szeged és térsége bárczi gusztáv egységes gyógypedagógiai...

1

Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.október 01.

SZTEGYMI Pedagógiai Program

2

1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................... 3

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai .......................... 3

1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei ............................................... 5

1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten ......................................................... 6

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 7

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................ 10

1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon ............................................................................. 11

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................................... 11

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 12

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................................... 15

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ........................................ 16

1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok .................................... 16

1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: ................................................................. 17

1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ............................................................................................... 17

1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................................................... 18

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok ................................................................ 19

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................................................. 20

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................................................. 21

1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái ................................................................................................. 21

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái .................................................................................................. 21

1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ........................................................................................... 22

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................................................... 22

1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere ........................................................................................... 23

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai .......................................................................................................... 23

1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások ...................................................................................................... 23

1.12.1 Diáksportkör, táborok ............................................................................................................................ 24

1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások ................................................... 24

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................................................... 26

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................ 29

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................. 29

2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................ 36

2.6 a választható tantárgyak, foglalkozások ..................................................................................................... 37

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................... 37

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................. 37

2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................................................................ 38

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................... 39

2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................ 39

2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....................................... 44

3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi formái ............................................. 45

MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................................... 51


3

A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény azzal

a céllal jött létre, hogy a közös feladatellátásban résztvevő településeken élő gyermekek, tanulók

számára tegye elérhetővé a pedagógiai, szakmai együttműködés előnyeit, szervező

tevékenységével járuljon hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez.

A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményként működik, mely

biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált és integrált óvodai nevelését, sajátos

nevelési igényű tanulók általános iskolai szegregált és integrált nevelését-oktatását, egységes

gyógypedagógiai, módszertani feladatként utazóhálózatot működtet, fejlesztő iskolai oktatást lát

el, külön telephelyen.

Az intézmény alapadatai

Az intézmény neve

hivatalos név:

Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény

Az intézmény székhelye

6723 Szeged, Sólyom u. 4.

Az intézmény feladatot ellátó intézmény egységei

Általános Iskola

Óvodai nevelés

Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat)

Fejlesztő iskolai oktatás

1.Az intézményegység nevelési programja

1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja,

feladatai, eljárásai

1.1.1 Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység célja Intézményünk olyan egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mely ellátja a sajátos

nevelési igényű gyermekek közül: az enyhe értelmi fogyatékos, a középsúlyos értelmi

fogyatékos, a beszédfogyatékos, a testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás, hallás),

autizmus spektrumzavarral küzdő, az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,

figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek speciális oktatását-nevelését,

valaminta különleges gondozási igényt figyelembe vevő sajátos fejlesztést.

Az óvodacélkitűzései, hogy az óvodás korú (3-7 év) gyermekek sokoldalú, harmonikus

fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori, és egyéni

sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.

Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók

képességfejlesztése a habilitáció, a rehabilitáció, valamint azon törekvés, mellyel felkészítjük

őket a társadalomba való beilleszkedésre, helytállásra.


4

A célok rendszerében kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót - az állapotához igazított -

gyógypedagógiai megsegítéssel eljuttatni az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes

befejezéséhez. Célunk, hogy az alapfokú iskoláztatás idején a tanulók az életkoruknak,

fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő, teljes körű gyógypedagógiai, pedagógiai

ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és

rehabilitációs foglalkozásokon, valamint a gyermekvédelem, kulturális, szociális hátrányok

enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között.

Nevelési-oktatási és képzési célok

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés

Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése

A feladat és szabálytudat erősítése

Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása

A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása

A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása

Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése

A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a

kortárscsoport felfedezése

Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet

fejlesztéséhez

A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése

A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a

pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól

véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása

Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról

Az általános műveltség elemeinek gazdagítása,

ismeretek szélesítése strukturálódása, megerősítése

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása

Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra

Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása

Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása

A jól működő képességek fokozott fejlesztése

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása

A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek

megteremtése

A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása

A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem

fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a

családdal közösen

Céljaink között kiemelt helyen szerepel még:

Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejlődésének segítése.

A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek

maximális fejlesztése

Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb

mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre


5

Egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció,

logopédia, szakköri tevékenység, tehetséggondozás).

Gyakorlatorientált cselekedtetésen alapuló tevékenység biztosítása a tanulók munkára

nevelése érdekében.

Tanulóinkban a megismerési vágy felkeltése, az egyéni megsegítésen alapuló

ismeretszerző tanulás biztosítása, a belső motivációs rendszer aktivizálásának elősegítése.

Legyenek gyermekeink adottságaikhoz képest testileg-lelkileg kiegyensúlyozott,

egészséges fiatalok.

Váljon igényükké a szép elfogadása, megóvása, megteremtése. A természet és az alapvető

emberi értékek megismerése, megóvása, megteremtése.

Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai a tanulók nevelésében:

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten

Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas

kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelés

birtoklása

Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített

környezetünk, értékeink felismerése, környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és

megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is

Az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan törekvés a továbbtanulásra, reális

tervek és elképzelések alapján, tanácsadás a társadalomba történő beilleszkedés segítése

érdekében

Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés, visszaélés elkerülése

Erkölcsös viselkedés társakkal szemben: önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom

Szokások, hagyományok elfogadása, megbecsülése

A népcsoport, a gyökerek elfogadása, az értékek felismerése óvása

A rongálás megfékezése, elítélése, saját helyzettől, képességtől függően

Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, az iskolai

hovatartozás megbecsülése, oldott viselkedés az iskolai környezetben

Konfliktusok kialakulásának megelőzése

1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei

Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai munka alapelvei:

Nyitott iskola, szakmai nyitottság a gyermek, a szülő és a társadalom felé

A szülők és az iskola közötti partnerkapcsolat megteremtése

A hátrányos megkülönböztetés elkerülése, a pozitív diszkrimináció elősegítése

A pedagógus titoktartási kötelezettsége a mindenkori törvény szerint

Korszerű ismeretek nyújtása a tanulók szükségleteinek, a társadalmi, szülői elvárásoknak

megfelelően

Az Irányelvben leírt alapelvek, tartalmak, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú

megsegítésére történő alkalmazása

Tanítás-tanulás folyamatában érvényt szerezni az egyes tanulók különleges gondozási

igényének, speciális nevelési szükségletének

Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában érvényesüljön a sajátos fejlesztő korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás

A tolerancia mindenkori megvalósítását helyezzük előtérbe


6

Pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal biztosítjuk a tanuló önmagához mért fejlődését

Differenciált tanulási és tanítási folyamatot alkalmazunk

A tananyag különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé teszi az

egyéni ütemű haladást

Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, az önértékelést

A projektív alapú személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan

értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanulási-tanítási folyamatban nem derül ki

A kooperatív tanulási technikát alkalmazzuk minél szélesebb körben, mely fejleszti a

gyermek felelősségérzetét, együttműködési készségét

megfelelő tanulásszervező formákkal a differenciált fejlesztést biztosítjuk

sokoldalú szemléltetést, tapasztalatszerzést biztosítunk az egyes tantárgyakhoz

kapcsolódva

a szülők és az iskola közötti partnerkapcsolatot megteremtjük

a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően ellátás biztosítunk - oktatás,

étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok,

tehetséggondozás, idegen nyelv tanulása területén,

a tanítás- tanulás folyamatában az egészség megóvásának, környezetünk védelmének

kiemelt szerepet juttatunk

feladatunk a diákokat bevonni iskolai életük szervezésébe

a tanulókat és szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a tanulók iskolai tevékenységének

fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről

a törvények és szabályzók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése,

működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése kiemelt feladatunk.

1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten

Alsó tagozat:

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés

Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése

A feladat és szabálytudat erősítése

Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása

A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása

A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása

Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése

A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a

kortárscsoport felfedezése

Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet

fejlesztéséhez

A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése

A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a

pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére

Felső tagozat:

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól

véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása

Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról

Az általános műveltség elemeinek gazdagítása,ismeretek szélesítése strukturálódása,

megerősítése

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása


7

Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra

Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása

Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása

A jól működő képességek fokozott fejlesztése

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása

A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek

megteremtése

A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása

A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos

fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.

Legfontosabb alapelvünk a folytonosság. A közös köznevelési feladatellátásba bekapcsolódó

intézményünk őrizze meg hagyományait, sajátos arculatát, programjait, és ezeket fejlesszük

tovább úgy, hogy a gyermekek, tanulók javára éljenek a szakmai, pedagógiai együttműködés

adta lehetőségekkel.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célja:

• Mérsékelje a mentális rendellenességek és zavarok előfordulási arányát a környezet

alakításával és az egyén problémamegoldó képességének erősítésével,

• Csökkentse a maradandó károsodások kialakulásának lehetőségét

Területek:

Önismeret /megismerni önmagát, társait/

Én és helyem a környezetben /tájékozódás a környezetben/

Egészséges és biztonságos élet

Veszélyeztető tényezők

Önmagunk megvédésének lehetőségei, ezek felfedezése

Megvalósítása:

• Tanulmányi munka keretében az adott témákhoz kapcsolódva

• Délutáni foglalkozások keretében az adott helyzetek feldolgozásával és tervezett

foglalkozások keretében

• Szakkörön- támaszkodva az egyéni érdeklődés és tehetség adta lehetőségekre

• Szülők tájékoztatásával, bevonásával

• Kapcsolattartás az elballagott tanulókkal

• Tanácsadás az életbe való beilleszkedéshez

• Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon

A feladat lebontása képzési szakaszokra:

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók:

alsó tagozat

- A pszichikus funkciók fejlesztése

- Képességek fejlesztése a közvetlen tárgyi és érzéki tapasztalatok által (motoros,

kognitív, kommunikációs: verbális és nonverbális)

- Szociális készségek fejlesztése: önkiszolgálás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás segítése

társsal és felnőttel egyaránt, együttműködés kezdetleges formáinak a megalapozása,


8

segítő magatartás megerősítése, érzelmek kifejezésének szabályozása, szabály és

normarendszerek hasznosságának felismertetése, eszközhasználat alapjainak elsajátítása

- Játékszeretet, alkotói vágy fejlesztése

- Az egészséges életmód alapjainak megismertetése a tanulókkal

- Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése

- A tanulók önértékelésének elősegítése, fejlesztése

- A cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése

- A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása

felső tagozat:

- Önálló tanulási tevékenység kialakítása

- Tanulási technikák hatékony használatának az elsajátíttatása

- A szociális kompetencia erősítése valamennyi, a korábbiakban felsorolt területen

- Tervezés

- A megismerési módszerek további fejlesztése

- Céltudatos feladat, és munkavégzés kialakítása

- Iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása

- Felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre

- Törekvés a szociális kulturális hátrányok felszámolására, a teljes mértékű integrálódásra

Értelmileg akadályozott tanulók:

alsó tagozat:

- A pszichés funkciók fejlesztése

- Képességek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés által (motoros, kognitív,

kommunikációs)

- Szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok korrekciója, az egyéni

megsegítés hangsúlyozása

- Szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominálása során

- Önkiszolgálás megalapozása: étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások

- Játékra nevelés, egyszerű szabályok betartása, utánzásos cselekvések

felső tagozat

- A mindennapi életben használatos jel, és –szimbólumrendszerek értésének, és

alkalmazásának megalapozása

- A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása

- Az önkiszolgáló tevékenység hangsúlyozása

- Igény kialakítása a szabadidő hasznos eltöltésére

- A már meglévő ismeretek fokozatos bővítése

- Az alapvető társadalmi norma és szabályrendszerek betartása

- Életvezetést segítő technikák alkalmazása

Személyiségfejlesztés autizmussal élő tanulók esetében:

A fejlesztés elvei

A fejlődési szemlélet fontossága

Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési

fokozatok nem feltétlenül épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között lehetnek

szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A


9

deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki,

melyek szakszerű, specifikus oktatási, terápiás módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak.

