Szavatosság-jótállás, fogyasztói

szerződések változó szabályai az

új Ptk-ban

Dr. Kispál Edit

Budapesti Békéltető Testület

2014. március 28.

Jogszabály, hatálybalépés

- 2013. évi V. törvény a Polgári

Törvénykönyvről

2014. Március 15-től hatályos, a hatálybalépését

követően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra,

b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

- 2013. évi CLXXVII. Törvény a Polgári

Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

hatálybalépésével összefüggő átmeneti és

felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)

Fogalmak fogyasztó: a gazdasági vagy

szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy

gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.

fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy

vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;

Felépítés

Jótállás 248. §

Teljesítés 277. §

Hibás teljesítés,

kellékszavatosság a

szerződésszegések

között 305.-311/A. §

Teljesítés 6:34. §-6:41. §

Hibás teljesítés 6:157.§,

6:158.§

Kellékszavatosság 6:159.

§-6:167.§

Termékszavatosság 6:168.

§-6:170. §

Jótállás 6:171. §-6:173.§

Kártérítési igény 6:174. §

Különös szabályok 6:177.

§-6:178. §

Hibás teljesítés

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

A kötelezett

hibásan teljesít, ha

a szolgáltatás a

teljesítés

időpontjában nem

felel meg a

szerződésben vagy

jogszabályban

megállapított

minőségi

követelményeknek.

Hibás teljesítés mentesülés

jogosult a hibát a

szerződéskötés

időpontjában ismerte,

vagy azt ismernie

kellett,

ha a hiba a jogosult által

adott anyag hibájára

vezethető vissza, feltéve,

hogy az anyag

alkalmatlanságára a

jogosultat

figyelmeztette.

jogosult a hibát a

szerződéskötés időpontjában

ismerte, vagy azt ismernie

kellett,

ha a hiba a jogosult által adott

a) anyag alkalmatlanságára

vagy hibájára;

b) adat hiányosságára vagy

hibájára; vagy

c) utasítás

célszerűtlenségére vagy

szakszerűtlenségére

vezethető vissza, és e

körülményekre a kötelezett a

jogosultat figyelmeztette.

Hibás teljesítés újPtk

elhagyja a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelésére vonatkozó szabályozást, mivel arra is irányadó, hogy ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott követelményeknek, akkor a kötelezettel szemben a hibás teljesítés jogkövetkezményei alkalmazhatóak (kellékszavatosság, jótállás, kártérítés);

egységes szabályban rögzíti, hogy a kellékszavatosság és a jótállás szabályai fogyasztó és vállalkozás szerződésében egyoldalúan kógensek

Kellékszavatosság igények

Feltétel a felek kölcsönös szolgáltatásokkal

tartozása,

a) kijavítás, kicserélés kivéve, ha a választott

kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az

aránytalan többletköltséget eredményez

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását

igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga

kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a

szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a

kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4)

bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni,

vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy

kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Kellékszavatosság igények

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs

helye.

(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog

tulajdonságaira és a jogosult által

elvárható rendeltetésére figyelemmel -

megfelelő határidőn belül, a jogosult

érdekeit kímélve kell elvégezni.

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a

fogyasztói szerződés keretében

érvényesített szavatossági és jótállási

igények intézéséről

Törekedni kell arra, hogy a kijavítás, kicserélés 15

napon belül megtörténjen.

Új jogszabálytervezet: A vállalkozás köteles a

kijavítást vagy kicserélést tizenöt napon belül

elvégezni vagy mással elvégeztetni. A határidő

eredménytelen elteltét követően a fogyasztó –

indokolás, valamint az áttéréssel a vállalkozásnak

okozott költség megfizetése nélkül – áttérhet más

szavatossági jogra.

Határidők, vélelmek

kellékszavatosság - Változatlan: fogyasztó és vállalkozás között

kötött szerződés esetén az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

- egy év alatt évül el (korábban hat hónap)

- Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén két év alatt évül el, használt dolognál minimum egy év. (tartós használatra rendelt dolognál korábban 3 év megszűnik)

Határidők kellékszavatosság

Ingatlan esetében 5 év

A dolognak a kicseréléssel vagy a

kijavítással érintett részére a

kellékszavatossági igény elévülése újból

kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni

arra az esetre is, ha a kijavítás

következményeként új hiba

keletkezik.

Költségviselés

kellékszavatosság - A szavatossági kötelezettség teljesítésével

kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

- Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

Kötelezett gazdagodási igénye

Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a

kellékszavatossági határidő jelentős részének

eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára

számottevő értéknövekedést eredményez, a

kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat

igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e

rendelkezést nem lehet alkalmazni.

Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a

dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni,

amely a rendeltetésszerű használat

következménye.

Termékszavatosság

Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

Termékszavatosság

Gyártó: a termék előállítója és forgalmazója.

Mentesül, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló

foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;

b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában

a hiba a tudomány és a technika állása szerint

nem volt felismerhető; vagy

c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező

hatósági előírás alkalmazása okozta.

Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a

termék kijavítással érintett részére vonatkozó

kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.

Termékszavatosság határidő

A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.

Legfontosabb változások

jótállás

A jótállás a kötelezettet

a jótállási kötelezettséget

keletkeztető

szerződésben vagy

jogszabályban, továbbá

a szolgáltatásra

vonatkozó reklámban

foglalt feltételek szerint

terheli.

Aki a szerződés

teljesítéséért jótállást

vállal vagy jogszabály

alapján jótállásra köteles,

a jótállás időtartama alatt

a jótállást keletkeztető

jognyilatkozatban vagy

jogszabályban foglalt

feltételek szerint köteles

helytállni a hibás

teljesítésért.

Jótállás újPtk

nem tartalmaz külön rendelkezéseket a fogyasztó és

vállalkozás közötti szerződésekhez kapcsolódó jótállásra

vonatkozóan;

biztosítja, hogy a jótállási idő alatt az új tulajdonos is

érvényesíthesse a jótállást;

új rendelkezése, hogy ha a jótállásra kötelezett

kötelezettségének a jogosult felhívására megfelelő

határidőben nem tesz eleget, a jótállási igény a

felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három

hónapos jogvesztő határidőn belül akkor is

érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt

Különös szabályok

Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy

a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és

b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése - a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével - a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.

Különös szabályok

A kötelezett mentesül a hibás teljesítés

jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által

adott

a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;

b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy

c) utasítás célszerűtlenségére vagy

szakszerűtlenségére

vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a

jogosultat figyelmeztette.

További jogszabályi változások

2014. április 9-től

- 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós

fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

- 181/2003. (XI.5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel

kapcsolatos kötelező jótállásról

- 249/2004. (VIII.27.) Kormányrendelet az egyes javító-

karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező

jótállásról

A változásokat csak a hatálybalépést követően

kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Jótállás- Kormányrendeletekben

található azonosságok - Semmis az a megállapodás, amely az adott rendeletben

foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe az adott rendelet rendelkezései lépnek.

- A gyártó/vállalkozó az adott rendeletben foglaltnál kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.

- A vállalkozó köteles a fogyasztónak jótállási jegyet átadni.

- A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető, de a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

Jótállás időtartama, jogvesztő

határidők! tartós fogyasztási cikkek esetén egy év, amely a

fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadással kezdődik, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

újonnan épített lakások és lakóépületek esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3 év, 5 év, 10 év.

a javító-karbantartó szolgáltatásoknál hat hónap, amely a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával kezdődik.

Tartós fogyasztási cikkekre

vonatkozó kötelező jótállás - A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást

terheli, aki a fogyasztóval kötött szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására köteles.

- Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

- További követelmény tilos: kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.

- A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

Tartós fogyasztási cikkekre

vonatkozó kötelező jótállás - A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új

alkatrész kerülhet beépítésre.

- Jótállási jegyen fel kell tüntetni: tájékoztatást arról, hogy fogyasztó jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

- A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a vállalkozás, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

a hiba okát és a javítás módját,

Tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó

kötelező jótállás

a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

Tartós fogyasztási cikkek melléklet

2014. szeptember 15-től

Eddigi 25 pontból álló helyett, 29 pont.

Lényegesen kibővülnek az eddigiek is, újdonság pl:

-nemes és félnemes szőrmeruházti termékek 50.000 Ft

eladási ár felett,

-villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök

10.000 Ft eladási ár felett,

-lőfegyverek 10.000 Ft eladási ár felett,

-sporteszközök 10.000 Ft eladási ár felett,

-világítástechnikai termékek 10.000 Ft eladási ár felett,

-gyermekhinták, csúszdák otthoni használatra 10.000 Ft

eladási ár felett,

-motoros vízi járművek 10.000 Ft eladási ár felett

Javító-karbantartó szolgáltatásokra

vonatkozó kötelező jótállás

- A rendelet hatálya azokra a javító-karbantartó szolgáltatásokra terjed ki, amelyek esetében a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja.

- Jótállási jegyen fel kell tüntetni:

tájékoztatást arról, hogy fogyasztó jogvita

esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását

is kezdeményezheti.

- Jótállási igényről jegyzőkönyvet köteles

felvenni, amelyben szintén rögzítésre kerül a

békéltető testület

Lakásépítéssel kapcsolatos kötelező

jótállás

- Hatályon kívül helyezi az egyes épületszerkezetek és

azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek

kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI.22.)

ÉVM-IpM-KM-MÉM-Bkm együttes rendeletet

- Nem csak fogyasztói szerződés esetén alkalmazható

- Jótállási jegyen itt nem kell feltünteni a békéltető

testületeket

- 2 melléklettel kiegészül (fenti rendelet átvett mellékletei

- Három év jótállás: eddigi 1., 2. melléklet

- Öt év jótállás: 3. melléklet

- Tíz év jótállás: 4. melléklet

Köszönöm a figyelmet!