szárligeti általános iskola 2067 szárliget, iskola u. 3. · pdf...

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szárligeti Általános Iskola

2067 Szárliget, Iskola u. 3.


Tartalom 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési

szabályzat hatálya ........................................................................................................................... 3 2. Az intézmény adatai ........................................................................................................................ 3 3. Törvényi szabályozás ...................................................................................................................... 4 3.1. A működés rendje: ........................................................................................................................... 5

3.2. Belső kapcsolatok ............................................................................................................................ 6 3.3. Külső kapcsolatok ........................................................................................................................... 6

4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ....................................................................................... 8

4.1. Az iskola szervezete ......................................................................................................................... 8 4.2. Az iskola szervezeti egységei ........................................................................................................... 9 4.3. Általános Iskola szervezeti felépítése ........................................................................................... 10 5. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével .................. 11

5.1. Az iskolai közösség ........................................................................................................................ 11 5.2 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ................................................................ 11

5.3. A nevelők közösségei ..................................................................................................................... 11 5.4. A szülői szervezet (közösség)......................................................................................................... 13 5.5. Az iskolaszék ................................................................................................................................. 14

5.6. A tanulók közösségei ..................................................................................................................... 15 5.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ..................................................................................... 16

6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai .......................................................... 19 7. Az iskola működési rendje ............................................................................................................ 19

8. A tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................................... 22 8.1. A napközi és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok ..................................... 22

8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok .................................... 22 9. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok ................................................. 23

10. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje .......................................... 26 11. Az iskolai könyvtár működési rendje............................................................................................ 27 12. A mindennapi testedzés formái ..................................................................................................... 29

13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .......................................................... 30 14. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve

baleset esetén................................................................................................................................. 30 14.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan .. 30 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .......................................................... 32 14.3.A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján ............. 32 15. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................................................ 32

16. Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................. 35 17. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei: ........................................................ 36

18. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje ................................................................ 37 19. Záró rendelkezés ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. sz. melléklet...................................................................................................................................... 39 2. sz. melléklet...................................................................................................................................... 41


1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési sza-

bályzat hatálya

A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára néz-

ve kötelező.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület 2009. év augusztus hó 17.napján tartott nevelőtestületi értekezlet

jegyzőkönyve, valamint az ahhoz csatolt jelenléti ív igazolja.

2. Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Szárligeti Általános Iskola

Az intézmény székhelye, címe: 2067 Szárliget Iskola u. 3.

Az intézmény telephelyei:

Az intézmény gazdasági szervezetének helye: Polgármesteri Hivatal Szárliget

Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képvi-

selőtestülete nevez ki

Az intézmény jogállása: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény fenntartója: Szárliget Község Önkormányzata

Az intézmény alapító okiratának száma:

Az intézmény alapító okiratának kelte: 2009. 08. 04.

Az intézmény alapításának éve: 1999

Az intézményi alaptevékenység szakágazata:

A szakfeladat megnevezése Száma

Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivéte-

lével)

852010

2009. december 31-ig hatályos és érvényes szakfeladatok:


552323 Iskolai intézményi közétkeztetés,

552411 Munkahelyi vendéglátás

801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, okta-

tása

805113 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás

924036 Diáksport

2010. január 1-től hatályos és érvényes szakfeladatok

562913 Iskolai intézményi közétkeztetés,

562917 Munkahelyi étkeztetés

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, okta-

tása (1-4 évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, okta-

tása (5–8. évfolyam)

85591 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az intézmény OM azonosítója: 030142

3. Törvényi szabályozás

Jogszabályi előírások:

Strukturális szabályozási felhatalmazás:

A a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 40.§.(1) bekezdése az

SZMSZ szabályozási körébe utalja:

1. a közoktatási intézmény működésére,

2. a belső kapcsolatokra,

3. a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.

Konkrét szabályozási felhatalmazás:

Kt. 12.§, 59.§, 84.§, 118.§, 122.§, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 6. pont

11/1994. MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4.§, 6/A §, 6/C §, 8.§, 11.§, 20.§, 21.§, 50.§, 3.

sz. melléklet


A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23.§.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/E. §, 29.§. (3) bekezdés

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek közoktatási intézmé-

nyekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, 7.§.(2) bekez-

dés b) pont

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9.§., 10.§,

17.§, 145/A-B.

Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes sza-

bályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4.§. (7) bekezdés

A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.

12) OM rendelet 3.§. (2) bekezdés

3.1. A működés rendje:

a) Működési rend, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a veze-

tőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. (R.4.§. (1) be-

kezdés a) pont)

b) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.

(R. 4.§. (1) bekezdés j) pont)

c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés b) pont)

d) Az intézményi védő, óvó előírások. (R. 4.§. (1) bekezdés n) pont)

e) Tanulóbalesetek megelőzésében feladatok. (R. 6/A §. (3) bekezdés)

f) Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje. (A ka-

tasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.)

OM rendelet 3.§. (2) bekezdés)

g) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. (R. 4.§. (2) bekezdés b)pont)

h) Könyvtár igénybevételének és működésének szabályai. (R. 6/C §. (2) bekezdés, R. 4.§. (2)

bekezdés j) pont, R. 3. sz. melléklet 3. pont)

i) Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje.

(A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§. (3) bekezdés)

j) Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései.

(A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rend-

jéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23.§. (5) bekezdés)

k) Adatkezelési szabályzat- iratkezelési szabályzat hiányában. (Kt. 2. sz. melléklet 6. pont)

l) Keresetkiegészítés feltételei- ha jogszabály vagy kollektív szerződés erről nem rendelkezik.

(Kt. 118.§. (10) bekezdés)

m) Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei – a kollektív szerződés rendelkezésé-

nek hiányában. (Kt. 1. sz. melléklet, Kt. 129.§. (11) bekezdés)

n) Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának tartalma. (Az államháztartás

működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 10.§. (4)-(5) bekezdés)


o) Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének lehetősége. (Az államháztartás működési

rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9.§.)

p) Gazdasági szervezet felépítése és feladata. (Az államháztartás működési rendjéről szóló

217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 17. §)

q) Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. (Az államháztartás működési rendjéről szóló

217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/A §.)

r) Ellenőrzési nyomvonal. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.)

kormányrendelet 145/B §.)

3.2. Belső kapcsolatok

a) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a veze-

tők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. (R. 4.§.

(1) bekezdés e) pont)

b) Vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. (R. 11.§., R. 4.§. (1) bekezdés f)

pont)

c) A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme. (A köz-

alkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézmé-

nyekben rendelkező 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7.§.)

d) A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcso-

lattartás formája. (R. 4.§. (1) bekezdés g) pont)

e) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával

megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. (R. 4.§. (1) bekezdés h) pont)

f) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési

szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. (R. 4.§. (1) bekezdés p) pont)

g) A szülői szervezet számára további jogok megállapítása. (Kt. 59.§. (1), (6) bekezdés)

h) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcso-

lattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyisé-

gek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. (R. 4.§. (2) bekezdés d)

pont)

i) Tájékoztatás, kérés módja az iskolai belső jogi normákról. (R. 8.§. (3) bekezdés)

3.3. Külső kapcsolatok

a) A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelé-

si-oktatási intézménnyel (R.4.§.(1) bekezdés c) pont

b) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal,

valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcso-

lattartást. (R.4.§.(1) bekezdés i) pont)

c) Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben. (Kt. 122.§.(12) bekezdés)

d) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. (R.4.§.(1) bekezdés m) pont)


Egyéb kérdések:

A nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogsza-

bály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. (R.

4.§.(1) bekezdés r) pont)


4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

4.1. Az iskola szervezete

a.) Iskolavezetőség

Az iskolavezetőséget az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató köz-

vetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:

az igazgatóhelyettes (a fenntartó döntésétől függő)

munkaközösség-vezetők

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a

fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az in-

tézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.

Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti.

Az igazgatóhelyettes megbízását pályázat útján, a tantestület előzetes véleményének kikérésé-

vel az igazgató adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavo-

násig érvényes. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít vé-

leményt. Az igazgatóhelyettes és más vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírásuk,

valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgató és az igazgató-helyettes távollétében a munkaközösség-vezető, az ő távollé-tében

az intézményben tartózkodó legmagasabb besorolású (fizetési osztály-fizetési fokozat) közal-

kalmazott helyettesíti a magasabb vezetőt.