A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az

egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg.

A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs

területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a

tanítási célok fontossági sorrendjét megállapítsa a pedagógus.

Speciális megközelítés a tanításban

Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és

kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve.

A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal.

Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő lehető

legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani.

Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni

kell, melyben funkcionálisak.

Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre,

speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából.

Protetikus környezet kialakítása

A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan,

miért mennyi ideig tegyen.

Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök,

információhordozók alkalmazása szükséges.

A fejlesztés formái

- Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos

formában.

- Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben.

- Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban akadályozott osztályokban.

A fejlesztés fő területei

A fejlesztés három szakaszból áll. A fejlesztést minden esetben az első szakaszra kell építeni.

Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem meghatározható.

A fejlesztés üteme függ a tanuló fejlődési eredményétől, képességeitől.

Első szakasz

Fő célja a habilitáció. Egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú tervre épül.

Szociális készségek, szociális beilleszkedést befolyásoló készségek:

- taníthatóságot megalapozó készségek, öntudat, kapcsolatteremtés;

- szabadidős készségek (szabadidő önálló és társas eltöltése)

Kommunikáció/szociális viselkedés:

- beszéd előtti (preverbális), csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása;

- szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel)

- alternatív kommunikáció használatának tanítása;

- tanulási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.

Kognitív fejlesztés:

- elemi ismeretek, fogalmak;

- szociális-kognitív készségek fejlesztése;

- egyszerű aktivitásformák kialakítása;


10

- az elsajátított képességek önálló, illetve más összefüggésben való használata;

- képességek alkalmazása más környezetben.

Szenzomotoros készségek fejlesztés:

- testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása;

- testmozgások célszerű összehangolásának tanítása;

- módszerek tanítása, melyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb

sztereotípiáit.

Fejlődési funkcióelmaradások, elemi pszichoszomatikus funkciók, önkiszolgálás:

- alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés).

Tantárgyi ismeretek:

- számolás, mérés előkészítése, elemei;

- olvasás-írás előkészítése, olvasás-írás elemei;

- környezetismeret részterületen történő fejlesztés

Második szakasz

Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásban való minél önállóbb részvétel.

Az előző szakasz területei bővülnek:

- képességek szinten tartása és önállóság fejlesztésével;

- szociális/kommunikációs kognitív fejlesztés,

- önellátás körének bővítése;

- házimunka;

- munkára, tanulásra nevelés megalapozása.

Harmadik szakasz

Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző

képesség elérésének megalapozása.

Az előző szakasz területei bővülnek:

- képességek szinten tartása, fejlesztése;

- tantárgyi ismeretek;

- önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció;

- munkára nevelés, pályaorientáció.

A fejlesztés formái

- Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és

kiscsoportos formában.

- Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben.

- Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban és értelmileg

akadályozott osztályokban.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos

egészségnevelési tevékenység. Ezt az irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk

egészségfejlesztési programját, amelynek kulcsterületeiként tekintünk a következő feladatokra:

az egészséges táplálkozásra nevelés,

az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,


11

a mentális betegségek megelőzése,

családi életre nevelés,

az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása.

Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával

kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját

szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és

beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát.

Az iskola nevelési programjának részeként – az előző tanévekhez hasonlóan – direkt és

indirekt módon szeretnénk tovább folytatni az egészséges életmódra nevelést.A betegségek

megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos az orvosi

szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén szülővel,

osztályfőnökkel, iskolavezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket megteszi.

1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia)

egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek felismerése és ismerete

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat)

elsősegély-nyújtási ismeretek

tanulás és tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság)

szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély)

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki-,

természetismeret óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Ezt a feladatot az iskolai védőnő és a pedagógusok látják el.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a

veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,

felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) Szervezetten, a természetismeret tanmenet részeként.

b) Osztályfőnökök által választható módon


12

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén alakul

ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való

gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink

igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.

Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:

Nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó programok:

- Pákozdi csatára emlékezés

- Aradi vértanúkra emlékezés

- az 1956-os forradalom megünneplése

- Kommunizmus áldozatainak emléknapja

- Március 15-re emlékezés

- Holocaust áldozatainak emléknapja ,

- Szeged napja

- Nemzeti összetartozás napja

Környezeti nevelés programjához kapcsolódó, környezetvédelemmel kapcsolatos programok,

megemlékezések:

- Takarítási világnap

- Állatok világnapja

- Föld napja

- Víz világnapja

- Madarak fák napja

- Zöld Manó környezetvédelmi program

- Szitakötő irodalmi, környezetvédelmi program

Egészséges életre neveléshez kapcsolódó programok:

- Fogászati vetélkedő

- Szüreti mulatság (Gyümölcs buli)

Néphagyományokhoz és egyházi ünnepekhez kötődő programok:

- Mikulás, karácsony, húsvét

- Farsang, pünkösd

- Lucázás, betlehemezés, kiszebáb égetés

Sportprogramok:

- Mozgásélménynapok hasonló típusú megyei intézmények között

- Őszi, karácsonyi, húsvéti váltók

- Sportrendezvények:labdarúgás,atlétika,asztalitenisz, „Kapkodd a lábad” (alsó

tagozatosok számára), megyei, regionális és esetleges országos felmenő rendszerben.

- Úszás, lovaglás


13

- Challengeday (Kihívás napja)

Családokkal történő kapcsolattartás programjai:

- Ismerkedés a leendő elsős tanulókkal

- Anyák napja , nyílt nap

- Szülőklub

- Családi nap, gyermeknap

- Alapítványi estek

- Down-syndroma napja

- Autizmus napja

- Sérült gyermekek napja

Irodalmi rendezvények:

- Őszi szavaló délután

- Szavaló versenyek

Kapcsolattartás más intézményekkel:

- Esélyegyenlőség napja (Tolerancia nap)

- Integrált kutyás játszóház

Szabadidős programok:

- délutáni foglalkozásokon: klubfoglalkozások

- Szakkörök

- Bábszínház, színház, múzeum, kiállítások látogatása

- Könyvtárak látogatása

Tanulmányi versenyek:

- A tanulásban akadályozott 6-7. osztályos tanulóknál házi tanulmányi versenyek, a

komplex tanulmányi verseny iskolai csapatának válogatása, a megyei, esetlegesen az

országos versenyre.

- Az értelmileg akadályozott tanulóknál a Koncz Dezső Tanulmányi Verseny házi,

regionális és esetlegesen az országos fordulója, az iskolai csapat válogatója

A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása az

intézmény céljai között szerepel.

Ehhez sokoldalú gyakorlási színteret igyekszünk biztosítani tanulóink számára, kihasználjuk

az iskolai élet adta lehetőségeket, illetve iskolán kívüli tevékenységek biztosításával a jövőbeli

sikeres társadalmi beilleszkedést.


14

Az iskolai közösségfejlesztés fő területei

- Tanórák:(szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák)

- Tanórán kívüli foglalkozások: séta, kirándulás, délutáni foglalkozások

- Diákönkormányzati munka

- Szabadidős tevékenység

Feladatok és tevékenységek az alsó tagozaton

• tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, közösségekről

• iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, együttműködés a társakkal, pedagógussal

pl. teremrend, tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, tanórai

megnyilvánulás, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglakozások terén

• pozitív szokásrend kialakítása az önellátásban, öltözködésben, az elemi tisztálkodásban

• a felelősi rend értelmezése, a saját társak felszerelésének óvása.

Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg,

az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása, a tanulók formálásának

fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, megértett szokások

gyakorlása következik. A gyakorlás különféle színtereken, pl. osztályban, tornateremben,

öltözőben, ebédlőben, közös helyiségekben, orvosi rendelőben, játszótéren, utazásnál,

kirándulásokon, kulturális programokon realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén

képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. Ezek elsődlegesen a harmadiktól

ötödik évfolyamokon érvényesülnek:

• Az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már a belsővé válás szintjén

működnek

• A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a

barátságokra, egymás problémáinak kezelésére, közösségfejlesztésre

• Erősítjük a korosztályok közötti kapcsolatot testvérosztályok kialakításával: kirándulás,

szabadidős programok alkalmával

• Az intézmény eredményeit csak valamennyi pedagógusának, pedagógiai segítőinek

egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó

a családi háttér megnyerése

• Kulturált magatartási formák intézményen belül és intézményen kívül

• Tiszteletadás a felnőtteknek, beszédkultúra erősítése

• Önbíráskodás elkerülése

• Házirend betartása

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai

Kötetlenebb tevékenység formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, délutáni

szabadfoglalkozások a közösségfejlesztés kiváló területei

- nevelje a tanulókat egymás segítésére

- a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok,

tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget

- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait

- sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez

- séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti szeretetet, felelősség érzést

Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a nevelőtestület dönt:

- a tanulói (szülői) igények ismeretében (előző évi felmérés alapján)

- a rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve

- a tanulók tehetségét mérlegelve


15

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja:

• Délutánifoglalkozások: 1-8 évfolyamon

• Alsó tagozat: játékos ügyességi versenyekre, bemutatókra való felkészülés.

• Felső tagozat: atlétika, asztalitenisz, kispályás labdarúgás, versenyekre, házibajnokságokra

való felkészítés.

• Egyéni fejlesztés - egyéni fejlesztési terv szerint, a rászoruló tanulók számára

• Informatika - a felső tagozat számára

• Angol nyelv felső tagozatosok számára

• Tanulók érdeklődési körét figyelembe vevő szakkörök (kézműves foglalkozás,

kisgazdasszony szakkör, tánc-dráma, természetjáró, báb-, mesemondó szakkör)

• Iskolán belüli könyvtári foglalkozások

• Egészségvédelem, egészségnevelés

• Hitoktatás az egyházak által delegált oktatókkal

• Sportversenyek, bajnokságok

• Tanulmányi (alsós, felsős, országos felfutású) versenyek

• Kulturális (szavaló, mesemondó, évfordulóhoz kapcsolódó) találkozók

• Sport (házibajnokságok, országos felfutású sportversenyek)

• Tanulmányi kirándulások

• Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás

• Vadaspark rendszeres látogatása - Zoo-foglalkozások (tananyaghoz kapcsolódóan)

A foglalkozásokról minden tanév kezdetén írásban tájékoztatjuk a tanulóinkat. A jelentkezés

is írásban történik, a szülő jóváhagyó aláírásával.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

osztályozó vizsgák lebonyolítása,

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,


16

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg

minden tanévben.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart

az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységek

1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

A gyógypedagógia sérülés-specifikus módszerei, terápiás attitűdje segíti a beilleszkedési,

magatartási nehézségek személyre szabott enyhítését, kezelését. Tanulóink esetében az

önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése szükséges, mely biztató, fejlesztő irányú, és a

pozitívumokat hangsúlyozza. Követelményeink, az elvárások személyre szabottak és nem

csupán egy külső norma részei, mely mindig a gyermekek fejlettségének megfelelő. Egyéni,

csoport- és iskolai szinten változatos pedagógiai-pszichológiai módszerekkel, programokkal

segítjük tanulóinkat, melyek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára az önkifejezésre,

értékeik kibontakoztatására, a tehetség felkarolására, a kreatív képességek fejlesztésére,

sikerélmény szerzésére. A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdésében a szülő és az iskola

azonos szemlélete, közös törekvései és szoros együttműködése vezetnek sikerre.

