamatként értelmezhetô. Ha viszont kiemeljük az egyre gyorsulógazdasági átalakulást, megkérdôjelezôdik a forradalom gazdasági jelentôsége.

Virágzott a kereskedelem, fôleg a gyarmatokkal lebonyo-lított forgalom emelkedett. Tért nyertek a bankok, s tôkéjük


A XVIII. századi Franciaország

l Mely ter ületek ker ültek francia fennhatósá g alá a XVIII. szá-zadban? l Hogyan érintette a francia gazdasá got a hugenották kiv ándorlása?

Versailles

FRANCIAORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN FÖLDBIRTOK-MEGOSZLÁS ÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTEL

l Hasonlítsuk össze a f öldbirtokmegoszlás és a né pessé g társadalmimegoszlásának adatait! Kiknek a kezében volt a francia termôf öld?

A XIV. Lajos által építtetett királyi udvar,

Versailles. Párizs közelében alakítottákki a hatalmas palotaegyüttest. Az

uralkodó maga köré gyűjtötte országaarisztokráciáját, s fényűző udvartartástvezetett. Milyen stílusban épült Versailles? Mi volt

Versailles szerepe a francia abszolutizmus

rendszerében?



MAGYARORSZÁG HELYE A HABS-BURG BIRODALOMBAN A spanyol

örökösödési háború után a biro-

dalom súlypontja a Duna medencé-

jébe helyezôdött át. III. Károly

(1711–1740) – a XVII. század magyar

eseményeinek ismeretében – a monar-

chia külpolitikai mozgásszabadsá-

gát a szatmári békében megfogal-

mazott kompromisszum betartásá-

val vélte biztosítani. Magyarország

a dunai monarchia része maradt,

ennek minden hátrányával és elô-

nyével együtt. A dinasztia döntéseit

természetszerûleg a birodalmi szem-

pontok vezették, ezek hol egybeestek,

hol szembekerültek Magyarország érde-

keivel.

A pestisjárvány miatt többször elnapolt 1712–1715-ös ország-gyûlésen a rendek kiváltságaik védelmét tartották a fô kér-désnek, így nem használták ki a kínálkozó lehetôségeket az or-szág függetlenségének tágítására. Lemondtak az önálló magyarhadsereg felállításáról, hivatkozva a nemesi felkelésre, ami mö-gött a nemesi adómentesség védelme húzódott. Megelégedtek az-zal a rendi joggal – amit a birodalom többi tartománya már elvesz-tett –, hogy az adók és az újonclétszám megszavazása révén jelentôs befolyásuk legyen.

A Habsburg-dinasztia a XVIII. század elejére megerôsödött. A Lajtán túli terüle-

teken már kiépült az abszolutizmus. A magyar országgyûlésen fokozatosan a di-nasztia nyert tért. Elvben ugyan továbbra is függetlenek maradtak a magyar kor-mányszékek, de a létrejött reguláris hadsereg az Udvari Haditanács alá tartozott,Erdélyt és a Határôrvidéket nem csatolták vissza Magyarországhoz, így a magyarrendek nem támaszkodhattak többé Erdélyre.

KÖZIGAZGATÁSI REFORM Az 1722–1723-as országgyûlésen akormányzat – a korszakban elterjedt formáknak és szokásoknakmegfelelôen – a magyar államszervezet modernizálására tett kísér-letet. A Helytartótanács felállításával a Magyar Kancelláriaés a vármegyék között új kormányszék jött létre. Ezáltal aközigazgatás, a gazdasági ügyek intézése szakszerûbbé vált ésországos irányítást nyert, ami viszont a kormányzat befolyá-sának növekedéséhez vezetett.

Magyarország a dunai monarchiában

l Hogyan v áltozott Magyarorszá g súlya a birodalomban? A k érd és megv álaszo-lásához milyen adatokra lenne mé g szüksé g?