Az intézmény vezetője, helyettese és a munkaközösségvezetők kapcsolattartása folyamatos. Az

igazgatóság rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális felada-

tokról. Az iskolavezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti.

b.) Az Iskolatanács

az igazgató,

az igazgatóhelyettes,

a szakmai munkaközösségek vezetői,

munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezet tisztségviselői

a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai,

az iskolaszék elnöke,

a szülői szervezet vezetője,

a diákönkormányzatot segítő pedagógus,

a diákönkormányzat által megválasztott diákképviselő.


Az iskolatanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jog-

gal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart

megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az isko-

lavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési

feladatokat is ellátnak.

c.) Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a

fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói

munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

4.2. Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat, napköziotthon. A szervezeti egység

élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:

felső tagozat - felsős munkaközösség-vezető

alsó tagozat, napköziotthon - alsós munkaközösség-vezető

gazdasági ügyek, adminisztráció - gazdasági ügyintéző


4.3. Általános Iskola szervezeti felépítése


5. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével

5.1. Az iskolai közösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek ré-

vén és módon érvényesíthetik.

5.2 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint

munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekér-

vényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve (1992.

évi XXII. törvény), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény XXXIII., a közok-

tatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az

intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik.

5.3. A nevelők közösségei

a.) A nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelke-

zik.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott ese-

tekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsola-

tos valamennyi kérdésben.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

tanévnyitó értekezlet,

tanévzáró értekezlet,

félévi és év végi osztályozó értekezlet,

két alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 száza-

léka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.


A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven szá-

zaléka jelen van,

a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és műkö-

dési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbség-

gel hozza.

a nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestü-

let többségének döntése alapján - titkos szavazással dönt.

A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az ak-

tuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgo-

zók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban

tanító pedagógusok értekezlete, amely a magasabb évfolyamba lépésről, a tanulói ki-

tüntetésekről dönt.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

b.) A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek

alsós munkaközösség

felsős munkaközösség

A munkaközösségek szükség és igény szerint átszervezhetők, vagy megszüntethetők. A szak-

mai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkez-

nek.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen:

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,

az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,

egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos el-

lenőrzése, mérése, értékelése,

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,

a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhaszná-

lása,

a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,

javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,

segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a mun-

kaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.


A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott

munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint

tevékenykednek.

A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség ve-

zetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközössé-

gek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

c) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhat-

nak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató je-

löli ki.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a

nevelőtestületet.

Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a

csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport

döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmaz-

ni.

5.4. A szülői szervezet (közösség)

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői

szervezet (közösség) működik.

Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választ-

ják:

elnök,

elnökhelyettes.

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osz-

tályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségé-

hez.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői

szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségének munká-

jában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői

értekezlet.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége az iskolai szülői értekezlet a szülők javasla-

tai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:

elnök,

elnökhelyettes.


Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsola-

tot.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége, az iskolai szülői értekezlet akkor határozat-

képes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazás-

sal, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskolai szülői értekezlet az iskola igazga-

tójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia

az iskola feladatairól , tevékenységeiről.

Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok

illetik meg:

megválasztja saját tisztségviselőit,

megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe,

kialakítja saját működési rendjét,

az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,

képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvé-

nyesítésében,

véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a

szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulók-

kal kapcsolatosak,

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valam-

ennyi kérdésben.

5.5. Az iskolaszék

Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érde-

kelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka se-

gítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működhet.

a.) Az iskolaszék tagjai

Az iskolaszék létszáma: 6 fő.

b.) A szülőket 2 fő, a nevelőtestületet 2 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli.

c.) Az iskolaszék tagja a fenntartó delegáltja.

d.) Az iskolaszék tagjainak megválasztása

A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az iskolai szülői szervezet tagjai

titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. Az iskolai szülői szervezet akkor hatá-

rozatképes, ha azon a tagok 50 százaléka+egy fő jelen van.

Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége titkos szava-

zással választja meg egyszerű többséggel.


A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület

titkos szavazással választja meg.

Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előké-

szítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős.

e.) Az iskolaszék működtetése

Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik.

f.) Az iskolaszék jogköre

Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

5.6. A tanulók közösségei

a.) Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osz-

tályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

osztálytitkár,

1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

b.) A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában

működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy kép-

viselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

c.) Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvé-

nyesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog

gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének vélemé-

nyét.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel ren-

delkezik.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési sza-

bályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének ja-

vaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.


Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola

igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az

iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben

meghatározottak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormány-

zat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyű-

lés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat.

5.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

a.) Az igazgató és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbí-

zott pedagógus vezetők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

az iskolavezetőség ülései,

a különböző értekezletek,

megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóaz aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájé-

koztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy mun-

kaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola

vezetőségével és az iskolaszékkel.

a.) Az iskolaszék

Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon ke-

resztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1

alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, va-

lamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé to-

vábbítani.

Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

az iskola igazgatója

az iskola igazgatóhelyettese

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója

rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket.

b.) A nevelők és a tanulók


A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató:

o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta,

o a diákközgyűlésen évente legalább 2alkalommal,

o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

az osztályfőnökök:

o az osztályfőnöki órákon

tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folya-

matosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az

érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tiszt-

ségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a

diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy válasz-

tott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a ne-

velőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

d.) A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató:

o a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi 2 alkalommal,

o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 3 alkalommal,

o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,

o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

az osztályfőnökök:

o az osztályszülői értekezleteken,

o fogadóórákon

tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetősé-

gek szolgálnak:

családlátogatások,

szülői értekezletek,

a nevelők fogadóórái,

a nyílt tanítási napok,

az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben.


A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy vá-

lasztott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett

gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszék-

hez fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy válasz-

tott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével

vagy az iskolaszékkel.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési sza-

bályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazga-

tójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazga-

tói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél ta-

lálható meg:

az iskola fenntartójánál,

az iskola irattárában,

az iskola könyvtárában,

az iskola tanári szobájában

az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az is-

kola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

az iskola portáján,

az iskola irattárában,

az iskola könyvtárában,

az iskola tanári szobájában,

az iskola igazgatójánál,

az iskola igazgatóhelyettesénél,

az osztályfőnököknél,

a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,

az iskolaszék elnökénél,


az iskolai szülői szervezet vezetőjénél.

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába törté-

nő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójánal állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Polgármesteri Hivatal

Körzeti megbízott

Nevelési tanácsadó

Kistérségi megbízott

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart

fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal:

Iskolaorvos, családorvos–

Védőnő –

Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres

kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal.

A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató döntése alapján térítésmentesen használhatják az

alábbi szervezetek:

iskolai sportkörök

a tanulók szabadidejétnek eltöltését segítő külsös csoportok, azok vezetői

A Kt. 39.§. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem mű-

ködhet.

7. Az iskola működési rendje


Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától délután 16.00 óráig

tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő idő-

pontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.00 óra és délután 15.00

óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatározni.

A reggel nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó

vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért,

valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tarterv alapján 8.00 óra és 13.30 óra között kell megszer-

vezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc.

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók

órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart.

Az iskolában reggel 7.00 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet

működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók

magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok

betartását ellenőrizni.

Az iskolában ügyeletes nevelők felügyelnek az alábbi épületrészekben:

aula

folyosók

udvarok

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke

(távolléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár

(írásos) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányá-

ban – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.00 órától 16.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végé-

ig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói és az iskolatitkári

irodában történik a hivatali órák idején.


Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart

nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt

a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet heten-

te egy alkalommal kell megszervezni.

Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyisé-

geinek használói felelősek:

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben meg-

fogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez

alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők

tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiség-

bérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a diákügyeletes el-

lenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket az ügyeletes köteles a megfelelő helyre irányíta-

ni.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató

engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben –

külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozáso-

kat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola

épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az iskola épületében dohányozni tilos. Az iskola nemdohányzó intézmény.

Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazga-

tója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmód-

dal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevé-

kenységgel függ össze.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni

jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett

díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésé-

ben közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanu-

lóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján,

az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.


Amennyiben a tanuló középfokú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű

idegen nyelv tudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót az is-

kola igazgatója az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmenti.

8. A tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rend-

szeres foglalkozások működnek:

napközi otthon,

tanulószoba,

szakkörök,

énekkar,

iskolai sportköri foglalkozások,

tömegsport foglalkozások,

felzárkóztató foglalkozások,

egyéni foglalkozások,

tehetséggondozó foglalkozások,

továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

8.1. A napközi és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok

A napközi otthonba és tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és

működési szabályzat előírásai alapján.

A napközi otthon és tanulószoba működésének rendjét a tantestület állapítja meg a szervezeti

és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis és tanulószobás tanulók házirendjé-

ben rögzíti. A napközis és tanulószobás tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét

képezi.

A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli

kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés

hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, va-

lamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra törté-

nő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat ké-

pességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a fel-

zárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az isko-

la igazgatója adhat.


A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát,

a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában

rögzíteni kell.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igé-

nyeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat mun-

kaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola

pedagógusa.

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba

és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd,

uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak a

menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebé-

det (menzát) biztosít.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik.

Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A

hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozások-

hoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az

egyház által kijelölt hitoktató végzi.

9. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok

Az iskola belső ellenőrzési feladatai:

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjá-

ban és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését,

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékony-

ságát,

segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,

az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók

munkavégzéséről,

tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és

jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt,


szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos

belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei

A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:

o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni,

o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról máso-

latot készíteni,

o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kí-

sérni,

o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:

o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban

foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,

o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni,

o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és

a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével,

o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás

szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:

Az ellenőrzött dolgozó jogosult:

o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni,

o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni,

és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

Az ellenőrzött dolgozó köteles:

o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kérése-

it teljesíteni,

o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola

belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak sze-

rint a tanév során folyamatosan végezni.

Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájé-

koztatnia kell.


Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél

(az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.

Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:

o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét,

o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:

Igazgató:

o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek,

o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és

technikai jellegű munkáját,

o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,

o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát,

o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési ter-

vet,

o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettes:

o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli mun-

káját, ennek során különösen:

o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét,

o a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét,

o a pedagógusok adminisztrációs munkáját,

o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,

o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Önkormányzat pénzügyi vezetője, kistérségi belső ellenőr:

o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdál-

kodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során külö-

nösen:

az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképes-

ségét,

a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését,

a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet,

az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartá-

sokat és beszerzéseket,

a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,

a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását.

Munkaközösség- vezetők:


o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-

oktató munkáját, ennek során különösen,

o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket,

o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal

és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző,

illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési

terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső el-

lenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot

nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.

A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékeny-

ség, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A

belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és

módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és

irányítási eljárásainak eredményességét.

Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta

alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik.

A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a fele-

lős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben a fenntartó gazdálkodó szervezete

látja el.

10. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alap-

tanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működé-

sét,

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékony-

ságát,

az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógu-

sok munkavégzéséről,


szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájá-

val kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

igazgató,

igazgatóhelyettes,

munkaközösség-vezetők.

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül

bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

a pedagógusok munkafegyelme,

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,

a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:

o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,

o a tanítási óra felépítése és szervezése,

o a tanítási órán alkalmazott módszerek,

o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a

tanítási órán,

o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási

órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alap-

ján az iskola vezetősége határozza meg.)

a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformá-

lás.

11. Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érde-

kében iskolai könyvtár működik.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres

gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának

biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.


Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez

be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a községi

könyvtárral.

Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a

könyvtárostanár a felelős. A könyvtárostanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz.

mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek

javaslatának figyelembe vételével történik.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és

azok csoportjai.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,

könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,

tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint

más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai

könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre

szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy

tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia.