Amennyiben a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát, szükség és egyéni

indokoltság szerint együttműködünk:

- szakemberekkel: klinikai pszichológussal, neurológus és pszichiáter szakorvossal,

kórházzal,

- Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal,


17

- Területi Gyermekvédelmi Szolgálattal

- Gyermekjóléti Szolgálattal

- ÁNTSZ-szel

Tevékenységeink:

• magatartászavarok megfigyelése, diagnosztizálása, elemzése

• alapvető viselkedési szabályok megismertetése, kialakítása

• társas viselkedés szabályainak megismertetése és alkalmazása

• önismeret, önfegyelem kialakítása

1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység:

Célja:

Az egyes területeken nyújtott kiemelkedő képesség, készség további fejlesztése.

Tehetséggondozási területek:

- Tanórákon történő differenciált foglalkozások.

- Tanórán kívüli lehetőségek (szakkörök, foglalkozások, programok)

- Szabadidős tevékenységek (program, verseny, rendezvény stb.)

Iskolánk egyéni, kiscsoportos és szakköri foglalkozásokat szervez különböző kézműves, tánc,

hangszeres zene, ének, sporttevékenységi körökben stb.

Tanulóink kiállításokon, ünnepélyeken, alapítványi rendezvényeken és sportversenyeken

bizonyíthatják tehetségüket, felkészültségüket.

A kötelező tanítási órák kiegészülnek azokkal a nem kötelező (választható) tanórák

csoportjaival, amelyeket a szülők, a tanulók igényei és a jelentkezések alapján szervezünk. A

tervezésnél figyelembe vesszük szakmai hagyományainkat, valamint a pedagógusok szakirányú

továbbképzésen megszerzett ismereteit. A fejlesztő csoportok száma a tanuló különleges

gondozási igénye szerint szerveződik, ezért félévenként, évenként változhat.

1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

Iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű családban él.

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az intézményi élet egészét. Mindez

megkívánja valamennyi nevelőtestületi tag részvételét a gyermek és ifjúságvédelmi

feladatokban. Célunk, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését és

őrködjünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett, s ha

szükséges, javaslatot tegyünk védő-óvóintézkedésekre.

Iskolánk gyermekvédelmi felelőse hivatott arra, hogy kiemelt figyelemmel kísérje hátrányos

helyzetű tanulóinkat. Személyén keresztül az iskola közreműködik a tanulók

veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.

Ennek folyamata:

- Szűrés-családlátogatás, szülővel való beszélgetés alapján.

- Prevenció: problémafeltárás után aktuális tanácsadás, jogszabály értelmezés, kérvényezés.

Ha az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat, külső

intézmények segítségét kéri.


18

Feladatunk egyes területeken a gyermekek eltérő életkori szakaszaiban. (6-12 életév)

Gyermekekkel kapcsolatos védelmi feladatok:

• A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, egészséges életmód, pihenés,

önellátás, önkiszolgálás) feltételeinek biztosítása a családban és az iskolai környezetben.

Az egészséges fejlődéshez szükséges nevelési légkör biztosítása, a testi épség megóvása

családon belül, családlátogatások alkalmával felvilágosítás problémás esetekben

• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az

iskolaorvosi szolgálat keretében

• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása

(ügyelet, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás)

• A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatási lehetőségek

felkutatása, a hozzájutás segítése

• Segítségnyújtás a kulturált szabadidő-eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek

megfelelő rendezvényeken történő részvételhez

• Folyamatos felvilágosító tevékenység a szülők részére a fogadóóra keretében

• Tanácsadás a szülők számára

• Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben

• A rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén eljárás

kezdeményezése

• A kisebbségből érkező gyermekek számára kulturális, szociális hátrányaik csökkentése

érdekében a szabályok, normák elfogadásáért folyamatos segítségnyújtás.

Serdülőkorúak ellátásával kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek:

A hátrányos helyzetű fiatalok életformájának folyamatos ellenőrzése, nyomon követése.

Felvilágosító tevékenység az egészségre ártalmas, káros anyagokról.

Szociális helyzetük nyomon követése, lehetőségekhez mérten történő támogatásuk. A

rendszeres iskolába járás ellenőrzése, a pályaválasztás segítése.

Nyílt érzelmi feltárás, problémamegoldás. Segítségnyújtás az étkeztetés, egészségügyi ellátás terén.

Együttműködés az ifjúságvédelmi tevékenységet kifejtő városi önkormányzati és más

gyermekvédelmi szervekkel, szervezetekkel

1.6.4A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen

elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez

igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a

módosult pszichés funkciókat.

A foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük:

• Tanulóink egyéni fejlesztésében figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos

nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési

tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a

kiegészítő szolgáltatásokat.

• Az egyéniesített nevelés - differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban

- a tanórákon kiscsoportos foglalkozásokon az egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon

valósul meg, egyéni fejlesztési tervek alapján.

• Az egészségügyi okból történő hiányzások után a lemaradások csökkentése és

felzárkóztatás.


19

• A heti órakeret elosztása szükségletek szerint folyamatos felülvizsgálattal történik. Az

elmaradás területén gyakorlattal rendelkező szakember (pl: szomatopedagógus,

pszichopedagógus, logopédus, gyógytornász, tiflopedagógus, szurdopedagógus,

konduktor) segít a felzárkózásban.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok

Az iskola több tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből,

családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják.

A szociális hátrányok magatartási és beilleszkedési zavarok enyhítésének rendszere az iskolánkban:

• a szociális hátrányok feltérképezése személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérése

• a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre

• családok meglátogatása, szakember segítségének kérése

• a tanítási napokon a tanítás kezdete előtt ügyelet szervezése programok biztosítása a dolgozó

szülők, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élő tanulók számára

• Az őszi- téli- és tavaszi szünetben ügyelet és program biztosítása a dolgozó szülők

gyermekei számára

• Délutáni foglalkozások biztosítása az 1-4. évfolyamon valamennyi tanuló részére

• az étkezési térítési díjak támogatási lehetőségeinek feltérképezése

• igény és szükséglet szerint délutáni foglalkozás szervezése 5-8. évfolyamon

• szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére

• lehetőséget biztosítunk a tehetségesebb tanulók differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására

• sportkör működtetése az állóképesség javítása érdekében, s a tehetséges tanulók

eredményességének elősegítése

• tájékoztató, felvilágosító programok kidolgozása a káros szerekkel kapcsolatosan, a

tartalmak beépítése az osztályfőnöki órákba és az egészségnevelésbe

• hatékony ifjúságvédelmi tevékenység

• felvilágosító munka a szülők részére: különböző támogatási lehetőségek megismertetése

• az intézmény alapítványának sokoldalú tevékenysége a szociális hátrányok enyhítésére

• közös program a szülőkkel, családi nap, nyílt nap, alapítványi est.

A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre:

• a pályaválasztási ismeretek beépítése a felső tagozaton zajló oktató-nevelő munkába

• önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos elemzése

• választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, a szülőkkel

• tájékozódó látogatások nyílt napok keretében

• egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban

• pályaalkalmassági vizsgálatok, egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával

• a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása


20

A szociális hátrányok leküzdésére szolgáló programok rendszere éves szinten

Feladatok, programok, tevékenységek A megvalósítás ideje, helyszíne, formái

1. A jól működő funkciók, az érintetlen

képességek megkülönböztetett fejlesztése

- zenei, művészeti képességek

- sport, mozgás, torna, úszás, tánc

- informatika

2. Drog- bűnmegelőzési program

3.Pályaorientációs tevékenység

4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők

5. Kirándulás, természetjárás

6. Felvilágosító munkaszülők részére:

- szociális juttatás

- nevelési tanácsadás

7. Pályázatok figyelése

- helyi támogatások, városi, intézményi,

alapítványi,országos pályázatok

Éves program szerint, az iskolában tanórán

kívülitevékenységben

Klub és szakköri tevékenység program szerint

Az osztályfőnöki munkában, diák-

önkormányzati tevékenységben, az

iskolaorvossal együttműködve

Osztályfőnöki és gyakorlati ismeretek órákon

folyamatosan. Szülői értekezleteken,

iskolalátogatásokon a szülők bevonásával

Osztályszintű kirándulás, éves terv szerint,

természetjárás ősszel,tavasszal

A tanév elején – azosztályfőnök

közreműködésével

Folyamatosan, igény szerint

Folyamatosan a programoknak megfelelően

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott

esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető

jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési

folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési

folyamat befolyásolására. A tanulók jogaikat, s kötelességeik teljesítését a diákönkormányzaton

keresztül gyakorolhatják. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül

érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. A diákönkormányzat

tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének

beszerzése a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata. A fentieken túl a diákság többségét

érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a

véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott

javaslatokat az osztályfőnök juttatja el a diákönkormányzatot segítő pedagógus felé.

A diákönkormányzatnak szerepe és jelentősége a mi iskolánkban a házirend kialakításában,

annak betartásában van. Jelentős az ellenőrző, értékelő szerepe. Sokat tesz a tanulók szabadidős

tevékenységének értelmes, hasznos kialakítása, eltöltése érdekében. Programját az évente

meghatározott, s a gyermekek igényeit figyelembe vevő munkaterv szerint végzi. A diákok

közösségét a diákönkormányzat-vezető pedagógus segíti, aki szintén tagja a tágabb


21

iskolavezetésnek. Minden tanulócsoport delegál 1 fő diákönkormányzati képviselőt, aki közvetít

a diákönkormányzat és a tanulócsoport között. A tanulóknak joga van a DÖK-on keresztül

tanévenként 1 tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésére, a DÖK-öt segítő

pedagógus támogatásával, a nevelőtestület véleményének kikérése mellett.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a

tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat

megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről

információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal

elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái

Az iskolánkba járó tanulók szülői háttere rendkívül heterogén. Nagy erőfeszítéseket kíván

nevelőinktől a hozzájuk való közeledés. Ennek színterei: a családlátogatások, évente két

összevont, illetve osztály szülői értekezletek szükség szerint, közös rendezvények, családi

napok, nyílt tanítási napok. Iskolánkban a havonta tartandó fogadóóra lehetőséget ad a

szülőknek arra, hogy a nevelőket felkereshessék. Az intézmény nem csak partnere a szülőknek a

gyermekük nevelésében, hanem a rászorultság függvényében a támasza is.

Szülői értekezlet

Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket

gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában

jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is

előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének

alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete,

problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői

értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének

megtalálására.

Fogadóóra

Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről,

magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat

adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő

négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat

minden hónapban, délutáni időpontban tartjuk.

A szülők írásos tájékoztatása

A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről,

valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi

eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az


22

iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan

figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket.