III. Károly, aki bizto-sította a békét a sokatszenvedett Magyaror-szág számáral Mely okok vezettek a Habsburg politikamegv áltozásához?

A HABSBURG BIRODALOM TÖRZSTERÜLETE

A Magyar Kancellária épülete Bécsben

l Hogyan módosult a Magyar Kancellária sze-repk öre azáltal, hogy a magyar kir ály a Habsburg Birodalom uralkodója is volt?

MAGYARORSZÁG TALPRA ÁLLÁSA(1711–1790)



3 4 / M A G Y A R O R S Z Á G T A L P R A Á L LÁ S A ( 1 7 1 1 – 1 7 9 0 )

Az ország függetlensége a hadügytôl eltekintvelátszólag biztosítva volt, azonban az alapvetô, azországot is érintô kérdések nem a magyar kor-mányszékekben, hanem az udvari hivatalokbandôltek el.

A Pozsonyban mûködô Helytartótanács – akor más intézményeihez hasonlóan – kollegiálisalapon mûködött, vagyis a döntéseket a tanácso-sok együttesen, szavazással hozták meg. A tanácselnöke a nádor volt, de mivel tagjai – 4 fôpap, 10fôúr, 8 nemes – közül a hivatali munkát a neme-sek látták el, a kormányzati érdekek mellett arendi szempontokat is figyelembe vették.

Jelentôs elôrelépés történt az igazság-szolgáltatás területén. Állandó, egyhelyben és folyamatosan mûködôbíróságok jöttek létre, biztosítva afellebbezés lehetôségét is. A megyeitörvényszékektôl az újonnan alakultnégy kerületi táblához, azaz bíróság-hoz lehetett fordulni. Ezek feljebb-viteli fóruma Pozsonyban, a személy-nök vezetésével mûködô Királyi Táb-

la volt. Innen a szintén Pozsonyban, nádori vezetés alatt állóHétszemélyes Táblához lehetett fellebbezést benyújtani.

Az igazságszolgáltatás területén jelentôs volt az elmaradás, hiszen még a XVIII. századelején is vándor ítélômesterek s fôméltóságok tettek igazságot a peres felek között.Az ügyek elhúzódtak, hiányzott a szakszerûség. Az új bírói szervezet kialakításával kö-

zelítettek a kor elvárásaihoz: a felsô szintû bíráskodás levált a közigazgatásról.

A PRAGMATICA SANCTIO III. Károlynak nem született fiú-gyermeke, sôt két bátyjának, I. Józsefnek és I. Lipótnak sem.A Habsburg-házat fiúágon a kihalás veszélye fenyegette.Ezért a család belsô örökösödési szabályát, a Pragmatica Sanc-tiót, mely biztosította a leányági öröklést, sorra elfogad-tatták az egyes tartományokkal. Az 1722–1723-as ország-gyûlésen a magyar rendek is törvénybe iktatták.

A magyar rendek a szatmári béke után egy évtizeddel nem fej-tettek ki különösebb ellenállást. Sôt, bevették az örökösödési ok-

mányba, hogy a két birodalomfél csak együttesen öröklô-dik, ami mögött a még mindig jelentôs erôt képviselô Osz-mán Birodalomtól való félelem húzódott meg. A rendektörvényben biztosították Magyarország birodalmon belü-li önállóságát.

A birodalom és Magyarország viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolata összefüg-gésben állt a rendi dualizmus felépítésével. A rendi gondolkodással összeegyeztet-hetô volt a birodalmi igazgatás behatolása a had-, pénz- és külügyekbe, mivel azok királyi felségjogok voltak, míg az országgyûlés és a megyék a rendek hatáskörébetartoztak. Azt, hogy hol húzódik a birodalmi és rendi jogok közti határvonal, min-dig az erôviszonyok mutatták meg.

A megyék súlyt adtak az országgyûlés tiltakozásának, mivel a kormányzat nemrendelkezett a közép- és alsó szintû közigazgatással, a törvények végrehajtásavégsô soron a megyéken múlt.