Az iskolai könyvtár tanítási napokon 14.00 órától 15.00 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtá-

ri dokumentumok 14.00 órától 15.00 óráig,m illetve előzets egyeztetés alapján a tanórák közti

szünetben is kölcsönözhetőek.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások

körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral

egyeztetniük kell.


Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segéd-

könyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 3 alkalommal

meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

kézikönyvek,

számítógépes szoftverek,

oktató cd, dvd

műsoros videókazetták,

muzeális értékű dokumentumok.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban

okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot

az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben

kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy -tanító

javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

12. A mindennapi testedzés formái

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

Az első-negyedik évfolyamon

o a heti három kötelező testnevelés óra

o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon

o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra,

o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

o a szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-

egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

A napközi otthonban és a tanulószobán

o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, illetve az iskolá-

ban működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák ke-

retében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgató-

ja által megbízott tanár segíti.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai

sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az


iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az

iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja,

hogy

az őszi és a tavaszi időszakban: azudvar, a tornaterem, sportpálya

a téli időszakban: a tornaterem

testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen.

A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatá-

rozni.

13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében

a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a védőnői szolgálat végzi, a törvény-

ben előírt életkori szakaszokban

a tanulók fizikai állapotának mérését évente

a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálat évente

egészségvédő, egészségnevelő tevékenység.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

14. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illet-

ve baleset esetén

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az

egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,

hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megtegye.

14.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédel-

mi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.


Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának

és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési for-

mákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje

alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet

megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és

a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó

veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartás-

formákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabá-

lyokkal a következő esetekben:

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:

o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

o a házirend balesetvédelmi előírásait,

o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) be-

következésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rend-

jét,

o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt.

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve

tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés

szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osz-

tálynaplóba be kell jegyezni.

A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a

szükséges ismereteket.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, vala-

mint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiz-

tonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédel-

mi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tan-

évenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény

munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.


14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét

esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,

ha szükséges orvost kell hívnia,

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles

részt venni.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti,

amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltét-

lenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A

vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető

a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló bal-

esetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

14.3.A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sé-

rülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyom-

tatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenn-

tartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A

jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálá-

sába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, a szülői szervezet és az iskolai diák-

önkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a

tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható

eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola ta-


nulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelé-

sét veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)

a tűz,

a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a

benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudo-

mására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogo-

sult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

igazgató

igazgatóhelyettes

gazdasági ügyintéző

szaktanár

munkaközösség-vezető

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

az intézmény fenntartóját,

polgárőrséget

tűz esetén a tűzoltóságot,

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

személyi sérülés esetén a mentőket,

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhá-

rító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető

utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, vala-

mint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épü-

letet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben

található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen törté-

nő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más

foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek

a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia

kell!


A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyá-

sában segíteni kell!

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el

utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló

az épületben.

A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérke-

zéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület ki-

ürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatok-

ról:

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek,

stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának

vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,

az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről,

az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédel-

mi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további

biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv ve-

zetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület meghatározott szombati na-

pokon be kell pótolni.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói

utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes in-

tézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó

terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza.


A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő meg-

ismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alap-

ján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola

igazgatója a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára

és dolgozójára kötelező érvényűek.

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében

kell elhelyezni:

igazgatói iroda

16. Az iskolai tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozóinak a nevét, aki az adott

tanévben:

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,

részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben, illetve tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola

igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a felelős dolgozók feladatait,

a szükséges határidőket,

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés

lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,

a szükséges határidőket,

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai

munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figye-

lembe vételével:


A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az

iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben,

tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jo-

gosultak normatív kedvezményre.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott

igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi fele-

lősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskola-

széket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri vélemé-

nyüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írás-

ban értesíti a szülőket.

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő szá-

mú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalé-

kát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok

vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az

iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló ta-

nulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rend-

szere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A

tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek vélemé-

nyének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az

iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, az iskolai szülői

szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szü-

lőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figye-

lembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

17. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei:

Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a dolgozók munkateljesítményét, il-

letve – a helyettesítést kivéve – a többletfeladatok ellátását, minőségi munkavégzést.