A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén

tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és

más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség

lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és

más felszerelésekről.

A szülői munkaközösség

A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely

átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési

szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga

választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület

javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt

nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola

hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is.

1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel

A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti

és működési szabályzat jogkörébe tartozik. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az

intézmény fenntartójával, valamint működtetőivel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. Az

intézményegység támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját

ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot

tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi

szolgáltatóval, a pedagógiai szakszolgálatokkal és pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A

kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben az igazgató, az intézményegységet

érintő kérdésekben az intézményegység vezető-helyettes a felelős.

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének

szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga

(osztályozó vizsga, javítóvizsga)


23

követelményeit,

részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

és az értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg,és a helyben szokásos módon

nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a

köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-

ainak rendelkezéseire.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi

vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az

intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

javítóvizsgákra

vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az intézménybe való felvétel, átvétel alapja a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitáció Bizottság javaslata. Helyhiány esetén a gyermekek, tanulók előjegyzésre kerülnek.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

Az intézménybe felvétel csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság javaslata alapján lehet.

1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások

A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az

iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá.

Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának

fejlesztése.

Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők:

a diáksportkör

a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások.


24

1.12.1 Diáksportkör

Célkitűzései:

* az egészséges életmódra nevelés

* sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak

* szervezett, egészséges programot biztosítani a szünidőre

* diákolimpiákon való állandó részvétel

* minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.

Feladatai:

* eredményes szereplés a különböző sportversenyeken

* az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása

* kapcsolattartás a városi és a hasonló típusú többi intézménnyel.

1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások

Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem

valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a

nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása.

Feladatai:

környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások

sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása

állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység.

A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme.

Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a

tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges

finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. A tanulmányi

kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítás nélküli

napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai

foglalkozásokat.

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettantervek megnevezése

Az iskola a következő adaptált kerettanterveket használja, melyek pedagógiai program

mellékletét képezik:

- Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára (ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló

Általános Iskola által kidolgozott tanterv) 17/2004.(V.17) OM által kihirdetett kerettanterv


25

- Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tanterve (Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános

Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest által

kidolgozott tanterv) 17/2004.(V.20.) OM által kihirdetett kerettanterv

- Kerettanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista/autisztikus gyermekek számára –

Autizmus Alapítvány Kerettanterve

A helyi tantervek használata érvényes a miniszter által kiadott kerettantervek bevezetéséig. Az

új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik az 1. és 5. évfolyamtól kezdődően.

A mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben, a 2012/2013-as tanévtől került

bevezetésre, az 1. és 5. évfolyamon.

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 11. melléklet - Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási

intézmények számára

11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8.

évfolyam)

Az új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik a 2013/2014-es tanévtől, az 1. és

5. évfolyamon, minden tagozaton.

A KNT 47.§, valamint a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelettel kiadott a SNI gyermekek/tanulók

nevelésének/oktatásának irányelve 8. pontja alapján az autista spektrum zavarral küzdő

gyermekek/ tanulók számára a neveléshez, oktatáshoz autista specifikus helyi tantervet

használunk.

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/enyhe/index_sni_enyhe.html

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/kozep/index_sni_kozep.html

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/kozep/index_sni_kozep.html


26

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

Óraterv a helyi tantervhez- tanulásban akadályozottak

Tantárgyak

Évfolyamok

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7+1 7+1 6+1 7 4+1 4+1 4 4+1

idegen nyelv - - - - - - 2 2

Matematika 4 4 3+1 4 4 4 3+1 4

erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek

- - - - 2 2 2 2

hon-és népismeret - - - - 1 - - -

Környezetismeret 2 2 2 2

- - - -

Természetismeret - - - - 2 2 4 4

földrajz - - - - - 1 2 2

ének-zene 2 1 2 2 2 2 1 1

rajz és vizuális kultúra

1 2 2 2 2 2 1 1

informatika - - 1 1 1 1 1 1

életvitel és gyakorlati ismeretek

1+1 1+1 1 1+2 1+1 1+1 2+1 1+1

testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki óra - - - - 1 1 1 1

szabadon választható órakeret

2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31


27

Óraterv a helyi tantervhez- értelmileg akadályozottak

A nevelés-

oktatás-fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf. 2. évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4 5 5

Olvasás-írás 2+1 2+1 3+1 3+1 4 4 2+1 2+1

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2 2+1 3+1 3+1 3+1 3+1

Játékra nevelés 2+1 2+1 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2 2

Életvitel és gyakorlat 2 2 2+1 2+1 3 3

Természeti

környezet

Környezetismeret 1+1 1+1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-alakítás 3 3 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1

Informatika Információs

eszközök használata

1+1 1+1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4

Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31


28

Óraterv a helyi tantervhez – autista tagozat (értelmileg akadályozottak) A nevelés-

oktatás-fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf. 2. évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4 5 5

Olvasás-írás 2+1 2+1 3 3+1 4 4 2 2

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2+1 2+1 3 3 3 3

Játékra nevelés 2 2 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2+1 2+1

Életvitel és gyakorlat 2+1 2+1 2+3 2+3 3+2 3+2

Természeti

környezet

Környezetismeret 1+1 1+1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2+1 2+1

Informatika Információs

eszközök használata

1+1 1+1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4

Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31


29

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig

meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek

alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban

meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi

szempontokat vesszük figyelembe.

Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.

Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól

tanulhatók.

Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk.

A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé

tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek

kínálatának és állományának bővítésére.

A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető

nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a

tankönyvkölcsönzés megoldását.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, feladatai.

A habilitációs és rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási és tanulási folyamatban valósulhat

meg, amely az egyes gyermek, vagy csoport igényeitől függő pedagógiai -esetenként egészségügyi,

orvosi konzultációra épülő - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi lehetővé.

Célja:

A habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások javítják, esetenként helyreállítják a sérült

funkciókat. A szakértői javaslatban meghatározott kiemelt fejlesztési területek alapján a

hátrányokat csökkentik.

Módszerei:

- sérült funkciók helyreállítását segítő foglalkozások (emlékezet, figyelem,

kommunikáció, stb. fejlesztése)

- a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó foglalkozások, feladatok (vizuomotoros

koordináció, betűtanulás, összeolvasás stb.)

- szocializációs foglalkozások

- életvezetési terápiák, foglalkozások, programok


30

A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapotfelmérés

alapján megállapított szükségleteik szerint vesznek részt. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv

alapján történik, melynek feltétele a folyamatos konzultáció. A pedagógus rendszeresen

tájékoztatja a szülőket a fejlesztés eredményességéről.

Szociális képességek fejlesztése

A viselkedés elemzése, megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok

felismerése, értelmezése, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem

kialakítása. A kulturális hátrányok enyhítése.

Alkalmazott terápiák:

Dyscalculia, dyslexia, dysgraphia prevenció, terápia, Syndelar-módszer, mozgásterápia,

állatasszisztált terápia (kutyaterápia) Montessori pedagógia,

Ezeken kívül alkalmazzuk a pedagógus továbbképzéseken megszerzett szakmai tudást.

A képességfejlesztő munka megvalósításának színterei:

- Tanórán, osztálykeretben, differenciált foglalkoztatás keretében egyéni feladatadással.

- Fejlesztő órán: egyéni fejlesztéssel, kiscsoportos foglalkoztatás keretében.

- Kiscsoportos foglalkozás keretében: konduktív pedagógia, logopédia, stb.

- Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével (autista tagozat)

- Délutáni foglalkozás keretében: az egyéni fejlesztések gyakorló anyagának elvégzése

fejlesztő játékok beépítésével.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi

fogyatékos fiatalok

- szocializációja,

- eredményes társadalmi integrációja.

A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének

figyelembevételével - készíti el a fejlesztő tervet, amely a tanuló különleges gondozási igényére

épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó

- fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására,

- eszköztudás fejlesztésére,

- felzárkóztatásra,

- tanulási technikák elsajátítására,

- szociális képességek fejlesztésére,

- önálló életvezetésre irányul, és a foglalkozásokon, tréningeken keresztül valósul meg.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos

pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás

eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs,

rehabilitációs tevékenység során a fejlesztési tervek készítésekor és elemzésekor elsődlegesen


31

azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer

miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának

korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók

fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó

hátrányok csökkentéséhez.

Alsó szakasz

Az első pedagógiai szakaszban a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő

képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése. A beszéd tartalmi és formai oldalainak

megerősítése, a cselekvés szabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése.

Gondolkodási képességek fejlesztése:

A fejlesztések, tartalomban, mennyiségben, követik a tanulók életkori sajátosságait,

fejlettségét, az elvárható tudást.

- Pontos érzékelés kialakítása

- Összehasonlítás, több szempontú összehasonlítás

- Differenciálás, rendezés

- Emlékezetfejlesztés

- Figyelem fejlesztés

- Lényeges, megegyező és eltérő jegyek kiemelése.

- Összehasonlítások

- Relációkban való gondolkodás

- Verbális szint megerősítése

Motoros képességek fejlesztése

- testvázlat kiépítése

- testhelyzetek tudatos érzékelése

- testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben

- irányok, térbeli helyzetek felismerése

- finommozgások fejlesztése

- vizuomotoros koordináció kialakítása

- nagymozgások lendületes végzése

- egyensúly, ügyességi gyakorlatok

- mozgás kivitelezés, - tempó, erősség, ritmus szerint

Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása

- térbeli hely helyzet felismerése megnevezése

- időpont, időeszköz, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok

Kommunikációs képesség fejlesztése

- beszédindítás, beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra

- a beszéd technikai oldalainak fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal

- a fonematikus hallás fejlesztése /hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus /

- a szókincs gyarapítása aktivizálása

- az olvasás, írástanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások nehézségek korrigálása

- írásmozgás fejlesztése


32

Felső szakasz

Ebben a szakaszban a korrektív célú fejlesztés a megelőző évekre alapozódva folytatódik.

Színterei a tanórákon, valamint a tanórákon kívüli választható foglalkozásokon is

megvalósulhatnak.

A fejlesztés legfontosabb feladata a harmonikus személyiség kialakulása, az önfegyelem a

tudatos magatartás a céltudatos feladat és munkavégzés.

Hangsúlyossá válik az önálló tanulási képesség. Előtérbe kerül a verbális szint.

A kommunikációs képesség fejlesztése

- Összefüggő beszéd megerősítése

- Szövegalkotás szóban és írásban

- Okfeltárás, az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer

Tanulási képességek fejlesztése

- Szándékos, célirányos tanulás fejlesztése

- Önálló tanulási technikák, módszerek gyakorlása

- Önellenőrzés kialakítása

- Tanulási nehézség, kudarc leküzdése

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés

során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat,

elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek

megtalálásának, az egyéni fejlesztési terv kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis.

A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve - az

eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése.

Kiemelten:

- az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség,

tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,

- a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,

- a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő

hatásának érvényesítése,

- a mozgásállapot javítása, sporttevékenység.

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés

következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra,

fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

Ennek érdekében szükséges:

A központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar

- beszédzavar, beszédhiba,

- figyelemzavar,

- szenzomotorikum zavara,

- részképesség-kiesés,

- pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése;

- A pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése,

- A tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, a speciális szomatopedagógiai, konduktori

fejlesztése.