II.tc. 5.§. Ô legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával azöröklési jogon való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmé-vel már visszaszerzett és visszaszerzendô ehhez tartozó részekben, országokban éstartományokban, felséges Osztrák Házának nôágára is és pedig elsô helyen a fent tisz-telt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek.6.§. Azután, ennek magvaszakadtával, a néhai boldogult Józsefnek,7.§. S ezeknek is magvaszakadtán, a néhai dicsô Lipótnak, császároknak, s Magyarországkirályainak ágyékából leszármazókra, és ezeknek törvényes, római katolikus, mind kétnemû ausztriai fôherceg utódaira, a most uralkodó legszentségesebb császári és királyifelség részérôl a Németországban s azon kívül fekvô és Magyarországgal meg ehhezkapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal, az elôre bocsátott jog és rend sze-rint, feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésilegbirtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsôszülöttségi rendhezképest uralkodás és kormányzás végett átruházzák.III.tc. Ô legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt ré-szek összes hû karainak és rendeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, mint bármely más

jogait, szabadságait, kiváltságait s mentességeit, és elôjogait, az alkotott törvényeket shelybenhagyott szokásokat a jelen országgyûlés I. és II. törvénycikkelyének megfelelôen[.. ] Kegyelmesen megerôsíti s meg fogja tartani.1.§. Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek törvényesen

megkoronázandó királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és rendeit ugyan-azon kiváltságokban s az említett mentességekben és törvényekben sértetlenül megfogják tartani. (A 1723-as törvényekbôl)l Milyen feltételekhez k ötötték a magyar rendek a nô á gi ör ök ösöd és elfogad á-sát? l Milyen érdekek húzódtak meg ezen feltételek mö g ött? l Milyen alterna-tív ái voltak a Habsburg kormányzásnak a korszakban?

A Pragmatica Sanctio utolsó oldala III. Károly ésa magyar országnagyok aláírásával

l Miért határozhatta meg a Pragmatica Sanctioeg észen 1918-ig Magyarorszá g és a szomszédosHabsburg tartományok viszony át?



M A G Y A R O R S Z Á G A D U N A I M O N A R C H I Á B A N / 3 5

AZ ORSZÁGGYÛLÉS Az országgyûlésen (diétán) születteka törvények a király és a rendek együttes akaratából. Az or-szággyûlést a király hívta egybe. Menetét azzal irányíthatta, hogyelôterjesztése meghatározta a megvitatásra kerülô témákat. E kor-szak országgyûléseit Pozsonyban tartották, s a tanácskozás

nyelve a latin volt.Az uralkodó a felterjesztett törvényjavaslatot (felirat) visz-

szautasíthatta vagy tárgyalásra visszaküldhette. Egyetértése eseténa feliratot elfogadta, vagyis szentesítette.

A rendek kezében a legfôbb fegyvert az uralkodóval éskormányával szemben az adó és az újonclétszám megajánlá-sa jelentette. Elvben a rendek beleegyezése nélkül nem lehetettadót szedni és katonát toborozni Magyarországon.

A magyar országgyûlés kétkamarás szerkezetû volt, a kér-déseket a felsôtáblán és az alsótáblán is megtárgyalták. A felsôtáb-lán a katolikus, a görögkeleti fôpapság és az arisztokráciaszemélyesen vehetett részt. Hivataluk révén a fôispánok is résztvettek a felsôház munkájában.

l V álasszuk el egymástól a három hatalmi á gat. Mely szinteken történt meg a tényleges elv álasztás? l Mely ter ületek álltak rendiés melyek k özponti ellenôrzés alatt? l Mennyiben befoly ásolta az orszá g f ü ggetlensé g ét, hogy a magyar uralkodó egyben a Habs-burg Birodalom feje is volt?