A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény

vezetője és bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A

meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi

rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de

több alkalommal is megállapítható.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei:

első és nyolcadik osztály osztályfőnöke,

iskolai ünnepségekért felelős nevelő,

iskolán kívüli rendezvények felelőse,

tanulmányi, kulturális és sportversenyekre felkészítő nevelők,

versenyeredményeket elért nevelő

bemutató tanítást végző nevelő

sikeres pályázatok írását végző nevelő

tanítási időn kívül szervezett kirándulás, színház, mozi, múzeum, stb. látogatásért,

iskolai, községi szintű rendezvény megszervezéséért.

A költségvetésben a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre

biztosított összegből pedagógus napon és a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként a

tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe

vételével fizetünk ki

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés, dolgozóknak történő odaítéléséről az is-

kolatanács tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

18. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje

A hagyományok célja:

az iskolai közösség építése,

egymás iránti tisztelet, megbecsülés növelése,

a hazaszeretet elmélyítése.

Ünnepélyek:

Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepek alkalmából:

október 23.

március 15.

tanévnyitó

ballagás


tanévzáró

Az intézmény hagyományos rendezvényei:

tanulmányi versenyek és vetélkedők,

sportversenyek,

nyári tábor.

Az iskola ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alka-

lomhoz illő ruhában kell megjelenni.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munka-

tervben határozzuk meg.


1. sz. melléklet

A SZÁRLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

A SZÁRLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE

A SZÁRLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állomány-

gyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1.

sz. mellékletét képezi.

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:

Az iskolán belüli tényezők:

o Az iskola tanulói összetétele.

o A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott helyi tantervben meg-

fogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.

o Az iskola nevelési, oktatási céljai.

o Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.

o Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.

Az iskolán kívüli tényezők:

o Lehetőség az iskolai könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételé-

re.

o A könyvtárkölcsönzés lehetőségének kihasználása.

2. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai):

Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.

Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmente-

sen.

3. A gyűjtés szintje és mélysége:

Kézikönyvtári állomány:

o Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figye-

lembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fo-

galomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tanköny-

vek.


Ismeretközlő irodalom:

o Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantár-

gyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használ-

ható dokumentumok.

Szépirodalom:

o Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok,

a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköl-

tészeti alkotások.

Pedagógiai gyűjtemény:

o Válogatva gyűjtendők a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:

Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.

Fogalomgyűjtemények, szótárak.

Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.

A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításá-

hoz szükséges szakirodalom.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.

A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.

A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.

Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.

Oktatási intézmények tájékoztatói.

Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.

Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.

Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag):

o Válogatva gyűjtendők a következők:

A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.

Könyvtári jogszabályok, irányelvek.

Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.

4. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint:

Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovi-

zuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.


2. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A SZÁRLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE

1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a

személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.

2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a maga-

sabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűj-

tésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az

esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:

papír alapú nyilvántartás,

számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős.

Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pon-

tokban részletezett módon.

5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő

feladatokkal kapcsolatosan:

Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

o igazgatóhelyettes,

o gazdasági ügyintéző-iskolatitkár.

A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:


o gazdasági ügyintéző-iskolatitkár,

o osztályfőnökök,

o napközis nevelő,

o gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Kt. 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:


Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kap-

csolatosan:


o gazdasági ügyintéző-iskolatitkár.

A tanulók adatait továbbíthatja:

o Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzet-

biztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató.

o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó

adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhe-

lyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon

belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötő-

jének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja:

igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár.

o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány ki-

állításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár.

o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolato-

san adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök.

o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló

egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató.

o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvéde-

lemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének

feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztály-

főnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A szemé-

lyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeál-

lított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított

gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és

rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban

kell őrizni:

összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),

törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök),

bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),

beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),

osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),

napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis ne-

velők, tanulószoba vezető),


diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).

9. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabá-

lyoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartáshoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az

intézmény kincstárnoka a felelős.

10. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori mó-

dosításáért az igazgató a felelős.

szárligeti általános iskola 2067 szárliget, iskola u. 3. · pdf...

Documents