33

- A kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a

mindennapos testnevelésbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés;

- A diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a

kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni;

- Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre;

- Az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus

egyedi eszközök biztosítása;

- Alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció;

- A mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség,

egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.

Az autizmus-spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Autisztikus állapotuk lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek

minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

Társuló problémák főbb csoportjai:

- értelmi fogyatékosság

- beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar

- viselkedési problémák, pl. agresszió, autóagresszió.

Fejlesztésük folyamán a következő területekre kell figyelnünk:

Érzékelés

A gyermekek szélsőséges reakciókat adhatnak a kapott ingerekre. Ezek megértése és helyes

irányba terelése a pedagógus feladata. Mivel a tanár nem képes minden esetben befolyásolni a

környezetet, ahonnan a különböző ingerek érkeznek, ezért szükséges olyan specifikus oktatási

program, amely a gyermek tűrésszintjét növeli.

Figyelemfejlesztés

Az autista tanulók figyelem-problémája túlzott ingerszelektálás. Általában a környezetnek

csak egy leszűkített részére reagálnak. A pedagógusnak az alsó szakaszban a közös figyelmet

kell elérnie a gyermekkel.

Emlékezetfejlesztés

Az autista gyermekeknél gyakoribb a jó memóriaa személyes élményekre vonatkozóan,

valamint jó az epizodikus emlékezetük is. A világról való általános tudásuk azonban hiányos,

csak egy-egy részletet ragadnak meg és nem tudják ezeket a részleteket egy nagyobb halmazba

integrálni.

A velük foglalkozó pedagógusnak munkája során figyelembe kell vennie, hogy vizuális

emlékezetük jobb, mint a verbális, tehát a tananyagban élni kell ezzel a lehetőséggel.

Problémamegoldás

Az autizmussal élő gyermekek tanulásmódját az jellemzi, hogy szituációhoz kötött, és

ismereteit nem, vagy rosszul tudja új helyzetekre vonatkoztatni, vagyis általánosítani.

A gyermek nem képes olyan általános elvek absztrahálására, melyek irányíthatják a

stratégiaválasztást, hanem kizárólag a szituáció bizonyos vonatkozásaira reagál.

Pedagógusként arra kell figyelni, hogy a gyermeknek álljanak rendelkezésre alternatív

válaszok, és meg kell tanulnia, hogy a különböző helyzetek különböző megközelítéseket

igényelnek.


34

Szociális megközelítés

A specifikus tanterv biztosítja a gyermek számára, hogy megtanulja elviselni mások

közelségét, és a tanulási feladatokkal kapcsolatban együtt tudjon működni.

Nyelv

Az autista gyermekek rendszerint nyelvi nehézségekkel küzdenek, ezért nagyok a hátrányaik a

gondolkodás és tervezés területén. Gyakran nem figyelnek a felnőttek instrukcióira, így aztán

nem minden esetben sajátítják el a nyelv irányító funkcióját.

Utánzási készség fejlesztése

A jó verbalitású autista gyermek látszólag kiválóan utánoz. Ám az utánzás során pontosan

lekopírozza a mozdulatokat, de nem adaptálja őket saját vonatkoztatási rendszerébe.

Pedagógusként időt kell szentelni arra, hogy utánozni tanítsuk a gyerekeket.

Szociális kognició

Az autista gyermeknek problémát okoz az érzelmek felfogása, a másokkal való interakcióba

lépés, mások érzelmeinek átélése, és az emberi viselkedés megértése. Ennek

következményeként ezeknek a gyermekeknek gondot okoz a többiekkel való viszony, így egy

idő után csodabogárnak tekintik őket. Szociális szempontból alkalmatlanná válnak, s így

gyakran teljesen visszavonulnak a társas helyzetektől.

A velük foglalkozó felnőttnek törekednie kell arra, hogy szándékát a lehető

legegyértelműbben és legegyszerűbben fejezze ki és kerülje az ironikus és metaforikus

nyelvezetet. Meg kell őket tanítani, hogy meg tudja fogalmazni kívánságát, gondolatát.

Távlati cél az egyéni képességek mellett elérhető legjobb felnőttkori, szociális adaptáció és

önállóság feltételeinek megteremtése.

Cél és feladat a fogyatékos készségek kompenzációs- habilitációs fejlesztése, a fejlődési

elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, mindennapi gyakorlati készségek

és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével tanítása.

Legfőbb feladat a fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása. Fontos az adaptált környezet

megteremtése, a biztonságérzet kialakítása. A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró, vagy

veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. Felnőttkori adaptáció részeként munkára

való előkészítés.

Speciálismódszerek

- A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve a mért

intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen

készségprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon. A fejlődés

folyamatos követése fejlődési kérdőíven.

- Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása.

- Az idő, a tanítási helyzetek, tevékenységek gondos, pontos, gyermek által átlátható

strukturálása.

- Speciális egyéni motivációs rendszer kialakítása.

- Vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül és személyek

között.

- A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézségek miatt információ átadása a

gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól mindinkább független

módszerekkel és médiumokkal, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.

Tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése (pl. a

csoportos, vagy frontális tanítási helyzetekben való tanulás).


35

- A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt alternatív

problémamegoldásoknak a tanítása, a szerzett ismeretek, képességek folyamatos

elvárása.

- A tananyag kiválasztásánál fontos a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A

tanuló túlterhelésének elkerülése a felesleges információk kerülése.

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési

zavarok, és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.

Az akadályozottság megmutatkozhat:

- A beszédhangok helyes ejtésében

- A beszédészlelés, és megértés zavaraiban

- A beszédritmus sérülésében

- A grafomotoros vizuomotoros koordináció éretlenségében

- Az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben

Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció, a

beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek a következők lehetnek:

- megkésett beszédfejlődés

- diszfázia

- diszlália

- orrhangzós beszéd

- a beszédritmus zavara

- diszfónia

- mutizmus

- diszlexia

- diszgráfia

- súlyos beszédészlelési, és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott

előfordulása

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében

elsőbbséget kell biztosítani a segítő pedagógiai környezet megteremtésére.

A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció ajánlott tevékenységi formái:

- logopédiai egyéni és csoportos terápia

- szenzoros integrációs tréningek és terápiák

- kommunikációs tréningek

- bábterápia, drámaterápiás foglalkozások

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási

zavarral) küzdő gyermekek iskolai fejlesztésének elvei

A súlyos tanulási, figyelem- vagymagatartásszabályozási zavarok hátterében részképesség

zavarok, kóros figyelemzavar, iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók

kialakulatlansága, fejletlensége, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fönn. Nem

határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket: az egyes állapotok, a tünetek, tünet együttesek

komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános

tanulási zavarig terjedhetnek.


36

A fejlesztés alapelvei

- A sajátos nevelési igény kielégítése

- Gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli

- A tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik

- Az iskolai oktatás során érvényesíteni kell: a számonkérési, értékelési, és az egyes

tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségeit.

Kiemelt feladatok

- Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása

- Kudarctűrő-képesség növelése

- Az önállóság növelése

Nevelő - oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

A nevelés- oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az

alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei:

• a módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, célrendszerhez igazítjuk

• a módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz,

állapotához, szükségletéhez

• figyelembe vesszük az előzetes tudást, norma- és szokásrendet,

• A sérült gyermek személyiségét figyelembe véve a választott módszerek elsődlegesen

ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálnak.

• A meggyőző módszerek alkalmazására csak nagyon indokolt esetekben az egész

személyiséget figyelembe véve kerül sor

• a módszerek kiválasztásában szem előtt tartjuk, hogy az értelmileg sérült gyermekek

/tanulók/ számára a tapasztalatszerzésnek, a modellnyújtásnak, megerősítésnek,

gyakorlásnak, fejlesztő beszélgetéseknek, a tanítás-nevelés egész folyamatában jelen

kell lenni.

Hasonlóan fontos szerep jut a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez

kapcsolódó módszerek alkalmazásának. Megbízások, feladatok teljesítésére, a szabályok, a

szokások követésének, gyakorlásának az ellenőrzés és értékelés tevékenységeinek, az önállóság

kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés

tevékenységének gyakorlására, az alkotóképesség kibontakozására.

2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény

27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

– heti 3 kötelező testnevelés óra

– a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő testmozgás, táncfoglalkozás

– heti 2 óra tömegsport foglalkozás

– játékos, egészségfejlesztő testmozgás

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kellmegszervezni.

Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.


37

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások Az iskola minden tanulójának bármely választható tantárgy közül joga van élni a választás

lehetőségével. A törvényben előírt határidők betartásával a választható tárgyakat az iskola

meghirdeti, melyre a tanulók, ill. szüleik írásban jelentkezhetnek.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével

teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi

intézményes nevelésre, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a

társadalmi integrációt.

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év

végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év

végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a

tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az

érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának

értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2),

elégtelen (1),

Az értékelés fejezze ki a tanuló önmagához mért fejlődését, segítse őt a fejlődésben, motiválja a

teljesítményszerzésben, ne okozzon szorongást.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy

felzárkóztatásra szorul.

A többi évfolyamon minden tantárgyból számjegyes értékelést alkalmazunk, melyet

kiegészítheti szöveges értékelés is.

• A kiemelkedő teljesítményt tantárgyi dicsérettel jutalmazzuk. Az első évfolyam

ismétlésekor a tanuló az első évről iskolalátogatási bizonyítványt kap.

• Szülői kérésre sikeresen befejezett évfolyam megismétlésére is lehetőség van egy

alkalommal, ha ez a tanuló fejlődését, ismereteinek megszilárdítását, esetleges hátrányok

ledolgozását segíti elő. Ezt a hatályos jogszabályok alapján alkalmazzuk.

• A belső integrációban résztvevő autista és értelmileg akadályozott tanulók szöveges

értékelést is kapnak abban az osztályban, ahol integráltan tanulnak. Részleges integráció

esetén csak az érintett tantárgyból kapnak értékelést az integráció helyén.

• Az osztályozás alól felmentett tanulók értékelését a fejlesztő tanárok szöveges formában

készítik el.

Az értékelés rendszeressége

- A tanítási órákon rendszeres és folyamatos ellenőrzés mellett a megválasztott

szimbólumokkal és szóbeli értékeléssel, érdemjeggyel értékeljük a tanulóinkat, így a

tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.


38

- A tanév közben az évfolyamokra kidolgozott egységes felmérő lapok alapján és szóbeli

meghallgatással értékelünk, mindig az adott tantárgyban elvárható minimumot vesszük

figyelembe és a további fejlesztés kiindulópontjának tekintjük.

- A tanév végén minden évfolyamon összefoglaló értékelést alkalmazunk.

- A rendszeres iskolába járás alól felmentett tanulók (magántanulók) félévi és év végi

osztályozóvizsgát tesznek.

A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről

A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban vagy írásban.

• Szóbeli tájékoztatást kapnak szülői értekezleteken, illetve fogadóórákon.

• A félévi és az év végi írásbeli tájékoztatást tájékoztató füzetbe, bizonyítványba, értékelő

lapra rögzítjük.

• Az első évfolyamon az első negyedévben a tanulók beilleszkedéséről, társaikhoz,

felnőttekhez való viszonyukról nyújtunk írásbeli tájékoztatást.