A HABSBURG BIRODALOM KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERE

A RENDI DUALIZMUS




Az alsótáblán a vármegyék két-kétkövettel, míg a szabad királyi váro-sok egy-egy követtel képviseltettékmagukat. Az alsótáblán jelenhettek mega káptalanok képviselôi, valamint a távol-

lévô fôrendek követei.Az alsótábla ülései mellett a XVIII. századra – nemhivatalos formában – kialakultak az ún. kerületiülések. A vármegyei követek az alsótábla üléseielôtt kerületenként (Dunán inneni, Dunán túli, Ti-szán inneni, Tiszán túli – persze Pozsonyból néz-ve) megtárgyalták a kérdéseket, kialakították állás-pontjukat. A kerületi ülések rendszeréhez azértragaszkodtak a rendek, mert így lehetôségük voltszabadabban, saját maguk által választott elnök ve-zetésével, a kormány ellenôrzése nélkül kialakítanivéleményüket.

A korszak szavazási módszerei eltértek korunk szokásaitól. Az alsótáblán nem mindenki rendelke-zett azonos szavazattal. A megyei nemesség súlyát

jelezte az a tény, hogy míg minden megyének kü-lön szavazata volt, addig az összes városi és egyhá-zi követnek mindössze egy-egy. Mai szemmel kü-lönösen a súlyozott szavazás tûnik furcsának. A szavazatokat nem számolták meg pontosan, ha-nem a tekintélyesebb, befolyásosabb emberek sza-va volt a döntô.

A VÁRMEGYE A vármegye meglehe-tôs önállósággal bírt, s magába fog-

lalta közép- és alsófokon a végrehaj-tó hatalom szinte teljes feladatkörét az adószedéstôl a bírásko-dáson át az utak karbantartásáig. Függetlenségével a központihatalom ellenpólusát adta.

A vármegyék élén a király által kinevezett fôispánok áll-tak. A vármegyei nemesi önkormányzat elsô embere azalispán volt, akit a fôispán négy jelöltje közül a vármegye leg-fontosabb szerve, a közgyûlés választott. A közgyûlésen min-den, az adott megyében élô nemes személyesen vagy kül-dötte útján megjelenhetett. Minden résztvevô szavazati joggalrendelkezett.

A közgyûlés választotta meg az országgyûlési követeket,fogadta el a követutasításokat, s számoltatta be a küldötteketszereplésükrôl. A közgyûlés a törvények által nem szabályozottterületeken helyi szabályokat alkothatott. A közgyûlés döntött ar-ról, végrehajtják-e a kormány rendelkezéseit, elutasítják, esetlegértelmezést kérnek.

A közgyûlés választotta a megyei tisztségviselôket, a má-sodalispánt, a szolgabírákat és az esküdteket, a jegyzôt és azügyészt. Ezen tisztviselôk szerény díjazást kaptak, és nagyrészta jómódú középbirtokos nemesség tagjainak sorából ke-rültek ki. A vármegyében nem különültek el a hatalmiágak. Ugyanazok ítélkeztek, akik igazgattak vagy éppen az árvákügyét intézték.

l Olvassuk le az ábr áról az orszá ggyûlés ü gymenetét! l Milyen taktik ák kiala-kulásához vezetett a rendszer?

4. A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyûlések azuralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a ren-deket összehívni.

5. Viszont a körülmények természete szerint azegyes megyékhez kell fordulni, és azon kell lenni, hogyÔfelsége ott az alispánok és a kisnemesség útján minélerôsebb befolyást nyerjen, és így elgondolásait ne a he-lyes útra szinte alig irányítható egész testületnél, hanemannak egyes tagjainál igyekezzék elôkészíteni, és amikorbennük a hajlandóság elérte a szükséges fokot, csak ak-kor lehet az egész megváltoztatásához fogni. Ha ezt az

eszközt a szükséges

elôvigyázattal

és szívóssággal

alkal-mazzák, akkor néhány év alatt rendkívül sok hasznot le-

het létrehozni. De kellô módon kell belekezdeni, ésnem szabad megelégedni csupán az alázatos és az ügy-buzgalomra valló szép szavakkal, hanem a tetteket kellnézni, és ezeket kell jutalmazni vagy büntetni.

