Szeged az első világháborúban

Készítette a Vörös Báró csapatSZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium 12. c

Háború kezdete Önkéntesek vonulnak be, a város megtelik vidékiekkel

Rendszeres felvonulások, emelkedett hangulat, utcai katonazenészek, Kossuth-nóták éneklése és a szobor látogatása a Klauzál téren

Napilapoknál hatalmas eladások, népet tüzelő cikkek

A bevonuló férfiakat már ekkor pótolni kell

Munkaerőhiány

Szegedi közélet A polgármester, dr. Lázár

György, 1915-ben elhunyt

A városi elit különböző segélyszervezeteket hozott létre

„A város képe a mozgósítás elrendelése után a következő napon, hétfőn oly színes volt, milyennek lenni is kell az ilyen események idejében. Ládákat cipelő délvidéki parasztok, szomszéd városbeli iparosok, szegedi tanyai legények, gazdaemberek csoportjai mindenütt: egy a célja valamennyinek: lejelentkezni a negyvenhatos közös és az ötös honvédezredeknél”

Szegedi Napló,

1914. júl. 28.

Részvétel a harcokban

Szeged hadképes férfilakosságának – nagy becsléssel – az egésze bevonult:cs. és kir. 46. gyalogezred és a m. kir. 5. honvéd gyalogezred

Források szerint ez 18-20 ezer főt jelent

A monarchia legismertebb frontjain biztosan harcoltak: szerb, olasz, orosz front

Magas veszteségek

Szeged-Rókuson különböző légierős létesítmények

ami a kb. 100-110 ezer lelket számláló városban

reális

A lakosság élete Romló életkörülmények,

emelkedő árak

Élelmiszerhiány

Önkormányzati segélyezés, központi ellátás hibáinak kompenzálása

Szegeden hadikórház

Miért kettő?

Tüzérek vonulnak az utcán át s két ember ül az ágyúkocsi bakján.– Tudod e, hogy miért ül ott a bakon két ember?– Mert ott van a helyük.– De miért éppen kettő s miért nem csak egy?– Hát miért?– Mert a kocsi úgy ráz, hogy azt egy ember nem bírja kiállani…

korabeli háborús vicc

Köszönjük a figyelmet!

Készítette a Vörös Báró csapatSZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium 12. c