2.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

A tanulókat kérés alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot

javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20

percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni, délutáni ideje nem lehet több 1 óránál.

2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei Az intézményben a következő egyéb foglalkozások tarthatók

- differenciált képességfejlesztés – felzárkóztató, tehetséggondozás, egyéni vagy

csoportos formában,

- diákkör, szakkör, énekkar – a tanulók önszerveződésének, önképzésének

támogatásacéljával, csoportos formában;

- iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás – a mindennapi testmozgás biztosítása céljával,

csoportos formában;

- az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg

nemvalósítható foglalkozás – környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sport

céllal,egy vagy több osztály részvételével.

- Egyéni foglalkozás egy-három tanuló részvételével szervezhető.

- A tanórai és egyéb foglalkozások megszervezésére együttesen az intézményegységnek

az egyéni foglalkozás keretében megvalósított tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

osztályonként további heti egy-egy óra biztosított a köznevelési törvény 6. mellékletében

meghatározott időkeret felett,

- aszakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként tanulmányokat folytatók

egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére tanulónként az osztályok heti

időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre, az időkeret az egyes hetek és tanulók

között átcsoportosítható.


39

2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A tanulók körében tavasszal valósul meg a fizikai állapot sajátos felmérése.

Célja az alsó tagozatban elsősorban az, hogy feltérképezze tanulóink egyes képességeinek

hiányosságait és kiinduló alapot teremtsen a fejlesztő, terápiás vagy a tehetséggondozást célzó

programok elkészítéséhez.

A tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére egyszerű, könnyen kivitelezhető

teszteket használunk, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.

2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Helyzetelemzés

Társadalmi környezet

A város egyik legrégebbi panel negyedében, a Zápor-tó melletti zöldövezetben helyezkedik el

intézményünk. Tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival is könnyen megközelíthető

mozgássérült gyermekeink számára is. Az épület alsó szintje akadálymentesített. /bejárat, udvari

kijáratok, egy vizes blokk/ A felső szinten az akadálymentes mosdó kiépítése még megoldásra

vár. Az intézmény udvar részei parkosítottak.

Családok jellemzése

Intézményünkben eltérő szociális háttérrel rendelkező családból érkeznek a gyerekek.

/munkanélküli szülők, gyermeküket egyedül nevelők, stb./ A szülők sok esetben az otthoni

nevelési, nem egyszer anyagi problémáik megoldásához is az iskolától várják a segítséget.

A gyermeke/tanulók jellemzése

A gyermekek értelmileg sérültek, amely mellé sok esetben, mozgássérülés, autista spektrum

zavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézség kapcsolódik. Így a hozzánk kerülő gyerekek -

egy része - csak egyéni fejlesztési ütemben tud eredményesen fejlődni.

Belső erőforrások

Az egészségnevelés szempontjából fontos szakemberek a törvényi előírásoknak megfelelően

dolgoznak az iskolában: gyógypedagógusok, konduktor, gyógytestnevelő, logopédus,

iskolaorvos, védőnő.

Külső erőforrások

Iskolafogászat.

Gyógytestnevelés

ÁNTSZ

Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben ellátják gyakorlati tanácsokkal az érintetteket.

Rendvédelmi szervek, polgárőrség

Ifjúságvédelmi munkatársai bűnmegelőzési programokkal, gyermek és ifjúságvédelmi,

rendészeti, közlekedésbiztonsági előadásokkal segítenek


40

Állapotfelmérés

Egészségügyi szűrés

Az iskolaorvos évente kétszer szűri a tanulókat. Hetente egyszer jön az iskolába. Munkáját a

védőnő segíti. Iskolafogászati ellátás a városi gyermekfogászat végzi évi egy alkalommal,

szűrés után szükség szerint rendelik vissza a tanulókat kezelésre.

Tanév elején balesetvédelmi oktatásban részesülnek a gyerekek tanórai keretekben.

A mindennapos testnevelés

• A Köznevelési törvény által előírt módon biztosítjuk a mindennapos testnevelést tanulóink

számára.

• Délutáni foglalkozásokon arányosan elosztottan, különböző sportköri foglalkozásokat tartunk.

• Pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozás keretében mozgáskoordinációs zavarok

javítására.

• A levegőzés, az udvari játék biztosított az ebéd utáni időszakban és az óraközi szünetekben a

diákok érdeklődésének megfelelően. Építünk a tanulók önszerveződésére.

Helyszínei: tornaterem, tornaszoba, sportudvar, tanterem, úszásoktatás, terápiás úszás az uszodában,

Étkeztetés

Melegítő konyha működik iskolánkban, az étrend összeállításánál alapvető szempont, hogy a

gyermekek igényeit kielégítő, az egészséges életmódnak megfelelő legyen. /pl. diétás étrend/

Az egészségnevelés célja és feladatai

Célunk:

Az egészséges életmód megalapozása, folyamatos fejlesztése, a testi-lelki szociális harmónia

egységének megvalósítása, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése.

Feladatunk:

• Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása:

• Az egészséges életmódra nevelés jelenjen meg a nevelés-oktatás minden területén

• Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos

gyakoroltatása, ellenőrzése

• A napirend keretein belül biztosítjuk a mindennapi testnevelést, levegőzést

Egészségre nevelés színterei

- Tanítási órákon: osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, életvitel- gyakorlati

ismeretek, testnevelés

- Tanórán kívül: délutáni foglalkozások, terápiás foglalkozások, szakkörök, sportkör,

tanulmányi kirándulások

- Tájékozató fórumok: szülői értekezletek, szakmai tanácskozás, tájékoztató előadások

Módszerek

• Előadások meghívott előadók segítségével /iskolaorvos, védőnő/

• Kirándulások szervezése szülők bevonásával, rendszeres testedzés megszervezése

• Iskolai környezet ápolása, faliújságok készítése

• Az egyes tantárgyak áttekintése, javaslat arra, hogy az egyes tárgyakban minként

jelenthet meg az egészségszemlélet fejlesztése.

• Média bevonása

• Versenyek, játékok


41

Sikerkritériumok meghatározása

A program megvalósításához a humán erőforrás rendelkezésre áll. A tanulók az iskolai élet

színterein gyakorolhatják az egészséges életmódot.

Az iskolai egészségnevelési feladtok megvalósítása összefüggésben van a tanári magatartással,

gondossággal, szervezettséggel és az alapvető egészségügyi feladatok meghatározásával.

Az intézmény környezetnevelési elvei

A gyermekek/tanulók szervezetének védelme, a család életformájának alakítása, életmódbeli

szokások kialakítása, felvilágosító munka az egészségre káros szenvedélyekről (pl. dohányzás),

a test és lélek harmonikus fejlődésének biztosítása, a testi képességek kibontakoztatása, a testi

szükségletek kielégítése, higiéniai szokások kialakítása, mozgáskészség fejlesztése,

környezettudatos és környezetkímélő, értékvédő magatartás kialakítása, mindezek a szülőkkel

szoros együttműködésben.

A program elemeit, módszereit a gyermekek/tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva

valósítjuk meg.

Helyzetelemzés

Az intézmény helye

Az intézmény környéke parkosított, közvetlenül egy mesterségesen kialakított tározótó partján

fekszik, tele fákkal, játszótérrel, vízi növényekkel és állatokkal.

Az intézmény udvara parkosított, sok fával, bokorral, virágokkal, növényekkel. Az udvart három

részre tudjuk tagolni, melyből egy udvarrészt használunk kizárólagosan az értelmileg akadályozott

gyermekekkel. Az udvar részeken fajátékokkal felszerelt játszórészek találhatók.

Az intézmény helye befolyásolja környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.

Az intézmény belső környezete

Az intézmény épülete felújított, a csoportszobákat éstantermeket igyekszünk a lehetőségekhez

mérten a csoport- és osztálylétszámokhoz kiválasztani. A tantermek parkettásak, a folyosó kővel

borított. A természetes és a mesterséges megvilágítás megfelelő.

A folyosókon, csoportszobákban, tantermekben a falakat a gyerekek/tanulók munkái és a

pedagógusok alkotásai díszítik. A csoportszobák, tantermek bútorzata megfelelő, korszerű. A

gyermekek/tanulók ruházatát a folyosón beépített szekrényekben tudjuk elhelyezni, melyek elég

szűkösek. A folyosó két végét virágok díszítik, s egy nagy akvárium is a folyosó dísze.

Az intézmény bejárata és az udvarra történő kijutás biztosítja a mozgássérült gyermekek

számára is az intézmény teljes területén az akadálymentes közlekedést. Az intézmény emeleti

szintjére felvonóval juthatnak el a mozgássérült gyermekek/tanulók.

Az intézmény tisztántartását külső szervezet végzi. A tisztítószerek felhasználása és tárolása

megfelelő.

Hosszú távú cél, jövőkép

- A környezetvédelem szükségességének felismerése

- A környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása

- A természeti és épített környezet szeretetére, védelmére nevelés

- Az egészséges életmód igényének elsajátítása, az ehhez vezető technika, módszerek

megismerése


42

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése

- együttműködés,

- alkalmazkodás,

- tolerancia

- kreativitás

- média használat

- konfliktuskezelés és megoldás

Konkrét célok

- A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

- A tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

- A foglalkozásokon, tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

A környezeti nevelés formái

Foglalkozásokon/tanórákon:

tanítás a szabadban:

- parkgondozás, lombgyűjtés

- szelektív szemétgyűjtés

- „magaságyás” kialakítása, gondozása

Foglalkozáson/tanórán kívüli környezeti nevelés:

- szakköri foglalkozások, természetvédelmi munka, madárvédelem

- terepséták, megfigyelések a Füvészkertben

- környezetvédelmi foglalkozások zoopedagógus segítségével a Vadasparkban

- kapcsolattartás a Madártani Megfigyelő Állomással

- vetélkedők rendezése, fogápolás

- napközi otthonossá tétele

- papírgyűjtési akció

- hulladékhasznosítás

- termések felhasználása

- bekapcsolódás a médiákba

- terepgyakorlatok

- növénygondozás

- állat gondozás

- állatvédelmi munkába való bekapcsolódás (madáretetés)

- rendszeres környezetszépítés

Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról.

Módszerek

A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.

Játékok: szituációs,

Memóriafejlesztő

Érzékelést fejlesztő

Ráhangolást segítő

Kapcsolatteremtést segítő

Aktív, kreatív tevékenység:

Természetvédelmi és fenntartási munkák

Rekonstrukciós munkák

Madárvédelmi feladatok


43

Szelektív hulladékgyűjtés

Valósághű szemléltetés

Változatos, sokrétű tapasztalatszerzés

Cselekvő megismerés

Szitakötő programban részvétel (továbbképzés tanárok és tanulók részére)

Környezeti nevelés résztvevői, támogatói, kapcsolatok, partnerség

Intézményen belül

Gyógypedagógusok, pedagógusok

Óvodás gyermekek, diákok

Pedagógiai munkát segítők

Intézményen kívül

Szülői munkaközösség

Szülők, családok

Alapítványok

Intézmények (Vadaspark, Füvészkert, múzeum, nemzeti parkok)

Erőforrások, személyi erőforrások

Belső: gyógypedagógusok, gyermekek/tanulók, szülők, alkalmazottak

Külső: fenntartó, civil szervezetek, szülők, intézmények

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások: alapítvány

Külső erőforrások: pályázatok, szülők támogatása

Taneszközök

Az intézmény rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükséges. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott

eszközöket, valamint új, korszerű eszközöket kell beszerezni.