6. Az országgyûlési végzésekhez és a hazai törvé-nyekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellencselekedni. A legkevésbé szabad elárulni, hogy szán-dékunkban áll a nemesség teljes adómentességének korlátozása. (Wenzel Anton von Kaunitz államkancel-lár elôterjesztésébôl, 1761)l Melyik k ét erô szembenállásáról szól a szöveg? l Az államkancellár mekkora erôt tulajdonít az

orszá ggyûléseknek és a megy éknek? l Milyentaktik át javasol Kaunitz az uralkodói akarat ér-v ényesítése érdek ében?



M A G Y A R O R S Z Á G A D U N A I M O N A R C H I Á B A N / 3 7

A XIX. század elejére a vármegyék jó részének élén fôpapi vagy fôúri származású örökös fôispá-nok álltak. Amennyiben a fôispán kiskorú volt,vagy nem élt a vármegyében, a király hivatalnokot

– ún. adminisztrátort – nevezhetett ki feladatai el-látására.

A vármegyei nemesség a követutasítás révén biz-tos lehetett abban, hogy olyan embert választott,aki azokat az elveket fogja képviselni, amire válasz-tói felhatalmazták. Ha elôre nem látható kérdésmerült fel – ami ritkán fordult elô az elôterjeszté-sek rendszere miatt –, a követ írásban vagy szemé-lyesen pótutasítást kért választóitól.

A VALLÁSSZABADSÁG KÉRDÉSE Ígé-retéhez híven III. Károly nem tértvissza az erôszakos ellenreformációsmódszerekhez. Ez azonban korántsem

jelentette a protestánsok vallásszabadsá-

gát. Egyrészt az állam kedvezményekkel,

adományokkal támogatta a katoli-kus egyházat, másrészt a protestánsok

helyzetét szabályozó 1731-es rendelet az

1681-es alapon rendezte helyzetüket. A rendelet jelentôs mér-

tékben hozzájárult ahhoz, hogy a katolicizmus fokozatosanelôretörjön.

A század elsô felében a nemességen belül felerôsödtek a felekezeti ellentétek. Mind-két fél az uralkodóhoz fordult sérelmei orvoslása érdekében. Az 1728–1729-esországgyûlés után III. Károlynak alkalma nyílt rendeleti úton szabályozni a protestán-

sok helyzetét.A reformátusok csak a meghatározott helyeken tarthattak lelkészt, emelhettek

templomot, keresztelhettek, házasodhattak és temethettek. A király a protestánsegyházakat a katolikus esperesek felügyelete alá helyezte, s tiltotta az áttérést a pro-testáns hitre. A protestánsok közszereplését azzal szorította vissza, hogy a hivatal-nokok esküjében szerepeltette Máriát és a szenteket, ami egy hithû protestáns szá-mára hitének megtagadását jelentette.

III. Károly alapvetôen a szatmári békében megfogalmazott kompromisszum jegyében kormányzott. Az 1712–1715-ös országgyûlésen korszerûsítették az államigazgatást, az erôviszonyok az udvar oldaláratolódtak el.III. Károlynak nem volt fiú örököse, ezért a birodalom rendjeivel elfogadtatta a Pragmatica Sanctiót. A Pragmatica Sanctio értelmében Magyarország csak a birodalom Lajtán túli területeivel együtt öröklôdött, de saját törvényei szerint kormányozták. A rendi dualizmus rendszerében az országgyûlés és a nemesi vármegye jelentették az ellensúlyt a királyihatalommal szemben.III. Károly a protestánsüldözés durvább formáihoz nem tért vissza, de továbbra sem biztosított egyenlô jogokat

a protestánsoknak.

l Milyen okok játszottak szerepet abban, hogy nem állt helyre Magyarorszá g Mohács elôtti ter ületi egysé ge?

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD ELSÔ FELÉBEN

Ami a magyar

protestánsokat

illeti,

a tapasztalat

saj-nálatomra megmutatta, milyen könnyen keverednek

merô hitbuzgalomból rebellióba… (Wenzel Antonvon Kaunitz államkancellár elôterjesztésébôl)l Milyen történelmi tapasztalatokra utaltKaunitz? l Mivel fonódott össze a protestantiz-mus a XVI–XVII. században?




A VESZTESÉGEK MÉRLEGE A több évszázados háborúsko-dás, az éhínségek és járványok a lakosság nagyarányú pusz-tulását eredményezték. A történeti demográfia kutatói ugyanvitáznak a pusztulás mértékén, de azt senki sem tagadja, hogy Ma-

gyarország vérveszteségei rendkívül jelentôsek voltak.A demográfiai mélypont az 1711-es év volt. A járványokugyan továbbra is tizedelték az ország népét, de a következô év-tizedekben gyors gyarapodás indult meg.

A demográfiai adatok az egész korszakban bizonytalanok: népszámlálást csak a XVIII.század végén tartottak Magyarországon. A XV. századi Magyarország lélekszámát3,5–4 millió fôre becsülik, míg az 1711-es népesedési mélyponton 4 millió körül ha-tározzák meg. Európa népessége a korszakban átlagosan közel 60%-kal növekedett,s így az ország részesedése a kontinens lakosságából 6%-ról 4%-ra csökkent.Bár a csökkenést a lakosság természetes fogyása is okozhatta, mindenképpenszembetûnô a változatlan népességszám. Tovább árnyalja a képet az a tény, hogykét évszázad során jelentôs román és szláv bevándorlás figyelhetô meg.

NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS A XVIII. század végére Magyaror-szág lakossága megkétszerezôdött: megközelítette a 10 milliófôt. A növekedés több folyamat együttes hatásának eredménye.Fontos szerepet játszott az emelkedô népszaporulat és abevándorlás. A pusztítások nem egyenletesen érintették az or-szág területét, a megkímélt tájak népsûrûsége magasabb volt, ígyezen országrészek lakossága a gyéren lakott vidékek felé ván-dorolt (belsô vándorlás). A lakatlan termôföldek szívóhatást gya-koroltak a környezô tartományok népességére is (bevándorlás).A bevándorlás két formában valósult meg: népcsoportok jöttekszervezetlenül (öntevékeny betelepülés) és az udvar, valaminta földbirtokosok hívására (szervezett betelepülés).

Magyarország népessége a XVIII. században

NÉPMOZGÁSOK A XVIII. SZÁZADBAN

l Mely tényezôk mozgatták a né pessé gv ándorlást? l Hogyan hatottak a né p-mozg ások az etnikai határokra és a né pessé gszámra?

BUDA KÖRNYÉKE, XV. SZÁZAD

BUDA KÖRNYÉKE, XVIII. SZÁZAD

l Hasonlítsuk össze a XV. és a XVIII. századihelyzetet!



BELSÔ VÁNDORLÁS A háborúk elsôsorban az alföldi,dombsági és völgyi területeket pusztították, s jórészt érin-tetlenül hagyták a hegyvidékeket. Mivel ezek természetföldrajziadottságai kedvezôtlenek voltak, az itt élô magyar, szlovák,ruszin és román lakosság megindult a völgyek és sík föld-

területek felé. Ezt a hatalmas népmozgást – mai szóval: mig-rációt – a hegyvidékek kevés és rossz minôségû termôföldjénekkorlátozott eltartó képessége, a volt hódoltsági területen fellépômunkaerôhiány, s az ott biztosított kedvezmények (átmenetiadómentesség) is segítették.