Biztosítani kell, hogy a környezeti- és egészségnevelési foglalkozásokon és tanórákon

megfelelő audio-vizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a pedagógusok és a

gyermekek/tanulók rendelkezésére.

Külső és belső kommunikáció

Intézményen belüli kommunikáció formái:

Faliújság készítése

Poszterek

Személyes megbeszélés

Intézményen kívüli kommunikáció formái:

Újságok képeinek megtekintése, megbeszélése

Tv műsorok kihasználása, környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása

Videó filmek nézése, megbeszélése

Internet


44

Továbbképzés

Az intézmény továbbképzési programjába beépítve lehetőség szerint vegyünk részt

tagozatonként a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési

programokon (Szitakötő program). A továbbképzésekről belső továbbképzés keretén belül

számoljanak be a munkaközösségeknek.

2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának

értékelési elvei

A magatartás és a szorgalom értékelése

Magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak

megvalósítását a tanulók önismertének fejlődését, a szocializáltság elérését. A tanulók magatartását és

szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívül, amely történhet szóban és írásban

a tanulóközösség bevonásával. Az osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnök értékeli a tanuló

magatartását és szorgalmát a szaktanári jelzések figyelembe vételével.

Folyamatosan értékeljük a napközis csoportok ebédlői magatartását, a kulturált étkezés

szabályainak alkalmazását. Munkaközösségi tervben megfogalmazott módon a napközis csoportok

is jutalmazásban részesülnek. Az osztályfőnökökkel, betanító tanárokkal együttműködve a

magatartási és szorgalmi jegy megállapításakor a délutános nevelő véleménye is alapul szolgál.

A magatartás értékelésének szempontjai:

• a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása

• a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony

• közösségi normák, társas kapcsolatok elfogadása az iskolán belül és kívül

• a tanuláshoz való viszony

• az iskola képviselete

• a tanuló önmagához mért pozitív/negatív változásai

A magatartás értékelése a munkaközösségek által kidolgozott kritériumok alapján az a alábbi

fokozatokkal történik: - példás - jó - változó - rossz.

A szorgalom értékelésének szempontjai:

• motiváltság

• az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat

• többletfeladatok vállalása, ellátása

• a közösségért végzett munka, a társak megsegítése

• önmagához mért fejlődés

A szorgalom értékelése a munkaközösségek által kidolgozott szempontsor alapján az alábbi

fokozatokkal történik: - példás - jó - változó - hanyag.


45

3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi

formái

A gyógypedagógiai óvoda célja

A sajátos nevelési igényű 3-7 éves korú gyermekek ellátásának biztosítása az óvodai nevelés

keretei között, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a

speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést. A testi, szociális, értelmi

érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás

érdekében.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével

teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi

intézményes nevelésre, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a

társadalmi integrációt.

A fejlesztés legfontosabb területei:

• A nagymozgások kialakítása, korrigálása, az egyensúlyérzék fejlesztése,

• A manuális készség fejlesztése,

• A beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása,

• Az adekvát játékhasználat elsajátíttatása,

• A speciális zenei nevelés alapjainak lerakása.

Különös hangsúlyt helyezünk az önkiszolgálás fejlesztésére, az iskolai életmódra való

felkészítésre, egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva.

Törekszünk a családközpontú gondoskodás megvalósítására. Támogatjuk az integrációs

törekvéseket, felkészítjük az arra alkalmas gyerekeket a többségi intézményes nevelésre.

Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A

kis lépések elvét alkalmazva a gyermekekre jellemző, cselekvésbe ágyazott gondolkodást

figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít:

- Az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére

- Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális

kommunikáció fejlesztésére

- A beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére

- Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására

- Az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére


46

Testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a

speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek

segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az

életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. A mozgásnevelést az óvodai

foglalkozásokba kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges

korrekciós helyzetek alkalmaztatása, a napirend egészét átszövő feladat.

A beszédfogyatékos, súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító speciális terápiákat alkalmazó, intenzív,

komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben

valósul meg.

Az autizmus spektrum zavarral küzdőgyermek

Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő

habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhíti a fejlődés

devianciáját. A korai speciális terápia hiányában az óvodai fejlesztés fő céljai kiegészítve a

viselkedés problémák, viselkedés és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a

korai, elemi készségek kialakításával, fejlesztés elemeivel. Ennek érdekében az óvodai nevelés,

illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő –

különösen a természetes élethelyzetek – használandók a fejlesztésre. Szükséges az intenzív, jól

strukturált, és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a

speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdőgyermekek óvodai fejlesztésének elvei

Az SNI gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely nagyobb mértékű

differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását teszik szükségessé. Valamennyi

sérült gyermek fejlesztéséhez egyedi tervet kell készíteni, melynek alapelvei a következők:

- Másságot elfogadó környezet

- A biológiai állapot figyelembe vétele a terhelhetőségnél

- A nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására való törekvés

- Speciális segédeszközök használata, elfogadtatása

- A kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése

- Fejlesztő terápiák alkalmazása

Általános elvek

- Az alkalmazkodó készségek fejlesztése

- Akaraterő fejlesztése

- Önállóság növelése

- Együttműködő készség fejlesztése


47

A foglalkozások heti rendszeressége

Foglalkozás neve Heti gyakorisága

Anyanyelv- és beszédfejlesztés 5 foglalkozás

Mozgásfejlesztés 5 foglalkozás

Vizuomotoros készség fejlesztése 3 foglalkozás

Játékra nevelés 3 foglalkozás

Zenei nevelés alapjai 2 foglalkozás

Egyéni fejlesztés 1-2 foglalkozás gyermekenként

Önkiszolgálásra nevelés Mindennapos tevékenységbe ágyazva

Levegőztetés, szabad játék Naponta fél-egy óra

A szakértői bizottság által megállapított diagnózis és a gyógypedagógus saját megfigyelésén

alapul a fejlesztő tevékenység, melynek során figyelembe veszi az egyéni fejlődési

különbségeket és életkori sajátosságokat. A nevelési program alapján készített foglalkozási terv

szerint gyógypedagógus, konduktor, logopédus foglalkozik a gyermekekkel.

A fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában történik, a gyermekek fejlődési

ritmusához alkalmazkodó, játékos formában.

A fejlesztést különböző terápiák egészítik ki a lehetőségek figyelembe vételével. (Ayres terápia,

Montessori pedagógia, úszás, kutyaterápia, stb.)

A gyógypedagógiai nevelés eredményeinek megállapítása gyermekenként folyamatdiagnózissal, a

gyógypedagógiai pszichológiai diagnosztika eszközeivel történik, az egyénre szabott fejlesztés

módszereinek megállapítására helyezve a hangsúlyt.

A fejlesztés elején egy egyhónapos megfigyelési időszak alapján a gyógypedagógus elkészíti a

gyermek pedagógiai jellemzését. Rendszeressége a továbbiakban minden fejlesztési év végén,

valamint szakértői vélemény kéréséhez.

A fejlesztés kezdetén, majd minden fejlesztési év végén grafikus formában regisztrálva jeleníti

meg a gyermekek képességeit a különböző területeken. Ezt figyelembe véve készíthetjük el az

egyénre szabott fejlesztési tervet.

A fejlesztés folyamata,rendszere

Vizsgálat

- A képességstruktúra felmérése

- Szakvélemény

- Gyógypedagógiai vizsgálat

- Fejlesztési terv

Komplex fejlesztés, terápia

- A foglalkozások rendszere

- Mozgásfejlesztés

- Anyanyelv- és beszédfejlesztés

- Játékra nevelés

- Vizuomotoros készség fejlesztése

- Zenei nevelés

- Önkiszolgálásra nevelés

- Egyéni fejlesztés


48

Kontroll-vizsgálat

A fejlődésben bekövetkezett változások elemzése

- Gyógypedagógiai értékelőlap

- Gyógypedagógiai vizsgálatok

Foglalkozás neve formája Gyakorisága

Anyanyelv- és

beszédfejlesztés

csoportos 5x30 perc

mozgásfejlesztés csoportos 5x30 perc

Vizuomotoros készség

fejlesztése

csoportos 3x30 perc

Játékra nevelés csoportos 3x30 perc

Zenei nevelés alapjai Kiscsoportos, csoportos 2x30 perc

Egyéni fejlesztés egyéni 1-2x30perc

Összesen: 19-20 fejlesztő foglalkozás

A foglalkozások időtartama 15-30 perc - a gyermekek egyéni adottságaitól függően.

A csoportszerveződésénél vegyes életkorú és korformájú csoportok kialakítása az optimális.

Az év eleji szoktatási idő alatt végzett pedagógiai vizsgálat alapján történik a csoportba sorolás.

A sajátos nevelési igényű óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi

óvodáktól eltérően kötött, az egész csoport számára kötelező foglalkozások illetve

mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az

elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az óvodáskorú gyermekek számára

az ismert, áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirend ad biztos támpontot.

Az óvoda napirendje

Időtartam Tevékenység

7.30-8.30 Érkezés, szabad játék.

8.30-10.30 Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos fejlesztések, tevékenységek,

testápolási teendők. Tízórai. Vers, mese, dramatikus játékok. Vizuomotoros

képességek fejlesztése. Ének-zenei készségek fejlesztése.

10.30-12.00 Játék a szabadban. Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták, énekes

játékok az udvaron. Sporttevékenység.

12.00-13.00 Ebéd

Testápolási teendők

13.00-14.30 Pihenés, alvás mesével, altató dallal.

14.30-15.30 Testápolási teendők, uzsonna

15.30-16.30 szabad vagy irányított játék.

Ez a napirend csupán egy keret. Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően.

Ellenőrzés,értékelés

Folyamatellenőrzés

A pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén megismétli. A tanköteles gyermekek a Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek

részt. A szülök a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermekek kiállított munkái, illetve

a „nyílt napok" során győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.


49

Ellenőrzés, értékelés rendszere

Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi

megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedéseinek elemzése, fejlődési tesztek

végzése, felmérések, nyomon követések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzés

folyamatos. Évenként vizsgáljuk a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlődése, a

továbbhaladás lehetőségeit.

A munkaközösség által összeállított értékelőlapot töltenek ki a gyógypedagógusok félévkor a

gyermekekről folyamatos pedagógiai megfigyeléseik alapján, mely a szülők tájékoztatására szolgál.

Gyermekvédelem az óvodában

Óvodásaink eltérő szociális háttérrel rendelkeznek. Fontos feladatunk a gyermekek egyéni

sorsának, szociális hátterének figyelemmel kísérése. A gyermekvédelmi munkát az

intézményünk gyermek és ifjúságvédelmi felelőse látja el. Munkáját segítik a csoportvezető

pedagógusok. Célunk: feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét érinti.

Feladatunk:

• Az egyéni bánásmód a családi nevelés gyermekek iránti felelősségének erősítése

• A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítása, személyes törődéssel és fejlesztéssel

hozzájárulni a gyermekek fejlődéséhez, segíteni a gyermekvédelmi felelős munkáját, a

problémák feltárásában és megoldásában

• A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás az illetékes intézmények felé

• Kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal

• Tájékoztatást adni a családnak nyújtható támogatások lehetőségeiről

• Szükség esetén a csoportvezető pedagógus együtt végez családlátogatást a gyermekvédelmi

felelőssel

Személyi ellátottság

A speciális óvodai fejlesztés vezetését gyógypedagógiai tanár látja el.