Döntôen az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékei-nek magyar lakossága népesítette be az ország ritkán lakottbelsô vidékeit. Ennek következtében egyrészt a Kárpát-medence

belseje felé húzódott vissza a magyar etnikai határ, másrészt viszont

megmaradt az ország középsô vidékének magyar jellege. Az elván-dorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottaka hegyvidékek különbözô népei.

Az elvándorló magyarok helyére és az Alföld vidékére nagyszámú szlovák települt.Így jöttek létre Békés, Szatmár, Pest vármegyék, a Bácska és a Dunántúli-középhegy-ség szlovák szigetei. Hasonló folyamat zajlott le, bár kisebb mértékû a ruszin (rutén)népesség esetében is.

Már a XVII. században megindult a védett hegyvidékek románságának mozgásaa völgyekbe és az Alföld irányába. A felerôsödô folyamat következtében Dél-Er-délyben, az Erdélyi-szigethegységben és a Temesköz vidékén is a román lakosságkerült túlsúlyba a XVIII. század végére.

Belsô vándorlásként foghatjuk fel – a még a XVI. században – a török elôlHorvátországból Szlavóniába, majd onnan a nyugati határ mentén Pozsonyigmenekülô horvátok mozgását.

ÖNTEVÉKENY BETELEPÜLÉS A szabad földterületek, a be-köszöntô békés építés lehetôsége, vagyis a szerény jólét reményekülföldrôl, az ország határai mentén élôk közül sokakatcsábított Magyarországra. E folyamat legfôbb ösztönzôjea magyar nemesség volt, amely birtokai megmûvelésére – átmeneti engedményekkel – igyekezett munkaerôt biztosí-tani, s ebben nemzeti megfontolások a korszak normáinak meg-felelôen nem korlátozták.

Északról csehek, lengyelek és ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák csalá-dok helyére. Késôbb beolvadtak a rokon nyelvû népességbe. A XVIII. század fo-lyamán nagyszámú román vándorolt be a két dunai fejedelemségbôl. A bevándor-lási kedvet fokozta, hogy a magyarországi földbôséggel egyidejûleg Havasalföld ésMoldva lakóira rendkívül nehéz idôszak szakadt. A fejedelmi székeket nyereségreményében a Portától bérlô görög kereskedôk uralma elôl a Kárpátok hegyeinát – mint korábban a transzhumáló állattartás révén – érkeztek a két magyar ha-zába, ahol a munkaerôhiánnyal küzdô birtokosok szívesen látták ôket.

SZERVEZETT BETELEPÜLÉS A tervezett formában történôbetelepítés részben a nagybirtokosok, de döntôen az államirányításával folyt. A bécsi kormányzatot az adóalap növe-lése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak: a ka-tolikusok arányát kívánták növelni. Ezért az állami telepítés dön-tôen katolikus németek (svábok) beköltözését jelentette.

A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé is-meri, hogy Magyarország felsô részeit isten ostorai, abelsô zavargások, a vészthozó járvány, a vizek igen ká-ros áradása, a legyek és egerek csodálatos változásaiés tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogylakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlenmértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzela közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvezô alkalom kínálkozásával nemcsak amagam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és

minden erôvel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat el-hagyni és betevô falatjukat más vidéken, különösenebben az erôsen elnéptelenedett hazában, keresnikénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, ésígy az említett lakossághiányt legalább részben ki-egyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezett-ségek ellátásáról gondoskodjam, és ami a legfôbb do-log, a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.

Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándé-kom a magas Udvari Tanács támogatása, különös ke-gye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítha-tó, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan

kérem, hogy

…

Magyarországon

és más

örökös

tar-tományokban kinevezett helyi parancsnokok támoga-

tásával minden további fizetségtôl, a harmincadosok és vámszedôk részérôl jövô zaklatástól mentesen,szabadon és késleltetés nélkül utazzanak, továbbá le-telepedési helyükön néhány évig a közterhek alólmentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tiszt-

jei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak,és az említett módon a király és az ország javáról ha-szonnal gondoskodni méltóztassék. (Károlyi Sándorfolyamodványa, 1712)l Milyen okokra vezette vissza K árolyi a né pes-sé gcsökkenést? l Milyen célokból tartotta fon-tosnak a betelepítést? l Egy magyar nagybirtokos

miért é ppen sv ábokat akart betelepíteni f öldjei-re? l Milyen kedvezményeket akart biztosítani atelepeseknek?

l Hogyan v áltozott a magyar né pessé g ar ánya

Európában? l Milyen okokra vezethetô vissza azar ányeltolód ás?

A MAGYAR ÉS AZ EURÓPAI NÉPESSÉGARÁNYA 1500-BAN ÉS 1700-BAN

M A G Y A R O R S Z Á G N É P E S S É G E A X V I I I . S ZÁ Z A D B A N / 3 9




A Bécs által lebonyolított telepítéseknél jelentôs kedvezményeket (állami adó el-engedése) biztosítottak, sôt, a Bánátban elôre felépített falvak, szerszámokkal fel-szerelt házak, igás állatok várták a jövevényeket.

A svábok szétszórtan, több jelentôs szigetet alkotva települtek le. Így jött lét-re Tolna és Baranya vidékén egy összefüggô terület: a „Sváb Törökország”, va-lamint Buda környékének, a Bakony, a Vértes és a Pilis hegyeinek települései. Je-lentôs német népesség érkezett a Bácskába és a Bánátba, kevesebben Békésbeés Szatmárba.

A betelepülô németséget összefoglalóan sváboknak nevezték el már a korszak-

ban, de jelentôs részük a Rajna mentérôl érkezett hazánkba.

A NÉPESSÉGMOZGÁS KÖVETKEZMÉNYEI A XVIII. század-ban a betelepülések hatására a magyarság számaránya jelentô-sen csökkent. Pontos adatok nincsenek, de a történeti demográ-fia a XV. századi 80%-ról 40-42%-ra való visszaesést feltételez.Magyarország azonban nem pusztán többnemzetiségûvé,hanem kevert nemzetiségûvé vált. Létrejöttek ugyan nagy et-nikai tömbök, de határaik egymásba fonódtak, s magukba zártakún. etnikai szigeteket, sôt, a falvakon belül együtt éltek két vagyakár három nemzet tagjai.

A legtarkább képet a Délvidéken, s ezen belül is a Temesközben láthatjuk, ahol aközel azonos arányú magyarok, románok, szerbek és németek mellett találhatunk cseheket, szlovákokat, olaszokat, ruszinokat is.

ETNIKUMOK A XVIII. SZÁZADBAN A XVIII. század végéigMagyarországot alapvetôen nem érintette meg a modernnemzeti eszme, a nacionalizmus. Szûk értelmiségi csoportokatleszámítva, a fô azonosulási pont – a korábbi korokhoz hason-lóan – a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt.A szülôföldhöz kötôdés mellett a XVIII. században még létezettaz országgal való azonosulás, a „hungarus”-tudat, mely össze-kötötte Magyarország különbözô nemzetiségû lakóit. Így nemze-i é i ll é kk l 1780 é ki lálk k

A fertôdi Esterházy-kastély. A század folyamán afônemesség a várakból a közel kétszáz újonnanépített kastélyba költözött.l Hogyan hatott a fônemessé g és a k öznemessé g

viszony ára a kastély é pítkezés? l Vizsg áljuk meg astílusjegyeket! Milyen minta szerint é pült a kas-

MAGYARORSZÁG ETNIKAI KÉPE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN

l Hasonlítsuk össze a XV. és XVIII. századi etnikai viszonyokat a térk é p és a diagram segítsé g ével! l Jellemezzük az etnikai térk é pfôbb összetevôit! l Mely etnikumok nyertek illetve vesztettek tért?

A XVIII. SZÁZADI IDENTITÁS

szaray_konyvek tortenelem

Documents