A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens, aki a gyermekek

szabadjátékát is képes irányítani, segíteni. A csoportokhoz 1 fő dajka tartozik. A speciális

feladatokat konduktor, szomato-, tiflo- és szurdopedagógus, gyógytornász, logopédus látja el a

lehetőségeknek és igényeknek megfelelően.

Kapcsolatok más nevelési színterekkel

Az óvoda sajátos funkciója révén különböző csoportokkal, szervezetekkel, egyéb nevelési,

oktatási, egészségügyi, kulturális intézményekkel van kapcsolatban. Legfontosabb és

legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van

Család

A nevelés elsődleges, legfontosabb színtere a család. Az óvoda folytatja, illetve kiegészíti ezt

a nevelési folyamatot. Az együttnevelés módja családonként különböző. A pedagógus minden

egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés - ha szükség van rá -a

segítés legmegfelelőbb módját.

Családlátogatás célja, hogy a pedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében,

valamint tájékozódjon a családi nevelés elveiről, szokásairól. Szülői értekezletek célja

gyermekek közösségét, az óvodai csoportot, az óvodát érintő nevelési feladatok, különböző

programok megbeszélése, eredmények értékelése. A pedagógus feladata a szülök véleményének

meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele.


50

Nyílt napok célja lehetőséget biztosítani a szülőknek, hogy a mindennapi óvodai életbe

bepillanthassanak, valamint tájékozódjanak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről,

viselkedéséről.

Fogadóórák célja olyan információk cseréje, mely a gyermekkel vagy közvetlen

környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.

Óvodai ünnepek, közös programok célja a család és az óvoda közti kapcsolat elmélyítése, a

gyermekek érzelemvilágának gazdagítása. Fontos, hogy e napok emelkedjenek ki az óvoda

mindennapjaiból, külsőségekben és belső tartalmukban is.

Orvos, védőnő

Folyamatosan kísérje figyelemmel az óvodába járó gyermekek testi, lelki egészségének

alakulását, segítse a pedagógus preventív munkáját.

Speciális nevelési intézmények

Speciális szakismereteikkel segítsék a gyermekek nevelését, segítsék a kudarcok megelőzését

és a hibák korrigálását.

Közművelődési intézmények

Sajátos lehetőségeit a gyermekek életkori sajátosságainak és érdeklődésének megfelelően

célszerű igénybe venni.

Az óvoda által használt nevelési programok:

- Add a kezed! Középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások nevelési programja. Minősített

gyógypedagógiai program, OKI

- Óvodai program pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő óvodák

számára Autizmus Alapítvány, 2007.

- Taníts meg engem! Fejlesztő program beszédjavító óvodák számára. Minősített

gyógypedagógiai program, OKI

- Mozgáskorlátozottak óvodai integrációja – program

- Mályva integráló- differenciáló óvodai program. Minősített óvodai program. OKI

Jóváhagyta:

Halászné Mándoki Anikó

Igazgató


51

MELLÉKLETEK


52

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK

AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI

SZÁMÁRA (1–8. évfolyam) A/ Kifutó óraterv

Tantárgyak

Szakaszok – Évfolyamok

Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 7 7 7 7

Magyar nyelv és

irodalom – dráma 5 4 4 4

Élő idegen nyelv 1 1

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Informatika 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 2 2 2 2

Történelem és

társadalmi

ismeretek(hon- és

népismeret)

1,5 1,5 2 2

Természetismeret 2 2

Természetismeret –

Fizika, kémia 1,5 1,5

Természetismeret –

Biológia,

egészségtan

1,5 1,5

Ének-zene 1 1

Ének-zene – tánc 1 1 1 1 1 1

Rajz és

kézművesség 1 1 1 1 1 1

Rajz és

médiaismeret 1 1

Földrajz 1,5 1,5 1,5

Életvitel és

gyakorlati ismeretek 2 2 1 2,5 3 3 3 3

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5

Osztályfőnöki - - - 1 1 1 1 1

Kötött óraszám 18,5 18,5 19 21 21,5 22,5 25 25

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Szabadon

tervezhető órák 1,5 1,5 1 1,5 1 0 0 0

Megjegyzés:

- Az óratervet a 2012 – 2013. tanévben a 2.-3.-4. évfolyamon és a 6.-7.-8. évfolyamon,

ezt követően kifutó rendszerben kell alkalmazni


53

- TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK

AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI

SZÁMÁRA (1–8. évfolyam) B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv

Tantárgyak

Szakaszok – Évfolyamok

Bevezető

szakasz Kezdő szakasz

Alapozó

szakasz

Fejlesztő

szakasz

1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 7 7 7 7

Magyar nyelv és

irodalom – dráma 5 4 4 4

Élő idegen nyelv 1 1

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Informatika 0,5 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1,5 1,5 2 2

Történelem és

társadalmi

ismeretek(hon- és

népismeret)

1,5 1,5 2 2

Természetismeret 2 2

Természetismeret

– Fizika, kémia 1,5 1,5

Természetismeret

– Biológia,

egészségtan

1,5 1,5

Ének-zene 1 1

Ének-zene – tánc 1 1 1 1 1 1

Rajz és

kézművesség 1 1 1 1 1 1

Rajz és

médiaismeret 1 1

Földrajz 1,5 1,5 1,5

Életvitel és

gyakorlati

ismeretek

1 1 1 2,5 2,5 2,5 3 3

Testnevelés és

sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Kötelező óraszám 22 22 22 24,5 24,5 25 27,5 27,5

Megjegyzés:

- Az óratervet a 2012-2013. tanévben 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt követően

felmenő rendszerben kell alkalmazni


54

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG

AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8.

ÉVFOLYAM

A/ Kifutó óraterv

Fejlesztési terület Részterület Évfolyamok óraszámai

Bevezető

szakasz

Kezdő

szakasz

Alapozó

szakasz

Fejlesztő

szakasz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Anyanyelv és

kommunikáció

Olvasás-írás előkészítése 2 2 - - - - - -

Olvasás-írás elemei - - 3 4 3 3 3 3

Beszédfejlesztés és

környezetismeret 4 4 4 4 4 4 - -


Társadalmi ismeretek és

gyakorlatok - - - - - - 2 2

Számolás-mérés

előkészítése 2 2 - - - - - -

Számolás-mérés elemei - - 1 4 3 3 2 2

Életvitel és gyakorlati

ismeretek

Önkiszolgálás 2 2 2 - - - - -

Életvitel és gondozási

ismeretek - - - 2,5 2,5 2,5 6 6

Természeti környezet Környezet- és

egészségvédelem - - - - 2 2 2 2

Művészetek Ábrázolás-alakítás 3 3 3 2 2 2 3 3

Ének- zene-tánc 2 2 2 2 2 2 2 2

Testi nevelés

Játékra nevelés 2 2 2 - - - -

Mozgásnevelés 3 3 3 3 3 3 - -

Testnevelés - - - - - - 3 3

Tánc és drámajáték 1 1 1 1 1

informatika 1 1


Megjegyzés:

- Az óratervet a 2012-2013. tanévben a 2-3-4. évfolyamon és a 6-7-8. évfolyamon, ezt

követően kifutó rendszerben kell alkalmazni.


55

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG

AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8.

ÉVFOLYAM

B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv

Fejlesztési terület Részterület Évfolyamok óraszámai

Bevezető

szakasz

Kezdő

szakasz

Alapozó

szakasz

Fejlesztő

szakasz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Anyanyelv és

kommunikáció

Olvasás-írás előkészítése 2 2 - - - - - -

Olvasás-írás elemei - - 3 4 3 3 3 3

Beszédfejlesztés és

környezetismeret 4 4 4 4 4 4 - -


Társadalmi ismeretek és

gyakorlatok - - - - - - 2 2

Számolás-mérés

előkészítése 2 2 - - - - - -

Számolás-mérés elemei - - 1 4 3 3 2 2

Életvitel és gyakorlati

ismeretek

Önkiszolgálás 2 2 2 - - - - -


ismeretek - - - 2,5 2,5 2,5 6 6

Természeti környezet Környezet- és

egészségvédelem - - - - 2 2 2 2

Művészetek Ábrázolás-alakítás 3 3 3 2 2 2 3 3

Ének-zene-tánc 2 2 2 2 2 2 2 2

Testi nevelés

Játékra nevelés 2 2 2 - - - -

Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 - -

Testnevelés - - - - - - 5 5

Tánc és drámajáték 1 1 1 1 1

informatika 1 1


Megjegyzés:

- Az óratervet a 2012/2013. tanévben az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt

követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.


56

AUTISTA TANULÓK ÓRATERVE

TANTÁRGYAK RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMOK

A / Kifutó óraterv

tantárgyak Az egyes évfolyamok óraszámai

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Olvasás-írás

előkészítése

3 3 0 0 0 0 0 0

Olvasás írás

elemei

0 0 4 4 4 4 4 4

Környezetismeret 3 3 3 4 4 4 0 0

Környezet-és

egészségvédelem

0 0 0 0 0 0 3 3

Számolás-mérés

előkészítése

2 2 0 0 0 0 0 0

Számolás-mérés

elemei

0 0 2 4 4 4 3 3

Önkiszolgálás 3 3 2 0 0 0 0 0

Életvitel és

gondozási

ismeretek

0 0 0 3 4 5 5 5

Ábrázolás-

alakítás

2 2 2 2 2 2 3 3

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Játékra nevelés 2 2 1 0 0 0 0 0

Mozgásnevelés 3 3 3 2,5 3 3 0 0

Testnevelés 0 0 0 0 0 0 3 3

Informatika 0 0 1 1 1 1 2 2

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 24 25 25 25

Megjegyzés:

- Az óratervet a 2012-2013. tanévben a 2-3-4. évfolyamon és a 6-7-8. évfolyamon, ezt

követően kifutó rendszerben kell alkalmazni

A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott

napirend készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított

foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra

rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.


57

AUTISTA TANULÓK ÓRATERVE

TANTÁRGYAK RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMOK

B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv

tantárgyak Az egyes évfolyamok óraszámai

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Olvasás-írás

előkészítése

3 3 0 0 0 0 0 0

Olvasás írás elemei 0 0 4 4 4 4 4 4

Környezetismeret 3 3 3 4 4 4 0 0

Környezet-és

egészségvédelem

0 0 0 0 0 0 3 3

Számolás-mérés

előkészítése

2 2 0 0 0 0 0 0

Számolás-mérés

elemei

0 0 2 4 4 4 3 3

Önkiszolgálás 3 3 22 0 0 0 0 0


ismeretek

0 0 0 2,5 4 5 5 5

Ábrázolás-alakítás 2 2 2 2 2 2 3 3

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Játékra nevelés 2 2 1 0 0 0 0 0

Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 0 0

Testnevelés 0 0 0 0 0 0 5 5

Informatika 0 0 1 1 1 1 2 2

Kötelező óraszám 22 22 22 24,5 26 27 27 27

Megjegyzés:

- Az óratervet a 2012/2013. tanévben az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt

követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott

napirend készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított

foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra

rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.

szeged és térsége bárczi gusztáv egységes gyógypedagógiai...

Documents